PB 2010 09.indd 1
2010.10.05. 1:19:44
Te mire T i költenél költ él 130 milliót? illiót? I B Boszorkány ká utcai t i ffogolytábor fogoly l I Ki figyeli a figyelőket? Terroristák a hátsó kertben I Meghalni nem bűn!
Nem mind arany... IV. évfolyam 1. szám
BÖLCSÉSZ KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS PERIODIKA
PB 2010 09.indd 2
2010.10.05. 1:19:55
Mire költenél 130 milliót -Takács Gábor 4 Librarian Evil - A kaptár - Vidó Gábor 5-6 Boszorkány utcai fogolytábor - Debreczeni Ágota 7 Csótány is my Aeroplane - kolibútor potyog az égből - Priskin Zsófi 8 Nem minden arany… - újra nyitva az Univ - Nagy Éva Anna 9 Szabálysértegetés súlyos következménnyel - Pachner Orsolya 10 Ki figyeli a figyelőket? - interjú Dr. Polyák Gáborral a médiafelügyelet átalakításáról - Göbl Zsombor 11-12 EKF csendrendelet reloaded - Lenthár Balázs, Bálint Dávid grafika 13-14 Én a vízilovakkal vagyok - Várnagy Szabolcs, Pál Balázs grafika 15-16 Mephedrone - Várnagy Szabolcs grafika 17 Új lehetőségek a Szolgiban - Priskin Zsófi 18 Értetek, általatok - Egy év mérlegen a Hallgatói Önkormányzatnál - Bálint Dávid 19 Terroristák a hátsókertben - USA és 9/11 - Vidó Gábor, Lenthár Balázs 20 A pákozdi csata - Lenthár Balázs 21 Irodalmi pályázat - Bálint Dávid, Várnagy Szabolcs 22 Kubrick az oltáron - Göbl Zsombor 23-24 Rekviem egy kocsmáért - a kulthelyek alkonya Pécsett - Debreczeni Ágota 25 Meghajlott realitás - Pál Balázs 26 Meghalni nem bűn! - You Don’t Know Jack - Pál Balázs 27 Az igényes zenéért - Mikán Bianka 28 „Nevezzetek Esti Kornélnak” - Esterházy: Esti - Nagy Éva Anna 29 Száll a gólya táborára… - Tatay Eszter 30
Pécsi Bölcsész - bölcsész kulturális és közéleti periodika Kiadja a PTE BTK Hallgatói Önkormányzata. Megjelenik havonta - IV.évfolyam 1. szám 2010. október 7. Felelős kiadó: Bálint Szabolcs Főszerkesztő: Bálint Dávid (pecsibolcseszinfo@gmail.com) Korábbi főszerkesztőnk: Stemler Miklós (2004-2009) Főszerkesztő-helyettes: Várnagy Szabolcs Lapszerkesztő: Rákos Blanka Olvasószerkesztő: Mészáros Gabriella Tördelőszerkesztő, arculat: Barabás Norbert Borítóterv: Lugosi Tamás (scham) Grafikák: Hetsch Ferenc Szerzőink: Debreczeni Ágota, Göbl Zsombor, Kovács Réka, Lenthár Balázs, Pál Balázs, Priskin Zsófia, Takács Gábor, Vidó Gábor, Nagy Éva Anna, Pachner Orsolya, Tatay Eszter, Miklán Bianka Fotó: Iváncza Boglárka, Molnár Fanni Kata Cím: 7624. Pécs, Ifjúság útja 6. - Diákcentrum Telefon: +36 (72) 503 600 / 4235 Fax: +36 (72) 503 613 Honlap: www.pecsibolcsesz.hu, btk.karilap@gmail.com
3 PB 2010 09.indd 3
3
2010.10.05. 1:19:57
KAPTÁR TAKÁCS GÁBOR
TE MIRE KÖLTENÉL 130 MILLIÓT? Történetünk szereplői sajnos nem kitalált személyek, így a valósággal való bármilyen egyezés sem a véletlen műve. Egy tipikus magyar mesét olvashattok arról, hogyan költsünk el rengeteg pénzt gyorsan, de legalább feleslegesen. A 2005-ös esztendőben történt, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium Magyar Bálinttal az élén útjára indította a Magyar Universitas Programot, melynek célja, hogy pályázati úton juttassa anyagi forrásokhoz hazánk felsőoktatási intézményeit, elősegítve azok infrastrukturális fejlesztését. A tender révén a Pécsi Tudományegyetem előbb 2,6 milliárd forintot nyert el a Pollack Mihály Műszaki Kar felújítására, majd nem sokkal később újabb 2,3 milliárdot a Boszorkány Kollégium rekonstrukciójára. Akadt ugyanakkor a megállapodásnak egy apró betűs része: az OKM kezdeményezésére az intézmény, valamint a beruházók vállalták a közöttük létrejött szerződésben, hogy a magántőke segítségével elindított fejlesztések összértékének 1%-át a létesítmények részét képező új, kortárs képző- és iparművészeti alkotások létrehozására fordítják.
Tüzetesen átvizsgálva a legyőzött pályázottakat, azt kellett megállapítanom, hogy Marica és Ildikó győzelme megérdemelt. Ezen alkotás volt az, amely „a szokványos szökőkutas pihenő helyett magas esztétikai színvonalú meditációs helyet kínált a felüdülésre, vagy éppen magányra, kikapcsolódásra vágyó hallgatóknak”. Nem mellesleg egyedül ők tudták, hogy a Pollack és a Boszi között egy igen meredek lejtő található. Talán a többieknek sem ártott volna egy előzetes terepszemle. Újabb érdekesség, hogy az építés felelős tervezője, Ükös Tamás, az azóta köddé váló Studio_concepT cég munkatársa volt. Sajnos a tervezők és a kivitelező közötti vitának eredményeképpen Ükös nem fejezhette be a remekművet, helyét Sipos Marica férje vette át. A mű kész, az alkotó pihen. A Közelítés, amelynek elsődleges célja a két épület összekötése lett volna, éppen hogy szétválasztja a korábban már kiépült járófelületet. A szobor alsó részében elhelyezett kavicstenger miatt pedig az alkotás balesetveszélyesnek minősül – tudtam meg, miközben a körülötte elhelyezett veszélyjelző táblákra kerestem magyarázatot. Nem csoda, hogy ezek után az alkotók már a nevüket sem merték feltüntetni a kész szobron. Ahogy az Eötvös Cirkusz műsorában anno hallhattuk: van mááásik! Legalábbis lesz, ez immár biztos. A Magyar Universitas Program keretében hamarosan újabb pályázatot hirdetnek ki a négy pécsi kollégiumépület rekonstrukciójának tiszteletére. Hogy mire sikerül elkölteni ezúttal 80 millió forintot, kíváncsian várjuk.
A PTE és a Strabag Oktatási PPP megbízásából a Magyar Universitas Program kiírta a pályázatot egy, a PMMK területén létrehozandó műalkotás számára. A hattagú, zömében budapesti művészettörténészekből álló döntőbizottság végül Friedrich Ferenc Viszony című munkáját ítélte a legjobbnak, amely – a nyertes pályamű méltatása szerint – egy szignatúra térbeli változata, és nem körző, se nem vonalzó, mint ahogy azt sokan elsőre gondolták. E monumentális szobor, amelyre talán az Iszony cím találóbb lenne, esztétikailag mégis hagy némi kívánnivalót maga után, hiszen az eredeti elképzelés szerint korten acélból kivitelezett szobor közel három év alatt a „szándékolt” korrózió áldozatául esett. Sajnos a történetnek még messze nincs vége. A Boszorkány Kollégium felújítására elnyert 2,3 milliárd forint 1%-át is fordítani kellett valamire. Újabb pályázat, újabb nyertesek. Most a Sipos Marica - Varga Ildikó budapesti művészpáros alkotása nyerte el a zsűri tetszését, amelynek a tervezők a Közelítés címet adták. Akkor még talán ők sem gondolták, hogy a patinás objektum éppen a kollégium megközelítését fogja kalandossá tenni.
4 PB 2010 09.indd 4
2010.10.05. 1:19:58
KAPTÁR VIDÓ GÁBOR
OKTÓBER VÉGÉTŐL MÁR A KAPTÁRBAN VADÁSZHATUNK Egyetemünk prominens személyei nyitották meg szeptember 8-án a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontot, azonban hamar lábra kaptak a hírek, melyek szerint csupán október 22-étől lesz használható a három nagy könyvtár (PTE Központi, PTE jogi és közgazdasági, valamint a Csorba Győző megyei) integrált állománya. Addig pedig coki.
» LIBRARIAN EVIL A fennforgó eset nem csupán amiatt kínos, hogy a megyeit már május elején, a Benedek Ferenc Jogi és Közgazdasági Könyvtárat május 31-én, a Központit pedig július elején zárták be, hanem az a tény sem elhanyagolható, hogy általában minden karon akad olyan bátor jelentkező, aki úgy gondolja, diplomát kell szereznie. Ehhez pedig, többek közt, egy szakdolgozat is szükségeltetik, amihez nagy valószínűséggel nem a Wikipediát és a gúgölt fogja használni a delikvens, hanem hatalmas könyvállományból szeretné kiválogatni a számára szükséges dokumentumokat. Jó eséllyel pedig ezt itt, Pécsett fogja megtenni, mert manapság kevesek engedhetik meg maguknak, hogy a Fővárosi – még – Szabó Ervinbe, vagy az OSZK-ba járjanak hétről hétre kutakodni. Válság van, csökken a vásárlóerő, a tömegközlekedés pedig nyugat-európai árakon hozza a balkáni színvonalat. Csak annyit mondok: Budapest-Pécs IC-vel vagy busszal. Ugye? Tehát akkor maradjunk annál az alapfeltevésnél, hogy a diplomát óhajtó egyetemista szakdolgozati témáját sikeresen választotta meg, és helyben meg tudja oldani a szükséges dokumentumokkal, hogy határidőre elkészüljön mestermunkájával. Mondom, ez csupán feltételezés, kiugró esetek mindkét irányban lehetnek. Tételezzük fel, hogy ebben, a 2010-es őszi félévben szeretne végezni, és kézhez kapni azt a keménypapírt, mely ajtókat nyithat meg előtte. De ugye itt van a monszunokkal tarkított forró nyár, 2010-et írunk, a vásárlóerő csökkenését már említettük, és még mindig Baranya megyéről beszélünk: lényeg a lényeg, nem tartom valószí-
nűnek, hogy mindenki számára bevállalható, hogy egy egész nyarat szenteljen a szakdolgozatára, inkább gályázik három hónapot, hogy a szeptembert nyugodtan tudja kezdeni. Aztán itt jön a következő tényező: opponensek, konzulensek, mindenféle hozzáértő egyedek. Mi történik, ha az opponensek egyike azt mondja, „ugyan kolléga, írja már át azt a részt, ahol a második pun háború római hajócsáklyázását a koraújkori angol és francia tengerészgyalogsági harcmodor elődjének tekinti, mert ez így nem teljesen jó, és hát így a szakdolgozatát sem tudjuk elfogadni”. Hallottunk már ilyet százszámra. Ilyenkor jön a sikító frász és a rongyolás a könyvtárba, mert például a BTK-n október 29-ig kell leadni a nagy művet. És hoppá! Október 22-én nyit a Tudásközpont! „Van egy hetem!!!” Azt hiszem, a rituális szeppukut elkövetők aránya nagyon megugrott volna az őszi szünetig.
» A KAPTÁR Ha már ilyen sokszor emlegettük a Tudásközpontot, itt az ideje, hogy pár szóban bemutassuk, hol található, hogy néz ki, mennyibe került, miért ott van, ahol, satöbbi. Az alapkőletétel 2009. szeptember 16-án történt meg; egy hengert helyeztek a földbe, amely egy Csorba Győző idézetet, a város és az EKF logóját, a majdani épület látványtervét, valamint az Új Dunántúli Napló aznapi számát tartalmazta. Ha a dátumokat nézzük, az EKF nagyberuházásaiból ez az egyetlen, mely egy év alatt szinte kulcsrakész állapotban készült el. (Mert a Konferencia- és Koncerttermet várhatóan decemberben, míg a Zsolnay Kulturális Negyedet 2011 elején adják át. De mint tudjuk, az EKF koordinátorai szerint köz-
5 PB 2010 09.indd 5
5
2010.10.05. 1:19:58
KAPTÁR VIDÓ GÁBOR
keletű tévedés, hogy 2010 valaminek a vége. 2010-nek a kezdetnek kell lennie.) Öt és fél milliárd forintból húzták fel az épületet, ebből az összegből százmilliós tétel csak a Kaptárnak becézett búbos kemencére hajazó négy emelet magas valami, melynek megfejtésére még nem sikerült megnyugtatóan rájönnöm. Funkcióját tekintve itt található a parkoló felé vezető lépcső és kijárat. De nem ezért került majd’ százmillióba: hatvanezer darab, tizenkilenc színű Zsolnay kerámia adja ki a belső burkolatot. Az ingatlant a Török és Balázs Építészeti Kft. tervezte, a Gropius Zrt. építette fel. Maga az épület tizenháromezer négyzetméter nagyságú, négyemeletes, és helyet kapott benne két, egyenként kétszáz fős előadóterem, valamint egy étterem és egy kávézó is. Technikailag a legmagasabb színvonalat fogja képviselni, mivel chipkártyás lesz a kölcsönzés, és ezzel a kártyával lehet például fénymásolni, ha az ember megfelelő mennyiségű összeget helyez rá. A szinteket a következőképp osztották fel: az első emeleten főként a megyei könyvtár szépirodalmi-nyelvészeti állománya, a másodikon a Központi Könyvtár tudományos kötetei, a harmadikon a jogi-közgazdasági szakkönyvtár, míg a negyedik emeleten a Csorba Győző zenei- és gyermekrészlege kapnak helyet. Számítástechnikailag is jelentős előrelépés figyelhető meg, ugyanis 350 gép fogja szolgálni az olvasókat, a könyvek visszavétele pedig automatikussá válik, a humán munkaerőt így erről a területről ki lehet vonni. Magát a köteteket egy rádiós chip azonosítja, így elkerülhetővé válik – elméletben – a sokakat dühítő kiírás az OPAC-ban: „ismeretlen helyen” vagy „eltűnt”. Helyileg az épület a 48-as tér mellett, a Szalay Kollégiumnál (Univ) található, autóval a legkönnyebb az Ár-
kádtól induló Somogyi Béla utcán – népszerűbb nevén a városi elkerülőn – megközelíteni, buszokkal pedig a 2-es, 20-as és 27-es buszcsaláddal a legegyszerűbb. Magyarán baromira távol van a belvárostól. De legalább közel a McDrive.
