39. Színikritikusdíj-átadó / Papageno by Papageno

2018. 18. | www.papageno.hu

39.

INGYENES KÜLÖNSZÁM

SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ Budapest Bábszínház

2018. szeptember 20. 20:00

MANNA PRODUKCIÓ

PATAKI ÉVA

EdithésMarlene MOHÁCSI ISTVÁN

FRANCIA RÚDUGRÁS SZEXTETT KÉT RÉSZBEN

JORDI GALCERAN

-módszer m l o h n ö r G A Jegyek kaphatók: Hatszín Teátrum 1066 Budapest, Jókai utca 6. teatrum@hatszin.hu +36 1 9999 570 www.hatszin.hu

Információ, szervezés: info@mannaprodukcio.hu www.mannaprodukcio.hu

39. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ

A 39. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ ELÉ A kritika nem csupán a színház-, de a köztörténet része, írásainkban az adott előadás mellett a kor hangulata is körvonalazódik. A műfajnak és művelőjének célja sosem a provokáció, hanem a rögzítés. Az elmúlt években sokféle borítóval jelent meg a díjátadót megelőző, az életműdíjas és a várományosok méltatásait tartalmazó kiadvány. Volt kék-arany és magenta-napsárga, utaltunk a gálák csillogására és eleganciájára, szerepelt rajta a díj más-más szögben és megvilágításban, dzsungel és tükrök. Idén egy test van a képen, amelynek tulajdonosa nem exponáltan, de nő.

Színházi Kritikusok Céhe

Egy még statikus test, a mozdulat előtti pillanatban, készenléti, koncentrált állapotban. A belső figyelem feszült összpontosítását, a pulzáló ereket, a kihegyezett idegvégződéseket külső nyugalom leplezi. Egy testet, ami egzakt módon, biológiailag definiálható, miközben szubjektíven is meghatározható. Aminél realistább, sőt naturalistább nincs semmi, ugyanakkor költőibb is kevés akad. Amit ismert evidenciák és ismeretlen mechanizmusok működtetnek. Ami nélkül nem éreznénk és nem értenénk a világot. Ami nem csupán fizikai hatásoknak van kitéve, és ami már önmagában, ruhában is képes zavarba hozni a nézőt színházon kívül és belül. A testben azonban ott a megfogható szív és zsigerek mellett a megfoghatatlan lélek is. És amikor a test megmozdul, a meglepetés erejére építve a lélek manifesztálódik. A látható és a láthatatlan a színházi alkotó legfontosabb eszköze, e kettőből egyszerre fogalmaz. Az eredmény pedig a nézőre lélekben és testben hat. A díjátadót idén Szabó Réka rendezi, aki munkáiban szóra, mozgásra és vizualitásra épülő műfajok határait lépi át, aki emberből és technikából egyaránt dolgozik. Kutat, kísérletezik. A valódi, szakmai és nem politikai alapon nyugvó kritika is folyamatosan keres. Alkotókat, produkciókat, amikre, amikre érdemes felhívni a figyelmet. Új eszköztárat a műfaji átjárások meghatározására, teret, ahol valós párbeszédet folytathat. Hogy az értéket, a láthatót és a látható mögöttit is dokumentálja, például a 39. alkalommal átadandó Színikritikusok Díjával.

dumaszinhaz_aproverzijo-javitott-v2 másolás.pdf

2015. 11. 13.

13:47

Támogatók

Médiatámogató Színházi Dramaturgok Céhe

CMY

Impresszum Felelős kiadó: Papageno Consulting Kft. – Zsoldos Dávid | Szerkesztés: Színházi Kritikusok Céhe – Stuber Andrea, Papp Tímea Nyomdai előkészítés: Zsirke Balázs – B-design.hu | Nyomdai munkák: Comorn Kft., 1031 Budapest, Őrlő u. 2. | Ügyvezető igazgató: Bányai Péter | ISSN 2498-9088 Hirdetésfelvétel: sales@papageno.hu | Szerkesztőség: szerkesztoseg@papageno.hu | Terjesztés: terjesztes@papageno.hu Megjelenik: 2018. augusztus 21-én, 10 000 példányban. Az esetleges műsorváltozásokért, valamint az újságban megjelenő hirdetések tartalmáért és a képek jogtisztaságáért a kiadó nem vállal felelősséget.

39. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ

A Színházi Kritikusok Céhének életműdíjasa: LÁZÁR KATI Legutóbb pár hónapja futottunk össze. Két kezében cekkerek meg a botjai, amelyeket a csípő- és szemműtétei után biztonságból használ az utcán. Elégedetlenkedik. Miközben dicséri Bodó Viktort, akivel az Átriumban próbál, kételkedik magában: nem tudja megtanulni a halandzsa nyelvű szövegét és sehol nem tart a szerepével. Tíz nappal később frenetikus alakítást nyújtott A Krakken művelet előadásában. Ez a kettősség jól jellemzi az érdes-mély hangú, tragikus clown Lázár Katit, aki minden szerepéért keményen megküzd, s amíg meg nem találja figurájához a kulcsot – ahogy maga is mondogatja –, nehéz ember, nehéz partner. De ha találkozik ő és a színpadi alak, nagyszerű játszótárs lesz. Mint ahogy e Bodó-rendezésben is, amelyben nemcsak Molnár Piroskával, régi és közvetlen partnerével találja meg a közös hangot, hanem másokkal is, akik közül többen Kaposváron is kollegái voltak. Kaposváron, ahol több mint egy évtizedet töltött, s amelyet ma is otthont adó fészeknek nevez. 1980-tól 1991-ig tartozott a Csiky Gergely Színház társulatához, ezt megelőzően két évenként más színházba szerződött. 1973-ban a 25. Színházban kezdte pályáját, majd következett Miskolc, Szolnok és a Nemzeti Színház. Mindenhol olyan pillanatban csatlakozott az együttesekhez, amikor ott valami új kezdődött. Olyan rendezőkkel dolgozott, mint Jancsó Miklós vagy Székely Gábor, akit Szolnokról a Nemzetibe is követett. Pályája azonban Kaposváron teljesedett ki. Színészként gyerekdaraboktól zenés előadásokon át komédiákig és drámákig mindent játszott – elsősorban Babarczy László, Gothár Péter, Ascher Tamás és Ács János előadásaiban. Ott próbálhatta ki magát rendezőként is (Bernarda Alba háza, Anatol), és ott vált nyilvánvalóvá színészpedagógiai képessége. Fotó: Stekovics Gáspár

