Pécsibölcsész 2010 április

Page 1

PB aprilis.indd 1

2010.04.12. 18:34:34

Szövetséges S ö t é szerep a német é t megszállásban? állá b ? I Ké Kémek k a Szénfészekben S é fé k “Valahol utat vesztettünk I Interjú Dr. Beck Zoltánnal

KEZDŐDIK A BOMLÁS! III. ÉVFOLYAM 5. SZÁM

BÖLCSÉSZ KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS PERIODIKA


PB aprilis.indd 2

2010.04.12. 18:34:44


A szenátus döntése: új vezetőt a PTE élére - Takács Gábor, Debreczeni Ágota 4-5 Demonstrátor: tudományos munkatárs vagy kávéfőző automata? - Harta Viktor 6 KTDK és ami mögötte van - Halász Kinga 7 Civilpályán - kihívások szakma és társadalmi közvetítés határán - Bálint Dávid 8-9 Pánikszoba vagy valami több? - kéréscsomag a TO előtt - Göbl Zsombor 10 „Valahol utat vesztettünk” - Bálint Dávid, Lenthár Balázs, Vidó Gábor 11-13 Az emlékezet „szabadsága” - Lenthár Balázs, Bálint Dávid 14-15 Álriporterek a TV2 szerkesztőségében - Takács Gábor, Priskin Zsófi 16-17 A lövés utáni csend - Vidó Gábor - 18-19 Messze több, mint ingyenmunka - EKF és önkéntesség - Bálint Dávid 20-21 Szövetséges szerep a német megszállásban? - Lenthár Balázs 22 Everything you need to know about PEN - Bán Attila 23 A PEN hazai fellépői - Várnagy Szabolcs 24 Legendák a PEN-en - Várnagy Szabolcs 25 „PENre, PENre” - tehetségkutató - Rákos Blanka 26 Űrcsavargók, vámpírok, csempészek és a „kenyérember”- PEN diákrektorválasztás - Várnagy Szabolcs 27 Ünnep és jelentéstartalom - Március 15. az elmúlt másfél évszázadban - Vidó Gábor, Lenthár Balázs

28-29

Interjú Dr. Beck Zoltánnal - Stemler Miklós 30-31 Kémek a Szénfészekben - Göbl Zsombor 32 “A valóság elől menekülve” - Pál Balázs 33 Kritika: Bibliothéque Pascal - Rákos Blanka 34 Száműzetés után újvilági újjászületés - Bauhaus - Kovács Réka 35 Mi volt előbb a nyúl vagy a tojás? - Molnár Fanni 36 A kenguru menetelése - Kari Játékok 4.0 - Vidó Gábor 37 Funkcionális analfabétizmus VS Szinkronizálás - De breczeni Ágota 38 Pécsi Bölcsész - bölcsész kulturális és közéleti periodika Kiadja a PTE BTK Hallgatói Önkormányzata. Megjelenik havonta - III.évfolyam 5. szám 2010. április 14. Felelős kiadó: Bálint Szabolcs Főszerkesztő: Bálint Dávid (pbszerk@gmail.com) Korábbi főszerkesztőnk: Stemler Miklós 2004-2009 Főszerkesztő-helyettes: Harta Viktor Lapszerkesztő: Rákos Blanka Olvasószerkesztő: Liebhauser Edina Tördelőszerkesztő, arculat: Barabás Norbert Borítóterv: Lugosi Tamás (scham) Szerzőink: Debreczeni Ágota, Göbl Zsombor, Halász Kinga, Kovács Réka, Lenthár Balázs, Molnár Fanni Kata, Pál Balázs, Priskin Zsófia, Takács Gábor, Várnagy Szabolcs, Vidó Gábor Fotó, képregény, grafika: Borbás Mátyás, Horváth László, Iváncza Boglárka, Molnár Fanni Kata, scham Cím: 7624. Pécs, Ifjúság útja 6. - Diákcentrum Telefon: +36 (72) 503 600 / 4235 Fax: +36 (72) 503 613 Honlap: www.pecsibolcsesz.hu, btk.karilap@gmail.com

3 PB aprilis.indd 3

3

2010.04.12. 18:34:45


KAPTÁR TAKÁCS GÁBOR, DEBRECZENI ÁGOTA

A SZENÁTUS DÖNTÉSE: ÚJ VEZETŐT A PTE ÉLÉRE Új rektor áll a Pécsi Tudományegyetem élén 2010 nyarától. Dr. Bódis József az újraválasztásért ringbe szálló Dr. Gábriel Róbertet múlta felül meggyőző fölénnyel a szenátusi szavazatok alapján. A 24:14-es végeredmény azt sejteti, hogy a szenátus elérkezettnek látta az időt a Bódis professzor által szorgalmazott és oly régóta várt összefogás megteremtésére. A vélemények utolsó összeütköztetésére március 18-án a Dr. Halasy-Nagy József aulában került sor, ahol a két érvényes pályázó, dr. Gábriel Róbert, egyetemünk jelenlegi rektora és dr. Bódis József, az Egészségtudományi Kar dékánja ismertette részletesen az általa kidolgozott programot, és válaszolt a hallgatóság által feltett kérdésekre. Sok átfedés és egyetértés fedezhető fel a két jelölt pályázatában. Bódis terveinek három alappillére a gazdasági konszolidáció, a kutatóegyetem cím elnyerése, és hogy intézményünk Magyarország első három legjobb egyeteme közé jusson. Ezek a programpontok Gábriel úr koncepciójában is prioritást élveztek. „Az egyértelmű, hogy a problémahalmaz, a megoldandó feladatok azonosak, a pályázatok ezért nagyon nagy hasonlóságot kell mutassanak.” – ismerte el vele készített interjúnkban a 2010 nyarától hivatalba lépő rektor. Dr. Gábriel Róbert, jelenlegi rektor a vita során kifejtette sajnálatát az iránt, hogy az adott helyzetben a lényegi kérdések helyett – mint az oktatás, a tudomány, illetve a művészetek – ismét a gazdasági gondokra kell helyezni a hangsúlyt, ugyanakkor az utóbbi évek adósságcsökkenését jó tendenciának tudja be, amelynek folytatása szükséges a jövőre nézve is. Mivel a jelenlegi gazdasági helyzet elsősorban a klinikák hiánytermelésének az eredménye, dr. Bódis József úgy véli, helyben kellene kezelni a problémát, melynek egyik módja a költségtérítéses betegellátás arányának növelése, illetve egy átlátható és világos vagyongazdálkodás megteremtése lehet.

A kutatóegyetemi cím, illetve az annak elnyeréséért folytatott küzdelem is kiemelkedő része a pályázatoknak. Mivel a tudományos projektek területén anyagi és szellemi lemaradással egyaránt szembesülnie kell egyetemünknek, a jelentős financiális támogatást biztosító cím lehetővé tenné olyan kutatások, illetve munkacsoportok megszervezését, amelyek nemzetközi szinten is magasan elismert eredmények eléréséhez vezethetnek. „Ez nem egyéni ügy, nem az én ügyem, nem a rektor úr ügye, ez a mi ügyünk. Akkor leszünk sikeresek Pécsett, ha ezt elnyerjük.”- nyilatkozta dr. Bódis József. A cím elnyerése mellett az oktatási portfólió széleskörű bővítése és javítása, a hallgatói élet felpezsdítése a legfontosabb azon törekvés érdekében, hogy a Pécsi Tudományegyetem ismét vonzóvá váljon a diákok számára és visszakerüljön Magyarország három legpatinásabb egyeteme közé. A közel 80 alapszak és 100 mesterszak utóbbi években történő akkreditálása jelentős eredménynek számított a karok és a központi adminisztráció részéről, mely sokat javított az oktatás színvonalán – fejtette ki a vita során dr. Gábriel Róbert. A nemzetközi tanulmányok alap- és mesterképzés, valamint az informatikai mesterképzés iránti igényt mindkét fél felismerte. A leköszönő rektor szerint ezen szakok indítása nem ütközne akadályba, hiszen az egyetem birtokában van azon szellemi és infrastrukturális háttérnek, amelyeket ezen képzések megkívánnak. A vita során a jelenlévő érdeklődőknek lehetőségük volt kérdezni a rektorjelöltektől. Dr. Bódis József felé irányuló kérdés azt a korábbi évek tapasztalatain alapuló aggodalmat fejezte ki, hogy újra orvos kerülhet rektori pozícióba. „Az ilyen előítélet nem méltó az egyetemhez” – kezdte válaszát, majd kiegészítette azzal a meglátással, hogy a legnagyobb nehézségek a klinika helyzetében észlelhetőek, így ha egy szakember kerül a vezetői székbe, aki belülről ismeri és érti annak működését, sokat segíthet a probléma megoldásában. Állítását a szülészeti klinikán elért eredményeinek példájával támasztotta alá. Záróbeszédében dr. Gábriel Róbert újbóli megválasztása esetére annyit ígért, hogy hasonló lendülettel és erőfeszítésekkel folytatja tevékenységét, de a későbbi döntés azt mutatja, hogy ez nem volt elég a szenátusnak. A kisebb késéssel indult március 25-ei ülés ugyan nyilvános volt, de nem sok érdeklődőt vonzott. A nyugodtan zajló választás során a jelöltek új terveket nem említettek, a vitán elhangzottakat ismételték. A tiszta győzelemhez szükséges 20 szavazaton túl még 4-et zsebelt be az ETK dékánja.

4 PB aprilis.indd 4

2010.04.12. 18:34:45


KAPTÁR TAKÁCS GÁBOR, DEBRECZENI ÁGOTA

» AZ EGYSÉGES VEZETÉS MEGTEREMTÉSÉNEK ÚTJÁN A döntéshozatal után leendő rektorunkkal, dr. Bódis Józseffel beszélgettünk. PB: Egy nappal vagyunk túl a rektorválasztáson. Immár tudjuk, hogy a következő ciklusban Ön tölti be a Pécsi Tudományegyetem rektori pozícióját. Hogyan élte meg az eseményeket? Számított ilyen nagyarányú győzelemre a szavazáson? BJ: Hogy őszinte legyek, ekkora különbségre egyáltalán nem számítottam. Természetesen mindenki felméri, hogy mekkora az a szavazókör, amelyre biztosan számíthat, és mekkora az a támogatás, amit pluszban meg kell szereznie ahhoz, hogy meg is nyerje a választást. Ebben az esetben ez a támogatás magas volt ugyan, de nem lett volna elég önmagában a győzelemhez. A választás esetében nagyon pozitív élmény volt, hogy akik ígérték, hogy támogatni fognak, be is tartották szavukat, és sikerült mások bizalmát is kiérdemelnem. Legalábbis az eredmények tükrében úgy gondolom, csak így lehetséges ez az eredmény. Ezen túlmenően elvi jelentősége is van a győzelemnek, mégpedig az, hogy az orvos-egészségügyi vonal végre egységesen tudott fellépni egy ügy érdekében. PB: Ki vagy mi inspirálta Önt, hogy megpályázza az egyetem rektori székét? BJ: Nem voltak korábban egyéni ambícióim. Hosszas előzetes beszélgetések eredménye tulajdonképpen, hogy jelöltettem magamat a pozícióra. Voltak olyan személyek, csoportok az egyetemen, akik úgy gondolták, hogy az intézménynek egy más típusú vezetésre lenne szüksége, akkoriban még csak az került szóba, hogy én lehetnék az esetleges jelöltek egyike. Aztán a rektorválasztás közeledtével ez a lista szűkült, végül egyedül az én személyem maradt a listán PB: Milyen problémákat vél felfedezni a BTK-n, amelyeket a ciklusa alatt meg kíván oldani? BJ: A karnak van egy campus-bővítési elképzelése, amelyeket én maximálisan támogatni kívánok. Úgy gondolom, hogy a bölcsészkar nagyon nagy létszámú, erős, produktív kar, amely a Pécsi Tudományegyetemnek fontos része, és rangjához méltó módon kell kezelni. Nem szeretnék az a típusú rektor lenni, aki minden

kar belügyeit önmaga oldja meg, ezt rábíznám a dékán úrra és a dékáni vezetésre. Természetesen minden, a kar életében fontos megoldásban maximálisan számíthatnak nyitott hozzáállásomra. PB: Milyen teendői vannak még a beiktatásáig? Hogyan kíván nekilátni a július 1-jével kezdődő ciklusának? BJ: Jelenleg van három hónapom, hogy felkészüljek. A program, amit megfogalmaztam egy koncepció, ebből kell most megvalósíthatósági programot készíteni, ez időigényes és összetett feladatnak ígérkezik, amelyhez rengeteg információ is szükséges. A beiktatásomkor már konkrét, pragmatikus, megvalósítható programot szeretnék letenni az asztalra. Amit viszont mindenképen szeretnék elérni, hogy az egyetem vezetése már úgy álljon fel, hogy abban mindenki megláthassa az egységet. Az interjú teljes szövege megtalálható a PécsiBölcsész honlapján, a www.pecsibolcsesz.hu internetes oldalon.

5 PB aprilis.indd 5

5

2010.04.12. 18:34:45


KAPTÁR HARTA VIKTOR

DEMONSTRÁTOR: TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS VAGY KÁVÉFŐZŐ AUTOMATA? Megoszlanak a vélemények, hogy miért is van a demonstrátor egy tanszéken. A hallgatók egy része lótifutit lát bennük, akiknek feladatköre kimerül a különböző apró-cseprő feladatok elvégzésében, amelyekhez – valljuk be – nem lenne szükség kiemelkedő tanulmányi eredményre. A hibát viszont nem bennük kell keresni. Tanszékenként a demonstrátorok mind munkakörükben, mind pedig fizetésükben elég érdekes eltéréseket mutattak ezidáig. Anno a demonstrátor, mint a tanszék egyik munkatársa egyfajta lépcsőfokként állt a hallgatótársak és az oktatók között, aki a tanulmányain kívül még tanszéki feladatokat is végzett, amely mellett a kutatási területével is behatóbban tudott foglalkozni. Mára sajnos a tudományos státusz sok helyütt kiveszett a pozícióból, számos tanszékről mondható el, hogy a náluk tevékenykedő demonstrátorok gyakorlatilag az esetek túlnyomó többségében nem mutatnak túl egyfajta adminisztratív, illetve logisztikai munkakört betöltő személyeknél. Tudományos munka helyett fénymásoltak az órára, projektort szereltek össze, kávét főztek, valamint sok egyéb dolgot végeztek, amelynek az égadta világon semmi köze nem volt a szakmai előmenetelhez. Az két-

ségtelen, hogy folyamatosan a tanszéken mozogva egy idő után megismerik az embert, esetleg még a tegező viszony is kialakul némely kollégával, de ez egy vállalati titkárnővel ugyanígy megtörténik, akinek el sem kell gondolkodnia azon, hogy a fénymásolás vajon hozzájárul-e valamilyen módon is kutatói munkájához. A munkakörön kívül a fizetések terén is nagy eltéréseket lehetett tapasztalni. Nem egy demonstrátor említette, hogy más tanszéki „demó” többet keres nála, pedig ugyanannyit dolgozik. Ez abból adódhatott, hogy másképp értelmezték a tanszékek azt az időt, amelyet a demonstrátornak a tanszéken munkavégzéssel kellett töltenie. Az eltérések oka az a 2007-es, a demonstrátorok működését meghatározó szabályzat hiányossága, amelyet április elsejétől leváltott egy új, minden kérdést, munkakört és fizetést pontosan definiáló regula. A most életbe lépő szabályozás egyértelműen meghatározza, hogy a demonstrátor – feladatainak ellátása érdekében – heti 10 órát köteles tölteni a felelős szervezeti egységénél. Ebből kifolyólag elméletileg nem lehetnek juttatásbeli eltérések sem. Egy demonstrátor fizetésének alapegysége a mindenkori havi legkisebb minimálbér 1 órára jutó díjazása, amely jelen esetben ezek szerint 515 Ft/óra kell, hogy legyen (forrás: Magyarország.hu). Ez összevetve a 2007-es szabállyal, magasabb fizetést eredményez. Egy demonstrátornál a munkadíj felét minden szervezeti egység esetén a BTK Hallgatói Önkormányzata fizeti. A 2007 óta érvényben lévő szabályozás nem tért ki konkrétan arra, hogy mi is a demonstrátor, mint tanszéki életforma, csupán a lehetséges feladatait taglalta. Ezzel szemben az április elsejével életbe lépett demonstrátori szabályzat egyértelműen kimondja, hogy egy tanszéken, az ott lévő demonstrátorok közül egy fő egy fő csak a pozíciónak megfelelő munkakörben alkalmazható. Kimondja továbbá, hogy a demonstrátor elsősorban oktatási feladatokat lát el, és ezek után megbízható oktatási vagy kutatási tevékenységhez közvetlen kapcsolódó tevékenységekkel: tanszéki konferenciaszervezéssel és lebonyolítással, felügyelettel hallgatói laborban, tanszéki könyvtárban, valamint oktatási segédanyagok feltöltésével az egység honlapjára.Jelen szabályozás hozadéka tehát remélhetőleg az lesz, hogy a demonstrátorok a számukra kitalált feladatkörben tevékenykedhetnek, és ebből lehetőségük nyílik rá, hogy szakmailag ténylegesen profitáljanak a plusz munkából.

6 PB aprilis.indd 6

2010.04.12. 18:34:46


KAPTÁR HALÁSZ KINGA

EGY LÉPCSŐFOK, AMIT ÉRDEMES MEGLÉPNI » KTDK ÉS AMI MÖGÖTTE VAN A vállalkozó szellemű hallgatók idén nem lustálkodtak, ugyanis az előző évekhez képest jóval többen adták le február 26-án a Kari Tudományos Diákköri Konferenciára szánt nevezéseket és dolgozatokat. Az április 23-án megrendezésre kerülő KTDK-n való részvétel előfeltétele az OTDK-n való szereplésnek, de hogy ezen kívül még miért fontos a KTDK, arról Nagy Zoltánnal, a PTE-BTK Kari Tudományos Diákköri Tanács Oktató elnökével beszélgettem. Pécsi Bölcsész: Hogyan ragadná meg a tudományos diákköri mozgalom lényegét? Nagy Zoltán: A tudományos diákköri mozgalom lényege az, hogy a hallgatói tudományos aktivitásokat egy mederbe terelje. Úgy érzem, hogy most a Bölcsészettudományi Karon nem ez az elsődleges aktivitási színtér. Itt nagyon erős a szakkollégiumi jelenlét, de szeretnénk, ha visszakapná valamikori helyét a tudományos diákköri munka is. Ez egy tudományos színtér kellene legyen, ahol megnyilatkozhatnak a diákok. PB: Ezen belül pontosan mi is a KTDK? NZ: A KTDK a felsőoktatásban az elsődleges megmérettetési fórum, ahol a hallgatók a tudományos teljesítményüket tudják felmérni. A leadott dolgozatokról megadott szempontok alapján, két felkért opponens ír véleményt. Erre bizonyos pontszámot lehet szerezni, és itt már eldől, hogy eljut-e valaki a szóbelire. A szóbeli részen szintén lehet pontszámokat szerezni. Itt nem a dolgozat versenyez, hanem a tudományos előadás, ami ott és akkor hangzik el. Minimum háromtagú zsűri előtt kell megvédenie téziseit a hallgatónak az elhangzó kérdésekkel és opponenciákkal szemben. A tudományos teljesítmény mellett mérik például a vitakészséget, a felkészültséget, az előadókészséget és a prezentációt.

