Impresszum Felelős kiadó: Papageno Consulting Kft. – Zsoldos Dávid Szerkesztő: Beczner Barbara - Budavári Önkormányzat Korrektor: Nyilas Ágnes Nyomdai előkészítés: Protzner György (JarlDesign) Nyomdai munkák: Crew Print Kft., 1067 Budapest, Eötvös u. 9. Ügyvezető igazgató: Szamos Tamás ISSN 2498-9088
Hirdetésfelvétel: sales@papageno.hu Szerkesztőség: szerkesztoseg@papageno.hu Terjesztés: terjesztes@papageno.hu Megjelenik: 2017. július 25-én 20 000 példányban. Az esetleges műsorváltozásokért, valamint a hirdetések tartalmáért és a képek jogtisztaságáért a kiadó nem vállal felelősséget.
Tisztelt Vendégeink! Kedves Olvasók!
Victor Hugo szerint a reformáció a könyvnyomtatás kora előtti időben egyszerű hitszakadásnak számított, a könyvnyomtatás azonban forradalommá érlelte. E „forradalmi” reformáció 500 éves jubileuma mellett bizonnyal eltörpül, mégis említésre méltó, hogy a budavári Magyar Nyelv és Könyv Ünnepe is jeles évfordulót ünnepel. Idén 15. alkalommal rendezzük meg a háromnapos eseményt, Buda 1686. szeptember 2-i töröktől való visszavívásának évfordulóján. Mint minden évforduló, ez a mostani is alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk, értékeljünk. Meggyőződésünk, hogy egy ünnep, amely a „nyelvet” és a „könyvet” tűzi zászlajára, méltó arra, hogy az egész európai történelmet meghatározó eseményekre emlékezzen. Különösen, ha az emlékezésnél jóval többet kíván tenni. Minden előadás, minden nyilvános vagy személyes beszélgetés, amely kultúránk, történelmünk sorsfordító, meghatározó történéseiről szól, azt szolgálja, hogy a magyar kultúra, az azt befogadó és építő emberek megfelelő viszonyítási pontjai ne vesszenek el, hanem erősödjenek. A fesztivál egyik díszvendége ebben az évben Vizsoly, ahol 1590-ben Károli Gáspár gönci prédikátor és kollégái körülbelül 800 példányban nyomtatták ki az első teljes, magyar nyelvű Szentírást. Ugyancsak díszvendégként érkezik Magyarország egyik egyedülálló kulturális, gasztronómiai és borvidéke, Tokaj és Tokaj-Hegyalja. Az egymástól mindössze 50 kilométerre fekvő, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei települések természetesen nagyon sok szállal kapcsolódnak.
ünneplő Finnországot is. Bízunk benne, hogy építő, tartalmas programokat találnak ezúttal is a kínálatunkban.
A Könyvünnepen kiemelten foglalkozunk a reformációval, és köszöntjük többek között a centenáriumát
Találkozzunk Budavárban, a Mátyás-templom melletti Szentháromság téren!
www.konyvunnep.hu • Budavári Könyvünnep
3
SZEPTEMBER 1. PÉNTEK
18.30: Vizsolyi Búzavir ág Népdalkör előadása a Zenepavilonnál
14.00–16.00: BEHAR ANGOZÓ A Görömbő Kompánia zenés-dalos kedvcsinálója a vári utcákon kicsiknek és nagyoknak.
16.00: Ünnepélyes megnyitó A 15. jubileumi könyvünnepet Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója nyitja meg. Köszöntőt mond Dr. Nagy Gábor Tamás, Budavár polgármestere, Posta György, Tokaj polgármestere és Bihi Miklós, Vizsoly polgármestere.
17.00: Gryllus Dániel – 10 példázat Jézus tanulságos, elgondolkodtató, provokatív történetei különleges zenei környezetben elevenednek meg. A dalsorozat az ősforráshoz visszatérve, mégis mai módon fogalmazza újra és tolmácsolja az evangéliumi tanítást. Előadja: Gryllus Dániel és Smidéliusz Gábor, közreműködnek: Becze Gábor – nagybőgő, Huszák Zsolt – gitár, versek: Sumonyi Zoltán
Magyar Állami Népi Együttes
19.00: Táncház a Magyar Állami Népi Együttessel a Szentháromság-oszlop mellett 19.30 Tapasztalat és hagyomány - Gönci Bar ackpálink a-kóstoló 20.30: Sárik Péter Trió – Jazzkívánságműsor km. Szőke Nikoletta – ének Sárik Péter - zongora, Barcza Horváth József - bőgő, Gálfi Attila - dob (A Sárik Péterrel készült interjút a 14. oldalon olvashatják)
Gryllus Dániel
18.00: Jók ai Anna Szalon ünnepélyes megnyitója Az irodalmi esteknek, koncerteknek helyet adó új szalon az Iskola utca 28. alatti épületben nyílik. Sárik Péter
4
Budavári Könyvünnep • www.konyvunnep.hu
A rendezvény házigazdái:
Az ettől eltérő helyszíneket a programlistában külön jelöljük. A Budavári Önkormányzat együttműködő partnere a Litea Könyvesbolt és Teázó.
Csűrös Csilla, Lukács Bea és Nyakas Szilárd A rendezvények többsége a Könyvünnep színpadán kerül megrendezésre a Szent István szobor előtt.
A kiadók a Könyvünnep minden napján pódiumbeszélgetésekkel, dedikálásokkal, író-olvasó találkozókkal várják az érdeklődőket. A rendezők a műsorváltozás jogát fenntartják!
Országos Széchényi Könyvtár
A nemzeti könyvtár idén is széles könyvkínálattal várja az érdeklődőket. Az OSZK, mint könyvkiadó hosszú évek óta rangos kiadványokkal van jelen a hazai könyvpiacon. Évente mintegy 26-30 kiadványát az intézmény páratlan állományára és munkatársai szaktudására építve, önállóan vagy neves hazai és nemzetközi kiadókkal karöltve jelenteti meg, széles spektrumot átfogva: hasonmás kiadásokat, díszalbumokat, konferencia- és tanulmányköteteket, hézagpótló bibliográfiákat és kiállítási katalógusokat egyaránt kiad. A nemzeti könyvtár több periodikát és intézményi évkönyvet is jegyez. A Könyvünnepen a kiadványok kedvezményesen vásárolhatók meg.
Petőfi Irodalmi Múzeum Több mint Petőfi, több mint irodalom, több mint múzeum! A Budavári Könyvünnep kiemelt partnere a PIM, idén több kedvezménnyel és programmal várja az olvasni szerető közönséget a Budai Várban. A Petőfi Irodalmi Múzeum célja a magyar irodalmi örökség minél teljesebb körű gyűjtése, feltárása, a klasszikus és kortárs magyar irodalom sokoldalú bemutatása és közvetítése a világ sokféleségét elfogadó, anyanyelvi és kulturális identitás támogatásának jegyében. Küldetése a széles körű társadalmi beágyazottság megvalósítása, a kulturális emlékezet ébrentartása és folyamatos gazdagítása az irodalom és a társművészetek közötti párbeszéd személyes és közösségi élményeinek biztosításával. A Könyvünnepen a PIM pavilonjában minden 1000 Ft feletti vásárlás után kedvezményekre jogosító karszalag jár.
www.konyvunnep.hu • Budavári Könyvünnep
5
SZEPTEMBER 2. SZOMBAT Gyermekmatiné 10.00: Bognár Szilvia: Titoktok
11.00: A Görömbő Kompánia inter aktív, zenés-dalos műsor a gyermekeknek 14.00: Spatzen-Quartett A bajor testvérvárosunkból, Regensburgból érkező, 25 éve működő énekegyüttes koncertje hamisítatlan bajor hangulatot teremt.
16.00: A Budavári Tóth Árpád Műfordítói Díj átadása Az idei év díjazottja Jávorszky Béla író, műfordító.