» A KÖNYVTÁROS NÉNIK LÁZADÁSA Nos, a rituális szeppukuknál tartottunk előzőleg. Nincs könyvtár október 22-ig, és a diplomamunkákat a bölcsészeknek október 29-ig le kell adniuk, ha még ebben a félévben szeretnének végezni. Szép új világ! Az EKFprojekt sokakkal babrált ki közvetetten, önhibáján kívül. Azonban az össznépi morgolódásra válaszul szeptember 15-én jött a sajtóban a hír (Tudásközpont: nem kell októberig várni a hallgatóknak – Pécsi Stop, Campus rovat, szept. 15.), hogy a Tudásközpont vezetősége, válaszul az informatikai beszerzés körüli nehézségek miatti teljes körű nyitás csúszására, hajlandó engedményeket tenni. Ezért szeptember 20-án megnyitották a jogi és közgazdasági szakkönyvtárat, hétköznap reggel nyolctól délután háromig lehet kölcsönözni, és így lehet a bölcsészeknek a BTK-TTK Kari Könyvtáron keresztül igényelni a Központi állományába tartozó könyvekből, melyet 1-2, maximum 3 napon belül leszállítanak az Ifjúság útjára az igénylőnek. Ez a folyosói pletykákkal ellentétben nem kerül semmibe, a szolgáltatást BTK-s olvasójeggyel lehet igénybe venni, majd a könyveket a Kari Könyvtárba kell visszavinni. A Kaptár utolsó felvonása, legalábbis az átlag (egyetemi) polgár számára üdvös kivétellel zárult. Az EKF körforgalmak és téralakítások során már bevett „majd beletörődnek, egyébként is örüljenek, hogy lesz” felfogása helyett kivételesen szem előtt próbálták tartani, hogy a fejlesztések az emberek életminőségének javítását tűzték ki célul, és az sem bűn, ha ez az átmeneti időszak sem épít le mindent a nullára. Valószínűleg ez esetben sokan fognak megkönnyebbülten felsóhajtani, ha végül időben le tudják adni a szakdolgozataikat, és nem kell még egy félévvel szaporítani a képzési idejüket. Bölcsészeim, könyvtárra fel! Ugyanis közel van az az október 29-e!
6 PB 2010 09.indd 6
2010.10.05. 1:19:58
KAPTÁR DEBRECZENI ÁGOTA
BOSZORKÁNY FOGOLYTÁBOR Miután többszázezer forint értékű vandalizmusból és lopásból eredő kárral nyugtázta a korábbi éveket, döntött a Boszorkány Kollégium vezetősége, aminek hatására a szeptember elején beköltözők figyelő szemekbe és fém karos őrökbe ütköztek. Rögtön pletykák áradata indult el az új beléptető és kamerarendszerről, szabályokról és persze az enyhítő intézkedésekről. Kresák Gergelyt, az Oktatási Vagyongazdálkodási és Kollégiumi Igazgatási osztály vezetőjét kértük meg, hogy öntsön tiszta vizet a pohárba. „Olyan rendszert kell elképzelni, ami az eddigi házirend szerinti működés jobb hatásfokú betartatását eredményezi. Az Universitas és Boszorkány Kollégiumban egyidőben elindítottuk a kártyás beléptetés műszaki előkészítését, illetve a videó megfigyelés alapjait. Ez azt jelenti, hogy a bejáratokon, a portaszolgálatot kiegészítendő, hamarosan kártyás beléptetés lép életbe.” Ez az a bizonyos változás, amitől kitört a frász. A korábbi években megszokott ki-bejárkálás ezáltal megszűnik; ugyanannyira feleslegessé válik a portásokkal spanolás, mint a tökélyre fejlesztett osonás. A fémkaros szerkezeteket elméletileg nem lehet kijátszani. „ A lift traktust és a hátsó lépcsőházat egy forgóvillás beléptető kapun keresztül lehet megközelíteni, amit oldalt üvegfallal zárnak le. A főlépcső előtt szintén egy ilyen bejárat lesz kiépítve, mely tűzriadó esetén nem hátráltatja a kijutást, hiszen a karok rögtön le fognak hullani. Ezen túl a vendégkártyás beléptetés is adott: ha be akar hozni egy látogatót a hallgató, a vendégnek igazolnia kell magát és a portán kap egy kártyát, amivel akadálytalanul tud az épületben tartózkodni. Viszont, ha a megengedettnél tovább marad bent, azt tudni fogják. Amikor kijönne és lehúzza a kártyáját, a karok nem fogják kiengedni, hanem a portással kell elintézni a dolgot. Két megoldás lehetséges ilyen helyzetben: ha csak egyszerűen késik, nincs is semmi baj. Viszont az már nagyobb probléma, ha a kollégiumban töltötte az egész éjszakát anélkül, hogy a minimális benntartózkodási díjat sem fizetett ki.” – fejtette ki Kresák Gergely a rendszer működéséről. Ennek ismeretében a fő kérdés már csak az, hogy mennyi is az annyi és meddig szabad még az út. Ígéretek szerint az új rendszer október közepén már mű-
ködésbe lép, jelenleg az üvegfalak és a chip kártyák elkészítésére várnak. Úgyhogy még nagyjából egy hónapig pecózhatnak a bentlakóknál a haverok, utána kénytelenek lesznek új zugot keresni maguknak, vagy az éjszakánkénti 1000 forintot kicsengetni. Az pedig legendának bizonyult, hogy előre kijelölt napokon vagy előre bejelentve ingyen fogadhatnak vendégeket a lakók. Az osztályvezető tőlünk hallott erről először, majd határozottan cáfolta. Hirtelen túl nagynak tűnhet a szigor, de valójában eddig is éltek ezek a szabályok, csak könnyebb volt őket áthágni. Ráadásul elsősorban a mi érdekeinket szolgálja, hiszen értékeinket így jelentősen nagyobb biztonságban tudhatjuk. Ennek ellenére egyik szemünk sír, a másik nevet, hiszen minden jó belátás ellenére rideg az a fém kar, ahogy az ezres is hiányozni fog egy, a kedvesünkkel eltöltött éjszaka után. Kénytelenek vagyunk megérteni a vezetőség álláspontját, de a régi kollégisták számára mindenképp drasztikus a változás. Pedig külföldön és Budapesten is számos újabb kollégium ehhez hasonló biztonsági rendszerrel épült, ennek tudatában pedig nem különösebben meglepő a döntés. Fokozatosan hozzá kell szoknunk, hogy lényegében ellenőrizhetővé válik mozgolódásunk. A kamerarendszer már működésbe lépett és úgy tűnik, hogy egyelőre jól és persze gúnyosan fogadták a hallgatók. Így csak remélhetjük, hogy előbb-utóbb a fém karú őrökkel is sikerül megbarátkoznunk. De vajon ki fog ezután haverkodni a portásokkal?
7 PB 2010 09.indd 7
7
2010.10.05. 1:19:59
KAPTÁR PRISKIN ZSÓFIA
CSÓTÁNY IS MY AEROPLANE » KOLIBÚTOR POTYOG AZ ÉGBŐL Ismét nagy hullámokat vetett a pécsi kollégiumok felújításának újabb eseménye. Az évek óta húzódó projekt utolsó lépéseként idén terítékre kerülő Szántó és Jakabhegyi kollégiumok végül nem a kieső férőhelyekkel, hanem az ablakokon át meteorként lezuhanó bútorokkal borzolták a kedélyeket. A rossz állapotban lévő pécsi kollégiumok felújítási munkálatai a PPP konstrukció keretében már több éve folyamatosan zajlanak. Idén a Szántó és a Jakabhegyi Kollégium került sorra. Bár a két épület egyidejű bezárásával mintegy 1500 kollégiumi férőhely szűnt meg átmenetileg, a bezárás szükségessége vitathatatlan volt. Mind a két kollégium kapcsán lehetett hallani rémtörténeteket a meleg víz hetekig tartó hiányáról, csótányinváziókról, penészes falakról, de még plafonról az ágyakra szakadó vakolatról is. A történtek ellenére mégis sok bámészkodó háborodott fel azon, hogy a kollégiumokból lomtalanítás címszó alatt a még hasznosíthatónak tűnő bútoroktól az ablakon át szabadultak meg – csinos törmelékkupacot hagyva az épületek oldalainál. A bama.hu-n megjelenő olvasói levelekben többen szóvá tették, hogy a forgáccsá zúzott bútorok esetleg jó szolgálatot tehettek volna a rászorulóknak, árvízkárosultaknak, vagy esetleg pénzért lehetett volna túladni rajtuk ahelyett, hogy a könnyebb utat választva a szemétbe dobnak mindent.
Kresák Gergely, az egyetem Oktatási Vagyongazdálkodási és Kollégiumi Igazgatási Osztályának vezetője szerint ez a felháborodás teljesen indokolatlan, szó sincs arról, hogy az egyetem pazarolná a bútorokat, vagy csak azért szabadulna meg tőlük, mert nem kíván foglalkozni a problémával. Ami történt, nem átgondolatlan felhasználás következménye, hanem egy bevett módszer, ami már így zajlott a Boszorkány illetve az Universitas Kollégiumok esetében is. A berendezési tárgyakat először átvizsgálták, és közel 200 bútort ítéltek továbbra is használhatónak, melyeket az Universitas utcában elraktároztak. Ezek most 2 hónapig rovar és rágcsálómentesítési eljáráson esnek át, később pedig újra használatba veszik majd, ha nem is az újonnan bebútorozott Szántó és Jakabhegyi Kollégiumokban. Ebből a készletből fogják frissíteni a kollégiumok vagy a gyakorló iskolák elhasználódott bútorállományát. Az ablakon repülő bútorok viszont már olyan állapotban voltak, amit sem pénzért nem lehetett volna értékesíteni, sem pedig elajándékozni. Kresák Gergely úgy fogalmazott, „aki látta már valaha, hogyan néztek ki ezek a bútorok, és tapasztalta már az ezekre a kollégiumokra jellemző kiirthatatlan rovarszennyezettséget, az nem hiszem, hogy vágyna ilyen bútorokra a lakásában, még akkor sem, ha árvízkárosult. A Gomba utcai hajléktalanszállón tudomásom szerint jobb ágyak vannak, mint a kiselejtezett kollégiumi bútorok nagy része”. A leselejtezett bútorokat mindezek ellenére is el lehetett vinni, ha bárki igényt tartott rá, és volt, aki vitte is – mondta el Kresák Gergely –, viszont annak számolnia kellett azzal, hogy vele együtt a kártevőket is továbbviszi. A maradék nagy részét a hőerőműben égetik el, mint biomasszát, ami pedig veszélyes hulladéknak minősül, mint például az 5 évnél idősebb hűtőszekrények, azt a BIOKOM semmisíti meg. A lomtalanítás mostanra már befejeződött, az átalakítás után sokkal komfortosabb környezetbe költözhetnek vissza az egyetemisták. A tervezet szerint a 3-4 ágyas szobák mellett a 2 és 1 ágyasak is lesznek, a diákok igényeinek megfelelően pedig sok tanulószobát, társalgót, előadót alakítanak ki. Lesz teraszos büfé, biciklitároló, rádiószoba és zenekari próbaterem, valamint kamerák és beléptető rendszer a nagyobb biztonság érdekében – tudtuk meg Kresák Gergelytől.
8 PB 2010 09.indd 8
2010.10.05. 1:20:00
KAPTÁR NAGY ÉVA ANNA
NEM MINDEN ARANY… » ÚJRA NYITVA AZ UNIV KOLLÉGIUM A Szalay László kollégium (ismertebb nevén Univ) hosszú várakozás után az idei tanévtől újra, ám a legkevésbé sem zökkenőmentesen nyitotta meg kapuit. Az épület első látásra csupa szépet és jót ígér, ám az újnak tűnő falak mögé belesve sok meglepetés érheti az embert – ugyanis nem minden arany, ami fénylik. A néhány éve bezárt kollégiumról a már sokat tapasztalt diákoknak elég bizarr emlékei vannak. Az épület közel olyan lepusztult állapotban búcsúzott hosszabb időre a kollégistáktól, mint az azóta szintén kispadra került Jakabhegyi Kollégium. A felújítások nehézkesen indultak, évekig kellett az épületnek üresen állnia, mire az egyetemnek sikerült megállapodnia a Strabag Zrt.-vel, és megkezdődhettek a munkálatok. Mint mostanában minden nagyobb építkezés, a kollégium is óriási csúszással készült el, így az eredetileg nyárra tervezett átadás egészen a szeptember eleji beköltözésig elhúzódott – és még ekkor sem kulcsrakész állapotban adták át a diákoknak. Az épület kívülről nézve új, és beljebb lépve sem gyanakszik még a lelkes kollégista. Megy szintről szintre, megérkezik saját blokkjába, ahol a (kollégiumi méretekben mérve) szokatlanul nagy tér és az újdonság egyből elvarázsolja, a matracokról frissen lehúzott fóliák elaltatják gyanakvását, és örül a szerencséjének, mint majom a farkának. Aztán telnek a napok, hetek, és rájön, hogy az ablak kissé huzatos, az ajtó zárása néha problémába ütközik, és bizony a karbantartók bejelentés nélkül jönnek kétnaponta javítani a „jól működő” nyílászárókat és egyéb alkatrészeket. A kezdeti fejetlenségben kialakult információéhség csillapítására a legmegfelelőbb emberek a portások, akik mindig mosollyal segítenek a kétségbeesett lakóknak, mondhatni cinkosan, bajtársi szolidaritásból. A némiképp vérszegény válaszok megnyugtatóak, naivan akár azt is kijelenthetném, hogy van fény annak a bizonyos alagútnak a végén. A biztonság érdekében minden szinten és a kültereken megfigyelő kamerák sorakoznak, melyek felvételei bármikor visszanézhetők. Az internetet több mint két hétig nélkülöző lakók mára már
boldogan szörfözhetnek a világhálón, és ha közben esetleg megunják a pizzát és a szomszédos „meki” szemétkínálatát, lesétálhatnak az étterembe is, mely a tervek szerint lassan el is készül. Az egyetemi élet alapvető feltételeként szórakozó helyiség is tervbe van véve, de erről még a pletykák is csak haloványak. Az megnyugtató mindenesetre, hogy van, ami nem változott: csótányirtás hamarosan várható – nyilván szigorúan elővigyázatossági alapon. A hiányossági lajstrom után természetesen hozzá kell tennem, hogy a helyzet közel sem tragikus. Alapvetően a bentlakók elégedettek az állapotokkal, hisz jóval kevesebbért, mint albérletes társaik, közel hasonló ellátásban részesülnek. A hat fős blokkokhoz tartozó konyha és étkező hihetetlen mennyiségű egyetemistát képes magába fogadni, a vizesblokk állapota is kielégítő, hiszen összesen hatan osztoznak rajta, tehát a csapokból az esetek túlnyomó többségében meleg víz folyik. A társasági élet éledezőben van, a tanulók és társalgók szintenként váltják egymást, és funkciójuk figyelembevétele nélkül akár közös sörös-boros-activity-partira is alkalmasak. Még néhány hónap, és lassan mindenki visszatalál saját fejéhez, eloszlik a homály és csiripelnek majd a kopasz fákon a fagyott madarak. Az EKF évében a kapkodás és a kellemetlen meglepetések mellett csupán a lakókat bosszanthatja egy kicsit a kiszámíthatatlanság. De aggodalomra semmi ok, hisz a tervek még nem fogytak el, tető pedig van már a fejek felett. Idővel az Univ is lehet majd olyan arany, ami fénylik.
