Remekművek a kovácsműhelyből

akivel játékostársak is voltunk, valamint ősszel edzettem már a csapattal, így nem új az öltöző számomra. Örömmel fogadtak a társak, úgyhogy minden adott a jó eredmény eléréséhez. Az aktív sport mellett kapusedzőként is tevékenykedni fogok az utánpótlásban. A szakmai célom, hogy a megkezdett edzői úton haladjak tovább, a fiatalok számára a tapasztalatomat és a megszerzett tudásomat át tudjam adni annak érdekében, hogy minél szebb karriert futhassanak be és profi kapusok legyenek – vallja az orosházi hálóőr. BT

 Az Orosházi Kolbászklub többszörös böllérverseny győztes tagja, Szilasi H. Tamás az utóbbi években teljesen mással, kiváló minőségű és művészi kivitelű késeivel hívja fel magára a figyelmet és vívja ki az elismeréseket.

Díszkovácsolt munkáival kivívta a népművészet mestere címet, de mint mondja, igazi szerelmére a késkészítésben talált rá. Édesapjával – aki maga is remek kovács volt – sűrűn jártak kovácsversenyekre, kiállításokra és az egyik ilyen verseny hozott az életében döntő változást.

– Egy kovácstalálkozón voltam Vésén, ahol találkoztam egy eplényi mesterrel, akinél először csodálhattam meg ezeket a fajta késeket. Később kihívást láttam a dologban és megpróbáltam itthon magam is. Az elmélettel hellyel-közzel tisztában voltam, de sokat kellett próbálkozni, mire kialakult a gyakorlat is. Azt mondják, hogy egy születő kés élete 8-10 másodpercen múlik. A két-, háromfajta minőségű alapanyag sokszori hajtogatás és átkovácsolás után kapja meg