17.00: bemutatkozik Tokaj városa – könyvekkel és zenével Az idei Könyvünnep egyik díszvendége Tokaj. A könyvbemutatót a 25 éve alapított Tokaji Alapfokú Művészeti Iskola számos versenyen díjazott citerazenekarának előadása színesíti. Bognár Szilvia
Bognár Szilvia a magyarországi nép- és világzene egyik legkeresettebb énekes előadója, számtalan produkció szólistája. Titoktok című új gyerekműsorában Weöres Sándor, Kányádi Sándor, Nemes Nagy Ágnes megzenésített sorai népi dallamokkal karöltve vezetnek bennünket egy titkos úton, Moldovától egy sikátorban rejlő ugróiskoláig. Ahogy épp a kedvünk tartja, ahogy épp a forgandó szerencse hozza. Hisz a dalok nem máshonnan, mint a titkokat rejtő égszínkék kendőből kerülnek elő… Közreműködők: Bognár Szilvia – ének; Bede Péter – szaxofon, furulya; Hámori Máté – gitár; Kovács Zoltán – nagybőgő; Gyulai Csaba – ütőhangszerek, gadulka, kalimba
18.00: Finn irodalmi est a Jók ai Anna Szalonban A Budavári Önkormányzat és a Finn Nagykövetség közös szervezésében finn irodalmi estre várjuk az érdeklődőket a Jókai Anna Szalonban. Az est díszvendége a Tóth Árpád Műfordítói Díjjal kitüntetett Jávorszky Béla.
19.00: Táncház a Magyar Állami Népi Együttessel a Szentháromság-oszlop mellett 20.30: Misztr ál-koncert a 20. születésnapját ünneplő együttes műsora (az együttessel készült interjú a 16. oldalon olvasható)
Buda eliber ata (1686. szeptember 2.) A Szent Liga szövetséges csapatai a budai Vár 77 napon át tartó ostroma után 331 évvel ezelőtt, éppen szeptember 2-án arattak győzelmet a törökökkel szemben. Erre emlékezve a Könyvünnep ideje alatt hagyományőrzők mutatják be, hogyan éltek a várvédők és az ostromlók
6
a török korban. Szeptember 2-án 13.30-kor koszorúzást tartunk az 1686-os emlékparkban, a bajor hősök emléktáblájánál, majd hagyományőrzők által kísért menet indul a Szentháromság térre, ahol bemutatóra kerül sor.
Budavári Könyvünnep • www.konyvunnep.hu
Jávorszky Béla kapja az idei Tóth Árpád Műfordítói Díjat Az író, műfordító és diplomata több évtizede kimagasló munkát végez a finn–magyar kulturális kapcsolatok erősítéséért. 1958 óta fordít szépirodalmat, kezdetben törökből és németből, a 60-as évektől finnből, svédből és észtből fordított verset és prózát, hangjátékokat és drámákat. 1980 után Hannu Launonen finn és Folke Isaksson svéd műfordítóval közösen 16 kötet magyar költőt ültetett át finn, illetve svéd nyelvre. Műfordítói munkássága mellett a 80-as évek végén kapcsolódott be a közéletbe, Magyarország helsinki és tallinni nagykövete is volt. A Finn Irodalmi Társaság és a Finnországi Svéd Irodalmi Társaság levelező tagja. 2014 decemberétől a Finn Írószövetség tiszteletbeli tagja. 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. „A magyar elbeszélő irodalom és költészet legjavának külhoni megjelenésére két lehetőség van: divat, az olvasóközönség érdeklődésének a figyelemmel kísérése a könyvkiadók részéről, a jellemzőbb lehetőség pedig a magyar irodalomnak elkötelezett néhány műfordító munkáján alapszik.” A gondolat Jávoszky Bélától származik, aki ezen „elkötelezett néhány műfordító” egyikeként Finnország centenáriumán nyerte el a Tóth Árpád Műfordítói Díjat.
Tóth Árpád születésének 125. évfordulója előtt tisztelegve a Budavári Önkormányzat 2011-ben alapította meg a Tóth Árpád Műfordítói Díjat. Az elismerést azon művészek kapják, akik műfordítói tevékenységükkel a magyar kultúrát gazdagítják, illetve hozzájárulnak a magyar kultúra nemzetközi megismertetéséhez. Az egyik évben egy idegen nyelvről magyarra fordító, majd a másikban magyar műveket idegen nyelvre átültető alkotó részesül a díjban.
Kiállítások Zentai csata 320 Az 1697-es zentai csata évfordulója alkalmából a Budavári Önkormányzat támogatásával, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum együttműködésével szeptember 11-én „A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háború” címmel kiállítás nyílik testvérvárosunkban, Zentán, amely kizárólag a Könyvünnep idején ingyenesen megtekinthető a Városháza aulájában. (1014 Kapisztrán tér 1.)
100 könyv Finnországból A függetlenségének 100. évfordulóját ünneplő Finnország irodalmával, a lelkes fordítóknak hála, a XIX. századtól napjainkig folyamatosan találkozhattak a magyar olvasók. A fordítói és kiadói tevékenységnek a nyelvrokonság tudata adta az első lendületet,
amely az elmúlt száz évben többször megtorpant, de újra és újra erőre tudott kapni. A 2007 óta eltelt legutóbbi 10 év termése lenyűgöző: több mint 100 könyv – 30 kiadó és 30 fordító munkája. Nem csupán finn nyelvből születtek ezek a fordítások, a finnországi svéd nyelvű irodalom alkotásai, a számi költészet és több angol nyelven született sci-fi is eljutott a magyar olvasókhoz. Ebből ad most ízelítőt a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Finn Nagykövetség és a Finnagora közös könyvespolc-installáció projektje, melyet a Könyvünnep ideje alatt az újonnan nyíló Jókai Anna Szalonban láthatnak az érdeklődők (1011 Iskola u. 28.). A program része a Finnország állami függetlenségének 100. évfordulóját ünneplő Suomi 100 eseménysorozatnak.
www.konyvunnep.hu • Budavári Könyvünnep
7
SZEPTEMBER 3. VASÁRNAP Gyermekmatiné 10.00: a MASZK Bábszínház előadása A Maszk Bábszínház Mátyás király bolondos bolondja és Arany János: Pázmán lovag című gyerekművét mutatja be. A legkisebbeknek is érthető előadás a visegrádi Királyi Palota udvarába enged bepillantást.
11.00: Var ázslat 30 percben – a Houdini Ház előadása A világhírű magyar származású bűvésznek állít emléket az a lakásmúzeum, amelyet tavaly alakított ki és adott át Houdini Ház néven a Dísz tér 11. számú épületében az illuzionista tisztelője, David Merlini. A bűvészmúzeum naponta 10.00–18.00 óráig látogatható.
15.30: a 70 éves Sebő Ferenc köszöntése Bakó Annamária, a budavári Litea Könyvesbolt és Teázó vezetője bemutatja Jávorszky Béla Szilárd: Sebő 70 című könyvét. Beszélgetés tánc- és zenekísérettel, amelynek során a Kossuth-díjas zenész, népzenekutató is megemlékezik Arany János költészetéről.
16.15: Világol tiszta fénye Az előadásban elhangzó versekben a magyar irodalom nagyjai tisztelegnek Arany János előtt. Válogatás a költő születésének 200. évfordulóján a Nap Kiadó gondozásában megjelent kötetből.
Maszk Bábszínház
17.00: Márai Szalon a szabadban Szigethy Gábor több mint 10 éve tartja rendezvényeit minden hónap utolsó keddjén a Budavári Önkormányzat Úri utcai dísztermében. A Márai Szalon a Könyvünnep színpadán is évek óta bemutatkozik ismert színészek és kiváló zenészek közreműködésével.
18.00: Bán István orgonaestje a Budavári Evangélikus Templomban Az idén Budavárért Emlékéremmel kitüntetett orgonaművész, Bán István kezdeményezésére a Bécsi kapu téri evangélikus templom olyan historikus hangszerrel gazdagodott, amelyet J. S. Bach fennmaradt orgonaleírásai ihlettek. Kitüntetése alkalmából Bán István, a templom orgonistája a reformáció 500. évfordulójára készült orgonán ad koncertet.
19.00: Táncház a Magyar Állami Népi Együttessel a Szentháromság-oszlop mellett 20.30 Juhász Gábor Trió koncertje (A Juhász Gáborral készült interjút a 18. oldalon olvashatják.)
8
Budavári Könyvünnep • www.konyvunnep.hu
K arszalagkedvezmények
Magyar Nemzeti Levéltár
A Könyvünnepen részt vevő kerületi partnerek programjaikra, kiállításaikra kedvezményt biztosítanak minden karszalaggal rendelkező látogatónak. Karszalagot a kiadói pavilonoknál könyvet vásárló látogatók kapnak.