9 PB 2010 09.indd 9
9
2010.10.05. 1:20:01
KÖZTÜNKSZÓLVA PACHNER ORSOLYA
SZABÁLYSÉRTEGETÉS SÚLYOS KÖVETKEZMÉNYNYEL » A KAMASZKORI BÜNTETHETŐSÉG KÉRDÉSE FEJLŐDÉSLÉLEKTANI SZEMPONTBÓL Szeptember elején három tizenöt éves lány egy üzletből bizsu ékszereket próbált meg ellopni, de lebuktak. A helyszínre érkező rendőrök pedig az új szabálysértési törvény alapján úgy döntöttek, hogy 72 órás elzárással büntetik a tinédzsereket. A lányok elnyerték „méltó” büntetésüket, hiszen egyiküket a börtön okozta trauma következtében még aznap éjjel a pszichiátriára kellett szállítani. Az említett eset lehetőséget ad élő példán keresztül vizsgálni az augusztusban hatályba lépő új szabálysértési törvény gyakorlati eredményeit. A törvény szerint a rendőrség elzárással is büntetheti azt, aki húszezer forintot meg nem haladó értékű lopást, sikkasztást, orgazdaságot vagy csalást, szándékos rongálást, hűtlen kezelést követ el – mindez lehetővé teszi a kiskorúak elzárását is. A jogi háttere mellett mindenképpen fontos szem előtt tartani, hogy az elkövetők kamaszok, akikre nagy hatással lehettek a börtönben töltött órák és napok. A történtek kapcsán Dr. Péley Bernadette gyermek és serdülő klinikai szakpszichológussal és egyetemi tanárral beszélgettünk. PécsiBölcsész: Ahogy a hírekben lehetett hallani, a lányok nem élnek rossz szociális és anyagi körülmények között, mégis loptak. Milyen folyamat állhat e mögött? Dr. Péley Bernadette: Az érzelmi fejlődés során fontos lépés, hogy a kamasz megtapasztalja, mire is képes. Ez nemcsak egyéni törekvés lehet, hanem sokszor a csoportba tartozás feltétele is. A serdülőknél gyakoriak a beavatási rítusok, amiket ha valaki megtesz, akkor lehet csak olyan, mint a többiek, ez pedig a csoporttagságnál elengedhetetlen feltétel. Emellett bizonyítás is,
egyfajta próbatétel. PB: Ez azt jelenti, hogy a kamaszodással együtt jár, hogy a gyerekek lopnak? Dr. Péley Bernadette: Természetesen nem. Nem minden kamasz lop, és egyáltalán nem kell szemet hunyni a serdülőkori „csínytevések” fölött. Ha a kultúra nyújt egyfajta alternatívát a beavatásra, akkor valószínűleg nem lesz szüksége a kamasznak hasonló bizonyításokra. Mindenképpen fontos és meghatározó kérdés, hogy egy serdülőnek a tettei milyen következményekkel járnak. Ebben a korban a határok kérdése – és azok feszegetése – nagyon meghatározó. A gyermek kisiskolás korától folyamatosan sajátítja el a társadalmi szabályokat, de a serdülőkor az az átmeneti időszak, amikor a szociális környezete teljes jogú tagjává válik azzal, hogy már egyfajta felelősség is kapcsolódik ezekhez az ismert szabályokhoz. Ezért fontos, hogy az ilyen kihágásokat reakciók kövessék. Különben honnan tanulhatnák meg, hogy tetteikért felelősséggel tartoznak a társadalom többi tagja felé? PB: És mennyire megfelelő a börtön, mint következmény? Dr. Péley Bernadette: Biztos vagyok benne, hogy nem ez a legjobb megoldás. De fontos foglalkozni a kérdéssel és megtalálni a büntetés legmegfelelőbb formáját. A szülői felelősség például rendkívül fontos és kihagyhatatlan kérdés az ilyen esetekben. Hogy az esetben szereplő lányokat – és később biztos még más kamaszokat is – helyesen büntették elzárással, az vitatható kérdés, viszont az biztos, hogy jogosan. A szabálysértési törvény változtatása lehetőséget ad rá, hogy az ilyen kis értékű lopások is súlyos következményekkel járjanak a kamasz számára. A paradoxon a dologban, hogy a változtatás a fiatalkorúak védelmét is hivatott szolgálni, hiszen a kiskorúak lopásra kényszerítésének elterjedése volt az egyik ok, hogy a törvényváltoztatásra sor került. A lényegi kérdés talán az, hogy ki, és pontosan mi alapján döntheti el, hogy egy szabálysértés egyszeri, kamaszkori rituális beavatás vagy kényszerítés hatására történik-e, esetleg teljesen önállóan és öncélúan, és hogy rendszeressé válhat-e a későbbiekben. És ha ezt megállapítják, lehetséges-e, hogy eltérő súlyosságú büntetésben részesüljenek az elkövetők.
10 PB 2010 09.indd 10
2010.10.05. 1:20:01
KÖZTÜNKSZÓLVA GÖBL ZSOMBOR
KI FIGYELI A FIGYELŐKET? » INTERJÚ DR. POLYÁK GÁBORRAL, A MÉDIAFELÜGYELET ÁTALAKÍTÁSÁRÓL „Egy mindent ellenőrizni és szabályozni akaró rendszert akartak létrehozni” – mondta Dr. Polyák Gábor, mikor a leendő médiaalkotmányunk került szóba, melynek célját a kormánypártok a kereskedelmi és közszolgálati médiát felügyelő pozíciójának bebetonozásában látja. Dr. Polyák Gábor jelenleg a PTE Állam- és Jogtudományi Karán tanít, de második diplomáját itt, a BTK kommunikáció szakján szerezte. A médiaszabályozás, médiapolitika témakörében számos könyvet és tanulmányt publikált, valamint 2008-2009-ben az ORTT elnökének, Majtényi Lászlónak volt tanácsadója. A médiafelügyelet átalakításáról, az új médiatörvény alkotmányosságáról és elfogadásának várható következményeiről kérdeztük. PécsiBölcsész: Milyen sajátossága van az új médiatörvénynek, hogyan képzeljük el a megalkotás folyamatát? Dr. Polyák Gábor: Az a sajátossága, hogy ez még nem egy médiatörvény. A jogalkotás több lépcsőben zajlik: először elfogadtak egy alkotmánymódosítást a vélemény és sajtószabadsággal kapcsolatban. Ezt követte a médiapiac és a távközlési felügyelet intézményi átalakítása, amit az Országgyűlés augusztusban fogadott el. Most van a parlament előtt egy többszörösen átalakított, csiszolgatott, úgynevezett médiaalkotmány, amit minden bizonnyal október környékén el is fognak fogadni. Az utolsó lépés pedig maga a médiatörvény, ami januártól lép életbe. Ez azt jelenti, hogy egyelőre a ‚96-os médiatörvény hatályos. PB: A Rosszabb, mint az ORTT című cikkében a második lépcsővel, tehát a strukturális átalakítással kapcsolatban fogalmaz meg kritikát, nevezetesen azt, hogy ez az egész alkotmánysértő. Miért is pontosan? PG: Általánosságban azért, mivel van egy mögöttes szándék a törvényalkotók részéről, amely egyáltalán
nem szakmai. Egy olyan intézményrendszer létrehozását célozza, ahol minden döntés egy központból indul, és egészen mély szintekig, konkrétan a közszolgálati médiumok vezérigazgatójáig, nagyon közvetlen politikai befolyást biztosít. Az új hatóság elnökét a miniszterelnök nevezi ki, tehát nem is titkolt a politikai függés. Igaz, hogy törvénybe látszatgaranciák vannak beépítve a független működésre, de az egész koncepció alapvetően arról szól, hogy kézben tartsák az egész médiarendszert. PB: Hosszú távon ennek mindenképpen lehetnek hátulütői. Mi történik, ha négy év múlva megszűnik a kétharmados többség? PG: A kétharmados jogalkotás egy alapvetően fura rendszer, ami most visszaütött, ha úgy tetszik. Olyan tárgykörök lettek ‚'89-'90-ben kétharmadossá minősítve, amelyek politikailag érzékenynek tekinthetőek. A szándék az volt, hogy ebben mindenképpen politikai konszenzus szülessen, most azonban ez nem kell, mert gyakorlatilag egy párt képes dönteni ezekben a kérdésekben. Abban az esetben, ha ez megszűnik, akkor ugyanolyan nehéz lesz ezt a kétharmadot összehozni, mint ahogy eddig lehetetlen volt. Egy olyan rendszert, amelyben minden személyi döntés a kétharmadra épít, ez gyakorlatilag lebénít. Aggódni azért nem kell igazán, mert újraválasztani a médiatanács tagjait csak kilenc év múlva kell. PB: Beszéljünk egy kicsit a médiatanácsról, egész pontosan annak elnökéről. Milyen problémák merülnek fel ezzel kapcsolatban? PG: A médiatanács még nem működik, mert különböző okok miatt szünetelt a parlament, és nem volt idő megválasztani a tagokat. Ennek eredménye, hogy május óta, mivel az ORTT is működésképtelen, gyakorlatilag senki nem felügyeli a médiapiacot. Igaz, fizetést a korábbi ORTT-tagok még mindig kapnak. Az elnöki tisztséggel az egyik legfőbb probléma a kilenc éves hivata-
11 11 PB 2010 09.indd 11
2010.10.05. 1:20:01
KÖZTÜNK SZÓLVA GÖBL ZSOMBOR
szolgálati médiumok vezérigazgatóit választja, szintén kormánytöbbséggel fog működni. A vezérigazgatóknak egyébként sokkal kisebb mozgástere lesz, mint a mostani vezetőknek. A finanszírozásban továbbra is az marad az alapelv, hogy ha akarunk, adunk, ha nem akarunk, nem. Az, hogy ebből a fogyasztók mit fognak érezni, egyelőre nem tudjuk, de a köztévét érintő eddigi változások nem túl bíztatóak. PB: Térjünk át a harmadik lépcsőre, a médiaalkotmányra, amit majd valamikor az ősz során fogadnak el. Mi a probléma vele?
li idő. A médiának a mindenkori társadalmi sokszínűséget kell reprezentálnia; kilenc év múlva nagy valószínűséggel egészen, de legalábbis részben másképp fog kinézni a politikai térkép, és ezt már nem fogja megfelelően kifejezni ez a mostani felállás. A második probléma a közvetlen miniszterelnöki kinevezés. Az ORTT elnökét a miniszterelnök és a köztársasági elnök jelölte, így biztosítva legalább részbeni pártfüggetlenséget. Ez már nincs meg. A sokat és okkal szidott ORTT után a mostani rendszerben nincs garancia arra, hogy a kormánypártok ne kerüljenek kizárólagos döntéshozatali pozícióba. Ez pedig az 1990-es évek óta stabil alkotmányos alapelvekkel egészen biztosan nincs összhangban. PB: A cikk szerint ez a tervezet több ponton is sérti a sajtó- és véleményszabadságot. Nagyjából a fenti pontok miatt?
PG: A koncepcionális baja az, hogy megalkotói szerint a médiának pontosan megállapíthatóak a határai, és a magyar fogyasztó megrekedt valahol a kilencvenes évek közepén. Egy mindent ellenőrizni és szabályozni akaró rendszert akartak létrehozni. Ez annyira botrányos volt szakmailag, hogy később maga a Fidesz nyújtott be módosító javaslatokat. A továbbcsiszolt formája már egy fokkal jobb: szűkítették a törvény alkalmazási körét. Például az eredeti javaslat alapján minden blogot regisztráltatni akartak, most már a szabályozás csak bizonyos internetes folyóiratokat érint. El kell ismerni azt is, hogy ebben a formájában már vannak kifejezetten pozitív elemei is, például az újságírók mozgásterének szabályozásában.
PG: Nemrég meg is született egy alkotmánybírósági beadvány, melyet az Eötvös Károly Közpolitikai Intézettel – melynek Majtényi László az elnöke – közösen készítettünk. Ebben tizenegy kifogást fogalmaztunk meg alkotmányjogi szempontból, nagyjából a fenti pontok alapján. Ezeken kívül kifogásoltuk a közszolgálati intézményrendszer működését és finanszírozását. A lényeg, hogy az az intézményrendszer, ami létrejött, számos megnevezhető ponton sérti az alkotmányt. PB: A közszolgálati médiumok szférájában milyen változásokra lehet számítani? PG: Fontos megjegyezni, hogy az ORTT idején létező intézményrendszer teljesen rossz volt. Nem tudta ellátni a feladatát. Az a megoldás, amit most kidolgoztak, nem megoldja a problémát, hanem átnevezi. Eddig három felügyelő szervezet volt, melyeket most összevontak. Ez lett a Közszolgálati Kuratórium, melybe ugyan minden párt delegálhat, de a kormánytöbbséggel működő médiatanács küldi az elnökét és még egy tagot. Így biztos, hogy a kuratórium, amely intézmény a köz-
12 PB 2010 09.indd 12
2010.10.05. 1:20:02
KÖZTÜNK SZÓLVA BÁLINT DÁVID
AZ ÜVÖLTŐ CSEND » EKF ZAJRENDELET RELOADED Valójában nem minden az, hogy megőrizzük a csendet, arra is ügyelnünk kell, miféle csendet őrzünk meg. – Samuel Beckett Februárban vették neszét a városlakók, miszerint a pécsi Városfejlesztési Bizottság aktualizálás címszó alatt az eddigi zajrendelet szigorítására készül. Akkor a városi rendezvényszervezők és szakértők tiltakozása a rendelet újratárgyalására késztette a városvezetést. Az eredményt áprilisra ígérték, de fejlemény azóta sincs az ügyben. A kérdés, hogy a 2002-es születésű, kényszerűen itt maradt szabályozás mennyire keseríti meg a kulturális programok szervezőinek életét a baranyai megyeszékhely jelenében. A város és a szervezők némileg eltérő álláspontot képviselnek az ügyben.
