Misztériumállatok

MtszrÉnluMALLAToK

.{\

rnlstÁty

SOROZAT

I,Ii a1,soryág? ti3euk{t.liliilefujele. |ié3!nk ez( a kistá/1,t:a7 e,g1,et/en./étt1 a.lÚt1 qg-e,9 ti1elkettőtt,s tltinden.filillet nik nng, sőt rti31,s7er olda/át ní{, násualakt ai' egik sugarátt,eti uiss<a.I,.a/aki a kistli/1,, i.r eg,et/en a l,i/á,gospedig egyntásikat, nlt;giseg1,et/tln ság is, rue! ntindbő/rag,og ',1 löki/eÍe.r áleÍeunpáljttrna

Beue7ető az cmbel minclenkol negpróbáit értclmetés I-étének jelentőségettuLlajdonítani' I] tötekr.ésc r.llt.kornalxron is szembetűnő ésélzókclhető, máskor inkább elvont és közr'etett. A clelphoi tempiom homlokzatát ékesítőős_ régikör.eteimén1.m gg.,aló sításán fáradozl-l', öni sme felretÍe''SzeÍetncSzeÍttcnni, hogl. saját mélr.ségeit hagr'atók taszámos mérhcsse'Eme fáraclozásokrcjl núskoc1ik' Áz ,,ismerclmee cinmagad''foh'amatanr'omán fei_ éuót,rájön, hoc\. kül önb ó ző biro _ ttc]ezi elker.etecletts clalmak találkozási Pontja' F'zt az clegr-ethol renclezett ho1pedrgtsméta kívánkozás ós rcndszetesfej1ődésnek, zavarának tapasztal1a.Ir.z az onismcteti ut az't is vi]áh,g1'a. gossá teszi számáta, hogr, befol1'ásollrató1én1-. ránt hallia az á|'attésaz istcni hangot, s mivel é1benne a kcjzlésós a közeledésvágr'a,kapcsolatbais lépmind Rájön u5'anarra, amit az istenivel' mind az áIlatj...,al, költő íg1.fogalmazott meg: Goethc, a nag\. német az,ő istene''.Rózsakereszt ',ami1vcna;ucmbe'., oI.:,an Iűrsztián pedig megállapítjaaz' alkémtaimenr'egző he_ tcclik napján:,,A leq.ne!5'obbtuclásannak a felismcróse, ho5.semmit sem tudunk''. Áz embcr csak önrnaga fe1fedczéseután juthat r-alódi clhmározásra.

Ez a kön1.r.ecskeaz olr'asó eló tárja,ho5'an keresqéltaz ember az ',istnerclme9 önmagad'' jclszavával, s hclg\'anpróbálta a megismerlretíjta ncgismerhetedenr-relkibékítcni,és ebben a békébenn).ugalomfa le]ni. i'zcnkír.üIismcrteti' mclv jelkópck ésformák segítsé-

uévelszotgoskodottrendeltetése fehsmerésén ' A tíjz_ madár' az egyszaryúésmás misztétiumáilatokmcIlett elmélkedika SaS_'a gaiamb_ ésmás olvan állat'elképeken, melt.ekettulajdonképpennem ]ehetmisztériumáliatoknak nevezni. Mivel azonban a hagyomán), ós a jelképek tudomán1'a olr, 16*,,^ és o11'g1'akranhozza őket kapcsolatbaa misztériumokkal,mi is fontosnak éreztük' hog1' közülük néhánv szintén hel1.g1kapjon ebben a kön1wecskében.

E, kiadr'án}'tartalmát a Lectorium Rosicrucianum foIyóiratának' a Pentagramnak 1980. és 1994' kőzőtt megjelentcikkeiből merítettük.A 7, fejezetkivételével, melvJ. van fujckenborgh tollából származlk, a fol1,$_ irat a cikkck szerzőit nem nevezimeg.

RoznxRurs PBns

I.

A tiíznadár '\ tíj'zmadátrólr.a8}'főnixről számtalan mítosz éslegenda látott napr.ilágot.Á legismettebb talán az akölmeh.et az észak-afrikaiLaktanznak tulajdoní. temén1', tanak' Laktanz aIIf. század második felétő1aIY' század elsó feléigélt,ésannak a szinténE,szak-Afrikában tanító Arnobiusznak vo1t a taníwánr-a,aI<a Diocletianuscsászár utalkodásaalatt (304-310)za]\ó keteszidcién a kcreszténr.szentségeket\-ette tén-vüldözések célba egr'ik írásával.I(ülönböző művek szeuőjeként I'aktanz maga is tehetségesító volt, s göldüléken}. ]atin Cicctónak,' is tituiálták. sulusa nliatt ,,a keresztérr\. ){ag1'|(6'',tantin császár 317-ben Trierben felfogadta tarutónak fia, Caesar Cdspus me]Ié.Laktanz őszintesé_ qébenésigazhitűségében csak annr'irar'a5'óppol1. kel-éssé bízhatunk,mint bármely cgvházawáeban ésegyházi tantőéban, akik a pogánt.októl úgx'Yettékát a saját elképzelésükhözi1lőt, hogr.az semmiképpne \re_ se dogmáikat. szélveztes A tíizmadárősrégi jelkép.Számos tanulmán1'fcjes tárg1. teseti e hag1,om{n1' eredetét'jelképrendszerét kőrét'E,zt a csodamadarata Bjblla is mcgemlíti.Azt mondjaJób (aZutichi Biblia szcrint,29:18):,,Aztgon_ doltam azért,fészkemmelveszek el, ésmint a fónix1én1, i36.'nek' megsokasodnaknapjaim''.E rejtél1.e5 elpusztíthatatlansátető jeg)'encm más, mint életének qa. E,z a r.ágt.,a mindenáron való é]etbenmaradásjel_ ]emezteaz ókori Eg1'iptomotis: szerintük aha\á|az u1 élet messzületése. IJalottkultuszuk a halá] és ^z

enY{52g1egvetlen len1.űgöző semmibevéteievoit. Az E.gl'iptomi Halottaskön1.r' szerint az ottanjak számára a legnagvobb büntetés:',Aki gonoszat cselekszik' nem lészentöbbé [...]'nem Láthatjameg a naPot Soha''.l A tűzmadár az egr'iptorni Bettnu,az óeg1'iptomi hin.ilág eg}'ikalapielképe.

A llennltszót a,,feltámadni, megjelenni, tagyogni, csiliogni, viiágítani', szar'akból vezetik Ie. A Bennttvag\Ifőnix annak a maclárnak vag1, lénr,nekaz ősmiszt1kusképe,mely a vizekbő1 kiemelkedő szárazföldeken elsőként jelent meg; vaql.is ő a felrag1'ogóvilágosság, az ujra felismerhető Nap-mítosz.

I{ulönböző szerzőktőIr.ettidézetekszemtéitetikho. g},anéltékmeg^z egyiptomiak ahalaltés a feltámadást; ,,Egyiptom vallása természetivallás, a tefméSzetet feltéteiezi,és tőle függ''. Ér'ről évre látta az ember, hogy-az életminden szembetűnő ok nélkül újraelőjön a haláiból. E,s minden évben kén1,161g'vo]t azt is megtapasztalni, hogy az é\etaztán megint eltűnik a halál titokzatos mél1,3{$eiben.,'2 ,,Biztosra vehető, hogv az eg}.iPtomiakp1.űlölték ahaláIt. Ennek ellenérer'alószínűlegmégisnr.ugodtan haltak meg abban a meggvőződésben,hog1' ú1élet,1étezéséneka megújulása vár tájuk.,,3 ,,E5'szóval ez a felfogás aha]áItbeleénetteaz isteni életbe.Az egr.iptomiak hite szerint egv lény azzd' tette n}'i]vánvalór'á i steniségét, hogr' feltámadt a halálb ól.''a ,,Mindamellett iátni kell, hog1'tuclomásunk szerint az óeg1,ip16mivallás főként az államrend kultuszából jámborság tanúbizonyságairitkaságállt. A szemé11'e5 számba mentek.,'5 Kis7ttts ésa tű7nadár E'zek után érthetó, hogv Laktanz e témátkitűnően felhasznalhattaköltemén}.éhez'E, tettétszámos urtalásése]kópzeléstatnaszgaa]á.A t|őzmadár_jelkép párhuzamba aJli

akarták a keijtható I{nsztussal.Ezze| a jelképesség;el j ő1. siillye sztő1éb a elentéktelenség kiemelni resz ténvséget mítosszá.

Ig1'1épetteIő a tűzmadár Legendájakeresztén,v azaltalvonták fel e5' klasszikus dics_ .\ keteszténységet ténvbe'hog1'e5.iptomi eredetettulajdonítottakneki.

Számos népőrizte meg szentírásaibana halálból l-aló feltámacláslegendáját. Nem véletlenüi jelenti ki Pál apostol első korinthusi levelében(15:54-55):',Elnr'eletett a haláI diadalra. Haláll Hol a te fullánkocl?

Pokol! Hol a te diadalmad?"J. van Riickenbotgh '4 rlleko7tatásésokitás 7árs7auaic. rnűvében nyomatékosan krjelenti:r,,'Egt,iptomból hívtam Ii az én fiamat!'' E,s közli: ,,A mai emberiségnekcsak kétidőszaka Iétezett: d kereszténytaz egr'ipez e5''iptomi ésa keresztén1,. tomi hozta létreós befoli.ásolta is, mett meg van ín'a: Eg1iptorubó/hiutan ki a7.énfanlat - és ez a fiu harangozta be a keresztényidőszakot.'' t1

Áz alábbiakbanközöljük Laktanz legcndáját (egr'német fordítáSnYomán):7 A.főnix M ess79 Iriag,-KeletenJ.eks 4 k a7,a uidék, llol eg1t bo/dogkapu a nentryekretryílék.

5,elnn1ár, sen a té/rue.gnenl kt)nryéke7i, il:rök tauas7-féry,e s nap1arue/etgeti, Ilégtelensíkságánse lleg1,,se t7akadék, ruégis tú/ér e he/ylegalábhti7enkét k iín1o:k ke/ nti ndenet, alrti Jö /dtin cstícsos, legruagasabb 0n1/0|1,llárrui /yen n agas7tas.

Itt uan a |lapistenporupáslontb/tgete, /egs79bll uirágok aak Ö.ro. /d erdq.e' k 7.o: P /laetón, tű7ué s7e n entt1eket p e r71e/ue, egto:ryörííhe/1etruess7eelkeruilte.

A btínÖ;k o:(i)nui7e, Deltkaliott, tengere lábait tg,a/dosta, e be/1a bu//ántokbó/kiállt a ruagatba.

I{incs itt serubetegség sen/illarcls b;re,gség nincs a kínos/la/á/,sent.fr/és, serullűndsúg.

li rynkéts7er b: nttj<l ligetet yonda 7t,,a.

Karcsú fák nőnek itt,polupás koronáual, :;rett g1t1,j 276:/,' 7k et tteltl tiporyá k /á bbal.

Csak eg1rnadár lakik ebbena7'erdőben, * csadáldntegke//ően: gtÍtryo:rű ltgetben !.la/ua ú1raé/ed, lla/á/tlttegt,etően.

Csak a napttak s7o/,gá/e7aitka Í<!/,qa, .it a lliuatalát furmés7ettől kapta. lnikor Keletenllajna/píryatáltlad, .:ltek csi//agaitllessqetue/ábad, ,uadarunk /dre s l l, t,es ti nkét.fiirdőt, fo 7á 7. 7e ; tiz,enkéts7er is7ik a s7enté/őuí1.bő/.

Könnyedénfe/rebllen a nag1, .fa csticsára, ),og a liget strá(sá!a.

4;ldjét'/i/ii/rő/ 1/igllágottPboillos7,,,/étrfia Jbkára, ,,ladarunk epeduesagarát s 7átt /á/ja.

F7aa l{apnak'litg,e kapu résén csi//att, l ligllagyn ess7irő/91ettgenJi / i s t,i/lan, J ij;UI0:rii eil e/k e7d s7ent.furaj á t.fi:yni, .,t t kb:/t, s hti.

7épda//aruntal sugitt csa/o.qa

Buta birtokuágyis isrueretlenitten, gyi/kolásésgtás7nincs, dilllos llaragsincsen.

Keseriísígrongxo k, s7ekttség a,qqódás, setuébinség nincs itt - e lte/ynagon is nlás, I]en tánco/a s7é/,s ui/lar sen tánad/lat, neruJbdi a'/b:/det ejie/ba//ó barruat.

Fe/bő netnsetátit,hótakaró nittcsen, kornlosesőnentjb:nJ.e/ii/rő/so/la sen'

.\enni a ui/ágono/7s7épen nen nótá7, ,;//i7,sA, s7irén,tiltdér- nind csak éhenkórás7. t] aldak /ó hatj tinak.fituo/á7ó torka, .ittgl,alok/láfá1ajobb lla netuis s4ilna.

F il lerui/eda/át nt ess7e.fe/iikt it/ja F őn jx.ruadarunkn ak csoda sz,ép nótti a.

Egyet/en.lbrrásuan, tis7ta ui7ű bőség sry/idencsobo.go,át/áts<óédesség.

E/ő t,i1nekrnoilják, éseg,57g7 hauottta ki líp a n edrebő/.lb: /detlátog'atua,

\ Ii kor a7tán P boibo'r7,ll at/ouas-bintóua/ ,) lilapas 7ra'fe/bá3, sug'árkos7'orúua/, ,,tadantnks?áru\áua/llárlrus<oris tapso/, :il7e.rfőttgytis7ful,a7tán halkra kapcso/' \Iéslsninden napnak /eggarsabbóráit,

1:

13

bardáit ás a7.e1sb;tétnek.liken lLalgasan s7án lá /ja csodás tinekéue/, éue/. /u,ga s si /bak- ííre,tlttíués7.gégé1 Pllaibos1tarljacslpán tttitdeapontpástitkod, pap1a,,s7ánryad uígancsapkod, erdík rué/tó Án lla e7eréuetntegisbetii/to:tté/, giinryede7ni ke7des7 bárh og1erő/kb:dné/.

E, /ttenekii /s7.tell á t qe //őt /ugasadból, életij ításra, ruegs7'oko tt banodbol. nbe repii ls7, .5,7ente/t /igetedllő/ i dege ú1j ás7ii/eté sre,il1ulásra késvi ls7' Les7álls7a lrtéj.fiildre,abo/ba/á/károg /égbe ráncosorcád,s s7áru1adsr)tét ruáftod, S{iába /eadiils7,Foníciát né1ed: ró/ad net,e7ték e/,aki nlást ué/,téued' ub:fu,fue, paftra, Més7.asiuatagba,/legyre, pá/nák ttd,qebú1ua.

Keril/öd a ues7!1,t, e/ró/ad' Gi)rögb:ka pálnát neue7ték /tii//ő csak Kigyó, béka, kudarcba.fu//ad, /la efára uáspk, ragado7óboryad' rnás7ni, Káros á//atilel?/liler i4,en.Íára /es1násba/a/kalonra uámi. kérytelen

I 'attbdúsi,:rijk?!ldben i//aÍo7óneduck, :il-lo/ arab népek.fii s7ereket .r4ednt:k, 2 ,taposIndiában, s1abinokfo;/dJéu is,, u/anl/ln/,,, akattthltsttaki//atoslle1átis,|r :o;ttUént,J.a/l4 t, 91,autát, rui ndent oss7ell ord i tt, ,lárdust,ntirllát balrto7,s ebbő/.fés7ket épít.

