PS Magazin 2016 SS

16/1 UNDERGROUND LIFESTYLE MAGAZINE | 9€ | 2790 Ft

E Q U A L I T J Á NOS K UL K A / PÉ T ER Z ÁVA D A / GRIME S / S TAV S T R A SHKO

Y

Heaven Store | 1052 Budapest, Fehérhajó u.12-14. | info: +36 1 266 3336

ICON

ICON

ICON?

ICON

C O N T 62 Ramona Salvai

EMERGING AFRICA

70 Ivett Zahorján

LIBERTY, EQUALITY, NICHE

20

52

Peter Farago & Ingela Klemetz-Farago

Fabio Leidi

GENDERQUEER BEAUTY

WOMEN IN CHANEL

104

30

Orsolya Strasser

Blanka Kovács

BENEATH THE SURFACE: THE SOCIAL ASPECTS OF THE GENDER ISSUE

ON THE DOORSTEP OF A NEW ERA

48 Alexandra Fejes

GRIMES: THE NEW IDOL IN POP CULTURE

86 Lilla Kocsis

36 Ágnes Jónás

“I STRONGLY BELIEVE IN HONESTY”

THE FUSION OF VIRTUAL REALITY AND TRADITION IN THE ASIAN-FOCUSED FASHION

76 Richard Kovacs

ANDROGYNY

Interview with Lilu 10

16/1

E N T S 152 Panni PuskÁs

“I DON’T LIKE TO PROVOKE” Interview with János Kulka

156 Sándor Németi

DANCING IS NO OTHER THAN A FAITHFUL LIKENESS OF BEAUTIFUL NATURE

164 Réka Kóti

LIBERATION

138 Dennison Bertram

92

GIRL CRUSH

Dávid Ajkai

180

SOLAR PLEXUS

Nóra Szász

BLACK-WHITE, YES-NO, BOY-GIRL?

130 Yuji Watanabe

188

THE LAST TEMPTATION

Fanny Fazekas & Dóra Derkovics

DOWNLOAD DESIGN

122 Jácint Halász

NUDE TONES

170 Niki M.

VISIBLY FOR OURSELVES

176 112 Oleg Borisuk

TOLERANCE SUITS US

Veronika Molnár

DESIGN FOR AUTISM

146 József Lapis

FROM THE SPOTLIGHT TO BEHIND THE CURTAINS Interview with Péter Závada

PS

11

IMPRESSUM PS MAGAZIN 16/1

E QUA L I T Y

FOUNDER & CREATIVE DIRECTOR Orsolya Strasser EDITOR-IN-CHIEF Ivett Zahorján CONTRIBUTING EDITORS Blanka Kovács, Veronika Molnár GRAPHIC DESIGN Netta Szabó CASTING DIRECTOR Rea Farkas EDITORIAL DIRECTOR Eszter Boldov CORRECTOR Levente Vigh, Ivett Zahorján

AUTHORS Eszter Boldov, Dóra Derkovics, Fanny Fazekas, Alexandra Fejes, Ágnes Jónás, Lilla Kocsis, Blanka Kovács, József Lapis, Veronika Molnár, Niki M., Sándor Németi, Panni Puskás, Ramona Salvai, Orsolya Strasser, Nóra Szász, Ivett Zahorján PHOTOGRAPHY Dávid Ajkai, Dennisson Bertram, Oleg Borisuk, Richard Kovacs, Jácint Halász, Réka Kóti, Fabio Leidi, Márk Viszlay, Yuji Watanabe STYLING Hajnalka Bognár, Ottó Horváth, Zsófia Kálmán, Yuliya Oleksenko, Valeria Semushina, Luca Termine, Ivona Yvon

TRANSLATION Eszter Treszkai

CONTRIBUTORS AMCK Models, Aurél Arisztid, Attractive Model Agency, Emese Balla, Balázs Barsi (Mod&Co), Krisztina Bojtos (Mod&Co), Sara Busan, Arianna Cattarin (WM Management), Elite Model Management, Established Models, Yoshiko Haruki, Krisztián Hevesi, Viktória Kovács, Norbert Kozma (HAVE), Lilu, Nikolas Louka, Ivan Maiolo (WM Management), Marco Minunno (WM Management) Milk Management, Models 1, Plus Size Model Agency Budapest, Simon Radvan, Virginie Rascle, Megan Rees, Lillie Russo, Anna Schneider, Select Model Management, Silent Models, Laura Tégely, Anita Varga, István Várfi, VM Model, WEAREONE MANAGEMENT, Why Not Model Management, Kyle Woodmass

MARKETING Emese Sipka MANAGING DIRECTOR András Strasser

Megjelenik félévente.

Kiadja a PS Creative Kft. 1056 Budapest, Nyáry Pál u. 10.

Tel./fax: +36-1-201-44-49 Mobil: +36-20-954-64-91

Szerkesztőség, hirdetésfelvétel 1056 Budapest, Nyáry Pál u. 10.

Tel./fax: +36-1-201-44-49 Mobil: +36-30-952-07-25 +36-70-605-51-67 E-mail: ps@pscreative.hu

www.psmagazin.hu Facebook psmagazin Instagram @psmagazin

Nyomdai munkálatok: Havasphoto Kft. Terjeszti a Hírker Zrt., a Lapker Zrt. és egyéb alternatív terjesztők.

A hirdetések tartalmáért a kiadó felelősséget nem vállal. A kiadó minden jogot fenntart; a lapot utánnyomni, sokszorosítani a törvényesen engedélyezett eseteken kívül csak a kiadó hozzájárulásával lehet.

COVER PHOTOGRAPHY Fabio Leidi STYLING Luca Termine MAKE UP Arianna Cattarin / WM Management HAIR Marco Minunno / WM Management ON SET PRODUCER Ivan Maiolo / WM Management CO-PRODUCER AND CASTING DIRECTOR Rea Farkas MODEL Stav Strashko / Elite Model Management Milano

12

The publisher does not take responsibility for the content of the advertisements. All rights are reserved for the publisher; impressing and multiplying beyond the legitimately allowed cases is only possible with the approval of the publisher.

ISSN-szám: 1589-7486 I Ára: 9€ / 2790 Ft

16/1

M

CONTRIBUTORS Her contribution is appreciated by fashion houses such as Vionnet, Etro, Trussardi, Bally, Dsquared, Armani, Ports 1961, Valentino and her editorials have been featured in magazines such as Italian Vogue, French Vogue, L’Officiel, L’Uomo Vogue, W and Ten.

FABIO LEIDI (photographer/fotós) The composition, the geometry, the feminine perfection, the extreme attention for detail are just some of the distinctive features of Milan-based photographer’s aesthetic vision.

Ariana, miután megszerezte diplomáját Londonban, New Yorkba költözött, majd elkezdett saját projektjeire és divatkarrierjére fókuszálni. Olyan neves márkákkal működött már együtt, mint a Vionnet, az Etro, a Trussardi, a Bally, a Dsquared, az Armani, a Ports 1961 és a Valentino. Anyagai többek közt az olasz és francia Vogue-ban, a L’Officielben, a L’Uomo Vogue-ban, a W-ban és a Tenben láttak napvilágot.

The research of great maestros (Edward Weston, Richard Avedon, Helmut Newton, Paul Strand), which has become his daily source of inspiration, inspired his sophisticated style of work, which has been featured in Marie Claire, Grazia, Gioia and Glamour magazines.

A kompozíció, a geometrikus formakoncepció, a feminin tökéletesség és a részletekre való kiemelt figyelem csak pár jellegzetessége a milánói fotós esztétikai víziójának. Az inspirációt a divatfotográfia mestereinek (Edward Weston, Richard Avedon, Helmut Newton, Paul Strand) képeiból meríti. Szofisztikált munkái többek közt a Marie Claire, a Grazia, a Gioia és a Glamour oldalain jelentek meg.

Dennison fotói a harmonikus szépségről, a jelen könnyedségéről, valamint az ,,itt és most” vibrálásáról, kreativitásáról mesélnek.

Klasszikusan elegáns karakterei erősek, a jelen hősnői. A fotós, miután olyan brandekkel és magazinokkal működött együtt, mint a Marie Claire, a Cosmopolitan, az ELLE, az El País, a GQ, az InStyle, a Vogue, az Interview, az i-D, a Louis Vuitton, a FURLA, a Dolce&Gabbana és a Gucci, bebizonyította, hogy van helye a divatiparban.

LUCA TERMINE (stylist) After moving to Milan, Luca developed his unique style working with magazines such as Qvest, Vogue.it, Client magazine, Glass, Metal, Ozon, Vanity Fair, Schön, Fiasco, Vanidad, Posh, Kult, West East Magazine and Edel Weiss.

Luca’s talents have also been seen on the video sets of Wyclef Jean, Dita Von Teese and the Milan Football Club.

Miután Milánóba költözött, Luca kifejlesztette saját jellegzetes stílusát a Qvest, a Vogue.it, a Client, a Glass, a Metal, az Ozon, a Vanity Fair, a Schön, a Fiasco, a Vanidad, a Posh, a Kult, a West East és az Edel Weiss magazinokkal való kollaborációja során. Munkái Wyclef Jean, Dita Von Teese és a Milan Football Club videóiban is megtekinthetők.

ARIANA CATTARIN (MUA, beauty consultant/ sminkes, szépség tanácsadó) After graduating in London, Ariana moved to New York, focusing on personal projects and building a solid career in the fashion industry.

14

beautiful yet strong heroines of the present.

Working with names such as Marie Claire, Cosmopolitan, Elle, El Pais, GQ, InStyle, Vogue, Interview, i-D, Louis Vuitton, FURLA, Dolce&Gabbana and Gucci he sure has a place in the industry.

DENNISSON BERTRAM (photographer, director/fotós, filmrendező) Denisson’s work speaks to the stillness of beauty, the effortlessness of the present, and the vibrance and creativity of the here and now. The women of his work are classically

YUJI WATANABE (photographer/fotós) Yuji Watanabe is a photographer based in Paris and Tokyo. His photography displays illusionistic world where dreams and reality mix.

Working internationally, travelling around, he is always looking for a new perspective of life. He has done covers and editorials for magazines like Harper’s Bazaar, Reflex Homme, Schön and Fucking Young.

16/1

S

Budapest, Andrássy út 13.

MOM Park, Alkotás út 53.

A főként Párizsban és Tokióban dolgozó Yuji fotóival az álom és valóság összemosódását boncolgatja egy illuzórikus világban. Többek közt a Harper’s Bazaar, a Reflex Homme, a Schön és a Fucking Young magazinok címlapjain és editorialjaiban találkozhatunk fotóival.

studying at MOME. He loves working with creative people all around. He always gets great, new energy which is flowing in a different way everytime, so it keeps him inspired and makes him create something completely new. Working with Vogue, Chanel, Glamour, Philosophy Magazine and Elysian he already has a lot of experience in the fashion industry.

stylistként – a divatfotózás maradt, mert ezen a területen tudja leginkább kifejezésre juttatni esztétikum-központú, ugyanakkor merész és előremutató stílusát.

A 22 éves Dávid jelenleg a MOME fotográfia szakán tanul. Bárhol is van, szeret kreatív emberekkel dolgozni, amelyek révén mindig más-más energiák szabadulnak fel.

Ez az, ami inspirálja és segíti abban, hogy mindig valami újat, formabontót alkosson.

Eddig olyan alkotókkal, divatorgánumokkal kollaborált, mint a Vogue, a Glamour, a Philosophy Magazine, a Chanel és az Elysian, így fiatal kora ellenére igen sok tapasztalattal bír a szakmában.

JÁCINT HALÁSZ (photographer/fotós) The visual artist’s main interests are fashion and portrait photography but he is always open to experimenting and transgressing genre limits. For him, art history is an inexhaustible source of inspiration, but he also likes rambling in the city, looking for the undiscovered aesthetics in the moments of everyday life and capturing the new behind what is familiar. The main characteristics of his visual world are minimalism, geometry, purity and pursuit for perfection. Some of his favorite works include the Alma Abonyi campaign and his editorial in Treats! Magazine.

YULIYA OLEKSENKO (stylist) The London-based freelance fashion stylist studied foundation and advanced Editorial Fashion Styling at London College Of Style. Among others, she has been featured in Boys by Girls, Streets, Schön, Elegant and Icon magazines, taking her inspiration from travel, cultures with modern look. She uses high-end designer’s clothing along with young upcoming talents women’s and menswear.

Az angolok fővárosában élő szabadúszó stylist editorial fashion stylingot tanult a London College Of Style-ban. Anyagai többek közt a Boys by Girls, a Streets, a Schön, az Elegant és az Icon magazinokban jelentek meg. Yuliya az utazásból és a modern kultúrákból merít inspirációt, feltörekvő és high end tervezők kreációit egyaránt felhasználva.

DÁVID AJKAI (photographer/fotós) Dávid is a 22-year-old photographer, currently

16

HAJNALKA BOGNÁR (stylist-designer/ stylist-tervező) Hajnalka studied fashion design, but also worked as an image-, costume- and set designer, in addition to teaching the next generation of stylists. For years she’s been part of Oleg Borisuk’s team, creating photo shoots for countless brands and magazines.

Her references show many ads, videos, TV and theater productions. Still, her favorite field as a polihistor stylist - is fashion photography, in which she can express her a daring and progressive style, focusing on aesthetics.

Jácint legfőbb érdeklődési köre a divatés portréfotó, de mindig is nyitott volt a kísérletezésre és szigorú műfaji szabályok megszegésére. Legfőbb inspirációja a klasszikus képzőművészet, de a városi mindennapokban is felfedezi az esztétikumot, és igyekszik megszokottból valami újat kreálni. Fotóinak legfőbb jellegzetessége a minimalista meghatározottság, a geometrikus jelleg, a letisztultság és a tökéletességre való törekvés. Kedvenc munkái közt szerepel az Alma Abonyi számára készített kampánya és a Treats! Magazine-ban megjelent editorialja.

Hajni divattervező szakon végzett, de dolgozott arculat-, jelmez-, és díszlettervezőként is, illetve tanárként folyamatosan képzi a jövő stylist generációját. Évek óta Oleg Borisuk csapatát erősíti, akivel számos divatmárkának és magazinnak készítettek fotósorozatokat, de referenciái között rengeteg reklámfilmet, videoklipet, tévés és színházi produkciót is találunk. Kedvenc terepe azonban – polihisztor

16/1

PS

17

high fashion international circulation. Oleg‘s unique style is visible in all his work, whether an editorial or a striking portrait collection.

Oleg fiatalon divattervező szeretett volna lenni, de az utolsó pillanatban mégis a divatfotózás mellett döntött. A posztszovjet légkör azonban nem kedvezett művészi törekvéseinek, így menedzsere tanácsára Budapestre költözött, ahol egyedülálló vizuális látásmódjának köszönhetően bekerült a high fashion vérkeringésébe. Különleges stílusát szinte minden anyaga közvetíti, legyen szó egy letisztult editorialról vagy egy meghökkentő, többrétegű portrésorozatról.

RICHÁRD KOVÁCS (photographer/fotós) Richard Kovacs is probably the youngest prodigy of the Hungarian photographers’ new generation. He started taking pictures at the age of 12 and since then he has got several editorials and campaigns under his belt. He moved

REA FARKAS (casting director) Rea is an international model scout and casting manager who also worked as a booker at Elite Model Management Milano previously.

Currently she is working with top modelling agencies from around the world, casting mod-

to London last September where he is studying Photography at London College of Fashion and assisting the iconic Mert & Marcus.

els for international magazines and clients.

Furthermore, Rea is co-founder of wednesdaystore.com the online platform selling cool, ‘not lazy but minimal’ designers. Rea was casting the models of our current issue Equality, with an eye on what this issue wants to represent.

Kovács Richárd az új fotós generáció valószínűleg legfiatalabb tagja. 12 éves korában lett a műfaj megszállotja, és azóta számos editorialt és divatkampányt jegyez.

A közelmúltban Londonba költözött, ahol a London College of Fashion fotográfia szakán tanul, mellette a világhírű Mert & Marcus-nak asszisztál.

OLEG BORISUK (fashion photographer/ divatfotós) Oleg initially wanted to become a fashion designer, but in the last minute he chose fashion photography on the university application form. However, the post-Soviet atmosphere in Kiev was not favourable for artistic endeavours, so Oleg‘s manager suggested making Budapest his new home. Thanks to the rare visual perspective of his work Oleg is now in

18

ESZTER BOLDOV (editorial director) Eszter is an international model at VM and Elite Model Management, and the editor of philosophy-magazine.com. She also cofounded wednesdaystore.com, which sells clothes and accessories of Hungarian brands.

Eszter was contributing to our current issue as an editorial director, using her international fashion connections and her unique vision to fashion photography. She is based in London at the moment.

Rea nemzetközi model scout és casting manager, aki korábban az Elite Model Management-nél dolgozott Milánóban.

Jelenleg is a világ vezető ügynökségeitől castingolja a modelleket világhíres magazinok és kliensek számára. Ezen kívül a wednesdaystore.com társalapítója. Rea az egyenlőség üzenetét szem előtt tartva bookolt modelleket legújabb számunkhoz.

Eszter a VM, illetve az Elite Model Management modellje, emellett a philosophy-magazine.com szerkesztője. A világ divatfővárosai között ingázva vált társalapítójává a wednesdaystore. com-nak, amely egy magyar divattervezők munkáit értékesítő designer webshop. Eszter mint editorial director működött közre aktuális számunknál, nemzetközi kapcsolatait és izgalmas látásmódját felhasználva. Jelenleg Londonban él és a dolgozik.

16/1

PS

19

The Swedish photographer-stylist duo, Peter Farago and Ingela Klemetz-Farago started undertaking a huge project: they rived away the creations of Chanel from the Parisian chic and did not stop till the Scandinavian and Baltic countries. The project continued last year with a second part, and the location is no other than Middle-Europe. There is an upcoming exhibition presenting their photos at the Ludwig Museum of Contemporary Art. The artists have already visited Budapest in April – this time we had the chance to talk to them about Women in Chanel.

Model Andreea Diaconu

According to the artists, this project was like giving birth to a child.

Nothing was complicated because all they could feel is the flow.

And the work was even better, knowing they shoot for a fashion house, which has been defining women’s way of dressing for decades.

As Ingela said, the first meeting with Chanel’s creations also had a huge impact on their work; the moment when they touched the brand’s characteristic materials, the exclusive mixture of feathers, laces and high techniques. This kind of diversity, timeless elegance and the encounter of tradition and modernity were their main inspiration.

The famous models posed in places like a studio, a university’s atelier and the isolated desert – in haute couture, from the bottom to the top.

“All pictures lead us into a different world, because we would like our works to be relevant decades later, just like Chanel’s legacy” - said Peter. He added, they definitely saw much potential in the region’s fashion scene, he emphasised our talented models and the up-andcoming vibe that has been flowing here lately.

The Women in Chanel exhibition will open on the 8 th of July 2016, at the Ludwig Museum of Contemporary Arts. There will be around 90 photos on view, the Central-European line will be completed with the pictures made in the north – the aim is to show the differences and similarities between the regions. The artists used Chanel clothes from the 1920’s up to the pieces of the latest collection, so it will be an exciting time travel, too. The photo book of Women in Chanel will be available in the museum shop and the project’s whole profit is going to the foundation of Save The Children.

PHOTOGRAPHY & STYLING PETER FARAGO & INGELA KLEMETZ-FARAGO ALL CLOTHES CHANEL

PS

„Én kezdetben a zeneiparban dolgoztam, de az már eléggé fárasztó volt, így jól jött, hogy Peter megkeresett egy stylist munkával – ő akkor egy divatfotós mellett volt asszisztens” - kezdte a beszélgetést Ingela. „Ekkor kezdődött a közös munkánk, ezt követően pedig a Chanel is felkért minket. A számukra készített editorial remekül sikerült, így adódott az ötlet, hogy egy egész könyvnyi Chanel-anyagot készítsünk.

Megtisztelő volt, hogy egy tekintélyes divatház történelmében és filozófiájában merülhettünk el” – vette át a szót Peter. Első kiadványuk, a Northern Women in Chanel a skandináv és Balti országok legismertebb modelljeit mutatta be hazájuk jellegzetes tájain; többek között Helena Christensen és Freja Beha Erichsen is részt vett a projektben.

Az északi térségben folytatott divatmisszió után a páros Közép-Európa felé vette az irányt. Peter ugyanis Magyarországon született - és élt 6 éves koráig -, így adta magát, hogy ez legyen a következő állomás.

A fotós-stylist duó különös hangsúly fektet a modellekre: „Axente Vanessa, Palvin Barbara vagy éppen Anja Rubik nagyon magasra tört az utóbbi években. Ez nem csoda, hiszen természetesen nőiesek, kedvesek és helyén van az önbecsülésük. A fotózásokon is ízig-vérig profiként viselkedtek.”

A projekt az alkotók szerint olyan volt, mint életet adni egy gyereknek.

Kicsit sem volt bonyolult, mert hatalmába kerítette őket a flow-állapot. Mindez pedig csak fokozódott, tudván, hogy az a divatház nyújt erre lehetőséget, amely évtizedek óta befolyásolja a nők öltözködését.

Ingela elmondta, hogy az a pillanat is nagy hatással volt rájuk, amikor először találkoztak a Chanel darabokkal, és testközelből tapasztalták meg a jellegzetes anyagok, tollak, csipkék és high-tech kivitelezések exkluzív mixtúráját. Ez a diverzitás, valamint a tradíciók és modern megoldások találkozásából született időtlen elegancia inspirálta őket a fotók koncepciójának kialakításakor is. A világhírű modellek stúdióban, egyetemi műteremben és a kietlen pusztán is pózoltak – tetőtől talpig haute couture-ben. „Mindegyik kép egy másik világba vezeti a szemlélőt, aminek persze az is a célja, hogy - akárcsak a Chanel öröksége a mi munkák is releváns legyen még évtizedek távlatában is” – avatott be minket Peter. Hozzátette, abszolút látnak fantáziát a térség divatszcénájában; kiemelte tehetséges modelljeinket és azt az up-and-coming vibe-ot, ami mostanában e régióból árad.

Peter Farago és Ingela Klemetz-Farago Women in Chanel című kiállítását július 8-ától tekinthetjük meg a Ludwig Múzeumban. Nagyjából 90 képpel készülnek, a közép-európai vonalat pedig a skandináv fotókkal is kiegészítik - céljuk, hogy bemutassák a tájegységek közti különbségeket és hasonlóságokat. A művészek az 1920-as évektől kezdve az aktuális szezonig válogattak a Chanel-kreációk közt, így a tárlat egy izgalmas időutazás is lesz egyben. Akárcsak első alkalommal, most is készült könyvváltozat, amit a múzeum könyvesboltjában lehet majd vásárolni. A projekt teljes bevétele a Save The Children alapítványhoz kerül.

21

TEXT BLANKA KOVÁCS

“In the e beginning I was working in the music industry, but I got tired of it, so I started working with Peter, when he needed a stylist; this time he was an assistant next to a fashion photographer” – said Ingela.

“That’s when we started together. A little later Chanel asked us to make an editorial for them. It’s been highly appreciated, so we started working on a whole book. It was an honour to dive into the history and philosophy of such a prestigious fashion house” – continued Peter.

Their first book, called Northern Women in Chanel presents the most famous models of the Scandinavian and Baltic region; among others, Helena Christensen and Freja Beha Erichsen took part in the project.

After their fashion mission in the north, the couple set their sights on Central Europe. As Peter was born and raised in Hungary until the age of six, it was natural for him to choose this part as the project’s second chapter. The photographer-stylist duo tend to focus on the models: “Vanessa Axente, Barbara Plavin and Anja Rubik are very high on the list of fashion models. They’re kind, they know how to be naturally feminine and have self-respect. They acted very professionally on the shootings, too.”

2011-ben a svéd fotós-stylist duó, Peter Farago és Ingela Klemetz-Farago nagy fába vágta fejszéjét: kiragadták a Chanel divatház ruhakölteményeit a párizsi sikkből és meg sem álltak velük a skandináv és Balti országokig. A projektet tavaly folytatták, a második felvonás helyszíne pedig nem más lett, mint Közép-Európa. A fotókból júliusban nyílik nagyszabású kiállítás a Ludwig Múzeumban, a svéd művészek viszont már áprilisban Budapestre látogattak, és beszámoltak nekünk a Women in Chanel kezdeményezésről.

Model Eniko Mihalik

Model Vanessa Axente

Model Vanessa Axente

Model Barbara Palvin

TEXT BLANKA KOVÁCS

On the

Doorstep of

We’ve been witnessing the power struggle between art and economics for years, but there was no such cry for help from the participants of the cat and mouse game as recently, four world famous fashion designers at prominent brands have left their creative director positions one after another. In the age of fast fashion, designers work under an increasing pressure, they have to show more from season to season in order for the current collection to be successful, and it makes them burn out rapidly. But is it really worth envisioning the crisis of the fashion industry, or is it just another 21st century „necessary evil” that the circle of fashion scene will eventually adjust to?

30

Évek óta figyelhetjük a művészeti és a gazdasági szempontok divatiparban történő egymásnak feszülését, akkora segélykiáltás azonban még nem érkezett a macska-egér harc résztvevőitől, minthogy az utóbbi időben egymás után négy világhírű divattervező is elhagyta egy-egy prominens márkának a kreatív igazgatói posztját. A designereken a fast fashion korában egyre nagyobb a nyomás, szezonról szezonra többet kell felmutatniuk ahhoz, hogy sikeresnek nevezhessék az aktuális kollekciót, ettől pedig kiéghetnek.

De valóban érdemes emiatt a iparág válsághelyzetét vizionálni, vagy ez is csak egy 21. századi „szükséges rossz”, amihez majd szép lassan igazodik a divatvilág körforgása?

16/1

a New Era T

Model Boglárka Sáfrán / VM Model | Sunglasses Napsvgar

Photo Máté Gregus / Fashion Week Budapest / BigBag PR

HE NEWS OF ALEXANDER WAND leaving as Balenciaga’s creative director was bolt from the blue, and then soon it was revealed that Alber Elbaz was leaving Lanvin while Raf Simon resigned from Christian Dior voluntarily. After this, we took the news with indifference, that the gossip we keep hearing since January is also true: Hedi Slimane isn’t staying at Saint Laurent either. What all these cases have in common is that we’re talking about prestigious, 20 th-century fashion houses that are intended to carry on the intellectual heritage of the founding designer. The eponymous designers ruled the workshops they established, dedicated their entire life to create their own world that they interpreted on the language of fashion by various codes and style notes. The discharge of the 21 st-century „successors” shed light on the fact that in this accelerated society this kind of empire building is not feasible under the current circumstances.

EGY ÚJ ÉR A K ÜS Z ÖB É N

D

ERÜLT ÉGBŐL VILLÁMCSAPÁSKÉNT sújtott le a hír nyáron, miszerint Alexander Wang távozik a Balenciaga éléről, majd nem sokkal később az is kiderült, hogy Alber Elbazt elküldték a Lanvintől, Raf Simons pedig önként otthagyja a Christian Diort. Ezek után már szinte közönyösen fogadtuk a hírt, hogy az is igaz, amit idén január óta pletykálnak: Hedi Slimane-nek sincs maradása a Saint Laurent-nál. Mindegyik esetben közös vonás, hogy nagynevű, 20. századi divatházról beszélünk, amely az alapító designer szellemi örökségét hivatott továbbvinni. A névadó tervezők évtizedekig uralták az általuk létrehozott műhelyt, az egész életüket annak szentelték, hogy egy saját világot hozzanak létre, amelyeket különböző kódokkal és stílusjegyekkel tolmácsoltak az öltözködés nyelvén. A 21. századi „örökösök” menesztése azonban rávilágított arra, hogy ebben a felgyorsult társadalomban ez a fajta birodalomépítés a jelenlegi keretek közt aligha kivitelezhető.

The first big obstacle is the issue of the above-mentioned accelerated society: while predecessors presented collections mainly based on seasons, these days, big luxury companies are expected to bring out six collections a year.

Az első nagy akadály a fentebb említett felgyorsult társadalom problémája: amíg az elődök javarészt az évszakokhoz igazodva mutattak be új kollekciókat, manapság az az elvárás, hogy egy nagy luxuscég évi hat kollekcióval rukkoljon elő.

The calendar of a designer therefore looks something like this: January: haute couture; March: ready-to-wear; May: resort, i.e. a collection made for „vacations”; July: haute couture again; September: ready-to-wear again; November: resort again – and the separately organized men’s fashion weeks are not even included.

A designerek naptára tehát valahogy így néz ki: január: haute couture; március: ready-to-wear; május: resort, azaz „vakációra” szánt kollekció; július: ismét haute couture; szeptember: ismét ready-to-wear; november: ismét resort – és ebbe a külön megrendezett férfi divathetek még nincsenek is beleszámolva.

This means around fifty outfits every two months, in which both the fancy gowns for The Oscars and the everyday attire are represented.

It’s shocking to even think about the fact that the responsibility of all this is in the hands of one person, who’s expected to be a good leader to all the other designers, to maintain the standard of the fashion house with his artistic sense, while paying attention that the upcoming collection outperforms the sales of previous ones, like some sort of a modern Midas, of course in a way that it satisfies the needs of the fixed clientele. In addition to this, as a senior designer, there’s hardly any time for pure creation, since day after day they need to comply with directorial duties, such as press releases, or meetings due in any of the world’s big cities.

PS

Ez kéthavonta körülbelül ötven szettet jelent, amelyeknél egymást váltják az Oscar-díjátadóra szánt pazar ruhaköltemények és a mindennapos viseletek. Belegondolni is sokkoló, hogy mindennek a felelőssége egyetlen ember kezében fut össze, akitől alapelvárás, hogy jó vezetője legyen a többi tervezőnek, hogy művészeti érzékével sikerüljön megtartania a divatház színvonalát, miközben még figyeljen arra is, hogy egyfajta modern Midasként a készülő kollekció túlszárnyalja az előzőek eladási mutatóit, de persze úgy, hogy az állandó kliensek igényeit is kielégíti. Ehhez pedig hozzáadódik még az is, hogy vezető tervezőként a színtiszta alkotásra alig jut idő, hiszen nap mint nap eleget kell tenni az olyan igazgatói kötelességeinek, mint a sajtótájékoztatókon vagy a világ bármely nagyvárosában esedékes tárgyalásokon való részvétel.

31

According to Daniel Marks, the founder of The Communications Store PR agency, this is not a matter of creativity and business; we approach the whole phenomenon from the wrong direction, because with a good CEO, these kinds of obstacles can be tackled even by fashion designers.

Suzy Menkes, journalist at the Vogue and personal good friend of Raf Simons, doesn’t see this situation so positively. In her review, Why Fashion is Crashing, she openly communicates that too much is expected from the sensitive, emotional, artist-spirited designers.

It may seem banal to approach an issue in the centre of which is a multi-billion dollar industry that’s the key driver of the creative industry, on such an emotional level, but the future of the fashion scene depends on keeping up with the accelerated fashion industry, without burning the artists out.

Raf Simon and Hedi Slimane became designers when the role of the designers was entirely different: the designers’ haze adapted by Maison Martin Margiela was standard at the time, the clothes spoke for people, the collections reflected real resolutions, opinions and ideologies, not giving a damn about trends, wearability, and the audience was amused by these creations and wore them only at certain occasions. High fashion was differentiated from high street - the milieu of premium brands, and fast fashion, the clothes that anyone could afford. It’s unfortunate that all this changed right when these two people reached the height of their careers, then got promoted as creative directors of a legendary fashion house.

In the time of the since degenerated fast fashion, the Internet, as well as the growing economic race, there was no place left for the inherent, associative creation, since serving the hashtag- and filter-centric opinion leaders and the fashion sensitive upper-middle class possessing a sky high stimulus threshold became the main priority – at least at the brands owned by the huge holding companies in question for sure.

Upon writing this article, what’s known about Slimane’s resignation is that he couldn’t come to an agreement with Kering (the owner of Saint Laurent) at the time of his contract renewal, while we knew right from the moment of his farewell that Raf Simons resigned, because he’d like to focus more on his own brand and his private life. With the independent brand under his name, maybe he can achieve this balance.

The case of Alber Elbaz is a little different. He was the creative director of Lanvin for 14 years, he established the 21 st century basis of the oldest French fashion house, he formed a new creative team with freshly discovered talents, and although the brand was never surrounded by media hype, he established a loyal and eminent client base. Sales, however, slowed down, and this was just enough for the brand owner Harmonie S.A. to let him go. Elbaz wished all the best to the company in his parting announcement, and he said he hopes that they find the business model that would steer the brand’s future in the right direction. It’s almost ridiculous that after such a great career, the designer had to feel like his last words need to cover dry financial matters. Although the above quoted Daniel Marks doesn’t share the general sorry formed about the artistic sensitivity of fashion designers, he even told The Guardian that he hopes, Alber will rather take a year off.

32

16/1

Daniel Marks, a The Communications Store PR ügynökség alapítója szerint ez nem kreativitás és biznisz kérdése; az egész jelenséget rossz irányból közelítjük meg, ugyanis egy jó vezérigazgatóval az efféle akadályok még a divattervezők számára is átugorhatók. Suzy Menkes, a Vogue újságírója és Raf Simons személyes jó barátja azonban nem látja ennyire pozitívan a helyzetet. Why Fashion is Crashing című véleménycikkében nyíltan közli, hogy túl sokat kérnek számon az érzékeny, érzelmes, művészlelkű designereken.

Talán banálisnak tűnhet ennyire emocionális szinten megközelíteni egy olyan kérdéskört, amelynek centrumában egy több milliárd dolláros iparág áll, a kreatív szektor egyik húzóága, de itt most tényleg azon áll vagy bukik a divatvilág jövője, hogy képtelenség lépést tartani a felgyorsult divatiparral anélkül, hogy az ne égetné ki a művészeket.

Raf Simons és Hedi Slimane abban a korban lett tervező, amikor még teljesen más szerep jutott egy designernek: a Maison Martin Margiela által meghonosított divattervezői homály általános volt akkoriban, a ruhák beszéltek az emberek helyett, a kollekciók valós állásfoglalásokat, véleményeket és világnézeteket tükröztek, fittyet hányva a trendekre és a hordhatóságra, a közönség pedig csodálta ezeket a kreációkat és csak bizonyos esetekben viselte őket. Elkülönült a high fashion, azaz a tervezői divat, a high street, vagyis a prémium márkák közege, illetve a fast fashion, azaz a ruhák, amelyeket bárki megengedhet magának. Szerencsétlen helyzet, hogy mindez pont akkor változott meg, amikor ők ketten karrierjük csúcspontjához értek, majd megkapták egy legendás divatház kreatív igazgatói posztját.

Photo Máté Gregus / Fashion Week Budapest / BigBag PR | Model Zsuzsa Vagner / VM Model Dress ANDA

Az azóta elfajult fast fashion, az internet, valamint az egyre növekvő gazdasági verseny idején nem maradt helye a belülről fakadó, asszociatív alkotásnak, hiszen hashtagekben és filterekben gondolkodó véleményvezérek és az ingerküszöbüket az egekben tartó divatérzékeny felső középosztály kiszolgálása lett mára az elsődleges cél – legalábbis a szóban forgó, mamutvállalatok által birtokolt márkáknál biztosan.

PS

Jelen cikk írásakor Slimane távozásáról csak annyi volt ismeretes, hogy a Saint Laurent tulajdonosával, a Keringgel nem sikerült megegyeznie szerződésújításkor, Raf Simons-ról viszont már a búcsú pillanatától kezdve tudott, hogy elsősorban azért mondott le, mert szeretne jobban a saját márkájára és a magánéletére koncentrálni. A nevével fémjelzett független branddel talán ez a balansz még sikerülhet is neki.

Alber Elbaz esete kicsit más. Ő 14 évig volt a Lanvin élén, megteremtette a legrégibb francia divatház 21. századi alapjait, új alkotócsapatot hozott létre megannyi, frissen felfedezett tehetséggel, és bár a márkát sosem övezte médiafelhajtás, hűséges és előkelő vevőkört sikerült kialakítania. Az eladások azonban lassultak, ez pedig elég volt a márkát birtokló Harmonie S.A.-nek ahhoz, hogy elbocsássák őt. Elbaz a búcsúközleményében a legjobbakat kívánta a cégnek, és azt mondta, hogy reméli, megtalálják azt az üzleti modellt, amely helyes irányba tereli a márka jövőjét. Szinte nevetséges, hogy egy ekkora karriert befutott tervezőnek utolsó szó jogán azt kellene éreznie, hogy száraz pénzügyi kérdésekre kell kitérnie. Habár a fentebb idézett Daniel Marks nem osztja a divattervezők művészi érzékenységével kapcsolatban kialakult aggodalmakat, ő maga is azt mondta a The Guardiannek, hogy reméli, Alber most inkább kivesz egy év szabadságot.