» A FEJ NÉLKÜLI LOVAS Az idei év februárja zajos meglepetést hozott csend tekintetében a Pécsett élőknek. Ekkor kezdett a médiában kiszivárogni (Kilenckor lelövik a zenét Európa Kulturális Fővárosában? PécsiStop február 16.), hogy a Városfej-
lesztési Tanács az aktuális jogszabályváltozások miatt – egy alkotmánybírósági döntést követően nem lehet konkrét határértéket megjelölni helyhatósági rendeletben – az eddigi zajrendelet átdolgozására készül, ráadásul ez a megújulás koránt sem ígérkezik városbarátnak. Az akkori tervezet szerint hétfőtől csütörtökig reggel 8 és este 9 között lehetett volna kihangosított rendezvényeket tartani a városban, ami péntek és szombat esetén 11-re módosult volna, vasárnaponként pedig 9-12 óráig, illetve délután 3-tól este kilencig lett volna mindez lehetséges. A város nagyobb rendezvények szervezői, valamint hangosításban jártas szakértők jelezték, hogy ennyi erővel le is lehetne húzni a rolót a kulturális fővárosban, ugyanis az elképzelés mind a kerthelységes vendéglátást, mind a rendezvényszervezést lenullázta volna. A botrányt kerülendő február 18-án a városi közgyűlés a tervezet elnapolása mellett döntött. Papp Judit címzetes főjegyző akkor úgy nyilatkozott, hogy a rendeletről a döntés áprilisban várható. Végül a döntés csak nem született meg a tavasz folyamán, városatyáinkat pedig nyárra beszippantotta a szünidő. Beleérkezve az őszbe időszerűnek tartottuk feltenni a kérdést, vajon a városi önkormányzatnál mikor tervezik a jelenleg az EKF szlogenje alatt kultúrtőkében utazó Pécs esetében az annyira nem mellékes jogi szabályozás végső formába öntését. A jelenleg lassan emberi mértékre nyúló vajúdás (az első hírek óta a nyolcadik hónapnál járunk) eredményt nem, csak egy választást hozott világra. Nácsa János városi sajtóreferenstől megtudtuk, a rendeletről már csak a következő városi képviselő-testület tud majd döntést hozni, így konkrétumok arról jelenleg nem tudni. Nácsa Jánostól kapott információink szerint, azonban városi részről nem érzékelik a jelenlegi szabályozást problematikusnak a kulturális rendezvények esetében. A 2010-es évben a nagyszámú kihangosítást is igénylő rendezvényhez viszonyítva legalább is kevés panasz érkezett a hatóságokhoz. A város Címzetes Főjegyzőjéhez konkrétan két panasz futott be, de a felekkel történt egyeztetést követően ezek a problémák megoldódtak. A sajtóreferens szerint a legtöbb problémát nem is a rendezvények miatt befutó panaszok, hanem az éjjel-nappali italboltok körül randalírozó és zajongó személyek jelentik. A kép árnyalása végett megszólított nagy városi rendezvények szervezői a jelenlegi zajrendelet felemlegetésekor azonban általában nem látják ennyire rózsásnak a helyzetet…
13 13 PB 2010 09.indd 13
2010.10.05. 1:20:02
KÖZTÜNK SZÓLVA LENTHÁR BALÁZS
» EGYETEMISTÁK A VÁKUUMBAN Pécs legnagyobb egyetemistákat érintő fesztiválja részéről – Pécsi Egyetemi Napok – a témában Szabó Gábort, a rendezvény egyik főszervezőjét kerestük meg. – A dolog kétarcú. A PEN-el kapcsolatban mindig is voltak általános engedélyeztetési nehézségek, a zaj csak az egyik ezek közül. Az is igaz, hogy az évek során jó munkakapcsolat alakult ki köztünk és az illetékes hatóság között, ez segít valamennyit, de az ügymenet továbbra is nehézkes, túlbürokratizált – fogalmazott Szabó Gábor. A főszervező továbbá hozzátette, az EKF évében az engedélyeztetésért felelős a hivatal minden területen tényszerűen és érezhetően konstruktívabb minden területen, igaz, ezért szervezői oldalról is mindent megtettek. Alapvető problémát a szabályozás keretszámai jelentenek. Az engedélyezett érték 45-55 decibel, ami egy nagyobb rendezvény esetén elég szegényes megvalósítást tesznek lehetővé. A példa kedvéért a hangos beszéd 65-70 decibel, még egy elhaladó busz 90 decibel környékén sújtja az arra járókat.
» A VÁROS ÍGY MOZOG, A VÁROS ÍGY ÉL… A város szintén másik fesztiválnagyágyúja a külföldi diákok tömegét is megmozgató ICWiP. A rengeteg kültéri helyszínnel dolgozó fesztivál azonban a szabályozás miatt nincs könnyű helyzetben. Bár az EKF év itt is nyitott kiskapukat, de alapvetően a belvárosi területek lakói az előző években már a fiatalok helyszíni jelenléte miatt is éltek panasszal. – Betartjuk a decibel korlátokat, de a jelenlegi szabályozással vannak helyzetek amikor nem tudunk mit kezdeni – meséli Tarrósy István az ICWiP szervezője, az EKF projekt egyik megálmodója. – Egy Goran Bergovic koncertnél például szóba sem jöhetett volna, hogy ne lépjük túl a megengedett értékeket, ha a rendezvény megkívánja. A hangmérnökök folyamatosan vizsgálták a zaj mértékét. Azt gondolom, hogy megfeleltünk az elvárásoknak, de szükség volna ilyen tekintetben is észszerű kompromisszumokra a szabályzás tekintetében.
Tarrósy István és az ICWiP szervezői már februárban kifejtették ellenérzésüket a tervezett szigorítással kapcsolatban, ami mind a mai napig nem változott. Álláspontjuk szerint a város érdekeivel ellentétes egy olyan szabályozás, amely az idegenforgalom motorját adó rendezvények feltételeit tovább szigorítaná. – Ha egy világsztár érkezik egy városba, a több ezer fős tömeg igényeit ki kell tudnunk elégíteni nem lehet túl halk egy rendezvény, mert élvezhetetlen. A belvárosban élőknek – legyen az Debrecen, Kaposvár vagy Pécs – tisztában kell lenniük azzal, hogy a város így mozog, a város így él, így hívja fel magára a figyelmet így hozza magát helyzetbe. Nem tudom milyen jellegű lesz a következő szabályozás, de ha marad a szigorú hozzáállás az semmi képen nem tesz jót a későbbiekben Pécsnek – tette hozzá Tarrósy.
» A HATÓSÁG VÁJT FÜLŰ ŐREI Kérdésként merült fel a két rendezvényszervező oldaláról a bejelentéseket követő rendőrségi zajszintmérések szakszerűsége is. A hatósági hangosítási engedélyeztetés folyamatához szükséges minden rendezvényeknek egy hivatalos hangosítási szakember szerződtetni. Ez a szakértő rendelkezik a megfelelő végzettséggel és hangtechnikai eszközökkel, hogy végig felügyelje a rendezvény lebonyolítását, megfelelő visszacsatolást biztosítva a hangerősségről a hangosítók felé. A megfogalmazott kritikákból viszont kiderül: a lakossági bejelentéseket követően helyszínre érkező járőr ennek ellenére dönthet úgy egy rendezvény sorsáról, hogy rendelkezik ugyan valamilyen bemérő eszközzel, de ilyen jellegű szakképesítése nincs. Az egységes jogi szabályozás már csak azért is fontos lenne – mint ahogy az egyik oldalról elhangzott –, mivel így biztosítható, hogy az ilyen jellegű folyamatokat tényleg olyan személyek végezzék, akiknek ilyen jellegű dolgokhoz kompetenciájuk is van.
14 PB 2010 09.indd 14
2010.10.05. 1:20:03
KÖZTÜNK SZÓLVA VÁRNAGY SZABOLCS, PÁL BALÁZS
ÉN A VÍZILOVAKKAL VAGYOK » MEDDIG JUTHAT EGY PÁRT A HUMORRAL? A parlamenti választások idején azok, akik szellemi épségüket és alacsony vérnyomásukat meg szeretnék őrizni, lehetőség szerint egy elhagyatott barlangban keressenek menedéket. Ott, a sötétben a legbiztonságosabb kivárni, amíg az egymásra mutogatások, a másiknál nagyobbat mondások és ígérgetések áradata elvonul, hogy pár nappal később, a rejtekből előbújva egy szebb világ táruljon elénk. Akik viszont nem vonulhatnak el egy kedves kis barlangba, egy idő után gyanúsan kezdik szemlélni az eseményeket, hiszen nem lehet nem észrevenni, hogy a négyévente elhangzó csodás ígéretek valahogy nem szoktak megvalósulni. Nem is élünk feltétlenül sokkal rosszabbul, mint azelőtt, de hogy sokkal jobban sem, az is biztos. A legtöbb esetben nincs mit tenni. Várunk négy évet, majd bízunk benne, hogy akiket épp leváltottunk, azok okulva a hibáikból, legközelebb jobban fognak teljesíteni. Vagy a mostaniakra voksolunk, hisz túl nagy perpat-
vart még nem csináltak, kis szerencsével újabb négy év alatt sem fogják romba dönteni az országot. Ám vannak helyek, ahol a „eh, nekem mindegy, mindegyik ugyanolyan rossz” gondolatot megtestesíti egy párt. A viccpártokra gondolok. Azokra a pártokra, akik meg sem próbálnak úgy tenni, mintha értenének ahhoz, amit csinálnak. Meg sem próbálnak betarthatót ígérni, kompetensnek és megbízhatónak tűnni, nem akarják elhitetni senkivel, hogy nem fognak lopni, csalni, hazudni. Örök életet és sört mindenkinek! Az pedig sokat elárul a jelenlegi politikai elitről, ha egy ilyen párt százalékokban mérhető, azaz több tízezer fős támogatottságra tud szert tenni. Ha pedig egyenesen főpolgármesternek választanak egy vicc-jelöltet, az csak két dolgot jelenthet: az adott város lakóinak vagy nagyon jó a humorérzékük vagy nagyon elkeseredettek. Történt ugyanis, hogy Izland fővárosában, Reykjavíkban A Legjobb Párt kapta a legtöbb szavazatot, így a humorista, színész, író Jón Gnarr május 29-e óta polgármester. Sikerük egy részét annak köszönhetik, hogy a két éve tartó gazdasági válság alatt az emberek kiábrándultak a hagyományos pártokból, bár a város életének legfontosabb területeire kiható programjuk is biztosan közrejátszott. 13 pontjukban többek között hangot adtak korrupció-ellenességüknek, nehezményezik, hogy a pártok sunyiban ármánykodnak, és ígéretet tettek rá, hogy ők mindezt nyíltan fogják csinálni. De eltörölnek minden adósságot, szereznek egy jegesmedvét az állatkertbe, Disneylandet építenek a repülőtérre, drogmentesítik a parlamentet, ingyen törölközőket adnak az uszodákban, sőt, a nyomorékok ingyen vehetik igénybe a buszjáratokat. „Sokkal több ingyen dolgot ígérhetünk bármely másik pártnál, mivel nem fogjuk őket véghezvinni” – szerepel a 8. pont második felében. A szavazatok 34,7%-át szerezték meg, ami 20666 szavazót jelent. 660-nal többet, mint amennyit a második helyre befutott Függetlenség Párt kapott. Mivel a többséget egyedül ezzel az eredménnyel nem tudták megszerezni, a 19%-ot kapott szociáldemokratákkal koalícióra lépve kormányoznak. Hazánk egyetlen viccpártjának gyökerei a 2009-ben alapított izlandi “Legjobb Párt”-énál valamivel régebbre, egészen pontosan 2006-ig nyúlnak vissza. Ekkor alakult meg ugyanis a kezdetben egyszemélyes szegedi street art mozgalomként működő Magyar Kétfarkú Kutya Párt, röviden MKKP. Az alapító, Kovács Gergely ötletes plakátjaival és matricáival hamar elnyerte a szegedi belváros fiataljainak szimpátiáját. A név, valamint a párt jelképéül szolgáló kétfarkú kutya figura „hivatalos eredet-
15 15 PB 2010 09.indd 15
2010.10.05. 1:20:03
KÖZTÜNK SZÓLVA VÁRNAGY SZABOLCS, PÁL BALÁZS
történetét” az MKKP számos online felületen hosszasan taglalja, hely hiányában azonban elégedjünk meg annyival, hogy az érdekfeszítő mese többek között három évszázaddal ezelőtti olasz szektákat, száműzetést és bebörtönzést forgat sorai között. Már a korai kétfarkú feliratok között a szimplán polgárpukkasztó darabok mellett („használhatatlan, értelmetlen dolgokat vásárolnék ingyen”) megjelentek az ízes társadalomkritikát megfogalmazó („nagyon gazdag fehér európai emberek részére”), valamint a későbbiekben a 2010-es választási kampány gerincét jelentő darabok is („örök élet, ingyen sör”). A pártatya – saját elmondása szerint – már ekkoriban is gondolkozott markánsabb társadalmi szerepvállaláson, ám a végső lökést az izlandi Besti Flokkurinn váratlan sikere adta meg. Kovács Gergely idén augusztusban jelentette be, hogy az októberi választásokon megméretteti magát Szeged polgármesteri székéért, valamint ekkor derült ki az is, hogy a párt a budapesti főpolgármesteri címet, illetve a hetedik kerületi polgármesteri címet is megpályázza Victora Zsolttal és Mogács Dániellel.
MKKP három jelöltje közül egyiknek sem sikerült megszerezni a megfelelő mennyiségű kopogtatócédulát, így idén októberben már biztos, hogy nem fognak nálunk megismétlődni az izlandi események. A párt bírálói közül sokan úgy vélik, az MKKP-sok nem gondolták át pontosan mit is szeretnének, valamint azt, hogy meddig hajlandóak elmenni ebben a nagy brahiban, illetve brahi-e ez egyáltalán? Az MKKP ellen felszólalók általános véleménye az, hogy a párt a reálpolitikához közelebb eső kérdéseket erőtlen viccelgetésekkel, rosszul kezelte le, illetve a párt megjelenése inkább hatott komolytalannak, mint ötletesnek és mulatságosnak. Az, hogy az Magyar Kétfarkú Kutya Párt egy újabb, a média által felkapott, de hamar leülő jelenség lesz-e, még nem tudhatjuk, mint ahogy azt sem, hogy lesznek-e további próbálkozók a hazai viccpártok frontján. A kissé szétesett botladozás viszonylagos nagy támogatása azonban azt biztosan közvetíti, hogy sok fiatal szeretné, ha valahová nyugodt szívvel leadhatná a voksát, de a jelenlegi pártok – papírmasé lájkok ide vagy oda – ezt nem teszik lehetővé.
