PécsiBölcsész - 2013. október

PB 2013 oktober.indd 1

2013.10.29. 11:22

Nabokov gyermekei I Ne-gye-rebe I A yolo konnotációi

Miért félünk a sötéttől? I Sokmaroknyi dollárért I A normalitás fájdalma

Üdvözöljük Poligráfiában VII. évfolyam 3. szám

Bölcsész közéleti és kulturális periodika

PB 2013 oktober.indd 2

2013.10.29. 11:22

Lenthár Balázs - „A mi munkánk elsősorban a hallgatók szolgálata” - 4 Matuz András - Angolóra - Interjú David Bloor professzorral - 5 Árvai Péter - Sokmaroknyi dollárért - Egy erdélyi út margójára - 6-7 Cziszer Marietta - Miért félünk a sötéttől? - 8-9 Lenthár Balázs - „Mára többet olvasok jogszabályokat, mint szépirodalmat” - 10 Árvai Péter - „Eltűnt a lekezelő hangnem” - Bemutatták Brzezinski új könyvét - 11 Cziszer Marietta - A reneszánsz építészet kezdetei Magyarországon - 12 Matuz András - Kutató és kiváló sportoló egyben - 14 Panyi Lilla - A végtag-amputáció pszichológiai vonatkozásai - 15 Lenthár Balázs - Durva kampány jön - 16 Keresztes Dániel - USA: az igazság bajnoka vagy mesteri manipulátor? - 17 Bagi Judit - Nők a magyar parlamentben. Álom vagy valóság? - 18-19 Árvai Péter - A politikusi totalizmusról dióhéjban - 20 Matuz András - Pszichológiai tévhitek, második felvonás - A hazugságvizsgáló - 21 Kocsis Blanka - A normalitás fájdalma - 22-23 Richolm Orsolya - Nabokov gyermekei -24 Baksa-Soós Attila - Ne-gye-rebe - 25 Lenthár Balázs - „A zene által kiváltott reakciót formálom át egy irodalmi eseménnyé” - 26-27 Borsik Tamás - Zenélő karnevál - 28 Cziszer Marietta - Pécs City Karnevál - 29 Borsik Tamás - Szombat esti láz újratöltve - 30 Richolm Orsolya - „Jól táncolható, alapvetően fekete zenét játszunk” - interjú Dj Venommal - 31 Cziszer Marietta - Mijazaki Hajao, a japán animáció nagymestere - 32-33 Bogdán Erik - Youtube-bennszülöttek és macskás videók - 34 Várnagy Szabolcs - A Yolo konnotációi - 35 Richolm Orsolya - Improvizációs gyakorlatok - 36 Cziszer Marietta - A visszaszámlálás elindult - Hatvan perces tréning az agytekervényeknek - 37 Lenthár Balázs - A 30Y nem lépett fel a Pécsi Est Caféban, bezzeg a kurva Beckek - 38 Richolm Orsolya - Buda szimfonikus estéje - 39 Árvai Péter - „hip - hop, elektro, rakendroll: Ámen.” - Megjelent Halott Pénz új albuma - 40 Borsik Tamás - Októberig éhezünk - ortó kaja rovat - 41 Balázs Márta Eszter - A Sikondai Ontológiai Intézet jelentése - 42

Pécsi Bölcsész - bölcsész kulturális és közéleti periodika Kiadja a PTE BTK Hallgatói Önkormányzata VII. évfolyam 3. szám, október 14 Felelős kiadó: Vancsik Péter Főszerkesztő: Lenthár Balázs Főszerkesztő-helyettes: Várnagy Szabolcs Olvasószerkesztő: Mészáros Gabriella Tördelőszerkesztő, arculat: Barabás Norbert Íróink:Richolm Orsolya, Árvai Péter, Matuz András, Borsik Tamás, Cziszer Marietta, Kocsis Blanka, Keresztes Dániel, Bogdán Erik, Panyi Lilla, Bagi Judit, Balázs Márta Eszter Fotó: Taragyia Tomiszláv, Pálvölgyi Panna, Simor Kamilla, Grósz Judit, Cziszer Marietta Grafikák: Lugosi Tamás, Böröndi Alexandra Cím: 7624. Pécs, Ifjúság útja 6. – Diákcentrum Telefon: +36 (72) 503 600 / 24235 Fax: +36 (72) 503 613 Honlap: www.pecsibolcsesz.hu, szerkesztoseg@pecsibolcsesz.hu

PB 2013 oktober.indd 3

2013.10.29. 11:22

KAPTÁR LENTHÁR BALÁZS

„A MI MUNKÁNK ELSŐSORBAN A HALLGATÓK SZOLGÁLATA” » INTERJÚ HUSZÁRNÉ MÁNFAI MÁRIÁVAL Ahogyan már legtöbbeteknek feltűnt, új helyre költözött a TO. Az átalakításokkal és az évindítással kapcsolatban Huszárné Mánfai Máriával, a Tanulmányi Osztály vezetőjével beszélgettünk.

PécsiBölcsész: Elköltözött a Tanulmányi Osztály, mi volt a gond a régi hellyel?

Huszárné Mánfai Mária: A régi Tanulmányi Osztályt sok szempontból kinőttük, nyugodtan mondhatom, hogy a hallgatók számára méltatlan körülményeket tudtunk csak biztosítani. A lépcsőn hosszasan kígyózó sorok a kellemetlenségeken túl balesetveszélyt is rejtettek magukban, az osztályon belül is helyszűkével küzdöttünk.

A személyi anyagok és indexek elhelyezése nagy gondot okozott, nehezítette azok kezelését.

A továbblépés lehetőségét a dékáni vezetés biztosította számunkra azzal, hogy az erre a célra szánt összeget rendelkezésre bocsátotta. A beruházás egy hallgatóbarát, tágas, világos, átlátható, kulturált ügyfélfogadó teret hozott létre. A pultoknál öt ügyfélfogadó helyen állunk a hallgatók rendelkezésére, a megváltozott ügyfélfogadási időben a nappalis és levelezős hallgatók kiszolgálását végezzük, az ETR működéséért felelős kolléganő is itt fogadja a hozzá fordulókat. Terveink szerint később oktatásszervezéssel és Erasmus pályázatokkal kapcsolatban is itt lesz elérhető néhány kollégánk.

PB.: Az eredeti koncepció avolt, hogy egy híd fog átvezetni az A épületből a TO-ra. Mi lett ezzel az ötlettel?

H.M.M.: Az elképzelés nagyon szép volt, hiszen lényegesen megkönnyítette volna a hallgatók mozgását az A és a D épület között, a felmerülő költségek miatt azonban erről le kellett mondanunk. A megközelítés közvetlenül a Botanikus kert felől, a lépcsőn történik majd. Már elkészült a terv, mely szerint a Hallgatói Önkormányzat közreműködő segítségével egy művészeti karos hall-

gató fogja felfesteni a kar emblémáját és a Tanulmányi Osztály feliratot. Kedves színfolt lehet ez majd. Az elmúlt bő egy hónapban a hallgatók megszokták ezt az új helyet, lassanként be is lakják. Megérkeztek a bútorok, jó lesz itt időt tölteni, azt reméljük. A HÖK-kel közös tervünk egy ügyfélhívó rendszer installálása, amelynek természetesen a nagy tömegeket mozgató időszakokban lenne különösen nagy jelentősége. Az ETR és a MODULO rendszerek kiteljesedése következtében már ritkábban van szükség a hallgató személyes megjelenésére, ám vannak még csúcsidőszakaink, amikor nagyon sokan fordulnak meg a TO-n. Ezek a helyzetek igénylik az átlátható ügyfélkezelést.

PB.: Az átköltözés befolyásolta-e valamiben a Tanulmányi Osztály munkáját?

H.M.M.: Kollégáimmal együtt tudjuk, mi a Tanulmányi Osztályon szolgáltatást nyújtunk. A MODULO rendszeren, az ETR-en, továbbá e-mailes kommunikáción keresztül igyekszünk elintézni sok feladatot, természetesen azokat, melyek megoldására a virtuális tér lehetőséget nyújt. Évek óta jó az együttműködésünk a Hallgatói Önkormányzattal, együtt kommunikáljuk a nehéz helyzeteket, határidőket, feladatokat, a megváltozott szabályok esetében igyekszünk elébe menni a problémáknak, és még a baj megtörténte előtt orvosolni azokat. A mi munkánk elsősorban a hallgatók szolgálata.

PB.: A Tanulmányi Osztályon mi jelenti a legkomolyabb problémát jelenleg?

HMM.: Komoly változás, hogy az ETR-ből vett adatokkal a FIR (Felsőoktatási Információs Rendszer) alapján finanszírozza az egyetemeket a kormányzat. Ez az ETR-ben olyan pontos és mindenre kiterjedő adatfeltöltést vár tőlünk, ami nagy teher és felelősség. Amikor a hallgatóktól kell információkat, okmányok másolatát, adatokat begyűjtenünk, akkor nagyon komoly együttműködésre kell támaszkodnunk. Jelenleg valamennyien azon dolgozunk, hogy ez a folyamat a legnagyobb rendben, pontossággal megtörténjen, és október 15-tel korrekt, pontos eredményeket lehessen az ETR-ből kinyerni.

A költözés és az év eleji sűrű feladatok ellenére, ha kicsit nehezebben is, mint szokott, de beindult ez az év is.

Reméljük, mindenki legnagyobb megelégedésére.

4 PB 2013 oktober.indd 4

2013.10.29. 11:22

KAPTÁR MATUZ ANDRÁS

ANGOLÓRA » INTERJÚ DAVID BLOOR PROFESSZORRAL A jelenleg élő, elismert szociológusok egyik legnevesebbike járt nemrégiben egyetemünkön. David Bloor, a University of Edinburgh professzora a szociális konstruktivizmus és a 30-as évekbeli cambridge-i kísérletpszichológia témáját boncolgatta, majd angol úriemberként egy rövid interjút adott.

PécsiBölcsész: Mikor ismerkedett meg előadásának központi szereplője, Bartlett munkásságával?

David Bloor: A hatvanas évek közepén ismertem meg a nevét, amikor a Cambridge-i Egyetem Kísérleti Pszichológia tanszékén tanultam. Ő volt az én intellektuális példaképem. Sajnos egy időre feledésbe merült, ám amikor a saját munkáimmal megakadtam, és újra kellett kezdenem azokat, ismét előkerült a neve.

PB: Knowledge and Social Imagery (Tudás és szociális ábrázolás) című könyvében ír az Erős programról. Mi a program lényege?

D.B.: A cél, hogy tudományokat tanuljunk mint szociális vállalkozás, tevékenység, és hogy elkerüljünk bizonyos múltbéli logikai hibákat. A társadalom nem rendelkezik kellő befolyással a tudományos tartalmakra, holott neki kéne bátorítania, illetve korlátoznia bizonyos lépéseket.

Az Erős program célja, hogy a társadalom központi szerepet játsszon a tudomány fejlődésében. Persze sok múlik az irányításon, tehát nyilván a társadalom is tehet ideológiai torzításokat.

PB: Hallottam egy másik híres előadásáról, a The Definition of Relativismről (A relativizmus meghatározása). Ebben miről van szó?

D.B.: A Definition of Relativism egy egyszerűbb téma.

Azt mondom, a relativizmus az abszolutizmus elutasítása. Elutasítom, hogy az emberi lények képesek bármilyenfajta abszolút tudás birtoklására. A lényeg: hangsúlyozni azokat a tudományágakat, amelyek idealizmuson, elhivatottságon és korlátozásokon alapszanak. Nem kritikaként mondom, csak úgy vélem, ezek a bizonyítékai egy érett tudományágnak. Sokan úgy hiszik, a relativizmus kritika, mivel nem akarják kimondani, hogy a tudomány emberi korlátokkal rendelkezik. Úgy gondolják, képet alkotni egy tudományágról annak korlátaival, egy erős támadás az ellen. Én viszont úgy vélem, az egyetlen út valaminek a megértéséhez az, ha tiszteled és értékeled annak korlátaival együtt.

PB: Ön több magyar egyetemen is megfordult az utóbbi időben. Érezhető eltérés a brit, illetve a mi egyetemeink között?

D.B.: Ez egy igen bonyolult kérdés. Sajnos nem töltök el sok időt az egyetemeken, általában pár óra után távozom. Az a benyomásom, hogy nagyon élénk intellektuális élet zajlik maguknál. És ez egy nagyon pozitív élmény volt. Nyilván a régi nagy egyetemekhez hasonlóan a magyar oktatási rendszernek is megvannak a maga problémái, de azokkal a problémákkal mi is küzdünk.

A tudomány racionális központja viszont olyan racionális elveken alapszik, amelyek nem szociálisak, inkább absztraktak, ma létező, és nem pedig történelmi fogalmak. Ez úgy tűnhet, korlátozza a szociológusok hatáskörét, de én úgy hiszem, hogy jobban hozzájárulhatnának a szociális területek fejlődéséhez egy igazi, hiteles tudásszociológia fejlesztésével. Ez így nagyon elvont, de talán érthetőbbé válik, ha vetünk egy pillantást a pszichológusok munkájára. Ők perceptuális illúziókkal foglalkoznak, ám nem gondolják, hogy a szem vagy az agy pusztán csak illúziókat gyárt. Pontosan tudják, hogy az agy a valóságot is leképezni, ugyanakkor emellett illúziókat is létrehoz. A vizuális rendszer egy időben is létrehozhatja mindkettőt. Két rendszer létezik, akárcsak a szociológusoknál.

Mindkettőt el kellene fogadni.

5 PB 2013 oktober.indd 5

5

2013.10.29. 11:22

KAPTÁR ÁRVAI PÉTER

SOKMAROKNYI DOLLÁRÉRT » EGY ERDÉLYI ÚT MARGÓJÁRA 2013 nyarán a PTE Fenntartható Fejlődésért Szakkollégiuma egy rövid, de annál izgalmasabb romániai túrán járt, hogy közelről is megvizsgálja, miként áll a Verespatak környékére tervezett aranybánya, mit gondol erről az állam, mint gondolnak a helyiek, és hogy állnak mindehhez az erdélyi környezetvédők.

Rögtön az elején érdemes leszögezni, hogy az erdélyi kirándulás, fiatalokról lévén szó, túlmutatott a puszta tudományos-szakmai kereteken. Négy együtt töltött nap alatt az emberek kénytelen-kelletlen is megszokják, sőt, akár meg is kedvelik egymást. Ezt segítette elő, hogy Verespatak mellett a szakkollégisták ellátogattak Aradra, megkoszorúzták a vértanúk emlékművét, jártak a tordai sóbányában (ahol még óriáskerék is van a föld alatt. Óriáskerék, vágod?! Meg billiárdasztal!), és természetesen a csodálatosan felújított kolozsvári belvárosban is tiszteletüket tették. Ha ehhez hozzátes�szük, hogy az utazást szülinapok, névnapok, és sikeres doktori védések terhelték, akkor nem kell hosszan magyarázni, miért telt jó hangulatban ez pár nap keleti szomszédunknál.

A Glied Viktor (oktató, Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék) által szervezett út fő célja azonban mégis Verespatak (Rosia Montana) volt. A nagyjából 2600 fős település ősidők óta lakott, köszönhetően az azt körülölelő hegyek nemesfémtartalmának. A rómaiak Alburnus Maior néven ismerték a helyet, és bőszen bányászták ki belőle az aranyat, a bányamúzeum helyi embere szerint évente tonnaszámra, amit azért mi – összeadva, szorozva, osztva, az akkori technikai tudást és kapacitást ismeretlen tényezőnek véve – erős forráskritikával kezelnénk.

A falu tehát jelentős történelmi örökséggel rendelkezik, a római kori vár és bányák többek között a román öndefiníciónak is fontos kellékei.

Amiért ez a kistelepülés a nemzetközi érdeklődés homlokterébe került, az a verespataki négy hegy mélyében található: nagyjából 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst, a többi nemes- és színesfémekről nem is ejtve szót. Hogy 300 tonna arany mennyire sok? Hát nagyon.

Az aranypiac.hu-t segítségül hívva mai árfolyamon ez a kb. 3200 milliárd forintnyi arany.

Ezt szeretné a Rosia Montana Gold Company – RMGC (a cégről még később lesz szó) a földfelszín felett látni minél hamarabb. A kitermelés – ha a beruházás megkapja a szükséges engedélyeket – a következőképpen folyna: napi egy tonna (!) dinamit felhasználásával felrobbantanák a már említett négy hegyet, az így keletkezett törmelékből és földből pedig ciános eljárással oldanák ki a hasznos fémeket. Ehhez a jelenleg egész Európában felhasznált bányacián tizenháromszorosát akarják itt, egy pár négyzetkilométeres területen ellőni.

Ez eddig tiszta sor, az arany kitermelődik, a cég boldog, a román gyerekek meg majd télen is aranyrögökkel hógolyóznak. De miért hisztiznek megint ezek a magukat zöldnek kikiáltó hipszterek, akik szédülnek, ha ki kell lépni a belvárosból?

Például azért, mert a négy felrobbantani kívánt hegyből kettő műemlékvédelem alatt áll, és jelenleg az egész román parlament azon dolgozik, hogy ezt a törvényi lehetetlenséget valahogy megkerülhesse.

Meg például azért is, mert a napi egy tonna dinamit Verespatak minden épületét romba döntené, templomostól, múzeumostól, lakóházastól.

Meg azért is, mert a kitermelés után keletkező, ciánnal szennyezett, óriási mennyiségű mérgező törmeléket egyszerűen a völgybe ömlesztenék, és az egészet egy 185 méter magas kőgáttal zárnák le.

Hogy a kölcsönhatások következtében keletkező hidrogén-cianid a második világháborúból ismert Zyklon-B gáz alapja? Nem fontos. Hogy az egész hegység alapja mészkő, amelybe az esőzésekkel beszivárog a ciánnal kevert zagy? Nem fontos. Hogy az amúgy por alakú hidrogén-cianidot bármikor felkaphatja a szél? Nem fontos.

Ha a maximum látványelemnek jó kőgát egyszer átszakad, és a négy hegyből kitermelt, szennyezett törmelék megindul, akkor a 90 km-re lévő Tordát is elviszi? Mondtam már, hogy nem fontos?

Azt már tényleg csak dupla zárójelben jegyzem meg, hogy a még ott élő helyi lakosokat természetesen ki kellene telepíteni, „demokratikusan”, akaratuk ellenére.

Fentebb már ígértem, hogy a projektet elindító RMGC cégcsoportról is lesz szó. A céget egy kétes hátterű üzletember vezeti (állítólag alvilági tevékenységekből szerezte az indulótőkét, ezért is bolyongott a világban évekig). A vállalatnak papíron létező tulajdonosait két csoportra lehet osztani. Az egyik a román állam, melynek nominálisan 19%-os tulajdonrésze van, ennek viszont csak töredékét tette bele pénz formájában a

6 PB 2013 oktober.indd 6

2013.10.29. 11:23

KAPTÁR ÁRVAI PÉTER

cégbe, a többit a cég tulajdonosai hitelezték meg, tehát mintegy 40 milliárd euró értékben fekszik román államadósság ebben a befektetésben.

A tulajdonosok másik felét négy fantomcég adja: egy Hollandiában van bejegyezve, egy az Egyesült Királyságban, egy Barbadoson, egy pedig egy kétszobás torontói lakásban. A kanadai lakás azért volt fontos, mert a cég így kerülhetett a torontói tőzsdére, ahol az iszonyatos mennyiségű nemesfém sokak fantáziáját beindította. Ennek köszönhető, hogy bár még egyetlen csákányvágás sem történt, sőt, a cégnek valójában kitermelési engedélye sincs (hiszen egyrészt védett területekről van szó, másrészt a terület egyszerűen nem az övé tulajdonjogilag), mégis eddig félmilliárd eurót profitáltak a részvényekből. A cég tehát nagyon érdekesen működik, hiszen érdemi tevékenységet nem folytat (nem végez kitermelést, nem gyárt semmit), mégis többet költ reklámtevékenységre Romániában, mint a Coca-Cola.

Egy ilyen hatalmas ügy persze nem hagyja nyugton a politikusokat sem. Az RMGC számos formális módon köthető a román politika minden érdemi szereplőjéhez.

Csak a példa kedvéért: az RMGC kampányait pontosan ugyanaz a cég végzi, amelyik a jelenlegi román államfő kampányáért volt felelős. Nem nehéz elképzelni, hogy pusztán humanitárius jelleggel a reklámcég olcsóbban dolgozik az államfőnek, aki pedig (szintén humanitárius jelleggel) tesz egy-két pozitív nyilatkozatot, ha éppen lefelé mennek az RMGC-részvények a torontói piacon.

A politikához kapcsolható az is, hogy Romániában a hatósági ellenőrzés nagyon alacsony színvonalú, köszönhető a még magyar szemmel nézve is hihetetlen szintű korrupciónak. A román közélet tisztaságát jól jellemzi,

hogy az ország a 2007-es európai uniós csatlakozás óta nettó befizetője az Uniónak, tehát nem képes lehívni a rendelkezésre álló támogatásokat (összehasonlításképpen: hazánk 2004-2010 között több mint kétszer annyi pénzt vett ki a közösből, mint amennyit belerakott, pedig azért korrupció terén mi sem vagyunk egy Svédország).

Végezetül annyit lehet elmondani, hogy egyelőre rengeteg a kérdőjel. Lehet, hogy érdemi kitermelés sosem lesz, hiszen látjuk, hogy a tőzsdei lufi fújása is ötszázmillió eurós hasznot hoz.

Ahogy Kovács Csongor, a helyi zöld ellenállás egyik vezetője mondta a kerekasztal-beszélgetésünk alkalmával: nem a bányászattal van gond. Nem azzal van gond, hogy valaki ki akarja termelni ezt a temérdek aranyat és ezüstöt. A gond a módszerekkel és a lehetséges következményekkel van. Azzal, hogy senki nem tudja megmondani, hogy átszakad-e a gát, és annak mi lesz a következménye? Hogy a cián meddig jut majd el a földbe szivárogva, a szél által fújva vagy a vízbe kerülve?