Be/eis baryat/ik illatos.feqkébe, itt,álto7astuán,aí/eteuégere. i: /tetőfés7kében ráncosodó tesÍe :sttgorodik,ntint/taseruruitsentte/tehte.

Csdréuel a neduethaldokló testére ,,tiudenbouákeú, bátba e7.segttne, i llatos sírbohban/e/kétki/ebe/i, : a/á/ruiattgond őt uégkípp rcrt ter/leli.

E lllalt testebeuii/neru7őba/á/-/ángban, . kra,ga llad benne, be/sőlakásában. .7i [-á t.,o li ruentryek llő/.léry,es ti,i7eÍk apott, lg),,g) ríg testet/lantltuáporlasptott. ::it a llaruuta Nap s7eretet-tii7éru/ ..,au óuá .forntá /ja, ruag7atnak tle57j'fg/. lpo/ja, gondo7,7a,rue/engeti, s t,éqil/ ,ltadárkeletke7ik,/ábak, s7áng,ak né/kii/.

Főnix nladarunkatruindenúganuáya.

I /, barlangát be7lrya, Ai o/os7.l p arattcso nelloglbolntis7e//ő,to//átbor7olgassa, NÍéga Nap se enged Já4to/t arca e/é, né. s7il rke hatrtá /1 netánfőnixe t sérte

='7'o<.e/sőtentték,. s{nte kukac e7'ruég lkitóanfebér, csi//ogruint a /líis1ég.

(-1orsan nt:uekedik, i de1étbetart1a, .;t.qubó7ik ruostanp ontos i dőpon/ra.

Írua ruadárruostan fés1ketrak ruagártak, e7t határo7taruegsafát sirbalruának, AlÍegakar hát ha/ni,életérdekében, a7tán.fe/tártadni'f6:1,7irejtekében,

Forruá1allosspikás, olan, ruint a tojás, ,rdekcsa7 cit/et,eq a kil/ttn,fo.gas. \'Iikéntbábok /óglak s7á/ona .r7ik/ákon, ;gl fe1/ődik touább./ös7ek.g,tbó1á ban.

1-+

15

B urka n ost.fi /pattan,.ló.ni x -lepk e rel'lbett, noba to//aknélkii/,ruadárláts7ik ebben' nern/e/,senki nentseglti E,/ede/re itt a79:1,16, őtet, csak a uá8),lleuíti.

A csi//agoségbo/t kij/d elede/tnéki, gi lil eil rgt nektárra / tuege /eueni ti, E'gből bu//óbarnat kÍ<(],táp/á/éka, i l /atokb anfil rdik, s7ép il / a1'alak1a.

Ifiú testeruajdan régtre llason/ít, sandit, ftissen, uiganuiru/,a7'ég'lb/é A'tIielőtta nentrybe,/la7á1ába/ilelxil(, régitestebattuát ba/7satuokkalkenue ntirbát, tör7ént rue{og,s7ájába is ues7i, tis7te/ette/ gillttböt.fonltá /t,a/enditi na,qatfela7 égtek'Cörubjét/ábba/.foga, ; |{apuárosbal uis7i,belneg1, a tentPlontba, e/kés7ített gö ntb1ét tes7i a7,o/tára. lérylett, Cradás e7'a ruadár,nlé/tóúgos ragyogón,t7ínern iyra elílépett.

Cránátaluas7ínbenafqe tiladb:k/ik, pipacsuörös /láta, s lne//eis tg1./ét1y/ik.

F tílues-sá rgán csi//ogs7ip, iuelő.f.arka, s s7ánryainak sryneéppofitarka-barka.

F el:ér csőrén sntaragd 7ii/r|je i //og-t,i//og jácint-kékenlobag. óiási s7erua '\'7erue be/sőkörét /ángoktles<ikkorij/, Fe1edicső dis1aek, koronának ijrijl,

1 lak1a ruost o11, att, nti ntba .fácá u,,,t,0htr,l, i,tttduka7t nondanák:e7'apáua to//a. \.ag o, tttittltgslá//al,,-larka, tttitt/a<.0|.a' PnPosE uag s7!p uada ruesénk ruadara? \agyságábo7képestigenkiinn1enrepii/, .áradságbaröpte sentntikiippsett kerii/.

1i'egyiptoruiakis csodá/jáka /átuáryt, ,111ottgua kb:q.b:ntik e7t a s7éps7iuáruátryt. \Iadarunk a/apát ruárruorbais tlésik, . ii /etése napjá t tgyn egi)ro; kítik.

7 Krlrésereglika ntadarak uilága, ,:tntJélnek egyruástó/, nerugondo/nakrtásra. i..nneplőcsapatbanFőnix égnekrebben, :lun kiséik őt e ba/dogpercekben. ::léi a légtekéteiríteget, ..lililan uiss7a/ebben, /átuaregifes7két. \Illl bo/dogmadarunk, e7.asorsa,s aége, ].,ten ajándéka : újjás7u/eté se. \ eruesettleges-e, uagy nő-e, -' .1nus7bo1- fétf-e tgyönlend nenl uoltserzlruikd1e.

Kedu,ita balá/ban leli ttlindörb:kre, ,,l,trta ba/á/csakisifiás7iiletése. ;) a sa1átfa, ap1as örököse, ,á bája, iínruaga csecss ó kisdede.

7op \Iindtgis iÍnruaga, de netnsa1átntása, rb; j óságot ba/á/a. k /!1911; p,s 71:

/t ék essége F-e1e tete1ének .fennk t,; P ll oibos7'napkirálynak ko ranáfát né7fu pé/dának,e/ődnek,lttáno7andónak, tiikrö7endő s1épnek,öröknek, tartósttak.

I 'ábait a7'ararypikke/1esen Jidi, rois as7ín karu ai t bii sikén tuqg.tttegné7i.

1(,

T1

Á

r"

nJ?nlx

,6.f

1S

.

Ii. J.,

.

es d pe//Kd/]

\ főnixről szó]ó külonböző történetek rávilágítanaka :clikánnal való kapcsolatárais. Az amsztetdani tsib/io: : .ka P lli losopbi ca H ertueticál,lan, a gnosztiku s-ezoterikus .:odalom e rendkívüL gazdag gt,űjtemén1'ebenegy .534-ből származó kézkat,A kors7ak ntlcsese ecseteli, ...clg1.21 Iépkapcsolatba az emberiséggelaz isteni vilá:lsság a ,,Ftat 1uxl'' (I-egr'envilágosság!)igéjénke:esztiil, és hogt' ez mih,en fejleméni.ekhezyezet' Az :iiit eglr ábrát is tartalmaz,ameh,ena kétmisztétiumá1'..t.a főnix ésa pelikán e€ } .eg)' fa tetejénlátható. Ba. ,'ldalt,a jó ésa gonosz ismerete fá1ánakkopár ágatna :clikán fészkelhárom fiókájávai. A fa alatt ott fekszik .\dám kopon1.ája,r.rtalvaa fig1'g]rng'tetésre:,,Amel1. ..;}Poneszel e fa g1li1651.'ébő1'bizon1.meghalsz.'.E'z .'.'.-f az emberi len1 mulandóságáraerrrlékeztet. Á peti.^'in_ a i{risztus-hienrchla jelképe- mégiside rakta :eszkét,ésítt költötte ki hátom fióká1át.A fa köré te_ .:ert színes szalag felirata: Do/ar ntedicittadalois (A szen_ edós evógyszeÍe^ szenr.edés).

Jobboldalt, az éIetfáján a főnix rakott fészket,és . KeP eppen azt mutat:F,amint ez a tulzmadárkiemel..cdik a lángokból. Á fát körülfogó szalag ujjongva .',::zIi:(Jrensreuiuisco rnil/ares(Elégvénévezredekreújjá-.cdek). Az é]'etfáját tii'zfának is nevezik. Az életre .:e]tőisteni erő a gyökereken át lehatol a Földbe, hogy ::.^eeújító túzév eI átsugározza azt.

Etrőla fáróLbeszéIa Jelenések Kbilyue(22)!^',LAz .:.'.r.al]mcqmutatá nékem az életvizének tiszta folt,ó-

r9

: ^ . -j r^ r L ll ). . ].rrr

r45)u5

'\ .. r^l 4lr^rrrnr rirnr Lt a4 kN rrr ir sL arrá) r] r Lé ' J c rl s r c n n c k e s a

Bárán1.nak kitályiszékóből jör'e kt az ő [szent r.árosa] utcájának közepén' E,s a fo]r'óvízeninnen és túl az életnek fá1avaIa,meI1,fi2.''pét g'ümölcsöt terem vaia, minden hónapban meghozván $'ümölcsét; éslevelei a népek glóg}'ításárar'a]ók''.

A rózsaketeszt fiozóFtája e kétközponti nézetet cgr.nek.kettős eg1.segne,k taria. A rűzmadáraz egviptomi Nap-misztérium,,,IzÍsz,oziisz, Hórusz'' ielképe.

A pelikán a I{risztus-hierarchiamunkássága során a szellemből, yízbőI ésvérből r,'alóújjászületés rejtél1.ében onmagát feláldozó I{risztus jelképe. Itt a ha]álról ésa feltámadásról, az é7et,az e1hun1'á5ésaz ojtaszűletésszünetet nem ismeró folya626"1.ól van szó. A ttizrnadár és a pelikán tehát l(risztus önfeláldozását és f eltámadását jeiképezik.

A ránk maradt alábbi költeménv19is ezt a miszté. riumot hirdeti.

KRISZru S,.4 ltríE'\i\l? I TUZ}IADÁR ruadara,afőnix, Minden neruesértékek párya kerek e uilágot nincs, kinek rué/tó ruess{ lakhele a ruetés Arab Birodalorua sasnak semadatotti! erő s /latalont. sáryánfén1/ik, Njlaka aran1, é/énk p tű teste-s a e dig 7ám1 7bíborban i77i k.

E,jfeketefarka fénes 3b:ldben 1áts7ik, petj,ek is gapdagondís4tik. n17sas7ín Fe1étbiis7kéntartja, s rnintba aran1 trónon, ponlpás koronájas{krá7, e7ertol/on. lte iruruár, Abosy P /ínius7'is elrege is ruegerbi7',e madár. bats7á7es7tendít G1iiteni ke7d akkor, ijnkéntéss7abadan, drágaftís7ereket, i /latban ga7dagot, . j

. .'r)ík. á,gait,t7irruait,leue/ét .71tittteg/egtta/sóJés7két, :.,,rig e/kés|ult,akkor s7áruycsapkodua . : ;;lipslgára/.fés7rtft lángbat,otttla '.;'át drönnlel álda7atu/adja, : ;ltlttlló/a<tánfeltíinikeg fornta, , ..:k /áttáilinkább gondolnfukllenryóra, : . ,;,,ot/ár /es7.abbó/ ntegntkisuártafua, '. . .', luint a7e/őtt:erős,s7épéstis7!a. .. '.:.,,kttí7ntadara, Knsp|us,a1ó s tis7ta, : :.;;rtaganlosuo/t,eTuo/tfo/disorsa. . ',.,.,:|tbirodalntaks kirá/1okkirá/1a, -. ..,.:,lt1lÜ,eg selnuo/tJbgható bo77á1a. '.:'.;,'e ' í,rájánnint sasg\ő7b:tt/epoklat, ''' ..:.||)Jés<etet, bűnt,s lltitdentui ron/ott' . .:'{rruostntárararyférybencsi//og '.:. '.::tilseninket ekkéntrueggógyított. palásÍotagattak, . .'''.,.,biborbó/ . . . :o:t'lsbő/Jbnt koronát raktak, .' : keres7/ét cipe/te,bőuenarulottuére: ; '.::i/ niértilnk, s7eretete bére' ... .'.rrs{enfügiitt ruind a l:a/á/áig ' : ; ,lal1santoskendőkbenuittéksírbolt1áig. . ' ..kiidt e Főnix napokigsír1ában, ,.'' 1l/lsarmadnapon.fe/tántadt porupásan.

-,:. .,.! '':lttebbené/ő, ruint örtik /éte7,ő, , .. ,:'l-biradaltttában, ne! teljesésdicső, ' : .,res7tétrynek* bogybabi7tonbít,ő:.,:: iirökké ésruindig/átbatóő, --,,;:tt,igen,Amett. " .:.:él-telenköltő műve - mint a )G|II. század rózsake.

- ts aztbizonyitja,hogv Hermész :.-sZteshagyomán1.a . ::szmegisztoszősbö1csességetovább él a n;'ugati ::..: sztériumiskolák keresztén1, hagyománr,aiban.

21

A keres7treJ'es7itésj elenefu Régi kéziratokban g\.akran taláIkozhatunk a pelikánnal. Eg1' 1491-ben, a hollandiai Utrechtben kiadott imakönr.r'. ketesztre feszítésijelenetének ábrá1án a Biblia ismert személr.einkrr'ül ott van a pelikán is öt ftóká1ával. A megf.eszítcttés áItaIszegezettI{risztus mintha an1'ja,x{ária lráns,ábahajolna. NÍáriátJézus Szefetetttanít\'án\.a, János támogatja,aki szinte a belső megvilágosulás áiiapotában, elragadtatvanézi a keÍesztÍefeszítésmisztériumát.Mellettc látható més Márta NIagdaléna,a kereszttől baira pedig ÁrimathiJ József , a szent Grál első őre a cirénebeliSimonnal' akik már készenáIlnak a keresztrőlr,aló levételelvéqzésérc. Á keresztrefeszítés rcjtéivét, a teljesönfeláldozás fol1,ary'^.1, a keresztént.időszámítás kezdetétől fogva a Ftőkáit etető pelikánnal ábtázolták. A templomok mindenféle műr'ószi alkotásai között fennmaradtak olvanok is, meh.cken a pelikánt három, ol1.[g. öt vagy hétkicsinyér'elábrázol ják.

A klasszikus rózsakeresztesekis px'akranfordultak a pelikánt fiókáir'al ábrázoló, sokoldalítjelképhez,hogy utaljanak a lirisztus-rejtélvre.A pclikán ezértmindig is Rózsakereszt l{risztián ésa Szerzet tevéken1.5ggének a ]átható ismertető jele.

A keresztre feszítettkeresztjénott díszelegaz I.N. R. I fe]itat,melr'l-rezegt.kor gún1'o san ho zzátették, ..-- ,sebbanimádkozék; és az ő r.erítéke ol1'anvala, hogl, Iesas Na7at.ettusRex Iatlaeorlru(a názáteú Jézus,a ----.: .1 nag1'r-ércseppek, tnelr'eka földre hullanak'''Jézsidók királya). Ila ezeket a betűket az egészkefesztfe . '.:llk ez a teljes önfeláldozása szinte a kercsztre fefeszítósirejtéll1'cl kapcsolatbanvizsuáljui' akkor felfedezzik, hogy ezt az esemi:nYtrnár Gecsernán kert;é- ...:r's c]őfehozott vctLilete,F'z a GríI eg1,iklegmólyebb ::::itr'ríí misztériumacléálLt minket. IJz a teljes önfe1ben be1eientik.Ázt rnondja l,tlkács Q2:42-44):',Aryám, .'''..lzás elíjkészítése.

L'bberraz összefüggésbenakkor ha akarod, távoztascle1tólcm e pol-rarat;mindazáltal ne ..