Az MKKP választási programjában a már említett örök élet és ingyen sör ígérete mellett olyan elemek szerepelnek, mint a repülőjáratok föld alá történő bevezetése, a körút folyóvá alakítása, illetve a szegények számára bemondásos alapon történő pénzosztás. Victora Zsolt főpolgármester-jelölt szerint felesleges a négyes metróval foglalkozni, mert az 2030-ig biztosan elkészül, viszont ők egy éven belül megépítenék a nyolcas metrót. Szegednek Kovács Gergely olcsó, könnyen megmászható és nagy hegyet, valamint intergalaktikus űrkikötőt ígért. Nyilvánvalóan látszik tehát, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a többi viccpárthoz hasonlóan elsősorban a komoly pártok (többnyire) betarthatatlan ígérgetéséből csinál viccet olyan alapon, hogy a soha meg nem épülő űrbázist valószínűleg senki nem kérné számon Kovács Gergelyen. Az elsősorban a világhálón, valamint a fővárosban kampányoló párt – különösen a fiatal egyetemisták körében – igen hamar mérhető támogatottságra tett szert. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt Facebook oldalának mára, hazai viszonylatban igen jelentős 40,000 lájkolója van, valamint független felmérések szerint a budapestiek 48 százaléka hallott már az MKKP-ról és ismeri a párt tevékenységét. Egy darabig úgy tűnt tehát, hogy a hazai politikai helyzetből kiábrándult, valamint a politikával nem törődő, de a humort értékelő fiatalok szavazatai messzire repíthetik a viccpártot, ám szeptember elejére kiderült, hogy az
16 PB 2010 09.indd 16
2010.10.05. 1:20:04
KÖZTÜNK SZÓLVA VÁRNAGY SZABOLCS
MEGÖLTÉK KATIT A nézettségi mutatók megugrasztásának közkedvelt módja – a sztárok nemi életének kibeszélése után – az újonnan felbukkanó drogok démonizálásával történő pánikkeltés. Tudta, hogy gyermeke műtrágyát szív fel az orrán, miközben Ön ezt a cikket olvassa? Halálhírek, lemondások, betiltás. Kati, hivatalosabb nevén a mefedron, végigsöpört a brit után a magyar médián is, furcsa szájízt hagyva maga után. De ne szaladjunk ennyire előre. A mefedron elterjedése egy másik drog, az ecstasy eltűnésével magyarázható. A rave-hullám lecsengése után ugyanis az ekire is rájárt a rúd. Nem azért, mert a fiatalok érettebbek, kevésbé járnak bulizni, és nem szeretik alkalomadtán szétcsapni magukat, csak épp mással teszik. Az új trendek kialakulásában pedig kétségtelenül szerepet játszott, hogy az utóbbi években drasztikusan csökkent az ecstasy tabletták hatóanyagtartalma. Bizony, semmi sem a régi már. A mefedront először 2007-ben azonosították be a hatóságok Franciaországban, 2010-re pedig már a 22 EU tagállam mindegyikében találkoztak vele. Nem csoda, hiszen gomba módra szaporodtak el az olyan weboldalak, melyeken házhoz lehetett hozatni az esti adagot ugyanúgy, mintha mondjuk pizzát rendelnél. Ez az idilli helyzet viszont nem jelenti azt, hogy fogyasztásuk veszélytelen, hiszen senki sem tudja, mi van bennük. Értve ez alatt az orvosokat is, akik nem igazán tudják, hogy egy „túl-miauzóval” (a szer másik polgári neve miau) mit is kell pontosan kezdeni. Angliában a mefedron betiltása nagy perpatvart kavart, mivel a szakértők szerint nem megalapozott tudományos tények, hanem a közvélemény és a média nyomására hozott elhamarkodott döntést a kormány. Mivel nem tudnak semmit a mefedronról, az sem bizonyított, hogy hosszú távon ártalmas lenne, viszont ezzel nehéz érvelni, ha a híradások eközben két, a rejtélyes partidrog miatt meghalt tinédzserrel vannak tele. Hab a tortán, hogy utólag mindkettejükről kiderült, haláluk nem a katinak köszönhető. Nem csoda, hogy a brit kormány mefedronnal kapcsolatos kutatásainak vezetője, Les King, a betiltását követően lemondott posztjáról. Magyarországon is zajlanak az események. Nálunk is megjelentek a házhoz szállító szolgáltatások, és a kormány az európai példát látszik követni. Az augusztus 30-i ülésén a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság által létrehozott Kábítószer Listák Szakbizottsága javasla-
tot tett a szer illegálissá tételére, a hivatalos döntés meghozatala pedig valószínűleg már nem fog sokat váratni magára. A probléma csak az, hogy ha be is tiltják a mefedront, egy újabb drog pillanatokon belül át fogja venni a helyét, mely újabb két évet lesz forgalomban, mire azt is betiltják, hogy jöhessen a következő. Ez idő alatt pedig egyre ellenőrizetlenebbek lesznek a piacra kerülő termékek, aminek végső soron a fiatalok isszák meg a levét. Csak a jéghegy csúcsa, hogy a változó minőségű szerek miatt sokkal nagyobb a túladagolás veszélye, hisz nem lehet tudni, hogy a legújabb „emberi fogyasztásra nem alkalmas” fürdősóból a múltkori növényvédő szerhez képest mennyit kell bevenni. A Kábítószer Listák Szakbizottságának meghívott civil képviselője, a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) drogpolitikai programvezetője, Sárosi Péter szerint a zéró tolerancia nem megoldás, hiszen amellett, hogy csak új szereket generál, „a tudatmódosító szerek személyes használatra történő megszerzésének és tartásának kriminalizációja ellentétes a szükségesség és arányosság, valamint a büntetőjog végső eszközként való alkalmazásának alkotmányos elveivel, ezenkívül a fogyasztókat a társadalom margójára szorítja, és így közegészségügyi kockázatot rejt magában”.
A mefedron, vagy más néven a 4-metilmetkatinon (4-MMC), vagy 4-metilefedron egy szintetikus kábítószer-stimuláns, és entaktogén vegyület, ami az amfetaminok és katinonok osztályába sorolható. Korábban legális kedélyjavítóként jegyezték. Ez egy szintetikus katinon alapú vegyület amit a kat nevű kelet-afrikai növényből nyernek. Magyarországon a kat nevű növény és a katinon nevű vegyület után a „Kati” szlengnéven ismerik a kábítószerfogyasztók. forrás: wikipedia.hu
17 17 PB 2010 09.indd 17
2010.10.05. 1:20:04
HÖK TÁJÁN PRISKIN ZSÓFIA
BUSSZAL JÖN A MIKULÁS » ÚJ LEHETŐSÉGEK A SZOLGIN Új lehetőségekkel bővül a BTK-TTK Szolgáltatói Iroda profilja. Az idei évtől még több szolgáltatással segíti az egyetemisták mindennapjait Kovács Zoltán és csapata. A PTE Ifjúság úti épületében a főbejárat mellett található BTK-TTK Szolgáltatói Iroda már eddig is minden évben a hallgatók helyzetének könnyítésén munkálkodott. Itt lehetett nyomtatni, fénymásolni, internetezni, PTE BTK-s illetve TTK-s ajándéktárgyakat vásárolni, különböző kulturális, illetve sporteseményekre kedvezményes jegyeket váltani és regisztrálni a BTK-HÖK-ös programokra. Az idei évtől azonban még több szolgáltatást vehetnek igénybe az egyetemisták, a nyitvatartási idő módosításával már reggel 7:30-tól délután 17:00-ig. Kovács Zoltán, aki már második éve vezetője a Szolgáltatói Irodának, elmondta, milyen változásokra számíthatunk. Talán az egyik legfontosabb az új szolgáltatások közül a díjmentes albérletközvetítés, főleg most, hogy a felújítások miatt két kollégiumot – a Szántót és a Jakabhegyit – is bezártak. Az Iroda albérletközvetítő szolgáltatásával könnyedén válogathatunk a naponta frissülő lehetőségek közül, az albérletek részletei a PécsiBölcsész honlapjáról érhetőek el. Egy másik lényeges újítás, hogy az idei évtől az Irodán keresztül lehetőség nyílik kedvezményes jogosítványszerzésre, melynek keretében a hallgatók 15%-kal
olcsóbb elméleti és 10%-kal olcsóbb egészségügyi oktatást, valamint 2 ingyenes órát kaphatnak. Az általános szolgáltatásokhoz kapcsolódó újítások közül a legfontosabb, hogy a gólyák számára az idei évtől elérhető a gólyakedvezményes kártya. Aki ilyet igényelt a gólyatáborban vagy az orientációs napokon, az ne feledkezzen meg róla, hogy ennek segítségével 10%-os kedvezménnyel élhet az irodában a fénymásolást, nyomtatást és a spirálozást illetően. A hosszú sorok elkerülése végett pedig újabb, nagyobb teljesítményű fénymásolók és nyomtatók kerülnek majd az Irodába, valamint elindul a Nyomtass otthonról program, melynek az a lényege, hogy a hallgatók elküldhetik e-mailben EHA-kóddal és telefonszámmal ellátva a nyomtatnivalót, így várakozás nélkül átvehetik a kész példányt a megjelölt időpontban. A felsőbbévesek számára fontos lehet, hogy az Irodán keresztül lehetőségük nyílik a szakdolgozatkötésre, ami 1500 Ft-os áron egy nap alatt elkészül. A kedvezményes sportolási és kulturális lehetőségeket továbbra is alkalmunk nyílik használni. A sportkedvelők már több helyszínre is válthatnak szauna, fallabda, kondi vagy fitnesz bérleteket, a kultúra iránt érdeklődőknek pedig a Pécsi Harmadik Színház és a Pécsi Nemzeti Színház kedvezményes jegyei, valamint a dumaszínház humorestjei mellett most már mozijegyek is elérhetőek. Az Uránia Mozi előadásaira BTK-s, TTK-s diákigazolvánnyal 300 Ft-os áron vásárolhatunk jegyeket, mely az adott hónapban bármelyik film, bármelyik előadására felhasználható. A már fentebb említett ajándéktárgyak kínálati köre is bővült. Az eddigi pólók és pulcsik több színben és típusban is kaphatóak, emellett pedig vásárolhatunk PécsiBölcsészes bögrét, kulcstartót, öngyújtót, sörnyitót vagy karkötőt. A tárgyak és a pólók új design-ját a PB grafikusának, Lugosi Tamásnak (scham) köszönhetjük, akinek most nyílt kiállítását a Rókus utcai épület könyvtárában tekinthetitek meg. (A kiállításról részletesebben lapunk 26. oldalán olvashattok.) A hallgatók rendelkezésére álló, eddig megvalósult rengeteg új lehetőség mellett több új szolgáltatás is tervben van. Az Iroda jelenleg tárgyalásokat folytat a Pécsi Közlekedési Zrt.-vel a helyi járatos buszbérletek árusításának ügyében. A projekt jelenleg még szervezés alatt áll, de amennyiben megvalósul, novembertől elérhetőek lesznek a bérletek a Szolgiban is.
18 PB 2010 09.indd 18
2010.10.05. 1:20:05
HÖK TÁJÁN BÁLINT DÁVID
ÉRTETEK, ÁLTALATOK » EGY ÉV MÉRLEGEN A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATNÁL Lassan egy év telt el azóta, hogy a Kari körkérdés 2.0 keretében a bölcsészhallgatók megfogalmazták elvárásaikat a Hallgatói Önkormányzat működésével szemben. A DiákCentrum falai között tevékenykedő csapat azóta is sarokkövekként kezeli az egyes, ott felmerült igényeket és igyekszik a gyakorlatban egyedileg kialakított válaszokkal szolgálni az ott hangsúlyt kapott szervezeti láthatóság és programkínálat eseteiben. Az elért eredményekről, lehetőségekről és kihívásokról Gulyás Tibor alelnököt kérdeztük. PB: A Kari körkérdés 2.0 eredményeivel párhuzamosan rengeteg fejlesztést elindítottatok mind a kommunikáció, mind a programkínálat tekintetében. Hogy állnak mindezek az eltelt idő fényében? G.T.: A nyáron nem volt kenyerünk a tétlenség, a stábbal a szünidő nagy részét folyamatos munkával töltöttük. Azt gondolom, hogy az őszi Programsorolót végigböngészve ez tökéletesen látszik is. Viszont kéthónapnyi felkészülést követően is akadtak problémák. A meglepetéseket mostanában egy nagyon banális tényező szolgáltatja, ugyanis egyes esetekben nem tudunk a campus területén helyszíneket igénybe venni. A legutóbb elmaradt programunknál – a bölcsész nyílt sportnapra gondolok, amit én is személyesen vártam – például a TTK-n e területen illetékesek kijelentették, hogy nem használhatjuk ilyen céllal az atlétika pályát. PB: Az utóbbi évek tervezései után idén egy egészen színes, és más karokon nem tapasztalt összetettségű programkínálattal nyitottatok. Hogy látod, a többi karhoz képest hogyan állunk e tekintetben? GT: Azt gondolom – szorosan a forintban működő keretek figyelembevételével –, hogy jó irányba haladtunk az egyes rendezvényekkel, de nagy szükség volna hallgatók aktív véleményére is. Nemsokára a pecsibolcsesz. hu-n elérhető lesz egy „Ötletláda” doboz, amire rákat-
tintva mindenki megoszthatja véleményeit, ötleteit, hogy szerinte milyen további programokra volna igény a hallgatói élet fellendítése érdekében. Reméljük, minél többen élnek majd ezzel a lehetőséggel a továbbiakban. PB: Van konkrét elképzelés, hogy milyen irányban bővítitek a programkínálatot? G.T.: Azt gondolom, hogy egész jó pilléreket sikerült kialakítani. Minden szemeszterben próbálunk valami új elemet vinni a programok közé, ettől az évtől kezdődően a szakmai rendezvényekre is szeretnénk külön hangsúlyt fektetni. Jelenleg egy teljesen újszerű profillal rendezzük meg az idei kibővített kari napokat is október 11-14-én, Ifjúsági Napok néven. Az eseményen a kar minden polgárát szeretnénk megszólítani, este könnyűzenei koncertekkel, mélyebb bulikkal éjjelente a Szenesben, illetve végre megvalósul, ami régi vágyam volt, hogy kutatókkal és civilekkel találkozhatunk az A épület előtt. PB: Minden évben kiemelt feladatként kezelitek a kommunikáció és a szolgáltatások fejlesztését. A tavalyi év mind az elsősök tájékoztatása, mind a hallgatói kommunikáció szempontjából sikeresnek mondható. Mi az álláspontotok az idei kezdéssel kapcsolatban? G.T.: Az elsőévesek tájékoztatásával fokozottan elégedett vagyok. A mostani harmadévesek például anno nem találkozhattak a Programsoroló előtti nyári információs kiadvánnyal, ami egy átfogó útikalauz a gólyák számára, ez 2009-ben indult útjára a PécsiBölcsész kari lap szerkesztőségének segítségével. Minden, ami az első pillanatban az egyetem kapuját átlépve fontos, azt átfogóan tartalmazza ez a kiadvány, amit minden felvételt nyert hallgatónak postai úton juttatunk el még gólyatábor előtt. Ha összességében vesszük a hallgatók tájékoztatását, akkor bízom benne, mindenki elégedett a már működő honlapunkkal – a látogatói indexek legalább is azt mutatják, hogy ez a kommunikációs csatorna elkezdett működni. Illetve mindenképpen megemlíteném a hírlevél szolgáltatásunkat, amely várhatóan október közepétől áll csatasorba, kielégítve minden hallgatónk információigényét. Igyekszünk mindenkinek kedvére tenni ebben, de tudjuk, hogy még van hová fejlődnünk.