Hogy mégis mennyit profitál majd ebből a román állam, és ami talán fontosabb, a román lakosság? És hogy ez nekünk, magyaroknak, pécsieknek, miért fontos? Mert ahogy a folyók, a hegyek, vagy a szél nem állnak meg a határon, úgy a cián sem fog. Ugyanúgy, ahogy 2000-ben, a nagybányai katasztrófát követően sem állt meg. Akkor, a gátszakadás másnapján már nem is létezett a felelőssé tehető vállalat, így a magyar állam kereken nulla forint kártérítést tudott behajtani a Szamos és a Tisza tönkretételéért. És nem kell nagy tudás ahhoz, hogy belássuk, Barbadoson is nehéz lesz majd érdeket érvényesíteni.

7 PB 2013 oktober.indd 7

7

2013.10.29. 11:23

KAPTÁR CZISZER MARIETTA

MIÉRT FÉLÜNK A SÖTÉTTŐL? Este van, a szélviharban faágak karcolják az ablakot. A nyitott szekrényből mély sötétség mered rád. Kis neszek motoznak. Csöpög a csap. Egyedül vagy, remegve nyakig betakarózol, mert félsz a sötétben. Vajon van erre tudományos magyarázat is? Erre a kérdésre kereste a választ Kopcsó Krisztina, pszichológia szakos hallgató, aki kamaszok és egyetemisták körében végzett kutatásával az idei OTDK-n harmadik helyezést ért el.

Pécsibölcsész: Hogyan jutott eszedbe pont a sötéttől való félelmet kutatni?

hez kellett olyan tényezőket keresni, amelyek befolyásolhatják ezeket.

Kopcsó Krisztina: Alapvetően személyes motivációm volt, viszonylag gyakran előfordult, hogy féltem a sötétben, nehezen aludtam el éjszaka. A fejlődéslélektani műhelymunkám készítésekor olyan konzulenst fogtam ki Dr. Láng András személyében, aki vevő volt a saját ötletekre. Felvetettem neki, hogy érdekelne ez a téma.

Hiába kutattam, rájöttem, hogy nagyon nehezen megfogható tudományosan. A szakirodalmi háttér felderítését nehezítette, hogy a normális szintű sötéttől való félelem – főleg serdülő és felnőtt korban – nem annyira kutatott, maximum a fóbiák témakörén belül fordul elő.

PB: Melyek ezek a tényezők?

PB: Mi tekinthető normális szintűnek?

K.K.: Általában a pszichológiában eleve nagy kérdés, hogy mi az, ami normális, és mi az, ami nem. Talán amíg nem akadályozza olyan mértékig az ember mindennapi tevékenységeit, hogy szakember segítségéhez kelljen folyamodnia miatta.

PB: Konkrétan mire voltál kíváncsi?

K.K.: Arra, hogy ez a félelem mitől van, milyen tényezők befolyásolják, releváns-e egyetemistáknál, életkoronként hogyan változik. Hogy az alanyok mitől félnek a sötétben, mit gondolnak, miért alakulhatott ez ki, és mit csinálnak ilyenkor, hogyan küzdenek meg vele.

Egyébként a dolgozatomnak az is tetemes részét képezi, hogy a sötéttől való félelem szorongás-e vagy félelem. Nagyon nehezen eldönthető, mert a kettőnek amúgy is összekuszálódik a definíciója. Valójában valahol a kettő határterületén van, hiszen azt sem lehet eldönteni sokszor, hogy mi a tárgya. Arra is választ kerestem, miért fél valaki jobban, míg más kevésbé. Eh-

K.K.: Az önértékelés, a vonás-szorongás, a diszfunkcionális attitűdök és a szülői bánásmód. Az önértékelés talán a legérthetőbb. A szorongás maga egy fenyegetőnek ítélt helyzetben fellépő negatív érzelmi állapot, a vonás-szorongás az ennek átélésére való hajlam mint személyiségjellemző. Logikusnak tűnik, hogy aki szorongóbb, az a sötétben is jobban fél. A diszfunkcionális attitűdök a kognitív elméletekhez tartoznak. Ezek a gondolatainkra, cselekvéseinkre ható általános vezérelvek, mint a szeretettség iránti igény, külső kontroll iránti igény. Az ilyen attitűdök magas szintje állhat például a depresszió vagy bizonyos szorongásos zavarok hátterében. Egy kutatás szerint a sötéttől való félelem későbbi depressziót is előre jelezhet. Az utolsó a 14 éves kor előtt megtapasztalt szülői bánásmód, a szeretet-törődés és a korlátozás és túlvédés. Feltételezhetnénk, hogy ez összefüggésbe hozható a sötéttől való félelemmel, minthogy az egy szeparációs helyzet, tehát a kapcsolati múlt hatással van rá. Ezt továbbra is fenntartom, de ebben a kutatásban nem nyert megerősítést.

PB: Milyen eredményeket kaptál?

K.K.: A lányokra jobban jellemző a sötéttől való félelem.

Ez szocializációs vagy biológiai eredetű különbségekre enged következtetni. Utóbbit erősíti, hogy a nemi hatás a többi változótól függetlenül érvényesül, tehát nem az van, hogy például a lányoknak eleve kisebb az önértékelése vagy szorongóbbak, és ezért félnek gyakrabban.

A diszfunkcionális attitűdök jelentősége is megerősítést nyert. Egy útvonalmodellt állítottam fel, melyben a diszfunkcionális gondolkozási stílus magas vonásszorongáshoz és negatív önértékeléshez vezet, mindez

8 PB 2013 oktober.indd 8

2013.10.29. 11:23

KAPTÁR CZISZER MARIETTA

pedig a gyakoribb sötéttől való félelemhez. Másik érdekes eredmény, hogy a serdülők és az egyetemisták is viszonylag nagy arányban és alacsony gyakorisággal félnek a sötétben. Tehát a gyerekek félelme nem múlik el, serdülőkorra csökken valamennyit, majd stagnál, de egyetemistáknál is ugyanúgy megvan.

PB: Kiderült, mitől félünk a sötétben?

K.K.: A tartalmaknál voltak képzeleti kreációk, betörők, állatok, zajok, a kontrollvesztés élménye, sokan a személyes biztonságukat féltik. A „miért alakult ki” kérdésre megjelent az élénk fantázia, a konkrét rossz élmények, ijesztő benyomások, a sötét veszélyességével kapcsolatos tudás, és voltak például, akik szerint ez evolúciós örökségünk. Az élénk fantázia okolása nőkre jellemzőbb, érdemes lenne megvizsgálni, hogy a nők gyakoribb félelme vajon részben élénkebb képzeleti tevékenységüknek köszönhető-e. Leküzdési módoknál leggyakoribb a villanykapcsolás és a figyelemelterelés volt. Itt arra is kíváncsi lennék, hogy akik belül próbálnak megküzdeni a félelemmel, később kevésbé félnek-e majd, mint akik például felkapcsolják a villanyt.

PB: Fogsz még tovább foglalkozni ezzel a kutatással?

K.K.: Lehetne folytatni hosszmetszeti vizsgálattal, hogy változik-e a félelem gyakorisága, tartalma, a modell állandóságát is meg lehetne nézni. Lehet, hogy erről szól majd a szakdolgozatom.

PB: Te mitől félsz a sötétben?

K.K.: Én sem tudom megmondani pontosan a tartalmát.

Amire emlékszem, az maga az érzés, hogy benn vagy a sötétben, és figyeled a zajokat, neszeket, rosszul érzed magad. Ez még most is előfordul néha, de élő példája vagyok annak, hogy ha valaki elkezd valamivel foglalkozni, kicsit elaborálja a félelmeit, azok csökkennek.

Amióta foglalkozom ezzel, egyszer-kétszer fordult csak elő, az is inkább csak filmek hatására.

PB: Mennyiben befolyásolják a félelmet a horrorfilmek?

K.K.: Sokan konkrétan meg is fogalmazták ezt, ebből lett a korábban említett ijesztő benyomás kategória, amelybe még a rémtörténetek is bekerültek. Ez megint csak összefügg a képzelettel és idegrendszeri érzékenységgel – hogyha ilyet látsz, nagyon figyelsz és rápörögsz a félelmetes jelekre.

PB: Mit javasolsz leendő OTDK-soknak?

számít. Erre egyébként a szakkollégium remek terep. Az is biztos, ha valaki nem ér el helyezést, nem kell elkeserednie. Az OTDK nagy élmény azon túl is, hogy verseny, illetve tanulmányi jelentősége van. Abszolút van kapcsolatépítő jellege, és rengeteget lehet tanulni a többi előadásból. Veszíteni nem lehet vele.

Kopcsó Krisztina jelenleg ötödéves pszichológia szakos hallgatója a Pécsi Tudományegyetemnek, fejlődés- és gyermekpszichológia szakirányon.

Személyes élményei motiválták, hogy felsőfokú tanulmányait ezen a szakon töltse. Évek óta tagja a Kerényi Károly Szakkolégiumnak. A tavalyi évben mentorkodott a Wlislocki Henrik Szakkollégiumban, amit valamilyen formában idén is folytatna. Tervei szerint a mesterképzés elvégzése után továbbra is a PTE-t erősítené, Phd képzésen.

K.K.: Bármilyen konferencia-előadás előtt igaz, hogy gyakorolni kell a fellépést, az előadást, ez rengeteget

9 PB 2013 oktober.indd 9

9

2013.10.29. 11:23

KAPTÁR LENTHÁR BALÁZS

„MÁRA TÖBBET OLVASOK JOGSZABÁLYOKAT, MINT SZÉPIRODALMAT » INTERJÚ VANCSIK PÉTERREL, A BTK-HÖK ÚJ ELNÖKÉVEL A PTE-BTK tavasszal megválasztott elnökével Vancsik Péterrel beszélgettünk feladatairól, sztereotípiákról és a politikuspalántákról.

PécsiBölcsész: Mikor és legfőképp miért született meg benned az az elhatározás, hogy hallgatói érdekképviselettel foglalkozz?

Vancsik Péter: Én úgy kezdtem az egyetemet, hogy pontosan tudtam, mihez akarok kezdeni a diplomámmal. Tudatosan a magyar és testnevelést párosítottam, és persze a tanári pálya felé orientálódtam. Így utólag látok némi hasonlóságot a tanárság és az érdekképviselet között, a szemléletmódban és a felelősségvállalásban mindenképp.

A valós érdekképviselethez még Gulyás Tibor mellett, alelnökként kötöttem magam. Akkor úgy éreztük, hogy a hallgatói önkormányzatnak a maga – részben és szükségszerűen intézményesült – formájában a rendezvényszervezés mellett a tanulmányi érdekképviselettel magasabb szinten kell foglalkoznia. Körülbelül két évvel ezelőtt kezdtem tanulmányi ügyekkel foglalkozni, és mára többet olvasok jogszabályokat, mint szépirodalmat.

PB.: Mit csinál egy HÖK elnök napi szinten? Hogy néz ki egy napod?

V.P.: Van egy kutyám, így ha akarok, ha nem, hatkor kelek. Séta, kávé, öltözködés, hírek… és nyolcra be is érek. E-mailek olvasása, és a nap többi részének megbeszélése. A bizottsági anyagok átnézését és a hétre tervezett feladattervet, ütemezést már este készítem.

Ritkán jutok haza nyolc előtt, de ezzel így van minden egyetemista. A legtöbbjük még ez után kezd el lazítani, ugye. Én jófiú vagyok, és tízkor már alszom.

PB.: Rengeteg pletyka kering az országban a HÖK elnökökről, azok funkciójáról. Mi tehát szerinted egy HÖK elnök? Politikuspalánta vagy forráselosztó bürokrata?

V.P.: A nyelvészeti tanulmányaimból tudom, hogy a sztereotípia nem más, mint példák alapján keletkezett sémák használata. Ezt persze a társadalmunk egész furcsán használja, ugyanis a tanult sémák hozzásegítenek adott szituációk eredményes és könnyed megoldásához.

A HÖK elnök politikuspalánta. Ha nem rendelkezik azokkal a kompetenciákkal (vagy sémaelemekkel), amikkel napjaink politikusai, vagyis nem tud érthetően és értelmesen közönség előtt beszélni, nem tudja megfogalmazni a gondolatait, nem tud helyzeteket megfelelően és gyorsan átlátni, reagálni, problémákon felülkerekedni és globális értelmezni, akkor nem tud segíteni a hallgatókon. Nem mondom, hogy én ezeket tudom, de tanulok, napról napra egyre többet. Bürokratának akkor érzem magam, ha a szabályzat értelmében el kell utasítanom a hallgatói kéréseket. Sajnos ez is része a feladatomnak.

PB: A felsőoktatásban érzékelhető nagyarányú forráskivonások mennyiben befolyásolják a Hallgatói Önkormányzat működését?

VP: A hallgatói önkormányzatot életre keltő mozgalom a hallgatói érdekek védelmét és képviseletét hivatott szolgálni. Ennek a szolgálatnak fejlődnie és alkalmazkodnia kellett ahhoz, hogy a növekvő igényeket kiszolgálja. Az érdekképviselethez nem kell sok pénz, csak elhivatott egyetemisták. A működéshez, az egyetem bürokratikus rendszerének igényeihez viszont kell, és nem is kevés.

A kisebb karokon már a saját iroda fenntartása is veszélyben van. A BTK-t ez még nem fenyegeti. Nem szeretek jósolni, de úgy gondolom, ha a forráskivonásnak ezen tendenciája marad, akkor az érdekképviseletnek először a színvonala, majd a hatékonysága fog csökkeni.

PB: Az őszi szemeszter során milyen programkínálatot biztosítotok a hallgatóknak?

VP: A programszervezésben alapvető paradigmaváltást készülünk véghezvinni. Eddig igyekeztünk olyan rendezvényeket szervezni, amelyek a hallgatók legnagyobb közösségét szolgálja ki. Mostantól szeretnénk, ha a hallgatók megmondanák, mit szeretnének, és persze még inkább szeretnénk, ha megvalósításba is csatlakoznának. Ami biztos, hogy idén sem maradhat el sem a gólyabál sem a Rókus-kupa.

10 PB 2013 oktober.indd 10

2013.10.29. 11:23

KAPTÁR ÁRVAI PÉTER

„ELTŰNT A LEKEZELŐ HANGNEM” » BEMUTATTÁK BRZEZINSKI ÚJ KÖNYVÉT Október kilencedikén mutatták be Pécsett a lengyel származású szerző Stratégiai vízió című művét, mely az Antall József Tudásközpont gondozásában jelent meg. A szerzőről és új könyvéről Dr. Nógrádi György és Dr. Fischer Ferenc beszélgetett.

Zbigniew Brzezinski Varsóban született, amerikai politikus, geostratéga, politikai gondolkodó, Jimmy Carter amerikai elnök főtanácsadója volt. Nagy tudású és nagy hatású diplomata, akinek gondolatai komolyan befolyásolták a 20. század második felének alakulását. Ennek fényében könnyű belátni, hogy a nemzetközi viszonyok iránt fogékony közönség miért várta ekkora érdeklődéssel a szerző új könyvét, és miért telt meg a Politikatudományi és Nemzetközi Kapcsolatok tanszékének egyik terme szerda estére.

Az új kötet szerkezetében több hasonlóságot is mutat a szerző korábbi művével, az azóta alapművé vált Nagy sakktáblával. Mindkét könyv tényekből és adatokból indul ki, világos és logikus helyzetértékelést ad a geopolitikai térről és a szereplők helyzetéről, majd ebből kiindulva felvázolja a jövő kihívásait, természetesen az Egyesült Államok szempontjából. Brzezinski megpróbál utat mutatni a legnagyobb nyugati hatalom számára ahhoz, hogy megtartsa vezető szerepét a világban, és megpróbálja bemutatni a veszélyeket és lehetőségeket.

Van azonban számos különbség is a két könyv között, ahogy arra bevezetőjében Fischer Ferenc, karunk dékánja, a hidegháborús időszak elismert kutatója kitért.

Véleménye szerint az 1997-es Nagy sakktáblán jól érződik, hogy a keletkezése idejében az Egyesült Államok ereje teljében volt, hiszen a Szovjetunió mint fő vetélytárs már nem létezett, az új regionális hatalmak pedig legfeljebb szárnyaikat bontogatták. Ennek megfelelően a szerző is lekezelően ítélkezett a feltörekvő országokról, és sokkal szókimondóbb volt, mint mostani könyvében. Ezzel szemben a Stratégiai vízióban már visszafogottabban fogalmaz, nem mond ki olyan gondolatokat, melyeket másfél évtizeddel ezelőtt még megengedett volna magának.

Fischer Ferenc kiemelte továbbá, hogy a kötet meglehetősen kritikusan fogalmaz a Bush-adminisztráció külpolitikájával kapcsolatban, mert úgy érzi, hogy az USA

elpocsékolta gazdasági és katonai fölényét az iraki és az afganisztáni szerepvállalással ahelyett, hogy ezeket okosan felhasználva hosszú távon biztosította volna a megkérdőjelezhetetlen első helyét a világban.

A másik meghívott előadó, Dr. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő és a Budapesti Corvinus Egyetem tanára először a két nagy amerikai stratéga, Brzezinski és Kissinger hidegháborús elméleteit vetette össze, majd a jelen folyamataira tért ki. Amellett érvelt, hogy nehéz évtizedek várnak az Egyesült Államokra, több szempontból is. Egyfelől hamarosan az év nagyobbik felében hajózhatóvá válik az északkeleti átjáró, így Kínának új kereskedelmi útjai nyílhatnak meg Oroszország szibériai partvidéke mentén, amivel részben megszabadul az Egyesült Államok ellenőrzése, és nyomásgyakorlási képessége alól. Szintén Kína kilátásait javítja, hogy egyes számítások szerint 2025-re az ázsiai óriás GDPje utoléri az USA-ét. A szakértő azt is kiemelte, hogy 2027-re az Egyesült Államokban a mostani fehérbőrű többség kisebbséggé válik a spanyolajkú, illetve afrikaiamerikai többséggel szemben, ami valószínűleg komoly társadalmi feszültségekhez fog vezetni.

A két meghívott szakember egyetértett Fischer Ferenc azon megjegyzésével, hogy a Stratégiai vízió egy „még nem, már nem” korszakban született, hiszen az USA már nem egyeduralkodó, de Kína még nem képes átvenni a helyét. A szakértők szerint ez hasonlít a két világháború közti időszakhoz, amikor Nagy-Britannia uralma, a Pax Britannica már a legvégét járta, de az USA még nem vette fel a vezető szerepet. Akárhogy is legyen, mozgalmas világpolitikai korban élünk, amelyhez Brzezinski könyve izgalmas iránytűként szolgálhat.

11 11 PB 2013 oktober.indd 11

2013.10.29. 11:23

KAPTÁR CZISZER MARIETTA

A RENESZÁNSZ ÉPÍTÉSZET KEZDETEI MAGYARORSZÁGON Megkezdődött a 2013/2014-es tanév Bölcsész Akadémia előadássorozata október 17-én este, amikor is Buzás Gergely – a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának igazgatója, régész és művészettörténész – mesélt arról, hogyan jutott el az itáliai reneszánsz építészet Magyarországra, és hogy ebben mekkora szerepe volt Mátyás királynak.

A történet 1402-ig nyúlik vissza – kezdte előadását Buzás Gergely –, amikor Filippo Brunelleschi ötvös és a szobrászművész Donatello elindult Rómába, hogy egy évezred távlatából tanulmányozzák a régi rómaiak hagyatékát és ellessék a szakmai fogásokat, lemásolják a régi művészek és mesterek műalkotásait. Tudományos alapossággal vetették bele magukat Róma gazdag antik emlékanyagába, sőt, ásatásokat is kezdtek, majd gondosan, mérnöki pontossággal rögzítették az adatokat, gyakorlatilag megteremtve ezzel a mai régészet alapjait.

A 15. században, az akkor még all’antica művészetként ismert reneszánsz luxusművészetnek számított, csak a legnagyobb bankhálózatok tulajdonosai, egyháznagyok és uralkodók tudtak megrendelőként fellépni. A század elején a képzett művészcsoportok csak Firenzében működtek, majd Milánóban, Rómában és Velencében is tevékenykedtek. Magyarországon először Zsigmond király uralkodása idején épült olyan vár, amelyen megjelent az all’antica stílus (fésűs lábazat, hengeres övpárkány vagy a fecskefarkas pártázat). Ez az Ozorai vár, melyet a Firenzéből származó Filippo Scolari (Ozorai Pipo) építtetett.

A formavilág mellett a magyarországi megrendelőknek az itáliai antikva művészet egy praktikusabb része, a hadi építészeti elemek is vonzóak voltak. A 15. század első felében a tüzérség megjelenésével megváltoztak a hadviselési szokások, így például a régi típusú, középkori épületek nem nyújthattak megfelelő védelmet az

ágyúk ellen. Emiatt az 1440-es években új típusú erődöket alakítottak ki Európában, melyek közül az egyik első a ravennai volt, ahol vastag téglafalak, beton saroktornyok (ágyútornyok) és rengeteg puskalőrés segítette az ellenállást a támadókkal szemben. Magyarországon azért is volt erre nagy igény, mert a határvonalon már berendezkedtek a törökök, akik az akkori legfejlettebb tüzérséggel rendelkeztek Európában. Ilyen erődítmény épült Bácson (Várdai István érsek székhelyén) és Szegeden. Ekkor érkezetek hazánkba az itáliai és dalmáciai építőmesterek.

Az építészeti formákban csak évtizedekkel később jelent meg az antikva hatása, hiszen Mátyás uralkodásának elején szinte csak a háborúival foglalkozott, a katonáira költött, paloták építésére nem fordította az „ország” pénzét. Viszont, miután 1476-ban feleségül vette Aragóniai Beatrixot, az ő befolyásolására megváltozott a hozzáállása a királyi hatalomhoz. Ettől kezdve politikájának része volt a művészeti reprezentáció is, ami annyit jelentett, hogy vagyonát mindenki által látható dolgokba fektette (reneszánsz udvarok, paloták), amiből ellenségei arra következtethettek, hogy ha erre van pénze, akkor a hadászatra biztos még többet fordít.

