A béke pártján: igen – nem Háború és béke

irányadó, ezt meghaladó időintervallum esetében már a bírósághoz kell fordulni, számolva azzal, hogy a bírósági eljárás nemcsak bonyolultabb és hoszszabb, de költségesebb is, mint a jegyző előtti – összegezte Orosháza jegyzője.

– Vannak olyan ügyek, melyekben a jegyző nem, kizárólag bíróság nyújthat jogi segítséget?

mindössze 15 nap. – Ez a gyorsaság a vitás feleknek alapvetően jó, de látnunk kell azt is, hogy az idő rövidsége okán összetett jogi problémákra nincs lehetőség érdemben reagálni, akár szakértők, szakhatóságok bevonásával – mutatott rá a jegyző.

– Mi történik egy birtokvédelmi eljárás során?

– Az eljárás során a jegyző meghallgatja a vitás feleket, megvizsgálja az esetleges bizonyítékokat, és amennyiben szükségesnek látja, úgy hely­

– A mindennapi élet adta problémák során tapasztalható, hogy gyakran keveredik a birtokvédelem és az egyes szomszédjogok fogalma. Az egyes szomszédjogok által szabályozott kérdésekben valóban csak a bírósághoz fordulhatunk. Így például az egyik leggyakrabban előforduló problémakör, a szomszédos telek igénybevétele esetében is a bíróság nyújthat jogorvoslatot. Fontos megérteni, hogy közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, áthajló ágak, gyökerek eltávolítása céljából, telekhatárra épült vételével kapcsolatos alapvető tudnivalókat dr. Burai Mihály. – Bírósághoz kell fordulnunk az alábbi esetekben is: földtámasz joga (nem foszthatjuk meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól); tilosban talált állat; kirepült méhraj; szomszédos ingatlanról áthullott termény; közterületre hulló termény; két ingatlan határvonalán álló növény és terménye; szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény használata; áthajló ágak, átnyúló gyökerek. A fenti kérdésekben megesett jogsérelmet tehát kizárólag bírósági úton orvosolhatjuk –összegezte a szakember.

Milyen tanáccsal szolgálna a vitázóknak?

– Gyakorlati tapasztalatként javaslom minden birtokvédelmi és szomszédjogi panasszal érintett lakosnak, hogy ezekben a nehéz helyzetekben a tolerancia, a türelem, az empátia a színi szemlét is tart. Mindezek alapján hoz egy határozatot, melyben vagy a birtoksértő magatartást állapítja meg, vagy ellenkezőleg: annak megalapozatlanságát. Fontos időbeli tényező, hogy a jegyző előtti birtokvédelmi eljárás legfeljebb 1 éven belül fennálló esetekre ház falának karbantartása stb. céljából, vagy más indokolt okból a tulajdonos használhatja a szomszédos földet (kártalanítás ellenében). Természetesen nem szó nélkül, tehát a szomszédoknak illő a részleteket előre megbeszélni – ismertette a szomszédos telek igénybe­ legcélravezetőbb és legeredményesebb gyakorlat. Valamenynyiünknek figyelemmel kell lennünk mások jogos érdekeire is a magunkén kívül, és fontos megértenünk: ahogyan vannak alapvető jogaink, úgy vannak kötelezettségeink is – húzta alá Orosháza jegyzője. OÉ

 Az orosz–ukrán háború egyéves évfordulója kapcsán született meg a Fidesz békepárti határozati javaslata, amelyet az Országgyűlés 130 igen szavazattal 24 ellenzéki „nem” ellenében a közelmúltban el is fogadott.

A nyolc pontból álló határozat a béke mellett emel szót, és arra sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy határozottan lépjen fel ennek érdekében. Továbbá elítéli Oroszország katonai agresszióját, és elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez; kiáll amellett, hogy a szankciók és a fegyverszállítás helyett béketárgyalásokra van szükség.

A témával kapcsolatban Erdős Norbert, a térség megválasztott országgyűlési képviselője nyilatkozatot juttatott el lapunknak.

– Itt volt a lehetőség, de az ellenzék ezúttal sem tagadta meg önmagát. Március 31­én pénteken a dollárbaloldal nem szavazta meg a békepárti határozatot. Sebők Éva képviselő asszony is nemmel szavazott arra az egyszerű eldöntendő kérdésre: béke vagy háború. Nincs harmadik út. Aki nincs a béke mellett, az a háború mellett van. Holott már több mint egy éve érezzük saját bőrünkön, pénztárcánkon a háború és a brüsszeli szankciók hatásait. Több mint egy éve özönlenek milliószámra a háború elől menekülők Magyarországra. Hazánk története legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, amikor befogadja, ellátja, támogatja őket, orvosi ellátást biztosít számukra. Aki maradni szeretne, azoknak segítünk, számukra munkahelyet, gyerekeik számára iskolát biztosítunk. Akik továbbmennek, azokat biztonsággal indítjuk útnak. Mindezt a magyar adófizetők pénzéből, mintha nem sújtana bennünket eléggé a háborús infláció és az értelmetlen brüsszeli szankciók súlyos terhe. A baloldal mindezek ellenére nem a béke mellett foglal állást. Vannak kritikus helyzetek, amikor megbocsát­ hatatlan a nemzeti széthúzás. A józan ész azt diktálná, hogy a béke legyen nemzeti minimum. A jobboldal lépett: a háború kitörésének egyéves évfordulóján a kormánypárti frakciók benyújtották a békepárti határozati javaslatot. A többség ezt el is fogadta 2023 márciusának utolsó napján. Nem úgy Gyurcsány Ferencék. Ezzel a gesztusukkal újra emlékeztetnek bennünket arra, hogy amikor a nemzeti érdek képviseletéről van szó, rájuk nem lehet számítani. Ha ez nem is lepett meg túlságosan, személy szerint rendkívül csalódott vagyok, hogy Sebők Éva képviselő, aki arra kapott felhatalmazást, hogy a magyar emberek érdekeit képviselje, boldogulásukért, biztonságukért szálljon síkra, a nemmel szavazással bebizonyította, hogy annak a háborúpárti baloldalnak a tagja, akik elutasították a békepárti határozatot. Az orosháziak ennél többet érdemelnek – nyilatkozta Erdős Norbert.

A parlamenti szavazás kapcsán megkerestük Sebők Évát, a Momentum országgyűlési képviselőjét is, aki a legutóbbi választáson a dél­békési szavazók bizalmát kérte. Szerkesztőségünk írásban kérdezte meg a képviselőt a döntése okáról, továbbá, hogy menynyire személyes meggyőződése a békepárti határozatra adott nem szavazat, ill., ha elfogadhatatlannak tartja a határozatban megfogalmazott álláspontot, akkor véleménye szerint hogyan kellene hazánknak fellépni az orosz­ukrán háború kapcsán. Kérdéseinkre kitérő válaszok érkeztek durván személyeskedő hangvételben és a témától messze mutató véleménynyilvánítással, így Sebők Éva válaszát nem áll módunkban szó szerint idézni. A témához kapcsolódva a képviselő kiemelte, hogy a határozat tényként állít hazugságokat. Egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy a háború kezdete óta többször járt Ukrajnában, személyesen beszélt ukránokkal és kárpátaljai magyarokkal. OÉ