Egy évtized után megért benne és társában, Jordán Tamásban az elhatározás: egy nem főiskolai rendszerű színészképzést indítanak. Így jött létre a Merlin, ami nemcsak iskola, hanem önálló arculatú alternatív színház és a város közepén lévő értelmiségi találkozóhely lett: a kilencvenes évek egyik meghatározó fóruma. Amikor ez a hely egyre inkább túlnőtt a kezdeti állapotokon és eltért attól az álomtól, amelynek szellemében ők ketten belefogtak a Merlin működtetésébe, Lázár Kati tovább lépett. Ismét Székely Gáborhoz, az induló Új Színházhoz szerződött, s amikor a politika elvette Székelytől a színházat, szabadúszó lett. Visszajárt Kaposvárra, de a Katonában és a Nemzetiben éppen úgy dolgozott, mint a Bárkában vagy a TÁP Színházzal. Színpadi és filmes alakításaiban – a tragikus sorsú, nehéz életű nők ábrázolásában is – mindig érvényesül a színésznő groteszkhez való vonzódása. Nagyon sok szerepében nem elsősorban szöveggel, sokkal inkább a jelenlétével teszi hangsúlyossá a figuráját. Felejthetetlen, ahogy a Marat halálában vagy Háy János Nehéz című darabjában csupán a tekintetével, néhány mozdulatával, testtartásának rezzenéseivel folytat párbeszédet monologizáló partnerével. Vagy ahogy némán végigül a színpadi kórházi váróban egy felvonást a Nemzeti Színház Sárga liliom-előadásában. Gazdag művészetének összegzése a Jászai Mari naplójából szerkesztett monodrámája: a Kripli Mari nemcsak a nagy színészelődről, hanem önmagáról és világunkról is metszően éles és ironikus képet ad. Sok ilyen fájdalmasan felemelő összegzést szeretnénk még kapni Lázár Katitól. Nánay István

BELVÁROSI SZÍNHÁZ (VII. KER. KÁROLY KRT. 3/A)

FOLYAMATOSAN A BELVÁROSI SZÍNHÁZ MŰSORÁN AZ ORLAI PRODUKCIÓS IRODA ELŐADÁSÁBAN

Jegyek válthatók a Belvárosi Színház szervezésén (1075 Bp., Dohány u. 1/a, tel.: 266-7130, nyitva: H-P 10-18 óráig), valamint az ismert jegyirodákban, a jegyterjesztőknél. Bankkártyás vásárlás a www.jegy.hu és a www.orlaiprodukcio.hu oldalon lehetséges. jegy.hu

39. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ

A LEGJOBB ÚJ MAGYAR DRÁMA/SZÍNPADI SZÖVEG A Nyíregyháza utca író: Szilágyi Eszter Anna

A Nyírség totális kilátástalanságából Amszterdam legmélyebb bugyraiba kerülő lányok története a végtelen kiszolgáltatottság és a túlélhetetlennek tűnő megsebzettség drámája. Ebben a szociografikus pontosságú díszletben a vörös lámpák a pokol fényei, a kopogó tények változatos struktúrából építkező költészetből bontakoznak ki. Asszociál és elemel, de ugyanazzal a lendülettel leránt a testnedvszagú valóságba. Szilágyi Eszter Anna keményen fogalmaz – szegregáció, rasszizmus, prostitúció, emberi jogok esetében másképp nem is lehet –, közben pedig minden sorából empátia sugárzik. Papp Tímea

Bemutató: Ódry Színpad / SZFE, Budapest

Kartonpapa

író: Tasnádi István Tasnádi István új drámájában megvan egy hosszabb színpadi utóélet lehetősége. A Kartonpapa ugyanis képes egy abszurd ötletet kinyitni, és lehetőséget ad a színpadi adaptációknak, hogy a hatalomtól való függés és a szabadsághoz való viszony messzire vezető kérdéseit vizsgálják. A székesfehérvári ősbemutató él ezzel a lehetőséggel, és a nézőnek is többfelé nyit utat a továbbgondolásra. Turbuly Lilla: Papa a menyétfejű sárkányok földjére költözött (Színház) Fotó: Sághy Tímea

Bemutató: Vörösmarty Színház, Székesfehérvár

Egy piaci nap

író: Závada Pál, Mohácsi István, Mohácsi János Mohácsiék nemcsak hangsúlyokat tologattak okosan, de egészen új mozzanatokat, konfliktusokat írtak a történetbe, de még a „csak” dramaturgiai változtatások is olyan jelentősek, hogy képesek átformálni a mű egészének hatását és jelentését. És tették mindezt úgy, hogy – ha van még értelme 2018-ban ilyen distinkciót tenni – nem színpadi szöveg, hanem új színdarab született, amely olyan erős, hogy más rendezésben is biztosan érvényesülni tudna – ami talán nevezhető szokatlannak is Mohácsi életművében. Kovács Bálint: Előadás egy élhető országért (kommentár, Színház) Fotó: Dömölky Dániel

Bemutató: Radnóti Színház, Budapest

MONDATOK LÁZÁR KATITÓL „Az én most kezdődő pályám tarisznyájában még csak morzsák vannak, versekből, fényekből, illatokból, színészi és emberi jó szavakból, fájdalmakból. Ebből áll össze az a bizonyos hamuba sült pogácsa, élet táplálék.” Film Színház Muzsika, 1973

39. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ

39. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ 2018. szeptember 20. 20:00 Budapest Bábszínház Hány szakma a szakma? Létezik-e átjárás a pszichológiai realizmus és a szertartásszínház, a kőszínházi musical és a kortárs tánc között? Buborékban élünk és csak fújjuk a magunkét, vagy egy óvatlan, ünnepi pillanatban egymásba cuppanhatnak buborékjaink? A színpadon a Tünet előadások szereplői kísértenek, akik találkozni és ünnepelni vágynak. Megmutatni, hogyan nem pukkad ki. Ott lesz többek között Cuhorka Emese, G. Szabó Hunor, Gőz István, Gryllus Samu, Kövesdi László, Márkos Albert, Mezei Ildikó, Réti Anna, Szabó Márta, Szabó Réka, Szász Dániel, Szirtes Attila, Valcz Péter. Átadatik a színikritikusok 15 kategóriadíja, egy életműdíj, a dramaturgok legjobb új magyar dráma díja és a Koltai Tamás kritikapályázat díja. Jegyvásárlás Személyesen a Budapest Bábszínház jegypénztárában (1062 Budapest, Andrássy út 69.) 9 és 18 óra közt, valamint a budapestbabszinhaz.hu és a jegy.hu oldalakon.

39. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ

A LEGJOBB ELŐADÁS Borisz Davidovics síremléke rendező: Alekszandar Popovszki

A produkciót akkor is átitatja valamiféle dinamizmus, életerő és harsányság, ha épp a pusztulás, a pusztítás képsorait látjuk megelevenedni. (…) Az előadás fölkavaró, sokkoló s paradox módon mégis roppant mulatságos. A mélységes történelmi irónia, amely Danilo Kiš legendás művét, s az újvidékiek remekbe szabott előadását is jótékonyan átitatja, alapos történelmi leckét kínál a közönségnek. Kovács Dezső: A forradalom vége (art7.hu) Fotó: Újvidéki Színház

Újvidéki Színház

Bánk bán

rendező: Vidnyánszky Attila Az előadást politikai vonulatát fölfoghatjuk hatalomkritikának, egy olyan hataloménak, amely veszni hagyja a polgárait. Témájából adódóan van mondandója az idegenellenességről is, pro és kontra. De valójában az előadás nem a napi politika szintjén mozog. (…) Az előadás fájdalmas konklúziója, hogy egy adott ponton visszazárja a szereplőket a véráztatta múzeumi tárlóba, mi pedig nem látjuk pontosan, hogy az a vér kívül vagy belül folyik. Kállai Katalin: Maira fésült történelem (art7.hu) Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Nemzeti Színház, Budapest

A salemi boszorkányok rendező: Alföldi Róbert

Az ilyen előadások kedvéért muszáj és érdemes színházba járni. A salemi boszorkányok Alföldi Róbert rendezésében olyan légszomjat okoz, hogy csak úgy kapkodjuk a levegőt. A légszomj egyáltalán nem képes beszéd: a néző már a szünetben támolyog, mintha fejbe kólintották volna. Fejbe is kólintották. Mintha a Weöres Sándor Színház első tíz éve, összes jó energiája koncentrálódna ebben a csúcsra járó előadásban: A salemi boszorkányok kétségbeesett, csöndes segélykiáltás. Ölbei Lívia: Levegőt! – Alföldi Róberttel Szombathelyen és Salemben (vaol.hu) Fotó: Mészáros Csaba

Weöres Sándor Színház, Szombathely

MONDATOK LÁZÁR KATITÓL „Soha nem az van a világban, amit hiszek: hogy segíteni kell a szegényeket, az elesetteket, az állatokat, vigyázni kell a növényekre és támogatni kell egymást. Nem harácsolni. Ha nem ezt tapasztalom, olyan fájdalmat érzek, hogy inkább nem akarok tudni semmiről.” HVG, 2014

Alfred Döblin regénye nyomán

Berlin, ______________ _______________ Alexan __________________ der platz

RENDEZŐ

Kovács D. Dániel ELŐADÁSOK

október 12. október 26.

