3D-s bútorokkal rendezték be saját szobájuk makettjét a PTE MIK táborozói

A kicsik legóból építettek házat, a nagyobbak 3D-nyomtatásban készült tárgyakkal rendezhették be makett-szobájukat. A legnagyobbakat, azaz a középiskolásokat augusztusban várják tematikus napokra, amelyeken az egyes mérnöki területekkel ismerkedhetnek meg. Például IP alapú telefonhálózat lehallgatásával láthatnak rá az etikus hackerek munkájára, robotokat programozhatnak vagy mesterséges intelligenciával kommunikálhatnak, de megtudhatják, hogy miként készül az egészséges ivóvíz, illetve hogyan kell megtervezni 3D-ben az utakat és a vasutakat.

A kisiskolásoknak szóló Lego és kocka kreatív táborban a számos kézműves foglalkozás között az ipari formatervező-képzés segítségével kardot és játékot faragtak a gyerekek, illetve 3D-s látásukat erősítendő meghajtogatták Mimike, a kar által a pécsi állatkertben örökbe fogadott mosómedve makettjét. Tervező és építkező tábor a fenntarthatóság jegyében – ezt a tábort már a felső tagozatosoknak hirdették meg az építészet témakörében, így a gyerekek amellett, hogy kirakták legóból az Eiffel-tornyot, a saját lakhelyüket vagy szobájukat is megformázták makettként. Az egyetem 3D Központjában való látogatásuk alkalmával nemcsak a 3D-nyomtatók működésével ismerkedtek meg, de ki is nyomtatták számukra a maketthez szükséges szobabútorokat. A környezettudatosság jegyében egy interaktív foglalkozáson számítógép-billentyűzetből ékszereket készítettek, amelyhez –betekintve a gépészek munkájába – a kar műhelyében saját maguk formázták meg az egyes alkatrészeket. „A gyerekek nagyon élvezik a programokat, minden nap sikerélménnyel gazdagodva mentek haza. Rengeteg kérdést tettek fel a programok szakmai vezetőinek, azaz egyetemi oktató kollégáinknak, akik tágabb kontextusba helyezték az adott foglalkozáson létrehozott tárgyat. Meséltek az építészeti tervezésről vagy bemutatták egy-egy eszköz, műszer működését, a 3D Központban pedig komoly tárlatvezetést kaptunk” – foglalja össze a szakmai programokat Muraide Carvalho Barbara, a táborvezetők egyike.

„A táborokat tavaly szerveztük meg először »A PTE a családokért« programsorozat szellemiségében, munkatársaink nyári munkarendjéhez igazodva. Előzetesen felmérést végeztünk, hogy hány dolgozónknak jelenthet problémát gyermeke nyári felügyelete, ehhez dolgoztuk ki az életkor szerinti tematikát. A PTE szociális juttatásai között szerepel a gyermekek nyári táboroztatásának támogatása, így munkatársainknak kedvezményes áron biztosítjuk a programokat. Elsősorban a saját kollégáink, valamint hallgatóink gyermekeinek hirdettük meg a táborokat, de az egyetem más karairól is érkeztek táborozók. Egyes hetekre jelentős volt a túljelentkezés, ez is igazolja az ötlet sikerességét” – fogalmaz dr. Balogh Brigitta, a PTE MIK kari igazgatója. A programok kialakí - tásánál az is szempont volt, hogy olyan elfoglaltságot biztosítsanak a gyerekeknek, ami a különböző kompetenciáik fejlesztését biztosítja, műszaki és informatikai kar lévén a helyi adottságokra fűzték fel a tematikát, természetesen az eltérő korosztályok kognitív szintjének figyelembevételével. A kézügyesség, a matematikai gondolkodás és az egyéb tudományágakhoz köthető készségek fejlesztése a műszaki pályák iránti érzékenyítést is szolgálja. A középiskolásoknál pedig már az érdeklődésnek megfelelő differenciálás is megjelenik.

Amíg anyu/apu dolgozik, a gyerkőc a munkahely által szervezett nyári táborban ismerkedik játékos formában a műszaki szakmákkal. Ez a koncepciója a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK) által megtartott egyhetes programoknak, amelyek az óvodásoktól a középiskolás korosztályig kínál készségfejlesztő, egyben felejthetetlen élményeket a kar dolgozói, valamint hallgatói gyermekeinek.