PB: Hányan jelentkeztek idén, mely témák voltak népszerűek? NZ: Sokan jelentkeztek, pontosan 91-en. Az előző Kari Tudományos Diákköri Konferencián ez a szám 50 körül volt, tehát jelentősen nőtt az érdeklődés. A legerősebb szekciókat az irodalmárok és a pszichológusok adták. Szép számmal jelentkeztek kommunikáció és médiatudomány témakörben, de más szakok részéről is volt érdeklődés. PB: Mit kell tudni az Országos Tudományos Diákköri Konferenciáról, valamint mi kell ahhoz, hogy valaki az OTDK-n is szerepelhessen? NZ: Az OTDK mindig a páratlan, míg a KTDK a páros években kerül megrendezésre. A jövő tavaszi OTDK a jubileumi 30. lesz. Hosszú tradíciója van annak, hogy milyen szekciói vannak, összesen 16, ebből minket, bölcsészeket 4-5 szekció érdekel, például a Humán Tudományi és a Társadalomtudományi Szekció. Az OTDK-n való szerepléshez részt kell venni a kari konferencián, így tud jogosultságot szerezni a hallgató. Éppen ezért, hogy megkönnyíthessük a résztvevők dolgát, ősszel is szoktak intézményi konferenciákat szervezni. Továbbá fontos az elszántság, egy kidolgozott, jól megírt, a konzulens által támogatott dolgozat beadása, ami szerepelt valamilyen előzetes megmérettetésen. PB: Kiknek ajánlott leginkább a KTDK? NZ: A TDK számára új helyzet állt elő, amire még nem reagált. A kari tudományos diákköri mozgalom ugyanis jelenleg nem differenciál, indulhatnak még olyanok, akik az egységes képzésben vettek részt, jelentkezhetnek BA-sok, illetve MA-sok is. A diákköri konferenciára kiérlelt munkával kell jelentkezni. Szerintem nem az a legfontosabb, hogy ki hányadéves, hanem az, hogy ki mennyi energiát fektetett a dolgozatba. Aki elég felkészültnek érzi magát, érdemes megpróbálnia, hiszen a KTDK-n a diákok egymás és szakmabeliek előtt ismertetik kutatásukat, kialakíthatnak tudományos kapcsolatokat, amelyek az arra érdemes diákoknak komoly segítséget adhatnak az előmenetelben, ismertté válásban.

7 PB aprilis.indd 7

7

2010.04.12. 18:34:46


KAPTÁR BÁLINT DÁVID

CIVILPÁLYÁN » KIHÍVÁSOK SZAKMA ÉS TÁRSADALMI KÖZVETÍTÉS HATÁRÁN Ritkán éri el a „nagymédia” ingerküszöbét egy egyetemisták által létrehozott szakmai civil szervezet rendezvénye – főleg kampány idején. A Politológus Hallgatók Országos Egyesületének az ELTE ÁJK-n tartott konferenciája egy elmaradt szekció kapcsán mégis szilaj médiahullámokat vetett legutóbb. Hazai viszonylatban ez akár a közéleti révbe érés előszobájaként is értelmezhető. Gulyás Tiborral, a leköszönő elnökkel beszélgettünk az elmúlt évek tapasztalatairól és a civil szerepvállalás magyarországi nehézségeiről. Pécsi Bölcsész: Miről is szól PHE? Gulyás Tibor: Ez egy egyetemi bázisú erős, szakmai civil közösség, akiket érdekel a közélet, és aktívan keresik a lehetőséget, hogy valóban megteremtsék a párbeszédet a társadalom-, a politikatudomány és a politika résztvevői között. Nehéz kategorikus választ adni. A legkülönbözőbb indítékkal kerülnek kapcsolatba velünk a „leendő” tagok. Van, aki rendezvényeket szeretne szervezni, vagy azokon részt venni; akad, akit a dolog publikálási része érdekel, egyeseknél érezhető a referenciaszerzési szándék és van, aki a közéletben szeretné hallatni a hangját. Függetlenek, civilek vagyunk, közvetítőszerepet töltünk be a társadalom és a politika között. PB: Hol vagytok jelen az országban? GT: Veszprémben, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Budapesten, Pécsett, és most lesz egy elnökségi tagunk Győrből is. PB: Március 25-én adtad át a stafétát az új elnök jelöltnek. Hogyan kerültél anno a PHE vezetői székébe?

GT: 2008 áprilisában volt egy tisztújító közgyűlése a szervezetnek Pécsett, azt követően kezdtem meg a tevékenységemet, mint elnök, de már a 2006-os indulás óta mint elnökhelyettes, nyakig benne voltam az események sodrásában. Ez a majdnem három és fél éves periódus ért most véget. PB: Mi jelentette a legnagyobb kihívást egy civil szervezet élén? GT: Az „intézménypolitika”. Elnökségi tagként nehéz eljárni, egy embert felszólítani vagy számon kérni, ha közben ingyen dolgozik egy civil szervezetnél. Sok esetben személyesen kellett mindent kézben tartani. Hallgatói szervezet esetében meggyőződésem, hogy az ügyek kezelésében az egyedül járható út a rugalmasság. Ha ez nincs, akkor a bürokratikus szerkezet karbantartása szívja el az időt a tényleges feladatok végrehajtása elől. Fontosak a szabályok és azok követése, de ennek nem szabad a munka rovására mennie. Nyugodt vagyok, mert azt látom, hogy a következő elnökség is jó nyomon indult el, egy gyakorlatiasabb vezetési stílus felé az eltúlzott bürokratizálódás helyett. Aminek örülök, hogy a kezdeti „belső” konfliktusok jelenleg a nullához állnak közelebb. PB: Milyen rendszerességgel vannak nagyobb kaliberű rendezvényeitek? GT: Két nagyobb rendezvényünk van évente; a Politológus Hallgatók Vándorkonferenciája tavasszal, és a Kárpát-medencei Fiatal Politológusok Vándorkonferenciája ősszel. Ezen kívül nyaranként megrendezzük a Politológiai Párbeszéd Nyári Egyetem és Tábor találkozót. PB: Mit könyvelsz el abszolút sikerként az utóbbi periódusból? GT: Két korosztály között áthidalást. Volt egy indító csapat a maga lelkesedésével, majd szembe kellett néznünk a rekrutációs problémákkal, vagy, hogy kik kapcsolódjanak be, hogy tudjuk mindezt fenntartani. Végül sikerrel jártunk, az elvárások és az elért eredmények fenntartása mellett sikerült új arcokat beépíteni a szervezetbe. PB: Milyen a szervezet külső megítélése? GT: Bár sok civil, magát szakmainak aposztrofáló szervezet van országszerte, de nem tudok róla, hogy lenne még egy ilyen szervezettségű szakmai közösség. A munkánkról szakmai berkekben több helyen elismerően nyilatkoztak, jelenleg olyan közvetítő szerepet töltünk be, amelynek a jelentősége és függetlensége fokozato-

8 PB aprilis.indd 8

2010.04.12. 18:34:48


KAPTÁR BÁLINT DÁVID

san fel fog értékelődni. PB: Mi áll a távozásod hátterében? GT: Mint elnök, az első és legfontosabb célom az volt, hogy betöltsem azt az áthidaló szerepet, amit szerintem sikerült is megvalósítanom. Szerettük volna elérni, hogy átlátható keretek között és jó kezekbe tudjuk átadni mindazt, amit létrehoztunk. Ez most sikerült, így ideje a továbblépni. PB: Hogyan tovább? GT: Maradok a civil életben. Felkérést kaptam egy idősebb szakmai körtől, ahol valószínűleg hasonló feladatokat fogok ellátni, persze a szervezetet is ugyanúgy segítem tovább. Emellett szeretnék végre több időt fordítani a hallgatói önkormányzatra, hogy újult erővel folytathassam a megkezdett munkát. PB: Az ELTE-n tartott konferenciátokon elmaradt a vezető pártpolitikusok vitája, amit elég masszív médiavisszhang övezett, egyes pártok kitiltásról beszéltek. Mit lehet erről tudni? GT: Tartottuk magunkat ahhoz az előre lefektetett és megbeszélt kikötéshez, hogy a konferencián előadói cseréket nem engedünk a Vezető pártpolitikusuk vitája szekció során. A cserék lezárása az előadás előtt másfél héttel volt. Ennek ellenére többen az utolsó pillanatban szerettek volna képviselőcserét, így a szekciót nem tartottuk meg. Nem szerettünk volna egy kiegyensúlyozatlan helyzetet teremteni, mivel ez magában hordozta volna annak veszélyét, hogy a szakmai vita helyett puszta kampánybeszédeket hallhassunk. PB: Ennek ellenére elég kritikus hangok szűrődtek át a médiából. GT: Sajnos elég nehéz kiküszöbölni azt a tényt, hogy kampány van, ez sok mindent befolyásol. Az biztos, hogy a médiatapasztalatokat összegezve legközelebb sokkal jobban és korábban fel kell készülnünk hasonló szituációkra. Úgy gondolom, hogy a szervezetnek, elveihez híven folytatnia kell a munkát, és a tapasztalatok birtokában törekedni arra, hogy ne adjunk esélyt hasonló kritikáknak. El kell érni, hogy a sikerekről is hallhassunk a médiában. PB: Hallgatói élet és közélet mezsgyéjén mozogva már korábban is voltak rázós pillanataitok, például az elmaradt Jobbik vita. Mik a tapasztalataitok?

GT: Egy sokszereplős játékban közvetítőként vagyunk jelen, teljesen érthető, hogy érnek minket támadások. Alapvetően egy homályos és kiforratlan vitakultúrát örököltünk az előző rendszerből, főleg olyan kényes közös terek esetében, mint az egyetem. A kiegyensúlyozott vitákra ennek ellenére mindenképpen szükség lenne. Természetesen egy megfelelő modell kidolgozásáig rögös út vezet, ahol magától értetődően akadnak buktatók is. A legfontosabb, hogy összegezzük ezeket a tapasztalatokat és kitapossuk a megfelelő ösvényt. Annyi biztos, hogy még többet és még jobban kell dolgoznia a szervezetnek, nagyobb odafigyeléssel, nagyobb hangsúlyt fordítva az előkészületekre. De azt is pontosan tudom, hogy az újonnan kialakult csapat mindezzel képes lesz megbirkózni, így teljesen nyugodtan hagyom rájuk a folytatást.

9 PB aprilis.indd 9

9

2010.04.12. 18:34:48


KAPTÁR GÖBL ZSOMBOR

PÁNIKSZOBA VAGY VALAMI TÖBB? » KÉRÉSCSOMAG A TANULMÁNYI OSZTÁLY ELŐTT A közelmúltban a Hallgatói Önkormányzat elnöke egy kéréscsomaggal fordult a Tanulmányi Osztály vezetőjéhez, Huszárné Mánfai Máriához, mely a két szervezeti egység együttműködésének javításáról, illetve a hallgatók életének megkönnyítéséről szólt. A múlt héten e kérdések megvitatásának céljából rendezett kerekasztal beszélgetésen jelen volt a PécsiBölcsész is. A beszélgetés elején Bálint Szabolcs leszögezte, hogy az egyes pontok a diákoktól beérkezett kérések alapján kerültek összeállításra, éppen ezért nem úgy viszonyul hozzájuk, mint a háttérmunkákkal tisztában levő HÖK elnök, sokkal inkább, mint egy társait képviselő hallgató. Az első kérdés az ebédszünet megszüntetése, illetve a nyitvatartási idő meghosszabbítása. A Tanulmányi Osztály vezetője elmondta, hogy a délelőtti és délutáni ügyfélfogadás közötti másfél órából csupán fél óra az ebédszünet. A fennmaradó idő háttérmunkával telik. Hasonló a helyzet a reggeli ügyfélfogadás megkezdése előtt. Ebben a két időszakban zajlanak a megbeszélések, különböző adminisztrációs feladatok elvégzése, valamint az emailek megválaszolása is ekkor történik, amit gyakorlatilag tekinthetünk online ügyfélfogadásnak is. Ez mindkét fél szerint egy örvendetes dolog lehetne, a bökkenő csupán annyi, hogy a hallgatókban nincs letisztázva, hogy mely kérdéseket lehetne online formában megoldani. Ennek ellenére a Tanulmányi Osztály nem zárkózik el az ügyfélfogadási idő esetleges meghosszabbításától, akár a kettő közötti szünetben, akár a reggeli nyitás esetében. A nyitvatartási idő problémájához tartozott a létszámra vonatkozó kérés, miszerint ügyfélfogadáskor jelen lévő ügyintézők száma mindig kettő legyen. Huszárné

Mánfai Mária biztosította az elnököt, hogy ez megoldott kérdés, speciális esetben pedig egy harmadik pultot is aktívvá tudnak tenni. Az Osztályvezető Asszony elmondása alapján a megoldás elé akadályt gördít, hogy a TO mind infrastrukturálisan, mind humán erőforrás szempontjából nehézségekkel küzd. Előbbit illetően amellett, hogy a hely alapvetően nem megfelelő egy ilyen méretű intézmény kezelésére, gyakran felmerülnek ad hoc problémák is, mint például a számítógépek meghibásodása. Ezek a nehézségek mindkét felet kellemetlenül érintik, és gyakran adódnak belőlük konfliktusok. A HR problémák illusztrálására egy igen meghökkentő számadat elegendő: egy TO-s ügyintézőre átlagosan 800-1200 diák jut. A következő pont a diákigazolvány érvényesítés viszszahelyezése a Tanulmányi Osztályra. Bálint Szabolcs szerint ez egy több oldalról megközelítendő kérdés, hiszen annak ellenére, hogy nyilvánvaló nehézségeket okoz, vannak pozitívumai is. Például csökken a várakozók száma. Az Osztályvezető rávilágított, hogy emellett volt még egy oka annak, hogy jelenleg a Szántó Kovács János utcában lehet matricát igényelni. A folyamat mögött egy meglehetősen bonyolult adminisztrációs munka folyt, melynek hatékony elvégzésére a TO, a fenti infrastrukturális és egyéb problémák miatt nem volt alkalmas. A harmadik pozitívum, hogy a távolság ellenére a Hallgató Pénzügyi Irodán sokkal emberbarátibb, dinamikusabb ügyfélfogadás zajlik, ez pedig egy olyan kérdésben, amely minden tanulót érint, nem elhanyagolható szempont. A napokban egyeztetés folyik egy esetleges új ügyfélhívó rendszer kiépítéséről, mely, ha nem is oldaná meg az eddig említett problémákat, mindenképpen megkönnyítené a sorbaállást. Azonban egyéb infrastrukturális és területi fejlesztés nincs kilátásban. Eredetileg a harmadik kérés lényege a féléves ütemterv hatékonyabb kialakítása volt, melyhez Bálint Szabolcs kérte, hogy a Hallgatói Önkormányzattal történő egyeztetés időben induljon el és pontosabb információkkal szolgáljon. Ez megvalósult, hiszen a kérések benyújtása és a kerekasztal beszélgetés létrejötte közti időben már egy több körös egyeztetés folyt a következő év ütemtervével kapcsolatban.

10 PB aprilis.indd 10

2010.04.12. 18:34:52


KÖZTÜNKSZÓLVA

„VALAHOL UTAT VESZTETTÜNK” » A NEMZETI IDENTITÁS KERESÉSÉNEK, VÁLLALÁSÁNAK VISZONTAGSÁGAIRÓL Manapság, amikor március 15-én nem tehetünk fel kokárdát úgy, hogy meg ne kérdezzék, Fideszes vagy-e, vagy Jobbikos, illetve mikor már a demokrácia romjait kérdőjelezik meg a Kádár-romantikába oltott irredenta múltidézők, felmerül a kérdés: van-e még lehetőség magyarságunkat politikamentes jelentéstartalommal képviselni. Hova lett, ha volt, a köztársaság? “Magyar az, akinek fáj Trianon.” - Ezen mondatot a Horthy-korszak Magyarországáról szokás idézni, kötik Karinthy Frigyeshez, és Illyés Gyulához is. Tény azonban, hogy egyik író-óriás sem sorolható semmilyen módon a radikális politikai jobboldalhoz. Ezen kijelentést azért kell megértenünk, hogy belássuk, a trianoni traumát követő revizionista atmoszféra nem kizárólagosan a jobboldal által szított hangulat volt, hanem általános társadalmi óhajt fejezett ki. Ez az igény egyfelől magában hordozta az igazságtalan területi döntések felülbírálatát, másfelől pedig azt a dacos közvélekedést, miszerint ‚Európa elárult bennünket’, minket, akik évszázadokon át vérünk hullatásával védelmeztük keleti határait. Ez a gondolkodásmód teljes egészében áthatotta az ellenforradalmi Magyarország huszonöt évét. Olyannyira, hogy a trianoni justizmord tekintetében az illegális kommunistától a nyilasig eszmei egységfrontba tömörült a nép. Ugyanakkor nem szabad szó nélkül hagyni gróf Klebersberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszterként kifejtett munkásságát sem. A bethleni konszolidáció tíz éve alatt gróf Klebersberg megalapozta hazánk nemzetközi kulturális fölényét, többek közt népiskolák építtetésével. Világhírűvé tette a hazai egyetemi oktatást, a meglévő tudományos és kulturális intézeteket korszerűsítette, számukat bővítette. Minden intézkedése azt a célt szolgálta, hogy a megtépázott ország, ha katonailag és gazdaságilag nem is, legalább szellemiekben a környező államok fölé emelkedjen.

BÁLINT DÁVID, LENTHÁR BALÁZS, VIDÓ GÁBOR

A trianoni sokkból való eszmélés első mérföldköve a húszas évek derekán a különböző fajvédő egyesületek, szövetségek, pártok (Etelközi Szövetség, Ébredő Magyarok Egyesülete, Fajvédő Párt) megalakulása. Ezeknek közvetlen elődje az 1918-ban alakult jobboldali katonatisztekből álló csoportosulás, a MOVE volt. Ezen szervezetekben az antiszemitizmus mellett a közös vonás a magyarság kárpát-medencei nemzetalkotó erejének régi fényébe való emelése volt. E vezérelv égisze alatt jelentős társadalmi aktivitást fejtettek ki: adománygyűjtés, áttelepültek segélyezése, kulturális programok, stb. Szükségesnek tartjuk leszögezni, hogy ezen szervezetek tagjainak eszmeisége még nem, vagy csak nagyon távolról rokonítható a hitleri nemzetiszocialista gondolathoz. A legjobb példa erre a lelkes fajvédő, antiszemita, de a náci szellemiséget haláláig kategorikusan elutasító Bajcsy-Zsilinszky Endre személye. A feljebb vázolt folyamatot a háborús hangulat a végletekig kiélezte. Sok egyéb körülmény mellett ennek hatására következhetett be 1944 októberében, hogy a Nyilaskeresztes Párt – mely mögül addigra kihátrált az értelmiség túlnyomó többsége – hatalomra kerülésével a csőcselék rémuralma köszöntött az országra. A második világháború utáni hatalmi átrendeződés sarkalatos pontjait a politikai felelősségre vonási perek képezték. Túl azon a tényen, hogy ezen folyamat által a győztesek az alapvető jogi normák felrúgása árán igyekeztek ítéletet mondani a legyőzöttek felett, a nemzeti identitást csakis antifasiszta, (népi)demokratikus szólamok keretein belül lehetett hangoztatni. Aki ezen kritériumoknak nem tett eleget, könnyen B-listára kerülhetett, roszszabb esetben internálótáborba, mint népellenes, irredenta, fasiszta elem. A fordulat éve után (1948) az internacionalizmus lett a mérvadó irányzat. A Moszkvából irányított nemzetköziség hevében minden attól eltérő irányvonalat nacionalistának bélyegeztek, mely szó az akkori fogalomtárban egyet jelentett a fasizmussal cinkosan összekacsintó maradisággal. Ezt a metodikát annyira túlozva használták, hogy amikor 1949-ben a spanyol polgárháborút megjárt meggyőződéses internacionalista Rajk Lászlót koncepciós perbe fogták, a titoizmus mellett a nacionalizmus és a „magyarkodás” is vádpont volt ellene. A kádárizmus alatt csak a ‚70-es évektől fogja felütni fejét a táncházmozgalom, ennek előzménye az egy évvel korábban megrendezett „Röpülj páva, röpülj” – verseny, melyen olyan városi fiatalok is felléptek, akik nép-

11 11 PB aprilis.indd 11

2010.04.12. 18:34:52


KÖZTÜNK SZÓLVA BÁLINT DÁVID, LENTHÁR BALÁZS, VIDÓ GÁBOR

dalokat énekeltek. Ezután 1972-ben megalakult a Kassák-klubban a legendás Táncház Sebőék zenekarával és Tímár Sándor táncos barátaival. Hamar hatalmas érdeklődés övezte tevékenységüket, és már itt, a szocializmus alatt lehetőség nyílt egy államhatárokon átívelő gyümölcsöző együttműködésre - a pestiek ugyanis Székelyföldre jártak el autentikus formában elsajátítani a zenéket, táncokat. A hatalom eleinte természetesen szúrós szemmel nézte a mozgalmat, a nyolcvanas évek enyhülése azonban lehetővé tette, hogy a táncházakra intézményesült összefogás épüljön.

gaton volt akkoriban. Ha ezt nem is, de a jóléti állam illúziójának széthullását, a kiterjedt korrupció és szegénység társadalmi realitássá válását biztosan megéltük. Az eltelt idő alatt a társadalmi trendek lassan egy kört írtak le, a lakosság egyre nagyobb hányada érzi magát a változások vesztesének, zárkózik be a politikai erővonalak határai közé, egyre jobban hódít a radikalizálódás és a populizmus. A társadalom bizarr retro-hangulatban lassan visszakanyarodik az előző totalitárius rendszerek és a kapitalizmus eklektikus egyvelegéhez, amely vállalja a „rend” megteremtését.