ALFRED DÖBLIN ÖRÖKÖSEINEK AZ ENGEDÉLYÉT A GUSTAV KIEPENHEUER BÜHNENVERTRIEBS GMBH ÉS A HOFRA KFT. KÖZVETÍTETTE.

A KATONA KIEMELT PARTNERE: A KATONA BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTÁSÁBAN MŰKÖDIK

A FELBECSÜLHETETLEN PILLANATOK TÁMOGATÓJA

39. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ

A LEGJOBB RENDEZÉS A salemi boszorkányok rendező: Alföldi Róbert

Akár a vásár sokaságát a vásznán megjeleníteni kívánó festő, úgy rendezte meg az előadást Alföldi Róbert. A háttér forgatagából olykor kiemelkedik egy duó, vagy egy trió. A színészek elmennek a falig, átvitt értelemben és egyébként is, az átélés maximuma eredményezi a szélsőséges érzelmi helyzeteket. Mindeközben a boszorkánysággal vádolt Proctorék meghitt kapcsolatát boncolgatja roppant érzékenyen az előadás. Szekeres Szabolcs: A csók íze (Art7.hu) Fotó: Mészáros Zsolt

Weöres Sándor Színház, Szombathely

Egy piaci nap

rendező: Mohácsi János Felkavaró Závada Pál regénye, s felzaklató a Mohácsi testvérek ebből készített, szigorúan komponált, zeneileg strukturált, a Radnóti Színház csaknem teljes társulatát mozgósító előadása. (…) A Mohácsi testvérek jó érzékkel találtak rá Závada regényére, miként a Radnóti Színház is meglelte az anyagra érzékeny Mohácsiékat. (…)Úgy működik a társulat, mint egy tökéletesen összehangolt zenekar, amelyben a szólók és kettősök váltakoznak a kamara-megszólalásokkal és a tuttikkal. Nánay István: A hely, ahol lehet élni (Revizor) Fotó: Dömölky Dániel

Radnóti Színház, Budapest

III.Richárd

rendező: Andrei Şerban A kardos-köpenyes királydrámaként ismert színmű a vendégül hívott Andrei Şerban rendezésében mocsárillatú, csúfondáros rémdrámává változott. Könnyed és nagy ívű, egyszerre elegáns és elviselhetetlen, s úgy friss és örökérvényű, hogy nincs benne központilag megtorolható aktualitás. De eléri, hogy a szívünkhöz kapjunk. Gabnai Katalin: Richárd, a hüllő (Revizor) Fotó: Dömölky Dániel

Radnóti Színház, Budapest

MONDATOK LÁZÁR KATITÓL „Mindig zsigerileg érzem, ha valami hamis. Ahogy öregszem, pláne nem tartom fontosnak a hamis, anyagias dolgokból eredő túlzásokat. Szerintem az a jó, ha természetesen, a Földből, a Napból, az adottságainkból jönnek a dolgok.” Magyar Narancs, 2014

39. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ

GIRLS IN FOCUS LÁNYOK A FÓKUSZBAN Balett-est két részben Hans van Manen / Erik Satie

TROIS GNOSSIENNES

Robert North / Bob Downes

TRÓJAI JÁTÉKOK – amazonokkal Jiří Kylián / Steve Reich

FALLING ANGELS

Hans van Manen / Astor Piazzolla

5 TANGÓ

Előadások  2018. szeptember 12., 13., 14., 15., Müpa – Fesztivál Színház

39. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ

A LEGJOBB ZENÉS / SZÓRAKOZTATÓ ELŐADÁS Chioggiai csetepaté

rendező: Sardar Tagirovsky Fantázia, játékosság, humor, sziporkák zenében, prózában és mozdulatokban. Sardar Tagirovsky rendezése, a sepsiszentgyörgyi társulat kivételes intenzitású játéka, a színpadon kisebb-nagyobb szerepekben jelen lévő színészek tehetsége ragyogó örömszínházzá avatja az estét. (…) Könnyed esti vigasság, és sokatmondó színpadi tanulmány az emberről: boldogságvágyról és esendőségről, szerelemről és szertelenségről. Az életről. Dömötör Adrienne: Örömszínház (art7.hu) Fotó: Barabás Zsolt

Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy

Csárdáskirálynő rendező: Béres Attila

Egy ilyen Csárdáskirálynőhöz kell egy társulat és kell a staffázs. Kecskemét szerencsés, mert nem szenved egyikben sem hiányt. (…) Szól az előadás az orfeumok fülledt világáról, ahol a táncosnők magasra emelik a lábukat, ahol nem tilos sem a csók, sem az érintés, és arról, ami az orfeumon kívül van, az emberfejekkel könnyedén labdázó nagypolitikáról. Papp Tímea: Szelíden baljós árnyak (Színház) Fotó: Walter Péter

Katona József Színház, Kecskemét

Kabaré

rendező: Mohácsi János Rendkívül fegyelmezett előadást látunk, amelyben (…) egyik pillanatról a másikra néma csöndben mozog vagy negyven ember a jelenetváltásoknál, a táncosok pedig érzékenyen jelzik a főszereplők közti viszony változását: akit körüldongnak, azé a pillanat vagy a jövő... Mohácsi János fontos előadást rendezett, kibeszélnie sem kellett a harmincas évek berlini kabaréjából. A miskolci társulat - nem említettem sokakat, pedig... - jó és fegyelmezett partner. Mi is jó partner voltunk. A vége pedig: „szép hazám, szép hazám”. És tényleg: szép hazám. Csáki Judit: „A berlini buli” (Revizor) Fotó: Gálos Mihály Samu

Miskolci Nemzeti Színház

MONDATOK LÁZÁR KATITÓL „Ha valahol azt éreztem, hogy nincs szükség rám, igyekeztem tovább lépni. Korán megértettem, hogy ha a folyó folyik, nem lehet feltartóztatni. Ha az ember valahonnan, valamiért elvágyódik, akkor ki kell lépni.” Criticai Lapok, 2015

BELVÁROSI SZÍNHÁZ (VII. KER. KÁROLY KRT. 3/A) BEMUTATÓ: 2018. NOVEMBER 15. (19 ÓRA) TOVÁBBI ELŐADÁSOK: 2018. NOVEMBER 16., 17. (19 ÓRA)

39. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ

A LEGJOBB FÜGGETLEN SZÍNHÁZI ELŐADÁS Tótferi

rendező: Kárpáti Péter Kárpáti Péter darabjának nagyszerűsége, hogy egy mikrotörténeten keresztül képes kibontani a transzcendens végtelen világát, és rengeteg humorral teszi fel az élet értelmére vonatkozó nagy kérdéseket. Tabutémákat feszeget, amikor viccet csinál a szegénységből, a születésből, összekeveri a jót és a rosszat, de mindezt a megértés igényével teszi. A Titkos Társulat előadása arra is bizonyíték, hogy a jó színházhoz nincs szükség rengeteg pénzre, csak mélységre, kreativitásra és eredeti ötletekre. Puskás Panni Fotó: Csányi Krisztina

Trafó–Titkos Társulat, Budapest

Vaterland

rendező: Horváth Csaba Különleges élmény a Forte Társulat Vaterlandja. Thomas Bernhard ritkán kelt figyelmet a magyar színpadon. Ezúttal Rácz Attila készített átgondolt tematikus válogatást a műveiből. A tájhoz, szülőkhöz, hazához való viszonyról szóló szövegek megrázó sorskérdéseket vetnek fel. Az elgondolkodtató, sokértelmű verbális anyagból Horváth Csaba rendezett előadást, amelyben a szavak súlyát a mozdulatok és a képek érzékeltetik. (A képalkotás alapja Antal Csaba különleges díszlete.) Thomas Bernhardot nagyszerű színészek szokták sikerre vinni. Most egy nagyszerű társulat teszi ugyanezt. Sándor L. István Fotó: Véner Orsolya

Trafó–Forte Társulat, Budapest

Utas és holdvilág

rendező: Vajdai Vilmos Az évad legjobb öt órája színházban, katartikus utolsó percekkel. Vajdai Vilmos rendezésében talán a megállj! a legzseniálisabb. Hogy a filmtől, a színháztól is decensen tart egy méter távolságot. Ahogy a vetítéssel takarékosan kápráztat el, úgy a színészi játékot is megtartja a keretek között. A szimbolikus egy méternyi üres sáv pont az, amibe beletelepedhet kinek-kinek a saját Utas és holdvilágvilága. Ez az extrém kaland megújítja és feléleszti a nézőben nem csupán a regényt, hanem a színházi élmény fogalmát is. Stuber Andrea Fotó: Toldy Miklós

Trafó–TÁP Színház, Budapest

MONDATOK LÁZÁR KATITÓL „Van egy szenvedésdallam, ami végigvonul az életemen. Talán a szüleimtől kaptam, vagy még régebbi, mindenesetre viszem. Szeretem átadni magam ennek a fájdalomnak. És hálát adok istennek, amikor nem kell átadnom magamat, mert valaki másét játszom.” Revizor, 2015

39. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ

www .s z ke je g y n e.h u @s z 06.20 ken e.h u .384.6 049

ford ít

ott a:

rEN d

laj Er d m an

dalo

s rim

ilkos

ma EztE : Ho r vátH Csab 2018 a

.sze októ ptember 2 ber 1 5 és 8 24

feke

szké

te ko méd

né sz ínház

BEMUTATÓ: 2018. szeptember 22-23. 19h további el adások: október 22 - 23.

Szkéné Színház

www.szkene.hu jegy@szkene.hu 06.20.384.6049

öNgy Ny iko

39. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ

A LEGJOBB GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI SZÍNHÁZI ELŐADÁS Antigoné

rendező: Fábián Péter A színészek imponáló jelenléttel húzzák fölfele a pillanatot, egyre növelve a darabból, s az osztálytermi helyzetből adódó feszültséget. A legérdekesebb az a jelenség, ahogy az egymásra lapolódó, két szinten megépített érzelmi gráfok kifeszítése közben nem csak megszólalnak, de fölszárnyalnak a dráma sorai, s olyan erővel szólal meg Szophoklész, mint hagyományos színházban se tán. (…) Van abban valami megejtő, hogy ifjú színházi alkotók csak a műre, és persze magukra figyelve, hátsó gondolatok nélkül bontanak ki egy ma is indulatokat keltő drámát. Gabnai Katalin: Indulatok a katedra körül (spirituszonline.hu) Fotó: k2 Színház

k2 Színház, Budapest

Kinek az ég alatt már senkije sincsen rendező: ifj. Vidnyánszky Attila

Csodálatos, ahogyan változik a múlt. Petőfi és Arany barátsága általános iskolától az egyetemig a legunalmasabb stúdiumok közé tartozott – legalábbis ahogyan oktatták. Most a Pesti Színházban Vecsei H. Miklós feldolgozásában, ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében, Hegedűs D. Géza vezényletével érdekes, izgalmas, szellemesen mulatságos, mi több, igazi emberi történetnek látjuk, halljuk. Hogy közelebb jutunk-e általa a tények igazságához, azt nem tudhatjuk. De hogy sok nekünk való igazságot találunk benne, az biztos. Zappe László Fotó: Dömölky Dániel

Vígszínház, Budapest

Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém) rendező: Szenteczki Zita

Ebben az otthonos világban nem történnek nagy dolgok: Kicsinéni bevásárolni megy, Kicsibácsi olvasgat vagy kocog egyet, Imikém barátkozna, de nem nagyon sikerül neki. Mégis, mindenben van egy kis varázslat, egy kis kikacsintás a magas égre meg a lelkünk mélyére. Ott van benne a világmindenségbe vetett diólét és egyetlen ellenszere, az emberi összekapaszkodás. Az előadás igen jól ráérzett Dániel András írói világának abszurd hétköznapiságára. Turbuly Lilla: Dióhéjban (spirituszonline.hu)

Mesebolt Bábszínház, Szombathely

MONDATOK LÁZÁR KATITÓL „A színészet menekülés. Az élet értelme, az valami más. De nem merem elengedni a biztonságos madzagomat, ami a színészet, mert mi marad helyette?” Vasárnapi Hírek, 2017

39. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ

A LEGJOBB NŐI FŐSZEREPLŐ Hernádi Judit

A félelem megeszi a lelket Hernádi Judit eleinte csak lassan botorkáló özvegy, aki halkan beszél, bátortalan és elcsigázott. Azután, ahogy egyre többször kerül szembe másokkal, és egyre többször kell kiállnia szerelméért, érzelmek széles skáláját járja be, és Hernádi ezeket mind tüneményes pontossággal és finomsággal kelti életre. Nagy szakmai tudásról árulkodik, ahogy felépíti a nő karakterének ívét, és hogy képes a kisember lenni, aki minden nézőben benne van. Hogy színpadi létezésével képes rezonálni a jelenre. Kovács Natália: Rezonálni a jelenre (Élet és Irodalom) Fotó: Mészáros Csaba

Átrium–Kultúrbrigád, Budapest

Imre Éva

Rosmersholm Imre Éva Rebekka szerepében ellenállhatatlanul nőies. Ahogy akkurátus, kéjes élvezettel, mindinkább felemelve testre simuló ruháját, végig simít formásan csábos lábain, az észveszejtő. Egyszerre van benne erotomán önimádat, és kihívás is, hogy no, pasik, álljatok ellen nekem, ha tudtok! Ördöngős sátánként is képes működni, akár szemmel ver, vagy rútul erős lélektani hatást gyakorol. A naivitás látszatába burkolózó, számító nőstény, akit végzetesen megperzselt, megégetett Rosmer, nem tud szabadulni tőle. Bóta Gábor: A pokolban és a fellegekben (art7.hu) Fotó: Daniel Zsoldak

