A Fény üzenete - Manicheus szimpozion - Úny, 2004

ﾃ：,ry ri7erlets

A,Iani c/seu.roruk.rqgo Kery ﾃ｡L rrler/egcebert

,,S7ellenlálek királjla, te nag' örök, eleuen, kinek hitenárÍelábredt,bennednöuekedjen.

Ve7.esda7t, ki rzagaindul útraeltökélten, ai iga7 ösuán1en.', te ue7qssed bé kességbe (N,{anicheushimnusztészlet)

Manicheus szimpozion Űny, 2OO4.április 23-24-25,

A szimpo zion előadásait könyvúnk az elhangzás sorrendjében tartalm^zza, A szimpoziont Pap Gábor művészettörténészreflektáló előadása zárta.

E]nökölt:

AczéI Zo|tán, a Pelikán l(onferenciahely intendánsa.

,Tadorz, b,gyo s7ó, amit kinondok, ualóbané/.Tudon, h,gyo bölcsesség mefuetnegrylila lelkernben,csak akkor uilágítbatál eltölti ésbeteljesedik uánítanaknekem,nell a s71uemet iratból) nöuekedhet bennem, ba a{ kin1ilatko{atom...',(rás{eta Kepbalaiatíműrnanitheus

3

'tffiiff'

Béma-únnepi szettattás (Tutfán, század) ésfels7abadítására ésirza a Fén1megtis71ítására Wtuális étke7és

,,4 lenÍiafenti basonmása,

ésaJiüi a /entihasonmása, mdtli Íe/jesii/jenek',, hogyai egyetlen ([ahu/a Snaragdina)

Bevezető előadás Íxa: Hé4l Péter E/őadta: Budah,iry Éua

A magtarSryntKomnapantokrátorkepea Féryfiikkal

Tis{e/t Vendégeink!kdues Je/enléuők!

Szimpozionunk elóadásai -mint azt a cíntek is jelzik- a régmtitat idézik. Ezétt is fontos elhangzásuk elótt beszél-rrünka miértekről. Hisz közismert a Biblia hatására elterjedt intés: ne nézzen r.issza' aki nem akar ',sóbákánnyá,, váirri! Á Lectorium RosicrucianuÍn melvnek konferenciahelvén eiőadásainkat tanjuk _ szintén óv a mult szakadat)anemlegetésétót. Például ,,Áz egvetemes ösvén\.'' című könl.r'ben ezt olvashatjuk: ''Áki. ..állandőan a metafrzrkaimúltban .'.keresgél...,az mtndtg zsákutcába kerúl, s ráadásul múmrát csinál magábő|.,,Így utal a könl.v pl. a szabadkóműl.ességte,meiy ,,kővé dermedt'', s ,,kimondta maga fóiott az ítéletet,,. a rózsakeÍesztes Vunnak oh,an ezoterikus szakmunkák, melr.ek ugYanezt a ,,1<lfáradást'' t.mpulzusrais vonatkoztatják. A Rózsakereszt Iskolája azonban életteltanúskodik magfuóL. S a múit kérdéseir.elis szembenéz. A.z előbb említett mű\'et ldéz,ie:,,A múltra csak akkor szabad visszatekinteni, ha az ember a múlt aIapjaitésdlcsóségéta jelenben is felrsmen. Ezt nem akar tanulnj' a multbóI, azt ielenn elődcrnk gl,akran hangoztatott lirjelentése:,,Aki megbünteti a jö'-ő.'' Nos, kedl.es vendégelnk,,,A Fénv űzenete'' című szrmpozion ielenben átélt felismerésekreépít.A Jézus l(nszrusból sar;adt igazi kereszténvségapostoli örökösé_ természetesenaz ember nek tudja NIáni ésmanicheus hívei vallását. '\ ielenben követhető jelen állapotának megfelelóen _ mjnd,az,mit NIáni' Jézus Iirisztus apostola Fény-vallásában meghírdetett. i<ülö.'ö."., is fontos t1sztázli ezt ^z identitást a I(árpát-medence lakóinak. VoIt erre törekrrés máskor is. Például a' 1'9, században, mikor a Kisfaludv Társaság ösztönzi a rudománv és műr,észet képviselőit a kör',etkező kérdésekmegválaszolására:,,N{aradtak.e a Ég1hitnek''' s állt.e eleink régivallása valamelv s milv viszonvban a fenn s -!1y.'uo-ai hellén mrtológiávaI, a pátszízmussal, a manicheizmussal, úgy szkíták és hunok vallásá" val''.?'' N{indezekre t..'.é,,.,", igennel rudunk válaszolrri, s a szimpozion e\őadásaiban e&Y-es' részkérdésmegközelítésére}jsérletetiS teszünk. Tudjuk, hogy ezen terii]et a 20. ,i^,^áb^, sok kutató elmét vonzott. Nlűveiket _részben- ismegük és idézzik. Á

szimpozion előadásalnak jobb követhetőségét szo\gá|ő fuzetecskében szakiroda\om-ajánIőt is találnak. Bevezetőnkben csak néhány, átfogó gondolatra SzeÍeménkutalni. a magyar,E,gy részük a teozőfia Á Iiárpát-medence legnagyobb léiekszámúnépessége szer.int - így Rudolf Steiner szer.int is - a Turáni Á1íöl&ől érkezett.Innen indult ki az lránt nép.,opo,tt"i eg1..,tt.Az kánlak délre vándoroltak, S megvetették a perzsa kulnrrkorszak a aIipjait.. Irán és Turán hatca;:.őI számtalan mrtologikus elbeszélés tanúskodik. N'Íaga Turáru A1fö|d is Belső-Ázsia ésa Iiaszpi-tenger között részbenvalóságos, sok r'onatkozás. része. ban mrtologikus he|vszín.Innen szakaát kr ésl.ándorolt nr'ugat felé a mag1'arságegy Íg1 é'th.tőib is, ha mlnd az iráru térségmlnd a I{árpát-medence népeinélmegfig,velhető ,*:gy^n^,a küldetésrudat. Sterner úr beszélt 191.1 novemberében Dornachban arról is, o-olt milven SzeÍepjutott a pusztai népek életébenSzkynánosz nak, a hatalmas bölcsnek. Ő u,, ki S,kí,iu.,,w.ppéá ',óriási szellemi erejéveihatott'' az ott áwonulókra, rnég,,évszázad. elsősorokkal népén"k,zéti,órődása után is''. Iiözrudott a l(árpát-medence lakói között, ban a ,,'^gy^,ok, kunok, 1ászok, dahák, szikulok néphagyománvában élő szkíta-hun.avaÍmagYaÍkonnnűtás _folytonoss ág- vállalása. Rudolf Steiner idézettbeszédébeneg\-enesen a jör,'őben is a magyarok misszióiának szellemi vezetőie í$.-fogul-"z: ,,Hogv s'rya"''o'' lesz, mint lehetőség,teménvségma is é1ebben a népben''. Á hunokkal kapcsolatb"n l"dig íg1.beszé1:,,.,,a Íómai császárság a kereszténységet ái"kított"' hogv az uruformizáló elvet legyőzhetetlen kulsó szerv ezettéés világhatará.-a elértek. Á erővel rudja képviseini. Ébu"'' a tekintetben a 4, századra már sok mindent gnosztikusokat mát csaknem teljesen lrrírtották, ugyanezen sors érte a manicheusokat

I(eleten. Akik pedig ezek közril Rómába menekültek, a legszörnyrrbb trldözéseknek voltak kitéve. Megjelent a hetézis, az eretnekség fogalma' és kiírtottz az embeiség legnemesebb szellemi impulzusait. ...a népvándorlásnak ezekkel az altÁmanlkus törekvésekkel kellett felvenni ahatcot.,, (Zárőie\bin meg1eg,vezzik,az Áhnmán iráni és a m^gv^ÍÁrmány szó teljes hangalaki ésfogalmi azonosságát.)

Mikor a népvándoriás erői _így u hunok képviselte erők is_ küldetésüket betöltötték, úgy a 8. század tá)án \urőpában ,,Iángralobbant a Szent Grál fénve''.Ekkor jeientek meg E,urópa sztnpadán az Árpád magvar1unak nevezett ősernk. Európában ekkor ők képr'isel& a manicheus hitet, míg I(özép-Azsiában a Góbi sivatag pereméig visszahúzódó iráni és ótörök népek' kik magukat leggvakrabban ujguroknak nevezték.Róluk is megemlékezűnk, ha csak töredékesenis egv előadásban. Á Iűrpát-medence lakóinak helvzetétévezredekenát meghatározta ,,közbülsó''jellege. osszekötő volta. E,zértis idézhetjükszemléletespéldakéntaz ősi hermészibolcsességet. Á ,,mint fenn, úgvlenn'' hermészielve a fóldi ésa szellemr közotu kapcsolatteremtésősi szrmbóIuma. I(ét, egvmástól elválasztott, széiső helvzet úira osszekapcsoiása,a kettő közötn közvetítés. Vízszrntes síkon ugvanez a napkelet és napnr.ugat közötu kapcsolat képébenjelenrk meg. A vízszintes és az égi-földi közötti függőleges egv keresztet alkot, melvnek talákozásí pontja, a középpont. E,bbőI az uj, a szellemhez emelkedő éiet,a való<]r közvetítő, Hermész, a fény'-lelketelhozó, ^yagYa l{nsztus fakad. A marucheusok ezen elvet a FénvesJézusnak nevezték;megkűlönböztefve a történelmi JézustóI. Tis71e/tJe/en/éuők!

A l{árpát.medence lakói történelmük során -sorsukból adódóan. számtalanszor vették váliukra ezt aketesztet. olvkor fudatosan, olvkor rudattalanul'. .. taláLkozásípontjakéntmrndig is ott élt eszmeiségükbenmrndkét,az A kelet és a n}"r'rgat idők folr'amán egvmástól olvkor eltávolodó, majd újra eg'máshoz közeledő világ és ezek között közvetített. I{apcsolódási pontként, középpontként szolgáIt. E'zek távolodásakor a kettő űtközópontjaként, az elientétekcsillapítójakéntállt heivt a kétségekvilágában, majd a közeledés időszaka'iban a szellemi emelkedettséget'a kelet-nl'ugat vízszintes stk1árőI az ^nv?tgésa szellem közötu fuggőleges lrányra emelkedéstélhettemeg.

Ez utóbbi emelkedettségrekét jelentős példát is megemlíthetunk;bár a nlrrgatr gondoIamtágra számtalanszor ébresztőleg hatott a ta|áLkoiás kelet szellemiségévei.Az eg1'.ikrlven n^gv jelentőségűpillanat a keteszténységés a keleti tanok, például a buddhizmus között Mani tanarban vltágozoft ki. A magyatság ősvallásaként a mai napig is él a hag,vománl,ban a marucheizmus Számos jele és ismetete, csakúg' mrnt a jőva| a kereszténvségelőttre visszanlúló szintén keletr, ,'égberagadási''beavatási mrsztériumé.Legendák' népi díszítő elemek, nveivi kifejezések' zenei motjl'umok és a köznapí gondolkodás is tanúskodnak erről. Ezek kittásáru az idők folvamán természetesen számos prőbákozás r.olt a t,3zze\vassal módszerétől kezdve a felhasználás általi beolvasztásig. Néphagyománrrrnk tehát a gnosznkus szimbólumok kifogyhat'atf^fl tárháza, Tuia)donkéPpen ez az a terúIet,ahoi a Iolvtonosság legrnkább megfig,velhető,bát a szellemi jelentéstartalomidőrőlidőre elr'eszett. hogy ^,tái újra megel"o'".'"d1.''. Korunk aktuális feladata, hogy ezeket a kőzl'etlen formákat újra szellemi tartalommal töltse m"g. Ígr' még mJglévő ,,á["-i toijtntu.n többek között ennek a héwégirendezvénrünknek ís ez a céIja. az ezerk]Egv újabb, nagv jelentőségű taláIko zás a nvugati éskeleti gondolan'ilágközött L"nc)'ázas évek végén,a teizófiau mozgalom és az antropozőfia kialakuiásával kezdődött, melvek szeilemr teklntetben magalapozták a Lectorium Rosicrucianum munkásságának kibontakozását is' Ezekben u' időkb..' NÍagvatország az említett mozgalmaknak igen

komoly bázjsa volt. NÍegemlíthetjük azt is, hogy Rudolf Steiner igen szívesen emlékezett gyermekkorának arra a szakaszára' melyet egy m^gy^r falucskában töltött. I(ésőbb, előadásarval gyakran visszatért hazánkba. Ezekről jegyzetek készültek, melyek rna rnát könw formában mindenki számár'a hozzáférhetőek. 1909-es budapesti előadásat A rózsakeresztes szellemtudománv címmei jelent meg. Áz újkori történelem folyamán számos más' kevésbéismert, vagy elismert péidát is említhetnénk'mrnt például I{őrösi Csoma Sándon, aki a magy_arságeredetétkut^r'ra az addig elszigetelt tibeti világ feié a XIX. században kaput nvitott a n\,.ugatszámáta, megalapozya ezze\ az ernlített századfordulós kelet-nl.ugad mozgalmakat. Reformárus hite mellett buddLusta Szentté ^vatták. I{őrösi Csoma Sándor az ujgurok földiének felkeresésétis már nem tudta. Ám a runhuangi ,,Ezer Buddha Barlang_ számba r,'ette,de megr,-aiósítaru templomok'' manicheus tekercsei a 20. század elejénszintén egy magYaÍutaző, Stein ÁuréI kozreműködésér'elvá]nak ismertté. Á különboző rózsekeresztes' szabadkőműr'es és al}iímistakeresőket és csoportjaikat is találhaquk meg. N{adách a nemzet számos nagy Személviségét megemlíthetjük. Iiözött Imrét pl., kinek mű',.e,Áz ember tagéüáia Goethe vagy Dante fő műr,'ei'''elegyenértékű.

Az esszénus er.angéliumokatúira megeler-enítőSzékelv E,dmund neve ma rnát az egész l'ilágon ismert. Az tásat áital napjalnkban újra feifedezett Hamvas Béla pedig nem csak kortársa volt a Lecdrium Rosicrucianum alapítóinak, hanem eszmei rokona is. Számos mai, hazai rnozgalmat vagy szerzőt tehetnénk még vizsgálarunk tárgvává, melvek a gnosztikus, manicheus rndíttatásmezsgyéjénjárnak.Iii rudja' meddig sorolhatnánk még a péidákat,de erre taián itt, most nrncs is szükség.

Indokolt r'.iszontmegvizsgálni, hog}'a megszabadulás tana iránn nagr'fokú nvitottság és amelv nap1arnkbantapasztalható hazánkban, milven táptalajból fejlódhetett ki. érde}<lődés, \raion milven ielentóségge|bu az a ténv, hogy e nép ósi szrmbólumát, a Szent Iioronát záIogát, máig úgv t^Ítjasz^mon,mjnt a Fénv beavató eszközét, felemelkedésilehetőségén'ek kaPcsolatteÍem. közötu mlnden világi hataiom felett áiló isteni szrmbólumát? A földr éségi tés fontoss ága vajon találkozik-e a kelet-nl'ugat közötri közvedtő szereppel? A hermészr küldetés vajon mennvire megvalósítható eg,vnép éietébena dialekakus történelem folvarrrán? E'zt a hétvégéttehát megpróbáIjuk annak Szente]ÍIi,hogv áttekintsünk néhánv manicheus eiemet, melvek aI{Árpát-medence magyarságánakkötében fellelhetőek. Ezt az ts rndokolia, hogr' ezekról néha még kevesebbet rudunk' mint a világ nílsó szegletében fennmaradt gnoszdkus, ezoterikus hagyatékokról. Pedig itt l'annak körulöttunk, saját örökségünk kincseit képezlk. Jól kell tehát gazdálkodnunk veliik.

Kedues I,.eidégeink ! Kedue.rB arátai nk! Á l{árpát-medence hagvománvait vizsgálr'a kiemelten szeretnénkutalni a hitélethagyománvaia. Áz itt éió hunok, avarok s más rokon népcsoportok tárg1'i emlékei kereszténv jelképekben gazdagok. Ilven például a számos kereszt a sírleletek között (a nr.ugati kereszténvségfelvétele előttről!). A halott-rítuáIékhozkötódő emlékek köziil feltétlentii említést érdemelreeka kóbabák, az éIetvizét tattaknazó serleget mel1kasuk előtt tartó sírszobrok. A közös seriegből ivás szertartása is megjelenik majd a kereszténYségbenis.

Jelentős eiem a kettősiélek-h.redelemv^gy-a teÍemtéSÍőlés a sátánról, mint démiurgoszról alkotott gondolatok stb. ,,Hiedelmeihez'' a nép sokáig képes állhatatosan tagaszkodni.

Erdélvben például a?,O. század elején egvházi és világi ton-énv tiltja be ahamvasztást. Á nép mégisragaszkodott hitéhez,hogy a usztulrri vágvő lélek számára nincs véglegesbukás' ',Á csil1agokatőrző Isten'', ,,A tílzzeItisztító igaz Isten'' színe elé,,{szön által'' keillépru.

10

E néhány példa is jelzí, milyen tátyban keresendő e térségvallásos indíttatásának gyokere. A buddhizmus' az Aveszta-hit, védikus és manicheus elemek tukröződnek a hagyományban. Ításos források is megerősítjk ezt. Pétdáui Áho. fejedelem családját 895-ben Photius bízánci páttiarchz nevezi manicheus etetneknek. S valóban, az ezidőben feltárt sítokban megtaláItak a manicheusok egyetlen' kedves játékát, a sakkot, s a kiilönösen SzeÍetett kék gyurű-köveket. Ibn Ruszta 930 t$án lga, hogy ,,a ma'gy^Í.ok tűzimádók''. S mikot 7228-ban etetnekeket kutató bizottság jáqa EúéLyt, Káld falu határában ,,Gyertyá. nos,' tegőstól ,'ismetetlen betűkkel rótt írást'' koboznak eI. ',Legenda Elexi',-nek nevezte.

Ez pedig a nyugaton is elterjedt Buddha-legendacsopott gyongyszeme, mely úgy tűnik' manicheus közvetítéssel jutott Nyugat-Eurőpába. Etdekes ósszecsengés, hogy a vatőszínű rovásírásos könyvet épp lűld falu hatfuában taLáI1ákmeg az rnkvizítorok. Máni a petzsák áItaIhamzrosan elfoglalt Pártus Birodalomban született ' ap1atévénősi káld nemzetségből.

Sok történelmi, régészea,népnjzi kutatás etedményéreutalhatnánk még. De a teljesség igényével egy rövid elóadássoroz^t flem léphet fel. Igy nem lehet céIjae szrmpozionnak sem. Célja viszont, hogy }viánit és tanításaítaz előadássorozat szellemi középpontjába állítsuk' mint meghatározőt a tétségvallási hagyományaiban. Máni,Jézus l(nsztus apostola' kit I(eleten a Fény Buddhájaként tiszteltek, a Fénytermészetrabságát és megszabadítását tanitottz. Felébredéste,ébetségreszőKtotta híveit. Mesés nyelvezetű írásokban tárta etéjüka két természet létezésénektanát, ahátom idót s az Áldott Fény kuldötteinek fátadozását a sötétség elleni harcb^n. Úgy érezzúk,mrndez megnyilvánult térségünk,a Káryát-medence hagyománykjncsében is. S ahol a világosság egyszef fellobbant' oda vissza is tér.

Mindezen gondolatoknak szenteliük előadásainkat.

BudabáryEua: LiliomosFöldaryla

11

(

,Ájő pás7tor,, q alkotása Blaskó Sándorsgobrás7rnűué

T2

Manicbeus töredék

,,En,fuIáni, aposto/a.,' Knsrylas Istenakaratábó/ Jéryts ('\,ÍáruE,lő er'engéliumábói)

Máni élete'egyháza, a fellelt források. emlékek

Mรกni (l ilaan, sv<aa)

Á bevezetőben elhangzott^k^tköven-e lr,Iániéleténekésművének rövid bemutatásához fogunk. Szeretnénk viszont jd'eznt nem szándékunk a több, egymásnak néhol eilent is mondó é\ettajzíelem között sorrendet feIál]ttaru.Még csak nem is törekszrink a Mántkutatás és hagvomány egészétfelöielő előadást tartanj. E,lsősotban azétt, mett Jézus Iiriszrus Apostolának igazt nagysága nem dialektikus, evilági megnyilvánuiásában re1lik. Á történelmi N'Iáni,éPP úg]',mintJézus I(riszrus vagy Buddha, azt jelzi, hogy a Fénv ktildöttei időről ldőre alászálinak sötét r'ilágunkba. De lénvegük nem a testetöltöft alak, hanem a .

Sosem váItoző, örök és d.sztaszeile.. Így közeledűnk NÍáni életéhezjelen előadásunkkal is.

A nap r.égénpedig mindezt egY r.etítettképeselőadásban újraösszefoglaljuk. 'n.Iániéletérőlszólr.a idézzik fel Eiő E,vangéliumának e\őszavát: ,,Én,,\.I,jni,aiIgaryág',1$tinak _ Aki nindijrökk'é é/éslétejk, aki xlindenekelőtt uolté.rminden do|gok után is /éniyi Jbg * ukibő/ srylrznaiornis -, Islenek akaralábó/ Já"rys Kns{as '4posto/a.

IÍinden, anti létrejött, tisminden, arni nég létryön, a.; ő ere1eri/ta/ /éte.jk. Be/ő/es1árrnaiom, tísai o akaralábo/uagyok.,, NIáni r,'allásoseszméktőlgazdagon áthatott körnvezetbe születrk a. 3, század eIe1én,21'5ben r.agY 21ó áprrlis 1.|-éna Parthus Blrodalomban' ósi Iiáld nemzetségben.Bár származá_ sát is többféleképp említik a források. Ápia, Pattak, az egytk gnosztikus keresztelő, feltehetőleg mandeus kereszténv szekta taga. Párktlát 226-ban foglalják el a dél-iráni perzsák. Am mrndez a még gverek Nlánrra btzonyára kevésbégyakorolt hatást. Hisz kora ifjúságátói fogr'a belső küldetéséneka megvalósításárakészült. 12 éves,amikor Szellemlelke először nvilatliozik meg szárnára. Egi ikerpárja szóI hozzá. Majd 24 évesen, egy másik kinvrlatkoztarás után megkezdi a Fénv szo\gáIatábaállított apostoli működését. Azaz Isten üz eneténekkrnvilatkozt^tás^t. tanításaésnem utolsósorban szeméiveaz akkori világból mély döbbeneNÍáni íeihír,'ása, tet váltott ki. Á viiágosság követe l.olt, a Gnózis nagymesteÍe,de ugyanakkor gvógyítő, író is. Perzsiábana1'1. század köriil NÍárumint festő ismetetes. műl.ész,festó és tehetséges Eg1részt sok barát és követő vette körul, másrészt ellenfelei megsemmrsítő g1ri1ölséget zúdítottakrá. ba a tanítóter1es{i:akik ha/lgayák, aiokrésrysillnek benneésörülnek ,,Íg,,n, eia bö/csesstige/is, ba//attjn.Akiknek a3onbat ő idegeua1ok nem/e/ik tjrönilket bente,ésnemis t,/Ú/ík befogadil.Akár l ane1l ienki e/ő/sincs ttibbérqÍw. A látó lát1a a ai egíJ.abastíbbó/tjradó tííifárye, nelet említettem, ígl uan ei a kiryi/alko{atott bölcsesstige/is.,' nern.

Pottl ris3on| Jéryt, ane/1eta hasáb áras{, a uak olvashaq uk N,Íáninakeg1-tanítvánnvalfolvtatott párbes2édében. éshisryk a wlágosságkervsdében, Egv töredékben hasonló gondolat szólal meg: ,,Fe/ismerern éleÍet ajándéko.i miue/a le/kent ennek a nss1gtiikriiiődése.S minden é/eteta ane/1 a ui/áge3yetennek I,,ilágosságtáp/ál.De a uakok nen ladják e{ megérteni,,, N{áru tanín.ánvokat ki.ild N..rrgat felé, ő maga pedig az Indus r'ölgvébe ut^z]k. Fáradhatatlanul hirdeti a két természetetésa három időt. Hirdette az emben lénvben lévó isteni elv Nem egvszerűen jámbor, istenfélő élewitelt, hanem fe\szabaditásának szükségességét. ter'ékenvközreműkö déstaz istenten' megvalósításában.

212-ben r.isszatér,hogu- hódoLatát fejezze ki az új uraikodónak' I. Shapurnak, akitől a Perzsa Birodalomban. Csodálatos munka vette engedélvt kapott tanának ter'jesztésére kezdetét.Ez a vlszáIvmentes' egvetemesr,'allássok követóre talált. A Szent Egyház, ahogy ő ne\rezte,egészPerzsiában meghonosult.

Nem lenne pontos NIáni vallását hag},ománvos értelemben térítő r'allásnak rievezru.

NIáni nem volt hí'"'e az erőszaknak. Am elhir'atottsága rudatában vallotta, hogy ha a akkor o/1anai ruint a tű7, ne! egy rqti, nie/őttnégtouábbadná, böIcsességet ,,aiember a sryutíbe

rne/1afabasábon beliiluan' nem hasábjiban is1elenuan.Afa elégatűiben.fuÍagaa tűryaha aryonban, /átbató.ArntgaJát tű77enem uetjiik,addiga báiban nenpis/áko/ aféryt,hisryn nagiból aJ.atuskóból Llganzgya bö/ctesség nem n1iluánulbatmeg De egl egífahasábbóláradófen1ai.eges\bá7at beuilágít1a. srytntryad, ne/1 aienber s{uébená/. ojan, akára t;űi ne! nerrt/áthatónirtdaddig ntgafában re1tue run:JárryeésporrpQa a sryubenre1tőryk'Aru ha ai aionban a köuetkeiő tula1donsá3a A bölcsességtek embertanúskodikaitgaryágn/, akkor annak ponpája sokak sryme/áttára ésfii/eballatára n1i/uánua/ó /esi" I. Shapur után nagr'on megváltoz)k a perzsa királvi udvar légköre. N'Iáninak meg kellett jelennie eg1 bíróság elóm' amelv a peÍzs^államvallás elárulásávalvádolta, majd halálra ítélte.

Erre kb. 276;77.ben kerülhetett sor. \,agY Bahram ktrálvsága alatt, vagv más legenda szer.int Chosroes szaszanida klráIv elevenen megnlúzztta. A magYaÍhagvománv szólásokban ezt őnzte meg. NÍások szer.intkereszthaláit halt, mrntJézus Iűiszrus r.agv Iűisna.:\ \.ilágosság F'gvházának manicheusai elveszítettékr'ezetőjűket' Am bizon.s.árasokan voltak már, kil< teliesen énettéka Homálrák sorait: ,t1sryretet kiniJa, aki őt lekiildte ballgatottt1auára, éssió/t ho11qa, A íökéktel ernberkö1e/edelt. tryiry nege/ent, ;1 uilágosság S a tilágosságbejeire uerytiőt. /án haig1iitt.

I w/ágosságkiildam ringysryme,,, l a u /á3o sstig 31, e e / ke di k n fe fuy lvÍáruE'gyházának elterjedtségea Iiephalaia részleteibőlis kidenil: ,,Reménvem elért a keieu világi$, és a lakott fö1d minden heir'ére.észak felé csakúgr', mint délre. Egyetlen elóttem járó apostol se tett ehhez hasonlót! ...E.gr'házam el fog terjedni minden városban, evangéiiumomei fog érniminden országot''' N{áni összekötotte a l(eletet a N1rrgattal,Buddhát a Gnózissal,Zatatusrsa dualizmusát a egvistenhitér'ei,ésegvetlen szellemi mozgalommá olr.asztottaóket' kereszténvség Léte utolsó pillanatait egvházának szentelte: a szellem lángsát továbbadta legközelebbi társainak. Ezeknek egyike, Sissiruos \ett az utódja, őt váIasztották a manicheus közösség \'ezetőiétil.Áz utódnak ezze|a személyeskijelölésévelállandósulhatottésmég 1000 évenát fennmaradh atott a szellemr hierarchia. NÍégéletébenkialakította NIáni ezt a hierutchiát. Ő *^g^ állt az Egvház élén,mint Jézus I{risztus.apostola. I{özvet-Ien mellette a 12 tanító' mag1sztervagv_mushe szolgált. Á |ámborlelkűség fiai. N,Íindegr'rkükoldalán a Nap által megvil ág;tott tudás hat fia á|]t. Á 72 dtakónus. Ezeknek a püspököknek az isteni eime öt gyermeke segédkezett,a 3ó0 febigvázó vagv ptesbiter. NIáru egvházszen,ezetébenis rukröződik aTan. Á tökéletességkörét a 3ó0 felvigyó'zó jelképezte.melvnek ötöd részea72 drakónus száma. A 72 dl^kőnus körul segédkező 5.5, isteru elme szüIte ,,$}.€ r mek'' Ínag^^ haihatatlan Ember. Á negvedik kör a kn.áIasztottakAz ujjásztúetem, drcsóséges-pentagram. ból állt. Őt. mint prédikátorok' dalnokok, íÍók vag,v fordítók lánák el nsztségüket. Az ötödik kört a katekizmus tanulói, a belátás fiar ésleánvar képezték.lvláruÍól is följeg1ezték. mint Jézusról, hogy kovetői között sok volt a nő.

Szar.aik és tetteik megérintettékaz embereket ' ésahol a felsőbbségjó rndulattalviseltetett lÍántuk, ott manicheus közösségeket alapítottak. Perzsián kír.ril fénr,'esnindöklésbe szeretet vallása''. :bo t.or"l már elteqedt Sztiában, Észak kezdett az ,,érd,eknéIküIi Árábiában, E,gyiptomban, Palesztinában' It-is-Ázstában, orménvországban, a 1. század elejénetériRómát,Daknáciát majd Galíciát ésSpanvoiországot.

t1

;g4

ffi,*

l;1} trSr"*]

I(apcsolatot sejthenink a bogumilokkal, akik pedig a katárokkal voltak testvériösszeköttetésben. minÍ a ,,Btir a katárok tana inkább a Hermés{ talajban g1li)kererytí,ag)a|xa<a cé/k/kesíteÍte, rnanicheiwils a |lag)/, manicbeus Íestuéreket, A benneÍirynusképúse/ia fhit1Jiai tis{aságot. A ua/ti tudatos,poiitiu elbúuilryisrasiő/ít fe/. Időnként Jbrradalnasíttíualóságra, ai a/antas terrnésrytÍő/ bogye3á/ta/aienbeiségfery/ő baiáját rámutatni a terrnés1et nai1elenségéxek gorusryágára s{ikséges a1onbanrylkor a fgye/me{etés, anná/ tisryábbanállítbassltkai emberektudata e/é.Eppo/1 sry)kséges a Hennes( Cnó{s és hogylétteni/eÍiink a metn1eienbeiséghata/nasrnunkaterillen.Kiiuetke3é:képpen, lLáni Gnójsa uglana{ a< utaÍmutal1a,rnert egya1ontöry- bq.tásai,,,A fenÍigondolaÍokat Jan uan a WjckenborgbAi egytptornios.gnó{s cirnű rniíudbet Jijtette ki. Tudatosítuaa ma rnodernkeresőjéue/ il kontnkban gondolatok1e/entőságé/ berznetikusésa ruanicheus A kopt nveilú, manicheus Zsoltátok li'őnr.r-ében ez áI1: mincle,tbata/rnátJry|teJiórtd a Íí1álbe ésa ryo/cJö/dbe, ,,Ő, )ki )i Elő Li/ek, a sljtétrné/1ség léuea{; neJ eg,benaiá/ta/uk e/ryert/élek bala/rnasbtiftiiiléué be1ártaőket e uiláyba,a l.dtétségerdinek negtis{u/ásánik bele,,' A marucheizmus -akár a bogumrlok ésa katárok tana éskulturája- érezhető hatással vo]t hosszú időn át a korszellemre. Á Grá1 legenda is követte NIáni tanának nyomall Ez l a XIII. század felettébbszép legenda aPerzslábóI szátmazó Parsirvalnameh közr'etítésér.el elején e\éfteaz európai fejedelml udvarokat. Ázonban a nr,-ugadfélteke meghódítása után a manicheizmus hatása Iieletre is kezd kiterjedni. Behatol l{özép-Ázsiába, és az ujgutok államvallássá teszrk. 763-ban, Bügü, más olvasatban Biku kagán népévelegnitt befogadia a világosság üzenetét. N{inderről kicsit részletesebben következő elóadásunk szól. Á marucheizmus l{ínába érkezésének ,,hivataios'' dátuma, vagyis az első írásos feljegyzés 619-re esik. És itt, Iiínában még minden bizonnyai eredeti forrásától elszakadva is képes volt mrntegi 900 esztendeig megőnzru önazonosságát anélkül, hogr' eltűnt r'o]:na a kömvezetében nagyszámban előforduló szekták tengerében, vagy lénvegi doktrináIis r'áltozások mentek vo]:navégbe a vele SzoÍosanösszenőtt két nagv vallás, a buddhizmus és a tzoizmus hatására. Á fellelt források, emlékek töredékei csupán a gazdag manicheus hagvománvnak. NIáni maga kta meg vallásának szent könr.v'eit, nem kííánt lehetőséget adni az eljövendő követőknek és egvházfőknek, hogv váitoztassanak tanításánvag1'-abból bármit is kihag1janak. Sa|nos műr'eiből csak töredékek maradtak ránk. Á öímeket mindeneseue ismerjük:

-'\og], euatgé/iunt -'.liékt kincse .Töxéneti értekeies -tr,Iis:téianokkijnyue onisok könjue

-Episryolák -Hinnus3okkön1ue

-Képeskön1u, aiírástudatlanok ésnás n1e/uetbesié/őkrésryÍre.

-Sbabpuhrakan,arzit rryretettara/kodója,I. Shapur sryinára írt.

-

18

Á manicheus veÍSeket, ra:1zokatig,vekezett a sötét ellenség megsemmisítenj' Századunkban mégis egvre többen ismetkedhetnek, már magyat nvelven is a manicheus irodalom gvöngyszemeir'el. Á kopt nvelvú rítus- és hlmnuszgvűjteménv I{özép-EgyiPtomban keruit elő. A NÍedrnet NÍádi-ban talált iratteketcseket 1930-ban' I{airó annkv-áríumaiból g1rrjtögette össze Carl Schmitt professzor. A megtisztított tekercsek Berlin és London múzeumaiba kerultek földolgozásta. Á dohos részek eitávolításaután, lassan kezdett kibontakozni a lelet páratlan gazdagsága.Egy kb. 400 kőnilműködő manicheus ősg1'rilekezetSzent irataikéntazonosítot. ták. Az egviptomi. fah.um-i expedíció során kerirlt elő Nláninak a tanítvánvaj'hoz szóIó magvarázata, a I{ephalaia is. Ehhez a\eletanyaghoz, mint NIáni korához igen közel á|Iőhoz, Iehetett ezután mérni a többi manicheus rratot is. Egészen sajátos, hogv még a 900 körul keletkezett kínai írások is gr'2].o'," megegveznek még szóhasznáIarukban is a 4. r'agv 5. századlval, Lénveges ;egverk pedrg mltsem r.áltoztak. Tér és idó nem fogtak ez írásokon.

Egviptombói ógörög nvelven is kertilt eló egv pergamen NIáni életra)zával.Ez is kb. 4' századi, I(orábban bukkantak rá a atfárlt leletre, sőt a 19. század r.égénl(elet-Turkesztánban egr. ol1'an sir.atagi város romiait ásták ki, melv manicheus telepulés volt. Bl:'őnyán a híres Selvemúton húzódtak egu*rekeletebbre NIáru híveíaz uldöztetés e1ő1.I{özösségeik működtek Észak.kelet Perzsiáb"., u Tarim-medencében, a Baihas tótól délre, az ujguroknál és I(ínában. A kiilönböző ázsiai nvelr,úszent iratok, pl. bűnbánatr imák, himnuszok, elbeszélések egy nagvon emelkedett eszmeiségetnikröznek. NLáru tarutásaititt is igvekeztek trsztán nvelvek és diaiógusok: ó-török, pártus, kőzép-perzsa és rráru megőrizru. A küőnböző szogd. manicheus szöveg 3 á]J,ma rendeikezésünkre,mel,veketa Dunhuang melletI{ínain,velr,ú d' ,,Ezet Buddha templomá'' -ban talá|tak.Á Traktárus ereded tekercse a Pekingr Nemzeti I(önwtatban található. Á szöveg 7928-ban a Tokióban kiadott Buddhista Iűnonba is bekerüt. Sainos ez a szőveg sem ép, hiánvztk az eLeje,ígyaz eredeti címétsem ismerjük. Á tudósok egvetértenekabban, hogy*a Ttaktátus fotdítás, és 700 vagv 900 körijl keletkezett.

Tatta\mát illetőleg elsősorban kozmológiai munka. G'vakorlatíag NIáni egv taníwányának a indui, melvre a l{üldött által adott magvaráző váLasza ténylegesszöveg. Ebből a kétdésével ször'egbóla vetítettképeselőadáson hallharunk több idézetet.

A I{ompendium ereded tekercse a londoni Brithis l,{r'r,"o*bun található, és egv máslk kisebb rész a fruncia kutató, Pelliot által szerkesza.e Pátizsban. Á két részt 1925-ben rllesztettékössze, s íg1'.ez is bekerült a Buddhista I{ánonba. Hogy már eredetiieg is kínai nveh,en íródott r.ag}.fordítás képezi a l{ompendium tartalmát ' nem lehet pontosan tudru. Á tudósok véleménvemegoszlik. NIindenesetre730-n tehető a kínai nvelr''j mű keietkezé. se. E.z egv összefoglalás a manicheus egvház és r,'alláslénvegeselemeiről. Hat részből áll, melyek a következőkről szólnak: /.

2.

3.

1.

5.

6,

éstanításairó/ Máni s{iktéséníl Máil testijegyeiníl '4 Kjnonnj/ ésképekníl aiegyhá{ bierarchiánj/ Á bíuőköt srynÍjéníl, A kolosÍorol 11 szeretesrendbeualtjbe/épés rabályainj/

I9

Iiülön említéstérdemel,hogy a kánon hétrészből ésegy képesgyi1teménybőlállt.

-A tíryryrltirvéryiiősi bt)lcsességet niilenestiilJi/ö/e/ő köryu, -A tis{a é/etkincséneka kön1ue.

-Afegyekrn körylue - Ry tett la nításo k ktin1ue -4 r,igrnú/t l anítások igai rnegui/ágításba be/1e7áse -onások kön1ue -Hirnnus7ok körryue ',1'kétnagye/uképekben gyti1ternén1: Et egyképes Egr. ereden himnusztekeÍcsetszintén a londoni Brinsh NÍuseumbanőriznek. A kézrratot dátumát a tudósok a B-9. századta teszik.

1907_ben fedezték fel. Áz rrat keletkezésének Három különböző hel'ven fonetikusan árut kózép.peÍzsaés pártus nvelr,ri dlcsérőénekeket találunk benne. A műr.et szlntén feh'ették1928-ban a Taisho-féie Buddlr.rstalűnonba.

Tisrye/t Hö/gein

ás L|rairn!

onási a mű, amit NIáni éskövetői ránk hagytak. Trmészetes rudatunkkal fel sem foghatjuk, hogvan lehetségesegv emberöltó alatt lefektetru ilven mélyreható alapokat. NÍekkora ősztönző, tiszta isteni ető szükségesegT,ilven munkához?