A kakukktojás a tervezőnégyes közt egyértelműen Alexander Wang.

33

The odd one out of the four designers is clearly Alexander Wang. He’s significantly younger, he socialized and started designing in a different era, and he started off brand building a priori by putting the emphasis on social media right away, addressing the youth that’s always online.

After each show, he runs through the runway, there’s no hiding of any kind, he gives his face to anything that’s his – how far is this from the Raf Simons, who in the Dior And I documentary, was for minutes trying to reach a compromise not to have his photos in the newspapers after his debut show? No, in Wang’s case, it wasn’t about the ghosts of old days, but that his sporty and gothic world wasn’t compatible with the Balenciaga-heritage, which left a mark on the profit as well.

Ő lényegesen fiatalabb, más korban szocializálódott és kezdett tervezni, és már eleve úgy indult neki a brandépítésnek, hogy rögtön a közösségi médiára helyezte a hangsúlyt, megszólítva ezzel az interneten mindig elérhető fiatalokat. Minden show után végigfut a kifutón, nála már semmiféle rejtőzködésről nincs szó, az arcát adja bármihez, ami az övé – hol van ez már attól a Raf Simonstól, aki a Dior And I című dokumentumfilmben percekig próbált kompromisszumra jutni az ügyben, hogy a debütáló show-ja után ne kerüljön be róla fotó az újságokba? Nem, Wang esetében a régi korok szelleméről már nincs szó, csupán arról, hogy az ő sportos és gótikus világa nem fért össze a Balenciaga-örökséggel, ez pedig a profitra is rányomta a bélyegét.

Despite the drastic layoffs, it’s unnecessary to consider the prevailing chaos a crisis. As always, things will find their right path, and it seems to resolve itself similarly this time around as well.

A drasztikus távozások ellenére azonban felesleges válsághelyzetnek titulálni a jelenleg uralkodó káoszt. Már csak azért is, mert a dolog kezdi megtalálni a helyes medrét és egyre inkább megoldódni látszik.

Because the brand’s announced that it’ll only present two collections a year from now on, and the products showcased will be one by one available for purchase right away. Because of this, of course the trend of the shows will also change, since so far, we got used to seeing the Fall/Winter collections in the Spring and the Spring/Summer collections in the Fall. In the long run this will remedy on multiple levels both the moral and strategical issues designers had to deal with these days, although it was initated primarily so that the luxury industry can deceive fast fashion brands that replicate every last bit of the trends seen on the runways during the six-month waiting time, and to comply with the increasingly radical consumption habits. It will obviously have its drawbacks and pitfalls, starting with the fact that without the sixmonth shift, it’ll be impossible to assess supply initially, and they have to manufacture a certain amount ahead, but still this seems to be the smartest solution that could arise in such a tense situation.

Neither do luxury companies controlling these brands argue with the fact that this could work on the long-run – since would it be a coincidence that the vacant creative director positions in questions at Balenciaga and Saint Laurent were filled with such young designers, who fully support the initiative? Demna Gvasalia, the successor of Wang won global attention with her own brand, the Vetements, for being among the firsts to follow Burberry’s revolution, even before her debut collection, while the new Saint Laurent director, Anthony Vaccarello welcomed the See Now/Buy Now trend as creative director at Versus Versace together with Donatella Versace. Of course this alone is not enough to appoint someone for such a prestigious position, being an outstanding talent is also essential, but, nonetheless, their up-todate approach was certainly to their advantage in this case.

And although, this change might not present a solution for what’ll happen to the spiritual world of designers, neither to the fact, how

34

És hogy ki menti meg a totális elidegenedésbe rohanó tervezőket? Egyelőre úgy tűnik, a Burberry és kreatív igazgatója, Christopher Bailey, aki egy laza közleménynyel átírt egy több évtizedes hagyományt.

A márka ugyanis bejelentette, hogy ezentúl évente csupán két kollekciót fognak bemutatni, az ott látott termékeket pedig egytől egyig azonnal meg lehet majd vásárolni. Emiatt természetesen a show-k rendje is változni fog, hiszen eddig azt szoktuk meg, hogy tavasszal látható az őszi-téli, ősszel pedig a következő év tavaszi-nyári kollekciója. Habár ez több szinten hosszútávon orvosolhatja azt a mind morális, mind stratégiai problémát, amivel a tervezőknek mostanában meg kell küzdenie, ezt elsősorban azért találták ki, hogy a luxusipar kijátssza a fast fashion márkákat, akik a fél éves várakozás alatt minden bőrt lerántatnak a kifutón látott trendekről, illetve, hogy eleget tegyenek az egyre radikálisabb fogyasztási szokásoknak. Nyilvánvalóan meglesznek a maga hátulütői és buktatói ennek, kezdve azzal, hogy a hat hónapos eltolódás hiányában eleinte nem lehet majd felmérni a keresletet, és előre le kell gyártani egy bizonyos mennyiséget, de még így is ez tűnik a legokosabb megoldásnak, ami egy ennyire feszült helyzetben születhet.

Azzal, hogy ez hosszútávon is beválhat, valószínűleg a márkákat birtokló luxuscégek sem vitatkoznak. Hiszen véletlen lenne, hogy a Balenciaga és a Saint Laurent megüresedett posztjaira pont olyan fiatal tervezők kerültek, akik abszolút támogatják ezt a törekvést?

Demna Gvasalia, Wang utódja már a debütáló kollekciója előtt globális figyelmet vívott ki magának azzal, hogy saját márkájával, a Vetementsszel az elsők közt követte a Burberry forradalmát, az új Saint Laurentdirektor, Anthony Vaccarello pedig a Versus Versace kreatív igazgatójaként Donatella Versacéval karöltve üdvözölte házuk táján a See Now/Buy Now-trendet. Persze, ez önmagában még nem elég ok arra, hogy valakit ilyen tekintélyes pozícióra nevezzenek ki, kell hozzá a kiemelkedő tehetség is, de mindenképpen pozitívum volt esetükben ez az up-to-date szemléletmód. És bár jóllehet, ez a váltás még nem nyújt megoldást arra, hogy mi lesz

16/1

Photo Máté Gregus / Fashion Week Budapest / BigBag PR | Model Lívia Pillmann / Face Model Management | Sunglasses Dori Tomcsanyi

And who will save the designers rushing into total alienation? So far, it seems like it’ll be Christopher Bailey, creative director of Burberry, who rewrote the decades old tradition with a casual announcement.

could designers get to create as if they lived in an ivory tower, but yet, this seems to be the most devious achievement that cherishes the aptness of the modern techniques, while undermining its drawbacks.

Now that real luxury goods will be immediately available, high fashion will perhaps regain its royal title lost a few years ago. This can be sufficient in itself to establish a personal- and brand cult that lays on modern basis, with which, who knows, even shy designers could perhaps agree. The fashion industry was shaken fundamentally, hence, at its redesign, anything can happen. Wang, Elbaz, Simons and Slimane might have fallen during this battle, but they certainly didn’t lose the war, since the fashion scene has realized the global issue that made them leave these companies, and came to their rescue immediately.

Therefore, there’s no need to envision crisis, and it’d be a waste of time to mourn the old system, as there’s a fashion revolution happening right in front of our eyes, than which there was hardly anything more exciting happening over the past decades.

PS

a divattervezők lelkivilágával, és arra sem, hogy a mai világban miképpen lehetne elefántcsonttoronyba visszavonulva alkotni, mégis évek óta ez tűnik a legfondorlatosabb vívmánynak, ami úgy melengeti keblén a modern technika adottságait, hogy közben aláássa a hátulütőit.

Most, hogy már a valódi luxuscikkek is elérhetőek lesznek azonnal, a high fashion talán visszanyeri azt az uralkodó szerepet, amit néhány éve elvesztett. Ez pedig önmagában elég lehet egy modern alapokon nyugvó személyi és brandkultusz kialakulásának, amivel, ki tudja, talán még a visszahúzódóbb divattervezők is kiegyezhetnek. A divatipar alapjaiban rengett meg, így az újratervezésnél szinte bármi lehetséges.

Wang, Elbaz, Simons és Slimane ebben a csatában talán hagyták magukat legyőzni, háborút azonban korántsem vesztettek, a divatvilág ugyanis felismerte a távozásuk mögött húzódó globális problémát és rögvest a segítségükre sietett. Nem kell tehát válságot vizionálni, és kár is azzal tölteni az időt, hogy a régi rendszert siratjuk, hiszen éppen a szemünk előtt zajlik egy olyan divatforradalom, aminél izgalmasabb dolog az elmúlt évtizedekben aligha történt.

35

I S TRONGLY

“Perfect makeup, zero undereye circles, eternal happiness – in this regard, I don’t believe even those people I follow” – professes Lilu, the hostess of the charity fashion night of the Tolerance suits you campaign, organized by PS Magazin and the National Association of Rare and Congenital Disorders this March. How can one use publicity for good, how much higher are the expectations female TV presenters face compared to men regarding appearance, and what’s the secret of self acceptance? We discussed all this among many other things.

INTERVIEW

PHOTOGRAPHY MARK VISZLAY

TEXT ÁGNES JÓNÁS

BELIEVE IN WITH LILU

„Tökéletes smink, karikák nélküli szemek, örök jókedv – én ezt még azoknak sem hiszem el, akiket követek” – vallja Lilu, aki márciusban szerepet vállalt a PS Magazin és a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel élők Országos Szövetsége által szervezett Jól áll neked a tolerancia! nevű kampány társadalmi célú divatestjén. Miként lehet a nyilvánosságot jó célra használni, mennyivel több külcsínt illető elvárás ér egy női műsorvezetőt, mint egy férfit, és mi az önelfogadás titka? Liluval többek közt ezekről is beszélgettünk.

HONESTY

„E L K Ö T E L E Z E T T E N HIS Z E K A Z Ő S Z IN T E SE GB E N.” – IN T E R JÚ L IL U VA L

36

16/1

ou’re a mother, your career progresses in a rapid pace, you’ve got more and more shows recently, you’re fashion blogging and constantly on the go. The question’s simple: what’s your secret?

It’s a big luxury and I’m very lucky that I can do what I love.

I’m inherently a very passionate person, one who approaches every task with great enthusiasm.

In one of your interviews you said that you never actually wanted to become a celebrity. You became one, but many could have noticed that you act relaxed and sociable, and you’re always smiling.

What does fame mean to you?

The aim of my TV career wasn’t to be featured in magazines, but to feel it again and again: I’m able to create something. Fame to me is not about appearing on magazine covers, I don’t go to parties, I don’t give interviews only to make my name stay in the loop, I don’t talk about my private life, neither do I put my children on public display; I avoid attention. I was a relatively introvert kid – I’ve never recited on school ceremonies, I wasn’t the theatrical type, and I especially tried to avoid any „show yourslef” situations. I was interested in having a lot of books and in finishing law school. I considered the Z+ (TV show) period simply as a great fun and as an opportunity to earn some pocket money; the stakes weren’t really high. Things really took off when I started working at RTL Klub (commercial television), I definitely fell in love with television at that time.

Do you remember, what exactly made your heart skip a beat?

The first live show of Való Világ (reality show). It was completely different compared to what I’d been doing at the music channel previously. Back then I didn’t even know, what’s the difference between commercial and public television, I didn’t know anyone, I didn’t care for famous people either – the whole thing fell outside the scope of my interest.

The first day of the voting show was hosted by András Stohl, but the editor in chief put me up for the second day. I had to learn a 180-pagelong broadcast script overnight. I was cramming until the morning, but to be honest, I didn’t even know, on which planet I was. When I learned that there will be no teleprompter, I panicked. I realized there’s no room for error, that we’re talking about a show that’s viewed nationwide.

Suddenly, the stakes were unbelievably high and there was no way back.

Three hours before the broadcast I was literally sick, I trembled. The headline came, then the countdown from ten, and I just stood there with my monitor earphone, frozen. Despite people screaming into my ears, I couldn’t move one bit. Finally, the assistant pushed me onto the stage by force. I was standing there in dead silence, then suddenly the ice broke and I began to welcome the audience in a mouse voice. I was getting the hang of it, and I started to feel that I can do this. The show was over – I burst out in tears. The crew stood up and applauded me.

From this day on, I call myself a TV presenter; live shows are what make my blood really rushing.

38

C

saládanya vagy, karriered rohamtempóban halad előre, az utóbbi években egyre több műsort kaptál, divatbloggerkedsz, folyamatosan pörögsz. A kérdés egyszerű: mi a titkod?

Nagy luxus és szerencse, hogy olyasmit csinálok, amit szeretek. Eleve nagyon szenvedélyes ember vagyok, olyan, aki mély rajongással áll a feladatokhoz.

Egyik interjúdban azt nyilatkoztad, hogy alapvetően sohasem akartál celeb lenni. Az lettél, de az talán sokaknak feltűnt már, hogy allűrmentesen, lazán és közvetlenül viselkedsz, folyton mosolyogsz.

Mit jelent neked az ismertség?

Nem azzal a céllal kezdtem tévézni, hogy benne legyek az újságokban, hanem azért, hogy újra és újra érezhessem: képes vagyok teremteni valamit. Az ismertség számomra nem egyenlő a címlapszerepléssel, nem járok partikra, nem adok interjút csak azért, hogy forogjon a nevem, nem beszélek a magánéletemről és a gyerekemet sem teszem közszemlére, kerülöm a feltűnést. Viszonylag introvertált gyerek voltam – sosem szavaltam iskolai ünnepségeken, nem voltam színjátszó típus, kifejezetten menekültem a „megmutatom magam” jellegű helyzetektől. Az érdekelt, hogy jó sok könyvem legyen, és hogy elvégezzem nappali tagozaton a jogi egyetemet. A Z +-os időszakot csupán jó bulinak és zsebpénzkereseti lehetőségnek tekintettem, nem is volt különösebb tétje. Az RTL Klubhoz kerülésemkor vált élessé a dolog, akkor szerettem bele végérvényesen a televíziózásba.

Emlékszel még, hogy pontosan mi lobbantotta lángra a szívedet?

A Való Világ első élő adása. Merőben volt ez más, mint amit korábban a zenecsatornánál csináltam. Akkoriban azt se tudtam, mi a különbség a kereskedelmi és a közszolgálati tévé között, nem ismertem senkit, nem érdekeltek az ismert emberek sem – az egész teljesen kívül esett az érdeklődési körömön.

A beszavazó show első napja Stohl Andrásé volt, a második napot már nekem szánta az főszerkesztő. Száznyolcvan oldalas adásmenetet kellett megtanulnom egyetlen éjszaka alatt. Reggelig csak magoltam, de bevallom, azt sem tudtam, melyik bolygón vagyok. Amikor megtudtam, hogy nincs súgógép, frászt kaptam. Ekkor fogtam fel, hogy nem lehet hibázni, hogy egy országos nézettségű showról van szó. Hirtelen óriási tétje lett a dolognak és már nem volt visszaút. Adás előtt három órával szó szerint rosszul voltam, reszkettem. Jött a főcím, majd a visszaszámlálás tíztől, én pedig ott álltam befülesezve, lefagyva. Hiába üvöltöttek a fülembe, egy tapodtad sem bírtam mozdulni. Végül az asszisztens lökött be erővel a színpadra. Álltam néma csendben, majd egyszer csak megtört a jég és elkezdtem egérke hangon köszönteni a nézőket. Egyre jobban belejöttem, és kezdtem azt érezni, hogy nekem ez menni fog. Véget ért a forgatás – kitört belőlem a zokogás. A stáb felállt és megtapsolt. Ettől a naptól nevezem magam tévésnek, az élő adások során folyik csak igazán a vérem.

16/1

THE AIM OF MY TV CAREER WASN’T TO BE FEATURED IN MAGAZINES, BUT TO FEEL IT AGAIN AND AGAIN: I’M ABLE TO CREATE SOMETHING. Nem azzal a céllal kezdtem tévézni, hogy benne legyek az újságokban, hanem azért, hogy újra és újra érezhessem: képes vagyok teremteni valamit.

EVERYBODY EXPECTS WOMEN TO BE FLAWLESS ON THE RUNWAYS, AND NOW THERE WAS FINALLY A CHANCE TO GIVE VOICE TO THE IDEA THAT ENCOUNTERING SOMETHING DIFFERENT SHOULDN’T BE A REASON TO GET SHOCKED AT. A kifutókon mindenki hibátlan nőkre számít, most végre lehetőség nyílt hangot adni annak, hogy a másság nem szabad, hogy ok legyen a megütközésre.

The buzzword of the Spring/Summer issue of PS Magazine is EQUALITY. We’re glad to have experienced what’s it like when you firmly stand by an important social matter, since you’ve participated in the Tolerance suits you campaign as the hostess of the campaign’s closing fashion event. Why was it important to you to participate in the project?

Since I thought it was a great idea and an excellent initiative, I thought I’m a good fit for the campaign. The whole thing was built on a strange contradiction: I got to talk with the ambassadors of beauty – model agents, stylists – about ladies working in the model industry who have rare diseases to live with. Everybody expects women to be flawless on the runways, and now there was finally a chance to give voice to the idea that encountering something different shouldn’t be a reason to get shocked at. By using the universal language of fashion, we could talk sincerely about a social phenomenon that’s otherwise avoided. If we were to talk simply about abnormalities, probably the same thing would have happened when someone falls on the street: we’d have passed by.

A PS Magazin tavaszi-nyári számának hívószava az EQUALITY. Örömünkre szolgál, hogy megtapasztalhattuk, milyen, amikor teljes vállszélességgel kiállsz egy fontos társadalmi ügy mellett, hiszen a Jól áll neked a tolerancia nevű kampányban is szerepet vállaltál, te voltál a kampány zárásaként megrendezett divatest háziasszonya.

Miért tartottad fontosnak, hogy részt vegyél ebben a projektben?

Mivel remek ötletnek és kiváló kezdeményezésnek tartottam, úgy gondoltam, helyem van a kampányban. Az egész egy érdekes ellentmondásra épült: a szépség nagyköveteivel – modellügynökkel, stylisttal – beszélgethettem olyan modellszakmában dolgozó hölgyekről, akik ritka betegséggel kénytelenek élni. A kifutókon mindenki hibátlan nőkre számít, most végre lehetőség nyílt hangot adni annak, hogy a másság nem szabad, hogy ok legyen a megütközésre. A divat univerzális nyelvét felhasználva beszélhettünk őszintén egy olyan társadalmi jelenségről, amiről egyébként nem beszélnénk. Ha csak simán elcsevegtünk volna a rendellenességekről, valószínűleg ugyanaz történt volna, mint amikor az utcán elesik valaki: elmentünk volna mellette.

The Tolerance suits you campaign was also about fashion. It’s widelyknown that you’ve opened a menswear store and then a women’s boutique, you run a hair salon, moreover, you’re actively present on many fashion-focused events. Where does your strong attraction to fashion come from?

I’ve been interested in fashion since I was sixteen, by then I owned a complete library of fashion books. The Mario Testino and the Lindbergh album were much appreciated gifts at Christmas, for ten years my big dream was Helmut Newton, and I was willing to travel abroad anytime for a prestigious fashion exhibition. I know the collections and designers of the past ten-twenty years. I also adore cosmetics just as much: there’s no cream, I wouldn’t try. Television is a similar kind of love, but on a different register.

A Jól áll neked a tolerancia kampány a divatról is szólt. Köztudott, hogy férfi ruhaüzletet, később női butikot is nyitottál, fodrászatot is üzemeltetsz, ráadásul több, a divatot fókuszba helyező rendezvényen is aktívan jelen vagy. Honnan ered a divat iránti erős vonzalmad?

A divat tizenhat éves korom óta érdekel, ekkor már komplett divatkönyvtárat tudhattam magaménak. Csúcs ajándéknak számított karácsonykor a Mario Testino- és a Lindbergh-album, a nagy álmom tíz éven keresztül Helmut Newton volt, és egy nívós divatkiállításért is képes voltam külföldre utazni. Tíz-húsz évre visszamenőleg ismerem kollekciókat, a tervezőket. A kozmetikumokért is legalább ennyire rajongok: nincs olyan krém, amit ne próbálnék ki. A tévézés épp ilyen szerelem, csak egy másik regiszteren szól.

Can we talk about the fashion style closest to your heart? How much is the Lilu wearing heels, skirts and accessories on the screen like you?

I don’t walk around like this every day, and never in my life have I left the house in high heels. I wear hardly any makeup, but sometimes it’s good to feel that pretty Lilu is also me. I like the bodycon dresses worn for the shows, it’s appropriate for the screen. Before big shows, I always get a month of preparation time in order to get in shape.

How do you do all this?

I start to follow all the basic principles: for example, I drink lots of water.

Every day, I work out for at least half an hour at home, I regularly go to infrared saunas and I visit my beautician on a weekly basis. Before shows, I spray tan myself to an even brown colour, so that I look better on the screen. I have a bunch of tried and tested tips for working out, eating clean and healthy skin as well...

These days, photoshopping pictures of our faces and bodies became trendy, photos on billboards and Facebook are also manipulated. We can see quite a few photos of you without any makeup on. Do you consider it your mission to shake up the world of fake perfection?

I don’t have such aspiration with my photos. I am what you see of me on social media, I don’t want to bother lying. Why would I want to trick people into thinking I’m someone who I’m not? I strongly believe in honesty. Perfect makeup, zero undereye circles, eternal happiness – in this regard, I don’t believe even those people I follow. It’s a false image that’s awfully misleading to the impressionable young girls, who are yet to build a strong self-image.

PS

Beszélhetünk a hozzád legközelebb álló divatstílusról? A képernyőn látható magassarkút, szoknyát és kiegészítőket viselő Lilu mennyire vagy te?

A hétköznapokban nem így járkálok, és még az életben nem indultam el magassarkúban otthonról. Nem is nagyon sminkelem magam, de azért jó néha azt érezni, hogy a csinos Lilu is én vagyok. Szeretem az adás kedvéért viselt testhezálló ruhákat, a képernyőn ennek helye van.

A nagyobb műsorok előtt mindig kapok egy egyhónapos felkészülési időt, hogy formába hozzam magam.

Hogyan teszed mindezt?

Az összes alapszabályt elkezdem betartani: sok vizet iszom. Minden nap legalább fél órát edzem otthon, rendszeresen járok infraszaunázni és hetente látogatom a kozmetikust. Adások előtt lefújatom magam egyenletes barnára, hogy jobban mutassak a képernyőn. Van egy csomó jól bevált tippem, edzésre, étkezésre és a bőrömre is…

Manapság divat lett az arcunkról, testünkről készült fotók retusálása, óriásplakáton és a Facebookon is manipulált fotók köszönnek vissza.

Téged meglehetősen sok fotón láthatunk smink nélkül. Egyfajta miszsziónak érzed, hogy megbillentsd a hamis ideált teremtő trendek tornyait?

Nincs ilyen célom a fotóimmal. Az vagyok, amit a közösségi oldalon látsz rólam, nem akarom venni a fáradtságot arra, hogy hazudjak. Miért is akarnék mást elhitetni magamról, mint ami vagyok? Elkötelezetten hiszek az őszinteségben. Tökéletes smink, karikák nélküli szemek, örök jókedv – én ezt még azoknak sem hiszem el, akiket követek. Álságos kép ez, ami nem mellesleg rettentően félrevezeti a befolyásolható, még határozott önképpel nem rendelkező fiatal lányokat.

41

I AM WHAT YOU SEE OF ME ON SOCIAL MEDIA, I DON’T WANT TO BOTHER LYING. WHY WOULD I WANT TO TRICK PEOPLE INTO THINKING I’M SOMEONE Az vagyok, amit a közösségi oldalon WHO I’M NOT?

látsz rólam, nem akarom venni a fáradtságot arra, hogy hazudjak. Miért is akarnék mást elhitetni magamról, mint ami vagyok?

I’M ON GOOD TERMS WITH MYSELF AND I WOULDN’T TRADE WITH THE OLD LILU. Jóban vagyok magammal és nem cserélnék a régebbi Liluval.

Let’s go back to equal opportunities and tolerance: it’s almost a cliché that there aren’t enough female personas in the movie- and television industry. What do you think, would be necessary for the change? Have you ever been discriminated because of your sex?

I have worked together with a lot of men from András Hajós, through Zoli Szujó and Bence Istenes, to Balázs Sebestyén, but they never treated me as anything less than an equal partner. If your confidence shines through, if your colleagues can see that you believe in yourself, that you belong to that TV show, there’s no chance for discrimination to happen.

Kanyarodjunk még vissza az esélyegyenlőséghez, a toleranciához: szinte már klisé, hogy a filmiparban és a televíziós szakmában nincs elég női szereplő. Mit gondolsz, mi szükséges a változáshoz? Téged ért már hátrányos megkülönböztetés a nemed miatt?

Hajós Andrástól kezdve Szujó Zolin és Istenes Bencén át Sebestyén Balázsig rengeteg férfival dolgoztam már együtt, de sosem fordult elő, hogy ne kezeltek volna egyenrangú partnerként. Ha magabiztosságot sugárzol, ha a kollégáid látják rajtad, hogy elhiszed magadról, hogy ott a helyed a műsorban, akkor nem kerülhet sor hátrányos megkülönböztetésre.

There’s only one aspect, which makes the situation of women harder in this profession: it’s our job to be pretty and slim, and to put great emphasis on our appearances. More than men do. For them, physical appearance is not all that important. If they stood in front of the camera with a bigger belly, people will be indifferent about it at most, but if I were to gain 40 kilos, I could no longer be a TV presenter any more, despite being perfectly capable. You can say the contrary, but it’s true nonetheless. The audience’s reaction to a change like this is much more sensitive, and I stress, it’s not our bosses criticizing us!

Egyetlen szempontból nehezebb a nők helyzete ebben a szakmában: a munkánk része, hogy csinosak és vékonyak legyünk, hogy nagy hangsúlyt fektessünk a külsőnkre. Nagyobbat, mint a férfiak. Az ő esetükben a külső megjelenést illetően nagyobb az engedmény. Ha nagyobb pocakkal állnak kamerák elé, az emberek legfeljebb legyintenek, de ha én merészelnék negyven kilót magamra szedni, nem lehetnék műsorvezető, hiába vagyok rátermett. Lehet hazudni az ellenkezőjét, csakhogy ez attól még tény marad. A nézők sokkal érzékenyebben reagálnának egy ilyen jellegű változásra, hangsúlyozom, nem a mi főnökeink illetnének negatív kritikával!

Your TV shows are characterized by hardcore teamwork as well.

How did you manage to stay tolerant in the hectic, sometimes stressful situations?

My work is indeed characterized by strong team-work, but I’m lucky, because I’m loved and they treat me like a princess. Moreover: I don’t have to be tolerant with the crew, but on the contrary, since no one wants me to be a wreck before a TV show. Before the shows, I’m way edgier and tense, no one can come in my dressing room, but they know this about me. My assistant is my jedi – he locks everyone out, responds to questions for me, and thanks to this, I’m not exposed to any extra stress.

Let’s look at the other side of things, self-acceptance and tolerance of yourself: if there was a self-acceptance scale and you had to rate yourself how you usually feel about yourself, where would you be on that scale?

I thought, as time goes by, it’s going to get worse, but on the contrary!

I now have the type of self-confidence that frees me from all the worry.

I don’t get down about my age and I’m not thinking about what will happen, if there comes a younger, prettier colleague. I’m on good terms with myself and I wouldn’t trade with the old Lilu.

Why not?

Because twenty years ago I was a wandering soul looking to discover her path. With Finding My Roots (TV show) I reached an important destination in my life. It’s a big breakthrough, a new beginning.

It doesn’t mean I won’t host a reality show again, but I feel like I’m now really at the right place.

Let’s take a timeline and put the Lilu of Z+ on one end and the current Finding Your Roots presenter Lilu on the other. How did you change during this time? What did you learn from your mistakes?

I needed the insults, a hurtful comment, an evil article, a false rumour, the betrayal of people considered friends. A lot of bad things happened to me and I’ve been through a lot, but these are the things that made me hardy. Thanks to the support of my family, I didn’t become stiff and I didn’t burn out. I don’t do unnecessary things any more, I learned to say no. I won’t start to chat with people, whom I otherwise don’t like.

I surround myself only with people, who love me despite my flaws.

PS

Az általad vezetett műsorokat kőkemény csapatmunka is jellemzi.

Neked hogyan sikerül toleránsnak maradni a pörgős, néha feszültségekkel teli helyzetekben?

Valóban kemény csapatmunka és nagy tét jellemzi a munkámat, de én szerencsés vagyok, mert szeretnek és úgy bánnak velem, mint a hímes tojással. Továbbmegyek: nem nekem kell toleránsnak lennem a stábbal, hanem fordítva, hiszen senkinek nem érdeke, hogy idegroncs legyek egy tévéshow előtt. Az adásokat megelőzően ingerültebb, feszültebb vagyok, nem jöhet be senki az öltözőmbe, de ezt tudják rólam. Az asszisztensem a jedim – kizár mindenkit, válaszol helyettem a kérdésekre, ennek köszönhető, hogy külön stressznek nem is vagyok kitéve.

Nézzük a dolog fordítottját, az önelfogadást, az önmagaddal szembeni toleranciát: ha lenne egy önelfogadási skála és értékelni kellene, hogy hogyan állsz általában önmagaddal, merre mozdulna a mutató?

Azt hittem, hogy ez a mutató az idő múlásával egyre kedvezőtlenebb irányba fog elmozdulni, de épp ellenkezőleg! Már megvan bennem az a fajta magabiztosság, ami gátat szab az aggodalmaknak. Nem tipródom a koromon, és azt se latolgatom, mi lesz, ha jön egy tőlem fiatalabb, szebb kolléganő. Jóban vagyok magammal és nem cserélnék a régebbi Liluval.

Miért nem?

Mert húsz éve még egy útkereső, lézengő lélek voltam. A Keresem a családommal életem fontos állomásához érkeztem. Nagy áttörés és valami új kezdete. Nem jelenti azt, hogy nem fogok reality showt vezetni, de úgy érzem, most vagyok igazán a helyemen.

Vegyünk egy idővonalat, helyezzük el egyik végpontján a Z+-os Lilut, a másikon pedig azt, aki jelenleg a Keresem a családom című műsort vezeti. Miben változtál, amíg az egyik pontból a másikig jutottál? Mit tanultál a saját károdon?

Kellettek a megbántások, egy durván betaláló komment, egy gonosz cikk, egy hazug pletyka, a barátnak hitt emberek árulásai. Sok rossz dolog történt velem és sok mindenen vagyok túl, de épp ezek tettek edzetté. A családom támogatásának köszönhetően nem lettem fásult, és nem égtem ki. Nem csinálok már felesleges dolgokat, megtanultam nemet mondani. Pusztán érdekből nem állok le beszélgetni olyanokkal, akiket nem kedvelek. Kizárólag olyan személyekkel veszem körbe magam, akik a hibáimmal együtt képesek szeretni engem.

45

46

TEXT A L E X A N D R A F E J E S

GRIMES PHOTOGRAPHY M I C H A E L AV E D O N

GRIMES

THE NEW IDOL IN POP CULTURE

ÚJ PÉLDAKÉP A POPKULTÚRÁBAN

16/1

There’s a performing artist, who doesn’t only shape the already given musical toolkit to fit her image with her multifocus activity, but she teeters on the edge with her style and attitude to life as well. Claire Boucher, i.e. Grimes, these days, is the definition of niche in pop culture, and of the smart rebellion against the different negative innervations in the everyday life.

Adott egy előadóművész, aki sokfókuszú tevékenységével nemcsak az eleve adott zenei eszköztárat alakítja saját képére, de stílusával és életszemléletével is a határokon egyensúlyozik. Claire Boucher, azaz Grimes neve napjainkban egyet jelent a niche fogalmával a popkultúrában; intelligens lázadásával a különböző negatív beidegződések ellen küzd a hétköznapi élet területein.

By sounding a little like everything you’ve ever heard, the whole sounds like nothing you’ve ever heard.

T

A

Over the years, the singer learned to play with her voice: she imparts emotional and mental depths and heights with the help of her ethereal organ. Grimes, however, isn’t only vocal when she sings, but also when it’s about more serious, dividing and discussion starter topics. She incessantly demonstrates that she fully rejects the objectification of women with her appearance, art and behavior.

Az énekesnő az évek során megtanult bánni hangjával: érzelmi és gondolati mélységeket, magasságokat ad át éteri orgánumának segítségével. Grimes azonban nemcsak akkor hallatja a hangját, amikor énekel, hanem akkor is, ha komolyabb, megosztóbb, vitaindító témákban foglal állást. Megjelenésével, művészetével és viselkedésével szüntelenül demonstrálja, hogy teljes mértékben elítéli a nők eltárgyiasítását.

She didn’t need to spend a long time in the music industry to get enough of the behavior of some of her male colleagues, who repeatedly indicated that she’d be lost without their help. That’s why Grimes is reluctant to work together with songwriters or producers, especially, when they’re men. Her pursuit of equality and her feminism are reflected in her songs, hence, she was blamed for dedicating a whole album to insult the misogynists of the music world, and to these “accusations” she responded in a series of posts published on Twitter.

Nem kellett túl sok időt eltöltenie a zeneiparban ahhoz, hogy megelégelje egyes férfi kollégái viselkedését, akik többször éreztették vele, hogy a segítségük nélkül el van veszve. Éppen ezért Grimes nem szívesen dolgozik együtt dalszövegírókkal vagy producerekkel, különösen akkor, ha férfiakról van szó. Egyenlőségre való törekvése és feminizmusa közvetve a dalaiban is tükröződik, így rá is sütötték, hogy egy egész albumot szentelt a zenei világ mizoginjeinek inzultálására, mely „vádakra” egy Twitteren megjelent posztosorozattal reagált.

“Yes, I believe in feminism, but I don’t think about it 24 hours a day and none of my songs are about this.”

„Igen, hiszek a feminizmusban, de nem gondolkodom rajta a nap 24 órájában, és egyik dalom sem szól erről.”

HE UNIQUE SOUND WORLD of the Canadian singer (who is, by the way, songwriter, producer and music video director all at once) that combines the different variants of pop and the experimental became well known in a unique way. Her musical style was initially formed by the multicomponent low-cost solutions, her fame, however, is due to the Internet and social networks that to this day, she uses to declare her craggy opinion in a professional way. Grimes still likes to combine elements coming from different inspirational sources: besides the well-known pop and electronic inserts, we can discover video game music and even the tones of medieval choirs in her songs that she accompanies with various instruments. The Guardian defined her music as follows: “By sounding a little like everything you’ve ever heard, the whole sounds like nothing you’ve ever heard.”

48

KANADAI ÉNEKESNŐ (aki nem mellesleg dalszerző, producer és kliprendező is egyben) egyedülálló, a pop különböző válfajait és az experimentált ötvöző hangzásvilága meglehetősen sajátos módon vált ismertté. Zenei stílusát kezdetben a több komponensű low-cost megoldások formálták, népszerűségét pedig főleg az internetnek, a közösségi hálózatoknak köszönheti, amelyeket a mai napig profi módon használ markáns véleményének deklarálására.

Grimes még mindig szereti összeolvasztani a különböző inspirációs forrásokból eredő elemeket: a közismert, popos és elektronikus betétek mellett a videójátékok zenéje, sőt, a középkori kórusok tónusai is felfedezhetők dalaiban, amelyeket többféle hangszerrel kísér. Zenéjét a The Guardian a következőképpen definiálta: “By sounding a little like everything you’ve ever heard, the whole sounds like nothing you’ve ever heard.”

16/1

Yes, I believe in feminism, but I don’t think about it 24 hours a day and none of my songs are about this.

16/1

50

Grimes also denied expressing her opinion too radically. She thinks that we should rather focus on the pursuit of independenc and confidence in her music, and not on the aggressive female chauvinist thoughts. She wants gender equality, and her aim is to gain the universal respect of men towards women, her feminist mentality, however, isn’t fueled by the hatred of the “stronger” sex. (Although, we hope the time will come, when she can also trust her fellow male musicians.)