Kolozsvári Állami Magyar Színház

Láng Annamária

A kaukázusi krétakör A gumitenger mellett Láng Annamária Gruséja adja meg az előadás atmoszféráját. Víztiszta játéka minden színészi műfogás nélkül teremt egy fokozatosan, ám végérvényesen anyává váló hajadont, aki ha kell, tesz, ha nincs mit tenni, tűr. Megejtő küzdelme és vesszőfutása olyan helyeken érinti meg a nézőtéri lelkeket, ahová ritkán jutnak el egy színházi előadás jelei. Török Ákos: A reménytelenség színháza (Színház) Fotó: Éder Vera

Miskolci Nemzeti Színház

MONDATOK LÁZÁR KATITÓL „Nem csinálok presztízskérdést a színészetből. Amikor Jordánnal Kaposváron fiatalokkal közösen dolgoztunk, soha nem akartam középen meghajolni. A siker része a szakmának inkább zavar. Taps nélkül is tudtam, hogy jó voltam-e vagy sem, hogy sikerült-e megfelelni az elvárásaimnak vagy sem.” Színház.net, 2018

39. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ

A LEGJOBB FÉRFI FŐSZEREPLŐ Alföldi Róbert

III. Richárd

Úgy is tűnhet, mintha az általa már korábban játszott Lucifer és Mozart figuráját gyúrta volna eggyé a III. Richárdban, csakhogy azért itt jóval többről van szó. Alföldi egy ívet mutat fel: miként lesz valaki a testi fogyatékosságát szégyellő, deviáns, lázadó fiatalból hidegvérrel gyilkoló, gátlástalan, semmitől sem visszariadó, vérben tocsogó zsarnokká. (…) Alföldi ezt a folyamatot nagyon pontosan, nagy energiával – a saját gyengeségeit, hisztijeit, bizonytalanságait is beépítve – tárja elénk. Érett, szabad, jelentős alakítás. Balogh Gyula: Diktátorok örök árnya (Népszava)

Radnóti Színház, Budapest

Fotó: Dömölky Dániel

Bányai Kelemen Barna A salemi boszorkányok

Bányai Kelemen Barna leszegett fejű, sötét tekintetű, bizalmatlan, gyanakvó Proctort játszik. Ezt a fickót nem az eszéért szeretik, akik szeretik, ugyanakkor a már a nézésén átütő animális létezés okkal hozza különleges állapotba a fehérnépet. Bányai Proctora lelkifurdalással küzd, volt szolgálójuk, Abigail és közte történt, ami történt: a férfi eleinte gyakran nekünk háttal, arcát alig mutatva, folyamatosan vezekelve húzza meg magát. Jászay Tamás: Boszorkányok márpedig (Szinhaz.net)

Weöres Sándor Színház, Szombathely

Fotó: Mészáros Zsolt

ifj. Vidnyánszky Attila Hamlet

Ifj. Vidnyánszky teljesítménye azért különleges, mert az állandó felfokozottság, a „kortárs habgyártás” mellett Shakespeare-t is hozza. E kettősség egyidejű felmutatásáért neki kell a legtöbbet küzdenie, de fényes győzelemmel keveredik ki a harcból: a felszínes külsőségeket magára igazítja, belőlük hitelesen mai, érték- és személyiségzavaros lázadó fiatalt formál, mindeközben shakespeare-i hőst is alakít, a maira „rontott” szöveg és a kortárs megnyilvánulások mögött is megmutatja az angol drámaköltő bölcsességét és líráját. Kutszegi Csaba: Áldásom hab a tortán (KútszéliStílus.hu)

Vígszínház, Budapest

Fotó: Dömölky Dániel

MONDATOK LÁZÁR KATIRÓL Petra von Kantja olyan pőrére vetkőzik előttünk lelkileg, hogy a testi lemeztelenedés annak már csak gyenge lenyomata lehet. Lázár Kati itt olyan mélységekbe ereszkedik alá, ahová követni is alig lehet pirulás nélkül. Alakítása egyszerre fegyelmezett és gátlástalan, taszító és imponáló, letaglózó és lenyűgöző. . Stuber Andrea a Petra von Kant… címszerepéről, Kritika, 1993

39. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ

A LEGJOBB NŐI MELLÉKSZEREPLŐ Hartai Petra

A salemi boszorkányok Ragyogó alakítás Hartai Petra Mary Warren-figurája. Ő az a kis szolgáló, aki Proctor rábeszélésére először még hajlik a szóra, s kész vallani ártatlanul megvádolt gazdaasszonya mellett. De közrefogja őt az Abigail által irányított, vijjogó lánycsapat, s ahogy megfosztják ruháitól, s kis gyermektestét fölfedik a megvadult vetkőztetők, eltorzult arcú, sikoltozó vádlóvá lesz ő is, s megadja magát a rossznak. Gabnai Katalin: A törvény kulcsa (Revizor) Fotó: Mészáros Csaba

Weöres Sándor Színház, Szombathely

Jordán Adél

Ascher Tamás Háromszéken Jordán Adél nagy színésszé ért. Lédájának vonzódása a zsenihez (mintha Adyhoz), erdélyi tájszólása, Wass Albert-szavalása, revizionizmusa úgy tud parodisztikus lenni, hogy neki magának (a szerepnek tehát) nem paródiája, hanem bájos lényének lényege. Herczog Noémi: Viszlát, zsenikultusz (Élet és Irodalom)

Fotó: Horváth Judit

Katona József Színház, Budapest

Sodró Eliza III. Richárd

És itt a férje temetési ceremóniájának közönségét gyors „Heló!”-val köszöntő, kikupált kommunikációjú, ifjú Lady Anna (Sodró Eliza), ki a maga fodros fekete ruhájában leginkább egy pávára hasonlít, különösen, mikor Richárd szerelmi ajánlatának hallatán, s már „meggyűrűzve”, hosszú haját kacéran lebontja. Láttuk őt már csipogó verebecskének, dúlt lelkű, orosz leányzónak, de ilyen karmos, krúgató vadmadárnak még sosem. Gabnai Katalin: Gloster, a hüllő (Revizor) Fotó: Dömölky Dániel

Radnóti Színház, Budapest

MONDATOK LÁZÁR KATIRÓL „Mert ami ezen a csöppnyi színen Lázár Kati és Jordán Tamás vezetésével és színpadi jelenlétével létrejön, az több, mint egy színházi este sikere. Az maga a színészetért, a színháziszínészi munka minőségéért, értékéért és rangjáért vívott küzdelem. A két színész (…) megmutatja, hogy kell élni, létezni a színházban a színházért.” Róna Katalin a Karneválvégi éjszakáról, Film Színház, Muzsika, 1990

39. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ

A LEGJOBB FÉRFI MELLÉKSZEREPLŐ Hajduk Károly Hamlet

Színészkirálya telitalálat mind a rendezői ötlet, mind a színészi kivitelezés szintjén: az egyszemélyesre zsugorított „független társulat” színre lépése itt és most önmagában is erős üzenet, s ehhez az ötlethez igazán ínyenceknek való, nagyon finom „hab a tortán”, hogy éppen a Vígszínház „fogadja be” ezt a Színészkirályt. De mi ez ahhoz képest, amikor szavalni kezd! Soha nem hittem volna, hogy Shakespeare ilyen elemi erővel tud megszólalni, pontosabban hozzánk szólni – József Attila soraival. Karsai György: Magyar hangja: József Attila (Criticai Lapok)

