2017. 15. | www.papageno.hu
INGYENES KÜLÖNSZÁM
38.
SZÍNIKRITIKUSDÍJÁTADÓ Budapest Bábszínház 2017. szeptember 21. 20:00
Jegyek kaphatók: Hatszín Teátrum 1066 Budapest, Jókai utca 6. teatrum@hatszin.hu +36 1 9999 570 www.hatszin.hu
PATAKI ÉVA
EdithésMarlene MOHÁCSI ISTVÁN
FRANCIA RÚDUGRÁS SZEXTETT KÉT RÉSZBEN
JORDI GALCERAN
szer
-mód A Grönholm Információ, szervezés: info@mannaprodukcio.hu www.mannaprodukcio.hu
38. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ
3
KEDVES OLVASÓ! Vagy inkább „Kedves Nézőtárs!” lenne a helyes megszólítás? Hiszen együtt ülünk önnel az előadásokon, amelynek élménye tovább munkál bennünk. Ön is, mi is megőrizzük a pillanatokat, a gesztusokat, a mondatokat. Ön is, mi is gondolkodunk a látottakon. Vajon mást őrzünk meg? Vajon mást gondolunk? A véleménykülönbség csak akkor jelent problémát, ha a két fél nem hallgatja meg egymást, ha nincs nyitottság a párbeszédre, ha mindenki a maga úgynevezett igazságát mantrázza. A post-truth objektivitást elvető alternatív valóság építőivel szemben a színikritikusnak és a nézőnek is komoly feladata van. Előbbinek makacsul dokumentálnia kell a jelen értékeit és nem követendő példáit a jövő számára, utóbbitól pedig azt kérjük, tegyen fel velünk együtt kérdéseket, maradjon kíváncsi, és hallgasson meg, olvasson el más véleményeket is. A Színházi Kritikusok Céhének tagjai évadonként legalább 90 magyar nyelvű, határon inneni és túli bemutató megtekintése után adják le szavazataikat. Idén 18 kritikus szavazott a 15 kategóriában, a várományosok között közel 30 társulat/intézmény található, közel 30 produkcióval. A színikritika – mint ahogyan a színház maga is – korkép, korlenyomat, bár a korigénynél erősebben jellemzi a sokszínűség, sokhangúság, a konszenzuskeresés és kontextusba helyezés igénye. A jegyeladások alapján tombol a színházi konjunktúra, ami nekünk, a hivatásos nézőknek is örömteli. Hideg tény, hogy a színikritikára a fenti állítás nem áll. Amíg ez utóbbi nem következik be, nem tudunk mást tenni, mint követjük vitéz nemes lord sir (vagy szőr?) DLA Keszeg-Fonnyadi András/Bandi – Mohácsiék általi – tanácsát, mely szerint Mindig legyen nálunk golyóscsapágy. Vagy szerintem nem tudom. Papp Tímea Színházi Kritikusok Céhe
38. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ 2017. szeptember 21. 20:00 Budapest Bábszínház A díjátadó gála rendezője: Göttinger Pál A látvány tervezője: Ondraschek Péter A díjátadó gála közreműködője: a Momentán Társulat A Színházi Dramaturgok Céhe 19. alkalommal adja át az az Évad Legjobb Kortárs Magyar Drámája elnevezésű díját, amelyet a Céh tagjai titkos szavazással ítélnek oda az arra legméltóbb műnek, illetve szerzőjének. Ugyanekkor lesz új őrzője a Bálint Lajos-vándorgyűrűnek is, amelyet minden második évben kaphat meg egy-egy dramaturg, ugyancsak a Céh többi tagjának szavazata eredményeképp – az elismerést kiemelkedő dramaturgi munkásságért és társadalmi tevékenységért kapja a díjazott. Jegyvásárlás Személyesen a Budapest Bábszínház jegypénztárában (1062 Budapest, Andrássy út 69.) 9 és 18 óra között. Online: www.budapest-babszinhaz.hu
dumaszinhaz_aproverzijo-javitott-v2 másolás.pdf
C
M
Y
CM
MY
CY
CMY
K
1
2015. 11. 13.
13:47
Támogatók
Médiatámogató Színházi Dramaturgok Céhe
4
38. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ
RADNÓTI ZSUZSA KÖSZÖNTÉSE Bár kissé régies csengésű a kifejezés, különösen egy 21. századi gondolkodású és dinamikájú művészszemélyiségre alkalmazva, mégis úgy vélem: Radnóti Zsuzsa őrlélek. Hangsúly az összetett szó mindkét tagján. A Színházi Kritikusok Céhének 2017-es életműdíjával kitüntetett dramaturg, drámatörténész, szakíró beleérző lélekkel viseltetik minden olyan személy és mű iránt, aki és amely bizonyos minőségi kondícióknak megfelel, s a kibontakozás, a továbblépés, az elérhető maximum boldogító relatív teljességét ígéri. Lélek és lelkesültség egymást feltételezik, ám akik ismerik Radnóti Zsuzsát, tudják, kézfejének szuggesztív, értelmező és érvelő mozdulataiba is belesűrített, hamar átizzó véleményét, elképzeléseit féken tartja. Egyenes beszédű, mindig a legsűrűbb pillanatokban megszólaló személyiség, de az elsietett nagy szavaktól megóvják kételyei, sőt időnként azt a bizonyosságot, magabiztosságot is kérdések, kételyek mögé rejti, amelyre egy nagy ívű pálya tapasztalatai és sikerei birtokában minden oka meglenne. Ismerője, értője, őrzője a teljes világirodalmi, világszínházi dráma- és játékhagyomány értékeinek. Számos évszázad darabjaival dolgozott, de szíve mélyén alighanem a modernitás áll hozzá legközelebb, a mély mélyén pedig a sokarcú avantgárd. Az az izmusköteg, amely mindmáig a legintenzívebb pártfogást, értelmezést kéri, éljen bár tovább az abszurdban, a groteszkben, a posztdramatikus törekvésekben, napjaink egyelőre megnevezhetetlenül képlékeny szövegeiben és interpretációiban. Az életműdíj odaítélése a mérlegkészítés pillanata lehetne, de lehetetlen összeszámlálni, hány fórum kezdeményezésében, konferencia megszervezésében, vita lebonyolításában, díj alapításában vállalt meghatározó részt a kitüntetett. Noha Radnóti Zsuzsára ráillik, amit oly sokszor írtak és mondtak róla: „törékeny szőke asszony” – jómagam, ha közös munkára került sor, általában egy mindnyájunknál korábban érkező, elképzeléseit, mondandóját magában még egyszer átgondoló kemény küzdővel találkoztam. Fotó: MTI, Czimbal Gyula
Megvalósult színházi előadásokba beépült érdemeinek lajstromozása is lehetetlen. Szerencsére a szerzői és munkatársi gárda, amely háláját kifejezni igazán illetékes, sokszor nyilatkozta, vetette papírra meleg szavait. Örkény István, Csurka István, Várkonyi Zoltán, Horvai István, Kapás Dezső, Marton László, Hegedűs D. Géza – s hosszan folytatható lenne a hiteles tanúk listája. Nem csupán a Vígszínház berkeiből: sok más társulat közösségéből is. S nem csupán a Dramaturg Céh köréből, hanem elsősorban a mai drámaíró középnemzedék sokat próbált tagjainak sorából. Bertha Bulcsu emlékezetes Örkény-interjújában, midőn az elmélyült dialógusról a tévés meccsnézésre tevődött át a hangsúly, a gondos háziasszony – de a meccs iránt egyáltalán nem érdeklődő – Radnóti Zsuzsára is vetett lopva egy-két pillantást. „Van valamilyen jótékony kisugárzása, belső fénye” – írta egyebek mellett. Ma sem mondhatunk mást: ezért az oly sokunkat biztató-melengető, kiemelkedő szakmai eredményekben maradandóan ott villódzó „kisugárzó belső fényért” mond köszönetet a Színházi Kritikusok Céhe az életműdíjjal. Tarján Tamás
HATSZÍN TEÁTRUM
(1066 BUDAPEST, JÓKAI UTCA 6.)
