INGYENES www.papageno.hu
2019. 14.
KÜLÖNSZÁM
BUDAPEST ÉS DEBRECEN OKTÓBER 7–12.
Programtábla / Jegyinformáció: ozf.hu Budapest október 7. 19:30
Zeneakadémia
Prokofjev zenekara
5. oldal
október 8. 17:30
Orosz Kulturális Központ
Kiállítás megnyitó
ozf.hu
október 8. 19:30
Orosz Kulturális Központ
Glinka kamarája
7. oldal
október 9. 19:30
Orosz Kulturális Központ
Rimszkij-Korszakov hangja
10. oldal
október 10. 18:00 Orosz Kulturális Központ
Orosz népzene – guszli muzsika
11. oldal
október 10. 20:00 Orosz Kulturális Központ
Szkrjabin zongorája
13. oldal
október 11. 15:30
Orosz Kulturális Központ
Prokofjev balettje
6. oldal
október 11. 19:30
Orosz Kulturális Központ
Muszorgszkij levelei
12. oldal
október 12. 11:00
Orosz Kulturális Központ
Prokofjev meséje
14. oldal
Csajkovszkij hite
8. oldal
október 12. 20:00 Szent István-bazilika
Debrecen október 7. 19:00
Apolló Mozi
Prokofjev balettje
→ 6. oldal
október 8. 19:30
Kölcsey Központ
Prokofjev zenekara
5. oldal
október 9. 19:00
Debreceni Egyetem – Aula
Szkrjabin zongorája
13. oldal
október 10. 19:00
Debreceni Református Kollégium Díszterme
Muszorgszkij levelei
12. oldal
október 11. 19:30
Debreceni Református Nagytemplom
Csajkovszkij hite
8. oldal
október 12. 19:00
Debreceni Művelődési Központ – Pódiumterem
Orosz népzene – guszli muzsika
11. oldal
Impresszum A fesztivál szervezői: Tér-Forma Stúdió 88 / Kodály Filharmónia Debrecen / JM Hungary Felelős kiadó: Papageno Consulting Kft. – Zsoldos Dávid Szerző: Ur Máté • Korrektor: Endreiné Szemők Ildikó Nyomdai előkészítés: Protzner György (JarlDesign) Nyomdai munkák: Crew Print Kft., 1067 Budapest, Eötvös u. 9. Ügyvezető igazgató: Szamos Tamás ISSN 2498-9088 2
ozf.hu
Hirdetésfelvétel: sales@papageno.hu Szerkesztőség: magazin@papageno.hu Terjesztés: terjesztes@papageno.hu Fotók: ozf.hu, shutterstock.com Megjelenik: 2019. augusztus 27-én 20 000 példányban. Az esetleges műsorváltozásokért, valamint az újságban megjelenő hirdetések tartalmáért és a képek jogtisztaságáért a kiadó nem vállal felelősséget.
BUDAPEST ÉS DEBRECEN OKTÓBER 7–12.
Beköszöntő
Szabó Marcell
fotó: Csibi Szilvia
Egy sikeres első fesztivál után egyszerre hálás és nehéz feladat nekirugaszkodni a másodiknak. A közönség és a szakma elismerése erőt és biztatást ad, de ott a kétség is: mit érdemes megtartani és min érdemes változtatni? És meg tudunk-e felelni az első fesztivált lelkes telt házakkal fogadó közönség elvárásainak? Míg az első fesztivál teljes egészében egyetlen szerző, a kettős jubileumát ünneplő Rachmaninov műveire épült, a másodikban minden koncerten más és más orosz zeneszerzőt ismerhetünk meg: Csajkovszkijt, Glinkát, Muszorgszkijt, Prokofjevet, Rimszkij-Korszakovot és Szkrjabint. Azt a koncepciót ugyanakkor megtartottuk, hogy koncertenként egy-egy műfajon keresztül mutatjuk be az adott zene-
szerző sajátos hangvételét, zenei nyelvét – és külön öröm, hogy a közismert opuszok mellett számos méltatlanul kevéssé játszott művet is műsorra tűzhettünk. Két dologban biztos lehetek: az egyik, hogy még a klasszikus zene szerelmeseinek is sok felfedezést tartogat az idei fesztivál, a másik pedig, hogy a további években sem hivatkozhatok arra, hogy nincs miből válogatni. Legyen bármilyen gazdag az idei merítés, az orosz muzsika tárháza szerencsére kimeríthetetlennek tűnik – tartsanak velünk a felfedezésekben! Szabó Marcell zongoraművész, a fesztivál művészeti vezetője
ozf.hu
3
BUDAPEST ÉS DEBRECEN OKTÓBER 7–12.