Országos Széchényi Könyvtár 2017. szeptember 1-jén, pénteken 10.00 és 14.00 órakor az 516-os teremben a reformáció különleges könyvemlékeiből, Komjáti Benedek, Sylvester János és Károli Gáspár munkáiból rendezett minitárlatot tekinthetnek meg az érdeklődők a kurátorok szakmai vezetésével. 2017. szeptember 1-jén és 2-án látogatható a Más csak levelenként kapja a borostyánt... – Kincsek, kultusz, hatástörténet című Arany János-kiállítás (helyszín: Nemzeti Ereklyetér és Manuscriptorium), A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944 című nagykiállítás (helyszín: Corvina-termek) és a Nincs talán még elfeledve a dal című Tompa Mihály-bicentenáriumi kiállítás (helyszín: Katalógustér).
Hadtörténeti Intézet és Múzeum A karszalaggal rendelkező látogatók számára a kiállítások megtekintése díjmentes, és a helyi könyvesboltban megvásárolt könyvek árából 20% kedvezményt biztosít. A Könyvünnep alkalmából a rendezvény ideje alatt naponta 14 órától tárlatvezetés indul a Magyarország a Nagy Háborúban című állandó kiállításra, amely a karszalaggal ingyenes.
Karszalaggal ingyenesen látogatható az Utazás Wittenbergbe című levéltár-pedagógiai foglalkozás és a Nyomot hagytak – Évszázadok, Személyiségek, Aláírások című kiállítás. A karszalaggal érkezők bejárhatják az épületet, és bejuthatnak raktárlátogatásra is pénteken 15 és 17 órakor, szombaton 11, 13, 15 és 17 órakor.
Zenetudományi Intézet Karszalaggal rendelkezőknek a Zenetudományi Intézet minden kiállítása ingyenesen megtekinthető.
Petőfi Irodalmi Múzeum A PIM pavilonjában minden 1000 Ft feletti vásárlás után karszalag jár, amely viselőjét ingyenes belépésre jogosítja a Mesemúzeumba 2017. szeptember 2-3án, szombaton és vasárnap, valamint az Önarckép álarcokban című Arany János emlékkiállításra 2017 szeptemberében.
Kiscelli Múzeum – Budapesti Történeti Múzeum A karszalaggal szeptember 10-ig féláron látogathatják meg az alábbi kiállításokat: Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeum: Kincsek a város alatt. Budapest feltárja kincseit. Régészeti Kiállítás 1867–2005–2015
Hajnal János (1913–2010) | Budapest–Róma A Fővárosi Képtár kiállítása válogatás az elsősorban egyházművészként ismert Hajnal János műveiből, aki az Isteni Színjátékhoz és a Gulliver utazásaihoz is készített illusztrációkat.
Fényűzés az Osztrák–Magyar Monarchiában Tárlatvezetés a Kiscelli Múzeum állandó kiállításán szeptember 9-én, szombaton 11 órától. Megismerhetik a felső tízezer életmódját a monarchia éveiben. Sorvezetőül olyan irodalmi alkotások szolgálnak, mint Andrássy Katinka Együtt a forradalomban című önéletrajza vagy Harsányi Zsolt Whisky szódával című regénye.
www.konyvunnep.hu • Budavári Könyvünnep
9
VIZSOLY
Díszvendégek a 15. Könyvünnepen Két díszvendég is meghívást kapott az idei Budavári Könyvünnepre. A reformáció 500. évfordulója apropóján Vizsoly mutatkozik be, Tokaj és Tokaj-Hegyalja pedig mint hazánk egyik egyedülálló kulturális, gasztronómiai és borvidéke vonul fel az eseményen. Több mint hetven esztendő telt el a hitújítás szimbolikus dátuma (1517. október 31.) után, mire nyomtatásban megjelent az első teljes, magyar nyelvű Biblia. Károli Gáspár és társai összesen 800 darabot nyomtattak az általuk lefordított Szentírásból. Mint a Biblia utolsó lapján írja: „Visolban kezdettetett böyt elsőszombaton, az az 18. napián böyt elő hauának 1589. esztendőben. Es el vegeztetett Istennec kegyelmességéből, 20 napián szent Iacab hauának, Christus Wrunk születése után ennyi esztendőben 1590. Kiből diczértesséc az Wrunk áldandó szent Neue mind öröckön öröcké, Amen.” Jelen tudásunk szerint az ötvenkét fennmaradt példányból huszonnégy külföldön található. Az ötvenkét eredeti Károli-biblia egyikét Vizsolyban, a Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában található, mindössze 1000 lelkes településen őrzik, melyre bizonyára a legbüszkébbek. Az egyháztörténeti, irodalmi és nyomdatörténeti mérföldkőnek számító kiadvány értékét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy csak az utóbbi évtizedben is több alkalommal lopták el, illetve próbálták meg ellopni egyes példányait. A község elsősorban Bibliájáról ismert, története azonban természetesen már a könyv kiadása előtti évszázadokban elkezdő-
10
dött. Neve egy 1215-ös oklevélben található meg először (Vislu), de a helyszínen talált leletanyagok tanúsága szerint mintegy 3 ezer éve, vagyis az őskor óta tartósan letelepült, mezőgazdasággal foglalkozó lakosság élt itt. A település középkori megerősödését főképp annak köszönhette, hogy a környéken vezetett át a Kassára, Lengyelországba és Oroszországba menő legfontosabb kereskedelmi útvonal. Nem véletlen, hogy az 1590-ben kiadott Biblia mintegy 800 példányát is Lengyelországból származó papírra nyomtatták. Vizsoly református temploma a XVI., római katolikus temploma később, a XVIII. század legvégén épült fel. A kálvinista templomkertben kapott helyet a nyomdatörténeti kiállítás. Maga a templom 2014 óta kiemelt nemzeti érték, itt maradt fenn az Árpád-kor legnagyobb freskóanyaga, a nemrégiben felújított templomban e műalkotások restaurált állapotban láthatók.
A Biblia A nyomtatáshoz négy sajtógépet használtak. Ennek egyik korhű másolata ma is megtalálható a vizsolyi református templomban. A Mantskovit Bálint lengyel nyomdászmester vállalkozása által nyomtatott kötetek megrendelésre készültek. A fejedelmi példányok drága ezüst- vagy aranyveretes kötést kaptak, a gyülekezetek, városi tanácsok vagy kollégiumok számára készülők pedig bőrbe köttettek. A kor szokásainak megfelelően a könyvkiadást számos főnemes támogatta ekkoriban. Köztük volt Tokaj várkapitánya, Némethi Ferenc, aki később hősi halált halt a vár 1565-ös ostromakor.
Budavári Könyvünnep • www.konyvunnep.hu
A Szentírás – mely 2015 óta hungarikum – egy példányát Vizsolyból legutóbb 2002-ban lopták el. Állítólag a tolvajok hamisítani szerették volna az ereklyét, hogy többször is eredetiként értékesíthessék azt. A hatóságok másfél év múlva szerencsére elfogták az elkövetőket, ám a Bibliát ezután évekig restaurálták. Csak 2008 decem-
berében kapta vissza a gyülekezet, ekkor a a Parlamentből fegyveres kísérettel vitték haza Vizsolyba. Az ellopott és megkerült példányt azóta nagyon szigorúan őrzik, éppen ezért a könyvünnep közönsége személyesen biztosan nem láthatja azt. Ha tehetik, látogassanak el Vizsolyra, ahol a Biblián kívül számos más érdekességet is találnak.
500 éves a reformáció
Jelentősége ennek megfelelően szerteágazó. Luther fellépése átalakította Európa korabeli vallási térképét, megújította a hit világát, gondolkodása azonban mes�sze túlnyúlik a teológia határain. Luther és a későbbi reformátorok, illetve a reformáció hatása a politika, a gazdaság, a zene, a jogtudomány, az anyanyelv és a modern természettudomány kibontakozása, illetve átalakulása terén is tetten érhető.