Grimes azt is tagadta, hogy véleményének túl radikálisan adna hangot. Úgy véli, zenéjéből inkább a függetlenségre és magabiztosságra törekvést kellene kihallanunk, nem pedig agresszív, nősoviniszta gondolatokat. Egyenlőséget szeretne a nemek között, célja, hogy kivívja a férfiak nők iránti egyetemes tiszteletét, feminista gondolkodásmódja azonban nem az ,,erősebbik” nem gyűlöletéből táplálkozik. (Reméljük, azért eljön az az idő, amikor megbízhat hímnemű zenésztársaiban is.)

The singer often collaborates with other female performers, and in her music videos, she always presents strong, confident women. The basis of the music video of the song Oblivion for example, are strongly masculine background scenes such as a football game or a motocross race. The twist is the strong, girl power appearing in this traditionally male-dominated environment, with which she aims to objectify the members of the other sex – not in a particularly offensive way –, just like it often happens, in the everyday life, in the other way round.

Az énekesnő gyakran kollaborál más női előadókkal, videóiban pedig mindig erővel teli, magabiztos nőket szerepeltet. Az Oblivion című dalhoz készült klip alapját például olyan erőteljesen maszkulin háttérjelenetek adják, mint egy focimeccs és egy motocross verseny. A csavart a hagyományosan férfiak dominálta környezetben megjelenő markáns girl power adja, melynek célja a másik nem tagjainak – nem kifejezetten támadó jellegű - tárgyiasítása, ugyanúgy, ahogyan ez fordított esetben is gyakran megtörténik a mindennapokban.

The singer often feels frustrated with the comments on her look – whether they’re positive, or negative comments even.

Which one is more acceptable: if somebody writes off a woman because of her look or acknowledges her because of it? According to the women’s rights activists similar to Grimes – who fight for gender equality, the abolition of gender stereotypes, and the acceptance of unique physical appearances –, most likely neither of them.

Grimes considers these comments as attacks, because she thinks they confirm the belief, according to which women get judged by their looks.

The singer’s appearance is often criticized anyway, since she created a new, completely unique world with her style, which – similarly to her music – is the melting pot of thousands of inspirations, and it goes beyond everything we’ve seen in the pop industry before. She often changes her appearance, neither her clothing, nor her hair color is for the long haul, but this chameleon attribute is exactly that makes her attitude exciting. Pink bangs, braided hair and the daring combination of striking pieces are a dominant and relatively constant elements of her looks.

Many consider Grimes a symbol. She’s always refused this role, but thanks to her charismatic personality, her iconic style and her determinative role in the world of music, she still became an emblem.

She embodies the level of liberty of thoughts and behavior that we’d all gladly welcome in our own lives as well. The best example for this is her “part-time” veganism, with which she accepts the fundamental approach of the lifestyle, occasionally, however, she’s ready to violate that. With this, she attained the disinclination of some of her fans too, many of whom think it’s the mockery of the vegan lifestyle, but according to the singer, it’s only making the lifestyle more accepting and free. Her aim was to make more people dare and want to identify with the vegan lifestyle, decreasing the destructive effect of the human diet on the environment and the fauna.

Grimes’ rebellion is the kind of revolt that’s aimed at not simply to create internal comfort, but to inspire the audience as well: to change lifestyles, to strive for better, to attain equality, to engage in social responsibilities, to better understand our surroundings.

PS

Az énekesnő sokszor érzi magát frusztráltan azoktól a kommentektől is, melyek kinézetét méltatják – akár pozitív, akár negatív megjegyzésekről legyen szó.

Melyik az elfogadhatóbb: ha valaki a külseje miatt ítél el egy nőt, vagy ha csupán a kinézete miatt ismeri el?

A Grimes-hoz hasonlóan elkötelezett nőjogi aktivisták szerint - akik a nemek közti egyenlőségért, a gender sztereotípiák eltörléséért, az egyedi külsődleges jegyek elfogadtatásáért harcolnak - valószínűleg egyik sem.

A kinézetére, testalkatára, stílusára vonatkozó minősítéseket Grimes támadásnak véli, mivel azok szerinte azt a meggyőződést erősítik, miszerint a nők elsősorban kinézetük alapján ítélendőek meg.Az énekesnő külsejét egyébként gyakran éri negatív kritika, hiszen stílusával egy új, egészen egyedi világot teremtett meg, mely – zenéjéhez hasonlóan – ezernyi inspiráció olvasztótégelye, és merőben túlmutat mindenen, amivel korábban a popiparban találkoztunk. Gyakran változtat megjelenésén, ruházata és hajszíne sem szól hosszútávra, de éppen ez a kaméleonjelleg izgalmas attitűdjében. Lookjainak domináns és relatíve állandó elemei a rózsaszín frufru, a fonott haj és a feltűnő darabok merész kombinálása.

Sokan egyfajta szimbólumként is tekintenek Grimes-ra. E szerepet mindig is elutasította, karizmatikus személyiségének, ikonikus stílusának és a zenei világban betöltött meghatározó szerepének köszönhetően mégis jelképpé vált. Megtestesíti a gondolatoknak és a viselkedésnek azt a szintű szabadságát, melyet mindannyian szívesen üdvözölnénk saját életünkben is. Legjobb példa erre ,,részidős” vegánsága, mellyel ugyan elfogadja az életmód alapvető szemléletmódját, esetenként azonban készen áll megszegni azt. Ezzel rajongói egy részének ellenszenvét is kivívta, sokan úgy vélik, ez nem más, mint a vegán életmód kigúnyolása, de az énekesnő szerint csak annak elfogadóbbá, szabadabbá tétele. Célja az volt, hogy még többen merjenek és akarjanak azonosulni a vegán életmóddal, csökkentve az emberi táplálkozás környezetre és állatvilágra gyakorolt destruktív hatását.

Grimes lázadása az a fajta rebellió, melynek célja nem egyszerűen a belső komfortérzet megteremtése, hanem a közönség inspirálása is: az életmódváltásra, a jobbra való törekvésre, az egyenlőség kivívására, a társadalmi felelősségvállalás iránti elköteleződésre és környezetünk mélyebb megértésére.

51

GENDERQUEER BE AUT Y 52

Jacket Ilaria Nistri

G E NDE R QUE E R S Z É P SÉ G

16/1

Headgear DoniaAllegue

PHO T OGR A PH Y FA BIO L E IDI S T Y L ING L UC A T E RMINE M A K E UP A RI A NN A C AT TA RIN / W M M A N A GE ME N T H A IR M A RC O MINUNNO / W M M A N A GE ME N T ON SE T PRODUCERÂ I VA N M A IOL O / W M M A N A GE ME N T C O-PRODUCER A ND C A S T ING DIREC T OR RE A FA RK A S MODEL S TAV S T R A SHK O / E L I T E MODE L M A N A GE ME N T MIL A NO

TEXT ESZTER BOLDOV | BLANKA KOVÁCS

Giving stage to models with interesting, unique stories is a bold move towards supporting openness, understanding, and self-expression – besides the clear marketing message – which conveys a confident way of thinking and attitude, both professionally and in everyday life. Transgender actors and models, therefore, get disproportionate attention – and Stav is no exception.

C

ÍMLAPMODELLÜNK, Stav Strashko férfinak született, ma már viszont nőként él és dolgozik. Az ukrán származású izraeli múzsa olyan jellegzetes attitűddel lavíroz a LOVE Magazine editorialja, a Diesel divatkampánya és Donna Karan bemutatója között, amely láttán megértjük, hogy a divatszakma miért helyezi egyre inkább előtérbe a transznemű aktorokat.

A különleges, saját történettel rendelkező modellek folyamatos szerepeltetése – a nyilvánvaló marketingszempontok mellett – a nyitottság, az elfogadás és önmagunk maximális felvállalása érdekében tett markáns lépés, mely egy határozott gondolkodásmódot, illetve hozzáállást kíván megszilárdítani a szakmában és a hétköznapi életben egyaránt.

A transgender színészekre és modellekre tehát kitüntetett figyelem hárul, és ez alól Stav sem kivétel.

As a child, Stav Strashko has already suspected that he’s different than other boys: he was playing in his mother’s wardrobe, experimenting with her makeup, however, he never talked to anyone about this, because despite his young age, he suspected it’s out of ordinary.

As a teenager, finally aware of his difference, he was afraid of facing his family’s and friends’ reaction, but in the end, modelling helped him gain confidence and he learned to live his life without feeling like he has to hide. He was discovered in Tel Aviv by a local stylist, then after modelling and acting in his hometown, he decided to continue his career abroad – this is how he eventually ended up at Elite Model Management.

Stav Strashko már gyerekként sejtette, hogy ő más, mint a többi fiú: az anyukája gardróbjában játszott és sminkjeivel kísérletezett, erről azonban senkinek sem beszélt, hiszen kiskora ellenére is sejtette, hogy ez nem megszokott dolog. Kamaszként, immáron tudatában másságával, félt szembenézni a család és a barátok reakcióival, végül azonban a modellkedés segített neki önbizalmat nyerni, és megtanulta, hogyan élje az életét anélkül, hogy úgy érezze, bujkálnia kell. Tel Avivban fedezte fel egy helyi stylist, majd az otthoni modellkedés és színészkedés után úgy döntött, külföldön folytatja karrierjét – így kötött ki végül az Elite Model Managementnél.

Although he lost countless opportunities because of his transgender identity, Stav is essentially optimistic about the fashion industry’s direction towards equality: “There are some exceptions, but I do believe that the fashion scene is going in the right direction. It sounds very promising, since the industry has a huge impact globally, and if we become more tolerant about gender and beauty it can help make the whole world a better place; more accepting and loving.” According to the model, there’s a basic need for the new and exciting, and having more and more promising transgender models appear, the industry finally realized the gender neutrality of beauty.

Habár karrierje során több munkát elvesztett transzneműsége miatt, Stav alapvetően pozitívan látja a divatipar és az egyenlőségért való törekvések kapcsolatát: „Vannak kivételes esetek, de igenis úgy érzem, a divatvilág jó irányba halad. Ez igencsak reménykeltő, hiszen az iparágnak globálisan nagy befolyása van, és ha mi toleránsabbá válunk mind a nemek kapcsán, mind a szépség terén, az segíthet az egész világot jobbá tenni; elfogadóbbá és szeretettel telibbé”. A modell szerint alapvető igény van az újra és az izgalmasra, és miután több ígéretes transznemű modell tűnt fel az utóbbi években, a szakmának sikerült tudatosítania, hogy a szépség bizony nemtől független.

On the other hand, he doesn’t feel this positive about the comments he receives on social media, the primary communication channel of the 21 st century – concerning his gender. Although, Stav – thanks to all the loving people surrounding him – easily ignores the negative comments, he expressed his concerns for those, who aren’t as lucky as he is. “All this hate makes me angry and sad, because I know that there are many transgender people, whose lives are much harder, but they get the same amount of crap as I do – if not more. There’s still a long way to go for our society in this regard. Transgender people are everywhere and we have to learn to accept it. We’re not going to get ahead by hating each other” – said Stav on the subject. The model however trusts that sooner or later the existence of trans people will become natural to everybody and people will be able to accept them as they are.

Arról viszont, hogy a közösségi média különböző platformjain - mint a 21. század elsőszámú kommunikációs csatornáján - milyen visszajelzéseket kap identitásával kapcsolatban, már kevésbé nyilatkozott pozitívan. Habár Stav – köszönhetően annak, hogy szerető emberekkel van körülvéve - könnyen figyelmen kívül hagyja a negatív megjegyzéseket, aggodalmát fejezte ki azok iránt, akik nincsenek ennyire szerencsés helyzetben. „Dühít és elszomorít a sok gyűlölködés, mert tudom, hogy rengeteg olyan transznemű van, akinek sokkal nehezebb az élete, de ők is ugyanennyi szemetet kapnak – ha nem többet. E téren még sokat kell fejlődnie társadalmunknak. A transzneműek mindenhol ott vannak, és ezt meg kell tanulni kezelni. Semmire nem megyünk egymás gyűlöletével” – nyilatkozta Stav a téma kapcsán. A modell azonban bízik benne, hogy pont emiatt előbb-utóbb mindenki számára természetessé válik a transzneműek létezése, és az emberek elfogadják majd őket.

54

16/1

Blazer Ilaria Nistri | Trousers Stefano De Lellis | Boots Cori Amenta

O

UR COVER MODEL, Stav Strashko was born as a man however, he lives and works as a woman today. The Israeli muse from Ukraine maneuvers between the editorials of LOVE Magazine, Diesel’s fashion campaign, and the Donna Karan show with such a peculiar attitude that it’s no wonder, why the fashion industry turns the spotlight more and more on transgender actors.

Trousers Mango | Shirt Melampo

Full look Marco Corso

Jacket Delfrance Ribeiro | Trousers Melampo

Blazer Stella McCartney

Top Edward Achour Paris | Trousers Marco Corso

EMERGING

AFRICA

TEXT RAMONA SALVAI

F E LT ÖRE K V Ő A F RIK A

PHOTOGRAPHY OLEG BORISUK W W W. O L E G B O R I S U K . C O M ST YLING HA JNALK A BOGNAR S T Y L I S T A S S I S TA N T A N I TA VA R G A MAKE UP EMESE BALL A MODEL SALOME / PLUS SIZE MODEL AGENC Y BUDAPEST

FRESH BLOOD IN FASHION One doesn’t need to be an expert to know Africa’s long been a source of inspiration for the designers of the Western fashion world. However, no matter how amazing their creations might be, it’s like they were messages written on the back of a postcard: the artists present their experiences gained on their real or imaginary African trips through their own cultural filters. The results are vastly different though, if the designer is inspired by something that’s an integral part of their own, individual story, identity.

VÉRFRISSÍTÉS A DIVATBAN Nem szükséges szakértőnek lenni ahhoz, hogy tudjuk, Afrika régóta kedvelt inspirációs forrása a nyugati divatvilág tervezőinek. Viszont lehetnek bármennyire lenyűgözőek alkotásaik, mintha egy képeslap hátuljára írt üzenetet olvasnánk: a művészek saját kulturális szűrőjükön átcsorgatva kínálják fel számunkra a valós vagy képzeletbeli afrikai utazásaik során szerzett benyomásaikat. Azonban egészen más az eredmény, ha a tervező valami olyasmiből inspirálódik, ami szerves része saját, egyéni történetének, identitásának.

62

16/1

T

A

Below we report about initiatives, all of which focus on synchronizing the continent’s spirit and the international trends – straight from Africa, of course.

Az alábbiakban olyan kezdeményezésekről számolunk be, melyek mindegyike a kontinens szellemiségére és a nemzetközi trendek újszerű összehangolására fókuszál – természetesen egyenesen Afrikából.

MADE IN AFRICA

MADE IN AFRICA

One of the most important aspirations is the foundation of those top to bottom African enterprises that contribute to the consolidation of the continent’s fashion industry. The approach of African-born designers is affected by international influences and the Western trends, but the traditional African techniques, fabrics and patterns are clearly dominant in their endeavours.

A legfontosabb törekvések egyike az olyan vállalkozások létrehozása, melyek ízig-vérig afrikaiként járulnak hozzá a kontinens divatiparának megerősítéséhez. Az afrikai születésű tervezők szemléletét nemzetközi hatások és a nyugati trendek színezik, a tradicionális afrikai technikák, anyagok, minták viszont egyértelműen dominánsak törekvéseikben.

Perhaps the most well-known brand in the international arena is Amaka Osakwe’s Maki Oh that, besides having the chance to debut on the New York Fashion Week, has also attracted the attention of celebrities such as Beyoncé, Rihanna or Michelle Obama. Christie Brown, the luxury brand of the Ghanaian Aisha Obuobi has also achieved great success on African and international markets as well.

A nemzetközi színtéren talán az egyik legismertebb az Amaka Osakwe alapította Maki Oh márka, mely amellett, hogy a New York Fashion Weeken is bemutatkozhatott, olyan hírességek figyelmét vonta magára, mint Beyoncé, Rihanna vagy Michelle Obama. Ugyancsak szép sikereket ér el Afrika-szerte és nemzetközileg is a ghánai Aisha Obuobi luxusmárkája, a Christie Brown.

The Ivorian Laurence Chauvin-Buthaud’s enterprise represents a somewhat different but still very important direction. The designer gained her knowledge in the European fashion capitals from which she takes advantage upon returning home. On the one hand, she designs men’s collections based on African traditions, but complying with the international needs and trends; on the other hand, she also considers it her mission to pass on her knowledge.

Némiképp más, ugyanakkor nagyon fontos irányvonalat képvisel az elefántcsontparti Laurence Chauvin-Buthaud vállalkozása. A tervezőnő Európa divatvárosaiban tett szert arra a tudásra, amit hazájába visszatérve kamatoztat. Egyrészt férfikollekciókat tervez az afrikai tradíciókra alapozva, de a nemzetközi igényeknek, trendeknek megfeleltetve, másrészt tudásának továbbadását is fontos küldetésének tekinti.

CULTURAL ENCOUNTERS

KULTURÁLIS TALÁLKOZÁSOK

Besides the projects of those African designers who are still working here, we can also find examples of enterprises that have been heavily influenced by the culture of other, farther regions as well. Phoebe Mwanza’s family is from Zambia and Zimbabwe; however, her brand, The Prodigal Daughter, was established in Australia. Despite this, she doesn’t see her hometown only as a source of inspiration, but she also produces her collections there; by creating job opportunities, she supports the development of the region’s economy in her own way.

Az afrikai születésű és itt is alkotó tervezők projektjei mellett olyan vállalkozásokra is találhatunk példát, melyek működésére egy másik, távolabbi térség kultúrája is komoly hatással van. Phoebe Mwanza családja Zambiából és Zimbabwéből származik, márkáját, a The Prodigal Daughtert viszont már Ausztráliában alapította. Ennek ellenére szülőhazájára nem csak inspirációs forrásként tekint, de ott is gyártatja le kollekcióit, mellyel a maga módján, munkalehetőségek biztosításával járul hozzá a térség gazdaságának fejlesztéséhez.

The Mille Collines brand, which was established by two Spanish designers, Ines Cuatrecasas and Marc Oliver, represents a vastly different internationality. The duo fell in love with the African culture during a trip to Rwanda. Eventually, they moved to Kigali and with a local seamstress they established their brand that’s been operated by a local team ever since. They claim that their aim is to design for the modern, cosmopolitan, yet truly African women by synchronizing the African culture and the global brands.

Egészen másjellegű nemzetköziséget képvisel a Mille Collines brand, melyet két spanyol tervező, Ines Cuatrecasas és Marc Oliver alapított.

A páros egy ruandai utazás során szeretett bele az afrikai kultúrába.

Végül Kigaliba költöztek és egy helybéli varrónővel megalapították a brandjüket, amit azóta is egy helyi csapattal működtetnek. Elmondásuk alapján céljuk, hogy az afrikai kultúrát és a globális trendeket összehangolva modern, kozmopolita, ám vérbeli afrikai nőknek tervezzenek.

HE WORLD MAP OF FASHION, that covers all territories from Asia through Europe to South-America, took its shape gradually during the past century. No matter how diverse and broad this global system is, it’s yet to absorb the huge continent of Africa, which is characterized by a culturally rich past and present, undiscovered talents and creative, ambitious ideas on one hand, while immense poverty, disastrous infrastructure and corruption on the other. Yet it seems that Africa, with its extremes, is ready to join in, just like the -customers craving for more and more intense stimulus are ready to take it all in.

PS

MÚLT SZÁZAD SORÁN fokozatosan rajzolódott ki a divatipar világtérképe, amely Ázsiától kezdve egész Európán át DélAmerikáig valamennyi térséget felölel. Ez a globális rendszer akármennyire sokrétű és tág, Afrika hatalmas kontinensét, melyet egyfelől gazdag kulturális múlt és jelen, felfedezetlen tehetségek és kreatív, ambíciózus elképzelések, másfelől pedig mérhetetlen szegénység, katasztrofális infrastruktúra és korrupció jellemez, egyelőre még nem sikerült magába olvasztania. Végleteivel együtt azonban úgy tűnik, Afrika, megérett a csatlakozásra, az egyre intenzívebb ingereket követelő fogyasztóközönség pedig a befogadásra.

65

IN THE SPIRIT OF SUSTAINABILITY

A FENNTARTHATÓSÁG JEGYÉBEN

Environmentally friendly, conscious, responsible and traditional – these are the buzzwords that describe the Etiopian soleRebels project the best. The business, that’s been around since 2004, manufactures hand-made shoes out of recycled materials, thereby making it a textbook example of those initiatives that focus on sustainable development. They revive and reconsider the classical methods and solutions of the local dressing culture, as well as dress- and shoemaking practices. Furthermore, they put great emphasis on creating adequate work environment for their employees. It proves their ethical attitude that this is the first shoemaking enterprise which received recognition from the World Fair Trade Organization.

Környezetbarát, tudatos, felelősségteljes és tradicionális – ezekkel a hívószavakkal írható le az etióp soleRebels projektje. A 2004 óta működő vállalkozás újrahasznosított alapanyagokból készít kézműves cipőket, így iskolapéldája lehet azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek a fentartható fejlődésre fókuszálnak. Projektjeikben felelevenítik és újragondolják a helyi öltözködéskultúrában, ruha- és cipőkészítésben klasszikussá vált eljárásokat és megoldásokat.

Emellett nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy megfelelő körülményeket biztosítsanak munkatársaik számára. Etikus hozzáállásukat igazolja, hogy első cipőgyártó vállalkozásként kaptak elismerést a World Fair Trade Organizationtől.

WESTERN TENDENCIES IN THE SOUTHERN REGION

NYUGATI TENDENCIÁK A DÉLI RÉGIÓBAN

Although there are quite a few Fashion Weeks across the continent, the fundamental problem is that in the absence of a single organization to cover all fashion events of the region, many initiatives remain unnoticed. Amongst the fashion weeks organized at different places and times with various concepts, the South-African events are the ones that stand out the most.

Fashion weekekből ugyan akad jónéhány kontinens-szerte, de az alapvető probléma az, hogy egy, a régió minden divateseményét gondozó szervezet hiányában számos törekvés visszhangtalan marad. A különböző helyszíneken, időpontokban és koncepciók alapján megrendezett divathetek közül kiemelkednek a dél-afrikai események.

The present brands and their environments are the most compatible with the tendencies of the Western fashion world. The Africa Fashion International, supervises the Johannesburg and the Cape Town fashion weeks, as well as the FASTRACK event all of which aims to support young designers.

Az itt jelenlevő márkák, valamint a közeg, amelyben működnek, a legkompatibilisebbek a nyugati divatvilág tendenciáival. Az Africa Fashion International felügyeletével valósul meg a johannesburgi és a fokvárosi divathét, valamint FASTRACK elnevezésű rendezvény, melyek programjukkal a pályakezdő tervezők támogatását célozzák meg.

STEREOTYPES AND REAL PROBLEMS

SZTEREOTÍPIÁK ÉS VALÓS PROBLÉMÁK

The assimilation of Africa into the international blood circulation – besides the engrained stereotypes – is hindered by other obstacles as well. A series of articles from The Business of Fashion that was published last year and the above examples show that there’s no shortage of undiscovered treasures, creativity and experimenting spirit. At the same time, in order for these to prevail, it is of crucial importance to solve the primary economic, social and political problems. The situation, however, is not at all hopeless. The mapping of the problems and the opportunities has already been started; something has begun at both international and local levels. The smart and daring representatives of the industry have discovered the challenge in reviving the continent’s fashion industry.

Afrika beolvasztását a nemzetközi vérkeringésbe – a berögzült sztereotípiák mellett – egyéb akadályok is gátolják. A The Business of Fashion múlt évben publikált cikksorozatából és a fentebb bemutatott példákból kiderül, hogy feltáratlan kincsekből, kreativitásból és kísérletező szellemiségű egyénekből nincs hiány. Ugyanakkor ezek érvényesüléséhez nélkülözhetetlen az alapvető gazdasági, társadalmi és politikai vonatkozású problémák megoldása. A helyzet viszont egyáltálán nem reménytelen. A problémák és a lehetőségek feltérképezése megkezdődött, nemzetközi és helyi szinten is elindult valami. A szakma eszes és merész képviselői felfedezték a kontinens divatiparának felvirágoztatásában rejlő kihívást.

The diversity of the initiatives proves that taking advantage of the continent’s possibilities might have a global impact on the operation of the fashion industry. Placing the forming Africa on the fashion map requires unification and systematization. It takes a lot of effort, but it is undoubtedly rewarding in the long run, namely because getting inspired from afar can easily mean that we are just sterilely scratching the surface. To inhabitate the region with plants for industrial production, like they’ve done it with similarly underdeveloped regions, would be exploitation and cultural waste. On the other hand, what always adds a lasting and priceless value to the global fashion industry is fresh blood – and apparently Africa, that’s been striving to integrate, provides an unrefusable opportunity for this.

PS

A kezdeményezések sokfélesége bizonyítja, hogy a kontines kínálta lehetőségek kiaknázása globális szinten is hatással lehet a divatipar működésére. A formálódó Afrika divattérképen való pozícionáláshoz viszont egységesítésre és rendszerezésre van szükség, mely ugyan nem kevés erőfeszítést igénylő projekt, de hosszútávon kétségtelenül gyümölcsöző. A pusztán távolból történő inspirálódás ugyanis könnyen steril felszínkapargatás marad. A térséget a hasonlóan fejletlen régiók mintájára nagyipari gyártást szolgáló üzemekkel betelepíteni pedig kizsákmányolás és kulturális pazarlás lenne. Ami viszont mindenkor maradandó és felbecsülhetetlen értékekkel gazdagítja a globális divatipart az a kulturális vérfrissítés – erre minden jel szerint visszautasíthatatlan lehetőséget kínál az integrálódni vágyó Afrika.

69

ART LOUISE MERTEN

TEXT IVETT ZAHORJÁN

EQUALITY

LIBERTY

NICHE S Z A B A D S Á G , E G Y E NL Ő SÉ G , NIC HE

70

16/1

Since the 1990’s, many multi-faceted, exciting publications have been released, in connection with fine arts, the various style cultures, and the hybridisation of high fashion.

They are characterized by a complex perspective and an ironic-satiric tone and although, most often they position themselves outside of mainstream media, in a broader sense, they are strongly related to the fashion industry.

Why are these magazines important, what principles are they based on, and how are they able to sustain themselves?

Without aiming to be comprehensive, these are the questions we are trying to answer now.

Nagyjából az 1990-es évektől kezdődően olyan többfókuszú, izgalmas orgánumok láttak napvilágot, amelyek a képzőművészet, a különböző stíluskultúrák és a magasdivat hibridizációját tűzték zászlajukra. Komplex látásmód, ironikus-szatirikus hangvétel jellemző rájuk, s noha legyakrabban kívül pozícionálják magukat a mainstream divatmédián, igen szorosan kapcsolódnak a szélesebb értelemben vett divatiparhoz. Miért fontosak ezek a magazinok, milyen működési elvek szerint formálódnak és hogyan képesek életben maradni? A teljesség igénye nélkül most ezekre a kérdésekre igyekszünk választ adni.

T

A

The alternative fashion media is the melting pot of artistic aspirations, experimental aesthetics and innovative graphic design that follows the latest trends in photography, styling and art direction while using and introducing aspiring designers, photographers and artists.

Az artisztikus törekvések, a kísérleti esztétika és az innovatív graphic design találkozását teremti meg az alternatív divatmédia, amely a legújabb trendeket alkalmazza a fotózásban, stylingban és az art direction kapcsán, miközben feltörekvő designereket, fotósokat és művészeket alkalmaz vagy mutat be.

THE GLOSSY NICHE- AND THE ART FASHION MAGAZINES

A GLOSSY NICHE ÉS AZ ART FASHION MAGAZINOK

According to Ane Lynge-Jorlén’s terminology, we can differentiate two main subcategories of niche fashion magazines. The glossy niche magazines believe that fashion is part of pop culture, and most often they approach the topic in a fun and ironic way. Originated from GreatBritain, these magazines combine the attributes of style- and women’s magazines, often working with celebrities, young movie stars and opinion leaders.

Ane Lynge-Jorlén terminológiáit használva a niche fahion magazinokat most két alkategória szerint tekintjük át nagyvonalakban. A glossy niche lapok abban hisznek, hogy a divat a populáris kultúra része, leggyakrabban humoros és ironikus módon közelítik meg a témát.

A Nagy-Britanniából származó, különböző stílus- és női magazinok keresztmetszeteként működő lapok gyakran dolgoznak celebekkel, menő fiatal színészekkel, véleményvezérekkel.

HE INDEPENDENT FASHION MAGAZINES that were launched in the 90’s (such as the Self Service, the Dutch, the Big, the Surface or the Sleek) served as a bridge between fashion and arts, introducing many previously unknown young creatives – fashion designers, photographers, graphic designers and fine artists.

In the early 80’s, multiple artistic organizations, such as the Artforum, started to publish fashion content as well, as a result of which, niche fashion magazines became increasingly popular. The term is coined

by David Muggleton, who was focusing on the medial importance of style cultures, and the characteristics of independent music- and style magazines. Regarding the different social groups (subcultures), we can differentiate three essential types of media in general: mediums of internal communication – platforms of the micro-media category such as fanzines; mass media platforms that also function as channels to the larger society with more generic, mainstream content; and finally niche media that is represented by style magazines catering to special preferences and crowds.

PS

KILENCVENES ÉVEKBEN INDULT független divatmagazinok (mint a Self Service, a Dutch, a Big, a Surface vagy a Sleek) hidat képeztek a divat és a művészetek közt, bemutatva több, addig ismeretlen fiatal kreatívot – divattervezőt, fotóst, grafikust, képzőművészt. A korai 80-as években több művészeti orgánum, mint például az Artforum, kezdett el divattartalmakat is megjelentetni, így fokozatosan előtérbe kerültek a niche fashion magazinok. A terminust David Muggletonhoz köthetjük, aki a stíluskultúrák mediális jelentőségére, a független zenei újságok és stílusmagazinok jellegzetességeire fókuszált. A különböző életközösség-csoportok (szubkultúrák) médiumai közül három fontos típust különíthetünk el általánosságban: a belső kommunikáció közegei a mikromédia hálózatába tartozó platformok, például a fanzine-ok; a többségi társadalomhoz elérő, makromédiaként funkcionáló csatornák az általános tematikájú, mainstream felületek; a speciális ízlést és közönséget kielégítő stílusmagazinok pedig a niche media körébe tartoznak.

71

They’re trying to redefine the perfect beauty in a fantasy world and in their manifestations (a lighter tone, slang, puns, and the use of hyperbolas) they are approaching fashion and arts from pop culture, while they handle fashion criticism (and fashion itself) with sarcasm mostly.

On the contrary, art fashion magazines often start analytical conversations matching the intellect of art journals, and they often publish special, limited edition issues. While the fertile soil of glossy niche magazines was the young British subcultures of the 70’s, art fashion magazines started their conquest from the homeland of high tailoring and the developed textile industry, France.

A tökéletes szépség fantáziavilágban való újragondolását végzik, megnyilvánulási módozataikban (könnyedebb hangvétel, szlengszavak és szójátékok, hiperbolák használata) pedig a popkultúra felől közelítenek a divat és a művészetek felé, a divatkritikát (és magát a divatot is) pedig többnyire szarkazmussal kezelik.

Ezzel szemben az art fashion magazinok sokszor a művészeti folyóiratok intellektusával nyitnak analitikus topikokat, és gyakran jelentetnek meg speciális, limitált kiadású lapszámokat. Míg a glossy niche lapok a hetvenes évektől alakuló brit ifjúsági szubkultúrák otthonában leltek táptalajra, addig az art fashion magazinok a magasszabászat és fejlett textilipar szülőhazájából, Franciaországból indultak hódító útjukra.

Art fashion magazines, treating fashion as a legitimate art form, created their content based on not the “wild and free” attitude of glossy niche magazines, but rather they prefer a more experienced, more personal tone in their writings and they are trying to feature individuals that other magazines wouldn’t consider (such as the Acne that interviewed Noam Chomsky in its seventh issue).

A divatot legitim művészeti ágként kezelő art fashion magazinok nem a glossy niche lapok ,,wild and free”-habitusával hozzák létre tartalmaikat, inkább a tapasztaltabb, személyesebb hangvételt preferálják, és olyan alakokat igyekeznek featelni, akiket más lapok nem (mint az Acne, amely Noam Chomskyt interjúvolta hetedik számában).

ONLINE OR PRINT? BOTH?

ONLINE VAGY PRINT? MINDKETTŐ?

As we all know, in connection with the constant virtual presence, the abundance of information on digital channels, the transformation of the participative communication and publicity, heated debates unfolded regarding the future of online and print media – many envisions the death of print media, supported by statistics that paperbased media is less popular these days. Since then, the discourse in this regard has calmed, yet the still comes up from time to time in various contexts. Dávid Simló, however, states that “in the culture’s sprawling fight for the audience, today the losers are not the ones who select the wrong medium, but the ones who think one medium is sufficient to reach them”. In the end, all this leads to a productive interaction between online and offline media – albeit not symbiotic.

Mint tudjuk, a folyamatos virtuális jelenlét, a digitális csatornákon fellelhető információdömping, a participatív kommunikáció és a nyilvánosság átalakulása kapcsán lázas viták bontakoztak ki az online és a print médiumok jövőjét illetően – sokan a nyomtatott sajtó halálát vizionálták, statisztikai adatokkal alátámasztva azt, hogy a papíralapú orgánumokat manapság kevesebben fogyasztják. Az erről szóló diskurzus azóta mérsékeltebb hangnemet üt meg, a téma mégis rendre előkerül különféle kontextusban. Simló Dávid ugyanakkor megállapítja, hogy „a kultúra fogyasztókért folytatott egyre kiélesedő harcában ma már nem az veszít, aki rossz médiumot választ a befogadók eléréséhez, hanem az, aki azt gondolja, hogy egyetlen médium elegendő az elérésükhöz”. Mindez pedig ahhoz vezet, hogy az online és offline médiumok – ha nem is szimbiózisban, de – termékeny kölcsönhatásban kénytelenek élni egymással.

Katherine Krause, editor of the art and cultural indie magazine, the Dossier, told BBC, she’s attracted to magazines primarily as aesthetic entities, as objects. She grew up surrounded by magazines that she could touch and hold in her hands. She was a collector, who kept all the issues of her favourite magazines, safely on her bookshelf.

She feels like this kind of passion is an allure. Joseph Isho Levinson, executive editor and publisher of The Wild magazine, said, he was never really attracted to fashion magazines. Giovanna Badilla, the founder and editor of the magazine, however, convinced him with her compelling ideas to create something special together. The starting point was to combine fashion and arts, complemented by important social matters, such as women’s rights and environmental protection.

The Wild magazine started as an online magazine, and they started to print as well because people couldn’t take the entity seriously until it was only available online. According to the editors, when they were looking for collaborators and PR companies, they immediately asked if the magazine was available in print. According to Levinson, their print magazine gives them status and makes their intentions more credible.

All signs point to the fact that print papers, journals act as a resort or an escape, compared to the increasingly substantial online destination: while they thematically collect all the valuable and interesting content, they lure us in with the promise of the physical experience, carrying some sort of prestige, in addition to being (more and more) relevant in terms of consumption and production as well. Their revival is parallel to the renaissance of vinyl records – the forgotten medium of the music industry became popular again due to the passion for collecting, the aesthetic format, the retro feeling and the curiosity, this rediscovered

72

Katherine Krause, a Dossier nevű művészeti és kulturális indie magazin szerkesztője a BBC-nek elmondta, az újságokhoz mint esztétikai entitásokhoz, tárgyakhoz vonzódik elsősorban. Magazinokkal körülvéve nőtt fel, amelyeket megfoghatott, a kezében tarthatott. Gyűjtő volt, aki megtartotta kedvenc lapjainak számait és a könyvespolcán őrizgette őket. Ő úgy érzi, ez a szenvedély egyfajta allűr. Joseph Isho Levinson, a The Wild magazin executive editorja és kiadója azt mondja, sohasem vonzották különösebben a divatmagazinok. Giovanna Badilla, a lap alapító szerkesztője érdekes ötleteivel azonban meggyőzte, hogy alkossanak valami különlegeset együtt. A kiindulópont a divat és a művészetek összeházasítása volt, kiegészülve olyan fontos társadalmi ügyekkel, mint a nőjogok vagy a környezetvédelem. A The Wild online magazinként indult, és azért kezdték el nyomtatott formában is terjeszteni, mert az emberek nem vették komolyan az orgánumot úgy, hogy pusztán a neten volt elérhető. A szerkesztők elmondása szerint amikor közreműködőket és PR cégeket kerestek, azok egyből arra kérdeztek rá, hogy printben megjelenik-e a lap. Levinson szerint a nyomtatott magazinjuk státuszt ad nekik és hitelessé teszi törekvésüket.

