O rosházi
Éle
XV. évfolyam 22. szám
t
2010. május 28., péntek
INGYENES VÁROSI HETILAP
Mit adhatunk gyermekeinknek?
A libamáj nemzeti ügy
ILL US ZT RÁ CIÓ
– Azt kívánom minden gyermeknek: olyan családban nõjön fel, amelyben megtapasztalhatja, hogy mindenki egyenlõ. Figyelnek rá, fontosnak és értékesnek érzi magát, mert csak akkor lesz önmaga számára is fontos és értékes. Vannak szabályok, de azok nem merevek, hanem engedik õt kiteljesedni, és megtanul hinni önmagában. Ugyanakkor tanuljon meg felállni, ha elbukott, tanulja meg kezelni a kudarcot. Ezt az élményt is felhasználva higgyen abban, hogy mindig van újrakezdés. A mai racionális világban jobbára gátoljuk az érzelmeket. Pedig az a jó, ha a gyerek megtanulja megélni és kezelni az érzelmeit. Mert azt elvárjuk, hogy ne legyen agresszív, ne legyen indulatos, de nem tanítjuk meg arra, hogyan kezelje indulatait. – Talán mi, szülõk sem ismerjük a technikákat, amelyekkel kezelhetnénk az indulatokat, nemhogy tanítani tudnánk… – Valóban, a „szülõség” az a szakma, amit nem tanítanak. A társadalom úgy véli, hogy a gyermek érkezésével a szülõk már tud-
ják, mi a dolguk. A gyermekek lelki vagy viselkedésbeli problémái többnyire a családi rendszer szervezõdésének (a biológiai adottságok függvényében) eredménye. Ha a család nem tud alkalmazkodni a folyamatosan változó körülményekhez, akkor a gyerekbõl ilyen válaszokat válthat ki. Tulajdonképpen a családi kapcsolatrendszerek határozzák meg a fejlõdését és a jövõjét is. – Több a pszichés rendellenesség manapság, mint a korábbi évtizedekben? – Minden társadalom kitermelte az ún. klasszikus problémákat, csak korábban sokkal kevesebbet ismertek fel, és sok nem került nyilvánosságra. – Ez már az elõítéletekrõl is szól. Manapság menynyire jellemzõ ez? – A pszichológus szóhoz gyakran az társul (szülõkben, de még pedagógusokban is): hülye a gyerek, vagy mi vagyunk hülyék. Az emberek nem tudják, mi a pszichológus munkája, de amikor kiderül, akkor jó dolognak tartják, igénylik. Egy másik tévhit: úgy hozzák a gyereket a pszichológushoz, mint a szerelõhöz: elromlott, javítsa meg! Többen a gyógyszerekben bíznak. Márpedig a kulcs az õ kezükben van, a megoldást csak a család találhatja meg. Mi csupán segítünk rávilágítani az okokra, megpróbáljuk beleképzeltetni magukat a másik helyébe, hogy jobban megértsék egymást. (A témát jövõ heti számunkban folytatjuk arról, hogy van-e rossz gyerek, és mit nem tanítunk meg neki.) BIJ
5
Együtt volt a család
2
Varga: Kell a megújulás!
3
Jelentõs a jégkár
4
Múzeumi kitüntetések
7
Megkérdeztük: Önnek fontos a sport?
8
Sportolók Sáráért
KÉ PÜ NK
Május utolsó vasárnapján a gyermekeket ünnepeljük. Ebbõl az alkalomból kérdeztük meg László Ágnes gyermekpszichológust, családterapeutát, a családsegítõ központ munkatársát: mit kívánna szakemberként a mai gyermekeknek? Mire van szükségük ahhoz, hogy egészséges lélekkel léphessenek a felnõtt korba?
Miért kell a csatorna?
