OYA BAYDAR (TUR

Oya Baydar

TUDJUK-E „RESETELNI” A VILÁGOT?

Az ezévi PesText Fesztivál témája a „reset”.

A reset sokjelentésű szó: a 21. század lingua francáján, angolul lenullázást, beállítást, az eredeti állapotba való visszahelyezést, újrarendezést, élezést, helyretevést is jelenthet. A legtágabban használt értelme a számítógépes nyelvből vett újraindítást-újrabeállítást jelenti.

Hogy a „reset” témáját a koronavírus-járvány miatt választották-e a szervezők, nem tudom. De azt gondolom, hogy nagyon aktuális a szó újratöltést, újraalapítást jelentő árnyalata, mert a világnak szüksége van egy resetre. A koronavírus-járvány világosan megmutatta, hogy ez a reset feltétlenül szükséges. Azok is elkezdték megérteni, akik elzárták fülüket a vészharangok kongása elől. Mások pedig, akik eddig azt gondolták, hogy „a lehetséges világok legjobbikában” élünk, elkezdték érteni azokat, akik azt mondták, „lehetséges másik világ”.

A kérdés az, hogy képesek leszünk-e resetelni. Képesek leszünk-e ezt az igazságtalan, egyenlőtlen, háborús és kegyetlen világot leállítani, és egy új rend szerint újraindítani? Először is hogy állítjuk le ezt a rendet? És van-e megfelelő programunk, amit a történelem folyásába fel tudunk tölteni?

A reset szó azt is jelenti, hogy valamit visszaállítunk az eredeti állapotába. Melyik az eredeti állapot? Jó volt-e az az eredeti állapot, megéri-e ahhoz visszatérni? Honnan induljunk ki egy jobb világ alapítása érdekében? The theme of this year’s PesText Festival is ‘Reset’.

The word ‘reset’ has multiple senses: in English, the lingua franca of the twenty-first century, it means ‘to set to zero’, ‘to set up again’, ‘to cause to return to an initial state’, ‘to transfer to a different setting’, ‘to sharpen again’, and ‘to set (a broken bone or limb)’. Its most widely used sense comes from the language of computing, meaning ‘to restart’ or ‘to to set up again’.

Whether the organizers chose ‘Reset’ as the theme due to the COVID-19 pandemic or not, I do not know. I think however that its senses ‘to reload’ and ‘to establish again’ are really topical: our world sorely needs resetting. The COVID-19 pandemic has clearly shed light on this urgent necessity. This has become obvious to even those who have so far shut their ears to the sound of the alarms; and those who have so far imagined us living in ‘the best of all possible worlds’ began to understand those advocating for ‘the possibility of a different world’.

The question is: can we reset it? Can we stop this unjust, unequal, war-torn and cruel world, and restart it under a new order? First of all, how do we stop the current one? And do we have a suitable program to upload into the stream of history?

‘To reset’ also means ‘to cause to return to an initial state’. What is the initial state? Which one is it? Was it good? Would it be worth it to return to that initial state? Where do we start, and how do we go about establishing a better world?

CAN WE RESET THE WORLD?

by Oya Baydar

A koronavírus-járvány első napjaiban ezt az égető kérdést reményteli módon tették fel. A „semmi se lesz már a régi” kliséjének keretei között pozitív válaszokat igyekeztek keresni. Ahogy teltek a hónapok, a kérdés és a válaszok is elvesztették elevenségüket. A vészmadarak „semmi se lesz már a régi, minden még rosszabb lesz”-kliséi, mint amilyenek az enyémek is voltak, egyre jobban elterjedtek. Nyilvánvaló, hogy a helyes válasz megtalálásához időre, alkalmazásához pedig bátorságra van szükség. A nagy kérdések nagy válaszokat igényelnek. Vajon az emberiség meg tudja-e adni ezt a választ?

Lehet, hogy túl pesszimista vagyok, de jelen feltételek között nem tartok lehetségesnek egy új, tiszta, igazságos kezdetet biztosító resetet.

Amikor a 19. század közepén Karl Marx a Tézisek Feuerbachról 11. részében azt állította, hogy „a filozófusok eddig megelégedtek azzal, hogy különbözőképpen értelmezzék a világot, pedig a valódi feladat az, hogy megváltoztassuk”, akkor egy reset-javaslatot tett. Míg addig a történelmet kritikai szemmel nézők mind megelégedtek azzal, hogy a fennálló rendszerre adatként tekintsenek, Marx a rendszer leállítását és újraindítását, azaz resetelését javasolta. A világ megváltoztatását úgy képzelte el, hogy megszünteti a kapitalista rendszert, és a helyére új programot tölt fel.