Minden jel arra mutat, hogy print lapok, folyóiratok egyfajta mentsvárként, menekülési útvonalként szolgálhatnak az egyre inkább elhatalmasodó online desztinációhoz képest: miközben tematikusan összegyűjtik a számunkra értékes és érdekes tartalmakat, a fizikai megtapasztalhatóság ígéretével kecsegtetnek, egyfajta presztízst hordoznak, továbbá a fogyasztás és termelés szempontjából is (egyre) releváns(abb)ak. Újbóli felemelkedésük párhuzamot mutat a

16/1

medium certainly won’t endanger digital music production and -consumption.

Jack Becht, co-founder and director of BULLETT, who in 2013 announced that he wouldn’t publish a new issue at the time, due to the high costs of publishing, approaches the topic from a different point of view. They are rather focusing on digital media; creating paid online contents, developing their e-commerce platform and providing agency services while paying special attention to tablet applications. According to Becht, therefore, the popularity of printed magazines paved the way to cross-media content creation.

LUXURY BRANDING AND NICHE FASHION MAGAZINES As it was discovered throughout subculture-researches, the value (subcultural capital) of both high- and alternative culture is in the members possess knowledge unattainable for outsiders. Ane LyngeJorlén even says that niche fashion magazines are the haute couture products of magazine publishing: they’re limited edition, relatively expensive publications that target a specific audience, and this was of course noticed by luxury marketing professionals and brands as well.

Niche magazines – while lifting other elements of culture into their narratives – present the happenings of the current fashion, and provide visibility to luxury brands, mostly in the form of advertisements with artistic significance. By the representation of luxury brands, they combine the solvent customer base with their own readership, creating a special persona, who’s interested in both fine arts, music, culture and fashion, has a distinctive style, and whose wardrobe isn’t based on the shelves of fast fashion stores.

At the same time, when we open an AnOther or any other book-sized alter fashion magazines, we can see that – adjusting to the picturecentric media consumption habits – the periodical acts as a fashion portfolio, a photo album full of ads, campaigns and editorials. In this environment, it’s a challenge to publish editorials representing the brands in a way that really reaches an audience. Furthermore, a lot of companies still associate success with accounting figures, and care more about raw statistical data, and it’s a fact that compared to mainstream magazines, the reach of niche fashion magazines won’t be as high (of course there are differences), and most of them – exactly because of the financial challenges – won’t be long-lived. Despite this, appearance in niche fashion magazines is good for branding, if the ad is placed in the right issue, at the right time.

While the alternative fashion media that combines high- and pop culture receives more and more attention lately, many niche magazines still struggle to survive; the commercial aspects are often neglected in favour of the artistic objectives and the aspiration to unique, highquality solutions. Yet the exclusivity, the uniquely multi-layered content and the integrated online-offline content creation could be the key to their survival and future prosperity.

bakelitlemezek reneszánszával – a zeneipar feledésbe merült hordozói a gyűjtési szenvedély, az esztétikus formátum, a retró érzés és a kuriózum-jelleg miatt ismét népszerűvé váltak, noha arról egyáltalán nincs szó, hogy a digitális zeneelőállításra és -befogadásra veszélyt jelentene az újrafelfedezett médium.

Másfajta szemszögből közelít a kérdéshez Jack Becht, a BULLETT társalapítója és igazgatója, aki 2013-ban bejelentette, hogy az adott időszakban nem jelentet meg új lapszámot arra hivatkozva, hogy túl drága a kiadás. A digitális médiumokra helyezik a hangsúlyt inkább; fizetős online tartalmakat állítanak elő, fejlesztik e-commerce platformjukat és ügynökségi szolgáltatásokat nyújtanak, kiemelt figyelmet fordítva a táblagép applikációkra. Becht szerint tehát a print népszerűsége kijelölte az utat és átadta a stafétabotot a transzmediatikus tartalomszolgáltatásnak.

LUXUSMARKETING ÉS NICHE FASHION MAGAZINOK Ahogyan azt a szubkultúra-kutatások során megállapították, a magas- és az alternatív kultúrának is abból származik az értéke (szubkulturális tőke), hogy résztvevői a kívülállók számára elérhetetlen jártasságok birtokosai. Ahogyan arra Ane Lynge-Jorlén is rámutat, a niche fashion magazinok a lapkiadás haute couture termékei: limitált kiadású, relatíve drága kiadványok, melyek célzott közönségnek készülnek, amire természetesen a luxusmarketing szakemberek és márkák is felfigyeltek.

A niche lapok – miközben a kultúra egyéb területeit is beemelik narratívájukba – értő módon mutatják be az aktuáldivat történéseit, és láthatóságot biztosítanak a luxusmárkáknak, leggyakrabban hirdetések formájában, melyek egyébként önmagukban is esztétikai jelentőséggel bírnak. A luxusmárkák reprezentációjával pedig összeolvasztják a fizetőképes vásárlóréteget saját olvasóközönségükkel, egyúttal egy speciális perszónát is létrehoznak, aki egyszerre érdeklődik a képzőművészet, a zene, a kultúra, a divat iránt, független és jellegzetes stílusa van, és már nem a fast fashion store-ok polcairól építgeti gardróbját.

Ugyanakkor, ha kinyitunk egy AnOthert vagy más könyvméretű alter divatmagazint, láthatjuk, hogy – igazodva a mai képcentrikus médiafogyasztási szokásokhoz – az újság olyan, mint egy divatportfólió, fotóalbum, telis-tele hirdetésekkel, kampányokkal és editorialokkal. Ebben a közegben kihívást jelent olyan helyen, olyan megoldással közzétenni az adott brand névjegyéül szolgáló anyagot, hogy az valóban eljusson közönségéhez. Továbbá sok vállalat még mindig a számok bűvöletében él, a nyers statisztikai adatokra kíváncsi, és tény, hogy a mainstream lapokhoz képest egy niche fashion magazin kevesebb olvasóhoz jut el (persze itt is vannak különbségek), és a legtöbbjük – éppen a financiális kihívások miatt – nem is lesz hosszú életű. Ennek ellenére a niche fashion magazinokban való megjelenés jót tesz a brandingnek, ha a megfelelő időben és a megfelelő kiadványban kap helyet az adott hirdetés.

Miközben a magas- és populáris kultúrát mixelő alternatív divatmédiára az utóbbi években fokozottabb figyelem hárult, több niche fashion magazin még mindig megélhetési gondokkal küzd; a kommerciális szempontokat ezeknél az orgánumoknál sokszor kiszorítják a művészeti célok és az egyedi, minőségi megoldásokra való törekvés. Viszont éppen az exkluzivitás, a sajátosan többrétegű témakezelés, illetve az integrált, online-offline lehetőségeket kiaknázó tartalomszolgáltatás lehet túlélésük, egyben jövőbeni virágzásuk záloga.

74

16/1

FA SHION

PR

EVENT

+36 1 201 4449 | info@pscreative.hu 1056 Budapest, Nyรกry Pรกl utca 10. pscreative.hu

facebook.com/pscreativeagency

@pscreativeagency

P H O T O G R A P H Y R I C H A R D K O VA C S S T Y L I N G Y U L I YA O L E K S E N K O

76

16/1

PS

77

Noah wears | Tee About | Jacket Universal Works | Earrings Stylist’s own

Jack wears | Shirt About | Skirt Marc Cain | Jewellery Storm

D

80

Mees wears | Top Emma Thool Florin | Shorts Ines de Mena

R

16/1

Jimi wears | Sweatshirt Aristides Vanis

G

Lewis wears | Full look Ines de Mena | Necklace Storm

Freddie wears | Shirt Ines de Mena

Y

N

George G wears | Jacket Haikw George H wears | Shirt Ines de Mena | Jacket Harry Stedman | Trousers Marc Cain | Socks Item M6

Y

MAKE UP LILLIE RUSSO USING NARS COSME TICS AND OMOROVICZ A BUDAPES T SK INC ARE

HAIR K YLE WOODMASS AND MEGAN REES USING BUMBLE & BUMBLE MODELS MEES VISSER / ELITE MODEL MANAGEMENT JIMI BARK ER AND GEORGE GRIFFITHS / SELEC T MODEL MANAGEMEN T NOAH ST BE AN / MODELS1 JACK IREL AND / MILK MANAGEMEN T L E W I S O S T WA L D A N D F R E D D I E F A M E / E S TA B L I S H E D M O D E L S GEORGE HA RD/ A MCK MODELS SPECIAL THANKS TO NIKOL AS LOUK A

PS

85

P H O T O G R A P H Y K I M M I N TA E ST YLING AND ART DIREC TION T E A M T H I S I S N E V E R T H AT

THE FUSION O AND TRADITION IN THE ASIAN-FOCUSED FASHION

TEXT LILLA KOCSIS

A V IR T U Á L IS VA L Ó S Á G : ÉS A HAGYOMÁNY FÚZIÓJA A KORTÁRS ÁZSIA-SÚLYPONTÚ DIVATBAN

We live in a time where it’s natural that we don’t exist without our social media accounts, we regularly shop online, we watch not only TV, but fashion shows streamed, luxury companies try to lure in customers to their virtual shopping scene with Oculus Rift, big brands use 3D videogame characters as models for their campaigns. What effect do the technological innovation and the expansion of virtuality have on our lifestyles and thinking? What answers does contemporary fashion give to the arising questions? Whether technological equality can promote cultural acceptance, and give ground to the much-debated questions of equal opportunity and gender?

Egy olyan korban élünk, ahol természetes, hogy social media accountok nélkül nem is létezünk, rendszeresen online shopokban vásárolunk, nemcsak TV-t, de divatbemutatókat is streamelve nézünk, luxuscégek Oculus Rifttel csalogatják a virtuális vásárlói terükbe vevőiket, nagy márkák 3D-s videójáték-karaktereket használnak modellként kampányaikhoz. Milyen hatással van a technológiai innováció, a virtualitás térnyerése életmódunkra és gondolkodásunkra? Milyen válaszokat ad a kortárs divat a felmerülő kérdésekre? Vajon a technológiai egyenlőség előmozdítja a kulturális elfogadást, illetve teret enged a sokat vitatott esélyegyenlőségi és genderkérdéseknek?

ASIA = TECH, INNOVATION

ÁZSIA = TECH, INNOVÁCIÓ

The image formed by the Western culture of Asia in the last century has been – and it is still today – determined by such discourses like the respect of the millennial culture’s traditions, the puritanism and conservatism of everyday life, which lives organically with the direct opposite futuristic technology, modern architecture and mechanism carried out with an engineering precision, as well as the forwardlooking scientific innovations.

A nyugati kultúra Ázsiáról alkotott képét az elmúlt században olyan diskurzusok határozták meg – és határozzák meg mind a mai napig –, mint az ezeréves kultúra hagyományainak tisztelet e, a mindennapi élet puritánsága és konzervativizmusa, ami mellett organikusan él az ezzel szöges ellentétben álló futurisztikus technológia, mérnöki precizitással kivitelezett modern építészet és mechanika, valamint a jövőbe mutató tudományos innovációk.

Japan and Korea, in the public sense, are the incubators of technological innovation: besides being catalysts of the development of robotics, they give home to huge IT and telecommunication brands. We can find hotels here, in which people are served exclusively by robots.

Japan is a pioneer in AI research, a myriad of videogame-developer companies flourishes here, that is the region is connected to virtuality by a thousand links.

Japán és Korea a köztudatban a technológiai innováció inkubátorai: óriási IT-s és telekommunikációs brandeknek adnak otthont, emellett a robotika fejlődésének katalizátorai. Olyan hoteleket találunk itt, ahol már kizárólag robotok szolgálják ki az embereket. Japán a mesterséges intelligencia-kutatás éllovasa, videójáték-fejlesztő cégek tömkelege virágzik itt, vagyis a térség ezer szállal kötődik a virtualitáshoz.

86

16/1

F VIRTUAL REALITY

PS

87

ASIAN BRANDS IN THE WESTERN FASHION: PARIS

ÁZSIAI BRANDEK A NYUGATI DIVATBAN: PÁRIZS

In light of the above, it’s no surprise that the Western audience judged Asian high fashion brands that are accessible for them on the market based on these discourses: their collections that many times evoke confusion and amusement at the same time were famous for their innovations, their minimalistic or extreme, futuristic lines and fabric technological innovations. Previously, only those Japanese designer brands, what’ve been introduced in Paris, penetrated into the Western culture, where the audience was amused by the quality, but modern fabrics and extreme shapes that were based on traditional sewing techniques of the avant-garde pieces that rest on deconstructivist principles.

A fentiek tükrében nem csoda, ha a nyugati közönség a számára a piacon elérhető ázsiai high fashion brandeket ezen diskurzusok alapján ítélte meg: a sokszor egyszerre értetlenséget és csodálatot kiváltó kollekciók az innovációikról, a minimalista vagy épp extrém, futurisztikus vonalvezetésükről, anyagtechnológiai újításaikról voltak híresek.

A nyugati kultúrába viszont korábban csak a Párizsban bemutatott japán tervezői márkák szivárogtak be, ahol a közönség elcsodálkozott a tradicionális szabászati alapokon nyugvó, minőségi, viszont újszerű anyagokat és extrém formákat alkalmazó, dekonstruktivista alapelvekkel dolgozó avantgárdnak nevezett darabokon.

In Japan, typically the designers who were introduced at the Paris Fashion Week became world famous: the starter of the Japanese fashion revolution, Rei Kawakubo, protege of the conceptual innovator, Junya Watanabe, the silent rebel, Yohji Yamamoto, the master of fabric manipulation, Issey Miyake, the combiner of Western patterns with the traditional Japanese tailoring, Kenzo Takada, as well as the contemporary creators having their own lines under the umbrella of the COMME des GARÇONS and the Junya Watanabe brands. They all have the experimenting spirit, the conceptuality, the abstraction and the tailoring precision in common, and that many of them got their degrees at the Bunka Fashion College of Tokyo.

They however don’t necessarily consider their perspective avantgarde or particularly “Japanese”. Yohji Yamamoto for example said in an interview on The Talks that he’d dismiss the former attribute, since that’s only a small category in fashion. He’d rather identify with the rebellious spirit that goes against traditions – but this is only possible if one knows these traditions.

PHILOSOPHICAL THEORIES AND WASHING AWAY GENDER BARRIERS A process’s started in Western Europe with the Japanese fashion revolution: besides the acknowledged European and American brands, the attention of the Western audience has turned towards other countries of Asia. Besides the aforementioned Japanese brands that have grown to be worth millions of dollars by now, South Korean fashion also became significant in the last couple of years. One of the most famous designers, Juun J, has been on the runways of the Paris Fashion Week for years now, and he dresses world famous K-pop stars, such as G-Dragon and Taeyang.

The Parsons graduate Korean designer, D.gnak, transforms the cultural codes sifted through the modern big city lifestyle’s filter into visual elements, which he doesn’t consider to be a cultural expropriation, but rather an organic element of our digital, information-heavy world without funds. Wooyungmi brand is also interesting, known for its forward-looking creations made with an urban aesthetic, or Hyein Seo, the rebellious Korean punk. We could also mention here the thisisneverthat brand based on online codes, operating with propaganda captions and visual glitches which targets the system critic young people who are sceptical about the digital world. The list goes on, the number of designers presenting themselves at the Seoul Fashion Week is also amazingly high, who get more and more attention on the West as well. Critics and street style photographers of Vogue and countless bloggers report on the increasingly international event. The tendency’s definitely been outlined: it’s not only about Asian designers coming to Europe for the reputation any more, but the West also makes a pilgrimage to Asia for novelty.

88

Japánból jellemzően a párizsi divathéten bemutató tervezők váltak világhírűvé; a japán divatforradalom elindítója, Rei Kawakubo, protezsáltja, a konceptuális újító, Junya Watanabe, a csendes lázadó, Yohji Yamamoto, az anyagmanipulációk mestere, Issey Miyake, a nyugati mintákat hagyományos japán szabászattal vegyítő Kenzo Takada, továbbá a COMME des GARÇONS és Junya Watanabe márkák ernyője alatt saját vonalat képviselő kortárs kreátorok. Közös bennük a kísérletező szellem, a konceptualitás, az absztrakció és a szabászati pontosság, illetve az, hogy sokan közülük a tokiói Bunka Fashion College-ban szereztek diplomát. Ők maguk viszont nem feltétlen tartják tervezői látásmódjukat avantgárdnak vagy „japánosnak”. Yohji Yamamoto például egy a The Talks-on megjelent interjúban azt nyilatkozta, elvetné az előbbi jelzőt, mivel az csak egy kis kategóriára utal a divatban. Ő inkább a lázadó szellemmel azonosul, mely a hagyományokkal megy szembe – viszont ez kizárólag éppen a hagyományok ismeretében lehetséges.

FILOZÓFIAI ESZMÉK ÉS GENDERHATÁROK ELMOSÁSA A japán divatforradalommal elindult egy folyamat Nyugat-Európában: az elismert európai és amerikai brandeken kívül a nyugati közönség figyelme Ázsia más országai felé fordult. A mára dollármilliós brandekké növő, fentebb említett japán márkákon kívül az utóbbi években a dél-koreai divat is meghatározóvá vált. Az egyik leghíresebb tervező, Juun J már évek óta mutat be a Paris Fashion Weeken, és a K-pop olyan világhírű sztárjait öltözteti, mint G-Dragon és Taeyang.

A Parsons-ban végzett koreai származású designer, D.gnak a modern nagyvárosi életmód szűrőjén át filterezett kulturális kódokat transzformál vizuális elemekké, melyet nem tart kulturális kisajátításnak, inkább a digitális, információval telített és forrásnélküli világunk organikus elemének. Érdekes még az urbánus esztétikával dolgozó, jövőbe mutató kreációiról ismert Wooyungmi brand, vagy Hyein Seo, a lázadó koreai punk. Említhetnénk a netes kódokon alapuló, propaganda feliratokkal és vizuális glitchekkel operáló thisisneverthat nevű márkát is, ami a digitális világgal kapcsolatban szkeptikus, rendszerkritikus fiatalokat célozza meg. A lista folytatódik, már a Seoul Fashion Weeken bemutató tervezők sora is bámulatosan hosszú, akik egyre nagyobb figyelmet kapnak a nyugaton is. A Vogue kritikusai, street style fotósai és bloggerek garmadája tudósít az egyre inkább nemzetközivé váló eseményről. A tendencia egyértelműen kirajzolódott: már nemcsak az ázsiai tervezőknek kell Európába jönniük a hírnévért, de a nyugat is elzarándokol Ázsiába az újdonságokért.

Mind a modern japán divatforradalom tervezői, mind a friss koreai designerek fogalmi alapokon nyugvó, innovatív módszerekkel alkotnak: technológiai újításokat használnak, elmossák a genderhatárokat, elvetik a test szexualizálását, és sokkal inkább filozófiai eszmék hordozóiként tekintenek rá.

16/1

Both the designers of the modern Japanese fashion revolution and the fresh Korean designers work with innovative techniques based on a conceptual basis: they use technological innovations, they wash away the gender barriers, they despise the sexualisation of the body, they view them as carriers of philosophical ideas.

On COMME des GARÇONS’s latest menswear show models stepped on the runway wearing floral headbands and shirts. The armour-like jackets were compensation (or battle if you like) for the feminine nature of men, while on the women’s show the girls were dressed in huge, stormtrooper armours. Yohji Yamamoto’s men were transformed into urban nomads with long braided hair in Paris, while his female muses were strong, androgynous beauties slipped into black with punk-anarchist slogans all over. We found leopard print on the hem of Kolor’s men’s jackets, Sacai’s models wore silk pyjamas. On the FallWinter 2016 menswear show of the aspiring Korean designer, Juun J, huge “genderless” slogans were outlined on the pastel coloured biker jackets and long dresses. What’s all this, if not the different visual representations of the revaluation of gender roles?

PS

A COMME des GARÇONS legutóbbi menswear showján a modellek virágos fejdíszekkel és virágmintás ingekkel léptek kifutóra. A férfilét feminin mivoltának ellentételezését (vagy ha úgy tetszik, háborúját) a vértszerű zakók hozták el, míg a női bemutatón hatalmas, robotharcos páncélzatba öltöztették a lányokat . Yohji Yamamoto férfijai hosszú, fonott hajú városi nomádokká váltak Párizsban, női múzsái punk-anarchista szlogenekkel tűzdelt, feketébe bújtatott erős, androgün szépségek voltak. A Kolor férfi kabátjainak szélén leopárdmintát fedezhettünk fel, a Sacai selyempizsamát adott modelljeire. A feltörekvő koreai tervező, Juun J 2016-os őszi-téli férfikollekciójának bemutatóján hatalmas „genderless”-feliratok látszottak kirajzolódni a pasztellszínű motoros dzsekiken és hosszú ruhákon. Mi mindez, ha nem a genderszerepek újjáértékelésének különböző formában történő vizuális reprezentációja?

89

WHAT DOES THE WESTERN FASHION TAKE UP? Western fashion’s learned a lot from the big Asian brands, such as the reign of the clean, almost Japanese cut of Céline, and the still fashionable big minimalist trend of modern designers, such as Craig Green or Astrid Andersen. Nicolas Ghesquière or Marc Jacobs have always liked to use Eastern references, and to dress their models as futuristic samurais or members of the contemporary Tokyo-style subculture. The aesthetics of Celine is considered to be the resort of modern working women – the range of designers, who work with huge, futuristic lines became favourites of the conscious young generation.

The above mentioned gender-friendly menswear opens towards men in feminine roles and the LGBTQ community.

Not only the collections themselves bear progressive ideas and an innovative approach against gender roles, but we can also observe the creative spirit, which envisions future technologies, in the marketing strategies surrounding these brands.

TECH IN THE ASIAN FASHION MARKETING Japan and South Korea are prominent in the fashion industry not only in terms of design and manufacture, but also as a market for the Western heritage brands. With this in mind, Chanel introduced its latest resort collection in Seoul, while the cruise collection of Alessandro Michele (Gucci) debuted in one of Tokyo’s most crowded crossroads in the Shibuya district, where hundreds of passengers could see different Gucci contents on five huge displays every minute. Of the big European brands, without a word Louis Vuitton wins the marketing battle, as it transformed Lightning, the female character of the iconic Japanese videogame, the Final Fantasy, to a model. The brand’s PR agents even managed to publish an interview in the Telegraph with the 3D character that lives solely in the virtual world of the game.. The campaign really blurs the line between appearance and reality. Nicolas Ghesquiere justified his choice with the fact that the collection itself is strongly futuristic and it well refers to the Japanese cultural codes, and that Lightning perfectly embodies the strong, heroic, modern woman of today’s digital world.

It’s visible, how virtual reality gets more and more ground in our everyday life, but the strategies of fashion marketing have also started to build computerized gadgets into their arsenal. Brands keeping up with the latest technologies use virtual reality simulators in their campaigns: the North Face and the 7 For All Mankind brands made movies to watch with VR headsets, while Dior and Tommy Hilfiger installed headsets in stores for their customers to personally experience their shows.

This way, the use of technological innovation amplifies the equalization of gender roles as well. The above outlined strategic choices seem necessary in a world, where young girls are taught coding by foundations and socially funded communities, and schools promote them natural history, mathematics and IT. But how far does the use of virtual reality in fashion takes us? What kind of effects is it going to have on the long run that the industry replicates the paradigm-changing processes that increasingly incorporate the digital technology into our lives?We’ll most likely get answers to these questions soon.

90

MIT VESZ ÁT A NYUGATI DIVAT? A nyugati divat rengeteget tanult a nagy ázsiai márkáktól, nézzük csak meg a Céline letisztult, már-már japános vonalvezetésének uralmát, és a még mindig dívó nagy minimalista trendet a modern tervezőknél, mint Craig Green vagy Astrid Andersen. Nicolas Ghesquière vagy Marc Jacobs mindig is előszeretettel használtak keleties referenciákat, és gyakran öltöztették futurisztikus szamurájoknak vagy kortárs tokiói szubkult tagoknak modelljeiket. A Céline esztétikáját a modern dolgozó nők mentsvárának tartják – a hatalmas, futurisztikus vonalakkal dolgozó tervezők kollekciói a tudatos fiatal generáció kedvenceivé váltak.

A fent említett genderbarát férfidarabok a feminin szerepeket vállaló férfiak irányába és az LBGTQ közösségek felé nyithatnak.

Nem csak maguk a kollekciók hordoznak előremutató eszméket és a nemi szerepekkel szembeni innovatív megközelítést, a brandeket körülvevő marketing stratégiákban is megfigyelhetjük a jövő technológiáit vizionáló kreatív szellemet.

TECH AZ ÁZSIAI DIVATMARKETINGBEN Japán és Dél-Korea nemcsak tervezés és gyártás szempontjából meghatározó a divatiparban, de a nyugati heritage brandek felvevőpiacaként is kiválóan működnek. Ennek tudatában a Chanel legutóbbi cruise kollekcióját Szöulban mutatta be, Alessandro Michele (Gucci) cruise kollekciójának debütálása Tokió egyik legforgalmasabb, Shibuya negyedbeli kereszteződésében történt, ahol percenként több száz járókelő láthatott különböző Gucci tartalmakat öt hatalmas kivetítőn.

A nagy európai márkák közül a Louis Vuitton magasan nyeri a marketingversenyt az ikonikus japán videójáték, a Final Fantasy egyik női karakterének, Lightningnak a modellé avatásával. Még egy interjút is sikerült a PR-osoknak összehozniuk a kizárólag a játék virtuális világában létező 3D-s karakterrel a Telegraph-ban. A kampány tehát valóban elmossa a határokat látszat és valóság közt. Nicolas Ghesquiere azzal indokolta választását, hogy maga a kollekció is erősen jövőbe néző, és jócskán hivatkozik a japán kulturális kódokra, illetve, hogy Lightning tökéletesen megtestesíti a mai digitális világ erős, heroikus modern nőtípusát.

Látható, ahogy a virtuális valóság egyre inkább teret kap hétköznapi életünk során, de a divat marketingstratégái is kezdik beépíteni a számítógépes eszközöket fegyvertárukba. A legújabb technológiákkal lépést tartó brandek virtuális valóság-szimulátorokat használnak kampányaik során; a North Face és a 7 For All Mankind márkák VR eszközök segítségével nézhető filmeket készítettek, míg a Dior és a Tommy Hilfiger vásárlótereikbe szereltek olyan headseteket, amelyekkel vevőik személyesen átélhették a divatbemutatók élményét.

Ilyen módon a technológiai innováció alkalmazása a divatban ráerősít a genderszerepek kiegyenlítődésére is. A fent vázolt stratégiai döntések szükségszerűnek tűnnek abban a világban, ahol a fiatal lányokat alapítványok és szociális alapon szerveződő csoportok programozni tanítják, és az iskolákban természettudományokat, a matematikát és az IT-t népszerűsítik köreikben.

Viszont milyen messzire vezet a virtuális valóság használata a divatban? Milyen hatásai lesznek hosszú távon annak, hogy ez az ipar leképezi a digitális technológiát egyre inkább beépítő életmódunkban bekövetkező paradigmaváltó folyamatoka t? Valószínűleg hamarosan ezekre a kérdésekre is megkapjuk a válaszokat.

91

SOLAR PLEXUS

Jacket Zsigmond Dóra

P H O T O G R A P H Y D ÁV I D A J K A I S T Y L I N G O T T Ó H O R VÁT H S T Y L I S T A S S I S TA N T A U R É L A R I S Z T I D H A I R N O R B E R T K O Z M A / H AV E S A L O N H A I R A S S I S TA N T K R I S Z T I Á N H E V E S I M A K E U P V I K T Ó R I A K O VÁ C S MODEL CSEPERKE / VM MODEL

92

16/1

Dress USE unused | Earrings ReKKo

Dress Y.LD by doramojzes | Trousers Y.LD by doramojzes | Shoes Vagabond | Piercings Bijou Brigitte

PS

99

On the left | Dress USE Unused | Earrings ReKKo | On the right | Jacket INQ concept | Trousers COS

PS

101

Dress Y.LD by doramojzes | Trousers ZARA

PS

103

Top ÁERON | Trousers ZARA | Sandals ZARA

BENEATH THE SURFACE The Social Aspects of the Gender Issue

A F E L S Z ÍN A L AT T: A GE NDE R-K É R DÉ S TÁ R S A D A L MI A SP E K T U S A I 104

16/1

A feminizmusnak és az egyenjogúságért való törekvéseknek lassan évszázados hagyománya van, ekkora globális figyelmet azonban még sohasem szereztek ezek az irányzatok, mint az utóbbi néhány évben. A gender-kérdéssel, azaz a nemi identitás társadalmi-politikai meghatározásával kapcsolatos kifejezéseket manapság sokszor halljuk, de épp emiatt talán kissé zavarosak is. Igyekeztünk különböző nézőpontból megvizsgálni a nemi identitás egyes aspektusait, ebben pedig Oltai Kata művészettörténész-kurátor volt segítségünkre.

ABOUT THE GENDER ISSUE IN GENERAL

A GENDER-KÉRDÉSRŐL ÁLTALÁBAN

E

VER SINCE WE WERE CHILDREN, we get all kinds of stimulus regarding gender stereotypes and the related expectations from our environment: “boys don’t cry”, “a girl always pays attention to her appearance”. Gender stereotypes can change depending on age, location and social status, but disclosing these make it uncomfortable for everyone, regardless of their gender. These fixed norms suppress one’s true self and – not to sound pathetic – they’re a straight road to misery and loneliness. According to Kata Oltai as well, it’s important for the social leaders never to be destructive: not to force a life path on anyone, based on the sexes we were born with.

We’re inclined to insensitively label and categorize each other, since large systems are always seeking homogenization. On the other hand, it’s important to bear in mind that it’s completely against the issue of identity.

MEDIA REPRESENTATION IN TELEVISION Mass media as a global force isn’t rushing to the help of women, since in television, on the primary channel of mass media, we can rarely see truly brave and sovereign women. “The female image changed a lot on the surface, but its dominant representations are still really engrained.

Media broadcasts an idealized image to women, based on which it’d be hard for anyone to express herself. If we think about it, even Sex and the City’s cool and independent Carrie Bradshaw depended on men in most life situations, but Wisteria Lane of the Desperate Houswives is another good example.” The art historian believes that the fictive naming might not be a coincidence: it rhymes with hysteria that haunts like a hundred-year-old ghost. To this day, we often react to women struggling with psychological problems by saying

PS

Azt hinnénk, elavult gondolat, hogy aki megkérdőjelezi a hagyományos nemi szerepeket vagy a tradicionális nő- illetve férfiszemléletet, azonnal megkapja a leszbikus vagy meleg jelzőt. Azonban ez máig erősen jelenlévő probléma, és a hétköznapi kommunikációban is megmutatkozik az eddig berögzült „normális”-mérce – a homoszexualitás pedig teljes mértékben még mindig nem tartozik ide. Az általános, elfogadott egy nagyon szűk halmaz, és ami ezen kívül esik, már rögtön abnormálisnak, deviánsnak minősül. Az abnormális pedig – mint tudjuk – mindig veszélyezteti a fennálló rendszert, ezért a hatalmi pozícióban lévő többség igyekszik mindent és mindenkit ebben a keskeny sávban tudni.

Kata szerint a rendszer – nevezzük akár kirekesztőnek, akár beszorítónak – könnyedén ráhúzható a gender-kérdésre is, hiszen akármenynyire is hangsúlyos manapság a férfiak és nők közti egyenlőségért való törekvés, a mainstreambe való beágyazódástól azért még messze van.

TELEVÍZIÓS MÉDIAREPREZENTÁCIÓ A tömegmédia mint globális szervezőerő sem siet éppen az öntudatos nők segítségére, hiszen a televízióban, a tömegmédia elsőszámú csatornájában ritkán láthatunk igazán bátor és szuverén nőket. „A nőkép a felszínen sokat változott, de a domináns reprezentációi még mindig nagyon be vannak égve. A média olyan idealizált képet közvetít a nőknek, amelyhez igazodva nehéz bárkinek is kifejeznie önmagát.

Ha belegondolunk, még a Szex és New York menő és független Carrie Bradshaw-ja is a legtöbb élethelyzetben egy férfihez képest határozta meg magát, de jó példa a Született feleségek Lila Akácköze is, amelynek angol neve Wisteria Lane volt.” A művészettörténész úgy véli, a fiktív elnevezés talán nem véletlen: a hisztériára rímel, ami egy százéves

105

PHOTOGRAPHY SYNCHRODOGS

One’d think it’s outdated to believe that someone questioning the traditional gender roles or the traditional female- and male-attitude will automatically be labelled as lesbian or gay. However, this issue is strongly present to this day, and we can see the “normal”-scale in everyday communication that’s been engrained so far – and homosexuality is still not entirely on this scale. The generally accepted is a very small segment, and anything outside of it’s considered abnormal and deviant. Abnormal – as we know – always endangers the prevailing system, and the majority in the position of power will make sure everyone’s in that small segment. According to Kata, the system – either considered exclusive or overly confined – can easily be associated with the gender issue, since no matter how much the pursuit of gender equality’s stressed, there’s still a long way to go until it could become mainstream.

A

KÖRNYEZETÜNKBŐL GYEREKKORUNK ÓTA kapjuk az olyan ingereket, amelyek a nemiséggel kapcsolatos sztereotípiákat, illetve az ebből következő elvárásokat rögzítik bennünk: „a fiúk nem sírnak”, „egy lány mindig odafigyel a külsejére”.

A nemi sztereotípiák kor, hely és társadalmi helyzet függvényében változhatnak, deklarálásuk pedig kényelmetlen mindkét nem számára.

Ezek a megszabott normák elfojtják a valódi ént, amitől – minden patetikusság nélkül mondva - egyenes út vezet a boldogtalanságig és a magányig. Oltai Kata szerint is fontos, hogy a társadalom szervezőereje sose legyen destruktív: senkire ne kényszerítsünk rá egy életutat abból kiindulva, hogy nőként vagy férfiként született-e. Hajlamosak vagyunk érzéketlenül címkézni és kategorizálni egymást, hiszen a nagy rendszerek az egyszerűség kedvéért minden esetben a homogenizálásra törekszenek. Azonban fontos észben tartani, hogy ez teljesen szembemegy az identitás kérdésével.

TEXT ORSOLYA STRASSER

Feminism and the pursuit of gender equality go back almost a century soon, but these movements never had as big of a global attention as in the last couple of years. These days, we can often hear terms related to the gender issue, i.e. gender identity and its socio-political definition, but perhaps this is the reason, why it can get a bit confusing as well. We tried to examine the different aspects of gender identity, in which Kata Oltai, art history curator, was to our help.

she’s “ just” whiny. It’s a totally degrading concept as well – explained Kata. In a nutshell: being woman-centric isn’t necessarily equivalent to representing feminist values.

And don’t be fooled by the fact that these TV shows were aired in the previous decade – we have numerous examples from the last few years, starting with The Big Bang Theory TV show, in which the categorically “bombshell”, but not exactly educated Penny is the main female character on duty next to all the scientist guys. Unfortunately, the situation’s still not too promising, although, there are more and more pioneer exceptions. According to Kata, so far Lena Dunham, the creator and main character of Girls, made the biggest impact on television culture concerning feminism. Dunham bluntly demonstrates the everyday life of young girls striving for self-actualization in the 21 st century, and the aestheticized femininity isn’t even close the Hannah Horvath’s character. Not to mention that the actress didn’t stop here: she started a feminist blog and she was discussing gender stereotypes in a blunt, daringly funny way in her autobiographical book.

Kata is dedicated to this issue, and she believes that it’s the duty of the intellectuals to draw attention to the fact that it could work differently: in a more tolerant way. “So far, many misunderstand the situation; they think, feminists are prudish women, who are inherently not attractive, therefore, they try to be sexy, but of course it’s not true. It’s not that feminists don’t wear thongs, but they do live more consciously. It’s not about what actions they take but rather why they take them. We shouldn’t be pressured into an appearance dictated by the expectation of the era towards a gender” – stresses the expert.