Fontos foglalkoznunk 1973. március 15-ével, mivel ekkor Pesten és Kiskőrösön is „forradalmibb” volt a hangulat a kelleténél. Pesten jó pár fiatal értelmiségi tüntetett spontán a forradalom mellett – nekik fogda lett a jutalmuk. Kiskőrösön a „Szóljatok szép szavak”-verseny országos döntőjén a Paál István vezette Szegedi Egyetemi Színpad előadta a Petőfi-rock-ot, melynek hatására népünnepély kerekedett.

Hogy homok került a gépezetbe, két dologból látszik: egyfelől kiderült, hogy az utólagos demokratizálódás nem képes egyik percről a másikra pótolni a magyar polgárosodásból hiányzó több száz évet, másrészt egy gazdasági iránytévesztés.

Itt az egyik színpados elszavalta Ady A Tűz márciusa című versét, melyért meghurcoltatás lett a része. 1983-ban aztán Szegeden egy középiskolás ragasztotta ki több helyre a 12 pont aktualizált változatát - őt kicsapták iskolájából. Ugyancsak ebben az évben ítélték el egy év felfüggesztettre a gyerekcipőben járó skinhead-mozgalom alfájának tekinthető zenekart, a Mosoly együttest a Cigánymentes övezet és a Bevándorlók bére csak halál lehet című számaik miatt.

Magyarország hányattatott utóbbi pár száz évét követően a rendszerváltozás lett volna az a pillanat, amikor lehetőség kínálkozott volna a közös világkép, viszonyítási pont kialakítására, arra, hogy az államon belül élő egyszerű emberek társadalomról, a társadalmon belüli életről kialakíthassák azokat a normákat, melyek az együttélés alapjait biztosítják. Valami olyasmit, amit szaknyelven társadalmi imaginációnak hívnak - a történelmünket uraló elnyomások és diktatúrák pont ezeket a tartalmakat pusztították el.

A rendszerváltással rövid ideig úgy tűnt, hogy a nemzeti identitás felvállalásának, avagy tagadásának több évtizedes vitája lezárult, ugyanis nem volt olyan hatalom, mely ebben az embereket korlátozta volna. A kép azonban délibábnak tűnt, mivel az emberek magánszférájába betüremkedtek a politikai csatározások, és nemzeti jelképeinket különböző erők próbálták kisajátítani, kifigurázni, felhasználni a maguk pecsenyéjének sütögetésére.

» A VILÁGOK LEGJOBBIKA Húsz évvel ezelőtt a változásokat kivívó euforikus magyar társadalom még nem is sejtette, milyen kemény fába vágta a fejszéjét, mikor egy olyan állapotba sétált bele, amelyről kvázi Mohács óta nem volt adat társadalmi emlékezetében. Jelesül a hosszantartó szabadságba és függetlenségbe. Akkor mindenki arra számított, hogy az országhatárok megnyílását, a parlamenti demokrácia kialakulását és az európai integrációt követően megélhetjük azt a társadalmi rendet és életszínvonalat, amely a vágyott nyu-

Nálunk a modern imagináció fő támaszát jelentő polgári értékrend kialakítására ráadá-

12 PB aprilis.indd 12

2010.04.12. 18:34:53


KÖZTÜNK SZÓLVA BÁLINT DÁVID, LENTHÁR BALÁZS, VIDÓ GÁBOR

sul két szembenálló alternatíva is született, a reformkori nemzeti-nemesi-vidéki alternatívája, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia idején az állami szervekhez kötődő urbánus polgárosodási modell, közös problémájukkal, hogy rövid életük alatt nem sikerült társadalmilag rögzülniük. A rendszerváltozást követően politikai erőinknek nem igazán volt affinitásuk valamilyen közös imagináció kialakítására, a képletet csak nehezítette a vidáman továbbélő Kádár-romantika. Egészségesebb demokráciákban az egységes társadalmi értékrend előtt zajlik a politikai pártok ideológiai csatája, amelyben a cél a támogatók politikai identitásának kialakítása, nálunk viszont nem alakult ki ilyen keret. A későbbiekben kialakuló két nagy politikai oldal az előző koncepciók egyes elemeit magához vonta, és ennek mentén, mint egyedüli alternatíva kívánt megjelenni a választók szemében. A közös értékrend hiányában az identitás kifejezésére lassan egyedül a pártértékrendek kínáltak alternatívát. A 2002-es kampánytól kezdve ez az elkülönülés lassan morális alapú „világok harcává” változott, ahol extra elemként rehabilitálták a tömegrendezvényeket és a diktatúrák miatt eddig került politikai hitvallásokat, illetve a biztonságot nyújtó paternális vezetőt. A jobboldal magához vonta a reformkori/Horthy kori modellt, míg a baloldalon az OMMszocializmus vegyes modellje versengett. A felkínált

identitásprotézisek kizárólagosságának és érvényességének bizonyítására pedig elkezdődött a kokárda, pulikutya, szarvasmarha, vallási szimbólumok és egyéb jelképek tömeges felhasználása. Érezhetően hanyatlani kezdett ebben az időben az EU iránti lelkesedés is. A politikán keresztüli össztársadalmi szembenállás, bizonytalanság és a társadalmi párbeszéd megszűnése pedig a szerepvállalás leértékelődését és a rendszerrel szembeni gyanút ültette el az emberekben. Ugyanígy gyanússá vált az összes, immár közösségből kikerült nemzeti jelképünk is.

» KÁNAÁN NEM JÖN Míg lokális politikai végvárharcokkal mulattuk az időt, figyelmen kívül hagytunk egy másik alapvető tényt, hogy a ’89-ben célként deklarált indusztriális kapitalista modell, a maga erős nemzetállami kontrolljával, fix munkahelyeivel, fogyasztás-technológia centrikusságával közben nyugaton megszűnt. Ott fájdalmas változtatásokkal, de alkalmazkodtak a késő modern gazdaság globális piacával, és fragmentálódó társadalmi rendjével felálló új világhoz. A változást itt a politikai színtérről vagy senki nem érzékelte, vagy nem merte bevallani a változások terheit nyögő adózóknak, hogy egy nem létező modellért hajtanak. A kialakult politikai megosztottság és ellenségképzetek közepette a dolgok mederbeterelésének legkézenfekvőbb megoldásaként a másik oldal hibáztatása kínálkozott erre is. A helyzet ennek ellenére nem vajúdott ki magából változást. Létrejött ugyanis ebben a szituációban egy új, kiaknázható szavazóbázis, amelyben találkoztak az előző rendszerből kapcsolati-gazdasági tőkéjüket átmentő rétegek érdekei a rendszerváltozás veszteseiével. A közös nevezőt a reformok, a változtatások, egyszóval a modernizáció elutasítása jelentette. A lassan begyűrűző folyamat új bűnbakká magát a ’89es átalakulást és vívmányait tette meg, egy olyan köztársaságban, ahol sohasem alakult ki a „köz” a szó szoros értelmében, de a jelek szerint egy új középkorra még esélyesek lehetünk. A témáról részletesebben: Niedermüller Péter: Eltévedt ország; Élet és Irodalom LIII. évfolyam 39. szám, 2009. szeptember 25.

13 13 PB aprilis.indd 13

2010.04.12. 18:34:53


KÖZTÜNK SZÓLVA BÁLINT DÁVID, LENTHÁR BALÁZS

AZ EMLÉKEZET „SZABADSÁGA” Mindenki nagy meglepetésére nem kapott sürgős Sólymot az Alkotmánybíróság, így a gyűlöletbeszéddel ellentétben március 10én elfogadásra került a holokauszt tagadását tiltó törvény. A kérdés parázs vitát produkált a közéletben, vajon a szólásszabadság csorbításaként, vagy a demokratikus berendezkedés garanciájaként tekintsünk rá.

» KONTRA 269/C.§ (1) Aki mások előtt a) a holokauszt történelmi tényét, pusztítását vagy az áldozatok nagyságrendjét kétségbe vonja vagy tagadja, vagy b) a holokauszt áldozatait e minőségükben becsmérli, vagy c) a holokauszt elkövetőit dicsőíti vagy tetteiket helyesli, vagy d) a holokauszt megismétlésére felhív, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ezzel a szövegezéssel fogadta el az Országgyűlés utolsó ülésén a holokauszt-tagadás büntethetőségét szabályzó törvényt. Ez a látványosan homályos, könnyen kiforgatható korpusz rengeteg értelmezési, ad abszurdum politikai támadási lehetőséget rejt magában. Elöljáróban feltenném a kérdést, hogy mit is jelent pontosan a holokauszt áldozatainak nagyságrendjét kétségbe vonni? Milyen nagyságrendhez képest? A random időközönként változó hivatalos statisztikákhoz képest? A holokauszt áldozatainak száma volt már 12 millió (most 6), az auschwitzi kz-ben halt már meg négymillió ember, jelenleg 1,5 millió van kiírva. Ha törvényt alkotunk valamiről, akkor tessék azt konkretizálni. Ez nem csak a törvényből magából hiányzik, hanem annak indoklásából is. Mert teszem azt, ha van olyan idióta, aki expressis verbis kijelenti, hogy holokauszt nem volt, mely véleményével szánalmasan jelentéktelen minoritást képvisel, azzal szemben járjanak el, ha úgy tetszik, bár még ezzel sem értek maradéktalanul egyet, hiszen ezáltal csak reklámot csinálnak neki és nézeteinek. A vélt vagy valós történelmi tények dogmatizálásával mindig is az volt a gond, hogy minél inkább próbálták azokat kőbe vésni,

annál inkább kezdett kilógni az az ominózus lóláb. 2008-ban Blois városában egy történészkonferencia során többen egy kiáltványban (Liberté pour l’Histoire! Appel de Blois) tiltakoztak a szakmára nehezedő aktuálpolitikai nyomás ellen. Nevén nevezve a gyereket,”nem akarnak kisebbségi szervezetek foglyai lenni”. Olyan illusztris személyek írták alá eme kiáltványt, mint például a neves francia mediavelista Jacques Le Goff, vagy a modern kori német történelemmel foglalkozó Heinrich August Winkler. A történet szomorú aktualitását a kiváltó ok adja, ugyanis az történt, hogy a német igazságügy-miniszter, Brigitte Zypries kezdeményezésére az EU egy olyan törvényalkotási folyamatba kezdett, mely 1-3 évig tartó börtönbüntetéssel sújtaná azokat, akik „nyilvánosan megbocsátják, tagadják, vagy nagymértékben trivializálják a népirtásokat, emberiség elleni bűntetteket és a háborús bűnöket”. Lényegét tekintve ezzel a törvénnyel ellehetetlenítik a további kutatásokat a témában, mivel ha a kutató nem az uralkodó álláspontot támasztja alá eredményeivel, már megy is a börtönbe, valamint az állásának és addigi szakmai megbecsülésének is búcsút inthet. Ha már itt tartunk – mint egy korábbi cikkben írtuk -, Oroszországban jelenleg büntetik azt, aki a Vörös Hadsereg kelet-európai bevonulását nem hajlandó felszabadító hadjáratnak aposztrofálni. Teszik ezt azzal a hivatkozási alappal, hogy nyugaton meg a holokauszttagadását dogmatizálták. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy egy igen veszélyes gyakorlatnak szolgálhat fundamentumául ez a törvény. Innentől kezdve bárki, kényére-kedvére – már ha rendelkezik a megfelelő anyagi és kapcsolati tőkével – alterálhatja a történetírást. Magára a törvény indoklására visszatérve egyszerűen szívet gyönyörködtető annak utolsó mondata: „Ezzel a jogalkotói lépéssel az Országgyűlés amellett tesz hitet, hogy a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadsága nem terjed ki a holokauszt tagadására”. Nesze neked szólásszabadság! Biztos megvan mindenkinek a Kádár-korszak kedvelt anekdotája, miszerint szabad országban, szabad ember azt csinál, amit szabad. Örömmel és mély tisztelettel jelenthetem, hogy húsz év alatt sikerült ide visszakanyarodni. Gratulálok III. Magyar Köztársaság, szép munka volt! Végezetül álljon itt a már korábban emlegetett blois-i kiáltvány egy részlete: „Ha a történelemről nem szabad vitatkozni, és

14 PB aprilis.indd 14

2010.04.12. 18:34:54


KÖZTÜNK SZÓLVA BÁLINT DÁVID, LENTHÁR BALÁZS

abban nem szabad kételkedni, akkor az nem történelmi tény, hanem dogma lesz, amely a mitológia birodalmába tartozik. Ha a történelemről nem szabad vitatkozni, és abban nem szabad kételkedni, akkor az nem történelmi tény.”

» PRO Sólyom László nem élt vétóval, így életbe léphetett március 10-én a holokauszt-tagadást szabályzó törvény. Jogosságáról pro és kontra zajlott egy liberális-konzervatív vita a szólásszabadság témakörében, melyben végül a konzervatív nézet – a kevesebb szó a több minőségért elve – kerekedett felül. Az egymással szemben álló oldalak érvelését közelebbről vizsgálva annyit lehet elmondani, hogy szükségmegoldás született, egy a szólásszabadság eszméje szempontjából szerencsétlen, viszont a magyar közélet pre-demokratikus realitását figyelembe véve szükséges megoldás. A helyzet tisztázása végett, a liberális oldal képviseletében Tóth Gábor Attila írt az ÉS-ben egy jó összegzést, melyben kifejtette, hogy a konzervatív kritika szerint a doktríner liberalizmus felelős a közbeszéd romlásáért, mivel az a fránya szabadsága elsőbbséget élvez a közösségek méltóságával szemben. A valóság inkább az, hogy a liberális felfogás nem a szavakat, hanem a fenyegetés létét, az azt elkövetőket büntetné. Mielőtt bárki is magyar viszonylatban elkárhoztatná a most meghozott törvényt, érdemes a következőket végiggondolni! Nálunk jelenleg a gyerekcipőben járó demokratikus hagyományok, értékek és társadalmi párbeszéd vajmi csekély kontrollt tudnak gyakorolni a kirohanásokkal szemben, így a szabályozás, legyen bármennyire támadható is elviekben, a közbe-

széd fenyegető eldurvulása előtt gyakorlati okokból vált szükségessé (hasonlóan a szélsőség előretörésével küzd Ausztria, ott a szólásszabadságot érintő törvény és a demokratikus társadalmi túlsúly hiánya azt eredményezte, hogy már miniszteri szinten is beesik néha egy-egy néger vagy zsidóvicc). Korábban azért sem jelenthetett ez a kérdés akkora problémát, mivel a neten kialakuló nyilvános fórum és megjelenési lehetőség csak pár éve elérhető a társadalom nagy tömegei számára. Egy szélsőséges nézeteket valló kisebbség akár önmagát is minősítő véleménye egészen mostanáig a saját pénzen nyomtatott, kis példányszámú lapokra, szórólapokra, illetve helyi kis megmozdulásokra korlátozódott. A kommunikáció jelenlegi átalakulásával, hírportálok, médiahálózatok és online szervezési lehetőségek váltak elérhetővé a korábbi árak töredékéért. Így mondhatjuk, hogy a palack nyitva áll a szellem előtt. John Stuart Mill angol teoretikus, filozófus, a liberalizmus, szólásszabadság kérdésének egyik meghatározó alakjától ered a jól ismert tézis: „mindenkinek joga van úgy cselekedni, ahogy szeretne, egészen addig, amíg ezzel nem károsít másokat”. A fenyegetés azt hiszem tekinthető károsításnak. A szólásszabadsághoz kicsit elkanyarodva a klasszikus megfogalmazás: „Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket”. Alapvetően ez a megfogalmazott korlátlanság téves következtetéseket is létrehozhat, reagálhatunk úgy akár, hogy ebben szó sincs holokauszt-tagadásról, korlátozásról, pedig ilyen kikötések az első teoretikusok esetében is megvoltak - „the only purpose for which power can be rightfully exercised over any member of a civilized community, against his will, is to prevent harm to others.”. Csak akkor van jogunk csorbítani erővel egy civilizált közösség tagjának szabadságjogait, ha ezzel másokat védünk meg a károsodástól. Azt hiszem, praktikusan jelenleg erről van szó.

15 15 PB aprilis.indd 15

2010.04.12. 18:34:54


KÖZTÜNK SZÓLVA TAKÁCS GÁBOR, PRISKIN ZSÓFI

ÁLRIPORTEREK A TV2 SZERKESZTŐSÉGÉBEN Az Orvostudományi Karon tavaly novemberben történt tragikus események óta a média árgus szemekkel figyeli a Pécsi Tudományegyetem valamennyi rezdülését, és belekapaszkodik minden kis szalmaszálba, amelylyel a morális pánik tovább gerjeszthető – legyen szó légpuskákról vagy játékfegyverekről. De amikor a lerágott csontból már nem lehet többet kihozni, akkor csak az események felnagyítása marad, végül a szenzációgyártás közben még a tények is elferdülnek. Naponta szembesülhetünk vele, hogyan képes a média kifacsarni első pillantásra jelentéktelen történeteket és hatalmas szenzációként, vagy éppen botrányként tálalni banális eseményeket. Tény, hogy a bevételek és a nézettség növelése érdekében kiszínesített valóság tényleg fogyaszthatóbb és figyelemfelkeltőbb, így néha nem is vesszük észre a máz mögötti igazságokat. Amikor az ÁOK-n történtek után arról értesülünk, hogy két külföldi diák légpuskával lövöldözik Pécs belvárosában, vagy a műszaki karon terroristának öltözött egyetemisták játékfegyverekkel törnek be egy előadásra, akkor mi is úgy érezzük, hogy ez már nemcsak egy tréfa, hanem erősen súrolja az ízléstelenség határait. De akármennyire is elítélendő az eset, önmagában hírértékkel mégsem rendelkezik, hacsak nagyító alá nem helyezik azt. A TV2 híradásában pontosan ez történt: felkaptak egy önmagában jelentéktelen esetet és kissé kiszínesítették azt, mint jó óvodás a kifestő könyvet. Ugyanakkor, ha kicsit a dolgok mögé pillantunk, akkor azonnal rájövünk, hogy a légpuskák célpontja valójában egy bolt ablakában pihenő macska volt, és az „Álterroristák támadása” – ahogy a TV2 fogalmazott – senkiben sem keltett különösebb felháborodást, vagy riadalmat, sőt... A média által gerjesztett ilyesfajta pánikhelyzetek akkor igazán veszélyesek, ha a befogadó csupán egy forrásból tájékozódik. A pánikot meg lehet és meg is kell előzni, de semmiképpen sem hagyhatjuk kiteljesedni. Az ilyen helyzetekben mindig vezetőt keresünk magunknak és előfordulhat, hogy ezeket a véleményve-

zéreket a média szolgáltatja nekünk. Emlékezhetünk a 2006. augusztus 20-i tűzijáték kapcsán indukált médiapánikra: az ember szükségszerűen ellenségképet keres ezekben az esetekben, akit könnyebb felelősségre vonni, mint a médiát hibáztatni az elégtelen tájékoztatásért. Pedig ez nagy könnyelműség. Valóban pánikot idézett elő az, hogy néhány diák – fegyverrel a vállán – megjelent a műszaki kar egyik előadótermében, vagy csupán egy ügyes médiafogás szemtanúi lehettünk immár sokadik alkalommal? A Pollackon végzett oknyomozásunk sikeresnek bizonyult, hiszen a hallgatók elmondásai alapján két csoportot tudtunk elkülöníteti: az első kasztba azon diákok tartoztak, akik első kézből tőlünk értesültek a „terroristák megszálló akciójáról”, és semmit sem hallottak a karon történtekről, míg a második csoport ugyan hallott a „támadásról”, de azt oly jelentéktelennek vélték, hogy a kakaós csiga árának megemelése valószínűleg nagyobb riadalmat váltott ki aznap a Pollack-aulában. Az egyik szemtanú elmondása alapján egy terepszínű ruhába öltözött fiú nyitott be az ominózus napon a jogi alapismeretek előadásra, vállán a játékfegyverrel. A fiú szó nélkül leült az egyik padsor szélére, majd nem sokkal később, mikor már az egész terem rajta kacagott, SMS-t küldött egy társának „mentsetek ki innen!” üzenettel. Csakhamar meg is jelent az állítólagosan három tagot számláló felmentő sereg és kiszabadították „foglyul ejtett” bajtársukat. A megkérdezett hölgy elmondása alapján az egész színjáték vicces volt és meghökkentő, de semmi esetre sem félelmetes. Amint az később kiderült, a tettesek a PEN-re készülő allstar csapat, az Elitt Alakulat tagjai voltak, akik tulajdonképpen promotálták koncepciójukat a maguk sajátos módján. A bemutatóra viszont már nem kerülhet sor: a történtek után az egyetem vezetősége és a Pécsi Egyetemi Napok szervezői is elhatárolódtak az Elitt alakulat tagjainak cselekedetétől, a diákrektori címért való versengésből pedig kizárták őket. Ezen felül valamennyi csapat számára megtiltották, hogy a PEN-en játékfegyvereket, fegyvereknek látszó tárgyakat használjanak. Pörneczi Péter, az Elitt Alakulat csapatvezetője utólag is elnézést kért társai nevében is azon diákoktól, akiket az eset sértett, vagy megijesztett. Az igazi probléma ugyanakkor nem csupán a tények felnagyításából eredt ebben az esetben – hiszen ez sajnos mindennaposnak tekinthető a magyar médiában -, sokkal inkább a torzításokból. A TV2 riportere – ismeretlen okból – olyan anyagot adott ki a kezéből, amelyen miközben az előadásra berontó Elitt Alakulat által elkövetett tréfát álterroristák támadásának aposztrofálja, a bevágott képkockákon a bölcsészkar diákrektor vá-