Életmozaikok / Orosz zeneszerzők élete – kiállítás 2019. október 8. (kedd) 17:30 Orosz Kulturális Központ BUDAPEST, Andrássy út 120. A Szabó Marcell zongoraművész által alapított fesztivál idén hat orosz zeneszerző, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Prokofjev, Glinka, Rimszkij-Korszakov és Szkrjabin munkásságát öleli fel különleges tematikával. Álljon itt néhány olyan érdekesség róluk, amelyeket nem biztos, hogy megtalálunk az iskolai tankönyvekben. Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840–1893) Híres I. zongoraversenyét eredetileg Nyikolaj Rubinsteinnek ajánlotta, aki bár alig öt évvel volt idősebb nála, soha nem akart felhagyni a gyámkodással, ezért gáncsolni kezdte a b-moll darabot, előadásra alkalmatlannak találta és változtatásokat követelt a szerzőtől. Csajkovszkij kijelentette, hogy egyetlen hangjegyet sem módosít és áthúzta Rubinsteinnek szóló ajánlását. (forrás: papageno.hu) Mihail Ivanovics Glinka (1804–1857) Az orosz népi hagyományokon alapuló nemzeti zeneszerzés megalapítója, az Ötök társaságának (Balakirev, Muszorgszkij, Borogyin, Rimszkij-Korszakov, Kjui) támogatója, bár már tízévesen elhatározta, hogy zeneszerző lesz, rendszeres zenei képzésben soha nem részesült, egész életében autodidakta maradt. (forrás: wikipedia) Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (1839–1881) „Megleptek ezek a számomra új zenei formák. Zavarban voltam, de többszöri meghallgatás után értékelni kezdtem őket. Sőt, vonzani kezdtek. Bevallom, amikor Muszorgszkij először közölte velem, hogy komolyan a zenének kíván élni, hivalkodásnak éreztem, amit mond, és magamban megmosolyogtam.” (Borogyin visszaemlékezései, forrás: Norman Lebrecht: A komolyzene anekdotakincse, Európa, 2012)
4
ozf.hu
Szergej Szergejevics Prokofjev (1891–1953) Prokofjev alapvetően zeneszerző-zongoristaként szerzett nevet magának egy sor, a hangszerre komponált remekművel. Második zongoraversenyének 1913-as premierje óriási botrányt váltott ki, a közönség egytől egyig elhagyta a termet, mondván: „egy macska a háztetőn is szebb zenére képes”. (forrás: papageno.hu) Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov (1844–1908) „[...] ha folytatta volna a családi hagyományt, katonatiszt lett volna. Nem is akármilyen: tengerész. Ebbéli minőségében körbeutazta a világot, és ekkor is komponált, zongora híján papíron. […] szentpétervári konzervatóriumi tanárként, polgári állásban megbízták a Tengerészeti Hatóság zenekarainak felügyeletével.” (forrás: papageno.hu) Alekszandr Nyikolajevics Szkrjabin (1872–1915) Miszticizmusával a modern zenetörténet vitatott alakja, akinek műveiről már életében megoszlottak a vélemények. Egyesek a későromantika lekerekítőjének, mások a dodekafónia és a 20. század közepén népszerűvé vált szeriális zene előfutárának tartják.
BUDAPEST ÉS DEBRECEN OKTÓBER 7–12.
Prokofjev zenekara 2019. október 7. (hétfő) 19:30 Zeneakadémia BUDAPEST, Liszt Ferenc tér 8.