Meg lett próbálva, de nem sikerült. Hogy azért, mert az új program az alkalmazás során összeomlott, vagy mert a történelem processzorában volt meghibásodás, esetleg a program szoftverhibái miatt, netán a megvalósítók hibájából kifolyólag, nem tudom. Amit tudok, az az, hogy ha nem tudjuk leállítani a rendszert, és ami még fontosabb: ha nem tudjuk a ma mentalitását és ennek a mentalitásnak a hordozóit, a kormányzatokat megváltoztatni, akkor minden még rosszabb lesz, mint eddig volt.

At the outset of the COVID-19 pandemic, this burning question was posed in hope. Within the constraints of the cliché, “Things won’t ever be the same again”, positive answers were sought. Over time, the question and the answers provided became less and less enthusiastic. Clichés like “things won’t ever be the same again, everything will be worse”, repeated by doomsayers (myself included), were becoming more and more widespread. Obviously, finding the right answer takes time, and implementing it takes courage. Major questions call for major responses. Can humanity provide such a response?

I may be overly pessimistic but under the present circumstances, a new, clean and just ‘reset’ strikes me as unfeasible.

When in the middle of the nineteenth century, in Note 11 of his Theses on Feuerbach, Karl Marx wrote that “[p]hilosophers have hitherto only interpreted the world in various ways; the point is to change it”, he was advocating for a ‘reset’. Whereas other critics of history had all settled for considering the existing world-system as data, Marx’s suggestion was to stop and restart the current system, that is, to reset it. He envisioned the world be changed through bringing the capitalist system to a halt and ‘uploading’ a new program instead.

An attempt was made and failed. I do not know whether it happened due to the new program’s collapsing during initialization, due to history’s PCU failure, or maybe due to the program’s software rot or to user error. What I do know is that if we cannot stop the system running, and even more importantly, if we cannot alter our current mentality and its purveyors (the governments), then things are going to get even worse than they have been.

Az Egészségügyi Világszervezet elnöke még egyszer megismételte az első napokban tett figyelmeztetését. Ha nem lesz nemzeti egység az országokban a járvány elleni küzdelemben, ha továbbra is hiányzik a globális szolidaritás, akkor a világ megosztottsága aggodalmai szerint tovább fog nőni. Az optimisták, akik az első napokban abban bíztak, hogy a járványnak lesznek pozitív hozadékai és fel fogja függeszteni az országok közti háborúkat, torzsalkodásokat, az országok versengését és egyet nem értését – és ezek az emberek a világ tiszta és jó emberei – hamar megértették, hogy tévedtek. A háborúk nemhogy véget értek, még jobban felizzottak, az ENSZ fegyverszüneti felhívására senki sem válaszolt, a szuperhatalmak, mint az USA és Kína még jobban belevetették magukat egymás rombolásába, démonizálásába, és egymás gazdaságának aláásásába. Az országok és a kormányok máris azon dolgoznak, hogy amennyiben a COVID-19-re gyógyírt találnának, azt ne az emberiség, hanem saját népük – és ezen belül természetesen a felső osztályok – használatára és életének megóvására biztosítsák. A vadkapitalizmus ökölszabályai még keményebb formában érvényesek, mint a járvány előtt.

A globális katasztrófát nem lehet megakadályozni a rendszer resetelése és egy jó program feltöltése nélkül. Hogyan fogjuk resetelni? Ez itt a kérdés…

Szőllőssy Balázs fordítása

The Director-General of WHO has reiterated the warning he issued at the onset of the pandemic. His concern was that if nations fail to unite when it comes to tackling the pandemic, then in the absence of global solidarity, the world will become even more fragmented. The optimists of the world, pure and good people who at first hoped that the pandemic would generate an increase in donations and would persuade countries to put aside their wars, scuffles, rivalries and disagreements were soon made to realize they were wrong. Not only did wars continue but they even flared up; the UN’s ceasefire appeal remained unactioned; global superpowers like the US and China have upped their efforts to destroy and demonize each other and to undermine each other’s economies. Countries and governments are already working to ensure that if a vaccine for COVID-19 became available, it would not be used for the benefit and protection of all humankind but for those of their respective nations, and of course of the higher social classes in particular. Predatory capitalism is alive and kicking, and it is kicking even harder than it did before the pandemic.

Global catastrophe cannot be averted without resetting the system and uploading a good program. How are we going to reset it? That is the question…

Translated by Adam T. Bogar

Oya Baydar (1940) török író. Kötete magyarul: Macskakaparás (2012). Oya Baydar (1940) Turkish writer. Latest novel in English: The Lost Word (2011).