Rossz szomszédság, török átok

 Így tartja a mondás, és bizonyára sokan tapasztaltak már kellemetlenséget a szomszédság tekintetében. Közös használatú helyiségek elbirtoklása, kerítésen átlógó faág – a birtoksértő magatartások és szomszédjogi viták tárháza kimeríthetetlen. Amennyiben a felek nem jutnak egyezségre vitás ügyüket illetően, a jog adhat megoldást. Dr. Burai Mihályt, Orosháza jegyzőjét kérdeztük.

– Nem is gondolnánk, hogy milyen gyakori a „rossz szomszédság”. A legcélravezetőbb a felmerülő gondokat megbeszélni és közösen megoldást találni. De mit tehetünk, ha nem használ a szép szó?

– A birtokháborításról a legtöbb embernek a telekszomszédok határvitája, vagyis egyfajta „tyúkper” jut az eszébe. A birtokháborítás, illetve a birtokvédelem azonban ennél lényegesen szélesebb területet ölel fel.

A birtokláshoz való jog a tulajdonosi jogok egyike. Onnan indulunk ki, hogy az ingatlan (legyen az lakás vagy földterület) birtokosát birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogtalanul megfosztják vagy birtoklásában háborítják. Például, ha a szomszéd rendszeresen este 10 órakor nyírja a füvet; ha egy lakás tulajdonosa többnyire bejelentés nélkül keresi fel a lakása bérlőjét; ha a közös használatú helyiségeket valaki kisajátítja és emiatt más nem tudja használni – ezekben az esetekben máris megvalósult a birtoksértés. Amennyiben a vitás kérdésben a felek nem jutnak egyezségre, úgy birtokvédelmi eljárás indítható a területileg illetékes jegyző vagy a bíróság előtt. A jegyző előtt folyó birtokvédelmi eljárás jogalapjáról a Polgári Törvénykönyv, míg az eljárási szabályokról külön kormányrendelet rendelkezik – fogalmazott dr. Burai Mihály. Orosháza város jegyzője hozzátette, a jegyzői eljárás vonatkozásában az eljárási határidő rendkívül csekély,