Eg1,.trszta fotrás' ahonnan tudást ésbátorságot meríthet a l{üldőtt. Csak egr'etlen forrás, csak egr,'etlenerő tehette képessémunkája kjbontakozását. Á Szeretet. NIert a szetetet ^z istenből áradő erő, melv soha el nem fogy.

Felmérhetetlen a mélységeennek a forrásnak. Áz ember akarat]anui elcsendesedik, ha kezdi megérezru,hogy itt többről'u'an Szó, mrnt egy rudományos kutató munkáróI vagv egv információcseréről. Hogyan történt Pontosan? NÍelvik ér'ben?I(i, kivel állt kapcsolatban? És még Íengetegkérdésfelmerulhet. Fontos kérdésekés lgazán jó dolog a történéseketa helves aránvokban látni. lvÍég1studnunk keil' hogy lv'Íáninak,ugyanúgv mint Buddhának, vagy Lao_Ce-nek kifejezett cél|aik voltak. Mikor munkájukat lefektették az tdő vtlágában, alkalmazkodr'a a kozmikus körulménvekhez, egv megszabadító tant mutattak meg aZ emberiségnek.NÍegmutattáka megszabadulás úqát. ,'Ha a taníÍástigai rnódon negcse/eks{k,annak gyiimt)/uea Hirom Palotában ry,erbi1ory,stigot. neue{etik.E' ua//ásbane7!híu1áknegipbadalásnak,,, '4'ruinta terznésryt e/hagy1a aJíryteknt,Jéryesnek \,.aion meddig van aktualitása a megszabadító tannak? NÍeddig tart a Szent Harc, mit a világosság fiai vívnak a sötétségellen? ivÍegkell mondanunk, hogy a uáIaszt ismer;ük. E.z a harc addig tart, amígaz utolsó lélekis meg nem szabadul a SötétségUwesztőjébőI, ésheza nem téra Fénv Birodalmába. a N1ozdulatlanBirodalomba.

20-@

Boganilkeresq!

,Ánnak, aki bekíuánlápni a readbe,tud,niakell, hogl a kételu, aFín1 dsSötetseg hoganfog.a sryint ket kijlönböiő do/og.Ha nernualljae( a kiilönbséget, terrnésryte akkor ua//ását gyakoro/ni.,, (Részleta Iiompendiumból; Csornai I{atalin fordítása)

Máni ésa manicheizmus tana A kéttermás7etrerud I ta:: trÍii/haurer\l orbert E,/őadta:Botryin K'stili n

U1gur benmanicbeusniryáua/ fepdelen, ke4é sryi7ad) Qurfán,

Tisitelt jelen/éuők!

NÍ'ártttantásai csaknem 1000 esztendőn át hatottak világunk kereszténységtefogékony emberei között. Sok ezer keresó vététrtatta át a Fénvfelszabadítástana. Á sötét viiágunk mélységeibenraboskodó lélek fohászal nagv hatást gyakoroltak mind a régmult'mind a ma emberére. Á fogolv iélek fohás zait tartaLmazzák a ránk matadt himnuszok' zsoltárok, szertartáskónwek. i{üIön előadásban szóltunk megtalálásuk könilrnénverről, mai feilelhetőségükról.

NÍáni tanításakét fő részből ál1, a Iiét Prrncíplum' vagvis a I{ét Elv Tana és a Három I{orszak Tana. Jelen előadás csupán aÍÍat.eszkísétletet,hogr' a manicheizmus aiapelvét,a két természet tanának elvét bemutassuk. Tesszük ezt azéft, meÍt miÍrden hiteles szellemi iskolának ez az e\v az alap)a.Á l(ompendium, melv kínai nvelr.en matadt ránk, ó. tészében is ezt emeli ki: belépésfeltételeként a SzeÍzetessésbe

tudniake//, a rendbe, lhttak aki bekíutin/épni sry/janka kéte/unegkiila:nböryeilsérő/. ,,E,/l,,íként kii/önbaiő dohg.Ha nernua//jae{ a sryint kétte!.esen lerrnésryÍe bogy, kéte/u, a FéryésSötétség anJ?lga ak kor ua/lásút,g ak'oro/ni ?,, kii /iinbt)7ísQet' hogy Nlint mrrrden Gnoszd.kus Szetzet tanításában,úgy u marucheizmusban is a két elv, a két természetrend tana az elsődleges tanítás. Engedjék meg' hogv a fellelt manicheus rratok alap1án megpróbáliunk beprllantást nverni ebbe a felvilágosító üzenetbe. Tegl'.trk ezt a a teliességigénvenéIkril,az egyétte\műéscsodálatosan világos idézetek alap1án,n'eÍt ,,'Feftrt lituesi1őjéigrninden élő/éryeryl/td/Jbgnegs1abaFéry Birodalnának magasságátólle egésryna Sötétség " dn/ni.

Ezért fol,vamodik a léleka Szellemhez: ,,!],xd el ,ísihary)n ama ha1daniuzglétét!

L|7d e/a nj,iígiit,kínt, rnit ka/pák slilaJ.es{t rán! b-éryiua/óntnakminden alakját ledd ragyogóuá! }Iint amid,ínua/aeglkor, nagl i1lhanásae/őtt.,, NIáni tanai elsősorban a felébredteknekszóltak. Vagy azoknak, kikben legalábbis ébredez]k az ősemlékezés'Áz ilven ember keresni kezd, keresi az ősíhazát, keresi az tgazságot, Benne menilhet fel a Traktátusból ismert kérdés: egy-ilganaiuagykétkiilönböiő do/og?', ás aieredeti terrnésryt a hústest ,tr,S A

I{űldött boldogan áIlapíqameg:

titkokig ,,\agyonjó!Nagyon jo! Igaryinbasynárauayya\élő/éryeksokaságának,hogyi/1enrné/1séges jótékory tadással lén1t tudsiJi/tenni, s tg ai ossrys ú/tigbanuakon téuejgőminden bato/ó kérdéseket sio/gá/hatsi,, A Fénv I{üldotte boldog, Ilisz az ilven kérdéstfeltevőben valóban surgető igénvkéntéI világosan át]átnl helvzetét.Át]átni e világ s az ereded természet kapcsolatát. S mindenek előtt rudással brrru a személviségemberrői,a hústesrű lénvról. Á kettősség, a dialeknka l'ilágáról val]'az észak-nr.ugattáti, pártus nyelvű himnusz is:

24

,,Itt minden csak srynuedés, S,g,t'égnnincs rernén1.

Nern banitok a barátok, I]en éktekaiéktek.

Frjldünk ai iidu elkerij/i, xLert sötétbeb, kiidde/ te/i, S aiirgalnat nemismen...

Ha kíná/is örtiniikeÍ' ; t:ryRetn/<JateRae+ Báluáryképek,barzis bitek Tön /tjciinkb,í/nem menlenek.,, \ralóban, itt mrnden csak az ellentétér.elegr'-uttlép fel. Á r.ilágosság a sötétséggel,a nappal az éjszakával,az őröm a bánattal, a jó a rosszal. Szüntelen váItozás, derű ésboru, az élet és halálá]]andó körforgása. Az érzékekjátéka.Erről a belátásról tanúskodr}iegr-kínai nveir,en íródott Panaszdal, az áLlaldórJanságról című marucheus rrat is. ,i\incs o/1anuilág mi bossiytsanegya\o|lmaradtta Nincs o/1lantárnasi bármit kervss,mi ua/ósnakbatna, déli bá b ó, rzi ndai csupá tt, káp ráry t sryiltitte!

Roban ana ím a l:a/ga,ése/uésimajdbenne,,' kör-etheri az szűkségvan' Hisz csak ezt a fájdilrnas felismerés.t A kilátástalanság átélésére tisztán érzése, A kilátástalanság hite. r-alóságának a örömteli belátás, a másik birodalom átétezhetőa következő idézetbenis, melv a fent említettPártus himnuszban olvasható: ,"4sryifitó/ s perye/ő sié/tő/s1prai /kii / n aradt p us{aság n in t uíi né senki rá nerntalá/. ho/ aié/et aran1 cseppjére nernhoiqak, segítséget Áiérryki örtjnök a poko/nak e biroda/rnában állnak, képek o/támk,faragotÍ bri/uóryok, hol ése be/1en, nernkínálnak.,, epoko/bólrnegsigbada/ást NÍ'áns'azt taÍtja:meg kell tapasztaIni az érzékekviágát, majd tudatosan el kell állni tőle.

Ezá\ta| térhet vissza a léiek eredetéhez' El kell fordulni az énékek és a kirlsó tekintéIvek kör'etésétól. Ismetetes, hogv r'olt a manicheusoknak eg1''hierarchikusan felépítettegr'háza.

De ez az Eg,,ház nem a teklntélvekreépu1t.Máni határozott^Ílkiielentette,how az' ember csak saját maga képesmegtalálru az önnön lénvébenre1tőző valóságot. ua/óságasa1át/éryiikban/akoryk.,, ,,,1iemberek a ttjuo/bané17ek,de íme,a nzindenilttjekn/éuő Ha az igazságot az ernber önmagában taláIja meg, akkor közvetIen kapcsolatba kerül a l'rlágmrndenséggel.Ígv képes iesz meghallani a felszólítást, a hívást ami mindig is szólt a lélekhez.Ez a fe\sző]jtásgvönvörűen hangzrk fel az egl'rk legszebb manicheus rmában: ;, ..Ebredi' ó lé/ek.en/éke13/., Honnétjöss1? A nagasságból ua/óuagy,.

Jiiueuéryeryn a uilágon | / endéguagya\ en berek Jii ldjén.

A nagasságbaftuan lakásod,

ott uannakaiöriim sátrai, d.

Iga1 At1 ád-A ryád, igai lestuére Kiiideti ruinta pus{ában kósiáló báráry, Aryád a pás1lorkutal atánad, E,rn/éke1;1:l!,' És a lélek emlékezik.A mát idézettPártus himnusz a Fénvbirodalom látomásávalfolvtatódrk: ',.. .kíuii/ésbe/ij/te/uernindenJénn1le/, I /laloió kertek Jiss lebe//etéuel. /ek féryességes hli nden á/ő /é fo jarn, te/ies,hitbentiindijk/etes, .9ryretetben kinenÍetett.

A ba/á/ karrucibti/uégleg tudtiit, '4 tadás teljességének kn birtl k/őit Ferg,érte F-ö /en e/ik ei ors1ágba, ,l/dotÍ L a/ós,jsbonibl.', I

Akit megérintett a világosság az tudja, hogv létezik egv máslk természet,melv nem tartozik Sem e r'-ilághoz, sem pedig az úgYner,'ezettúlvilághoz. Az oda visszatérésr'ágva élteti.Vág'va azonban nem ,,hústestébőI''ered. Egv nem er'ilági ténvező eredménve.Benne a hústestbezártFénvtermészetkezd eg1.rehatásosabbá lenru.

NÍegszabadulaz embenségetmegb éHvőző rögeszméktól. Nem akaqa mát ezt a múlandó l.rlágoiállandól'á tenni. Fontosabb feladataután néz..a benne élő isteru megszabadításalesz NIanicheus elődeivel íg1'könvörög: a céLja. /égy hoiián keg1,e/mes, ,,Csak a{ kérem, Jéi1,ts, Kisértődénononkönlékét o/ddneg!

IIost ti)rys uerembenuergődörng1lötrődue, |1erysski, köryörgön a lis1ia sryí{-lö/dre!,, Van tehát valami ebben a haregvtlágban,ami nem ide való. E.gy halhatatlansági elv, a világosság-szkta, a szív rőzsája. Csak eg}' nem evilági elr,bői, csak egy világosságszikrából törhet fel a r,'ágvakozása megszabadulásra. ,,o, éilis a \agy SrynÍJárylőruaga uagyok, B e/edobtak töuit bo7őt sűii erdejébe!

Bocsássbe ajárnborJöryrya1ba,hogyué/e E/jus:ak a dbarmaJéry/őneiEére!,' A fentr himnuszrészlet is jelzi: a marucheizmus kefe)ezéstáraigen változatos. HasznáIja a keresztény tanok szókincsét, de a hrndursta, buddhista kifejezéseketis. Ezért is gyakran szinkrensta r,allásnak nevezték. Bár ezt gr'akran elítélő felhanggal haszná\ta a világ, valahol ez ls a marucheizmus lénvegéretapint. olvan folvamatot mutat be ugyarus NÍáni tanítása, Igazsága mentes tehát r.allásfelekezetrhovatartozástól' meiv örök érvénr,ű.

A belátás és üdvrevág|ás ö,,'én,vénvégül mrnden komolv, törekyó keresőben megfo. galmazódik a végső kérdés:

,,Ltlit tegek, bog éljek?

Siabadítón, nit tegyekhogyé/jek?,, Á kétdésteváIasz érkezik: ,,Eres$ k keryidet.

t /tsdJi / ai xrya ry,igrubr!.át'

Ádd át magada benned/ako1i isteninek!,,

tnátadásra szólít fel a himnuszrészlet,amelvnek logikus következménve az új élen.itel.

Hogv mrlven legven az ui éIewitel?E,rre egYetlen Szeilemi Iskola sem ad külső tön'énvt, legfeljebb iránr.r.ona1akat.

NIáru SzeÍzeteseiugvan nag\'on következetes élen'iteltéltek,s az ezt betartani nem rudókat a rend kizátta, ez mégsem jelentett dogmár'á metei-edett szabálvrendszeÍt.Inkább r.édelmetazok számára, kik az Lt bejárására nem érettekmeg. A Fénvfelszabadításútja ugvarus egv teljesen megr,-áltozoftrudatáIlapotból fakadó élen-itelt kíván. ,J-:gtenk hrjtdenisek,éstry/árdak u Tanban!

B ö /csességt ek csi sio /ján k T ö nlétt1lo s{ opá uá !

H agyJan k Íe/ rrti ndenJék r0ssi 30nN I sio ká ssa/, S3uetek a sigbadu/ásbonábauigyétek!,,

Hogr' miért nem lehet meghatároz'n az ű1életvitelt?NÍertez a tön.énv a ielöit szír.ébe van írv'a.Legutóbbi idézetunkutolsó SoÍa'eg\,'másik fordításbaníg1.hangzik: ,,Dönteni ke//aiirán1ni/, s rneghlisryueteka1|!,,

Szívből reméljük, ez az előadás is uánymutató, amennviben sikerLil általa a régiben feiis. merni a mait, az aktuá]s'sat'lv,Íániis az egl.etlen igaz forrásból merít. Köl'etőinek először is fel kellett ismerni a két természet létezésénekva\őságát, hogy a megszabadító ösvénv-en elindulhassanak. Ez előtt a feladat előt áll minden mz.:' 1őszándékúkereső is. Ntindig is éreztékezt ^z erte érett lelkek. Tanúskodtak tóla élBwitelükkei, r'agY egl'szerűen csak megőnzték e tudás lenvomatait eljövendő korok számáta' i5. születtek például Lutregék, mesés elbeszélések,énekek. De napjalnkban újra eljőtt az ideie, valóra l'áltani mÁdazt, miről a múlt is űzen. Valóra váItanl azt a követ-irezetes'elvi éietmódot, melv megszabadíqaa azonban nem sikerülhet'. míg rudau bennünk raboskodó fénvtermészetet. Ez bóbultságunkat leküzdve tá nem ébredünk r.alóságunkra, a két természet Létezésének igazságára'

27

H贸p谩rduca begyen Sqkita aranlkincs;Es{k-kurgin, i. e. V-IV. sryi7ad

,ősi, pogin1 s3kíta uallásunkra , néryeis .. a rni Jbntos ,,'..a maÍticheustanreftdsierisneretében köuetke{etésektgjuthafunk e/. '4.i iidutörténetiik geincét képeiő féryfelsiabaditás, ábrá7olása mintlenesetreéPP,;sy negtalálhaló a rndyyarSryní Korona aplstllképein, mint későbbafestett kaTettás terup/oninenn1erytekkepi progranjában.,' (Pap Gábor: AJbketétő/aJihéng A képíróbiih,

{

'

1. ^z uJguÍoK

ésa manicheus,,FárÜfels7abadítás,, nxgvszentmiklósi krncs 2.es számú korsójának képei s ujgur emlékekalapjánIna éselőadta:Budabán Eua

.má) ében kö zreműködte k: ának me g)elénítés B ürurmrs tarkan brjnbánati Botjtin katalin, Halasilstuán ésSchrof Róbert

te ka7,ettรกs nean1erytrvs7fe A dicsล sryntnรกrtoni

I\ aglsryntni kló si kincs A1,,égiuadás7,'a2+ss41núkorsón

k! kdues Barátain k! kdues Vendégein A szimpozion eddigi e\őadásat elsősorban NÍániÍól és egybázáról szóltak. Igyekeztünk hangsúlvossá tenni' hogy nem szándékunk a tudományos kutatások egészétfelölelő előadásokat tartanj.Több oka is van ennek.

Egyrészt: kevés a m^gyar nyeivű szakirodalom, melvre támaszkodhatunk. (Főleg a N}u. gat-Európában megjeientekhez képest.)NIi elsősorb^n a magyar nvelvűekre hivatkozunk. mindazok munká;át, kik lehetőr.é tették az áIta\unk nem ismert szövegek Iiöszönjük anvanvelr,únkön olvasását. Csomai l&talin eisősorban kínai szövegeket fordított Iiompendium' Traktárus' Himnuszok_, míg N'Iakovruk Péter munkája a kopt nvelr'ú ZsoltárosköflYv' 2 Kephalala és a HomeLiákvtlágába vezet el NIanfred Heuser tanulmánvát iefordín.a. Christa Nlana Siegert német nvelr,ri manicheus kötetkompozicióját elsősotban többen is Juhász Edit és Gvura Arpád magvaf ániltetésébenismerruk meg, bár fordításával megjelent, 1985-ben fogialkoztak..Nagv örömmel forgattuk a Kakuk Zsuzsa SzeÍkesztette, című konlr'et. Á régi török népek rrodalmát kutan'a fotdították nr'a3!íaÍÍa ,,trök kőbe uésue,, az ujgur manicheus rrodalom remekeit. I{akuk Zsuzsa és Tandon Dezső szép fordításaira nemcsak a gondolatok szöveghű toimácsolása jel)emző, hanem a verstani jellegzetességek köl'etése is. Pl. az őst ujgur versek szótagszámlálóak, előrímesek, r.égrímesek.Iiülönösen szép' lüktető verszenéjük csodalátosan én'énvesűlTandori Dezsó fordításában' A forrásszívesen foglalkoznánk, de jelen esetben nem anvagkénthasznáIt művek ezen szépségeil'el }rra szerzőknek. fejezzik ez a szimpozion cé\ja'Ám köszönerünket .{. manicheus ,,jelenség''rudománvos igénvű kutatásának részietesbemutatását gátolja is. Ez kiteged a vagv iegalább is nehezíti hazánkban a témakor ellentmondásos megítélése múltiának történelmr magvarság eredetkutatására,nvelr.éneknvelvcsaládba sorolására, egész Á l(árpát.medence htéletének,vallásos hagvománvának kutatása ésjelenénekmegítéIésére. pedig napjarnkban is egymásnak fesziilő rndulatokat gerjeszt. Igy ezt Sem taÍtottuk célszerűnek érinteni, meft a téma nag1.sága és ellentmondásossága egy külön rendezvénv tárgr.a Iehetne.

Törekszünk a továbbiakban is ata, mit az 1' e\őadásban megfogalmaztunk. Elsősorban azt szeretl7énkhallgatóinkkal érzékeltetnr,hogy lvÍáni és más Fénvkrildött igazi nagysága nem evilágr megnvilr'ánulásában rejLik. Á történelmi NÍáni, éppúgymintJézus l(riszrus vagu_ Buddha azt je\zl,,hogr'an szállnak alá sötét világunkba a Fény kuldöttei időről időte' hogv segédkezetnrújtsanaka rnegfáradtemberiségnek.Szinte szószerint értsük ezt. A manicheus hagvománv a jobbkéz_nlúitás' a ,,kézfoggs.'köré éPq A Kephalaiaból idézve: ,,Az első ^z ^ Jobb az' melvet ^zÉI,tanva nrú|tott az os-Embemek /Eredeti Embernek/-, amikoÍ az os.Embemek, adott F'Iő Szeliem melvet az harcra }<rakart vonul.ni.. .a második Jobb az, mrkor felhozta őt a harcból.'' Jobbkezet nlújtani tehát manicheus rítus,mely közvetlenu] az E'redeci Fénvtermészetmegváit ására,a Fénverő fe\szabadttásárautal. és egv Jelen előadás elsósorb ^fl ezt a gondolatkört közelíti meg főleg ujgur szővegek Szem előtt tarn.a, mintegv iránytűkéntazon megg\|őződécsodálatos kincslelet segítségér.el. sünket, hogy a meglláltáSunkra az anyagban alakot öltött jelenségek mögott a Lénveg mrndig a'z eteded, örók, tiszta Szellem. NÍégisszólnunk kella történelmi ielenségtőlis' hisz mi itt, ^z any^gvilágában közvetlenül ezt.érzékeljük.Es sajnos, gyakran mégezt is hiánvo. san, ellentmondásosan. Iiezdiük tehát ezt az előadást egy kis hiánypótlással, lrrsz elég ker'eset rudunk az ujgurokról, kik között a manicheus r'allás államvallássá lett. Több forrásból ismertes viszont' hogv I(őrösi Csoma Sándor 1819.ben a kései.úgynevezettsárga ujgurok -szari-jugurok. felkuiat.ásáta indult ei Ázsiába. Á magvarság ősi rokonalt vélte bennük felfedezni.

Áz ujgurok ótörök nép. Á tiuköket az eutázsiu sztveppeövezet népeivel eglütt ,,barbátoknak,' nevezi a szaktrodalom. Götög, arab és kínai fortások szólnak róluk; a szkitákrőL, a hunokról, illetve azok csopoftjaiÍól, pl hrungnukrőI, vagy ázsiai hunoktő|, zsuanzsuanoktól, azaz ázsiai ar'arokról, heftalitákróI, azaz fehér hunokróI. Az első ázsíat ttitk birodalom épp a zsuanzsuanok, az ázsiai avarok leveréseután jött létre ónási kiter;edéssel.Az Áral tó' a Baiká1tó, a Góbi sivatag ésN'Iandzsunahatáro|ták'I(özpontja a mongólrar orhon folvó. Áz orhoru rovásírásos feliratok sok mindent megőnztek e korból. N'Íegjegvzendő,hogv a hunok és később a magvarok is rol'ással ,'íÍtak''.€ s ,u.. kutatók kapcsolatba hozzák az aÍameus eredetű írássalsal'Az aráml' nYelr. a bibliai Ujször.etség, az^z Jézus I{nsztus és tarutvánvú nyelve.) Áz első nirk államot 745-ben az ujgurok dönnk meg. ok lesznek Belsó-Ázsia urai. Áttérnek a manicheus hitre, az tránt szogd írásból kialakítják a jellegzetes manicheus írást, kolostorokat hoznak létre,ontözéses kulrutát fejiesztenek 1i1.Á szép dolgok rránti naqvfokú E'zeket festménvekkel, érzékenvségükróltanúskodnakránk maradt könr.r'-eik,1ÍattekeÍcserk.

Fadúcokat készín.ei.ö,,o'-.t is nr,omtattak. -\m -talán szépre miniarurákkal d.íszítették. törekvésük kör.etkeztében is- hamar elveszítik katonai felsőbbségüket, és a krrgizek, egv másik török fajúnép 840.ben megdőnn áilamukat. N{aid 845.ben a kínaiak rendeznek nagv vérfurdót a manicheus és buddhista hívók között. Pl. 40 ezer kisebb kolostort rombolnak le. Áz ujguok ekkor délebbre köitöznek. Kisebb részük a szan-iugurok, nagvobb csopottjuk a Turfán körnvékén letelepedők csoporqa Páratlanul gazdag kulrurájukróI a rurfáni leletek, I{ocsó romjai \-agYa tunhuangi ,,Ezer Buddha barlangtemplomok'' tanúskodnak. Lóczv Lajos geoiógus hívta-fel a figr.elmet először e vidékre 1902.ben egu.hamburg onentaüsta kongresszuson. o 1889-ben járt Belső.Ázsiában a Gróf Széchenvi Béla által vezetett expedíció tag1aként.Beszámolója hatására indulútnak Stein Áuréi, s 1907.ben el is jut a tunhuangi templomokhoz. Az általa és követói által felfedezett iÍattekercsek nag1' része Berlin, N{oszkva. London, Pátizs, Pekrng, Tokió múzeumarba keniltek.

N{ikor Turkesztánban virágzik a manicheus ujgut áLlam,a l{árpátok medencéjébenépp az avarok utaIkodnak. Sok kutató e korszak legszebb emlékéneknevezi a nagyszentmiklósi kincsieletet. Erról szól majd az előadás 2. része.Hogv milven kapcsolatot kell látnunk az ujgurok, más nirk népek és a szkiták, hunok, magyarok között, sok kutató próbálta rendszetbe foglalr:r.Mj az egyik tablón ZajaFerenc összefoglaLó táb\ázatát közöIjük 1939. ből. Báfmi volt is az említettnépek történelmi kapcsolata, a nagvszentmiklósi lelet bizonví ték rá; élt a l{árpátok térségébenis a ,,fogoh' Fénvtermészet,,megszabadttásának r'allásos képzete,s mindezt egv aÍanv edénvkészletenis ábrázolták kifinomult képi nvelr''en.Ez az kat sz olgált. aranv étkés zlet biz onvára rituális c é1o kdues Ilendégeink.| A ,,fogolv Fénvtermészet,,megszabadításánakúqa nem új' S nem ktzáróIag manicheus út. NÍindig is ismerték azok, klk komolyan foglalkoztak koruk r'alóságár.al, s valamelvest is kapcsolatba kerultek a tejtélvekkel.Á 2. században, tehát a NIáru születése előtt íródott Pistis Soplrra ötődik könvötgésében pl. ezt oh.ashaguk ,,Figye!Jbló 1,,ilágosságaiesdeklésemre.

Zso/táros. telt meg ésti/ágosságona káos7/loisií/1edt.,,Lglane{ a mattit'heus Erőm ag1latissötétségel uaglok,a kiiiepeÍte ,.E'/1ensegein kiin1ubentgykesergte/a sr)tétségbe rylbant,fogo@áletl, eredetiJéry,lé/ek: terhétbordo3om,..:1 H1l/é(Ha/ál) ésJiai uadak köiilues77ek, bata/rnasságokésJe1edekmségek keserii á/arcotadtak rárn, ',11idegenek,kikkel kt)i1, tilryik|,en, engem eglmás yeg(getlek Jilos{ottak nemisrnernek.Ekt uoltarnsyimukra, de ők sryirnonraHa/á/',, össrykeueredtem.

33_@k3

Á Fénvnek tehát egyetlen céija lehet a kevetedés világában: megtisztulni, elválni a sötét. ségtói. E'zt tanitották a manscheusok, de erről énekelt többek közört a Pistis Sophia 70. utat adtál, fejezetében felhangzó dicshimnusz ls az Első iv[isztédumhoz: ,,Talairnnak egyeftes apus{u/ás t] káos7;lölé, lett nekem, Fe/ueryltéleftyem elnli/haÍaÍ/an élet ésféryesorcád vuarls hel1efi/á, h,gy o< eryken a beleken léuőan1agok nind Jilosio/jaruk és mindet erőm a te uilágosságodban neg!.u/jon, ás a te n/tigosságodkgyenbemiik. BelénJ.eknueda te rytbatagoduilágosságál,s án rnegtisila/Í w/ágosság /ettern.,, Az anvagban raboskodó Fénvtetmészetújra és újra felsikolt sotét lén.'ünkben. S ha meghalljuk, elkötelezhetjük magunkat a megváltására. Nvilvánva\óan ezt tette a VIII. évszázadközepén Btigü kagán és népe is Turkesztánban,762-ben. Nlajd kolostorok sorát alapíqák fő\eg fővárosuk, Turfán r'idékén,a Góbi sivatag peremén. Á marucheizmust államl-al]ássá teszik. I(önl.r.eik megrendítő képekben fesuk elénk a gvarló ember állapotát, Hainalt, a Fénvt. ésfennkölt hangon köszönuk a megszabacJ.ító után történt. A1rr ismed r-alamelvesta hadjárat hrtére egr' Á kagán ésnépe áttéréseNIáru szweppei 1ovas harcmodorról és csatákról írtakat,az talán még1obbanmegérti a következő Á föidi természettőlmegszabadultak ujiongó énekét,mikor himnuszrészlet nagvszerűségét. ré9 ésújlénr.űketösszehasonlítják: ,,IJlk'iik

a harqqőryitette, I_'obogÍa k esyle/en, éry!keÍk n. rne,gisaédted, Ilryiik' /én.1,ryét Litó sryuiiket uissigadtad' .1i. öt Jbrmában é/őléryeket T udat/anúgukbó / kiuá ltottad, TudásbanQ1áa/kottad...

IIúr s3abadokmind, műuedetdicséik.,, NihőI szerezhet rudomást a ,,Iátó szír,rj''ember? Felébredr'én,ráismerhet.az an,iagvtlág káprázatára. Szenvedésselésvérrel szegélvezettútjasorán felismerhen küzdelme |rrábavalóságát. HaLállal és pusznrlással szembesülve rákérdezhet léteértelmére.S megtudhatja, hogy jézusi tanitását újiá kell születnie. Erdekes értelmezéstad az űjjászületésszükségességének A megöit lvíáni nép név. nem idézve Dr.Badinl. Jós Ferenc. Véleményeszer.intaz ,,u.1-g(tr,' Perzsiából kiköltóző, eLmenekulő hívei hívták ígv magükat, ,,Uj.gúrok,,,azaz úijászuletők.

Yagy az arámi szöveg ételmét jobban köl-etve: ,,ujjá éIedők''. Ezt a lrrtgvakorlarukra vonatko z tato tt ne\ret későb b népnér.kénthasznáIták. vezető út annak bizonvosságában indul, hogv Isten btrodakna, az , Az újjászületéshez képest mrnden világr drcsőségcsak por és Ígéretföldie bennünk \.an. Ennek e]:nvetéséhez hamu. E,rtékteien.ÁttétésekorBügü kagán íg1'szólt: ,'máÍ nem krvánok többé palotában elvesztettékimmár értéküketelőttem.'' NÍegfordulásáta népe élrrie világon, a földr örömök lelkesen ünnepelte, s d.zes csoportokba szerveződr'e kezdték végezru buzgó, r'allásos SzeÍtaÍtáSaikat.

Leggvakonbb szertartásukat ,,szapulás''-nak hívták. A'zaz bűnbánő nsztáI_ kodásnak. Á manicheus irodalom egvrk szép emléke egv bűnbánati ima. Börurmrs tarkan )eg\,ezte le' valószíműleg NIáni egv valiási előírásokat taftaknaző könl-ve alapián. 15 tételben mondja az emberi esendőséget.N,Iásforrásokel a betanásra előírt szabálvokat s ezek megsértését, élen'itelt várt el kóvetóitől. következetes nagyon hogy NIáni SzeÍetetegyháza ból tudjuk, Hisz megszabaduLri a sötétségerőitől ezt szükségessétette. S .íg a iénv a sőtétségfoglva, nem indulhat ei bensejébena Fénv megszabaditásának folvamata.Bár e késeibűnbánati rma

's*.y@rilt3*Íffe

*xl*-^

34

új elemekkel is bő'"iilt, meg is őrzött sok vonást Mártttantásaiból. Egy r'-iszonylaghosszabb . részletetidézvehelyezkedjünk bele pár percre egy manicheus közösség éietébe. ,,otridsiör Ai öt fajta élő/érye//en:e/ősiör a kát/ábtiak, másodsior a négy/ábú állatok, harmaclsyora ,repi)/ő madarak, negyedsryra uíibené/ők,ötödsitir a csúsiónásiók e/lenb;íínt kiiuettiink e/, ri,Istenern!

Eiti|é/e élő/éryt, kicsit.nagyot.briry,siorretlentettiik,fé/ernliteltiik, hán1sior iitöttiik.uenük, bánjls1or haragztottuk, gyö il n i)k, bá n1sio r n ás7áro/tuk ! fuIégis rnost,ő, Istenem,bíineinktő/negsiabadulua kdn1örgi)nk hoiiátl: bocsásdrne,quéÍkeittket!

Hatods3or C1ar/óságbanbotorká/uagondo/attal,t1iua/ éscsekkedetteltí{Qta biíntköuettijnk e/.

Menryi barygságotbaiydtunk, mem1i banis eskiil eskiidtiink! Hárysryr tant,iskotltunkbarnisan, hán1sior uádo/tunk rnásokat bi;ntet/eniil!S1auainkka/ hán1 ern|lertrága/ma{ank és rnrysyi/tunk, báryruk tettiik Íö|?kresryuétésérte/rnét!

Háry é/ő/énj,t rontottutk' ruegésputYlilottunk e/ uaráry/ásra/!

Hán1 ernberlcwptutilkbe, téues{ettiinkmeg hárrynakenes{etÍilke/ uag4onái!}lapQ Ho/d-istenttek nemtets(őcselekedetet báryat csekkedtiink!E/ő7í é:mostari /étiinkben, papi ruhr)st1takkentis,metn1il uétke{iink,menrryilbűnri{iink!oj tok é/ő/éryre menn1imm/áslbo{unk! hIégisno'rt, ó, Istenem,e lí{a/a b/inlő/neg:1abadu/ua,ko:ryöryilnk bo;ád: bocl.ásclrne,guétkehket!

HetedsTer Bűnbenbotorká/uaa kettősnéryűúttorkáboi apoko/kaplyáboi, a téue/1gések ösuénjvJ.e/é ki siet?

Elősry)r aki baruis lanításokboi ése/őírásokhoi tarÍ1ana8,1t. Ilásotls3or aki a hiseuő ésuéiuó démonokat istennekneue3f,s hajlonguabódo/nekik. Btinbenjárunk, ó,Istenem!:11'igaiIstenl, u lit{a tant ner/ ismeríi,ik,nem érletti,ik.',1 pftjJátáknak, a Íis{a kiuá/as{otÍaknak, ruikor precliká/tak, nenl hittiink. Heytle aiok siauál fogadtuk e/, kik negléues1!ő ereÍneks1auakkal ail ha1Íogatlák,bogy,ík aiIstentő/ ua/ók, bogy ők a tan sryint ualók. S1auakra ha//gatuahárrys3orlartottunk hanis ia1tat, banis bűnbánatot,bán1sior matattunk be helltehn ti/doiatot! Hánjls1or köuettiink e/gonosilettekel, rnig téuesen ai| gondo/tuk,hog ,g,<alanirynát, tgaiadorntiryÍadank!

Háryls7or neue{ilk istenekneka bilseuőésuéiuódémonokat!

Hrin1sior öltilnk /e é/őléryeket titile/etiikre! Hárylsior hódolnnk a bamis tanoknak, nikö{:en kin1ltla-tkoryausnakgoido/tuk őkett Hán1sior borzltank h e/őttiik boldogságért esdekelue, bárgs1or imádtuk őket Isten e/lenuétkerye!

Mégis mosL ó, Istenem,bűnbánatottartaa s nrbeinktől nqsiabada/ua, körrytiryilnk bo17áct:bon.áscl neg uétkeinket!

IilolcadsTor Az,g<Istent ésa tbila tant megismerve, megértettiik a kettősa/ap ésa ba.mruidtítailt. hIegisner. tiik a úlágostigalapját: ailstet orsiágcit,ésa sötélség a/ap1át:a poko/ biroda/rnát. ... Es ;íglmanicheusokkákttiink.

Sguünkben égettiika néglferyesbéleget:e/sőa sryreÍet,,..rnátodik a bil,...ha'rrzadik aiistenJó/e. krn...béjege,negtedika balcstudáspnifetáinak bé/1ege, De, ó, Istenern,éfte/niinkeÍ éssiíuiinkel e négl i stentől e/fordítottuk, beb ü k^í/őket ki xi{il k.'4 i i rÍenek béb eset tgyn egya/ái1 uk !

Migis most,ó,Istenem,bűneinktő/rnegtlgbadu/ua, köryörgi)nk boiryid: bocsásdmepuétkeinket!

Kilencedsryr Ttiraéryíríae/őa tíiparancsolat negtartásáÍ:Hármat a sry!4a[ hárrzat a s(uue/, hárrzal a ké1ry/és egyel teljes ö nn agunkka l.

35

De, ó, Istenem,tudua.tudat/an,magank uáglát köuetue' 80n0sí barrjtra, társra, isrrtetősre,rokonra jutua, e tí7 bal/gatua,aiok keduétkeresue,uagya fi/di 1auaknak é/ue,uagyakár gondba éss7iikségbe p arattcso/atot n egsrygtii k, H án1sio r kö uettiik biá n1osan és tö ké/etk nii l ! fuIégismost,ó, Istenem,bíineinktő/megsigbadu/ua,ktiryörgiink hoi1ád: bocsásdmeguétkeinket! ... a tisyla sry/knek eljutottakai istenhei s ai olífelsiabadl/ó öt istenJéryételbo{ák nekiink.

Töraéry írta e/ő,bogl rnit, hog4anke// xelekednünk a srynt tatok sryinÍ. De uag1,a siiikségniaÍl. uagt megadni mert ai á/do1atadássa/fukarkodtank,e bé|.ajtatis{e/etetsrynl uallásunknak rnaradéktalanul nem tudtuk. A1égJi/é s3i//ó éssiéÍáradóü ism Jin1etJö/di jauakboi gaidaságboi ktitöttiik, bíÍnös adtuk, sőt kiöntöttiik, s(átsvirtuk, , ay ai isteniJéryt nií/tatlanu/ embereknek,30n^-\ /érg,eknek e/pocséko/tttk. köryiirgtitk llo3iád: bouátd neg uétkeinket! }ÍegisnosÍ,ó, Istenem,biineinkrílrte.gsyabada/ua ':' tlryftne{)/eatryr E/ő uo/t llétsryr1inzkiiinnepettartsunk, bogy,3y bónaponát bii1tb;/jiink.

Törvéry írta e/ő' hogl éuenle jinki iinnepetta'rtunkésböjÍdti,i/iiilk, aiistenektő/ ísprófetákló/ lrua aiis, hqg mikor a ternp/onban

ősryfie sryuue/ kéyiik bűneinktő/ua/ónep1ylbadu/,j.runkat.

