O rosházi
Éle
XV. évfolyam 17. szám
t
2010. április 23., péntek
INGYENES VÁROSI HETILAP
Hét-hét milliót ad a város az egyházaknak
Az egyházak képviselõi mindannyian köszönetüket fejezték ki Orosháza városának a pénzügyi segítségért, példaadónak nevezve a támogatás ezen formáját. Majd felsorolták, hogy az összegbõl milyen munkálatokat kívánnak elvégeztetni. Kovács Árpád legfontosabbnak a református templom beázásának megszüntetését tartotta. – Ez a munka sokba kerül,
így az egyházkerület támogatását is reméljük hozzá. Ha ezt megkapjuk, belekezdünk a tetõcserébe, melyhez az önerõ lesz a városi pénz. 1 millió forinttal támogatjuk a Forrás óvodát, ahol a rossz tetõt kell lecserélni. A gyülekezeti házban szintén a beázás okoz gondot, de kicserélnénk a régi lemezkaput és a lelkészi hivatal is megújulhat – mondta. A katolikus felekezet ne-
vében Fazakas Attila a templomon megkezdett munka folytatását nevezte az elsõdleges célnak: – A templom megújításának harmadik fázisa következik, a belsõ terek átalakítása nagy válto-
zást és megújulást hoz majd. Emellett elkészül idén nyáron a templom festése és burkolása, a padok és a bejárati ajtók megújítása, valamint a külsõ ablakok védelme – hangsúlyozta.
A történelmi egyházak képviselõi példaértékûnek nevezték a város által nyújtott anyagi támogatást, amelyet kizárólag városképi jelentõségû ingatlanok felújítására használhatnak
A dolgok a gépek mellett dõlnek el A Doherty Hungary Kft. egy dinamikusan fejlõdõ cég Orosházán. A háztartásigépgyártásban, az autóiparban és az elektromos kéziszerszámiparban használatos tengelyek és forgóeszközök gyártására specializálódott társaságot 1934-ben alapította meg Angliában Bert (William Herbert) Doherty egyik barátjával. A legmodernebb technológiát alkalmazó cég 1998-ban költözött Orosházára és megalapította a Doherty Hungary Kft.-t. A váltás oka az volt, hogy Angliában haldoklott a sorozatgyártás, ezért nyitniuk kellett Kelet-Közép-Európa felé. A végsõ lökést a legnagyobb
I. Honismereti Hét Orosházi mesék, helyi büszkeségek mutatkoztak meg az I. Orosházi Honismereti Hét elsõ napján a Darvas emlékházban. Szerdán a múzeumban fotókon, írásokban bõvült a felvillantott helyi kincsek sora. A Bárdos Zsuzsa tanár, muzeológus nevéhez fûzõdõ esemény az általános iskola minden tanulóját és pedagógusát megszólította, közös alkotásra buzdította. – Célunk, hogy a város általános iskolásai kicsit kapcsolódjanak be abba a hagyományõrzõ, honismereti tevékenységbe, amelyet eddig a különbözõ intézmények karoltak fel, illetve néhány olyan ember,
aki helytörténettel mélyebben is foglalkozott – tudtuk meg Bárdos Zsuzsától. Az orosházi gyökereket ápoló hét különlegessége, hogy a lelkesedés hívta életre. Nulla költségvetéssel dolgoztak a pedagógusok és segítõk, akik szívügyüknek tekintették ezt a hetet. Hétfõ délután a Darvas József Irodalmi Emlékházban a diákok Evvót az én mesém címmel orosházi történeteket dolgoztak fel – fõként Hajdú Mihály gyûjtése alapján. A meséket bábokkal adták elõ (Erõs János története) vagy dramatizálták és a tájházban eljátszották. (Folytatás a 3. oldalon)
Az evangélikusokat Deák László képviselte az ünnepi aláíráson: – Eddig is olyan beruházásokat valósítottunk meg, melyek a városképet javítják. (Folytatás az 5. oldalon)
FOTÓ: MELEGA KRISZTIÁN
Ünnepélyes keretek között írták alá kedden a történelmi egyházak és az orosházi önkormányzat között azt az éves megállapodást, melyben a város – szigorú feltételekkel – 7-7 millió forintot nyújt az egyházak részére. A sajtónyilvános aláíráson jelen volt Deák László igazgató lelkész az evangélikus egyházközségtõl, Kovács Árpád lelkész a református gyülekezettõl és Fazakas Attila plébániai kormányzó a katolikus egyháztól, valamint Németh Béla polgármester, aki kiemelte: – Szerencsére a város olyan helyzetben van, hogy az egyházak tevékenységét és meglévõ javaik védelmét 7-7 millió forinttal tudja segíteni támogatási szerzõdés formájában. Ezek az összegek nem fordíthatók mûködésre, kizárólag a városképi jelentõségû egyházi ingatlanok felújítására költhetik – mondta a városvezetõ.