2019. október 8. (kedd) 19:30 Kölcsey Központ DEBRECEN, Hunyadi utca 1–3.
o zf.hu
Műsoron I. D-dúr (Klasszikus) szimfónia, op. 25. I. (Desz-dúr) zongoraverseny, op. 10. Rómeó és Júlia, op. 64. – részletek
Szabó Marcell – zongora Kodály Filharmonikusok Debrecen vezényel: Somogyi-Tóth Dániel
Prokofjev első szimfóniájának maga a szerző adta a „klasszikus” melléknevet, hiszen eltökélt szándéka volt, hogy bár a kor technikai és kifejezőeszközeit használja, mégis Haydn és Mozart nyomdokaiba lépjen. Az elképzelés sikeres lett, hiszen a hangvétel egyértelműen prokofjevi, a kompozíció mégis szigorú formát és arányosságot követ. A felütést az I. zongoraverseny követi, melyben a fesztiválalapító Szabó Marcell ül a hangszerhez. A kontraszt pedig egyértelmű. Az ifjú tehetség versenyműben megnyilvánuló lázadása még a Rachmaninov későromantikus stílusához, valamint Szkrjabin miszticizmusához szokott hallgatóságot is meglepte. Prokofjev ezt a művet játszotta diplomakoncertjén, amely jelzés értékkel bírt mestereinek generációjával szemben. A klasszika helyett agresszív ritmusokat és teljesen szokatlan harmóniákat hallottak az ítészek, akiket azonban meggyőzött Prokofjev újító szándéka. Később, a 30-as évekre jellemző vészterhes időkben nem feltétlenül volt ezzel így a Bolsoj Színház vezetése. A Rómeó és Júliát nem mutatta be, mondván, túl bonyolult a balettzene, arra képtelenség táncolni. A darab végül Brnóban került színre, az Orosz Zenei Fesztivál közönsége pedig az egész estés vetítés előkészítéseként ezúttal részleteket hallhat a műből a Somogyi-Tóth Dániel vezette Kodály Filharmónia Debrecen tolmácsolásában. è Lapozzon a 6. oldalra és nézze meg a Rómeó és Júlia című balettet ingyen!
Szabó Marcell
fotó: Csibi Szilvia
Somogyi-Tóth Dániel
Kodály Filharmonikusok ozf.hu
5
BUDAPEST ÉS DEBRECEN OKTÓBER 7–12.
Prokofjev balettje 2019. október 11. (péntek) 15:30 Orosz Kulturális Központ BUDAPEST, Andrássy út 120. A belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött: regisztracio.ozf@gmail.com
2019. október 7. (hétfő) 19:00 Apolló mozi DEBRECEN, Miklós utca 1.
Műsoron Rómeó és Júlia – filmvetítés Balett három felvonásban a Royal Opera House előadásában, felvételről Koreográfus: Kenneth MacMillan
Adrian Pjotrovszkij és Szergej Radlov librettójára 1935-ben komponálta Szergej Prokofjev a művet, amelynek az volt az egyik célja, hogy a Kirov repertoárján az elsődlegesen a koreográfiai és technikai tudást előtérbe helyező művek helyett megjelenjenek a drámai alapanyagú balettek. Radlov távozása után a Bolsojhoz helyezték át a darabot. A bemutatóra azonban nem került sor. A pártpolitikusok bírálták a Shakespeare-t felülíró boldog véget, és Pjotrovszkij sem számított jó ajánlólevélnek, mert a degenerált modernistának címkézett Sosztakovics munkatársa volt. Jurij Fajev karmester, aki végig követte a komponálás 6
ozf.hu
folyamatát, végül meggyőzte Prokofjevet, hogy maradjon hű a szerelmesek tragédiájához. A szvitet rendszeresen játszották, az első teljes színpadi bemutatóra pedig a brnói Mahen Színházban került sor 1938 decemberében. A fesztiválon látható, Kenneth MacMillan által megálmodott koreográfia az 1965-ös premier óta a modern balett klasszikusává vált, amely érzelmekkel és szenvedéllyel telve jeleníti meg Shakespeare örök érvényű szerelmi történetét. Azóta mintegy 400 alkalommal táncolták a Covent Gardenben, illetve a Brit Királyi Balett nemzetközi turnéin.
BUDAPEST ÉS DEBRECEN OKTÓBER 7–12.