BUDAPESTI BEMUTATÓ:
2017. SZEPTEMBER 16. (19 ÓRA) TOVÁBBI ELŐADÁSOK:
2017. SZEPTEMBER 17., OKTÓBER 10., 24. (19 ÓRA) Jegyek válthatók Hatszín Teátrum (1066 Budapest, Jókai utca 6. tel : 36-1-99-99-570) a Belvárosi Színház szervezésén (1075 Bp., Dohány u. 1/a, tel.: 266-7130, nyitva: H-P 10-18 óráig), valamint az ismert jegyirodákban, a jegyterjesztőknél. Bankkártyás vásárlás a www.jegy.hu és a www.orlaiprodukcio.hu oldalon lehetséges.
interticket
TAGADJ_PAPAGENO_127X86.indd 1
10/08/17 11:39
PIRA BELLA ULLMANN MÓNIKA BORBÉLY ALEXANDRA
MOZSÁR MŰHELY
(VI. KER. NAGYMEZŐ UTCA 21.) BEMUTATÓ:
2017. OKTÓBER 28. (20 ÓRA) TOVÁBBI ELŐADÁS:
2017. OKTÓBER 29. (20 ÓRA)
RENDEZŐ:
SZABÓ MÁTÉ MŰVÉSZETI VEZETŐ:
PELSŐCZY RÉKA
ÉLET. TÖRTÉNETEK .HU…
Jegyek válthatók: a Belvárosi Színház szervezésén (1075 Bp., Dohány u. 1/a, tel.: 266-7130, nyitva: H-P 10-18 óráig), valamint az ismert jegyirodákban, a jegyterjesztőknél. Bankkártyás vásárlás a mozsarmuhely.jegy.hu és a www.orlaiprodukcio.hu oldalon lehetséges és az előadások kezdete előtt 1 órával a helyszínen.
LENGYEL NAGY ANNA
IGAZ TÖRTÉNETEINEK ELŐADÁS SOROZATA
ELETTORTENETEK_PAPAGENO_127x86.indd 1
interticket
01/08/17 18:08
38. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ
6
A LEGJOBB ÚJ MAGYAR DRÁMA/SZÍNPADI SZÖVEG Kalucsni
író: Dragomán György A Kalucsni Dragomán György örök témájáról szól: az életről a Ceaușescudiktatúrában, a mindennapokról a folyamatos fenyegetettségben, a megalkudni vagy ellenállni, az emigrálni vagy maradni kérdéséről. Ahogy regényeiben, itt is kitüntetett szerepet juttat egy kamasz, ezúttal egy kamaszlány szemszögének, aki beletörik a bőrére menő alkudozásba. Ezért a Kalucsni amellett, hogy családi és értelmiségi dráma, a fiatal, jövőjétől megfosztott generáció drámája is. És nem csupán a nyolcvanas évek romániai látlelete, nem történelmi panoptikum. Turbuly Lilla
Kolozsvári Állami Magyar Színház, Színház- és Filmművészeti Egyetem
Thomas Mann: József és testvérei író: Gáspár Ildikó
Gáspár Ildikó dramatizálása ettől remek: nem a történetet, hanem a lényeget teszi át színházi nyelvre és formára, tudván tudva, hogy a történet és annak fordulatai csupán a vivőanyag. A lényeg pedig egyrészt a nyelv – hogy a veretes stíl és mai beszédmód ügyes vegyítése igazi színházi hatáselemmé válik –, másrészt a forma, az intenzív önnarrálás, melynek segítségével a színészek nemcsak megteremtik saját figurájukat és kapcsolatukat velünk, a közönséggel, hanem kommentálják is. Csáki Judit: Miért kell megnézni a József és testvéreit? Mert itt van, azért – 168 Óra Fotó: Nagy Gergő
Örkény Színház
Az ölében én
író: Znajkay Zsófia Znajkay Zsófia olyan magától értetődően használ egy, a magyar színpadokon – pláne kvázi pályakezdőktől – egyáltalán nem magától értetődő színházi nyelvet, mintha a színházat semmi másra nem találták volna ki, mint plasztikus átmenetek megteremtésére valóság, álom és képzelet között. […] Nagyszerű szöveg, mert egyszerre hihető és elképesztő, túlzásai pedig nemcsak humort hoznak be, de azt is jelképezik, mennyivel súlyosabbnak élheti, éli meg egy gyerek a felnőtt számára esetleg egészen természetes szurkálódást is. Kovács Bálint: Meg is hal, mégse szomorú – szinhaz.net Fotó: Preiszner Miklós
TÁP Színház
„1970 őszén ismertem meg Radnóti Zsuzsát, meglepett, hogy ennyire fiatal nő a Vígszínház dramaturgja. Jó tizenöt évvel később kerültünk igazi munkakapcsolatba, akkor is fiatal volt. A lelkesedése, az ügybuzgalma, az idealista jóhiszeműsége, a tehetség leghalványabb megnyilvánulása láttán érzett őszinte boldogsága azóta sem változott. Szeretettel gratulálok a díjához!” Spiró György
A TRAFÓ ÉS A FÜGE BEMUTATJA: 2017/SZEPT/10-11///19h
Titkos Társulat: Tótferi
PanoDráma: A csodát magunktól kell várni
Fotó: ©Banksy
PREMIER 2017/SZEPT/05-06///20h
38. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ
8
A LEGJOBB RENDEZÉS A kaukázusi krétakör rendező: Székely Kriszta
A színpadi jelenlétek és játékstílusok fajtáival játszik-kísérletezik, elidegeníti az elidegenítést, elrajzol: mindent bevet a Katona Kamra új előadása, Székely Kriszta rendezése, A kaukázusi krétakör. Mindezt talán azért, hogy egy mélyen és őszintén emberi történet megmutatkozhasson-kicsilloghasson ebből az (egyébként szépen felépített és üde) ötletkavalkádból, háborús felfordulásból, hogy ne csak a tanmesét lássuk, és hogy a brechti szándéktól eltérően – igenis – érzelmileg is belebonyolódhassunk Gruse sorsába, választásaiba: jó cselekedeteibe. Rádai Andrea: Jelenlétek – szinhaz.net Fotó: Horváth Judit
Katona József Színház
Kivilágos kivirradtig rendező: Rusznyák Gábor
Rusznyák Gábor a regényből készült átirata és rendezése sem fut bele az adaptációk megvalósításának nemegyszer tapasztalt hibájába. A legnagyobb elismerés ilyen esetben az, ha a prózából készült színpadi változat nem veszíti ritmusát azért, mert a figurák motivációit és a körülményeket próbálja ismertetni. Rusznyák úgy játszatja a Móricz-szöveget, hogy a szimultán jelenetek és az anekdoták tökéletesen illeszkednek egymáshoz. […] Nagy erővel szól az előadás a máról. Szekeres Szabolcs: Dialógok az antiszemitizmusról – art7 Fotó: Gálos Mihály Samu
Miskolci Nemzeti Színház
Liliom
rendező: Bocsárdi László A színpadon hideg, merev, csattogó, csattanó, kongó fémrácsok. De a fém a kezdet kezdetén forró volt, vörösen izzott, veszélyesen áradt, ömlött a formában. Aztán kihűlt, megszürkült, s közben erővel alakították, edzették. Az anyag lelke akarata ellenére idomult, a látható és a láthatatlan már nem korrelál. Ám ha mégis felforrósodik, veszélyes eszközzé válik, sebezni tud. Szilárd jellemek, törékeny életek, mellébeszélés nélküli, de kimondani nem mert, mindent elsöprő érzelmek és Lizsé-romantika a fém költészetének nyelvére fordítva Bocsárditól, egyenesen, szívbe marva. Papp Tímea Fotó: Barabás Zsolt
Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy
„Radnóti Zsuzsa százszor vállalt igazi kockázatot olyan kezdő szerzők bemutatásával, akiket senki más nem méltatott figyelemre. Rá tudott venni jelentős prózaírókat arra, hogy a drámaírás ingoványos talajára tévedjenek. És rendezőket, hogy megrendezzék őket. És azt is képes elviselni, amikor a dramaturgon, a kudarctól való irtózás bűnbakján csattan az ostor. Ehhez kell a bátorság, és kell a ragyogó mosoly, sőt olykor cinkos kuncogás, ami, ha meghallom, engem visszaröpít a gyerekkoromba.” Forgách András
38. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ
9
A LEGJOBB ELŐADÁS A kaukázusi krétakör rendező: Székely Kriszta
A kaukázusi krétakör, Székely Kriszta legújabb előadása a Katona Kamrájában nemet mond az okos előadás kísértésére, így végre egy olyan Brechtet láthatunk […], ami nem felidegesít a tudálékoskodásával, hanem végre hat is, miközben végig hű marad a brechti elvekhez. […] Üde, friss, humoros, megrázó és izgalmas előadás született, miközben végig értjük is, mit látunk. Soós András: Okoskodó előadás helyett vagány popkoncert – art&go
Katona József Színház
Fotó: Horváth Judit
József és testvérei
rendező: Ascher Tamás, Gáspár Ildikó Ascher Tamás és Gáspár Ildikó rendezőként együtt jegyzik az előadást. Elképzeléseik nyomán jól követhetően, magától értetődő természetességgel kapcsolódnak össze a szereplők, s minden pátoszt és archaikusságot nélkülözve köznapiak a szavak. Templomi játékként elevenednek meg a lineárisan egybefűzött történetek, s ez különleges stílust ad a játéknak. Mint egy naiv festő alkotásán, elkapottak, mégis a végletekig leegyszerűsítettek a képek. […] Bumfordi báj, mindent átható gyermetegség és a helyzetek komikumából fakadó humor adja az előadás alaphangulatát. Csizner Ildikó: Mosolygó kultúra – 7óra7
Örkény Színház
Fotó: Horváth Judit
Kivilágos kivirradtig rendező: Rusznyák Gábor
A miskolci színház – erős társulatát felmutatva – kivételes produkciót hozott létre. […] Dús és gazdag a szociális környezet s még gazdagabb az emberi viszonyok káprázatos tablója az előadásban, amely nemcsak kidolgozottságával ragad magával, hanem szenvedélyével, svungjával, a jellemek vérbő rajzával s a csapatjátékkal. Huszonnégy játékos látható a színpadon, paralel síkokon zajlik a cselekmény, egyszerre játszik az előtér és a háttér, mozgalmas tömegjelenetek pörögnek, s olyan virtuózan működik együtt a hatalmas együttes, amire utoljára talán Kaposvár nagy korszakaiban volt példa. Kovács Dezső: Csúcsra jár – Revizor
Miskolci Nemzeti Színház
Fotó: Gálos Mihály Samu
„Vannak színészkirályok és írófejedelmek, a színházi dramaturgok világa szerényebb köztársaság, de vitathatatlanul Radnóti Zsuzsáé a legjelentősebb életmű. Hosszú évtizedeken keresztül nem volt drámaíró, akit ne Zsuzsa indított volna el a pályáján – szeretettel, empátiával és egészen ritka emberi kíváncsisággal. Hatása felmérhetetlen. Isten óvja a Királynőt!” Kárpáti Péter
38. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ
10
A LEGJOBB ZENÉS/SZÓRAKOZTATÓ ELŐADÁS A Pál utcai fiúk
rendező: Marton László …valami megszólal a színpadon, és a cselekménytől – de nem az előadás hangulatától! – jórészt függetlenül megpendít egy húrt a nézőkben, s az összetartozás érzése a zene szárnyain ellenállhatatlanul árad szét és ragad magával mindenkit. Nevezhetjük ezt 2016-ban szabadságvágynak, a ’miénk ez a föld’-érzésnek, lelkes és nekikeseredett hazaszeretetnek vagy egyszerűen és prózaian színházi sikernek. Mit mondjak, egyszerre különös, felemelő és igazi színházi, közösségépítő pillanat. Színház a legjavából. Karsai György: Lesz-e valaha még grundunk? – szinhaz.net Fotó: Gordon Eszter
Vígszínház
Mágnás Miska
rendező: Rusznyák Gábor Rusznyák Gábor rendezése – amelynek alapja Mohácsi János átiratának dramaturgiailag újragondolt változata – igazolja, hogy a műfaji alapok és a zenei igényesség megtartásával is készíthető egy népszerű operettből fajsúlyos előadás. A bemutató érzékletesen ábrázolja a gátlástalan érdekérvényesítésre, korrupcióra, urambátyámviszonyokra épülő, fensőbbrendűségi komplexusból, cinizmusból, rasszizmusból táplálkozó világot, ám a remek poénoknak, a színészek szakmai kvalitásainak és vokális képességeinek köszönhetően a tradicionálisabb szórakozásra vágyók igényeit is kielégíti. Urbán Balázs Fotó: Walter Péter
Kecskeméti Katona József Színház
My Fair Lady
rendező: Puskás Tamás Eliza Doolittle és Henry Higgins édes történetét műsorra tűzni fél siker. A másik felét sokkal nehezebb létrehozni. Nem árt egy újrafordítás, mely portalanítja a darabot. Jó, ha a díszlet minden ízében hozza a polgári miliőt. Szükséges egy olyan tánckar, mely időnként felrobbantja a színpadot. Kell egy rendező, aki ritmust ad a játéknak, és igazi nő-férfi konfliktust rak elénk igen szellemesen. Ha a színészek többsége szakmai intelligenciával a dalok mellett a stílust is győzi, akkor… S ha mindezekhez Tompos Kátya olyan Eliza, aki nem csak a hangjával ragyog, az már valóban teljes siker. Csizner Ildikó Fotó: Horváth Judit
Centrál Színház
„Tőle tanultam, hogy ha meghúzok egy példányt, olvassak el minden húzást egyben. Tehát hogy mindig olvassam el azt, ami FÖLÖSLEGES. Hátha marad ott valami: egy jó mondat, egy jellemző szóhasználat, egy nélkülözhetetlen gondolat, amit az első lendület felületessége vitt ki a szövegből. És mindig marad. Ezt nem hagyja veszni Radnóti Zsuzsa, mert lehet, hogy abban a valamiben van ott a lényeg.” Faragó Zsuzsa
BE THLEN TÉRI SZÍNH Á Z – M A NN A
ADAM ELLIOT FORGATÓKÖNYVE NYOMÁN
-BA N 2017/2018 N O IS MŰSOR
PATAKI ÉVA
MARY ÉS MAX
NŐKBŐL IS MEGÁRT...