16 PB aprilis.indd 16

2010.04.12. 18:34:56


KÖZTÜNK SZÓLVA TAKÁCS GÁBOR, PRISKIN ZSÓFI

logatóján résztvevő egyik csapat, az ETR (Egyesült Terror Regiment) tagjai láthatók. Így a képekből azt a következtetést lehetett leszűrni, hogy a csínyt a felvételen látható személyek követték el, ráadásul az ETR csapatának (jelenlegi nevén PENdragon) vezetőjét, Gál Lászlót is öszszefüggésbe hozták a történtekkel, holott neki semmi köze nem volt az eredeti incidenshez. Történt mindez annak ellenére, hogy Gál nem járult hozzá, hogy a TV2 Tények című műsorában személyes adatait kiadják. Szerettük volna megkérdezni a véleményét a történtekkel kapcsolatban, de a „folyamatban lévő ügy miatt”, egyelőre nem kívánt nyilatkozni lapunknak. Annyit azonban elárult, hogy koncepcióváltásukról már a riport napvilágra kerülése előtt döntötték, így tévesek azok az információk, amelyek szerint kötelezték őket e lépés megtételére. Mert ügy az van – tudtuk meg Polyák Gábortól, az egykori ORTT elnök tanácsadójától. „Gál László felkeresett engem az esettel kapcsolatban és ennek eredményeképpen elküldtünk egy helyreigazítási kérelmet a TV2nek, de valószínűleg ennél tovább is megyünk majd.” Véleménye szerint ez a riport az újságírói szakma megcsúfolása volt. „Önkényesen összevágott képek, engedély nélkül közölt felvételek, az egyetem meg nem nevezett hallgatóinak és vezetőinek nyilatkozata, és mindezek mögött egy teljesen valótlan állítás, sőt annak a látszanak a keltése, hogy az érintett személy kegyeletsértő lenne az egyetemi lövöldözés áldozataival.” Igyekeztünk megtudni, milyen esetleges jogi következményekkel járhat a TV2 cselekedete. „Ebben az esetben több eljárásnak is helye lehet. Sajtó-helyreigazítás keretében követelni lehet annak tisztázását, hogy a riport valótlanságokat állít, és e valótlanságokkal szemben mi a valóság. Polgári perben jó hírnévsértés miatt más polgárjogi szankciók mellett kártérítést lehet követelni. Ugyancsak polgári perben képmással és hangfelvétellel való visszaélés miatt is kártérítés követelhető, továbbá nem kizárt a rágalmazás bűncselekményének

megvalósítása miatti büntetőeljárás sem a riporter és szerkesztő ellen, amelynek a vége is várhatóan pénzbüntetés lenne… Ezen túlmenően az Országos Rádió és Televízió Testület további pénzügyi szankciót alkalmazhat a csatornával szemben és a műsorszolgáltatás felfüggesztését rendelheti el.” Helyreigazítás egyelőre nincs, de a TV2 igyekszik tanúbizonyságot tenni arról, hogy képes precíz módon is végezni a feladatát, ha szükséges: a csatorna a honlapjáról törölt minden információt és képi anyagot, amely összefüggésbe hozható a műszaki karon történtekkel. Összegzésképpen annyit lehetne elmondani, hogy a kereskedelmi televíziózás ezúttal sem hazudtolta meg önmagát. A sajnálatos incidens kezelhető lett volna helyi szinten úgy, ahogy a Pécsi Egyetemi Napok szervezősége és az egyetem vezetősége is reagált a történekre. Ezzel szemben a TV2 lecsapott a „hírre”, mint Liptai Klaudia a nyuszis magazin ajánlatára és azon felül, hogy bulvárjelleget kölcsönzött az egésznek, hamisan vádoltak meg embereket egy ország szeme láttára. Talán egyetértenek velünk, ha azt mondjuk: elég volt. Egy országos kereskedelmi televízió nem engedheti meg magának ezt a fajta eljárást, és szívből kívánjuk, hogy a felelős személyek elnyerjék méltó büntetésüket.

17 17 PB aprilis.indd 17

2010.04.12. 18:34:56


KÖZTÜNK SZÓLVA VIDÓ GÁBOR

A LÖVÉS UTÁNI CSÖND Bizonyára mindenki előtt ismeretesek a november 26-án a PTE orvosi karán történtek. Akinek valamiért mégsem, annak címszavakban: lövöldözés, egy halott, három súlyos sérült, elmaradt BTK-TTK-FEEK Gólyabál, BTK-n Szolgiba beszambázó csinibaba délután, hogy akkor most neki a HÖK térítse meg a fodrászt és a manikűröst. De mi történt azóta? Miután a kiérkező kommandósok leszedték a 400 Ágyas 7. emeletéről G. Ákost – aki egyébiránt felhívta a rendőröket, és elmondta nekik, merre találják, megszüntetve ezzel az orvosi kar tömbjében és kertjében történő fejetlen rohangálásukat –, és elszállították, az első hetekben másról sem zengett a helyi és országos média, mint erről az ügyről. Még a CNN-en is megjelent a hír. G. Ákos nem akar nyilatkozni, elmeorvosi független szakértők próbálják megállapítani, hogy tette elkövetésekor beszámítható volt-e.

Sokáig ez volt az utolsó hír, meg annyi, hogy a fővárosi Kozma utcába, az IMEI-be (Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet) szállították át december elején egészségügyi állapota miatt. Aztán januárban jött az információ, hogy újabb hónappal meghosszabbították a megfigyelés idejét. Február 12-én érkezett az MTI híre, mely szerint elkészült a szakértői vélemény, de aztán 22-én a Bama cikkezett egyet arról, hogy a rendőrség nem kívánja nyilvánosságra hozni a fentebb említett beszámolót, személyiségi jogokra hivatkozva. G. Ákos ügyvédje, Papp Gábor korábban azonban azt nyilatkozta: a szakvélemény a gyanúsított „beszámíthatósági képességeivel kapcsolatban fog állást foglalni, és az nagyon fontos adata lesz az eljárás további részének”. Magyarán a szakvélemény bizonyos esetben azt is eredményezheti, hogy G. Ákost kóros elmeállapotára való hivatkozással nem lehet büntetni. Ezt most mindenki gondolja végig. Ugye? Nekem is a borsóleves rohangál a hátamon. Megkérdeztük Zsobrák Péter rendőr századost, a Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság sajtószóvivőjét március 26-án, de nem nyilatkozhatott, mivel az ügy még folyamatban van, és a rendőrség foglalkozik vele. Ez csupán amiatt érdekes, hogy Dakos József dandártábornok, megyei rendőrfőkapitány a fentebb említett cikk szerint azt nyilatkozta egy sajtótájékoztatón, hogy a rendőrség „végéhez ért, a gyanúsítottal összefüggő valamennyi nyomozati cselekménynek.” A dolog pikantériájához hozzátartozik, hogy G. Ákos előzetes letartóztatása március 28-án lejárt volna, ám ezt a Pécsi Városi Bíróság egy hónappal meghosszabbította. G. Ákos védője fellebbezett az ügyben, így a döntés nem jogerős.

18 PB aprilis.indd 18

2010.04.12. 18:34:57


KÖZTÜNK SZÓLVA VIDÓ GÁBOR

Annyit lehet tudni, hogy előzetes letartóztatás esetén a bíróság gyors ütemben jár el, így a fellebbezés kérdéséről egy héten belül döntés születhet, amelynek kimenetelét lapzártánk után hozzák nyilvánosságra. Tegyük hozzá ehhez a mizériához még azt, hogy a lövöldöző legjobb tudomásunk szerint még mindig nem tett vallomást, és így igazán izgalmassá kezd válni a kép. De sajnos a demokrácia szólásszabadsága, sajtótörvénye, a szabad tájékozódáshoz való alapjog nem teszi lehetővé, hogy erről a szervet is meginterjúvoljuk, így egyelőre maradnak a találgatások, a kétely.

» PÉCS, EGYETEM, MÉDIA Tavaly november vége óta minket figyel a világ. Meg is lehet érteni, ugyanis nemcsak az országban, de Pécsett is megszaporodtak az olyan események, amelyek valamilyen szinten hasonlóságot mutatnak a lövöldözéssel, vagy legalábbis próbálják összemosni vele. - 2010. január 12-én a pécsi Művészeti Kar diákjai a Kiszolgáltatottság Gála címmel a Művészetek Házában a témával foglalkozó kiállítást szerveztek. - 2010. február 12: egy budapesti egyetemistát, S. Ábelt előző nap elfogott a rendőrség, miután a tudomásukra jutott, hogy a gyanúsított aznap 22 embert akart válogatás nélkül megölni, vagy egy zsúfolt bevásárlóközpontban, vagy saját egyetemén. Mindezt a blogján tette közzé, versben megfogalmazva. Személyiségzavaros, de nem beszámíthatatlan. - 2010. március 1: két külföldi állampolgárságú egyetemista légpisztollyal próbált elijeszteni egy macskát a belvárosban. A rendőrség nem cicázott, kommandósokkal vitette el őket. Ügyük folyamatban. - 2010. március 3: A TV2 Tények című hírműsornak csúfolt adása szerint terroristának öltözött egyetemisták rontottak be a Pollack Mihály Műszaki Karon egy előadásra. Ezt a hírt több vezető internetes portál is átvette. Ezzel csupán annyi a gond, hogy a TV2 két esetet mosott össze: a február közepén megrendezett BTK PENes diákrektorcsapat előválogatóját és az Elitt Alakulat négy tagjának magánakcióját. Szerencsétlen módon azonban az előválogatóról készült videóanyagot vágták újra saját szájuk íze szerint. Az EHÖK először mindkét csapattól elhatárolódott, végül azonban az Elitt Alakulatot kizárta, míg az ETR (Egységes Terrorista Regiment) csapata önmagát fel-

oszlatva és újjászervezve PENdragonná alakult. A sztorinak amúgy az adja a báját, hogy a két eset a nevezetes Tények előtt kettő, illetve egy héttel korábban történt. Ha ez nem tudatos média-hack volt, akkor semmi sem az. - 2010. március 16: egy férfi Kalasnyikov-utánzattal a kezében szállt fel a buszra Pécsett, a sofőr a diszpécsernek, míg ez utóbbi a rendőröknek szólt, akik a fiatalember ellen közbiztonságra különösen veszélyes eszköz közterületen való birtoklása miatt szabálysértési eljárást indítottak. A fegyver airsoft volt, amihez nem kell engedély, de közterületen becsomagolva kell szállítani. - 2010. március 26: Rálőttek a SOTE hallgatói önkormányzatának irodájára, egy ablak betört.

19 19 PB aprilis.indd 19

2010.04.12. 18:34:58


KÖZTÜNK SZÓLVA BÁLINT DÁVID

MESSZE TÖBB MINT INGYENMUNKA » EKF ÉS ÖNKÉNTESSÉG Több mint 400 civil szerepvállalás, 8000 önként végzett munkaóra, sikeres helytállás fesztiválokon, és külföldi rendezvényeken egyaránt. Az állami és a civil szektor munkájának összeházasításával kísérletező pécsi önkéntes projektnek, könyvbe illő sikerein túl azonban komoly kihívásokkal is meg kell küzdenie. A mostani állás szerint 250 aktív taggal működő programra szinte nulla anyagi forrás áll jelenleg rendelkezésre. A pécsi önkéntes program még 2007 nyarán indult el, egy Pécs2010 EKF-programsoroló alján napvilágot látott a hirdetést követően. – „Erre a minimális felhívásra akkor, mintegy száz fő jelentkezett” - emlékezett vissza Knyihár Éva, az önkéntes program koordinátora és az Istenkúti Közösségért Egyesület társelnöke, akit a projekt jelenlegi helyzetéről kérdeztünk. A kezdetekben Tarrósy István által meghirdetett „2010re 2010-en” szlogen sosem tűnt könnyen értelmezhető koncepciónak, meséli a koordinátor. – „Odáig jutottam, hogy nagyon büszke lennék, ha az önkénteseink 2010-ig 2010 alkalommal tudnának megnyilvánulni.”. A program jelenleg 600 regisztrált főt tudhat magáénak, amelyből 200-250 fő valóban aktív, de ez a szám bőven sok a jelenlegi helyzetben – „Jelenleg is azzal küzdünk, hogy sokkal több, az önkéntes, mint ahány feladatra be tudjuk őket hívni.”

» FÉLIG MEGVALÓSULT ÁLMOK A 2007-ben startoló projektnek már volt hová nyúlnia, a koncepció főbb vonásait Knyihár Éva tette le az asztalra még 2006-ban. A városi civil alaphoz akkor eljuttatott pályázat egy szakmai javaslat volt, amely a folyamatok lebonyolítására, illetve az érintettek felkészítésére vonatkozott. A gyakorlatban megvalósuló koncepció azért vetett fel

kérdéseket. Épp annyit vettek ki a tervből, hogy ne lehessen igazán ráismerni a végére. A városi alaptól, a projekt beindítására beadott pályázatban kért büdzsé egy töredékét kapta meg a program az induláskor. Ahogy a projekt koordinátora elmesélte: „Egyszer kaptam 100 ezer forintot, amiből az első találkozót, illetve a kitűzők és egyebek legyártását finanszíroztuk, de tudható volt, hogy ez a tervezet megvalósításához nem lesz elég a felvezető évektől a fővárosi év végéig.”. A későbbiekben létrehozott Pécs2010 Menedzsmentközpont ezt követően a program legszükségesebb elemit finanszírozta, egyes képzéseket, illetve a program stratégiai kidolgozását. Így az egyéb programelemekre nem igazán jutott a forrásból. Amint azt a projektvezető asszonnyal folytatott beszélgetésből kiderült, az eredetileg tervezett összeget olyan alapvető dolgok finanszírozására fordították volna, mint a külsős helyszíneken dolgozó önkéntesek utazási támogatása, folyamatos szakmai felkészítés, vagy egész napos munka esetén az európai gyakorlatban mára bőven elfogadott étkeztetés, a projekt promóciója szintén a forráshiány miatt van jelenleg is takaréklángon. A program kezdetét követően a projekt koordinátora fél évig ingyen vitte a faladatokat a cégnél, mint mesélte, egy ilyen kihívás leszervezése, megvalósítása, illetve az ezzel járó szakmai presztízs megérte a fáradságot. A félév eltelte után az önkéntes program lebonyolítását a Pécs2010 Menedzsmentközpont kiszerződtette, így került át az Istenkúti Közösségért Egyesület által üzemeltett önkéntes központhoz. Az akkor kialakított szűkös büdzsé ellenére – körülbelül 200 ezer forintról volt szó havonta – a civil szervezeten keresztül sikerült a program finanszírozásához külön pályázati forrásokat mozgósítani. A problémák azzal kezdődtek, hogy 2010 februárjában

20 PB aprilis.indd 20

2010.04.12. 18:35:01


KÖZTÜNK SZÓLVA BÁLINT DÁVID

egy problémás HEFOP-pályázat miatt Istenkút számláit inkasszózták. A civil szervezet jelenleg is végez szakmai tevékenységet – a Pécs2010 EKF önkéntes programjának szakmai részében is – de a pénzügyi lebonyolításban február óta nem tud szerepet vállalni. A menedzsment ekkor a munkaügyi központ Új Munkahelyek Programja keretében vette vissza a programot saját működtetésre, de a helyzet így sem egyszerű. Ugyanis Istenkúttal a programok finanszírozására fordítható pályázati források is eltűntek a szerződésbontást követően. „Jelenleg ott tartunk, hogy nulla forintból működik a program. Erre a programra pénzt, a Menedzsmentközpont jelenleg nem tud költeni.” – öszszegzi a helyzetet Knyihár Éva. A programra egyéb civilszervezeteken keresztül próbálnak forrásokat találni. A szűk mozgástér annyi hátránnyal biztos jár, hogy az adminisztrációs munka egészét egy személyben végzi a program főkoordinátora, beleértve ebbe az ügyintézést, vagy akár az egyszerű elektronikus levelezés kézbentartását. Az összehasonlítás kedvéért, 2008-ban a szintén Európa Kulturális Fővárosa címet elnyert Liverpool esetében ugyanezt a feladatkört három fő állású és két félállású koordinátor, saját honlappal, ajándéktárgyakkal és 10 000 önkéntessel látta el.

» A MUNKA DANDÁRJA A program mindezek ellenére tiszteletet parancsoló eredményeket tud felmutatni. A 2008-as Pécsi Egyetemi napokon történő debütálást követően – itt az EKFterem díszítését végezték művészeti karos önkéntesek – a program önkéntesei jelen voltak az Operálián, az Ördögkatlan Fesztiválon, a külvárosi szociális programokon, kiállítóterek installációinak építésekor, külföldi vásárokon tolmácsként a Pécs2010 projekt képviseletében, illetve kiemelkedő eredmény még a hivatalos megnyitó ünnepség és az előkészítő napon végzett sikeres munka a maga 70 önkéntest megmozgató feladataival. Kinyhár Éva az önkéntesség egy másik nagyon pozitív eredményeként említi azt a pluszt, amelyet az ilyen jellegű részvétel pusztán emberileg adhat - „Nemcsak ingyenes munkaerőről van szó, hanem emberi kapcsolatokról is, amelyek képesek olyan pluszt adni, amely egy munkahelyet teljesen át tud formálni.” A koordinátor beszélgetésünk során kifejtette: reméli a program a sikereket megragadva 2010 után is érezteti majd hatását, mivel mindig is fontos cél volt, hogy a sze-

repvállaláson túl hosszútávon is megtalálják a részvevők számára azt a kört és szervezetet, ahol be tudnak illeszkedni a későbbiek folyamán.

» A HÍD TÚL MESSZE VAN Az önkéntes program még kevésbé ismert vonulata a majdnem megvalósult nemzetközi szál. Az EVS (Európai Önkéntes Szolgálat) keretein belül kigondolt koncepció keretében egy Európában sosem látott méretű összefogással dolgozott volna a három kulturális főváros egy közösen kiállított 100 fős csapattal. A dolgok biztatóan alakultak, pécsi részről kezdeményeztek egy találkozót Isztanbulban, ahol Essen képviselőivel kiegészülve tárgyalások indultak a részletekről. Mindezzel párhuzamosan megtörtént a pécsi Menedzsmentközpont akkreditációja mint önkéntes küldő és fogadó szervezeté, majd az egész kezdeményezést a Menedzsmentközpont leállítatta, mivel kivitelezhetetlennek látták a város nem túl rózsás anyagi helyzetében a 60 milliós EU-s támogatás elnyeréséig az összeg meghitelezését.