Glinka kamarája 2019. október 8. (kedd) 19:30 Orosz Kulturális Központ BUDAPEST, Andrássy út 120.
o zf.hu
Műsoron d-moll („Patetikus”) trió II. (F-dúr) vonósnégyes Esz-dúr Grand Sextet
Pregun Tamás – zongora Tabányi Tibor – nagybőgő Kruppa Vonósnégyes
Glinka mint az orosz nemzeti opera műfajának letéteményese vonult be a zenetörténetbe, ugyanakkor éppen az ilyen tematikus fesztivál kínál remek lehetőséget arra, hogy egy-egy szerző más arcát is megmutathassa. A Grand Sextett Glinka milánói időszakából, az 1830as évek elejéről datálódik, amikor a szerzőt éppen egy opera gondolata foglalkoztatja, hiszen lenyűgözi, amit a La Scalában, főként Donizettitől hall. Ennek megfelelően, a mű bár kamaraformációra íródott, ha jól figyelünk, akár ismerős dallamokat is elcsíphetünk. Ezt és a bécsi klasszika stílusjegyeit magán viselő F-dúr kvartettet előzi meg a d-moll („Patetikus”) trió, amelynek elhangzása nemcsak igazi kuriózum, de a szlávosan érzelemgazdag, mégis szintén a hagyományokra épülő, meghitt, közös zenélés eredeti példája.
Pregun Tamás
Kruppa Vonósnégyes
Tabanyi Tibor
ozf.hu
7
BUDAPEST ÉS DEBRECEN OKTÓBER 7–12.
Csajkovszkij hite 2019. október 12. (szombat) 20:00 Szent István-bazilika BUDAPEST, Szent István tér 1.
2019. október 11. (péntek) 19:30 Debreceni Református Nagytemplom DEBRECEN, Kossuth tér 1.
o zf.hu
Műsoron Vesperás, op. 52.
Kodály Kórus Debrecen vezényel: Szabó Sipos Máté
Csajkovszkij 1882-ben készült el az Éjszakai virrasztással, amely komplexitásában a maga idejében egyedülálló műnek számított. Nem csoda, hogy Rachmaninov a Kodály Kórus Debrecen által a tavalyi fesztiválon előadott Vesperása éppen ennek a kompozíciónak az alapjain nyugszik. Csajkovszkijt most is, mint ahogy a korábbi Liturgiája esetén is egy személyes tragédia fordította az egyházi zene felé. Mestere, Nyikolaj Rubinstein, aki annyi mindent tett a zeneszerző sikeréért, 1881 márciusában idő előtt és váratlanul hunyt el. Csajkovszkij ezt írja ekkor Nagyezsda von Mecknek: „Sötétség van a fejemben, egyre többet foglalkoztat a halál gondolata, az élet célja, értelme, végessége és végtelensége. Úgy érzem, egyre jobban behatol a lelkembe a hit világossága. Kezdek közel kerülni Istenhez, akit eddig nem ismertem.” A mester ukrajnai dácsáján, családja körében dolgozik a vigílián, szándékai eltökéltek, szinte minden levelében megemlíti a témát. Könyveket kér, egyházi énekeket tanulmányoz, s gyakran megfordul a kijevi barlangkolostorban. A feladata nem egyszerű, hiszen pontos szabályokra nem lel, a változatos szertartási hagyományokból egyedül alkotja meg a sajátját. Mint jegyzeteiből kiderül, elsősorban közvetíteni akar, a tradíciót és a fenségességet, a zenei anyag túlfeszítését emiatt pedig – ellentétben Rachmaninovval – csak néhány helyen engedi meg magának.
Kodály Kórus Debrecen
8
ozf.hu
Szabó Sipos Máté
Bazilika
forrás: Shutterstock
BUDAPEST ÉS DEBRECEN OKTÓBER 7–12.
Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840–1893) A tavalyi fesztiválon az összes koncertet Rachmaninovnak szenteltük, idén viszont minden egyes hangversenyen más és más szerzőt állítunk a középpontba, a fesztivál zárásaként Csajkovszkijt. Az alábbiakban olyan érdekességek olvashatók a zeneszerzőről, amelyek kevéssé közismertek.
ponálta. Miután Hans von Bülow karmester Bostonban, majd Európában megtörte a jeget, a zongoraversenyt Moszkvában a fiatal Szergej Tanyejev játszotta először. Bülow dicsősége felszította Nyikolaj Rubinstein művészi becsvágyát, aki fel is vette azt programjába és impulzív, erőteljes előadásmódjával diadalra vitte azt.