19 19 PB 2010 09.indd 19
2010.10.05. 1:20:05
AGYRESZELÉK VIDÓ GÁBOR, LENTHÁR BALÁZS
TERRORISTÁK A HÁTSÓKERTBEN » AZ USA ÉS 9/11 9 éve történt szeptember 11-én, New York-i idő szerint reggel 8:46-kor, hogy az AA Flight 11 hívójelű utasszállító gép a World Trade Center 1-es tornyába, majd 9:03-kor az AA 175-ös számú járat a másodikba csapódott. Ez az esemény alapjaiban rázta meg az Államokbeli közvéleményt, és tartja sokkban a mai napig. Természetesen az ilyetén döbbenet érthető egy olyan ország állampolgárai részéről, akik háborút testközelből utoljára akkor láttak, amikor Robert E. Lee tábornok Richmondot feladva letette a fegyvert Grant tábornok előtt Appomattoxnál, 1865. április 9-én. A World Trade Center elleni támadás a merénylők szempontjából volt meghatározó, mivel számukra az épület az uniformizálódást, a helyi jellegzetességeket elnyomó globalizmust, és fanatizmusuk okán az ördögként aposztrofált USA nagyképűségét szimbolizálták. Sokakban felmerülhet, hogy azért az USA vívott pár háborút 1865 óta – a teljesség igénye nélkül: két világháború, Korea, Vietnam –, viszont ezen konfliktusok leglényegesebb közös pontja, hogy egyik sem amerikai területen zajlott. Az Amerikai Egyesült Államok az elmúlt száz évet a Theodore Roosevelt-i politika jegyében töltötte, melyet a Monroe-elv („Amerika az amerikaiaké”) és egy afrikai közmondás („halkan beszélj, és furkósbotot vigyél magaddal”) elegye képezte. Ez a folyamat a II. világháború lezárását követően csúcsosodott ki, ekkorra lett a „csendes amerikaiból” szuperhatalom, és vált uralkodóvá az a nézet, melyet Henry Kissinger úgy fogalmazott meg: „Amerikának nincsenek barátai, Amerikának csak érdekei vannak”. Ezek fényében még legrosszabb rémálmaiban sem gondolta volna az egyszeri átlagpolgár, hogy a XXI. század hajnalán nem egy másik szuperhatalom, hanem egy mezei terrorszervezet mér csapást otthonának hátsó kertjére. Nem mintha újdonságot jelentene az USA számára a terrorizmus, hiszen az amerikai történelem sok ilyen jellegű példával szolgál. Az unalomig citált elnökgyilkosságokon túl gondoljunk a pont 2001-ben kivégzett Timothy McVeigh oklahomai robbantására, ahol egy szövetsé-
gi épületet sikerült lenulláznia, a benne tartózkodók jelentős részével egyetemben. Vagy ott van az FBI történetének legköltségesebb embervadászatát kiváltó Unabomber, aki kissé meghaladt anarchista-luddita tanokat hangoztatva három ember életét oltotta ki levélbombáival, és kéttucatnyit megsebesített. Nem beszélve az 1993-as WTC elleni első támadásról, amely során egy autóba rejtett pokolgép hat embert megölt, 1042 személy pedig ellátásra szorult. Amint a példákból láthatjuk, a robbantásos merényletek egyáltalán nem hatottak az újszerűség erejével, egy idő után a társadalom, mint ahogy a sorozatgyilkosokkal is – ha lehet ilyet mondani –, megtanult együtt élni. Cikkünk vége felé a kedves olvasónak olybá tűnhet, hogy az eredetileg felvetett problémát nem válaszoltuk meg, miszerint miért ez az esemény az amerikai nemzet legnagyobb tragédiája? Egyrészt talán indokolhatjuk a merénylet kivitelezési módjával – a terrorizmus „látványsport”, ugyanis sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a vizuális hatásra, mint a hatékonyságra –, másrészt egy harmadik világbeli terrorcsoport követte el, mintegy fityiszt mutatva az elitista-technokrata hadviselésnek. Lényegét tekintve rávilágított a fejlett nyugati államok sebezhetőségére, valamint arra a tényre, hogy hiába rendelkezik egy állam olyan „szuperkúl és hájtek” haderővel, amely bármilyen szervezett keretek között kívülről jövő támadással szemben képes magát megvédeni, ha a támadó nem a hadviselés, hanem a terrorizmus kódexe szerint jár el. Röviden fogalmazva: a jóléti társadalomba belepuhult nyugati civilizáció polgárainak újra szembesülniük kellett a félelemmel.
20 PB 2010 09.indd 20
2010.10.05. 1:20:06
AGYRESZELÉK LENTHÁR BALÁZS
A PÁKOZDI CSATA ELVI JELENTŐSÉGE ÉS GYAKORLATI JELENTÉKTELENSÉGE 162 éve, 1848. szeptember 29-én a PákozdSukoró-Pátka háromszögben Móga János császári - királyi altábornagy csapatai megállították a Pest-Buda elfoglalására induló Joseph Jelacic von Bužim horvát bán seregét. Később – 1948-tól 1992-ig – ezen a napon ünnepelték a Néphadsereg, majd a fegyveres erők és végül a honvédelem napját. Ebből is kitűnik, hogy az éra közvéleménye az utókoréval karöltve ezt az ütközetet kiemelt jelentőségűnek tartja. Írásunk célja, hogy ezt a vélt vagy valós jelentőséget górcső alá vegye. 1848. szeptember 11-én Jelacic azzal a céllal kelt át a Dráván, hogy Magyarországon a bécsi kamarilla szája íze szerint való tiszta helyzetet teremtsen. Ezen törekvése amúgy nem nélkülözte a realitás táptalaját, erre a műveletre volt ugyanis uszkve 35-40 ezer embere, mely haderőnek több mint felét a Horvátországban állomásozó császári-királyi reguláris csapatok tették ki. Velük szemben a magyar oldalon egy ideig még az is kétséges volt, hogy lesz-e egyáltalán hadsereg, amely hajlandó volna megmérkőzni a horvátokkal.
kelt Perczel Mór, az önfejű, de fanatikusan bátor angol Guyon Richard, az Aradon mártírhalált halt Kiss Ernő és Schweidel József. A megszökött Ottinger után gróf Teleki Ádám vezérőrnagy vette át a parancsnokságot, de neki sem fűlött túlságosan a foga a horvátokkal való összecsapáshoz. Felmerülhet a kérdés, hogy mi volt az oka ennek a vonakodásnak? Egyrészt az, hogy egyazon hadseregnek a tisztjei néztek itt egymással farkasszemet, nem ritkán olyanok, akik előtte évekig együtt szolgáltak. Ezen túl rendkívül súlyos morális válságba kerültek, amikor szembesültek azzal, hogy választaniuk kell a magyar alkotmányra és a magyar királyra, illetve az osztrák császárra letett esküjük között. Teleki nem tudott dönteni, és ezért kisvártatva le is mondott a parancsnokságról, helyét Móga János altábornagy vette át, aki vállalta a megütközést. Magáról a csatáról ellenben nincs sok beszélnivaló. Volt egy kis lövöldözés, de semmi komoly, közelharc meg végképp nuku, majd Jelacic fegyverszünetet kért (a két oldal összesített vesztesége nem érte el a 200 főt). Mi történhetett? Az történt, hogy a hadsereg utoljára élesben Napóleon ellen küzdött jó harminc évvel korábban. Az öregebb tisztek – a hadvezérek, illetve a törzstiszti gárda egy része – kivételével a többieknek a helyszínen kellett megtanulniuk a gyakorlati hadászatot. Mert szép dolog masírozni meg puffogtatni egy kicsit a hadgyakorlatokon, azért élesben más annak az ominózus leánykának a fekvése. Nos, ahogy láthattuk, hadászati szempontból egy igen jelentéktelen kis csetepaté volt ez a pákozdi csata, viszont elvi szinten hatalmas jelentőséggel bírt. Egyrészt kiderült, hogy – ugyan a 24. órában – Kossuthéknak mégiscsak összejött a cilinderes-nyuszis akció, és sikerült hadsereget csinálni a semmiből, valamint a győzelem ténye azt is alátámasztotta, hogy ez a sebtiben improvizált fegyveres erő nemcsak létezik, de eredmények felmutatására is képes.
A magyar hadvezetésnek főhetett a feje, hiszen a főerők a Bácskában és a Bánátban voltak elfoglalva a lázadó szerbekkel, és akár a cilinderből a nyuszit, úgy kellett volna hadsereget varázsolni. Gyakorlatilag így is tettek. Adott volt a határon tartózkodó pár ezernyi reguláris császári-királyi haderő, amit még sikerült pár hordányi nemzetőrrel felturbózni a visszavonulások során. Azt, hogy ez a sereg mennyire volt heterogén, tökéletesen bizonyítja, hogy első parancsnoka, báró Ottinger Ferenc vezérőrnagy az első adandó alkalommal átszökött Jelacic táborába. Ugyanígy tett a Hardegg vértesezred tisztikarostul, legénységestül, pótlovastul. Emellett azonban több későbbi honvédtábornok is szolgált ebben az ármádiában, többek között az erősen túlérté-
21 21 PB 2010 09.indd 21
2010.10.05. 1:20:06
KULTURSOKK TATAY ESZTER
,,DRAKULA VAGYOK, LEGYEN ÜDVÖZÖLVE HÁZAMBAN!” Akik egy évvel ezelőtt is a pécsi lét mindennapjait élték, még biztosan emlékeznek rá, hogy a Széchenyi tér felújítása során micsoda akadálypályává vált a belváros. Vágtuk a centit, mikor számolják már fel az ideiglenes kalandparkot, azaz mikor fejeződik be végre az építkezés, amikor bombaként robbant a hír: Drakula pincéjére bukkantak a tér alatt. Míg az utca embere azon imádkozott, nehogy még tovább húzódjanak a rengeteg bosszúságot okozó felújítási munkálatok, addig a városvezetők gondolkodtak, mihez is kezdjenek a mai vámpírmániás időkben aranybányát érő lelettel. Végül anyagi okok miatt annak betemetése mellett döntöttek. Állítólag a későbbiekben újra meg lehet nyitni a járatokat, de időközben bebizonyosodott, hogy a pince mégsem a Drakula-mítosz mögött megbújó valós alak, Vlad Tepes tulajdonában állt. Fény derült viszont arra, hogy a középkorban véres kegyetlenségeiről elhíresült havasalföldi fejedelem tényleg rendelkezett városunkban egy házzal, melynek bizonyítékául egy 1489-es adásvételi szerződés szolgált a Drakulyaháza néven emlegetett ingatlanról.
A rendezvényen elhangzott, hogy Vlad Tepes esete kiváló példája annak, hogyan válhat egy történeti személy mitologikus alakká. Törökellenes harcai során alkalmazott véres módszerei hamar hírhedtté tették. A bájos,,karóbahúzó” becenevet például kedvenc módszeréről kapta, melyet előszeretettel alkalmazott a legyőzött oszmánokon, de néha így kívánta megszabadítani földi szenvedéseiktől a szegényeket és a nyomorékokat is. Valószínűleg inkább szenvedtek volna tovább szerencsétlenek, mint hogy így végezzék, de nem tudhatták, hogy Vlad segítsége átvitt értelemben értendő. Mivel az emberek már abban az időben is vágytak a borzongásra, hamar megszülettek az első rémtörténetek a fejedelem főszereplésével. Bram Stoker 1897-es regényének címszereplőjével azonban már csak keleteurópai lakhelyük, félelmetes alakjuk, és a nevük közös: Vlad neve apja után ugyanis Dracul volt. A konferencia a PTE és az ELTE előadóinak közreműködésével jött létre. Bemutatták Hunyadi Mátyás és Vlad Tepes felhőtlennek nem igazán nevezhető kapcsolatát, a havasalföldi fejedelem ugyanis több mint tizenkét évet töltött úgymond magyarországi háziőrizetben. Igazságos uralkodónknak jelentős szerepe volt abban is, hogy a már amúgy sem túl népszerű Drakula helyzetét negatív propagandával tovább rontsa. Az esemény iránt nagy számban akadt érdeklődő a borús őszi nap ellenére is, bár a közönség javarészt történelmi ismereteit bővíteni vágyó felnőttek, középkorúak és idősebbek közül került ki. Úgy tűnik, a tizenévesek vámpírok iránti érdeklődése kimerül a napfényben csillogó és a hősszerelmes alfajokban, de persze az is lehet, hogy a déli órákban, jó diákok módjára inkább az iskolapadban ültek. Szerencsésebb lett volna a konferenciát vagy délután, vagy egy hétvégi napon megrendezni, így talán még többen vehettek volna részt rajta. Drakula magyar vonatkozásai tehát újabb bejegyzéssel bővültek. Amolyan irodalmi érdekesség, hogy Bram Stoker egy Londonban előadásokat tartó magyar tudóstól hallott először későbbi címszereplőjéről, a filmek világában pedig Lugosi Béla vámpír-megformálása bizonyult átütő sikernek. Most pedig kiderült, hogy Drakula a magyar ingatlanpiacon is jelen volt. Izgatottan várom, hol bukkan fel legközelebb.
Karóbahúzó Vlad pécsi kötődése miatt rendezték meg épp a baranyai megyeszékhelyen az első, kizárólag a Drakula hagyománnyal foglalkozó konferencia szeptember 20-án az Örökség Fesztivál- Pécsi Napok keretében.