Vígszínház, Budapest

Fotó: Dömölky Dániel

Keresztes Tamás

Háztűznéző

Zsivakin az egyetlen, aki többszörös kikosarazása ellenére lankadatlan derűlátással, csúcsra járó tesztoszteronnal keresi párját. Keresztes Tamás jóvoltából, élénk mimikájától, izgékony mozdulataitól olyan sokszínűnek mutatkozik az ex-tiszt, hogy élvezettel nézzük személyiségének tarka palettáját. Miközben nagyon is megérteni, hogy ilyen izgő-mozgó férfiembert kínos lenne élethosszig elviselni. Bogácsi Erzsébet: Öröm a részletekben (Criticai Lapok)

Katona József Színház, Budapest

Fotó: Horváth Judit

László Zsolt III. Richárd

Amikor László Zsolt hórihorgas Margit királynője megjelenik és beszélni kezd, megdördül az ég. Transzcendens erőkkel bír VI. Henrik király özvegye. Amit László Zsolt művel ezen az estén, Margitként, mobilját nyomogató, vörös hajú kamasz hercegfiként, sőt, egy pillanatra még a szerző alakjába is bebújva, az bámulatra méltó. S egyike ő azoknak, akik a legkönnyedebben olvassák a Şerban által fölkínált kottát. Gabnai Katalin: Gloster, a hüllő (Revizor)

Radnóti Színház, Budapest

Fotó: Dömölky Dániel

MONDATOK LÁZÁR KATIRÓL „Lázár Katin nem fog a gothári átok (…). Lázár annyira súlyos, hogy ez az urbanizált, megfilmesített díszlet se fog ki a valóságosságán. Háziasszony ő, súlyosságában is kiszolgáltatott. Ha őrá gondolok, érteni vélem, mivé is akart bővülni, bűvölődni ez az előadás.” Forgách András A kezdet vége Lizzie Berilljéről, Színház, 1992

39. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ

A LEGJOBB PÁLYAKEZDŐ Korodi Janka A roppant erős vizuális és zenei réteggel megkomponált előadásban Korodi Janka Alice-ának egymagában kell képviselnie a maszk és elrajzoltság nélküli személyességet – egy elvarázsolt világban a természetességet. Színészi tehetség, érzékenység és fegyelem: Alice alakjában egy kíváncsi, de félelmekkel teli tizenéves áll előttünk az összezavarodó érzékek, érzelmek és kérdések birodalmában. Dömötör Adrienne Fotó: Barabás Zsolt

Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy

Sodró Eliza Van a lényében, tágra nyílt tekintetében valami koboldszerű (de ez is lehet, hogy a hajának van titkos ereje), aminek köszönhetően általában még a karakánabb színpadi alakjait is áthatja az elvarázsoltság, a kifürkészhetetlenség. Sodró Eliza azt tudja nagyon, hogy az egész embert sejtesse meg a nézővel. Rádai Andrea

Fotó: Dömölky Dániel

Radnóti Színház, Budapest

Vecsei H. Miklós Rögeszmés színész. Afféle Stalker. Hisz abban, hogy a művészet közvetítésével alapjaiban lehet megváltoztatni a dolgokat. Alkotói tevékenysége szertefut. Még keresi önmagát. Színjátékos, de mellette fordít, dramatizál, dalszöveget, verseket ír, rendez, tanít… És legfőképpen megérint. Ha belenézünk Rómeó, Nemecsek, Miskin herceg vagy József Attila árulkodó tekintetébe, ha követjük Arany János vagy III. Richárd gondolatait, néhány pillanatra átalakul körülöttünk a világ. Csizner Ildikó Fotó: Szkárossy Zsuzsa

Vígszínház, Budapest

MONDATOK LÁZÁR KATIRÓL „Remekel az előadásban Lázár Kati. Fáradt asszonyi bölcsesség, valóságérzék és költői nagyság, érzékiség és cserfesség, erkölcsi szilárdság és kémtehetség ötvözete. A nagy színésznő dikciója is hibátlan. Szép, érett, lángoló alakítás.” MGP a Vérnász Szomszédasszonyáról, Népszabadság, 1996

JURÁNYI PRODUKCIÓS KÖZÖSSÉGI INKUBÁTORHÁZ (1027 BUDAPEST, JURÁNYI U. 1-3.)

BUDAPESTI BEMUTATÓ: 2018. SZEPTEMBER 26. SZERDA (19 ÓRA) TOVÁBBI ELŐADÁS: 2018. SZEPTEMBER 27. CSÜTÖRTÖK (19 ÓRA) Jegyinfó és jegyrendelés: (+36 70) 777-2533, jegy@fugeprodukcio.hu, www.juranyihaz.hu jegy.hu

39. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ

A LEGJOBB DÍSZLET Ithaka

tervező: Balázs Juli Ragyogó kezdés, mondhatnám, ahogy a kék, a nézőteret és az egész színpadot körbeölelő fényes fóliafüggönyöket megpillantom, máris „ott vagyunk”, asszociációink meglódulhatnak: tenger, mennyország, égbolt, álomvilág, talmiság. Tompa Andrea: Nemhős (Magyar Narancs)

Fotó: Horváth Judit

Katona József Színház, Budapest

Rosmersholm

tervező: Andrij Zsoldak, Daniel Zsoldak A tér önmagában is történetet mesél, miközben a tárgyak konkrét, kézzelfogható mivolta szimbolikussá magasztosul. Az égig érő ajtók, melyek az emberi nem kicsinységéről, a lakótérből kitüremkedő kápolnaféleség, amely a létezés beteges templomáról mesél… Az ablak, amely előbb a sötétségbe, a dolgok előrehaladtával pedig a fehéren vakító semmibe nyílik. Azaz enyhén szólva is mutatja az utat… Kállai Katalin: Ablak a nagy fehér semmibe (art7.hu) Fotó: Daniel Zsoldak

Kolozsvári Állami Magyar Színház

Utas és holdvilág

tervező: Horváth Jenny, Juhász András Az Utas és holdvilág olyan előadás, amely válogatottan leleményes, leginkább csak gyerekszínházban és képzőművészetben megszokott eszközöket használ fel (videó, film, fény, díszlet- és jelmeztervezővel, de még egy festővel is!). Mindezt egyfajta könnyed színpadi deviancia és lazaság érdekében, amelyből hitelesen képes megszólalni a Szerb Antal-főhős leküzdhetetlen, ambivalens vágya a nonkonformitás iránt. Herczog Noémi: Dühítő progresszió (Élet és Irodalom) Fotó: Toldy Miklós

Trafó–TÁP Színház, Budapest

MONDATOK LÁZÁR KATIRÓL „Később táncra kérik, s ő nemet mond, mert kereken egy éve halt meg a férje. Homályos zugba húzódik, hogy némán, fuldokló szemérmességgel elsirassa magában néhai társát. Torokszorítóan, intimen gyászol, mindössze néhány megilletődött néző szeme előtt.” Stuber Andrea az Ivanov Babakinájáról, Népszava, 1996

39. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ

A LEGJOBB JELMEZ III. Richárd

tervező: Nagy Fruzsina

Nagy Fruzsina jelmeztáráról a praktikus jelző jut eszembe: a sok tucatnyi szerepet összesen tizenegyen játsszák, és őket nem csak Şerban, de a tervező is markáns, azonnal felismerhető kiegészítőkkel látja el. Majdnem azt írtam, hogy Richárd nem kap púpot, de hát kap, de nem ez tűnik fel, merthogy egyik lábszárát rácsos ortopédcsizmaféle rögzíti, jobb kezén is furcsa szerkezet, mintha csontkéz volna. Fekete-fehér öltönye a kígyóbőrt utánozza, hátul laza copfba összefogott haja (majdnem) végig idegen, mármint a valódi jellemtől idegen elemként vonja magára a figyelmet. Jászay Tamás: Köztünk jár (szinhaz.net)

Radnóti Színház, Budapest

Fotó: Dömölky Dániel

Alice

tervező: Kiss Zsuzsanna A szürreális univerzumhoz a lélektani realizmus szabályai nem kínálnak fogódzót sem a színészek, sem a nézők számára, már csak az arcokat takaró maszkok miatt sem. Csodaország lakóinak Kiss Zsuzsanna extravagáns, sokszor hétköznapi tárgyakat (kesztyűk, Barbie babák) felismerhetően újrahasznosító ruhakölteményeket, vagy ezek ellenpontjaként testhez simuló, az anatómiát (húst, csontot, ínakat) a bőrfelszínre rajzoló kezeslábasokat tervezett. Kricsfalusi Beatrix: Évadkezdés Háromszéken (Szinhaz.net)

Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy

Fotó: Barabás Zsolt

A hattyú

tervező: Izsák Lili Az akvárium-bunkerben vegetáló szereplők a különbözni vágyás illúziójával viselik egyedi ruházatukat, amelyek évszázadokat sűrítenek elénk. A rokokót idézik a keleties brokátok, a francia forradalmat a zsabók, a 20. századot a barett sapkák, hippi nadrágkosztüm, S/M fétisékszer, munkásköpeny, műszőrmék, a tavalyi divatot a glove pump cipők és az haute couture kimonók. Az extravagáns stíluskavalkád, a sokféleség gondosan megtervezett dísz-harmóniája egyszerre tart tükröt napjaink posztmodern bőségfilozófiájának és a társadalmi egyenlőség „örök” eszméjének. Miklós Melánia

Örkény Színház, Budapest

Fotó: Horváth Judit

MONDATOK LÁZÁR KATIRÓL „Lázár Kati árnyaltan, sokszínűen ábrázolja az asszony szerencsétlenségét és a bajban is megőrzött eredendő jóságát.” Sándor L. István a Tótferi Szögén asszonyáról, Színház, 2000

39. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ

A LEGJOBB ZENE Alice

zeneszerző: sZempöl Offchestra Alice átlépése a másik világba olyasfajta önazonosság-vesztéssel jár, amely fájdalmas kataklizmákkal vezeti be a felnőttkort. A létezés eme korai élményét, ezt a fájdalmakkal teli, ugyanakkor már-már a tudatmódosítás szintjéig varázslatos és felemelő korszakot van hivatva körülírni, fölerősíteni, e századian ellenpontozni a sZempöl fiúk érzékien mai, hátborzongatóan modern zenéje. Kállai Katalin: A könyörület nélküli univerzum és egy hasonló (art7.hu) Fotó: Barabás Zsolt

Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy

Csongor és Tünde zeneszerző: Sáry László

A Maladype Színház előadásban Vörösmarty Mihály klasszikus drámája kamaraoperai formában születik újjá: Sáry László sokszólamú, éteri hangzású zenéje éppúgy része a Csongor és Tünde értelmezésének, ahogy a rendezői interpretáció hangsúlyai is más-más kontextusba helyezik az éneket és a ritmust, amihez még némi rap is vegyül. A különleges színjátékot pedig magától értetődő természetességgel, szöveg és ének, színház és zene elválaszthatatlan szimbiózisát megteremtve keltik életre a társulat tagjai és a vendégül hívott operaénekesek. Urbán Balázs Fotó: Felvégi Andrea

Maladype Színház

Egy piaci nap

zeneszerző: Kovács Márton A kicsiny színpadon végig jelen van a tizennégy színész, akik, ha nincsenek jelenetben, a verésre is alkalmas függönyléceket ütögetve, különböző hangokat kiadva egészítik ki a Mohácsi-előadásokból szinte elmaradhatatlan Kovács Mártont és együttesét. Kifinomult zajzene jön létre így: részvétlenül tompa hangok és ritmusok. Rádai Andrea: Akolmeleg (Magyar Narancs) Fotó: Dömölky Dániel

Radnóti Színház, Budapest

MONDATOK LÁZÁR KATIRÓL „Lázár Kati az anya szerepében szinte észrevétlen, mégis félelmetes erővel hallgat, apró mozdulatokkal tevékenykedik. Háttérben maradva véleményez. Amikor pedig megszólal, tárgyilagos és kegyetlen. Csak az arcán van olyan fájdalom, amilyet még nem láttam színpadon.” Zappe László a Nehéz Anyájáról, Népszabadság, 2010

39. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ

KÜLÖNDÍJ Nádasdy Ádám

a IV. Henrik fordításáért Nádasdy Ádám az elmúlt évtizedek legjelentősebb Shakespeare-fordítója. Filosz és költő, aki ráadásul még a színház nyelvét is érti. Továbbá nyelvésznek sem amatőr. Ja, kérem, így könnyű, gondolhatnánk. Hát még így sem az. Egy alkalommal példákkal illusztrálva sorolta, a IV. Henrik milyen kérdések elé állította. Ekkor jutott eszembe, hogy neki fordítóként ugyanúgy hűség, hűtlenség tárgyában kell döntést hoznia, mint a királydrámák hőseinek. Micsoda tudásra, bölcsességre és intuícióra vall, hogy ő hallhatóan mindig jól dönt! Papp Tímea Fotó: Horváth Judit

Vecsei H. Miklós

a Mondjad, Atikám! című előadásért Médiuma s egyben vezetője is a szertartásnak ez a huszonöt éves fiatalember, aki testét-lelkét kölcsönzi a nyolcvan éve halott költőnek. S hol épp csak átüt, hol fájdalmasan áthatol rajta a megidézett élet. (..) Vecsei rendelkezik egy vérbeli filosz szorgalmával, egy gyermek rácsodálkozó képességével, s mindenek fölött azzal a szenvedéllyel, mellyel a színész meg kell hogy keresse a megalkotandó figura igazságát. S ez utóbbi menti meg, s teszi korszakossá a vállalkozását. Gabnai Katalin: Az érkező (Revizor) Fotó: Szkárossy Zsuzsa

A Weöres Sándor Színház az első tízéves korszakáért

Nagy pillanat volt, amikor 2007. szeptember 21-én a szombathelyi közgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül úgy döntött, hogy – több évtizedes készülődés, sok vita és hamvába holt nekibuzdulás után – megalapítja a vasi megyeszékhely történetének első, állandó társulattal bíró kőszínházát, amelynek vezetésével Jordán Tamást bízza meg. A Weöres Sándor Színház működik, sőt bizonyítja, hogy a vidéki kőszínházi üzem alkalmas a társadalmi-emberi problémákra érzékeny, minőségi műhelymunkára is. Ölbei Lívia Fotó: Mészáros Zsolt