Amikor 1517-ben Luther Márton kifüggesztette 95 tételét a wittenbergi templom ajtajára, a németországi település egy mindössze kétezer lelkes falucska volt. Igaz, hogy néhány évvel korábban Bölcs Frigyes választófejedelem egyetemet alapított (Leucorea) – amely néhány évtized múltán egyébként nagy tekintélyű és népszerű intézménnyé vált –, Luther mégis úgy látta, „a wittenbergiek a polgárosult világ legszélén laknak”. Wittenberg abban az időben sáros, poros, szegényes helység volt, szűken termő, homokos vidék terült el körülötte, sem gyümölcsös, sem szőlőskert nem gyönyörködtette az utasember szemét – írja Virág Jenő Luther önmagáról című könyvében. Az, hogy Wittenberg a reformáció legmeghatározóbb jelképévé vált, lényegében a véletlennek köszönhető. Luthert ugyanis váratlanul helyezték ide Erfurtból, tanítani kezdett, később évekig itt tevékenykedett. A prédikátor kezdetben belülről kísérelte meg a katolikus egyház ellen abban az időben egyre fokozódó bírálatokat orvosolni, de nem volt ezzel egyedül. Egyedül, vele egy időben több olyan személyiség, mozgalom létezett (Kálvin, Zwingli, Melanchthon), amely megpróbálta megtörni a „központi egyház” hegemóniáját, rámutatni annak eltorzulására, megreformálásának szükségességére. Tehát, noha Luther neve és a reformáció összeforrt egymással, a folyamat maga egy több szálon futó, számos mozgalmat magába foglaló, hos�szan tartó folyamat volt.
Ez az év szerte a keresztény Európában a reformáció jegyében zajlik, Magyarországon is számtalan program emlékezik meg az 500 évvel ezelőtti eseményekről.
Tisztelgés a reformáció 500. évfordulója alk almából A Várnegyed Galériában Kósa Klára keramikusművész és Simon Ilona grafikus, könyvtervező művész Szavak, gyöngyök, virágok című kiállításának megnyitójára augusztus 31-én 18 órakor kerül sor. A kiállítást megnyitja: Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió Egyesület elnöke Köszöntőt mond: Bence Imre evangélikus esperes. Közreműködik Incze Ildikó színművész és Tímár Sára Junior Prima-díjas énekművész. Várnegyed Galéria – 1015 Budapest, Batthyány u. 67.
www.konyvunnep.hu • Budavári Könyvünnep
11
TOKAJ
Egyes források szerint azért a lengyelországi papírért, amelyre a Károli-bibliát nyomtatták, nem mással, mint jó minőségű tokaj-hegyvidéki borral fizettek. Tokaj és Tokaj-Hegyalja Magyarország egyik egyedülálló kulturális, gasztronómiai és borvidéke. Hazánk e régiója ugyanakkor évszázadok óta nemcsak bortermeléséről, hanem az irodalmi életben betöltött szerepéről is ismert. Ahogyan Vizsolytól, úgy Tokajtól sem esik messze az a Széphalom, amely a XIX. század elején a nyelvújítás központja volt. Itt élt és alkotott Kazinczy Ferenc, aki elkezdte a magyar nyelv fennmaradásához, megerősödéséhez elengedhetetlen nyelvújítói munkát. Az országnak ezen területe tehát joggal nevezhető a mai magyar irodalmi nyelv bölcsőjének is. A Tisza és a Bodrog összefolyásánál, a Kopasz-hegy lábánál fekvő Tokaj hazai és nemzetközi ismertségét elsősorban világszínvonalú borainak köszönheti. A Miskolctól mintegy 50 kilométerre keletre elterülő térség már akkor szőlőtermelő vidék volt, amikor 1067-ben először említették. Első vára még földvár volt, ám ez a tatárjárás során elpusztult. 1450 után Tokaj a Hunyadiaké, majd a Szapolyaiaké volt. Szapolyai János egy időre elveszítette a birtokot, de fia, János Zsigmond idejében már ismét a családé volt, így királyi uradalommá vált. A borvidék bevételének köszönhetően Tokaj mezővárossá fejlődött, népessége növekedett. A környék településnevei (Olaszliszka, Bodrogolaszi) is megerősítik, hogy, a XIII. században sok olasz telepedett le. A borvidéken ez idő tájt kezdték el a sajátos, kőzetbe vájt, föld alatti pincék építését is. A XIV. században már többemeletes pincelabirintusok építésébe kezdtek. Nem sokkal később kezdték el „Hegyaljának” hívni a területet, a tokaji borok népszerűsége egyre növekedett, főleg bártfai, kassai és eperjesi polgárok vásárolták.
12
A XVI. század második felére tehető a tokaji borok döntő áttörése a hazai és a nemzetközi piacokon. A nedűk minősége folyamatosan javult, ennek köszönhetően egyre több lengyel kereskedő jelent meg, de például az osztrák császári udvar is generációkon keresztül vásárolta a tokaji bort. A következő században tovább nőtt a Tokaji hírneve, a teljes termelés mintegy harmada az exportpiacon is megállta a helyét. Újabb mérföldkőnek számít a Rákóczi-korszak. Ebben az időben vette fel a hegyaljai szőlőtermesztés máig jellemző arculatát, és ekkor élte legvirágzóbb korszakát. Rákóczi fejedelem maga is számos pincét tartott fenn, több kastélyt is építtetett a borvidék területén. Ugyanerre az időszakra tehető az az ikonikus pillanat is, amikor Szepsi Laczkó Máté református lelkész (1576–1632) elkészítette az első aszút a sátoraljaújhelyi Oremus-dűlő szőlőterméséből Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony részére. A borvidék 1737 óta élvez védettséget, a világon elsőként ekkor nyilvánította egy királyi rendelet zárt borvidékké. A bortermelés ezen a területen tehát közel 3 évszázada szigorúan szabályozott törvényi keretek között zajlik. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezrede tartó egysége indokolta, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji borvidéket 2002ben mint kultúrtájat felvette a világörökségi listára. A világörökségi helyszín összesen 13245 hektár magterülete megegyezik a magyar bortörvényben meghatározott Tokaj-hegyaljai borvidékkel, az ütközőzónába pedig 27 további település közigazgatási területe tartozik.
Budavári Könyvünnep • www.konyvunnep.hu
Dr. Szabó József–Török István: Tokaj-Hegyaljai Album 1867 A Demeter Zoltán által alapított, tokaji székhelyű Tokaj Alapítvány ezzel a mindenben az eredeti példányra hasonlítani akaró, 500 sorszámozott példányban megjelenő kiadvánnyal kíván emlékezni a kor egyik legkiterjedtebb tájleíró munkájára és a felismerő, alkotó elődökre, a 150 évvel ezelőtti első megjelentetést ünnepelve. A könyv huszonkét darab Keleti Gusztáv-kőnyomatot tartalmaz, és egy Dr. Szabó József által 1865ben rajzolt tokaji geológiai térképet. Ezek tervezetten különállóan megjelentetve is elérhetőek. (Kiadó: Tokaj Alapítvány) Zelenák István: Tokaj, a kincsek városa A tokaji helytörténész sétaútikönyve a vidék megkapó szépségű tájairól, a város változatos történelmi múltjáról és a borvidék legfontosabb szőlőfajtájáról, a furmintról és az aszúról szól. Emellett végigvezeti olvasóit a városon, bemutatva az épített környezet látnivalóit. Megtudjuk, hogy az átkelőhelyhez út, majd annak őrzésére vár, a várhoz település és uradalom társult a történelem során. A kereskedelmi út idővel „borúttá” változott. Eközben a hegy és az ártér megtartotta különös kincseit. (Kiadó: Agroinform Kiadó és Nyomda Kft.)
Cseh Zoltán, Dr. Dankó József, Dr. Izsó István, Dr. Kertész Botond: Tokaj-hegyvidék kőbányászata – Kulturális örökségünk nyomában A Tokaji borvidék kultúrtájként lett 2002-ben a világörökség része. Az ásványkincsekben gazdag térség sokkal több, mint egy szőlészetre és borászatra épülő monokultúra. A hegyvidék évszázadok óta látja el munkával az itt élő iparosokat, mezőgazdászokat, halászokat és természetesen a bányászokat. Bányászata szinte egyidős az emberiséggel, és olyan fontos társadalmi szükségleteket elégít ki, amelyek nélkül egészen biztosan másképp festene az életünk. E könyv célja annak igazolása, hogy a Tokaj-hegyvidék kőbányászata önálló hagyományokkal, gazdag, értékes múlttal rendelkező tevékenység, amely megismerésre és felfedezésre vár. (Kiadó: Koffein Média Kft., a Colas Északkő Kft. megbízásából)
www.konyvunnep.hu • Budavári Könyvünnep
13
SÁRIK PÉTER TRIÓ Szeptember 1. péntek, 20:30 A jazz egy olyan elkötelezettje érkezik a Budavári Könyvünnepre, aki nem kevesebbet szeretne elérni, mint azt, hogy az utóbbi pár évtizedben öncélúvá váló, jórészt csak sznoboknak fogyasztható jazz újra népszerű legyen. Sárik Péter szerint a jazz olyan megunhatatatlan, sokszínű muzsika, mely minden korosztályt képes megszólítani. – Ha pár mondatban kellene rábeszélnie valakit a jazzhallgatásra, mit mondana?