STEREOTYPES OF MASCULINITY Although we still have to fight with such degrading behaviour patterns, we just mentioned, from a distance, feminism brought a spectacular change in women’s life. Simultaneously, it’s also important to discuss what expectations weigh the shoulders of men these days, regarding masculinity, i.e. the stereotypes of manhood in the classical sense.

“While women can benefit from the fact that they are accepted in multiple ways in society, male roles stayed much more one-sided” – Kata discovered. Despite the fact that the concept of hegemonic masculinity relaxed, we can still clearly see the hierarchy. The classical association of masculinity and aggressiveness, dominance and competitiveness are often viewed negatively, yet this is still very often the case. Men bearing “female traits”, the more sensitive, and the ones with different sexual orientation are suppressed by the system. “Fortunately, the way I see it, this is constantly improving as well; a host of roles and qualities that haven’t been part of the traditional male image are coming into more widespread acceptance. The concept of the new dad, who’s fulfilling maternal duties as well, is becoming more and more common, and we can feel the transition from the »strict« authority to the idea of caring. In the 21th century, the definition and aesthetics of masculinity in modern arts have also been shaped. Regarding the traditional masculine representation of men, a more subtle representation of the male body appeared, where weakness and vulnerability are outlined, without any homosexual interpretations.” – analysed the topic Kata.

FEMINISM AND GENDER IN HUNGARY According to the art historian, we cannot disregard the way we look at it. “The current social context’s also predominantly important, as in Hungary and in similarly developing countries with a comparable mindset, it’s more difficult to adopt these kinds of initiatives. These are always bottom-up initiatives, where an oppressed group on the lower

106

szellemként üldöz minket. A lelki problémákkal küzdő nők érzelmi feszültségeit máig gyakran elintézzük annyival, hogy „csak” hisztis.

Ez is egy abszolút degradáló koncepció – fejtette ki Kata. Egyszóval: a nőközpontúság nem feltétlenül egyenlő a feminista értékek reprezentációjával.

Az pedig ne tévesszen meg senkit, hogy ezek a sorozatok az előző évtizedben futottak – az utóbbi néhány évből is számtalan példát említhetünk, kezdve az Agymenők című sorozattal, ahol a kategorikusan „bombázó”, ám nem éppen művelt Penny az ügyeletes női főszereplő a tudósfiúk mellett. Sajnos a helyzet máig nem túl reménykeltő, bár egyre több a pionír kivétel. Kata szerint eddig talán a Csajok alkotója és főszereplője, Lena Dunham tette a legnagyobb hatást a televíziós kultúra feminizmus felé fordulásában. Dunham kendőzetlenül mutatja be a 21. századi, önmegvalósításukért küzdő fiatal lányok mindennapjait, az esztétizált nőiesség köszönőviszonyban sincs Hannah Horvath karakterével. Arról nem is beszélve, hogy a színésznő nem elégedett meg ennyivel: feminista blogot indított és szókimondó, merész humorral elmélkedett a női-férfi sztereotípiákról önéletrajzi könyvében.

Kata elhivatott a kérdéssel kapcsolatban, úgy gondolja, hogy az értelmiségnek fontos feladata, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy ez működhetne másképpen is: elfogadóbban. „Egyelőre sokan félreértik a helyzetet; azt gondolják, a feministák prűd nők, akik alapvetően nem vonzóak, ezért meg sem próbálnak szexik lenni, de természetesen ez nem igaz. Nem arról van szó, hogy aki feminista, az nem hord tanga bugyit, hanem arról, hogy sokkal tudatosabban él. Nemcsak az a lényeg, hogy melyik lábadat hova teszed, hanem, hogy miért. Ne egy korhoz, nemhez kötött megfelelési kényszer sodorjon bele minket egy elvárt megjelenésbe.” – hangsúlyozza a szakértő.

MASZKULINITÁS-SZTEREOTÍPIÁK Habár még mindig meg kell küzdenünk olyasféle degradáló magatartásformákkal, amelyeket az imént említettünk, madártávlatból nézve a feminizmus látványos változást hozott a nők életében. Ezzel párhuzamosan viszont fontos arról is beszélni, hogy a maszkulinitás, azaz a klasszikus értelmébe vett férfiasság sztereotípiái, milyen elvárásokkal nehezednek a férfiakra mostanság. „Amíg a nők előnyévé vált, hogy immáron többféle dimenzióban elfogadja őket a társadalom, a férfiszerepek sokkal egysíkúabbak maradtak” – állapította meg Kata. Annak ellenére, hogy a hegemón férfiasság fogalma lazult, a hierarchia még mindig nagyon könnyen kirajzolódik. A maszkulinitást hagyományosan agresszivitással, dominanciával és teljesítménykényszerrel felruházó tulajdonsághalmaz sokszor negatív megvilágításba kerül, valójában mégis ez érvényesül. A „női tulajdonságokkal” rendelkező férfiakat, az érzékenyebbeket, a más szexualitásúakat hamar maga alá gyűri a rendszer. „Szerencsére, ahogy én látom, ez is folyamatosan oldódik; pozitív színezetet kezd felvenni egy seregnyi olyan tulajdonság és szerepvállalás, ami eddig nem volt része a hagyományos férfiképnek. Egyre elterjedtebb az anyai feladatokat is ellátó új apa fogalma, illetve érezhető a »szigorú« autoritástól a gondoskodás ideálja felé való elmozdulás. A 21. század modern művészetében is formálódott a férfiasság definíciójára és esztétikája. A hagyományos maszkulin férfiábrázolásra vonatkozólag megjelent a férfitest árnyaltabb reprezentációja, ahol kirajzolódik a gyengeség és a sebezhetőség bármiféle homoszexuális áthallás nélkül.” – árnyalta a kérdéskört Kata.

FEMINIZMUS ÉS GENDER MAGYARORSZÁGON A művészettörténész szerint azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy milyen prizmából nézzük mindezt. „Az adott társadalmi kontextus

16/1

PS

107

levels of hierarchy tries to bring up arguments for the importance of their way of thinking, living, self-expression, or even sexualisation. This obviously involves a kind of status quo explosion, which isn’t good for those on top of the hierarchy since they want to keep their leading position. As a result of this, they don’t take kindly to any kind of aspirations in connection with feminism, and they don’t even try to accept it, which, by the way, still only strengthens the patriarchy.”

Feminism is about something entirely different these days; from a political concern it’s less substantial, but in an ideological dimension it gained new momentum. It gained an especially chic presence, which’s understandable, since, as feminists and those concerned with the gender-issue finally don’t get as much pejorative classification, more and more people are starting to get behind them. It’s not about subordination, but about coordination, and they convey that self-determination is for everyone: the freedom for everyone to decide who they want to be, how they want to live their life and how to accept their own bodies. And this – regardless of how liberal the community or region they’re from is – could be an appealing paradigm to more and more people.

THE YOUTH: THE KEY TO THE FUTURE It’s important to examine the fact how all this change affects the life of the young generation, since it’s always the youth who are the catalysts of change, and they are the ones deciding what are they going to do later with the just unfolding changes. “I believe today’s generation of teenagers and twenty-somethings are rather open regarding the issue of gender identity. I sense an amazing sensitivity and curiosity from their side – unfortunately, my generation, i.e. people in their thirties, are more distant in this regard. The young generation inherently acts cool with each other, their thinking is critical and conscious. The gender issue became a central topic, which is good, since the young generation is aware of the issues regarding the social roles of genders and they don’t just blend into the new system of equality.” For them, according to Kata, feminism is upstanding, stylish and positive, the basic pillar of which is self-acceptance. The young generation’s proud to stand out for their rights, in which social media and free online communication are great help. In the field of music, new wave participants with grit and vision are starting to take over. They could be worthy idols of the young generation since they are trying to use their songs and the celebrity cult surrounding them for social causes” – Kata shared her experiences. According to her, domestically there are still numerous factors in which we could improve on. Confrontation with the parents and fear, for example, are definitely inhibiting factors, among other things we mentioned previously: because the older generation isn’t as accepting.

In addition to this, education is very determining in informing the youth about establishing a healthy self-awareness and teaching them critical thinking skills – but unfortunately, you still don’t see this happen too often.

Therefore, we can see that regardless of the increasing attention the gender-issue gets, there’s still something to fight for. Acceptance and tolerance are considered evident these days, but in many cases we can still encounter its contrary. We can only make changes together, and it’s indeed very important to happen, since no one has the right to suppress someone else’s identity and individuality, only because he follows other generally accepted tendencies.

108

is meghatározóan fontos, Magyarországon és a hasonló ütemben fejlődő, hasonló felfogású területeken az efféle törekvéseket nehezebben fogadják be. Ezek mindig alulról jövő érdekérvényesítési mozgások, ahol egy, a hierarchia alsó szintjén lévő, elnyomott csoport megpróbál érveket felhozni, hogy miért értékes az, ahogyan ők gondolkodnak, élnek, véleményt nyilvánítanak vagy éppen szexualizálnak. Ez nyilván egyfajta státus quo robbanással jár, ami nem jó annak, aki a csúcson van, hiszen meg akarja tartani vezető pozícióját. Ennek eredményeképpen a feminizmushoz kapcsolódó törekvéseket agresszív jelzőkkel illetik, és meg sem próbálják befogadni, ami nem mellesleg továbbra is csak a patriarchátust erősíti.”

A feminizmus ma már egész másról szól; politikai vonatkozásában kevésbé fajsúlyos, de ideológiai dimenziókban új lendületbe került. Lett egy kifejezetten divatos jelenléte, ami érthető is, hiszen így, hogy végre kezdik elhagyni a feministákat és a gender-kérdéssel foglalkozókat a pejoratív minősítések, egyre többen állnak be mögé. Nem alárendelésről, hanem mellérendelődésről szólnak, és azt közvetítik, hogy az önrendelkezés mindenkinek jár. Annak a szabadsága, hogy mindenki eldönthesse, ki akar lenni, hogyan akar élni és miként fogadja el saját testét. Ez pedig – függetlenül attól, hogy mennyire liberális közegből vagy területről származik – egyre több ember számára lehet szimpatikus paradigma.

FIATALSÁG: A JÖVŐ KULCSÁNAK BIRTOKOSAI Fontos megvizsgálni azt is, hogy mindezen változás miképpen mutatkozik meg a felnövő generáció életében, hiszen mindig a fiatalok a változások katalizátorai és ők döntik el, hogy mihez kezdenek később a most kibontakozó változásokkal. „Úgy gondolom, hogy a mostani tizen- és huszonéves generáció meglehetősen nyitott a nemi identitás kérdésében. Elképesztő érzékenységet és kíváncsiságot tapasztalok részükről – sajnos az én korosztályom, a harmincasok, sokkal távolságtartóbbak e téren. A fiatalok már ösztönösen lazán viselkednek egymással, kritikusabb és tudatosabb a gondolkodásuk. Központi téma lett a gender-kérdés, ami jó, hiszen a fiatalok átlátják a nemek társadalmi szerepeivel kapcsolatos kérdéseit, és nem csak belesimulnak az egyenlőség új szisztémájába.” Kata szerint számukra a feminizmus igényes, stílusos és pozitív töltetű, amelynek alappillére önmagunk elfogadása.

A fiatal nemzedék büszkén kiáll a jogaiért, amelyhez nagy segítséget nyújt számukra a közösségi média és a szabad online kommunikáció.

Zenei fronton is kezdik átvenni a határozott elképzeléssel rendelkező, újhullámos szereplők a helyet, akik méltó példaképei lehetnek a fiatal generációnak, mert dalaikat és a köréjük épülő sztárkultuszt igyekeznek társadalmi szerepvállalásra is használni” - osztotta meg tapasztalatit Kata, aki szerint itt is felmerül, hogy itthon még számos olyan faktor van, amiben van hova fejlődnünk. A szülőkkel való konfrontálódás és a félelem például abszolút gátló tényező, többek közt azért is, amit korábban mondtunk: mert az idősebb generáció még nem annyira elfogadó. Emellett meghatározó az oktatás is, amelynek fontos szerepe lenne abban, hogy elegendő információval lássa el a fiatalokat, hogy megtanítsa őket a kritikus gondolkodásra annak érdekében, hogy kialakuljon egy egészséges öntudat – de ezt sajnos még nem gyakran látni.

Láthatjuk tehát, hogy hiába kap egyre nagyobb figyelmet a gender-kérdés, még mindig van miért küzdeni. Az elfogadás és a tolerancia ma már evidenciának minősül, de sok esetben ma is találkozhatunk az ellenkezőjével. A változást csakis közösen idézhetjük elő, és nagyon fontos is, hogy ez megtörténjen, hiszen más identitását és önazonosságát senkinek nincs joga elnyomni csak azért, mert más általánosan elfogadott tendenciákra épül.

16/1

Kata Oltai suggests that we take a closer look on how gender ambitions spring to the contemporary art world – to help us do so, she recommended the work of three feminist artists.

Oltai Kata szerint érdemes megvizsgálni azt is, miképpen csapódnak le a gender-törekvések a kortárs művészet világában - ehhez három feminista alkotó munkáját ajaánlotta figyelmünkbe.

Fáskerti Zsófia: Női portré, márvány, 40x28x57cm, 2010 The head, a representation of the mind and intelligence, is a position reserved for men; the bust portrait too is primarily a “male genre”.

Zsófi Fáskerti’s bust representing an unknown, “generic” woman with a beauty mask on is a mockery of the sculpture genre evolved to celebrate the intellectual achievements of prominent politicians, writers and university founders as well as being a relic of the unknown housewife, tired of the household chores.

A fej, így a szellem, az értelem ábrázolása egyértelműen a férfiak számára fenntartott pozíció; a büszt, mint szobrászati műfaj is elsősorban ,,férfi műfaj”. Fáskerti Zsófi szépségpakolást hordó, ismeretlen, ,,az általános” nőt képviselő mellszobra egyszerre fricskázza a kiemelkedő államférfiak, írók és egyetemalapítók szellemi tevékenységért emelt szobrászati műfaj pátoszát, és állít emléket a háztartási tevékenységekben megfáradt ismeretlen háziasszonynak.

Fajgerné Dudás Andrea: Paradicsomi délután The picture representing a serene, civic still life shows carefullyset table with prominent pieces of feminist literature on top of it.

Unusual picture, unusual collection, since neither the intellectual reasoning nor the symbolic book shelf contain for example the books of Simone de Beauvoir usually, since female thinkers, poets, writers, philosophers are less acknowledged as part of the general literacy.

A derűs, polgári csendéletet formailag mintázó kép egy gondosan megterített asztalt mutat, rajta a feminista szakirodalom kiemelkedő darabjaival. Szokatlan kép, szokatlan gyűjtemény, hiszen az értelmiségi gondolkodás vagy szimbolikus könyvespolc sem tartalmazza gyakorta például Simone de Beauvoir könyveit, hiszen az általános műveltség részeként kevésbé elismertek a női gondolkodók, költők, írók, filozófusok, képzőművészek.

Vékony Dorottya Farkas Júlával: Kétéltű nőstények In a social sense, the place and role reserved for men are ones that are actively outward facing, oriented towards the public sphere, in contrast to the private space reserved for women – the home, the household – as a passive role. As a visual and cultural metaphor, the mermaid who’s bound to one place and is unable to move (in the absence of legs) is the symbol of women. It’s the extreme metaphor of the demimonde figure, i.e. the female seduction which is a death threat to men, distracting them from the rational path.

Társadalmi értelemben a férfi számára fenntartott hely és szerep a publikus térhez kapcsolt aktív attitűd, ezzel szemben fogalmazódik meg a nő számára fenntartott privát tér – otthon, háztartás – és a passzív szerepkör. Mint vizuális és kulturális metafora, a sellő a helyhez kötött, mozdulni képtelen (lábak híján), a nőit megtestesítő jelkép volt.

A férfiakra akár halálos veszélyt jelentő, őket a racionális útról eltérítő félvilági figura a női csáberő végletekig fokozott metaforája.

PS

109

TEXT RAMONA SALVAI

Kamilla Dózsa: Üvegcsontúság / Brittle bone disease

A

Necklace H&M | Earrings H&M | Socks Wolford | Shoes Zara

PHOTOGRAPHY OLEG BORISUK W W W. O L E G B O R I S U K . C O M ST YLING HA JNALK A BOGNAR S T Y L I S T A S S I TA N T A N I TA VA R G A MAKE UP EMESE BALL A H A I R R A D VA N S I M O N MODEL K IR A / W E AREONE M ANAGEMEN T W W W.W E A R E O N E - M G M T. C O M

JÓL Á L L NE K ÜNK A T OL E R A NC I A They say fashion is of important social significance: it’s about the habits, cultures and principles of different eras and communities – i.e. it’s the imprint of past- and present situations, a medium generating artifacts, some kind of a memory box. Its role in social sensitisation is also equally important and is increasingly recognised.

110

Azt mondják, a divatnak fontos társadalmi jelentősége van: egy-egy korszak vagy közösség szokásairól, kultúrájáról és elveiről mesél – vagyis lenyomata bizonyos múltés jelenbéli helyzeteknek, kordokumentumokat gyártó médium, egyfajta emlékezethely. De legalább ennyire fontos és szerencsére egyre gyakrabban kinyilvánított a szociális érzékenyítésben betöltött szerepe is.

16/1

Necklace H&M | Earrings H&M | Socks Wolford | Shoes Zara

Kamilla Dózsa: Üvegcsontúság / Brittle bone disease

T

HE PROJECT organised by the National Association of Rare and Congenital Disorders together with the PS Creative Agency was also a similar initiative, in which we encouraged young designers to reflect on the life situation and possibilities of those living with rare disorders and to realize their ideas in the universal language of fashion.

In Hungary, 6-8% of the population suffers from diseases which are less common than the 1:2000 ratio. Next to the lack of essential information, medical treatments and therapies necessary for the treatment, visibility is another issue to be resolved. NARCD, as a non-profit organisation, helps all the people affected, by supporting medical research as well as organizing various informative and educational projects.

The three-month campaign, known as Tolerance suits you!, was concluded by an evening presenting several art forms. Prior to the fashion show of the finalists, the audience could see/hear a panel discussion, during which we got familiar with the experiences of Andrea Jokán, Orsolya Strasser, Márk Lakatos, Csaba Kajdi, Gábor Pogány, M.D., and Prof. Miklós Vörös, M.D. on the topic. On top of all this, music- (Mc Fedora), ballet- (Vivien Csokán, Levente Bajári) and slam poetry performances spiced up the event.

We received more than 120 applications, out of which, the top 20 creations selected by our jury of six – Dóra Abodi, Borlárka Bódis, Kriszta Csala, Zsófia Srej, Orsolya Strasser, Bálint Pethő, Oleg Borisuk – had the chance to be presented on the fashion night.

Adrienna Nagy’s creation called Haemophilia finished in first place.

Her piece was presented on two models that drew attention to the importance of supporting others, meanwhile representing the Haemophilia disease. At the end of the night, we celebrated multiple special prize winners as well. Kamilla Dózsa (Osteogenesis), Szofi Boncsér (the blurred lines between reflection and reality), Bori Györök (Rett’s syndrome), Andrea B. Veress (Ichthyosis), and the Open Up Brand (Giantism) were rewarded. As part of their prize, the awarded designers got to partake in a photoshoot with the crew of Oleg Borisuk, you can see the result of it on the next pages.

Based on the feedback of the audience we’re glad to see that our initiatives were successful at raising awareness. István Őry, the project manager of NARCD told us that based on the success of this year’s event, we can expect a similar type of initiative next year as well. Since fashion is an effective way to bring these otherwise neglected issues to the forefront.

Hence, it’s time to believe that fashion is much more than clothing.

It makes us step out of our comfort zones, makes us think and encourages us to change, while pushing its own boundaries, if we let fashion redefine itself through the works of these experimenting creatives.

PS

E

ZEN TÖREKVÉSEK irányvonalához kapcsolódott a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége és a PS Creative Agency közösen meghirdetett pályázata is, melyben arra buzdítottuk a pályakezdő tervezőket, hogy a ritka betegséggel élők élethelyzetére, lehetőségeire reflektáljanak, és öntsék formába elképzeléseiket a téma kapcsán a divat univerzális nyelvén.

Magyarországon a lakosság 6-8%-a szenved olyan betegségben, melyek előfordulása ritkább, mint az 1:2000 arány. A gyógyításhoz nélkülözhetetlen információk, gyógyszeres kezelések, terápiák hiánya mellett a láthatóság is a megoldásra váró problémák közé tartozik.

A RIROSZ közhasznú szervezetként kutatások támogatásával, valamint különféle informáló és oktató célzatú projektekkel segíti az érintetteket.

A Jól áll neked a tolerancia! elnevezésű, három hónapos kampány egy összművészeti esttel zárult márciusban. A döntősök divatbemutatóját megelőzően egy kerekasztal-beszélgetést is láthatott/hallhatott a közönség, amelynek során Jokán Andrea, Strasser Orsolya, Lakatos Márk, Kajdi Csaba, Dr. Pogány Gábor és Dr. prof. Vörös Miklós nézeteit, tapasztalatait ismerhettük meg a téma kapcsán Lilu moderálásával.

Mindezeken kívül énekprodukció (Mc Fedora), balettszám (Csokán Vivien, Bajári Levente) és slam poetry előadások is színesítették a rendezvényt.

Kiírásunkra több mint százhúsz ruhaterv érkezett, az eseményt összegző divatestünkön pedig a hattagú szakmai zsűri – Abodi Dóra, Bódis Boglárka, Csala Kriszta, Srej Zsófia, Strasser Orsolya, Pethő Bálint, Oleg Borisuk – által legjobbnak ítélt húsz kreáció mutatkozhatott be.

A fődíjat Nagy Adrienna Hemofília című munkája nyerte, aki két modellen bemutatott alkotásával az embertársainknak nyújtott támogatás fontosságára hívta fel a figyelmet, miközben a vérzékenység vizuális reprezentációját végezte el. Több különdíjast is ünnepeltünk az est végén. Elismerésben részesült Dózsa Kamilla (üvegcsontúság), Boncsér Szofi (a valóság és a tükörkép közötti határok elmosódása), Györök Bori (Rett-szindróma), Veress B. Andrea (halbőrűség) és az Open Up Brand (gigantizmus). A díjazott tervezők nyereményük részeként egy fotózáson vehettek részt Oleg Borisuk stábjával, melynek eredményét a következő oldalakon láthatjátok.

A közönség felől érkező visszajelzések alapján örömmel nyugtáztuk, hogy a törekvéseink eredményesek, figyelemfelkeltőek voltak. Őry István, a RIROSZ projektmenedzsere elmondta, hogy az idei esemény sikerének nyomán jövőre is számíthatunk egy hasonló volumenű megmozdulásra. A divat ugyanis hatásos eszköz arra, hogy láthatóvá tegye a hétköznapok zűrzavarában háttérbeszoruló problémákat.

Itt az ideje tehát annak, hogy elhiggyük, a divat jóval többről szól, mint öltözködésről. Kilökdös minket komfortzónánkból, elgondolkodtat és változtatásra ösztönöz, miközben saját határait feszegeti, ha engedjük, hogy a kísérletező szellemű alkotók munkáin keresztül újrafogalmazza önmagát.

113

Earrings H&M | Stockings Wolford | Shoes Zara

Szofi Boncsér: A valóság és a tükörkép közötti határok elmosódása / Body dysmorphic disorder

Earrings H&M | Stockings La Perla | Shoes Wink

Andrea Veress B.: Halbőrűség / Ichthyosis

Earrings Swarovski & Bijou Brigitte

Open Up brand: Gigantizmus / Gigantism

Earrings H&M | Shoes Sportmax

Bori Gyรถrรถk: Rett-szindrรณma / Rett syndrome

nude

122

16/1

Highlighter NARS The Multiple – Copacabana | Lipstick Bobbi Brown Pot Rouge for Lips and Cheeks

Foundation Yves Saint Laurent TOUCHÉ ÉCLAT LE TEINT Radiance Awakening Foundation

PHOTOGRAPHY JÁCIN T HAL ÁSZ MAKE UP & CONCEP T ANNA SCHNEIDER HAIR K RISZ T IN A BO J TOS / MOD&CO ST YLING ZSÓFIA K ÁLMÁN M O D E L G R É TA A X E N T E / AT T R A C T I V E Body Woman’s secret | White belt Zara

tones

PS

125

Eyeliner Sephora - Black lace | On the eyelids Flormar Mono Eye Shadow & The Body Shop Honey Bronze Highlighting Dome

126

16/1

Lip Pencil Astor - 020 Cappuccino | Lipstick L’Oréal - J Lo’s NUDE

On the eyelids Kryolan Eye Shadow Matt - Bamboo & Snazaroo Face Paint - Clown White | Eyebrows Sleek Brow Kit - Light

THE LAST TEMPTATION P H O T O G R A P H Y Y U J I WATA N A B E ST YLING IVONA Y VON MAKE UP VIRGINIE R ASCLE HAIR YOSHIKO HARUK I MODEL ELENA MELNIK / SILEN T MODELS

Hat Wanda Nylon | Top Roseanna

Top Wanda Nylon | Pants Roseanna

Bomber jacket Wanda Nylon | Shirt Stella McCartney | Skirt vintage at Chinemachine | Sandals Dior

Shirt Roseanna | Skirt Sacai

Top Nike | Top Banana Republic | Leather Rings Nash

Jacket Wanda Nylon | Shirt Wanda Nylon

Shirt Sesun | Trench Wanda Nylon | Shorts Wanda Nylon | Shoes Dior

Kiara wears | Jacket & Trousers Christian Pellizzar

Girl Crush

PHOTOGRAPHY DENNISON BERT R AM S T Y L I N G VA L E R I A S E M U S H I N A MAKEUP AND HAIR SAR A BUSAN MODELS MICHELLE / ELI T E MODEL M ANAGEMEN T MIL AN K IER A / W H Y NOT MODEL M A N AGEMEN T

138

16/1

Kiara wears | Dress Diane Von Furstenberg | Top The Other Stories

Michele wears | Jeans Don’t Cry | Jacket Constance C. | Shoes Convers

140

16/1

Kiara wears | Jacket AINEA | Trousers COS | Tights Wolford

Michele wears | Trousers AINEA | Dress Zara | Shoes Converse

142

16/1

Kiara wears | T-shirt Quasi | Jacket Constance C. | Shoes Nike

Michele wears | Jumpsuit MRZ | Shirt Ralph Lauren

Michele wears | Jumpsuit MRZ

Kiara wears | Jacket & Trousers Christian Pellizzar

Michele wears | Jeans Don’t Cry | Hoodie Fucking Awesome | Shoes Convers

Kiara wears | Sweater & Trousers MRZ

FROM THE SPOTLIGHT TO BEHIND THE CURTAINS INTERVIEW WITH PÉTER ZÁVADA

TEXT JÓZSEF LAPIS

A R I VA L D A F É N Y B ŐL A K UL IS S Z Á K MÖGÉ – B E S Z É L GE T É S Z ÁVA D A P É T E R R E L

Two-volume poet, slammer and popular musician, who has been working behind the scenes lately - yet has not given up his artistic activities. He recently won the Örkény István Playwrights’ Grant and his poems are headed towards a less autobiographical, more objective direction. We talked with Péter Závada.

PHOTOGRAPHY JÁCINT HALÁSZ

Y

OU ARE LATELY GETTING more actively engaged in theatrical performances. Your retranslated Hair was played at Central Theatre Hall while your As You Like It was presented at the Katona József Theatre. Could you tell us what is working in the theatre like? Do you get involved in the rehearsals as well?

I’ve been getting theatrical assignments for almost four years, and each rehearsal is a new and exciting challenge. I haven’t signed contract with any ensembles or theatres, since, as a freelancer, I have the chance to work with unique creators with different styles such as Árpád Schilling, János Mohácsi, Réka Szabó or Dániel D. Kovács.

Theatre is a very complex machine; therefore, the most important thing for successful work is that everyone knows what their duties are.

I’m usually asked to write plays and lyrics, but I occasionally worked as a dramaturge as well. In case of Mohácsi’s Hair, I got very specific instructions: I had to translate the original English lyrics to Hungarian in a way that it stays true to the original, but is more relevant at the same time. The most important aspect, however, was the singability of the lyrics. I rarely went to Hair rehearsals, I mostly attended the music rehearsals, where we were checking the prosody of the songs together with the actors and composers. On the other hand, I participated more actively in As You Like It: not only did I make copywriter suggestions, but dramaturgic ones as well. It’s been the third time I worked together with Dani D. Kovács, hence, the work environment was also more intimate. I had to reconsider the play based on Ádám Nádasy’s excellent translation, and I tried to find the common features of the language of the Shakespearian comedy and nowadays’ Hungarian slam poetry.

I don’t know whether we could talk about continuity, since it’d be a pretty wild idea to claim that the language of the Renaissance English comedy or the farce spiralled quite into slam poetry, which originates from the 80s. However, at certain points we can discover

146

Kétkötetes költő, slammer és népszerű zenész, aki az utóbbi időben többet dolgozik a színfalak mögött - bár jóllehet, nem adta fel előadóművészi tevékenységeit sem. Nemrégiben elnyerte az Örkény István drámaírói ösztöndíjat, verseiben pedig a tárgyias, kevésbé önéletrajzi megszólalás irányába mozdult el. Závada Péterrel beszélgettünk.

E

GYRE AKTÍVABBAN VESZEL RÉSZT színházi produkciókban.

Az általad újrafordított Hairt a Belvárosi Színház, az Ahogy tetsziket pedig a Katona József Színház mutatta be Mesélsz arról, milyen a színházi munka? Részt veszel a próbafolyamatokban is?

Idén lesz négy éve, hogy színházi megbízásokat kapok, és mindegyik próbafolyamat egy új és izgalmas kihívás. Nem szerződtem le eddig egyetlen társulathoz vagy színházhoz sem, mert szabadúszóként olyan különleges, egymástól eltérő stílusú alkotókkal dolgozhatok együtt, mint Schilling Árpád, Mohácsi János, Szabó Réka vagy Kovács D. Dániel.

A színház egy rendkívül bonyolult gépezet, ezért az eredményes munka szempontjából az egyik legfontosabb dolog az, hogy mindenki pontosan tudja, mi a feladata. Engem általában előadás- és dalszövegek írására kérnek fel, de arra is volt már példa, hogy dramaturgként dolgoztam.

A Mohácsiékkal készített Hair esetében elég konkrét instrukciókat kaptam: le kellett fordítanom az eredeti angol dalszövegeket magyarra, úgy, hogy a fordítás minél szöveghűbb és mégis minél aktuálisabb legyen. A legfontosabb szempont azonban az énekelhetőség volt.

A Hair próbáira ritkábban jártam, inkább csak az énekes próbákon vettem részt, ahol a színészekkel és a zeneszerzőkkel a dalok prozódiáját ellenőriztük. Az Ahogy tetszik készítésében viszont aktívabban részt vettem: nem csak szövegírói, hanem dramaturgiai javaslataim is voltak. Kovács D. Danival harmadszorra dolgoztunk együtt, így bensőségesebb hangulatban zajlott a munka is. Nádasdy Ádám remek fordítása alapján kellett újragondolnom a drámaszöveget, ennek során megpróbáltam megtalálni a közös vonásokat a shakespeare-i vígjátéknyelv és a mai magyar slam poetry nyelve között. Folytonosságról nem tudom, hogy beszélhetünk-e, hiszen elég vad ötlet volna azt állítani, hogy reneszánszkori angol vígjátéknyelv, vagy akár a vásári komédiák nyelve egészen a húszadik század nyolcvanas éveiben kialakuló slam

16/1

THEATRE IS A VERY COMPLEX MACHINE, THEREFORE THE MOST IMPORTANT THING FOR SUCCESSFUL WORK IS FOR EVERYONE TO KNOW A színház egy rendkívül bonyolult WHAT THEIR DUTIES ARE.

gépezet, ezért az eredményes munka szempontjából az egyik legfontosabb dolog az, hogy mindenki pontosan tudja, mi a feladata.

the relationship between the two languages, most strikingly perhaps in the witty wordplays based on graphic-linguistic logic.

What are you planning to achieve within the framework of the fellowship?

I found out that I got the Örkény Playwrights’ Grant last week, for which I applied with a transliteration of Amphitryon. I plan to write it as a denser play with poetic monologues, rather than a traditional, dialogical drama.

You’re active in several different genres of creative- and performing arts such as poetry slam poetry, pop or the above mentioned theatrical activities. As a public figure, you’re not afraid of forming your opinion on social matters, but is it the same for you as a creator, an artist?

For a really long time, I was convinced that it’s beneficial for an artist to explain his views and to talk actively about politics, if not directly through the pieces of art, but in public speeches. He doesn’t even need excessive courage for this , provided of course that he lives in a democratic country where there’s freedom of expression, since in a society like this, speaking up shouldn’t have any negative consequences on one’s life. In the past two years, this faith of mine has wavered. On the one hand, I experienced that in the current situation it’s unnecessary to repeat these fruitless complaints and excuses over and over again, since we live in a society without quasi any consequences. On the other hand, I realized that my stimulus threshold got higher, since, due to the daily scandals, I became immune to politics, and for lack of better, I learned to cohabit with lies and accept our rights being stomped on. Thirdly, I noticed that recently they took different legal actions against several civil organizations and public figures that formed strong opposing opinions such as Krétakör, Labrisz, Ökotárs, Márton Gulyás or Péter Juhász. In brief, I refrain from politics not only in my poems but on the occasions of public appearances as well, and I repeat, it’s not primarily because of fear, but because under these circumstances I don’t see the point.

How do you see the relationship between the created cultural goods or productions and politics (considering your work as well as others’)? Who do you think is doing a great job?

I must admit that my issue is not even politics seeping into poems.

I’d say these days I’m more interested in more symbolic, abstract contents, and I get less excited about forming the specific events and memories of my own life into poems. Therefore, the fact that I don’t write about politics has more aesthetic rather than ideological motifs.

Only rap and slam make an exception. Both genres are inherently political, even their formation’s linked to human- and civil rights movements, and to the culture of oration. Due to their performative nature, they address the audience live (in the same place at the same time), thus, they’re suitable for addressing public- and general issues.

In my opinion, in terms of impact, the greatest achievement of the slam poetry movement is that it successfully brought the actual political discussion back to the everyday life (let’s not discuss its quality though) and tried to fill the void that the strongly neglected contemporary public poetry left behind after the change of regime in Hungary. Of course, it could have happened in a significantly more courageous way, aiming not only at breaking the social limits, but also the conventions of the genre. Who is doing an adequate job in sending a political message with their arts? Punk bands, avant-garde performers and radical feminist activists. I think in art it’s not worth sending a settle political message.

148

poetryig gyűrűzött, de bizonyos pontokon felfedezhetünk a két beszédmód között rokonságot. Leginkább szembetűnően talán a képi-nyelvi logikán alapuló frappáns szójátékokban.

Az ösztöndíj keretében mit tervezel megvalósítani?

Nemrég derült ki, hogy megkaptam az Örkény drámaírói ösztöndíjat, melyre egy Amphitryon-átirattal pályáztam. Terveim szerint nem egy hagyományos, párbeszédes dráma készül belőle, hanem egy sűrűbb, verses monológokból álló szöveg.

Többféle alkotó- és előadó-művészeti formában dolgozol, gondoljunk csak a költészeti, slammer, a könnyűzenei vagy az említett színházi tevékenységedre. Közéleti szereplőként nem idegenkedsz a véleményformálástól társadalmi kérdésekben, de mi a helyzet ezzel alkotóként, művészként?

Egészen sokáig meg voltam róla győződve, hogy ha a művészi produktumokban direkt nem is, de a nyilvános megszólalásokban hasznos, ha egy alkotó kifejti a véleményét és aktívan politizál. Ehhez pedig még túlzott bátorságra sincs szüksége, feltéve persze, hogy egy demokratikus országban él, ahol véleményszabadság van, hiszen egy ilyen társadalomban nem lehetnek az illető életére nézve negatív következményei a felszólalásnak. Ebben a hitemben inogtam meg az elmúlt két év során, mikor egyrészt azt tapasztaltam, hogy a jelenlegi helyzetben egyszerűen fölösleges újra ás újra ugyanazokat a meddő panaszokat és kifogásokat szajkózni, hiszen egy kvázi következmények nélküli társadalomban élünk. Másrészt azt vettem észre, hogy az én ingerküszöböm is egyre magasabbra került, ugyanis a mindennapos botrányoknak köszönhetően immunissá váltam a politikára, és jobb híján megtanultam együtt élni a hazugsággal és a jogtiprással. Harmadrészt pedig azt láttam, hogy az utóbbi időben különböző jogi eljárásokat indítottak több olyan civil szervezet és közszereplő ellen is, akik markáns ellenzéki véleményt fogalmaztak meg, elég csak a Krétakörre, a Labriszra, az Ökotársra, Gulyás Mártonra vagy Juhász Péterre gondolni. Egyszóval most már nemcsak a versekben, hanem a közszereplések alkalmával is tartózkodom a politizálástól, és ismétlem, nem elsősorban a félelem miatt, hanem mert a jelenlegi keretek között nem látom értelmét.