SZEREPLŐK: GRISNIK PETRA, GŐZ ISTVÁN MENTOR RENDEZŐ: JORDÁN TAMÁS RENDEZŐ: VALCZ PÉTER KOPRODUKCIÓS PARTNER: TÜNET EGYÜTTES
SZEREPLŐK: TORDAI TERI, HORVÁTH LILI MENTOR RENDEZŐ: MÉSZÁROS MÁRTA RENDEZŐ: CSEH JUDIT
www.bethlenszinhaz.hu
www.mannaprodukcio.hu
2 017.DE C E MB E R 20. PAPP LÁSZ LÓ BU DAPEST S P ORTAR ÉNA
Jegyek válthatók elôvételben: www.jegy.hu I www.royalchristmasgala.hu
srah_papgeno_127x86mm.indd 1
8/2/17 7:10:52 PM
38. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ
12
A LEGJOBB FÜGGETLEN SZÍNHÁZI ELŐADÁS Dada Cabaret
rendező: Balázs Zoltán Balázs Zoltán biztos kézzel, játékos könnyedséggel rendezte a hatalmas ramazurit, eget verő ökörködésre ihletve a szereplőket. De a marháskodáson túl érződik azért az az öldökléssel teli, meghibbant, tébolyult világ, amelyik létrehozta a dadaizmust, ami már több mint száz évvel ezelőtt született, és sajnálatos módon mit sem veszített az aktualitásából. Bóta Gábor: Dadaista rémálom – Népszava Fotó: Kolbe Gábor
Maladype Színház–Farkas Gábor Gábriel és zenekara–CAFe Budapest– Átrium Film-Színház
Kálmán nap
rendező: Hajdu Szabolcs A darab szereplőinek színészi stílusa olyan egységes képet fest, mintha nem is lenne színészi stílusuk, a való élet figurái bukkannának elő. És ugyanez a reflektálatlan játékmód adja a sztori végtelen humorát is. […] Épp ez az „igazmondás”, az elmosódott, depresszív, kétségbeesett, a valóságtól távolodó tudatállapot ábrázolása az, amitől érzelmileg csúnyán belekavarodunk Kálmánék és környezetük életébe. Amitől végképp magunkénak érezzük a Leventéék Kálmánéknál és ott van még Ernő is alapszituációt. Ez a mély kétségbeesés a mienk. Szerethető. Kállai Katalin: Nincsenek ott – art7 Fotó: Láng Péter
Látókép Ensemble
Peer Gynt
rendező: Hegymegi Máté A rendezés tudatosítja, hogy a Peer Gynt az időről, annak egy helyben állásáról és megállíthatatlan múlásáról is szól, és teszi mindezt úgy, hogy azt a néző egyszer csak a saját bőrén kezdi érezni. […] Ami pedig éjfél magasságában, a Bakáts téri altemplomban történik, arról, úgy érzem, nem szabad beszélni. Meszléry Judit néhány perces jelenete nem egyszerűen pontot tesz a hosszú utazás végére, de egy másik dimenzióba lendíti azt. Ami ott történik, az után lehetetlen tapsolni, fel kell kapaszkodni a kanyargós lépcsőn és másik szemmel nézni az úgynevezett valóságra. Jászay Tamás: Kőbányai Peer Gynt – Revizor Fotó: Slezák Zsuzsi
Stúdió K Színház
„Köszönöm Neked a Márton Lacival való megismerkedésemet. A Vele és Veled való közös munkát. Hogy bele mertem vágni a Faustba, a Báthory-trilógiába. Hogy azóta le se jövök a trilógiákról, mivel Székely Csabával való megismerkedésemet is Neked köszönhetem! Köszönöm eddigi munkáimnak legalább a felét, amelyek általad megismert kortárs magyar szerzők művei alapján készültek!” Csizmadia Tibor
38. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ
13
A LEGJOBB GYEREK-/IFJÚSÁGI ELŐADÁS A csillagszemű juhász
rendező: Markó Róbert e. h.
Nem akadt a közönségnek egy tagja sem, aki ne értette volna a Szálinger Balázst dicsérő üde népmeseátirat fő gondolatát – nem kell a hatalomnak vakon engedelmeskedni, s nem árt, ha a Király néha elgondolkodik, mit miért tesz, mit miért ad törvénybe –, vagy fennakadt volna egy-egy szlengesebb fordulaton, mai bemondáson, harmadik évezredi gesztuson. Markó Róbert e. h. rendezése a teljes, hibátlan, hatásos összerendezettség képével és folyamataival örvendeztet meg. Tarján Tamás: A szem az ország tükre – Spiritusz
Budapest Bábszínház
Fotó: Éder Vera
Hantocska
rendező: Benkó Bence, Fábián Péter Az alkotók ezernyi halálos poént csiholtak, és amelyik mohácsis, azt annak rendje és módja szerint többször is elsütötték. Amelyik nem mohácsis, azt is ismételték, és akadt talpraesett gyereknéző, aki rögtön meg is válaszolta a neki is feltett „Mi az a költői kérdés?” kérdést. A Rossz napot kívánok! köszönéstől kezdve a láthatatlansági mellényig terjedt a vicces be- és kiszólások hosszú sora, s ezenközben az előadást elmozgatta az oldalt ülő, nézőként és hanghatáskeltőként is funkcionáló szereplők derűje és játékkedve. Stuber Andrea: Mesék a halálról – Spiritusz
Soltis Lajos Színház, Celldömölk–k2 Színház
Fotó: Benkő Sándor
Szegény Dzsoni és Árnika
rendező: Szenteczki Zita e. h.