I\RI a ktjl.etkczőkePpCn magt-arázancIó:Ignis az én akaratom,hancm a tiécllcgl,cnl És angl'al jelenék ' ::,'|r(/e (a Renoutclrlnttpra termószet tüzc mindent meg néki,erősítvénójt.]]s haláltusábanlévén,buzgó22

23

megúií9.tr,ttő]a pillanattól kezdve az isteni I{risztuserő áthatja ésbetölu az. egészF.ölde t. tsszefoglalva: a főnixet ésa pelikánt e1ytésztaz egyiptomi re]téh.gk|gntaláljuk meg Ízisz' ozkjsz és Hórusz képviseletében.NIásrésztaz önmagát felá]doző e1r',a pelikán szolgál I(risztus éshierarchiájahátmas szellem, víz ésvér általl* újjászületési misztériumának az ábrázo\ására is. A régi alkimisták ugt.anebben az összefüggésben sóról, kénről éshiganytól beszéltek'a tisztulás vag1'be1sőmegíljulássójáró1, az őnmagát felá\doző szereteterő kénjéről,ésa feltámadás megújító etejénekhiganváról.

Ezeket a misztérium-nézeteket- jóllehet más köntösben, de egyazon jelentéssel- megtalálj:ukaz Aranv Rózsakereszt temPlomaiban is. A Merkúr-bot a beavatás Egr.iptomból etedő ősrégi jele,azaz a kezdet tőzszelleménekereje.A teijes á\dozatjelekéntott van továbbá az atany kereszt a rátíizött rózsás,a7- a kereszt, melyet a szent Rózsakereszt Szefzetesetállttanak fel a bear,'atásjeieként,hogv a kereszténymisztériumokat a nyugati világ számára megvilágítsák.

A pelikánt - három, öt vagy hét fiókájával_ vehetjük végül a Iűisztus-hietatchia élő teste jelképének is. E,nnek legifjabb tagjakéntvégzi ötszörösen felszabadító munkáját a világértésemberiségérta hétséges Szellemi Iskola éiő teste az ősl mantÍam erejévei: ,,Ex Deo tascirnur, in Jesu n/aifl/ar, per Spiitaru S anctuznreuiuiscimus".

l+

III.

'17 egys7aruli _ a7 isteni erő1 elképe '..:_.'l'Kalkalrna-n'ansokat utazni, az a vtlágon sok he. ::-.::bukkan eg\I karcsú áLlat ábrájára, az egyszars,u :.'.',.:ére. meh' többek között az ango7kiráIyi család :':..J:.t rs ékesíti.

Az egyszawúszámos kút szobordí...-l.:lnriflt ::: faliszőn1'egekésfestményekkedvelt mo:."..:1'].is. }Iesék,mondák éslegendák adnak hírt rőIa. .:-: lször.etségis többször emhtt,ám - fordítói mun:.:::':..].1 iránti tiszteletünket megőtizve _ meg keli :-*. :'::nunk, hog}'I(ároli Gáspár ezzel a jelképpelnem :.. :: nit kezdeni. Luther Mátton ugvanis a német :.' :-.'.1BibLiákban l'aióban egyszan.úról(E,inhorn)be::: . ::]lgI{ároli _ a változatosság kedvéért- egyszeÍ .,.: ::','all.nak(x{ózes rV. köniwe 23:22:Istenbo7taki i.'.: :'..,l\tontból,ere1e ntint a uad biua!,), másszor vad':':::..:nak ésbölénl'nek 0ób 39:12:Akar.é s7olgálniné€ . ..: .: :,,,/,í/Ü,)' majd bivalvfiának fordítja (29. Zsoltár: .-: '.'. .,iat,acédntsokat ti:rdel,.öss7etdi a7'ÚrLibánon céd.1,'..:':,'..'E.; agrándo7taiaa7okat,ruint a boryút, a Libánont :'' : :.,.:óttt,ruinta biualJiat.)Az egyszarvúkétségenfe.-. :..'.j:sságosszellemi eszmónv jelképe,mely egyér. ::.::.'.:i.,,eg\'szan'úan'' a magasabb,isteni természeti : j:.- . :rckcireirán1.ul' i ieírások szerint az egÍsz^rYú hófehér, ésarany :...:.".'r\.etvisel' Ez az uj és tlszta akatatrautal, mely a ::: .':]l r-ezetésealatt álI. Az egyszarvúezek szerint :::.:.'lr-ü1jclentős jelkép.E,Iőlényként a tefméSzetben :.;::.'rcrdul c1ő. E,gyes festméni'ekfeher lónak ábrá_ : ' .:.:.}'ron'r]okán hosszú,csar,atodottarany szarwval.

25

Artur kirá1vésasztaltársaságánakpompás 1egenclája 1o.

C}alahádleszáll a ióról, mcuhajo1ésudr,adasankcj. vagok kalandjaitecsetcli,akik kil-onulnaka szent Grá] ; - }Iag{n1,gslol.ag r.a.$.,Galahád - szól Nirnué.* kcresésére.I{őzülr-lk csak négt,enhivatottak a GráIrejté\'megélésére.

Bűncls állapota mlattaz első a Grá1t ._ .:pajzsod?Pajzs nélkülindulsz i11.n2g1' 11112) - Urnóm, reggelmégkardom sem volt. Nem kecsupán áLmában pillantja meg. A második kénvtelen visszatérnia l'ilágba' hogv a Grált hirdesse,magasabb :: --:r. megis kaptam egl'er.Ha pajzs kell, btzon1,fiy2 fokra még nincsen fe1készülr.e'A harmadik lovag' ._ ]-i'l hozzájutok, - S ha nem, Ga1ahád?

Parutfál, az ösvényen számos bukás ésta\praáláSután - Ugl'pajzs nélkülkeresema Gtált. a GúI óre' Grál_kitál;.]961.

A negvedik pedig' Galahád, - S ha a Grált sem ta1á1oci7 a tudó ésbeteljesítő- a beavatott- be1ép ett a GráI fé. . Ez nem kérclésszámomra, Úrnőm. Megbíztak nyességébe.

Fig1'elemre méltóak a Galahád uj akaratl áLlapotá- :. .'::.SéSével.

Enn1.i elégnekem.'' ról szóló leírások.Azt nondják példáu1:20 - .:;n'ú-/egendák ',Galahád pillantásavégigsiklotta lovagok társasá. ;" gán, az asszonvokon ésleán1.okon,a kerekasztalon, a széken,melyen arany felirat Íagyogott. .-- . ... lrrböző egvszarvúJegendákmtnc1atról a szellemi - Uram, palotád gr'ön,vörű, de nem maradhatok :. .:csről beszélnek,me7s,az ember rendeltetéséhez itt' Idnt vár a lovam. Nem tudom hová vísz, de nentil : :. ]:' Eg\'legenda szerint közönséges ember ?Z eg5rkel/. 5,a1átkíuán- ::--' -.!nem pillanthatjameg' ilvenek előtt az egYszaÍfftatoru. Feladat uár ráru, rne!,e17,71,',*nern .' - .::11mutatkozik.,,De ságairuragondolnoru sents1abad.Isten veled Uram. akinekaháza e$, domb 1á.:.:.'.'

Meghajolt a királv előtt és elhagvta a termet. Áz :ckszlk, az szinte foldrengéstészlel,ha az egl,utána siető lovagok az udvarbanfehér/ouatpillantottak : : :.'. -:]áthatatlanul' dübörgő patákkal keresz tr'ilvágtat meg, melyÍe Galahád felpattant,éseh.áE]tatott.'' ; _ :::bon.Az ember ekkor a szíyemélvéigmegrémül Legendákban és mondákban a ló egv magasabb j' .. :.,i ésa föld rengésétől.''

Hasonló képjetenikmeg !" ...*ereszt iQisztián történetében is, amikor Húsvét tendű, lendületes csi1lagerőreutai, melyet asztráhserőe. ..:éjón meghívót kap az alkémiai menyegzőre..a nek is ne'n'eznek.A fehérpedig a tsztaság színe.Aki '. -. - :i megérkezésekorföldrengésszerűvihar rengeti elórt Galahád szellemi fokáta, az teljesen ráhangoló, -:*:_-,: . ..-tLdL. dott az isteni akaratra.A dolgok nem az ő vezetése ..Istenbőlszülettem''- áilapítjameg a klasszikus alatt állnak, hanem minden órában a magasabb rendű : .].l:ieresztesek beavatásimantramjánakelső szakaakaratnak vannak aiávewe. :-. i-]r ennek tapaszta7ata- ho$' ugvanis Istenből Más hel,vekena te1jesönátadásba vetett bizalmáró| ::.. j:.tt - valakiben megjelenik, akkor az il1ető régilé_ olvashatunk:21 ?'' : ':7'a1apjaiigmegrendül. Ha a számára még látha_ ,,Galahád előtt zö]d ruhás, fekete ha1u szép asz. :':....:.. szeilem megédnti őt a szk,ében,akkor megérti, Szony ál1,Nimué, a Tó Asszonva. .. :' eleténeknagvszerűrendeltetése van, meil,r'égte- N{ár várta]ak- üdr'özii Galahádot' --:. :-iként fekszik előtte. Ráébred,hog, 5 tulajdon-

képpen Isten ábrázoló1a. HogI ol,YantökéIetesséke11 váInja, mint az Awa' aki a mennvekben \Ian' akiből ő, a jelölt szuletett.E feladatmegrengetiénjénekfélénken alejtőhöz simuió' mégisdacosan a heg1'6gkapaszkodó házacskáját. Akit elér a szellem vihara, aZ megtapasztalja,hogy minden régiszokást éshétköznapi céltú1 mértéknekkell alávetnie,ésezzel az egt'etlennag1,céinak alárendelnie. Ígr,'indul vadászatÍa:meg akarja fogni az egyszarvut.

:.....l:.mert tudja'hogy 5y^'o,,átartoztk' Áz újlélekbe - ::-.,tént ésújéletrendként beáramlika szellem,hog1' :.' J:..iljenek.Csak amikor az ember semlegessé vált : ':..:cnfo1dibefolvássalszemben' mentessóvált a ro:. 1-.:ZeÍlV és ellenszenv kényszerétői,r'ag1.istárgyila. :)-1lett, akkor jon ei az egyszarvú,a szellem, hog)' ::.. -..:]nePeljevelc az alkérrriatmenyegzőt' Mána, a '- -. . rcsadja a Szent Szellemet. : ,k közePkori festményena szíiz képében, akihez i.. :...-57211lú közeleg, N'iáriát 1ehetfelismernt, mig az A s7ií7ieslélek :a- ::]:.n-ú[ a l(risztusnak veszik' akitől a szíizben uj :.: ' : rgan.A bibliai töténetben a Szent Szellem közelE,gv másik legenda azt meséli:Az egr,szarvúeg1'cso- j::.:] iS t.iánakmegszüietésétMáriánakGábriel arkandás, nagyon ritka, értékesállat. Számtalan vadász ker- ; ... lsten küldötte jelenti be. Gábriel Istennek egy geti, anélkti1,hog,vsikerülne elejteniük' Ha r'iszont egy =:: .:.:ll€ i \. az embet újjászületettlelkébenhat, és az úsztaszőz megv az erdőbe, és nyugodtan leűl eg1'fa .::..].:1 annak a biztos reménvével, sőt bizon1,osságával alá, akkor ^z egyszatvúmaga megy oda hozzá, ésszeLí. :- : :-. hog1,2szellembenne fog lakozni. Az eg6ya:. den a sz(iz ölébe hajtja a fejét:az egvszarvúfoglyul ej- -' - -..ndáiában az egJ,etlenvadász, aki szövetkezett a teti magát. Csak egyetlen vadász tartoz]k a szőzhöz. .:... \Iáriával, nem más, mint Gábriel, nég1'kut1.ája ' em}.cr nÁ-., Négy kutyájával ez is az egyszan'úravadászik, ésa szíiz ,,-5) nagy efenve: tgazsag,lgazsagos_ felé tereü' akivel aztán az egyszarvúszívesen fog\,ul '':. .:]a]masságés békesség.

Mielőtt ugt'anisa lé]ek oiroti mo nát .:...:: r.álhatna'az előkészilethosszúútjátke1lmegAz ember birtok]eső, elsőségtetörekvő lelke az :*.-:...'.\z embernek az építménr' négYzetére kell he. egyszarvút'a sze]]emetsoha sem lesz képesmegfogni. .' ;. ...--jnie' ésnég1'fontostuiajdonságotkell kifejlesz.

S zámtalan ilyen'''adá sz hajkurás sza sikertelenül a v aló- :-:_:' ság erdejében' I{tzátólag az ú11éiek, a ,,tiszta sziizzé,, vált lélek képes ^z egyszafvú lépteit maga fe\é trá:-.. crtelmű irányulást - az igazság erény{1. ..'- a békesség n\.ítani.Ennek ol1,a' 151"*ek kell lennie, mel1l6i'6.'' :zrLr'mentességet erén,vét. .:zhangot a ter-ékenvségek földiségtől mentes' amel1,többé semmil1,enföldi érr'áltakozásában - az deknek ésszenvedél}'neknem szo\gáLtatjaki magát, te-...zságosságeÍényét.

-' cs.JPoftegység hát szíizlesenúszta,Nyugodtan ül a valóság sötét ertudatát - az ítgalmasságerényét. dejében.Minden régielmúlt,ésíme: ű1jálett minden.

- :-.::. négr.szeres természetes ]ényének az újlélekki,Jézusban meghalunk'' - mondja a klasszikus róz saketesztesekbeavatási képietének második szakasza. ' ....-.jsára és az a]kémiaimenyegző céljátakell itáAz olyan léiekkel pedig, amelvben minden régi meg- :.. ..::::-i' .{ lélekemberlényénekez a négvmagátől ér_ halt, az egyszawu önkéntesen' Szívesenfogl1.ujg|1.ti ::: .: l tulajdonsága,ésannak a bizon).ossága,hogyaz 28

alkémiaimenvegzőt meqünncpli, ez tereli a sze]lemet őhozzá. Á legendában ábrázoltjelkepck tcl"rátnem máA legfőbb és sok' mint az alkémiajn-rcnr'cgző.le/teh,lei' legalapr'etőbb feltételaz, hog1'az ember regi énlénl'e elhaljon. Csakis ezáIta\fejlódhet ki az uj, szűzi lélek. négr.szerestesténeknégr' Ezt követi a szeméh'iség tf anszmutá ciója, átalakulása,amelr'et a szellem \'eZet' amtéttis bizon1,o5,hog-va mű sikerűlni foe. Imhol a Gábriel arkangl.alvezetéSea]att. nég},,kufi.a, lg1,'keletkezlk az uj ló1ekbő1'az átaIakulttestból és a szellemből egy úi háromság' N{ost az egyszarvu,az isteni akarat odaacl1amagát az embernek, éssugárként tör elő annak homlokábó1. Az ember eg1'esülta sze|lemmel. N,Iintsz ellemlélek-ember ep1'szan'út ábrázol.