Hogyan látod a létrehozott kulturális termékek vagy produkciók kapcsolatát a politikumhoz (saját munkásságodra csakúgy gondolva, mint másokéra)? Van-e, aki szerinted nagyon jól csinálja?

Azt kell, hogy mondjam, hogy nem is a politikum versbe való beszivárgásával van bajom. Inkább afelől közelítenék, hogy jelenleg a szimbolikusabb, absztraktabb tartalmak érdekelnek, és kevésbé hoz lázba a saját életemre vonatkoztatható konkrét események és emlékek verssé formálása. Tehát annak, hogy a versben nem politizálok, sokkal inkább esztétikai, semmint ideológiai okai vannak. Ez alól azonban kivételt képez a rap és a slam. Mindkét szövegműfaj eredendően politikus, már kialakulásuk is szorosan köthető az emberi- és polgárjogi mozgalmakhoz és a szónoklat kultúrájához. Mivel performatív jellegüknél fogva élőben (egy közös időben és térben) szólítják meg a közönséget, alkalmasak arra, hogy közéleti és közérzeti kérdésekről beszéljenek. Véleményem szerint hatástörténeti szempontból a slam poetry mozgalom egyik legfontosabb eredménye, hogy sikerült a hétköznapok terébe visszaemelnie az aktuálpolitikáról szóló diskurzust (abba most ne menjünk bele, hogy milyen színvonalon), és ezáltal megpróbálta betölteni az űrt, amit a rendszerváltás környékén erősen háttérbe szoruló közéleti költészet hagyott maga után. Természetesen tehette volna mindezt lényegesen bátrabban is, nem csak a társadalmi keretek, hanem saját műfaji konvencióinak felforgatását is megcélozva. Hogy kik politizálnak adekvát módon a művészetükkel? A punk bandák, az avantgárd performerek és a radikális feminista aktivisták. Szerintem a művészetben nem érdemes megúszósan politizálni.

16/1

WHO DOES AN ADEQUATE JOB IN SENDING A POLITICAL MESSAGE WITH THEIR ARTS? PUNK BANDS, AVANTGARDE PERFORMERS AND RADICAL FEMINIST ACTIVISTS. I THINK IN ART IT’S NOT WORTH SENDING A SETTLE Hogy kik politizálnak POLITICAL MESSAGE.

adekvát módon a művészetükkel? A punk bandák, az avantgárd performerek és a radikális feminista aktivisták.

Szerintem a művészetben nem érdemes megúszósan politizálni.

If someone came up to you and said he doesn’t know a thing about contemporary young poetry and asked about authors he should absolutely read, who would you recommend? What do you think is the most exciting and important in nowadays’ poetry?

I find the national contemporary lyric poetry very diverse; a lot of exciting currents and a number of original voices have appeared recently. The youngest generation of poets are characterized by true or perceived personalisation and the interest in natural sciences: physical, biological and geographical concepts are presented in their poems together with grief or relationship conflicts. Among others I find the poems of Péter Polák, Bence Szenderák, Krisztián Bíró and Anna Zilahi exciting. But I also consider the adventures in posthuman territories important, which are strongly presented mainly in the poems of Márió Z. Nemes, Zoltán Németh or Gábor Mezei. This kind of poetics

PS

Ha valaki odajönne hozzád, és azt mondaná, hogy egyáltalán nem tud semmit a kortárs fiatal líráról, és legyél szíves ajánlani neki szerzőket, akiket feltétlen el kell olvasnia, mit mondanál? Mi az, amit leginkább izgalmasnak és fontosnak tartasz a jelenkori költészetben?

Rendkívül sokszínűnek látom a hazai kortárs lírát, több izgalmas áramlat és számos egyedi hang is megjelent az utóbbi években. A legfiatalabb költőgenerációkra főleg a vélt vagy valós személyesség kérdéseinek feszegetése és a természettudományos érdeklődés jellemző: verseikben a fizika, a biológia vagy a földrajz fogalmai ugyanúgy megférnek, mint a gyász vagy a párkapcsolati konfliktusok. Izgalmasnak tartom többek között Polák Péter, Szenderák Bence, Bíró Krisztián és Zilahi Anna verseit. De fontosnak látom a poszthumán territóriumában tett kalandozásokat is, melyek leginkább talán Nemes Z. Márió, Németh Zoltán és Mezei Gábor verseiben jelennek meg markánsan.

149

REGARDING MY OWN WRITINGS, I’M INTERESTED IN ELIMINATING THE PERSONAL TOUCH, SO THAT I CAN GIVE WAY TO A MORE IMPERSONAL, MORE OBJECTIVE OBSERVATION. Ami a saját szövegeimet illeti,

jelenleg az foglalkoztat, hogyan tudom a személyességet mindinkább fölszámolni, hogy átadhassa a helyét valamiféle személytelenebb, tárgyiasabb megfigyelésnek.

150

16/1

exceeds the uniform body image and focuses on the opening, the dismemberment and the distortion of the human body. Moreover, we can observe a trend, which, I believe, is called terrapoetics. This trend makes the human body the subject of geological analysis, identifying it with the earth and the vegetation, and representing the surface of the earth as a living body. I especially like the poems of Orsolya Fenyvesi, Dénes Krusovszky and Marcell Szabó from my generation, but lately I read many foreign poems as well. I follow mainly the Anglo-American line since it’s important for me to understand the original texts.

The site Versum, that publishes fresh translations, is a great help in orientation. Saeed Jones, Dean Young or Ocean Vuong are just as much part of my reading material as the classics such as Frank O’Hara, John Ashbery, Robert Bly or Mark Stand. Most recently I’ve been deeply immersed into the poems of Thomas Tranströmer and Seamus Heaney.

Ez a poétika túllép a felvilágosodás óta velünk élő, egységes emberi testképen, és a test felnyitását, földarabolását, torzulását helyezi a figyelem középpontjába. Sőt, megfigyelhetünk egy olyan tendenciát is, amit ha jól értem, terrapoétikának neveznek. Ez az irányzat az emberi testet geológiai vizsgálat tárgyává teszi, tehát a földdel és növénytakaróval azonosítja, a föld felületét, rétegeit pedig mint élő testet mutatja föl. Különösen szeretem még a saját generációmból Fenyvesi Orsolya, Krusovszky Dénes és Szabó Marcell verseit, és manapság sok külföldi lírát is olvasok. Főleg az angol-amerikai vonalat követem, hiszen fontos, hogy eredetiben is értsem a szövegeket. A Versum című, friss fordításokat közlő oldal hatalmas segítség a tájékozódásban.

Saeed Jones, Dean Young, vagy Ocean Vuong ugyanúgy az olvasmányaim része, mint a ma már klasszikusnak számító Frank O’Hara, John Ashbery, Robert Bly vagy Mark Strand. Legutóbb Thomas Tranströmer és Seamus Heaney verseiben merültem el mélyebben.

What’s the direction the Závada-poetry’s taking, what are you experimenting with at the moment?

Regarding my own writings, I’m interested in eliminating the personal touch, so that I can give way to a more impersonal, more objective observation. Since I work mostly on theatre theory recently, I try to incorporate the theatrical aesthetics in my writings. But various TV series also have a great impact on my poems: for example, the DanishSwedish series called The Bridge that influences the audience by the liveliness of the ports, and the mysteriousness of the forests in the frame of a criminal investigation.

Merre tart a Závada-költészet, mivel kísérletezel épp?

Ami a saját szövegeimet illeti, jelenleg az foglalkoztat, hogyan tudom a személyességet mindinkább fölszámolni, hogy átadhassa a helyét valamiféle személytelenebb, tárgyiasabb megfigyelésnek. Mivel az utóbbi időben főleg színházelmélettel foglalkozom, megpróbálom belecsempészi a szövegeimbe a színházi nézés esztétikáját. De erős hatással vannak a verseimre a különböző sorozatok is: így például a Híd című dán-svéd sorozat, ami egy bűnügyi nyomozás keretein belül a kikötők mozgalmasságával és az erdők sejtelmességével hat a nézőre.

Lastly, let’s talk a little bit about how you see the atmosphere, milieu and cultural scene of Pest? Do you feel any difference compared to 10-15 years ago? What’s today’s „Pest style” like?

Thanks to my job, I believe I have a great overview mainly of the underground scene of Pest, apart from a few bigger concert venues and permanent theatres. The downtown, aka the Elizabeth Square and its surroundings, as well as the seventh district, i.e. the „ruinpub district” in the vicinity of Dob and Kazinczy Street, has changed completely in the last few years. In place of the early original and unique ruinpubs, the district is now packed with gastro-pubs focused solely on profit generation, and as a result, the target audience has almost entirely changed. Apart from a few old local favourites like Központ, Fekete Kutya or Kisüzem, the poets, film- and theatre-makers and artists of Pest handed their hubs over to the tourists. What once started in the seventh district, seems to continue in the eighth: in apartment houses waiting to be demolished and on empty building sites migratory birds nestle: Gólya and Auróra, operated by the organizers of the former Sirály, are the new haunts of the alternative culture. As for the king-pins of the entertainment industry, Akvárium, built in place of the old Gödör on Elizabeth Square, still rumbles, despite of the initial scepticism; although, instead of the former underground concerts, it hosts mainly the forefront of the local and international mainstream.

The profiles of the Vallai garden, Rács garden and Fuga somewhat differ from the above mentioned pubs: these places host mainly high quality literary events.

Végezetül beszéljünk kicsit arról, hogyan látod a mai Pest hangulatát, miliőjét, kulturális közegeit? Érzékelsz-e változást mondjuk 10-15 évvel korábbihoz képest? Milyen a mai „pesti stílus”?

A munkámnak köszönhetően azt hiszem, leginkább a pesti underground tereire van rálátásom, no meg néhány nagyobb koncerthelyszínre és kőszínházra. A belváros, tehát az Erzsébet tér és környéke, illetve a hetedik kerületben, a Dob és Kazinczy utca koordinátarendszerében működő „romkocsmanegyed” az utóbbi években teljesen átalakult. A korábbi ötletes és egyéni kialakítású romkocsmák helyén a kerületben ma már egymást érik a kizárólag profittermelésre berendezkedett gasztro-pubok, és ennek köszönhetően a közönség is szinte száz százalékig lecserélődött. Néhány olyan régi törzshelyet leszámítva, mint a Központ, a Fekete Kutya vagy a Kisüzem, a pesti írók, filmesek, zenészek, képzőművészek és színházcsinálók mára átadták helyüket a turistáknak. De ami egykor a „hétkerben” indult, most a „nyolckerben” látszik folytatódni: a lebontásra ítélt bérházakban és a foghíjtelkeken ma a belvárosból elköltözött vándormadarak fészkelnek: a Gólya és az egykori Sirály szervezői által működtetett Auróra lettek az alternatív kultúra új terei. Ami a szórakoztatóipar nagy halait illeti, a régi, Erzsébet téri Gödör helyén nyílt Akvárium a kezdeti bizalmatlanság ellenére dübörög, noha a korábbi underground koncertek helyett főleg a hazai és a nemzetközi mainstream élvonalát vonultatja föl. A Vallai kert, a Rács kert vagy a Fuga profilja némileg különbözik az imént felsorolt kocsmákétól: ezek a helyszínek főleg színvonalas irodalmi rendezvényeknek adnak otthont.

The performances of Katona-, Örkény- and Radnóti Theatre as well as the Vígszínház are all sold out week after week, while thanks to the freezing of state resources, internationally recognised, independent ensembles disappeared or drifted to the edge of survival over the past few years such as Viktor Bodó’s Szputnyik or Árpád Schilling’s Krétakör, which was a severe loss to the already shaky alternative culture. Therefore, while the „Pest style” is still extremely diverse and the culture flourishes, the downtown area itself became a grotesque museum, which is getting more and more similar to a body that’s been kept alive artificially.

A Katona, az Örkény, a Radnóti és a Vígszínház hétről-hétre teltházzal játssza a darabjait, míg az állami források befagyasztásának köszönhetően az elmúlt évek során olyan nemzetközileg elismert független társulatok szűntek meg vagy sodródtak a túlélés peremére, mint Bodó Viktor Szputnyikja, vagy Schilling Árpád Krétaköre, ez pedig komoly veszteséget jelentett a már így is kivéreztetett alternatív kultúra számára. Tehát a „pesti stílus” még mindig rendkívül sokszínű, a kultúra virágzik, de a belváros önmaga groteszk múzeumává vált, egyre jobban hasonlít egy mesterségesen életben tartott testhez.

PS

151

He stands by the LGBTQ rights, he is concerned about inequity and he believes in the positive effects of art on society. We talked with Janos Kulka about freedom, “coming out” and equal opportunities.

Kiáll az LMBTQ jogok mellett, bántja az igazságtalanság és hisz a művészet társadalomra gyakorolt pozitív hatásában.

Kulka Jánossal szabadságról, ,,előbújásról” és esélyegyenlőségről beszélgettünk.

„NEM SZERETEK PROVOKÁLNI” In a TV show with Kriszta D. Tóth your social responsibility was on the table. According to Kriszta, there is a concrete point to where your political presence dates back. But it is not totally true, since the Theatre of Kaposvár was already a political statement in the 80’s.

How would you define the difference between your current public opinion forming and the one that’s been present since the beginning of your career?

I believe I have always had this kind of behavior. The wonderful high school in Szeged which I went to is called Endre Ságvári Secondary School. There we rebelled just as much in the classroom in the beginning of the 1970’s, if we felt something was unfair or centrally controlled. Fortunately, it was a very protected school, with a mentality that far exceeded its time, and they taught us with alternative methods. My home and school made me susceptible to unfairness that is happening in front of my eyes, while everybody acts as if it was the most natural thing on Earth, and this especially hurts me. I feel the same way now. After twenty-something years of learning about democracy, we could now finally reject this system and prefer the former, because at least we know that one.

D. Tóth Kriszta műsorában a társadalmi felelősségvállalásod is terítékre került. Kriszta azt mondja, van egy konkrét pont, ahonnan a te politikai jelenléted datálható. De ez nem teljesen igaz, hiszen politikai kiállás volt már a kaposvári színház is a nyolcvanas években. Hogyan határoznád meg a különbséget a jelenlegi és a művészetedben már pályád eleje óta jelen lévő közéleti véleményformálás között?

Szerintem ez a habitus mindig a sajátom volt. Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumnak hívták azt a csodálatos szegedi középiskolát, ahová jártam. Ott ugyanúgy lázongtunk az osztályban az 1970-es évek elején, ha úgy éreztük, hogy valami igazságtalan vagy központilag irányított.

Szerencsére nagyon védett iskola volt, az akkori kort messze meghaladó szellemiséggel és alternatív módszerekkel tanítottak. Az otthon és az iskola fogékonnyá tett arra, hogy ha valamiről tudom, hogy igazságtalan, és az a szemem láttára megtörténik, közben pedig mindenki úgy csinál, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne, az kifejezetten fájdalmat okoz. Ugyanezt élem meg most is. Huszonegynéhány év demokráciatanulás után most sikerült azt mondanunk, hogy nekünk ez a rendszer nem kell, legyen inkább a korábbi, mert azt legalább ismerjük.

The József Katona Theathre – where you are currently a society member – pays great attention to current social problems. What do you think; is it possible to change the world from the stage?

I think so; there are some bright moments. For example, The Enemy of People that we have been playing for three years now.

Sometimes, when I look at the audience, I really feel like people are going to go home differently to how they entered the theatre. They saw something which I’m not sure if it gives them any consolation, or if it makes their tomorrow somewhat easier, but anyhow, the wind of freedom was blowing from the stage.

A Katona József Színház – ahol jelenleg társulati tag vagy – sokat foglalkozik kurrens társadalmi problémákkal. Mit gondolsz, meg lehet a színpadról változtatni a világot?

Szerintem igen, néha vannak fényes pillanatok. Például A nép ellenségében, amit már három éve játszunk. Néha, mikor nézem a közönséget, tényleg azt érzem, ezek az emberek másképp fognak hazamenni, mint ahogy beültek a színházba. Láttak valamit, ami nem tudom, hogy vigaszt nyújt-e nekik, és azt sem, hogy könnyebbé teszi-e a holnapjukat, mégis valamiféle szabadságnak a szele fújt a színpadról.

Sometimes I wonder whether the audience of Katona thinks this way inherently? Won’t the message get lost?

This is exactly my biggest worry that we send the message to our own people. That exactly those people who would otherwise not come should come here. Nonetheless, I hope it’s not true and things are perhaps not as complicated.

152

Bennem az merül fel időről időre, hogy a Katona közönsége nem eleve így gondolkodik-e? Hogy az egymásnak szánt üzenet nem lesz-e így egy zárvány? Éppen ez a legnagyobb aggodalmam, hogy a mieinknek mondjuk a magunkét. Hogy épp azoknak kéne eljárni a Katonába, akik egyébként nem jönnének ide. Azért remélem, hogy ez nem így van, és a dolgok ennél talán átjárhatóbbak.

16/1

Photo Pál Nánási

TEXT PANNI PUSKÁS

IN T E R JÚ K UL K A J Á NO S S A L

“I DON’T LIKE TO PROVOKE” IN T E R V IE W W I T H J Á NO S K UL K A

Mit gondolsz, ma a színházak eleget foglalkoznak az esélyegyenlőség kérdésével?

A Katona ebben biztosan élen jár, és ezt nagyon becsülöm is benne.

Ugyanígy az Örkény, és nagyon szeretem a Radnótit is – sok évig az otthonom volt, és nagyon szívesen járok vissza. Ott voltam Bálint András búcsúztatóján is, nagyon szép este volt, és nagyon drukkolok Kováts Adélnak az igazgatáshoz, meg sok erőt a harcaihoz…

Finally, another female director! As if this profession was ruled by men. Don’t you see it this way?

It’s interesting how much more female directors are there in the world.

I have been to Paris not long ago, and I got an annual program guide from Comédie-Française, in which there are way more female directors.

It’s also terrible, how there are no female politicians, because I think they are much more suitable for solving problems, they are much more cool-headed, and I find them a better partner to debate with than the frustrated men, who always just want to win.

Végre még egy női igazgató! Mintha ezt a szakmát a férfiak uralnák.

Te nem így látod? Érdekes, hogy a világban mennyivel több női rendező dolgozik. Párizsban jártam most, és a Comédie-Française-ből kaptam egy éves műsorfüzetet, amelyben sokkal több női név szerepel rendezőként.

Az is borzasztó, hogy a politikusok között nincsenek nők, mert szerintem annyival alkalmasabbak problémamegoldónak, sokkal higgadtabb, jobb vitapartnernek tartom őket, mint a mindig csak győzni akaró, frusztrált férfiakat.

In your new movie, called Half the World I found the question of equal opportunities especially interesting. The movie takes place in the beginning of the 20 th century, and you are playing a rich and successful architect, who falls in love with the infamous prostitute, Elza Mágnás. Gender equality is a very important question in their relationship, since Elza is the kind of woman, who is not willing to accept her own social status, and she uses your character, Max, to achieve her goals. How much responsibility do you think your character has in Elza’s death?

Essentially it focuses on moral problems, if an affair like this can be sustained, whether a man can buy love for money. The destiny of poor Max Schmidt is indeed that it’s a fatal romance.

A Félvilág című új filmedben különösen érdekesnek találtam az egyenjogúság kérdését. A film a századelőn játszódik, te pedig gazdag és sikeres építészt alakítasz benne, aki beleszeret a hírhedt Mágnás Elza nevű örömlányba. A szereplők kapcsolatában fontos kérdés a nemek közti egyenjogúság, hiszen Elza egy olyan nő, aki nem hajlandó elfogadni saját társadalmi pozícióját, és a te karakteredet, Maxot használja céljainak elérésére. Szerinted mennyi a felelőssége a te figurádnak Elza halálában?

Alapvetően erkölcsi problémákat feszeget, hogy egy ilyen viszonyt egyáltalán fenn lehet-e tartani, hogy egy férfi megteheti-e azt, hogy pénzért vásárol magának szerelmet. A végzete szegény Max Schmidtnek valóban az, hogy ez egy halálos szerelem.

Yes, he is madly in love, but he does not take it on. There is a scene, in which Elza and Max are fighting, and Elza’s last argument is “you don’t marry me”.

Max Schmidt is a very selfish and immoral minded character. He claims the woman to himself only, while he is not willing to officially tie the knot, because he might be too snobby or simply a coward. Obviously everything would have been different if he tells Elza they are going to the registrar tomorrow.

Igen, halálosan szerelmes, de eközben nem vállalja fel a szerelmet.

Van egy jelenet, amelyben Elza és Max vitatkoznak, Elza utolsó érve pedig az, hogy „nem veszel engem feleségül”.

Nagyon önző és erkölcstelen gondolkodású figura Max Schmidté. Csak magának követeli a nőt, miközben azt, hogy magához kösse hivatalos úton, nem meri meglépni, mert ahhoz talán sznob, vagy csak gyáva.

Nyilván minden másképp lett volna, ha azt mondja Elzának, hogy holnap megyünk az anyakönyvvezetőhöz.

It is a very good movie. Did you like it?

Yes, I liked it too, it was a big hit. Maybe the Hungarian film- and cinema culture is slightly changing. TV shows have been made recently, the genre of drama is becoming more and more popular, good TV series are made, and after many years of living death something seems to be rising again, and that’s really good.

Nagyon jó film. Te szeretted?

Igen, én is szerettem, nagyon nagy sikere volt. Talán kicsit változóban van a magyar film- és mozikultúra. Elkezdtek tévéfilmek készülni, a filmdráma műfaja felfutóban van, jó sorozatok készülnek, és sokévi tetszhalál után föléledni látszik valami, ez nagyon jó.

May I ask you about your coming out?

Of course!

Your coming out was one of the most important moments in the history of the Hungarian LGBTQ people. If one of the country’s greatest actors is coming out at one hand it could give courage to a lot of people to do the same, and can also alter the mindset of those previously rejecting it. How come you waited so long with this?

Perhaps, because it has never frustrated me. My parents fully accepted it, but obviously they feared that I would have a harder life, but it was rare that I felt like I had to lie, or that I had to form a picture of myself that’s not me. My coming out had only one reason: the Kerényi type joking. The National Theatre was coming to its end, it could be known that a new era was coming, and a video has been released on the Internet about this chat in the Belvárosi Klub, where Kerényi started

154

Kérdezhetlek téged a coming outodról?

Persze!

A te coming outod az egyik legfontosabb pillanat volt a magyar LMBTQ emberek történetében. Ha az ország egyik legnagyobb színésze coming outol, az egyfelől sok más embernek adhat bátorságot, hogy ugyanezt tegye, másrészt merőben árnyalja a kérdést azok fejében is, akik korábban elutasítóak voltak. Hogyhogy ilyen sokat vártál ezzel?

Talán azért, mert ez engem soha nem frusztrált. A szüleim ezt teljes mértékben elfogadták, nyilván nagyon féltettek egy nehezebb élettől, de nagyon ritkán éreztem, hogy nekem ezért hazudozni kell, vagy valami olyan képet kell magamról kialakítanom, ami nem én vagyok.

A coming outnak egyetlen oka volt: a Kerényi-féle viccelődés. A Nemzeti vége felé jártunk, már lehetett tudni, hogy új éra következik, és kikerült az internetre egy videó erről a Belvárosi Klubos beszélgetésről, ahol Kerényi vicceskedni kezd, és szegény (Vidnyánszky) Attila lehajtott

16/1

Photo Dániel Dömölky A két Korea újraegyesítése című előadásból

Do you think theatres care enough about equal opportunities?

Katona is certainly at the forefront regarding this matter, and I really honour that. The same goes for Örkény Theatre and I really like Radnóti Theatre as well – it was my home for many years and I am happy to go back there now and then. I was there for the farewell party of András Bálint too, it was a very nice evening, and I wish all the best to Adél Kováts on directing, and lots of strength to her battles…

The interview was made in 2016 February | Az interjú 2016. februárjában készült

joking and poor Attila (Vidnyánszky) was playing with the table cloth, with his head down. I remember going home and watching the video and I said I am not willing to tolerate this. And then I wrote a letter and this was my big coming out. I did not stand out for myself, but against something. Really I can only be grateful to Imre Kerényi that I live free now without the burden of this secret.

You said it was liberating.

Obviously this is the reason why they call it like this, because you are coming out from the darkness, you are taking off some kind of burden. This is very liberating. There have been a few bad moments, an interview here, another one there, and getting cornered with a Blikk (tabloid) cover, this especially was not good.

But I figure you had reckoned with this in advance, it was no surprise to you…

I hadn’t really reckoned with this. I tried to be careful to avoid that letter being born out of anger, but I’m not saying that I considered the outcomes, because then I might have been overly careful. I have one problem with this: I have been careful throughout my whole life to avoid causing trouble, being unpleasant in someone’s eyes or embarrassing someone, I don’t like to provoke. This is why I say that my coming out is not my heroism, but it’s an extension of some kind of overdeveloped sense of justice.

PS

fejjel birizgálja a terítőt, nagyon szégyelli magát, de nem szól egy szót sem. Emlékszem, hogy hazamentem, megnéztem otthon a videót, és azt mondtam, hogy nem vagyok hajlandó ezt eltűrni. És akkor írtam egy levelet, ez volt az én nagy coming outom. Nem a magam nevében, nem magamért álltam ki, hanem valami ellenében. Tényleg csak Kerényi Imrének lehetek hálás azért, hogy szabadon élek, és még ez a titok sem terhel.

Azt mondtad, hogy ez felszabadító volt.

Nyilván ezért hívják így, mert valahonnan a sötétből kijössz, leveszel magadról valami terhet. Ez nagyon felszabadító. Volt azért egy pár rossz perc, egy interjú ide, még egy interjú oda, és egy sarokba szorítós, Blikk-címlapos eset, az mondjuk nem volt jó.

De gondolom ezzel azért kalkuláltál előre, nem ért meglepetésként...

Nem igazán kalkuláltam vele. Arra próbáltam vigyázni, hogy az a levél ne indulatból szülessen, de azért azt nem mondom, hogy végiggondoltam a következményeit, mert akkor lehet, hogy elóvatoskodtam volna.

Egyetlen problémám van ezzel: egész életemben nagyon vigyáztam, hogy elkerüljem azt, hogy gondokat okozzak, valakinek a szemében kellemetlen legyek vagy valakit zavarba hozzak, nem szeretek provokálni.

Ezért mondom, hogy nem az én hősiességem a coming out, hanem ez is valamiféle túlfejlett igazságérzet nyúlványa.

155

D TEXT SÁNDOR NÉMETI

ANCING

IS NO OTHER THAN A FAITHFUL LIKENESS OF BEAUTIFUL NATURE

„ A TÁ NC NE M M Á S , MIN T A T E R MÉ S Z E T P ON T O S M Á S A” 156

Photo Attila Nagy

At least it should be as Jean-Georges Noverre wrote it in his work, published in 1760, the Lettres sur la danse. With his oeuvre, the creator of modern ballet not only established the most important principles of ballet – that’s been in effect ever since –, but he introduced the act, the drama, and the so-called “pas d’action”. Breaking the rules of court dances, he realized that ballet is not only a pastime activity but also an integral part of the performance: a unique subgenre of theatrical art.

Vagy legalábbis annak kellene lennie, írja Jean-Georges Noverre az 1760-ban kiadatott művében, a Lettres sur la danse-ban. A modern balett megteremtője munkásságával nemcsak a balett – a mai napig érvényben levő – legfontosabb alapelveit fektette le, hanem bevezette a cselekményt, a drámát, az úgynevezett „pas d’action”-t.

Szakítva az udvari táncok szabályaival, felismerte, hogy a balett nem csupán időtöltés, hanem szerves része egy előadásnak: a színházművészet sajátos alfaja.

A

A

S HE PUTS IN HIS LETTERS, “ballet is the picture, stage is the canvas, the mechanical motions of the figures are the paints, their lineaments are the brushes, the music is the set, the costumes and the composer are the painter.”

In Hungary, we had to wait until the 20 th century to realize that ballet does possess artistic values. The initial push for innovation was undoubtedly given by Marie Petipa’s ensemble from St. Petersburg (1899-1901) and the Hungarian tour of Monte Carlo’s Russian Ballet, led by Sergei Diaghilev (1912), but the real breakthrough wasn’t achieved until 1936. In this year, Gyula Harangozó established the long-expected Hungarian national ballet via the Csárdás scene. During the fruitful Harangozó-era, which was based on national values, a new style was developed from the combination of Hungarian folk dance and classical ballet.

The prominent choreographer and figure of the following period was undoubtedly László Seregi, who, by following the traditions, closely incorporated the Russian line in the repertoire, and opened towards modern directions. These two brilliant figures had the biggest impact on the national world of ballet. During their career, the Hungarian National Ballet reached new heights.

Although occasional financial issues and world wars made the life of the Hungarian State Opera harder, since its construction, it’s been the most secure bastion of the local high-art scene, and dance – as we know – has always been of historical and cultural significance.

Proceeding on this path, in 2011, Tamás Solymosi took over the ballet director position with renewed strength and energy, and he defined and still defines the image of the ensemble by adjusting it to international standards. Solymosi was a celebrated star in Vienna, at the English National Ballet, at the Bolshoi, at the New York Metropolitan, at the Paris Opera, at the Dutch National Ballet, as well as at the Opera of Munich and Berlin or at the Santiago de Chile.

158

HOGYAN LEVELEIBEN FOGALMAZZA, „a balett a festmény, a színpad a vászon, az alakok gépies mozdulatai a festékek, az arcvonásaik az ecset, a zene a díszlet, a jelmez, a szerző pedig a festő.”

Magyarországon arra a felismerésre, hogy a balett igenis művészi értékkel bír, egészen a 20. századig kellett várni. A kezdő löketet az innovációra kétségkívül Maria Petipa szentpétervári társulata (18991901) és a Szergej Gyagilev vezette Monte Carlo-i Orosz Balett (1912) magyarországi turnéja adta meg, de az igazi áttöréshez 1936-ig kell várni: ebben az évben Harangozó Gyula a Csárdás jelenettel létrehozta a nagyon sok éve várt magyar nemzeti balettet. A termékeny, nemzeti értékeken alapuló Harangozó-éra alatt kialakult egy új stílus a magyar néptánc és a klasszikus balett ötvözéséből.

Az ezt követő időszak kiemelkedő koreográfusa és egyénisége vitathatatlanul Seregi László volt, aki folytatva a hagyományokat, szorosan beépítette a repertoárba az orosz vonalat, és nyitott az új, modern irányzatok felé. A hazai balettéletre e két zseniális személyiség volt a legnagyobb hatással. Munkásságuk alatt új magasságokba léphetett a Magyar Nemzeti Balett.

Bár időnként az anyagi gondok és a világháborúk nehezítették a Magyar Állami Operaház életét, megépülése óta a hazai magasművészeti élet egyik legbiztosabb bástyája, a táncnak pedig - mint tudjuk - mindig is történelmi és kulturális jelentősége volt. E nyomvonalon haladva újult erővel és lendülettel vette át 2011-ben a balettigazgatói posztot Solymosi Tamás, és nemzetközi mércékhez igazítva határozta és határozza meg jelenleg is az együttes arculatát. Solymosi ünnepelt sztár volt Bécsben, az English National Balletben, a Bolsojban, a New York-i Metropolitanben, a Párizsi Operaházban, a Holland Nemzeti Balletben, csakúgy, mint a müncheni és berlini Operaházban vagy Santiago de Chilében.

16/1

ballet is the picture, stage is the canvas, the mechanical motions of the figures are the paints, their lineaments are the brushes, the music is the set, the costumes and the composer are the painter.

Photo László Emmer

a balett a festmény, a színpad a vászon, az alakok gépies mozdulatai a festékek, az arcvonásaik az ecset, a zene a díszlet, a jelmez, a szerzo pedig a festo.

PS

159

Photo László Emmer

“Throughout my career, I witnessed it abroad what the pace is at which the prestigious groups work, and how far they got, in how much time.

By comparing it to the Hungarian ensemble, I knew we need to change.

We represent Hungary in this genre alone; therefore, we have to meet high standards” – summarized his plans and goals the ballet director.

He added that there’s a need for fresh air and although these changes might backfire, we have to accept that there’ll be people who like it and others who don’t. On international level, the feedback is very positive, which makes him very happy, since foreign critique is always free of lobby.

„A munkáim során láttam kint, hogy mi az a tempó, amivel a neves együttesek dolgoznak, és azt, hogy honnan hova jutottak el, mennyi idő alatt. Ezt rávetítve a magyar társulatra, tudtam, hogy változtatni kell.

Egyedül képviseljük Magyarországot ebben a műfajban, ezért nagyon magas színvonalon kell művelnünk” – összegezte terveit és céljait a balettigazgató. Hozzátette, szükség van friss levegőre, és bár a változások kontrahullámokat is kavarnak, vállalni kell, hogy lesznek olyanok, akiknek ez tetszik és olyanok is, akiknek nem. A visszajelzések nagyon pozitívak nemzetközi szinten, aminek ő nagyon örül, hiszen a külföldi kritika mindig lobbymentes.

The composition of the group, based on transborder models, is increasingly mixed; it’s made up of many nations’ many artists.

“Fortunately, we got to the point where we receive almost 750 applications for an announced dance rehearsal, and this is a very high number. An ensemble’s reflection is its repertoire, and quality is the most important directive in its assembly.” – put it Tamás Solymos, then added, if someone looks at the program guide, they’ll be able to tell right away, what kind of work is going on here. In addition to the typical Seregi-, Harangozó-, Pártay-pieces, ballets of Cranko, MacMillan, Wayne Eagling, Kylián and Johan Inger also appear.

A társulat összetétele a határainkon túli mintákra alapozva egyre vegyesebb, sok nemzet művészeiből áll össze. „Szerencsére már ott tartunk, hogy egy kiírt próbatáncra csaknem hétszázötvenen jelentkeznek, ez pedig egy nagyon magas szám. Egy együttes tükre pedig a repertoár, ennek létrehozásában a minőség a legfontosabb irányelv” – fogalmazott Solymosi Tamás, majd hozzátette, ha valaki ránéz a műsorfüzetre, egyből meg tudja mondani, hogy milyen munka folyik itt.

A jellegzetes Seregi-, Harangozó-, Pártay-darabok mellett megjelennek Cranko, MacMillan, Wayne Eagling, Kylián és Johan Inger balettjei is.

The success of the institution can be expressed in numbers as well: last year, the number of season ticket owners grew by 25%, and approximately 580,000 tickets were sold. This had an impact on the ensemble as well: full-house performances and a rich program set that satisfies all needs characterize their activity. According to Solymosi, in order to establish a well-balanced ensemble, the circumstances also need to be created, in which the financial and professional appreciation plays a key role.

160

Számokban is kifejezhető az intézmény sikeressége: tavaly a bérletesek száma huszonöt százalékkal nőtt, és mintegy ötszáznyolcvanezer jegyet adtak el. Ez hatással volt az együttesre is: teltházas előadások és minden igényt kiszolgáló, gazdag műsorkészlet jellemzi tevékenységüket. Solymosi elmondása szerint egy kiegyensúlyozott együttes létrehozásához a megteremtett körülmények is szükségesek, és ebben az anyagi, valamint a szakmai megbecsülés kiemelten fontos szerepet játszik.

16/1

DA N C E IS C U R E , DA N C E IS H A P PI N E S S, DA N C E IS YO U TH , DA N C E IS L I F E !

A TÁNC GYÓGYÍR, A TÁNC BOLDOGSÁG, A TÁNC FIATALSÁG, A TÁNC AZ ÉLET!