MONDATOK LÁZÁR KATIRÓL „A színésznő végig veszélyes kötéltáncot jár. Mert alighanem zsákutca lenne a Jászai koráról szóló ismeretterjesztő vonulat túlzott felerősítése, és az is Lázár Kati ízlését és arányérzékét dicséri, hogy nem ragadunk bele fölösleges, kikacsingatós aktualizálásba.” Jászay Tamás a Kripli Mariról, Revizor, 2014

39. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ

Sárosdi Lilla Kurázsi díjához Két évvel ezelőtt Sárosdi Lilla a Színikritikusok Díja legjobb női főszereplő kategóriájának egyik várományosa volt A harag napja című előadásban nyújtott alakításáért. Egy olyan nővért játszott, aki kiáll a szakmájáért, az elveiért, aki teszi a dolgát, mert nem is tehet mást, mint hogy engedelmeskedik egy morális belső parancsnak. Aztán elbukik, hiszen ebben az együttérzést és szolidaritást alig ismerő kultúrában nem történhet vele más. Sárosdi Lilla az elmúlt ősszel valami hasonlót tett: kiállt önmagáért és mindazokért, akik a színházban vagy az élet bármely más területén zaklatásnak, bántalmazásnak voltak, vannak vagy lesznek kitéve. Hitt abban, hogy ez a kiállás és a nyilvánosság segíthet, elindíthat egy tisztulási folyamatot, amelyben az áldozatok nem hiszik, hogy nem tehetnek semmit, a bántalmazók pedig nem hiszik, hogy következmények nélkül tehetik, amit eddig. A színház a társadalom kicsi, de reflektorfényben álló, mintaadó szelete. Sárosdi Lilla az egész társadalmat, ezen belül a színházat is mélyen érintő kérdésben emelte fel a szavát. Kiállása erősen Fotó: Nagy Gergő megosztotta a színházi és a szélesebb társadalmi közeget, de lehetőséget teremtett arra, hogy elinduljon minderről egy közös gondolkodás, egy árnyaltabb közbeszéd, amely akár a további esetek megelőzéséhez, majd intézményi megoldások kialakításához vezet. Most éppen úgy látszik, hogy ez a közös gondolkodás elakadt. A Színházi Kritikusok Céhe eddig konkrét előadásokhoz köthető teljesítményért, illetve életműért adott díjakat. Idén azonban úgy gondoltuk, hogy az ismert díjak mellett fel kell hívnunk a figyelmet Sárosdi Lilla kiállására, amellyel arra emlékeztetett, hogy a személyesen kiszolgáltatott, fizikailag, pszichésen, mentálisan vagy gazdaságilag fenyegetett, védtelen művész aligha tudja szabadon kifejezni magát. A Kurázsi különdíjjal a Céh elismerését fejezi ki a színésznőnek bátorságáért, társadalmi felelősségvállalásáért, amivel igyekezett tenni azért, hogy a színházi szakmában is kibeszélhetővé váljon az eddig elhallgatott szexuális zaklatás és a hatalommal való visszaélés témája. Az már a színházi szakmán és a társadalmon múlik, hogy elkezdődhet-e erről szélesebb körű diskurzus. Proics Lilla

élménykalauz magazin

blog

stream

39. SZÍNIKRITIKUSDÍJ-ÁTADÓ

AZ ÉVAD LEGJOBB MAGYAR DRÁMÁJA A Színházi Dramaturgok Céhe 1998 óta nyújtja át az Évad Legjobb Magyar Drámája díját. A Dramaturgok Céhe előolvasói minden év nyarán begyűjtik és feldolgozzák az előző évadban nyomtatásban, elektronikus formában megjelent és színházakban bemutatott kortárs drámákat. Az előolvasók vitája során alakul ki a 3-6 drámából álló jelöltlista, amelyről titkos szavazás útján a Céh tagsága választja ki a díjazottat. A tagság szavazatai alapján megítélt díjat a Magyar Dráma Napján, a Színikritikusok Díja átadójának keretében, a Budapest Bábszínházban adja át a Dramaturg Céh elnöksége. A korábbi évek díjazott művei: 2017 Háy János: A halottember 2016 Esterházy Péter: Mercedes Benz 2015 Spiró György: Helló, dr. Mengele! 2014 Pintér Béla: Titkaink 2013 Mikó Csaba: Apátlanok 2012 Szálinger Balázs: Köztársaság 2011 Esterházy Péter: Én vagyok a te 2010 Nádas Péter: Szirénének 2009 Térey János: Jeremiás, avagy Isten hidege 2008 Térey János: Asztalizene

2007 Esterházy Péter: Rubens és a nemeuklideszi nők 2006 Hamvai Kornél: Castel Felice 2005 Forgách András: A kulcs 2004 Háy János: A Senák 2003 Térey János: Nibelung-lakópark 2002 Spiró György: Elsötétítés 2001 Kárpáti Péter: Pájinkás János 2000 Hamvai Kornél: Hóhérok hava 1999 Kárpáti Péter: Tótferi 1998 Hamvai Kornél: Márton partjelző fázik

KOLTAI TAMÁS KRITIKAPÁLYÁZAT A Színházi Kritikusok Céhe a színházi kritika utánpótlásának biztosítása céljából kétfordulós színikritika-pályázatot hirdetett a 75 éve született Koltai Tamás emlékére és tiszteletére. A pályázatra rendszeres színházlátogató középiskolások, egyetemi hallgatók és írással hivatásszerűen foglalkozó, 17-30 éves életkor közötti színházkedvelők jelentkezését vártuk. 39 pályázó küldött három, a sajtóban nem publikált színikritikát, 2014-nél nem korábbi színházi bemutatóról, egyenként minimum 4000, maximum 8000 karakter terjedelemben. A pályamunkákat kritikusok, szerkesztők bírálták el, majd a legjobbak bekerültek a 2017/2018-as színházi évad második felére eső második fordulóba. Az első fordulóból hatan jutottak tovább, ők három tavaszi bemutatóról írtak kritikát. Ekkor a cikkek véleményezésébe színházi alkotók - Bagossy László, Forgách András, Koltai M. Gábor - is bekapcsolódtak. A pályázat győztesei díjukat a Színikritikusok Dííja átadó ünnepségén vehetik át.

Fotó: Schiller Kata

A Koltai Tamás kritikapályázat szakmai partnerei a Színház folyóirat és a szinhaz.net, az art7.hu, a Criticai Lapok, az Ellenfény, a Revizor – a kritikai portál és a spirituszonline.hu.

2 018/19 -E S Ã&#x2030;VAD

A MANNA PRODUKCIÓ ELŐADÁSA

FABACSOVICS LILI

MÁSMESE EGY RÉSZBEN

JÁTSSZA IVANICS TAMÁS LÁTVÁNY, BÁB MÁRKUS SÁNDOR ZENE SZEDER ASSZISZTENS LÁNG ZSUZSA FÉNY VÁRADI ANDRÁS PRODUKCIÓS VEZETŐ GÁSPÁR ANNA RENDEZŐ LÁZÁR HELGA B32 GALÉRIA ÉS KUTÚRTÉR (1111 BUDAPEST, BARTÓK BÉLA ÚT 32.) BEMUTATÓ: 2018. SZEPTEMBER 28. 15:00 JEGYEK: B32.JEGY.HU