Egy vidéki dácsa
Látszat és valóság
Pjotr Iljics Csajkovszkij élete utolsó tizenhét hónapját a Moszkvához közeli Klinben töltötte. Halála után vidéki dácsájában, ahol többek között A pikk dáma című operán és a VI. szimfónián is dolgozott öccse, Mogyeszt Iljics felvetésére minden változatlanul hagytak, úgy, ahogy a zeneszerző életében volt. A házat később Oroszországban elsőként nyilvánítottak emlékmúzeummá, amely több mint 120 éves működése alatt a világ egyik leglátogatottabb kiállítóhelyévé vált.
Az életében többször az egyház és a vallásos zene felé forduló Csajkovszkij érzékeny fiatal volt, aki elütött generációk óta a hadszíntéren kitüntetéseket szerző vagy magas hivatalnoki posztokat betöltő családtagjaitól. Folytonos szorongást okozott neki homoszexualitása is, melyet állandóan rejtegetnie kellett. A látszat kedvéért megházasodott, de rövidesen öngyilkosságot kísérelt meg. Rendszerint két dologhoz menekült: a zongorához vagy az alkoholhoz. Félelmeitől soha nem tudott megszabadulni, habár még életében elismert zeneszerző lett, és a későbbiekben egy nagylelkű mecénás hölgynek, Nagyezsda von Mecknek köszönhetően anyagi gondjai is megoldódtak.
Mester és múzsa Csajkovszkij a fesztiválon is elhangzó Vesperást ihlető Nyikolaj Rubinsteinre gondolt akkor is, amikor I. zongoraversenyét kom-
Csajkovszkij dácsája Klinben
ozf.hu
9
BUDAPEST ÉS DEBRECEN OKTÓBER 7–12.
Rimszkij-Korszakov hangja 2019. október 9. (szerda) 19:30 Orosz Kulturális Központ BUDAPEST, Andrássy út 120.
o zf.hu
Műsoron Dalest Rimszkij-Korszakov műveiből A részletes műsor az ozf.hu oldalon található. Anatolij Fokanov – ének Demény Balázs – zongora Bár az idei fesztiválon egy külön koncert keretében képviselteti magát a népzene, Rimszkij-Korszakov hangjában is szinte azonnal felfedezzük a gyökereket, a népmesei hagyományokat, amihez elég csak nagyoperáira, többek között a Szadkóra vagy a Hópelyhecskére gondolnunk. Rimszkij-Korszakovnak, aki már gyerekkorában elkötelezte magát a népdalok iránt, még akkor is, ha a műfajhoz komolyabban csak a 19. század utolsó harmadától nyúlt, különös érzéke volt álom, képzelet, romantika és realitás összeolvasztására. Nyikolaj Andrejevics az 1870-es években ismerkedett meg egy jelentős népdalénekessel, aki arra kérte, hogy jegyezze le a dalait, és aki komolyabb kutatásra sarkallta a szerzőt. Az est folyamán ezekből a népi ihletésű formákból, valamint az operákból hallunk majd részleteket az autentikusságát a fesztivál keretében tavaly már bizonyító Anatolij Fokanov előadásában. A zongoránál ebben az évben Demény Balázs ül, előadásukból pedig nem hagyják ki a Puskin, Heine, Fet és Nyekraszov verseire írt kompozíciókat sem.
Demény Balázs
„A Hópelyhecskét 1874 körül olvastam először […]. Nem tetszett, a mesebeli berengyejek országát mesterkéltnek találtam. […] 1879–80 telén újra elolvastam […], és mintha egyszerre csak megvilágosodtak volna páratlan szépségei. Kedvet kaptam, hogy operát írjak belőle, s minél inkább elgondolkoztam rajta, annál jobban beleszerettem Osztrovszkij meséjébe.” (Rimszkij-Korszakov: Muzsikus életem regénye)
Anatolij Fokanov
10
ozf.hu
BUDAPEST ÉS DEBRECEN OKTÓBER 7–12.