Rendíthetetlen'r'e€ | )lszanú'',meft a szel]emtön.énveiA csare irányuló akarattaldolgozik az emberiségért. isteni akarat Sugafa r.arvonalas szalN a bcló]e áramló - pontosan megegr.czik a felettes természetból jövó csavan,onalbanmozgó kozmikus áramlatokkal,me1Yeket befogad és tor'ábbsugároz.UjjászüIetetta Szent Szellemből, ahog1.ana klasszikus tőzsaketesztesekbeavatási képleténekharmadik szakaszamondja'

Afőpap Tan atra oktat, hogi. az akarutsző szeÁz E,g1'g1gÍnes rtnt ruágiktu lélektulajdonság. Az akarat a léleknek, s ezze\ az életünknek nap;,'ésféktelenmozgatóia. Akaratáva7az embet képes egv eredetileg alaktalan és elvont mဠ] neses erót határozottá tenni ésfelhasználni.

Az akarat minden óIetfol1.2rn2tnáLszámottevő, sőt a legtőbb esetben vezető SzefePet játsz1k.Az akaratnak kell pé1dáula gondolatokat arra késztetnie,hog1'valamire irányuljanak.Csak í9'keletkezhet egy gondolati elképzelés.Az akarat minden cselekvéstmegelőz. A tózsakercszt fiozóftája ezértjoggal nevezi az' akaratot 30

azonban csak akkor l :-.apnak''.lsten fénr'szülctése magát.F.z.

-' lótrc. ha az lkar.atotlaadja'fe|áIdoz.za ..:':l fénvszülctésének a kulcsa. .\z E,p1'etemes Tan aiapvetően küiönbséget tesz a . .: )nségestetmészet'vag\'isa földre irán1'uló ésa föl. .. ::::tnészetet fenntaftani szándékozó embet akarata _ , ...-rmintaz Istenbenlángra lobbant, megszentelte2. része :::: .."lnfatiképesség között. János 1. ler.elének . -. A 7J. szakaszbaÍl..,,Es a ui/áge/tltti/ik,ésannak ki: :'.; is,.deaki a1lsten akaratát cse/eks7i, ttegnaradiirb:k, |.zen áItalában azt étt1k,hop1.,az ember a sa1át -....:...:ár.al teszi azt, amit Isten akar. Ám ez természete.::..':letetlen! Rég tömlőkbe nem lehet újbort töltenr. . .:: i<épességekkel lehetetlen menn\,ei munkát vétehát csak akkor lehet 1.:.]-1'ISten akantát te1jesíteni ::-'..... :raaz ember Isten akaratátúi akatatképességként .,

. . . :t i .

l -rhez a Szent Sze1lem clső sugarát' mely aZ Aranlr .....ereSzt J. Szellemi Iskoláiának mágneses testében, : ..' -. tanulóban is megjelenik' eler'en erőként be kel1 ::'.:.:ri a tanuló főszentél,vébenlévő akanú és gon: ... .]isi szcrvekbe. Ho51'ez lehetségesleg1'en, abhoz . :'.:.....nak félre ke1l áIIítania sa1át akaratát' A tanuló. .,.. :::lllITIiezzel a r'ilággal kapcsolatos dolgot sem .:.-.:'..:akarnia többé, egész akatatát az isteni akaratnak ..:.. '.'.:.rende1nie.Akaratával a felettes akaratot kell :. ...-..nia, nem pedig alantas akaratával dolgokon és :: -:; kcn uralkodnia. .-'z cmber akatata e51'hatalmas tűz' egv rendkír.ül 1'.:<.:.-lSerő. Az ember bukását, bűnbeesésétéppen ::-:.J:: .lz eg1l|q91 Isten álta1 rendelkezésérebocsátott :':: : : ! .{ne k a hel,vtelen hasznáIata, ezzel a tüzes, le n]. :i:S képességgelvaló l,isszaélésokozta, emiatt kel: -. ..l:.rgl'niaa dicsőség birodaimát' B'z a paradlcsomi .: ... ...:tle]t. csakncm eh'iselhetetlen terhével mind a -.''. :.'.:ig n\-Omasztésg1,91o.minkct. Az átoktól csak 31

eg\Iet]enmódon lehet megszabadulnl'csak egyetlen '-.<rennek az akaratnakvan birtokában, az rendelkezik útonlehet r.isszatérniaz istenfiasághoz,amit Isten ren- .)ien akaÍatár.al' E,s megtapasztalja,hog1,az eg5rg7vlyu de]t el az emberiségnek. .z ő sa)átbelső tu1ajdonságakéntáI1szo\gáLatába.

T]z az út talán valami módszer, előírások sora, Mivel pedig ez a tulajdonság a főpap homlokáról meli.hg2 igazodni kell? Vagv ismeret, r,alami fi]ozófia? ...ugárzik, feladatavégzéseközben pedig fény villan E,setlegmeditálással ésiemondással járó g).akoriatokat :.. onnan' a szimbolika ekkor is egr'szarvúrólbeszél. kellvégezni?Elórhető-e ez ^ megszabadu1áshoz vir,ő .-'z akatattehát a legdinamikusabb hatóerő a testalakút imádkozással' vag1.inkább humánus, emberbaráti - '..r. N[ost mát számunkra is világos, hogy a régi akaéIetrekell törekedni? :...,)tnem lehet átszellemíteniéskiművelni, nem lehet Nem' semmiképpensem. A paradicsomi átok ha- :: aeÍIIszabadmegdicsőíteru.Aki a sajátbukott é1etétástalanításánakvag\, semlegesítésének mindezen kí- ::. jobban l<lván1a ésszeretia szeilemi életfeléleszté. sér]eteinél az embet a tég akarat sötét tüzét l.eti be. : -...AZ felmegy Golgotára, hog1' miután ott kijelentE.rre a haszontaian ésr'eszél1'es módszerre mondja a - .::e: ,,elvégeztetett,,, megünnepelhessea feltámadást' Szenrírás: az ördögöt Belzebubba1 akarja kiűzni.

F'zt az utat kellett megtenniük az előttünk haladó A rózsakereszt. áItal hirdetett út a trans4ligaráció ::.:'.éteinknekis. Ez az útminden\<számára a föidiség módszere. Ennek e$.ik nézeteként á1l. a szentségtelen aka- .:..:zdésébőlés a mennygin6( a felébredéséből ]r.lk is cipelníük kellett a keresztet, mielőtt részesülntetőt fel kell számolni, ezt a sötéfi.örös tüzet el kell :.::ek a győze\emben.tnző' személ1'es akaratukat oltani, minden tatozékával és kellékéveiegyütt' A ::. keliett feszíteniük, és mindent maguk mögott keltermészetakaratánakösztönző, hajszoió erejéta kopo: ' :...lg\'niuk,aríl a lelket a szenvedélvekéskáprázatok n1'a hegyén meg kell feszíteni. Ahog1'an I{tisztus :. .:. szférá]bahű'zzale.Csak ekkor bontakozhattak ki mondta tanlnányainak: ,y4ki a7ő é/etét e/ws7gtténéretteru,j..'..r-ÍIierőik, hason\óan a reggel féni,e556*66en kia7.ruegtaftjaa7t". ::.. 'rőzsához.

A /tit E,zt csak erős hittel lehet megvalósítani.A ,,hit'' a keresztényalkémiamágikus értelmébennem egy misztikus elmerülésa vérmesérzelmekvilágában, hanem azt jelenti, hogy akaratot, az egésztudatnak ezt a kulcsát, az énalapját a I{risztus-tűzte kell rábízn. A hit a Szent Szellem tüzének lángjaiban végzettcselekvés. Áki így, az akarata átadásáva|veti bele magát u m.g''ent.ltetés túzébe,az megszületik Istentől. A\<tigazánlsten szelleme lobbantott lángra, ^z eg\,új,'e$,szan,ú',egyértelműen irányuló akaratképesség hatására cselekszik.

32

.\ mi szerzetünk- mondják a rózsakeresztesek_ . :.::emtés elsó napjától kezdve iétezik,amikor Isten :::''..:i.avilágosság lett' ésIéteznlfog mind az idők véj:.'::.ig. Ez avi\ágosság gvermekeineka közössége, 'i'.-:]]eka testevilágosságbói van, ésakik örökké a vi. . : ::ágban élnek. .-:

.:iÍadás

--. :::uekkel kísérletettettünk arra, hog\, e hatalmas . .-.. ' : i'ő]' az egyszarvúszimbólumáról fe]]ebbentsüka :.: ...:'E,zekbenaz utolsó időkben, a nagy vá\tozásnak :: - :ájékozódásnakezekben a naoiaiban a Szerzet 33

azokat keresi, akik készek a transzfiguráció utjára térn. pedig I]z az az út,ameiven ,,ntíkinciuekednie ke//,nékent alább s7á//anorn,,.

Ezek az emberek a századok során szefzett tapaszta\at\incsük révénérettekiettek' betekintéstn)reÍtekaz éIetnagy összefüggéseibe,és ezzey megteremtődött önátadásuk alapja. E.miattbelüIről képesek kimondani az egyet\enima lángoió igéjét,amelyet a I{risztus hagyott az emberiségre,és amelynek mágikus ereje eg1''kormegnr,itja majd minden kapuk kapuját: ilgy a ,,Legyenruega te akaratod, ruikénta tnentryben, .fi)ldön is,,.

I\'.

(1<e{|s<arul; ésa70r7sdan ....'.;'(////D' a h0//0, .

|

I

D'

'.- -......:'llb számos pozitív tulajdonsággal tendelkezik' vált. Első ésleg. :- :. - ...:'llánosanalkalmazott jelképpé : :- . .bb jellemzője'hogv csoportosan'közösségben t' ..:..-'ezpedig olyan tulajdonságokravan szükség, =_:.. -::zrasá$'odaadás,béketűrés éssegítőkészség' Fimiatr a ga]. :. .:.l]lIiqr.engédsége ésáldozatkészsége -:: '. : gr.akran az anyai ösztön megtestesítőjeként T:.' J.'.enesen az asszonyi Szefetetjelképekéntt^rtják fJ:-_

ffi

|

_:1.

.-' :i]amb iránti tiszteletről ésmegbecsülésrőlsok i:' :...-,'.-''mánv tanúskodik'Régebbenkülönösen a női ésa szere. :]5:.:.:-.:lnekszentelték: a tetméken1'séget rc1:- ...-<épezte.

A babilóniaiaknáI Istár istennó, az <- -. ' :::leknálIz|sz, a ómaiaknáLVénusz' a görögök. c: :: :'< .\phrodité szent á\Iatavolt.Más vilagnezitek r .:.-.:::5otaz isteni akaratküldöttének tekintik, azon amel1'az isteni világok C :. :lnd képviselőjének, {:: ::...l :.la3k taftott alsóbb világokrói gondoskodik' Igy C . ...'cp lstennek a világmindenségbenmegnyilváis kapcsolatbanáll' :* '.'..ltó revékenységével .-. .':.1amba magas tisztségekviselőinek jogarán is ::-. .: ....:.ott,amivel arrautaltak,hogy bennük isteni i-.' :.......']1lk,illen'e azokróI tesznek tanúbizonyságot. .-. :.-.1 :llsztériumok eg)'ip képe a galambot áLdozaa j' '-:'..:.:-Ilut3tja cg1'keréknégyküllőjén ketesztrefeaz :- .. : FzI'lézusl{risztus eljövendő misztériumára, va]ó utalás. :.']::Zieo l-éghezvittSzefetetáldozatáta

ffi

:....... ::ie]mezték. )+

35

I(ésőbb a zstdó hag.r'ománt.ban a galamb ner'e is szent vált. A galamb héberneve:',Ionah''. Ugyanielképpé ezzeI a szóképpel találkozunk példáula ninivei Jónás ptóféta,I{eresztelőJános ésJános er.angéIista nevében is. Az iszlám hag1'ománvpedig N'tohamedet ábrázol1a olykor galambbal a váLlán.

47' isteni i bleté s1 e/kép e

:a]amb csőrébeheh'g2... a termékent.séget idezi' zi Noó számáta,hogr'a Föld újrabenépesíthető.

-épes középkort ábrázolásokban a galamb r'íz:: repülése'különösen ha olajágis volt a csőré_ ::undig a világon létrejött békét,egvségetésmeg.:.t jelentette,Ez a jelentésmindmáig fennmaradt, ld a művészetben,mind a poLitikában a béke - iev kifejezésére használják, akárcsak eg1,'koron.

-' bibliai történésbenNoé még harmadszor is ki...galambot,de az nem térvissza többé' Eg'idő.".zlezárult:a mindensóqllen helr'reál]ta békeés a

Á r'ál]ra]eszá]]ógaiamb a középkorban is igen elterjedt jelképvolt. A próféták esetébenez isteni ihletettséqére - -ao utalt' valamint arra az e\őjoga, hogr' a Szellemről tarutsanak ós tanúskodjanak.A keresztén1, hag1,96ányban a galamb általában a Szent Szellem jelképekéntisme..:..'i(il/e ryugs4k rua1da1lij nern7etségen Íetes.Az Őszövetségben példáulaz özönvíz és Noé b árkáj ának leításáb an találko z unk vele, mégpedig kü.. 11:1)azt írja,hogr' a N{essiásIsai flesse)törlönleges szerepben: a megbékéiéshírnökeként. Az :.:.''1nő ki. Isai Dávid atvja.Sok teológus ebből özönviz - ^z^za bűnös vi1ág megtis ztltása - után Noé :. ...etkeztetett, hog1'Dávid nemzetségébőI száre]őször a ho]lót kuid ki. A holló a galambbal ellentét.. :rajd a Messiás, mint fiatal hajtás egy régi ben a vészt és ahaláItjelkepezi. Áz emberi bensőre - .. .\ prófécia azt hirdeti' hogv Isten szelieme \'onatkoztan'a a holló az énközpontúságot és az Is.. .:rjon, hajtásonn\,ugszikmajd.B'zt a Messiás_ tentől való elválasztottságot jelenti' E,miatt a holló . .l jóslatot a középkorban gvakfan az ,,Isai . megbÍzhatatlanküldött, ide-oda repked anélkül,hogy ... keppel ábtázolták. Az alvó Isai gyökérforhírthozna. Nem törődik a csoport, a közösség szűk:::lebőlegy fa sarjad,meiyen I(risztus felmenői ségleteivelésjólétével,amelyhez ő is tartozik, hanem : ..:.egészenlvláriáig. Efölött trónol l{risztus, rnagának él' A hoiló után Noé a galambot küldi ki' :..-:qalamb száll \e' A galambok itt a Szent Nemcsak egyszef' hanem háromszor, hétnaponként. :.-::l lét adományát testesítikmeg: a bölcsességet' Ez összesen huszoneg\,naPot tesz ki. A hátmas szám :::...::et, az akatatot, az etőt, az ismeretet, a iáma világmindenségben a tökéletességetés összhangot :::j : es az istenfélelmet' jelenti. A huszoneg1'esszám azéaz embeté,aki a világon szeÍzett tapaszta]atésbelátás áItal megérett,ésvé;;.:.:.;jgg 5ol,1, F i á ru k a ktj /drjtte güI a Szellemhez fordul.