Bíírteittkrí/ ilen tildtilkjó/ tnegÍartani. a hari böjÍtÍt o, Istenem,a hit1inkit fternÍildtilkj(j/e/uégei7i, e/ köaetÍiink mu/tts1tcist I[ennyi k,írni. éuente tis7:a lryuue/ sern tudtuk, ua/ti megs1abadu/ásankttt ninderykben.t köry,örglitk ho;ryid:bocsásdneguétkeinket! }ÍQis mosl, ó. Istenern,bííneinktőlne3srytbadu/ua Ti.rynöttidsry)r barysior 4Íetliiftkki ki nett rrtondhatóbííntis \apoúa biln1s3orgondoltunks0,10sígondo/atokaÍ, bán1s1or letÍeket!Gonosi ;selekedetekre e/ nem köuethető bíínös siauakat, hárysior köuettiitk' e/ uns3ohuk magtnkat! Bár aiőt istenJéryeuoltmindennapitaplá/ékl/nk,csak maglrtkat ésa kie/égíthe. teÍ/en, s3ég1lertte/en ésrnobódémorukatsryrettiik.E3érta kárho17tJö/djérejutotíunk. negsiabadu/uamindenbűnei&tő/ köryörylink hoi1íd: bocsásdmry uétkeinI[égtsmost,ó, IsÍenem, ket! Ó, Istenern!\I1ornoru/tak ésb;űtösök uagyunk,tarto1vnk neked, ésadósaid uaglunk, Gondolatta/, s1iual ű iy/ekedetÍe/: sryniinkke/ né1lén, Jlilünkkel ba//ufu,ryeluiinkke/sióluán, kei1nkke/ Jbguán, a sryiraiés a neduesJö/dö|é/eé/őlétryeit, /ábunkka/ taposuán,siakadat/anu/gyötiirtük a7tit istenJéryét, ö|é/eJáit ésnöuéE,gt1a nértéktelenéssiégentelendémonokniatt. Töké/eilenekésbííndsök uoltunk!':! tiil,i!t, a bétá/tláiat, a bárurnje/niatt ianicheusnak bíuuL bennlinket.De nerutadlunk a be1esúton iárni!

Megsryg.

Hárysyor uétke{iinkaJén1istene,a tis3tatan s aiisteni ryekethirdető' tis{d papok e//en! ltik isÍenbirdelett ryeit, negtörtiik ai istenek sryuét!Képte/etekuohunk a 1irrtki tísutts7antiiinnepet,a tis{e/eladtist éselőírásta srynt lörvéryleksryint rzegtartani,Hárrys3or uége{iikbián1osanéstijké/etktti|/ á/dásaesa tis{a papok el/en! e'ryket!}{apokonát, hónapokonát uéÍketi)nkaJin1 istene,a ti)rvén1 bouásdmeguétkeinket,!,, bo6ád: köryörgt,ink Mégs rnost,ó,Islenem,biíneinkt,í/negsyabadu/ua Á uII. századot, melvben felvirágzott Turkesztánban lvÍáni r'allása' a lűrpát.rnedence történetében.késő-ar'arkornak nevezik. .\z avarok is ÁzsiábóI érkezett népcsoport' mint arta már utalrunk. Régészenleletek tanúságaszerint második huilámukkai magr'at népesség r.ándorolt a liárpát-medencébe. (-.\{áselméiet szer.intpedig éppen régtől itt éit,s ígv talán nincs is érteime al'ar korrói beszélrri.) Á kor legszebb tárgy-i emléke a nagl'szentmrklósi kincs, mel1'ról a továbbiakban szóIunk. Különös aktualitása hogy nemrég, 2003 nvarán a Nemzeti NIúzeum kiállításán is láthatta, aki végigállta a nemritkán több órás sort. Á a 2, számű Bécsben őtzött kincshez sok látogatót vonzott az ősemlékezés.Különösen itt Felidézve szót szólni. néhánv korsó könil csopottosultak ottléninkkot. ErtőI szeÍetnék

36

mindenképp P"p Gábor művészettörténészmegállapítását,hogy a magv^rművelódéstörténet 6 alappillére közi]' az első a nagyszentmiklósi kincslelet. Á kincslelet 1799-ben kerriIt eIő aBánátban, Nagvszentrnrklós mellett, az Átanka fo\vó ..9 k)száradt medréhez kőzel' Hamarosan Bécsbe szá|]ltották. Á 23 aranvedénv egv része darab- az ugynevezett fejedelemasszonvi készlet. I(eletkezésénekide]ét legtöbb kutató a VII-IX. század közé teszi. Feimerüit korábbi, szarmata-hun eredet is. I(észítőirőlvalószínűsíthető,hogy a sztveppeővezet déL pereménéltekvagy onÍran,,hozták,, tudásukat. Á kincsleletnek hatalmas rrodalma r.an. NlindeztLászIő Gr.ula kiváló műr.ébengondo. san, precízen elénk úr1a.Á könw címe: Á nagyszentmiklósi kincs. Áiá1juk a táiékozódni kívánóknak. Á sok szaktudós munká1ához -kiknek elméleteitLászIő Glrrla is fölsorakoztatja- altg is van mlthozzáfűzni, NÍi érteme tehát itt és most foglalkozru a luncslelettel? Amr nagTon is helyénvalóvá teszi e rövid gondolatsor végiggondolását, az nerr, elsósorban amit a 2-es szárrlűkorsó sugall. ,,rudománvos'' alapokon nr'ugszik. Inkább annak átérzése, Az asztall.kész]etezen legszebb darabja azu;jászúletésmanicheus útját képiesíu.Á fénv felszabadttása az égberagadásijelenettel teIjesed.rkki. ;\ I(árpát.medence ezen legszebb krncsleiete utÁnozhatatlanul remek ön'ösmunka. Igazi értéke azonban a páratlanul szép forma mögött nr,.rrgoszik.A négr'korongba írt domborított képsor ugYanazt meséli el egl. más művészea ág krfinomult formanvelvén,amrről a manicheusok íg,vénekeltek: ,C1ő1d /emagadbanaióeruber,Í, Tárnas7dJi/ ai iy en bert, Telesítsdbea tryntparattcso/atol.,' S ekkor érhetedei, hogr',,emeikedsz a sasok erejével''a Fénv brrodalmába.

S talán e krjelentésután egv picit vizsgáijuk meg közelebbről tárgl,rrnkat.A fejedelemasz.

Szonv készietéből3 kriiönösen díszes.Ilven a kis csemegésszilke is. Tengeri csodaszömr'ei közül egv orosziánfejű, egv Sas' egv párduc, egv pedrg brkafejű éskettő kecskefe;ű.A sziike növénvbokrai és madarai a magYar kotonázási palást hímzéseihez hasonLítanak.A 20. számű csésze gnf!" szintén műtemek. Hasonlók nagyszámban láthatók ar'at, mag\,ar éS kazár csatokon. Á 7-es számu korsó két lapos oldaián, egymás tükorképeiként egv-egu_égberagadási jelenet. Egy misztériumáilat, egl' óriás madár emli föl a flatal emberalakot' A madár jellegzetesen keveréklénv.Sas' sólvom, hiúz és bagólvszerű jellemzői vannak. Á felemelt alak kezében ág ésserieg. Á korsó keskenv oldalarn emberfejű lovakon száguldó alakok. Az egvikúk felemelt kezében k'tgőzó forma. lvÍindezen mesés-mítikus jeleneteket -mrnt emIítettem.sokan elemeztékmár I(erestéka mítoszt,melv a képeketegvségberendezi. Á 2-es számu korsón is hasonló miszténum-lénvek rajzo|ődnak eiénk. TaIál csak a minden mozzan^tában nagvfokúletrsznrltságakiiJönbözteti meg ezt ^z edényta többitől.. A korsó megmunkáLása, a motír'umok elheivezése,a t7szt^'áttekinthetó hátténajz is jelzi, hogl készítője teljesen tudatosan dolgozott. A tudatosság itt nem valami ndegen számitő észjárástjelent. Inkább a stilizálás, az elvonatkoztatsi rudás helves mértékét, melv hosszú századokon át jeil,emezte térségünkdíszítőművészetét.Hidat teÍemt\'.eezze| is a n^tutá|r'sabb és íg1'felulenbb nrrrgan ábrázolásmőd s az álomszerű kelen díszítóművészetközött.

Nos, éppen ez a tudatosság _a belefektetett rudati energia- készteti ma is a nézőt egrüttgondoikodásra. N{eg akar1afe1teru,mint a 100.ná1is több könw és tanulmánv is bizonvítja; mit is ábrázol a jelenetsor.

S most nézzúkmeg a négl-képet kőlön_kulön. Először is áilapítsuk meg a rudatos szerkesztésegyik legfőbb )elét,mellr.elhangsúIyozrurudta akészítő a nég1'jelenet ósszetartozáfűzhetőségét.Ez pedigaz, hogv a korsó testéttagoló négykorong' melvekbe sát, torténéssé

@*37

keretű sza|agüszek hullámvonalszerűen a képek kerultek, nem krilönállóak. Á gyöngyözött fonódnak össze. Á hullámvonal lefeléhalad, a másrk vonal alá bukik, majd újta felível.De akkor már másik képet ketetez. Ez stilizált Folvam. Folvamat! Le ésfelíveléseiáwá|tozásn utal:nak.

László Á metamoffőzis a ,,győztes fejedelem'' képpel 1ndul, mtnt azt érteimezésében Gin.lo is ajánlotta. Jobb;ában zászlós Lándzával, alacsonytermerű, szweppei iovon űlve, foglvát üstokön ragadva néz szembe velünk. Á jelenet egyik érdekessége,hogy nincs a fejedeiemnél feg1'ver,pedig legvőzöttet vonszol és nvergétől is ler'ágott fej lóg aIá. Számunkra másik érdekessége,hisz témánkba vág, hogv a fejedelem rwházata, páncéLzata megeg1'ezik a turkesztáni ujgurokéval.Ákár Bűgü kagán is lehetne, amrnt épp harctérről érkezrk. De m-rértnincs fegr.r'.ere?\{ár megszabadult tőle, s harcát -tgaz manicheuskéntönmaga bensejébenvívja? Etdekes az ^ tényis, hogv a ló mellett haladó, ta1ánmegkötözótt kezű fogolv öltőzéke olvan saklitáblaháIózattal díszített,mint a szemben lévő korong,,égt v adászának'' öltözete.

Az ''égivadásznak'' nevezett fiatal férfi már nem lor'on ü1.Rár a misztér.iumokr.rlágában magasabb rendű asztrális eróre utal. Itt a 1ó helvett emberarcú,holdko. a 1ó is mindrg eg.Yronás, szárnvas oroszlánt lárunk. (Mrnt az iráru emberarcú szátnvas bikák.) F'z a mtszténumlény hordozza a lángkoronás ifjút' Az ifiú harcos lángkoronájahatágű, Jelezve, hogv az áwáltozás, ösvénvén már csaknem teljesen feléledtmlnd a hét rudau képessége.Főszentélvének már hat lángja lobog. Teljesen megfordult lénv.Eltávolodott az anvag".tlágkáprázatától. Á szaggrtta_a szkíta-. azaz ^ nvilas jegyeit viseli. Nvila magas szellemi. szférák ieIé ielöli kr úqát. Á Rozekrurs Pers Hordozója a szÍinx-hezhasonló. A halhatatianúj ember jelképéhez. melvek révéna tökéletes a négv elem, négt' áLfat művé idézzúk: N'Iiszténumállatokcímű t ,,..a teremtés megnvíIvánul. Belőlük á1I össze a szímx: az ,,ozorisszal egvesült''.r'aqr'is a halhatatjan- új ember jetképe.Az oroszlán ieieníti r.r.egazúj életet,a bogú _a ftatalbka. az új anvagrságnak, az emberarcú áI|ata vízöntőnek , az uj gondolkodásnak felel meg, míg a sas az újvilágosságba' s ő tanit a megújult a skorpió szellemr nézete.. '.Ő auti^ az ember{ Iénv*t ők a Biblia Jelenésekkönwének üvegten. ezért állnak tudatban létezésre.''S hozzátehetjük: gere mellett, a i{irálvi szék körri]' Nem kétséges,hog1,'a nagvszentmiklósi loncslelet több darabja, de legrnkább a 2.es számú korsó ugl-anarról a folvamatról beszéi, melvet Jézus Iiriszfus tanított, s éietével bizonvított. Á bűnös természetlegr,.ózhető,ha a 1énvútjasorán teljesen megfordul, a Biblia nvelvén: elad|a mrndenét és koven Jézus példáját. Ha a benne élő isteni szlkta lángra lobban. a főszentélr'is fokozatosan megszabadul korábbi, eisöténi1t állapotátőL.NIegszületik a szel]emlélek,melv képeslesz ereded honába, a Fénvbrrodalomba emelkedru. Leg'vőzetett a halál. Nem miszdkusan-jelképesen,hanem valóságosan.

Ennek előképe a másodili jelenet. Eg-v dámszafi-ast' -melv blzonyára ,,mint a szép híves patakte,,, úgv kír'ánkozott lsten e1é.jobb meiső Lábával átölel egy gnff. Á griff is ol,van az eredeti élethezr,"ir'őút áliomását 1elzi.Áz aranvkincset őrzi az aranYhecsodalény, me\-,,me|y az összes kelen kulnrrában ismert.

Napszrmbólum, gven.

Az aranvhegv a görög mitológrában tőlük északra,azaz Hlberboreában talá1hatő, p alóság, hogy egész.n ^ Xy. ',á,^.1lg inn"n látták el atannva|Európát. Á''' n.. ez a lénveges.) Áki képes megérteni, az elveszett isteru haza izenetét, az a hegyek felé tánvíqa lépteit. S akkor egv az aranvkincs őrzőikőzil,,villámként csap ie rá,,. Ántat1a.megpeÍzseli a szellem nizévei. Ekkqr az áwáltozás útját járó megfordul, mint a harmadik korong halcosa, s a szellemrend tön.énvétkör'err.e halad a szeliemlélekmegszületésefelé.

Ezt a kiteljesedést'a szellemlélek felszárnvalását ábrázo\ia a negyedik korong. Egy hatalmas' sasszerű madát emel fe1 egv nőaiakot. A megújult lélek és a megújult tudat

mennyegzője |eza)Iott. Á nő gvereket vát. A'z átváItozás a testaiakban is kiteljesedik. felhangozhat a szózat, melyet az emberéIetúqán megfordult lénv oly régenvárt:

,,LLint ai orkánfe/emel/ek, G1 ors siárn1 akon elrepítk k, Tú/a sötéthatalrnakot, Eonokon,archonokon."

A manicheus párrus himnusz fenségessorai analógjai a nagyszentmrklósi korsó képeinek. Szívünk r'ágva, hogv ezen üzenetet minél többen lássák meg a képekben. S ha ez megtörtént, cselekedni kel1. .\ külső harc helvett kezdetét l.eheti a dicsőséges ,,belső hadjárat,,.

Az ujgur manicheusok a \:II1-1X. században próbálták ezt a belsó harcos utat iárfu.

Bünbánan ima-töredékük a legfénvesebbbtzonvítékaennek. S talán épp ekkor készült a kedr'éértidézzink még néhánv adatot régrperzsa nagvszentmiklósi kincs is. S a torténetlség és ótörok forrásokból Zaja Ferenc n!-omán. A nlrkök 12 töruse kőzil az eg1nka Guzok törzse, melynek egvik ága az ujgur ne','etviseli. Á hetedrk nirk törzs Nladsarka (}Iagl'arka).

NÍiután a besenvók és lrrpcsákok, azaz kunok sokat zaklatták a magvarok és kazárok ,,Don tövi'' lebédraiotthonát, egv részük nvugatra, a l{árpát-medencébe költözik. NIásik részük Perziszbe' melv vidéket róluk azőta is Turkesztánnak neveznek.

Az ókori történelmi fel|egrzésekfelől közelín.e is úgv niruk tehát,hogy Napkelet, a Góbi sivatag széie és a I{arpát-medence, a naPn\ugau E,urópa PeÍeme ugyan^zon hag'vománvt, ugvanazon ősi böIcsességet kapta örökségtil. S most, a 21. század elején újra Teljesítsétekbe a szent parancsolatot! Hogv felhangzik a hívás:Ebredjetek, tűz gu_ermekei! végüi ivÍánivalmondhassátok:

nek, hog kio/tlik /árnpánat. ,,l\ em engedtem n ege/lenségeirn F uÍásonatjó uégheiuitten. m haiárn ba, ö raendeiue éséneke/ue.,, V i ssia térte

NÍost,mrkor az emberiségetújabbkozmikus beavatkozás óvja meg a teijes megsemmisüléstői ésvéglegeselfajulástól, megLrrtidőszerű az őrök bölcsesség' Időszerű N{áni tanítása is. NÍáru,a Parakléta,Jézus Knsztus apostola Fénves emléket hag'vott hátta sok mrkrokoz_ mosz' sok emben lénv lelkében. A felébredt ósemlékezéssegíthet ez emléket haúsossá tenni. A régibölcsességet a ma lehetóségelhezalkaknazti.

N[egcselekednimindazt, melvek szükségesek a romoihatatlan Fénl messzabadításához.

@-3e

Napsugarass{kellkapu Fotó:Srybó Antónia kép7őnűués7

A4álnoúí ,: Rés{etBudabáryEua: Emeseá/na cínűalkotásából

Papp Tere{a:NE-bรกrka. Hold-bรกrka

,,E,l:reQ'ó ljlek, enlékeipl! ualó uagy.

Hométjössi? A magasságbd/ n.

Ll ettdégilagl a< en berek fi /djé uan lakásod. nagasságbaft A ott uannak aiöröm sátrai.

IgaryAt1ád, Aryr}d, igailestuéred. ki1desi nint a pus{ában kós1áló báráry.

At1ád, a pás{or kutal tttánad.

Ern/éke7'v/!,, (A ivlanicheus Z soltáro skönr'r' tészletekézrratosfordításb ól)

,

ezzéI!,, ,,Eberi,ő lélek!r,mlék

Az alr.ó fénvtermészetSzen'es műveltségünknéhánv motír'r:mában

Irta::BudabáryEua

I. rész

Népmeséink f

t ,

t ,

t:l)aata:

|

)

,

L +'oRt . tilardr

Tis7teltJelen/éuők! kdues Barátaink!

Eddig1 előadásaink részben a manicheus vallás történetéte, részben a manicheusok legalapvetőbb tanításarratánr,r,rltak.Nlegkíséreltükérzékeltetnia lehetségeskapcsolatot a rurkesztáru uigurokkai is. NIost pedig a Iűrpát- medence mesekincse, archaikus hitéletének motír'umal s néhánv irodalmr mű gondolata:thoz kozelínink. Nagv titkokat látunk megszó1alrubennük: az űjjászuletéstjt]<ait.A halhatatlan, ám sok mikrokozmoszban mégis szinte tetszhalottként eltemetett E,redeu Ember feiébreszthetőségénektitkait. Á háromszoros úijászületéstitkalt: a testÍe'a iélekreésa szellemre nézr,'e. fogunk,tdézzük a Rózsakereszt Rendje szeilemi hagvaNlielőtt tárglrrnk tészletezéséhez tékát' Á Confessio Fraterrutatis 1ó15- ben egyénelműen be}elenu az uj r'rlágkorszak eljöl'etelét. Isten köl-eteit is megner.ezi, a Iűgyó és a Hatnú csrllagképeket.osztönzésükre (erómegnvflr'ánulásukra) r'égetérhet a ',bódultság'' korszaka. Hiszen:,,AhogYan az emberi feiben két szen. r.an a haIláshoz, kettő alátáshoz, kettő a szagláshoz ésegv a beszédhez,és a fulektől hiába követelnénk beszédet,a szemektői }uába hailást, úg1'megr.olt az ideje a is. NÍár csak az van háua, hogy látásnak, az tdőszaka a hallásnak, ésmegr.olt ez a szag;Iásnak a lerör'idített idók gvorsulásában a nvelr' is teljes méttékbenmegtiszteltessék,hogr. amlt egr.kor látru, hallaru és szagolru lehetett, az végrekl'mondassék;miután a r'ilág a mérgesés kábító pohárból ivott bódulatát kialudta.'' Á bódulatból ébredt embenség tehát képessélesz a ,,l.isszaadott,,igazság megértésére' melvet az tr ,,hags'ottkivonulni AdámmaI a' paradtcsombó1,'.lvÍrndezszépenösszecseng az ősi bölcsességgel. Az óind Bhagavad-Gítában I{nsna pé1dáulígybátont1a Árjunát: ''bárhol rs legven a val]ás gyakorlása hanvat-lásbanés fölénves tulsulvban a r'aliástalanság, akkor alászállok én \Iagam.'' Iiorszakról korszakra újrafeihangztk tehát az ébresztő.

A mélr' 'itbmÉat ébredező embenség ielképes megáStesítőí az évszázados,szájhagvo. emberi beszédőnzte meg mánv útjánátörökített mesealakokis. A ',megdszteltetésérevátő,, az archakus Lmákat is, a töredékes emben bölcsesség krncsesházait.Á korábbi, ,,látó-halló'' korok üzeneteit. Á téma _alvás és felébredés.bennük oiv gazdagsággal jeienik meg, hog,u" szinte a gondolatok őceán1át gerjesztr. NÍégrspróbálunk ker'és kitérőt tenru. Szerves kulruránk összefiiggésrendszerénektalaján mindez nem is olyan nehéz. Hisz ,,az elágaző ösr'énvek'' eme kertje is az egvetlen középpont köré rendezódött. ére az idézett művek egy. részétsokszotosítottuk. A tablókon (Á tájékozódás segítés néhánv alapr-ető motír,'um_p1.életfa.látható.) ',Iieljetek! ÉbredjeteklA legtöbbet elérveértsetek!''-ólvashatjukaI3ta Uparusádban. Áz Inr'uttaka 4. tésze Pedig így hangzrk: ',Ákik a7szanak, azokat ébresszétekfell'' Ezen gondoiatok In.jra szent nugo^an::an nil sztnte mrnden vallásban feileihetőek. .\z t1szó. vetségben krilönösen nagv hangsúlvt kap Jézus szenr.edésrörténeteleírásakor. Áz olajfák hegvén rmádkozó üdvözitő t^níwá'''v"rújra és upa elalszanak. Ő így szói hozzájuk: ,,NIit jóllehet a lélekkész,de a test erőtelen.'' alusztok? Iieljetek fe]...'', majd íg1'foh'tatja:..''mert E,gv marucheus zsoitár a lélekhez fordulr.a mondia: ,,Ebredj, ó lélekl EmlékezzéI|.,, .\ sor sokáig folvtatható. NÍost azonban fordítsuk tektnteninket a mesék világa felé.

N{eséinkalvó alakjai ugy^nazta rejtélvthotdozzák, mrnt a szentiratok. NÍinden egyes igazi nindérmese eg1'kis hitrege. Á Iiárpármedence népei pedig tgazán bővelkednek nindérmesékben.A 1'9.századtól nag,vlendületet vett mesekutatás eredménveképpma egY csodá]'atos gt.rijteménv ^il' az érdeklődő rendelkezésére.NIesekatalógusok segítik a tájékozódnt szándékozőt. Ihletett szakemberek értelmezrk a 1eggr'akonbb képeket' motír,'umköröket. Érezhető az lgvekezet: megőnzri a modern vtlág számára a múlt szépségesűzenetét. Á tégiségezen üzenete. a nindérÍnese- mégrshaldok]rk. Álig talál ut^t^ gyerekekhez. N{iét

44*@

v^fl ez? okát taIán abban is lelhetnénk' hogy elfelejtődött valami nagyon fontos a meséket illetően. Nem vesszük őket komolvan. Nem akarjuk mát megérteni,hgov a mesetöÍténeteket önmagunknak és önmagunkban kellene átélnünk. NIindannvian királyok és krrálvnők vagrrrnk!

NIinden idők bölcsességtana azért fogalmazódott meg a mesés-jelképeknvelvénis, hogy minéltöbb ketesőhöz eitalálhasson. FelébresszeahaIáIvlágába bukott embert. S fel akat-e ébredruaz ember. a személviség?Nem! Napjaink történelme - s a múltéis - szánalmasan pé\dázza,mennvire ragaszkodik bódultságához.

Napjaink embere olv etősen vonzódjk a féltudatos,bódult állapotokhoz, hogv ennek érdekébenmindenféle narkottkummal is él. Aludni akar. S ha látszőIagos (viszonvlagos) mégis eszébe jut királlvá vag1' krrálvnóvé lenni, azt csak ^z arryag szintjén ébetségében képzeli el. S olvannáLesz, mrnt a mese.példázattelhetetlen hősnője, az öreghalász felesége.

NIohó vő'gvában eg1re többet és tóbbet Láván az aranv haltól. Nlígnem a kör bezárul. .\z rnkarnációk -újjászületések. során átörökített nagvrar'ágvás megtermi g1{imölcsét. A megváltódás kozeiébe jutott léiek -a haIász felesége-ujra a nvomorúságos kunvhóban, a hústestb en rab o sko dha t. Vis sz aélt az,,aÍarlY-haLáI,,mtsztériumár.al.

Az ,,atanv.halál'' lénvegeJézus szar'aibanígv fogalmazódrk meg: ,,aki a'z ő éIetét elveszítr énérettem,megtalálja Azt.'' Aki tehátaz aranv hallal - ^z,,araÍ|y.haLá1,,-lalkapcsolatba kenil. annak nem kérnie, hanem adrua kell. A brrtokláshoz szokott modern személr'iségés természetlelkeerre képes a legkevésbé.Nem rud lemondati az anvag káprázatárol. S ígr' végül mindent elveszít.Az egr,.etemes l{risztus-fándozás azonban újraésújrasegítségünkre siet. Rejtéiviskoiákat támaszt, melvek az Isteni Birodalom erejébői táp|á|kozva ráébresztik az embert siralmas áIlapotán, N,Iegmagvarázzák,mrt jelent a keménv igazság ,,porból lettél, porrá leszel,,. Ha a szeméir.iség okos-erkölcsös fudata képes megérteruezt, közeljutott az rejtéIvének megértéséhez aivó alak is.

Id tehát az alvó alak? Ehhez ídézzik fel minden idők szellemr iskolárrrak tatútását az emberről. Áz Ember egv mrkrokozmosz' egy krcslnvített mása a r'ilágmrndenségnek.

Valóságosan az|,Egvmásban forgó gömbök rendszere. De egv részük SoÍozatos bukásai mratt - melvekről Íengetegmítosz, tutrege szól - úgy"elfajult, hogy képtelenérzékeiruezt. A Szent Földbolygó' Földanvánk hetedrk kozmikus területe, melven ma él az áI:uJunkismert emberiség,oivan, mrnt egv kőrház. Á súIvosanséru1tmikrokozmoszok itt egv ,,pótalkattészt,,kapnak. Ez a test. Csak ennek' s a benne életet forgalmazó vérléleknekvannak tudatában. Áz Eredetj E,mber' a mrkrokozmosz számukra re;télv. Úgvszintén a Fénv Brrodalma, meivre a manicheus r'allás állandóan figvelmeztette híveit, N{inden idők Szellemi Iskolái és Szent Küldöttei mérhetetlen Szefetettel fáradoznak a Ezt az emberben lévő egr'etlen elv teszi lehetóvé.

Fénvbirodalom emiékénekfelélesztésén.

Sokféle módon ne\'eztékmeg ezt a nem evilági, tehát nem anvagr eI,ietaz éveztedeksorán.

I{eleten pl. a Lótuszvkág gvöngl'e nevet kaPta. Á ketesztén'vgnosztikusok magtól, Jézus Á modern magszemérói beszéltek. Á marucheusok a hústestbe zárt Fén',*természetről' élő szellemi eh'ről, atomról krfejezéssel az emberben él, SzellemszlkúróL, gnózis modern beszél.Ez hotdozza az őstudást, a N{ozdulatian Birodalom emlékét.Őt kell felébreszteni, szívünkben hatásossá tenni, hogv belőle új é1etresziilessen az uj|éIek. Áz ember tehát mar áIlapotában ősszetett lénr'. Dun'a anvagi és fmom anvagi testei ,,földből valók, földiek,,. N'Iint mrkrokozmikus tendszer, halhatatlan, de rab a sötétség vtlágában, Hisz ahogr,.a manicheusok fogalmazták: NIohóság Démona bezárta a Fénvtermészeteta hús tőmlöcébe. ott raboskodik világkorszakok óta. Az ember feladata megszabadítani a ha|álba hanvatlott, megkötözött Fénvtermészetet.Etről a folvamatról szólnak a m^gy^Ínépmesékis' Bizonyára hatással r'oltak létrejötttikre - formálódásukra NIáni tanításai is. Hisz számtzlan adat szól ősernk manicheus }utéről.Áz semvéletlen, hogy N{árrrva)fásaa

@-4s

Sztyeppén' az újguroknál lehetett államvallásá. Á szkíta-hun-avaÍ-m^gy^rkontinútást vallóknak beszédesüzenet az ís,hogy NÍáni böIcsességkönyveit Buddász -tőI (azaz BudátóI)' s ő pedig Szkítiánosztól örökölte. Máil, a fényBuddhája' Jézus I(riszfus apotola megmutatt^ ka-'.iói''ek a fogoiv Fénvtermészet megszabadításának útját. Ennek fontos, mintegy indító mozz^flata a felébredés.

Az ébredező bimbóra' melyből mint egv pompás virág fesiik kr a hal}latatfan új léiek, szárnta1anveszély leselkedik. A jelképek nyeir'én szólva: a csodálatos gvöngvöt ellopják; a magból támadt Íeányt vízbe ölik; vagv épp békává varázsolja a lidérc, akjhez nem akar retÁégrit -.áru. Egy szép mese például Gvöngv*sztntt I|ona sorsán péIdázza a cstrázó i\ lélekr.iszontagságait. Á történet - röviden - a következő.. Leányszínű Bálint megfesteti k.rrálvleánv húga, Gvöngvszínű Ilona arcképét. ;\ gvóngr,házkag1ló-képet elveszíd' s az a Napn1-ugan Királr.*hozkenil, akr feleségúlkériBálrnttól llonát. Ilonát a Iiék tengeren r.iszik át vőlegénvéhez, de útközben vízbe öl.r a fekete képű leánv anvja' Saiát lánvát adja feleségül Ilona helvett a Napni'rrgan l{iráivhoz. I\ona metamorfózisai, áwá\tozásai ekkor kezdődnek' E16ször hal lesz. Á királv ha!ászai kifog1ág, de a gonoszboszorkánv és leánva elpusztíqák.

NIajd nvárfa 1esz,de kivág1ák és elégedk.Hamujából azonban gyöngr.r'irág sagad. Á királv háIószobájában aranlpohlrba kerül' s 3 éjszakán át ébresztgetl az álomponal elaltatott ''felébredt'' krrálv felesége.'\ fekete-képű árrnán,i pedig királvt. Végul úira leánv lesz, a elmenekirl.

A Leányszínű Bálint, Gvöngvszínű llona mese leggr,.akonbbmodl'umai, más mesékben is eiőforduló indítékara következők: az ismeret-lenleánv feleségtilkérése;a vizen utazás; a mesehósnő vízbeveszejtéseés a helyérelépés;a mesehősnő hallá ievése és krhalászása; áwá|tozásu: maid a mesehős ébresztgetéseés végleges felébresztéSe.Ezen modr,-rrmok számunkra egyértelműen rr1ákIe a lvIáni áIta|a Fén,vmegszabadításánakner'ezett út elejét. Áki ezen rndu1 el, fólhívja az anvag-vtlág ellenerejét.NÍesénktehát ugyanazt r'jkrőzt ^ rn^ga következetes ielképrendszerével,m:nt az ősi bölcsességkön1'vek. Emellett természetesen igaz az is, |rogv egr'etlen mese Sem értelmezhető csupán egvféteképpen.NÍindeg1ik nrdan szinteken Áegközelíthető sok iránybói is. I{ulönböző ielentésrétegeikulönböző .'uíl.,-á.'rlloukmeg. Igaz ez Gvőngyszínű Ilona tőrténetéreis. Ilona, a Lélek-anva (Il.ana), sok.sok akadá|yoztatás elIenére is fölébreszti álÍnából a Napnr,'ugat Napkelet gr'öngve -bölcsessége mérhetetlen szeÍetettei. közeledik az ^nyzg által elbódított uratvat. Iielet napnl,rrgati emberhez. Ez az elsődleges jelentésréteg.iskirajzolódik a mesemotíl'umok .

De krrajzolódnak lr;lás szaktális üzenetek is. Sót, a mese igazi ielentése '.''d''.iéből. amiért egváIta!án fennmaradhatott - az ez| F'zt a jélentéskört úgy közeiíthetjük meg k.geg,vsz.'űbben, ha a látszőIag aLtg tevékenv Napnl'ugati Kiráiv belső történéseinek tekrntjük mindazt, ami a cselekmény során Lezajlrk. Pontosabban egy mrkrokozmosz helvreállításaveszi kezdetétpélda-mesénkben. ,\ történet elejéna hős, a Napnl'rrgati I{irálv egv megváltozott tudatállapot jelképezője.

F'z a tudatállapot.változás akkor köl'et-kezik be, mikor ahalászok kr]ralásszák neki Gvöngvszínű Ilona g).öngyházkagy\őra festett képét.Á halászok gyakon szeteplók a nrndérmesékben. De 1éz"s ti tuntd,án,1^is halász. Azaz o\yan erő, melv képes kimenteni a haIáI-,,,tIág tengeréből a múlhatatlan,romolhatatlan értéket.Á hal szó kiilönösen jelentős nyelvünkben.

Haigalakjához több jelentéstársul. Kifejezi az' élettelenállapotot, de a vízben éIő, ezerr'vt fajta élólénvt is. ]v,Iit ha!ász tehát a ha|ász? E,ló haláIt vagy halódó életet? Vagy annak szembesítra tudatot. Á tudatalamr emlékét?lvlesénkbenielenleg az eredeti életemlékképével mélv tengeréből egy gvöngyház-kagvló fénve sugárzik be a tudatba. A halászok (az ag1'rdegek)gondoskádnak róla, hogr'.a I{rálvhoz kertiljön a kép. S az etedménv látványos

váItozás a I(irálynak ',nem iS volt több n\'ugta sem éjjel,sem nappal, hanem kerestette az egészvilágon, akit akép ábrázo7.,, Ez a ketesésa megújult tudat hatására veszi kezdetét.A sose-látott, mégis mindenkinél fontosabb ''lénv''-nvel egvestiini - ez a Napnr,'ugati iCrálv vágva. Ezt a vágyat ézi minden határlakő. Á Biblia nyeh'én:minden efézusbe]i.Az az állapot ez, melyben tudatára ébredhe. nink a személviséghiánvos voltának. Á hiánvt - mely a kozmikus bukás.ered.ménvepótolrri igyekszünk. Ki vallással, ki művészi alkotások létrehozásávai,ki a máslk nemm.i kialakítottkapcsolatávai.Á mesékleggyakrabbanez utóbbit írják le. Á mese-mennvegzők mindig tulmutatnak az áltaIános, anvagias emben tudat szrnqén.

Egv*magasabbrendűrealitás nikröződik bennük. A kozmrkus két_egvség, a Fénv-Ah-a Fénv. Ánva valósága. E'rrőI idézzúkJan Van fujckenborgot' A modern Rózsakereszt elemi fiozóflája 20' fejezetét:''Á természet emlékezete azt tatit)a, hogv az emberi éiethullám ősatomjának két mag1avolt, kétlénve'melvek sok tekintetben egvmás nikötképei voltak, de szerrileg különböztek, mert a két mag alapjául szo\gáIó szellemi gondoiatok is különbözők voltak.'' ,,Áz embed élethuliám e két ténr.ezőiénekkell tökéletesen koronázria az 1stenteÍvet.'' ''Isten érintésea férfinéI elsősorban a gondolkodási képességen kereszrül, -íg a nőnél a szívszentéivenkeresznil hat. E'zért a fétfi a gondolkodó , aks'átJát, a nő pedrg a lelkesítő, aki lelket ád.'' Iiven vonatkozásban szólnak a mesékis I{rálvról ésKirálvnőről, s egvmást segító - felébresztő- viselt dolgaikról. Á valamikori meseidőben - ''egyszer volt, hol nem l.olt'' - az ereded', két atommagú ósatommal bíró mikrokozmoszok vllágában Leányszínű, Bálint és Gvong,vszínű Ilona egvmás tükörképei. ''Szépek, gvöngvörűek voltak mrnd a ketten.'' Báiint' a Ín^Ílasz' rudatában volt húga,Ilona - a lelkesítő erő -,fontosságának. Ezért is vitte magával mindenhova a gvöngyházkagvlóta festett képét.Ám egv r.ihar e]rabolta tőle. E,z a vihar eglkozmikus baleset jelképe a mesében.S itt )elenik meg a színen a Napnr,rrgati Iiirálv. Ő BáIintnak a sénrlt, hiánvos á|Iapotát személvesítimeg. Hogv újra iángra lobban1on az Urban, ahhoz szükségeYan ^z új lélekre,melvet jelenleg nem brrtokol. Ennek lehetőségére éteztá llona képétszemlélve.

Tudata ezzel |<temek"di].a legalacsonyabb, az ösztönös, animáIis állapotbói. Kialakul a 2., a szellemr tanok által En-tudatnak nevezett rudatállapot. Á bukott mrkrokozmoszok emberisége számáta az én-old,atmegjelenéséneklehetóseget a Halak korszak hozta el. Á bukon miktokozmosz ekkor lett képesséhiánvos állapota felismerésére.Ez történlk a Napnvugati Királlval is. Mardosó hjánvérueteközepétte utat vág a 3. tudatállapot feIé.E'z a határ|akő tudata. Legnagyobb fe]ismerése az, hogy önmagában kell keresni a teijességet, Isten birodilrnát. Él"t'" kell segíteni, hatásossá kell tennr a szív ősatomját. Csak ígv sziilethet meg az új lélek, hogv kapcsolatot taláIjon a Szellemmel, a Fények Fénvévei.Ezt jelképezi példa-mesénkben a házasságra tórekvés. A dialeknkus anvagr'.ilág sötét erői természetesenmindent elkövetnek a folvamat megsemmisítéséért.

Y,ube ö|k l|onát, azaz elhallgattatják a Napn},ugati Király feléje irán1.u(ő vágvát; az ósemiékezést. Áz isteru kegyelem azonban segítségére siet. Ilona aranyhal, majd nvárfa - éIetfa,majd gvöng,l'r,'rrág képébenéled ú1já.NÍinden jelkép ^z anvagtestbenlezajló endúrisztjkus folyamat jelzője. A I{rálv azonban nem ismeri fe|a cstáző új lelket. Csak ösztönösen vonzódlkhozzá. De már ez a vonzódás is félelemmel tölu el a sotét átmánvt. E'zért ad a boszorkány minden éjszakátaálomport a Királvnak.

Ezze| vissza is érkezttink indító gondolatunkhoz. A'z elsődleges isteru énntés felébresztettehalálos álmáből a szív szentélyébenlér'ő magot, a gyöngvök gvöngyét. S ''tudatlanság'' ezuún a tudat lángra lobbantásának keli következnie. Á ál}apotát szintén alvással ábrázolja a mese. Áz á|omitalhatásán olyan mélv alvásba zuhan aL<táIy,hogr'' nem ha|7ja,mikor a gvöngr,virág megelevenedik, s beszél hozzá. A mese ezen képsorai tökélete.

sen nikrözik a 1. tudatállaPotot' az en.iékező tudat kifejlődését.MagányosságaPáthmoszán a Ién:1egyre jobban figyel befelé. F,gy ujÍa1tahangra. Á csend hangára. Megszóial benne a régen elhagyott otthon emléke.Á lélekbirodalom szőIongat1a'ébresztgeti:',ébredj,ébredj végiil igazi sikerre vezet. Á király elutasítjaa sötét átmány édeskrrálvom.'' Áz ébtesztgetés éteiétés italát. Ébren vár;a Gvöngv'zíni Ilona újabb megjelenését,s mát teljesen megérti beszédét.Áz új tudatáIapot megszilárdult.