Orosz népzene – Guszli muzsika 2019. október 10. (csütörtök) 18:00 Orosz Kulturális Központ BUDAPEST, Andrássy út 120. o zf.hu
2019. október 12. (szombat) 19:00 Debreceni Művelődési Központ – Pódiumterem • DEBRECEN, Kossuth tér 1.
Műsoron Népzene a régi orosz népi hangszeren, a guszlin Goodi Gorazdo folklóregyüttes A Goodi Gorazdo együttes alaphangszere az ősi orosz guszli, de előadásaikban szerepet kapnak egyéb régi fúvós és ütőhangszerek is, mint például a kanál, a rubel, a tamburin, a doboz, a kasza, a kaljuka és a kugikli. Repertoárjuk különböző korszakok és irányzatok zenéjét tartalmazza: a 16-18. századi nyugat-európai zeneszerzők régi zenéjét, a 21. századi kortárs orosz zeneszerzők műveit, az orosz népi dal-
lamok feldolgozását és más országok zeneszerzőinek átdolgozásait, valamint a crossover zenét. Az együttes önálló koncertekkel lép fel Moszkva és Oroszország más városainak rangos színpadain, a V. Szpivakov Alapítvány koncertjeinek rendszeres résztvevője , valamint a Moszkvai Filharmonikusok állandó partnere. 2015-ben készítették el Fantázia című albumukat.
Goodi Gorazdo folklóregyüttes
ozf.hu
11
BUDAPEST ÉS DEBRECEN OKTÓBER 7–12.
Muszorgszkij levelei 2019. október 11. (péntek) 19:30 Orosz Kulturális Központ BUDAPEST, Andrássy út 120.
2019. október 10. (csütörtök) 19:00 Debreceni Református Kollégium – Díszterem • DEBRECEN, Kálvin tér 16.
o zf.hu
Műsoron Részletek Muszorgszkij levelezéseiből és az Egy kiállítás képei című művéből
Pregun Tamás – zongora Meskó Bánk – próza
Egy festőművész barát, Viktor Hartmann emlékét felidéző kiállítás adta az ötletet a zeneszerzőnek, hogy zongoraművet írjon a képek keltette benyomásairól. A tablószerű mű Pregun Tamás előadásában most éppen ahhoz nyújt segítséget, hogy magához Muszorgszkijhoz kerüljünk közelebb, amihez személyes levelei adnak további adalékot. Hartmann 39, Muszorgszkij pedig 42 évesen távozott az élők sorából, így az est megkomponáltságában talán van is valami sorszerűség. „Micsoda szörnyű csapás! Miért él egy kutya, egy ló, egy pat-
kány, ha egy Hartmannak meg kell halnia?” – fakadt ki barátja halálakor Muszorgszkij. A kész művet korai halála miatt a zeneszerző nem hallhatta, az éles karakterváltásokra épülő, nem feltétlenül zongorára illő darab csak jóval később, a 20. században került a művészek látóterébe, amikor Ravel zenekari átiratot készített belőle. A mostani előadás az eredeti verziót igyekszik majd hitelesen felmutatni. Meskó Bánk érzékeny előadásában szinte megjelenik köztünk a zeneszerző, Muszorgszkij alakja, elénk tárva életének gyötrelmes és boldogabb napjait. „Kedves generalisszimuszom, Hartmann forr, mint ahogy Borisz is forrt – hangok és gondolatok töltik meg a levegőt – én csak kortyolgatok és habzsolok, és alig tudom papírra vetni ezeket. Jelenleg a 4. tételt írom, az átvezetések – a promenade – jók. Lényegesen gyorsabban és folyamatosan akarok dolgozni. Én a magam arcát a közjátékokban mutatom be. Úgy gondolom ez így jól alakul.” (Részlet Muszorgszkij Vlagyimir Sztaszov zenekritikusnak írt leveléből az Egy kiállítás képei komponálásának folyamatáról, 1874)
Meskó Bánk
12
ozf.hu
Pregun Tamás
BUDAPEST ÉS DEBRECEN OKTÓBER 7–12.
Szkrjabin zongorája 2019. október 10. (csütörtök) 20:00 Orosz Kulturális Központ BUDAPEST, Andrássy út 120.