Mátyás nagy építkezéseinek egyik legjobb példája a visegrádi Királyi Palota. Bár a kortársakkal humanista krónikásai (mindenekelőtt Antonio Bonfini) közvetítésével elhitette, hogy az egész várat ő építtette, valójában csak a Nagy Lajos és Zsigmond király idejében már felépíttetett várhoz rendelt kiegészítéseket, nagy teraszokat toszkán jellegű kertépítményekkel, lépcsőket, lodzsákat. A palota tehát alapvetően, ahogy a kor többi építménye, magas színvonalú, késő gótikus stílusú, melyből kiütköznek a feltehetően 1480-as években készített új részek, mint az antik oszlopokra támaszkodó félköríves lodzsa, a balluszteres korlátok és a vörösmárvány díszkút a belső udvaron. Ebben a várban tehát egymás mellett jelenik meg a korra jellemző késő gótikus és a

12 PB 2013 oktober.indd 12

2013.10.29. 11:23

KAPTÁR CZISZER MARIETTA

még alig ismert reneszánsz stílus. Mátyás vagy eleve Firenzében elkészített faragványokat hozatott Magyarországra, mint a kápolna tabernákuluma (szentségház), vagy magukat a kőfaragó mestereket, mint Gregorio di Lorenzot.

Másik tekintélyes építkezése Mátyásnak a mai Budavári Palota, ahol hasonló módszerrel járt el, mint Visegrádon, azaz a Zsigmond korabeli épületet korszerűsítette, például reneszánsz vörösmárvány kandallókkal, díszes kapuzattal és kettős kapuval, valamint kőkeresztes ablakokkal. Jelentős szobrászati díszítés is folyt ekkor, több reneszánsz bronzszoborral (például Mátyás mitológiai elődjeként Herkules szobra) és domborzattal is szépült a vár, illetve a belső udvaron álló bronz kút is ekkor épült, amelyet Pallasz Athéné szobra díszít. A budai vár esetében már egy szerkezeten belül jelent meg a két építészeti stílus (balluszteres korlát, gótikus oszlopok).

A királyi magánbirtokokat a Mátyás által létrehozott budai iparbíróság szervezet kezelte, ezen keresztül történtek a király által elrendelt építkezések és felújítások. A visegrádi és budai palotán kívül ekkor újították meg a pannonhalmi kolostort, az okolicsnói ferences kolostort, vagy az erdélyi Hunyadi birtokot Solymoson.

A királyi építkezések mellett háttérbe szorultak a nemesek, hiszen még a legnagyobb befolyással rendelkező földbirtokosok kezében sem volt ehhez elegendő pénz a jövedelemkoncentráció miatt. Így bár Kinizsi Pál is építtetett Nagyvázsonyban rezidenciát, az mégis sokkal régiesebb és konzervatívabb volt, mint Mátyás építményei. Báthory Miklós váci püspök is ekkor kezdi meg a váci és a nógrádi vár építését, melynek befejezése Mátyás halálán túlnyúlik.

Ebben az időszakban elsősorban Beatrix rokonsága jeleskedett az építkezésben. Esztergom gyakorlatilag az ő kezükben volt, és az 1480-as években jelentős építkezések folytak itt – a Budán és Visegrádon is dolgozó kőfaragók kéznyoma figyelhető meg az ekkor megépült nagyterem épületén, illetve a lakótoronyhoz tartozó oratóriumban is.

II. Ulászló Mátyás halála után ott folytatta, ahol elődje abbahagyta, így sokáig nem volt törés az építkezési tevékenységek között. Az első tisztán reneszánsz épület a nyéki vadászkastély, amelyben már nincsenek gótikus részletek. Viszont Ulászló nem tudta oly mértékben koncentrálni a jövedelmet, mint Mátyás, ezért az arisztokrácia is a királyéhoz hasonló rezidenciákat tudott építtetni. Ennek tipikus példája Gergellaki Buzlai Mózes simontornyai vára, a nagyvázsonyi vár (kerengő udvar, komoly erődítmény bonyolult tűzvédelemmel) vagy Perényi Imre siklósi vára, melynek lakószárnya reneszánsz, kápolnája gótikus, de reneszánsz elemekkel díszített.

Nemcsak a stiláris elemekben, hanem a hadi építészet terén is megújulnak 1500 körül a főúri rezidenciák: széles várfalakkal, barbakánnal vagy száraz árkokkal egészítik ki a várakat. A korszak városépítészetében viszont még nem hagyott nyomot a reneszánsz, alapvetően késő gótikus épületek tömege készült, az egyházi épületekről pedig ekkor még úgy tartották, hogy nem illik reneszánsz stílusban építeni. Lényegében a reneszánsz stílus elterjedése annak köszönhető, hogy a székesfehérvári műhely tagjai 1490 után szétrajzottak az országban. Így született meg tehát Magyarországon a kora reneszánsz, mely közvetlenül annak szülőhelyéről jutott el hozzánk, a magyar és itáliai kulturális kapcsolatoknak köszönhetően, Mátyás uralkodása idején, Beatrix hatására.

A Bölcsész Akadémia következő előadását november 14-én Ungváry Krisztián tartja „Kádárizmus és állambiztonság. Hatalomgyakorlási módszerek a pártállamban” címmel.

13 13 PB 2013 oktober.indd 13

2013.10.29. 11:23

KAPTÁR MATUZ ANDRÁS

KUTATÓ ÉS KIVÁLÓ SPORTOLÓ EGYBEN A Pszichológia Intézetről az a hír járja, hogy kizárólag idős, szakállas bácsik lakják, illetve az alagsorban olyan dolgok történnek, melyekből egy évadnyi X-akták anyag jöhetne össze. Ezért véltük kiváló döntésnek, hogy felkeressük Panyi Lilla Krisztina PhD-hallgatót egy interjú erejéig, aki fiatalos és sportos lendületével mintegy varázsütésre megcáfolta a fent említett pletykát.

PécsiBölcsész: Hogyan lett a középiskolás Lillából pszichológushallgató?

Panyi Lilla Krisztina: Ez egy elég mókás kérdés, mert a legtöbben nagy elhivatottsággal válaszolnak erre, hogy például már ötéves koruk óta ezt akarták csinálni. Én elég későn döntöttem el. A felvételi előtt pár hónappal megnéztem, mik vannak, majd elkezdtem kiszórni azokat, amiket semmiképp sem akarok csinálni, így elég kevés szak maradt, ami érdekelt.

A pszichológia volt az egyik, melyben az is nagyon vonzott, hogy magas volt a ponthatár, és ezt kihívásnak éreztem. Ezen kívül még egy helyre jelentkeztem: a színművészeti egyetemre, azon belül pedig dramaturgiára, ám kiderült, hogy csak érdeklődés van, tehetség annyira nincs.

PB: Mi a kutatási területed?

P.L.K.: A tágabb kutatási területem, amellyel már a képzés alatt is foglalkoztam itt az egyetemen, az a testkép.

A disszertációm témája pedig az alsó végtag amputációján átesett emberek testkép-, illetve identitásváltozása, valamint a motiváció szerepe alkalmazkodásukban és rehabilitációjukban.

PB.: Van személyes élményed amputáción átesett emberekkel?

P.L.K.: A kutatás most fog csak beindulni. Nagyjából kész a kutatási terv és a módszer is, de még nem indult be teljes gőzzel, viszont egyszer egy konferencián voltam, amelyen a dombóvári kórház igazgatója is részt vett, és nagyon tetszett neki ez a téma, valamint az előadásom is. Felajánlotta, hogy bármikor ellátogathatok

hozzájuk, akár vizsgálat céljából is. Ez már meg is történt: interjúkat vettem fel, beszélgettem amputáltakkal, tehát ezáltal megvolt már az élmény is.

PB.: Úgy látod, van a témának jövője?

P.L.K.: Igen. Szerintem az egészségpszichológia minden területének nagy aktualitása van napjainkban. A krónikus betegségek kezelésétől kezdve az egészségfejlesztésen át az olyan súlyos beavatkozásokig, mint az amputáció stb. Problémát jelent, hogy még mindig nem fogadják el maradéktalanul a hazai egészségügyben a pszichológia létjogosultságát a szomatikus betegségek kezelésében, de azért jó irányba haladunk.

Remélem, egyszer én is hozzájárulhatok majd ehhez a gyakorlatban is.

PB.: Milyen oktatónak lenni?

P.L.K.: Ez új dolog, nem tanítottam korábban, így elég sok energiámba és munkámba kerül. Eleinte nehéznek éreztem, viszont ahogy telnek a hetek – a hallgatók pozitív visszajelzései miatt is -, egyre inkább élvezem, és minél több tapasztalatot szerzek, annál jobban belejövök a dologba.

PB.: Mi a te saját terápiád?

P.L.K.: Világéletemben nagyon sokat sportoltam. Hároméves korom óta lovagolok, van is egy saját lovam.

Középiskolában öt évig NB I-es szinten röplabdáztam, az egyetemen viszont kénytelen voltam valami mást keresni. Kipróbáltam a kangoo nevű sportot, ami nagyon megtetszett, sőt, három év után fel is kértek oktatónak, amit elfogadtam. Így „kiugrálom” magamból a feszültséget.

PB.: Mik a terveid a PhD után?

P.L.K.: Még nem tudom pontosan. Szeretnék külföldi tapasztalatot is szerezni, hosszabb távon pedig mindenképpen a gyakorlatban szeretnék dolgozni. Hogy milyen területen, az még elválik. Az egészségügyben például el tudnám magam képzelni, de szívesen foglalkoznék csoportokkal is, például valamilyen tréningek formájában.

14 PB 2013 oktober.indd 14

2013.10.29. 11:23

KAPTÁR PANYI LILLA

A VÉGTAG AMPUTÁCIÓ PSZICHOLÓGIAI VONATKOZÁSAI Manapság leggyakrabban a vaszkuláris betegségek vagy a 2-es típusú diabetes következtében, esetleg traumatikus baleset miatt kénytelenek a sebészek végtag-amputációt végrehajtani. A beavatkozást követő rehabilitáció hatékonysága, a protézis beválása nagyban függ az egyén pszichológiai alkalmazkodásától, motiváltságától.

Az új élethelyzet, a beszűkülő funkcionális képességek, a testképben és az énképben bekövetkező változások óriási kihívást jelentenek. A műtét utáni kezdeti időszakban számos probléma merül fel. Az amputációra adott reakciók és a pszichológiai alkalmazkodás nagy egyéni különbségeket mutat, de vannak olyan válaszok, melyek kisebb-nagyobb mértékben minden embernél megjelennek, akik átesnek egy ilyen beavatkozáson.

Az amputációt követő rehabilitáció alapjaiban függ a betegek pszichés alkalmazkodásától, megküzdőképességétől, és az újabb protézistechnológiák gyakorlati alkalmazása is akkor valósulhatna meg a leghatékonyabban, ha azok a betegek egyéni igényeihez is alkalmazkodni tudnának (Desmond és MacLachlan, 2002). Mindezeken túl különös figyelmet érdemel a testkép kérdése, s az ezzel szoros összefüggésben álló énkép- és identitásváltozás, amely komoly kihívást jelent az amputáción átesett egyének számára.

Az alkalmazkodás folyamata során a betegeknek meg kell küzdenie a felmerülő testi és lelki problémákkal, újratanulni mindennapi aktivitásaik kivitelezését, elfogadni a testképükben bekövetkezett változásokat és mindezt beépíteni egy merőben új én-koncepcióba. Az amputáció komoly trauma az egyén életében, mely globálisan megrengeti a lelki működést, a korábbi identitást. Az ennek következtében fellépő pszichés reakciók vizsgálata rendkívüli jelentőséggel bír, mivel az eredmények könnyen visszaforgathatóak a gyakorlatba, a betegek rehabilitációjának folyamatába.

Jellemző reakció a szorongás, depresszió érzése, a szociális helyzetekben fellépő nehézségek, a csökkent életminőség és jóllét észlelete, valamint a gyászreakció (Eiser és mtsai, 2001; Desmond és MacLachlan, 2002).

A pszichés válaszreakciót befolyásolja az életkor, a nem, a társas támogató háló, az egyén személyiségtényezői és megküzdőképessége, a fantomszenzációk és fájdalom fellépése, valamint az amputáció oka, és a beavatkozás óta eltelt idő is.

A kutatásokban és a rehabilitáció során mindezen faktorokat figyelembe kell venni a sikeres megküzdés és adaptáció érdekében (Horgan és MacLachlan, 2004).

Az elmúlt évtizedekben egyre elterjedtebbé vált a pszichológusok bevonása különböző orvosi tevékenységekbe. Az amputáción átesett emberek esetében számos területen szükség volna pszichés támogatásra, kezdve a műtéttel kapcsolatos információadástól a rehabilitáción és az új élethelyzethez való alkalmazkodáson át egészen a protézis beválásának, illeszkedésének elősegítéséig (Gallagher, 2004). „Pusztán” a műtétre való felkészítés (pl.: fantomszenzációk fellépésére való figyelmeztetés) jelentősen befolyásolja a kórházi tartózkodás időtartamát és a szükséges gyógyszer mennyiségét is (Butler, Turkal és Seidl, 1992).

15 15 PB 2013 oktober.indd 15

2013.10.29. 11:23

KÖZTÜNKSZÓLVA LENTHÁR BALÁZS

DURVA KAMPÁNY JÖN A jövő évre eső parlamenti választásokat megelőző időszak a durva kampány jegyében fog eltelni. Ezt hallani úton-útfélen, politikai pártállástól függetlenül, a legnagyobb természetességgel állítja ezt mindenki. Ha elvonatkoztatunk némiképp az emberek többségébe belekódolt bulvártopikok iránti megmagyarázhatatlan vonzódástól, látni fogjuk, hogy mennyire végtelenül szomorú ez az ügy.

Ledöntötték Orbán Viktor hungarocell szobrát, fociztak annak fejével, majd szétvágott darabjait, mint a véres kardot, végighurcolta a tömeg a városon. Ezzel szinte párhuzamosan, egy teljesen jelentéktelen választási körzetben (bajai 32-es szavazókör) meglehetősen durva visszaélések árán tudott csak nyerni a kormánypárti képviselő. Nemcsak a régi, pártok között már bejáratott utaztatásról volt szó – ugye ebből adódóan nem véletlen, hogy a Fideszesek pillanatokon belül tudtak előásni olyan anyagot, ami bizonyítja, hogy ugyanott, ugyanabban a körzetben ugyanilyen módszerrel nyert választást az MSZP is 2006-ban –, hanem többszörös szavazásról, illetve lakcímkártya nélküli voksolásról (ez konkrétan már önmagában is törvénysértés), továbbá az ellenzéki kampánystáb követéséről, vegzálásáról szólnak a beszámolók.

Ha az ok és okozati összefüggéseket keressük, felmerülhet az is, hogy bizonyos társadalmi rétegek a gyűlöletet tartják egyedüli hiteles megnyilvánulási formának.

Hiszen mindenki tudja, hogy a politikus lop, csal és hazudik. Azt is tudja mindenki, hogy a politikusra jellemző a tenyérbe mászó simulékonyság, alakoskodás és képmutatás. Ezért hathat az őszinteség délibábja gyanánt az aranyhal emlékezőtehetségének megfelelő politikai memóriával rendelkező átlagválasztó számára, ahogyan ezek a figurák négyévente, minden emberi gátlásukból kivetkezve mennek le kutyába, és a legkülönfélébb módokon igyekeznek egymást még mélyebbre rántani a posványba.

Egy valamit azonban nem szabad szem elől téveszteni. Ez ugyanúgy csak szerep, mint bármilyen másik alakításuk, és ha a választáson való eredményes szerepléshez arra volna szükség, hogy honatyáink disznómaradványokkal a hónuk alatt, véres hentesköpenyben, tótágast állva énekeljék Carl Orrf nagysikerű Carmina Buranajának O fortuna című kantátáját, hát, egyrészt a húsáfát már tegnap visszavágták volna vagy 15%-kal, valamint a parlamenti közvetítéseket is többen néznénk.

Ceterum censeo gyanánt megállapíthatjuk, hogy amíg ily mértékű választói igény van rá, a kampány mindig durva lesz, és a vele járó bulvárcirkuszt az olcsó popularitás besöprése reményében a parlamenti megmérettetésre készülő pártok boldogan szállítják majd. Ha kell, felelőtlen ígérgetéssel (2015-től német munkabérek), szociális demagógiával (rezsiharc, ingyen pénzt a népnek), vagy ha nagyon muszáj, akkor a III. Magyar Köztársaság legalpáribb sárdobáló kampányával.

Mindeközben a Milla megbocsáthatatlan ballépése következtében kvázi legitimitást szerzett, önmaga előtt közéleti szereplőként tetszelgő Pityinger „Dopeman” László arcpirító öncenzúrától vezérelve régebbi, közismert „dalából” kivéve a baloldalt bíráló részeket, már csak a kormányt szidja üvöltve.

Miért történik mindez? Azért, mert olybá tűnik, hogy a választóknak erre van igényük. Mint amikor Alföldi Róbert előrukkolt – a zenei teljesítmény szempontjából egyenesen értékelhetetlen – István a király adaptációjával, az ország népe alig várta, hogy acsarogva egymásnak essen, és azon marakodjanak, hogy történeti szempontból a 83-as bőrjakós pogányok vagy a 2013as farmeres nindzsák hitelesebbek-e.

Továbbá, hogy Alföldi vajon meggyalázta-e a magyar nemzetet teljes valójában azáltal, hogy másképpen interpretált egy 70-es években született középszerű drámát, mint azt elvárni tetszettek tőle.

16 PB 2013 oktober.indd 16

2013.10.29. 11:23

KÖZTÜNKSZÓLVA KERESZTES DÁNIEL

USA: AZ IGAZSÁG BAJNOKA VAGY MESTERI MANIPULÁTOR? Az Egyesült Államok vezetése szereti magát a demokrácia és emberi jogok harcosaként beállítani, mindenkori ellenfelei pedig tömeggyilkosok, őrült diktátorok vagy terroristák. Ez így is van rendjén, hiszen elég kínos volna azt mondani a szabadságszerető amerikai népnek, hogy azért kell újabb háborút indítani/gerjeszteni/fenntartani egy több ezer mérföldre lévő államban, mert geopolitikai érdekeink úgy kívánják. Szíria esetében sincs ez máshogy, a retorikára bízzák a meggyőzést, tények híján. Internettel felvértezve, ha az igazságot nem is, de annak hiányát és ezáltal a manipulációt könnyedén felismerhetjük. „Bassár el-Aszad több mint 100.000 embert mészárolt le.” Az ehhez hasonló kijelentések nem ritkák Obama háza táján, de jobban megnézve látható, hogy ez enyhén szólva is a dolgok elferdítése. A Syrian Observatory for Human Rights lehetőségekhez képest talán legkevésbé pontatlan számításai szerint az összes halálos áldozat 110 371, ebből civil 40 146, lázadó 21 850, Aszad-párti katona és félkatonai erők tagja 45 469, a maradék pedig a Hezbollah harcosa, vagy nem beazonosítható. Érdekes módon a szerző még nem látott panaszt arra, hogy a lázadók 45 000 kormányhű embert gyilkoltak meg.

la kiváló propagandaeszközzé válik, tovább növelve a fegyvertelen áldozatok számát.

A másik pedig az, hogy ez egy háború, ahol mindkét oldal a másik elpusztítására törekszik. Járulékos veszteség mindig volt és lesz is. A legkifinomultabb fegyverekkel is lehet célt véteni – lásd a CIA dróntámadásait vagy az Izraeli Védelmi Erők gázai beavatkozásait. A Szíriában harcoló egyik félre sem jellemző ilyen szintű precíziós fegyverek birtoklása. „Aszad erői által elkövetett vegyifegyver-támadás emberiesség elleni bűntett.” Ez is igaz lehet, de a hangsúly túlságosan Aszadon van a vegyi fegyverek helyett. A közhiedelemmel ellentétben nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a kormányerők lennének a felelősek a hírhedt augusztus 21-i szarintámadásért. Sokkal több a kérdés és a szóbeszéd, mint a használható információ, amin még a vegyifegyver-szakértő, Ake Sellström által vezetett ENSZ kutató csapat jelentése sem változtatott sokat. Mindennek ellenére az amerikaiak elég biztosak magukban még úgy is, hogy a legjobb bizonyítékuk egy lehallgatott telefonbeszélgetés, amit nem tettek nyilvánossá. Az iraki háború óta az USA hírszerzésének a pontossága erősen megkérdőjelezhető, főleg ha tömegpusztító fegyverekről van szó.

„Elfogadhatatlan ennyi civil áldozat.” Ez igaz, hisz morális szempontból minden ártatlan halála felháborító. Ellenben két dolog fölött is elsiklik, aki ezzel a kijelentéssel él. Az első az, hogy nem tudhatjuk pontosan a nem harcoló elhunytak számát a polgárháborúkra is jellemző irreguláris hadviselés természete miatt.

Be kell látnunk, hogy egyszerűen nem tudjuk, hogy a lázadók kezén milyen fegyverek vannak. Szarint előállítani közel sem olyan nehéz, mint gondolnánk, és a mélyen Aszad-ellenes öbölállamok tulajdonképpen bármilyen felszerelést eljuttathattak a Szabad Szíriai Hadseregnek vagy a kevésbé mérsékelt, al-Káida-szálakkal rendelkező al-Nuszra Frontnak – akadály vagy a tudtunk nélkül. Oka bármelyik félnek lehetett a támadás végrehajtására, egyik sem elképzelhetetlenebb, mint a másik; ráadásul nem ez volna az első eset, ha kiderülne, hogy tévedésből ideggázzal töltött munícióval tüzeltek – lásd Irak-Irán háború.