Példamesénkitt ér véget. Az alr'ó felébredt.Ráébredhet igazi btvatására. Sok Ínagyar népmese zár,a'litt, a János-tudat küszöbéhez érve,előlegezve a Jézus_tudatmegelenésétis. ''Edes férjem, Például Á Kig,vófiú című széki népmese hősnője így ébresztgetlalvó féqét: zárt Á hústestbe Zö|d ktáIvom, kelj fel, hogy szűlessék meg az aranyhaju magzatom.|'' az isteni szikra hatásossá tételeígy rükroződik számtaIan mesében.Tanúsfénr'-természet' ''aki ''istenek nem születik úijá, vagytok'', de kodván a Jézus által is megfogalmazottaktóI: nem mehet be a mennveknek országába'', a lvÍennyegzőre. }'z űJjászúIetésfeltétele a en, hanem szerv-iJeg,valóságosan. felébredés.Nem j eLképes költői eszközeivel az idézett,s némely motír.umában elemzett mese' E.rról szólt ^ r.rraga A bennünk raboskodó fénytermészet felébtedéséneklehetősége miszténumi üzenet.

Nlinden idők isteni mesterei tanítottákéssegítettékhozzá az ^rÍ^érettet'hogr mrndezt meg is r,'alósítsa.Á mesék megórizték ezen folYamat jelképeit.Á cél azonban a megu-aiósítás.

Bizonyáta éreztékennek sürgető igénvéta 1'9. század végr 20. század eleji mesegyijtók is.

NIi az idézett mesét ivIagyarÁdoqán feldolgozásában olvastuk, alj kiilönősen is üg1'-eltrá, hogr,-meseföldolgozásai tükrözzék a hitregei motív-umokat.Á Lelkrismefet aranvrükre című műr.ébenrör'id elemzéstis fiízött meséjéhez,melYet kutatásai alapián ósvallásunk tukrözőiének tekrntett.

,í

U""S aJe*4e I

il-í,* ILAarTL,

G1 ö ttgysry ;íI /ona á tuá /to1psai

sen tükrözik a 4. ndatállaPotot' az emlékező tudat krfejlődését'MagányosságaPáthrnoszán a lénv egyre jobban figyel befelé. F,gy ajfa1tahangra. Á csend hangára. Megszólal benne a régen elhagyott otthon emléke. Á lélekbirodalom szőLongat1a,ébresztgeti: ,'ébtedj, ébredj végiil igazi sikerre Yezet. A krrálv elutasítjaa sötét átmánv édeskirályom), lz ébtesztgetés s már teljesen megérti ételétés rtalát. Ebren vár1a Gvöngvszínű Ilona újabb meg1elenését, beszédét.Áz új rudatállapot megszilárdult.

Példamesénkitt ér véget. Az alvó felébredt.Ráébredhet tgazi hivatására. Sok nl'agyaÍ népmese zánl'itt, aJános-tudat küszöbéhez éwe, előlegezve aJézus-rudatmegelenésétis. ''Edes férjem, Például Á Ingyófiú című széki népmese hősnője így ébresztgetralvó féqét: zátt Á hústestbe magzatom,|,'' Zö\d l<tátvom, kelj fel, hogy sziilessék meg ^z annyha)u az isteni szlkn hatásossá téteieígv tükroződik számtalan mesében.Tanús_ fénr'.természet, ''istenek vagytok'', de ''aki nem születik újjá' kodván a Jézusáltal is megfogalmazottaktóI: nem mehet be a mennveknek országába'', a NÍennyegzőre. }'z űJjászdetés feltétele a felébredés.

Nem jelképesen, hanem szerv-ileg'való ságosan.

Erről szólt a rrragaköltői eszközeivel az idézett,s némely motír.umában elemzett mese.

A bennünk raboskodó fénvtermészet felébredéséneklehetősége miszténumi üzenet. érettet'hogv mrndezt meg NIinden idók isteni mesterei tanítottákéssegítettékhozzá az ^ÍÍ^ is r.alósítsa.A mesék megónzték ezen folyamat jelképeit.Á cél azonban a meg-"-alósítás.

Btzon,lára éreztékennek surgető lgénvéta 79. század végr 20. század eleii mesegr,újtőkis.

NÍi az idézett mesét Nlagyar Ádoqán feidolgozásában olvastuk, aki kiilönósen is űg1'-eltrá, hog1'.meseföldolgozásai tukrözzék a tutregei motír,-umokat.A LelkrismeÍet aranynikre című műr'ébenrovid elemzéstis fűzött meséiéhez.melvet kutatásai alaplán ósvallásunk tukrözőiének tekrntett.

ti

|'

.salLó"tan' ht Lh tzl)tm.

G1ö n,gsrynű I /otta átuálto1ásai

,

48-

B obonkánéP appAn tónia: B oldogass1on1

Jakab Zsigrzond:S{ke! keserves

aiArya, ,,Terernlet/en a Fiú, Teremtet/en n.,, tet/en a S rynthárornúg eglisÍe Terern Árcharkus imatészlet (E,rdélr,iZ suzsanna gÉ jtéséből; C sil<bán falr'a )

,

tr,mlék ezzéI!,, ,,Eberj,ő léIek!

.\z alr'ó fénvtermészetSzerves műveltséqünknéhánv motír'r:mában Irta: Badabáry Ela

II. rész Archaikus imáink Előadta: Scbrof Róbert

kdaes Vendégeink!

Előadásunk első részében meselemzésen keresznil közeledtünk a l{árpát.medence népeinek gondoiatvilágához. NÍost krs kitérőt teszünk a dlszítőművészet kányába, E'gy olvan teniletét érinnink, ryelil talán legtovább volt képes megőnzni egészen magasztos spintuális tartalmakat is. Es ok gazdag terület' melv önmagában ís tárgya lehetne egy szimpozionnak, Ezért beszélünk róla csupán énntőlegesen. Bevezetjük vele a népünk lélekirredelmeirőlés archaikus imaverseiről mondottakat. Jeles rudománvos kutatók művei szolgáltak iránymutatóui. Pl. N{agl'ar Adorján osműveltsége, Ipol,vi Ámold Nlagyar mvtholográja,Lász\ó Glrrla műr'ei honfoglaló ősetnkről' de idézzük némelv megáilapításait Diószegi Vilmosnak is. Előadásunk másodrk fele mégis leglnkább E,rdélviZsuzsa hatalmas nép körében a }N. gvűjtőmunkájának lrrs szeletétérinn. Ő vo\t az, lrr le1egyeztea Írr^gvaÍ században még é1őímákat,töredékeket. Elóadásunk 2. részemindezekkel foglalkozrk tehát. lvÍeseelemzésűnketa felébredésképével zártuk, meh.et mrsztériumi üzenetnek neveztünk. E.z a miszténum _ez a teitélv- szen'ileg játszódik le a ,,be2r.atást''átéiőben. S r'ajon S mindez hogvan kapcsolódott mrt tudtak ősernk az ember szen'i_szetkezeti felépítésérői? az ereded keteszténv üdvtörténethez? \Íáni tanltásához? Á l{árpát-mecience díszítőművészete legalapvetőbb motíl'umar megtalálhatóak a manicheus szövegekben is' Ilven mindenek fölött a napos-holdas életfa. Bát az' életfa. világfa ábrázolások sok kuiúrában ismertek' a napos-ho|das ábrázolásmód csak az északibb megegyezíkez a manicheusok ,,Dícséretoszlopáeurázsiai térségbenterjedt el. I{étségtelen r.al'', melvnek egyik oidaián a Nap utazik bárkájában, más oldalon a Hold. S bennük utazik a megszabadított Fénvtermészet,^zaz ^z ember tudatcsatorná)ában, a gerincoszlop két oldalán. Eg1. szép hétfalusi csángó mese is őrzi ennek emlékét.Á háromágú tölgvfa tündéréta fábóI hívja életre a ZöId I{irálv. Áz éiet vizével megrtatott nindért ugyanúgvelpusztítják, mint Gvöngyszínű Ilonát. De még apró darabkája is képes beragyogru e$' S végti1\egyőzi a sötétséget;a fekete képű etőt. egészházat. Igy őrzi fénytermészetét. foivamatának, Úgy, mint képi megfeleiője az u11ásztietés Á napos-nája"' életfatökéletes .

Asatási adatok bizon,ví{ák' kultutában a szátnyas-kígyós tu\Íerkúr.bot. más bár rokon hog1' már a korai avar-korban, az Y. sz-ban is éI a napos-holdas fa díszítőmodlrrma a IQárpát.medencében.NIindez külön l'izsgáiódás tátgya is lehetrre.Jelen munka csak uta]ni Szefetne rá, hogr. ezen é\etfa-tipusegyik,jelentése'az emben benső ábúzolása. A fa a közponn idegcsatoma, a gerincoszlop. Agai az agyidegek' mint ezt legegvszerűbben' legszebben stjlizálva a fejfákra vésett fák jelzik. Á testember rajzolata a ködmönókön szereplő csokor is. A forgórőzsák,,,ketekek'' (kereszfek), ugy^nazt fe)ezlk ki képiesíwe, mint pl. a szanszkrjt ,,csakÍa'' szó. A'z éteri és anyags test találkozási pontjain létrejött erőközpontokat. (A csakra - csokor szó hangalakiiag is megegyezík;bizonvítva, hogy a tejt, melyre itt most szintén mag\i^rnvelr' őrizte bölcsességekvtzsgá|ata is sok érdekességet nem ténink }rr.)

Ugyancsak jelentős ismeretei voltak népünknek a lélek összetettségérőlis. Á liírpátmedence lakói és eutázstatrokonark egr.értelműentöbb lélekbenhirtek. Á tetejetlen, ég;gérő r.ilágfán madárka aIakjában ábúzo\ták azt a lelket, mel,v a leendő anyát ,,7ivá1aszqa''. A gyerek megszületéseután krs ideig mégőrzi halhatatlanságát, ma1d fokozatosan aiámeni] a halandók vllágába. Ennek nvomára bukkant lvÍagyatAdorján a palócok lrredelem.vlJágában. Á lelkecskékcímű mese megszületésrer'áró lényeketábrázoI: '\aDban .,bönn a: ll/doÍ/l-enyes E n berk/kek uárakoi7 ak.

S ok eryren siá //onganak, ako17ak.,, T u teu kére'uág1t

Ilven vágvakozó' megszriletni kívánó lélekre ,'ismef rá,, egy pillangóban a történet bölcs édesapaszereplője. S kisfiának így adja tovább a szüIetésemitoszát ,,Biryon1édes fan! Ilittam, hog nagon sryretnea gyerrnekiinklenni.A keryru odatartottamneki, a{ rnondottam,aitriljon neki testecskét.,, odasiállott ésott rnaradott.Igl baiaútten, s édesan1ádnak jelzi, brrte, hogy lelkesiiitséget' erőt az ember a a régiségbenélt annak N[int a mese is napból, a Fényből hoz, mig testet az anvagtól kap. Ezért beszélt ahagvomány Nap-Áwától és Föld-Ánváról. Á napból hozott lélekszikrát jelképeztékptllangóval, méhecskévelvagy p|. az avatok- egvenlő szárú keresztekkel. Á másik lelket leggyakrabban ,,szabadléleknek'' nel'ezik. A'z adarközlők erről a lélekről beszélnek legtöbbet. Ez a iélek képes elhagvni a testet (pl' sámánbeavatáskor). De leggvakrabban éjszaka,a test alr'ása közben ,,,Jtazik,,. lv{indez nagyon jóI péIdázza az asztÍáltestismeretét is. Hisz éjszakaaz ^sztÍáLtest'a vágvtest valóban elhag,vjaaz alvó anYagtestet's asztrálterekenszerez benvomásokat. is. Lélekképzenik Beszéltek még elernk ',életlélekről'',máS nér'en ,,léiekzet-IéIekről'' osszetettségeokán rudtak a halál után földhöz kötött, tokonaikat zaWató lei}<ekrólis (betegségdémonokró1).S mint meséink is tanúsítják,élt közötruk a halhatat]an lélek tudása és vágva is. Gvönvörű balladákban énekeltékmeg mindezt. felébreszthetőségének Il,ven például a lvlárton Szép llona vagy a JúJraszép leánv bailada is. S mrndezt a r'ágvat pé|dázzák ősi imádság-verseik is. Az adatközlók gvakran eLmondták: ezek amolt-an tit]<os imák. Templomban nem volt szabad mondaru.

Nlintha maga a napnl'r.rgatrkirálv szólalna meg a fent elemzett Gvöng1'színű Ilona tőrté. netból a következó rmában: k, ,,.. .g/arló testernryugodjé Sryuene/ne aludjék.,, rmádkozás tulmutat minden alantas önérdeken. NIeg is fogalnlazta ezt Á szív éberségéért Erdélvr Zsuzsának egy-imaközló néruke:',Idáigantin körris{ii niintery ktirt)s{ii mijntern,ani nyy g1tinei\tán,körtis{iirniigyök.A1tiIstentu,qT)/a,niJbgue/erntörténni...,EnnenJé/akni$ha/ni...En eiöket nindig köuetöm.,' S valóban nagYon sok;ószándékú csak eryketa siépirzánságokaÍ,...ín vágy adődott össze az tmákban. Hadrkfalván, Bukovtnában pl. így kezdték a naPot: ób áldott wi, ,,Dícsértessél, aién garló tesÍemet, K rnegmostad Mosd megaién bűnös lelkemet.,' Hasonló kérelem sző|al meg egv ujgur manicheus rmában is. Á nvelr.i megoIdás -a párhuzamos szetkesztés-hasonlósága is szembetűnő: ,Jstent kér/eljiik, íestilnketíi7ie neg /elknnketsiabadítsatteg,, Egv moldvai, lészpedi rma.szoveg ''Íossz szél hordozó asszonvokat'' szólaltat meg. A megszemélvesítettszél krilönböző minóségei szintén megjeiennek manicheus szövegekben is (n,velvünkbenkrilönösen izgalmas a szél-szellő-szellem szóbokor). A ,,Íosszszélhordozó asSzonvok'' ígybeszélnek: ,;Venünk Róryának kebe/ibe.,' pims uéit mega/issak.,, Siiiuit, náját neghírvassrytk, Áz imádkoző igy szólrájuk: //1e&ftemenjetekRóryának kebe/ibe, neg tír1etek ,,Tír1etek .. .Hogy a Rriisa maradjontis{fu, mint aiaryja sryi/te, tIrjia adta errea ui/ágra,,, Eztaz imaszöveget félelem,ijedtségellen mondták. Á Rózsa és N{ária (nevek) jelképes összekapcsoiása a legtöbb atcharkus imában jelen van. Leggyakrabban ígv:

53

,,Fehérni7sa,Máia, EngernJé7vstalá/jon,

'f :en / r*ít,iuc/rncrpr]en,',

Vagv:,,S ient uiiueptitsétö /jön.,, Á Rózsa a Lectod.um Rosicrucianum mrszténumiskolájának is magasztos jelképe.Jelölő1e a szív szentélvébenbimbózó új léleknek.Á megasztrrlt szív, }i{ána sziili a Lélek-klrálvt, -,,engemJézus Jézust.A fenu imák egt ezoter.ikusrudás tömör ször.egmarads,ányai.Á kérés talál1on,,_megeg1,'ezlka,,bennem otthonÍa taIáljon,,gondolattal. Ázaz: bennem megszülessen. E'zt a belső folvamatot szépennikrözi a kör.etkező részlet: ,,Piros htyna/basadák r!ána bennemrytgodgyék L'-r liik s{i/eték. . .,, A hajnal rermészetesennem csupán napszakot jelöl. Inkább azt a mikrokozmlkus ese_ ménvt,mlkor új fénvgr,.ulladi<rsr.ilágunk -mikrokozmoszunk. egén.Uira feléiedvalamj az ereded, halhatadan iénvből, melv haiáIos álmát aludta bennünk. Ilven értelembenünnepel. téka hainalt az ujgur manicheusok is: ,,H y rnegö tt ha1nu/.islen bajna/'i sn njö lt rneEö tÍ hy negiitt bajnal-isten ba1nal.istert1ö tt n egiitl bq bégek,testuérek bu1' ru /-islent ta/pon irnádjuk !,, Az említettrmák, énekek mind kapcsolatban vannak az éberségtetörekvéssel. Ha a test pihen is, a szív ',el ne aludiék''. NIi tehát az alvás, mint nemkír'ánatos jelenség a népi műveltségben? A szó hangalakja a magyar nr.elvben egy*enértékű a ha|á\ szőéval. Á két -szik) -ász) szótő, az a| (.vás, és a haI (á\ csak annYiban különbözik, hog,v az eg1'tliet hehezettel ejgük. Áz alvást ,,kis halái''-ként is emlegették' Álvót a régiségbengyoÍSan' durván nem volt szabad felkölteni, hogy szabadlelkéneklegyen ideje visszatémi. Egyébként meg is halhat- r'élték.Áz al.világ képzete is az alvás fogalomkör része.Álakilag egvenlő a hal.viiággal, a halá| vl7ágával. Ezért is '"'áltoznak hailá megölt mesehősernk. De aranvltaIlá lesznek. Elt tehát a régiségbenaz ,,aÍ^ÍlY-halá|,, képzete is. Ez utat nyit a föLtárnadáshoz' N{in a legmagasztosabb miszténumokban. A leggl'akoribb alr,'áselótti imák mind összekapcsolják az alvást és meghaláSt eg\' égrlátomással, iIletr''ea bennünk életrekelthető új iélek, Á halált az űj éIettel.

Az ilven típusúimák leggyakrabban a követkeJézus megsziiletésével. ző sorokkal vagr' azokvanánsaival tndulnak; ,,E,n /efeksrynténagyamba, Testi /elki koporsómba,,, NÍajdezt különböző látások kóvetik: ,,H áront angal Jq.enJö /ö tt, Eg1,ik őii násik uigyái Harmadik aién blínös/elkönet uár1a.

Mána kapu1anegryí/ik, IsnnJia s{i/etik. o tt látok eglJán1ességet' . .', Egv másik változatban: ,,Ha ki/épekaiqtómon

s4_@

FölÍekintek aiégre ott látok egl aran1osfát,,,,, Nagyon beszédesek ezek a képek. ,,NÍáia kapuja'' Y^gY ^z ajtó, melven az alvó kilép a magasabb világokba vezetnek. NÍagaaház ts átlénvegüla test jelölőjévé. Níég.érdekesebb hátom angyal motír,'um. Nem állíthatjuk, hogv tudatosan megőrzött manicheus motíl''u. mokkal lenne dolgunk. De a párhuzam kedvéértidézzűk a Homéliák azon részét.mely a lélek vágvak oz ásáróI sz óL: a ú/ágbó/,..,Bárcsak e/jiinneu ,,Bárcsakgyő77ék'..glőinéka testruindet eníifelett.' 'éski/épnék harornangla/odaTe R't'tbáidat, e/ho77á...aTe aialat.

Bárcsak e/őtten nagyragyogasésneguiltigítaná Diadénodat,,,a Te erős G.ylőry/niD/adat...BárcsakJb/táralna előttem(a Magas{osság) os{oprinak ajtqa."

A kopt kéztat a tökéletesedésútján 1áró (az elekti) lelkének halál utáru, rlágvott út1árő, szó\ a Fén'v Brrodalma felé. Ugv rűnik' még évszázadokkalkésőbb is idézik ezt a vágt-at minden elalvás ftis halál) előtt.

Sok ,En /eJiksryn...,,kezderűimavers íg1'foivtatódik: ,Há7amnak siög/etibenégyőqí angya/, Ó niietek sient keres{ek, Jbrogatok. . .,' Egl másrk vanáciőban íg,,hangzk: uan ,l ni hái1nkbu nég1,i1ög/e/ JIind a négysiöglelbe egyőqo angy,l/ Háikörypibe IstenJia. Eg'v pusztinai]ma mrndezt mégszebben,költőibben fejezi }u: ,,KőiEibe sryü ótrir, Vinig Jérysbe|tneuan.', jelenik meg. Nlint ahogl az Jézus,a szív fejedelrne,az Awa egysziilöttje itt virág képében rndiai térségbena lótuszvrrág 91öngy.e jelképezte a bennünk éLőha|hatatlan ténr''ezőt.De anaIőg1álil<alszolgálnak az ujgar manicheus rzjzok, festrrrénvekis. Á tekercsekről Y^gy-a koiostotok freskórról ránktekintő szerzetesek,a fejedelem és fejedelemasszonv ábrázolások meghatóan szép motír,'umai a kézben taÍtott viágszáLak. NIáni egyházának kiilönösen is látványos a 1<tfejezőeszköz'táta. De legalább annvira láwánvos és kifeiező ^ mag\.^Í .tmatát képi világa is. archaikus Á szép szóképek mellett feltűnik az archaikus rmákban, hogy alig kémek. Altalában kevés bennük a könvörgő elem. Inkább állapotokat írnak le. Lehetséges,hogy az irnamon. dók nem voltak már mrndig rudatában a jelentésnek,de valamr titkos r'onzalom miatt megórizték a 20. század számáta is ezeket az ősi motír,'umok^ttartaknazó szövegeket.

Szívük vág,ia bjzonvára vonzotta az lyen talánvos megfogalmazásokat mint: ,'l'irág Jézus benne vaÍI'',,,MáÍia kapuja megn.vílik''.Áivó tudatukba ezeket vitték magukkal. Á ,,nehéz áIom,, e|7enezzeI védekeztek. Igv próbálták elémi, hogv míg gyarló tesnik nl-ugoszik, szír'rik '.eIne aluggyék''.

Sokat eláruLnak tehát ezen szövegemlékek egy nép lelkületéról, valamikori rudáskrncsétő|. Yázlatos összegzéskénttalán ezek a iegfontosabbak: _Tükrözik az lmák az embemek, mint összetett lénvnek az ismeretét'.F'zt gyakrrn aház meg. képébenszeméIvesítik -Tükrözik az aVás krilönös állapotának ismetetét(,,koporsóba fekvés'''kis halál).

@-ss

-Á ,,magasabb''világokta nyitottságrólis szólnak (,'ivÍánakapuja megnyil-ik'').

-Áz emberben lévő haihatatlan isteni tényezőrőLis tudnak (,,YlrágJézus benne van''). _I{épiesítika csakrák működésénekismeretét(,'Forogjatok szent keresztek''). _I{iemeiik a sziv éberségének fontosságát, a teljes álomba zuhanás veszé1yét(''Gyadó testem nr'ugodjék,f Szívem eI ne aluggyék'').

-S mindezeken ní még annak rudását is megőrnték, hogy az ima nem önző kívánságfelsorolás' hanem ,,mjndennapi mrseáldozat,,,Igy fogaImaz egy adatkózló. Á másik pedig ígv vall: ,'imádkozni lelkileg kő''. ,,L"lki'' rmádságait népünk igyekezett megőnzru annak ellenére,hogy sokan munkálkodtak eliene. Például egv rmaközlő ígv r'ali erről: ,, Volt egy pap és az nagvon altotta; hogy Hát. azérvan babonás pogán maradvánnak tartotta... akinek vót, összeszedte és eiégették. rlven kevéstelőle.'' ,,...a prédikációs széken sokszor mondták, hogv ez eg,vszektának a gl'újteménve.''Vaion milven szektára gondoltak? Ezt nem őnzte meg az emlékezet. A Iitszólag,,pogánv babonát'' űző emberek azonban annak nagyon is tudatában voltak, hogv mrért ún^ ,'ük'égük u' idézett,gondolatok megőrzésére. E.q1 mes.nytlatkozás erről: Ur{stennek ,,Nekünk van rá szükségünk. Az Úristen nem keresi, hog,v rmádkozzunk...az arra nincs szüksége.De nekünk van...megmentenek akaján lélektő.''

Ez utóbbi nvJatkozut is jeizi: valóban élt a többféle lélek, többféle lélekminőségfudata népünk gondolatvrlágában. A marucheus lélekfogalom is összetett, hisz a lélek is, mrnt vitágunk mrnden ieÍenségekeveredés eredménve. Fényrészecskékés Sötétségelemek ker'éréke.Á Fénv visszar,ágyik ereden hazájába. Á halál után azonban' a I(ephaiaia című kopt marucheus lrat szerint' a léIek!$f hármas út eiőtt ta|áI)arnagát.Tisztasági foka szennt léphetrá r,alamelvikre.Áz egvkaz Életútja,meiv a Fénvbirodalomba yezet.TaláLkozás ez a három csodálatos angvallal. Á másrk a HaláLhoz vezet. E'z a Blb|lában is emIített második halál. .\z örök sötétsáib. .'",.",és. Á harmadrk út visszavezet a I(everedésvilágába. L.jabb testetöltéSkövetkezhet (ásd még:szamszara).A risznilás újabblehetősége. .tn'e'monÁ magyar archaikus rmában ernlített kaján lélek, melvtől szabadulást remél az dó, ma,icheus gondolatkörbe ágyazva a Sötétségelemekből táp\ákoző lelket jelenu.

Számáta nem lehetségesüdl'özrilés. Ám -esetleg úiabb testetöltés során- Iegyőzhető a Régt vi Ember. Á l(ephalai ^ magy^Ífotdttőját idézzúk ,,a Gnőzis ésaz Embet, s feltámadh "i ", ig-vekezet rér.én,mely a Régr Ember önmagukban való e]nvomására rránn:L létteiön az IJ1 É.b"', aki a megváltás úqá1)áqa, és...a Fénv-Nousz v.iseligondját. Áz Ui Ember az, aki a Régi Emberből wáltatik meg''. S majdan a ,,Fény Ha)őí,'','iszik át aFénv országábalr gitu" ielképredszeréveléIve:az isteni szikr^) ^z.álomban szunnvadó Fénvmag ha fetébredmrkrokozmoszunk, emberi ,,kis.r,ilágunk'' szívében,Níánáválesz. Belőle szüleuk a diadalát.. ,'Yirág Jézus,,,kinek vérétonqák. S alrr megmutat)a az Uj Ember feltámadásának Ezt a teljes megvá\tozáströgzíti képiesenegv ima.részietis: ,,BegyiitÍ Jéivs a háiarztba, Há19n körypén negalla, bu//ajÍotta, P iros uérét , i egé si bá ign at beJb/1ta, S{,)iMána be!étbatta, Ide nemrnersemrniross1..."

A kör,etkező ima mégtor.ábbkor,eti a foivamatot. Szó1az eljövendő hajóró1, bárkáról is: svjlte x,Iánát, ,*,1|1na a s tv-I án {i l te srynÍJiá t, G1ere,gyeresryntJian, trIosdmegiiutakat,

56

Mertjön a bárka.

Bárka bo77a kefibit, kenetit,titi sryntségeit.

Háryn négs{gletibe néglőraő anglal.

Há7arz körypibe s79ntkeres4fa.

K,,ül kervs7!,ői77 angtal.,, A bárka és a keteszt együttesen idézik fel ^ fl^gy áwáItozásnak, a mítoszok metamotfóziszának vagy a tanszfigarációnak a képét.Az ima kőzIője 1'926-ban sziiletett.

Nagyanyjától tanulta, s így vallott a gyijtőneki ,,.,.€1éltet bennerzmindent,tessékelbinni!,, Az elaiváskot mondott imák bizonyára ugyanazon forrásból táplálkoznak, mint meséink.

Mélyen gyöketeznek a néplélekben. Részben azon idők lenyomatai _izenetei- mikot az ember éjszakú, ,,tudattalan', Úldatába iiltették be a ,,Ho1d-angya1ok'' a misztériumi igazságokat. Mígnem Jézus-I(risztussal eljött annak az ide1e, bogy az embet va|őban on(E,n)-tudatra ébredjen.Ezt a tudatosodást szolgáItaMánt is, mint Fény-I(üldött, JézusKrisztus apostola, más szóhas zná|attaIa F ényBuddhája. tsszegezte emberiségünk számáta az addlgs üdvtanokat. Irásba foglalta őket, s az olvasni neL tudóknak képesköny'vbe tajzo|ta. Hogy minél tobben felisme{ék helyzetüket, idegenbe vetettségüket. Fénpészük visszavágyakozását. S minél többen segédkezzenek a többi fényrészecskemegszabaditásán is.

Egy vtlágév közepén, melvbe kb. most érkezetta Földiirrk, kulönösen is nagy jelentősége lesz mindennek. Hisz újra elkészüIt a Bárka, mely hazaviszí az étett ,,Fény-Le1keket,'.Az imákban ésa manicheus szövegekben megőruóttvágyak most űjruvalósággá lehetnek.

Bolllán Katalin ra17a

57

.]í.

'1r

/"lf\

,-7f-\ ',-)f\'

/x \ lí

'X

íK | X X

xx x

.,.^i?p*4,trv *,, t,r., t

s/3.

4"Á-

t(.

a\ a'

'\ \1 ,n

t\ ;i

li

tlni.

*ffi

t-

{.:ri "/dtyerp24

Fe1fauésetek onlátb In," g,ijtéúből n i c7ai H I'on

a* Í.

--+r' :+v

v

;t3,)*<xi;ui;e+a

Budaházy Eva: ,,égszr.i{teFöldet, Föld sziilte Fát''

,,orvendeirytek,óh Fö/d lakói, Egy iaránd1okuissiatérta tú/sópartról.

Lij Arbaru siiiktett.

Bíke legyenrnindenlénn1le/,,, (Á csend hang1ából;H. P. Blavatslcr)

,

',Eberj,ő lélek!tr,m\ékezzéI|.,,

Az alr'ó fénytermészetSzerv-esműveltségünknéhány motír,-umában IrÍa:ése/őadt"t:Budaháry Eua -r-r-r

u

ll1. resz Sz épirodalmunk néhány akotás ának ez oterikus üz enete

Napos-Holdas beg s7 alko tása Ale ks79l Mukuseu ryom áncrzűué

KeduesL/eilégeink! Á néphagyománv tánti vonzalom kulönösen nagv lenduletet a 79, században vett. Á romantikus korstrlus alkotói szívesen merítettek ihletet belőle. tsszefugghet mindez a ,,holdangyalok'' r'isszavonulásával is. Az ezoterikus ismetetek szerint ugyanis a 19. század 2. felében végleg elengedték az embeÍ kezét, hogy önállóvá válhasson. Á misztériumr igazságok ettői kezdve mát' nem ültetődtek be az ember éjszakattudatába. NÍegváItozott az ,'áIom-élet'''lvÍrndezÍettenetesfelbolvdultságot eredménvezett,főleg Európában. Szemléletes példa erre Nietzsce munkássága. ,,Isten meghait''- vallotta. A magára hagy*ottembenségnekegy kaotikus világgal kelIett szembenéznie.A kultura és az európai történelem 1920, századt mozzanataíennek a szembenézésnekr'agY szembenézri nemtudásnak sokszor igen véreskör'etkezménvei.

Belsó indíttatásra a kor emberel'nek egr. része a múlthoz fordul. Belőle ptóbál úi erőt meríteni.Iiezdetét r'eszi például a kelet-kutatás' E,urópa ismerkedrk a múlt vallásbölcseletér,'el' pl a taó-val, a szanszkÁt lrodalommal, a mezopotámiai hin'ilággal. Elókenilnek az első az ékírásolvasását, a halhatatlanságután agYagtáblák.Rawlinson munkássága lehetóvé tesz.:.

Helena Petror.na Blal'ats\, keleti kutató urukr krrálv, Gilgames történeténekmegismerését. utazásarnak eredményenéhánv romolhatatlan értékmegismertetéseaz európai embenségkeresőkkel, antropozófusokkai, teozófusokkal, gel. S a sof folytatható a különböző rózsakeresztesekkel. részea legszélsőségesebb De eg1' másik folvamat is elrndul ekkor. Az embenség "&u Soha nem ismert alkotru. maradandót mater.ializmusba zuhan. Áz anvag területén próbál érővé a pénz, a \'agvon' a karr.ier.Sokszor mrndent megtagadó, méretekben r'álik értékm veszi kezdetét, melv napiainkig szedt áIdozatait, megakadáIvozva a lénvt, gáttalan nihilizmus hogr' elér;eaz üdvösség kikötőiét. Á két fol1amat eg'yüttesenéreztettehatását a Iiárpát.medencében is. Jeles műr.észernk alkotásar vallanak a mrsztériumi igazságok iránti nag1'fokú vonzalomrói. Legszebb, legteljesebb igénvű beavatás.kolteményeink Petőfi Sándor János vttéze és Áranv János Toldija. Á hag1,666nY)az^z a kollekdv tudatosság taiálkozik bennük az érettszemélviség felismeréseir.el.Szrnténmesei rndíttatásúVörösmarry Nlihálv csodálatos mrsztériumiátéka'a Csongor és Tünde. Vörösmarry a keresó lén'vtélete legr,.álságosabbprllanatában lépteti színre.Nincs rrrárhová fordulnia. Igy hangzik ug1.anisCsongor nyitó.monológja: ,Min den ors1ágot be1ártan, Minden nlessrytartornán1t, S aki álnairnban él' '4 dicsőt,aiég srypet S ernrniJö/dön nemtaláltam.,, Ntit tehet ^z ember, ha lehetőségeihatárára érkezett?Ha tá kei1 ébrednieaz igazságra;az ,,égiszép'' nem található a foldön. Htába kutat fe1 érte,'minden messze tartománvt''. NÍit Iiven kérdésektehet, ha álmai mégsemhagyják n'urrgton?Yágvakoző lelke kap-e segítséget? ről szól \rörösmarqv szép alkotása. Á hagyomány, s ezalatt a manicheus hagvománvt iS hogy elmondhasson egv elvont, érqük, nagyszerű képekkel ,siet a költó segítségére, misztériumi üzenetet. Ez az E,letfa képe.I{étségekközt hánvódva Csongor észreveszisaját kertje ,,uj lakőját,,, az aknafát. melv ,,Csil/ag 8yön8y ésJöldi rigbó/, Háron e/kn3í nlágból, L1 |e/enseg,ul 6odd.

I

lt

62

Ezt az új-rég csodát, a megújulásvágyátó\űzött ember élete fáját énnthea meg egy magasabb, tiszuíbb lelkesirltség.S hogy ezt ÍeIis ismer;e, ébren kell maradni". Ő.'.gl mesemotílrrm ez. E.rre épül VörösmaÍty műve is, melyet ezernyt vonatkozásban hozhainánk kapcs oLatbaa legtisztább bölcsességekkel.Jelen tanulmány csak énnti mindezt.

Vötösmarryról szóIni mintegv ber'ezetőt is jelent a korszak legnagyobb, viIágirodalmi mércévelmérve is jelentős művéhez. Ez 1859-60. ban íródott. Ázőta minden úgynevezett kulnrmyelvte lefordították, Irőja egl felvidéki nemes úr, Nladách Imre. 37 é.]rc,,-rko, hazá1a szabadságának elvesztésévels önnön sorsa kudarcail'al szembenézve egyetemes igénvű művet ír. Petőfi, ÁÍan,v,Vörösmarw után (ésut1án)olvan misztériumdráma születi}<, nl.e|vaz egészembenség ma ismert -írott- történelmét átíveli. Álom formáiában! S ezzel vissza is csatoltunk elóadásunk kezdetéhez, az áiom és felébredésnagy kérdéseihez.A továbbiakb^n ^rr^mutatunk néhánv példát, hogr.an jelenik meg a mesékből, balladákból ismert gondolat szépirodalmunk némelvelemében. Áz ember tagédtá1ávalkezdjük ^ :;o't. E. mű egyetemességeabban is mérhető, hogv szinte minden más kortárs mű között ez szól legkövetkezetesebben a rernkarnáció lénvegétől,s a r.alós |étés az illúzió-világ,rná1a viszonváról. Hőse Ádá-, kr Évár'al egilütt átél mintegv 6 ezer esztendőt úgy, logy mrndketten újabb ésújabb személuségszerepében jeiennek meg ^z egves színekben.Adám pi. az ókorban eg1'iptomj fáraó, görög hadr'ezér, rőmai patrícius.Á középkorban ó Tankrét lovag, majd I{eplet, a híres csillagász. Igr.r-ezer útjaDantonig, a francia forradalom |akobínusvezetőjéig'Londonban már csak szemlélődő, s a iör''ő színeibenúsyszmtén. i<i tehát Áaa*i.Ő a halhatatlan Embet ,,matadéka,'.Á történelem világába bukott mikrokozmosz, kis világ, melv újabb és újabb személviségeketvesz fei. Tapaszta|atat igr. lesznek egl.re súlvosabbak,mígnem összeroskad alattuk. Föld-undora a 73- színben arra ősztönzi, hogv elszakadjon e bolvgóról. Váglk rá, hogv elhagvja a fóldi éietteruietet.De mindez nem sikertil. Á Föld Szelleme visszatartja. Á- .gv követtező tapaszta|atmár olv súlYosan érinn Ádámot, hogv öng,vflkosságra készi.iJ.De ezt sem teheti. Be kell látnia: valami más lesz a megoidás. Á'z |]rhoz fordul tehát kérdéseivel,melvek közűl bizonyán a következők a legfontosabbak: ,,lVeg -ée/őbbre n ajdanJaj ia ton, |J emesbedué n, hogyÍní nodhoi kö rylgen, Vagy nint ma/omnakbaruta, boltraJárad, S a ktjrből,nelben jár' nembírkitörni?,, N,íadáchnem kevesebbre kérdezrá, mrnt azIstenhez közeledés lehetóségére.

Fejiődhet-e ilven lránvb a az embeiség?Ádám hinni szeretne a feilódés lehetőségében,de a történelem' ben átélt tapasztaIatai nem támasztják ezt aLá. Inkább bizonvítják a körbenjárást' a holtra fáradást. Áz emberiség fejiódésképtelenségét.

Ezek után valóban talánvnak tűnhet u, t, zárőszózata: ,1Vondottam,ember:kilidj ás birya bíiryi/,', Á mű ellentmondásatt az értelmezők általában Lucifer ,,szám7ájára,, úák. Azért olv rút és fejiődésképtelenaz A'dám á\tal áté|ttöténeiem, mert Lucife t láttatja ígv veie. Természe. tesen ennek eilendmond a színek történelmr hitelessége,NÍadách rea]ttás&zéke.Nlégis, miben bizhat az ember? Áz Úr -az emberben élő Fénveiv hanga- közelebb visz a felismetéshez.Á figyelmes olvasó kozelebb kenilhet az ezoterikusan ,,képzett''lvladách gondolatarhoz. N{adách Imréról kömvezete tudru véIte'hogy tagja eg1'-rózsakeÍesztes közösségnek.

TaIán ez' vagv egyszerűen nagl.fokúnvitottsága ésintel]igenciájaeredménvezte,hogy képes

63

volt művében a testetöltéseket, az oly sokszor fékemagyarázott reinkarnácíőt helYesen, v alő,sághoz hűen b emu tatni.

Adám, a haIhatat]an elv szakadatlanul újjásziiletik, azaz ujabb személyiségeketkénytelen megtestesüléséhezfelvenni. Az ő számára nyiwa ál1 az ,'isteniiJés''útja.Áz átrneneti időre f.l,'-.tt szemé\iségek azonban halandóak, egy ,>aÍasznvilét'' után megszünnek. Őt. i' fejlődhetnek a kor adta korlátok között, ám feilődésük soha nem vezet]ret el a halhatatlan Ur trónusához. NIert nem ez a feladatuk. Á történelem embere mindaddig tapasztalatot g1nijt,míg halhatatian ténvezőjéneketre szükségevan. Á legnagvobb gondot az jeienthen a [1'okorbúag majdnem halhatatIanmtkrokozmosz' vag.v-más nér,en,'ereded ember''; ^\dám számára, hogv megtestesüléseikőzben magasztos származását elfeledhen. Ez az álomba zuhanás veszélve, melvről a mesék is szóltak évszázadokon át. Áz éuekszervek csalóka 1átékafol-vtán az ember számára az t]Iuziő tűnrk valóságnak, s a valóság á1omnak. NIadách ezt plasztikusan kidomborítja pI. a római színben.

