INGYENES KÖZÉLETI HETILAP • 2020. ÁPRILIS 9. • XXIII. ÉVFOLYAM • 14. SZÁM
WWW.OROSCAFE.HU
Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk olvasóinknak! Munkahelyeket teremtenek
3
AGRÁRINFÓ Orosházi Agrárinfó
9–11
– Az Orosházi Élet tematikus magazinja
– Adókönnyítéseket is hoz a gazdaságvédelmi akcióterv
Tojást a mosdótálba, sonkacsontot fel a fára!
Kedves húsvéti népszokások A húsvét Krisztus feltámadásának ünnepe. Nevének eredete valójában könnyen megfejthető. A negyvennapos böjt – vagyis hústól való tartózkodás – után ekkor lehetett újra húst enni, vagyis ekkor nyílt lehetőség ismét a hús magunkhoz vételére. Ez egy mozgóünnep, melynek időpontját még a 325-ben tartott niceai zsinaton állapították meg. E szerint a húsvét mindig a tavaszi napéj egyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap, így az március 22-e és április 25-e közé esik.
A húsvét azon ünnepek egyike, melyben a keresztény ünnepi szokások igencsak keverednek a néphagyománnyal. Mivel ez az időszak a böjt végét jelenti, és a szép idő beköszöntével jár, így mindig is a vidámság jellemezte. Számos népszokás kapcsolódik hozzá már évszázadok óta. Ami talán sokaknak elsőre eszébe jut, az a locsolkodás. Ez a hagyomány egyrészt a víz tisztító, termékenységvarázsló erejével, másrészt a
Örökítsük tovább hagyományainkat, hogy azok élhessenek a jövőben is kereszteléssel hozható kapcsolatba. Régebben csak egy vödör kútvízzel locsoltak, a kölnivizes, versikével kombinált változat csak később vált szokássá. A legények locsolkodását a lányok hímes tojásokkal viszonozták. Ezt tudjuk is jól, hiszen sok he-
lyütt még ma is gyakorolják ezt a szokást. Következzen most viszont néhány olyan érdekesség az Arcanum magyar néprajzi gyűjteményéből, melyekről kevesebben, kevesebbet hallottunk. A húsvétvasárnap korábban különleges nap volt, ilyen-
kor ugyanis nem volt szabad főzni, sőt, nem is söpörtek, és nem is varrtak az asszonyok. A seprési tilalmat azzal magyarázták, hogy így elsepernék a locsolókat. A férfiakra is könnyebb nap várt, hiszen nem lehetett a trágyát az istállóból kihordani, sem a
Fotó: Palcsek István
csordát kihajtani. Úgy tartották, ezen a napon a víznek és a tojásnak szerencsehozó ereje van. Szokás volt például piros tojást tenni a mosdóvízbe, és avval mosakodni, mert hitték, aki így tesz, az egészséges marad. Húsvétkor sok helyütt a jellegzetes ételeket
– mint a sonka, a kalács, a tojás, a bor – megszentelték. Volt, aki a templomban, volt, aki csak otthon. A megszentelt tojást annyifelé vágták, és annyian ették, ahány tagból állt a család. Miért? Hát, ha eltévednének, ennek köszönhetően eszükbe jut majd, kihez tartoznak. Máshol a szentelt sonka csontját a gyümölcsfára akasztották, hogy az sok termést hozzon, megint máshol a szentelt kalács morzsáját adták oda a tyúkoknak, hogy sokat tojjanak. Egykoron az udvarló legény fenyőágat díszített fel színes szalagokkal, piros tojással, s azt választottjainak kapujára tűzte. Amely leánynak húsvét reggelén nem volt virága, az vagy rossz magaviseletű, vagy nem volt szerelmese. Egyik sem számított dicsőségnek. Bár a járványhelyzet az idei évben nem ad lehetőséget a fiúknak a házról házra járásra, mégis érdemes legalább szűk családi körben megtartani az ünnepet, és akár locsolkodni vagy tojást festeni. Egyrészt a móka kedvéért, másrészt pedig, hogy hagyományainkat továbbörökíthessük. BSZA
Istennek nem jelent akadályt se a kijárási korlátozás, se a karantén
Húsvétkor tegyük otthon templommá a szívünket Akkor ünnepeljük igazán a húsvétot, ha engedjük, hogy az üzenet megváltoztasson bennünket, és megújulást hozzon életünkbe. Ez a húsvét most más lesz, mint a többi… Az ember közösségi lény. Az egyedüllét különösen nyomasztó tud lenni, pláne egy ünnepen, melyen örülni szeretnénk, és élményt gyűjteni, adni és kapni. De a jó hír, hogy senki sincs egyedül. Istennek nem jelent akadályt se a kijárási korlátozás, se a karantén. Ő ma is és az idei ünnepen is elérhető, találkozni szeretne velünk. És arra vár, hogy ajtót nyissunk előtte, a szívünk ajtaját.
Nem kell félnünk az Istennel való találkozástól, hiszen tőle nem kaphatjuk el a sokaknak rettegést okozó vírust. Ellenben gyógyulást adhat lelkünk sebeire, bűnbocsánatot a lelkiismeretünket terhelő vétkeinkre, reménységet a holnap és az örök élet felől, miszerint van élet a halál után, mely hit által számunkra is elérhető! A húsvéti örömhír is erről szól. „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” – olvassuk a Bibliában, János evangéliumában. Ez azt jelenti, hogy Jézus Krisztus, az Isten Fia, értünk áldozta
Istentől nem kaphatjuk el a vírust
WWW.OROSCAFE.HU – FRISS HÍREK ZACC NÉLKÜL
fel magát a kereszten. A mi bűneinkért kellett meghalnia, azért, hogy megszabadítson bennünket. Neki az életébe került a mi üdvösségünk, melyért nekünk nem kell mást tenni, mint elfogadni. Vétkekkel és következményekkel terhelt életet élünk. De van segítség! Van bocsánat a megbánt bűnökre – Istennél. És van megváltás, szabadítás – egyedül Jézus által. Ő segít hordozni a súlyos terheinket, sőt, le is tehetjük átszögezett kezébe annak, aki saját keresztjével az egész világ bűnét és istennélküliségét cipelte a Golgota hegyére. A kialakult helyzet figyelmeztet arra, hogy figyeljünk
jobban Istenre. Az ő szava nem akkor lesz meghallható, amikor a világ csendesedik el, hanem akkor, amikor mi magunk is elhallgatunk, hagyjuk szóhoz jutni és figyelünk rá. Figyelmesen hallgatjuk, olvassuk a Biblia szavát, az igehirdetéseket, és az imádságban mi is közeledünk hozzá. Az idei húsvét ünnepén templommá lehet saját otthonunk, miközben a Szentírást olvassuk, televíziós vagy online istentiszteleten veszünk részt. És templommá lehet szívünk is, ha oda beengedjük az Életet adó Istent. Felegyi-Németh Mária evangélikus lelkész