A gerilla harcmodor sok előnye közül az egyik, hogy az egyenruha hordása nem kötelező. Ebből az következik, hogyha a bármely oldalért küzdő civil ruhás harcos szorult helyzetben eldobja a fegyverét, hirtelen civillé válik. Igaz, hogy innentől az illető nem élhet a hadifogság nyújtotta életben maradás előnyeivel, de legalább halá-

Ez a pár példa talán szemlélteti, hogy a hozzáértők hogyan csűrik, csavarják, hallgatják el a tényeket, és milyen logikai csalásoknak van kitéve a közvélemény, ha elfogadhatóvá kell átcsomagolni nagypolitikai érdekeket. A CIA-val ellentétben a sajtómágusok még mindig megérdemlik a pénzüket.

17 17 PB 2013 oktober.indd 17

2013.10.29. 11:23

KÖZTÜNKSZÓLVA BAGI JUDIT

NŐK A MAGYAR PARLAMENTBEN. ÁLOM VAGY VALÓSÁG? A valóság az, hogy vannak női képviselők a magyar parlamentben, ugyanakkor elgondolkodtató tényként nyugtázhatjuk: arányuk nagyon csekély. Éles tekintet kell tehát ahhoz, hogy észrevegyük őket. Az országgyűlés jelenlegi 386 helyének ugyanis mindös�sze 8,8 százalékát birtokolják nők. Ez pedig kevés. Joggal mondhatjuk persze, minden csak viszonyítás kérdése. Bár ebben az esetben még a hasonlítgatással sem járunk jól, hiszen női politikai reprezentáció terén világviszonylatban a 118. helyen állunk.

Annak ellenére, hogy egyre több cikk és tanulmány jelenik meg a nők politikai részvételének fontosságáról, továbbra is vitatott téma marad, hogy valóban fontos-e a női képviselők számának növelése. A női politikai reprezentáció mellett érvelők azt mondják, a női kérdésekben történő előrelépések miatt elengedhetetlenül fontos a nők megfelelő arányú parlamenti képviselete.

A női politikusok számának növelésével ugyanis olyan jelentős, nőket érintő témákban kezdődhetnek pozitív változások, és születhetnek megoldások, melyeket a férfiak figyelmen kívül hagynak, vagy kevésbé fontos ügyként kezelve egyszerűen átlépnek. Az ellenvélemények szerint a nőket érintő kérdésekben nem a női politikusok számának növelése okán születhetnek megoldások. Általánosan elfogadott válasz természetesen nincs.

Tényként kell kezelnünk viszont, hogy önmagában a női politikusok számának növekedése nem jár együtt a nők által fontosnak ítélt szempontok érvényesülésével.

Ezen okból a szakemberek egy úgynevezett kritikus tömeg eléréséről beszélnek. A gender szakirodalom szerint ugyanis minimum 30 százalékos női reprezentációs arány kell ahhoz, hogy a nőket inkább érintő témákban (családpolitika, segélyezési rendszerek, a gyes-gyed kérdés, egészségügy, az iskolarendszerrel és a gyermekek iskoláztatásával kapcsolatos ügyek, társadalmi egyenlőtlenségek stb.) jelentős változások történjenek.

A női politikai képviselet növelése céljából 98 ország alkalmaz kvótaszabályozást. Gyakorlatban a női kvóták alábbi három típusa használatos: alkotmányban rögzített, törvényben szabályozott, valamint a politikai pártok által alkalmazott kvóták. Egyéb megközelítésből kétfajta parlamenti kvótát különböztethetünk meg. A nem-semleges kvóta esetében 40 százalékban minimalizálják azt a határt, melynek arányában az egyik nemnek képviseltetnie szükséges magát. A pozitív-diszkriminatív kvóta során pedig a hátrányos helyzetű csoportok előnyhöz juttatása a cél, itt csak őket érinti a minimális részvételi arány.

Fontos továbbá megjegyezni, hogy a kvótarendszer bevezetése sok esetben nem nemzetállami, hanem az egyenjogúságot szorgalmazó nemzetközi szervezetek által történő nyomásra valósul meg. Itt említhetjük például az Európai Uniót (EU) vagy az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ).

Magyarország sajnos még nem érte el az említett 30 százalékos női parlamenti képviseleti arányt. Elkeserítő adat továbbá, hogy nemcsak a demokráciájáról híres skandináv és nyugat-európai országok, hanem az Európai Unió tagállamainak mindegyike magasabb női parlamenti képviselettel rendelkezik hazánknál. Érdekes, hogy az európai csúcstartó, a 44,7 százalékos női parlamenti képviselettel rendelkező Svédország

18 PB 2013 oktober.indd 18

2013.10.29. 11:23

KÖZTÜNKSZÓLVA BAGI JUDIT

esetében alkotmányos és törvényben szabályozott kvótát sem vezettek be. Ebben az esetben tehát a pozitív hagyományok, a nők által szervezett mozgalmak (főként az 1970-es évek során fordultak elő jelentősebb megmozdulások), valamint a gazdasági és társadalmi fejlettség és politikai kultúra magasabb szintje húzódik a női képviselet sikere mögött.

Magyarország a nők politikai képviseletét érintő sikeres megmozdulások, valamint a törvényi és alkotmányos kvóta vonatkozásában is hiányt szenved. A rendszerváltást követően kezdeményezések akadtak ugyan a nők politikai szerepvállalásának növelésére, de ezek különböző okok miatt kudarcba fulladtak. Hazánkban a szocialista rendszerben igen magasan, 17 és 30 százalék között alakult a nők politikai reprezentációja. Ez a képviseleti arány viszont nem jelentett valódi érdekérvényesítést a nők számára, hiszen a kommunista diktatúra során a nemek közötti egyenjogúság megteremtése nem bírt fontossággal.

A rendszerváltás idején sem igazán foglalkoztak a nők politikai jelenlétével. Az első demokratikus választásokat követően a posztszocialista országok mindegyikében, köztük Magyarországon is alacsonyan, mintegy 10 százalék körül mozgott a nők parlamenti aránya. A probléma viszont abban rejlik, hogy mára a többi keletközép-európai országok mind megelőztek bennünket.

Míg a volt szocialista államokban átlagosan 20 százalék körüli a parlamentben helyet foglaló nők aránya, addig Magyarországon ez az arány a kilenc százalékot sem éri el.

Magyarország szempontjából a nők politikai szerepvállalásának növelésére irányuló intézkedések közül ki kell emelni Magyar Bálint és Sándor Klára, egykori SZDSZ-es országgyűlési képviselők parlamenti kvóta bevezetésére tett próbálkozását. A két képviselő 2007ben alkotmányozó indítványt nyújtott be a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtésének céljából.

Ezt az úgynevezett cipzárrendszer bevezetésével próbálták elérni, melynek lényege, hogy a nők és a férfiak felváltva szerepelnek a pártlistán. Javaslatukban az államtitkárok és miniszterek kinevezésének rendjét is módosítani akarták mindkét fél részéről történő, minimum egyharmados képviselettel. Az országgyűlés akkor mindkét javaslatot leszavazta.

A parlamenti pártok közül legmagasabb női arány a 2010-ben országgyűlésbe jutott Lehet Más a Politika parlamenti csoportján belül figyelhető meg. Az LMP a 2010-es választások során listákon alkalmazta a női kvótát. Ennek meg is lett az eredménye, ugyanis a párt országgyűlési képviselőinek 31,2 százaléka volt hölgy, ez ötfős női parlamenti részvételt jelentett. Az LMP parlamenti frakciója 2013. év elején megszűnt, ám szeptemberben újjá alakult. Az újraszerveződésnek köszönhetően az LMP képviselőcsoportja jelenleg négy női és három férfi tagot számlál, ebből adódóan megalakult a magyar parlament első női többségű frakciója.

Követendő példákat láthatunk tehát, ám a jövőre vonatkozó kilátások sajnos nem igazán rózsásak. Az új választójogi törvény értelmében ugyanis a képviselők száma csökken, az egyéni választókerületek súlya viszont nő.

Mindkét intézkedés hátrányosan érinti a női politikusokat. Mivel csökken az országgyűlés létszáma, a politikusok saját pozíciójukat is veszélyben érzik, egy ilyen helyzetben pedig csekély az esélye egy esetleges, a nőket előnyben részesítő kvótatörvény bevezetésének.

Az egyéni választókerületek súlyának növekedése pedig azért érinti hátrányosan a nőket, mert itt általában rosszabbul szerepelnek, mint férfi társaik. Fennáll tehát a veszélye annak, hogy kvótatörvény hiányában a nők parlamenti aránya stagnálás helyett csökkenni fog 2014 után.

A 30 százalékos női képviselet megvalósulása még várat magára. A kritikus tömeg elérése egyelőre sajnos csak álom marad számunkra, reményeim szerint egy olyan álom, melyet egy napon valóságként is látni fogunk.

A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Érdemes még megemlíteni a 2010-es „Népszavazás a nőkért” elnevezésű civil kezdeményezést, melynek során aláírásgyűjtéssel kívánták elérni a parlamenti női kvóta bevezetését. Ám a népszavazás sajnos elmaradt, hiszen a szükséges 100 ezer szavazat helyett csak 65 ezer gyűlt össze.

19 19 PB 2013 oktober.indd 19

2013.10.29. 11:23

KÖZTÜNKSZÓLVA ÁRVAI PÉTER

A POLITIKUSI TOTALIZMUSRÓL DIÓHÉJBAN A politikai bulvár világa számomra talán már fontosabb, mint a mindennapi fogmosás. A fehér öltönyös Torgyántól az ügyetlenül táncikáló Bokrosig, a látványosan laza Obamától az akcióhős Putyinig, a közélet szereplői naponta szolgáltatják számunkra a nevetnivalót. Részben erről lesz szó, részben pedig nem.

Először is: a politika elbulvárosodása nem új keletű dolog: a televízió, majd az internet térnyerésével párhuzamosan folyik évtizedek óta. El sem tudjuk képzelni, de mondjuk ötven évvel ezelőtt a kutyát nem érdekelte, hogy egy politikus jóképű-e, jól mutat-e öltönyben, jó-e a humorérzéke. Mióta azonban egy tízmilliós országban közel nyolc millióan szavazhatnak, és ők mind tévénézők, a politikai imázsépítés fontosabb lett, mint a programalkotás.

Azóta persze rendszeressé vált a világ minden demokratikus országában (tehát ott, ahol a szavazásra jogosultak jelentős része kvázi funkcionális analfabéta, aki azt sem tudja, ki a belügyminiszter), hogy a politikusok arra kényszerülnek, hogy kutyakiállítást nyissanak meg, vidámparkban, uszodában vagy bugyuta beszélgetős műsorokban csináljanak bohócot magukból. Ezek lehetnek kínosak, kellemetlenek, de van egy nagy előnyük: mindenre van forgatókönyv. A bulvár, a „show” a politika szerves részévé vált, amelynek persze rengeteg következménye lett, de nem is ez a lényeg.

Ez a rövid elméleti áttekintés azért volt fontos, mert az elmúlt időszakban arra lettem figyelmes, hogy a miniszterelnök úr is felveszi ezt a totalitárius attitűdöt. Ez azt jelenti, hogy olyan témákat (labdarúgás) vagy eseményeket (lányom esküvője) von be a politika világába, amelyek alapesetben a legkevésbé sem tartoznak oda.

Persze családdal vagy focipályán való ügyetlenkedéssel (vagy zsonglőrködéssel) kampányolni bevett dolog, bele is fér a fent már tárgyalt bulvár kategóriájába. A miniszterelnök és stábja viszont túlmegy ezen: egyenlőségjelet tesz a saját politikai sikeressége és a kiválasztott témák (labdarúgó válogatott, Ráhel menyegzője) sikeressége közé. Azt sugallja, hogy a nemzeti válogatott azért jó, mert a kormány is jó. A lányom azért nagyszerű hölgy, és kiváló leendő feleség, mert én, a miniszterelnök, jól irányba tereltem őt, ahogy ezt az országot is.

Ez viszont borzasztó kockázatos játék: ha nyer a csapat, és Ráhel esküvője, majd házasélete meseszerű, akkor a miniszterelnök úgy lendített a saját népszerűségén, hogy közben nem csinált semmit. Ha viszont a csapat olyan szinten futballozik, pláne a románok ellen, mint három zsák újburgonya, Ráhel esküvője előtt pedig véletlenül utat kátyúznak, az ifjú pár pedig pont olyan traktorral pózol (turbómagyarság, ugye), amellyel legutóbb fát loptak, nos, ez nem tesz jót a miniszterelnök népszerűségének. Annak ellenére egyébként, hogy most sem csinált semmit. És ezt kell megérteni: hogy a miniszterelnök olyan lóra (lovakra) teszi fel a népszerűségét ezekben az esetekben, amelyeken nem ő a zsoké. Nem tud beállni, és négyet rúgni a románoknak, és nem tud Ráhel helyett két hónap múlva már teherbe esni (ebbe inkább bele se gondoljunk).

Azért nem, mert ez a cikk valójában nem is erről szól.

Ez a cikk egy elsőre nagyon hasonlító dologról szól, ami azonban mind minőségben, mind mennyiségben új szintet jelent, nevezzük, mondjuk, politikusi totalizmusnak.

Hogy közelebb kerüljünk a megfejtéshez, álljon itt egy rövid elméleti áttekintés.

Talán nem mindenki tudja, de diktatúra és diktatúra között is van különbség. Autoriternek hívjuk azt, amikor a rendszer egyébként békén hagyja az egységsugarú állampolgárt, feltéve, hogy a nevezett állampolgár nem mondja túl gyakran és túl hangosan, hogy a Vezér az hülye. Ezzel szemben totálisnak hívjuk azt a diktatúrát, amelyben az Állam beköltözik a nappalidba: mindent látni akar, mindent tudni akar, és mindenről dönteni akar, helyetted.

20 PB 2013 oktober.indd 20

2013.10.29. 11:23

KULTURSOKK MATUZ ANDRÁS

PSZICHOLÓGIAI TÉVHITEK, MÁSODIK FELVONÁS » A HAZUGSÁGVIZSGÁLÓ Társadalmunk működésének kulcsa az az alapfeltevés, hogy az igazság előbbre való a hazugságnál. A legtöbb esetben ez így is van. Ha nem így lenne, emberi kapcsolataink sem lennének tartósak, a kereskedelem elhalna, és talán az anya-gyermek kapcsolat is szertefoszlana. Az őszinteség függésben tart minket, mert ha nincs igazság, azt megszenvedjük mi és a társadalom is. A hazugság leleplezése népszerű téma, épp ezért szeretném mihamarabb romba dönteni az ezzel kapcsolatos mítoszt, miszerint megbízhatunk a poligráfos vizsgálat eredményeiben.

Már az ókori hindu és kínai kultúrának is megvolt a módszere annak feltárására, melyik ember hazudik, vagy van vaj a füle mögött. Pontosabban rizs a szájában, mivel a Távol-Keleten 3000 évvel ezelőtt abban hittek, hogy a félelem gátolja a nyálelválasztást, így az illető némi rágcsálás után száraz formában köpi ki szája tartalmát, amennyiben füllent. William Marston 1920-ban inkább a systolés vérnyomásból (a systolés érték az a legnagyobb nyomás, amit a szívből kilökődő vér az erek falára kifejt) következtetett, ami igen közel áll a mai poligráf mechanizmusához.

Kevesek vannak tisztában vele, hogy mégis mi módon buktatja le egy gép a hazug embert. A poligráf három értéket mér, illetve ábrázolja azokat grafikonon: vérnyomást, légzést, illetve a bőr vezetőképességét. Az eljárás során az Összehasonlító Kérdések Tesztjét (CQT) alkalmazzák, amely az adott bűncselekmény részleteiről érdeklődik, illetve olyan kérdéseket is tartalmaz, melyek irreleváns hazugságokra próbálják rávenni az alanyt (pl.: Hazudott már élete során?). A releváns és irreleváns adatok összehasonlítása után a kísérletvezető dönt az illető sorsáról. „Ez így jól hangzik, de miért nem működik?” – vetődhet fel joggal a kérdés. Több helytálló kritika is létezik, mi-

szerint a poligráf idegességet és nem pedig hazugságot mér. Sajnos nem létezik a Pinokkió-válasz, tehát a lódításra egyedileg jellemző fiziológiai aktivitás. Ámde az, hogy a vizsgált személy ideges az eljárás során, nem meglepő. Noha a magas vérnyomás, szapora légzés és az izzadás jelezhet bűntudatot, ugyanakkor ezek okozója lehet megdöbbenés, felháborodás (igazságtalanul vádolják) vagy felismerés, amikor nyilvánvaló, hogy egy bűnténnyel kapcsolatban kérdezik.

A vizsgálat megbízhatóságát cáfolják továbbá az egyéni fiziológiás különbségek, a vizsgálatvezető elfogultsága, valamint a pszichopaták léte is. Utóbbiak félelmetesen könnyedén mennek át a teszten, mivel még a bűnösség teljes tudatában sem tombol az idegrendszerük, és küld parancsot a testnek, hogy mérhető élettani változásokkal jelezze a vétséget. Szintén hiba, ha a poligráf kezelője, illetve elemzője ismer bizonyos, a bűncselekménnyel kapcsolatos információkat. Így már a vizsgálat előtt akaratlanul is kialakít egy képet a gyanúsítottakról, így befolyásolva az eredmények analízisét.

Amennyiben a fent leírtak sem elég meggyőzőek, hagyjuk, hogy kicsit a számok beszéljenek helyettünk. David Lykken 1998-as kutatásából megtudtuk, hogy a CQT teszt 85%-ban pontos bűnös alanyok, illetve 60%-ban eredményes ártatlanok esetében. Az ártatlan emberek 40%-át ítéli tehát bűnösnek a gép, ami elég gyenge védettséget nyújt a vétlenek számára. Gyakorlati példán bemutatva: ha 100 főből biztosan tudjuk, hogy csak 1 vétkes van, akkor igaz, hogy 85%-os pontossággal állapíthatjuk meg a bűnöst, viszont 40 személyt teljesen jogtalanul vádolunk. Ez kissé ellentmond az erkölcsnek, szóval megegyezhetünk abban, hogy nem okos döntés teljes mértékben megbízni a poligráf eredményében.

Noha – állítólag - minden harmadik társas interakció során hazudunk, remélem, a cikk tartalmát nem tekintik majd puszta kitalációnak.

21 21 PB 2013 oktober.indd 21

2013.10.29. 11:23

KULTURSOKK KOCSIS BLANKA

A NORMALITÁS FÁJDALMA Gyula, Tiborc utca 4. Valamikor júliusban. Két apartman egymás mellett. Az egyikben csak én, másikban a vérszerintijeim, de az erkély közös. Lelki terror. Hagyjanak.

Menjünk a strandra. Én nem akarok. Rengeteg férfi, rengeteg nő, rengeteg gyerek – mintha ők egy harmadik nemet képviselnének, vicces. Minél zsúfoltabb a fürdő, annál inkább el akarnak különülni a mikroközösségek egymástól. Az egyik medence büdös, a másik mély, nincs egy ember, aki az uniójában helyezkedne el a „tud úszni” és az „elég közönyös/abnormális ahhoz, hogy vele bírjam tölteni az időmet” halmaznak. A szülők ordibálnak a gyerekkel. Állandóan. Szerintem azt a téveszmét kergetik maguk előtt, hogy minél kevesebbet engednek a gyereknek, és ezt minél nagyobb hanggal adják a tudtára, annál érettebbnek és felelősségteljesebbnek fognak tűnni – mások előtt. Mert csak az számít, hogy más ott van, nem az, hogy mi itt. Én nem vagyok se itt, se ott. Csak magamban ülök, fejem a karomon nyugszik, az meg az erkély szélén.

Egy tó van nem messze tőlem, de a horizontot betölti a ronda, minden kreativitást nélkülözve megépített lakóház. Miközben én a tavat is bámulhatnám! Mindegy, odaképzelem. Zene szól, mosolygok, és végre egy ember közeledik a tó körüli park felől. (Amellett egyébként a vár helyezkedik el, tökre nem fontos, de az ilyeneket, tudod, kötelező megosztani.) A ronda ház előtt megy el, miközben megpillant. Én csak mosolygok, ha fa van ott, arra, ha ember, akkor rá. A férfi megáll. Egy kicsit néz, majd megfordul, elkezd menni oda, ahonnan jött. Elég furcsa, zavart képet vágott. De nem mosolygott vissza.

A fa legalább mindig mosolyog. Vagy semmikor. Emberés fafüggő. Megjönnek az embereim, de nem tisztelnek annyira, hogy ne zavarjanak meg. Azzal vigasztalom magam, hogy nem is értik. Azt hiszem, ez még a jobbik eset. Ha például az egyik hozzám ragaszkodó ember anyja zavarna meg, azt értelmetlen kérdések társaságában tenné, mint: miért nem jöttél? Mit bírsz itt csinálni? Miért jöttél el egyáltalán? Az erkélyért. A nyugalom szigete. Ilyen otthon még sehol nem éreztem magam, mint ezen a kis erkélyen. Úgy képzelem el, természeti népek között vagy egy pszichiátrián érezném magam csak ennyire kellemesen. Azoknak megadnám magam.

Egyébként is kíváncsi vagyok a pszichiátriák világára.

Rémtörténetek keringenek a hálóinkon, az ember meg hisz. De nagyon durván hisz. Manipuláció: challenge accepted. Az a Mária milyen zseniális nő lehetett, de a Mózes is, Zeuszról már nem is beszélve. Na de a csőcselék! Ahhoz nem érhet fel senki. Egyeduralkodók. Én egy Brian nevű hangyában hiszek. Kiröhögsz? Én is téged.

22 PB 2013 oktober.indd 22

2013.10.29. 11:23

KULTURSOKK KOCSIS BLANKA

Pécs, Rákóczi út 2. Szeptember közepe. A húgom meséli, mi volt a suliban. Most kezdte az elsőt, anyám odavan, mert sírt az első héten. Mivel napközis, egy másik tanár foglalkozik ilyenkor vele, aki, ha egy kis hibát is észlel a túlszabályozott rendszerben, ordít.