» EGYETEMEK, KATONÁK Bár a nemzetközi vonal ebben a formájában köddé vált, de a program másik erős szálát képző, a PTE-vel folytatott kooperáció keretén belül sikerült mégis visszahozni, a programban résztvevő Erasmus-os diákokon keresztül. Az egyetemi részvételről korábban egy rektori szintű tárgyalás és szándéknyilatkozat döntött a projekt esetében. A szervezők jelenleg is várják a hallgatók jelentkezését, a tapasztalatok e téren bíztatóak, az eddigi 600 regisztrált önkéntesből mintegy 200 egyetemista. Knyihár Éva szerint fontos hogy jöjjenek az egyetemisták, mivel szükség van a segítségre, „és ez nekik is egy nagy lehetőség”. Jelenleg egy szándék e-maillel bárki regisztrálhatja magát, mint önkéntes. Arra a kérdésre, hogy vajon mi motivál valakit, hogy a felmerülő problémák ellenére is kitartson egy egyszerre rázós és felelősségteljes munka mellett, Knyihár Éva kifejtette: „Egyszerűen nagyon szeretem csinálni, ez egy hálás feladat, nagyon sok szeretet kapok az emberektől.”. A program iránt érdeklődőknek: onkentes@pecs2010.hu 20/2637-659

21 21 PB aprilis.indd 21

2010.04.12. 18:35:03


KÖZTÜNKSZÓLVA LENTHÁR BALÁZS

SZÁLL A VERÉB FÉSZKÉRE » SZÖVETSÉGES SZEREP A NÉMET MEGSZÁLLÁSBAN? 1944. március 19-én a Margaréta-terv keretein belül a Wehrmacht és az SS egységei megszállták Magyarországot. Az uralkodó elmélet szerint ez azért következett be, mert Hitler ráunt Kállay Miklós miniszterelnök hintapolitikájára, és a keleti front közeledtével tiszta helyzetet kívánt teremteni. A legújabb kutatások alapján viszont a kép ennél jóval árnyaltabb színezetet kap. Borhi László, az MTA-TTI tudományos munkatársa egy éve publikálta nagydoktori disszertációjának egyes részleteit a HVG-ben, amelyben arra jutott, hogy az ország megszállása lényegében a nyugati szövetséges hatalmak provokációjának köszönhetően valósult meg. Történt ugyanis, hogy 1944. március 15-én Bottornyánál az OSS-nek (a CIA elődje) egy ejtőernyős különítménye ért földet Florimond Duke ezredes vezetésével. A Veréb-misszió fedőnevű akció keretein belül fel is vették a kapcsolatot a magyar elhárítással, és azt állították, hogy Roosevelt elnök üzenetét hozzák. Az elhárítás feje vitéz Ujszászy István vezérőrnagy – a későbbi kiugrási kísérlet egyik kulcsfigurája – is fogadta őket. Az üzenet biztosítékot tartalmazott arra, hogy ha a magyarok kiugranak a háborúból, akkor szövetséges, tehát nyugati megszállás alá kerülnek. Ez természetesen a legpofátlanabb hazugság volt, hiszen az OSS tisztjei már pontosan tudhatták, hogy a balkán helyett Franciaországban lesz a partraszállás, mivel erről még 1943 decemberében döntés született. Joggal teheti fel az egyszeri ember a kérdést, hogy mi volt akkor a célja ennek a küldetésnek? Erre hadd válaszoljon Wilhelm Höttl, a német Birodalmi Biztonsági Főhivatal magyarországi képviselője, Veesenmayer politikai tanácsadója, aki a Veréb-misszióról a magyar elhárítástól (!) értesült: „Hitler a plafonon volt, végül ez váltotta ki a Margaréta-terv végrehajtását.” Ahhoz, hogy lássuk, miért volt ez érdeke a szövetségeseknek, tekintsük meg az 1944. márciusi hadi helyze-

tet. A Wehrmacht és szövetségesei defenzívába szorultak a keleti fronton, ahol bármikor bekövetkezhetett egy nagyarányú szovjet áttörési kísérlet. Európában viszont mindenhol nyugalom van, így ha a németek meg akarják szállni Magyarországot, akkor csakis nyugatról vonhatnak el csapatokat, ezáltal megkönnyítvén az éppen partraszállni készülő szövetségesek dolgát. Ezt az elméletet támasztja alá William Leahy vezérkari főnök egy levele 1943 novemberéből, amit Freeman Matthewsnak, a külügyminisztérium európai osztálya vezetőjének írt. Ebben a levelében Leahy azt fejtegeti, hogy mennyiben mozdítaná elő a szövetségesek céljait, ha Magyarország és Románia kilépnének a háborúból, de rámutat arra is, hogy ebben az esetben számolni lehet az említett országok azonnali német megszállásával. Ezzel egy időben történt, hogy az OSS akkori főnöke „Vad” Bill Donovan utasította Allan Dullest – a későbbi CIA főnökét – a magyarországi kiugrás kidolgozására. A fent leírtak két dologra engednek következtetni. Vagy az történt, hogy a titkosszolgálat a katonai felső vezetés háta mögött egy teljesen más koncepció alapján próbált dolgozni, ami háború idején nonszensz, vagy tényleg arról van szó, hogy a partraszállás sikerének érdekében felültettek minket, és a nyakunkra hozták a németeket. Ha ez utóbbi történt, akkor a nyugati szövetségeseket nagyon komoly felelősség terheli mindazért, ami az országban a német megszállás után bekövetkezett, kezdve a zsidók deportálásától a Szálasi puccsig. Ne feledjük el, hogy magyar állampolgárt nem deportáltak 1944. március 19-ig, illetve, hogy Horthy szóba sem állt Szálasival a megszállásig, mi több, még le is csukatta anno. A fentiek tükrében nem ártana egy részletes vizsgálat a szövetségesek Magyarország történetében betöltött háborús szerepét illetően.

22 PB aprilis.indd 22

2010.04.12. 18:35:03


PEN BÁN ATTILA

EVERYTHING YOU NEED TO KNOW ABOUT PEN For over one and a half decade the University Days of Pécs (Pécsi Egyetemi Napok) has been the largest youth festival organised in the city as an annual event (earlier it was organised once in two years), and it is also the opening of the year’s series of events as well. After the huge success of the PEN in 2008, The Student Union of the University of Pécs (called EHÖK in Hungarian) has decided to return to the previous year’s tradition and re-organised the festival as an annual event, which is now an integral part of the ‘Pécs2010 European Capital of Culture’ ongoing series of events. Since 2009, PEN has a new venue at the Leather Factory in Pécs, after the past year its outgrown the Zsolnay-factory, its former home. One of the main part of the fest is the election of the rector of students, where separate teams from (each team formed by the prospective rector and his supporting crew) all around the faculties of the university are taking part in a four day (plus VAT) competition, achieving various types of goals - all in the essence of fun and entertainment. Every single team has a unique conception, limited by only the imagination and the closing time of pubs. Among this year’s competitors nine teams are participating; two of them made up by vampires (the old-school, and the sparkling ones), Russian vodka smugglers who have devoted themselves to steal the festival’s stock of booze, the entire crew of the spaceship PENterprise in search for PENdora, soon-to-be lawsuits in black, glam rockers back from the 80’s, the very descendants of our conquering forefathers, cheering cheerleaders from PENsylvania and last but not least some brainiacs with their local superhero the Breadman.

selection of hungarian bands - will surely make this four days unforgettable. Also a new program venue will be introduced: the Red Bull Party Arena with popular DJ’s playing all night. And according to the tradition for a few years back: there’s no PEN without La Fanfare en Pétard and its overwhelming street music! Besides the main parts there will be even more cultural and audiovisual programmes such as the ‚Ikarus-project’ (a kind offer from the Transportation PLC of Pécs) - an outdated articulated bus transformed into a coffee lounge, where a large variety of cultural and audiovisual events will be held. The dramatic performances will take place at the ‚Csipáncsap Stage’, where you could also find the two pub-musician troubadours Balázs Lenthár and Bulcsú Babarci. And sooner or later you’ll surely come across one of the Soltis Theater’s comedians or improvisational performances. And if you got tired in the all-night rush, the PEN-bus will take you home this year as well as the year before. During the festival there will be bus services by the hour from 22:00 to 04:00 from the bus station at Szántó Kovács János street to the Leather Factory, and back. The line covers among others Jakabhegyi Youth Hostel, Árkád, Egyetemváros, and Tüzér street. Traveling by the PEN-bus is free with a festival armband. Watch out for our posters at the PEN-stations! See you in the opening event!

Another key element of the PEN is to provide a place for known Hungarian bands and special foreign productions too. This year’s PEN offers festival visitors four different concert locations, and separate places for off-programs. The headliner performers - like the instrumental hiphop legend DJ Krush, the synth-pop ‚girl-band’ Client, the Texan-Mexican rockers Tito & Tarantula, the crazy Frenchmen of the Les Trouffes Krétiennes, and the veterans of ska: The Toasters, supported by the richest

23 23 PB aprilis.indd 23

2010.04.12. 18:35:04


PEN VÁRNAGY SZABOLCS

A PEN HAZAI FELHOZATALA Zenei kínálatában is felülmúlja korábbi elődeit a 2010-es PEN. A fő irányvonal ugyan nem változott, de mellette eddig teljesen mellőzött stílusokra is ügyeltek a szervezők, mint a trip-hop vagy a metál. Az elektro rajongók egy külön sátrat kapnak, azok pedig, akik a színpadok között keringve elszédültek, lazulni is leülhetnek egy Ikarus buszba. A keményebb stílusok minimálisan szerepeltek eddig a palettán, ám idén bőven lesz mire rázni a rőzsét. A pécsieket a Skru képviseli, akik dallamos modern metált játszanak, valamint a társadalmi szerepvállalást szorgalmazzák. A honlapunkon interjút is olvashattok velük. Mellettük itt lesz a hazai újvonalas metál egyik legismertebb bandája, a többek között extrém színpadi produkcióiról elhíresült Subscribe, de az Isten Háta Mögött szürreális utazásán is részt vehetünk. Akik pedig inkább vidámkodnának egy punk bandára, elnézhetnek a Hétköznapi Csalódások vagy a Tegnap koncertjére. Külön öröm az Esclin Syndót és a Realistic Crew-t a fellépők között látni. Fura, hogy ők nem nagyon járnak le Pécsre, pedig Berger Dalma (korábban mindkét banda, most már csak az Esclin Syndo énekesnője) ide valósi. De, ami ennél is fontosabb, ők a magyar trip-hop színtér úttörői. A Realistic Crew atmoszférikusabb, elszállósabb, az Esclin Syndo pedig inkább indusztriálba hajlik. Igazán egyedülálló zenei élményre

számíthattok, úgyhogy ezt a két nevet mindenképp írjátok fel a „bandák, melyeket nem szabad kihagyni” listátokra, hiszen hiába magyarok, ritkán lehet elkapni őket élőben, pláne mifelénk. Persze, a PEN fő irányvonala mindig a bölcsészbarát alternatív irányzatok felé húzott, amit idén sem hanyagoltak el a szervezők. Lesz Kiscsillag és 30Y is, valamint Heaven Street Seven. Az országos hírnévnek örvendők mellett a helyi nevezetességeink is megfordulnak majd a színpadon, például láthatjátok majd a The Crybabies, a Szimur és a Szigor Igor koncertjét is. A könnyen befogadható elektronikus vonalat pedig a Colorstar és az Anima Sound System fogja képviselni. No, és nem hagyhatjuk ki a Timur Lenket, hiszen nélkülük nincs PEN. Karunk felsőbb éves hallgatói körében istenként tisztelik őket, kívülről tudják a Kultúrrap szövegét, és napi szinten kapcsolatban állnak az alkohol mellékhatásaiért felelős bűnszövetkezettel, melyről az Alkohológia nevű irományban olvashattok a banda honlapján (timurlenk.hu). A Timur Lenk dalai gyakran a humoros szövegükre épülnek, így ahhoz, hogy teljes legyen a hatás, minimálisan nem árt őket ismerni, úgyhogy keressetek rájuk a neten, nem fogjátok megbánni. A leglátványosabb idei újítás a Red Bull partycsarnok, mely csak DJ-knek lesz fenntartva. Ezzel egy eddig elhanyagolt szubkultúrát céloztak meg a szervezők, akiket az élő zene annyira nem hoz lázba, viszont egy keverőpult és egy több száz cd-t rejtő válltáska annál inkább. A Pécsett rendszeresen játszó Albrecht és Portugal mellett többek között Dévényi Tibi bácsi, DJ Junior és Whiteboy is szerepel a palettán. Persze, ez is csak egy szelete a felhozatalnak. Nem beszéltem még a hiphopról, pedig a Punnany Massif májusban megjelenő új lemezéről fog számokat durrantani, és itt lesz a Bëlga is. Akik a nagy pörgésben elfáradtak, az Ikarusz projekt csuklós buszába ülhetnek be egy kicsit, hogy hátradőljenek és lazuljanak a MélyPécs ütemeire. Péló, ShoSho, Pausz és Bodoo nyúl majd a lemeztáska legaljára, hogy jazzel, soullal és lágy hip-hoppal szolgáljon a kikapcsolódni vágyóknak. Kollégánk, Lenthár Balázs pedig gitárt fog ragadni, hogy az Ikarusz projektben füstös kocsmai hangulatot varázsoljon egy kis bluesszal. Több infóért nézzetek fel a PEN honlapjára!

24 PB aprilis.indd 24

2010.04.12. 18:35:04


PEN VÁRNAGY SZABOLCS

LEGENDÁK A PEN-EN A Pécsi Egyetemi Napok abban a szerencsés helyzetben van, hogy támogatóiknak hála, nem kell a már bejáratott, biztos közönséget hozó, ám egy idő után unalmassá váló zenekarokra korlátozniuk magukat, hanem fő kritériumuknak a zenei értéket tehetik meg. A felhozatalban lesznek legendák és olyan feltörekvő bandák is, akik húsz év múlva fognak legendásnak számítani. Összesen tíz külföldi fellépő fog Pécsre látogatni a világ minden tájáról, legyen szó akár Japánról, Amerikáról vagy több európai országról. A legtöbben DJ Krush nevét emlegetik csillogó szemekkel, ami nem véletlen. A japán hip-hop egyik úttörője ő, akinek a keverő a hangszere, és amikor hozzáér, a közönség álla leesik. Fellépéseit sötét, atmoszférikus hangzásvilág jellemzi, melyben ugyanúgy megtalálhatóak a jazz elemek, mint a legsúlyosabb hip-hop témák vagy a tradicionális japán hangszerek. Egy végtelenül aprólékosan összeválogatott szettet fogunk tőle kapni, amit egyhamar biztos nem felejtünk el. Amerikából is érkezik hozzánk nagy név, méghozzá a Toasters. Őket akár DJ Krush teljes ellentéteként is nézhetjük, hiszen a legönfeledtebb és legvidámabb koncertet várhatjuk tőlük. Ők az amerikai ska harmadik hullámának egyik úttörő bandája, akikre a tengeren túlon valahogy úgy gondolnak, mint ahogy mi a Specialsra. Heten fognak a színpadra zsúfolódni gitárokkal, szaxofonnal, trombitákkal, hogy a jamaikai gyökerekhez visszanyúló dallamos, ám a punk-rock feszes tempójával ötvözött zenéjükkel megtáncoltassanak mindenkit.

hangulatfelelőse volt a francia utcazenekar, és pillanatok alatt helyi celebritássá vált amerre csak járt, zenélt, legyen szó akár a Jókai térről, akár a diákrektor-vetélkedő helyszíneiről, vagy a fesztivál területén két sátor közötti füves placcról. Gyakran teljesen megbénították a közlekedést, mivel a köréjük gyűlt emberektől nem lehetett elférni. Nem mintha bárki ott akarta volna hagyni őket. Természetesnek tűnik, hogy a PEN-ek PEN-jére, a 2010-esre is elhívják őket. Színpadi fellépésük mellett idén is végigkísérik majd a csapatokat, spontán koncertjeikre a Bőrgyár területén bárhol számíthatunk. Nehéz kiválasztani, hogy kiket mutassunk be, hiszen a tíz külföldi fellépő mindegyike okkal került a programba, és mindegyikük egyformán izgalmas és zseniális a maga módján. Sokan bizonyára a szememre vetnék, ha a Clientet nem említeném meg. A Depeche Mode kedvenc bandájaként aposztrofálták őket, zenéjük pedig a hűvöskés, ám mégis fülbe mászó dallamokkal operáló new wave, elektropop vonalon halad. És akkor még a hölgytagok extravagáns uniformisairól nem is beszéltem. De a kaliforniai Tito & Tarantuláról sem szabad megfeledkezni. A ’90-es évek elején alakult rockbanda koncertjén valószínűleg még a fiúk is a színpadra fogják dobálni a bugyijaikat. Ez csak rövid ízelítő volt a felhozatalból. Látogassatok el a PEN honlapjára (pecsiegyeteminapok.hu) vagy a Rocksertés blogjára (blogsertes.blog.hu), ahol bővebb információk, képek, videóklipek és számos finomság várja a látogatókat.

Londonból az Urban Voodoo Machine érkezik majd, hogy egy burleszk darabba kalauzoljon minket. Whiskyvel átitatott cigány-blues és a punk-rock keveréke, amit játszanak, némi rockabillyvel és még több whiskyvel felöntve. Zenéjük ennek megfelelően teljesen csapongó, néha kemény, a következő pillanatban már érzékeny, örömlányokat és kalózokat emlegetve. Akinek tavaly a Firewater tetszett, őket imádni fogja. A végére hagytam a szívünkhöz talán a legközelebb álló bandát, a La Fanfare en Pétard-t. A 2008-as PEN

25 25 PB aprilis.indd 25

2010.04.12. 18:35:05


PEN RÁKOS BLANKA

„PEN-RE,PEN-RE!” A teli torokból skandált csatakiáltás a PEN Tehetségkutató közönségkedvenc zenekarainak dübörgött három estén keresztül. Az elődöntőben résztvevő 22 zenekar közül azonban csak 8 nyerte meg nemcsak a hallgatóság, de egyben a zsűri kegyeit is. A Pécsi Egyetemi Napok keretén belül immár harmadik éve mutatkozhatnak be fiatal, főként főiskolás vagy egyetemista tagokból összeállt zenekarok, hogy a selejtező és elődöntő után végül a legjobb nyolc a PEN egyik színpadán adhassa – nagy eséllyel – első fesztiválkoncertjét. Bár minden évben akadnak rutinos, sokat játszó zenekarok, a korábbi évek beszámolói mégis azt igazolják, nagy élmény fellépni a PEN-en. Idén a remek felhozatalnak köszönhetően három naposra bővült elődöntőből továbbjutó zenekarok olyat produkáltak Szenesben adott negyedórás fellépésükön, hogy az remélhetőleg a Pécs2010 színpadon is megállja majd a helyét. A nyolc zenekar egészen széles műfaji skálát jár be, és talán kijelenthetem, hogy a közönség igényei a legtöbb esetben szerencsésen találkoztak a zsűri elképzeléseivel. Az elődöntő első napján a népes rajongótábort számláló helyi Borbazár tűnt a közönség favoritjának, a zsűri viszont pozitívabban ítélte meg a szintén helyi Headless Trio-t és a budapesti Second Avenue-t, végül csak az utóbbi jutott át a rostán az első nap fellépői közül. Zenéjükben az elektronika keveredik az alternatív vonallal, mindezt hatásosan fejelték meg egy zsűri által külön kiemelt perkással.

nes indiepoprockként aposztrofált muzsikája, és különösen utolsó, franciául előadott, ritmusos sanzonszerű dala lekenyerezte a zsűrit. A Derültégből funky, hiphop, jazz elemekből építkező világát a közönség és az ítészek is érdemesnek találták a fesztiválfellépésre, csakúgy, mint a The Three Teadies early reggae, rocksteady vonalon mozgó produkcióját. Ez utóbbi énekese egyúttal kiérdemelhette volna az elődöntők showmanje címet is – színpadi megjelenése és az általa levezényelt röpke koncert szélsebesen repített el mindenkit a vidám Jamaikába. Az elődöntők és az after partyk mindhárom nap teltházzal mentek, a friss zenére vágyó érdeklődők mellett a diákrektor címért versengő csapatok is maszszívan vegyültek a tömegben, bánhatja, aki kihagyta! A Tehetségkutató természetesen ezzel nem ért még véget, a döntősök koncertjeit a PEN-en a Pécs2010 színpadon nézhetitek meg minden nap fél nyolctól. Azonban nemcsak zenekarok vesznek részt az idei rendezvényen: a DJ és MC kategóriában jelentkezők válogatása ebben a pillanatban zajlik, közülük négyen lépnek majd fel a Red Bull Partycsarnokban. A továbbjutókat ezen az ágon az Anima Sound System atyja, Prieger Zsolt, a pécsi DJ-szcéna ismert alakja, cOp, valamint a tavalyi országos beatbox-verseny győztese, Defa értékeli.