Első alkalomma] visszatén'e a galamb nem hoz Jl .::-.trnemcsak a Szent Szellem adománvának hotsemmit: a föld még lakatlan. A második alka]ommal : :...':]t és a béke hírnökeként fordul e1ő a Bib]iáolajágala csőtében térvissza, amj atra utai' hog1' a víz :-. :.1..-!l1á|dozaa állatként is,legtöbbszöt a,bőnért --.zjróá],dozat már elapadt a föidről. Az olajágegrúttala békejelképe !. összefüggósében.Például |ézus 36

37

sz|iletéseután ncgrn,ennappal történt, hog1' a zsidó tör.v énr'sz erint két galamb o t kellett aszútőáIdozatként bemutatni. A N'Iáriának aclott klnvilatkoztatásakor is galamb jelenik meg, hogv bejelentsea Szent Szellem kitöltését^z crle fe]készüitembefre. Gábriel ang1'alir'rrü1 adja N{átiának,ho51'valami megszenteltfoq megfoganni benne,,akit,,a Legmagasságosabb Fiának'' ne_ veznek majd. E,s ekkor a Szent Szellem galamb képéÁ Szellem tehát beiépa testben leereszkedikN''{áriára. be' hogl, Istenből mcgszülessen az igazi ember' aki teiiesenösszekapcsolja magát az an\-aggal.

NIíga vízszintesenrepúlő galamb a békéthirdeti, aleszáLló galamb mindig az an7,agbabeereszkedő Szent Szellem jelképe.A felszálló galarnbpedig a Szellemhez felcmclkeclő melltisztult emberi lelket jelöLi. Jézus is galamb alakjábaniátjuk teá elmegkeresztelésekor jönni a Szellemet, Jézus isteni szátmazásának jeléül.

Hasonló jelképpeltalálkozurnka pünkösdi eseménykot is, amikor tüzes lángnvelr.ek ereszkednek aIá az apos' tolokra. jelképe A belsőtttegs7abadu/ás a Ennek az ábrázoLásnak a háttere különösen érthetővé. vá1ik tükrében hagr.ománl'ok gnoSztikuS r galamb Ró7sakeres7tKis7tián a/kéntiaintenyeg7őjeben kübcar.atás a osvényén megszabadulás szellemi a játszlk Rózsaketeszt SzerePet. lónboző szakasza1ban I{rtsztján elmesó]i, hogt. egl. utelágazásl.i] rrem tudta' a négy út közúl melr.iket váIassza, Iitn'rerűlten, éhesenés szomjasan veszi eIő kenveret. és leszel nragának egy databot. Ijkkor egr- hci:ei:ur.galamb száll le a fától, s sze]ídenköze1íthozzi... ,g\-kaP|on a kenyérbői.A galamb cllensége,egr :cxcte holió tilgtön lecsap rá, hogr. elvegye tő1e r :':':rot. A gu1amb menckiilni kónvszerül.

38

A<.iu /á/ekbangia }[lnt Noc történctében, a galamb itt js az Li1at. a fénr. felénör'ekedést,a hol1ó pcdig a régit,a hanvat1ást'a halált testesítimeg. Róz sakeresztI{risztián íázőbev eszi a ho]lót, hogr'megu_édje a galambot,s eközben yátatIanul a számára rendelt úton trlálja magát. Mikor találkozott RózsakeresztI{risztlána salambbal ós a hollóval? Ámikor földi erejekimerült.ésíp1-r'áIaszúthoz érkezett.A feher galamb itt az ember írjlelkéttestesíti meg, míg a fekete hol]ó az ént,az,ego hangát. A holló ésgalamb' ez akét erő mindig eglidejűleg r'an jelen az emberben. Ha valaki az új lelke megszülettetésén munkáikodik, akkor a létéértkűzdő fekete holló is megjeleruk,hogv az újtóIelvegr'eaz újlélekerőkkenverét.A hol]ó azokat az öntudadan ésönfenntartó erőkct mintázza, melvek az uj é\etetsaját' fölcli célokraakarják feihasznální'Áki azonban önző ösztöneit elűzi' minr RózsakeresztI{riszttán a hol]ót, az a galambot kör.ed. az ú1IéIek hangját,méghanem is tudja pontosan, hogvan is történik mindez' Váratlanu] éshirtelen azonban mégisa helt.esúton találja magát.

Az ösvénvnek ezen a szakaszán a galamb tehát :l lélek hangját, a szellemi világ eről're való iránr'ulást képr,iseli'Az ember ekkor mégnincs kapcsolatban " szeIlemi világgal, hanem csak készül Á- t-eltrr"..". tőztathatatlanul a Szellem világa felér,'ivő úton jár. e. ez,ta Cé],t el is fogja érnl.

A til7es hárons7ög Mint a bibliai tórténetekbcn,a galamb előszöt a Szeilem kővete' később a Szellemmelvaló kapcsolat közr'etítője. Ugyanígy torténik az Alkéniai nlen1eg7óbents: a léleknekelőszót megmutatiaa céIt,majcl megajándékozza a feladat tel1esítóséhez szükséccserókkcl. Rci39

ZsakeresztIQisztlán tőrténete a galambot két másik misztériumá|Iattal, az oroszlánnal és az egyszar',-uval együtt szerepelteti'Mint Noénál, itt is a hármas számról van szó, mel1' a teljesülésszáma, Az egves szám szimbolizáIja a teremtést,a kettes a dualitást' azaz ^ mely ^ztán isÍ.r'ét kettősséget,ahátmzs a beteljesüléSt, lesz. további teremtéskiindulópontja Ha ahármas számot háromszögnek ábrázolják a gnosztikus hag1.ományok Tigonuru Igneunt-jához, iángoló háromszögéhez hasonlóan -, akkor ^z oroszián képezi az alapot, a galamb és az egyszarvu pedig a háromszőg szátatt alkotják. Az egyszarvu a tel|esenaz isteni világra iránvuló megrendíthetetlen akaratot pé\dázza,Az otoszlál az egYetemesisteni Szefetet'a második sugár jelképe,az alap,amelven az Rózsakereszt egészháromság nyugszik. NIás hel1.ij11 I{risztián azt kőzli, hogy egy fehér galamb olajágat hoz a csőtében.Ez azonban csak akkor történik meg, miután az oroszIán ésaz egvszarvúegy egészenkűlönös áilapotba jutott, ha szeretet ésakarat formájában jelen vannak és hatnak. Az otoszlán lenr'eli az ola1Más szavakkalélr-e: ágat,ésnag\'onelégedett. ')aszeretet elnyeli' felveszi magába a Szellemet''. A Szel]em e\hozza az isteni r'ilág űzenetét:szeresdIsten művét' A gaiamb e Szent és valósítsd meg Isten békéjét. j e .

T anubizony ságát 1irhord ja az megbíz ás közvetítő egész vllágra|.

A ruikro ko 1nti ku s hároruság ll e/1reá//ítása Hogy a galamb a világon hathasson,szüksege \.^n^z oroszlánta és az egvszarvura, a megtendjthetetlen ak^ratr^ésa szeretetre,amelyből megszűlethet a cselekvés'Igy u,,oIajágelnyelése'a Szellem erőinek készségeselfogadását jelenti, melyet az ember Szefetetből eredő tettekkelbizon1,ít,egyesíwénr xcrtőt. Így 40

szüIetik meg a mindenség hármas eg)'ségéből'az Atyából, a Fiúból ésa Szent Szellemből a mikrokoz. mikus háromság _ az emberben.Az akaratból, szeIetetből ésSzellemb őI _ az egvszan'úbóI, az oroszlánból és a galambból - keletkező háromszög képezi azokat az alaperőket' amelyekkel a megújhodott ember dolgozik. A Szellem, a Szeretetésaz akarat egvsé. gébőlléphetelő ésműködhet a Hétszeliemtöbbi sugar^.

A fojtonos uálas7tása ga/arubésa ho/lókö7ött Az Alkéruiai neryeg4őkéttörténete megmutatia' milyen feilődésekenmegy keresztlulaz, aki Isten szellemétkeresi. Mielőtt elindul, először is nagy, Isten utáni vágvakozásnak kell lobognia benne. Ha már az uton van, akkot újraésújraIsten mellett kell döntenie, r'agYis a gaiambra, szíve hívó hangjára kell hallgatnia, a hollót pedig el kell utasítania.Ezenkjvül semmit sem vihet magával, sőt, minden egyebet'u'isszakell hagynia. Rózsakeresztl{risztián a ho]]ó elűzésekorelhagy|akenyerőt^Íiszny^ját, földi tápláLékát,mely a fö]di lélekhez tartoz1k.Ám valójában nincs is már többé szükségerá!

Ha ugvanis valaki hailgat a galambra,ésa szellemivilág hangát követi, akkor a'galamb' vtágábóI szakadadanul átamlik a lelke számára az elapadhatatJan tápIálék is.

Akkot a földi doigokkal teli tarisznyát bízvást hátrahagvharja,mert már nem kötődik többé hozzájuk. Rózsakereszt l{risztián ezt ^z úi helyzetet nem érti meg azonnal. A visszaforduláson gondolkodik' de a Szellem forgószele ebben megakadályozza. Csak ekkor ébred rá, hogy a helyes úton van, s így tégi terhétvígan és örömmei hagyjahátta.

Az úton eddig a galamb vezette. A következő szakaszon a Szent Szellemmel kertil kapcsolatba.A Szellem iránti tökéletes belső odaadás,tisztulás ésönmeg47

tagadás elíizte az ónfenntartásáért küzdő ént' a fekete hollót. Az újember feltámadásaelő lett készítve'A ]élek készfogadni a Szent Szellem beereszkedő erejét.A galamb feitr]rőlereszkedikbe.E,z a Szent Szellem teljes kitöltése, ahogyan azt Jézvs megkereszteléseis ábrázolja. Ez az űtvége,minden istenkereső célja.A megtisztult lélekvégleges'felbonth atat)ankapc solatba lép Isten szellemévei.

M<d l, rnagadróla uilágot E hosszúfejlődésiútvégeugyanakkoregy teljesenmás szinten történő ú| kezdet' A természeteslélek haláLa lehetővé teszi az új lélek,az uj ember megszüIetését.

Szellem .és anyag törhetetlen szövetségben egységet képez. lJj munka kezdődhet meg. A tű,zzelmegkeresztelt ember most már dolgozhat a Szent Szellem erőivel. I(özveden, tudatos kapcsolatban á]] ezeke]' az erókkel, Isten szőlőskertjénekigazi munkásává vált' A pünkösdi esemény után az apostolok is kimennek a vl|ágba, hogy hirdessékaz evangéIiumot.Megvalósították önmagukban az Atya, Fiú és Szent Szeil'em, az akarat,SzeÍetetésbéke közösségét. Aki a belső megszabadulás u!ára tér,annak sajátlényébenkell megvalósítania ezt ^ szent háromságot. Akkor birtokolia az isteni akaratot, az Aqát, mely áItal megtapasztalhatjaés kihordhatja a Fiú szeretetbölcsessegét.I)jaszttáüs pa|ástot sző, és a Szent Szellem, a ',minden észt felülműó béke''újétertestkifejlődéséhezyezetlőt, mely új, az egyetemesszefetetből fakadó cselekedetekettesz lehetővé.

E,gy régimanicheus szöveg azt mondja: Veddfela te keres7tedet, ésuetke7d/ea7,óui/ágot'oldo71t el uéredkötelékeit, s gyűrd le a regi embeft,Epitsd fe/ a /é/ekernber.t, teljesitsda s7entparancsot.o/d neg ntagadbana kígyót, s engeddbe afebérga/arubot.

S7ereÍteint b;nlerudjetek!

42

A galamb tehát az út ésa teljesti1és csodálatos jelképe.

Kísérőkéntaz uton a békétőlésa szeretetről tanúskodik. Tisztasága, alázata,békeszereteteésodaadásaáital készítiaz vtat' Az ember jelképesena,gaLamb utján, járhat, ha a galamb etényeit magáévá teszi. F'zen etények által Isten útjánakegyengetőjévéésIsten hirdető1évéválik' s végúIaz isteni birodalom lakójaként megtapasztaljaa Szent Szellemmel való tudatos kapcsolatot.

A galamb utjának a kiindulópontja az emberekkel vaió békésegyüttéIés.

Mint rajban éIő áIlat, a galamb azokat a tulajdonságokat is magában hordozza, amel1,gka csoportban éléshezszükségesek.

Ezen az uton az első lépésa felkészülés szakasza.

Bzen a fokon a galamb a termékenységetés a sze_ íetet teStesítimeg, ahogyan az őkori rejtélyekis ábúzo|ják, A világosság kutatójában Szent vágyakozás támad, az isteni világ felé irányulró SzeÍetet.E kezdeti iépésekgyümölcse új belátás, uj érzéke\és ésúj éIetvitelLesz.Az út második szakaszán a gaIamb az isteni világ hírnöke, hogy a harmadik és utoisó fokon a Szellem és az anyag kapcsolatának jelképévé váIjon, ahogyan ezt az Ujszövetség és a gnosztikus mi sz tériumok ábráz olják.

A Gnosztikus Szerzetben a férfiakésnők mindig is együtt valósították meg szellemi feladatukat.

A Tigonun Igneum,a lángoló hátomszög jelképrendszerébenaz AranY Rózsakereszt Szellemi Iskoláiának nagymesterei e tekintetben a hátomszög két felfelé menő szárát képezik. Mint említettük, a galamb a harmadik sugár' a béke Sugafa' ^z egyszarvúpedig a ve]e együttműködő tüzes akarat, melyek eg}'ütt erős,Iegyőzhetetien erőt alkotnak. Az isteni szeretet alapján ezek építikfel a lángoló hátomszöget, mehaz isteni természet ismérve. Az Élet Szerzetének azon erőit jelképezik,melyek besugároznak a bukott

-r3 -"r-F

tefméSzetbe.Ezek az erők hír.nak,mutatiák a7'|lt^t, le]kesedést,bókét és szeretet a1ándékoznak'Ígl' n1'itottameg ^z utat Jan van fujckenbotgh, akr a tüzes akaratot jelenítimeg' hogy a Szellemi Iskola az anyagban felépülhessen, miközben Catharose de Petri asszony a béke megjeienítőjeként őrtzte az összhangot, ésgondoskodott a mű kiterjesztéséről.

A Szerzet pedig az alap, meiyen ez a mű' nyugszik, hog's,az egészvilágon elterjedhessenéskibontakoz_ hasson.

\-

Ha a sas repiil,Íelébred a s7elleru ,,Nappal felhőformák gomolygó mozgása, E,jjel csillagseregeleven izzása, _ Tisztán zengő húrok merész szárn1,2'\frgv Szférákzenéjének örök áradása.''

J. W. uonCoethe A sas, a ,,madarak királ1'a'' már a korai fejlett kultúrákban is sokrétűjelentésseibíró jelképvolt' Általában a Naphoz és a fényhez tátsítják.A néphitben, mítoszokban,irodalomban számos királyi jellemvonást tulajdonítanakneki: hatalm^t,erőt ésvatázserőt, merészséget és éleselméjűséget, de kérlelhetetlenséget' kemén1,séget ésbosszúálló hatalmatis' Az isteni sze]lem végrehajtójakéntkígyókat és sárkányokat semmisítmeg, ésa SaSa jelképea fénvsötét hatalmak feletti győzelménekis.