Komolyan meglepődnek, ha sír a gyerek? Egyébként szomorú, mert rajzolniuk kellett valamit (legyen egy fa), amire csak piros csillagot kapott, miközben a padtársa aranyat. Miért, kérdezem. Mert kiment a vonalról. Pár év múlva úgy mondaná: nem tisztelte a kontúrokat. A padtársa viszont egy centivel sem ment a vonalon túlra, ezért nagyon megdicsérte őt a tanító néni. Azt mondja nekem, rajzoljak én is egy fát. Az én fámra már gimiben az aggasztó jelzőt használta a magyartanár. Életem során már pár száz fát lerajzolhattam, ahhoz képest itt vagyok, szóval a pszichológusok nem tudtak vele sok mindent kezdeni. Aggasztotta őket, ennyi. A húgom jegyet ad a fámra, csillagos hármast. Elbeszélgetünk, szerinte milyen is a jó, szép fa, létezik-e egyáltalán ilyen. A tanító néni bölcsességeit hallom vissza tőle. Engem meg ez aggaszt. Mondtam neki, hogy ha hazamegy, a falamra rajzolhat, amit csak szeretne. Már most hallom apámat, ahogy realizálja a szobám kinézetét. Egy földön járó tanító meg egy erélyes napközis néni, plusz egy normális apuka otthon. A gyereknek már most annyi. Kár, hogy nem lehet itt velem, jobban érezné magát.

Hogy normális vagyok-e? Normális vagy?

23 23 PB 2013 oktober.indd 23

2013.10.29. 11:23

KULTURSOKK RICHOLM ORSOLYA

NABOKOV GYERMEKEI Este, a pislákoló lámpafénynél ácsorgó, fekete kabátos és arcába húzott kalapos, körszakállat viselő idegennel teszik egyenlővé a tipikus gyerektestekért sóvárgó, veszélyes ember alakját. A filmekből jól ismert sztereotípia kinőtte elképzelt határait, és a mai kor pedofiljai szinte észrevétlenül olvadnak bele környezetünkbe. Évekkel ezelőtt személyesen ismertem egy negyven év fölötti férfit, aki tizenhat éve nem volt nővel, értelmetlennek tűnő életében az egyetlen öröme az őt körülvevő 14-17 évesek közege volt. Beteges, csillogó szemekkel mesélte találkozásainkkor, hogyan tudta észrevétlenül megérinti a lányok hátát, kezeit. Sajnáltam őt, mert boldogtalan volt, magányos és esélytelen az újrakezdésre.

Akárhányszor láttam, szánalom fogott el, de tudtam, nem lépne át egy bizonyos határt.

A primitív szexuális szinten megrekedtek boldogságérzetét nehéz kielégíteni, még ha lehetőségük is lenne potenciális, normális kapcsolatok kialakítására. Az effajta emberek lassan kizárnak minden külső tényezőt életükből, és megszállottan a saját világuk szabályai szerint próbálják elhitetni magukkal, hogy minden a legnagyobb rendben zajlik. Az USA jelenlegi statisztikái szerint a pedofil bűncselekmények elkövetőinek túlnyomó többsége már betöltötte 18. életévét, és 60%-uk régebbről ismerte kiszemeltjét.

végén - 1940-es évek elején kezdte el egy őt megihlető újságcikk alapján írni a Bűvölőt (Volsebnyik). Az alig ötven oldalas novella egyfajta pre-Lolitaként fogható fel, amelyet Nabokov eleinte meg akart semmisíteni. A Bűvölő olyan, mint egy, a felénél elvágott Lolita, melynek történetét az író két hozzátoldott oldalban zárja le.

Sokkal szellősebb és elkapkodottabb, mint a végleges, ismert, 1955-ben kiadott társa, de érdekes olvasmány, és remek felvezetés a nagyregény megkezdése előtt.

A végkifejlet mindkét történetben sokkoló, de amíg a Lolita tovább húzza az olvasó idegeit a fülledt gyermek-felnőtt viszonyban, a Bűvölő igen hamar kiadja magát, és mire a tetőponthoz érünk, felocsúdni sincs időnk, mert a történések begyorsulnak, mint a budapesti vidámpark lassan széteső hullámvasútja egy lejtős rész után. Érdemes időt fordítani rájuk, meglepő fordulataik lebilincselőek, és a történetek végére, amikor úgy érezzük, már nem jöhet rosszabb: akkor tör föl főszereplőnkben az igazi démon.

Nabokovot a korában sokan támadták Lolitája miatt, de amiről ír, sajnos egy létező betegség, és a kialakult állapot egy életre megnyomorítja a gyermekkorban megragadt felnőtt ember álomszerű világát, amely olyan ködös és érzékeny, mint a lázálmoktól forgolódó, haldokló gondolatai.

Ebben az érzékeny témában Vladimir Nabokov (18991977) orosz író precízen tárja elénk ezt a fajta gondolatmenetet. Lolita című művének olvasása közben szinte szégyelli magát az olvasó, hogy a főszereplő helyzetének átélésével ő is egy időre lelki szemeivel a kavicsok közt játszó gyerekeket bámulja.

A mű bonyodalmát az álnevet viselő Humbert Humbert fellobbanó vágya okozza a 12 éves Dolores Haze (Lolita) iránt, akit mindenáron magáévá akar tenni. Mostohaapja lesz a kislánynak, majd perverziójának élve kielégül, akár a műgyűjtő egy eredeti Van Gogh kép birtokba vétele után. Később Humbert terve csődbe megy, és a kezdetben álomszerű eufória eltűnik, és vele együtt Lolitája is.

A ma már alapműként emlegetett regénynek azonban van egy rövidített novellaváltozata. Ez a mű olyan a Lolitának, mint George Orwell 1984 című zseniális disztópiájának az Állatfarm: lényegi mondanivalójában megegyeznek, de amíg az Állatfarm rövidebb, és átvitt értelemben írja le a politikai helyzetet, az 1984 sokkal nehezebb olvasmány, mélyen gondolatébresztő, és napokig nem hagyja nyugodni az embert.

Ahogyan az író jegyzeteiből megtudjuk, Nabokov 1939

24 PB 2013 oktober.indd 24

2013.10.29. 11:23

KULTURSOKK BAKSA-SOÓS ATTILA

ROCKLITERA NE-GYE-REBE » 30Y Úgy kezdődött, hogy múlt hét szombaton kinn vagyunk Patacson a hobbin, ahogy a nejem a kis telkünket hívja. Előtte való héten már majdnem belegebedtem a sok számadatba, amit fel kellett vinnem a rendszerbe.

Tudják, most összesítjük a korábbról megmaradt Zaporozsec kardántengelyek baranyai fellelhetőségének adatait. Végre kiülök a háromszor ötös kiskertembe, felrakom a lábam az agyaglibánkra, és éppen bontani kezdem a jól megérdemelt sörömet. Hát erre nem pont akkor jön meg az a könnyűzenész csapat a mellettünk elterülő mezőre? Öt színes léghajóval érkeznek. Olyan hangosak, hogy az Orion típusú kazettás magnómból Szép Dzsenni & a Friends sem tudják túlharsogni őket.

Megjegyzem, mintha gyári lenne, még mindig olyan az állapotja. Egy karc nem sok, annyi sincsen rajta. Mondom, egész nap bohóckodnak, tréfálódznak, dobolnak.

Be is szólok a nejemnek, aki a kis faházacskánk konyhájában fő a pacalgőzben, hogy azonnal hívja a rendőrséget. Fél ötkor megvacsorázunk, aztán levágom a lábkörmömet, és mennénk a konyhaasztalhoz nőklapját fejteni, de ettől a zajtól nem lehet. Kínunkban kétszer mosogatunk, aztán lekapcsoljuk a villanyt, mielőtt sötétedni kezdene. Spórolunk, tudja, rakosgatunk szépen félre. Ezek meg felelőtlenül egyre többen lesznek. Gyülekeznek valami zenei fesztiválra. Annyi vihogás, hogy az embernek megőrül a feje! Kérem szépen. Én egy nyitott ember vagyok. Voltam már a Krím félszigeten is. Láttam világot, leveleztem szovjet cserediákokkal.

Tudom mi az a nemzetközi sztandart. De ilyet, amit ez a vékonydongájú itt összebukfencezik a mezőn, ilyet egyszerűen nem lehet. Másnap, szokás szerint hat tizenötkor ülünk neki megfrüstükkölni. Látjuk, körbe-körbe karikáznak a mezőn a zenészek és fesztiválsátrakat állítanak.

hoz a gróftól egy darabolós láncfűrészt, azzal vág kis ablakot a sövényünkbe. A nejem egész nap csak adja el irgalmatlan sok pénzért a pacalpörköltjét a mulatozó fiataloknak. Nem is olyan rossz fiúkák ezek a fiúkák, Guszti, sumázza a nejem. Ha majdan egy felleg elkésik, nem árt odafújni egy napot a helyére, énekli nekem az a 65 kilós kölyökforma és átölel. Engem már régen nem ölelt meg senki, és a pacal is jól fogyogat, ezért most már jóban vagyunk. Menjen haza nyugodtan a százados.

2011/nulla4 Felhőjáró Baksa-Soós Attila sokcsillagos írókéz

Amikor a félmeztelen belehajt egy gödörbe, mindig megszólal a csöngője. A színes hajú meg a borostás-szemüveges üldöz egy harmadikat, nyakában egy hatalmas gitárral. Jön az ebéd. Pontosan a kompótnál tartunk, amikor megjön a rendőr. Mondom is neki, hogy már nagyon vártuk, mert ez egyszerűen tartósíthatatlan, amit ezek itt művelnek. Hová vezet ez? A következő az lesz, hogy majd szépen ránk gyújtják a csehszlovák kis faházunkat. Meghallja ezt az énekes. Látja, hogy gond van, gyorsan beugrik hozzánk, keresztül a sövényen. Az összes zenész ugrik utána, és egyszerre csak játszadozni kezdenek az agyagkacsánkkal, beleesznek a pacalba. Nagyon ízlik nekik. Ez, mondanom sem kell, hízelegteti a nejemet, főként, hogy még viccelődnek is vele és dalolásznak. Az egyik elrohan a városba. Azt mondja, van neki valami ötletje. Kisvártatva megjön,

25 25 PB 2013 oktober.indd 25

2013.10.29. 11:23

KULTURSOKK LENTHÁR BALÁZS

„A ZENE ÁLTAL KIVÁLTOTT REAKCIÓT FORMÁLOM ÁT EGY IRODALMI ESEMÉNNYÉ” » INTERJÚ BAKSA-SOÓS ATTILÁVAL A Szenesben megrendezett Rocklitera vol.

02 kiállítás apropóján annak írójával és ötletgazdájával, Baksa-Soós Attila író, költő, zenész, építész, reneszánsz emberrel beszélgettünk irodalomról, kortárs magyar könnyűzenéről, Kexről és a humorról.

Pécsi Bölcsész: Mikor gondoltál először arra, hogy márpedig te népszerű magyar könnyűzenei formációkról is fogsz irodalmi igényességgel novellákat írni?

Baksa-Soós Attila: Nagyon érdekesen kezdődött ez a történet, ugyanis egyszer a Heaven Street Sevennel utaztam egy turnébuszban Szombathelyre, ahol a koncert előtti hangbeállás állati hosszúra sikeredett. A színpad sarkából figyeltem, mi történik körülöttem, majd szokásomhoz híven felkaptam egy kis cetlit, és írni kezdtem.

Ez lett az első könnyűzenei novellám, amely a HS7-ről szól. Ebből aztán baj is lett, mivel a zenekar tagjai an�nyira közeli barátaim, hogy kénytelen voltam legalább ötször újraírni a szöveget.

PB.: Mi az, ami téged legfőképpen inspirál ebben a munkádban? A zenekarok tagjaival esetlegesen fenntartott személyes kapcsolatod vagy az adott csapat által nyújtott zenei élmény?

B.S.A.: A Rocklitera első kötetében javarészt olyan zenekarok szerepelnek, mint a HS7, a 30Y, a Supernem és a We Are Rockstars, mely együttesekkel szoros baráti kapcsolatot ápolok. Így aztán egészen más volt az első kötetben olyan emberekről írni, akikkel rendszeresen találkozom, és együtt rohangálunk az országban. A második kötet ilyen szempontból egy egészen új terep volt, ami inkább annak a mezsgyéjén született, hogy

melyek azok a magyarországi pop- és rockélet szempontjából további meghatározó zenekarok, amelyek nem szerepeltek az első kötetben.

Hozzá kell tennem, hogy a novellák, melyeket a Rocklitera kötetekben publikáltam (és kivonatosan a Pécsi Bölcsész számaiban – a szerk.), nem didaktikus újságírói közlések. Sokkal inkább a zenét, a környezetet, érzést, viselkedést vagy az adott zene által kiváltott reakciót formálom át egy irodalmi eseménnyé, jelen esetben egy Lékó Tamás által készített vagány fotóval illusztrált novellává.

PB.: Tervezed folytatni a sorozatot?

B.S.A.: Egészen biztosan lesz folytatása, nagyon sokan várják is már. Mivel többször vagyok koncerten, mint ahányszor eszem, ezért ezeken az eseményeken rendszeresen el szoktak kapni, és arról kérdezgetnek, hogy mikor jön már a harmadik kötet, kik fognak benne szerepelni. Több zenekar jelezte, hogy szeretnének bekerülni a következő kötetbe, ami engem nagyon meghat, és megtisztelőnek is érzem.

PB.: A különböző művészeti ágazatok iránti vonzalmadra mekkora befolyással volt édesapád (Baksa-Soós János a Kex együttes egykori frontembere – a szerk.) hatása?

B.S.A.: Genetikai szempontból biztosan végtelenül nagy. Hiszen a genetika olyan, mint egy építkezésnél a szilárd alap.

Egyébként édesapámtól 2-3 éves koromban elszakadtam, és érdemben csak 33 évesen találkoztam vele újra, ezért gyakorlati dolgokban, de akár az alkotóművészet kérdéskörében is kimaradt nagyjából három évtized, amelyet jó lett volna nem csak transzcendentálisan

26 PB 2013 oktober.indd 26

2013.10.29. 11:23

KULTURSOKK LENTHÁR BALÁZS

megélni, már ami az apa-fiú kapcsolatot illeti.

PB.: A mostani rockzenei trendek közül kifejezetten népszerű a múltba fordulás és a retro 70-es évekbeli hangzásvilág újjáélesztése. Ha a Kex egy XXI. századi zenekar lenne, írnál-e róla a Rockliterában?

B.S.A.: Naná! Egyébként annyira modern volt a Kex, hogy simán lehetne XXI. századi! Szerintem egy csomó számuk teljesen aktuális vagy inkább örökérvényű.

A zenekar egy olyan időben teremtett egy egészen egyedülálló és elképesztően szárnyaló alkotást, amikor nagyon komoly megkötései voltak annak, hogy mit és hogyan szabad mondani.

Szóval beleszólt a politika, amit én igyekszem kikapcsolni, amennyire csak lehet. A Kex érdemei elvitathatatlanok, és az is tény, hogy zeneileg nagyon jó korban, nagyon jó dolgokat tolmácsoltak. Persze azonnal hozzáteszem, nem felemelő érzés, ha valakit naponta megvernek, félni kell a kivilágítatlan utcákon stb., de alkotói szempontból eszméletlenül inspiráló lehet, ha van mi ellen lázadnod, küzdened, főként, ha egészen egyértelmű a fekete és a fehér szerepkiosztása.

PB.: Mondtad, hogy igyekszel kikapcsolni a politikát, bár ha ebben az országban élsz, a közélet történései, ha közvetlenül nem is, de közvetetten hatással vannak rád, ez ellen egyetlen művész sem tudja beoltani magát.

Szóval a kérdés az, hogy el lehet-e ennyire tudatosan zárkózni a politikai folyamatok elől?

B.S.A.: Persze hogy nem lehet, és ha a Kexet nézed, olyan mondandója volt akkor a fateromnak vagy Hobónak (Csillagok ne ragyogjatok) és a többieknek, ami nagyon sok embert megérintett. Ám a zenekarok igazán nagy ereje talán mégis az emberi kapcsolatokban rejlett, igaz, lehet, hogy tévedek.

A Kexnek például sikerült egy olyan dialógust kialakítania a hallgatóságával, amely performanszokon, kis kuplébetéteken és esztrádműsor jellegű előadásokon keresztül juttatta el azt a súlyos mondanivalót, ami már akkora teher egy ember, egy adott társadalom számára, hogy kizárólag könnyedén lehet kezelni, különben belepusztul. Úgy gondolom, hogy Magyarországon megint egy olyan időszakot élünk, amikor a kultúra már megbocsáthatatlanul hosszú ideje mostohagyermek, és az emberek legkisebb baja is nagyobb annál, hogy a kultúrán elmélkedjenek. Meglátásom szerint ilyen esetben a mindenkori vezetés feladata a nekik bizalmat szavazó polgárok szellemi táplálékkal való ellátásának elősegítése.

PB.: Kanyarodjunk vissza egy kicsit. Kik azok a zenészek, művészek, írók, akik hatással voltak a működésedre?

B.S.A.: Exempli gratia Hemingway és Boris Vian, mivel nagyon szeretem az egyszerű és rövid mondatokat.

Ami engem még nagyon megfogott, az azonban a leírt humor. Vonnegut szinte belehalt abba, hogy milyen drámák történtek körülötte a világban, de mégis sikerült ezt humorral feldolgoznia. A Kex is részben humorral mutatott rá a politikai elnyomásra, Vonnegut fanyar humorral válaszolt a népirtásra, és Hesse is humort kent gyógyírként a társadalmi problémákra, természetesen a humor külön és különc formáját használván.

PB.: Ha a zenei színtereken kellene megnevezned néhány formációt vagy előadót, akikre te felnézel, kik lennének azok?

B.S.A.: Nagyon nagy szerencsém volt, mert gyerekkoromban nagybátyám állandóan a legjobb zenéket adta a kezembe. Volt egy kis Tesla lemezjátszóm, és azon keresztül kaptam meg intravénásan a Who, a Yardbirds, JJ Cale, Little Feat, Frank Zappa, Jimi Hendrix, a Spooky Tooth, a Pretty Things zenéit, a Beatles és a Rolling Stones dalait.

Ami nagyon érdekes, hogy miközben hallgattam ezeket a lemezeket, rendszerint olvastam. Számomra jelentőségteljes párhuzamok húzódnak egy adott irodalmi mű és egy szám között. Egy idő után ki is alakult, hogy egy könyvhöz ugyanazt a számot, vagy ugyanazt a lemezt hallgattam, és ez nagyon érdekes pavlovi reflexet kezdett kiváltani a későbbiekben. A mai napig, ha meghallok egy bizonyos dalt, egyből hozzá tudok rendelni egy szövegrészletet vagy akár egy egész irodalmi művet. Így kapcsolódik egymáshoz például a Rolling Stonestól a White Horses és Daniel Keyes Virágot Algernonnak című műve. Próbáld ki! Tök jól passzol a zene a szöveghez.

PB.: Van olyan zenei projekt, amelyben most részt veszel?

B.S.A.: Van három zenekarom, amelyek szunnyadó életet élnek. Most pedig éppen azon vagyok, hogy több kortárs, tehetséges magyar zenésszel közös projekteket csináljunk, de ezek ilyen egy-egy számos sztorik lesznek. A legutóbbiak a Budapest No Hong Kong a Hippikillerrel, aztán a Loretta című dalunk Papp Szabival, amelyhez Miki357 klipet is forgatott velünk Londonban, vagy a Miskolc-Miskolc című punk-szerzeményünk Egyedi Petivel az Óriás zenekarból.

27 27 PB 2013 oktober.indd 27

2013.10.29. 11:23

KULTURSOKK BORSIK TAMÁS

ZENÉLŐ KARNEVÁL A tavalyi nagysikerű bemutatkozás után idén újra egy teljes napra színes köntöst kapott a belváros. Több mint negyven, furcsábbnál furcsább jelmezbe bújt csapat özönlötte el az utcákat, a szervezők pedig igyekeztek rászolgálni a bizalomra, és tizennégy különböző zenei világot prezentáló állomással szerelték fel a belvárost.

A tavalyi recepthez hasonlóan ezúttal is egy helyszínen egy soundsystem és egy vendéglátó egység osztozott.

Akadt köztük olyan párosítás is, amelyet már legutóbb is láthattunk – a SuppaSoul és a SZOBA vagy éppen a Ghetto Bazaar és a Nappali ismét összeállt –, de akadtak egészen új variációk is. Látványelemek terén szabadjára engedték fantáziájukat az illetékesek, találhattunk lemezjátszókat hordókon, busz tetején, de a tavaly már megcsodált zöldséges bódékhoz hasonlatos megoldások sem hiányoztak.

A nagyszínpadot a Szent István téren állították fel, ahová az EHÖK Gólyafaluja települt ki, az egyetemi miliő tehát adott volt. Portugal neve ismerős lehet mindenkinek, aki legalább egyszer elbotorkált már egy Est Cafés Közgázszerdára, a DJ most is hozta a tőle megszokott slágeres, táncolható vonalat. Akik élőzenére vágytak, szintén itt találták meg számításukat, erről a Pécs Music Society, a Band of Streets és a D. O. G. gondoskodott. A nap talán legnagyobb látványosságára, a color partyra szintén itt került sor. A színpad elé tóduló karneválozók festékes zacskókat kaptak, amelyeket a megadott pillanatban mindenki a levegőbe szórt, így rendkívül színes helyszín kerekedett estére, a szó minden értelmében.

számító Funktion-One rendszerből. Hogy ne csak a technológia legyen emlékezetes, arról előbb a MONO8 gondoskodott az underground elektronika széles skálájával, majd a fővárosból érkező Harlem Shake gárda folytatta hiphoppal, trappel és egyéb basszusorientált műfajokkal. Áthaladva a Széchenyi téren a SZOBA standjánál Venomék adagolták a fekete zenét, a Trafiknál Atáék a klasszikus tánczenét, a Tititánál pedig a Periszkóp Rádió csapata a tört ütemet. A Király utcába befordulva a Red Bull terepjáróra szerelt soundsystemét találhattuk, ahonnan DJ Wine szórta a ritmust, majd az utcán végighaladva igazi fenékrázós karneváli hangulattól izzott a levegő. Előbb a Nappali kihelyezésénél elszambázva a trópusokon érezhettük magunkat, köszönhetően a Ghetto Bazaarnak, az FPT-ből ismert Bodoonak, illetve a 0,5 KILO formációnak, aztán a Színház téren a régisulis breakbeattől elkezdve a discoig szinte mindent hallhattunk a Handsome Midget Crew prezentálásában.