Sárik Péter Trió
– A jazz nekem a szabadságot, az életörömöt, a semmihez nem hasonlítható, elsöprő erejű energiát és örömöt jelenti. Olyan, mint egy friss gyümölcs, a lobogó tűz vagy a vágtató ló. A pillanatban születik, így mindig más, megunhatatlan. Ráadásul rengetegféle jazz van, hisz az elmúlt 100 évben minden zenei műfajjal ös�szekeveredett, így mindenki megtalálhatja a kedvére valót. Ha szereti a salsát, ott a latin jazz, ha a népzenét, ott a folkjazz, a jazzrock, a free, a dixie, a szving, a brazil bossa nova, a funky, vagy ínyenceknek a bebop vagy bármi más. Mindenképp megér egy kóstolót. Na, sikerült kedvet csinálni?
a jazz nem erről szól. Ennél sokkal természetesebb és emberközelibb, ezt próbáljuk megmutatni, mikor mesélünk róla, és válaszolunk a közönségünk kérdéseire.
– Jól hangzik, de azért nem példa nélküli a sokak számára már-már érthetetlen, hallgathatatlan kategóriába tartozó jazz sem.
– Amikor legutóbb, 2015-ben felléptek a Beethoven Budán fesztiválon, zajos sikert arattak a szimfónia- és zongoraszonáta-feldolgozások. A koncertből lemez is készült. A könyvünnepen mit fogunk hallani?
– Bizony nem. Épp ezért mi interaktív előadásainkkal próbáljuk jóvátenni azt a rengeteg vétket, amit sok kollégánk elkövetett a hallgatósággal szemben. A jazz 60-70 éve még a legmenőbb műfaj volt, a fiatalok buliztak rá, az idősebbek táncoltak, mindenki értette, de főleg érezte. Aztán elkezdtük komolyan, majd nagyon komolyan venni, a jazzmuzsikusok nagy része rossz értelemben vett „Művész Úr” és „Művésznő” lett, a zene sokszor öncélúvá vált, a zenészek maguknak kezdtek játszani, a közönség nagy része pedig elmenekült. Maradtak a sznobok és a fanatikus jazzrajongók. Nekünk
– Közönség szempontjából van a jazznek korhatára? – Pár éve írtunk egy jazzmesét, ami egy mesekönyvbe csomagolt CD-n jelent meg, és az anyagból színpadi mesejáték is született. (A világ összes kincse – Csimota Kiadó) A gyerekek, a szülők és a nagyszülők is imádták. Mindig éreztem, hogy nincs korhatára a műfajnak, ez akkor be is bizonyosodott.
– 2010-ben kezdődőtt a Jazzkívánságműsor című koncertsorozatunk, melyben a közönségünk kedvenc dalait, műveit dolgoztuk át a saját műfajunkra. A legjobban sikerült feldolgozásokból két CD is született, az első 2014-ben Fonogram-díjat kapott mint „Az év jazz albuma”, a második pedig 2016-ban – ugyanebben a kategóriában – volt Fonogram-díj-jelölt. A koncerten a Jazzkívánságműsor dalaiból fogunk játszani. A Sárik Péter Trió partnere Szőke Nikoletta lesz.
Közreműködők: Szőke Nikoletta – ének, Sárik Péter – zongora, Barcza Horváth József – bőgő, Gálfi Attila – dob
14
Budavári Könyvünnep • www.konyvunnep.hu
Jók ai Anna Szalon nyílik az Iskola utcában Irodalmi szalon nyílik a június 5-én elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író emlékére az I. kerületben. A Budavári Önkormányzat az Iskola utca 28. alatti épületében irodalmi esteknek, koncerteknek, közösségi összejöveteleknek biztosít majd helyet. A négy helyiségből álló közösségi tér ősztől új kulturális központként működik majd a kerületben. Az ünnepélyes megnyitó szeptember 1-jén 18 órakor lesz.
Jók ai Anna (1932–2017) A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas író, költő 1932-ben született Budapesten. Már az elemi iskolában kitűnt tehetségével, írni a gimnáziumi években kezdett. Saját bevallása szerint színésznő szeretett volna lenni, ám nem sikerült felvételt nyernie a színiakadémiára. Magyar–történelem szakos tanulmányai előtt könyvelőként is dolgozott, a diploma megszerzése után tanári pályára lépett, 1970-ig a Jázmin Utcai Általános Iskola pedagógusa volt. Első novellájával (Családi kör, 1966), majd 4447 című regényével – ahogyan a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján fellelhető életrajza írja − „az irodalmi életbe szinte berobbant, noha semmilyen irodalmi csoportosuláshoz (még generációjához) sem tartozott.”.
Jókai Anna • Fotó: Gál Csaba, Petőfi Irodalmi Múzeum
Két évvel később József Attila-díjat kapott, ugyanettől az évtől a Vörösmarty Gimnázium tanáraként működött 1976-ig. Ekkor lett szabadúszó író. Az egész pályafutása során rendkívül termékeny író az 1998-as Ne féljetek! című regénye megjelenése után nem tervezett már újabb kötetet, ennek ellenére tovább dolgozott. Nem érhette már meg önéletrajzi regényének megjelenését: az Átvilágítás az idei Ünnepi Könyvhét jelent meg, halála után egy hónappal. „Jókai Anna a legnagyobb prózaíróink és gondolkodóink egyike volt, méltó szellemi örököse Hamvas Bélának, Várkonyi Nándornak, Kodolányi Jánosnak, aki nem csupán műveivel, de előadásaival is számtalan embernek adott hitet a lét súlyát elviselni, sőt, elbírni” – írta búcsúztatásában a Magyar Írószövetség.
Hajdú táncbemutató a Szentháromság téren 2016
www.konyvunnep.hu • Budavári Könyvünnep
15
MISZTRÁL EGYÜTTES Szeptember 2. szombat, 20:30
Misztrál Együttes Fotó: Szeidl Mariann
Idén ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját a Misztrál Együttes. Az 1997-ben alakult formáció két tagjával zene és vers kapcsolatáról, illetve az elmúlt két évtized legjelentősebb pillanatairól is beszélgettünk.
kinteni, de a színésznek, előadónak, közvetítőnek is ki kell fizetnie a sárga csekkeket. Ezt az egyensúlyt kell megtalálni. A kultúrára nem tekinthetünk profitképző tevékenységként, de az sem jó út, ha a kultúrában alkotó művészeket csupán az állam tartja el.
– Egyre kevesebbet olvasnak az emberek, verset szinte egyáltalán nem. Önök nemhogy olvasnak, meg is zenésítik őket. Misszió ez, vagy van rá komoly piaci kereslet?
Heinczinger Miklós (Mika): Az emberek olvasási szokásairól keveset tudunk, felmérésekből valóban az látszik, hogy nyomtatott kötetet egyre kevesebben vesznek kézbe. Gondoljunk bele, mi lenne, ha a közösségi médiában azt közvetítenék a ma embere felé például, hogy: „Rekordmennyiségű verseskötetet értékesítettek az elmúlt negyedévben”, vagy „Újra divat az olvasás!”. Egy csapásra megváltozhatna ez a tendencia. A médiának nagy hatalma van az emberek felett. Nem a mi missziónk ez, az egész emberiség érdeke, hogy ne felejtsünk el írni, olvasni, s nem csak (sz)ámítógépen.