[Dzsoni] …az egyetlen szereplő, aki a szabadság honából, a padlástérből érkezik le, a Raktárszínház földszintjére, ahol a többi szereplő ilyen-olyan korlátok között éli az életét. Az előadásnak ez a vonulata inkább a felnőtt nézőt szólítja meg, miközben egyetlen percre sem veszíti el a gyerekek figyelmét sem. De ugyanezt elmondhatjuk az előadás egészéről is: úgy őrzi meg „a dolgok jóra fordíthatók, csak nagyon kell akarni” mesei optimizmusát, hogy közben kimondja, néha a legjobb szándék sem elég ehhez. Biztat, de nem ámít. Turbuly Lilla: Varázslat a Raktárban – Kútszéli stílus
Budapesti Operettszínház
Fotó: Gordon Eszter
„Egy mára már eltűnt színházi hűség és morál utolsó képviselője. Szeretetteljes szigorával drámaírókat »nevelt fel«, s dramaturgok generációinak mutatott példát szorgalomból, színházi alázatból! Megtisztelő számomra a bizalma, és köszönöm, hogy az egykori dunaújvárosi színházi műhely munkáját jelenlétével, tanácsaival, végül megszűnésünk krónikájával segítette.” Dobák Lívia
38. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ
14
A LEGJOBB NŐI FŐSZEREPLŐ Kováts Adél Futótűz
Az előadás nagy pillanata az anya, Kováts Adél két zárómonológja, amikor gyermekei átadják a levelet a címzett(ek)nek. Kováts Adél drámai ereje elsöpör minden melodrámát, hangot és arcot ad a mély gyűlöletnek és a gyermekét egy életen át kereső kétségbeesett anyának is. Tompa Andrea: Túl a ráción – Magyar Narancs
Fotó: Dömölky Dániel
Radnóti Színház
Ónodi Eszter
Nóra – karácsony Helmeréknél Az utolsó jelenetben hirtelen elfelejtem, kiket néztem odáig, és belefeledkezem Ónodi nagyjelenetébe. Nem csak azért tűnik más embernek ez a Nóra, mert lemossa a sminket, és mackóruhába bújik. De végre természetesen mozog: megelevenedik előttem egy mai nő, aki éppen kikészül attól, hogy három gyerekének apja nemcsak hogy nem ért egyet vele, de még a felvetett problémát magát sem érti. Tehetetlenségében szóhoz sem jut. Mint akiből egyszerre, artikulálatlanul szakadnak ki tizennégy év elfojtásai... Végre egy, a természetesség felé újszerűen közelítő, minden teatralitást levetkőző játékstílus. Herczog Noémi: Aranyélet – Élet és Irodalom Fotó: Horváth Judit
Katona József Színház
Pálmai Anna
A kaukázusi krétakör Zsigeri és leküzdhetetlen is; ez már Pálmai Anna alakítása, az ő Gruséja ilyen, nem tehet róla, nem tehet ellene, jó, és kész. Annyi rossz esküszik ellene – üldözik, pénze sincs, szembejön vele megannyi emberi gonoszság, gyarlóság, esendőség és mindaz, amire azt szoktuk mondani, hogy „ilyen az emberi természet”, de ő nem lesz hős, nem lesz kivételes, csak marad az, ami: jó. Természetesen és földhözragadtan jó. [...] Pálmai Anna játéka egyszerűen hibátlan, pontosabban egyszerű és hibátlan. Csáki Judit: Ijesztően csábító a jó – Revizor Fotó: Horváth Judit
Katona József Színház
„Vígszínházi pályám 42 éve alatt sok tanulnivalóm akadt, s hozzá sok tanítóm. Ilyen – Szigorú Angyal – Radnóti Zsuzsa. Színészi, rendezői munkám egyik legfontosabb alkotótársa. Úgy olvas darabot, mint kívüle kevesen. Életműve alkotói rangra emelte a dramaturgmesterséget. Kíváncsiság, kvalitásérzék, műveltség, iszonyú sok munka, megvesztegethetetlen szakmaiság, emberség – ez Radnóti Zsuzsa.” Hegedűs D. Géza
38. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ
15
A LEGJOBB FÉRFI FŐSZEREPLŐ Keresztes Tamás Egy őrült naplója
Keresztes másfél órán át tartja fönn a feszültséget, s mutatja be a lebegést, a bizonytalanságot, a határok szétolvadását testben és lélekben. Sosem tudni, hogy mikor beszél valóságos történeteket, s mikor fantáziál vagy képzelődik. azaz napvilágra hozza személyiségének legrejtettebb dimenzióit, a fájdalmakat, az apró örömöket, az elfojtásokat, a bolondozásokat, az istenüléseket, a gerjesztett játékokat. Kovács Dezső: A szétesés magasiskolája – art7
Katona József Színház–FÜGE–MASZK Egyesület–Orlai Produkciós Iroda
Fotó: Takács Attila
Kocsis Pál
Platonov
Kocsis Pál robusztus színész, és korántsem csak testi értelemben. Szellemi és érzelmi formátuma is jelentékeny. El tudná hitetni, hogy valamiféle hatalmas szellem és jellem romjait jeleníti meg. De inkább csak a krakélerségben és az önsajnálatban nagy. Remekül szenved. Bár így is indokoltnak érezhetjük, hogy körülötte forog a vidéki értelmiségi világ. Nem kétséges, romlása is hatalmas és főképp színes, érdekes, magára vonja a figyelmet. Zappe László: Hatalmas romlás – art7
Kecskeméti Katona József Színház
Fotó: Walter Péter
Nagypál Gábor
Peer Gynt
Nagypál Gábor Peerként mindent, még a legfilozofikusabb gondolatmeneteket is képes úgy elmondani, hogy természetesek, emberiek, hétköznapiak, azaz érthetőek legyenek. Így pedig megvalósítja azt a kettősséget, ami az egész előadásra végig jellemző: bár elhangzanak Ibsen mély értelmű, metaforikus szóképei [...], és el is lehet rajtuk gondolkodni, mégis a felszínükre tud kúszni az is, hogyan kapcsolódnak a hétköznapokhoz. Kovács Bálint: Peer Gynt rámarkol a tarkónkra, és magával ránt minke a mélybe – Index
Stúdió K Színház
Fotó: Slezák Zsuzsi
„A kis dolgokban engedni kell, hogy a nagyokban ne kelljen, mondta mindig drága jó Istvánom” – amikor egyszer méltatlan szakmai vitába keveredtem, Radnóti Zsuzsa adott erőt, fölidézvén Örkény Istvánt. Zsuzsa etalon, példakép, barátnő – közel 30 éves ismeretség. Már több vagyok, mint akkor volt ő – és még mindig ő a frissebb, naprakészebb, megbízhatóbb ítéletű.” Lőkös Ildikó
38. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ
16
A LEGJOBB NŐI MELLÉKSZEREPLŐ Csomós Mari A játékos