Végül, mielőtt ismét kiértünk volna a Széchenyi térre, DJ Pausz és Flinter kínált meg minket egy kis funkkal.

A téren áthaladva még két állomás várt a tömegre, mielőtt visszatért a Szent István térre. A Lezsernél Josh.Ka és társasága a finom house-tól elkezdve az ütemes drum & bassig műfajok egész garmadáját sorakoztatta fel, a Lompos Uszkárnál pedig a Tilos Rádió képviseletében DJ Le Figaro nyugtatta le a kedélyeket füstös, lazulós hiphoppal.

Amint az ebből a körképből is kiderült, nehéz elképzelni, hogy akad olyan zenekedvelő, aki nem találta meg a kedvére valót. Ha pedig mégis találnánk ilyen embert, azt a csapatok által fáradhatatlanul püfölt dobok szava bírhatta karneválozásra. Jövőre ugyanitt!

Innen a legtöbben a Kórház tér felé vették az irányt, ahol a Cabrio Bus Sound System az ÁrTér Kávézó támogatásában szolgáltatott előbb finom house dallamokat egy nyitott busz tetejéről, majd a helyi partykommandó, a Space Inhalerz ugráltatta meg az arra járókat a rájuk jellemző stílusegyveleggel. A Ferencesek utcáján felfelé indulva lazább ritmusok követték az elhaladó csapatok és érdeklődők útját, a Csinos Presszó kitelepülésénél a Back to the Roots Sound, a Rengetegnél pedig a Funky Beatz rakosgatta a hiphop, funk és reggae lemezeket.

A Jókai téren a nem rég nyitó Amper Klub és a Művész Presszó közösködését csodálhatták meg az arra járók, a csodálat szó pedig ebben az esetben helytálló, mert egy igazi hangfalhegyet sikerült kipakolniuk az ampereseknek, élükön kettővel a klub büszkeségének

28 PB 2013 oktober.indd 28

2013.10.29. 11:23

KULTURSOKK CZISZER MARIETTA

PÉCS CITY KARNEVÁL » AVAGY HOGYAN NE TŰNJÜNK EGY NAPRA ÉRTELMES EGYETEMISTÁNAK A karnevál eredetileg tavaszköszöntő jelmezes vallási népünnepélyként létezett.

Hazánkban mostanában főleg a médiában jelenlévő szórakoztató műsorok kapcsán beszélhetünk csak karneváli nyilvánosságról, melyekben bugyuta, általában verekedéssel végződő családi perpatvarokon röhög a néző, ezzel oldva fel legalább egy félórára saját életének problémáit. Ezzel szemben a Pécs City Karnevál visszanyúl a hagyományokhoz. Jelmezes felvonulást kapott Pécs örömzenéléssel a szeles-napos szombaton.

Mi is történt pontosan? Gyerekkorunk kezdetleges jelmezes farsangjait összemixelték a nyári fesztiválok törzsközönségével és alkoholfogyasztásával, majd a riói karnevál mintájára az egész masszát körbefolyatták a belvárosban, hadd lepjen el minden utcát a bohókás jókedv. A fiatalok nagy része profin összerakott csapattal és műsorral jelent meg, de az alacsony költségvetésű és az „önmagunkból hülyét csináló” jelmezek is csak akkor tűntek cikinek, ha viselőjük érezhetően szorongott szerepében.

A csapatok bemutatkozása kicsit döcögősen haladt. Átvészeltük a GruPen egyik mignonjának tűzoltó készülékes támadását, melynek mindent elborító poráradata senkinek sem volt ínyére. A külföldi hallgatókból álló Beeroactive hiperaktív tagjai hevesen permetezték a vizet (sört?), kisajátították az Integro csapat identitását, illetve mindenkinek ajánlgatták a nem annyira bizalomgerjesztő italukat, melyet koszos permetező készülékből egyből szájba kívánták adagolni. A legnagyobb műsort a Művészeti Kar Music ShocK és az MK Brass Band közös csapata adta, akik megelevenítették a popzene emlékezetes alakjait az ABBA-tól Michael Jacksonon át PSY-ig, nem hiába nyerték el a Karnevál Legkulturáltabb Csapata címet.

Valósággal Comic-Con alakult a Szent István téren. Tini nindzsa teknőcökkel törpök acsarkodtak, Darth Vader

bébicsőszködött nagyra nőtt csecsemők felett, Jack Sparrow Disney hercegnőknek csapta a szelet, mígnem egy pallosait rázó viking horda közéjük ugrott, de Sparrow kapitány nem búsult, mert az égből alkoholos permet hullt. Mignonok keltek a Rejtély Rt. nyomozásának „segítésére” a Pécs Gringos rögtönzött csatába keveredett szárazföldi kalózokkal, valahol a beton placcon pedig húszas évekbeli gengszterek párbajoztak vadnyugati kalózokkal.

A városi menetet a Ritmo Latino egzotikus szépségű hölgyei vezették pörgős dobzenére, meg-megállva a belváros leghíresebb kocsmáinak kitelepülésein, hogy a megfáradt vándorok szomjukat olthassák az ismert DJ-k zenéinek dübörgésére. A karneváli menetbe bárki becsatlakozhatott, hogy együtt zsibongjon a pécsi ifjúsággal, mielőtt leteríti őket a szorgalmi időszak fáradtsága. Még a Király utcai éttermek legénysége, a lakások idős tulajdonosai is nevetve fürkészték az elvonuló díszes forgatagot. Ennyi volt a lényeg, hogy pécsiek, együtt, nemre, korra és fajra való tekintet nélkül – több, nyuszi füllel és unikornis szarvval feldíszített kutya is felvonult – csinálják a fesztivált.

Végül néhány tipp ahhoz, hogyan arassunk sikert leendő csapatunkkal a jövő évben is biztosan megvalósuló karneválon: 1. Eredeti, figyelemfelkeltő, vicces bandát hozzunk ös�sze.

2. Ne árasszuk el a zsűrit – illetve senkit sem – tűzoltó készülék porával. Helyette gengszterpénz, frissítő limonádé, sör, extravagáns ajándéktárgy vagy szép lányok vidám mosolya – khm, mély dekoltázsa – ajánlott.

3. Részegség eljátszása helyett álljunk elő egy emlékezetes, mindenki számára jól hallható és látható performansszal.

4. Ne erőltessük másokra a higiéniailag megkérdőjelezhető kannában tárolt, beazonosíthatatlan eredetű alkoholunkat.

5. Hozzunk magunkkal egy rezes vagy dobos bandát.

Vagy a kettőt egyben.

6. Legyünk szexik.

6+1 Legyünk még szexibbek.

29 29 PB 2013 oktober.indd 29

2013.10.29. 11:23

KULTURSOKK BORSIK TAMÁS

SZOMBAT ESTI LÁZ ÚJRATÖLTVE A diszkó szóról a legtöbb ember lelki szemei előtt a 70-es évek mikrofonfrizurái, John Travolta, a diszkógömb és a villódzó parketta jelenhet meg. Ennél természetesen többről van szó, az irányzat rengeteg mai stílusnak adta meg az alapját, és bár voltak időszakok, amikor tetszhalott állapotot öltött, teljesen sosem tűnt el.

A mozgalom indulása a 70-es évek elejére tehető. Az egyesült államokbeli afroamerikai és spanyol ajkú közösségek körében hamar rendkívül népszerű lett a színes, rock, blues, soul és funky elemeket is magába szippantó stílus. Később szélesebb körben is útjára indult a láz, mely az évtized közepén ért a csúcsra. Olyan ma is emlegetett előadókat találhatunk ebben az időszakban, mint a Bee Gees, a Village People, az az előtt Jackson 5-ként ismert, akkoriban már The Jacksons néven futó kvintett, illetve Donna Summer.

Utóbbi 1977-es I Feel Love című, Giorgio Moroderrel közösen összerakott slágere különösen jelentős zenetörténeti szempontból, hiszen az addigi hagyományokkal szakítva Summer teljesen elektronikus, szintetizátorra épülő zenei alapra énekelt. Sokan a techno egyik kiindulópontjának tartják a zajos nemzetközi sikert arató számot.

évek hangzására, a 21. századba fordulva pedig egyre nagyobb figyelmet kapott a fősodrásban is, elég, ha Madonna 2005-ös Confessions on a Dancefloor című lemezét említjük, amelyen erősen érezhető volt a francia hatás.

Ezzel elérkeztünk napjainkig. Tavaly a norvég Todd Terje Inspector Norse-a megelőlegezte a stílus ismételt reflektorfénybe kerülését, majd idén jött a robbanás. A Daft Punk őrült marketingkampánnyal felépített új lemeze, a Random Access Memories szinte az összes létező eladási rekordot megdöntötte már, és olyan diszkóősatyákat sorakoztat fel, mint Nile Rodgers vagy Giorgio Moroder.

A franciáknál maradva Breakbotot érdemes még említeni, aki egyre hangosabb sikereket arat remixeivel, illetve a kanadai Chromeo duót, akiknek új lemezét szintén nagy várakozás előzi meg. Eközben a dubstep egyik legjelentősebb alakja, Skream, sokkolva rajongóit, otthagyta addigi hangzását, és sorra engedi ki a diszkómixeket, illetve számokat laboratóriumából.

A diszkógömböket tehát lassan mindenhol újra leporolják. Zárszóként pedig álljon itt egy idézet a 70-es évek egyik leghíresebb énekesnőjétől, Gloria Gaynortól: „Mindig azt mondtam, hogy a diszkó életben van, az emberek a szívükben hordozzák. Mindössze néha megváltoztatta a nevét, hogy az ártatlanoknak ne essen bántódása.”

A 70-es évek végén az akkoriban csúcsra törő rockzene népszerűsége észrevehetően visszavetette a diszkót, az Egyesült Államokban kifejezetten rock vs. diszkó háborúról is lehetett beszélni. Ez 1979-ben egy chicagói baseballmeccsen csúcsosodott ki, ahol szervezett körülmények között tervezték elégetni a találkozó előtt összegyűjtött lemezeket. Ez azonban nem volt elég a felajzott szurkolóknak, akik a doboz meggyújtását követően a biztonságiakat megkerülve a pályára özönlöttek, igazi lázadást kirobbantva. Bár a rockrajongók a diszkó halálának napjaként emlegetik ezt az eseményt, az irányzat természetesen nem halt meg, inkább visszavonult underground körökbe, illetve számos másik stílus kifejlődésében játszott szerepet.

Két csendes évtized következett, amely során a diszkó közvetetten volt csak jelen. Szinte minden műfaj merített valamit a régi őrületből, ezen felül például táncmozdulatok tartották életben a hagyományt. A 90-es évek vége felé közeledve aztán Franciaországban egyre népszerűbbé vált a french house, más néven nu disco. A műfaj minden addiginál erősebben támaszkodott a 70-es

30 PB 2013 oktober.indd 30

2013.10.29. 11:23

KULTURSOKK RICHOLM ORSOLYA

„JÓL TÁNCOLHATÓ, ALAPVETŐEN FEKETE ZENÉT JÁTSZUNK” » INTERJÚ DJ VENOMMAL

PB: Együtt dolgoztál a Halott Pénz zenekarral is. Hogyan jött az együttműködés?

Az utcákat Boros Gábor néven járó előadóval, a gólyatáborok állandó szervezőjével készítettünk interjút, hogy közelebbről is megismerjük azt az arcát, amelyiket a bakelitek felé fordítja. Szó volt a fiatalkori rádiós élményekről, fánk alakú lemezekről, és Halott Pénzről is.

V.: Marsalkó Dáviddal közös barátaink révén már ismertük egymást, és küldött egy e-mailt, hogy scratchelnék-e az egyik új számában. Mondtam, hogy szívesen, erre ő, hogy ne lepődjek meg, de furcsa a címe. Ez volt a „Feneked a gyengém”, amelynek egynapos házi stúdiózás után került a végére többek közt az a karc, hogy „shake ya ass”.

PécsiBölcsész: Mielőtt elkötelezted magad a dj-szakma mellett, próbálkoztál más művészeti műfajjal?

Dj Venom: Szerintem, aki elkezd közeledni a hiphophoz, az ennek a kultúrának más ágaiban is kipróbálja magát. Próbálkoztam a graffitivel, szerettem írni a saját betűimet, de igazán mindig az érdekelt, hogy mit csinál abban a klipben az arc azzal a lemezzel. Hogy lehet egyáltalán ilyen hangokat kicsalni belőle? Miért nem ugrik el a tű, ha scratch-elnek a bakelittel? Volt egy film, amely különösen nagy inspirációt jelentett anno, a címe: Juice. Ebben volt egy jelenet, amely egy dj-párbajt mutatott be, az akkor ott konkrétan levitte a fejem.

PB: Mit szeretsz a legjobban ebben a munkában? Mi okozza a legnagyobb élvezetet?

V.: Szerencsére a dj-létnek sikerült több oldalát is megtapasztalnom. Nagyon jó érzés százakat táncoltatni hajnali négykor, és egy-egy jól kiválasztott trackkel még tovább emelni a hangulatot. Ugyanakkor az olyan jellegű esték is a kedvenceim, amelyek nem feltétlenül a táncról szólnak. A Nappaliban havonta egyszer Soul Szerda néven funkot, soult és jazzes hip-hopot játszom, nyugis, minőségi hallgatnivalót az italok mellé. Olyan zenéket, amiket nem feltétlenül raknék fel partykon. Amikor egy ilyen jellegű estén idegenek jönnek oda, hogy megkérdezzék egy-egy hetvenes évekbeli funk szám címét, mert bejött nekik, vagy mix után érdeklődnek, az szintén nagyon jó érzés. Zenekarral dolgozni pedig a harmadik vonal, ami legalább ennyire bejön. Scratch-elni, hangmintákat pakolni a zenészek alapjaira. Közös koncertek, na meg a sztorik a turnébuszban.

PB: Most van valamilyen aktuális projekted?

V.: Szeptember végén az A38-on és egy héttel később a Pécsi Est Caféban debütált a Halott Pénz hétfős, élőzenés felállásban. Ezek egyben a „Szólj anyunak, hogy a városban vagyok” lemezbemutató koncertjei is voltak.

Az album nyár végi felvételeinél én a scratch-ekért feleltem. Ősszel szeretnénk minél több városban játszani az élőzenekarral. Megyünk Kecskemétre, Debrecenbe és Ukrajnába is. Ezen felül egy jó barátommal, Dj Turnerrel van egy közös projektünk Diggin’ Donuts néven. Ez alapvetően egy klub est, ahol leginkább 7”-es bakelitekről – ezeket hívják az alakjuk miatt az USA-ban fánknak – jól táncolható, alapvetően fekete zenét játszunk, régit és teljesen újat egyaránt.

PB: Ha bármit megváltoztathatnál az életedben, lenne olyan pont, amit máshogy csinálnál?

V.: Igazán nem változtatnék meg semmit. Biztosan vannak olyan szakmai lehetőségek, amelyeket ma már másként használnék ki, de ezeket sem bánom. Tizennégy voltam, mikor egy iskolatársammal egy helyi kereskedelmi rádiónál elkezdtük egy hip-hop rádióműsort készíteni. Akkor még mások voltak a rádiózási szokások, és országos szinten sem volt sok hasonló műsor.

Kicsit idősebben talán többet hoztunk volna ki belőle, de így is hat évig működött. Nemrég kaptam egy barátomtól régi felvételeket. Azon felül, hogy vicces a gimis önmagadat visszahallgatni, olyan lemezeket játszottunk, amelyeket még ma is nehéz beszerezni. Mix Master Mike, Grand Agent, Rasco vagy épp norvég hip-hop. És ez boltokban és benzinkutakon is szólt.

A beszélgetést teljes terjedelmében a pecsibolcsesz.hu-n olvashatjátok.

31 31 PB 2013 oktober.indd 31

2013.10.29. 11:23

KULTURSOKK CZISZER MARIETTA

MIJAZAKI HAJAO, A JAPÁN ANIMÁCIÓ NAGYMESTERE Szomorúan vehették tudomásul szeptember elején az animerajongók, hogy az idén 72 éves Mijazaki Hajao, az animációs filmkészítés egyik nagyörege nyugdíjba vonult.

A hírt a Velencei Filmfesztiválon a Studio Ghibli elnöke, Hosino Kodzsi jelentette be, így a korábbi évek pletykáival ellentétben az elhatározás hivatalos és végleges. E cikk összefoglalja a rendezőzseni munkásságát.

Japán egyik legnagyobb kulturális exportcikke az anime, azon belül kiemelkedő helyen állnak a Studio Ghibli filmek. A stúdió oszlopos tagja és egyik alapítója Mijazaki Hajao, a japán Walt Disney, akinek ellenállhatatlan karakterei és szórakoztató történetei kiegészítik lélegzetelállító animációit. Rendező, forgatókönyvíró és producer. Felejthetetlen meséit Hiszaisi Joe fülbemászó dallamai teszik még tökéletesebbé. Farkas-isten nevelőanya, szomszédban lakó, „óriás plüss nyúl” erdő szellem, amely cicabusszal közlekedik, egy vándorló palotát mozgásban tartó tűzdémon, ez nem lehet más, mint Mijazaki univerzuma.

Mijazaki Hajao 1941-ben született Tokióban. Közgazdaságtudományi diplomát szerzett, mégis animátorként kezdett el dolgozni 1963-ban a Toei Doga Stúdióban, ahol részt vett több korai klasszikus anime elkészítésében. Már a kezdetektől magára vonta a figyelmet hihetetlen rajzkészségével és filmötleteinek folyamatos áradatásával. Első nagyjátékfilmje az általa rajzolt és írt, azonos címen futó Nauszika – A szél harcosai (1984) volt.

A film sikerén felbuzdulva Mijazaki 1985-ben Takahata Iszao rendezővel és Szuzuki Tosio producerrel megalapította a nagyhírű Studio Ghiblit, melynek már elnevezésével is (a sirokkó szél arab megfelelője) arra akart utalni, hogy új szelet hoznak a japán animációs iparba.

A stúdió logója pedig nem más, mint a leghíresebb figura, ami Mijazaki fejéből kipattant, Totoro. Mijazaki egyéni fantáziavilága a japán kulturális élet meghatározó részévé nőtte ki magát, az ételektől kezdve a ruházatig mindent ellep Totoro és barátainak képmása. 2001-ben

megnyitották a Ghibli Múzeumot is, mely otthont ad Mijazaki megelevenített teremtményeinek és történeteinek. Érdekesség, hogy fia, Mijazaki Goró vezetette a múzeum megtervezését és építését, aki eredetileg nem kívánt apja nyomdokaiba lépni, tőle örökölt tehetsége miatt mégis a stúdió egyik rendezője lett.

A megalapítás óta felejthetetlen animációs filmek hagyják el a rajzszobákat Mijazaki vezetésével. Első ghiblis filmje a Laputa – Az égi palota, melyben egy mágikus, repülő palota-sziget utáni hajszában Sheeta és Pazu kalandjainak részeseivé válunk. A Totoro – A varázserdő titkában Mei és Szacuki édesapjukkal új házba költöznek, amely varázslatos, szellemekkel teli világot nyit meg számukra. A vadon hercegnőjében a Nauszikához hasonlóan a természet védelmezői és az emberek közötti harc áll a központban. Istenek és szellemek kontra az emberi fejlődés ipari technológiája. Mijazaki legismertebb alkotása a Chihiro szellemországban, mely egyedüli nem angol nyelvterületen készült filmként elnyerte a legjobb egész estés animációs film Oscardíját is. A vándorló palotában Howl varázslóhoz szegődött egyszerű lány, Szofi segít megállítani a háborút. A Ponyo a tengerparti sziklán leginkább a tengervízi és a szigetek élővilágával foglalkozik, míg utolsó filmje, a Feltámad a szél egy második világháborús pilóta történetét dolgozza fel.

Mijazaki művészi tehetségét mutatja, hogy a szkripteléstől a forgatókönyv megrajzolásán át a kész képkockák korrigálásáig minden munkafázisban maga is dolgozik. A vadon hercegnője készítésekor például egymaga újrarajzolt nyolcvanezret. Filmjei a hagyományos, 2D-s rajzolt animáció kiemelkedő példái, melyekben csak akkor használnak digitális számítógépes

32 PB 2013 oktober.indd 32

2013.10.29. 11:23

KULTURSOKK CZISZER MARIETTA

grafikát, ha az beleilleszkedik a kézzel rajzoltak közé, megtartva a képi világ egységét. Rajzstílusát tekintve valósághű és részletgazdag minden táj, egyszerű, hétköznapi, mégis kedves minden karakter. Rá nem jellemzőek a nagy szemű, valóságot meghazudtoló szépségű figurák. Mindegyik képe tökéletes kompozíció.

Bár Mijazaki pesszimistának tartja magát, az általa teremtett világokban egy szemernyi kétségünk sincs afelől, hogy a főhősök kitartása, gyermeki tisztasága, emberi jóságba vetett hite és önzetlensége, illetve a barátok – vagy olykor eredetileg rosszakarók – segítségével végül minden jóra fordul. Célja, hogy pozitív világszemléletet mutasson a gyerekeknek, elsődleges célközönségének. Mindegyik világában valami ismerős báj és egyszerűség lakozik, ahol bármilyen természetfeletti és csodálatos teremtmény olyan természetes, mint ahogy nálunk sötétedéskor felkapcsolják a közvilágítást. A zen stílusú csend és nyugalom keveredik az általa kreált organikus gépezetek zsibongásával. Ellentétbe állítja a nyugati ember logikáját a Kelet hiten alapuló, természettel összhangban élő kultúrájával.