A második nap nyolc zenekara már egész más továbbjutási arányt mutat, a fellépők fele érdemelte ki a döntőt. Az Armenise karizmatikus, huncut tekintetű énekesével és lendületes, friss zenéjével hódított, a Poe Jazz Project nevükből adódóan jazzben utazó ötösfogata hihetetlen profizmusából adott kóstolót, melyet a közönség a zsűrivel karöltve már a számok közben is tapssal és füttyel éljenzett. A Folk Fellows, leginkább amerikai népzenének nevezhető muzsikája igazi kuriózumként hangzott fel, nemcsak a Szenes, de valószínűleg a közönség nagy része sem hallott még hasonlót élőben. Zenei világuk nagy hatással volt a zsűrire is, csillogó szemmel jelentették be továbbjutásukat. Az este befejezéseként bődületes sikerű koncertet adott a Bleeding Pink. Repertoárjukban nagy sikerű, befutott csaj-pop feldolgozások szerepelnek – a másnapi eredményhirdetésen a zsűri úgy jelentette be őket, „a közönség juttatta tovább!” Az utolsó napról – jó matekosok már kiszámolták – három zenekar érdemelte ki a döntőt: a Pieris általuk szí-

26 PB aprilis.indd 26

2010.04.12. 18:35:05


PEN VÁRNAGY SZABOLCS

DIÁKREKTORVÁLASZTÁS Nem csak a várható programok miatt lesz az idei a valaha volt legnagyobb PEN, hanem a diákrektorválasztás miatt is. Kilenc csapat fog versengeni egymással, és kettő csak azért indul, hogy a felhozatalt színesítsék. A Szenesben a tehetségkutatók alkalmával találkozhattatok már vámpírhordákkal, lovagokkal, szurkolólányokkal és hasonló jelmezekben randalírozó egyetemistákkal. Íme a teljes lista. Karunkat a PENesztrojka szeszcsempészei fogják képviselni. Történetük szerint a fesztivál alkoholkészleteit elrabolták, ők pedig ezen mélységesen felháborodtak. A titkos recept alapján készülő vodkájukból legurítottak párat, és sikerrel ideteleportáltak Oroszországból, hogy visszaszerezzék az egyetemistákat éltető nedűt. Az épületen velünk osztozó TTK-sok röpke ezer évvel lemaradtak honfoglaló társaiktól, így PENfoglalók lettek. Meghágták Vereckét, miközben táltosuk csodálatos verseket költött, melyek közül biztosan elszaval párat, ha szépen kéritek. Csúcstechnikával is villantani fognak a PEN-en. Egyrészt itt lesz a jogi kar titkos alakulata, a PEN in Black, akiket csak a legritkább esetben vetnek be, amikor valaki rettenetes bűnt követ el. Kapaszkodjatok meg, a Rocksertés ellopta a jogosok egyik öt literes Koccintós borát! Valamint pár űrlény is elszabadult, de ezzel majd akkor tudnak csak törődni, ha meglett a boruk. Mellettük itt lesz az <oPEN> POTE, akik a PENterprise legénységét alkotják. A tavalyi zombi invázió elől menekültek, hogy megtalálják PENdorát, és itt kötöttek ki. Szerencsére a zombiktól már nem kell tartani, vámpíroktól viszont annál inkább. Két klán is szabadon fog garázdálkodni. Az egyik a közgazdászok Drunkula klánja, akik a régi vágású, gótikus megjelenésű, hegyes fogú vérszívókat képviselik. A másik pedig az ETK-ról érkező PENlight csapat. Ők az új generációs, dögös rockzenére bevonuló, a fényben selymesen csillogó vámpírok, háziállatuk pedig Dollár, a láncon tartott vérfarkas. Ha már a rock zenénél tartunk, akad egy igazi glamrock bandánk is a FEEK-eseknek hála. Szex, drog és rock’n’roll, ahogy mondják a Metálcicák. Persze, a magukra valamit is adó sztárok nem járnak egyedül, így a zenészek körül folyton ott zsongnak a rövid szoknyás, sza-

kadt harisnyás, n e o n h a j ú groupie lányok is. Hiába, ők menők. Nem úgy, mint a művészetisek PENész névre hallgató csapata, amely csupa lúzerből áll. Lázadó lúzerekből, hogy pontos legyek, hiszen megelégelték, hogy nem hívja el őket soha senki sehova. Úgyhogy most jönnek, Penese vezetésével, akit az anyukája is el fog kísérni. Hiszen egyedül nem jöhetne. A tavalyi nyertesek, a Pollackosok szokás szerint idén is titkolóznak és csak az utolsó pillanatban fogják felfedni magukat. Annyit tudni, hogy skótok lesznek. Ez sok szoknyát és még több wiskey-t jelent, úgyhogy kíváncsian várjuk őket. Ez a kilenc csapat fog a diákrektori címért versenyezni, ám akad még kettő, akik bár nem vesznek részt a játékokban, de azért végig ott lesznek a fesztiválon. Az egyik a PENthouse pen-pen lányainak szurkolócsapata, a másik pedig a PENdragon, a kerek asztal legendás lovagjai, akik egy fura baleset folytán a jövőbe, azaz jelenünkbe pottyantak. A csapatok már lázasan dolgoznak, és hihetetlen jelmezeket gyártottak maguknak. Az mindent elárul, hogy egy benzinkútnál egy szegény kislány sírva fakadt, amikor meglátta a KTK-s vámpírok vezérét, és az anyukája nem tudta vele elhitetni, hogy nincsenek igazi vámpírok, hiszen ott állt egy előtte. Szóval készüljetek, ha csak a diákrektor csapatokon múlik, tényleg ez lesz minden idők legnagyobbat robbanó PEN-je!

27 27 PB aprilis.indd 27

2010.04.12. 18:35:05


AGYRESZELÉK VIDÓ GÁBOR, LENTHÁR BALÁZS

ÜNNEP ÉS JELENTÉSTARTALOM » MÁRCIUS 15. AZ ELMÚLT MÁSFÉL ÉVSZÁZADBAN I. Van, aki tudni véli, mit ünnepel március idusán, és rá is vágja, hogy a ‚48-as forradalom és szabadságharc évfordulóját. Van, aki csak annak örül, hogy nem kell iskolába/munkába mennie aznap, de azért érzi, hogy hirtelen több lett a Petőfi meg a Tizenkét pont, mint általában. Írásunk célja, hogy megnézzük, hogyan is emlékeztek különböző történelmi korszakokban, illetve egy alternatív dátum vizsgálata, mely a későbbi események tükrében sokkal jelentősebbnek tűnik, mint március 15. Azt, hogy mi történt Pesten 1848-ban, mindenki tudja, hiszen túl vagyunk jó pár iskolai megemlékezésen, ahol ugyan idealizálva, de szánkba rágták az eseményeket. A bécsi forradalom hírére Jókaiék a Pilvaxban elköltött ingyenes villásreggeli után (mert hát a fiatal értelmiségnek akkor sem volt több pénze, mint most) közös sétába fogtak a folyamatosan duzzadó tömeggel, és menet

közben próbálták kitalálni mihez is kezdjenek. A „szervezők” dilettantizmusát mi sem bizonyítja ékesebben, minthogy dél magasságában a szónokok hazaküldték a tömeget ebédelni és délután háromra tűztek ki találkozót a Nemzeti Múzeum elé. Egy valamirevaló rendőrfőnök kevésbé zavaros időkben ekkor fogatta volna el a főkolomposokat, és karhatalmat rendelt volna a múzeumhoz azzal a paranccsal, hogy szedjék össze a kokárdásokat. Szerencsére nem így történt. A bécsi felfordulásnak köszönhetően a hatalom olyannyira tehetetlen volt, hogy a Budai Várban szolgáló császári csapatok parancsnoka, Ignaz Lederer lovassági tábornok nem is tudott arról, hogy Pesten forradalom van. Pedig ekkorra már Petőfi helyett – ugyanis Sándorunk botrányosan zavaró kappanhanggal rendelkezett – Egressy Gábor színész elszavalta a Nemzeti dalt a múzeum lépcsőjén, majd a tömeg vidáman felkerekedett, hogy kiszabadítsa Táncsicsot. Amint a fenti kis szösszenetből kitűnik, kissé komolytalanra sikeredett ez a forradalmasdi, és joggal tehetjük fel a kérdést, hogyan lett ebből felelős magyar minisztérium? Hogyan lett ebből másfél éven át tartó önvédelmi harc? A válasz kézenfekvő. Sehogy. Ugyanis nem ebből lett. A pesti történettel párhuzamosan ülésezett a pozsonyi diéta, ahol Kossuth sikerrel vitte keresztül az alsóházon egy, az uralkodónak szánt március 3-án íródott feliratát, amelyben nagyjából a Tizenkét pontnak megfelelő követeléseket öszszegzett. A bécsi forradalomról értesülvén a felsőház egy komolyabb népi megmozdulást elkerülendő, elfogadta Kossuth feliratát, aki egy küldöttséggel még aznap Bécsbe utazott, így a pesti eseményekről is már csak ott értesült. V. Ferdinánd szorult helyzetében azonnal megígért mindent, és néhány napra rá kinevezett egy magyar kormányt, mely azonnal munkához is látott (első dolguk volt a for-

28 PB aprilis.indd 28

2010.04.12. 18:35:12


AGYRESZELÉK VIDÓ GÁBOR, LENTHÁR BALÁZS

rófejű pesti radikálisok politikából való kiszorítása). Két héten belül letett az uralkodó asztalára egy 31 cikkből álló törvénycsomagot, mely gyakorlatilag az addigi rendi állapotokat felszámolva egy polgári, parlamentáris állam, illetve – bár ezt akkor még nem tudták – a későbbi önvédelmi harc jogi alapjait teremtette meg. Ezeket a cikkelyeket a király április 11-én aláírásával szentesítette. Összegzésképpen kiemelve, mennyire jelentőségteljes április 11-e, a későbbi harcok folyamán a legtöbb honvédtiszt, akit a császári zászló alá való visszatérésről győzködtek, az áprilisi törvényekre és nem Petőfiékre hivatkozva tagadta azt meg.

II. Mostanra már felmerülhet a kedves olvasóban a kérdés, hogy vajh’ miért ünneplünk akkor március 15-én és nem április 11-én? A válasz megint csak kézenfekvő. Miután az önvédelmi harc elbukott és a megtorlás során sokakat kivégeztek, fogságba vetettek, besoroztak, értelemszerűen az emberek nem voltak elragadtatva a császári ház nevének hallatán, emlékezni meg végképp nem akartak, hogy addigi harcuk jogi alapját egy Habsburg aláírása teremtette meg. Ott akkor sokkal romantikusabbnak tűnt a mindenhol barikádokat vizionáló, lánglelkű Petőfi március tizenötödikéje, mint a pozsonyi diéta győzelme a kamarilla fölött. A bukást követő másfél évtizedben pedig, ha az ember csak pozitívan mert utalni március idusára, már igen könnyen hadbíróság elé kerülhetett. A kiegyezést követően már szabadon lehetett emlékezni. 1898-ban jött az ötlet, hogy nyilvánítsuk nemzeti ünneppé március 15-ét, lett is belőle nagy belpolitikai villongássorozat. A kedélyeket lecsillapítandó, tehát, hogy a kecske is jóllakjon, meg a káposzta is megmaradjon, Bánffy Dezső miniszterelnök a nyíltan rebellis dátum helyett április 11-ét nyilvánította nemzeti ünneppé, mely időponttal szemben már az uralkodó is elfogadóbbnak tűnt, olyannyira, hogy személyesen is részt vett a budapesti ceremónián. Persze ez a döntés ahelyett, hogy orvosolta volna a problémát, még inkább megosztotta az országot, mivel a szocialisták, a függetlenségiek és a polgári radikálisok úgy vélték, hogy felülről rájuk kényszerítettek egy ünnepet, így rendre távol maradtak az állami megemlékezésekről és továbbra is márciusban ünnepeltek.

felszámoló Horthy-rendszer sokáig nem tudott mit kezdeni vele. Adott ugyanis egy magát ellenforradalminak definiáló rezsim, melynek pozitívan kellene megemlékeznie egy forradalomról. Rengeteget bonyolított a helyzeten, hogy a ’48-as események a Habsburg-ház detronizációjához vezettek, és Horthy Miklós, Ferenc József egykori szárnysegédje – aki ugyan a nagy nemzetközi nyomás hatására megakadályozta IV. Károlyt trónja visszaszerzésében – dinasztiahűségét haláláig hangoztatta. A problémát végül úgy hidalták át, hogy a trianoni katasztrófa fényében sokkal inkább illett az országhoz a komor méltóságteljes ünneplés, így március 15-én inkább az aradi vértanúkról és Világosról esett szó. Így is majdnem tíz évnek kellett eltelnie, hogy állami szintre emelkedjen az ünneplés 1927-ben. A második világháború idején a ‚48-as üzenetek közül természetesen a haza védelme vált központivá. A háború után a megerősödő kommunisták igyekeztek a korszakot a maguk marxista-leninista történetszemléletükbe belehelyezni. Így lett Petőfiből, Kossuthból, Bemből internacionalista világforradalmár. Az 19451956-ig terjedő időszakban az MDP (Magyar Dolgozók Pártja) pillanatnyi helyzetét úgy lehetett a legkényelmesebben nyomon követni, hogy az ember megnézte a márciusi felvonuláson, hogy a Petőfi (1945-1948, 1953-1955) vagy a Rákosi (1948-1953, 1955) transzparens volt-e nagyobb. 1951-től nem volt hivatalosan nemzeti ünnep március 15., mivel sok volt a tavaszi ünnep (március 9., március 21., április 4.), de felvonulásokat 1957-ig tartottak. Az ’56-os forradalom után Kádárék érthetően nem lelkesedtek túlzottan az ötletért, hogy a magyarokkal egy nemzeti forradalom évfordulóját ünnepeltessék, ez azonban egy évtizeden belül lecsengett, és az MSZMP a 60-as évek végére már érezte magát annyira erősnek, hogy újra kivigye a tömeget az utcára. Persze a nem központi szervezésű megemlékezéseket szigorúan megtorolták, erre a legismertebb példa az 1973-as Petőfi szobornál történt incidens. 1988-ban a gyengülő MSZMP újra nemzeti ünneppé nyilvánította március 15-öt. A jelenlegi ünnepségek még inkább megosztják a társadalmat, és el lehet gondolkodni azon, hogy ki is a felelős a dolgok ilyetén alakulásáért. Az utcákon forradalmasdit játszó párszáz izgága, vagy az ezt tetteivel és végtelen cinizmusával lehetővé tevő politika.

A monarchia bukása után még érdekesebben alakult a forradalom évfordulójának sorsa. A proletárdiktatúrát

29 29 PB aprilis.indd 29

2010.04.12. 18:35:12


KULTURSOKK STEMLER MIKLÓS

„FONTOS, HOGY KILÁSS A ZENEKARI KISBUSZBÓL” » INTERJÚ DR. BECK ZOLTÁNNAL

BZ: Az ilyen ellentétpárok egyik fő sajátossága, hogy nagyon könnyű megfordítani őket, és újakat kreálni. Jelen esetben mi mehetne jobban szembe a társadalmi elvárásokkal, mint egy olyan rock zenész, aki olvas? Rengeteg sztereotípia létezik a különböző társadalmi csoportokról: ezek alapján például a rock zenészek drogosok, és csak a melltartó kikapcsolása érdekli őket, míg mondjuk az újságírók hazudnak és egyébként is a politikusok kiszolgálói. Szerintem fontos, hogy kiláss a zenekari kisbuszból.

Egyelőre inkább zenél, mintsem tudóskodik Beck Zoli, a 30Y énekese, akit március 12én avattak doktorrá. Az énekes-irodalmárral a sztárság és a tudományos karrier első pillantásra ellentmondásosnak tűnő viszonyáról és disszertációjáról beszélgettünk. A 30Y köszöni szépen, jól van, új lemez novemberre várható.

Egyébként úgy vélem, hogy a rockzene számára fontos az egzisztenciális függetlenség megőrzése; míg egy önkormányzatnak vagy egy országnak nem feladata, hogy közvetlenül támogassa a könnyűzenét, legfeljebb abban lehet szerepe, hogy az eljuthasson a közönséghez.

PécsiBölcsész: Mikorra várhatjuk a habilitációt és a nagydoktori címet?

BZ: Minden olyan tudományos diskurzus érdekel, amelyben olyan kérdések tehetők fel, amelyek más tudományágak esetében nem. Újonnan alakuló tudományágként ide tartozik a romológia is.

Beck Zoli: Egyelőre nincsenek ilyen terveim (nevet). PB: A rockzenészek elismerésének korát éljük: te múlt pénteken kaptad meg a doktori címet, Kiss Tibit köztársasági érdemrenddel tüntették ki, Lovasi András pedig egyenesen Kossuth-díjat kapott... BZ: Egy különbséget azért szerintem fontos hangsúlyozni: míg egy tudományos fokozatot konkrét tudományos teljesítmény alapján ítélnek oda, egy kitüntetés mögött társadalmi megbecsülés áll, és arra is már volt példa, hogy bizonyos hatalmi, kultúrpolitikai megfontolások. Míg a doktori címet szerzi az ember, a kitüntetést kapja. Emellett boldog vagyok, hogy két ilyen meghatározó zenész részesült idén ezekben az elismerésekben, hiszen véleményem szerint az elmúlt két évtized legfontosabb zenész egyéniségeiről van szó, akik mindenképpen megérdemelték ezt a megtiszteltetést. PB: Annyi hasonlóság azért talán mégis van, hogy mind a kitüntetések, mind a doktori címek meglehetősen furcsán hatnak a rockzene világában, amely a mai napig bizonyos értelemben ellenkultúraként tekint magára. Te hogyan látod ezt?

PB: Térjünk át kicsit doktori disszertációdra, amely egy meglehetősen új, még alakuló tudományág, a romológia tárgykörében született, és egyik fő fejezete a lehetséges cigány irodalomról szól. Mi vonzott ehhez a témához?

PB: Milyen kérdések ezek? BZ: Olyan általános, tudományfilozófiai kérdések, mint például az, hogyan jön létre egy tudományos diskurzus? Mi teszi legitimmé? Mikor érkezik el az a pillanat, amikor egy ilyen diskurzus rákérdez önmagára? Eddig nem voltak olyan művek, amelyek a romológiával mint tudományos diskurzussal foglalkoztak volna. A romológia fő tárgya a cigányság, engem azonban elsősorban a cigányságról folytatott beszéd(mód) érdekelt, és az, hogy a cigányság maga hogy van jelen ebben a diskurzusban. A magam részéről arra a paradox következtetésre jutottam, hogy a romológia addig képes az érvényes beszédre, amíg saját felszámolására törekszik. A roma irodalom kapcsán, épp alakuló jellege miatt megint olyan kérdéseket is fel lehet tenni, amit a kiforrott nemzeti irodalmak kapcsán már nem: hogyan képződnek a nemzeti-etnikai kánonok, mennyire meghatározó a szerző etnikai hovatartozása, és ezek a kérdések a kánonokat is kikezdik.

30 PB aprilis.indd 30

2010.04.12. 18:35:13


KULTURSOKK STEMLER MIKLÓS

PB: Veled együtt több mint 50 doktort avattak, ám az egyetem kommunikációja egyértelműen arra törekedett, hogy téged helyezzen a középpontba, mintegy veled „adva” el az egész eseményt. Te mit szóltál ehhez?