Török Máté: Nem mondanám missziónak, mi ezt nagyon szeretjük csinálni. A versek sokszor tömörített válaszok és megoldási javaslatok is egyben a magunknak feltett kérdésekre. Csupán ki kell őket csomagolni, a megzenésítés ezt a kicsomagolást segíti. Bár úgy kezdtünk el húsz évvel ezelőtt együtt zenélni Mikával és Tamással, hogy mi ebből szeretnénk majd megélni, mégsem piaci alapon gondolkodtunk, nem az volt a lényeg. A versre és zenére nem lehet árucikként te-
16
Budavári Könyvünnep • www.konyvunnep.hu
– Az emberek könnyebben fogadják be zenével a verseket?
nálnak fel több verset a dalaikban, mert rájöttek, hogy a költők nagyon jó dalszövegírók is.
Mika: Minden versnek van, kell, hogy legyen ritmusa, dallama, ami megrezget egy „belső húrt”. S így az olvasó akaratlanul is a zenével kerül kapcsolatba. Ha ez a muzsikusok által, hangszerek segítségével jól hallhatóvá válik, akkor igen, még könnyebben eljuthat a vers az emberhez.
– Idén ünnepli 20 éves jubileumát a zenekar. Mi az, amire a legszívesebben emlékeznek?
Máté: A fiatalok mindenképpen könnyebben fogadják be zenével a verset. Egy tanárnak könnyebb Balassit vagy Janus Pannoniust zenével bemutatni az óráján, mint csupán felolvasva a majd félezer éves szövegeket. De ugyanezt tapasztaljuk Dsida Jenő, Babits Mihály vagy kortárs költők esetében is. A zene egy olyan eszköz, mely ki tud nyitni olyan ajtókat, amiket az emberek maguk zártak be belülről. – Van alá-fölérendeltségi viszony a zene és a szöveg között? Máté: Ez egy érdekes kérdés, mert általában nincs, olykor mégis van. Egy vers megzenésítve már nem csupán vers, hanem egy új alkotás. A megzenésítő felelőssége, hogy a szöveghez csak akkor nyúljon hozzá, ha azzal nem csökkenti a vers erejét és mondandóját. A mai zenészek, együttesek azért is hasz-
Máté: Az elmúlt húsz évben nagyon sok élményt gyűjthettünk össze. Valószínűleg az együttes különböző tagjai mást és mást emelnének ki, de biztos vagyok benne, hogy a 12 lemezünk megjelenése minden alkalommal egy olyan mérföldkő volt, ami segített továbbmenni az úton. Emellett a Regejáró Misztrál Fesztiválok, Regejáró Misztrál Klubok, a tízéves jubileumi koncertünk is idetartoznak. Hálásak vagyunk a közönségünknek, közösségünknek, amely szintén hozzájárult ahhoz, hogy ez az első húsz év közös muzsikálással telhetett el. – Milyen programmal készülnek az idei Budavári Könyvünnepre? Máté: Örülünk annak, hogy idén újra itt játszhatunk. Öröm, hogy ünnepe van a magyar nyelvnek, és ünnepe van a könyvnek. Műsorunkban egy válogatást szeretnénk bemutatni Balassitól a kortárs versekig bezárólag, és Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából tőle is énekelünk verseket.
100 éves a független Finnország A finn irodalom a Kalevala nemzeti eposz és Mika Waltari történelmi regényei után ismét egyre szélesebb körben ismert és népszerű a világon. Elismertségét jelzi, hogy Finnország díszvendégként szerepelhetett a 2014-es Frankfurti Könyvvásáron, a könyves szakma legnagyobb nemzetközi eseményén, nagy sikert aratva programjával és a bemutatott szerzőkkel, alkotásokkal. Az érdeklődés alól hazánk sem kivétel: az utóbbi tíz évben mintegy százötven finnországi irodalmi mű jelent meg magyar nyelven, a kortárs finn irodalmat jól reprezentáló választékot kínálva a hazai olvasók számára. Jelentős magyar rajongótábora van napjaink nemzetközileg legismertebb finn szerzőjének, Sofi Oksanennek, aki regényeiben jellemzően a hatalom birtokosai és a függő helyzetben lévők közötti viszonyokat vizsgálja, hol Észtország 20. századi történelmének kontextusában – így például eddigi
legnagyobb könyvsikerében, a Tisztogatásban –, hol olyan aktuális jelenségek tükrében, mint a nemzetközi hajkereskedelem vagy a béranyabiznisz. Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a magyar közönség is találkozhatott Jussi Valtonennel, akinek fordulatos nagyregénye, a Nem tudják, mit cselekszenek többek között a modern technikai vívmányok életünkre gyakorolt hatásával, a napjaink információáradatában való eligazodással, a családon belüli viszonyokkal, illetve végső soron a világ és embertársaink megismerésének lehetőségével foglalkozik. Kjell Westö Délibáb című regénye az 1930-as évek végének finnországi légkörét mutatja be egy krimiszerűen izgalmas történet keretében. A finn irodalommal a Könyvünnepen is találkozhat a kiadói pavilonoknál, valamint az Iskola u. 28. szám alatt újonnan nyíló Jókai Anna Szalonban.
www.konyvunnep.hu • Budavári Könyvünnep
17
JUHÁSZ GÁBOR TRIÓ Szeptember 3. vasárnap, 20:30 Juhász Gábor nagyon sok világszínvonalú zenésszel játszott már együtt, és noha akad még olyan, akivel szívesen muzsikálna, a „skalpvadászatnál” fontosabbnak tartja, hogy kreatív munkát végezhessen éppen aktuális partnereivel. A Könyvünnepre a budavári közönség által már ismert négytételes jazzszvittel érkezik, amelyet Beethoven Tavaszi szonátája alapján szerzett. – Eredetileg a Beethoven Budán Fesztiválra készült el a Tavaszi szonáta (F-dúr, op. 24) jazzátdolgozása. A Könyvünnepre ugyanezzel a műsorral érkezik? – Az újbóli meghívást valószínűleg annak köszönhetem, hogy a zenekarunk nagyon meleg fogadtatásban részesült a Beethoven Budán Fesztiválon tartott koncerten. A májusi esemény előtt arra kaptunk felkérést, hogy dolgozzunk fel Beethoven-műveket a jazztriómmal. Némi tapasztalatom volt már e területen, hiszen korábban Schubert Téli utazásából átültettem már egy csokrot. Ezúttal úgy döntöttem, hogy a Tavaszi szonátát írom át négytételes jazzszvitté. Az akkori koncertre egy nagyon tehetséges zongorista kollégánkat, Tálas Áront is elhívtam. Mivel ő szeptemberben már New Yorkban lesz, ezért egy régi kollégámat és barátomat, Oláh Kálmánt kértem meg, hogy csatlakozzon Áron helyett. – Miért pont őt választotta? – Kálmán rendkívül nagy formátumú művész. Mivel a Beethoven- és a Schubert-feldolgozásaimban is sok teret hagytam az improvizációnak, már most lelkesedéssel várom, hogy milyen csodával fog megajándékozni minket aznap este. A triónkkal, amiben Kovács Zoltán nagybőgőzik, Jeszenszky György dobol, és én gitározom, többször fogunk koncertezni a nyár folyamán, más vendégszólistákkal is, de a Beethoven–Schubert-műsort csak a Könyvünnepen adjuk elő.
18
Juhász Gábor Fotó: Czagány Balázs
– Melyik az a zenész, akivel a legbüszkébb, hogy együtt játszhatott? Kivel szeretne legalább egyszer az életben zenélni? – Szerencsésnek mondhatom magam, mert nagyszerű zenészekkel volt és van alkalmam dolgozni. Oláh Kálmánt is a legnagyobbak közé sorolom, örülök, hogy elsőre igent mondott a felkérésemre. Mostanában sokszor eszembe jut Charlie Mariano, akivel lemezt is vettem fel, és bölcsességével, hibátlanságával máig hatással van a munkáimra. De Archie Shepp és persze a csodás Palle Mikkelborg is folyamatosan a gondolataimban jár. Annyi remek zenész van, akivel jó lenne zenélni. Jack DeJohnette vagy Roy Hargrove például. Júniusban játszottam Berlinben egy remek New York-i zongoristával, aki Roy Hargrove zenekarában játszott, hát bizony irigyeltem. Tavaly ismertem meg egy nagyszerű fiatal amerikai trombitás, Ambrose Akinmusire zenéjét. De már nem vonz a „skalpvadászat”. Sokkal fontosabbnak érzem, hogy kreatív munkát végezhessünk kollégáimmal, akik világszínvonalú zenészek. Akkor vagyok boldog, amikor ennek a feltételei adottak.