Az indiai irodalom legrégibbemlékében,a fugvé. dában Garuda' a csodamadár vllágt, akár a legragyogóbb láng, ésgyors' mint a fény' Hatalmas szárnyaival képesmegállítania világok forgását,Visnu pedigaz ő hátán ü]ve száIl csatába a gonosz démonok ellen. Az indiánok a mennyei fénymegtestesüIéseként tisztelték, az aztékokszámáta maga volt a Nap. Az őkor népei és a germánok szerencsét hozó 1ósrnadárnak tartották; míg a görögöknéLZeusz akantának volt jelképe a sas. ,,A királvok ésistenek madat^,, számtalan ábúzo\ásra ihlette az ókorj I{elet művészeit:márvánv domborműÁ<

vek, vázaképek,lrasznáIati tár5'ak, érmek és dísztátgyak tanúskodnakerről. I{ésőbbi korokban is fontos SzefePettöltött be. A kétfejűsas példáula szabadkőműves jelképvilágbana skót rituálé33. fokát jelkepczte, Európában pedig a leggvakrabban használt címer_ állatok egyike volt. a ku/css7ó A negu1bodás Az Egyetemes Tanban a sas, ,,a szellem mennl'ei a sze11em_ kékjébenfürdő hatalmas' szárnyas lén1'''22 jelképe, és ls ábrázoléIet ötágú csillaggal lélek ésaz iák. A Szenúrásis tobbször említi,példáulJános Jeleuala, banései 4' 6.7: ,,Es a királis7ék e/őttiluegtenger a és a kirájison/óa knstájbo7, és királis7ék kö7epette s7ékkörli/ négylelkes á/lat, s7eruekke/n/jesekela/éshátu/. És o7.első lelkes állat bason/óuala a7 oros7lánho7,ésa ruásodik lelkes állat basonló a borjúbo7,ésa barruadik lel' kes állatnak o/1anarca ua/a,mint egyembernek,ésa negyedik lelkes á/lat hason/óua/aa repii/ősasllo7.''

E, négy áL]ata négvelem, me}yek tévéna tokéletes teremtésmegnyilvánul. Belólük á1l össze a szflnx az ,,oziissza| egyesült'' - \'ag}'is ahalhatad'an - újember jelképe.Az oroszlán jeleníti meg az új életet,a borjú - a fiatal Bika - az uj anyagságnak, az embetaIcu ál]'at aYízóntőnek, az új gondolkodásnak felel meg' míg a sas a Skorpió szellemi nézete.A Skoryió kulcsszava a ,;egenerá|ődás,,, azaz a megújulás,a helyreálJítáS.Ő á1Ktja az emberi lén'vtaz újvilágosságba' s ő taníta megúiult tudatban való létezésre.

A fejedelmimadárnak a népekmeséiben,mondáiban gyakran kettós vonatkozása jut kifejezéste,Az ember barátjakéntutat mutat, és segíta szükségben. teszj,azza|,hogy nem Ha az embet mégisellenségévé tiszteli törwényeit, úgy kérlelhetetlenbosszúálló erő. ként lép fel, mely pusztulást idéz eIő.

46

P roruét/leas7'kéte/kedi k Z eus7 te/j/latalntá ban A sas ilyen ítélőerőnekmutatkozik a Ptométheusztói szóió görög mondában is: Prométheusz'a titánok fia az istenek képétealkotta meg ^z embereket, beléiük lehelte az isteni sziktát' éslehozta nekik a tüzet a Nap szekeréről. Mégis kételkedni merésze1tZeusz mindentudásában,ésmegpróbáIta becsapni az istenek an.ját. Zeusz ezértP rométheuszt,a halhataúantHephaisztosszal, a tij'z istenéyel(az istenek kovácsával) mezítelenüi a sz]Wához láncoltatta,ahol éhségnekésszomjúságnak,hóségnekéshidegnek volt kitéve'Zeuszhoszszúér'ekenát elküldte hozzá a SaSt,mely minden naP megette Prométheusz máját, amely azonban éjjelente újraésújrakinőtt. Ígvgyötrődött Prométh eusz szakadadan kínok közepette. E,ttő1csak Héraklész,ahalandó váltotta meg, amikor n1'ilával megölte a SaSt' éS Prométheuszt megszab aditotta béklyóitól. S hog1,'töb bé ne feleitse el Zeusz ítéletét, Prométheusznak attól kezdve gyű,őt kellett viselnie' benne annak a sziklának egy darabkáj ával, melyh ez odaláncolták, H éra k/és7 leku 7di a< aryag bókb óit Prométheuszmegszegteaz isteni törwényeket,ezért megfosztják erejétőlésszámíizIk ahazá1ából. Tehetetlenül ésájultan, anyagtesthezbilincseive találja magát.

Igy lépbe a születéséshalál körforgásáb a' F'zt jelképezj az éLetetőkkapuja, a máj,,'amiből a sas eszik, mrközben az éjjelenteújrakinő''. Fényhozóból ésaz isteni bölcsességhordozójából a sas, a Szellem sugara ígremésztőűlzzé vállk, meft ezt az erőt halandó lénl' nem képesbefogadni' Csak végtelenülhosszú időszakok múlva érkezik Prométheusz számára segítségHérak)'ész,a halandó képében,aki - lé]ekembetréválva önmaga legr'őzésének ú!át ját1a.Csak ő képesmegölnl

a SaSta ,,céltsoha el nem vétő n1'íllal,,, csakis a lélek. ember képesmegszüntetrua bosszúá]lóelv működését.

A világosság bosszúáIló nézetét mindann1,i2n megtaPasztaltuk már. A Fanta Frateruitatiskijelenti, hogv csapásaira mindazok számlthatnak, akik az önfe. iűségútját jfuják. A fényekkor karma-törvénnvé,ol1.2n erővé váiik, amelv 2 megszabadulás trányába mutat' kijavíwán mindent, ami ettől elhajlik. Halál ésSzenvedésáitalismételtenmegújulólehetőségettefemt afÍa, hogy meg lehessen találni a megszabadító osvényt.

Amint valaki pozitívan reagála világosság érintésére, a karma üdvhozóvá válik' ésekkor az önátadásbaniáró embetben növekedhetnek a sas szárnya|

Hog1, 1gp;lni lehcssen a sassal,ahhoz le kell gv(tzntaz an'\Iag nehézségierejét.Á lóleknek a porban kúszó kígyóból sassá kell vá]toznta.B'z't szolgáI1áka tanulóság lépcsőfokai' mehreket a N{etkúr_botjelképez:benne a kígyó ésSaSegg},évált.

Ró7sakeres7tKis7tián - a sasfeleme/kedik '''an Rijckenborgh í|a a Ró7sakeres1tKis7tián a/kéJan rziai nen1eg7ője3. napjának magyarázatában: ,,A sas a levegó kkálya, ezéft a levegóelem urának jelképe,az élet-elemé,mely minden tefemtményszámáta nélkülözhetetlen. A sas tehát az életanyagotjelképezi,amelyre a gnosztikus misztériumokrninden jelölt|énekszükségevan, hogy az egyetemeS Elő Te stben élhessen.Az a nélkülözhetet]en é\etanyagez, melyet az Iskolában Gnózisnak szoktunk nevezni.Uiiásziiletéséhezaz Ön lelkének a Gnózista van szüksége.Ez az egyetemes Élő T.st légköre, amelyet megtanuiunk alkalmazni, és amelyből élnünk kell.

Ha tnnek az ösvén\'en önmaga átadásáva| ez slkerül, akkor lelke kész bemenni az eg\'etemes E,Iő Testbe, s kész tökéletesen, mikrokozmrkusan abban létezntésélni.Akkor on felszáll ^zÉIő Testben. s úi éIete]emén saskéntfog uralkod"i. Ígl értendő'hogy á sas ^z új lélek ésaz űj életjelképe.''

Hogy,,fel lehessenemelkedni,,azEIő Test légkörébe,ahhoz új születésre,újnovekedésrevan szükség.

4B

49

\.I.

A siÍ A gdff legendái fölbukkannak a régiIndiában, Szíriában, Perzsiában, Babilóniában ésE,g1.ip1gn''ban is. NIióta csak ember é1,beszélnek róla. Hazája áLIitóIag északonHiperborea heg1widéke'de említik a Góbi sivatagot ís. Feje és szátn'.t,a hasonlatos a sashoz' teste többi részeaz otoszlán alakjában folytatódik. Egyaránt megtestesíti a levegő ésaz áLlatok\<tráLvát.

N{inden eIbeszéiésbenaz aranyl<tncs, a fény,a Nap őrzőjének nevezik' de ő a küszöb őre is, és az örökkévalóság hírnöke. Az észak-németországBad Műnderben a Van fujckenborgh Templom előtt bronz griff-szobor á1l.A nagymestef- akinek a SaSa jelképe- templomának fényétvigyázza.

A l{risztus előtti VI-VII. században élt Ariszteasz Airuaspeia címő' költeményében megírja,hogy fent északon, Hipetborea hegyei közott őtzi az aranybányákat az arimaszpik ellen. I{tésziasz (I(r. e .

V. sz.) szerint pedig a griff India hegyeiből bán1,ássza az atany^t, mel1,|5l fészkét építi. Még tollazatának színétis leítja: ahátán fekete' melle vörös, szátnya fehér, nyaka sötétkék. Hans Schopf Mesésá//atok23 című munkájában részletesenít tőla: ,,Bz a legendás madár a mondák ésa mesék vatázs|atos lénye. I{épes egy kocsit a levegőben huzni, őrzi az aranykincset' és aki csak egy fatktollát is birtokolja, az képes','arázsolni''' A régiábrázolások kettős Iényngkmutatják. Feje, mellső lábai ésa szárnya a sasé,törzse, hátsó lábai és farka pedig az otosz\ánra emlékeztetnek.I{üiönös 50

--reilEr-'

saiátosságahep1'esfelfeléá11ófÜile,mel1,ngm szárma_ zik sem a sastól, Sem nem az oroszlántól' E,z a he. gYeS,csúcsosfül a babilóniai Tiamat.sárkányra jelIemző. Bfu a griffábrázolások kultúrkörönként váI. tekintve mégisnagyon hasonlatot'ozőak, lénY3g11kg1 sak: karomszerű mel1ső lába, tollas feje, görbe csőre ésszélesragadozómadár-szárnya' valamint efőS oÍoSZlántestevan' Es mindig a hátsó Iábain ü1. E,bben az aIak1ábana görögök l{eletről át\.ett keveréklényként tat1ák számon. E,g1,ikeazoknak az ősi keleu misztériumlényeknek' meiyeket Babilonból, de Eg1'iptombó] ésa mükénéikultúrábói is ismerünk' A hagyományok ésaz jrodalom ilapján e meSeSZeszármazást helye minden valószínűségszerint rű 1én1, E,gyiptom. S bár a griff kuionösen az egl'iptomi műr'észetben tűnik fel5-akran, más ál]ításokszerint bazá1a mégsem Eg},iPto-. -\brázolásai ug}'anisolyan ősi műemlékekenis feltűnnek, amelyek ázsiai népektől,hadlsarcként kerültek E,gyiptomba. E'zek az alkotások a griff gyorsaságátemelik ki. Lehetségestehát' hogv eredetét Azsiában kereshetiük, hiszen hasonló ábrázolásokra le1ünkBabilonban ésaz asszit művészetben is' Mindig békés,ám éberlényként,ésmint az istenek őrét: kuq'a módra, üló helyzetben jelenítik meg. Az ókori görögők számáta ^ grlff nemcsak művészetialkotást' hanem beavatási jelképetis jelentett.

A griff nondája Delphoiban az omphalost' a Szent I(öldokkövet őrző arany saspár rokonságot mutat a szemita istentiszteletben központi Szefepetbetöitő frigyláda folöt: taLáIható két arany kerubbal (griffel). Ezek Jehor:. anny lábzsámoIyán fekszenek, fejüket egymás teie fotdírva, órl'ásira kiterjesztett hatalmas szárnt.akka.. mintha védeni akatnák a ládát,

A gtiffek a görög monclákban és mítoszokban is előforclulnak mint óriási maclarak, meh.g[g1 az óles mcgics'zésckben bílvelkeclő Aiszkhr-i]osz Zeusz' csahos kutválnak nevcz. Ők őrizték az aran\,kincset egt,távoli keleti országban, amtg az trant'ti-lr-cnvmelletti P]útón lakó egyszemű arimaszpik dühcls csatában el nem vették tőiük. A Í.riff a eilrilgclknél '{.rLiPsz' sz<jalakban az ikerpár Apolló és Artemisz megjelenítíiie. Á középkori Nénletorszzigban a 'grüpsz'-ből griffmadát lctt, tncl1' a róci kijitcmént.ckbcn nagy szcfcPet iátszott. Az eg1,57an'úhozhasonlóan a régi g1'ó. $,ászatban a gtiffct is r.arázseróve] ruházták foi. Az cgyház griffkarmokat ós a grifftcljlist árult.

Az cg1'|[ legkülrlniJsebb (a lli. százac1!>r..;| származó) legcnda Nap1'Sánclorrril acl hírt, aki {.riffck húzta kilcsin szelte a levcgíícgct. A r,i]á{.hóclító haclvezér a viláe vógérc akart mcnni, hog1, mcgnézze,valóban ösz_ szeér.c ott ^z ég ós a ftjlcl. Szolgái clfogtak kettőt az ott élő hataimas és erós maciarak kijzül. Három naDos éhcztetésután hámot acltak rájuk, mch,hcz "g.ko,^.^t ktjtöttek. ]]bbcn cmelték az óhcs állatok a királr,t a lc. vcaőbe, aki egy lánc]zsán lómájat taftott eléiűk.Á lcgmasasabb mcnnv()rszágban Na{5' Sánclo. cp1' embcr formá jú madátra| talá]koz i k, mely fcnvegetíjdzve vi sz.

Az Isteniqinjátlk 29. ónekóben Dantc ct.íjzelmif<igatró1 álmodik, 2mc11lg1 sriff 1rúz.A sashoz hasoniatos rész'arany,az' oroszlánszcrű viszont fchércsr'ijrös,mi_ r'e]- a mag\,arázatokszerint - cz lirisztr.ls emberi tctmószetétképr,iseli. Íc\.letta griff - a sas ós az' orrlsz7őn - tijké_ pozitír'tulajdonságainak cisszctllr'asztása rér'én jelképpe. letes l{risztLrsÁ görögöknól a griff egYben napszimbólum is, Szentállat,az'crő ós a hataltlmmcgtcstcsítiíjc.

Perzsiá_ ,,, .;'

: t

szafordulásra

szólítja fcl. I,ánclzsáját a mcrész hóclítíl akaradanul is a r'égtelcn mél}'séqbenparányinak tűnó, a tengcf áital kíg1.ókéntkörii]font fcjlcl fclé crcszti, mire a hatalmas maclarzrk szintc zr.rhanva robognak vcle vissza a fcilclrc.

A gnf ruint1elkép '.\ középkorban a griffct á]talábanl{risztus jelképének tckintik. A Sevillai 7ztc|ot így ír crről Etino/ogae.' c. mÍír'ében: orosz|án,mert erős ésuralkodik. ,,I{risztr-rs: Sas,tnert feltámadásaután a tnennYbcemelkeclik'''

,{ ,l.ií.

il f.)