Bajnok az OFKSE
Dr. Dancsó József és Gyulay Zsolt olimpiai bajnok a megkeresztelt libával. A szürke csapat kapitánya Alfréd lett, míg a fehér csapatvezér a Combocska nevet kapta (A két nevet az Oroscafé.hu olvasói szavazták meg.) A címben szereplõ mondat a mottója az idei fesztiválnak, melyet libakeresztelõvel tettek még hangsúlyosabbá: Alfréd és Combocska lesz a két állati fõszereplõ. Sajtótájékoztatón mutatták be május 21-én délelõtt a II. Libamájfesztivál programját Gyopárosfürdõn, a Gyopár Club Hotel és Konferenciaközpontban. Dr. Dancsó József alpolgármester kifejtette: Orosháza és térsége szempontjából kiemelten fontos a baromfitartás és -feldolgozás. – A vá-
ros elkötelezett az irányban, hogy a fesztiválszezonban minél több nívós rendezvényt adjon az itt élõknek és az ide látogatóknak. Ennek nyitányaként rendezzük a II. Libamájfesztivált. Jellemzõ a térségre a baromfi, ezen belül pedig a libatartás. Ez az ágazat országosan legalább 3500 családnak ad megélhetést, és jelentõsen hozzájárul a magyar exporthoz, hisz 18-20 milliárd forintos éves forgalmat generál. (Folytatás a 3. oldalon)
– Miért van szükség a csatornázásra? Miért nem maradhatnak az emésztõgödrök? – Az elszikkasztott szennyvíz jelenleg a talajba kerül, súlyosan szennyezi a talajvízkészletet. A szennyezésnek két fõ iránya van. Biológiai szenynyezés, kórokozók talajvízbe kerülése, valamint a mosószerek és egyéb kémiai anyagok bejutása miatt káros kémiai vegyületek felhalmozódása miatti kémiai szennyezés. A kórokozók közvetlen közegészségügyi problémákat okozhatnak, a kémiai szennyezések pedig áttételesen, a lakosok által fogyasztott, kertben termelt növényekben raktározódva késõbb fejtik ki negatív hatásukat. A felszín alatti vizek védelme, a tisztább és egészségesebb környezet indokolja a szennyvízcsatorna-hálózat bõvítését, amely törvényi kötelezettsége a városnak. Évtizedek óta jelentõs menynyiségû vegyszeres víz kerül a talajba a mosógépek és a mosogatószerek használata miatt, az ezekben lévõ szerek felszívódnak a növényekbe, a gyümölcsökbe, s az emberi és állati szervezetben raktározódva
késõbb nagyon komoly, egészségre káros hatást fejtenek ki! Az elavult emésztõgödrös rendszer nem maradhat fenn a városnak ezen a területein. A talaj és a talajvíz szennyezettsége olyan mértékû, hogy a régi emésztõk és derítõaknák helyett zárt betonaknákat kell megépíteni, e mellett jelentõs összegû talajterhelési és vízterhelési díjfizetési kötelezettség is terheli azt, aki nem köt rá a csatornahálózatra. (Részletes összehasonlítás az Orosházi Élet jövõ heti számában lesz olvasható.) – Az uniós elvárások szerint 2015-re meg kell lennie a csatornázásnak. Mi lesz akkor, ha ez Orosházán nem történik meg, mert nem jön össze a 2/3-os többség? – Ha 2015-re nem oldjuk meg a szennyvíz elvezetését és a szennyvízkezelést, akkor Orosháza elesik az 5 milliárd forintnál nagyobb, 85 százalékos uniós támogatástól. Így a további fejlesztést csak önerõbõl tudja megvalósítani, ami Orosháza további fejlõdésének megrekedését vonja maga után. (Folytatás a 3. oldalon)
FOTÓ: KECSKEMÉTI KRISZTINA
FOTÓ: MELEGA KRISZTIÁN
Nettó 6,7 milliárdos beruházás elé néz Orosháza. 2006-ban kezdõdött el a szennyvízcsatorna további építésének elõkészítése, valamint a harmincéves szennyvíztisztító telep bõvítése és technológiai korszerûsítése. Rákóczitelepet, Szentetornyát, a Szõlõ városrészt és a korábbi beruházásból kimaradt szórványutcákat érinti a csatornázásra vonatkozó milliárdos pályázat. A Kövite Plusz Kft. ügyvezetõ igazgatóját, dr. Puskás Jánost kérdeztük a beruházásról.
Szombaton hatalmas csatában gyõzött Békésen az orosházi férfi kézilabdacsapat. Az OFKSE ezzel megnyerte a bajnokságot, és több év után ismét feljutott az NB I-be! A bajnoki aranyérmeket péntek este negyed 8-kor adják át az Árpád-kertben, a bajnokavatásra várnak minden szurkolót. A szombati, békési meccs beszámolóját megtalálják sportoldalunkon.