Csomós Mari olyan energiával száguld be a játék színpadára, hogy beleremegnek a világot jelentő deszkák. Leiskolázza az ifjakat, és miközben vesztésre áll is, nyer: tétre játszik, helyre, befutóra. Észre sem vesszük a tolókocsit, amelyből kommandírozva forgatja a szerencse kerekét – egy gazdag életpálya minden bölcsességével és tapasztalatával. Miklós Melánia
Fotó: Dömölky Dániel
Radnóti Színház
Szirtes Ági
A kaukázusi krétakör Közhely, hogy a mellékszereplő kifejezés nem minőséget jelöl, csupán szövegmennyiséget. Ahhoz, hogy ez evidenciává vált a nézők számára, olyan színészek kellettek és kellenek, mint Szirtes Ági. Aki pontosan tudja, melyik pillanatok az övéi egy előadásban. És azok a pillanatok aztán telis-tele vannak. Amit ő életre kelt, azt sosem lehet letudni holmi felületes megértéssel. Ebben az évadban a Katona Bádogdobjában és A kaukázusi krétakörben több mint fél tucat figurának adta meg az igazságát úgy, hogy titkokat is tartogatott a számunkra. Török Ákos Fotó: Horváth Judit
Katona József Színház
Vasvári Emese Bányavakság
Vasvári Emese egész nyugodtan ülhet ki rendszeresen a játéktér szélére, miközben hatalmas meggyőző kedvvel és erővel dolgoznak a többiek, mert amit itt ő megmutat, azt muszáj szüntelen nézni. […] Fanyalogtam már a szerzőnek darabjai nőigazságán, azon, hogy a férfialakjaival bőkezűbben bánik, lám, igaza volt: ez előadás, rendező, színészek és szándék kérdése. Vasvári Emese megcsinálta – ezt egyik korábbi munkában sem láttam, pedig voltak a Bánya-daraboknak erős nőszereplői – a nőt emberből. Proics Lilla: Bánya libáknak – Kisvárdai Lapok Fotó: Kiss Gibbó Gábor
Kassai Thália Színház–Komáromi Jókai Színház
„Radnóti Zsuzsa egymaga megtestesíti mindazt, amit színházi emberekben szeretek. Tulajdonképpen: amit bármilyen emberben szeretek. Együttérző, kedves, egyenes, optimista és dramaturg. És szabadságszerető. És a darabjaimat is szereti! Ráadásul nagyon sokat köszönhetek neki, és sosem tudom eléggé megköszönni. Talán most. Köszönöm, drága Zsuzsa!” Székely Csaba
38. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ
17
A LEGJOBB FÉRFI MELLÉKSZEREPLŐ Friedenthal Zoltán Szívszakadtig
Friedenthal Zoltán csodálatosan játszik kirekesztetteket. Pedofilt, sérültet, idegent, akiket máskor hol sablonáldozati, hol sablonelnyomó szerepben szoktunk látni. De mert Friedenthal Zoltán nagy komikus, annak ellenére képes szánalmat kelteni a nézőben ezek iránt a figurák iránt, hogy a sémával ellentétes oldalukat is megmutatja. A Bárkibármikor mozgássérültje egy III. Richárd-i monológgal kezd. A Titkaink nagy, nehéz szerepében egy pedofil férfi belső tipródásának stációin megy keresztül. És most a Szívszakadtig kabaréhőse is képes ártatlan maradni, noha gyilkol. Punk alakítás: ítélkezzettek fölötte, ha tudtok! Kállai Katalin – art7
Pintér Béla és Társulata
Fotó: Horváth Judit
Kocsis Gergely
A kaukázusi krétakör
Kocsis azt a fajta tehetetlen értelmiségit játssza, aki teljesen elhasználódik, akire rárohad az alsógatya, a papucs és a köntös, mire furcsa véletlenek folytán oda kerül, hogy változtathasson egy picit a világon. Nyíltan korrupt, komolyan vehetetlen figura, de döntései, beszólásai az igazságszolgáltatás és az előtte felsorakozó polgárok elevenébe találnak. Rádai Andrea: Jelenlétek – szinhaz.net
Katona József Színház
Fotó: Horváth Judit
Stohl András
Bűn és bűnhődés Porfirij a vígszínházi Bűn és bűnhődésben a főhőssel egyenrangú szereplő. Stohl vizsgálóbírója imponálóan magabiztos, higgadt és elegáns – már amikor éppen ilyennek akar mutatkozni, merthogy egy sor másmilyen arca is van. Erős személyiség, kiváló emberismerettel és pszichikai érzékkel rendelkezik. Nem leleplezni akarja Raszkolnyikovot, hanem vallomásra bírni, és ennek érdekében sokféle technikát bevet. A színpadon lelki – és olykor testi – élveboncolás zajlik, amelyben Stohl-Porfirij profi boncmesterként jár el, miközben komoly és játékos, sokkoló és humoros egyszerre. Dömötör Adrienne
Vígszínház
Fotó: Dömölky Dániel
„Zsuzsa kedves és fontos tanárom volt a Színművészetin. Miközben a kortárs dráma irányzatairól, megközelítési lehetőségekről hallgattuk, tudása mellett a határtalan nyitottsága is lenyűgözött, amellyel például a formabontó drámai kísérleteket nézte. A legmegértőbb és legkíváncsibb drámaolvasó, akit ismerek, megtestesíti számomra az ideális dramaturgot.” Radnai Annamária
38. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ
18
A LEGJOBB DÍSZLET Bádogdob
tervező: Fekete Anna Ezzel be is fejezhetnénk, ha szó nélkül lehetne hagyni Fekete Anna különféle keretekre redukált szobadíszletét, melybe a padlóba mélyesztett homokozó (játszótér és sírhely-játéktér) ugyancsak belefér. A díszlet szintkülönbségeit Hegymegi maximálisan kihasználja (például ahogy Oskar mégis nőni kezd…!), olyan síkokat aktivizál, amelyek nincsenek is, csak következtetünk rájuk. Tarján Tamás: Átváltozás – szinhaz.net Fotó: Dömölky Dániel
Katona József Színház
Iván, a rettenet
tervező: Pater Sparrow Pater Sparrow villanykörtesorral felszerelt keretekkel vágja ki a jelenetek képeit, így szellemesen giccses, a maga kontextusában értelmezve nagyon szép, mesei látványt hoz létre, amely tökéletesen illik az álmok világához. A kulisszák közti járkálás, a rétegek ilyen kihasználása szintén rengeteg játékra ad lehetőséget, és ugyanannyira reflektál a színpadhasználat egy adott hagyományára, mint amikor a szövegben a negyedik falra utalnak. Kovács Natália: Játék a színházban – Színház Fotó: Dömölky Dániel
Radnóti Színház
Retromadár blokknak csapódik és forró aszfaltra zuhan tervező: Irina Moscu