And how attractive ballet is considered in Hungary? World-famous plays like Billy Elliot – the Musical contribute to the growing success of the genre. After approximately eleven million views worldwide, finally, the Hungarian audience also has the opportunity to get to know the story of the ill-fated boy, since the play will be presented on 29 July by the Hungarian State Opera ensemble directed by Tamás Szirtes with the choreography of Ákos Tihanyi. And in case of a production like this, every step has to be planned carefully, but according to the director they get great support: “A well-organized team is working on the play, so that it’ll turn out exactly as we’d like it to.” Ákos Tihanyi was truly touched by the story and he told us that it was also a bit of a personal matter for him. “It doesn’t matter where and what circumstances we’re coming from, since if someone is talented and dedicated, anything can succeed. Dance is for everyone, and talent can’t be taken away from anyone. I lived my life with this ars poetica and I still do” – admits the choreographer of the play.

És hogy mennyire számít vonzónak Magyarországon a balett? Az olyan világhírű darabok, mint a Billy Elliot – a Musical hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre inkább népszerűvé váljon a műfaj. A világszerte mintegy tizenegy millió néző után végre a magyar közönségnek is alkalma nyílik megismerni a szerény sorsú kisfiú történetét, hiszen július 29-én a Magyar Állami Operaház, Szirtes Tamás rendezésében és Tihanyi Ákos koreográfiájával mutatja be a darabot. Egy ilyen produkciónál pedig minden egyes lépést jól meg kell tervezni, de a az igazgató elmondása szerint igazán jó segítőik vannak: „Egy nagyon szervezett csapat dolgozik azon, hogy ez a darab úgy valósuljon meg, ahogyan azt szeretnénk”. Tihanyi Ákost a történet nagyon megérintette, és elárulta, hogy számára kicsit személyes ügy is. „Mindegy, honnan és milyen körülmények közül jövünk, mert ha valaki tehetséges és elszánt, akkor bármi sikerülhet. A tánc mindenkié, és a tehetséget nem lehet elvenni senkitől. Én ezzel az ars poeticával éltem és élem az életem” – vallja a darab koreográfusa.

The colourful and rich repertoire of the Opera House will be again extended from September: in addition to the ballets currently in the program, we’ll be able to find Johan Inger’s play, the Rain Dogs, Mikhail Messerer’s Don Quijote, which was first presented in St. Petersburg in 2012, and as a real treat, the choreography of Anna Marie Holmes, The Pirate, that’s never been played in Hungary before. A Streetcar Named Desire, recreated by Marianna Venekei, and The Wooden Prince by Pál Frenák bring back all night long ballet premieres, but we can also watch László Seregi’s two plays: The Miraculous Mandarin and Spartacus that’ll be presented by the young soloists of the ensemble.

Az Operaház színes és gazdag repertoárja szeptembertől ismét bővül: a már műsoron lévő balettek mellett láthatjuk többek közt Johan Inger Rain Dogs című alkotását, Mikhail Messerer 2012-ben Szentpéterváron bemutatott Don Quijote-ját és igazi csemegeként Magyarországon Anna Marie Holmes soha nem látott koreográfiáját, A kalózt. Újra lesz egész estés magyar balettpremier, A vágy villamosa Venekei Marianna feldolgozásában, A fából faragott királyfit Frenák Pál viszi majd színpadra, de megnézhetjük Seregi László két alkotását is: A csodálatos mandarint és a Spartacust, amelyet a társulat fiatal szólistáival mutatnak be.

According to Seregi “Dance is cure, Dance is happiness, Dance is youth, Dance is Life!” In the light of this, we hope to see you too at the performances of the Erkel Theatre and the Hungarian State Opera!

PS

Seregi szerint „a Tánc gyógyír, a Tánc boldogság, a Tánc fiatalság, a Tánc az Élet!” Ennek tükrében reméljük, veletek is találkozunk majd az Erkel és az Operaház előadásain!

161

Liberation 164

The pictures of the series called Liberation portray young people and activists who feel responsible for undertaking their sexual identity and wiping out the gender stereotypes. The photos have been taken to 35 mm film with analogue technique, superimposing the textures of the two cities and the portraits of the people. The complete work of the series will be available from September as an independent exhibition at the TOBE Gallery.

A Liberation című sorozat képei Berlinben és Budapesten készültek olyan fiatalokról, aktivistákról, akiknek fontos a nemi identitásuk felvállalása, a gender sztereotípiák és előítéletek eltörlése. A képek 35 mm-es filmre analóg technikával készültek a két város textúráinak és a szereplők portréinak egymásra exponálásával. A sorozat teljes anyaga szeptemberben lesz megtekinthető egy önálló kiállítás keretében a TOBE Galériában.

PHOTOGRAPHY RÉK A KÓTI

16/1

How would I characterize myself in three words? Persistent, self-confident, purposive.

DĂ“R A

I think that style derives from the inside and is a feature that we are born with. It is irrespective of trends and fashion.

JĂ NOS

M E LINA

Berlin: endless possibilities and great diversity of people, places, cultures.

I’m allergic to homoand transphobia.

MAG DA

ROK K

I would take out the extreme egoism that capitalism promotes on peoples mind.

PS

169

TEXT NIKI M. PHOTOGRAPHY TEA ERDÉLYI

F OR OURSELV E S We’re women. Uniquely diverse both inside and out, and we all face a great deal of expectations due to this simple fact. But what if we don’t fit into this standard at all? When the given repertoire for roles doesn’t fit us, or when our sexual orientation is socially discriminated? Then how can we still be ourselves? Kata and Eszter from Labrisz Association offer insight into being female in a different capacity. From a lesbian point of view, with a feminist overtone.

L ÁT H AT Ó A N, ÖNM A GUNK K ÉN T Nők vagyunk. Egyedien sokfélék külső és belső tulajdonságainkban egyaránt, és mindannyian rengeteg elvárásba ütközünk ebből az egyszerű tényből kifolyólag.

De mi van akkor, ha egyáltalán nem passzolunk bele a sztenderdbe? Amikor a kiszabott szereprepertoár nem illik ránk, vagy amikor szexuális orientációnk társadalmilag diszkriminált? Akkor hogyan lehetünk mégis önmagunk? A női lét más minőségébe a Labrisz Egyesület két tagja, Kata és Eszter enged nekünk betekintést. Leszbikus szemszögből, feminista felhanggal.

170

16/1

PS

171

L

WHAT IS LABRISZ?

abrisz Association is the first and so far the only lesbian organization of Hungary. In the focus of its wide-range of activities is the vision, in which women belonging to sexual minorities can live in visibility instead of hiding, in selfrecognition instead of self-denial, and that they can achieve selffulfilment in every aspect of their lives – Labrisz has been offering a supportive circle for this for the last sixteen years of its operation.

The members of the association organize communal and cultural events, sensitizing events at schools, they help to communicate the information there is to know about homosexuality towards the different classes of society; furthermore, they try to overwrite the misconceptions and to blunt stereotypes with the power of awareness.

Amongst their objectives is the exploration of the local lesbian culture, its enrichment and familiarization, so that lesbianism will no longer be repressed and marginalized, but to be an equal pair for heterosexualism, to be an acceptable identity.

“We think that being a woman makes being homosexual special in itself. Because being a woman and non-heterosexual at the same time creates a double minority status.

Minority within the minority. This is the reason why it’s good to have an organization that specifically takes these viewpoints into account.” – thinks Kata.

After a lot of hiding, adaptation, compromises, serious social and political battles, lesbians managed to step in front of the public, to enter the public awareness. Visibility, on the other hand, doesn’t mean total acceptance. Moreover, this can bear even more pronounced prejudices, it can be considered as a rebellious exhibitionism, provocation. This is based on experience. In many people’s mind there’s a false image about lesbians, therefore false generalizations can be born. This is why activism becomes important for some of them, to stand out for their community, to represent its interests by verifying it with actual facts, and to do something for the necessary change.

A

MI A LABRISZ?

Labrisz Egyesület Magyarország első és eddig egyetlen leszbikus szervezete. Széleskörű tevékenységének középpontjában az a jövőkép áll, melyben a szexuális kisebbségekhez tartozó nők bujkálás helyett láthatóságban, önmegtagadás helyett önfelvállalásban élhetnek, kiteljesedhetnek életük minden területén – ehhez nyújt támogató közeget az immár tizenhat éve működő Labrisz.

Az egyesület tagjai közösségi, kulturális eseményeket szerveznek, iskolai érzékenyítő programokat tartanak, segítenek kommunikálni a melegséggel kapcsolatos tudnivalókat a társadalom különböző rétegei felé, továbbá igyekeznek a megismerés eszközével felülírni a tévhiteket, tompítani a sztereotípiákat. Céljaik között szerepel a hazai leszbikus kultúra feltárása, gazdagítása és megismertetése, hogy a leszbikusság ne elnyomott, marginalizált, hanem a heteroszexualitással egyenrangú és éppúgy vállalható identitás legyen. „Azt gondoljuk, hogy a női lét önmagában speciálisabbá teszi a melegséget. Mert nőnek és nem heteroszexuálisnak lenni egyszerre kettős kisebbségi helyzetet jelent.

Kisebbség a kisebbségben. Emiatt jó és fontos, ha van egy szervezet, ami ezeket a szempontokat célzottan figyelembe veszi.” – véli Kata.

Sok rejtőzködés, alkalmazkodás, megalkuvás után, komoly társadalmi, politikai harcok árán a leszbikusoknak sikerült kilépni a nyilvánosság elé, bekerülni a köztudatba. A láthatóság viszont még nem jelent teljes elfogadottságot. Sőt, ez markánsabb előítéleteket is szülhet, lázadó magamutogatásnak, provokációnak minősíthetik. Ez a tapasztalat.

Sokak fejében téves kép él a leszbikusokról, így fals általánosítások születnek. Némelyeknek részben ezért válik fontossá az aktivizmus, hogy kiálljanak a közösségükért, valós tényekkel igazolva képviseljék annak érdekeit, és tegyenek a szükséges változásért.

MIT JELENT LESZBIKUSKÉNT AKTIVISTÁNAK LENNI? WHAT DOES IT MEAN TO BE AN ACTIVIST AS A LESBIAN? “Responsibility and engagement. We are the ones that people specifically see. Even those who have extreme views see us. It takes great courage to take this on. We practically make our private lives public, but it’s very important for us that we believe in something.

We believe that what we do is beneficial.” – confesses Eszter.

Therefore, to be a lesbian activist means to stand out for human rights, for equal opportunities, to expand the information regarding homosexuality in schools, to sensitize the majority of the society – by

172

„Felelősséget és szerepvállalást. Mi vagyunk azok, akiket konkrétan látnak az emberek. Azok is minket látnak, akik szélsőséges nézeteket vallanak. Nagy bátorság kell hozzá, hogy felvállaljuk ezt. Gyakorlatilag a magánéletünket tárjuk nyilvánosság elé, de számunkra nagyon fontos, hogy hiszünk valamiben. Hiszünk abban, hogy amit csinálunk, az hasznos.” – vallja Eszter.

Leszbikus aktivistának lenni tehát annyit tesz, mint kiállni az emberi jogokért, az esélyegyenlőség mellett, bővíteni a melegséggel kapcsolatos ismereteket az iskolákban, érzékenyíteni a többségi társadalmat – nem kevés szabadidőt, energiát áldozva az ügyre. Ekkor az aktivizmus

16/1

sacrificing lots of their free time and energy. This time, activism isn’t only a part of the everyday life, but it’s some sort of a symbiosis in one’s life. It’s an identity. This is the reason why it’s impossible/needless to draw a line between being a civil and a lesbian activist.

már nem csupán részét képzi a mindennapoknak, hanem egyfajta szimbiózisként van jelen az ember életében. Identitássá válik. Éppen ezért nem lehet/kell éles válaszvonalat húzni a civil és a leszbikus aktivista lét közé.

“I very soon felt that I have work to do here.” – adds Kata, partially in light of foreign experiences. “Somehow this is mine, and if it needs to be done, I’ll do it for my cause. Apart from this being one of my most important motivation, the community also maintains my enthusiasm.

Sure, it disappears sometimes, but somehow it always gets restored.”

„Én nagyon hamar azt éreztem, hogy nekem itt dolgom van.” – teszi hozzá Kata, részben külföldi tapasztalatok tükrében. „Ez valahogy az enyém, és ha itthon tenni kell érte, az én ügyemért teszek. Ez az egyik fontos motivációm, és persze a közösség is, mivel az tartja fenn a lelkesedést. Persze ez néha eltűnik, de valahogy mindig újra tud töltekezni.”

The activist role can be inspirational to those as well, who’re yet to come out, perhaps, haven’t even known about the lesbian community.

Regarding stereotypes, the lesbian female image from porn is overwritten by the visible lesbian activist’s image, who’s the nightmare of the homophobic men. And is she also a feminist? What a horror.

PS

Az aktivista szerep inspiráló lehet azok számára is, akik még nem mertek előbújni, esetleg egyáltalán nem is tudtak a leszbikus közösségről.

A sztereotípiák terén pedig a popkultúra pornópácos leszbikus nőképét felülírja a látható leszbikus aktivista képe, aki a homofób férfi rémálma. És hogy még feminista is? Kész horror.

173

174

16/1

FEMINISM IS THE RADICAL THEORY, ACCORDING TO WHICH WOMEN ARE HUMANS TOO

A FEMINIZMUS AZ A RADIKÁLIS ESZME, MELY SZERINT A NŐ IS EMBER

As we know, feminism is a movement for the equal rights of women.

Many people associate it falsely with men-hating, anti-motherhood, a negative female movement, what made feminism a swearword these days. In a broader sense, feminism is a social program that judges all forms of oppression and fights against them. According to feminism, nobody should face negative discrimination due to differences (in gender, appearance, sexual orientation, religion etc.).

Mint tudjuk, a feminizmus a nők egyenjogúságáért szerveződött mozgalom. Sokan tévesen kisarkítva a férfigyűlölettel, anyaságellenességgel, egy negatív női mozgalommal azonosítják, ami miatt manapság szitokszóvá vált. A feminizmus tágabb értelemben véve egy társadalmi program, ami az elnyomás összes megnyilvánulási formáját elítéli és küzd azok ellen. Úgy tartja, a különbözőségek miatt (nem, külső megjelenés, szexuális orientáció, vallás stb.) senkinek nem kellene negatív diszkriminációban részesülnie.

The movement fights against gender stereotypes of both sexes, which is understandable, since men are also confronted by the manifestations of gender stereotypes. Besides this, being female is still a disadvantage in the “contest” of life. If a woman used the same tools as a man does, who is perceived as competent and assertive, the woman would be perceived as commanding and aggressive. What’s more, she’s perceived as threatening (“a feminist”). What does she threaten?

She threatens the “status quo”, the current system, the privileges.

A mozgalom fellép a társadalom által mindkét nemre rápakolt nemi sztereotípiák ellen, ami érthető, hiszen e téren a férfiak is szembesülnek a beskatulyázás megnyilvánulásaival. Mindemellett a női lét még mindig hátrány az élet „versenyében”. Ha egy nő ugyanazokat az eszközöket használja, mint egy férfi, akit kompetensnek, asszertívnak tartanak, a nőt dirigálónak és agresszívnak minősítik. Sőt. Fenyegetőnek („feministának”) titulálják. Mit is fenyeget? A „status quo”-t, a fennálló rendszert, a privilégiumokat.

“Most men don’t understand feminism. They perceive it as a manyheaded monster that wants to devour them. They feel like that women, who claim to be feminists and fight for equal rights, lower their rights.

Because they can only quantify their rights against the inferior rights of women.” – explains Eszter. And it’s paired with the tender in the gender, i.e. heterosexuality. That is, if you’re a woman, then you have to be attracted to men, end of discussion. And as a woman, you have to have maternal feelings, because “normal” women have maternal instincts.

The “lesbian mother” as a concept must be some kind of sci-fi.

„A férfiak nagy része nem érti a feminizmust. Sokfejű szörnynek látják, ami be akarja kebelezni őket. Úgy érzékelik, hogy azok a nők, akik feministának vallják magukat és egyenjogúságért harcolnak, az ő jogaikat csökkentik. Mert ők a saját jogtöbbletüket kizárólag a nők kisebb mértékű jogaihoz képest tudják értelmezni.” – fejti ki Eszter. És ehhez jön a tender a genderben, vagyis a heteroszexizmus. Tehát ha nő vagy, akkor férfiak iránt kell vonzódnod, nincs mese. És nőként anyai érzéseid kell, hogy legyenek, mert a „normális” nőnek vannak anyai ösztönei.

A „leszbikus anya” mint fogalom meg biztos valami sci-fi.

“The biological gender I was born into shouldn’t determine anything.” – says Kata, then adds: “It’s really hard in this society to be a »gender non-conformist« (i.e. to live independently of social gender stereotypes). Even though I’ve never fit into gender stereotypes. In this case, society reflects to you that »you’re so strange«.”

“This is why having Labrisz is good.” – adds Eszter. “Because we provide a place, where the whole issue turns into a choice. It gives some sort of a comfortable »you’re home with us« feeling. A female space, where you don’t need to conform to the majority’s expectations. A community, where everybody can be herself.”

WHAT’S NEXT? “The same” – the girls profess. Even if the issue of sexual orientation that differs from the majority is still considered to be a between-thefour-walls, private matter or just a fashion whim in our country. In the meantime, in Western-Europe, the issue of sexual orientation is included in human rights. There’s still a long way to go.

“In the last fifteen years, though, the situation changed a lot for the better.” – thinks Kata, then adds: “We still cannot address the majority of the society, but we successfully made lesbian women more visible, and we provide them a supportive community, a safe place.”

“The necessary, comprehensive change is a slowly evolving, intergenerational process.” – completes Eszter. “It’s feasible with a joint female power. This is what we work for as well.”

PS

„Annak, hogy én milyen biológiai nembe születtem, nem kellene meghatároznia semmit.” – mondja Kata, majd hozzáteszi: „Nagyon nehéz ebben a társadalomban »gender nonkonform« (azaz a társadalmi nemi sztereotípiáktól függetlenül) mozogni. Pedig én sose passzoltam bele a nemi sztereotípiákba.

Ilyenkor pedig a társadalom visszajelzi neked, hogy »te olyan furcsa vagy«.” „Ezért is jó, hogy van a Labrisz.” - teszi hozzá Eszter. „Mert olyan teret nyújt, ahol ez az egész problémakör egy lehetőségkörré változik.

Egyfajta komfortos »velünk otthon vagy«-érzést ad. Női teret, ahol nem kell megfelelni a többségi elvárásoknak. Olyan közeget, ahol mindenki önmaga lehet.”

HOGYAN TOVÁBB? „Ugyanígy” – vallják a lányok. Akkor is, ha a többségitől eltérő szexuális orientáció kérdéskörét hazánkban a nagyobb rész még mindig négy fal közötti magánügyként vagy divathóbortként tartja számon.

Mindeközben Nyugat-Európában a szexuális orientáció kérdésköre már az emberi jogok közé tartozik. Sokat kell még fejlődnünk. „Az elmúlt tizenöt évben ugyan nagyon sokat változott pozitív irányba a helyzet.” – véli Kata, majd hozzáteszi: „A társadalom többségét még nem tudtuk megszólítani, sikerült láthatóbbá tenni a leszbikus nőket és támogató közösségeket, biztonságos teret adni nekik.” „A szükséges, átfogó változás lassabban alakuló, generációkon átívelő folyamat.” – egészíti ki Eszter. „Közös női erővel megvalósítható. Mi is ezért dolgozunk.”

175

Design for Autism DE SIG NN A L A Z A U T I Z MUS É R T

176

16/1

Létezhet-e perspektivikusabb jövőkép az autizmussal élő vagy értelmi sérült fiatalok számára? Képesek lehetnek-e magas minőségű design termékek megalkotására úgy, hogy mindeközben jól is érzik magukat és fejlesztik képességeiket? A Maacraft válasza egyértelműen igen.

A kezdeményezés célja ezen fiatalok lehetőség szerinti rehabilitációja egy különleges szociális vállalkozás keretében, amely nem mellesleg egy igen menő designer branddé nőtte ki magát.

REACHING OUT CREATIVELY

KREATÍV SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

The brand Maacraft has been founded by furniture designer Dániel Szalkai in collaboration with Miskolc Autistim Foundation. The MAF is a civil initiation that was established 24 years ago in order to provide safe environment and therapeutic activities. MAF and similar organizations were founded when autism was highlighted, at the beginning of the 90s, following Dutch and Scandinavian models. The still functioning, autismspecific homes have been built by the affected relatives in each country.

A Maacraft nevű márkát Szalkai Dániel tervező álmodta meg a Miskolci Autista Alapítvánnyal. A MAA egy 24 éve létező civil kezdeményezés, mely autisták számára nyújt védett környezetet, és főleg terápiás foglalkozások biztosítására jött létre. Az ilyen és ehhez hasonló intézmények holland és skandináv mintára honosodtak meg a 90-es évek elején, amikor először került előtérbe az autizmus kérdése itthon. A máig működő, országosan megtalálható autizmus-specifikus lakóotthonokat az érintett szülők és családok építették ki a kezdetekben.

Dániel Szalkai came into contact with the foundation through his family: Bence, his brother lives at the MAF home and his relatives are closely involved in the foundation as well. After finishing MOME, Dániel felt obliged to help people with autism and started a design workshop on social bases that contributes to the development of cognitive and manual skills of the young people living at MAF.

STRUCTURE AND STABILITY

Stability and security are also inevitable factors for the ones living with autism: failure, stress and rapid changes might shatter any individual or the whole community. „A voice, scent or sight is enough for one to be »psyched out«, and these radical manifestations might have a deep effect on the others. This kind of uncertainty means a huge risk.” – Dani Szalkai explained.

THE BENEFITS OF CREATION Individuals with autism perceive the world on a whole different level, as if their brain had to process an endless amount of information at once.

Therefore the tasks and tools at Maacraft are suited for their skills and creation is supported by instructors. „In the case of autistic and mentally challanged people, some of the mechanical skills are lacking, so we offer large-sized objects that they can safely work on.” – Dani added, as the designer of the objects.

PS

Szalkai Dániel családja révén került kapcsolatba az alapítvánnyal: testvére, Bence az MAA lakóotthonában él, és több rokona is segédkezik az intézménynél. A MOME elvégzése után ő maga is kötelességének érezte az autizmussal élők segítését - egy olyan szociális alapokon nyugvó designvállalkozásba kezdett, amely hozzájárul az autista és értelmileg korlátozott fiatalok kognitív és manuális képességeinek fejlesztéséhez.

A STRUKTURÁLTSÁG ÉS A STABILITÁS FONTOSSÁGA A Maacraft ma már szerves részét képezi az intézet mindennapjainak: sok autista fiatal igényli a strukturált napirendet, ezért a segítők igyekeznek idejüket szakaszokra bontani, és az egyes állomásokat fix időpontokhoz rendelni. A reggelit követően délig a műhelyegységekben (Maacraft, fűszerkert, mosoda stb.) tevékenykednek, majd ebéd után szintén munkához látnak. Délután 4-től szabadidős programokon, közös sétákon, játékokon, terápiás foglalkozásokon vesznek részt, az esti órákat pedig lakrészükben töltik a fiatalok.

Rendkívül fontos a bent lakók számára a biztonságérzet és a stabilitás: a sikertelenségek, stresszforrások és hirtelen változások nagyon megviselhetik az egyént és a közösséget egyaránt. „Elég egy hang, egy illat vagy egy látvány ahhoz, hogy egyikük »kiboruljon«, ezek a szélsőséges megnyilvánulások pedig mély nyomot hagyhatnak a többiekben. Ez a fajta kiszámíthatatlanság hatalmas kockázatot jelent.” – magyarázta Szalkai Dani.

AZ ALKOTÁS JÓTÉKONY HATÁSA Az autizmussal élők egészen más létsíkon érzékelik a világot: olyan, mintha az agyuknak végtelenül sok információt kellene feldolgoznia egyszerre. A Maacraftnál maximálisan a bent lakók képességeihez igazítják a feladatokat és az eszközöket, az alkotást szakképzett

177

PHOTOGRAPHY MÁTÉ BARTHA

Today Maacraft plays an organic role in the foundation’s everyday actions: many of the autistic people require a structured day plan, therefore the helpers aim to split their time into periods that are assigned to each activity of the day. First they are engaged at the workshops (Maacraft, spice garden, lavatory etc.), then they have lunch, followed by another work period. Free time activities come to the forefront after 4 p.m. when they go for a walk together, or participate in games and therapeutic activities. The night hours are spent at their home places.

TEXT VERONIKA MOLNÁR

Could a more prosperous future exist for young people living with autism or intellectual disabilities? Could they be able to create home decor and outdoor objects whilst having fun and developing skills? Maacraft says yes. The initiation aims is to rehabilitate these young people within the confines of a unique social workshop that has evolved to be a cool designer brand.

The therapeutic activities preoccupy the attention of the young people: through creating they can gratify their passion for monotony and attraction to colours and surfaces. Most of them are remarkably proud of their work and are motivated by appreciation and reward. Thus, there are many aspects of this activity that affect the advancement of autistic people positively.

THE ROLE OF THE DESIGNER Each individual identifies with designer attitude to a different extent: though the less involved ones see and experience the hype around them (exhibitions, galas, sales), Dani thinks that they can’t comprehend the context. They don’t know what design or the role of the designer means, but they like working. They are glad if their work is appreciated and they can contribute to the society. The process of creation elevates and highlights at the same time.

Dani and his colleagues endeavour to drive everyone to teamwork: bigger tasks can only be implemented with the cooperation of the members and the harmonization of their tasks. The way these kind and honest people get along is only a matter of time. The arrival of a new member might cause a little controversy, but sooner or later they accept everyone. Friendships and even love relationships have been formed at the workshop that is closely attached to the home of the MAF.

VISIBILITY AND INTEGRATION At the online shop of Maacraft, from the brand new gardening tools through furniture to bicycle accessories, lots of products are procurable. The high-quality, minimalistic home decor and outdoor objects carry important messages. By purchasing them, the consumers stow products in their own intimate space, symbolically letting the unprivileged group of people with autism close to themselves. Dani and his crew find it important for the objects to be significant not for the underlying story only, but for the outstanding design; and so making the brand competitive without the continuous accentuation of the handicap.

Beyond creating designer products, the brand’s main goal was to attract the attention. Therefore they introduced their very first own exhibition at Szatyor Art Space. The exhibition was organised with the cooperation of visual artist Máté Bartha and was displayed 14-28 April. Máté merged into the everyday life of the MAF while creating an audio-visual collage of the reality of autistic people. The purpose of the exhibition was to display the life of the disabled and emphasize that they can contribute to the creative industry’s growth.

The friendly environment and the encouragement of the society are highly important for intellectually disabled people to find their place in life. Social initiations, such as Maacraft visualise and integrate the unprivileged groups with the involvement of the creative industry while offering alternatives for employment through creation.

konduktorok, oktatók támogatják. „Az autista és értelmi sérült fiatalok esetében hiányoznak bizonyos finom motorikus képességek, ezért nagyobb méretű tárgyakat nyújtunk számunkra, amelyeken biztonságosan és sikeresen tudnak dolgozni” – fejtette ki Dani, aki egyben a tárgyak tervezője is.

A munkaterápiás foglalkozások napi szinten lekötik a fiatalok figyelmét: alkotás közben kiélhetik a monotonitás iránti érdeklődésüket, a színek és különleges felületek iránti vonzalmukat. Többségük rendkívül büszke a munkájára, ösztönzi őket a megbecsülés, a jutalom. Sok olyan aspektusa van tehát e tevékenységnek, amely jótékony hatással van az autisták fejlődésére.

AZ AUTISTA MINT DESIGNER Az, hogy az autista fiatalok mennyire tudnak azonosulni a designer attitűddel, nagyban egyénfüggő. A kevésbé érintett fiatalok látják, tapasztalják a körülöttük lévő felhajtást és eseményeket (kiállítások, díjátadók, vásárok), azonban Dani szerint nem tudják értelmezni a kontextust. Nem tudják, hogy mit jelent a design vagy a tervezői szerep, de szeretnek dolgozni. Örülnek, ha munkájukkal elismerésre tehetnek szert és érezhetik, hogy hasznosak a társadalom számára. Az alkotói folyamat tehát egyszerre felemel és kiemel.

Dani és kollégái igyekeznek mindenkit csapatmunkára ösztönözni.

A nagyobb feladatokat egyébként is csak többen, a folyamatok összehangolásával tudják végrehajtani. Az, hogy a bent lakók hogyan értenek szót egymással, attól függ, hogy ki-ki mióta tagja a közösségnek. Új munkatárs érkezése okozhat kisebb fennakadást, de szép lassan mindenkit elfogadnak az egymással többnyire kedves, őszinte fiatalok.

A műhelyben, mely közvetlenül a MAA lakóotthonához kapcsolódik, baráti klikkek, sőt szerelmi kapcsolatok is kialakulhatnak.

LÁTHATÓSÁG ÉS INTEGRÁCIÓ A Maacraft online shopján a legújabb kertészeti eszközöktől kezdve a bútorokon át, a biciklis tartozékokig sokféle termék beszerezhető. A jó minőségű, letisztult formavilágú home decor és outdoor tárgyak fontos üzenetet hordoznak: azáltal, hogy a vásárlók saját intim közegükben helyezik el ezeket a termékeket, jelképesen közel engedik magukhoz, befogadják az autizmussal élők sajnos máig hátrányos helyzetben lévő csoportját. Daniék továbbá azt is lényegesnek tartják, hogy a tárgyak ne csak a mögöttes sztori, hanem a kiváló design miatt is kiemelkedőek legyenek, és a márka a fogyatékosság folytonos kihangsúlyozása nélkül is versenyképes legyen.

A designer tárgyak létrehozásán túl a brand végső célja a figyelemfelhívás, ennek érdekében mutatkozott be a Maacraft első önálló kiállítása a Szatyor Art Space-ben. Az április 14-e és 28-a között megrendezett tárlat Bartha Máté vizuális művésszel együttműködésben valósult meg.

Máté belesimult a MAA otthon mindennapjaiba és egy különleges audiovizuális kollázst készített az autizmussal élők valóságáról. A kiállítás célja az volt, hogy bemutassa a sérült fiatalok élethelyzetét, továbbá hangsúlyozza, hogy az autisták is képesek hozzájárulni a kreatív ipar fejlődéséhez.

A közvetlen környezet és a társadalom támogatása kiemelten fontos abban, hogy értelmileg sérült embertársaink megtalálják helyüket az életben. A szociális design kezdeményezései pedig - ahogyan a Maacraft is - a kreatív szakmák bevonásával láthatóvá teszik, integrálják a hátrányos helyzetben lévő csoportokat, miközben alternatívákat kínálnak számukra az elhelyezkedésre az alkotás révén.

178

16/1

ELYSIAN FOR NOTEBOOKSPECIALISTA

WWW.NOTEBOOKSPECIALISTA.HU

Spring–Summer 2016

PS

179

TEXT NÓRA SZÁSZ

WHITE BLACK NO YES GIRL BOY

F E K E T E-F E HÉ R , IG E N-NE M , F IÚ-L Á N Y ?

?

THE DISPLAY OF TRANSSEXUALITY ON SCREEN Our perception of genders has for long been only describable by binary concepts: someone is either male or female. The formula, however, is by no means this simple, approximately in the last one and a half centuries the twofold interpreted horizon of sexual and gender identity has expanded. In 2015, The Danish Girl and the Tangerine presented a vastly different approach to the question of transsexuality, but cinematics has been concerned with the liquidity of gender identity previously as well.

180

A TRANSZSZEXUALITÁS MEGJELENÍTÉSE A FILMVÁSZNON A nemekről alkotott felfogásunk hosszú ideig csak bináris fogalmakkal volt leírható: valaki vagy férfi, vagy nő. A képlet azonban korántsem ennyire egyszerű, az elmúlt közel másfél évszázadban kitágult a szexuális és nemi identitás mindaddig kettősen értelmezett horizontja. 2015-ben A dán lány és a Tangerine egészen eltérő megközelítésben tárta elénk a transzszexualitás kérdését, de a nemi identitás likviditása már korábban is foglalkoztatta a filmművészetet.

16/1

T

A

THE IMITATION, THE BASIS OF OUR SOCIAL EXISTENCE

AZ IMITÁCIÓ, SZOCIÁLIS LÉNYÜNK ALAPJA

Even if in a comic way, movies like the Egy szoknya, egy nadrág (1943) starring Kálmán Latabár or the Some Like It Hot (1959) with Tony Curtis, Jack Lemon and Marilyn Monroe were the firsts to address the interchange of female and male identities. These movies, within the cabaret genre, focused on the situation comedy stemming from the stories of men in dresses, but in a significant respect they were the forerunners of the real trans art, since their central motif is imitation.

Még ha komikus formában is, de a női és férfi identitás felcserélődésével legelőször olyan filmek foglalkoztak, mint a Latabár Kálmán főszereplésével készült Egy szoknya, egy nadrág (1943), vagy a Tony Curtis-, Jack Lemon-, Marilyn Monroe-féle Van, aki forrón szereti (1959). Ezek a filmek a kabaré műfaján belül mozogva, a női ruhába bújt férfiak történeteiből fakadó helyzetkomikumot hangsúlyozták, egy lényeges vonatkozásban mégis előfutárai voltak a valódi transzműveknek, hiszen központi motívumuk az imitáció.

HE ANDROGYNOUS APPEARANCE has become a popular trend these last years, although the liberalization of clothing has started already in the end of the 19 th century. In women’s fashion, pieces borrowed from men appeared, gradually unlocking the diversification of clothes based on sexual conventions.

This was the time, when the first queer movements have started, representing the sexual and gender minorities – subcultures, previously labeled as deviant and forced to hide, have entered the public. The society was quick to accept women wearing pants, but homosexuality, and especially transsexuality, were still considered taboo; cinematics, however, tried to approach and dissolve this social node by its own means.

Photo: A fiúk nem sírnak, a Bontonfilm Magyarország engedélyével

In Judith Butler’s book Bodies That Matter she writes that social gender is actually the stylization of the body that condenses in time and becomes natural by the means of performativity. As little girls imitate their mums, they put lipstick on, so do transgenders: they build themselves up by using the socially acknowledged sexual building blocks.

Bree from Transamerica lives her life bounded by the strict routine of sound practices, wearing ultra feminine clothes and scarves that cover her Adam’s apple. This routine cannot be changed, not even by the discovery a few days before her sex reassignment surgery: she conceived a child as a man, who since then grew up to be a problematic teenager, doesn’t change that.

Boys Don’t Cry (1999) is based on a true story, in which after the discovery of the female origin of the FTM (female to male) character, Brandon, his male friends rape him and then kill him. Hilary Swank is so authentic in her role that although with the use of deception and tools, but she’s able to have sex in a man’s position (as well). We don’t see the issue with the main character of Laurence Anyways (2012) in the beginning; the only eye-catching thing is his great interest in women’s hair and the paperclips placed as his fingernails. Despite its superficial approach, at least The Danish Girl (2015) very well demonstrates the experimentation with the body and exteriority, as well as the process of “transformation”.

The surgery, the creation of harmony between the anatomically

PS

z androgün megjelenés az utóbbi években felkapott irányzattá vált, pedig az öltözködés liberalizációja már a 19. század végén elindult. A női divatban megjelentek a férfiaktól kölcsönzött darabok, fokozatosan feloldva a ruhák nemi konvenciók szerinti megosztottságát. Erre az időre tehető az első szexuális és nemi kisebbségeket képviselő queer mozgalmak feltűnése – az addig deviánsnak bélyegzett, rejtőzködésre kényszerített szubkultúrák kiléptek a nyilvánosság elé. A társadalom hamar elfogadta a nadrágot viselő nőket, de a homoszexualitást és legfőképp a transzneműséget továbbra is tabu övezte, a filmművészet pedig a saját eszközeivel igyekezett megközelíteni és feloldani ezt a gócpontot.

Judith Butler Bodies That Matter című könyvében arról ír, hogy a társadalmi nem (gender) tulajdonképpen a test stilizációja, ami az ismétlések és kizárások folytán összesűrűsödik az időben és a performativitás révén válik természetessé. Ahogy a kislányok is az anyjukat utánozzák, kirúzsozzák magukat, úgy a transzneműek is a társadalmilag elismert nemi építőkockákból konstruálják meg önmagukat.

A Transamerica Breejének életét a hanggyakorlatok, az ultranőies ruhaviseletek és az ádámcsutkát takaró kendők szigorú rutinjában éli, és ezen az sem változtat, mikor nemátalakító műtétje előtt pár nappal rájön, még férfiként nemzett egy gyermeket, aki azóta problémás kamasszá cseperedett. Nemcsak szülőként, de emberként is új kihívások elé állítja ez a helyzet, és megjelenik a család nézőpontja mint a külső, mégis az ember életét markánsan meghatározó perspektíva.