Budavári Könyvünnep • www.konyvunnep.hu
Ízelítő a kiadók kínálatából NAP KIADÓ Szörényi László: Arany János évében. Tárcák és tanulmányok A már megszokott Magyar Nemzet-beli tárcák adják az első ciklust, a második ciklus pedig – a 200. évfordulóra született Arany János-tanulmányokból áll. A Szörényi Lászlótól megszokott szellemes és olvasmányos, ironikus, humoros stílus nemhogy levonna, de még erősíti is a szerző páratlan lexikális tudását.
Világol tiszta fénye. Arany János szellemujja – Válogatta: Csűrös Miklós. Csűrös Miklós egészen tragikus hirtelen távozásáig, 2015-ig gyűjtött minden magyar verset, melyet Arany Jánoshoz, vagy Arany János hatására, vagy Arany János valamely művéhez kapcsolódóan írtak. Az első szerző 1812-ben, és születési sorrendben az utolsó, 165 esztendő múlva, 1977-ben született! A válogatáshoz közreadjuk Csűrös Miklós apró megjegyzéseit, és ahol szükséges, Szörényi László, a kötet szerkesztője is megszólal.
ÍRÓK ALAPÍTVÁNYA – SZÉPHALOM KÖNYVMŰHELY Kemsei istván
40 év – 40 könyv válogatott bírálatok Széphalom Könyvműhely
Kemsei István: 40 év – 40 könyv
XANTE LIBR ARIUM – XANTUS KIADÓ Kovács László – Görföl Jenő: Középkori templomok Pozsony vármegyében Pozsony vármegye egy egészen sajátos táj a Kárpát-medence északnyugati peremén, mely a 10. és a 11. század fordulóján alakult ki. Ha valaki ezen a tájon jár, különösen a csallóközi és mátyusföldi területen, meglepi őt az egymáshoz közel eső falvakban található feltűnően sok középkori templom. E kötetben összesen 39 leírását adjuk közzé. Borsi Ferenc: A kis Csóka körű van kerítve Észak-bánáti népdalok Borsi Ferenc a Csóka környéki dalokat gyűjtötte egybe ebben a kötetben, és őrizte meg őseink hagyatékát nemzetünknek, hogy ne vesszen feledésbe az a dallamvilág, ami az itt élő magyar közösség meghatározó szellemi kincse. A kötetben levő cd-mellékletek segítik az érdeklődőt a népdalok megismerésben. Miklós Alpár: Idegen utazók Erdély és Máramaros sóbányáiban (18-19.század) Miklós Alpár izgalmas olvasmányokat gyűjtött össze: 18-19. századi máramarosi és erdélyi sóbányalátogatások utazás- és élmény történeteit. A korszak a turizmus indulásának ideje, a mélyszíni kézi sófejtés virágkora.
CZSimon KÖNYVEK
„…nem is kritikakötetnek kellene tekinteni, hanem egy korszak monografikus igényű értékelésének…” - írja az irodalmunk közelmúltját-jelenét figyelemre méltó elemzésekkel bemutató könyvről Kontra Ferenc.
Czakó Gábor: Nyelvédesanyánk Anyanyelvünkről írott könyvei sorozatában Czakó Gábor talán ebben a kötetében jutott legmélyebbre anyanyelvünk megismerésében.
www.konyvunnep.hu • Budavári Könyvünnep
19
K AIROSZ KIADÓ
ÍRÓK ALAPÍTVÁNYA – SZÉPHALOM KÖNYVMŰHELY
Órigenész: Kommentár János evangéliumához – Catena fordítások 13. kötet
Ára: 3400 Ft
Botos Katalin: Az ember hívőnek születik – A Gyűrűk Urától Európa atyjáig A szerző régóta érlelte magában a gondolatot, hogy szakmai és irodalmi ismeretei során hozzá közel került nagy egyéniségeket bemutasson a szélesebb közönségnek. Miért is? Mert ő maga is meglepődött, milyen keveset tudunk e kiváló, mégis csaknem elfelejtett személyiségekről. Élettörténetük annyira izgalmas, hogy felfedezésnek is érdekes. Álljon itt néhány név kedvcsinálóként: Tolkien, Chesterton, Toynbee, Kumarappa, Adenauer vagy Robert Schuman.
l
Átvilágítás
JÓKAI ANNA Átvilágítás
Órigenész az ókeresztény tudományos gondolkodás és spiritualitás meghatározó alakja, aki hatalmas életművet hagyott hátra. Munkássága legjelentősebb részét az ó- és újszövetségi szent szövegek helyes olvasatának megállapítása és magyarázata képezte. A Kommentár János evangéliumához az első reánk maradt újszövetségi kommentár, amely óriási hatást gyakorolt a későbbi évszázadok értelmezőire is. Ez az evangélium-magyarázat a teológus egyik legterjedelmesebb munkája. A művet Somos Róbert fordította.
JÓKAI ANNA
A Kossuth-nagydíjas író Szent Ágoston vallomásaihoz hasonlóan, saját életútjával szembesíti önmagát és az olvasót. Történelmi tisztánlátással, hittel, öniróniával megírt, rendkívüli, új regény született. l
MUR AVIDÉK BAR ÁTI KÖR EGYESÜLET Virt László: Magyar nevelés, népi gondolat. Adalék a huszadik századi magyar szellemtörténet egy fejezetéhez A könyv négy olyan pedagógus gondolataira épül, akik nemcsak katedrán, hanem az emberformálásnak, a gondolkodás alakításának elméletét is gazdagították. A könyv címével jelzett területen, a népiség és a pedagógiai gondolat összegzésében: Karácsony Sándor, Kodály Zoltán, Márton Áron és Németh László. Ők négyen szellemtörténeti összefüggésben állnak egymással, hiszen gondolkodásuk határozott orientációt mutat, ugyanarra a problémára adnak választ, és válaszaikban párhuzamba kerülnek egymással. Dr. Zágorec-Csuka Judit: A szépirodalom önismereti és gyógyító ereje. Biblioterápiai tanulmányok
FEKETE SAS KIADÓ Kóka Rozália: Bukovina, Bukovina. Utam végén visszanézek A könyv a bukovinai székelyek történetének személyes hangú felelevenítésén keresztül 120 archív fotóval, térképmelléklettel egy népcsoport „arcát” igyekszik megrajzolni.
20
Jókai Anna: Átvilágítás (regény - Jókai Anna életműsorozat)
A szerző Andersen néhány műmeséjén keresztül olyan életproblémákat, krízishelyzeteket mutat be, amelyek bárki számára ismerősek lehetnek, s amelyeknek megértése, feldolgozása vagy akár elkerülése valódi terápiás kihívás. A kiválasztott mesék (A kis gyufaárus lány, A rút kiskacsa, A fenyőfa) végső soron az „életcélok megtalálásáról és a boldogsághoz vezető utakról”, azaz a klasszikus népmesékhez hasonlóan univerzális kérdésekről szólnak. Módszere a receptív terápia elvét: a közös befogadói élményre épülő kulcskérdésekkel alakított megbeszélést követi.
Budavári Könyvünnep • www.konyvunnep.hu
MAGYAR KULTÚR A KIADÓ Móser Zoltán: Lássátok feleim… A magyar kultúra és Szent Benedek szerzetesei a magyar államiság kezdete óta szoros kapcsolatban voltak. A Szent Benedek Regulája szerint élő szerzetesek fontos szerepet játszottak a magyarok keresztény hitre térítésében. A középkori bencés monostorok Magyarországon szinte kivétel nélkül elpusztultak. A folyamatosságot ma valamennyire Pannonhalma és Tihany őrzi. Móser Zoltán képei erre a kultúrára emlékeztetnek bennünket. Lévai Péter: „Így kell járni. úgy kell járni…” „A kezükben tartott kötettel igyekeztem teljes és átfogó képet nyújtani egy tájegység fontos táncainak tanítási módszertanáról. A Sárköz, ez a gyönyörű földrajzi vidék és annak speciális tánchagyománya mindig is nagy divatnak örvendett a magyarországi táncosok körében, és természetesen a táncpedagógiában is helyet kapott a megfelelő életkori sajátosságok figyelembe vételével.” – írja könyvéről a szerző.