-5m--'

.1 e qlitT a Szent tűznek' az é\etvizének ésaz éIetfá..::.ikaz őrzője. \relőkig ható pillantása miatt a griff az '.'-crséget éséleselméjűséget is jelképezte. : ; tt7l-gt os ku s s1e tttpontból 7ti .:.a\-an Rijckenborgh és Catharose de Petri azt irja, :',gl- a griffről szóló mesék nag1.obbtésztkeletről .zirn,aznak. ahol a griff többek között az aÍanyőrzője, ..-:lcStáÍnok.25 Ifzért ez az áI]ata Naonak van szentell. A Nap keleten ké],ezért al<s az ásvénvre tér,az -1képesen_ kelet fe1éfordul. ott található a semmihez .cm fogható viiágosság. Ám túIkell jutni a griffen, a .-:ncstárnokon,aki annak a fénynekis az őte, mely sem : lldön, sem l'izen soha még fel nem Íagyogott. Á mesék a birtokát erősen fé]tő állatnak is ::-rondják.E, nézetébena griff ^z egyetemesÉlő Test .,\ra|mazó ereje, az üdvösség kincsestárainak őre, .lhol-á pedig ,'tisztát^Lankézze7,,,vagyis megszentséqtelenítőértelembensenki sem hatolhat be.F'z az crő a sas és az oroszlán lén,viségét foglalja magában, :leh. tüzes, mint a Nap' A l<lsugárzások' a szellem tőzlángjai két alakban .lltenektestet.Az elsőben az ui Adámot. a másodikban '. ,1 .rz ú1trvát jelenteuk megi ,,az Isten előtt álló'' újlélek .<ét nézetét.F'zt akét érintéstszeráfoknak éskerubokrak, aranv kígyóknak és griffeknek' tehát szátnyas :'r.risz tériumáI]atkéntábrázolják. A p etzsa mitológiában .l griff az ^r^nyhegyet őui. Ha a tanuló képesmegér:enl a Gnőzis hívását,akkor a szellem hegyeihez forjön. Amikor pedlg a Bol.iu1,ahonnan az ő segítsége .;. ognak- ruondá sok szent hegyéhezközeledik, hangosan s-iáItja:,,Az én segedelmemazŰrtőlvan, aki teÍemtett nindeneket''. NIihelyt kimondta ezt ^ mantÍamot' .rzonnal körűIlebegik a hegy őrci, a titokzatos griffek, .l kerubok. Egyikőiük vakító villámként csap 1erá, és i-1

mellétfeltépvehataltnashőség1elvégigperzselikígyó.

Akit a szellem túzeí51'megtagadott,az tíiz.tendszerét. menn\Idöfgő hangot halJ.:,,Áz cmber fia ésa kígyók fia' Ime, bátánvkéntküldelek a farkasok közé. Légy bölcs, mint a kíg'ók''.

A tanuló ekkor r,isszafordul az ^rafiyhegyts], -... feimenetelénekórája mégnem jött el. Lemegr,-a völg1'_ be, mint bátáns, a farkasok kózé, kar1áta griff ejtette seb folött keresztbe fonva' N{ost az újtörwénr, szoIgá1a. hosszúútia E,ndúrájának,önfelcdt emberszo1gáIatának végénmajd ismét ^z aÍarl\|heg1'en taláIja magát, szetáfok éskerubok közepette, magában ^ szeflt mindenüttje1enlétben.

E,s olyan szavakatha1l,amiket ember még nem hailott soha.

55

\.II

A sfinx re1télle E'bben a fejezetbena szfinx rejtelmeiről \esz szó. F'z sétségtelenül hálás téma,hiszen fengetegetlehet róla beszélni,s belőie tanu]ni.Vélemén1'ünkszerint nem iúlzás,ha kijelentjűk,hopx'a világon alig r.an olt,an iel. kép- talán a kereszten kívül -, melt. ennYire elteriedt r-o]na.A kettő csupán abban kü]önbözik, hogr. míg a kercszt mondanir'alója többé.kevésbé általánosan isilleretes' a szfinx esetébenaz emberek számos tévedésnekesnek áIdozatu], Szfinx-szerű ábúzolásokra és szobrokra sok helr'en rábukkanunk' például barokk épületek be1átatainá]' de teneszánsz épűletekenis ott díszeleqneke rl.risztériumállat domborművei. A nag1'r'allásokes reg k ulturák v izs gálatánál l s lépten-n\romon a legl'áltoz ató sabb szfinx_ábrákbabotlunk.

Vannak hímnemúí ésnőnemű szfinxek. Á hímnen'rű,erőteljesábrázolások, mel1.gkngko11.}161 férfi-, máskor madátfejűk van, főként Eg1'iptomban fordu]nak elő. .\ nőnenrű alak inkább Görögországban található, szátn\'as otoszlántesténnői f.ejós keblek díszele5yrek, mrg karmait a keselyűt{i kolcsönözte' farka pedig lirg1,óra em]ókeztct.E,g-es szfin'rekallnak,mások fekszenek.Fig\'elmüket felhívjuk továbbá a hinduk szárnyas Singh1éte,az orosz]ánma dár-szerűszörn1,re,vaiamint a peÍzsa Simorgh-ra, meh' a templomokat őrzt. A paloták, nag1' házakvagy parkok éskettek bejáratához tór.edt szfin'rék mát tossz hel1.1gkerü]tek, meÍtaz ókorban ez a misztériumál] at L<l zát ólag a tenlplo mh o z tarto zhatott. )6

e mély értelmű Ne higgvük, hog)'a bear'atásirejtél1.g[ jelképalakja hiszen mára elveszítettevolna hatóerejét: is é1e jelképlehetóségeivel'méghoza keresztén}.ség zá egy eleven ésbeszé]őszfinx képében'meiynek segítségévelminden idők titka megoldható ' Itt zz oroszián FtáróIvan szó, aki,'első ésutolsó' aki halott volt, ésíme megelevenedett''.F'z nem eg},szerűena modern Rózsakereszt áLlítása,hanem utalni Szefetnénk az ókereszténv templomokban fellelhető, á11ó szftnxábrázolásra'a,, föid mélvébőlnövekedő'' ofoszLán\eszármazottr^,melynek háromszoros koronáj a naoként tündök]ik.

Az ősi bölcsesség szem előtt tmtj^^ szfinx sokésmerészenazt á|Lltja, szor előforduló kétneműségét, hogy ez a rcjtéIyil)'ataz androgünnek' a múlt ködébe veszett létezésikorszak emberlényéneka jelképe.Az oroszlánember ábrájának kétneműségevalóban nem keriilheti el a fig;'elmet.Az ilyen ábtázolássalélő akkod művészekminden bizonnyal utalni is kívántak az eÍedeti emberiségkétneműségére.

Az ókori Memphis híres temetőjében_ véleményünk szerint _ a legkülönbözóbb színű és alakú szfinxek ezrei áIItak,valamint obeliszkek sokasága, melyekre azoknak a tetteit vésték,akik olyan világba mentek eI és olt,an világban támadtak fel' ahol a szfinx többé nem misztériumállat,hanem é1óvalóság.

A Gizehi Piramis mellett fekvő szfinx egv mérföldek. re terjedő szfinxváros utolsó' mál]'adozó péidánya' Akik akkoriban a szfinxek sorfala közepette sétálgattak, azokat nem a temető tránti, hanem egy föléjük boruló, magasztos mágia tránt érzetttisztelet hatotta át' Ez a mágia ki\'etette őket önmagukból, és bepillantást nyertek eg)'- a mai embetlényszárnáta elveSzett - istenbiroda]omba. Bz annak óriási vágyát keltette bennük, hopx'visszatérjeneka tár'oli haza dicső' ségébe,pompájába éshatalmába.

57

Memphis temetőjébenbékességutalkodik. ott nem volt csontkamfa' Sem feliratos sírkő, mert Memphis templom volt, aho1számos élő tett tanúbizonyságota haiál legyőzés&őI. A ,'megnyílt sírok'' városa volt, ahonnan sok király, főúr, nemes és szellemi nagyság haladt tovább. E,gyiptombói bizony sok Fiút hívtakki, ahogyan azIJriézustól is hirdeu az Evangéiium.

A négyállat A nagy piramis világhírű szfinxéről tudni véijük,hogy az őkorban hátom másik, ugyanolyan nagy éshatalmas szfinxszel volt összeköttetésben. Az eg'i[ oroszlánember I{elet felé nézett,s a napkeltét fürkészte' A másik felfelé,az égnekszegezte pillantását, a mediurucoe/i irányába, ahol a Napisten hágott déLidicsőségének legmagasabb fokára' A harmadik a napnyugta szemléletébemerült, míg a negyedik az ,,éjféli Nap'' útjátkövette nyomon az észalijsugártérben.Az első misztériumállat vágyakozást, a második hálát iuttatott kifejezésre,a harmadik imádatról tanúskodott,míg a negyedik a legdicsőségesebbvolt: a mágus, a papl<tráL's,, a feltámadott, a diadalt arató.

A természetemlékezetében ésszellemi szemekkel nézve a memphisi temető még mindig hiánytalanul teljes. A nagy piramis vakítóan Íagyoga napsugarakban csi1logóra csiszolt fehérburkolatával, s mégmindig úgy áIi ott mind a négy gyönyörű szfinx, ahogyan egykor kőbe fatagták az áLdottésbea'n'atottművészek.

E,gyetértünkazonban Önökkel, ha azt mondják, hogy mindebből semmi hasznuk sincs, hiszen nem birtokolják a rejtély kulcsát. Mert az elmuihatatlant csak azok számáta tudjuk megeleveníteni,akiknek van fülük, hogy halijanak, és szemük, hogv lássanak. A ,,feltárult sírok'' húsvétiünnepét bizonyára nem tudják mát nap mint nap áLítattaleg1.uttünnepelrri' Az olvasó 58

- mai tudatár'al - rrrát nem képes megérteni,kik is azok a Feltámadottak, kik Hermész Ttiszmegisztosz ősi Phreemessenjei'a Világosság Fiai. Napjaink tátgyilagos szemlélője számár^ez a memphisi temető már csak kirabolt krrálysírokkopár mezeje.Az obeliszkek eltűntek, a szfinxek elsüllyedtek' a piramis szétmállik, s a magányos Szfinx-Szobor is porladozik. Már csak homok van, hőség,piszok ésbetegség.

A ma is látható egyetlen szfinx a vágyakozás szfinxe. I(i is csodálkozna ezen? Hiszen ez az egyedül megmaradt, megkopott rejtélyállatmeggyalázva' Szinte haiáiosan megsebesülve, tehetetlenüI kínlódva, korszakok óta vár1a az emberiségrevirradó, megmentő napkeltét.Ha az Egyiptom földiéról kihívott fiaknak ezt a fá1da\mátaz olvaső csak valamelyest is képesátérezti, akkor megértimaid, hogy már mérhetetlenidők s éshősies fáradozás, mely az őta \éteztk^z a tiJLÍelme emberiség számára lehetővé akatja tenri az újvirtadatot. Ha pedtg az örökre Nagvok ekkora SzefetetsugáÍzása láttán megborzong méltatlansága étzetétől,akkor atra is ráébred,hogy kívánkozása nem a tömeg kír.ánságal'hoz csatlakozik' nem a dialektika kegyetlenségében és tántorgásával botladozik. Ha meg akarják érteru azt a vágyakozást, amelYetez a pátarJanmisztériumallat juttat kifeiezésre,akkot mé\'6.. kell hatolniuk annak a bölcsességnek, ésfel kell tárniuk ^zt ^z e\ut^síthatadan tant, mely a szfinxben van iefektewe. tdtpas7,ésa r{tél1 tnkéntelenülis tdipusz alak1a|elenik meg gondolatainkban. Bizonyára ismetik a görög mondavilágnak ezt ahősét.Ő volt az, aki megoldotta a szfinx rejtéir'ét.

Théba vátosának kapui e1őtt letelepedett eg' éló szfinx, mely rettegésbentaÍtottaa lakosságot, Az arta elhaladóknak találós kérdéstadott fel:

- Me\,i]i az a teremtmény,mely teggel négr., délben kettő' este pedig három lábon jár? Áki nem tudott váIaszolni, azt a szrlnx széttépte. tdipuszra is sor ketült, s ő azt feleIte: - Ez nem más, mint az em|:er'Életereggelén kisgr-ermek,és négykézlábjár. Amikor napja delel, felnőttkéntkétlábon' életealkonyán pedig mint öregember, bottal jár, mdty,,harmadik Iábát,,jelenti. Álig mondta végigtdipusz a megoldást, a szfinx ler-etettemagát a szlUáről, éshatálta zuzódott a mélvsegben.Théba megszabadulta szfinxtől' éstdipuszt mint hőst ésa város uj \<lrályátünnepeltek. Ez i hős, ez az ,3'gynevezettgyőztes' további éietesorán' rövid tdergtartó, jellegzetesendialektikus örőmmámor után r-akkéntjárta szenvedésselteli út|át.És csak e aia rio/orosavégén, amikor belátásra jutott, nyefte el odrpusz a megszabadítóéletet.

E,rti-e az olvaső ezt a legendát? Á szfinxben rejlik az ember sürgetően szükségesmegújulásánaka titka, a reljesú|jászületésre való felszólítás.Mivel ez a rnegujhodás az emberiségésa világ fejlődésébenelenqedhereden, e követelménnyelújra ésújraszembesr.ilá,,^beriség.Szfinxkéntjelenik meg a modern Théba kapui e]őtt, éskatasztrőfát okoz: szeliemi,légkori éskozmikus forradajmatvá|t ki.

A törvényszer(i és megújítófelmenetel követelrnén1'eazonban elIaposodik az o\yanoivasó esetében, aki a szfinx titkát emberi szintre helyezi.Az újnapkelte klvánalmát az embedségpéldául szociális, politikai és qazdasági előmenetelre cserélheti.E,z sikerrel is kecSegtethet'mint ahogyan ez az emberiségdialektikus prőbálkozásaibói is kitűnik. Ekkor azonban mes kell crtenie a legenda folytatását'tdipusz további ,o,iá. i., rki vakon botladozik tovább' Áki ezt az ultatvá7asztja, annak a tapasztalatokból kell tanu]rria.tdip,''' a utkot emberi szintre huzta]e' A régi bölcsessé[ joggal utal /'rl-)

erre. A találós kérdésugvanis csak féLigiett megoldva.

Théba szfinxe ug)'anishozzátette:,,N{inél több lábon éIa lénr''annál kisebb az erejeéssebessége''.

A szÍinx az emberről beszéltug],an' de bizonvára nem a mj dia}ektikus áliapotunkban lévőtőI, hanem arról, amelyik szárnyakkal éshatalommal rendelkezik, hogy aztán istenemberként éljen egy olyan világban, mely nem a földről való.

Mi is errői az emberről beszélünk tnöknek. A szfinx ezekben az ábrázolásokban a mennyei embert képviseü, melvről az egészEgyetemes Tan bőségesen tanúskodik.Az Arany Rózsakereszt Iskolája hosszúévek óta szembesítitanulóit az áIomba men'ilt istenemberrel, akinek újjálehet ésújiákell születnie' Itt is csak a bizonyítékoksokaságát szeretnénkfelsorakoztatsi, az o|vasót a századok számtalan tanúbizonyságával szembesí. teni, hogy többé ki ne térhesseneIőIük. Ígykell történnie tnnel is: a szfirui szinte kényszeríúrejtélyének megoldására, hogy Ön étezze.'itt létkérdéstőI van sző.

A hírnnerzűésa níneműrnegn.yiluánulás A szfinx minden feleslegesdísz nélküi jelképezia legmagasságosabb Földbolygó istenembetét. Abból a bolygóbóI szüntelenül jön a felszólítás, hogy aki hajlandó meghallani, az téÍjenvissza eÍfe ^z isteni lakóhelyre.A szfinx azétthímneműésnőnemű is, mert ez a misztériumlényaz eredeti mikrokozmosz helweáIlításár,'alszembesítminket. Amitaz ayatad'anolvasó embernek tart, ^z ennek a mikrokozmosznak csu)án az elfajult hetedrésze.Ön a mikrokozmosz to,.iépr-, u mikrokozmosz biológiai fejlődésiterületéneka terméke, amit az Ön bűnös monádjának heiytelen cselekedete okozott.