22 PB 2010 09.indd 22
2010.10.05. 1:20:07
KULTURSOKK GÖBL ZSOMBOR
KUBRICK AZ OLTÁRON » HUSZÁRIK, A VALAHA VOLT EGYETEMI MOZI A tavalyi év Szenes-történeti kutatását követően az elkövetkezendő lapszámokban olyan helyek bemutatásával folytatjuk sorozatunkat, melyek már régóta nem léteznek, vagy merőben átalakultak, de fénykorukban a pécsi diákélet meghatározó színtereiként tartották őket számon. Mostani intézményünk a BTK valaha volt mozija, a Huszárik, melyről Hatvani Zsoltot, a TTK Dékáni Hivatal vezetőjét, az egykori mozi gépészét kérdeztük. PécsiBölcsész: Mai szemmel talán egy kicsit furcsa, hogy az egyetemnek volt egy saját mozija. Mit kell tudnunk a nem mindennapi intézmény hátteréről? Hatvani Zsolt: A hetvenes években – kicsit hasonlóan a mostani rendszerhez – háromlépcsős volt a mozihálózat. Körülbelül 20000 mozi volt országszerte. Ezek között voltak az úgynevezett premiermozik, ahol nagyjából a legújabb filmeket mutatták be, ezek túlnyomórészt Budapesten voltak, de vidéki nagyvárosokban is találhattunk egyet-egyet. Másodsorban voltak az általános mozik, illetve létezett a hálózat utolsó vonala, az úgynevezett utánjátszó mozik. Egy ilyen „fapados” mozi volt itt a Pedagógiai Főiskolán is, melynek célja a hallgatók szórakoztatása volt. Ennek az üzemeltetését vette át a Megyei Moziüzemi Vállalattól a főiskolai KISZ bizottság, személy szerint Fodor László, méghozzá 1982 elején, 1984-ben pedig Szilágyi Laci (Szilágyi László e félévtől filmtörténeti kurzusokat tart a BTK-n). PB: Hol fért el az egyetem területén belül egy moziterem? H.ZS: Jelen pillanatban Vargha Damján konferenciaterem névre hallgat az a helyiség, ahol berendezkedett az akkori filmszínház. Érdekes azonban a terem múltjával is foglalkoznunk egy pillanat erejéig. Csak úgy, mint Giuseppe Tornatore Cinema Paradiso című filmjében, ahol egy egyházi épületből csinálnak mozit, itt is egyfajta deszakralizáció zajlott le. Az említett helyiséget ugyanis a jezsuita rend – akiké az egyetem épülete is volt – amolyan belső kápolnaként használta. Talán ép-
pen ezért is esett a választás a fenti filmre, amikor a kilencvenes évek közepén, a mozi bezárásakor, kiválasztottuk az utolsó filmet. PB: Miben különbözött ez a mozi a mai multiplexektől, azon kívül természetesen, hogy egy terme volt? H.ZS: A vetítőteremben összesen 330 darab, ötösével összecsavarozott vas szék volt. Ebből kifolyólag akadtak néha problémák, hiszen volt olyan előadás, amire körülbelül hatszázan váltottak jegyet. Gyakorlatilag minden közel vízszintes felületen feküdt, ült vagy állt valaki. A helyjegy, mint olyan, nem létezett. Vettünk egy tömb tombolajegyet, amit aztán nyugtaként használtunk. Egyébként a jegyárak igen alacsonyak voltak. Pontosat nehéz ennyi év távlatából mondani, de körülbelül 10 forintos mozi voltunk, mely elsősorban az egyetemistáknak, de mindenki másnak is, akinek nem volt pénze az akkori 20-40 forintos városi mozikra, igen jó alternatívának számított. További különbség volt, hogy a teremben nem mindig volt fűtés, így nem egyszer fordult elő, hogy a mozira vágyók nagykabátban ücsörögtek. Büfé szintén nem igazán volt. Próbálkozni persze próbálkoztunk. Egy ideig működött az a rendszer, hogy egy íróasztalra kipakoltuk a zsíros kenyeret és a sört. A sörfogyasztásból persze cirkusz lett, így maradt az a megoldás, hogy rostos üdítők dobozából mértük a bort, szóda meg azért akadt. Azonban az akkori diákságnak nem volt kerete, és nagyon igénye sem, hogy komolyabb jellegű büfé működjön. PB: Tehát a néző bejutott a terembe és elfoglalta valahol a helyét. Hogyan alakult a további menetrend? H.ZS: Természetesen jött a film. Filmeket két forrásból tudtuk akkoriban beszerezni. Egy részüket az állami forgalmazótól mint utánvetítéses mozi, illetve egy úgynevezett filmklub rendszeren keresztül, melynek lé-
23 23 PB 2010 09.indd 23
2010.10.05. 1:20:08
KULTURSOKK VIDÓ GÁBOR
nyegét az adta, hogy tagjai adómentesen, igen kevés pénzért tudtak filmekhez jutni. Szilágy Laci egyébként minden film előtt előadást tartott. A filmeket aztán általában tematikus csoportokba rendeztük. Volt például Antonioni és Kubrick szakasz. Volt, hogy a lengyel szolidaritás mozgalom tagjai jöttek, és az ő vendégeskedésükkel rendeztünk lengyel hetet. Hosszú lenne sorolni, de az addig megjelent „alapfilmeket” mind láttuk. Amikor a filmnek vége volt, egy kicsit beszélgettünk a gépteremben vagy a folyosón arról, amit láttunk, aztán indultunk az éjszakába. Például a Szenesbe. PB: Mi lett a vége a történetnek? H.ZS: A válasz meglehetősen banális. Miközben az egyetem elnyerte mai alakját, berendezkedését, méreteit, az átalakításoknak a Huszárik Mozi terme is áldozatául esett, és konferenciaterem lett belőle. Talán egyszer lesz valami hasonló. (A sorozat következő része: A Gyár)
IRODALMI PÁLYÁZAT „Aki sokat olvas, sokat jár, az sokat tud” – mondta Don Quijote. Ha szeretnéd Guttenberg galaxisát a Te írásoddal gyarapítani, hogy hozzájárulhass egyetemista társaid elméleti kalandozásaihoz pár oldallal, írj nekünk, ugyanis A PécsiBölcsész és a BTK HÖK Irodalmi pályázatot hirdet. Ha aktív jogviszonnyal rendelkezel, válaszd ki a kedvenc versedet, vagy a legsúlyosabb novelládat és küldd el a pecsibolcseszinfo@ gmail.com címre november elsejéig. A beérkezett műveket egy szakmai zsűri fogja elbírálni, melyben az Irodalmi Páholy és a PécsiBölcsész tagjai vesznek rész. A díj pedig nem más, mint megjelenés az említett médiumokban. A tavaly végzett bölcsészek se búsuljanak, tőlük is várjuk a műveiket, melyeket külön kategóriában bírálunk el.
24 PB 2010 09.indd 24
2010.10.05. 1:20:08
KULTURSOKK DEBRECZENI ÁGOTA
REKVIEM EGY KOCSMÁÉRT » KULTHELYEK ALKONYA PÉCSETT Kissé megrendülten nyugtázhatták a nyár után Pécsre visszatérők, hogy kedvelt szórakozóhelyeik sorra beadták a kulcsot. A megszokott helyek után kutakodva csak romokat, határozatlan idejű szerződéseket, irreálisan magas bérleti díjakat és rengeteg pletykát találunk. Persze új lehetőségek is felmerültek, de ahogy az újonnan felfedezett csillagokat, egyelőre ezeket is nagy titokzatosság lengi körül. Íme a pécsi halállista, avagy melyek azok a helyek, amelyekre a gólyák már nem fognak sóhajtozva gondolni… Hét éven át az Uránia Mozi adott otthont a Kino Cafénak, amely rengeteg zenészt indított útjára, köztük a Psycho Mutants zenekart vagy az ifjú Space Inhalerz formációt. Befogadta az FPT partikat, és hétről-hétre felejthetetlen bulikkal várta a betérőket. A kívülről sikeresen működő klub mindennapjait viszont a bizonytalanság árnyékolta be. A mozi a Pécs TV és a Pécs Holding Zrt. kezébe került, a vendéglátó egység pedig határozatlan idejű szerződések sorozatos meghosszabbításával működött tovább. Végül egy pályázat kiírására került sor, amit a Kino nem nyert el, így szerződésüket nem hosszabbították meg. Hétévesen, az alkalomhoz méltóan hét napig dajdanoztak, és a tőlük megszokott módon szórakoztatták a népet, mielőtt lakat került az ajtóra. De, ahogy sok ilyen történetben, itt is bujkál svédcsavar, hiszen a ven-
déglátó résznek még mindig nincs gazdája. A pályázat nyertese nem írhatta alá a szerződést, és ez a helyzet előreláthatóan az új önkormányzat felállásáig nem fog megváltozni. A legfőbb probléma csak az, hogy az EKF-es rendezvények programjainak helyet adó Urániának égető szüksége lesz vendéglátó egységre. Tóth György, a Kino egykori vezetője esélyesnek látja, hogy őket kérik fel a feladatra, de azt, hogy ismét állandó működésbe lépjenek ezen a helyen, nem tartja reálisnak. Hasonló sorsa jutott a Toxic Music Club is kevéssel megelőzve a Kinot. Az önkormányzat ugyanis nagyon magasra emelte a klubnak helyet adó épület bérleti díját. A Toxic beköltözése előtt egy bérlőnek sem sikerült huzamosabb ideig hasznot termelnie itt, hat év alatt körülbelül 14 bérlőt falt fel a Király utcai pincehelyiség. Ezzel szemben a rock klub négy évig bírta, ami rekordnak számít. Az utolsó emelés viszont őket is padlóra küldte. A bérleti díj olyan magas lett, hogy már nem tudták volna az összeget nyereségesen kitermelni. Így aztán nem szívesen, de új alternatíva után kutattak, úgy tűnik sikerrel. Varga Zoltán, a Toxic atyja, egyelőre titkolózik új próbálkozásukkal kapcsolatban, annyit mindenesetre elárult, hogy nem kell sokáig várni, november elején lehull a lepel minden rejtélyről. Végül, de nem utolsósorban ott csüng az akasztófán a Kiskorsó Söröző is: BTK-sok, különösképp a történészek törzshelye. Bár ténylegesen bezárt a kocsma, nem kell sokáig nélkülöznünk, hiszen új vezetővel, de a régi formájában október közepén újra kitárja kapuit. Természetesen nem marad minden teljesen a régiben. A következő hetekben némi sminkelés vár a helyiségre, és a hátsó udvart is kipofozzák, hogy a mámorban úszó ifjak kevésbé zavarják a környező házak éjszakai életet mellőző, fejüket álomra hajtani óhajtó lakosait. Az itallap mellé egy rövid étlapot is csapnak, hogy végre igazán kiérdemelje a kisvendéglő címet. Kutakodásunk végére nyilvánvalóvá vált, hogy a helyzet mégsem annyira tragikus, mint amilyennek első blikkre tűnik. Semmi sem szívódik fel nyomtalanul, és pusztulás nyomában új élet ébredezik. Persze a happy endet majd csak később nyugtázhatjuk: ha minden ígéret és terv megvalósul.
25 25 PB 2010 09.indd 25
2010.10.05. 1:20:09
KULTURSOKK PÁL BALÁZS
MEGHAJLOTT REALITÁS » SCHAM KIÁLLÍTÁSA A RÓKUS KÖNYVTÁRBAN Grafikusunk, Lugosi “scham” Tamás műveiből válogatott tárlattal indította útnak szeptember 6-án “Bölcsész Kiállítások” című sorozatát a Hallgatói Önkormányzat. Terveik szerint a későbbiekben más, szintén BTK-s hallgatók munkáival ismerkedhetnek majd a könyvhegyek közül felpillantó hallgatók. A Bölcsészettudományi Kar Rókus utcai épületének Társadalomtudományi Szakkönyvtárában nyitvatartási idő alatt (hétfő-csütörtök 9-17 óra, péntek 9-16 óra) ingyenesen megtekinthető kiállítás anyaga scham, a PécsiBölcsész számára készített kedvenc grafikáiból és borítóterveiből áll; a képek mellett elolvashatjátok a hozzájuk tartozó cikkeket is. “2004 óta dolgozom grafikusként, illusztrátorként, de a kiállított rajzok egytől egyig az elmúlt egy évben készültek. Személyesen válogattam ki a tárlatban megjelenő 15 képet, részben természetesen az alapján, hogy mennyire tetszettek, de főként azért ezekre a művekre esett a választásom, mert mindegyikben van valami különleges számomra. Vagy egy új technikát próbáltam ki, vagy úgy éreztem, hogy sikerült valami vicceset kitalálnom… Bár általában az emberek nem értik a poénjaimat. A kedvenc egyértelműen a bölcsészszauruszt ábrázoló rajz, hiszen ez volt az első munka, amit az újság számára készítettem.”
kívánt hatást. Akkor érzem úgy igazán, hogy elértem a célomat, ha valakit megérint annyira egy rajzom, hogy megkeressen a véleményével. Sajnos azért ez nem túl gyakori.” Hosszabb távú tervei között scham megemlítette, hogy a jelenleg készülőben lévő nagyobb rajzait a jövőben print formában szándékozik megvásárolhatóvá tenni, valamint éledezőben van régóta dédelgetett web kettes képregénysorozat projektje is. „Az a lényeg, hogy jelenleg azt csinálom, amit szeretek. Szerintem butaság úgy élni, hogy olyan munkát végzel, amit nem szeretsz, mert váltani a legtöbb esetben tényleg csak elhatározás kérdése. Tudom, hogy ez most egy olyan mondat, amilyeneket férfimagazin interjúkban olvasol, de én tényleg így érzem.” A szemfülesebb olvasók valószínűleg már észrevették, hogy jelen számunktól a lap belső illusztrációi egy új, eddig ismeretlen kéz munkáját dicsérik. Friss grafikusunk, Hetsch (ejtsd: Heccs – erre igen érzékeny) Ferenc, becenevén Frank. Megkeresésemkor Frank jelezte, hogy ugyan egy kicsit szégyenlős, és saját magáról nem szívesen beszél, viszont bátorítana mindenkit, hogy ossza meg vele véleményét a rajzairól. Végül megkért, hogy tolmácsoljam alábbi sorait: “Szeretném megköszönni a lehetőséget a szerkesztőségnek, még nem űzöm olyan régóta az ipart, de remélem, ezt elnézitek nekem, és elfogadjátok művészi énem fejlődését az újságban!”
A képek többségéről ötletesen tálalt, ám túlnyomórészt direkt kritika köszön vissza a szemlélődőre, legyen a mű tárgya az ETR, a Széchenyi tér átalakítása vagy éppen a demonstrátori élet nehézségei. Minden egyes darabon látszik, hogy scham teljesen tisztában van azzal, illusztrációi milyen erőteljes vélemény kifejtésére alkalmasak. “Tény, hogy sokszor erősebb kritikát fogalmazhatok meg a rajzaimmal, mint amit a hozzá kapcsolódó írás megengedhet magának. Legtöbbször nem látom a cikket előre, csak egy pár soros összefoglalót kapok a témájáról, ez alapján készül az illusztráció. Ezért is lehet, hogy néha kritikusabb a rajz, mint maga a cikk. Igyekszem elkerülni a szájbarágós, illetve a nagyon megmondós dolgokat, inkább próbálok belevinni egy kis humort, vagy valami morbid dolgot. Örülök, ha a rajzaim elérik a
26 PB 2010 09.indd 26
2010.10.05. 1:20:10
KULTURSOKK PÁL BALÁZS
MEGHALNI NEM BŰN! » YOU DON’T KNOW JACK Dr. Jack Kevorkian az eutanázia első számú pártfogója és hithű harcosa az Egyesült Államokban (olyan szerzők is tollukra tűzték tevékenységét, mint Kurt Vonnegut), ám azt bizton állíthatom, hogy nem mindennapi élettörténetéről többségünk igen keveset tudott ezidáig. Ezen változtathatnak a – mostanság ismét egyre minőségibb és bevállalósabb produkciókat készítő – HBO producerei. Az Oscar-díjas rendező, Barry Levinson (Esőember, Bugsy, Fedőneve: Donnie Brasco) kezébe helyezvén a projektet, sikeresen megalkották az utóbbi évek legjobb tévéfilmjét. A You Don’t Know Jack a michigani születésű doktor pályájának legfontosabb – nagyjából az egész kilencvenes éveket átfogó – szakaszát mutatja be, mely során 130 gyógyíthatatlan betegségben szenvedő páciensét segítette halálba, többé-kevésbé illegalitásban. Életrajzi filmről van tehát szó, és különösen egy ilyen érzékeny témával foglalkozó darab esetén szinte elkerülhetetlen, hogy a készítők ne szimpatizáljanak a központi karakter harcával. Természetesen a You Don’t Know Jack sem tud teljesen objektív maradni, ám míg Adam Mazer forgatókönyvíró egyik kezével ügyesen egyengeti Kevorkian privát hadjáratát a rendszer ellen, addig a másikkal kíméletlenül rámutat a doktor megalomán ha-
talomvágyára, és megkérdőjelezi törekvéseinek indíttatását. A film ettől tud működni, valamint attól, hogy Al Pacino tökéletesen vette a lapot, és úgy hozta le Kevorkian igen összetett, egocentrikus karakterét, hogy azt kicsit utálja is, de a maga morbid módján egy hajszálnyit kedvelje is a néző. A 134 perces film gyakorlatilag egyetlen nagyon komplex karakterrajz. A három legfontosabb mellékszerepben megjelenő Danny Huston – Susan Sarandon – John Goodman trió karaktereinek mindössze annyi a jelentősége, hogy valamilyen módon mind befolyásolni próbálják a reménytelenül makacs Kevorkiant, ezzel is tovább színezve a doktor jellemrajzát. Szerencsénkre mindhárom színész tisztában volt a szerepével, és egytől egyig szolidan és jól játszották be magukat Al Pacino kezei alá. A bő kétórás játékidő alatt Kevorkian 130 páciense közül számos (az élettörténet szempontjából fontos) esetet mutat be a film. Ezek többnyire Kevorkian archív felvételeinek kockáról kockára történő újraforgatásai, de néhány esetben, ahol megvalósítható volt, Al Pacinot utólag belevágták az eredeti felvételekbe. Ezen jelenetek ugyan sokszor valóban torokszorítóak, de szerencsére nem vitték túlzásba, így a film (egészen az utolsó jelenetig) egyáltalán nem válik hatásvadásszá. Erre az említett befejezésre viszont mindenképpen ki kell térnem, hiszen amellett, hogy Al Pacino ezen a ponton már teljesen magáévá tette Kevorkian karakterét, és tényleg hatalmasat játszik, az utolsó percekben az igazáért elkeseredetten harcoló orvos összeroppanását hosszasan taglaló finálé menthetetlenül hőssé emeli a mű tárgyát, amely sajnos pont elég az eddig oly ügyesen kerülgetett kellemetlen hollywoodi szájíz begyűjtéséhez. A You Don’t Know Jack látványvilága és hanganyaga nagyon meggyőző. Ugyan a készítők a jelenetek nagyobbik részét nem Michiganben, hanem New York-ban forgatták, ennek ellenére azon erőfeszítésük, hogy újraalkossák a Kevorkian otthonául szolgáló michigani szuburbia hangulatát, kifizetődött. Az alacsony színtelítettségű, szürkéskék képkockákon visszaköszönő külvárosi hangulatok a végletekig passzolnak a komor témához és Marcelo Zarvos visszafogott, de baljós dallamaihoz, melyeket lehetetlen nem értékelni. Barry Levinson hosszú idő után ismét bizonyította, hogy nem véletlenül Oscar-díjas rendező, Al Pacino pedig az Álmatlanság óta a legjobb alakítását nyújtja. Kiemelten ajánlott!