A középiskolások akár egy-egy napra is táborozók lehetnek az iskolakezdés előtti utolsó vakációs héten, jelentkezésüket még várják a szervezők. Hétfőn az informatika iránt érdeklődők gyakorlati feladatokon keresztül megismerkedhetnek a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás néhány elemével és alkalmazásával, valamint betekinthetnek az okostelefonok programozásának lehetőségeibe. Kedden a környezetmérnökök munkáját a természetközeli szennyvíztisztítás, valamint az energetikai célra hasznosítható hulladékok és vizsgálati paraméterein, mérési módszerein keresztül fedezhetik fel a fiatalok. A szerda a gépészeké, amikor kipróbálhatják, hogy milyen különböző anyagminőségű próbatesteken forgácsolni, emellett szemügyre vehetik egy épületen belüli vízellátó rendszer felépítését, esetleg azt, hogy miként lehet kialakítani hőviszszanyerős lakásszellőző rendszereket. Másnap a pneumatikáé, a PLC programozásé, az ipari robotoké lesz a főszerep, míg pénteken megtekinthetik, hogy hogyan zajlik a hídépítés a gyakorlatban és a tervezőasztalon, miként tervezik 3D-programmal a közlekedési pályákat és a vasutakat.

„Egyelőre nagyobb a fiú táborozók aránya, mint a lányoké, de ez nem jelenti azt, hogy utóbbiak ne szerepelnének ügyesen a programokon. Tavaly például a felsősök között volt egy kiemelkedően tehetséges lány, akinek nagyon örülnének az oktatóink, ha érettségi után a műszaki pályát választaná. Az utóbbi években egyre több a női hallgatók aránya karunkon, ez talán annak is köszönhető, hogy – mint a nyári tábor alkalmával – megismerik az egyes területek jellemzőit, így rájönnek, hogy ők is helyt tudnának állni mérnökként. A táborokkal kapcsolatban eddig érkezett nagy számú pozitív visszajelzés okán tervezzük, hogy a jövőben is megszervezzük programjainkat, segítve ezzel a pályaválasztást” – mondja dr. Balogh Brigitta.

A fosszilis energiahordozókhoz kötődő ellátásbiztonság megingása, a globális felmelegedés, a megújuló energiaforrások kiaknázása az időszakosan megtermelt többletenergia tárolása felé irányítja a figyelmet.

Ennek érdekében kutatások zajlanak a 2022 júniusában a Pécsi Tudományegyetem

Műszaki és Informatikai

Karán (PTE MIK) átadott

Megújuló Energiák Nemzeti

Laboratórium projektben.

Az energiaellátás stabilizálását szolgálják a PTE MIK-en induló

hidrogéncellás kutatások – a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium égisze alatt

A Nemzeti Labor hazánk dekarbonizációs céljainak elérését támogatja, ezért a következő 3 és fél évben a PTE mint konzorciumvezető 9 partnerével együttműködve létrehozza a kis környezeti lábnyomú energia-technológiák, különösen a hidrogéntechnológiák és a szén-dioxid-hasznosítás tudományos és technológiai, jogi, gazdasági, valamint iparjogvédelmi bázisát. Ahhoz, hogy a nemzetközi és a hazai tervekben megfogalmazott célok megvalósulhassanak, nagyszámú felkészült szakemberre lesz szükség, ezért is indította el az országban elsőként és eddig egyetlenként 2022 februárjában a PTE MIK a Tüzelőanyag-cella és hidrogén-technológia szakmérnök/szakember szakirányú továbbképzését, amely iránt máris nagy érdeklődés mutatkozik.

A közelmúltban kibontakozott nemzetközi konfliktus és az ebből is fakadó energiaválság tovább erősítette a megújuló energiák iránti igényt és az energia tárolásának fontosságát. A vízbontásssal nyert hidrogén formájában eltárolhatjuk akár a napelemekkel, akár a szél- vagy atomerőművekkel megtermelt energiát, a tüzelőanyag-cellák pedig a villamos energiává való átalakítást teszik lehetővé. Az új technológia elterjedése jelentősen hozzájárulhat Magyarország energiaellátás biztonságának növeléséhez, mivel támogatja a rendszer több lábon állását, elsősorban a napelem-kapacitás bővítését, az atomenergia-termelés megőrzése mellett. Az energiaellátásban az egyik legnagyobb problémát jelenleg a szabályozhatóság jelenti, ha huzamosabb ideig erősen süt a nap és közben alacsony a fogyasztás, többletenergiát termelnek a napelemek, a fölöslegessé váló villamos energiát azonban nem könnyű eltárolni. Erre jelent megoldást a hidrogén mint energiahordozó, azonban a technológia még nem forrt ki teljesen. A Nemzeti Labor kutatás- és oktatásfejlesztési tevékenységei azt a célt szolgálják, hogy Magyarországon is elindulhasson a hidrogéngazdaság, amihez szükséges, hogy megfelelő technológiák álljanak rendelkezésre, és hozzá olyan szakemberek, akik ezeket képesek üzemeltetni.