Egy szürke, látszólag érdektelen egyenblokk, amelyből ezrével álltak. Ablakaiban, erkélyein, lakásaiban ismerős, hétköznapiságukban érdekes emberi történetek zajlanak. Egymással párhuzamosan. A néző végigpásztázza a három szintet, a döntés az övé, kit figyel. Irina Moscu díszlete nosztalgiátlan nagy- és kistotál a falanszterekről és az abban élőkről, a lélektelen rendszerről és annak állampolgárairól, a szabályos épületről és annak szabálytalan lakóiról. Kegyetlenül hiperrealista, de a fényfestés szürreálisba borítja, a valóság pedig mesévé válik. Így volt, nem így volt? A miénk volt. Papp Tímea Fotó: Rab Zoltán
Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat
„Egy 1984-es autóút alapozta meg barátságunkat, amikor Vincze János Forgatókönyvrendezését néztük meg Pécsett. Azóta sokszor lehettem közeli szemlélője, néha munkatársa a magyar dráma és a színház találkozásának ügyében, legyen szó a Nyílt Fórumról, az Örkény-ösztöndíjról vagy új szövegek színpadra segítéséről. Örülök, hogy a kritikusok életműdíjasai közé került!” Nánay István
38. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ
19
A LEGJOBB JELMEZ Bádogdob
tervező: Kálmán Eszter Kálmán Eszter jelmeztervező és asszisztense, Weigand Lívia a templombelsők festett gipszszobraira csodálkozhatott rá a női szereplők öltöztetésekor. Pálmai Anna vérbarna bársonyruhája, Rujder Vivien e. h. kék-fehér Mária-kosztümjei és Szirtes Ági földszínű szoknyái mintha földi szentek mintázat nélküli ruhái lennének. Gabnai Katalin: Hideg párában – Revizor
Katona József Színház
Fotó: Dömölky Dániel
Nóra – karácsony Helmeréknél tervező: Nagy Fruzsina
Nórának még a ruhája színe is harmonizál nappalijukkal. Igyekszik a tökéletes boldogság megteremtésére, ő maga azonban elvész a nagy igyekezetben – a harmonizálással együtt szinte bele is olvad környezetébe. Nem meglepő, hogy az előadás végén ruhát vált, sőt minden nemiség hangsúlyozásától megfosztva jelenik meg: sminktelenül, jellegtelen laza pulcsiban, nadrágban, deklaráltan lenullázva férje melletti látszatéletét. Marik Noémi: Félelemmel teli várakozás – Vasárnapi Hírek
Katona József Színház
Fotó: Horváth Judit
Retromadár blokknak csapódik és forró aszfaltra zuhan tervező: Irina Moscu
Retró és kortárs, hommage és megértő irónia a jelmezek nyelvén elbeszélve. Az uniszex trapéznadrágok, a férfiak szügyig gombolt ingei, a nők ujjatlan harangruhái a pszichedelikus virágokkal és absztrakt mintákkal, az iskolás kislányok copfjára kötött szovjet úttörős masni, az egyenruhák, a statement napszemüveg, a parókák… Ebben az előadásban a színek, a minták, a szabásvonalak, az anyagok és az őrült kiegészítők mint időgép repítenek a hetvenes évekbe. És miközben pontosan definiálja a másikra hasonlítani akaró egyenkultúrát, a hosszakkal és a szűkítésekkel jellemet fest, sőt rafinált módon abba becsempészi 2016/2017 humorát is. Papp Tímea
Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat
Fotó: Rab Zoltán
„Mindkét fél, egy érzékeny rendező és egy jó érzékű dramaturg is nagyon jól jár, ha egy dramatikus szöveg munkálataiban egymásra találnak, és szellemi társak lesznek, »egy nyelven beszélnek«, és így a végeredmény szinte közös munkaként jöhet létre, többszörös alkotói kontroll alapján.” Radnóti Zsuzsa (a dramaturg munkájáról 2017-ben egy Népszavainterjúban)
38. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ
20
A LEGJOBB SZÍNHÁZI ZENE A Pál utcai fiúk
zeneszerző: Dés László „Lehet egy dal vagy ritmus vagy zaj / Egy árva hang, egy jel.” Ennyi biztosan kell. Hol virtuóz szólóval, hol simogatóan, hol disszonánsan, hol lüktető indulóként, hol érzelmes kitárulkozással, hol ismerős áthallással, hol meglepő variációval, hol gunyorosan, hol véresen komolyan. Éppen csak annyira, hogy Molnár Ferenc műve kiléphessen a kötelező olvasmányok muszáj-skatulyájából, hogy Bokáék és a vörösingesek mai hősök lehessenek, hogy működhessen a színházi hatás, hogy éljen a Grund. A zene belesimul a történetbe, de mégis körülölel és eljut lélektől lélekig. Dés-módra. Csizner Ildikó Fotó: Stekovics Gáspár
Vígszínház
Kivilágos kivirradtig
zeneszerző: Kovács Márton István-napi muriban vagyunk, ahol hol józanon, hol részegen dalol az ember. A fináléban pedig a Csárdáskirálynő híres betétdala is elhangzik, több változatban. De Kovács Márton zenéje nem mulatós muzsika, nem a muri atmoszféráját teremti meg, hanem fokozatosan válik annak a szimbolikus haláltáncnak a dallamává, amelyet az előadás oly szuggesztíven ábrázol. Kovács Márton színészként is színre lép: hullaként láthatjuk, aki hegedűvel kezében „támad fel”, hogy azután a második felvonásban véres inget viselve, hangszerén játszva ő vezényelje a haláltáncot. Urbán Balázs Fotó: Gálos Mihály Samu
Miskolci Nemzeti Színház
Szürke galamb
zeneszerző: Spilák Lajos Spilák Lajos nem csak zenél, mert nem csak zenész. Az előadás központi figurája, aki low budget keverőpultja mögött kannán, cintányéron, dobon, citerán meg bármin, ami még a kezébe akad, ritmust és formát ad a bűnös városnak. Mobil rádióstúdiójában olyan, mint egy multifunkciós adótorony, ami két rémhírgyártás között élő adásban húzza el a nótánkat. Jászay Tamás Fotó: Schiller Kata
Stúdió K Színház
„Az igaz, nagy művekben, a klasszikus és a modern drámákban a jelenidejűség rejtetten lappang. S ha ezt a színházcsinálók aktivizálni tudják, akkor a mű naprakészen tud megszólalni.” Radnóti Zsuzsa (az Új Színház igazgatói pályázata kapcsán 2011-ben a Népszabadságban)
38. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ
21
A LEGÍGÉRETESEBB PÁLYAKEZDŐ Patkós Márton Patkós Márton József szerepében olyan, mint egy kölyökoroszlán. Nem szép, de éles tekintetű és harsogóan egészséges, s testének arányaiban érzékelhető valami kerubszerű máshonnanjöttség. Van tehát ok arra, hogy irigyeljék az adottságait. Alakítását kezdetben a gyermeki elragadtatás, később a dolgok működésére ráeszmélő kamasz csodálkozása határozza meg. De tud ő vékony gerincű rendőröcske is lenni Ödön von Horváth kedvéért, vagy sűrű szörnyeteg a II. Edwardban, ahol olyan gonosz, hogy ha ebben a szerepben mérlegre áll, biztos, hogy húsz kilóval többet nyom. Ez ígéretes színészi erőre vall. Gabnai Katalin Fotó: Horváth Judit