Adám Iit Évában éled fel egv szikre, melv néhánvpiJlanatraber.rlágítjaelsötértrló lénr.ét. kérdésére ,,-S le nemdano/r1?"-tgyJik/:: / bb perciinkbe is ueg1,ii ,,l-4édese Egy cseppjea mortdhal/anJájda/ornnak. '. .aii/1perc_ nrág S ígl bervaÍaq',, ,'A

NIuőI mesélEvának ez a ,,vtág-pillanat''? Az ősmúItróI.Íguonu ezt szavakba: éqern,ruintha á /ornbanJekii dnék ,,lig1, . . .meJ.Jryruúltbasiá//nék, Ho/... b,agy ésnernesuo/t/e/kenbiuatása.,' Éva megtört állapotában csupán szép álomnak éIimeg a lélek valóban ,,flZg' és nemes,' hivatását. E,z lehetne lelke reális lehetősége,ám ő a,,törpe kot'' és ,,korcsult nemzedék'' közepette valóságnak az i]uzíőt tart1a.Ezért is krált fel szinte szégyenkezve: ,,Bocsássrneg írii/t álomnak uarárya NIindei _ uókollak' ismét_ ébredek.,,

.

Ámit tehát Éva itt ébtedésnekne\rez' az éppa mégmélvebbrezuhanás a bódult áIornállapotba. Az tgazi ébredésszikrái is derengenek ugvan benne, de a kor ,,ree7itása',einvomja.

A valamikorj nemes lelki hil'atás emléke mégis végigkísériaz emberpárt minden idókben. S a korszakok végén,mrnt a Confessio Fratemitans.ból idéznik, e hivatás rudatát r,'isszais kapja. A tudást, melvet ^, Lt,,,hagyott kivonulni Ádámmal a paradicsomból''. Ádá*b".' l'iszonvlag, hamar cstáztk is a felismerés: célszerű lenne szésráIasztani a vaióságot a IátszattőI.Ig1'elmélkedik például a 7. színben: ,:Mi itt ualó.ságs rti itten á/om?,, Ádá-, azErcdea Ember mindig is tudja, hogy álmodik. Ő tehát -úgv tűnlk- át]áta szőtt fátylakon. Lága, tapasztalja, hogy sa1át maga és emberisége bódultságbói mikrokozmikus fejlődés-menetétéli, álmodja. De ez az á)'om-Létmrndig úi és új szemé\iséghez köci. Hol fáraó, hol l{epler, .mint mondottuk. Ezen szeméiviségekszámára az álom-lét'' az egvetlen valóság. A halandó személyiségcsak ,,szűk korláru lét,'-ben ,,arasznY1' képes értelmezruönmagát. Adám -s mrnden Ember- csapdája, hogy összetéveszti önmagá.

.64

ban a ha1hataúanés a halandő tényezőket. Minden idők szent tatú tanitottÁk ezt. Idézhethogy az éberségaz iük pl. (Hamvas BéIa fordttasában) Tibet nagyjait: ,,Ne feledd el soha, én'' ismetete flem ^z,'egyéni azan Igy az uton Buddha ezefl N{inden ösvénv. egyetlen )árt',, halandó személyiHa zzonban képe''. és tudása meriilt fel benne' hanem az ,,őrők valóság ségével' annak kotlátolt tudatár'al és vér-lelkével azonosíqa magát, elveszítheti a visszaút letetőségét.Érzí ugyan' hogv vissza kell témie nemes hjvatásához; közelíterue kell az Úr ,,zsámohához,,, de nem tudja mfu. hogvan, E'zért is lélekzeteIá|Ittóanngalmas a ,,felébtedés''színe,a 1'5.sztn. Áaa- megtört áIlapotában érzéke!,az tlhuziő-vtlághataLmát. Á'z át]átás képességeazonban nem született meg benne. Keserű tapasztalataimégrsnagYon fontosak' }rrsztöprengésre sarkallják lételénvegétilietóen: rnlst á/ntodon. nak, uag)/ ,7Ílmodtan-é E,s ti/talán tijbb-é'rnint ti/on, a lét, Eg percrene! a ho/tan1agras7á//, on? siél bon o/1. ii tl uégképp H ogyai;yt / eg1, tIiért, miértepercn1i ijnÍadat, bory1l/rnait?, Hog /ássuka nem/ét Ádám' az eredetl,Ember halálvilágba ,,bukott maradéka''ilyen folvamat után érikmeg az lsteti szőzatra. Az Ur világosan feiismerten az emberp átral a megr,-áltódáslehetőségét. ,,..hajó/iigyel,<,,8ysitiigt ryngJi/éd S'linet/enii/, rne/jtuissiaint s eme/, Csak ai! köuesd. S ba tettdúsé/eted ei égisiti, Za1ábanelnémul E, gönge nő tis{ább /e/kiilete' Ai árdekek no cskátó l táuo/abb, keres{iil Megbal/ja ai!, éssryuerén Költásrytíéfog ésdallá sptnídni.,, kereszni^lhallható. Á nó itt természetesenépp Áz isteni sző tehát kinek-krnek ,,szíveÍén'' olv szerepkörben trinik fel, mint a Gvöngyszínű IIö'na mesében. Áz Emberben éiő ősi, látunk benne' elvétjük a mű értelme. ereded'lélekelv ielképezője. Ha csupán személviséget zését.I(önnyen ieránthatjuk egy közönséges anvagrsil<ra.

NÍadách azonban ezzel a csodálatosan pontos' ezoter.ikusjártasságot tukröző és esztétikus formába öntött gondolattal adja át olvasóinak legfontosabb tanítását.A szív megőrzött a keveredés vllágában is valamit eredeti lehetőségeiből. El benne egy*halhat4dan mag, egy gvöngvszem, meiy képes meghallaru az égsszőt, az isteni tanítást.NIikor képes erre? Ha eltávolodrk,,az érdekekmocskától''. Egyébkéntnem. Áz isteru szőzat a ,,csendhanga,,.Ez zajb an, ttilekedésbennem hallható.

A'z anvag vtlága r'iszont za1os,Azzá tettuk. Ezért is v^ÍI^ ma embere kétségbeejtően nehéz helvzetben. Szeretné megtalálru a felemelkedés lehetőségét,de szinte önmaga tor|aszohjael a lehetősége úqát. NIert ha a szív nem képes a belső, ,,érdekekmocskától távoli'' hangtól megérintódni, a magasabb tudatosodás sem veheti kezdetét.Viiágunk ésaz eredeti teÍemtéS szakadéka nem ludalh^tő át agyagvilágunkra koncenváLó eszközökkel, módszerekkei. Hisz olv föimérhetetlenül n^gy ^ kettő közötti kiilönbségl Weöres Sándor 20. századl költőnk- csodás Háromrészes énekébenígy képiesínezt:

65

,,Héts{n no7og itt ésbangöiön.

Egtetlen,aranl csenduoltodalliinn." csend', viiágának létezésemrndig is ismert r'olt a rejtélyekkövetői Az egyetlen ))aÍ'^fly számára. Ennek tgazságát hordozzák a mesék, balladák, archaikus ima-versek Yagy ^ különösen tiszta indíttatásúműalkotások. Legnagvobb étdemük a felébredésteösztönzés.

E,gy ezoterikus csillagévr'égén,egv világkorszak váltópontján -közepén- különösen nagv jelentőséggelbír mindez. lHisz korszakunkban, a 33. I{risztus-beereszkedésidőszakában, Dante m.gfog"lrnazásában ,,az emberéIetútjának felén'', aikalmassá vá|hat újra minden r'iselt béklvók ',Fénvlénv; a felébredésÍe'az tgazság átfátására, az évszázezredek alatt széttörésére.S ez az igazi Forradalom. Ezt a lénv saját tudatlansága ellen vívja mrnden

E,mber javára. Erre ösztönözhet ]vÍadáchműve rs.

Ennek seitelme haga át a Kárpát_medence szépirodalmát, melvnek csupán felszínét érrntrez az előadás. A 19' századtóI mrndez egyre trrdatosabb,egvre ösztönzóbb. F]zértis kap nagv lendületre a népi kuitura hagvatékainakg1újtése.Nfese-' dal- és balladakötetek jelenne[ meg a 1'9század 2. felében és a 20. százld elején. Feieler.enítődrkilona-afly^, ^ iél.k".,uo míio,z", a Tündér llona mesekör. Az égeragadottlé1ekmítosza' a pokolra száL]ás történetei. Felidéződnek kozmikus iker-erő párjaink: Hunor ésNÍagor'Ánlla ésBuda' Szent LászLó és Géza. NÍegrndulősműveltségúnk,ősr''allásunk kutatása.Jó péld,aeÍre^ I{rsfaludi Társaság felhír,ásaii. Á kutatásta szánt kérdéskőröket László Gl'rlia Arpád népe című

könr.r-ébenteljes teqedeimébenidézi.Néhánv köziilük i,|,.ohok., aiL:r, /éryeik...sne!,eredetlíés1e/entésiíJbga/mak i/ődeink;nekÍöbb isleneik,uagyJ.e/sőbb kii/önlisen a lelek és/eedő uégéről, Ór, ordög Eréql, Manó, Ó"as...? Mi uala bitök a ui/ágeredetérő/ s1pbadságiró/ s-ha/á/on lli/i á/lapotán|/? L/o/t.er niJé/eössryköttetésbenu ua/lás aJejedehnsége/uagy ,i{,ség;i/. Kk uo/tak a táltosok,1ónk, bűbájosok,..? L/o/take ináik, énekeik,iinnepeik, srynt a bellénnito/ógiáua/, a pcirs{vnussa/, a 1etiik. -l Áttt , e/eink regi ual/ása ua/arne! s ni/1 uisioryban t'igya s7kiták ésbunok uallásáua/...?,, manicheirynussal, tésze, melveket ma is tudományos ,,^gi\,^ született azon művek Á kérdésekr1. "s' Csengerv Ántal' KálJLavferenc, ismertek: Á szerzők igénr.uszakmunkaként használhatunk.

Ii;urea''u Lajos, Kandta Kabos, Ipoh'r Árnold. A 20. századbóI: Diószeg Vilmos, Fáv _ hogy csak néhányat Aladár, H.',zk" József, Lükő Gábot, N,ÍalonvavDezső, Za1tlFercnc említsünk. S magányos nagyságkéntjelenik meg NÍagvarÁdorján alakja.Hatalmas terjedelmű, Az ősműr,eltségcím.t viselő könl.r'ében vázol elénk egy teliesen elfeledett műtat.

- sajnos. ma is Őshonosság etméleút és eleink,,LelkJJsmeret-val7ásától'' írt gondolatait ker,esen ismenk. Á ,,valamit tenni ke11',hangulata, mint látható a példákbóI is, siirgetően érintettemeg a Kárpát-medence tudósai' művészei egv-részét.Á köitők kóziil mindenképp Sándor mellett Szabó Lőnnc' kr Uparusadot iS iiltetett át magyarra. megem]ítendó v"ö'".

Vagv Hamr,'asBéla író' ]<rt\ü7eöres Sándor a mesteréneknel'ez. is a ,,méhesnépének''mondja. É"11o'". a Káryát-medence lakóit több elmélkedésében Áz ,,Áranvkor emléke', bűr.öletében é1őnépnek. Ámelv vár. N1ire vár? Az,'eliövetelre'', a nag1 feiébredésre.Hisz sokan' mint szrntén Hamvas iga, itt él.nek ugyan, de ennek -a fuggönv nincsenek tudatában. Ntíg mások hosszú évtrzedeketképesek eltólteni odaát, oka azonban níoldalán- annak lutében, hog,v élnek.Tudatlanságunk mértékekülönböző. a felébredés. feltétele E,nnek l.ár. k.regészülésre ugy^n^z.Hiánvos' fogolv létünk, melv záqa: ,,1(észu1ieteka Iörne..ál című regénvét Hamvas Béla az ébredés Iátomásáva| Csak ott lehetnék. nagvszerű -iegaiábbébredésre. a kapuig ét1ek,az ígéretföldjére legalább eg'vedenpillantást vethessek,'egyetlenegvet -,,

Az ígéretfóldje viszont benniink van. EztJézus Urunk is rudatositotta az őt hallgatókkal. Ez a Jézus á|ta| péIdázatbanmegnevezett isteni vetőmag vagy manicheus szőhasznáIat. ta| a ,,fénylő Ető,,, melv elnveletett. Uj életre kell őt segíteni, hogy*megsz abadttása végbemehessen. Á Kephalaia 59. fejezete,,,Áz elemekről, melvek SíÍtak''címmel ábrázolja a Sötétségbe,az an,1agbavettetett fénytészekáLlapotát,A kevetedés világába juwa az alvás és felejtésveszi kezdetét.,,Téveivgésbenés feledésbenfeküdt, elfeledte uszia.1átés nemét és nemzetségét.''-olvashatóa lélekről.Á manicheus zsoltárok is idézik ezt az áIlapotot: ,,ltlióta a húsbaköttettem, elfelejtettemisteni mivoltomat _ KÍisztust. I{észvoitam tnti az őrültség poharát,. '.'' Egy másik zsoltár a háIa hangán szól: ,Jöjj Uram Jézus,lelkek megr.áItója (szótér)ki megóvtál az ittasságtól és a világ hibáitól.,' De természetesena NÍárutmegelőző időszak is csodálatos művekben énekelt a felejtés és felébredésállapotáról. (Ilven pl.a Tamás aktában fennmaradt G,vöngvhimnusz, melYet esd, r'etített képes előadásunkban krcsit részletesebbenidézünk mard.) Áz elvesztett Brrodalom emiéke sokféleképpvisszaköszön tehát. NIa délutáruelőadásaink is elsósorban olvan műveket idéztek,melvek az álomba zwhanásr,.eszélveirőlszólnak. S ennek végső fokozata a teiies megdermedés,a kővé válás. Elt bízon,;áraennek a rudata is népünk körében, hjsz a kővé válás alapvető mesemotí'u-um.

Szetepel többek között a szépen szóló pelikán madárrói vagv aÍanYmadárróLszóló mesékbenis. Több változatuk hagvománvozódott ránk, többféle földolgozásban, Hitregei elemei s napjainknak szánt űzenete mrnden v áItozatban felis methető.

Bbton mondhatjuk, az AranYmadát tőrténeta 21'. század emberének sürgetóen fontos cselekr.ésten'ét tartalmazza igen szép,gvakofta a manicheusokra emlékeztetó képekben.A mese jelképesnvelvén szólva: az eivesztett,elrabolt Fénverőt kell megtalá]nunk önmagunk. ban. Eletfánk legtetején...Azaz oIyannákell lennünk, mint az anyagvlágvonzásától teljesen megszabadult királvleány. o a kőemberek rémító tömegén át vág utat a Hegvre, hol a csodálatos Fa á1].S úqa végénles7ll rá az Áranvmadár. Es a leánv -a beavatott. visszatéra megmentéS re v áró embenséghez. Igv segítiúi éIetrekóember- teswéreit.

Es ekkor, mint Á csend hanga mondja: ,,febeng szavak nélkül a természet minden hanga, ezernvimódon hrrden'e: trvendezzetek, óh NÍjaibalakói. Eg,v zarándokvisszatért a másrk paÍtÍól.Uj Árhan született. Béke legven minden lénnyel.''

KeduesMegeknÍek!

Reméijük, egyre kevesebben vannak közötnink, krk azt }uszik mrndez csak szép szó; ^zaz mese, ima, költeménv, melv egv időre képes elgyönvörködtetru. I(özel sem. Ámi az idézett művekben megszólal, srilgető életfeladat.Áz ,'isteni vetőmag'' napjarnk borzalmat közepette kiilönös gondoskodásban részesul.Áz egyetemes Krisztus.efó, ,,manicheusu1''a ',Fénvlő Jézus,,ereje kiárad föIdünkre' hogy meiegéné|szárba szökkenjen az isteni ^r^tás termése...NÍieiótt földünk újabb kozmikus éjszakába hanvatfana. Természetes, hog\'' az isteru gondoskodás rr'égaz é1szakábahanvatlókat is felkarolja. Áhogv sok mítosz szól a vizek felett lebegő isteni Léiekzetfól. Á soha el nem aluvórőI. Előadásunkat ezért is fe1ezzik be egy aratődal szövegét idézr'e.Nlítoszi üzenetet hal1unk ki soraiból: ,,E /uégeiliik,eluégeillikai aratást. . .

Egés7;fa/u,eges{alu rnind alus{k' niil a/asryk, A ni gaidártk, a mi ga$ánk nemalusryk. tlost is nilunk, mostis nilunk gondo/kodik...

NĂ­ kalo tas4eglyiseletben

Terentőjel G1 ői Li s{ti s1obrasryrlűués7 a/kotása

kra ege k barrxay'a,, ,,SryiQonh谩ryato Ant贸nia Fohi:Sryab贸

,,Romol hatatlanJérykoronanka t rye11ii k há t e/.

A soba nerzhervadó,sagárn!Jírykoronátfonjukmeg!,, (NÍanicheushimnuszrészletGi'.u.raArpád ésJuhász E,dit fordításában)

balladaijelképei A hon,ágy ésa hazaté.rés Í,tn éselőadta:Botját Kata/in

KeduesVendégeink! Á jelképek tukrébe pillantva népköltészenink legősibb műfaját' a magyar népballadákat értelmezzük a gnoszdkus filozófia segítségévei,tudva, hogy minden kor emberében megr'olt a belső alap' amelvhez önnön \étecéIját'és értelmétkeresve fordulhatott, a kapu, a sietett, nem tekintr'e személyére,műr'eltségére, amelyen át az lgazság a kereső segítségére társadalomban' vagy a korok forgatagábzn elfoglalt helvére. Á jelképekértelmezésemaga ts egy tudaü út,amelven a keresőnek szükségesegy állapo. tot elérrue al^lhoz,hogv a ielkép története, kulturális gvoketei heivett a valóságot legr'en képes látni és láttatnr, ezáItal, mrnt egv kulcsot hasznáIatba venni, és mások számára használhatóvá tennr.

Előadásomban három magvaf népballadát,mint a gnosztikus bear.atásifolvamat rejtjelezett hordozóiát szeretnek onök elé tárru' összekapcsolva marucheus gvöng1'himnuszok részleteir'e1.

Célom rlem az) hogv erőltetett szó szerrnn párhuzamokat, hanem hogv egr- nagvon magas rudatr síkon létezó közös forrást találjak. NÍáru kincs eít az egész r-ilág számára elérhetővétette, mint .gv É1ő fénvfotrást,aminél lámpáinkat meggrújthatjuk.Szeretném, ha ma ezt a fénvforrást látnánk bailadáink lámpáiban vtlágstan:.

A ballaclákta elsósorban az egymássalszorosan összefuggó jelképtendszenik m1att esett a váLasztás. lz előadás három részből á1l'mrndhárom hasonló szerkezefű: Először az e\ernzendőbaüada egv vanácíőtát hallhatjuk. Áz énekelt szöveg nem mindig ^zon'os az elemzettel, mivel nem mindegvik szövegközléshez meliékeltek kottát. Az elemzendő szöveg l<lváIasztásánáligvekeztem a legteljesebbet, a célt legrnkább szoigálót megtaláku a rendelkezésre á1ló anvagból' az idézetek mennviségének növelése nem eredménveznéaz éteLmezéslénvegesváItozását.Á ténvlegesenelemzett Szőveg nvomtatott formáb an ho zzáférhető.

A bailada e\hangzásaután a jeiképekgnosztikus kibontása következrk. Itt nem tétek ki mrnden értelmezésilehetőségre, a ba]]adák jelentésénekcsak ezt a sfl<játszándékozom |<lnáIjafel: A föld fölött 15 bemutatru. Ezt a lehetőséget éppen a jeiképek,,1étra.iellege', fuggőleges oszlop és egy két vagy centir.el és a létra tetején is ugvanaz a képlet: egy. r'.ízszintes fok tarqa mászót. Á jelkép forrná1a nem váLtoztk meg, csak az értelmezés lehetőségeia különféle szinteken. .a balladákhoz, hogy a kapcsolat Végul eg}-.eg,vgyöngr'himnusz-részletet kapcsolok önkénielen.lt i' ''ulia'''.^1ó.'á leg1,en.Nem e1sósorban a szövegr hasonlóságot kerestem, bár r]ven is van, hanem a jelentés rokonságát. A hrmnuszokat Juhász E,dit és Gl'ura Árpád fordította,C. NI. Siegeft műve aIapján. ismert magyaÍnépballadát,a Bagolv.asszonv-t értelmezziik.

E.lsókénteg1'ker.éssé

72

Bagoly asszonv Pusila ma/omba Pus{a ma/omba Csefa gerenda Cserfagerenda.

Abban Ji/eden Abban Jeleden Kaika kofilont Kaika konjont.

Aryn il/dögé/ Aion ii/dogé/ Egy bagol1ass\oru Egy bago/1aÍJ.\0/1J,

Ha1aiitt uóna HayiitÍ utjna o/1at ugranék }Íint a paipa.

.Vél irsi nértbánkórlii.

A[ert irsi nert bánkr)dii Te bago/1ast<onJ Te bago/1ass\onl.

Hayiilt uóna Llalaiitt urjna o/1at perdil/nék tr4intu kaika ;\lint a kaik,t.

Jaj, bogynesírnék sírnik Jaj, bog1,rte bánkódnék Hogyne Hogynebánkódnik.

Hitltak ettgemeí Hiutak eftgemet Hqy balanenlek Edes aramhoi

Ottbonfe/edem Ottbonfekden Cllia rylos3o!árn Clia ryosio/yin

Hiutak engemeÍ Híutak enryemet Hogy haqgneryek Sínifanhoi

Abbanfe/eden Abbanfeledem t:desuramot Édesuramot.

Halp is rnenntik Haia is menúk Iiagon siíuesen Nagyon sryuesen

Ainelktt bagttan Ainellett hag,1s, Rengő bőuőnel Rengí bőuőrnet.

Haia is mennék Haip is mennék De már :iégye/len De nár siégyellent.

ÁbbanJileden Abban,ű/edem SínífanoÍ Sini Jiamot.

Q'argvas:392.)

Pusila rna/onba frr"l.

Ainel/ett hagl's1l, Aimelktt bagttant Záros ládánot Záros ládántot

ffi"-

"inirrJ,,

Rajta sétikál Bago/1assionka.

Utána sátá/ b-e1érgölin: l4é sírsi mésírsite Bagol1asslonka?

73

Hogynesirnék,te Fe1ér gölice!

Hon fe/eltAtien Rö,go bőcsőnöÍ!

BennJi/e1finm Síró gyermökön; JE,Jq,gterrurikrin, Síró gyerrzököm!

Mé sírs7,mésirsyte gölice?

Fe1ér Hogynesirvék,le Bago/1assionka!

HottnJ'elelfitnnt Záros lrjdámot, BennJblytöttern C1öngytispárÍánot,. pártán, Ja1gyiingytis s p á tán ! (I{nza:1'12.)

S ;épgytingyo

F'z a bal]ada alig néhánv ',,áItozatbanismert, ezek a r.ariációk viszont a történelmr NÍagv arország egész teniletérői szárrnaznak. ígv feltételezhetőenrégebben sokkal népszerűbb volt.

Szomorú tartalmával el]entétbenaz úgvnevezett,,l'idám balladák'' közé tertozk: ,,Eryn da/ kö3ben ai tJtak krirbe á//anak, ame/ytekkorypénegj Ú,i ál/ ke(ben ptirnát Íartuaéssrynlé/getue rnire a /eán1nakis tes{ tisarra térdepe/,. körijs-kod/, nig a kiirbő/ kiutilas{utin eg1,/eátylt,a párnát e/ébe /e ke// lérdepelni,uálas{Q.a cstikját e/Jbgadni,a{án a párnáual a kijr kt;rypébekiá/lani ai" tix, he/1ébe, köri)/sryn/é/ődnis aJinnírt módona körbeni iJtak köryt/ egyetuá/asilani stb.',-,lqa,,Yadtőzsák'' című könl'r'ében a bal]ada első leiegr,.ző)e,Iinza János a XIX. század másodr.k felében. $i'iza: l+J.)

Í párnáta.térdeplő pár eg,vpillanaua egymással szemben összekapcsolódik a csókban, majd helvet cserélnek,ezutáÍLa kör újra kezdődik. Ez a kör1átékok jó részénekáltalános sémája.A magyar népi gyermekjátékokat, párváIasztó játékokat küiön előadás keretében keliene bemutatni, most leg1'.enelég annvi, hogy ez a játék az é|et.örök kötfotgását, e szuietés és halál váItakozását szemlélten, de végső SoÍon azt. a fo|vamatot is, amelvben helvettesítő áIdozat árán valalrit kremelnek a körforgásból. Á balladaszöveg jeiképei:a Bagolv.asszony' a Fehér gerlice, a Puszta malom, a cserfa gerenda, az elhagvott otthon, a sírás, a visszaemlékezésés a visszavágyás. Mindezeket értelmezve egészenkönnven felismerhető a gnosztikus ösvénv első állomása' az önismetet megszuletéseésebben a pilIanatban az ósemlékezésfelébredésea mikrokozmoszban.

A párosító ;áték új értelmet nveÍ: a nagvon régr,bánkódó lélekrészskását meghallr'a azonnalvalami új ielenrk meg. NIás szőhasználatában: ,,Amikor a tanuló megénk' a mesteÍe

is megjelenik." Á magr'ar népballadabagolv asszonya ősi ésntokzatos lénv.osanva: madár-lélek,a sötét (Irétköznapi ember számára ismeretlen) terúletek\átőja és lakőja, E,ber abban az időben és asztrális térben, ahdt az átlagember aiszik. Napiaink nép}utébenhalá]madár, régen más madarakkal eg1.utta sziilető lélekhozója.

A bagolv-asszonv tehát a létekkuiönféle állapotart jelképezheti: A démoru-asztÍálisT ilith-nek bagolvlábai l'annak' ő sivataglakó' a törvénvnek nem engedeimeskedő fér; nélkirli zabolát]an női lénv, akit eredetileg Ádám feleségénekszántak, ám ő fe|7ázadtésmegszökött.

Egv ősi domborműr,ön a természet.anva,minden földi lénv szúlője, a meghalásával és a töldi élet körforgását fenntartó és jelképező Istár két oldalán láthatók újjászületésével baglvok. Á görög mrtológiában Pallasz Athénéjelképeésmegszeméivesítője.

'74

Áthéné,a szitz istennó anya nélkül született, Zeusz fejéből pattant elő teljes fegywetzet. ben.Pajzsán viselte a Gorgó fejét(a dialektikus természet valódi arcát), akinek ezt megmutatta, szőtnvethalt' hiszen a teljes valóság megpillantása azonnali megszűletést eredményez az új életteniieten.

E bagoiv asszonvok a bukott lélek fejlődésénekállomásart ábrázolják. Á magyar népballada bagolv asszon)ra már nem ilven nagv hatalmú lénv. N,tindezeken a fejlődési állapotokon nil r'an. Sír,mert rádöbbent r'alódr otthonától r.aló elszakítottságáraés magánváta. Á lélekósemlékezésefelébredt' A dialeknkus élet határterüietén,eg\' már nem őrlő malomban bánkódik' Á bagoly aSSzonVegv cserfa gerendán ü1,ennvi maradt az é|etfájábőI, amiből végsó SoÍona malom is épriLIt. NIagánva és sírása a Puszta malomban féleLmetes,a dralekukus Nap fénvébenjárók mesSze elkerü]ik.

Beszélgetőtársa egr' ,,fehér góIice'' (fehérgerlice), a hétköznapi ember által ugvanúgv nem ismert gaiamb. ok ketten az elhagyottmalomban, a dralekukában megrekedt mrkrokozmoszban beszélgetnek.

A bagoly sír, bánkódik helvzete, otthonától való elszakítottságamiatt, a miatt a feledés miatt, ami mratt aztán őt is elfeledték. Ők k.tt"n összetartoznak: a megbánó éssíró' ésa sírástmeghalIó ésa megbánást megér. tő. Áhogyan egv lvÍanicheus gvöngr.lrrmnus z :írja: Ine, eljött a nag gógyító! o ért,abboiboglnindenkit negyógyítson... .,, Ert a sebekJi/tárásáhoi ni hoi s tudja,erybii/ést Feltár ésnegtisiiít, kéget ésnegerybit egJa\o|tilaplnt. _ ${anicheus gyöngyhimnuszok: 17 vers 34. o.) Áz eIőadás további tészébena NÍolnár Ánna és a Júlia szép leánv (}Iánon szép llona) című baliadákat szeretném bemutatni.

Ezek szewesen ósszekapcsoiódnak az eLőzővel: Á NIoLrár Anna a malom.ieikép miatt' és azért, meft ő az elcsalt feleség,aki saját erejéből bgyőzt a csábítót és visszatér lrrtes wához éskicsin'v fiához, akit elhagvott, ésaki után a bagoi1' asszonv sír.

Mennek, nternekmersrybe/1en, Ződ erdőnekkö3epében. Ű7 t ia, Molnár'+nta BunisJának árryékába, H agtfe kiigyen ai r)kdbe; S néi7egykicsit aJiienbe!

Mo /nárAn na, fuIolnár Anna. /nárAnna, }4olnár An na, fuÍo Fe/ ne tekints bunisJára!

Nen tekintek, atéi uram.

E/aluuékntéiuraru, S NIo/nárAnru Jbltekinte

Molnár Anna ,,G1ertue/em G1erv uelembujdosóba. }iern meglek énuitéiurarr; l/agyonnekemkicsifan, Kicsifan, jánbor uram: K ue/ nincsen n1ugoda/rzam, se nappal0ru.

Se e11e/en G1er.e,gtere,Mo lnár An na; I,/agyonnekembatpalotám, tet{ek!

S hetedikbetéged '4ddte addig csábitgatá, 'z1'neddig el x a/ogatá.

75

|xIem adhatok uitái urarn; Van énnékem kicsifan, Kiue/ nincsen n1ugodalmarn, Se yielem,se n@palom.

Jánbor gaida, jánbor ga$a, Meg uagyokéna71;9/siokua!

J án borgaida. 1ámbor ga$a.

Van-ejő bor aJ-a/uba?

Vagyon uak itt a siornsiédba' E igy, eigy j án borgaida : H,ix,8y kupát ai as{a/ra!

E igy, tig1,jó sio /gri/ó: H o 11Jbrgácsot e1tsig kára !

Kgon bolta a guryájá t.;ű, b-ö ldig ueres á ng/iájá t' S negsiop|aÍtakiti 1i,lt, KcsiJia e/a/uuék Huia nenejámborgaida: I./itéiuran, ttitéiuram, annak oka. fuIilebessen Hogy kisJian e/aluaa!

Jűnbor gaida.jánbor ga1/a.

Jőne haiaJi/eséged: rnéd.e; uagyn egs{ dná d,. trIegue t,.,agy boltigsrymirebárynád? fuIegse ueruért,rnegse spldnárn, Ho/tig srymire se bán1nárn!

Kigorubo/taa gun1áját, F ö /dig ueresá ngliá1á t: hIegcsóko/takiui Jiát' . íJcsiJiát, -jánbor uráÍ.,, Sargyas: 46.)

Bunisfának tete1ibe, S neglátá a hat siépleánjlt, Hat siép leárytfelakas7lua! fukgondolá ő nagiba: Hendiknek őtet tesi! fuIegdobban a g/€ftge tryue, S megtsordu/ a rnelegkön1ue L/i téi urrtak orcáj ára.

I,/i téi urarnJi /ébrede, hÍérirsi rhérsirsi hÍo/nár:lnna?

F eltekin té/ bunisfrira, BunisJanak tetelibe! |x erntekinlék útéiuran ; Itt e/merchárorrtci,raa, I p;-pml,p irrr bi, ci ti,try!

Kcsi Jian, 1 ámbor ararn, Kiue/ nem uo/tnlugodalmam, Se {je/em,se nappa/orn.

I ndu/j e/ő/ &Ío/tár',,1nna, Bunis Jának telejibe! \eru rneglekénntéiurarn, \eru sioktaru éne/ő/1ámi.

E/őlnene uté;aran. kkapá aJéryeskurdját, S /ecsapáa uitéi ryakát!

Fe/öhöiött gun1a1ába, Fa/dig ueresángliába; Felsiökött a paiprira, S e/indu/abait!.ába, J rirnbor ura.kapujá ba.

Jánbor gaida,jánbor ga$a, tsia kára ?

A d:i- e sryi//tist 91.

NÍolnár Ánna a puszta malmot új munkahellvé tér'ő aSSzonY.Nem bagolv többé, hanem ,,mo|fláf,, felismen egv önmagánál nag,vobb és ősibb. Iétező, a mikrokozmosz létét'és annak munkásává lesz. Hárman élnek eg1rrtt:férjér.elés síró kisÍiával, de ez az éiet nem elégíti }<r.Homályosan valami tál-o]r útra vágvik, hívást r'é1hallani, és tudatál1apotának megfelelően engedelmeskedik is neki. karddal, és magár.al hívja.ivÍolnárÁnna pedig Egv katona érkezik vörös egr,-enruhában, ,,hosszúúua, bujdosásra'' indul a csábítóval. A vörös ruhás vitéz népmeséinkgyakori alakja, de például a végső SoÍon iráni erederű ParszifáI mondában is szerepel: a vérben megírt törvénvt' a családi karmát testesíd meg. Ámikor a lélek elszán1z magát.az alapvető megváltozásta és a mikrokozmosz szolgá|atára, mrndig meg1elenik aftg1törvény, a vét ere'je, és olvan útra kénvszeríti'amiről aztképzdheti, hogv már az az egészenúj, amite hil'atást érez, Pedig valójában karmikus múlqának erői lesnek rá, ésmegpróbáL1ákmegtagadni. Á csábítás egvrk eszköze, hogy a katonának yan már hat palotája (más vá|tozatban kővára), a hetcdikbe őr teszi. i(őmíves Iielemenné című balladánkat mrrrdenképpenmeg kell itt említeni,ha részletes elemzése nem is lehetséges:már hat,iát áD',mlndben i(őmíves l(elemenné tarqa a falat

76

e\őző lnkamáciőnak elmult prőbálkozásai olvan időkból, amikor még csak a dialektika törvénye létezett.Hat a dialektikus bear'atás Vénusz. száma, a hetedik prőbáLkozás valami új eredménytkell, hogv hozzon.

Ződ eúő közepibe burus (bokros) fának ánvékába megpihennek.

A fa életfa,alatta pihenni készülődésa kiemelkedésre.Á katona feje NÍolnár Ánna ölé. ben van. Kelen és középkon magyar ábrázolásokon gvakori az úgynevezett fejbenézési jelenet:Ennek magyatázatakénta szerelmi egpittlétetszokták megnevezni,|:ár a szent nász maga is szimbólum' a menvegzó draleknkus szinten a törvénvnek való alárendelődést,a (malom)kerék forgatásának, éiet, haláI és a generációk váItakozásában r.aló részvéte]nek válr]alásátjelenti. Áz e\őző rnkarnációk prőbákozásai az éIet-halálfájának megmászásával kudarcra ítéltet. tek, halált eredménveztek.Ezt rudja lvÍolnárÁnna' hiszen nem alszik el, ígr-alkalma nví]rk felprllantaru. A hat halott |eánv analóg az igérthat vánal. Ha feknászik. vagvis véglegesen a kettósség,a dialektika beavatását választja, egr''-iátszat-megr,-áltásfoglva lesz, eg,v,,korláto_ zott örökkévalóság'', aha|áI területéneklakója marad.

Az igazság megpilIantásaőt is stásra készteti,mlnt az előző ballada bagolr. asszonvát. Á katona felébred'éstájön, hog,r,NIolnár Ánna tudatában van a veszélvnek.

Hogv-an lehet }aiutru?Csellei, önmaga aiárendeiésé.,'el és megtagadásár'al(,,Nem szok_ tam én előI járru',), el tudja ragadru a kardot a katonától. Á kard az igazság szimbóIuma' mint ilyen rendkíl'ril hatásos feg1'v.er:}Iolnár Anna megszerzi ezt, és sajátkadjávallevág1a a katona fejét,és felölti annak vörös ruháját. E,bben a viseletben, a karddal feifeglwerkezve visszafordul. Vérénekörökségét uralja, az nem rudia megtámadni többé, olvan lénnvéválik, aki mostmár valóban a megl.áltást készítielő.

Hazatér fér1éhezés gy-ermekéhez,a mikrokozmosz igv jelképesen kregészül, és úira működni kezd, Hazatérésekor álruhában van: szállást kell kérnie, és ő lehetóséget kap karmrkus adósságának töriesztéséreés feladatának elr'égzésére: bort ésvacsorát kér,azaz, e szeilem tápláLékát,.íg ó maga életmentő és tápIáIó tejet ad. Á rossz' gvermekét elhagvó, ha|áka szánó természetlélekéltetővéfordul.

Molnár Ánna bailadája kétarcu: az ég;történés nem, csak ennek a fóldön futó árnyéka tűnik fel, a misztérium: az egyetlen dráma elpróbáiása ugyanakkor az e|ső áttörésséváiik.

Ez a tónénet a bagolv asszonv tudatában le1átsződő képsotozat, az ősemlékezésképei. nek, a szívbe írt ler'élnek a dialektikus tudat számára késztilt fordítása' Nlolnár Ánna Kereszteló János nói alakban: nem ő az, akit vártunk; de az utzt ő készítielő, és néiküle nem lehetségesa megfordulás. Ez a tudatáIlapot akkor szüledk, amikor a ,'máSik'' már jelen van, de még nem vag1rrnk képesektudan kapcsolatba Jépni vele. Ő az ösvénv első fázisát jelképezi és nélkulözhetetlen, jóilehet, lrjemelkedru a haláltermészetból nem NÍolnár l\nna, hanem e&Vúi női alak, Márton Szép Ilona fog.

Rernénjemrekcé/ja, o /é/ek,jöJ/e/ho11án.

ry)/€Ke&

uirrasiÍua. uagysiorongató/ánc,okban, Hisio/1 régota keii ai iirö rr s{érái ba ualó Jii /uonu/ásra, H tit ern/é balá/osnéreg A nst édessége iga n B árua k i agadértk ü ide né/, Et ninden regithátrabagynál, És tij enllem uá/nál,

77

ben, tíen n aganal J éius e/jöaete/é Megerősíte remén1emnek.

Ax,L istenben,ki cé/ja E ui/tigbata/rnasságaiköyölt eg))sern, Nincs egyet/eft Kj né/tóarra, hogtfede/ealáJbgadja cít, IIert,í nernmeg;sa/tö/bő/jötÍ, Íne a hitem,ho;y tis{án őn{e/ek. engernninduégigislenem. fuIegse,gtt k peuéyei, S rynt ererleiedne égtek, Ó lé/,k,be/éd [:.-irt t i ;.-ti t,t /,tn r.','/hnt

Többéel nemérbet, .\IerÍjog,l/ /i j{ehd d|' IC rnitden si7tó uétkít megii/t.

A téuejgésnek Te, ó /é/ek, '.1 n enn1ekb en gyűjtö tté/ kin cset. (}Iarucheus91öng,vhimnuszok: '{3.vers - ó5.o.)