BZ: Egyrészt persze örömteli, hogy ez a fontos esemény ennek révén nagyobb nyilvánosságot kapott, másrészt nem érzem szerencsésnek ezt a megoldást, hiszen így a történet olyan kontextusba, közegbe került, ahol az egész értelmezhetetlenné vált. Egy bulváros jellegű híradásból, ami az én személyemre koncentrál, nem derül ki, hogy mit is jelent egyáltalán a PhD, milyen tudományos teljesítmény is kell ehhez. Nem véletlen, hogy a zenekar saját felületein ez nem is volt hír, nem akartuk keverni a két dolgot. PB: Beszéljünk röviden a 30Y-ról, hiszen az olvasókat valószínűleg ez is érdekli. Lassan másfél év telt el a legutóbbi lemezetek megjelenése óta, mikor várhatunk tőletek új anyagot? BZ: Sokféle projekten dolgozunk jelen pillanatban párhuzamosan. Idén 10 éves a zenekar. Ennek örömére úgy döntöttünk, hogy minden hónapban készítünk egyegy kisfilmet Plomba néven, a zenekar egy-egy tagjára bízva egy-egy korszak feldolgozását a 30Y életében. A 12 kisfilmből három már készen van. Azt nem tudom, hogy ezek milyen művészi értéket képviselnek, mi remekül szórakozunk a készítésük közben. Tavaly közreműködtem több lemezen is, játszottam az Est Caféban a Cseh Tamás esten, és óriási megtiszteltetés volt elénekelnem Bereményi Géza Cseh Tamás halálára írt szövegét a Bárka színházban. Együtt dolgoztam a Punnany Massiffal is az új lemezük egy dalán. Folyamatosan dolgozunk új dalokon, igazából már ezek izgatják a zenekart. Az új lemez producere is megvan Japán személyében; ha minden jól megy, novemberre kint lehet, de ha ez nem is jönne össze, akkor 2011 elejére. Idén is meghívást kaptunk a Művészetek Palotájába, ahol a Bartók Béla nagyteremben fogjuk majd megtartani idei egyetlen szentimentálé koncertünket. PB: A beszélgetést azzal kezdtük, hogy egyelőre a doktori címen felül nincsenek túlzott tudományos ambícióid. Azt is tudjuk viszont, hogy a rock zenészek nagy része (az olyan neves kivételeket leszámítva, mint például a Rolling Stones) egy idő után visszavonul és „tisztes polgári életbe” kezd. Neked vannak ilyen terveid? BZ: Nem tervezek hosszútávra. Abban a szerencsés élethelyzetben vagyok, hogy megválaszthatom, mire akarok koncentrálni, és ez jelen pillanatban a zenekar. Emellett az egyetemi pályát sem kívánom otthagyni, mert izgat, de azt hiszem, egyik sem működne bennem a másik nélkül. Amíg a bennem lévő dolgok dal formájában szólalnak meg, addig biztosan fogok zenélni.

31 31 PB aprilis.indd 31

2010.04.12. 18:35:13


KULTURSOKK GÖBL ZSOMBOR

KÉMEK A SZÉNFÉSZEKBEN » SZENES TÖRTÉNELEM JANKOVITS LÁSZLÓVAL Talán nem túlzás kijelenteni, hogy aki karunkra jár, ismeri a Szenest. Legalábbis ezt mondja. Kevesen tudják, hogy a klub a nyolcvanas évek közepén vált elhagyatott szenes pincéből klubbá. Múltidézésre invitáltam Dr. Jankovits Lászlót, általános dékánhelyettest, hogy elmesélje, milyen is volt a Szenes akkoriban. PB: Mikor nyitotta meg a klub kapuit? Kinek az ötlete volt és mi volt az „indíték”? JL: Ebben a történetben nem hős vagyok, csak mellékszereplő. Ha jól emlékszem, 1985-ben nyitott ki a Szenes, amikor harmadévesek voltunk. Hallgatók találták ki, a legfontosabb szellemi atya úgy tudom Kis Sanya, egyik csoporttársam volt. Korábban csak egy diszkó működött a KISZ vezérletével, oda egyetemisták nem nagyon jártak. Kellett egy hely, ahol értelmesen lehetett beszélgetni és bulizni is, persze. PB: Ön mikor járt először a Szenesben? JL: Azt hiszem, 1985-86 telén. Egy kedves tanárunkkal, Fülei-Szántó Endrével beszélgetett Hóvári János történész. Bandi bácsi akkor jött meg Bukarestből, ahol magyar lektorként dolgozott. Az egész élete vadregényes volt, kezdve attól, hogy 1948-ban randevúra ment egy Zizi nevű lánnyal, hogy aztán a Tattersal nevű híres lovardában lovagoljanak, ám egy ÁVH-s őrnagy asztalánál kötött ki, és 1956-ig ki sem szabadult. Nem is folytatom, de egy este alatt többet lehetett tanulni tőle, mint egy egyetemi félév alatt. PB: Hogyan képzeljük el a mai klubhoz képest az akkori Szenest? JL: A külcsínre nem nagyon emlékszem, voltak asztalok, székek, lehetett a földön is ülni. Többnyire este volt nyitva. Filmklubok akkor még nem nagyon voltak, hiszen működött még a moziterem, a Huszárik mozi, ahol többen elfértünk. A Szenes a kisebb, bensőségesebb események helye volt.

PB: Milyen fontos események történtek akkoriban a klubban? JL: Ott volt a Kispál és a Borz egyik első koncertje. Nem szeretném fényezni magam, véletlenül kerültem oda. Akkor még szakos csoportok voltak, és mindegyiknek volt tutora, olyan fiatal tanár vagy öreg hallgató, aki segített a vizsgákra való felkészülésben. Ötödévesen lehettem a tutora annak az esztétikás csoportnak, ahova Heidl Gyuri is tartozott. Ők együtt voltak Lovasival katonák, már ott is együtt zenéltek. Szóval, amikor mikulásoztunk, Gyuri mondta, hogy neki félidőben el kell mennie, mert a barátja zenekarának koncertje van, de menjünk el mi is és nézzük meg. Épp a Forradalmár ment, amikor odaértem. A következő koncert már a Huszárik Teremben volt, meg a Jakabhegyi Kollégium társalgójában. Utoljára azon az orientációs napon, amelyet, mint oktatási dékánhelyettes, én szerveztem. PB: Esetleg tud valamit az Önt követő évekről? JL: Amikor megtörtént az átépítés a kilencvenes évek elején, sok minden megváltozott. Eltűnt a Huszárik terem, helyette lett a Vargha Damján Konferenciaterem. Eltűnt az udvar, ott van ma az aula, a könyvtár, az étterem. Előttem titok, hogy miért maradt meg épp a Szenes. Az új formájában már nemcsak a szenespince, hanem a pécsi bányászat emléke is, valamint egy igen fontos hely az egyetemen belül. PB: Miért tartja fontosnak a Szenes meglétét? JL: Április 15-én lesz a magyaros szakest. Lehet, hogy a Szenes kicsi, mégis itt tudtunk egyedül megfelelő helyet találni a közelben. Az egyetemen folyamatosan fogynak azok a helyek, ahol érdemes leülni, beszélgetni, a Szenes az egyik utolsó. Az új Egyetemi Klub a Zsolnay Negyedben lesz, ha lesz. A hallgatók ebből a szempontból kiszorultak az egyetemről. Lehet, hogy ez természetes, vagy a magyar valóság része, hogy saját diákjaink ahelyett, hogy a saját maguk által fenntartott helyeken buliznának, jóval több pénzért mások által működtetett cégeket gazdagítanak. Mégis örülök, hogy a Szenes a régi idők emlékeként létezik. Vagy az új idők előhírnökeként? Nem, ez túl optimistán hangzik.

32 PB aprilis.indd 32

2010.04.12. 18:35:13


KULTURSOKK PÁL BALÁZS

„A VALÓSÁG ELŐL MENEKÜLVE” » KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ HAJDU SZABOLCCSAL, A BIBLIOTHÈQUE PASCAL RENDEZŐJÉVEL Hajdu Szabolcs legújabb nagyjátékfilmje, az idei szemlén (többek között) Arany Orsó díjjal jutalmazott Bibliothèque Pascal március 18-án debütált a hazai nagyközönség előtt. A vetítéseket országszerte közönségtalálkozók színesítették, melyek során a fáradhatatlannak tűnő rendező szinte minden nagyobb városban tiszteletét tette. A sorból szerencsére mi sem maradtunk ki, sőt! Hajdu Szabolcs az országos premier napján látogatott el az Apollo Artmoziba. Magáról a filmről most nem szeretnék mesélni, a lényeg, hogy mindenképpen látni kell. Látni kell, mert úgy tűnik, hogy a film a Szemle által okozott hype leülése után is ugyanúgy foglalkoztatja és megosztja közönségét. Vannak, akik a Bibliothèque Pascal után Hajdu Szabolcs rendezőt egyenest a honi film új királyának koronázzák, míg mások a filmet gátlástalanul összelopott, csapongó ötlethalmazként értelmezik, amely ugyanúgy emel át ötleteket Kusturica és Terry Gilliam munkásságából. Oldalakon keresztül lehetne szemezgetni a különféle érvelésekből a film mellett vagy ellen, de valószínűleg a legérdekesebb mégis az, ahogy Hajdu Szabolcs vélekedik saját, általa gerillafilmnek titulált alkotásáról. A negyedik nagyjátékfilmjével turnézó rendező ugyanis kivételesen őszinte a nézőkkel, és ez nagyon meglátszik

mind a vele készített interjúk, mind a közönségtalálkozók hangulatán. Dicséretesnek tartom, hogy akad végre egy olyan rendező, aki nem erőltetett mosollyal, közhelyeket szajkózva promózza filmjeit, hanem őszintén kimondja azokat az érzéseket (még ha ezek nem is pozitívak), melyeket a forgatás után érez magában. Mind a közönség, mind a meghökkent moderátor számára hihetetlenül sokkoló volt az, ahogy a pécsi találkozó során Hajdu Szabolcs szó szerint kiöntötte alkotói énjének nyűgeit és problémáit a nézők elé. Ezek közül az egyik legfurcsábbat a film körüli viszonylag egyedi alaphelyzet szülte, mégpedig az, hogy a Bibliothèque Pascal két főszereplője, Török-Illyés Orsolya és Hajdu Lujza a rendező felesége, illetve lánya. Szabolcs elmondta, hogy egy kicsit megbánta, hogy bevállalta a családjával való forgatást, mivel ez a helyzet végig lehetetlenné tette azt, hogy kikapcsoljon a film készítése alatt. „A vágószobában eltöltött hosszú órák után hazaesve nem a családom, hanem a színészeim vártak – s míg ez a forgatás elején erővel töltött el, a filmkészítés utolsó szakaszában már sajnos inkább feszélyezett”. A rendező hosszasan beszélt arról, hogy már a forgatókönyvírás szakaszában is szó szerint lehetetlen volt számára fenntartani bármiféle kapcsolatot ismerősökkel, barátokkal és családdal. Hogy a munka folyamata ne törjön meg, sokszor a világtól elvonulva, napokig az autójába zárkózva dolgozott a szkripten. Szabolcs szóhasználatával élve, gyakorlatilag megfojtotta ez a film, amely ”egyre több időt, pénzt és forgatási napot követelt” tőle, ugyanakkor bántó volt számára látni, ahogy a képzeletében grandiózusnak ható jelenetek a való világba degradálódva már köszönő viszonyban sem voltak az eredeti elképzelés nagyságával. Kiderült, hogy a rendező egyetlen jelenettel sem igazán elégedett, de úgy érzi, hogy valószínűleg sosem lesz az, mivel számára az új filmötleteken kívül „minden olyannyira kiábrándítóan üresnek és értelmetlennek hat”. Ezek után talán érthető, hogy Hajdu Szabolcs próbálja a film feletti bábáskodást a lehető leghamarabb lezárni, és új szerelmeket keresni. Kiderültek olyan információk, hogy már formálódik több jövőbeni projekt is: újabb álmok a láthatáron, amelyek már csírájukban rabul ejtik, és kényszerítik, hogy megpróbálja majd a lehetetlent: filmvásznon leképezni őket.

33 33 PB aprilis.indd 33

2010.04.12. 18:35:14


KULTURSOKK RÁKOS BLANKA

AKI SZERINT A HONI FILM ÚJ KIRÁLYA Sőt, annyira nem is új. Évek óta ott van a legjobbak között a Simó-osztály többi tagjával együtt, a „fiatal” rendezőgeneráció világteremtő zsenijeként. Hajdu Szabolcs ötödik nagyjátékfilmje, a Bibliothéque Pascal követi a korábbi filmek vonalát, egymásra építve őket, de sosem ismételve önmagát. Nem szeretnék a rendező ajnározásába fulladni, nem írok a díjakról, az őt elismerő nagynevű szakmabeliekről, elevenedjenek itt meg „pusztán” a filmek és nézőiknek meséljék tovább saját magukat! Hajdu Szabolcs teremtőereje mindegyik filmjének mozgatórugója, bár mindig más hangsúlyokkal alkot, filmjeinek hangulata mégis felismerhető jegyeket hordoz. Első nagyjátékfilmje, a Macerás ügyek (2001) olyan nyitánya volt a sornak, mely felütés átszűrődik azóta is mindenen: a realitástól a mese felé mozdulás, a mese gyermeki naivitása, a belső történetek megalkotása és azok kivetítése a külvilágra. Míg első filmje inkább a karakterek és a fabula játékosságával (egyik kedvencem a hősnő hangján megszólaló ebihal) és egyben bujkáló, sötét komolyságával operált, a 2004-es Tamara a helyszínre, pontosabban a díszletre épített. A különös ház a szereplők belső világát jelenítette meg, olyan volt az egész, mint Woland moszkvai lakása a Mester és Margaritában, mely a sátán báljának éjsza-

kájára hatalmas méretűre tágul, bejárhatatlan, kiismerhetetlen folyosókkal és szobákkal. Az eddig talán legnagyobb sikert hozó Fehér tenyér flashbackben feléledő gyermekkori története a cirkusz világában született nyomasztó, egyben a gyermeki kíváncsiságot és elszakadni vágyást kifejező emlékkép, mely a trapéz hintázó imbolygásában ölt testet és elevenedik meg újra a tornász főhős jelenbeli versenye során. Míg a Fehér tenyér Hajdu családi történetéből született (életrajzi elemekben bővelkedik öccse és saját múltjából), az OffHollywood a filmes szakmát, pontosabban a filmes létet teszi meg központi elemként. Hajdu legújabb filmje, a Bibliothéque Pascal még egyet lép a Macerás ügyekből ismerős világ felé. Hogy ez a világ belső, szubjektív világ, amelyet a valóság a film végén ripityára tör, mintha azzal volna párhuzamba állítható, amit a rendező a film készítése során átélt, az elképzelt világ apróra zsugorodását, a fejben felskiccelt tervek összeomlását, a grandiózus ötletek halálát. Bár az alkotó így vélekedik, mi, nézők, mégis ezen az elkészült filmen keresztül látunk bele a csodavilágba, és amit látunk, a lekicsinylés ellenére is csodálatos. Egy anya története, aki vissza szeretné kapni kislányát, ezért a gyámügyön fel kell tárnia életét. Igazolnia kellene az időt, amelyet nem gyermekével töltött. A történeten már a kezdetekkor érezzük, hogy bármilyen mesevilágba is visznek most minket, lesznek itt megrázó dolgok (a kislány azért került állami kezekbe, mert nagynénje pálinkával altatta el). Az a játékosság és komolyság, amelyet a Macerás ügyek kapcsán már említettem, itt válik el egymástól élesen. A szép mesét pillanatok alatt szétzúzza egy fordulat, amelyről először még gyakran naívan azt sejtjük, egy lépés lehet a Jó felé. Az a hit, az a báj, az a természetes élet és élni akarás jár át mindent, a sosem drámázó, aktuális sorsába beletörődő anya képe és őszinte meséje véletlenekről és véletlen tragédiákról. Hajdu öt nagyjátékfilmje „mint varázskör áll előttem”. A Bibliothéque Pascal visszakanyarodik a Macerás ügyekhez. Időrendben középen a Fehér tenyér, amely egész világlátásában eltér a többitől, nélkülözi (nem hiányolja!) a többi film főszerepét játszó Török-Illyés Orsolyát is. A másik négy filmet viszont mintha ő kötné öszsze, valami mag mindig azonos, az élettér, az életszakasz más, egy nő életei, aki titokban mindig ugyanazt hordozza magában, és ki látná meg ezt jobban egy társnál, aki esetünkben épp a rendező.

34 PB aprilis.indd 34

2010.04.12. 18:35:15


KULTURSOKK KOVÁCS RÉKA

SZÁMŰZETÉS UTÁN ÚJVILÁGI ÚJJÁSZÜLETÉS » BAUHAUS A hitleri rezsim – bár ez háborús szerepüknél kevésbé ismert – koherens művészeti programmal is bírt, amelybe a békés könyvégetések és a swing zenészek üldözése mellett a művészettörténet átalakítása is beletartozott, például olyan lépésekkel, hogy 1933-ban feloszlatták a nagyhatású iparművészeti és építészeti iskolát, a Bauhaust. Az 1919-ben, Weimarban alakult iskola célja egy merőben új építészeti és iparművészeti irányzat kialakítása volt, amely szakítani kívánt a kort uraló historizmussal. A mozgalom mögötti utópikus elképzelés szerint a különböző művészetek megfelelő arányú egyesítésével és ötvözésével lehetséges egy új, teljes és harmonikus egység megteremtése. Ehhez új művészekre volt szükség, akik nem specializálódtak egyetlen területre sem. A Bauhaus ezeknek az ifjaknak a képzését vállalta magára. A művészetet, az esztétikát, a kézműves alkotást, a funkciót, a technikát és az ipart akarták összeegyeztetni, nyitottan az új anyagokra és módszerekre. Az igények változásával a műhelyekben tömegcikkek prototípusait állították elő. „Művészet és technológia – egy új egység”, ez lett a Bauhaus mottója 1923-tól. Az iskola

egyik erőssége éppen az volt, hogy reagált a kor elvárásaira, és azoknak megfelelően állandó változásban volt. Az intézményt Walter Gropius alapította 1919-ben. Az elkövetkező években több neves művész csatlakozott a csoporthoz, rendszerint tanárként. Így lassan összeverődtek a Bauhaus híres nagymesterei: Josef Albers, Hinnerk Scheper, Georg Muche, Herbert Bayer, Joost Schmidt, Walter Gropius, Vassily Kandinsky, Paul Klee, Lyonel Feininger, Gunta Stölzl, Oskar Schlemmer és a magyar festő-grafikus Moholy-Nagy László, aki a fémműves műhely vezetője lett. A húszas években több magyar művész is a Bauhaus növendéke lett. Breuer Marcell építész; Molnár Farkas festő, építész, grafikus; Forbát Alfréd építész, várostervező és festő; Stefán Henrik festő, freskó- és domborműtervező; valamint Weininger Andor építész, festő és formatervező. Mindannyian pécsi származásúak, vagy legalábbis pécsi vonatkozásúak. A kezdeti évek sikere és fellendülése után a harmincas évek nehézséget hoztak. A weimari iskola pénzügyi és politikai nehézségekkel küzdött. Az anyagi gondok miatt az iskolát a jelképükké vált Dessau épületből egy kisebb gyárépületbe kellet átköltöztetni. 1933-ban a Gestapo ezt az intézményt bezáratta, és az egész Bauhaust feloszlatta. Rengeteg művész külföldre menekült. A Bauhaus ezt követően Európában hivatalosan megszűnt. A nemzetiszocialista párt az iskolát és az egész irányzatot veszélyesnek és „elfajzottnak” minősítette. Alig néhány éven belül minden Bauhaus alkotást eltávolítottak a német galériákból. A mozgalom azonban nem halt meg örökre. 1937-ben, Chicagóban megalakult az „Új Bauhaus” Moholy-Nagy irányításával, együttműködve Walter Gropiussal. Ők ketten már 1928-ban otthagyták a weimari műhelyt. A chicagói intézet tovább vitte a Bauhaus újító szellemét, kísérletező jellegét és törekvéseit. A stílus tehát nem halt meg, csak ismételten átalakult, az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően. A stílus népszerűsége tovább élt és él ma is. Múzeumok őrzik és gyűjtők keresik a Bauhaus bútorokat és használati tárgyakat. Építészek és formatervezők merítenek a mesterek munkásságából és szellemiségéből. A Braun elektronikai gyár például hosszú ideig tudatosan megőrizte, ápolta a Bauhaus formavilágát. Egyes termékeik egészen a ’90-es évekig eszerint a design szerint készültek. A Bauhaus mint név, mint stílus, mint művészettörténeti fejezet túlélte a huszadik század felfordulásait és eszeveszett zűrzavarát, minden az elpusztítására tett kísérlet ellenére.