Székely Kriszta Székely Kriszta komolyan gondolkodik. Dolgozzon prózai vagy zenés, kortárs vagy sokat játszott alapanyagból, érti és érzékeli a világot, amelyben alkot; s annak középpontjában az embert. A színészt a színpadon, a nézőtéren pedig bennünket, illetve saját magát. Csalókat és megcsaltakat, küzdőket és fásultakat, jókat és gonoszakat: Nórákat, Grusékat, Helmereket, Acdakokat, szeretőket, kormányzókat, barátokat, rokonokat. A klasszikusokhoz – új időknek új dalain átszűrve – próbálgatja a formát, és minden reményünk megvan arra, hogy hamar kiforrja a hangját. Nagyot fog szólni, és talán nem csak hozzánk. Miklós Melánia Fotó: Horváth Judit
Znajkay Zsófia Személyisége és munkái a megszokottnál szorosabb kapcsolatban állnak egymással: drámáit lírai szubjektivitás hatja át, amely zsigerien ismerős helyzeteket és mondatokat teremt. Ugyanakkor Znajkay Zsófia nemcsak jó költő, hanem kitűnő szerkesztő is, az ismerőset a kiszámíthatatlannal párosítja, szövegei így a gyerekkori álmodozások vagy a rémálmok logikáját követik, a félig tudatos és félig öntudatlan állapotokét, amelyekről sok a tapasztalatunk, és amelyek teljességgel kívül esnek a komfortzónánkon. Znajkay Zsófia kívül esik a komfortzónánkon, és ez a legtöbb, amit egy művésztől kaphatunk. Puskás Panni Fotó: Andráska Gábor
„És az is lehet, hogy sokan a legjobbak közül végleg feladják, idegennek érezve magukat saját hazájukban, az egyre szűkülő lehetőségek között, az elhidegülő, egyre kirekesztőbb légkörben. Lehet, hogy rövidesen már csak a külföldi színházakat ejtik ámulatba radikálisan új színpadi nyelven megfogalmazott produkcióikkal, teljesen elszakadva a hazai közegtől.” Radnóti Zsuzsa (a Trafó igazgatói pályázata kapcsán 2012-ben a Népszabadságban)
38. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ
22
KÜLÖNDÍJ Hegedűs D. Géza, B. Török Fruzsina, Marton László a Hallgatni akartam előadásért
Hegedűs D. Gézának jól áll Márai Sándor, és viszont. Az elsötétülő világot az okos, kíváncsi tekintetén keresztül befogadó, a legapróbb változásokra is érzékeny polgár áll előttünk már a nyitó képben. Hangjában a „tudtam, hogy ez lesz” csalódottsága meg a „nem hittem volna, hogy képesek lesznek erre” riadalma is ott van. Meg az, hogy most már nem tehet mást: egyszerűen muszáj elmondania ezt a történetet. Mi pedig hallgatjuk a rólunk szóló mesét, és nehéz szívvel lépünk át az időkapun a mába. Jászay Tamás Fotó: Szkárossy Zsuzsa
Vígszínház
Szalay Kriszta
a Maradjunk annyiban! produkcióért Az est mögött igazi „akarás” van, misszió: Szalay Kriszta a rádióban hallotta Lakatosné Jutka élettörténetét, felkereste őt, ezután maga is kiment néhány napra az utcára lakni, végül előadást készített. A színésznő az erős, sorstragédia-szerű történetet hagyományos reprezentációs formában és játékmódban tárja elénk. Végül az előadás után elkezdődik valami, ami fórumszínháznak nevezhető, és legalább olyan fontos, mint az élettörténeti monológ. Lehet szabadon kérdezni, a közönség beszélget. Erős érzelmek hullámzanak: mit lehet tenni az utcán élőkért, kinek volna a dolga, miért van ennyi szegény ember, és mit tesznek értük vezetőink. Tompa Andrea
Centrál Színház
A SajátSzínház programsorozat alkotói és résztvevői A SajátSzínház évek óta a szegénység, marginalitás, kiszolgáltatottság láthatóvá tételén dolgozik. Bár mindennek a közvetlen közelében élünk, mégis eltakarjuk a szemünk elől: a szellemi, érzelmi, anyagi kényelmünkből, a kiváltságaink rendszeréből valójában roppant nehéz kimozdulni. A SajátSzínház legfontosabb ajánlata azonban pont ez, hogy a periferikussal való összefüggésben tekintsünk magunkra. Ami a színház eseményétől visszavezethet oda, ahol e csapat munkájának jelentős része zajlik: a világba, aminek mind részei vagyunk. Varga Anikó Fotó: Csoszó Gabriella Impresszum Felelős kiadó: Papageno Consulting Kft. – Zsoldos Dávid | Szerkesztés: Színházi Kritikusok Céhe – Stuber Andrea, Papp Tímea Nyomdai előkészítés: Zsirke Balázs – B-design.hu | Nyomdai munkák: Comorn Kft., 1031 Budapest, Őrlő u. 2. | Ügyvezető igazgató: Bányai Péter | ISSN 2498-9088 Hirdetésfelvétel: sales@papageno.hu | Szerkesztőség: szerkesztoseg@papageno.hu | Terjesztés: terjesztes@papageno.hu Megjelenik: 2017. augusztus 22-én, 10 000 példányban. Az esetleges műsorváltozásokért, valamint az újságban megjelenő hirdetések tartalmáért és a képek jogtisztaságáért a kiadó nem vállal felelősséget.
VIVA BARTÓK!
Bálint András és Fülei Balázs levélkoncertje
Rendező: GALGÓCZY JUDIT
BEMUTATÓ: 2017. SZEPTEMBER 26.
Anders Thomas Jensen:
ÁDÁM ALMÁI
Rendező: SZIKSZAI RÉMUSZ
BEMUTATÓ: 2017. OKTÓBER 21.
színArany
balladákra és zenére hangolva
Rendező: SZILÁGYI BÁLINT
BEMUTATÓ: 2017. OKTÓBER 27.
Tennessee Williams:
ÜVEGFIGURÁK
Rendező: VALLÓ PÉTER
BEMUTATÓ: 2017. DECEMBER 16.
Shakespeare:
III. RICHÁRD
Rendező: ANDREI ŞERBAN
BEMUTATÓ: 2018. FEBRUÁR 18.
Závada Pál regényét színpadra alkalmazta Mohácsi István és Mohácsi János
EGY PIACI NAP
Rendező: MOHÁCSI JÁNOS
BEMUTATÓ: 2018. MÁJUS 13.
BELVÁROSI SZÍNHÁZ (VII. KER. KÁROLY KRT. 3/A)
BUDAPESTI BEMUTATÓ: 2017. OKTÓBER 5. (19 ÓRA) TOVÁBBI ELŐADÁSOK: 2017. OKTÓBER 6., 21., 30. (19 ÓRA) Jegyek válthatók a Belvárosi Színház szervezésén (1075 Bp., Dohány u. 1/a, tel.: 266-7130, nyitva: H-P 10-18 óráig), valamint az ismert jegyirodákban, a jegyterjesztőknél. Bankkártyás vásárlás a www.jegy.hu és a www.orlaiprodukcio.hu oldalon lehetséges. interticket