Sem főhősei, sem mellékszereplői nem sematikusak, mind komplex karakterek, egyéni múlttal, vágyakkal és célokkal. Eltávolodik a jó és a rossz általános sztereotípiáitól is, sosem egy steril főhőst állít az antipatikus gonosz ellenféllel szemben, hanem inkább szerethető, az élet dolgaiban kissé tapasztalatlan fiatalokat és gyermekeket állít középpontba, akikkel könnyű azonosulni és együtt érezni. Legtöbbször nem is egy hatalmas rossz elpusztítása a cél, hanem a felnőtté válás, az önmagukért és máskorért való küzdelem és az, hogy felnyissák a szűklátókörű emberek szemét, akik vak buzgólkodásukban elpusztítják magukat és élővilágunkat.

Mijazakit tarthatnánk feministának is, rengeteg, a hagyományos japán nemi szereppel szembeszálló, protagonista, erős női karaktert vonultat fel, de gyakorlatilag összes gyermek főhősnője a fiatalok példaképe lehet. Valamennyi művében kiáll a tradicionális értékek és a család mellett, legyen szó vérszerinti vagy fogadott közösségről.

élményeiből megalkotott képzeletbeli teremtményeivel, alkotáskor mindig tudattalan inspirációi vezetik, olykor még a forgatókönyv-rajzolás kezdetén sincsen meg a történet teljes egésze. A sok mondanivaló ellenére történetei mégsem nehezülnek el, kiváló párbeszédek és kedves humor jellemzi őket, könnyed történetvezetéssel, kliséktől és giccstől mentesen.

Sajnos semmi sem tart örökké, így Mijazaki kora előrehaladtával visszavonulni kényszerül, de az alkotást végleg nem hagyja abba: „Mindaddig, amíg tudok autót vezetni, minden nap el fogok menni a stúdióba” – mondta. „Úgy érzem, az én időm lejárt az egészestés filmek világában. (…) Szabad leszek, valami mást szeretnék csinálni, ami nem animáció. Például önkéntes alapon jobban részese lenni a Ghibli Múzeumnak.

Talán majd engem is kiállítanak” – viccelődött Mijazaki.

Szinte mindegyik filmjében előkerül a környezetvédelem. Mijazaki olyan korban nőtt fel, amikor a gazdasági fejlődés érdekében pusztították a folyókat és erdőket (még most is ez történik), ezért szívügyének tartja, hogy művészi tevékenységével felhívja a figyelmet a természet törékenységére. Igazi pacifistaként elítéli a háborúkat, melyek szintén visszatérő elemei alkotásainak, ellenben megszállottja a repülésnek, filmjei hemzsegnek a legkülönfélébb repülő alkalmatosságoktól. Mindezeken túl a japán történelem és mitológia keveredik saját

33 33 PB 2013 oktober.indd 33

2013.10.29. 11:23

KULTURSOKK BOGDÁN ERIK

YOUTUBEBENNSZÜLÖTTEK ÉS MACSKÁS VIDEÓK Egy új szubkultúra alakult ki az interneten, amely van olyan érdekes, mint annak idején a punk volt: ez a YouTube-kultúra. Megvannak a kívülállóknak értelmetlen utalások, a különböző klikkek, a másoknak ismeretlen hírességek és még a sajátos öltözködés is – minden, ami egy szubkultúrát azzá tesz, ami.

Az oldal 2005 februárjában kezdte meg pályafutását, és azóta nagy utat tett meg a macskavideóktól és a tüs�szentő pandáktól a milliomos YouTube-hírességekig.

Legnagyobb varázsa abban rejlett, hogy bárki, bármit megoszthatott a világgal, legyen az kisfilm vagy csak egy nevető kisbaba. A szubkultúrák az előbbi feltöltők körül alakultak ki. Az egyik legelső ilyen típusú csatorna a Smosh volt; ez a csatorna gyűjtötte össze a legtöbb feliratkozót napjainkra. Saját ruhamárkájuk, mémjeik és közel 13 millió rajongójuk van. Ez egy hatalmas szám, és ez csak egy csatorna a sok közül.

A YouTube rengeteg tehetséges embernek ad otthont, legyen szó animátorokról, játékkommentátorokról vagy sketch komédiásokról. Ezek a különböző videósztárok gyakran összedolgoznak, megjelennek egymás videóiban – mint ahogy a Jóbarátokban megjelentek különböző hírességek –, ezzel vegyítve az egyik nézőtábort a másikkal. Így a különböző feliratkozók, akik lakhatnak egymástól akár több ezer kilométerre, egy helyen tudnak „találkozni”, és részesei lehetnek ugyanannak az eseménynek, egy közösség részévé válnak. Minél több csatornára iratkozik fel az ember, annál több közösségnek lesz a tagja. Egyre nagyobb részét fogadja be a YouTube-kultúrának, tisztában lesz a különböző youtube-erek jelmondataival, szólásaival; egy nyelvet fog beszélni a többi rajongóval.

Ennek a kultúrának Amerikában több rendezvénye is van, melyek közül a legnagyobb a Vidcon. A Vidcon egy találkozó, ahol a legnagyobb YouTube-erek adnak elő műsorokat, kérdésekre válaszolnak, vagy csak simán jól érzik magukat a rajongókkal. Ez a con elsősorban a vlog (videó blog) csatornákról, youtube-zenészekről és a sketch komédiásokról szól. A rendezvényre idén több

mint 12000-en mentek el, miközben ez a szám két évvel ezelőtt még csak nagyjából 1400 volt.

A YouTube kultúra következő jelentős részét a játékosok és a játékokkal foglalkozó csatornák alkotják. A legnagyobb ilyen csatorna a Machinima. Ők minden játékvilággal kapcsolatos eseményen ott vannak, és tudósítanak róluk. Egy másik ehhez hasonló csatorna a Polaris, amely egybefogja a legjobb, játékokkal foglalkozó YouTube-ereket, és különböző videókat készít velük: podcastokat, streameket és így tovább.

Amerikában már a fősodorba tartozó médiában is helyet kaptak ezek a YouTube-sztárok, az Ellen-showban például gyakori vendégek, a Weezer Pork and Beans számának videóklipjében pedig a YouTube fiatal éveinek legnézettebb videói szerepelnek. Ugyanezekkel a videókkal és az internetes pénzkereséssel foglalkozik a South Park Kanada sztrájkol című epizódja is. Az is előfordul, hogy valakit a YouTube-on keresztül fedeznek fel. Ilyen például az Annoying Orange, amelynek saját műsora van a Cartoon Networkön, vagy a leghírhedtebb és mind közül a legsikeresebb: Justin Bieber.

Szépen lassan Magyarországon is egyre népszerűbb lesz a YouTube, hála az olyan csatornáknak, mint a Hollywood Hírügynökség, a Pamkutya vagy a Játékpartizán. Ezeken a csatornákon keresztül más, tehetséges alkotókkal is megismerkedhet az átlagos nézelődő. Én a Játékpartizánon (Rossz PC játékok sorozat) keresztül jutottam el a nagyobb nevekhez, mint Smosh, Ray William Johnson vagy Collegehumor.

A YouTube a televíziózás egy új formája, egy olyan szolgáltató, ahol bárki megtalálhatja az ízlésének megfelelő műsorokat, és ingyen megnézheti őket annyiszor, amennyiszer csak akarja; egy olyan platformmá alakult, ahol a jelen generáció alkotói és rajongói egyesülhetnek.

34 PB 2013 oktober.indd 34

2013.10.29. 11:23

KULTURSOKK VÁRNAGY SZABOLCS

A YOLO KONNOTÁCIÓI „Yolo” – olyan ez, mint egy nyelvtani vonatszerencsétlenség, amit undorral vegyes érdeklődéssel méregetünk, miközben elhaladunk mellette, és igyekszünk nem készíteni képeket a kicsavarodott szerelvényekről.

Van egy szó ugyanis, ami egyszerre jelenthet valamit és annak az ellenkezőjét is, ez mégsem akadályoz meg minket a használatában. Elég yolo, mi?!

You only live once – amerikai tinilányok mobiltelefonjaiból hozzánk is beköltözött a szegény ember carpe diemje, azaz a „yolo”. Nem közelítünk az őszülő hagyományőrző rosszallásával, mert hát 2013 van. Ha gond nélkül, laza félmosollyal ki szabad mondani azt, hogy „lol”, akkor ezen sem kell fennakadni. Ez csak egy újabb idegen szó, ami beépült a magyar nyelvbe is, nincs ebben semmi különös. Azonban nagyon érdekes, hogy milyen sokrétűen alkalmazható ez a bizonyos szó. Utalhat egy dologra és annak ellenkezőjére is egy személyben, így némi elismeréssel elkönyvelhetjük, hogy nyelvtani szinten is magáévá tette az életérzést, amit közvetít.

Emeljük kalapunkat, ez már teljesítmény.

Természetes élőhelyén hasonló sms-ekben fordult elő alapjáraton: „találtunk egy tűt, úgyhogy elmegyünk heroinozni, és védekezés nélkül szexelni, csak előtte még felgyújtjuk ezt a kukát egy lángoló unikornissal, yolo”.

Tehát, ez a szó arra szolgált, hogy rövidre zárjon egy hosszas beszélgetést az élet értelméről és a felelősségvállalásról, ahol a képlet a következő: idióta vagyok, mert yolo. Nincsen holnap, lángoljon a benzines kanna, csak egyszer élünk, hurrá!

Mivel azonban bölcsészek vagyunk, egy kicsit elmélázhatunk a nyelv kettősségén és rugalmasságán. Bár az előfordulásának valószínűleg jóval kisebb az esélye, de azért el tudunk képzelni egy hasonló üzenetet: „vigyázok a fizikai és szellemi egészségemre, mert csak egyszer élek”. Tehát azok, akik nem mentek el a fent említett unikornissal kukát gyújtogató kerti partiba, azzal érvelhetnek, hogy nem idióták, mert yolo.

Magyarán azt mondhatjuk, hogy a „yolo” konnotációi között szerepel a felelősség és a felelőtlenség, a moralitás és az immoralitás egyaránt, ami egy meglehetősen izgalmas dolog. Valószínűleg Schrödinger macskája reinkarnálódott egy olyan szó formájában, amelynek csak akkor fixálódik a lehetséges ellentétpárok közül a

jelentése, ha egy mondatban realizáljuk – egészen addig élhet is, halhat is, lehet bölcs és lehet ostoba. Olyan ez, mintha a „fehete” szó jelenthetne feketét és fehéret is, vagy épp bármelyik tetszőleges színt, ami épp az adott helyzethez passzol (ennek a joker kártyának a feltalálását amúgy az összes férfi azóta várja, mióta egy barlangban először megesett a „nem is emlékszel rá, milyen színű hiénabőr volt rajtam tegnap” kezdetű veszekedés ősember és ősemberné között).

A „yolo” kettőssége azonban Amerikában a gyakorlatban is megtestesült, Kendrick Lamar személyében. Az MTV idei Video Music Award ceremóniáján, miután Miley Cyrus leküldte a színpadról a rózsaszín plüssmaci-hadseregét, és megszabadult a ruhájának legnagyobb részétől, először szólóban bemutatta, hogyan kell nagy fenék nélkül twerkelni. Majd második lépésként az azóta elhíresült táncmozdulatait az éppen éneklő Kendrick Lamarnak dörgölőzve is prezentálta.

Ha nem is tudod, hogy mit jelent a twerkelés, akkor is sejtheted, hogy ez egy meglehetősen yolo pillanat volt Kendrick életében.

Tekerjünk pár héttel tovább, és megjelenik a Lonely Island Yolo című száma. A Coelho-o-méter rögtön elfüstöl, miközben a srácok megosztják velünk életigazságaikat: ne menjetek klubokba, mert a hangos zene árt a füleknek, a barátaitok majd sajnálni fogják, amikor már nem hallanak. A számban pedig közreműködik Kendrick Lamar, aki befektetési tanácsokkal látja el a fiatalságot.

Fontos a nyugdíjpénztár és az anyagi biztonság, hiszen csak egyszer élünk. Tehát, adott egy nem túl praktikus szó, aminek az eltérő használási lehetőségeit ugyanaz a személy demonstrálta nekünk a fellépésein keresztül.

Most mondja bárki, hogy nem hasznos az amerikai populáris kultúra!

Mit tanultunk mindebből? Leginkább semmit, de nem is kell mindig tanulni... kivéve a vizsgák előtt, de akkor nagyon, mert a másodszori kurzusfelvételért már fizetni kell, yolo.

35 35 PB 2013 oktober.indd 35

2013.10.29. 11:23

KULTURSOKK RICHOLM ORSOLYA

IMPROVIZÁCIÓS GYAKORLATOK Évekkel ezelőtt megismertem egy később meghatározó színésznőt az életemben, aki mindig felnőttként bánt velünk. Szigorú volt, és kilenc éves fejjel nem értettem, miért próbálja elhitetni velünk, hogy mi már nem vagyunk gyerekek. Így visszatekintve úgy érzem, neki köszönhetem, hogy másképp látom a világot. Szükség van ilyen kaliberű személyekre, akik emlékeztetnek az örömre vagy éppen az elfelejtett érzelmekre. Ilyen az Improvokál társulat is, akik megpróbálnak még jobb embert faragni egyénünk nyersanyagából.

Felnőttként gyakran megfeledkezünk arról, hogy nem szabad túl komolyan venni a minket körülvevő környezetet, mert egy idő után a megfelelési kényszer ránk telepszik, mint Oravecz Nórára a bölcsességek súlya. Évekkel ezelőtt néhány egyetemista összeállt, hogy a mindennapok fáradtságát és monoton ütemét felváltsák saját maguk szórakoztatásával pár órára. Ebben a rövid kiszakadásban egy olyan világot teremtetettek meg maguknak, ahol az idő relatív fogalom, ahol nem sérül az ember, ha kirúgják vagy megcsalják, és nem tűnik megfoghatatlan gondolatnak a stresszmentes felelősségtudat.

és akkor, amikor akarja, tisztán, szabadon és persze őszintén.

Az Improvokál tökéletes példa arra, hogy a nevetés kortalan és nagyhatású orvosság. Akár egy jobban sikerült Disney-rajzfilm nagyszülőkkel való megtekintésekor: mást jelent a humor egy 9 vagy egy 56 évesnek, mégis mindkét korosztály megérti az utalásokat, és egyszerre érzik jól magukat a 80 perces játékidő alatt.

Az improvizáció is hasonló jellegű: a spontán jelenetek ezerféleképpen értelmezhetőek, főleg, ha némajátékról beszélünk.

A jelenleg hétfős társulat Palkovits Nóra vezetésével 2007 óta szórakoztatja a közönségét, időnként bevonva a kísérletezésre hajlamos nézőket. Felemelő érzés, ahogyan az üvegajtókon túl, akár egy több generációs család, együtt nevetnek, és parodizálják ki saját hibáikat. Érdemes legalább egyszer részt venni egy ilyen improvizációs összejövetelen, és személyesen is megtapasztalni, miért jó egy pillanatra más személyiségként létezni.

A színház különleges intézmény, szoros, bensőséges társulattal, amely megadja a nézőknek, amit elvárnak tőle: a fantázia határtalan megjelenítését. Az előadások alatt eltelt idő óvatosan és észrevétlenül lazít el minket, és pár óra elteltével elhisszük, hogy az előszobai fogas kivont kard vagy felmosó rúd, azaz hogy a minket körülvevő tárgyak és ingerek lehetnek sokkal érdekesebbek, mint azt elsőre gondoltuk.

Az Improvokál társulat keserédes valósága kellemes szembesítése a résztvevő és az őket néző embereknek.

Az önképző drámakörnek induló csoportosulás lassan kinőtte magát egy önmagában megálló társulattá, így az alapvetően ismert színházi játékokra építő improvizációs előadások rendszeresen megtekinthetőek a FEEK aulájában, illetve pécsi kultúrkocsmákban.

A szimpátia pedig nem marad el: sikerük titka a mímelt előadásmód mellőzésében rejlik. A gondolkodás nélküli, hirtelen érzelmeken alapuló, spontán cselekedetek megvalósítják az alapvető emberi vágyat, hogy az olykor előforduló megfeleléskényszert ledobva magunkról azt tegyük, amit mindig is akartunk.

Azt szokták mondani, csak az számít igazi művésznek, aki nem adta el még a lelkét. Nincs szükség a pénz motivációjára, és nem az a legfontosabb, mit fognak másnap mondani. Mindenki beszél, mindenki véleményt akar alkotni, az életet akarják formálni, de azt sem tudják hogyan. Az igazi művész azt teszi, amit szeretne,

36 PB 2013 oktober.indd 36

2013.10.29. 11:23

KULTURSOKK CZISZER MARIETTA

A VISSZASZÁMLÁLÁS ELINDULT » HATVAN PERCES TRÉNING AZ AGYTEKERVÉNYEKNEK Ha egy férfit összezárnak három hölggyel egy, a külvilágtól elszigetelt szobában, érdekesnek tűnhet, ahogy egymás társaságának élvezete helyett a helyiség minél hamarabbi elhagyásán törik a fejüket. A Parapark esetében mégis ez a helyzet, mivel nem korhatáros filmstúdióról van szó, hanem egy élőszereplős logikai társasjátékról. A játékosoknak egy óra áll rendelkezésükre, hogy az egymásra épülő, leleményes logikai feladatokat megoldva, követve a képzeletbeli kincses térkép láthatatlan szaggatott vonalát, kijussanak az önként vállalt kelepcéből.

stratégia, ahol az egyik tag hiányosságát pótolja a másik újbóli ellenőrzése és próbálkozása.

23:45 Nem merek benyúlni, mi van, ha levágja a karom, mint a Fűrészben?

Ahogy az a Parapark leírásából is kiderül, ez a játék Csíkszentmihályi Mihály pszichológus által megfogalmazott elméleten, a flow-élményen alapul. Ez egy olyan testi-lelki-szellemi állapot, amely akkor következik be, hogyha az ember teljes mértékben elmerül abban, amit csinál, megfeledkezve önmagáról, térről és időről, figyelmét csak az éppen végzett tevékenység köti le. Mindez egy olyan maximálisan megélt élményt ad, melyben az önként vállalt, nem túl könnyű, de nem is megoldhatatlan feladatok elvégzése a cél, ami energiával és boldogsággal tölt el.

07:27 Úristen, nem fogunk kijutni!

58:29 Akkor hajrá, szóródjunk szét!

Alig több mint két hónapja a Parapark kialakította pécsi székhelyét is a Csinos Presszó pincéjében, ahol a bátor jelentkezők Markal Roland koordinátor féltő figyelme mellett tehetik próbára, hogyan teljesít elméjük éles versenyhelyzetben. Az ellenfél nem egy másik csapat vagy az ajtók mögött megbújó zombi hordák, csupán önmagunk és társaink lélekjelenlétének hiánya, a stressztől fellépő átmeneti üzemzavar a fejben, illetve a múló idő.

32:11 Találtam egy kulcsot, van még valahol lakatunk?

A belépés előtti utolsó percek eligazítása csak tovább fokozta csapatunk izgatottságát, mely hirtelen sebességváltásként ugrott még egy szintet a zár kattanása után. A kapott utasítás szerint a „Többet ésszel, mint erővel” elvet érdemes követni, nem lakberendezőként vagy épületbontó munkásként kell szétszedni az alig pár négyzetméteres mesterséges garzont, hanem Gil Grissom szorgalmas helyszínelőinek mintájára minél tüzetesebben átkutatni a legkisebb zugokat is, megtalálva az elrejtett tárgyakat, megoldva a logikai rejtvényeket.

Bár több szem többet lát, mégis sokszor könnyű elsiklani kulcsfontosságú tárgyak felett, ezért jól megszervezett kooperatív csapatmunka a leghatásosabb kijutási

Éppen ezért a kettő-öt fős csapatok ténykedéseit – egyedül lehetetlen kijutni, ötnél többen pedig egyszerűen nem férnek el – webkamerákon keresztül követi a koordinátor, hogy a kritikus helyzetekben igénybe vett telefonos (walkie talkie-s) segítségnél adhasson inspiráló löketet a tanácstalan raboknak. Hiszen nem az a játék lényege, hogy az eltévelyedő csapatok kiborulását figyelve a koordinátor a markába röhögjön, hanem hogy mindenkit hozzásegítsen sikerélmények átéléshez, kirángatva őket a hétköznapok rutinjából.

04:56 Hol a zseblámpa? Nem látok semmit!

A Parapark egy izgalmas nyomozás, ahol az idő szorításában a csapatoknak közösen kell rálelniük a szabadságba vezető egyetlen helyes útra. Banálisnak tűnhet, de az is hatalmas diadal, ha valaki rátalál egy kulcsra, kinyit egy zárat vagy megold egy fejtörőt. A játék közben annyira megnövekszik az adrenalinszint, hogy a kilépés után egyből vágynánk egy újabb menetre.

00:03 00:02 00:01 Az ajtó végleg bezárult.

37 37 PB 2013 oktober.indd 37

2013.10.29. 11:23

KULTURSOKK LENTHÁR BALÁZS

A 30Y NEM LÉPETT FEL A PÉCSI EST CAFÉBAN, BEZZEG A KURVA BECKEK A Szentimentálé turné lefutása után pár héttel jelent meg a Beck testvérek önálló zenei anyaga Bezzeg a kurva Beckek címen, majd alig két napra rá már tartottak is egy zártkörű lemezbemutatót mintegy pár tucat ismerős, barát előtt a Pécsi Est Caféban.

A helyszínre érkezőket a badacsonyi illetőségű Skizo pincészet boraival, továbbá többféle rágcsálnivalóval fogadták. Többen is lelkesen vetették magukat a korábbi tapasztalataim alapján sem csiger kategóriába eső nedűre, bár jelen sorok írója a korábban szerzett kétoldali, heveny katzenjammer szindrómájára való tekintettel inkább a citromos szóda hörpölgetése mellett tette le voksát, majd kisvártatva a Beckek is rákezdtek.