A Júlia szép leánv ballada \eányáérta ,,bodor fehérbáránv'' a mennybői ereszkedik le' ez r'isszaútballadája.

Itt eseres3kedik E,gl aran1 ösuenke, A19n nöuekedik Egy lbbérbáránka.

,,Itt eskerekedik Egy kerek dombocska, '.1ion nöuekedik Egy édesnlrraÍa.

Csokrus a rirága, Aialatt illuala h,IártonSiép l/ona.

Jobb ódalán ua/a Áldott napnakJén1e, Ba/ódalán uala Á/d,tt bo/dnakJérye.

Köt, köti uala Magik kos1oniját, Fehérli/ionbó/, Korsai róisábó/.

E Jeliben ua/a Njócuan rnisegte@a, E hon/okán uala CiJiaferyes uillag.

Hol auual neméi, I:/ionualJe171.

Hol auua/nemii, Li/iornualfejry.

'\Icgnejédj' neg nejédj' fu[áton Siép llona, Mert ei! Isten batta IÍen parattcso/ta,

f ,

Í1a€ J

aí.dlmd/a,

a

78

E ,<,pspűrykurge

Csak eg iránt terrnik.

Ha teodajőné/.

Vé/edbefejiődnék, E mennleikquk I\jitat/at n1í!.anak, E, nenryeia/ók \jitatlan ryí/janak.

Mennlei barangok Hú7atlan sióljanak, A nenryeigen1ák C1lútat/an g ú//janak.,, QGllós,37.)

(részlet) |-e/kek 1 ó rege/ s3éple1tin Z slt i'.ánna, Kjsétálauala a rriryame3őre' I-{ekiluék oda a rórya tiiuére; Boqogatni keidi aran1 srynííhajar' Mosogatni ke$i ni1nsryt orcájál.

-,1 nenn1ből1öueh Egy gya/ogösuén1ke, Aig n ksétá laJbdorsrynű báráry. '}e iegy /ne&ne uegyr7/egsiép/e1ánZsuryánna }en kisétetuagtok,nenn1b,í/ kr)uetuagyok; '17éríkiildött boiiád ailirJé'1ts Ki:{ut' '1 '.i/ryk sergének isak eg1, byl uag1'on, Ha te uehrne!.östi ué/ed a béle/ik!,, csak bogymennlekba3a. ,,E/menjek,e/rnen1ek, Hog bucsui1an énel aptintt1/,an1rimtó/.', Elmennek utána mánd kakass3ókor, ...

A nenn1eiajtó n1itatlan megn1,ilik, A mennlei haranghuigt/ar qri/lalik, S a nenrgorsryíg koccsakeiébeadaÍik. ,,Vise11em gondot:rypQán Zsuryánna, Vise1igondotnind aríkké,Amen!, p'argyas, 104.)

Szrnte nlncs is szükség eiemzésre,a ballada annyka nvil"tanbeszéi.Egv domb emelkedik kr a fóldbőL Á megváltás ut)a tokéletesenelőkésziilt. Az e\őző két ballada ,,cseÍfagerendája,,' illetve ',burús fája'' most édes almát és csokros virágot termő g1,ümólcsfa képében növekszik rajta. tnkéntelenüi jut eszünkbe a g1.önvörű archaikus népiima: ,,É' '"^ láttam szebb gnimőlcsfát, mint az lLt1ézus keresztfát, vén.el vétzik, vrrágozik, Szent lélekvel gvtimölcsözlk''. Á ballada másik váItozatában a leánv-lélek egl- nvl7ó rőzsató mellett vátakoz]k. Á leánv képébenábÁzolt lélekisteru menvasszonv: rózsából és ll.Iiomból készítkoszorút, mtnt N{áni ekiézstá)a. Az ilv módon elkészult helvre felülről egr' ösvénv ereszkedik: elkésztilta kapcsolat ésezzeI a kiemeikedésésmegszabadulás úqa megnvr1t. Á leereszkedőbátánv önmagában is Krisztus1elkép,de a Nap, a Hold ésa Csillag' meg a gverwák egr'értelműenaz áttötés kozmikusságára utalnak, ésaz ösr-énvt szélesséteszik.

Itt nincs szükségegyénierőfeszítésrevagv döntéste, a folr,-amatönmagátólvégbemegr'.

Minden nE egybegtűlue, Kirá lli kosryonitfo njunk, trebo 77unk.

Ara njtat és e7iistö t /é Kőre ktiuetrap.unk, A köuek tis{a s7auak.

Illessv;k egybeőket.

Rosyoryolilionok ésróryák, Kijsúk egybeőket. ..: Alljunk b,itfel, Új eonunkfeléinduljunk el!

Romolbatatlanfén1koronánkatryer1ük hát e/, A soba nemheruadó,sugÍraófery kosyonitforyuk,,& (N{anicheus gyöngyhimnuszok: 24. vers _ 44-45,o.)

A három ba|ladátjetképeik SzoÍos kapcsolata, egymásnak va1ó megfeleltethetősége köti össze, ésteszi alkalmassá a manicheusok, ésminden idők gnosztikusu áLtaLjátt ttt ábrázoLására. A folyamat va|őjában egyszeÍÍetörténik, állomásai nagyon közel vannak egymáshoz, mégis egymáStólóriási távolságokra: a tudat ktrlönböző sil<1atn. Á' bo]...''égnek ugyan ez a szinge hasonlóan kimutatható lenne más balladáinkban, v^gy ^ m^gyzÍfolklór más műfajaiban is.

BotflánKatalin rqry

80

Fénjha1.ók G1 ői Li s7tí s3obnis7rnűué s7 a/kotásai

ó l-Í/ek. néked, ,,Üdut)tret

uittedharcodat t ruende3ue 1ó uéghe1,' (Manicheus himnus zrés zlet P entagram fordítás)

Mani ésa manicheizmus I. A fogoly FénYtermészet előadásszövegkönyve A vetítettképes ostryállitotta:BudabtiryEua ,1sHorváthBaláry esfe/do/goryist uigei1 : H orvátb B a/áry sryin itógép k: t mege /euenítetté A siö uege ScbrofRóbert |lorbert, Mii/baaser Ba/áry, BudabáryÉua,Horuátb BotlttinKatalin,BudabáryÉua,Ha/isi köiryenűkticbek: '.1 képiésryneian1agössryál/ításában I{orbert,Scbrof Róbert,Papp Tnéi1a fuIiilhauser IsÍuán,

képeselőadás cd uáltoiaía megrendelheÍő 'z1 ueÍített

do/go3iknak,bog alkotásaikat teriiletéil ésnás ttirsrnlíuésrylek Hálásan kiisyört1iika kép1őnűuásryt tú/Jilbas77áltltk Blaskő Sándor, BotJán A tlokumentunJbluéte/eken rendelkei6siinire-bocsájÍották: Adoryán, h-Iakuseu'zlleksig, Papp I[agyar Katalin, ÉurtaháryÉia, Győi Lis{ti, Jakab Zsignond, Teré:ia, Rtjrsa Istuán Tamás ésS7abó Antónia alkotósait.

S {uรกrvtiry a Horto bรกglon

,,Mit tegyek, hogy éljek?

Szabadítóm, mit tegyek, hogy éljek?''

NÍindenidők keresó embere, m egte n drilv e a haláIv tlás m egtap aSztaIásátőI, olthatat]an vágyat étzetta haihatatlan,a váItozafJzn,az isteni rránt.

Nlinden idók keresó emberét a rejtéllvélett bőlcsességekkőzelébe.

9 "ágy segítette Igy taláihatott rá egv rejtél'viskolára.

A mrsztériumiskolák szakadat]anulműködő lánca soha nem hagvta magára a haiáll'ilágba bukott embenséget.

A múlhatatlanértékeketkeresóket fölkarolták, ésmindlg is fölkaroliák.

Hozzásegínk a felismeréshez: -NÍiértis vagr'rrnk e földi világon?

-NÍi az ember feladata?

-Hogvan tehet eleget hLn.atásának? Á rejtélvekhierofánsar' Szent küldöttei megsegítésünkrehoztak létreszeileml rskolákat A beavatóiskolák tanulóinak nem eg1'szerűeneg\' tant nlújtottak át.

Hanem megmutatták a magasabb élen'aiósághoz r.ezetó utat. Á'z lgazi emberré-váiásszent ösvénvét.

Nlagasztos küldöttek szálltak alá sötét, földr terernkbe.

NIérhetetlenSzeÍetettelvállalták ahdrá|viágában r.esztegló embenségmegsegítését.

Ilven kiildöft volt többek között: Hermész Tnszmegisztosz, I{risna, Buddha, Lao-ce, Jézus I{nsztus ésN1áni.

,,Én,NÍáni,Isten akaratábóIJézus Iiriszrus apostola.

Annak akatatából, ki mtndörökké é1éslétezrk.

Akr mindenek előtt r'olt ésmrnden doigok után is létezrufog. .\kiből származom is.

Akinek akaratábó1 vag1'ok. 'iltol" nyi].atkozottmeg eiőttem minden bölcsesség' Igv származofn az ő tgazságábó|.

Ezt az igazságot megjelentettem testvéÍelmnek. megnvilvánítottam a békegvermekernek. Áz ő békéjét a halhatatlan nemzetségnek. reménvséget Hirdettem a lvÍegmutattama magasba v ezető utat mindazoknak' krk képesekvoltak bemenru az igazságba.,,

(84

NÍáni gyrirlekezeteinekszóló leveleit is úgvkezdte, mint ahogyan Az E|ő evangélium e(őszav ában megszólalt: ',En, Máni' Jézus Krisztus apostola.. .''

Ezt a megelölést választotta, meÍt magát I(nsztus ésa Szent Szellem Í1szt^ apostolának tekintette.

Róla mondomaJézus: ,,Elkr.ildöm nektek a vigasztzlót, a Paraklétát.''

NÍáil, a paral<J,éta világvallást alapított.

1000 évenát hírdettékéskövették tanitásátaz Atlann óceántól a Csendes óceárug, Spanvolországtól l{ínáig.

Történeu feljeg.,.zések őrzik nvomait a Iiárpát-medencében is.

Itt úgyhír.ták:az érdek nélküii Szeretetvallása. Á vrlágosságüzenete most újfaminden eddrgrnélérzékelhetóbben - r.isszatérthozzzőnk,

,,Babilon otszágából jöttem, hogy elhozzaÍn az üzenetet a világnak.''

NÍáru21S-ben,más adat szerint 216. ápr:Jls14-énszüIetett.Ápla eg1,'mandeus kereszténv közösség tag1a.Á Párhrus Birodalomban letelepedettközösségnek rulaidonítjáka ',Tamás aktában'' felleit, csodálatos Gvöngvhimnuszt is. Á dalegv vándorutról szói. Á krrálvfuói,lrr a gyöngvöt kutawa az anvagivriát rabjává lesz. I(üldetését'szárm azását feledi.

A gvöngv magasztos jelkép.Jeiképea szívben rejlő isteru szrkrának. Áz igazságranviló ajtónak. Á drága ékkőnek,Jézusmagszemének.Ennek fellelésevezethet vissza az ag,ai házba A hrmnusz buzdító sorai mindannviunkhoz szólnak. Á r'alaha szívünkbe írt levélbeszél hozzánk: ,, Afi'ádtól, a királvok kltá|vátőL, S kelet úrnőjétól,édesanvádtól, Es jó testvéredtől,másodsziilöttünktőI: Békességtenéked,Egviptomban lévő.

Békesség'üdvösség fiunk E,gnptomban. Á]rnodból ébredjélű1 ha1naka ottan' Emiékezó lelked szar-unknakmegnvissad.

Szolga igád tedd le, kuálvok saqa vag1'', E,lmédbenidézd fel fénvló palástodat!

Régröltöz éked aranvsz áI bírnezte, Rag1ogó kelmédetgvémántdíszítette.

E'mlékezz a gt,.öngvre, a kincsek kincsére NÍiértEgliptomba elküldöttunk téged.

EnlékezzéI, s biz,zá| ígéreteinkben: Ékespalástodat magadra öltheted, N{inden időkön át benne tundökölhetsz.

85

Ha bátor vagy S kész z gyöngyöt hazahoznt, Sárkány karmaiból megszabadítani. Áz éIetkönwében ott van már a neved: L.gy, mrnt teswéredé,kedves fivéredé.

Birodalmunk egészénekörököseié.'' Á vallásos életeté1óapa mellett a hagvománv említésttesz ivláru anyjáról is.

Lótuszvlrág néven nevezik. Ápját pedig Pataknak.

N1egrntmás hagvománt. szerint NIáni egl ozr.egvtől örökir Szkrnánosz bö1csességkönr,.. \.ett.

beszé1akiválasztoftmagasztosszármazásáról.

Nllndez a ielképeknyeir,'én szerrnr NIáni szellem]elke 27í-baavisszatért^,É\e:tSzerzeténekterLileteire.Áz írások Kínozalatt. uralkodása ktrály eretnekséggelr'ádolták,börtönbe \retettékaperzs^ Bahram ták, meggvíIkolták. ráÁ féil..vaiiásaazonban mégtöbb mint 1000 évetát dacolt rildöztetéssel,árulással, galmakkal. Az ujgúrok fóIdién 162-tő1áliamvallássá is lett.

A magr'atok ősetről, vagv ahogy sok középkon íorrás-ernűti,:a turkökről, számosan beszé]nekúgy,mint ^ -^.,,.h.,,s eretnekségiovetóiről. P1. Phonus bizáncl'pánárkaÁl.o' vezér családJát neveztmanicheusnak. Iiésőúb, a I1'. százzdban Gellért püspök manicheusok elleru harcairól esik szó. De még 15ó3-ban is említi törvénvhozásunk. el Mi a Fény.vallás ? És miért üldözte oly kegyetlenül a világ? Miért pusztították Máni csodálatos verseit, njzait s miért kínozták bla|álí:aőt rnagát?

NIáni a két természerrólbeszéittanaiban. Beszélt a Fénv brrodalmáról ésa sötétségéről. benne raboskoBeszélt az ember kettős természetéről'A ,,hústest''.rőlmint börtönról ésa dó Fénvtermészetről.Az emberben rejlő isteni elvről. A ,,Szellemsz]ktá,,-tőI. a világosság éssötétségelváLasztásában.Ha a feledés Az ember feladata:segédkezés jelen állapo tában aIávan \'etv'ea sötétségeróinek, átfnából felébred,ha feLáen, hog-.u összes akkor áúágaaz anvagvllág,kápúzatát.Ákkor résztvehet az összes Lélek, az Fénvsugármegváltásában -4.

,,Ebredi, ó lélek.emlékezzél!

Honnét jössz? Á magasságbólr'aló vagr'' Jöver,'ényezen a viiágon.

Vendég vagv az emberek földién.

A magasságbaÍI\ran lakásod. ott vannak az őrörn sátat, igazi Awád-Ánvád, igaz teswéred.

I{üzdesz' mrnt a pusztában kószáló bárány. Án'ád, a pász,r'orkutat utánad.

BmlékezzéI|.,,

86-@

I(ezdetben ',kétfénvkuldött, Tiszta SzéIésJó Ánva behatolt a Fényteienbrrodalmának sötét vermébe. .. Á démonok hozzátapadtak a fénvtesthez,ahogyan a legvek a mézze| kent papírcsil<hoz... Tiszta Szél fénvküldött - tudván ennek igazságát_ eggyéillesztette az őt Íajtadémon ésaz őt fénytestere;ét.Ig\' teremtettemeg a világegyetemet:a ú eget ésa nyolc földet. Áhogvan a világegyetem a fénvtestgyógyrrlásának helve, úgvbörtön e az ^ sötétségdémonainak...

Tiszta Széi ésJó Ánva megalkotta a ..SoÍSkerekét,a Nap palotá1átésa Hoid palotájfu.' '.

N'Iegláttaezt a NÍohóság Démona. NÍegparancsolta'hogv utáno zzákle Tiszta Szél és Jó Ánya művét.Megalkottákhát az embert a világegvetem mintájára sbe\ézártáka fénr,termé. szetet. Íg,vlett ez a métegei, vággval teii hústestminden egves részletébena világegvetem hasonmása..'. Á Nlohóság Démona bezárta Tiszta Fuvallatot a csont vátosába, beléhelvezte a sötét formatáfi, ígyültetett haIáLfát.NÍaidbezátta Csodálatos Szélt az inak városába, beléhelvezet a sötét fudattárt,ígv ültetett halálfát. Ázután bezána Fény Erejét az etekvárosába, beléheIvezte a sötét emléktárt,ígv iiltetett haláLfát.Ezt követőenbezátta Csodálatos \,'zet a hús városába, beléhelveztea sötét gondolattárt, ígv űltetetthaláIfál Végul bezárta Csodálatos Tüzet a bór városába, beléhelvezte a sötét jelentéstárt'így tiltetett haIáIfát.'.,, ;, ,,Ebredi,o ie]ek,em]ékezzéi!..

Emeld iel a fejed, ó lélek' éstérjvissza ereden hazádba, Áz öröm honába! Á Fénv gu.ermekevagv"örökkön örökké.'' ,,Gvözd le magadban az óembert, Támaszd felraz űj embert.

Teljesítsdbe a szent parancsolatot.,' ,,NÍidőna Fénvkrildött kr óhajt lépni a l'ilágba' hogv a lényekettanítsaésmegmutassa nekik a megszabaduIásítját.. . először is legyőzi Glúiöletet, bezáqa a csont városába. E'zze\ szabad utat biztosít Tiszta Fuvallatnak, hogy kótelékeit odahag1-ja.NÍajdleg1őzi Lobbanékonvságot, bezár1aaz.nzk r'árosába, utat engedvénCsodálatos Szélnek,hogy eiérjea szabadulást.Azután Bujaságot ,.zár1abe az erek városába,ígyFénv Ereje ledobhaqa kötelékeit. Ázután térdrekénvszerítiHaragot, s bezáqa a húsváros ába. Igv nvújtmódot legi'uri Tudatlanságot.Bezáqa a Csodálatos Víznek, hogr elérjea teljes szabadulást.VégúLl bőr városába, megszabadín-ánezzel csodálatos Tüzet. . ..,' Jól figvelmezzetekrnindannvianl lz Áldásos Fénv kuldötte azértIépbe a világba'hogy fejjel lefeléfordítsaa bűnös r,'árosiakhelveit....s nekilát, hogv gazda$, termékenvföldet keressen,majd beléultetia fénvlő, felüimúlhatadanmagot.'' ..Belőlük támad az őt tlszta Eletfa. krrálva, te nag}''örök' eler.en, ,,Sze1lemlélek kinek lrrte már felébredt,benned növekedjen Vezesd ^zt,kj maga mdul útraeltökélten, békességbete vezessed az lg^zösvénven.''

87

,,Áz Áldásos Fénv krildötte eliiitette tehát az édesfákat . . .'' ,,Gyökere 2 böcsesség' törzse a két elv tgazságának megértése,ágú a dszta tanttás melletlombja a SofSszövőszékénekismerete...'' képessége, ti érvelés ,,. . .kitálya a l{egyelem' a kegvelem pedtg az erénvescselekedetek aw1a:ragvogó nap, mely minden fénv közt a legfénvesebb;telihold, melv mrnden csillag között a legtündöka legnemesebb glrimolcsöket lőbb; kuálvi fejék,melv mrnden ékszerkőzt a legértékesebb; termő fa; Fénvtermészet,mely a sötét testbe záratva is utolérhetetienülcsodálatos. Á i(egvelem ésaz Ősztnteség ' ' .a bepillantásra szolgáló kapuk alapzata, S ők a keskenv ösvénv. '.Ií ez ösvénvre lábát beteszi s azon halad tovább, tjszta földet teÍemtaz.'' ..L.dr.özletneked.ó léIek. tn-endezve vitted harcodat jó véghez.

NIegszabaduItáIaz oroszlán barlangjábó1, A tolr'ajok házábőI, A halálnak ebbóla testéből,amit mrndenkr suat.

A tengert éshullámait legv-őztedhiteddel. ...N"g}-szükségbenr-ana bűn. mir'ei hrrtelen megszöktél tőle' '. s emelkedsz a sasok erejér,el a szabads ág ga1ambházába.,, ;',

a

..

r

Máni és követői A tudás fáiának és az élet fájának titkát A VilágosságBgyháza, tanították.

Nlegmutatták a fénylélekmegszabadításánaklehetőségét. üdl'özítő ösr'ényét. Á Jézus l(nszrus vétáIdozatából sarjadt kereszténvség Á feltárt manicheus források _ Pl.a l(ompendrum, a Traktátus, a Himnuszok ésZsoltárok a legfontosabb emlékei a Fénv vallásának.

Igazi emlékezete azoÍ7bana megnYilt szívekben van. Á felébredtekében'krk a régiekhez hasonióan králtanak fel a NÍindenségUrához.:,,Ki ment meg a körforgástóI? A fent ésient 1átékátőI?Az anvagba bezáttságtól?. ' .Sírok a lelkemért.'' S a králtásra válasz érkezik: ,'N{int az orkán felemellek' Gvors szárnvakon elrepítlek, Tú1a sötét hatalmakon' Eonokon, archonokon.

Vezérellek F énv.országb a, Az eredet nnrgalmába, S megmutatom ottan néked Benned é1őisten.éned.. ..

S ha maid tundöklő ruhádat felveszed, Fénvességes owel fénvlőd felövezed, A Iűrálvság koronáját a fejedre teszem.''

.88

Á jelképek a tudatcsatornában alámedilő ésfelszálló világosság űgfuő|szólnak. Tehát benlink végbemenő folyamatói. A két tudatcsatomaközött á1l a Dicséret oszlopa. lsr Az igazi Eletfa. A megtisztított Kígyótűz-oszlop; az embet'gedncoszlopa. Á két tudatcsatornát jelképesen a Nap bá*ájának ésa Hold bárká1ánakis nevezték. Benntik utazk a megszabadított világosság, a téndő fogságából kimentett SzellemléIek. Így veszi kezdetét a teljes áwáltozás. Ezt abeavatást tanították minden idők szellemi iskolái' Ezt az utat anitona Buddha, Jézus Krisztus ésMáni is. Áz utat, a keskeny ösvényt, mely felvezet a Beavatás Hegyére. S itt hangozhat eI a szent szózat: ,,Tívagytok a Világ Világossága .,, ,,Ti vagytok a földnek savai.'',,,Gyertyát sem azért gy1)tanak,hogy véka aIá,hanem hogy a weryauÍtőba tegyék''' ,,Igy fényeskedjéka ti világosságtok is!''

A Fény megszabadítása, a bennünk fogoly isteni elv életresegítésekotszakunk keteszténységének tgazi fe|adata.Ezétthangzk ítjrua hivás: ,'Ébredj, ó 1é1"k,emlékezzé||.,,

,JtIit teglek, bog é/jek?

Spabadítón, rzit tegtekbogt é/1ek?

Eresid le keqeidet.

o na 7 t a7xya\sá8rabt!.át.

Add át nagada benned lako7óisteninek,, ,,.41élőS7elleru, mint a gyöngöt a tengermélJéből, kienelia7EredetiEnbert a kiizdelrnekből.',

A Ví7öntő csi/laga Ró7sa Istuán Tanás raj7a

89

k A legisnertebb rnanicheustiiredé /tár,, e ltám adási ,,F ryo

Bo@รกn Katalin ra1.7a

,Erym, bog,énis eg sugiruagtok, Ane! segtiaJö/detmegérni.,' (PetőfiSándor:Áz Ápostol;részlet)

Bennünk é1őjelképek Á szrmpozion előadásait kiegészítőgra{ikai kiállítás megnr,itó)a Grafrkák: Botján Katalin Szöveg:, Budaháry E,ua

I(özreműködtek:

BotJanKata/in,Budaháry, *, Í,Í:#::K?,#,,',

s l stuán,H onáth Baláryé

Bot!รกn Kata/in ra1ia

Kedves Vendégernk! Kedves Barátaink!

I(iállítás.megnvitónknak a ',Bennünk élő jelképek'' címet adtuk. Elsősorban is azért', meÍt a manicheus jelképrendszet haqa át a kjilXtott rajzokat. FeLidéznek valamit I{elet vatázsábóI, a fogolv Fénytermészet megsz^badttásámak tanából, a manicheus kozmológiából. Á kiállítás megnvitóját arra is jó alkalomnak szántuk, hogy tnöket eg\'picit bevezessük a hoLeapi előadások vrlágába.

A marucheusok szeretet_l'allásafénvesnyomot hag1'ottsokunk lelkében.E,zeken a Fénvnvomokon ellndulva érqük meg újra,mtt ielent a fénvtermészetfogsága, és mrért kell őt megszabadítaru'Hailgasság, hogvan szól errőlegv manicheus irat:

I(ezdetben ,,két fénvküldótt. Tiszta SzéI ésJó Ánva behatolt a Fénvtelen brrodalmának sötét vermébe. .. Á démonok hozzátapadtak a fénvtesthez,ahogy-ana legvek a mézzel kent papírcsík. hoz...Tiszta Szé1fénvküldött. rudl'án ennek igazságát - egg1'éi]lesztetteaz öt fajta démon ésaz öt a r1z eget és a nvolc földet. Ahogvan a íénytest erejét' ÍglÍteremtette meg a r'i1ágegv_etemet: világegr''etema fénvtestgyóg1'rriásánakhelve, úgy börtöne az a sótétségdémonainak. ..Tisz'tz Szé1és Jó Anva megalkottaa '.sofs kerekét,a Nap palotáiát ésa Hold palotáját.... NÍegláttaezt a N{ohóság Démona' NÍegparancsolta,hog1. utánozzák le Tiszta Szé1és Jó. Ánva müvét.\Íegalkották hát az embert a világegvetem mrntájára s beiézárták a fénvtermészetet.IgY lett ez a méreggel,vággy2| 16|i hústestminden eg}.esrészletében a világeg1'etemhasonmása....

5 ivlohóság Démona bezártz Tiszta Fuvailatot a csont városába, beié helvezte a sötét formatárt. íg1.ültetett haIálfát.

NÍaid bezárta Csodálatos SzéItaz inak városába, beléhelveztea sötét tudattárt' íg1'ültetett haiáliát.

Azután bezárta Fény Etejét az etek városába, beléhelyeztea sötét emléktárt,ígr'.ültetett haláliát.

E,zt követöen bezárta Csodálatos Y.uet a hús városába, beléhelvezte a sötét gondolattárt. ígv űltetett halálfát.

Végül bezárta Csodálatos Tüzet a bór városába, belé heivezte a sötét jelentéstárt,íg,vültetett haláIfát...,,

I{edves NÍeg1elentek! Á halál világában veszteglő ember magábanhordozzá, mint egv tömlocben, a Fénvtet. mészetet.Ezt a régiekgvakorta gyönggvel' gyöngyszermmel jelképezték'E'zt teszi Botfi'án I{ataiin is alkotásaiban. Á g','öngvöt önmagunkban kell fellelnünk ésvisszasegítenűnketeden honába, a Fénvek birodalmába.ErrőIszóLa Tamás akta Gvöngyhimnusza is. Á mű _talán- mandeus kereszténvkörnvezetben sziiletett. E. csoport tagának nevezi több kutató ldáruapját., az ősi Káld nemzetségbőI származó Patakot. Á mű néhányrészletesegítsennekünk NÍánigverekkorának emelkedett',légkörébe'' helyezkednünk.

Gyermekségem idejébenboldog nn:galomban éltem Sz ülerm gaz dagsá gában, Á wám ki'ál-Y' ház áb an.

Aztán a szirieim messzire kuldöttek.

Naokelte honából útnak eresztettek'

94

Uti poggyászomul gazdag terhet kaptam, Kincstáruk kincsévelbőven felszereltek. Út^-o.' kísérthát aranv S ezüst fénve.

Indiai kaicedonkő csillámló szépsége.

Igazgy őngyök ragyogása Kusán r'-idékéről.

Vasat is átmetszó Gvémánt, - segítségul.

De levettékrólam pompás oltözékem, N{rtnagy szetetetteikészítetteknékem: Álakomra szabták hajdan teljes egészében; Árannval áttörték, drágakővei ékítették, Urpalásttal megtetéZték.

NÍostazonban íg''en szóltak, feledéstőioltalmaztak, Utam céIiátkijeiölték, elmémbeis beler.ésték: ,,Álá' s lemégyEgv_iptomba.Elhozod aDrágagvöngvőt, NÍita Sárkánv körrilölel, a Vészthordó nem enged el.

H^ így teszel, s íg1'térszhaza, öröködIesz országunkba' Ékkö.."s ruhádat úira föiveheted' Boldogító köntösödet magadraöltheted, S kedves testvéreddelújratalálkozhatsz, Szívbélitársaddal ismét egyesülhetsz.''

E,n pedig gyoÍSana sárkányhoz siettem Legővidebb úton bar1ang1áhozmentem.

Tanyát ott ütöttem, száLlástott találtam, Sárkány elabását, az éjszakátv ártam, Hogv a drágagyöngvöt titkon elragadiam, I(rildetésemcéljátótőle elvegvem.

Egy"magambanvártam vándor öltözékben' Idegenként á|Itam zzon a vidéken.

Míg nemes rokont, napkelet gvermekét, "gy Szépségesszépif]útpillantottam meg én.

Előkelóségek, avatottak fiát, Szabadnak szi:letetttesfvéÍembet.fiát.

Segítőm' társam lett, titkomnak rudója, Intőm is, tanítóm, lelkem biztatója.

Egyiptom népérefigvelmem felhír.ta, T tsztátalanságik ve sz él'vét feltárta.

95

Jaj, mégisvalahogy reám ismertenek, Idegen földÍől jött voltomra rájöttek. Ármánvkodásokkal kelepcébecsaltak, csalással iá,,"tt.k. É.t..'t.á.,ésére

Jaj, már eiieledém,miétt is érkeztem.

Alá Egviptomba mrértis szállottam.

Feiedém szüleim, feledéma Gyöngyöt, álomba merülök; Tompa' érzéket]en 'Iompa, álomban gvötrődök. érzéketIen

Szülerm eközben érzékszenr.edésem, Hrradást hírdettekSzeÍtenagv vidéken.

Kapujukho z hívták Pártlrra királvit, Főembereiket, kelet méltóságit.

NÍiattamaggódva tanácsot tartottak, Segítségülnékem ler,.eletis íttak.

Iiéziegl.trket tettékminden o\dalára' Ígven szólt krrálvok óv ó bíztatása: ,' An'ádtól, a királyok királvától, S keiet úmöjétöi, édesanyádtól, E,s 1ó tesn'.éredtől,másodszulötrunktól: Békességtenéked,Egyiptomban 1ér'ó.

Békesség,üdvösség fiúnk Eg'riptomban. Ár""auai ébtedié1u7 ha1nalra ottan, Emlékezö lelked szar'unknak megn1'issad.

Szolga igád tedd le' királvok saria vag1', E,lmédbenrdézd fel fénvlő palástodat!

Régr öltözéked aranvsz á1 hímezte, Ragyogó kelmédetgi émánt díszítette.

Emlékezz a gyöngvre, a kincsek krncsére Nliért E,g1'iptombaelkrildöttünk téged. s bízzáI ígéteteinkben: Emtékezzé1, Ékes palástodat magadra öltheted, NÍindenidökön át benne ttindökölhetsz, Ha bátor vagv S kész a gvöng,vöt hazahozrt1 Sárkány karmaiból megszabadítaru.

Az életkönyl'ében ort van mát a ner'ed: kedves fil.éredé.

L gv' mrnt tesn.éredé. örököseié.''

Birodalmunk egészének

,96

Es a levél teptilt sasmadár mődján.

Reptében hozzám értÉlő valósága.

Egészen olvan lett, mintha nem tárg1'volna, Mrntha őbelőie hangos szó szőLana. |,n pedig hangán, érthető sza,,,ára ÁImomból serkentem, homálvból ocsudtam.

Felvettem, csókoltam s újraelolvastam N[indazt, mit egykoron a szívembe írtak.

Emlékeztem ú;rakirálvfr r'oltomÍa, Yág*" emlékeztem szabad életemre, ES utam cél1ára,ama dúga Gvőngvre.

Rögtön a félelmes,fettenetes sárkánvt Bűbáios szar.akkai igézrueikezdtem.

Bűbá1os szavakkal teijesen legvőztem.

Ráol'"'astam én az Atyámnak a ner.ét.

Rá a teswéremét,a másodszülöttét.

E,s édesanvámét'I{elet űnőjé.ét.

Igv a &ágagyöngvöt végte elvehettem, Szolgai ruhámat magamról letéptem' Hátat fotdttottam' vissza is indultam Fénvesnapkeletre,régiotthonomba.

Bajra el is hagvtam Babiion vidékét, NÍaison kikőtőjét, tengerparti úvjét.

Udvari emberek rám taláIak oftan.

NÍagaségkuldötti figv_eitékutamat.

Rekenból, Ramúból Átyám ktildte őket' lvÍagassághonából járu|tak elébem: Elhozták _mit vártam- Fénvesoltözékem.

Nem is em]ékeztemteljes fennségére, Gvermekkor ködében maradt ékessége S az, ahogvan tőle messzire kerültem, Áranvos fénvétőlel is választattam.

Nfost, hogy újraláttam, újraszemléihettem' Tokörképem gyanánt jelent meg előttem. Áltaia m^g^mÍaismerhettem ottan, Páros lénink titkát benne felismertem.

Tudtam' egyek r'oltunk örök idók óta, S újraegyek leszűnk; eljött ím az őn.

,97

Pompázott előttem aÍanytól hímesen, SztkÁzott szememben kövektől ékesen.

Felsőbb részeibengyöngyök nindököltek, Álsóbb részeiben zafsrok fén,vlettek.

Nlinden szép rend szerint futott főI s alája: I(özépütt I{rálvok l{rálva képmása. lvlestenen szőtték száLaithosszába, \'Iarratait gr'émánt fogta csom ójába.

S a tudás egésze,Gnózis teljessége Suhant..ésg, s verü1t szemeim rukrébe. ott nindökölt rajta mrnden nagv Bölcsesség, onnan mondta nékem fénvesüzenetét: ''Ázé

vagvok, krnek bátor mrnden tette, Áhog'van egvkoron i..ua"t elten.ezte.

Erette jegveztek az Elet Iiönlr.ébe, E'rte növekedett fénvem fénvessége.'' \Iilágosságár.aikönilöielt iegott, Tündöklő fénvévelmagába fogadott.

NIásrészrólengem is vágvam elragadott, S hozzá igyekezett mrnden mozduiatom.

Nlrrltam már utána, m^g^mÍafogadtam, Isteni összhangban véle egvesültem.

S egv volt újravélem,mint valaha. Régen.

Ekkor föiemeltek Áqvám kapujáig, NíéltóságésBéke Szent afanY honáig.

Kuldetésem immár ezzeI b evégeztem' Áwám jobbja felól helvemet lelhettem.

Fejemet lehajn'a köszönetet mondtam, Ruhám elkiildőit szívből maEasztaitam' S ekkor egv széphimnusz felcsenduló hang1a, I{int az Elő Szellem,hozzámígven szóla: ''I(irályok l{irálva kapurJeoz menj fel! ]vlindenek Lrához Gvöngyöd emeijen fel!'' ÁranYos palásttal, szívbéIitársammal S kezemben a Gyönggyel magasabbra léptem' I{rálvok l{rálva színe eléértem.''

Kedves Vendégeink! Kedves Barátaink!

Á Fénvtermészet nemcsak bennünk, enberu lényekben hat. Á fénv szétáraszt1amagát sötét világunk minden teremtményéte.Részesiilnek belőle a különbözó természeti brrodalmak. Á I{ephaIaiában péidául ezt olvashatjuk: ,,Á letaglózott, megnYomorított' meggvflkolt Lélek a gylimölcsök, $,vökerek, magvak ereje' melvet levernek, leszakítanakés széttépnek; ésmelvek a húsviláganaktáplá|ékul szolgálnak.'' Á gr,{imölcsökbe zárt Fénv eszméjénekemlékképekőszön vissza eg",.szép'Petőfi Sándor áItaIlrt gondolatsorban is.Áz Apostol című mű híresszőlószem-hasonlatát ld'ézem. Á szólőszem érésifolvamatát földünk éréstfolr,amatávalveu egr'beaz ihletett lelkű költó: ,,z1

siő/ősrym kicsirg giinö /u, Egy n1rir ke//hoiiá negil bogynegérJék.

Aij/d is egtgiirnö/cs, qy na31,gyi)rnri/cs.

S ba a ku s3ílősryrnnekegl n1ár Ke/l, háry nerltke// e nagygyönti/csnek |níg negéik? ei be/ékenÍ/ Eue:redekuagl tán éumi/jorzokba, ...,,

Á föld éréseésa szőlőszem.párhuzam a manicheusokat juttatja eszünkbe. Legünncpibb eledelük volt a sző|ő. Béma-űnnept szettattásukon a dinnvér'el eg1.ritthelyezték el asztalukon. Níiért?A.zétt,amit Petőfi ígv fogaImaz: ,,A

siő/ő a napsugarakttiléik; Mfu édeslett, hán1 napslgir I-,ebe/nnla élterrteleget, Háry s$ryryr, bán1 niljorz napvgrir?...,,

Isten szeretet' És csak Isten a SzeÍetet.A szeretet etajándékozzamagát Fénv formá jában.

Ennek jelképétlátta bennük - 18.t9-ben - Petőfi is. S így Láqa meg, ismed fel önnön és ''Á minden ember feladatát: tcjldet is sugárok érlelik'',azaz emben lelkek. De Petőfr azt is megsejn, hog1.nem minden lélek képes erre. Igt' fogaltnaz: ,,Csak

a ildgy/é/ek, s eiitkán

ter€r/l,,.

NÍi, a Szellemi Iskola erőterében átérezzik ennek tgazságát. S felismer;ük munkánkat: ,,nagi megszii{etéshezsegítenia lelket'', iétünk halhatatlan ténvezőjét.S akkor ezen sorok értelmetnvernek:

99

,,Etry:m,hogyénis egysugáruagok, A.rh segttiafildet megemi." ké{ük, fogadjákszeretettela kiállítottműveket!

Ezen gondolatok kíséretében,

S{lőfiitiis karytta

100

Napkapu MaglarAdo7รกn ( 887-| 978) rajaa

',,,,,:!,!,,, :ÍÍ!;,',,, Jagarassubanó hajnal-isten' bajna/-isten"

Tandori D ez ső fordításában) Gi g* himnuszrészlet

Szemelvénygflíitemény A szimpozionra kirlön fuzetben is megjelent Budabáry Éua.isHorvátb Baláry ossxeál/ította:

írásokbtjl kötetekbő/, rés{eteketlartalmai a s1pkirodalombanjegyrytt .,1 sryrueluén1gyűjtenénj a uákgatás ai e/őadásokhoi leginktibb kt;tődő ua/amint a manicheasiratok kii/önböiő Jbrd'ításalt,at. ki. egés11ti níiuekre ésniirés{etekresioitko{k. lIind'e{ irodaknjegyiék

,, Jé7usKrisvlus örtimmelbeleryfe1edrea komnát,Mani, s79retett fú, rniuelnegs79ntségteknínfi niűuét hellreállítottad; a rcyelt a1a1utnegalágznttad;a7 elstitétiilt tanítástruegnlagoslitt)d,a-lefáryolo. tetted.', ManicbeusZsoltár;PentagramfordíttÍs; rytt biihsességetferyusé t a. au1. z. sryn

haglatékaia uiltigosság ,fl mis71!éiumok kisebb ésnagobbJiik/1allordopÍini/ adnak bírt, akik bi(on1osidőpontokbannegie/entek a uilágban.Hogl negítry'tik ) ,74,ttn s,tyedestl,mentőkeryt njlú1nmka7embeiségtek. ... Nem syabadt)g látnunk,nintba a irylten nafojnicsakaihtjtittik uolna,llog tanokatboryanak,kihirdessék tislei7ák őket,Nem; a7őfeladatuk"mu,B kö7ött a7uoh, hogytis7tántartsák a s<entéteran1agot apok syámára,akik s7'entkinő!,sagal s7,indtko4pi'klepé-seiket a béke úy'árairán1ítani.,, A keres(téry idísvinításkeidetétkrjaetően hámmjelentősebb rno7galom bontakoyott ki a Világostág EgtetemesSryt4t/ánca keydenán1e1ésére: a gnos71,ikusoké a4 idős7árzítrÍske7detén,,iia á manicbeusoké ás késíbba katárvk mo7galma.