HUNGAROVOX KIADÓ
FRÍG KIADÓ Faragó Imre: Helynévrégészet 1. A tavaly megjelent Ber Bere Berény, avagy helynévadás a Kárpát-térségben c. könyv folytatása. E kötet témája a Kárpát-térség helynévanyagának legújabb módszerekkel történő, a magyar nyelvű névadás elvi alapján álló részletes vizsgálata. E kötetben a víznevek és a helységnevek régészeti vizsgálatát kísérhetjük figyelemmel.
LÁTÓHATÁR KIADÓ Halász CsillaLudmann Mihály-Viczián Zsófia: Lechner összes A szerzők felkeresték, bejárták Lechner Ödön minden épületét határon innen és túl, Pozsonytól Kolozsváron és Nagybecskereken át Szabadkáig és Zomborig, hogy megmutassák az épületek mai állapotát, betekintést engedve az olvasónak, hogyan becsülik meg az egyik legnagyobb magyar művész alkotásait. A teljes életművét bemutató 328 oldalas nagyméretű képes album a nemzeti stílus megteremtését célul kitűző építész olyan alkotásairól is közöl fotót és tervrajzot, amelyeket más könyvekből nem ismerhet az olvasó.
Madarász Imre: A Nagy Háború nagy költője. Giuseppe Ungaretti és az első világháború (monográfia) Ez az első magyar monográfia Giuseppe Ungarettiről, a XX. század egyik legnagyobb olasz költőjéről, a hermetizmus nevű költői irányzat elindítójáról. Korszaknyitó tömör versei az első világháború lövészárkaiban íródtak, a magyar történelemben is oly tragikus emlékű olasz front másik oldalán. A neves italianista az „apokalipszis epigrammáit” történelmi és irodalomtörténeti kontextusban, világirodalmi és olasz– magyar kapcsolattörténeti kitekintésekkel elemzi.
Berg Judit dedikál a 2016-os Budavári Könyvünnepen
www.konyvunnep.hu • Budavári Könyvünnep
21
15 ÉVES A MAGYAR NYELV ÉS KÖNYV ÜNNEPE Az írásbeliség és a könyvkultúra budai várbéli jelenléte sok évszázados történet, ezért is gondoltuk úgy, hogy a Magyar Könyv Ünnepének méltó helyszíne a Budai Vár. Történelmünk tanulságai mutatják, hogy a magyar nemzeti lét megerősítésének és a nemzeti állam fenntartásának egyik eszközét legnagyobb államférfiaink is mindenkor az irodalomban, a nemzeti művelődés fejlesztésében, a tudomány és a tanulás legfőbb eszközében, a könyvben látták.
tyás idejében, aki lelkes támogatója volt a kolostori oktatásnak, már ún. studium generálévá fejlődött. Kőfaragó, illetve könyvfestő és -másoló műhelyükben művészi tehetséggel megáldott barátok dolgoztak, páratlan szépségű alkotásokat hozva létre. A könyvtörténeti kutatás 17 eredeti kódexet tulajdonít a műhelynek, itt készült az 1260-70es években az a magyar nyelvű Szentírás, melyből a Nyulak szigetén lévő, ugyancsak Domonkos-rendi apácakolostorban tanítottak.
A legfontosabb várbéli könyvtörténeti helyszín: a Hess András tér. A tér névadóját, Hess Andrást Karai László prépost, Mátyás későbbi alkancellárja hívta 1470-71-ben Budára, mint a Rómában akkoriban dolgozó 150-200 nyomdász egyikét. A korabeli nyomda valószínűleg e mai terecskén, az Ötvösök utcájában álló házban működött, amelyet az alkancellár komoly anyagi segítséggel megtoldva nagylelkűen a tehetséges nyomdászmester rendelkezésére bocsátott. Hess aligha találhatott volna jobb helyet az Ötvösök utcájánál, hiszen az akkoriban még nagyon gyorsan kopó és pusztuló, ám már ólomból is készült betűdúcok pótlását ötvösök végezték. A nemes vállalkozás világraszóló eseményt hozott: 1473-ban elkészült az első nyomtatott könyv Magyarországon, a latin nyelvű Chronica Hungarorum, mely zárósorai szerint: „Bevégezte Hess András Budán 1473-as esztendő pünkösd előtti szombatján”. Az első nyomtatott művel – Európa számos országát megelőzve – Mátyás Magyarországa felzárkózott a kiemelkedő könyvkultúrával rendelkező német fejedelemségek mellé.
Hasonlóan igen jelentős szellemi műhely működött a mai Színház utcában elhelyezkedő Szent Ferenc-rendi szerzetesek kolostorában. Itt született az első magyar történelemkönyv, a Képes Krónika, az itt munkálkodó Kálti Márk tolla nyomán.
A Domonkos-rendiek XIII. században épült kolostora, melynek maradványait és Csonka-tornyát a mai Hilton Szálloda impozáns épületegyüttese foglalja magában, egyidős Buda város alapításával. 1254-ben már igazoltan itt tartják a rendi nagy káptalant, rendi iskola működik benne, mely Má-
22
A fényes és gazdag humanista könyvtár Mátyás király uralkodása alatt élte virágkorát, ami az Itália és Magyarország közötti szoros kapcsolat kialakításának volt köszönhető, és persze Mátyás legmarkánsabb uralkodói jegyének, a nagyvonalú és következetes művészetpártolásnak. Hatalmas összegeket fordított Európa-szerte ismert könyvtárának, egy teljességre törekvő humanista könyvgyűjteménynek, a Bibliotheca Corvinianának a létrehozásába. Mátyás halála után a corvinák jelentős része eltűnt, vagy külföldre került, ma 216 corvinát ismerünk, bár a kutatók úgy gondolják, „alvó corvinák” még felbukkanhatnak. Magyarországon a legtöbb corvinát (35 db) a Széchényi Könyvtár őrzi. A csodált és irigyelt könyvtárnak az egyik legjelentősebb darabja Bonfini Magyar Tizedek című műve, amelyben a szerző a király megbízásából írta meg a magyarok történetét, megalkotva ezzel a magyar történelemkutatás egyik legfontosabb forrásművét.
Budavári Könyvünnep • www.konyvunnep.hu
A budavári kulturális élet és könyvkultúra új lendületet kapott Buda török alóli felszabadulása után a jezsuita rend Várba településével. A Mátyás-templom és a domonkos templom közötti épülettömbben rangos iskolát nyitottak, melyben gimnázium, egyetem, papi szeminárium és konviktus működött. A rend feloszlatása (1773) után ezek az intézmények a Budavárba költözött nagyszombati egyetemhez csatlakoztak. Bakó Annamária a Litea Könyvesbolt vezetője
Márai Szalon a szabadban 2016
Kiscelli Múzeum:
NAP KIADÓ Anne Vabarna: Pekó / A leány haláldala, A nagy nász. Délkelet-Észtországban és az orosz határ orosz olda-
lán él a szetuk mintegy 10 ezres lélekszámú közössége, amely ortodox vallásával, néprajzi hagyományaival eltér az észt többségtől. A szetuk néhány évvel ezelőtt önálló népcsoportnak nyilvánították magukat. Gazdag népköltészetükbe pillanthatunk be: a Pekó, a szetuk természetistene. A szerző írástudatlan, a 20-30- as években mintegy 150 ezer sornyi népköltészeti alkotást jegyeztek le tőle. Az eposzban egyedülálló módon keveredik a pogány hiedelemvilág az ortodox vallás elemeivel, a természetisten Pekó születésénél ott van Jézus és Mária, ők adják a hős nevét is, majd Jézus a mezők és a szetuk királyává koronázza az eposz főhősét. A két epikus ének etnográfiai kincs. Pusztay János Prima Primissima-díjas nyelvészprofesszor fordításában.
# moszkvatér – A Széll Kálmán tér története A könyv Az Év kiállítása 2016 különdíjjal jutalmazott Kiscelli Múzeumban rendezett tárlat katalógusa. A mai Széll Kálmán tér történetének fejezeteit kivételesen gazdag képanyaggal illusztrálva mutatja be a tanulmánykötet a középkortól napjainkig.
www.konyvunnep.hu • Budavári Könyvünnep
23