Az eredeti mikrokozmoszban ugyanis - melynek héttétegeösszhangban létezettaz isteni alkotás alap61

gondolata Szefint -, kétmennyei 1ényképezetttöké1etes egvséget,eg1'hímneműésegy nőnemű megnyiiatkozás. E,zt kell Látruaaz eredeti androgűnben, a kettős mikrokozmikus rendszeft' nem pedig kétbiológiai alakot. Egy magasabb rendű egységről van szó. Az Eg1'etemesSzerzet errő|a lénytől nem hoz köztudomásra túl sokat' meft a dialektikus ember azzalkétségtelenül a nyakát szegné.E'zért ábrázolták a szfiruiet fér. finak ésnőnek is, mely g1'akranviselte elhunvt krrály, kitálynő vagy más jelentós személyarcvonásait.

Minden ember e8],szfinx-rendszerhez tartozik, de az tn szfinxe mát réges-tégenier.etette magát a megnvilvánulás szt}JájáróI, meÍt tn a rejtélyt ]'ehuzta az ember szintjére' E,ljöhet azonban annak a p1llanata, amikor az ősrég1misztériumlényúiból kiemelkedrk on e],őtta feiedéssűllyesztőjéból' mire az eddígoly fóldi 1ellegű vágyakozásában megjelenik valami az eredeti monád mérhetetlen sór'árgásábóI. Akkor pillantását tn is a keleti láthatárra szegezi,az uj Nap érkezésére várván, mely megjelenhetaz Ón éietében.

A lávakóvé dermedt monád feltámadása a NaptóI függ. E,zt jól meg ke]Jértenie.Felkellismernie e fejlődésimenet feitélyét.Es akkor mat nem fog tiltakozni, amikor I{risztus kiielenti, hogy,,nélktilem semmit sem tehettek''.Mert Ő ^ n^gy rejtély,a Misztédum Magnum _ a szellemi Nap' melynek ránk kell virtadnia' Erre a Rá-ra, erre a Hóruszra irán1.ul a szflnx mérhetetlen v ágyakozás a.

Ha a tantllő éIetében ez a Nap felkel, ése menn1,ei fényességelső sugara megérinti a templomot, akkor kezdódik a nag,, pompás, megujító templomszoIgáIat. Az uionnan alakuló ember ekkor követi urát a ruediuru coeli-hez,onnan pedig a naplementéhez.ott áll minden életUra Herkules kétoszlopa között, ésfenségesenragyog tökéletes színpompájában.

Végül elénaz észal<sugárteret! A keresztút elvé. tleztetett, a szfinx megeier'enedett.Ő volt az első, s 62

most ő lett ^z utolsó is. Jobb kezében tarti^^ hétcsii_ Egy.lagot' uralkodik a hétmikrokozmikus térségen. íme az orcája hasonlatos a Mert ő sült a l{risztussal.

Naphoz, mely öng1g1ébőlrag1,og.E,s halliuk az eleven ^-c^-' JZllll^

L^^^i'ír.

I14rré'4l.

- Ne félj;én vagyok az T:Iső ésaz Uto]só, ésaz E,iő; pedig halott valék,ésíme élekötökkön örökké!

63

YiII.

A s{nx illa a piraruishoq .i szfinxen kívül Egyiptomban van egy másik rejté-es jelentésű építmén)/, a nagy pitamis. Gnosztikus :zempontból ennek az építménynek a valódi jelentő. .cqót csak úgy órtjük meg, ha elgondolkozunk a .zt.inx titkán.

A r'ele kapcsolatos számtalan tudományos számí:'j'sés ezoterikus mag1'atázatellenérea nagy piramis ..rök üzenetét a természetlélek nem képesmegérteni. i nagy piramis megszabadítő igazságának alapját ké::ező úzenetmegértéséhez kulcsra van szükség.Úgy^.':z érvényesa Bibliában összefoglalt igazságokta is. :iog1rlf11okosa a kulcsnak, ^zt az embir azzalbtzo_ : ; lr1a,hogy képes megoldani a szfinx rejtélvét,E'z a i:1c; a stefnum mögött rejltk.Ez az uj lé|ekalapjaés .--lnduiópontja. Egyszeríi'alap,amely azonban _'a tel. ::e szedélekSzempontiábóI_ mindenfé]ezavar fortása.

A nagy piramis nagyszerűségét nem kell ecsetelni, ::.'ertezze| számos leírás és magyatázat foglalkozik.

-setleg az a megáLlapításhathat újként,hogy a Föld .:-'-ik sivatagában a nag'|piramis egy tudoÁánY, egY ' ):neret, a Gnőzis tanúja,ahog1'anaz embet is a Gnó. ]s egy tanűja az ő életepusztaságában. Hogy a n^gy ::ramist az idő foga alaposan kikezdte, az ismeretes.

--.]Yanezt kellett a szfinxnek is elszenvednie' többször -..eptea homok, majdűjrakiásták; éppenúgy,ahogyan ...,:embet emlékezetébenis homályba merúlnek egyes -zenetek, hogy később aztán ujra a felszínre t.erúije:.-'<.Azt is mondhatnánk, hogy a szfinx többször

meghalt ésélettcke1t.Az utóbbi öfr.en év fénvkepfelvételei élénkentanúskodnak erról' Napjainkban a szfinx teljes dicsőségébená1i előttünk, tetőtől talpig Akr azonban rejtélyesjeiként,megoldatlan kérdésként' a megoldást l'alóban keresi, az felismeri a jelet.

Ho€ 1 ,an kell értenünkc szfinx-jelképet?E.mberfe_ jet látunk ep1.oroszlán testén'meiv pillantásával ^ naPkeltétkémleli.E,iülső mancsai között ál1ó kőoszlopra mel1.í5'szól: Totmesz álmát r.ésték, ,,Nézz mcg ésismerj fel cngem. Aq'ád vagyok, a Napisten. Neked adom fö1di birodalmamat. Légv az é1őklegfőbbje, fehérésvörös koronával a feieden. Ti. éshosszában is. Mindezértpedig éda Föld, széltében oltdrmazz en€ l em' meft most beteg vagr'ok. Megfulladok a sivataghomokjában. Gondoskodj rólam, ésteljesítsdkívánságomat annak tudatában, hogv a fiam és oltalmazóm vag1'.Jöii köze lebb hozzám. Én veled vag1.okésr'ezetni foglak.'' Amikot a hang elhallgatott,a királ,vfi felébredt. Megértette az uzenetet. és szíve elcsendesedett.

A szfinx eg1'homokba süllvedt isten. Az állattesten ü1ő gondolkodó fej saját tükörképünkként fordul hozzánk. B'z a kép a saját valóságunk, belső valónk áima. Mie1ótt beléphetnénka nag1'piramisba' meg keil oldanunk a szfinx rejtélvét.Vagyis: ^z ern. bernek eIőször meg kell ismernie önmagát; meghasonlott lénvnek,elfövenyesedett,homokba temetett, mégísnagy lehetőségekkel rendelkező lénynek kell felismernie magát. Ez a belátás eg,vúj élewitel kezdete: a szfinx útjaa piramishoz. A szfinx ésa piramis külső jelképeka homokban. A gnosztikus misztériu. mok tanulója azonban tudja' hogy ezek egy beiső folyamatra utalnak. Ahogyan a szfinx ismételten feltámad a homokbó], úgy kell a tanulónak is egy belső foli.amattal önmagát a homokbóI kiszabadítania. F' folvamatban ébernek kell lennie, vagyis figyelmét ó5

mindig a szfinxre kel1iránvítania,a homokkal pedig ncm kell törődnie. Mert g1'akran^z a helt'zet,hogt,az ember a homokkal fog1alkozik'ésnem tud e]lenállni a kísértésnek, hogy homokvárakat építsen.

A szfinx mondanivalója nagvon es.szerű. N{egértéséhez a tudatnak csak egv másodpercrevan szüksége ' Ha Totmesz, ^zaz a szeméiviség alszik, tehát eicsendesül, akkor az elsüll1.edtlsten ós szolgálójának párbeszédétálmodja. ,,Ember - sürgeti a Szfinx -, ismerd meg magad!'' A tanulónak meg kell értenie sajátlétállapotát, Be kell látnia, hog1,61",. alapjaihomokra épültek, s iényegesváitozást ebben nem képesvéghezr'inni. Áz a lényeg,hogy ezt a létáIlapototőSzintén bevalija magának. A szfinx nagr.piramishoz -,'ezetőútjaszüntelen figyelmet követel a tanulótól, a belsó ál\apota szakadatlanvigyázását,miközben most mát nem irán1'r-rla külsőre.

Néhány író föld alatti járatról beszél, melv a szfinxnél kezdődik és a nag1'piramishoz Yezet' E'z a bea\'atottak utia, ám l<lzárőlag azoknak való, akik a szfinx kovetelmén}'étmegértik.Áz ilyeneket régitermészetüknem akadál}|ozzamár a templompiramis folyosóin éskamtáin átvezető úton.Eddigr' régiterméSzetük meghait, éselkezdődhet az újélet,a mikrokozmosz tudatossá válása' E'z az ú| élet ol1'an, mint a templom, mely korszakok óta attavár,hogv az újlélek világosságában felismeÍteSSen. Végül vessünk egy pillantást magára a piramisra.

Benne három kamra, három SzentélytaláIható.Á földalatti kamra a medences zenté|yt,a láráiivnő kamtá1a a szívszentélyt,a királykamra pedig a főszenté|ytjelképezi. A ptramis belsejébevaló beiépésbefeiéitányg]{5q ugyanakkot elváIasztást jelent, mely három szinten megy végbe,E|válaszgák ,,a csontokat az ízektőI,,,vaglis az aiakuló lélek megvátik burkától, ameiybe ágyazódott, F'z a folyamat a szentélyeketösszekötő iáratokóó

A viiágosságkiszabadul ban éstermekben mep1,r.égbe' a sötétségből'A tanulónak tudatossáválrlka lenyében Am anélkülhaladát e sölévó viiágosságéssötétség. hog1'annak létemiatt önmagának szemrehátétségen, nyásokat tenne. Sőt, képes felkeresni saját asztrálszférájának sírkamrá1át.Saját szemével vizsgálhatia az őt fogságban tartó karmikus száIak szövevényes hálóját, amelyet most a világosság felosziat.

Aki e1hagyjaa pitamist, éscsúcsátafelteszi a hiányzó fedőkövet, az avllágosság tanúbizonysága1esz. Őb..'.'. minden régi elmúlt. A szfinxnél felismerte A szflnxtői a piramishoz vezető lénye kettősségét. útjaabból az elhatározásából eredt, hogy a kettót haladéktalanulelválassza.Műve Pedig a piramisban teljesedikbe.

6-

A Kristá!-soro7attouábbikötetei* A lélekokulására (már megjelent) I(elta beavatási históriák rejtettbölcsessége A görög isten-elbeszélések I(étgnosztikus evangélium A világosság követe Johann Valentin Andreae ésRózsakereszt I(risztián Az ember misztériuma Az lgazi rózsakeresztesek ismertető! egyei Napjaink Gnőztsa Az örök

háromszög

Az ember ésa természet

\ áloszlnu cuneK

71

Magl arul kapható kb;ryuein kből .i i\ \'lN Rt1cxlNnclRGH NIÚI.EI

EcrÉs SZERZ(iK \ÍŰ\IEI

'\z Aranv Rózsakereszt elemi ft|ozóftája '\z eljövendő újember .\z eg1'iptomiős-Gnózis I-II-II1.

Ró z sakereszt Krlsztlán alkímiai menyegző je I-II.

A róz sakereszt |rtiakorszakunkban Uto1járaszü1etett János N'Iirdad kön1we (x[i k bai / N airry,.előkés7iil etben) A ié1ekokulására ft7ernés7'Tns77egs1tos7)

l'iet eS halal Íe]ter)'e

\ r.ilág világossága \incs üres tér E/őkás{iktben: .\z egyiptomi ős-Gnózis IV. \ Boldognak mondások misztériuma .\ kínai Gnózis .\ Pistis Sophia gnosztikus misztétiumai F-amaFraternitatis (ezoterikus eiemzés) Tiánai Ápollós NuCtemeronia C.rtHrRclsE DE PETzu I,IŰ\'EI Hét hang beszél E'/őkés7iiletben: Transzftgutáció .\z élő Ige C. oe Pprnr ESJ. \'. RqcrrNnoRGH KÓZoS NIÚ\'EI

a ryi/uánoselőadásokzn,egJes A kön-yuekrueguásárolhatók a centruntokban.

A centrurnokcímei: köryuesboltokbanuag1l 1064 Budapest,Rózsa u. 95.

4030 Debrecen, Berta u. 7.

2400 Dunaúiváros,Árpád Lr.1.

3527 N'Iiskolc,Tüzér u. 10.

4400 N'víregyháza,Yécsevu. 40.

7 626 Pécs,orsolva u' 1.

6723 Szeged,Sándor u. 10.

A konferenciahe/1,: 2528 U ny, Peiikán I(onfetenciahely E,_mailcíme: pelican@mail.uti.hu időpant1aéshele negtalálhahi a ,6A ryi/uánasrende1uén1ek uetke7őwebbe!en: Iecto ri umro sicruc i anum.org h rtp:/ / s,rr,'w.

Samballa Szerzete .\Z egyetemes ösvény .\z egyetemes Gnózis -)

73

MtsnÉnluvÁu.nror Mindensze||emi tanítóismerteazt a problémát, hogya haI|gatóiszámára érthetőnyelvenmagyarázzonmeg szavakbanem tnthetobe|sófo|yamatokat' Ezértfejezte ki magát Lao-ce aforizmákban,Hermészpárbeszéd formájában,Buddhaa nyolcszorostsvényhezadottjel. rendszerben, Jézuspedigpé|dabeszédekben. valóságotgyakranvaIami|yen Egy sze||emi szimbó|um. mal fejeztekki; ilyen pl. a nap, a keresztvagy a pentagram. Az egyszarvÚ,a szfinx, a griffmadárés egyéb misztériumá||atok is ígyke|etkeztek'Ezek |ényegében jeIképezik: a kettősséget a fo|diembert,aki isteniségre hivatott; a világotaz é|etés ha|á|hozzá tar1ozóikererŐive|; az ebbo|a világbó|a természetfÖ|Öttibe való viszszatérés tsvényét.

A visszatérésÖsvényén lejátszódó szel|emifolyamat kÜ|onböző mérft|dktveireo|yanjeIképeseIbeszélések mutatnakrá, ame|yekbenrejté|yá||atok szerepeInek.

Ezt a szimbo|ikáta kezünkbentartottkÖnyvecskeo|yanmai foga|makrafordítja|e' ame|yeknapjainkkeresőjeszámára segítségÜ| szo|gá|hatnak.

Az olvasás során aztán bebizonyosodik, hogya kereső és az adottttrténetekben maga a ,,misztérium|ény'', foszerepetjátszik'Saját rejté|yét nekimagánakke||mego|dania.

KR|STÁLYsoRozAT 2

l(RlsTÁLY ) soRozAT h

ISBN 96322 3 il.k.

963742021 5 ö