35 35 PB aprilis.indd 35

2010.04.12. 18:35:15


KULTURSOKK MOLNÁR FANNI

HÚSVÉTI ÜNNEPKÖR » MI VOLT ELŐBB, A NYÚL VAGY A TOJÁS? Egész éven át vezetett jeles napok és ünnepkörök számba vétele elérkezett következő állomásához, a húsvéthoz, amely szorosan kapcsolódik az előtte levő farsangi időszakhoz. Rögtön farsang befejeztével kezdődik hamvazószerdán egy hosszú, negyven napos böjttel és húsvét előtti nagyhét kezdetéig, virágvasárnapig tart. A húsvéti ünnepkör a tavasz kezdetével, az évszakváltással kapcsolódik szorosan össze, így a kereszténység kora előtt is fontos fordulópontja volt az emberek életének. Elsősorban a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) kell megemlíteni. Ez az időszak a termékenységi ünnepeké volt, a természet feltámadásáé és megújulásáé, újjászületéséé. Az angol Easter illetve germán Ostern szó közös eredőre, a germán Ostara tavaszistennő nevére utal, akinek ünnepe a tavaszi napéjegyenlőségkor volt. Húsvét a kereszténység második legnagyobb ünnepe, a 325. évi niceai zsinaton hozott döntés értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap van húsvétvasárnap. Ez általában március 22. és április 25-e közé esik. Húsvét előtti utolsó vasárnap, virágvasárnap (vagy pálmavasárnap), amikor Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékezünk. Magyarországon a pálmaágat barkaág helyettesíti, amelyet a pap megszentel a virágvasárnapi szentmisén. A barka egyébként pogány szimbólum volt (rontás, villámlás, betegség ellen használták), melyet keresztény keretek közé kellett emelni. Magyarországon szokás volt ezen a napon az úgynevezett kiszehajtás és villőzés. A kisze egy szalmabábu, ami egyben szimbolizálja a telet, betegségeket és a böjtöt. Egyes helyeken a kiszebábut rituálisan vízbe dobták, vagy elégették; ekkor jött a villőzés, a lányok feldíszített fűzfaágakkal mentek végig a falun. Így a kisze a telet, a villő a tavaszt jelentette.

mert úgy tartották, hogy balszerencsét hoz. Nagyszombaton véget ért a böjt, feltámadási körmenetet tartottak. Ezt követi Húsvét vasárnap, Krisztus feltámadásának ünnepe, a klasszikus tojás, bárányhús, kalács menüjével (ezt szokás volt a templom papjával megszenteltetni). Húsvét hétfő már teljesen profán ünnep, nem kötődik szorosan az egyház szerint vett húsvéti ünnepkörhöz. Ennek a napnak elhagyhatatlan kelléke a víz (régen vízbevető hétfőnek is hívták), amely a termékenységet szimbolizálja. Ezen napon a legények a falvakban vödörből vagy kútból jól lelocsolták a lányokat, amiért cserébe hímes tojást kaptak. Ennek finomabb, „úribb” verziója a parfümmel való locsolás, ami valljuk be, a nap végére igen kellemetlenné válik egy lány számára. Manapság a locsolást versikék előzik meg, és pénz vagy csoki jutalom jár érte. Újabb keletű történet a húsvéti nyúl. Nyugati hatásként honosodott meg nálunk is, hogy a gyerekeknek a húsvéti nyuszi hozza az ajándékot (akárcsak a Mikulás). Magyarországon több családban is szokás húsvétkor a tojáskeresés. Ez leginkább a kerttel rendelkező családokra jellemző, ahol a „nyúl” a kertbe rejti el az ajándékokat és a gyerekeknek meg kell őket keresni. Egyébiránt a tojás és a nyúl is egyaránt a termékenység, bőség szimbólumai már az ókortól fogva, és a tavaszi napforduló környékén a föld éledő termékenységét jelenítik meg.

Ezt követi a nagyhét: nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok, s csak szombaton szólalnak meg legközelebb. Nagypénteken Jézus kereszthalálára emlékezünk, ilyenkor körmenetet tartanak, passiójátékokat játszanak Jézus szenvedéstörténetének emlékére, régebben szokás volt virrasztani is. Ezen a napon tilos volt a munka,

36 PB aprilis.indd 36

2010.04.12. 18:35:16


KULTURSOKK VIDÓ GÁBOR

A KENGURU MENETELÉSE » KARI JÁTÉKOK 4.0 Március 16-án és 17-én ismét megrendezték a mára már a BTK-s hagyomány részének tekinthető Kari Játékokat, immáron negyedik alkalommal. Március 16-án reggel – bölcsészidő szerint marha korán, szinte még hajnalban – 10 órakor kezdődött a Kari Játékok első felvonása regisztrációval és zászlókészítéssel, melyet aztán 11 órától követett a zászlós felvonulás a BTK és TTK épületeiben, plusz a Rókus utcában. Már itt megmutathatták a csapatok, ki tud hangosabban üvölteni, szerencsére azonban polgárpukkasztásra nem került sor. Déltől mindenféle vicces sorversenyen vetélkedhettek a csapattagok, volt itt labdaterelgetéstől kezdve tojással futáson át minden, ami az egyszeri egyetemistának meglepő és mulatságos. Délután kettőkor aztán az uszodai versenyszámok jöttek, mint például a különböző szerepek szerinti vízbeugrás, mindenféle vackok öszszegyűjtése, stb. Sajnos sokaknak az elfogyasztott alkohol és a 90%-ot lazán meghaladó páratartalom gyorsan betette az ólajtót, és inkább kimenekültek az előző hetekhez képest enyhének mondható, szinte tavaszias időbe. 16 órától mindenki Robin Hoodnak vagy Tell Vilmosnak, esetleg Slash-nek érezhette magát, ugyanis ekkortól indult az íjászverseny a sátor mögött, illetve a sátron belül a Guitar Hero verseny, ahol egy gitáros, egy basszeros, és a zenészek legjobb barátja, a dobos szerepkörében mérhették össze gombnyomogató és ritmusbeli tudásukat a versenyzők. Aki ennél nagyobb kihívásra vágyott, az az aulában Rudolf Anna sakknagymesterrel merülhetett bele a gyalogok és királynők, futók és bástyák évezredes világába. Este a Szenesben pizsama-parti, és a Twist zenekar koncertje következett, igaz, utóbbira nem sokan emlékeznek, de arra igen, hogy a zenei szakfelelősök Boci és Flinter voltak. Másnap a legtöbb embert erőteljesen uralta a macskajaj, azonban a reggeli gyógy sörök intézménye, mint tudjuk, csodákra képes. Így kicsivel 11 után elindulhatott az élő társasjáték, majd 1 órától a méltán népszerű hentelős játék, a laser-tag, ahol mindenki lelkivilága szerint kiélhette magát a sérülések veszélye nélkül. Zászlószerzésért két taktikai kombinációt használt

a legtöbb csapat az 5-6 perces meccseken; tömegroham, vagy az ellenfelek egyenkénti levadászása lassú, felőrlő előrenyomulással. Délután öttől aztán elkezdődött a Ki, mit tud? Ezúttal is meglepő formációk, bemutatók születtek, ugyanis volt, akiknek a magyarok kalandozásait balettben kellett bemutatni, mások a tűz keletkezését kapták meg musical formájában, de például Caesar halálát az egyik csapatnak el kellett rappelnie („ki a f*szom az a Julius Caesar?”), amit baromi jól oldottak meg a gyatra hangosítás, illetve annak hiánya ellenére is. A szervezőknek ezúton is ötletként: két minimál, kb. 120-150 Wattos hangszóróval, plusz két mikrofonnal (amiből az egyik rádiós) és egy keverővel valószínűleg legközelebb színvonalasabbra lehetne kihozni a Kari Játékok döntő megmérettetését. Nagyjából este tíz magasságában került sor a kétnapos ereszd-el-a-hajamat végeredményének kihirdetésére. Harmadik helyezett lett az ’A földszint’ nevű, erőteljesen Szántó Kollégium gyökerű formáció, második a ’Csakatesi’, míg a képzeletbeli dobogó legmagasabb fokára a ’Fiahordó Górugrány’ léphetett, akiknek a vándorkupát a tavaly félévi győztes, ’R’n’R Szakosztály’ képviselője nyújtotta át. Az estét fergeteges Pál Utcai Fiúk koncert zárta, amin szép számban képviseltették magukat a 40-es családapák, gyönyörű perceket szerezve a fiatalságnak pogobemutatójukkal. (Köszönet a R’n’R Szakosztálynak a cikk elkészültében nyújtott, nem alkohol-jellegű segítségéért.)

37 37 PB aprilis.indd 37

2010.04.12. 18:35:16


KULTURSOKK DEBRECZENI ÁGOTA

ADOTT SZAVAK HERÉLT BETŰI » SZINKRONIZÁLÁS VS FUNKCIONÁLIS ANALFABETIZMUS „A funkcionális analfabetizmus olyan műveltségi állapot, amelyben az olvasni-írni tudás képességeinek megszerzett színvonala egyre kevésbé alkalmas arra, hogy használható legyen új információk befogadására és közlésére, új tudás megszerzésére, feldolgozására és kezelésére, személyközi interakciók lebonyolítására. Az elnevezés az olvasás-írás tudásának funkcionális ellehetetlenülésére utal.” Ha nem egészen tiszta a dolog kedves olvasó, még nem vagy automatikusan érintettje a kórnak, de ízelítőt kaphattál, milyen is a XXI. század szellemi rákfenéje. A funkcionális analfabetizmus egy olyan világjelenség, melynek fokozott elterjedése komoly társadalmi, sőt gazdasági következményekhez vezethet. Az egyre fokozódó problémára már felfigyeltek az illetékes szervezetek, de megfékezésére még csak gyenge próbálkozások történtek. Teljes megszüntetése lehetetlen, hiszen a lecsúszott társadalmi rétegek teljes integrálása még sehol sem valósult meg, ez pedig a legfontosabb lépés lenne a megoldásban. Persze nemcsak a társadalmi periférián élők körében figyelhető meg a jelenség, hanem bármely réteg bármely korosztályában. Kialakulásának több oka is lehet. Az UNESCO szakértői kulturális-művelődési okként az elektronikus vizualitás tömeghatására hivatkoznak, vagyis arra az információs társadalomban megvalósult technikai és kommunikációs fejlődésre, amely új ismeretek szükségességét vonta magával. Más vélemények a közoktatás társadalmi és pedagógiai működési zavarait teszik felelőssé. Ennél azért sokkal több forrásból eredhet a funkcionális analfabetizmus, és sokkal összetettebb a kialakulásának módja is. Így akár jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a magyar szinkron hagyománya vajon felelőssé tehető-e a jelenség fokozott elterjedésében.

„A szinkront írta és készítette…” hangzott el először 1934-ben. Erre azért volt feltétlenül szükség, mert az akkori angol filmeket nem értették az emberek. Elsőként feliratozással foglalkoztak, de mivel annak idején elsősorban a szegényebb munkásosztály szórakozása volt a mozi, akiknek körében magas volt az analfabéták aránya, nem volt sikeres megoldás. Mivel a korabeli szinkronok minősíthetetlenek voltak, a magyar filmek megjelenésével a szinkronipar vissza is szorult, hiszen jó, mindenki számára érthető és szórakoztató filmek készültek. 1948-tól éledt újra, elsősorban propaganda célból. Ezt követte a hazai szinkronipar igazi felvirágzása, hiszen a technikai fejlődés lehetővé tette pontosabb fordítások, a filmhez illeszkedő hangok gyártását. A beinduló ipari szinkronizálással párhuzamosan a szövegek színvonala és a színészek játéka azonos arányban romlott, hiszen egy filmre körülbelül mindössze 2-3 óra jutott. Miután az analfabetizmus mára megszűnt, a szinkronipar sem létszükséglet. Ennek is köszönhető, hogy a felirat versus szinkron vita igen élénkké vált napjainkban. Ha a nyugati példákat vesszük, ahol csak gyerekfilmeket, meséket szinkronizálnak, illetve abból a szempontból vizsgálódunk, hogy könnyen érzékelhető és be is bizonyított, hogy az angol nyelvtudás is elterjedtebb és jobb ezekben az országokban, akkor a szinkronipar több hátulütővel jár, mint előnnyel. Ráadásul a szinkronszövegek nyelvezete leegyszerűsített, a fordítás közben elvesznek belőlük a bonyolultabb nyelvi fordulatok és egyes poénok is. A szinkronizálás és a funkcionális analfabetizmus közötti bármilyen összefüggés persze spekuláció és tényekre nem alapozható, sőt komoly ellenvéleményeket gerjeszt. De ha mélyebben belegondolunk, a feliratozással többet nyerhetünk, mint veszíthetünk. Nyelvtudást, műveltséget mindenképp, és azt se felejtsük el, hogy több filmhez is hozzájuthatunk, ha nem ragaszkodunk a magyar hanghoz.

38 PB aprilis.indd 38

2010.04.12. 18:35:17


PB aprilis.indd 39

2010.04.12. 18:35:18


ÁPRILIS 21.-24. PÉCSI BÀRGYÁR ÁPRILIS NAGYSZÍNPAD 19.45 - 20.30

21

ÁPRILIS

(szerda)

NAGYSZÍNPAD 19.45 - 20.30

22

(csütörtök)

The Kolin 21.00 - 22.00 Neo 22.30 - 23.45 Bëlga 00.15 - 01.30 Client (UK) 01.45 - 04.00 Tesco Disco (Kecske & Pipo)

Kovbojok 21.00 - 22.00 Vad Fruttik 22.30 - 23.45 Kiscsillag 00.15 - 01.30 Les Touffes Krétiennes (F) 01.45 - 04.00 Irie Maffia Sound System

A38 SZÍNPAD 20.15 - 21.00

A38 SZÍNPAD 20.15 - 21.00

21.45 - 22.30

21.45 - 22.30

Óriás Isten Háta Mögött 23.30 - 00.30 Subscribe 01.00 - 02.00 The Toasters (USA)

Timur Lenk Zenzile (F) 23.30 - 00.30 Heaven Street Seven 01.00 - 02.00 Colorstar

ÁPRILIS NAGYSZÍNPAD 19.45 - 20.30

Esclin Syndo Deti Picasso (ARM) VHK - idézÁ 01.00 - 02.00 Barabás LÁrinc Eklektric 21.45 - 22.30

23.30 - 00.30

PÉCS2010 SZÍNPAD 19.40 - 20.40

PÉCS2010 SZÍNPAD 19.40 - 20.40

21.00 - 21.30

21.00 - 21.30

21.00 - 21.30

Tehetségkutató Szimur 21.50 - 22.20 The Crybabies 22.40 - 23.10 Tegnap 23.35 - 00.30 HétköznaPICSAlódások 00.55 - 01.50 SKRU

A PEN2009 Tehetségkutató közönségdíjasa

Eszter & a GumiZsuzsi 00.55 - 01.50 Singas Project 23.35 - 00.30

RED BULL PARTYSAROK 19.00

22.00 00.00 02.00

ÁPRILIS NAGYSZÍNPAD 19.45 - 20.30

24

(szombat)

Realistic Crew Csík zenekar La Fanfare en Pétard (F) 00.15 - 01.30 Anima Sound System 01.45 - 04.00 DJ Krush (J) bodoo, Pfunk 21.00 - 22.00

22.30 - 23.45

A38 SZÍNPAD 20.15 - 21.00

Hangmás Zuboly Eric Sumo Band 01.00 - 02.00 The Urban Voodoo Machine (UK) 21.45 - 22.30

23.30 - 00.30

PÉCS2010 SZÍNPAD 19.40 - 20.40

21.00 - 21.30 21.50 - 22.20

Tehetségkutató The Lucky Hunters Dutar A PEN2010 Tehetségkutató közönségdíjasa

22.40 - 23.10 23.35 - 00.30 00.30 RED BULL PARTYSAROK 19.00

22.00 00.00 02.00

RED BULL PARTYSAROK 19.00

Off Programok Albrecht / Portugal O’Neal & Revolution Portugal

Halott Pénz Punnany Massif EREDMÉNYHIRDETÉS Off Programok Albrecht / Portugal Dévényi Tibi bácsi Albrecht

22.00 00.00 02.00

Off Programok Albrecht / Portugal Whiteboy Kau

(péntek)

A38 SZÍNPAD 20.15 - 21.00

PÉCS2010 SZÍNPAD 19.40 - 20.40

Tehetségkutató Kuba Libre 21.50 - 22.20 ZAT 22.40 - 23.10 Revelstone

23

Turbo 21.00 - 22.00 Tito & Tarantula (USA) 22.30 - 23.45 30y 00.15 - 01.30 PASO 01.45 - 04.00 Bergi (Monkey6), cOp (Hotflush/sub.fm)

Tehetségkutató Paint the lilies A PEN2009 Tehetségkutató nyertese

Szigor Igor Tükezoo SKA - Pécs 00.55 - 01.50 Zagastic 21.50 - 22.20

22.40 - 23.10

23.35 - 00.30

RED BULL PARTYSAROK 19.00

22.00 00.00 02.00

Off Programok Albrecht / Portugal DJ Junior Cyan

NAGY NEVEK ÉS IZGALMAS ZENEKAROK A PEN SZÍNPADAIN A korábbi évek hagyományainak megfelel Á en idén is több népszer Ç külföldi fellép Á járja meg a PEN színpadjait. Ezek közül kiemelkedik a Depeche Mode-al kollaboráló Client, az instrumentális hiphop vezéregyénisége, DJ Krush, a korábban a Sziget nagyszínpadán is nagy sikert arató Tito&Tarantula és a ska egyik legendájának számító The Toasters. A fesztivál három él Á zenés színpadja közül a legnagyobb ad helyet a populárisabb produkcióknak, az A38-on izgalmas, „undergroundabb” jelleg Ç zenekarok viszik a prímet, míg a Pécs2010 Színpad Pécs kiemelked Á gazdagságú könny Ç zenei életének bemutatására vállalkozik. A három él Á zenés színpad mellett új helyszínként mutatkozik be az idei PEN-en a Red Bull Partycsarnok, ahol népszer Ç DJ-k elégítik ki a diszkózenére éhes penel Á k i gényei t .

Utálsz sorban állni? Nem akarod kihagyni kedvenc bandáit koncer tjeit a Pécsi Egyetemi Napokon? E lÁ zz be, és vedd meg PEN belép Á det kedvezményes áron! Most még a tavalyinál is olcsóbban veheted meg el Á vételben bér letedet a négy napos pörgésre diákkal 4800, anélkül 7500 for intér t! 4 színpad – külföldi zenekarok gar madája – programok végtelen sora – nevetségesen olcsó jegyek! PEN 2010, ápr ilis 21-24, Pécsi B Á rgyár A kedvezményes id Á szak febr uár 20-tól március 19-ig, illetve a készlet erejéig tar t . Jegyvásár lásra a Ticketexpress.hu ár usítóhelyein, a P T E K ÖS Z I -b e n , ille t ve a P TE ÁJ K, ÁO K é s PM M K szolgáltató irodáiban ny ílik lehet Á ség.

www. t i cket express.hu

http://pen2010.hu h t t p : / / www. my s p a c e. c o m / p e n fe s z t i va l h t t p : / / p e c s ie h o k . h u / le t o lt e s / t e h e t s e g k u t a t o _ palyazati_ur lap.doc

PÉCS2010

EURÓPA KULTURÁLIS FėVÁROSA PÉCS2010 MENEDZSMENTKÖZPONT

PB aprilis.indd 40

2010.04.12. 18:35:19


Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.