2019. október 9. (szerda) 19:00 Debreceni Egyetem - Aula DEBRECEN, Egyetem tér 1.
o zf.hu
Műsoron III. (fisz-moll) szonáta, op. 23. Két poéma, op. 32. Keringő, op. 38.
IX. szonáta – „Fekete mise” Két darab, op. 57. (Vágy, Becézés) h-moll fantázia, op. 28. Palojtay János – zongora
Palojtay János fotó: Raffay Zsófia
Szkrjabin és Rachmaninov nemcsak hogy egyidősek voltak, de karrierjük is hasonlóan indult, mígnem a későromantikus alapok, a chopini és liszti kiindulópont Szkrjabinnál nem is kis fordulatot vett, ami már a korai zongoraműveknél is világosan hallható. A hangszerre írt kompozíciói esetén annak ellenére beszélhetünk bonyolult és komoly technikai felkészültséget követelő darabokról, hogy tudni lehet: a mester keze olyan kicsi volt, hogy egy oktávot is alig ért át a zongorán. Ezzel és későbbi miszticizmusával együtt kétség sem férhet hozzá, hogy ő a századforduló egyik legérdekesebb komponistája, akiről Szvjatoszlav
Richter is így nyilatkozott: „Szkrjabin nem az a zeneszerző, akit mindennapi kenyérként lehet fogyasztani, inkább mámorító likőr, amellyel néhanapján lerészegedik az ember, poétikus kábítószer, törékeny kristály”. Pontosan ennek az élménynek a közvetítésére vállalkozik a fesztivál keretében Palojtay János, aki képet szeretne adni az életműnek ebből a méltatlanul elhanyagolt szeletéből, a miniatűr kompozíciókon át a súlyosabb darabokig. Amire pedig számíthatunk: kifinomult hangzás megfoghatatlan harmóniavilággal.
ozf.hu
13
BUDAPEST ÉS DEBRECEN OKTÓBER 7–12.
Prokofjev meséje 2019. október 12. (szombat) 11:00 Orosz Kulturális Központ BUDAPEST, Andrássy út 120.
A belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a regisztracio.ozf@gmail.com címen lehet.
Műsoron Lukácsházi Győző előadása gyerekeknek
Péter és a farkas hangszeres bemutató
Prokofjev színházi felkérésre írta meg gyermekeknek szóló darabját, amelynek kifejezett célja, hogy megismertesse a fiatalokkal a szimfonikus zenekari hangszereket. A zeneszerző a felkéréstől számítva az utolsó hang papírra vetéséig mindössze négy napot dolgozott művén, melynek kísérőszövegét is maga írta. An�nyira kedvére volt a feladat, hogy az előadást tekintve külön pedagógiai észrevételeket fűzött az alkotáshoz. A történetet saját gyermekkori élményeit is felhasználva alkotta meg, a zenei anyag, többek között a hegedű szólama pedig nem nélkülözi a fiatal úttörők mozgalmi dalainak világát sem. A Péter és a farkas az elmúlt közel száz évben töretlen népszerűségnek örvend, az első rajzfilmátdolgozást pedig nem más, mint az amerikai Walt Disney jegyzi, akinek a zeneszerző személyesen mutatta meg az anyagot. A fesztivál keretében mindezt Lukácsházi Győző kommentárjaival hallhatjuk. Az 1891. április 23-án született Prokofjev zenei érdeklődését elsősorban édesanyja formálta, aki esténként rendszeresen játszott Chopin- és Beethoven-műveket a család zongoráján. A fiatal tehetség első zongoraművét ötévesen, első operáját pedig kilencévesen komponálta. A konzervatóriumban jóval fiatalabb volt társainál, rendszeresen viselkedett arrogánsan és mutatta ki elégedetlenségét az oktatással kapcsolatban, amit rendkívül unalmasnak tartott. Az októberi forradalom után a szovjethatalom áldásával hagyta el hazáját. Amerikában, Németországban, majd Párizsban élt. Egy spanyol énekest, Carolina Codinát vette feleségül, akitől két fia született. (forrás: papageno.hu)
14
ozf.hu
Lukácsházi Győző
ĂŠlmĂŠnykalauz magazin
|
blog
|
stream
papageno.hu
TÁMOGATÓK
Terézváros Önkormányzat
EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK
Fémszer 97 KFT