A zenei anyag a garázs-rock és grunge műfajok ös�szefonódásából született, és nyugodtan kijelenthetjük, hogy teljességgel levitte a jelenlévők arcát. A duóformációknak rendszerint nehéz kitölteniük hézagmentesen a zenét, ám a Beck testvéreknek sikerült ezt úgy megoldaniuk, hogy az egy gitár, egy dob jellegű, viszonylag szimplicistának tűnő felosztás ellenére sehol nem merült fel hiányérzet a nagyzenekari megoldások elmaradása miatt.

A lemez világa hangulatos, pár dalból érezhetően kihallatszik, hogy a két testvér közösen dolgozott a szövegeken is. A koncert sodrásában, lendületében, hangerejében benne volt minden, amit az utóbbi években hiányoltunk a 30Y-ból.

A több szempontból is kitűnő produkciónak, mint később kiderült, maga a lemez bizonyult az árnyoldalának.

A bemutató előtt direkt nem hallgattam meg, elkerülendő az előítéleteket, utána viszont az élő zenei élmény hatása miatt elég nagy csalódást okozott.

ben életszerűtlenül sterilnek hat, mondjuk ki: a túlságosan letisztult hangzás ebben az esetben a zenei koncepció ellen fordult. Pont az a fajta koszosság tűnt el a muzsikából, amitől élőben olyannyira hitelesnek hatott, hogy talán még maga Steve Albini - aki a fent boncolgatott garázs-rock, grunge és punk műfajok egyik legfajsúlyosabb producere, többek között ő vette fel a Nirvana In Utero című korongját is – is elismerően csettintett volna a nyelvével.

A fentieket összevetve az a benyomás alakult ki bennem, hogy a Bezzeg a kurva Beckek egy nagyon ütős koncertformáció, akiknek a buliját semmi pénzért nem szabad kihagyni, és nézzétek meg őket, ahányszor csak tudjátok, mert megéri. A lemezt is érdemes, ha másért nem is, de legalább a koncert emlékeinek felelevenítése végett beszerezni.

Bezzeg a kurva Beckek Beck Zoli és Beck Zaza közös zenekara. Az első számok még 2011-ben születtek meg, majd 2013. október elején megjelent a fenti címmel ellátott korong. Promóció céljából egy klasszikus értelemben vett videoklip (Várjál még) és három zenés amatőr kisfilm (Rajta leszek, Megint csak úgy kel, A látszat csal) is készült a lemezhez. A testvérduó a megjelenés után egy 6-7 állomásos klubturnéra készül, melynek során az országban körbehordozzák a rögzített anyagot.

Ennek a műfajnak ugyanis sajátossága, hogy hangzásvilága meglehetősen nyers, mondhatni durva és zajos.

Ezeknek az attribútumoknak az élő anyag tökéletesen megfelelt, ám a stúdióban rögzített változat ezzel szem-

38 PB 2013 oktober.indd 38

2013.10.29. 11:23

KULTURSOKK RICHOLM ORSOLYA

BUDA SZIMFONIKUS ESTÉJE Az idén második alkalommal megrendezett Szimfonik Live 3.0 úgy vonzotta a fővárosiakat, mint cukros víz az elvakult legyeket. Az ismert magyar alternatív együttesek dalfeldolgozásai csábító zenei menüként tálalták fel magukat a szórakozni vágyók előtt.

Aki még nem járt ez idő tájt Budán, nem láthatta az ilyenkor megelevenedett városrész nyüzsgő varázsát.

Mindenfelé emberek sétálnak, a kávézók és sörözők megtelve, az utcák látványa egy pillanatig beleringat a hamis valóságba, hogy itt folyton ilyen az élet, de ez az állapot általában csak egy estéig tart. Sajnos nincs se idejük, se türelmük a budapestieknek lelassítani legalább egy baráti teázásra, vagy élvezni a szerelmes perceket.

A nagy érdeklődésre való tekintettel idén a szervezők bevezették a kerítés-módszert, miszerint a koncertsorozatnak helyet adó Millenáris Parkot körbeölelő rácsok ajtait bezárták, így a későn érkezőknek esélyük sem volt bejutni a tavaly még könnyen megközelíthető füves parkba. Akárcsak egy komolyabb katasztrófafilmben, a kinnrekedtek néha fel-felszólaló mérges vagy kétségbeesett hangjai megtörték a várakozás idegölő óráit. A kerítés másik oldalán a szerencsés bejutottak a nyikorgó babakocsik hirtelen irányváltoztatását láthatták a Margit körút felé, hiszen a nagycsaládosok képtelenek voltak a 4-5 éves gyerekeikkel bírni a kint ragadt tömegben.

Leszámítva az érdekes, új beengedési módszert, a hangulat nem vesztett tavalyi lendületéből. Igényes volt mind vizuálisan, mind hangtechnikailag, és a fellépő zenészek névsora sem adott okot panaszra. A Petőfi Rádió ötletéből születő Szimfonik Live azért vált népszerűvé, mert (amellett, hogy ingyenes, és bárki megtekintheti) tényleg egy nagyváros színvonalához és stílusához passzoló program. A több mint három órás koncert a szimfonikus zenekar együttműködésével felpezsdíti a már megszokott, sokszor hallott együttesek slágereit.

A Szimfonik Live az elkövetkező években ki fogja nőni saját határait, és a már most túllátogatottsággal bíró esemény könnyedén feltörhet a rendszeresen megrendezett budapesti programok közé. A Millenáris Park pedig már olyannyira hozzátartozik a Szimfonikhoz, mint Arnold Schwarzeneggerhez az akciófilmek, így a helyszín valószínűleg továbbra is a Széll Kálmán tér mellett, Budán marad.

Hétköznaponként a Millenáris Parkban a hevesen csókolózó párok tömkelege és az indokolatlanul kiabáló gyerekek a domináns látványosság, amit a szeptember eleji koncert megtört egy estére. Másnap persze vis�szaállt a rend, és a szerelmespárok melletti elnyomott csikkek jelzik csak, hogy előző nap események folytak a füves részen.

Amíg nem lesz Pécsnek is saját Szimfonik Live-ja, élvezzük azt, amit kitermelt magának a város: Örökség, Sétatér, Hangulatsziget Fesztivál, meg persze az egyetemisták által oly kedvelt friss innováció, a Pécs City Karnevál. Aztán még meglehet, hogy jövő szeptemberben a Széchenyi tér közepén a 30Y és a Punnany Massif a Halott Pénzzel fog magyar népdalokat feldolgozni, miközben a Space Inhalerz keringő alapokat kever. Mindig szükség van az új ötletekre.

A tavalyi koncepcióval szemben idén annyit változtattak, hogy a fellépők nem saját, hanem külföldi vagy más magyar zenekarok dalait játszották. Így lehetett, hogy az este felcsendült Lana Del Rey, Szécsi Pál és az Intim Torna Illegál által előadott Élvezd is. A közönség pedig természetesen úszott a boldogságban.

39 39 PB 2013 oktober.indd 39

2013.10.29. 11:23

KULTURSOKK ÁRVAI PÉTER

„HIP-HOP, ELEKTRO, RAKENDROLL: ÁMEN.” » MEGJELENT HALOTT PÉNZ ÚJ ALBUMA A helyi rapper második albuma szeptember közepén került a virtuális boltok polcaira Szólj anyunak, hogy a városban vagyok címmel. Érdekes anyag lett, mindenféle pozitív vagy negatív előjel nélkül. Mivel nagyon szimpatikus módon ingyen elérhető, ezért mindenki számára adott a lehetőség, most például én szedtem össze, hogy mit gondolok róla.

Megmondom miért volt rossz ötlet ezt a cikket megírnom: egyrészt pocsék lemezkritikákat szoktam írni, másrészt a zenei képzettségem addig terjed, hogy a zongora billentyűit meg tudom különböztetni színük alapján, harmadrészt, a srácokat is ismerem valamen�nyire, úgyhogy elfogult is vagyok. Mégis van az úgy, hogy minden rossz érzés ellenére az ember úgy gondolja, muszáj írnia, különben az el nem mondott vélemény kaparja majd szét belülről a homlokát.

A zenéhez tehát nem értek, ezért érdemes azzal kezdenem. Az alapok nekem kilencven százalékban borzasztóan tetszenek, külön piros pont, hogy Halott Pénz maga csinálja őket. Újszerűnek, hovatovább progres�szívnek gondolom a különböző stílusok bátor elegyítését, amik többnyire jól is sülnek el. Mivel nekem minden, amihez vonó kell, az hegedű, maximum kisebb vagy nagyobb, ezért az album zenei részével kapcsolatban nem szeretném tovább égetni magam: látszik, hogy ezekre az alapokra bizony lett szánva kellő idő, profin szólnak, és jó hallgatni őket, ennél több nekem nem kell.

Sokkal inkább foglalkoznék a szövegekkel, és a hangulattal. A szöveggel azért, mert az íráshoz és az olvasáshoz értek valamennyire, a hangulattal meg azért, mert egy zenénél úgyis az a perdöntő (lehet röhögni a Kis Grofón, gyerekek, de senki ne tagadja, hogy üvöltötte már, hogy „No roxa áááj…”).

A hip-hopban a szöveg központi elem, számos előadó mégis keservesen kevés időt tölt azzal, hogy szövegeket írjon.

Halott Pénz esetében a dalok egy lépés távolságból szemlélve is nagyjából teljes gondolatkört alkotnak, kevés az ugrálás a szövegekben. Szerencsére nem törekszik világmegfejtésre, egyszerű témákat jár körbe, azokon belül viszont jól és kényelmesen mozog.

A másik fontos dolog a nyelvi leleményesség. A hip-hop kultúra egyik nagyon fontos, ám sokszor elfeledett eleme a nyelvújító képessége. Itt kerül elő a lemez legnagyobb bűne is, amiért önmagában felnégyelés járna: épp, hogy kihevertük Kállay-Saunders András „I love my baby, tudja meg a nagyvilág…” refrénű borzalmát, ami benne van a top 3 legrosszabb dologban, ami a Holokauszt óta Európát sújtotta. Erre idejön ez a vörös hajú srác, és azt mondja nekem, hogy „Hello Isabelle, Can You ring my bell/Közel van a pecóm, ne ugorjunk fel?”. Tanuljuk már meg egy életre, hogy ad1, különböző nyelvű szövegek vegyítésének soha nem lesz jó vége, ad2, a magyar nyelv egy gyönyörű dolog, lényegében kiaknázatlan lehetőségeket nyújt a szövegírók számára, tessék élni vele.

A korong hangulata viszont engem kifejezetten megfogott. Végig azt éreztem, hogy ez valami nagyon új, és jó értelemben kiforratlan dolog. A „Farkasok dalát” hallgatva például ellenállhatatlan késztetést éreztem, hogy a diákhitelemet egy ’69-es Chevrolet Camaróra költsem, és nagyon elszomorított a felfedezés, hogy még jogsim sincsen. Itthon mindig is idegenül fog hatni, ha valaki arról rappel, hogy az élet az utcán az kőkemény, és minden nap embert ölnek, otthon meg kilószám áll a kokain, miközben az adott előadó a stúdióból a szüleihez megy haza, mert harmincon túl sem sikerült elköltözni.

Mivel pontozni én utálok, ezért a végére legyen elég annyi, hogy az album két legjobb dala szerintem a Farkasok dala és a Parkoló, legnagyobbat bulizni szerintem Benned minden megvanra és persze a Feneked a gyengémre lehet, a két legrosszabbul sikerült szám pedig Az élet nem jó lover, illetve a Pezsgőt nem iszunk.

40 PB 2013 oktober.indd 40

2013.10.29. 11:23

AGYHABZÁS BORSIK TAMÁS

OKTÓBERIG ÉHEZÜNK » ORTÓ KAJA ROVAT A szeptember a legtöbb egyetemista életében rendkívül viszontagságos időszak: vissza kell térni a régi kerékvágásba, koccintani a nyáron nem látott ismerősökkel, a gonosz klubok pedig nyitóbulikat rendeznek, amire szintén fájó szívvel mondanánk nemet. Valamin tehát spórolni kell, erre pedig az étel megfelelő alanynak tűnik. Az alábbi kis útmutatás segítséget nyújt abban, hogy a lehető leggazdaságosabban vészeljük át a szoctám, tanulmányi ösztöndíj és egyéb megváltások érkezéséig tartó másfél hónapot.

Kezdjük az előételnél. Egy igazán finom leves elkészítéséhez hozzávalók tucatja szükséges, tőke hiányában ezért inkább vegyük az irányt a boltok fűszeres sora, ott is a zacskós instant megoldások felé. A márkás levesek ár-érték aránya nem az igazi, de 100 és 200 Ft között már találunk olyan bögrés változatokat, amelyek remek alapját adják egy kiadós ebédnek. A kínai és egyéb keleti levesek különösen megérik a pénzüket.

A főételek terén a leginkább kézenfekvő megoldás a tészta. Ajánlott rögtön a szemeszter kezdetén bevásárolni minél több fajtából, egyrészt mert akkor még bátran nyitogatjuk a pénztárcánkat, másrészt így erre nem lesz gondunk a későbbiekben. Körítést tekintve csak a képzeletünk lehet korlátozó erő, gyakorlatilag bármit rápakolhatunk, amit találunk. A szójaszósz mindenképp említésre érdemes – igazi katalizátor, ami mindent feldob, ráadásul a közhiedelemmel ellentétben abszolút megfizethető még egy egyetemistának is. Ezen kívül darált hús, zöldségek, tojás vagy egyszerűen sonka és tejföl összekeverve. Bármi működhet, bátran kísérletezzünk, mert néha a legbizarrabb párosítások hozzák a legfinomabb – leginkább ehető? – eredményt. A rizsről hasonló mondható el, vészhelyzetben a ketchupos rizs is váratlanul jól tud esni.

A mirelitrészleget szintén besorolhatjuk a legjobb barátaink közé. A pizzarendelést, bármennyire is kényelmes, az ínséges időszakokban muszáj elfelejtenünk.

Nem úgy a fagyasztott kistestvért, amelyet minden népszerűbb üzletláncban megtalálhatunk. A 200 Ft kö-

rüli árkategóriát érdemes szemügyre venni (az igazán precízek összehasonlítják az árat a pizza tömegével, és így villámgyorsan kiszámítják, melyik termék is éri meg a legjobban), találhatunk szalámis, gombás és sonkás variációt is. Ugyan a tészta vastagsága hagy némi kívánnivalót maga után, és a feltét sem fogja kiverni a szemünket – ezt persze otthon tuningolhatjuk a tészták körítésénél már ismertetett módon –, de a befektetett pénzünk teljes mértékben megtérül. A fagyasztott termékek között akad még más kincs is: a fasírtok különösen ajánlottak, akár 4 napnyi adagot is találhatunk 600 - 700 Ft-ért. A konzervek közül legtöbbeknél általában a babfőzelék - chilis bab - székelykáposzta hármas a befutó. Vigyázzunk azonban, 500 Ft felett butaság lenne innen szemezgetni, annyi pénzt már sokkal hatékonyabban is fel lehet használni.

Ha csak valami gyors harapnivalóra vágynánk, bejönnek a képbe a szendvicsek. Egy szendvicssütő aranyat érhet, ilyen formában ugyanis a feltét sokkal kevésbé hangsúlyos. A megsütött zsemlében egy kis hagyma, paprika vagy tükörtojás megfelelhet a célnak, a szalámi és vaj elhanyagolható fontosságú. Amennyiben nem vagyunk oda a melegszendvicsért, a klasszikus májkrém a legelőnyösebb választás, egy csomag szalámi áráért fél kilót is kaphatunk belőle.

Természetesen az édesszájúakról sem feledkezünk meg. A csokinál sokkal költséghatékonyabb megoldás, ha az almát választjuk. Reszeljük le, szórjuk meg fahéjjal és kristálycukorral, és máris adott egy ízvilágában az almás pitére emlékeztető finomság.

Remélhetőleg hasznosnak bizonyulnak a fenti tippek.

Ha pedig túléltük a száraz időszakot, és a pénztárcánk újra vastag lesz, akkor sem érdemes elfelejteni ezeket a módszereket (el fogjuk), hiszen a „lesz ez még így se” mondás ebben az esetben is érvényesül. Jó étvágyat!

41 41 PB 2013 oktober.indd 41

2013.10.29. 11:23

AGYHABZÁS BALÁZS MÁRTA ESZTER

A SIKONDAI ORNITOLÓGIAI INTÉZET JELENTÉSE » AUGUSZTUS 3. HETE A sikondai gólyák kénytelenek voltak ezen a nyáron idő előtt melegebb éghajlatra költözni, hiszen lakhelyüket egészen más fajta gólyák foglalták el. A tábor területét elözönlő, eddig leíratlan faj szokásait, kultúráját figyeltem meg és jegyeztem le.

A fura lényeknek általános jellemzője volt a fehér kültakaró, és hogy szárnyak hiányában is furcsán, lebegve tudtak közlekedni. Nem egyszer repülési kísérleteiknek is szemtanúja voltam, főleg sötétedés után, ha nézeteltérésbe keveredtek a tábor egyik lépcsőjével.

Ezen kívül naponta többször felfelé integettek, ha egy bizonyos dallamot meghallottak. Mindez erősen a fellegek utáni vágyukra utalt, melyeknek elérését azonban testi adottságaik megakadályoztak.

A fura lények csoportjában valamiféle hierarchia is érződött. Ezt az eltérő színű kültakaró jelezte. A fehér gólyák között jelen voltak piros (továbbiakban senior) példányok is. Ők kis létszámuk ellenére is hangosabbak voltak az átlagos egyedeknél. Logikusan levonható a következtetés, hogy ennél a fajnál az kerülhet feljebb a ranglétrán, aki nagyobb tüdőkapacitással rendelkezik, mint a többiek. Ők, mint kitüntetett szerepben lévők, a táplálékból is jóval többet fogyaszthattak.

A faj táplálékának nagy részét egy világos rózsaszínű, buborékos ital tette ki. Persze, más folyékony tápanyagforrások is előkerültek az esti zenés szertartásoknál: aranyszínű, fehér habbal vagy kék, vödörben, szívószállal tálalva. Ezekre a sötétedés után kezdődő rituálékra, más fajok követei is ellátogattak. Általában egy emelvény tetején foglaltak helyet, a többieknél magasabban. Az őket övező távolságtartó tisztelet utalt arra, hogy nem a fajhoz tartoznak, ám távoli rokoni szálak összeköthetik őket. Távolról nézve némi hasonlóságot mutattak a homo sapiens sapiensszel is, de ezt csak további vizsgálatok után merném biztosan állítani.

A faj harmadik típusáról még nem ejtettem szót. Ők egészen sötétek voltak, és bármerre jártak, üdvrivalgással

köszöntötték őket. Ha egy afrikai törzs társadalmi berendezkedését vesszük alapul, akkor őket nevezhetjük a bölcseknek. A fiatalabbak minden kívánságukat lesték, a legfőbb céljuk az volt, hogy az általuk fölállított próbákon elbűvöljék őket. A megmérettetések célját nem egészen sikerült még értelmeznem, hiszen a fajfenntartáshoz nem sok közük volt. Inkább valamiféle szokatlan szórakoztatási módnak tudnám elképzelni. Persze lehet, hogy a párválasztásban játszik fontos szerepet az ilyen fajta erőfitogtatás. Példának okáért, mikor egy fél dinnyét kell elfogyasztaniuk, minél kevesebb idő alatt.

Ez talán a táplálékszerzésben mutatott ügyességüket szimbolizálta. Biológiai adottságaikat meghazudtolóan fejletlen fajnak tűntek, hiszen annak ellenére, hogy vannak mellső végtagjaik, sem azokat, sem más eszközt nem használtak az „étkezésnél”.

A társak közötti összetartás nagyon erősen megmutatkozott rivalizálás közben is. Volt példa arra, hogy a gondoskodó gólyák a szájukból etették társaikat. Érdekes volt megfigyelni, hogy a seniorok gyakran – sőt a bölcsek is néha – önként leereszkedtek a kisgólyák közé, és segítették őket, vagy épp ők maguk is végrehajtották a feladatokat. Véleményem szerint ennek is köszönhető, hogy a többiek szó nélkül engedelmeskedtek nekik, bármire utasították őket. (Csak megjegyzésként írom, ez sokkal működőképesebb társadalmi rendszernek tűnik – primitívsége ellenére is –, mint jó pár ma működő modern állam berendezkedése.)

Sajnos tanulmányomat egyelőre kénytelen vagyok kissé hiányosan befejezni, mert ez a fura faj pár nap után továbbállt. Jövőre az évnek ebben a szakában ismét figyelni fogom a környéket, és remélem, eddig megszerzett tapasztalataimat továbbiakkal is bővíthetem.

42 PB 2013 oktober.indd 42

2013.10.29. 11:23

PB 2013 oktober.indd 43

2013.10.29. 11:23

OSZD MEG A FOTÓIDAT, CSETELJ ÉS BÖNGÉSSZ KEDVEDRE TELEKOM LIKE DÍJCSOMAGOKKAL! Válaszd Like 300 díjcsomagodhoz a Net&Roll 1 GB LTE limitbővítő opciót, így 1 GB-tal növelheted adatforgalmadat!

1 GB LTE NET&ROLL OPCIÓ Ő LIMITBŐVÍT VIDÍJJAL A H S -O 790 FT IG P 2 HÓNA

www.telekom.hu

EGYÜTT. VELED A Net&Roll 1 GB LTE havi díj akció 2013. augusztus 1. és október 31. közötti megrendelés esetén érvényes. A 2 hónapos akciós időszak után az opció havi díja 1000 Ft. A Like díjcsomagok egyetemistaként vagy főiskolásként az aktiválás időpontjától számított 2 + 2 évig vehetők igénybe, egy diákigazolvány egy Like díjcsomag használatára jogosít. A Like díjcsomagok új havidíjas előfizetésként vagy Dominóról való váltással érhetőek el.

További feltételek: üzleteink, www.telekom.hu, 1430.

PB 2013 oktober.indd 44

2013.10.29. 11:23