vevõjük, a Siemens cég Szlovákiába történõ áttelepülése adta. Orosházi cégalapításukban nagy segítségükre volt az itteni kanadai gyártóüzem (Linamar Hungary Nyrt.), akiknél elõnyben részesített szállítói státuszuk volt. A cég történetérõl, eredményességérõl a cégvezetõ, Jim Doherty és Varga Mihály pénzügyi igazgató kedden tájékoztatta Németh Béla polgármestert és a sajtó képviselõit. A találkozón egy ékesség is szerepet kapott, egy 1937-es évjáratú Rudge típusú motor, melynek bizonyos alkatrészeit egykoron a nagypapa által megalapított cég gyártotta. (Folytatás a 2. oldalon)
Városalapítási események A városalapítás 266. évfordulója alkalmából díszünnepséget tartanak április 24-én 17 órakor, a Petõfi Mûvelõdési Központ koncerttermében. A Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola egykori és jelenlegi tanulói adnak gálamûsort „Diákok a városért” címmel. Ünnepi beszédet mond: Németh Béla, Orosháza polgármestere. Az ünnepség keretében kerül sor az „Orosháza Díszpolgára”, „Orosháza Városért”, „Thék Endre Díj Orosháza Gazdaságáért”, „Dr. László Elek Díj Orosháza Egészségügyéért”, „Orosháza Város Sportjáért”, „Fehér J. István és Flór László Örökös Vándordíj” kitüntetések, valamint a Rotary Club elismeréseinek átadására. Az orosházi Német Kisebbségi Önkormányzat a városalapítás tiszteletére április 23-án 10.30-kor a Harruckern-emléktáblánál (Szántó Kovács János Területi Múzeum) koszorúzást tart. (Kapcsolódó rendezvények lapunk 7. oldalán)
5
A dzsungel könyve
2
Késnek a vetések
3
Indul a strandszezon
4
A zene megtartó ereje
5
Választás Táncsics módra
8
Junior Európa-bajnok
Visszahozni a reményt! A városalapítás 266. évfordulóját ünnepli a hét végén Orosháza. Ez alkalomból Németh Béla polgármestert az ünnep jelentõségérõl, illetve a város jövõjérõl kérdeztük. – Milyen gondolatokkal várja a város születésnapját? – A város születésnapja mindig valamiféle számadásra késztet bennünket. Orosháza ünnepi zászlódíszbe öltözik, testvértelepülési küldöttségeket fogad, és városalapító õseink elõtt tisztelegve díjakkal, elismerésekkel köszöntjük legkiválóbbjainkat. Persze, nem felejtkezhetünk el ilyenkor sem a nehéz helyzetbe került embertársainkról. Hiszen Orosháza bölcsõjénél õseink három, szikár-erõs és konok akarata kapaszkodott össze: a hit, a tanulás és a kemény munka akarása. Amit elértek, azért egy emberként, hajlíthatatlan kitartással küzdöttek. 1744. április 24. nemcsak születésnap számunkra, hanem az alkotó ember, az értékteremtõ közösség legyõzhetetlenségét is ünnepeljük. – A szentegyházi gyerekek a régi õsök alakját, az ezeréves magyarokat idézték meg koncertjük egyik számában. Ön szerint mivel büszkélkedhet Orosháza az õsök elõtt állva? – A szentegyháziak fantasztikus élményt nyújtottak. Elõadásuk beragyogta azt a képzeletbeli ösvényt, ami szû-
kebb közösségünk ünnepétõl az egyetemes magyarság értékeihez vezet. Orosháza viszontagságokkal teli 266 éve arra int bennünket, hogy összefogás, az egymás iránti szolidaritás nélkül nem lehetünk sikeresek. A mai orosháziakban ugyanúgy megvan a kitartás, a küzdeni akarás képessége, amely a legnehezebb helyzetekben is segítségére volt városalapító õseinknek. Úgy vélem, múltunk legfontosabb öröksége a saját jövõnk alakítása iránt érzett felelõsségünk. Az orosháziak képesek eszerint cselekedni, élni és dolgozni, az elõdök egészen biztosan büszkék lehetnek rájuk. – Milyen jelent ad a város a jövõ generációinak, miben ad támaszt a felnövekvõknek, hogy biztosítsa a jövendõt? – Pontosítanék, hiszen gyermekeink jövõje az ország jövõje, ez nemzeti ügy is kell legyen a városi mellett. Csak együttes erõvel lehet megoldani. (Folytatás a 3. oldalon)