A hidrogéntechnológiával kapcsolatos kutatások világszerte felélénkültek, Pécsett mintegy másfél évtizede folynak kutatások ezen a területen, a Nemzeti Labor létrejötte pedig a meglévő kutatási témák közé egy új, modern és kurrens tárgykör beemelését teszi lehetővé. A projekt keretében a PTE-n belül három szervezeti egység, a Műszaki és Informatikai Kar, a Közgazdaságtudományi Kar, valamint a Természettudományi Kar vesz részt a tüzelőanyag-cellákra és egyéb hidrogéntechnológiai vonatkozású fejlesztésekre fókuszált kutatások-ban. A PTE MIK-en négy csoportot alakítottunk ki: az egyik hidrogénmeghajtású autonóm drónfejlesztéssel foglalkozik, a másik roncsolásmentes – elektromos impedancia mérés alapú – diagnosztikai módszereket hoz létre, a harmadik a tüzelőanyag-cella elektromos részegységeinek, perifériáinak fejlesztését végzi és értékes nyersanyagok újrahasznosítását vizsgálja, a negyedik csoport feladata pedig az ok- tatásfejlesztés lesz. Utóbbi keretében nemzetközi projekteket, valamint új – pl. MSc, rövid ciklusú – képzési formákat dolgozunk ki, ezek jelentősen növelhetik a PTE MIK nemzetközi ismertségét is” – mondja Vér Csaba, a kar tudományos segédmunkatársa. A már elindult projektek és a Nemzeti Labor működése kiváló lehetőséget teremtenek az oktatói, kutatói gárda frissítésére, valamint az egyes kutatócsoportok tudományos teljesítményének nemzetközi láthatóság növelésére.

Magyarországon elsőként és egyedüliként a PTE MIK-en indult Tüzelőanyag-cella és hidrogéntechnológia szakmérnök/szakember szakirányú továbbképzés, amely máris jelentős érdeklődésre tart számot. A felvett hallgatók mindegyike mérnök végzettségű, többségük cégvezető vagy nagyobb vállalatnál dolgozik, és azért jelentkezett a két féléves kurzusra, mert a jövőben nyitni szeretne a hidrogéntechnológiák felé. „Az első félév kisebb részben már konkrét szakmai jellegű, nagyobb részben pedig a szakmai ismeretek megalapozását adó tantárgyakból állt, a szakmai ismereteket az ipari partnereink támogatásával oktattuk. Több gyakorlatot tartottunk a hidrogénlaborral rendelkező pécsi KONTAKT-Elektro Kft.-nél, illetve egy egész napot töltöttünk Budapesten a Linde Gáz Magyarország Zrt.-nél, ahol Magyarország egyetlen hidrogéntöltő állomása található. Itt a hallgatók közelebbről megismerhettek egy hidrogénhajtású autót. A Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium és a szakirányú képzés kölcsönösen támogatja egymás működését, mivel a kutatás és az oktatás két egymásra épülő tevékenység. A labor kutatási eredményei megjelennek az oktatásban, ezáltal a szakemberképzés hallgatói korszerű, naprakész tudást szerezhetnek” – vélekedik a képzési program vezetője, dr. Kvasznicza Zoltán tanszékvezető, egyetemi docens. Nem is olyan távoli cél, hogy a tüzelőanyag-cellás hidrogéntechnológia megjelenjen a PTE graduális oktatásában, a BSc és az MSc képzésekben. Ilyen hazánk egyetlen egyetemén sincs, miközben az Európai Unió és a kormányzat is komoly erőforrásokat fordít arra, hogy a hidrogéntechnológiai és tüzelőanyag-cellás fejlesztések beinduljanak. Európa később tért rá erre az útra, mint pl. Dél-Korea, ahol sok megawattos teljesítménnyel már tüzelőanyag-cellás erőművek működnek, autógyáraikban pedig olyan fejlesztések folynak, amelyek azonnal piacra dobható tüzelőanyagcellás-rendszer- vagy hidrogén-meghajtású autók gyártását teszik lehetővé. Európa most építi ki ezt a 21. századi technológiát, amely iránt várhatóan jelentős érdeklődés mutatkozik a jövőben.