27 27 PB 2010 09.indd 27
2010.10.05. 1:20:12
KULTÚRSOKK MIKÁN BIANKA
AZ IGÉNYES ZENÉÉRT A zene a legtöbb ember hétköznapjainak szerves részét képezi. De mit teszünk abban az esetben, ha ki vagyunk éhezve valami újra, ám a felhozatal gyér, és nem csillapítja éhségünket? Megmondom: visszatérünk a már rongyosra hallgatott kedvenceinkhez. Természetesen azok még ugyanolyan jók, de az új inger és a katarzis elmarad, mi meg ott maradunk kielégítetlenül. Mindazoknak, akik hasonló cipőben járnak, bátorkodom két olyan zenekart bemutatni, akik remélhetőleg elnyerik majd a „köz” tetszését. A DJ Bootsie Quartet valószínűleg nem mindenki számára ismeretlen zenekar, hisz a magyar underground szférában már régi motorosnak számítanak. A tagok számos, a hazai pályán is jól ismert formációkban tűntek már fel: a lemezlovas és egyben alapító DJ Bootsie szólókarrierjén kívül a Žagarban is forgatja a lemezeket, a ritmusszekcióért felelős Lázár Tibor a Žagar, az Occam és a Chalaban tagja is egyszemélyben, a gitáros Kovács Gergely A Kutya Vacsorájában, valamint a „vicczenekarnak” titulált Soerii & Poolekben szórakoztatja a nagyérdeműt, a szaxofonos Vázsonyi János pedig főként jazz-zel és komolyzenével foglalkozik, de tökéletesen megállja a helyét a különböző könnyűzenei műfajok berkeiben is. A négyes zseniálisan ötvözi az instrumentális és elektronikus zenei elemeket, valamint a Bootsie-ra jellemző hiphop és trip hop stílusjegyeket. A zenekarnak 2004es megalakulása óta két lemeze jelent meg, melyek közül inkább a 2005-ös The Silent Partner című albumot
ajánlanám. Amellett, hogy a hiphopos lüktetés adja az egész alapját, a zene nem ragad le ennél a stílusnál, sőt, inkább ez adja a kezdőlökést, hogy újszerű témák bontakozhassanak ki. A kvartettről még annyit érdemes megemlíteni, hogy élőben is ugyanolyan minőségi produkciót tudnak bemutatni, mint a felvételeken, így a koncertjeik felejthetetlen élményt nyújtanak. Egy negatívumot (ami valójában nem is negatívum) lehet kiemelni, mégpedig azt, hogy keveset koncerteznek. A zenekar nagyon sokat jár külföldre, és határainkon túl is rendkívül elismert zenészeknek számítanak. Következő ajánlott formáció a Phoneheads nevezetű DJ páros, munkásságukon belül is a Düsseldorfi Szimfonikus Zenekarral készült közös produkció, mely Live at Tonhall néven fut. A „Telefonfejek” ezen munkája stílusban ugyan eltér a DJ Bootsie Quartettől, de koncepcióban mindenképpen egy kalap alá sorolhatóak. A 2007. október 19-én Philipp Maiburg, Michael Scheibenreiter és a Düsseldorfi Szimfonikus Zenekar által felvett anyag ugyanis szintén az elektronikus és hangszeres elemek mesteri vegyítése, hiszen az albumon hallható számokban kiválóan ötvözik a drum and bass-t a komolyzenével. Az eseményen egy meghívott művész is részt vett, mégpedig a londoni énekes, Cleveland Watkiss. Az ő hangja egyfajta plusz aromaként van jelen. Különösen tetszetős egyébként a tiszta hangzás mellett a lemez egész hangulata, ahogy a régi értékek mellett, melyeket a szimfonikus zenekar képvisel, tökéletesen megférnek az újak, amiket természetesen a drum and bass hordoz magában. A felvételt tartalmazó CD egyébként egy, a koncertről készült DVD-vel jelent meg, mely mindezek mellett bónusz anyagokat és videoklipeket is tartalmaz.
28 PB 2010 09.indd 28
2010.10.05. 1:20:13
KULTÚRSOKK NAGY ÉVA ANNA
„NEVEZZETEK ESTI KORNÉLNAK” » ESTERHÁZY PÉTER: ESTI Esterházy a 81. Ünnepi Könyvhétre nem akármilyen kötetet dobott piacra. Kosztolányi Esti Kornélja már 2001-ben megragadta az író fantáziáját, aki azóta nyitott szemmel és jegyzetfüzettel járva kereste történeteit, hogy majd egy évtizeddel később megszerkessze és útjukra bocsássa őket. Esti címmel a századelő egyik sikerkötetének egészen különös továbbgondolását kapjuk kézhez. Esterházy kapcsán szinte zsigerből előtör elménkből az intertextualitás fogalma, melyet a cím meg sem próbál cáfolni. „Az Esti az egy név, amely ugyan már foglalt, de amely épp azt állítja incselkedve magáról, hogy ő üres, hogy betöltendő, hogy még (mindig még!) meghatározatlan, légy a végtelen, mondja” –, igazolja magát az író az első oldalakon. Nem beszélhetünk azonban olcsó lopásról, hisz Esti Kornél személyének és történeteinek egy olyasfajta kitágításával és átfogalmazásával találkozunk, mely Esterházy és a 21. század nyelvére lefordítva természetesnek tűnik, és melyet még jóval azelőtt sikerül megkedvelnünk, hogy peres ügyvédért kiáltanánk.
hogy sem áll össze hosszú szójáték után a megfelelő kifejezés („A faszom bele, reggel árnyék, álom, fa, oldjátok meg magatok.”). Szójáték, igen, a könyv oldalról oldalra játékra hív, nem hagy ki bennünket sem, nekünk szól (kiszól, beszól, leszól), megnevettet, elgondolkoztat, elborzaszt és kiakaszt – tehát jól csinálja a dolgát. Amit tud, azt leírja, és amit nem, hát azt is („nincs mindenre szó, csak az van, amikre szó van, de mégis, néha van szó, azután meg nincs semmi”). Nyilván nem tud (és nem is akar) versenybe szállni a mai szaftos „vámpírsztorikkal” és „csajos-pasis édelgésekkel”, de megállja a helyét azok körében is, akik nem Esterházyt vagy kortárs íróinkat szívták már az anyatejjel is magukba. „Esti Kornél, mondjon bárki bármit, mániákusan szerette tükrözni a valóságot” – a békebeli előd is már fityiszt mutatott a társadalomnak, ezt modern hősünk sem kerülheti ki. Témái aktuálisak és bennük szenvtelenül verődünk vissza, mi pedig nem tehetünk mást, csak helyeselünk, és mosollyal az arcunkon csóváljuk a fejünket. Annak ellenére, hogy közel tíz év feljegyzései sorakoznak a lapokon, nem érezzük az eltelt időt; Esti mindenhol ott van, és mindenhonnan kikacsint, mögötte pedig, mint az izgatott apuka, Esterházy áll és fogja gyermekének vállát (csak lazán, ahogy érett férfiaknál szokás). És erről a két erős személyiségről nehéz nem tudomást venni – csak hozzászokni tudunk. „Ez! Ez a győzelem Esti Kornél szép élete. A világ vége pedig a világ kezdete. Ezt akartam közölni veled.”
Felosztását tekintve először hetvenhét történettel találkozunk, melyek között az egyetlen összekötő kapcsot maga Esti személye jelenti, aki, mint tér közepére kirakott szobor, minden oldalról körbejárható, és minden aspektusból megcsodálható (hogy ki mennyire leli benne örömét, az megint más kérdés; ezek a töredékek a filozófiai eszmefuttatásoktól egészen a pikáns, arcot pirító történetekig merészkednek). Ezután, a nagy előd bevett módszerére támaszkodva, Esti Kornél és Esti Kornél kalandjai címszó alatt következnek a hosszabb, több oldalt kitevő szemezgetések. Nem kímélnek senkit és semmit, még magát a szóban forgó alanyt sem, aki ironikusan reflektál önmagára. Emellett ott a történetek mögött meghúzódó író is, aki folyamatos visszajelzésekkel nyugtázza, ha egy-egy sor vagy kifejezés igazán ütősre sikerült, vagy épp se-
29 29 PB 2010 09.indd 29
2010.10.05. 1:20:13
KULTURSOKK TATAY ESZTER
SZÁLL A GÓLYA TÁBORÁRA… Nem akartam róla beszélni. Senkivel. Tudtam ugyanis, hogy ismerőseim azonnal rémálomba illő képekkel kezdenek bombázni arról az eseményről, melyet csak úgy neveznek: gólyatábor. Mivel azonban eldöntöttem, hogy én bizony ha törik, ha szakad, részt veszek benne, nem akartam, hogy a felszínen erős, ám lelkem mélyén eléggé ingatag elhatározásom ködbe vesszen. A hétfői induláskor egy ősi megfigyelést rögtön sikerült megcáfolnom csupán azzal, hogy pécsi lakos vagyok: néhány gólya a nyár végén nem délre repül, hanem inkább észak felé veszi az irányt. Erős a gyanúm, hogy a MÁV is részt akart venni kiképzésünkben, mivel pont utazásunk idejére ütemezték a sínek felújítását, így jó fél órát kellett vonatpótló heringjáraton zötykölődnünk, ezzel is megsokszorozva az elégnél már amúgy is több átszállást. Szép lassan mégis sikerült elérnünk a fonyódligeti vasútállomást, ahol már kisebb tömeg verbuválódott öszsze, és követte a sárga pólós alakok utasításait. Mi is csatlakoztunk, és elindultunk a szálláshelyek felé. Az út azonban, mint a népmesékben, tele volt próbatételekkel és feladatokkal, és noha sárkányokkal nem, lajhárokkal, bálba induló nyulakkal és ingatag tetőre leszálló cinegékkel annál inkább sikerült összefutnunk. Végiglépkedtünk az evolúciós lépcsőfokokon, bizonyítva, hogy tojásból igenis lehet superman, valamint lelkesen tapsoltunk meg minden arra járó biciklistát, autóst, sőt, még vonatszerelvényt is.
A tábor elkövetkező napjai nagyjából egyformán alakultak: rekedt hang, az esti állapotnál fáradtabban ébredés, majd egész napos és éjszakás programsorozat, ahol a vidámság garantált. A vetélkedők során voltunk épületek, szobrok, megtudtuk, hogy a sör is lehet üzemanyag, Ady Endre pedig nem egyszerűen alkoholista volt, hanem abszint-függő, de biztos csak az alliteráció kedvéért. A vizespóló versenyen a bevállalós gólyalányok mellett még bevállalósabb gólyafiúk is feltűntek, a zsűri asztala mögött felsorakozó hímnemű tömeg nagy bánatára. Az idei PTE BTK-TTK-MK gólyatábora akár a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola gólyatábora is lehetett volna, ugyanis kétszer is sikerült felülkerekednünk a természeti erőkön, és jól vezényelt bim-bamozással elkergetni a viharfelhőket, helyükre pedig verőfényes napsütést varázsolni. Hasonló mágikus jelenségekként észleltük a nagy mennyiségű alkohol egy szempillantás alatt történő eltűntetését, a Dévényi Tibi bácsi által játszott retro számok szövegének tökéletes ismeretét, valamint a tábor területén található óriás keresztespókokat, melyek támadása végül is elmaradt, és csak kisebb szívrohamot okoztak az arachnofóbiásoknak. A négy nap hamar elszállt, a „Sziasztok seniorok!” üdvözlésből hirtelen „Viszlát seniorok!” búcsúzás lett. A népes tábor fáradtan ugyan, de törve nem hazafelé indult, közben pedig mindenki magában, vagy hangszalagjaitól telhetően hangosan skandálta: „ez jó volt, ez jó volt, ez fantasztikusan jó volt!”.
A rekkenő hőségnek köszönhetően kiszáradás közeli állapotban és enyhe napszúrással, viszont minden ilyen tünetet felülíró jókedvvel foglaltuk el szállásainkat, majd azonnal indultunk is, hogy megtaláljuk csapatainkat. A zászlókészítés és indulógyakorlás után a farkaséhes sáskaseregre hajazó gólyaözön célba vette a menzát egy finom vacsora elköltésének reményében, amely azzal végződött, hogy egyesek elhatározták, inkább léböjtkúrát tartanak az elkövetkező három napban, mások pedig törzsvendégekké váltak a nagysátornál elhelyezett pizzásnál. Az esti program zászlós felvonulással kezdődött, majd hajnalig tartó bulival folytatódott. Időközben pedig az is kiderült, hogy a sok gólya között egy fecske is érkezett…
30 PB 2010 09.indd 30
2010.10.05. 1:20:13
PB 2010 09.indd 31
2010.10.05. 1:20:14
PB 2010 09.indd 32
2010.10.05. 1:20:17