Mánit 276-bennega}ték, di egybli<a neg nkátg teinkenjt Sryryt naga uiss7abúytídott ,Á Sanballa Sryrrytéhe7 a Gdii siaatagba.,,, 7aradt [o, Vi, RijckenborgA nagtuáltoryÍs Rosem,tis Pers,Hollandia 1990,52 és64, o/dat))

PEp Tere{a ra1ry

103

Máni és a manicheus vallás ,,Én' Máni, Isten akaratábőlJézus I{nsztus apostola.

Annak akaratábőI, ki mindörökké él éslétezik. Álij mrndenek előtt voit ésmrnden dolgok után is iétezni fog. Álíból származoms. Á kinek akaratábő| vagyo k. Általa n1,ilatkozottmeg előttem mrnden bölcsesség.

Igv származom ^z ő tgazságábőI' F'zt az tgazságot megj elen tettem testvéreimnek. megnvilvánítottam a békegyermekernek.

Az ó béké)ét Hudettem a reménvségeta halhatatl'annemzetségnek.

Nlegmutattam a magasba v ezető utat mindazoknak' kik képesekr'oltak bemenni az igazságba.,, e/ősl?uában Mtini yyil/ekeryteineks7ó/ó kue/eitis ligy keittte, mint ahogtun 'li E,ló. euangé/ium uá/asylotta,nert nagat Kns{us és neg.1ó/a/í,,É,, l,la,i, Jéi4s Kis{us apostola...,,E1 a nege/d/étt Srylkrn tis{a apostolr}naklekintette.kj/a mondottaJáryts:,,E'/kiildöm nektek a uigas{a/ót,a oiii,t ],,ik/étát.',Márti, a pirak/éta ti/água/lást alapított. /000 éuenát hírdettékésköuették tanitását ai knáig, Tönénetifeljegyrysekőryk n1onait a :'lr/anti ónántő/ a Csendesóceánig Span1olors3ágttí/ is.Itt úgybíuták:aiírdek né/kii/isryreÍetual/ása,Máni 215.ben,má! adat sryint Kárpát.rnedencében zti. ;pn/i:'ÍL-étt :ryi/eÍei.ap1, egymandeuskeres{én1köiösség taga. A Párhtus Birvda/onban uodálatosC1öngyhinnusi! ts. kiiyösségnektulqdoni7ák a ,,Tamás akttiban,,Ji//e/t, /ete/epetlett ,4 d'a/egyuánclonitni/siti/.Á kiráblinjl, ki agyiingyötkutaÍuaaiaryagi ú/ágmbjáuá ksi k)/deté'z1gyöngynagas{osjelkép.Jelképea s{uben re1/őistenis{krának, Aitgaryágra sét,s1prmaryisátJbledi. uerytbetn$1! aiaflai báiba. A EnnekJi//e/ése tryíb)1tónak.Á a,ag, ék7őft;k,Jé7usnagsrymének. ho7iánk: A ualahasryaiinkbeírt/eué/bes3é/ ii,,i,ibui/itti,,,ii,i,do,ryiankho4siólnak. ,, Awádtól, a királyok ktrálrvátőI, S kelet úmőjétól, édesanvádtól, És jó teswéredtól, másodsziilöttunktől: Békességtenéked,Egyiptomban lér'ó.

Békesség'üdvösség fiúnk Egviptomban. úi hajnalra ottan, Ár''oatot ébred|él Emlékezó leiked szavunknak megnvissad.

Szolga igád tedd le, krrálvok sarja r'agy, Elmédben idézd fel fénvlő palástodat!

Régr oitözéked aranvsz áI hímezte, Ragyogó kelmédetgyémánt díszítette.

E'rr]ékezz a gyöngyre, a kincsek kincséte NIién Egr.iptomba elkirldöttünk téged.

E'mlékezzéI,s bízzáI ígéreteinkb en : Ékes palástodat magadra oltheted, ivlinden időkön át benne ttindökölhetsz, Ha bátor vegy S kész a gvöngvöt hazahoznt.

Sárkánv karmaiból megszabadítaru.

104

Az é|etkönwében ott van mát a neved: Ugy, mint testvéredé, kedves fir'éredé.

Birodalmunk egészénekörökoseié.''

A uallásos á/eteté/őapa rze/letta hag1lonánjlemlításttesiMáni ary1áni/ is.

Litusiyin\gnéuen neueryk. Apiát pedig Pataknak. Megint rntis bag1lomáryl sryi)t fuÍaniígy Öyueglttí/a,tnn"s,*,tia,,,i bö/uességköryueit.Mindei a jelképe1kn1eluénbes1é}a kiuá/as{ott rilayastll sry)rrnavisánÍ/,.IIáni rry/krz/elke276-ban tértuisslg.aiÉ/et Sryqetértektenikteire.Áihank siii,t entruki,g4 ,a,t,/uk, börtöltbe aetettéka peqsa Bahrarn kirti1, uralkodása a/att. IQioiták, rrlegyí/kolták-i y,j, ua//tisa aionban rnégtöbb rrint 1000 éaetáÍ daco/rti/ctöryeftssel,árulással, iaga/rnakZa/.

Ai {gaiok-Jö/djén, a s7lteppe/akókná/ állarnua//til.sáis /ett.,4 magyarvk őseirő/' uagy ahígy sok kö1épk)".1a,a' említi:a Íii|f(jknő/,sUárno,san besié/nektig, ninÍ a manicbeaseretnekség1öuetőirő/.

P/, pi,ti,, bíyrintzpáliárka Alrzos ueiéru.aládját neuevirranicbeustak. Kesőbb, a t t. sy,iyaclbattce//értpillprjk na)icbeusok e/leni barcairulesik s7ó. De nég /56)-ban b ernlítitcin.,én1ho1ásu)tk.,,s.ész!.i u.,,rmpozion r.edtett képes előadásából Budaházv É"", Hon.áth- B^Íázs, NÍüihauser Norbert) (Források; Pentagram 16. ér.folvam2000 március-ápriIis - tanulmánvok név nélkul,5.o. 19. o, Csomai I(atalin: Nlani tanításaa kínarszövegek nikrében' egveteml jegy.zeté.n. 10_12. o; Fehér NI. Jenő: I(özépkori magvaÍ ininizíció Bp. 1999, tis- l+t.o; Tóth Tibor: NIarucherzmus Debrecen 2002, 16., 26.27'és 54-59, oldalak; Fordítások:a NÍáni Éló E,,o.,gélrumának részletePentagram fordítás;Á 91öngvdal részleténekforrása: Siegen, Christa lviaria: NÍani Perlenliedet, Hermanes T' Verlag 1985, Budaházv Évafordítása) ,,Ő -ug" á|ft az E'gyház élén,mint Jézus l{nsztus apostola. Kózvetlen mellette a 12 tlníto, maglisztervagy mushe szolgált. A jámborleikűség fiai. Nlindegvikük oldalán a Nap által megvilág;tott rudás hat fraá]]t. A72 dlakón.,s. Ezeknek a püspö[ot.''.t az isteni elme öt gyermeke segédkezett,a 360 fe|vigyáző vagy presbiter.

Máni egyházszervezetébenis tűkröződik a Tan. Á tökéletességkörét a 360 fetvtgváző jelképezte,melynek ötöd részea 72 dlakőnus száma. A 72 dtakőnus könil segédkezá 5-5, isteni elme szülte ,,$t€ f Ínek'' maga a dicsőséges pentagtam. Áz újjászületet; halhatatlan Ember.

A negyedik köt a kiválasztottakból állt. ot -iot prédikátorok, da]'nokok, írók vagv fotdítók látták el tisztségl.iket.Áz ötödik köt a kateki2mus tanulói, a be|átás fiai és leánvai képezték.NÍániÍólis följegvezték, mint Jézusról, hogv követői között sok volt a nő.

Szavaik és tetteik megérintettékaz embereket , ésahol a felsőbbségjó indulattal viselte_ tett iÍántuk, ott manicheus közösségeket alapítottak. Perzsián kívui fénves nindöklésbe kezden az ,,étdeknélküli szeretet vallása''. 300 köÍlil már elterledt Szíriában. Észak Árábiában, Egyiptomban, Palesztinában, Krs-Á zsiában, orménvors zágban, a 4, század, elejénelériRómát, D aknácíátmajd Galíciát ésSpanvolországot.

Kapcsolatot sejtherunk a bogurrulokkal, akik pedig a katárokkal r,oltak testr,ériösszeköttetésben. (Rés{eta s{rzpo{n Í. e/őadásábó/;NIij/bauserllorbeft,. Forrál.ok aJiú idéryttek.)

Ha a bö/csességet re1ti,nie/őtt négtoutibbadná,akkor o/1anai mint a ttti rze/1 ,,aiernber a sryuébe egybasábJában isjekn uan.,1J.a elégatiűiben.lLaga a tűi1uba aionban, neJ aJ-ahastibo,beli/ ,ai. nerz /átbaló. Anry a Jiit t;űire nen uet1iik,addig a bá1ban nerz pis/áko/ a Jé,f, bitryn nagibó/ a meg,D,,gy egíJbbastillbó/áradtiJén1 aiegésibáigt beri/ágí7a,Llgxantgya fatuskóbó/ nerrtnjli/uánu/hat bölcsesség ne! aiernber sryuében é/.o!an, akára tiii me! nen /átbattjnincladdtg n"g,1áian,eJla, srytnn1ad.Á bö/c'sességnek a3onban a köuetkeiő tu/a1douágauan:Jén1eésponpt!.a a sryubenre1tőryk,

tos

;Í, h, a7ember tanúskodikaiigaisrigról, akkor annak ponpája sokak sryne láttára ésfilk ballaÍára /a.r1.,'(I{ephalúa7.85,Pentagtamfordítás 16. évf.2000 március/április,35. oldal) n1i/uánua/ti ,,Tartsd magad tendeitetésedhez,ó lélek N,Iittegyek' hogv éljekl Szabadítóm, mit tegyek hogv éljek?

Böjtöii, ó Lélek ésélrrifogsz!

Ereszd le kezeidet. tltsd f.l az igazságruhá1át, Ádd át magad a benned lakozó isteninek'' Ajándékozd meg értelmeda irrttel.

Tökéletesítsdbelátásodat.

A tanácsot kérókkel légr.niteLmes, Nlefontolásaidban tartsd meg a bolcsességet.

Iiészítshelvet bensődben a fehérszárnvúgalambnak. Áz ó mozdulása legven a te mozdulatod.

Ne ereszd be lénl'edbea kígr'ót,nehogr'összezar'ar1on.

L zd kt e haragot]énvedbőI. Légl' alázatosa vágvaidban.

Gvőzd le a szenvedélvt,melr.tégedmindenbe beler.isz.

Higg. rendeltetésedben!

Töltsd be tökéletesen, fürelemmel, belső megértésben. o nz d meg elhivatottságod NÍindörökkön örökké. /A lIanicbeas Zso/tárokbó/,'(Pentagram Jbrdítás;idéryttsiáru )6. o/da/) ,,Ebredj, ó léiek.emlékezzél!

Honnét jössz? Á magasságbólvaló vagy' Jövevény ezen ^r,'i1ágon.

Vendég Y^gy^z emberek földién. Á magasságbanr'an lakásod' ott vannak az örőm sátrai, igazi Aryád-Ánvád, igaz tesn'éreid. kiidesi ruint a pusi!ában kósiá/ó báráry' Aryád, a pásilor kuÍatutánad.

E,mlékezzél! lélek, |meld fel a fejed, ó E,s tér1vissza eredeti hazádba, Áz órom honába!

A Fénv gvermeke r,'agl' örökké.'' (M ani cbeus Z so/tároskö ry u; kéryratosfordi tá sbó0 orökkön É l

^

t .

A,-

. l / !

^

t

1'

..lz .tr.loSzeuem mint a gyöngyöt a tengeÍmélvéről, kiemeii az Ereden Embert (Siegert,Cnsta tr,Iaia i,n' l. uers) a küzdelmekből.''

ro6

,,Ime, eljött a nagy gyógytő| o étt ahhoz, hogy mindenkit megg1'ógyítson.. . .. . Ert a sebek feltátásához, s tudja, envhtiléstmi hoz.

Feltár ésmegtisztít, Kiéget ésmegenyhítegvazon napoÍI.'' (Siegert,Cnsta fuIaia i.n. í7. uers) Reménvemnek célja o lélek, jö1j elhozzám, ;1

Lgy"eKeZZ,

Hisz olv régőtavagv Szorongató láncokban, r.rrasztva.

Hát emlékezz az őtöm szféráibavaló fölvonulásra. Á test édessége halálos méreg, Bárcsak igaz magadértküzdenél, E,s mrnden régit háttahagvnáL, Es új embetévá]nál.

NIegerősítettemmagamat J ézuseljövetelében, Az újistenben, kr céljareménvemnek.

E világ hatalmasságaiközött Nincs egveden egy sem, Ki méltó ana,hogy fedele alá fogad1aőt, NÍertő nem megcsalt ölből jött. Í-. a hitem, hogy tisztán őriztelek, NÍegsegítengem mindvégig, istenem.

Szent eÍedetednekpecsétjei, o lélek.belédégtek Ezétt asztátalan szellem Többé el nem érhet.

Mert joggal tiszteited őt, i{i minden sújtó vétkét A tér'elygésnek megölt.

Te. ó lélek. Á mennvekben gvűjtöttél kincset.''

(Siegert,Cnsta Mana i.n. 13. uers) ,,NIinden nap egybegyilve, I{irálvi koszorút fonjunk, Áranvat ésezüstöt léuehozzunk.

I{őre követ rakjunk.

A kövek dszta szavak.

Il]esszük esr'be óket.

107

Ragyogó liliomok ésrózsák, Kössük egybe őket.

Alljunk hát fel, LTj eonunk feléinduljunk el!

Romolhatatian fénvkoronánkat nver;ük hát eI, Á soha nem hervadó, sugárző fénvkoszorútfonjuk meg.''

(Siegert,CisÍa JÍaia i.n. 21. uers) (Afenti -|,13, 17, 21.. forditások kés{tői:JuháJ.i"E,dit- C1ura Aryád,. ké71mt) I{öszönjük mrndazok munkáiát, krk lehetővé tették az áItalunk nem ismert szövegek anyanvelrninkön olr.asását. Csornai Katalin elsósorban kínai szóvegeket íordított _ I{ompendrum, Traktárus, Himnuszok_, míg \Iakovruk Péter munkája a kopt nvelr{í Zsoltároskön}n.' a Kephalaia és a Homeliák világába l.ezet el \Ianfred Heuser tanulmánvát lefordírva. Chnsta Nlana Siegert német nvelrú mani'cheus kötetkompoziciőját elsősorban ismertuk meg, bár fordításár'altöbben is Juhász E.dit és Glrrra Árpád magv^Íári.iltetésében foglalkoztak. N"gy örömmel forgatruk a Kakuk Zsuzsa szerkesztette, 1985-ben megjelent, ,,otök kóbe r'ésr'e'' című könr''r,'et.Á régr török népek irodalmát kutatva fordították mag\nrr^ az ujg;r manicheus rrodalom remekeit. Iiakuk Zsuzsa és Tandon Dezső szép fordításaira nemcsak a gondolatok szöveghű tolmácsolása jeilemző, hanem a vefstail iellegzetességekkövetése is. Pl. az ősi uigur versek szótagszámlálóak, előrímesek,végrímesek. Különösen szép,lüktető verszenéjük csodalátosan érvénvesülTandon Dezső fordításában. Á forrásanvagként hasznáIt művek ezen szépségeivelszívesen foglalkoznánk' de jelen esetben nem ez a szknpozion cé|ja.Am köszönetunket fe)ezzik kr a szerzőknek. (:1. s{rnporyonJ. elíadásábó/;Budabáry Eua) Iiezdetben ,,kétfénvktildött, Tiszta Szél ésJó Ánva behatolt a Fénvtelen brrodaLmának sötétr'ermébe....

A démonok hozzátapadtak a fénytesthez,ahogyan a legyek a mézzel kent papírcsíkhoz.

Tiszta Szé1fénvkirldott- tudr'án ennek igazságát_'eggyérllesztette ^z öt fa1tadémon és az őt fénytesterejét.ÍgY teÍemtettemeg a világegr'etemet:a tiz eget és a nvolc földet.

Ahogvan a l.ilágegvetem a fénvtestgvóglrrlásának helye, úgybörtöne az a sötétségdémonainak. ..

Tiszta Szél ésJó Ánva megalkotta a ..SoÍSkerekét,a Nap palotaját ésa Hold palotá1át....

N'Iegláttaezt a N1ohóság Démona. NIegparancsolta,hogv utánozzáklreTlszta Szél ésJó ák hát az embett a r'ilágegyetem mntájfua s belézátták a fénvterméAnva műr-ét.\,Íegalkott szetet. Íg' lett ez a méreggel, r'ágg1'al telr hústest minden egves tészletében a \'ilágeg},'etem h a s o n m á s a .' . Á NÍohóság Démona bezártz Tiszta Fur.allatot a csont városába, belé helvezte a Sötét fotmatátt, így ültetett haláIfát' NÍ'a1dbezártaCsodálatos SzéItaz jnak városába, beléhelvezet a sötét tudattárt, ígv iltetett ha!áirfát.Ázután bezárta Fénv Erejét az erekvátosába' beléhelvezte a sótét emléktárt,ígl'üitetett halá|fát' Ezt kör'etőenbezárta Csodálatos Vizet a hús városába, beléhelyeztea sötét gondolattárt, így iiltetett haláIfát. Végtil bezárta Csodálatos Tüzet a bőr városába, belé helvezte a sötét jelentéstárt,íg1'ultetett ha|áLfát.'..,,(Rés{eteka Traktáutból,. Csornai Katalin i. n. 1113' o/da/)

,

108

,,,17is-Enber f Ered'edEmber- szerk'f rnitosyában'aki a FénjlBiroda/nát a SötéÍsé8J.en)Je8eté. se aló/felodo7la f erlösen- a ford./ , leíiák a Stitétség bata/rnaiua/tiembeni uesy|eségeit.Áiai6t,ag elemeiuelualó keueredését a kopt ké{ratok gyakorta a keres{refesrytá:kepéueltesryk ffielbetőué: ,,4ttól aiidőtől kerylue,amikor a P-érry kiuonult ás a söréfuéyben keresryrifesiitetett,,((Eha/aia 55,19)....

Eit a köuetkeiő, a Zso/tárosköryuből ua/ó :iöuegbe/1liget s3épenésbatrjsonn f/ery ki: ,,Fárylő keresi!, aki áletetad a nlágnak; megismertern éshitterrtbi,ni,,i,ij,iaién /e/ken,ie/1"táp/á/nin-tten embert, ésame/1en rnindenuak megbotrátko{k,miuelrcm isnei ary,' (PiBs5, 27-J09,í fuIiuel ai ember le/ke a ko/lektiu /é/ek,a nlág/é/ekrésry,rés7!uel\ a passio-koryno/ógiciban,, (\{anfred Heuser: Á manicheus mítosz kopt források alapián Bonn, t9gz. )z-zs olda1 NÍakovnik Péter fotdít ása a|apján) 763 körii/ (töredék) ,,,1iujgurvk átíérese Ha papjaitok úgvkívánják, hajiok rmmát szavatokta, követem rmmát tanácsotokat''. . . .

N'Íidóna fenségesBögü kagán ilv szar'akatmondott, a papok s a birodalom mrnden népe rgen órvendezett. olv nagv volt örömük, hogv el sem lehet azt mondani, Úiru m"g ú1r^ ismételtéka tcjrténteket,s újra csak örvendeztek. Ezernvi és tlzezernvr tömeg grúIt {vbe, mindenféle vidámságga| szórakoztak' hajnairg örömben mrnd ott á^,uat^i,' lg.n ,okun r-oltak.}vIikorfeitűnt ahajnalpír;a, kisböjtöt tartottak. Á fenségesBögü kagán s kíséretében mrnd a papok lóta szál]tak. a menet éléna hercegek és hercegnők, előkelők és nemesek, kicsrk és nagyok, mjnd az egész nép nagv örömben és vigasságban r,,onultak a r'áros kapujáig. Ákkor a fenségesuraikodó bement a városba, fejére tette koronáját, felöltötte vörös palásqát, s felült atanvdíszestőn1áru. S ígv szólván PaÍancsot osztott az előkelőknek ésa koznépnek: - Ti vezérek és n mindnvájan... és ti papok, gondolatarm rmmár megn;,.ugodván, újból rátok bízom magamat. Uiból eljöttem, trónusomra r.iltem,s ígv kérlek mosi titeket: ha a papok... lelki tusára késztetnek.'. az ő szavaj'k és intéseik szerint cselekedjetek!...Tisztelet nektekl lv{indenki boldog volt, újból tisztelték az istent' és hittek benne. Szüntelenti] a lelkr cselekedetekte, a jó cselekedetekre torekedtek. Á szerencsésés boldog uralkodó újabb és újabbjó cselekedetekresarkallta népét.Á fenségesurálkodó meghagyta továbbá: mlnclen ú embet föIé egv ember helveztessék,az legven az ő fe1úk,jó tettekre buzdítójuk. Ha vala]o elhanvagolta va|fását és bűnbe esett...nemes kioktatásban részesrilt. (ortjk kdbe utisue, A répi török népekimda/tttinak kistiikre, Sryrk. Kakuk Zv;sa, Bp | 985, 82-83' olda) Hajna/Isten hej megjott hajnal-isren hainal-istenjött meg1ört hej megjöt hajnal-isten hajnal.isten jött megjött hej bégek,testvérek hajnal-istenttalpon rmádjuk! látsz minket naP-isten ne hagyj mrnket látunk újrahold-isten ne hagyj rabságban minketl

109

he1halld hajnal-isten sással suhogó Sugafassuhanó hajnal-isten hajnal-isten hej halld hajnal-isten sással suhogó SugaÍassuhanó hajnal-isten dJordítá :a) hajnal-is ten (Idérytt n ű 81. o/dal,T andoi D e1:_ fuIinta s{irkeJ'arkas mrnt a szr.kkefarkas veied tartanék sötét hollóként a fóldre szállanék betegségreszénr,.olnék fenőkőre nedr.esség bizonv erós nagY urunk vagy kerekítettaranv forma gömbölyített kerek forma brzonv áldott böics urunk vag.'' íme számos népedet a te széleskebleden hosszúruhaszegélveden tápiálod óvod neveied (I, n. 86. o/da/.Tattdoi Deryő lbrdítása) Hin nusi Má il hoi @és{e tek) Folyton íol1wást v áltozat]an: feledvénszületést,életet, föld potába hanyat1ottak, frist volt minden eszméjük.

NÍohóság gyötörte meg őket, mérgea romlás mételvevolt, mégis kínáitál nekrk gvógyfut, mentségr.i.l, gvóg.ító fur.et. harag Lelkük a őr;íterte, lobogtak esztelen, érzéketlen, lényuk lénvegétmégisvédted, látó szívüket visszaadtad. (I. ,. 87. o/da/,Tandoi DeryőJbrditá:a) H uas{ uanift, N{anicheus bűnbánó ima (f öredék) otödszőr Áz öt fa1taé|őlénvellen: először a kétlábúak,másodszot a négyIábúállatok,harmadszor a repülő madarak, negvedszer avizben élők, ötödször a csúszómászók ellen bűnt követtünk ei. ó. Istenem!

Ez ötféle élőIénvt,kicsit-nagv_ot,hánvszor Íettentettük' félemlítemik,hányszor ütottukvertük' hánvsz or haragítomrk,gyö tömik, hánr1szor mészárolruk!

,

l l0

Mégrs most, ó, Istenem' bűneinktől megszabadulva könyöÍgunk hozzád: bocsásd meg vétkeinket!

Hatodszor Gyadóságban botorkálva gondolattaI, szóva| éscseleked ette|úzfaita bűnt követnink el.

Mennvi hazugságot hazudtunk, mennl'i hamis esküt esküdtrink! Hányszor tanúskodtunk hamisan, hánvszor vádoltunk másokat büntetlenril! Szavainkkal hánv embett rágalmaztunk ésmegszóltunk, hánynak tettük tönkre szívétésértelmét!Hánv élőlénvtÍontottunk meg és pusztítottunk eI varázslással! Hány embeft csaptunk be, tévesztettünk meg' hánvnak emésztetttikel vagyonát! Nap- és Hold-istennek nem tetsző cseiekedetet hánvat cseiekedninkl Előző és mostani léninkben, papi nihás if]akként is, mennvit vétkeznink, menn\'it bűnöztunk! olv sok élőlénvremennvi romlást hoztunk! lvIégrsmost, ó' Istenem' e t:zfajta bűntól megszabadulva, könvórgünk hozzád: bocsásd meg vétkernket!

Heredszer Bűnben botorkálva a kettós mérgű út torkához, a pokol kapujához, a tévelvgésekösvénye feiékr siet?

Először; aki hamis tanításokhoz és eiőírásokhoz tart1amagát. NIásodszor: aki a húser.ó ésvérivó démonokat istennek ner'ezi, s hajlongl-a hódol nekik. Bűnben járunk, ó, Istenem!

Az igaz Istent, a dszta tant nem ismetük, nem értetrük.Á prófétáknak, a íszta kiváiasztottaknak, mikor prédikáltak' nem lrrttunk. Helvette azok szavát fogadtuk ei, kik megtél'esztó eretnek szavakkal ^zt hqtog^tták, hogv ők az Istentől valók, hog1 ők a tan szerint valók.

Szal'ukra hallgawa hánvszor tartottunk hamrs böjtot' hamrs bűnbánatot, hánvszot mutat. tunk be helytelen áldozatot! Hánvszot követnink ei gonosz tetteket, míg tér'esen azt gondolruk, hogy igaz a|amizsnát, igaz adománvt adunk!

Hánvszor neveztük isteneknek a húsevó és vénvó démonokat! Hánvszor öltünk le élőlénvekettisztelenikre! Hánvszor hódolrunk a hamrs tanoknak, miközben kinvilatkozta. tásnak gondoltuk őket! Hánvszor borulfunk le előttük boldogságén esdekelve, hánvszor imádtuk őket Isten ellen vétkezve!

Mégs most, ó, Istenem, bűnbánatot tar*ra s terheinktől megszabadulva, könvőrgünk hozzád: bocsásd meg vétkeinket!

Nyolcadszor Az igaz Istent és a nszta tant megismerve, megértettük a kettős alap és a három idó tanát. NÍegismertiik a világosság alapját az Isten otszágát., és a sötétség alap)át a pokol birodalmát. .. ' É. ígv marucheusokká lettünk.

Szívünkben égettüka négv fén,vesbélveget:első a SzeÍetet'...második a hit,..'harmadik az istenfélelem...bélyege,negyedik a bölcs tudás prófétáinak béivege. De' ó, Istenem, értelmünket és színinket e négv istentől elfordítottuk, helyükről őket kiűznik. Áz istenek b élvegétígy rneggya|áztukl hozzád: bocsásd meg lvlégismost, ó, Istenem, bűneinktől megszabaduiva, könvö'g,''k vétkeinket| I{ilencedszer Törvény tta elő a úz panncsolat megtartását: Hátmat a szá1ja|,hármat a szí'u'r.el'hármat akézzeI ésegyet teljes önmagunkkal' De, ó, Istenem, tudva-tudadan, magunk vágvát követve, gonosz batáÚa, tátsra, ismetősre, rokonra |1nl1gat:ra, azok kedvét keresve, v^gy ^ földi jal'aknak éive, vagv akát gondba és szükségbejutva, e tíz parancsolatot megszegnik. Hányszor követn:k hiánvosan éstökélerlenull

111

Ivlégrsmost, ó' Istenem, bűneinktől megszabadulva, könyörgünk vétkeinket!

hozzád: bocsásd meg

, . ' a tlszta szellemek eljutottak az istenhez, s az ott felszabaduló öt isten fényételhozták nekünk. Törvénv trta eIő, hog1' miq hogyan kell cselekednünk a Szent tanok szerint. De Yagy ^ szükség miatt, vagy meÍt az áLdozatadássalfukarkodtunk, e hétfajtatiszteletet Szent vallásunknak maradéktalanul megadni nem fudruk. A'z ég felé szál]'ó és szétátadó öt isten fénvétföldi iavakhoz, gazdasáshoz kótőttuk, bűnös embereknek' gonosz lénveknek adtuk, sőt kióntöttuk, szétszórtuk, '€ } -az isteni fénvtméltatlanulelpocsékolruk.

NÍégismost, ó, Istenem' bűneinktóI megszabadulva könvörgünk hozzád: bocsásd meg r'étkeinket! ':' Ő, I'tenem! Nr.omorultak és bűnösök vag\'rrnk,tartozunk neked, és adósaid vagrn:nk.

Gondolattal, szól.al és cselekedettel: Szemünkkel nézvén,fülünkkel hal]ván, nvelrünkkel a szólr'án, kezünkkei fogl'án, lábunkkal taposr,'án'szakadatlanul gr'ötörtuk az öt isten fént.ét. szátaz ésa nedves föld ötféie élólénveit,ötféle fáit ésnövénveit a mértéktelenésszégventelen démonok miatt. Tökéletienek ésbűnösök voltunk! A dz böjt, ahét áldozat, a három iel miatt manicheusnak hír'takbennünket. De nem tudtunk a helves úton járrul Hánvszor r'étkeztünk a fénv istene, ^ r7szt^t^Íls ^z isteru igéket hlrdető, nszta papok ellen! Nlegszegnik isten hirdetett igéit,megtörtük az istenek szíl.ét!Iiéptelenek r'oltunk a 1imkr és l'uszanti ünnepet, a nszteletadást és elóíráSt a Szent törvénvek szer.intmegtartafu.

Hánvszor végeznik hiánvosan és tökéletlenüI ezeket! Napokon át, hónapokon át vétkezrunk a fénvistene, a tön.énv á\dásaésa dszta papok ellen!

NÍégrsmost, ó, Istenem, bűnernktól megszabadulva konvörgünk hozzád: bocsásd meg r.étkernket!

Börurmrs tarkan befeiezte a Huaszfuaniftot, a manicheusok bűnernek és vétkernek vallomását.,, (I' ,. 91-98. o/da/,Kaklk Zsu1saJbrditása)

H uui dagrnan (Rés{e tek) ,'Sírok a lelkemért.

Ki ment meg a körforgástól? Á fent éslent játékátőI? Az anv agba b ez ártságtőL? Földünk az üdv elkerrili, lv{et sötét helv, köddel teli, S az irgalmat nem ismeri.

Ha kínál is ötömöket, ez. Érzékeink.játéka Bálványképek, hamis lrrtek Tömlöcünkből nem mentenek. Ám a fényekországában, Illat-koszorúk honában,

-

112

Minden lélek fényes folyam, VaIós léttelmegáldottan.

Tudatomban ezt gondoltam, Gyötrelmemben így gyötródtem.

Szabadítástígvenvártam' Sóvárogva sóvárogtam, F ényo rszágba kívánko z tam.

Földre huilottak könnverm, Sírván sírtakén Szemeun NÍeghailván a Kiráivomnak Irgalommal telt szavait: A lázadó hatalmaktól, Nvonorúság-okozóktól, Borzalmukkal eltöltőktől N{egvédelek.

A halálnak Íáidalnától, Zűrzav artől, álnoks áqtól NÍegváltaiak' Á pusznrlásnak ésa betegségnek, A haiállai fenyegetettségnek Véget vetek. Á poklok őreinek karmaitól, Á lélekhez rrgalmatlanoktól Nlegmentelek.

NÍint az orkán felemellek' Gyors számy akon elrepídek, Túl a sötét hatalmakon, Eonokon, archonokon."

(SiegertCbisÍa Maia i.m. 205..uers,Badabtiry Éuafordítá:a) A Kisfaludy Társaság felhívása ősi kuttutánk kutatására (Részletek) ''N{it lehet a régsbel- klilföldi krnónikákból s s egyéb emlékekből, valamint hagvomá. nvokbói. . .bizonvosat vagv hihetőt kivonni?'' .

Voltak.e elődeinknek több isteneik' vagv f:lsőbb lénveik'..s melv eredetű és jelentésű fogalmak ^,ú,, Őr, ordög, Erény, NÍanó' óaa'...? N{i vala hitök a vi1ág eredetérólés leendő végéról, különösen a lélek szabadságától s halálon ruii állapotáról? Volt-e s miféle összeköttetésben a vailás a fejedelemséggelvagy vezérséggel.Kik voltak a táltosok, jósok, bűbájosok...? Voltak-e imáik, énekeik'ünnepeik' szent jelerk.''? Áilt-e elernk régivallása valamelv s milv r'iszonvban a hellén mitológiával, a pátszb'mussal' a manicheizmussal, úgy a Bp /988, /3/. szkíták és hunok vallásávai.,,?,, (Kö{i Lis{ó C1ulaArpád népeúniűrnűuébett oldal)

113

Néhány gondolat a hunok és magyarok történetéről, identitás.tudatátől, |atátől a manicheus ujgurokkal

kapcso.

kulső szervezettéésvilághatalommá alakította, ,,...a tómai császárság a kereszténvséget hogy az uruformizáló elvet legyőzhetetlen eróvel rudja képviseini. Ebben a tekintetben a 4. századta már sok mrndent elértek. Á gnosztikusokat már csaknem teliesen krírtották, ugyznezen sors értea manicheusokat Keleten, akik pedig ezek közül Rómába menekültek' a legszömyibb üldözéseknek voltak kitér'e.Nleg1elenta herézis, az eremekség fogalma' és klírtotta az emberiségiegnemesebb szellemr rmpulzusait. ...a népvándorlásnak ezekkei az ahrimanrkus törekvésekkel kellett felvenru a harcot...a népl.ándorlásnak -Ánlla közreműködésével_sikenilt az ahÁrrráruszellemet olv mértékbenmeggvengíteru,hog1.már nem volt Á jövő erőí gvőzeknet arattak, és képes a belsó szellemr empulzusok megsemmisítésére. fénve. lobbant a Szent Grál lángra században mát aYIII. Ezután kör'etkezett az átmenet a mondák vrlágábóla történeLmr idő áramlatába.

Ekkor lépnek a m^1yaÍok Eutópa történeLmi színterére.'' (IUdolJ sÍei|terÍidéry a 2000,11, o/da/) A,Iichaelitáktírniikiin1u,Sryrk, JubásiJóryeJ.;lrkánan Ji. 1L.É. sryinl is a mLlsyara teo1iJia-tgy R,/doÜ.Steiner;1Ktirpát-nedetn legtagobb /ákks'3imtinépesége, dé/reuándoro/egliitt.Aiirániak érkerytt,Innen siakadt ki aiiráni úpcsopot.ttal aTuráni', /J?;ldrő/ tak, s negueleltéka peqsa kultilrkorsiak alap1ait, Irán és,Turán barcairó/ siárnta/an nitologikas e/beqé/és tanliskodik. tÍaga a Turáni A/Jöld is .Be/ső-Aryia és a Kaspi.Íenger ktiiött- résiben Innen sipkadt ki h uándoro/trylgat Jile a ua/óságos,sok uonatkoryisábannito/ogikus be/1lsryn. negÍigle/hető mind a Kárpát-nedencenépeiné/ térség maglarrr)gegyrésry.Íg értbetőbbis, ha mind aiiráni '|91.l jiltltt Dornacbbananv/ is, ni/1en J^ryrep nouenberében, SÍeinerúr bes3élt ilg)|ailaia kii/detéstudat, S1kylriános17ak, a hatalmas btilcsnek.Ő uolt ai ki Sikítia silleppéin ,,tiiási ip,sifii népekéktében qóts$ródáv után it,,. népének aiott átuonulókra,nég,,éusryi7gdokkal sry//erziere1éue/'batott,, ,,Hog,V Szkytianosz a iövőben is a magyarok missziójának szellemi vezetője lesz, mint lehetőség,reménvségma is é1ebben a népben,,.(In 31J5. olda/) beszélő szabir-hunból ésa ,,...kétnagy csopotbót jött \éte az ősmagyarság ^ magyaLn)l jömnk? SzombatHonnan tötökül beszélő onogur-tirrkból.'' @akav Komél: I(ik vaglrrnk? helv, I997, 60. oldal) ',A jégkorszak előtn időben földünk északi sarka a mai N,Íagyarországteruletén r.olt...Számos népmesénkma is beszélarról, hogv régen,,egynap volt egv esztendő,,...a sok hővízforrás iüeh'e a föld önmelege a }udegségés a jég uralomra jutását nem engedte..,ezért fe)lődött ki éppen itt,, az emberiségnek az,a rétege,melv még ,,gveÍekszerű''' ,,úsztanővénvi táplálékkal'' élt.ok a magyarok ősei. ,,Árpád honfoglaiói eilenben egv része (NÍagyar r.oltak azon ősidókben krr'ándorolt tötzseinknek, amelvek kint eltörökösödtek...''

10, 1.1. oldal) 19ó9, Kr,'k Svájc Duna Adoqán: Elméletem ösműveltségunkrőI b/íúkgőrylmét is, ualarninta téuedésekbő/, Őseink aiabs3o/útlelkiismeretneka wsion1lagosJbletti és s{p ki.

Br;rrni! je/képes mesemotíuumokka/ bő/ kiene/kedéstis gyön1öni, Jéryes is ai fe1ei1ék aran1tiikiir, de gondat/an, ban1ag enber l:irtokában csakhamar rnegborul,pisikos /esi... / ai araryltiikörtf a Nap jelkEének is tekintették.., 'a tiikröt atcunk, ba1utk, kiilsőnk, a1gi testiink gonclo1ásciboihas17á!.uk, ugyanilg1ta nem an1tagi,harcm k/ki tilkrat, a<a<a lelkiisneretet, klkiink gontloiásáhoike//bas17álnunk....a lelkiisnerets1puanemmtis,mint a Napis/ens\aua. '..E,iuolt

ls#."zuxűW114

mag/ar őseitk erköbsi és uallási fi/fogásának kg6bb alapja.,, (A4agtar Ador1án: A aranjtilkre Duna Kak Suájc l975, 23, oldal)

lelkiismeret

uégett inda/Íamuolt ki haiánbó/, éskife1tése ésregbb történeteirckfo/keresése ,,Ilernietiink eredetének ,|832-ben,' ,..keh /euelében. Ír1aKőn;si Csoma Sándor egl ,,...Tibeti S{tár-a beuerytősoraibana71 mondja: ,.a s7ans3kit nnnifek más n1eluuelrtemrnatat oljl rukon uonatko1isokat, mint a maglarra/. . ,,, (Idézi Zajd F.erenc NIagyar seregtanu/máryo1qsia/apotn1lijt a mag/arnéperedetére. ...egy eges< évezredekcímű művébenBp. 1939,3\-39.oldal) Nureddin hIohaned AÍf 1258-banperrya n1eluenírt műuébeil,i//. annak töriik Jbrdítt|saiban ohlasbaÍó,hog1,,,,1 tiirtik népnagy- eryknek egy rásry pus{a/akó' 12 tlj,\)-bő/tj//anak. ...egyikét alkot1ák a Gaiok, akik két résrytuálnak, s ai e,gikeÍGui7ak, a rnásikaÍ Ljgruak neueryk.,..A tQe ..'iak/aiák éspus{ít1ak a magyarok bunok syirnotteuőfajtájáhoiÍartoyókunok ésbessen1,ík uonu/te/, a násik tjtnzentPefi:{e'.., résryik n1ugatra .../e.3ért/ egy otthonát.

Don-Íöui'/ebédiai (IdéziZajaFerenc im.22ó. oldal) nté3maisTurkeq!áftnc1k.,, ameyÍ aiő neuilkrő/neuei7ek ,,Több forrásból ismeretes '.., ho$,. I{őrösi Csoma Sándor 1819-ben a kései,úgt.neve. zett sárg^ujgurok -szan-jugurok_ felkutatásán indult el.izsiába. A magvarsás ósi rokonait r.éltebennük felfedezru. Áz ujgutok ótötök nép. Á tiirköket az eutázsiú szweppeövezet népeivel eglütt ,,barbá. roknak'' nevezi a szakirodalom. Görög' arab éskínai források szólnak róluk; a szkítákról, a hunokró| illefve azok csoporgairól, pl hlungnukról, vagr'-ázsiai hunokról, zsuanzsuanokról, azaz ázsiai avarokról' heftalitákróI, azaz fehérhunokrőI' Az első ázsiú türk brrodalom épp a zsuanzsuanok, az ázsíaj.avarok leveréseután iött létre ónási kiterjedéssel.Az Áral tó, a Bajkíl tó, a Góbi sivatag ésNIandzsuriahatarclták. I{őzponga a mongóliar orhon folvó. Az orhoni rovásírásos feliratok sok mrndent megőriztek e korból. NÍegjegyzéndő,hogy a hunok és később a magvatok is rovással ,,íÍtl'k,,,melv arameus eredetű írás. @, nvelv a bibliai U j szöretség nvelr-e.) Áz első tritk államot 745-ben az ujgurok dönuk *.g. Ők lesznek Belső-Ázsia urai. Áttérnek a manicheus hitre, az tárlt szogd írásbói kialakítják a jellegzetes manicheus írást, kolostorokat hoznak létre,öntözéses kuIturát fejieszténekki. Á szép dolgok iránti nag1fokú étzékenvségükróltanúskodnakránk maradt könweik' irattekercseik.Ezeket festrrrénvekkel, miniaturákkal d"íszítették.Fadúcokat készítve könwet. is nvomtattak. Ám -talán szépre torekvésük következtében is- harnar elveszínk katonar felsóbbségüket, és a krrgizek, egv másik török fajúnép 840-ben megdönti államukat. N'ÍaidB45-ben a kínaiak tendeznek nagv vérfi.irdőta manicheus és buddhista hívők között, Pl. 40 ezer kisebb kolostott rombo]:nak le. Áz ujgutok ekkor délebbreköltöznek. I{sebb részük a szari-jugurok, nagyobb csoportjuk a Turfán kömvékén letelepedók csoportja.

Páratianui gazdag kulturájukról a turfáni leletek, Kocsó romjai Y^gv a tunhuangi ,,Ezer Buddha barlangtemplomok'' tanúskodnak. Lóczv Lajos geológus hívta -fel a figyelmet először e vidékre 1902.ben eg,v hamburgr onentalista kongresszuson. o 1889-ben 1árt Belső-Ázsiában a Gróf Széchenvi Béla által vezetett expedíció tag1aként.Beszámolója hatására indui útnak Stein Áurél, s 1907-ben elis |ut a tunhuangi templomokhoz. Az áItzla .Pánzs, és követói által felfedezett iÍattekercsek nagv része Berlin, Nloszkva, London, Peking, Tokió múzeumaiba kerultek.

115

éfi ai auarok Mikor Turkesryánban uinig{k a manicheas@gur á/lam, a Ktirpátok nedence1ében (Rés{eta kinu/eletet.,, a nagts7entrniklósi neue{ en/ékének l,s'v!b aralkodnak. Sok kutató e korsiak Buddha ezer tunhuangi Budabáry Eua) @otások; Miklós Pál: Á sjnpoiion ), e/őadtjsábó/; barlangtemplomok Bp 1959, 42'o.; A manicheizmus l(ínában f szetkesztetteHamar Imre.

Nlítoszok éi valtásolr I(ínában Bp. 2000, 92' o.; orök kőbe vésve / Á ftg török népek rrodaimának krstükre Szetk. Kakuk Zsuzsa Bp. 1985, .|9.o.) hit aolta banok nemrytiuallása.,, ,,.,,a Mani á/ta/e/ter1esitetÍ nemzet történeténekkrs tükre Bp. 1996' 205. oidai) A magvar Ferenc: @odi'yJós ua//risitanai teljesenkialaku/ruk ésirottan /én17ek ,,,...aí.i. q. III. siáiarlbat a rnanicheanirynus ésa ualltis sryh,eryteililessry Kö3ep.Áryiába e/ryli/nak.Főképen Siamarkand /etl a kö$onio. A uclék,Transoxaniaés.[urkes(án össrysnépee{ a ual/áil kijueti.',1 iryr ab* II./' s1áryrlbi, ,io,as _Peql.iábó/bő/ s1árrna7ó nanicheus írás csaknem mindenijlt negta/á/bató.',1 Kö{p-',1ryiába ha:17á/jrik. ...'.1 hiuők rygur uallásttak,,n,kii/ők ,,ij3ur,,-nak rleueí€tt ua/lásineuiiketnépnéunek bitiiket. Ta/átt a1ért,neft Jérytstaftítzttatgy: ,,t{.ikségnektek iljra neue3:ék ua,gis ,,iyra á/eclésnek,, :ryiletnetek,i (BadinvJós Ferenc: Á káld-pártus hagvomán,v...Bp.1999,185.oldal) sryirai hintokku/ ,v] sok köryu ésirattöredék,neleket a lurJáni éskön1ékbe/i ko/ostor-romokbó/' e/terzeteltuárosok falai a/t1/syáiadunk .fordu/ó1ánJi/tártak, tele uannak egy letiint, nag1lku/tlira n1,omaiual,arne/1 honJbg/a/ómagyarságunk Dontői-keui tartóikodtistiná/ e/őbukkanó arcbeo/ógiai idot,k,, i: é/eikJén1ltuelitenek.;1 kieú m(]gyarsírokbanta/ált sakk'tabla' a mailcheusok egietlen '' spirakoiást)nak,a ,,kirá/1ijátéknak,,a biryryítéka... (FehérNI. Jenő: is nagtrabecsiilt negetgetleÍt I(özépkon magyaÍinln.izíció Bp. 1999, 134. oldal)

Részletek archaikus imákból, mesei, balladai és szépirodalmi alkotásainkból óh áldott r'íz, ,,Dícsértessél, Iű megmostad az én gyarló testemet' NÍosd megaz énbűnös lelkemet.

Dicsíret neked örök Áwaisten! hJ az egészvilágot teremtetted' Aldon a te neved, .ildott a teijesSzentháromság NÍostésmindörökl'é ámen,,, '1rcbaikus népi ..,1g11. Hadikfah'a (Bukovina) (E,rdé!i Z:uryanna: Hegyetbágék,/őtőt lépék ,| intádságok Bp. | 976, 75. olda/) ,*4 i Ú 4 áryts ttiuiskoronl!.a Uigyiin e báiajtaja' Hrjrom uassiög l)gytin a ki/incse,1ár1a, H,gy,o Sátfu képeneglübessenbe rqta, Ai L|11éiys srynt keres{Q a I)gyön e bciiÍele1e, Xé31liarkára á//jona negyeuangé/ista, /ögyön e háiőryője, SyiiMáia :.rynts1fue,bíiornbenned,'(I.- 188. oldal) sryncséges AiUfirys

'r

116

,,Begyütt Jézus a házamba, Házamközepén megálla, Prtos vététhullajtotta' Az egészházamat befolvta' SzizMáiLa helvéthatta, Ide nem mer semmi rossz.

Ha lefekszek énágvamba, Mint Urjézus koporsóba, Fejem felett hátom angyal, Egyik őÁz, másik vtgváz, Á harmad.ikszegénvbűnos lelkem vár)a.,,(I.ru./ 86. olda/) ..Fehér tőzaNÍárjra Engem (?) Jézussziiletett Szent szívébűszeretett Szent János ablakomon Boldogasszonv tűzheivemen NIária a|tómon. ..,, (I.,. 102. o/dal) ,'Kimegvek ajtóm elé Föltekintek magos mennvbe ott látok egy kerek almácskát Ábba hétolrárocskát Hetedikbe SzentJános Áranvmisét szo|gáI Boidogasszonv anvánk hallgatja..,,, (I. ,. 100. o/da/( ',Ánnz sziilte Máiát, \Íána szúlteszent fiát, Gyere, gyete szent fi.am, NÍosd meg az utakat, Mert jön abárka.

Bárkahozza kelyhig kenedt, úo szentségert.

Házam négy szögletibe négyőrző angva|.

Házam közepibe szent ketesztfa.

K,illJ kercsif, ői7iangya/.,,(I. n. 23/ ' o/da/)

',E,g sztíiteFöldet, Föld szrilte fát, F'a szillte ágát, Ág szrilte bimbaját, Bimbó sziilte vbágát, vkága sziilte Szent Ánnát, Szent Ánna szrj"lteMánát, N{ária sziilte Krisztus Urunkat, a vtlág megváltóját.,, (A naglar költésiet kincxstrira, |iépkii/tésrytBp. / 991, 15. o/da/)

117

,,Ezetl dd- (ballada-sryrk.)közben az íf1akkörbe á|)anak, ameivnek közepén egy ifiú á1l oug n kötből kiválasztván egy Ieányt, a kezében párnát t^Ítv^és szemlélgetve körös-körül, párnát elébe teszi és a:rr'atérdepel; mire a leánynak is le kell tétdepelni, vá|asztő1a csókját elfogadni, aztán a pámáva| a kör közepébe kiátlani az i|ű helyébe, körrilszemlélődni s a fennírt módon a körbeni iÍlak közül egyet \'álasztani stb.''_ íqa,,Vadrózsák,, cimit könwében a ballada első lejegyzője,I*izaJános a XIX. század második felében.({nzu1'|3.)Á pánára térdeplő pár egv prllanatra egvmással szemben összekapcsolódik a csókban, maid helvet cserélnek, ezután a kör újrakezdődrk. Ez akőr1átékok jó részénekáltalános sémája.

Kiiyl János:|/adróryák, Bukarest |975, (Rés{eta sjnpojon 5, előadásából,Bolján Kata/in,.b_orrás; 113. o/da/)

Itt es kerekedrk Egv kerek.dombocska, Azon növekedrk E,gv édesa|mafa.

E feiiben vala Nvócr.an misegverfi.a, E, homlokán vala Cifra fénvescsrilag.

;, -tr-oes az xlmala, Csokros a litágsa, Áz alatt ulvala NIárton Szépllona.

\[eg ne iédi,meg ne iédt.

NIárton SzépIlona, NÍertezt Isten hatta Isten parancsolta.

I{öt, kon vala NÍagrkkoszorúját, Fehér liliomból, Korsar rózsábóL.

E szépszűzek serge Csak egl'iránt termik.

Ha te oda jőnél.

Véled béfejződnék.

Hoi ar.val nem éli, T iliomval fejzi.

Hol awal nem éri, T iliomval fejzi.

E mennyei kapuk Nvrtatlan nvílianak, E, mennvei ajtók Nvitatlan nviljanak.

Itt es ereszkedik E'gy annv.ösvenke, Ázon növekedrk Eg,v fehér bátánka.

NÍennveiharangok Huzadan szóI)anak, A mennvei gyefwák G vútat-lang1'úIl ianak.

Jobb ódalán vaia Áldott napnak fénve, BaI ődalánvaLa Áldott hoidnak fénye.

(IülltísZo/tán: balladák könjlue, Bp 1973, 37. olda/)

lt8

,, Leánvszínű Bálint Gyöngyszínű Ilona Egyszer volt, hol-nem volt; volt egy*szerNapkelet otszágában egy öreg király, és ennek szép' deli' annyhajű, fia és leánya. Szépek, gyönyörűek vóltak ''J''a é. a fiút "i.t..á, Leánysztnű BáIintnak nevezték, mett hosszú aranvha1as az arca olvan volt, mint a legszebb \eányé, a Leányt' Pedig Gvöngvszínrj llonának, meft arca o\yan volt, mint a gvöngv és a gyöngyház.

Nagyon SzeÍetteegymást a két teswér,küiönösen BáIint ahűgát. Mindrg csakvele akart lenni' s hogv ez mégsem voit mrndig lehetséges,mert apjuk örég lévén'L o,,,ág dolgát .lntézte, már Bálint ezéfi az egész orszásban kihiÍdette, hogl- aki festő ilonáróI ^ t.g,,Jnu képet megfesti, - hogv ő ezt bárhol 1át, magánál r.ihesse -.^,t gazdagon mega1ándél*ozza.

Jöttek is a festőművészek, festettek is a királvkrsasszonvróI 'o[ 'zép képet, áe a királvfi egvikkel sem volt megelégedve'S azt mondotta, egr,ik kép sem olvan szép, mrnt a húga.Végre jött egv_szeÍ egv öreg festő, s ez igazi g}öng.r.házkagylóba véste és festette meg Ilona képét,de úgv,hogv szemeitigazikék dÍág;kőb;L szemöldökét aranvból, szá1át korallból rakta be, úg,.hogr'a kép igazá.' álu",. lett, mint ilona éló valóságában. No, önilt most a krrálvfi, megajándékozt^az öreg festőt.királvi módra arannYal, ezüsttel, a képet pedrg kebelébetette' s ezután soha el nem hagvta tobbé.Bárhoi járt-kelt, mindig magánáL hotdozta, s eló-elővette néha, csodálta, gvönvorködött benne, meg-megcSókolta' Egl'szer valahol a tengeÍ P^Ít)ánbolvongott a királvfl, magas sziklaparton, s nézte a hullámzó tengeÍt.Fújt a szél erósen, viharzott a tengeÍ'de a klrálvfinak itt is eszébejutott kedr.es nővére, a gvonvörű képet elóvette és szerelmesen nézegette.Épp.' amikor meg akarta csókoin| n^gyot villámlott, és a mennvkő nagy csattanássai belecsapott eg1 közeü szlilába, A kiráiyfi összerezzent ésa képet a lenn tajtékző hullámok közé ejte1te'ahol az egv szempillantás a|atteltűnt a mélységben.

Nagv volt a királvfi bánata, mert senki sem tudott többé llonáról olv szép és hű képet készíteni,az örcg festő pedig eltűnt, sehol sem ta|áIták,talán meg is halt azőta.

Küldötte a|ltál,iflzz otszágminden hajósát, ha|t.szát,búvárát, hogv a képet a tengetból halásszák ki, de hiába, sehol Sem találták. Nem is találhatták, mert még aznap, hogr' a '"'rhar lecsendesedett volt, atÍa jártak egv más királv, . a napnlrrgatr királv halászú, a gvöngvházkagyló-képet hálójukkal véletlenui kifogták, és mrnt csodáIatosan szép valamit, elvitték messziÍe, a Kék Tenger tulsó partjára, Napnrn:gat országába, klrál.'rrknak ajándékul.

Ez pedig, ahogv a képet meglátta,a csodálattól a szava is elállott. Nem is volt többé n\'rrgta sem éjjel,sem nappal, hanem ketestette az egészvilágon, akit a kép ábrázol.I(erestette, de Ltlába, senki az egész orszáqban nem tudta megmondani, ki képe ez és hol taláLhatő az a leánv. Áz ifjú királv pedig majd elepeden bánataban és szerelmében az ismeretlen szép leánv után.

Történt azonban egyszeÍ,hogv a I<:ráIvotszágában nagy ünnepség volt, ésnag\' lakoma a királvi palotában. ivleg voltak híl''"-amind a messzi országokból jött királvok és királt'-fiak, akik a nagy ünnepségre megjelentek voit. Á lakomán a kstál,- megmutatta r'endégernekis a gvönyörű gyöngyházképet, kérdezgetve őket is, nem fudná-e valamelvtk megmondaru, kicsoda, s hol van a világon az a szépleánv?

119

Bálint is ott volt a vendégek között, s ahogv a képet megIátta, fölkráltott és szemer könnvbe lábadtak. Á napnn:gati királv pedig mindjárt megkérdezte, mi oka, hogy fölkiáltott és a szemei könnybe lábadtak? TaIán bizonv ismeri-e leányt? Báiint pedig felelé:Hogv ne ismerné, hisz, az ő édes teswére ez, és a képet ő veszítetteel, ő ejtette volt a tengetbe, s kérte a napn1rrgati krrálvt, adná azt vissza neki. Ázt mondotta ez, szívesen vtsszaad1aa képet, de csak úgy, ha elhozza nekr Gvöngyszínű Ilonát magát, hog,v feleségülr.ehesse. o'.,tt is Leánvszínű Bálint, hogy Napnr'rrgat krrálva venné feleségüla nővétét,meg búsult is, hogv ezentul majd ker.esebbet fogja láthatru, de azétt megígértea királvnak' hogy ha llona is akarja, úgv e[lozza őt Napnr'r.rgatországába, a\<táIynakfeleségüi.Nlegeg'veztekhát, hogr- a napnvugati krrálv visszaadja Bálintnak Ilona képét'de megfesteti a saját képétis, ezt pedrg Leánvszínű BáLint szrnténhazavíszi,hogv llonának megmutassa, s ha megtetszik neki Napnlrrgat krrálva, e}hozza őt neki feleségül' a képet. Szép volt pedig Napnl'ugat No, megfesttette a I<táIvlegügyesebb mű.r.észével krrálva is, akár csak Leányszínű Bálint, éppen olvan gvönvörűséges, nagy aranvhaja is volt.

E,ikészűlta kép, színaranyfémbőlr'aló kerek, fénvesnikörre róva ésfestve, hogv olvan volt az, mint m^ga az Áldott Nap, éselvitte azt magával Leánvszínű BáLint Napkelet országába, s r-eie utazott még a Napnr.r.rgatikrrálv fényes leánvkérő kovetsége is, sok szép, dtága, Ilonának szóió 91,önyörű ajándékkal.

Hazaén,e boldogan mutatta meg Bálint llonának a megkenilt gyöngvházképet, és elmondotta neki, hogvan kapta vissza. Ugyhogy őt magát kellett érette a napn\'ugatl krrálvnak feieségül ígérnie.Nlegijedett erre Gyöngvszínű llona, s azt mondotta: Jaj, hát hogr'an mehessen ó ismeretlen embethez feleségül,meg miképpen hagyhassa el éretteőt' SzeÍetettírvérét, mikor hiszen azt Sem rudja, miiven az a napnyugan királv, szép.e^vagyrut.e?

Elővette erre Bálint a krrálv aranvtükör-képétésmegmutatta ilonának. NÍegnéztellona' s aztán csak a n,1akábaboru1t kedves frvérénekésazt mondotta: -Hiszen ez a te képed édes teswérem! Hiszen éppen olvan gyönvörűségesen szép az arca, mint a ued! oh' elhagvlak tégedédesbáwám a napn1rrgatikirályért!...oh elmegvek, elmegyek, hozzá feleségul,mert tudom' hog.y-boldog leszek ésholtomig fogom szeremi... S egvmás nvakába borulva sírtak is öriiltek is mrnd a ketteír.

Még aznap aranq:ecsétes levelet kuldtek Napnr'ugat kkáIvának, jönne elébük a Kék Tenger pargára, metthozzák aranvos gá|ván Gvongyszínű Ilonát' Ilona pedig magávai virte öreg da1ká1át,akit nag).on SzeÍetett'meg annak fekete képű leányát, aki az ő szolgálóia volt.

Ezek pedig,]'"j .''', főztek ki maguk közotd? Ázt, hogy Ilonát a Kék Tengerbe vetik, és a fekete képű leánv iil a helvére.Ugv is tettek. NIent, utazott a ha1ő, s amikor sotét éjszaka volt egyszer, az aIvő Gvöngyszínű Ilonát csöndesen megfogták és nagyhírtelena tengerbe dobták. Senki eleven lélek nem látta meg' a fekete képű lány pedig odafeküdött Ilona aÍanyoS nv o sz o|vá1ára. gálya kikötött Napnvugat Volt aztán nagv szörnvülködés, mlkor a szép, aÍan\.v'eÍetes otszágában és a fekete képű ieánv szállott lir betőle. Leánvszínű Bálint is majd haláka válott rémultében'a napn\ugan krtálv pedig nagv haragta gerjedve kiáltotta:

120

Kit hoztatok nekem? Ez nem Gvöngyszínű Ilona| Megállj Leánysztnű' Bálint, megcsaltál engem! odaadtam neked llona képét,de te nem őt hoztad el, hanem csúfotűzöl velem!

De megeskridött Leánvszínű Bálint ^' ÁIdott Nap színe előtt és a naPn\'rrgati királv egészfényesleánvkétő követsége is' hogv ők bizonv Gvöngvszínű llonát hozták eL,a\<t az aranvtükörképet meglátván szíves örömest jőtt velük, és nem tud'ák mr történhetett vele' hogy ilyennéváItozott' Előállott pedig a vén boszorkánv is, esküdözött az égre-fóIdre,járta szá1z,rnlnt a kerepeló: , Eleget mondottam neki, ne lézzen ki annvit az ablakokon' ne süttesse magát annyítaz Áldott Nappal, merthogv leég,megfeketedik ^z ^ÍCa.Nem hallgatott a SzavafiIÍa,S íme, mi lett a szófogadat1anságból!No de azértne búsuljanak,csak ne engedjékSokat a napra, majd megfehétedikismét,éséppen oivan lesz, mint azelőtt volt.

Beszélt, beszélt a r'én banva, addrg amíg mindenkr el is hitte, hogv igaz, amit beszél...

Végte hát hazavitte a leánvt a napn\,-ugaukrráiv' és elvette feleségül. \.árta, várta azuÍán, hogy megfehéredne,megszépülne a neje. Egv krcsit tán meg is fehéredett,meg rs szépült a királvnői éietben,de csak nem lett olvan' amilyen Gvöngyszínű ilona volt...

S hát mi történt Gvöngvszínű Ilonával? Bizony az történt vele, hogt' beleesett a I{ék Tengerbe, de ottan csodaszép ezüstös, gvöngyszínű halacska lett belőle' Hog,v, hogv nem, egl.SzeÍ arta játtak a napn\,-ugan királv halászai, azok háLójába keveredett, kifogták, és amikot meglátták, mrcsoda gyönvörűséges szép halat fogtak' elvrtték élve kirátr'rrknak aiándékba.

Tetszett ahal a klrálvnak nagvon' egészzacskő aranvzt adott érettea halászoknak, azután ahalat üvegmedencébe tette, űgy nézegette,nézegette,s valahogy. annvira megszeÍette, hogy naphosszat eluldögélt mellette, s néha alig tudott a szép halacska mellől eimenru.

Pedig nem tudta, hogv Gvöngyszínű l\ona az! Nem tudta a kstáIy,de megsejtetteaz a vén szipirwó! Ázt mondotta hát alánvának:, Tedd magad betegnek' mondjad: meghalsz, ha az .ezistszíntt,gyöngyszínű halacskát meg nem eheted, Fájt a szíl,ea királvnak a széphalacskáért'de feleségét ha]ni nem hagyhatta.Á könnv is kihullott a kitálv szeméból, de a halacskát a medencéből kifogatta' S megPatancsolta, a krrálvnénakkészítsék meg, mert csak anólgvógir:ihat meg. Á vén gonosz maga ölte meg' maga tisztítottaa halacskát ésvigyázott nagvon' hogv egv kis porcikája se maradjon meg, meg mrnden pikkelyét is tűzben égette meg, nehogv föltámadhasson Gyöngvszínű Ilona. De akárhogyan vtgyázott, a vízben, amelvben mosta' egy krs pikkel,'. mégis megmaradott, és azt a szo|gáIő- Ieánv a vízzel egyűtt kiöntötte a királv kertjébe.NÍásnapcsodaszépezüstös nvtfa állott ^zo1a helven. NIeglátta a királv ésnagvon megöriilt nekr. Csodálta ezüstösen fehérkérgét,amelY a napfénybennéhaúgvfénvlett,mint a gvőngvház. Ánnr'ira megkedvelte a szép fát, hogy olykor egész nap elüdögéit alatta, meg ételétis oda vitette ki. oda teríttetett magának a fa árnvékába. Naphosszat elhallgatt^ az ezüstnvírfa rezgő levelei susogását, és néha elálmodozr,'a, űgy tetszett nekr, mrntha a fa szerelmesen neki suttogoft volna valamrt...

Nem rudta a királv, hogy Gvöngvszínű Ilona a n1nrfa,de megse|tetteismét abanya' Azt mondatta aleánvának:

121

Tedd magad betegnek, mondjad: meg kell halnod, ha ételed nem ama nytfa nlzénéI sütik - főztk. Ja1,hagy fájt a szive a királvnak, mrkot a szép gvöngyszínű' nytfát kivágatta! Á vén boszorkánv meg összeszedette annak minden levelét, forgácsát, még a tövét, gyöketét is kiszedette a fóldből, hagv a konvhán minden részéteitüzelhesse. El is tuzelték és a hamvát a vénasszony maga szórta kr a szélbe,hogy az vigye szét' és föl ne támadhasson Gvöngy-színű Ilona.

NÍégishiába volt minden gonosz okoskodása' meÍt a széIa hamu egy-egy szemecskéjéta király kertjében mégis el-elejtegette,s abból másnapra mrndenféle gyönvörűségesen szép mint a valóságos gvöngrwirág nótt, és oivan volt ezek minden egYes bimbója, \,1Íág)^, igazgyöngy.

Jaj, hagv megöriilt a krrálv' amikor kertjébena sok szép gvöngrn-irágot meglátta! Á legszebb gyöngvszíntt, rezgő gvöngrr'rrágszálat mindjárt Ie is szakította,a szobá1ába főlvitte, És s.ép ^íanv"s.,porbun Yízb; tette, s úgl. nézegette' szagolgafta n^g,vgr,ön,vorűségge1. r.alahogv ekozben mrndrg Gvöngvszínő llonára, de arra, aklt a g1öngvházképen látott, kellett gondolnia.

Nem tudta a királv, hagy Gvöngvszínű I\ona az avtrágszáI, de tudta a vén boszotkán,v' és hogr- nem tudott mást mit tenni: álomport szórt a|<tráLv,esn ételébe,hugJ. amig az majd aluszik, ellopja s elégen a gvönvörű gvöngr,r,.irágszáIat.Amde a királv estérea szobá1ába bezárkőzott' meÍt gvanakodni kezdett már a l.énasszonvrameg a feleségére' Nlrkor pedig a király mát elaludott volt, az a gvöngyvtágszál elkezdett csodáIatosan fénr'leni,világítani, akát az ezüstös, gyöngv-színű Hold' hag1.betellett tőle a szoba ezüstós világossággal.' De meg nzgvobb csoda történt éiféltáiban:Egvszer csak megr:ezdii'lt a gyöngyszínű g1'öngywirágszáI,ésszépségesszép aranyhajúleánv jött ki belőle, aki nem volt más, mint Gvöngyszínű Ilona mag^.odament akiráIv ágyához, kezdte őt kőltögetn. í' lr,DÍecl]' eDredl tenyes napom.

Ne aludjáI, szépjegvesem!

Gyöng1' könnveim elborítnak, Sóhaj tásim átkarolnak. ':' tr bred],ebred]tenves napom, N{ertím hozzád megérkeztem. Áluvás o d sziv fáj daknam, Ebredésed az éLetem.

De az csak nem ébredettföl. Hiába szólongatta őt Ilona: Ébredj, ébredj édes kitál'vom, én vagyok itt, Gvöng,vszínri llona, a te igazi menyasszonyod. Hiába csókolgatta az arcát,Illába rázogatta a váL]át, hiába sírt, a királv nem ébredett föl. S ahogy sírt Ilona, könnyei lgazgvöngyszemekké változtak, és a királv ágvába huiIottak' Aztán Ilona fájdalmas sóhajtással visszament a g1'öngywrrágba. Ámikor pedig a kiráIv reggelre mégis fólébredert, csodálkozva Látta ágyában a gvöngyszemeket. Eszébe jutott, hagv Leánvszínű Bálrnttól hallotta r'olt, hagv ha húga sír, könnyei igazg5öngyökké r'áltoz-

122

nak... és ő meg' íme Gyöngyszínű Ilonától álmodott az éjszaka;o|yan vo|t igazán. mint amilvennek a képen látta, s odajött ágvához, költögette, de ő nem bírt fölébredni... odaült nagv szívfáidalommal ismét a gyöngp,rrág mellé, nézegette' meg is csókolgatta, mert sejteni kezdette már' hogy az |ehet Gyöngyszínű Ilona... Egész Írzrpnem tudott elmozdulni mellőle. Á vén boszorkán'v meg a lánva féltek,reszkettek egésznap. Nem volt n\,'l]gtuk' P"dg, mert gyanítottak már, hag' baj lesz még ebből... Még nagvobb adag alompott tettek hát a királv esti ételébe.NIeg is vacsorázott al<lrá]rli,azutánbezárkózott ismét a siobájába' le is dűit, de csak úgv féLl,g, az ágyán, hagv nagyon el ne aiudjon, de }uába, meÍt a Poftól az áIom meg jobban elnvomta, mint aze|őtt. Pedig éjszaka ismét elkezdett a gvöngy-r,.irágszál fényleni, világítaru, aztán megrezdr.ilt,és kijön beióle Gvöngvszínű llona, Jáu-",,. u ksrátvhoz, megölelte, megcsókolta, költögette' sírt keservesen, de mindhiába, nem ébredett az főI, aludott mégmélvebben,mint azelőtt való éjszaka.Ázt mondotta neki llona: oh édes,aranvha)u,szépséges vólegénvem,szerelmes kjrálvom, Álaott Napom, ;aj miért nem tudsz fölébredru? Biztosan áiomport hintettek az ételedbeama gonoszak, hogv envém ne lehessél.Pedig még csak egvszeÍjöhetek el tégedköltögetru' azutánelhen-ad a g1'ongywitágszá|,ésnekem meg keil halnom megint, sohasem lehetünk egvmáséi...Sírt Gváng'színű Ilona keservesen,hullottak a könnvei' s a }arálv reggelre ismét ott találta áglában a gyöngvszemeket. De rudta' érezte már, most egészen'u-ilágosan,hagy Gvöngyszínű Ilona van a szép gyöng1vrrágszá|ban, és álmában r'alahogvan mégis meghallotta, megértette Ilona szal'ait. ha nem is rudott fólébredni.

Hozták volna estéremegrnt a klráiv r'acsoráját, de ő elkergette a szolgákat, szobájába se engedte' hanem bezárkőzott ismét,és úgy feküdött le, ét1en,szomjan, és tudta' hogv most nem fog mélyen aludni, s fölébred bizonvosan, ha igazán ismét eijön Gvöng1'színű llona.

Elszenderedett, de éjfélkor,amikor Ilona kijött a g,vöng1'r'rrágból,és elkezdte csókoIgatru, szólongatrri, bizonv föiébredett mostan' és egymás nvakába borulva ölelték, csókolták eg1rrnástkimondhatatlan nagy boldogságukban. Nem is állott többé igaz. boldogságuk ut1ába semmi, meÍt Íeggelre a vénasszonv és feketeképű leánva nem voltak sehol a palotában''. Tudták már úgyis, hogv lejátt idejük éselbuidostak hát a szég\'enésa büntetés elól, még akká|v otszágábó| iS. ''..'' (L[agyarAdor1án:A /e/kiisrzeret ',1ran1tükreFahrwanget / 975, 1/ 5. old. a/apján_ kéjratosJ?ildo/s,\,,; Budaháry E'ua) ,,N[inden otszágot b ejártam, Minden messze tartománvt, S aki álmaimban éi, Á dicsőt, az ég;szépet Semmi földön nem találtam.

N{ost, mint elkapott ler.él, Kit süvöltve houd a széI, Yyugr^l^.tvagyok magamban. orömemben, bánatomban, S lelkem vágy szárnvára kél. Áh, de mit látok? I(özépen ott egy almatő l'rrít, Csillag, gyöngy ésföldi ágból' Hátom e|lenző vilásból.

Uj ielenség,újcsoda.'' '|6. (/öriisrrtaft1 Mibá!: CsongorésTünde, i\,IatúraLQassjkusok | 992, o/da/)

@^123

,,ÁImodtam-écsak, vagy most álmodom, És á|talántöbb.é, mint álom, a lét, Egy percre mely a holt anyagra száll, Hogy azza| együtt végképpszétbomoljon?

N{iért,miért e percnlr öntudat, Hogy lássuk a nemlét boruaknajt?,, ',N{egy-éelőbbte majdan fajzatom, Nemesbedr.én,hogv uónodhoz kőzelg1en, Vagv mint.maiomnak barma, holtta fárad, S a körbó1, melyben jár, nem bír krtorni? '.,Ídá,, ai F,redetiEnber ba/á/uilágbabukotl ,,maradéka,,ilen J.ojanat tttán éik neg ai istettt t. s7i ia tra. A i L,r ui/ágosanJb/isrnerteti ai ett berpá rra/ a rueguáltódás /ebetőségé ,,..hajó1ügvelsz, egv szózat zeng feléd Szünetlenül, melv visszaint s emel, Csak azt kövesd. S ha tettdúséleted Zajában elnémulez ég szó, E gvönge nó tisztább lelkrilete, Az érdekekmocskától távoiabb, NÍeghalliaazt, ésszír'erénkeresznrl imíi enbeiség.

Iiöltészetté fog ésdailá szűrődrtt.,, (Rés{etekMadácb Imre,,1.ienbertragédit|a dráruti.ábó/,fuIahiraK/assjkusok Í990; 133, / 36, Í38.o/da/) Csak ott lehetnék.Legalább a kapurg éqek,az ígéret ,,Iiészűlieteka nagyszerű ébredésre. földjére legalább egvetlen pilIantást vethessek, egyetlenegy€ t - ,, (HarnuasBé/a:Karneuá/Bp, | 997. 16 / . o/da/) ,,Á magl,-armese költői képei ...engem azonnal NÍáni jeibeszédéreemlékeztettek.Á daloló, rogvogó ÁranymadáÍ nem a tudatunkból is régesrég kiveszett. a neP makrokozmoszból szátmaző legbensóbb léleklén1'ünkösszefoglalása-e? Es nem kutarunk-e \'ágy\.a vágvakozva az elveszett után?'' (Ris{et Chistina Maia SiegeúnekaiAranyrnadár tirnű kiiryubii1 írt ajá|lláyibó/.) Á királvi<lsasszony,, föl is érkezettlelkendezve a hegytetőre, odafutott ^m^gasiegenvefa tőr.ébe,és fölkiáltott az Aranymadámak.- oh, te szép Áranymadár! Eljöttem éretted,hogv édesapámhoz visszavigyelek. oh, de sok országot világot bejártam' amíg reád találtam| Gvere le! Gvere le! ivÍegismefsz.e engem? Es megismeÍte ^z Áranvmadár. Á számvát megcsattogtatta,S leszállott egyenesen a ktráI'vleánvváLfáta,odasirnította fejétaz arcához, ^zután pedig örömében eikezdett énekelrugyön'vörűséges fuvolahangon' ugvanúg.' mrnt annak előtte a királv kenjében. . ..'' ''. ' 'a mese üzenete egybe csendul iv,Ianihimnuszaival...NÍesebelikrrálvlánl.trnkbelső úga a megu-áltásúqa. Á hogy ezt,,A, csend hanga,, r'égérólis idézhetjük: trvendezzetek' óh Föld lakói E'gy zaránd,ok visszatért a tulsó partról.

Uj Arhan született.

Béke legven minden lénnvei.''

a míibőlésaiutós1iból) G.M, HoruáthB, 2001,.7,21, oldal_ Rés{et Képínik (,1.i;,1ran1ntartár;

,

12a

Budahรกy ร ua:C sodasyarvas

125

BudabáalEua:

A szrmpozionzárása

I(edr'es Vendégeink! I{edves Barátarnk!

Szimpozionunk r.égénszeretnénk felidézni ber'ezető gondolatainkat. Ázt mondottuk célia Nlánit és taritásit az előadássorozat szellemi onőknek, hogy ,,,',ipo,io'unk középpontjábi. á]]ltanl, mrnt meghatátozőt térségünk hagvománvaiban. NÍáni, Jézus I.'riszrus upo.tol", lrlt l{eleten a Fén'vBuddhájakét nszteltek, a Fénvtermészetrabságát és -"gs,^b"&tását tanította.Felébredésre'éberségreszólította híveit épP úgy,mrnt Iielet más, ,,.,', .",t"rdi is. :Nlesésn},elvezetűírásokbantárta kör'etői eléa két természetlétezésének tanát, a három időt és ^' Áldott Fénv l{üIdötteinek fáradozását a sötétségelleni harcban. tg,v.érezzűk,mindez megnvilvánult térségünkben,a l{árpát-medence hagvománvkincsében feilobbant, oda l'issza is térl is. S ahol a világosság eg-v-SzeÍ NÍáru fénve' .rrlet.i hagyott hátra sokunk lelkében. A keveredés r.ilágában azonban nagv r'eszéIvfenveget bennűnket. A Kephalaiátidézve:,'mióta a húsbaköttettem, elfelejtet. teÁ isteni mivoitomat _ elfelejtettem lir{sztust. I{észvoltam 1nn7az őri.iltségpohatát.,, Szíl'ből reméliűk, ez az eLőadássorozatts hozzá)ár,d felébredésünkhöz. Bár ennek lehetósége mrnden korban adott r-olt. Napjainkban pedig az isteru vetőmag küIönösen nagr. közepette a ,,FénvlőJézus''erejc gonáoskodásban részesül.A borzalmak és eltévelvedések Ioko,otto.' kiárad föidünkre, hogv melegénélszárba szökkenjen a szír,-unkbepalántált \ÍagSzem, az isteru arztás ígérete.

,,HárÍáddá Íetteda uilágot, Urarn és siiin te/enii l j átsio / ra1ta.

I-'emerilltema poko/ né/1ségeibe, És belisryarua tengersiélesiégeibe, (jram' megtlrtsern, H,gy o te nélségedéss7é/ességed De kicl.odaképesarra, bogynegragadjonTdged?

T erernÍrnén1ed csodáit ?

Férykeres{edet? .T udatom rcrz s7iínik n i s{éi umodró/ gondol kodni.,, (Rés{etekegyrnanicheusbirnnus3bó/;kérymt)