A fiúk nem sírnak (1999) igaz történetet dolgoz fel, amiben miután felfedezik az FtM (female to male) karakter, Brandon női mivoltát, férfiismerősei megerőszakolják, majd megölik. Hilary Swank olyannyira hiteles szerepében, hogy ugyan csúsztatásokkal és segédeszközökkel, de férfi pozícióban (is) képes szexelni. Az Így is, úgy is Laurence (2012) címszereplőjének problémáját nem ismerjük kezdetben, csak az szembeötlő, hogy nagy érdeklődéssel vizsgálgatja a nők haját, körmeit gémkapcsokkal díszíti. A dán lány (2015) pedig, ha felszínességével mást nem is, a testtel és külsőségekkel való kísérletezést, valamint az „átalakulás” folyamatát remekül be tudja mutatni.

A műtét mint az anatómiailag determinált biológiai nem és a szubjektív

181

determined biological sex and the subjective identity, is an important aspect of these movies; that is why they use the mirror as the symbol of confrontation with ourselves. Along with this, they point out that gender is merely a construction; it’s the concentration of appearance.

énérzékelés harmóniájának megteremtése a filmek lényeges eleme, ezért is használják olyan sokszor a tükörszimbolikát az önmagunkkal való szembenézés jelképeként. Ezzel együtt arra is rámutatnak, hogy a gender csupán konstrukció, a látszat koncentrátuma.

TWO SEXES, COUNTLESS CONSTELLATIONS

KÉT NEM, VÉGTELEN KONSTELLÁCIÓ

We have to differentiate transsexuality not only from cissexuality, i.e. those whose gender- and biological identities correspond. Mainly we have to differentiate it from the attitudes of transvestites and crossdressers, even though they wear the clothes of the opposite sex, and they are satisfied with their physiological attributes. Beyond gender identity, sexual orientation can be varied as well: one can be attracted to his/her own, the other, perhaps both sexes, but asexuality isn’t unheard of either. In the German Romeos (2011), the main character who is transforming from female to male has a homosexual lover, who, however, after the secret’s been revealed rejects the previously admired man. In Laurence Anyways, however, the transforming man still loves his previous female partner as a woman – and a series of other women as well.

A transzembereket nem csak a ciszneműektől, vagyis azoktól kell megkülönböztetni, akiknek nemi identitása és biológiai neme megegyezik.

A transzneműséget pedig nem csak a ciszneműségtől kell megkülönböztetni, a transzvesztita és cross-dresserek attitűdjétől kell főként elhatárolni, akik ugyan az ellenkező nem ruháit hordják, de alapvetően elégedettek fiziológiai adottságaikkal. A nemi identitáson túl a szexuális irányultság is sokféle lehet: az egyén az ellenkező nemhez, a sajátjához, esetleg mindkettő iránt is, de az aszexualitás sem elképzelhetetlen. A német Rómeókban (2011) a nőből férfivá váló főhősnek homoszexuális szerelme van, aki azonban, miután fény derült a titkára, azonnal elutasítja a korábban körülrajongott férfit.

Az Így is, úgy is Laurence-ben pedig az átalakuló férfi még nőként is tovább szereti párját – és még egy sor másik nőt.

It’s also important to note that trans being doesn’t start in adulthood, moreover, most transgender people are aware of this since their childhood, but they try to meet the expectations of the outside world.

Ma Vie en Rose (1997) and Tomboy (2011) both had a child as their main character, who despite their young age, were aware of their own identities. They communicate this to the outside world as well, confronting the expectations of society.

Azt is fontos megjegyezni, hogy a transzlét nem a felnőttkorban kezdődik, sőt, a legtöbben már gyerekkoruktól tisztában vannak ezzel, de a külvilág elvárásainak próbálnak megfelelni. A Rózsaszín életemnek (1997) és a Tomboynak (2011) kisgyerekek a főszereplői, akik zsenge koruk ellenére is tisztában vannak a saját identitásukkal. Ezt kommunikálják a külvilág felé is, szembekerülve a társadalmi elvárásokkal.

ENTERING THE MAINSTREAM CULTURE In the ’90s, transgender characters appeared in several movies, but not exactly in a positive light: they were the villains of Ace Ventura (1994) and The Silence of the Lambs (1991). Movies born in the beginning of the 2000s – Hedwig and the Angry Inch (2001), Breakfast on Pluto (2005), 20 Centimeters (2005) – focused on the outsider, comical side of the phenomenon and through a surreal filter they spoke to the already receptive audience.

The year 2015 was a turning point in the history of transgenders.

It became an everyday topic of the mainstream culture; think of Caitlyn Jenner, Andreja Pejic, Laverne Cox, or fashion collections born in the spirit of gender neutrality (as an example, there’s Gucci’s 2016 spring-summer menswear collection). Tangerine (2015) brought the topic much closer than the syrupy Oscar-racehorse (The Danish Girl).

The movie, directed by Sean Baker, follows prostitutes played by transgender actors for one day, displaying the everyday life of the street in a humorous way. Instead of historical prospects, he thinks in the present, he tries to unwrap the prospects going beyond the phenomenon itself through a person’s life, in its own independent movie style. There’s no word on sex reassignment surgeries or big unveilings, it’s just about friendship, love, humiliation and getting along.

Mya Taylor won the Independent Spirit Award for her role in this movie in February 2016, which made her the first transgender person, who got such a significant cinematic recognition.

In the myriad of labels and categorizations, the medium of movies serves as an important channel for presenting the forms of appearances people can take on, the ways they can express themselves and relate to their own sexuality, while on an individual level they also face specific problems and they endeavour one universal goal: to experience the harmony of identity.

182

BEKERÜLÉS A MAINSTREAM KULTÚRÁBA A kilencvenes években számos filmben feltűntek a transznemű karakterek, de nem épp pozitív fényben: az Ace Ventura (1994), A bárányok hallgatnak (1991) főgonoszai voltak ők. A 2000-es évek elején született művek – Hedvig és a mérges csonk (2001), Reggeli a Plútón (2005), 20 centiméter (2005) – a jelenség kívülálló, bohókás oldalát hangsúlyozták, és egy szürreális szűrőn át inkább csak az egyébként is befogadó közönséghez szóltak.

A 2015-ös év fordulópont volt a transzszexualitás történetében.

A mainstream kultúra mindennapi beszédtémájává vált, gondoljunk csak Caitlyn Jennerre, Andreja Pejic-re, Laverne Cox-ra vagy a nemsemlegesség jegyében született trendekre (példaként ott a Gucci 2016-os tavaszi-nyári férfikollekciója). A szirupos Oscar-versenylónál (A dán lány) sokkal közelebb hozza a témát a Tangerine (2015).

A Sean Baker által rendezett film transznemű színészek által alakított prostituáltak egy napját követi végig, humorosan bemutatva az utcai mindennapokat. Történeti távlatok helyett a jelenben gondolkozik, és egy személy történetén keresztül a jelenség önmagán túlmutató távlatait próbálja kibontani, a maga függetlenfilmes módján. Nincs itt szó átalakító műtétekről vagy nagy lelepleződésekről, csak barátságról, szerelemről, megaláztatásról és boldogulásról.

Mya Taylor az itt nyújtott alakításáért 2016 februárjában elnyerte az Independent Spirit Awardot, és ezzel ő lett az első transznemű személy, akit egy ilyen jelentős filmes elismeréssel tüntettek ki.

A címkék és kategorizálások tömkelegében a film médiuma fontos csatornaként szolgál annak bemutatására, hogy az emberek hányféle megjelenési formát ölthetnek magukra, fejezhetik ki magukat és viszonyulhatnak a saját nemiségükhöz, miközben egyéni szinten sajátos problémákkal néznek szembe és egy univerzális cél felé törekednek; az önazonosság harmóniájának megélésére.

16/1

SPONSORED

HOTEL RUM

184

16/1

THE AXIS OF DESIGN, ART, GASTRONOMY AND TOURISM

Although Hotel Rum has opened just now, at the building connecting the beginning of Kecskeméti Street and Királyi Pál Street, its establishment has been preceded by a long work process and gathering of ideas from all around the world. Szonja Lefkovits, leader of the boutique hotel told us about the hotel trade’s newest design- and gastronomy-focused spot.

Where did the idea of opening Hotel Rum come from?

Our travelling experiences inspired us and we wanted to create a hotel that is personalised, has a direct system and is not dominated by the usual hotel standards. There are lots of them in the capital, but they provide the same services, only in different areas. Our aim is to show the guests the face of Budapest that we love and like living in through our establishment. Our corporate group operates other units of hotel trade in the 5th district also and the owners have long had this building. Anyway, choosing this place was self-evident: this part of the city is regarded as the cultural centre and the perfect destination for travellers.

By what means can you make the tourists taste the feeling of Budapest you like so much?

We would like them to look at the hotel as a local friend that guides them here. However, we set up two units that are beneficial for the locals as well – therefore creating the meeting point of tourists and inhabitants. Urban Tiger, one of our restaurants is located at the ground floor, combining the South-Asian cuisine with modern gastronomy. Seems like this targets the locals very successfully, we have a lot of regular guests even though it only opened three months ago. The restaurant attracts the creative community that we want our guests to meet. Another enticing thing is our rooftop bar opening in June; we want the place to become a significant part of the circulation of Budapest’s nightlife.

As a design-oriented boutique hotel, what do we need to know about the interior?

We organised an art fair and exhibition last year, in which contemporary artists’ artworks were accentuated. At the time the hotel was only in denuded and industrial condition, but it fitted the concept, so we showed the artworks there. Contemporary art is still very important for us, the corridors are filled with the visual works of Hungarian artists.

PS

A DE SIGN , A MŰ V É S Z E T, A G A S Z T R ONÓMI A É S A T UR I Z MUS T E NG E LY P ON TJ A : HO T E L RUM

Habár a Hotel Rum csak nemrég nyílt meg a Kecskeméti és a Királyi Pál utca elejét összekötő épületben, hosszas munkálatok és világ körüli ötletgyűjtések előzték meg nyitását. Budapest legújabb design- és gasztrofókuszú vendéglátóegységéről a butikhotel vezetője, Lefkovits Szonja mesélt nekünk.

Mi inspirálta a Hotel Rum létrejöttét?

Az utazási élményeink inspiráltak minket, szerettünk volna létrehozni egy olyan hotelt, ahol nem a szokásos szállodai sztenderdek uralkodnak, hanem sokkal személyre szabottabb, közvetlenebb a rendszer.

Rengeteg hotel van a fővárosban, de többnyire ugyanazt a szolgáltatást nyújtják, csupán más-más környéken. A mi célunk az, hogy létesítményünk által a vendégek azt az arcát ismerjék meg Budapestnek, amit mi is olyannyira szeretünk, és ami miatt jó itt élni. A cégcsoportunk több vendéglátóegységet üzemeltet az V. kerületen beül, ez az épület pedig régóta a tulajdonosi köré volt. A helyválasztás egyébként is adta magát, hiszen ezt a részt tartjuk a belváros kulturális központjának, ami tökéletes célpont az utazók számára.

Hogyan éritek el azt, hogy a turisták megtapasztalhassák az általatok kedvelt budapesti életérzést?

Szeretnénk, ha úgy tekintenének a hotelre, mint egy helyi barátra, aki helyben kalauzolja őket. Viszont kialakítottunk két olyan egységet is, ami akár a budapesti közösség számára is kedvező lehet – megteremtve ezáltal a turisták és az itt lakók találkozási pontjait. Az egyik az Urban Tiger nevű éttermünk a földszinten, ami egy délkelet-ázsiai ízvilágot ötvöz a modern gasztronómiával. Ezzel tényleg a helyieket céloztuk meg, és egyre inkább úgy tűnik, sikeresen, hiszen csupán három hónapja nyitottunk, de már most sok visszatérő vendégünk van. Az étterem bevonzza azt a kreatív közeget, amelynek tagjaival szeretnénk, hogy a hotelben tartózkodók megismerkedjenek. A másik „vonzó pont” pedig a júniusban nyíló rooftop bárunk, amivel szintén az a célunk, hogy szignifikáns pontjává váljon a fővárosi éjszakai életnek.

Mint tudjuk, a Hotel Rum egy designorientált butikhotel. Mesélj kicsit az enteriőrről!

Előző évben szerveztünk egy art fairt és kiállítást, ahol a legnagyobb hangsúlyt fiatal helyett kortárs művészek alkotásai kapták. A hotel akkor még lecsupaszított, indusztriális állapotban volt, de ez paszszolt a koncepcióhoz. A jelenkori művészet azóta is szívügyünk, a hotel

185

We definitely aim to give space to the local artists at the hotel. At the preparation of the rooms we cooperated with more design groups: the Position Collettive made 3 rooms, the Bara Design Studio visualised the ground floor and the Urban Tiger.

Naturally, our group contributed a lot to the interior design as well, attending design exhibitions and paying close attention to the scene’s changes. We were inspired by travelling around the world, for example the interior was influenced by an American journey – many ideas came home with us from Los Angeles. We collaborated with Zsuzsa Kertész on the other rooms; she had a difficult task since all of them differ in shape and size. By the way, the building is under monument protection, so we had to preserve parts such as the facade and the circular staircase in the middle. As a result, the building’s rum bottle shape remains to the profit of the word play name of the hotel.

What kind of services are you planning to provide for the residents?

Well, breakfast is available at the hotel and we are planning on a mobile glass roof over the rooftop bar, in order to be serviceable each season. There too will be breakfast, but we would rather like to provide 0-24 bar life for the guests – and the locals. Besides, the rooms also demonstrate the gastronomic direction we stand for; we offer Asian refreshments upon arrival to our guests. Our biggest advantage is our special activity management which guides the tourists to the less hyped, unusual sights that we think are the gems of the city. Our target group consists of design- and art-focused cosmopolitans who instinctively seek uniqueness and highly appreciate it.

www.hotelrumbudapest.com

186

folyosóit magyar alkotók munkáival töltjük meg, ugyanis mindenképpen szeretnénk helyt adni a hazai művészeknek. A szobák elkészítésekor több designcsoporttal dolgoztunk együtt: a Position Collective három szobát tervezett, a Bara Design Studio pedig a földszinti részt és az Urban Tigert álmodta meg.

Persze a mi csapatunk is sokat hozzátett a belsőépítészethez, hiszen állandóan designkiállításokra járunk, és folyamatosan figyeljük a szcéna rezdüléseit. Az inspirációt a világ körüli utazásinkból nyertük, az enteriőrt például nagymértékben befolyásolta egy amerikai út Los Angeles-ből különösen sok ötlet jött velünk haza. A többi szobán Kertész Zsuzsával dolgoztunk együtt, akinek nehéz dolga volt, hiszen minden egyes helyiség formájában és méretében is különböző. Az épület egyébként műemlékvédelem alatt áll, így meg kellett őriznünk olyan elemeket, mint például a homlokzat és a középen húzódó, kör alakú lépcsőház. Így a hotel rumos üveg formája megmaradt, ami a szójátékon alapuló név számára is nagyon előnyös.

Milyen szolgáltatásokkal járultok hozzá vendégeitek kényelméhez?

Nos, az étteremben természetesen lehet reggelizni is, illetve egy mobilis üvegtetőt tervezünk a rooftop bárra, hogy az bármelyik évszakban használható legyen. Itt is lesz reggeli, de ezen a helyen inkább egy 0-24-es báréletet szeretnénk biztosítani a vendégeknek – és persze a helyieknek. Emellett a hotelszobákban is megjelenik az általunk képviselt gasztronómiai irány, ázsiai bekészítésekkel készülünk a turisták érkezésekor. A legnagyobb erényünk viszont az, hogy olyan programmenedzsmentet biztosítunk, ami nem a megszokott látványosságokhoz kalauzolja el az itt tartózkodókat, hanem valóban a kevésbé felkapott, általunk kedvelt városi gyöngyszemekhez irányít-ja őket. Célcsoportunk a design- és művészetfókuszú kozmopoliták, akik ösztönösen vágynak a különlegességre és rendkívüli módon értékelik azokat.

16/1

PHOTOGRAPHY DOWNLOAD DESIGN

TEXT FANNY FAZEKAS | DÓRA DERKOVICS

Design is going through revolutionary changes these days.

Thanks to the technological developments and the spread of the Internet open design was established which by now significantly changed not only our perception of design furniture but the roles and tasks of designers, consumers and constructors as well.

A design napjainkban forradalmi változásokon megy keresztül. A technológia fejlődésének és az Internet elterjedésének köszönhetően létrejött az open design, mely mára jelentősen megváltoztatta a designbútorokról vallott elképzelésünkön át azt is, hogy mi a tervezők, a felhasználók és a kivitelezők szerepe, feladata.

DOWNLOAD How to download your dream home?

Hogyan töltsd le álmaid otthonát?

D

A

UE TO THE OPEN DESIGN APPROACH the knowledge previously possessed solely by the designers is democratized, and the artworks, the outcome of the intellectual capital have become available to everyone with the help of the world wide web. Besides encouraging designers, constructors and consumers to collaborate, it results in the equal distribution of goods, it follows an environmentally friendly mentality, it relies on local resources and enterprises, and last, but certainly not least, it offers a cost-efficient solution.

In the spirit of sharing, the Download Design project, which is the first open design initiative of Hungary, was born early last year led by the Moholy-Nagy University of Arts and Design Budapest in cooperation with the Association of Hungarian Furniture and Woodworking Industries and the Hungexpo HomeDesign exhibition. The result of the project, i.e. the product drawings of the furniture designed by MOME students, was published on the trilingual downloaddesign.hu website and with the help of this anyone can have – to a certain extent customizable – the design furniture done by someone or build it themselves. Download Design doesn’t only provide advantages for the users, but the students also benefit from it, since they can acquire the know-how of furniture making and get to know the profession more in depths. Their ideas don’t stay in the drawer; in fact, they’re even challenged.

188

Z OPEN DESIGN SZEMLÉLETÉBŐL KÖVETKEZŐEN az eddig kizárólag a designerek birtokában lévő tudás demokratizálódik, az alkotások, a szellemi tőke eredményei mindenki számára elérhetővé válnak a világháló segítségével. Amellett, hogy együttműködésre ösztönzi a tervezőket, a kivitelezőket és a felhasználókat, létrehívja a javak egyenlő elosztását, környezettudatos szemléletet követ, a helyi erőforrásokra, vállalkozásokra támaszkodik és nem utolsó sorban költségkímélő megoldást nyújt.

A megosztás eszméjének jegyében tavaly év elején született meg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem vezetésével, a Bútorszövetség és a Hungexpo OtthonDesign kiállítás együttműködésében a Download Design projekt, mely hazánk első open design kezdeményezése.

Eredményét, a MOME hallgatói által tervezett bútorok gyártmányrajzát ingyenesen hozzáférhetővé tették a háromnyelvű downloaddesign.hu honlapon, amelynek segítségével bárki elkészíttetheti vagy saját maga is megvalósíthatja – bizonyos mértékig személyre szabható – designbútorát. A Download Design nemcsak a felhasználók számára nyújt előnyöket, de a diákok is profitálnak belőle, hiszen elsajátíthatják a bútortervezés mikéntjét, behatóbban megismerkedhetnek a szakmával. Az ötletük nem marad az asztalfiókban, sőt, meg is mérettetik.

A projekt során minden hallgató választott asztalosokat, akikkel a kivitelezési szakaszban konzultáltak, majd legyártották a prototípust.

16/1

Péter Beke: TRIDOM (Photo: Sándor Fövényi)

DESIGN

Paula Németh: Falpenelek (Photo: Sándor Fövényi)

Throughout the project each student picked a carpenter with whom they consulted in the execution phase and then they manufactured the prototype. The communication between the woodworking craft and the designers is a priority for Download Design: the university is trying to provide assistance to the industry to let carpenters escape wage work and turn to design with confidence. In turn, the designers can gain realtime knowledge in the workshops, get to know new machines, and work with modern materials.

In addition to building partnerships, the project is at the forefront of shaping attitudes as well, since by the intellectual property gradually disappearing and by the prevalence of contents available online, designers take action not individually, but as part of a community.

Besides this, the active engagement of users is gradually evolving: they demand to be part of the manufacture and development of their own goods. Satisfying this demand, Download Design published furniture on its website whose material, surface treatment and part of their size are freely selectable.

The Moholy-Nagy University of Arts and Design Budapest provided the presence of designers in the project, the volunteering Hungarian woodworking companies were coordinated by the Association of Hungarian Furniture and Woodworking Industries, while Hungexpo provided publicity for the initiative on its expo which attracted around 50,000 visitors, after which they offered the furniture for charitable causes.

Last year’s theme was “my first home”. The students were given the task to design furniture for the start of their independent life which they would need in their first apartment, while keeping in mind their own living conditions, possibilities and expectations. In general, multifunctional furniture was born, since in small living spaces one piece of furniture has to solve a number of problems. Following the strict jury, the 13 finalist pieces are mostly youthful, practical furniture, amongst which we can find a bench combined with a hanger, a dresser that also serve as seating, a modular storage cabinet, or even a multi-functional valet stand. In addition to these, some more extreme ideas had the chance to materialize, where the focus was on the sculpture-like quality of the furniture.

The second season of Download Design – namely “Download Design Baby” – is organized around the first baby’s arrival, whereby students participating in the project designed baby furniture for ages 0-3.

Hence, last year’s portfolio’s increased by 11 new pieces. Among the designs, available for download from 6 th April, and the furniture appearing on the Construma HomeDesign exhibition, we can find cradle, cribs, multi-functional toy, toy car, jungle gym, small table and chair, as well as a high chair.

The success of the project is represented by the fact that so far approximately a thousand people have downloaded the construction plans of the furniture, and the most famous piece has more than 150 downloads already. In addition to this, the initiative was chosen as one of Highlights of Hungary’s most creative contents of 2015, where Download Design finished in an eminent 13 th place out of the 53 candidates. The innovative, unique project just keeps getting better.

“Download Design has improved a lot since last year, I feel like our work has matured: this year some really great objects were born that fully comply with the concept of open design” – said Mária Rita Halasi, project manager-curator. We are excited about the final outcome!

PS

A faipari szakma és a designerek közötti párbeszéd megteremtése a Download Design egyik kiemelt célja: az egyetem igyekszik segítséget nyújtani a szakágazatnak, hogy az asztalosok ki tudjanak törni a bérmunkából és bizalommal forduljanak a design felé. A tervezők pedig valós idejű tudást szerezhetnek a műhelyekben, új gépeket ismerhetnek meg és korszerű anyagokkal dolgozhatnak.

A partnerkapcsolatok építése mellett a projekt élen jár a szemléletformálásban is, hiszen a szellemi tulajdonjog fokozatos eltűnésével, az online elérhető tartalmak előtérbe kerülésével a designer nem egyénként, hanem egy közösség részeként lép fel. Emellett a felhasználók aktív szerepvállalása is fokozatosan nő:szeretnék, hogy saját tárgyaik létrehozásában, alakításában maguk is részt vehessenek. A Download Design ezt az igényt kielégítve olyan bútorokat tett elérhetővé honlapján, melyek anyaga, felületkezelése és részben mérete is szabadon megválasztható.

A projektben a MOME biztosította a tervezők jelenlétét, az önként jelentkező magyar faipari cégek részvételét a Bútorszövetség koordinálta, a Hungexpo pedig nyilvánosságot biztosított a kezdeményezés számára közel ötvenezer látogatót vonzó szakvásárán, melynek zárása után a bútorokat jótékony célra ajánlották fel.

A tavalyi év tematikája „az első otthonom” volt. A diákok az a feladatot kapták, hogy önálló életük megkezdéséhez tervezzenek maguknak olyan bútort, melyre az első lakásukban szükségük lehet, szem előtt tartva saját életkörülményeiket, lehetőségeiket és elvárásaikat. Általánosságban többfunkciós bútorok születtek, hiszen a kis alapterületű életterekben egyetlen bútordarabnak számos problémát kell megoldania. A szigorú zsűrizést követően bennmaradt tizenhárom darab jórészt fiatalos, praktikus alkotás, melyek között találunk fogassal kombinált padot, ülőalkalmatosságként is funkcionáló komódot, moduláris tároló szekrényt vagy éppen multifunkcionális szobainast.

Ezek mellett néhány extrémebb ötlet is megvalósulhatott, ahol a bútorok szoborszerűségére került a hangsúly.

A Download Design második évadja – „Download Design Baby” néven – az első gyerek érkezése köré szerveződik, melynek keretében a 0-3 éves korosztálynak terveztek bababútorokat a projektben résztvevő hallgatók, így tizenegy új tárggyal bővül a tavalyi portfólió. Az április 6-tól letölthető tervek és a Construma OtthonDesign kiállításon megtekinthető bútorok között szerepel bölcső, kiságy, többfunkciós gyerekjáték, kisautó, mászóka, kisméretű asztal és szék, valamint etetőszék is.

A projekt sikerességét mutatja, hogy eddig közel ezren töltötték le a bútorok kiviteli terveit, a legnépszerűbb darab pedig már 150 feletti letöltésnél jár. Emellett a Highlights of Hungary beválogatta a 2015-ös év legkreatívabb tartalmai közé is a kezdeményezést, ahol a Download Design az 53 jelöltből álló mezőnyben az előkelő 13. helyen végzett. Az újító, itthon egyedülálló projekt pedig csak egyre jobb lesz. „Sokat fejlődött tavaly óta a Download Design, úgy érzem, hogy beérett a munkánk: idén igazán remek tárgyak születtek, melyek teljesen megfelelnek az open design eszméjének” – mondta Halasi Rita Mária, projektvezető-kurátor. Izgatottan várjuk a végeredményt!

191

SPONSORED

TEXT PS MAGAZIN

BETWEEN CREATIVITY AND INNOVATION: NEW PARADIGM

BY THEFOUR

K R E AT I V I TÁ S É S INNO VÁ C IÓ K E R E S Z T ME T S Z E T É B E N: NE W PA R A DIG M B Y T HE F OUR

THEFOUR was established by three young designers, Anett Gálvölgyi, Anna Zsófia Kormos and Márton Miovác. Representing a daring, yet sophisticated style, they boldly combine contrasting elements. The creations of THEFOUR are for open-minded women, who can easily reinterpret traditional femininity and embrace modern techniques.

A THEFOUR márkát három kreatív fiatal, Gálvölgyi Anett, Kormos Anna Zsófia és Miovác Márton alapította. Merész, mégis szofisztikált stílust képviselnek, bátran kombinálják az önmagukban is erélyes, egymással szembenálló irányokat. Olyan nőknek terveznek, akik nem félnek újragondolni a feminin megjelenés fogalmát és könnyedén befogadják a modern technika divatban rejlő lehetőségeit.

“Flow” is the mental state of operation in which a person performing an activity is fully immersed in a feeling of energised focus, full involvement, and enjoyment in the process of the activity. In essence, flow is characterised by complete absorption in what one does. This paradox mental state was the main inspiration for THEFOUR’s SpringSummer 2016 collection, called NEW PARADIGM.

A „flow”, vagyis az áramlás a mai világban egy olyan elmeállapotot is jelenthet, amely során valaki teljes erőbedobással, kizárólag egyetlen cselekvésre fókuszálva, élvezettel teszi a dolgát. A flow-ra lényegében egy tevékenység általi komplett bekebelezés jellemző; ez a paradox állapot volt a fő inspirációs forrása a THEFOUR 2016-os tavaszi-nyári, NEW PARADIGM nevű kollekciójának.

Lightness is everything for the SS16 collection. Featuring semitransparent natural fabrics infused with laser cuts, thus creating a buoyant and inspiring look. The custom-designed digitally manipulated prints consist of waves and organic forms that express the state of flow and inspiration. The result is a sophisticated collection which is made fresh and interesting by the innovative and imaginative garment design, and the intense use of patterns and colours.

Az öltözékek kulcsszava jelen esetben egyértelműen a könnyedség: félig átlátszó, természetes anyagok és lézervágott szélek alkotják a légies és izgalmas lookokat. A digitálisan létrehozott printek hullámokból és organikus formákból épülnek fel, amik a flow és az inspiráció áramlásának állapotát hivatottak kifejezni. Az eredmény egy letisztult kollekció, amit az innovatív, ötletes öltözéktervezés, valamint az intenzív szín- és mintahasználat tesz kellően frissé és érdekessé.

www.thefour.hu

192

P H O T O G R A P H Y B A L Á Z S M ÁT É / F L A S H B A C K P H O T O S T U D I O ST YLING ANDRE A GÖNCZ Y AND VIK TÓRIA BALOGH SET DESIGN RICHARD ILLÉS MAKE UP TÍME A VOZ ÁK H A I R M Á R K K Á R O LY I / C U LT H A I R MODEL BERNADE T T VIDACS / FACE MODEL MANAGEMENT

16/1

SPONSORED

DYNAMIC, DARING AND CHIC – ELYSIAN REDEFINED

P H O T O G R A P H Y D AV I D A J K A I M A K E U P T O M B O R S A R O LTA / L A N C Ô M E D O M B I I M O L A / L' O R E A L P R O F E S S I O N A L MODEL DORINA NEMCSICS

DIN A MIK US , ME R É S Z , SIK K E S E LY SI A N Ú JR A F OG A L M A Z VA

Az Elysian brand tervezőnője, Bódis Boglárka először közgazdász diplomát szerzett és az államigazgatásban helyezkedett el, később pedig a divatvilágban találta meg önmagát, mellyel egyik gyermekkori álma teljesült. A márkanév az ókori görög mitológiából ered, a szépséget, a tökéletesre való törekvést és a békét hirdeti. Az Elyisan-Nő egy vonzó, öntudatos, mégis törékeny világutazó, akinek lételeme, hogy újabb és újabb csodákat fedezzen fel a mindennapokban.

The idea of the fashion house’s Spring-Summer 2016 collection was born on the waterfront: Boglárka’s son is an active wakeboarder and one time during a training she realized that the dressing culture of water sports carries a lot of excitement. Boglárka combined sporty cuts with delicate materials: she gave place to the brand’s accustomed silk, broadcloth and leather while welcoming new materials, such as silk flax and cotton piqué. Although the tight necks, well-cut vests, exciting closings and unique back solutions remind us of the water sports’ functional clothing, the Spring-Summer creations redefine the usual feminine chic of Elysian.

A divatház 2016-os tavaszi-nyári kollekciójának alapötlete a vízparton született meg: a designer kisfia aktív wakeboardos, és egyik alkalommal, amikor edzésen volt vele, ráébredt, hogy a vízi sportok öltözködéskultúrája temérdek izgalmat rejt magában. Boglárka a sportos szabásvonalakat finom anyagokkal párosította: ezúttal is helyet kap kollekciójában a márkától megszokott hernyóselyem, puplin és bőr, új anyagként pedig a selyemlent és a pamutpikét köszönhetjük. Noha a zárt nyakak, a jól szabott mellények, az érdekes záródások és a különleges hátmegoldások a vízi sportok funkcionalista ruházatát juttatják eszünkbe, a tavaszi-nyári kreációk összességében az Elysiantól megszokott feminin sikket gondolják újra.

The designer believes that playing is liberating for adults as well, therefore her latest collection is looser than the previous ones.

Boglárka wanted to show a less serious face of the brand and introduce herself from a previously unknown perspective. Only few people know that she loves challenges and extremity: she has bailed out with a parachute, tried bungee jumping and diving also. According to her, everyone needs these energy-liberating experiences to get to know themselves completely.

The Smart & Brave collection’s campaign shooting was a real adventure for the designer and her team. Not surprisingly, the dresses were shot in the water to suit the original conception. The Kecskemét Bath welcomed the creative staff, consisting of a photographer Dávid Ajkai, make up artist Sarolta Tombor (Lancôme), hair-stylist Imola Dombi (L’Oreal Professional) and the chief organiser, Bori Dusík. Just like in the last season, the model was Dorina Nemcsics, who is not only a gentlewoman, but also a mother of two children.

The Spring-Summer 2016 collection mainly differs from the previous Elysian dresses in more power, dynamics and less of the fragile softness that has been mentioned in relation to the Elysian-Woman.

(The vibrant colours and clear-cuts of the dresses are good examples for this.) Boglárka said that Europe is the perfect destination for her globe-trotter muses. Her defined yet airy and stylish pieces match Mediterranean cities such as Barcelona, Rome, Nice or the legendary island of Capri.

www.maisonelysian.hu

PS

A tervezőnő hiszi, hogy a játék felnőttként is felszabadító, ezért aktuális kollekciója kissé lazább az eddigieknél; Boglárka szerette volna megmutatni a márka kevésbé komoly arcát, illetve igyekezett magát is bemutatni egy eddig ismeretlen szemszögből. Kevesen tudják róla, de imádja a kihívásokat, az extrémitást: ugrott már le ejtőernyővel, bungee jumpingolt és búvárkodott is. Szerinte néha mindenkinek szüksége van efféle energia-felszabadító élményekre, hiszen így ismerhetjük meg teljességgel saját belsőnket.

A Smart & Brave kollekció kampányfotózása igazi élmény volt a tervezőnő és a csapat többi tagja számára. Nem meglepő módon a ruhákat vizes környezetben fotózták, illeszkedve az eredeti koncepcióhoz: a Kecskeméti Fürdő fogadta be a kreatív stábot. A képeket Ajkai Dávid készítette, a sminkért Tombor Sarolta (Lancôme), a frizuráért pedig Dombi Imola (L’Oreal Professional) felelt, a fotózás körüli szervezési feladatokat pedig Dusík Bori bonyolította le. A modell, akárcsak az előző szezonban, ezúttal is Nemcsics Dorina volt, aki nemcsak elegáns, finom nő, hanem kétgyermekes anyuka is.

A 2016-os tavaszi-nyári kollekció leginkább abban különbözik az Elysian eddigi ruháitól, hogy több benne az erő, a dinamika és kevesebb az a törékeny lágyság, amiről már a klasszikus Elyisan-Nő kapcsán szó esett. (Jól példázzák ezt a ruhák vibráló színei és a darabok határozott szabásvonalai is.) Boglárka elmondta, hogy ha világjáró múzsái ezekben a darabokban utaznának, szerinte Európa lenne az ideális célpont számukra. A határozott, mégis könnyed és ízléses darabokat olyan mediterrán városokkal tudja leginkább párosítani, mint Barcelona, Róma, Nizza vagy a mesebeli Capri szigete.

195

TEXT PS MAGAZIN

Boglárka Bódis, the designer of the Elysian brand first got a degree in economics and settled in polity, but later her childhood dream came true when she found herself in the fashion world. The name of the brand derives from Greek mythology and implies beauty, peace and the seeking of perfection. The Elysian-Woman is charming, self-conscious, yet a fragile globe-trotter, whose basic element is to discover wonders in the everyday life.

SPONSORED

TEXT PS MAGAZIN

SHARP MINIMALISM IN THE NAME OF NATURALNESS AND FEMININITY

P H O T O G R A P H Y D AV I D A J K A I ST YLING ZSUZSA PELESK E Y M A K E U P A G N E S P ATA K Y MODEL LILL A / HIGHLIGH T MODELS GRAPHIC DESIGN B ARBAR A BÁRDOS

eVe b y E v a R e m e n y i : I N N O C E N C E

M A R K Á NS MINIM A L I Z MU S A T E R MÉ S Z E T E S SÉ G É S A NŐIE S SÉ G JE G Y É B E N

Évi Reményi created her own brand, eVe by Eve Remenyi four years ago and ever since she has been passionately constructing timeless, unique jewelry. She is very glad that her pieces, the end products of her selfexpression are something in which others find beauty and joy.

Reményi Évi négy éve alapította az eVe by Eva Remenyi brandet, és azóta töretlen szenvedéllyel készíti időtálló, karakteres ékszereit. Munkája során nagyon jó érzéssel tölti el, hogy önkifejezési módjának végleges formája egy olyan dolog, amiben mások is megtalálják a szépséget és az örömöt.

Through time the eVe creations developed a peculiar, unmistakable style. Each piece is grandiose and extravagant, yet the pure and minimalistic design’s features are also recognizable. Most often her compositions are created with a geometric concept of form. The rhythmical repetition of elements gives continuality to each collection and makes eVe pieces recognizable anywhere, anytime.

Eva’s jewelry is for the demanding and daring type of women. For ladies who aren’t content with mediocrity, want to break out of their usual limits and want to reflect their inner energy, purposive personality through their appearance.

The conception of the INNOCENCE collection follows the brand’s vigorous and sharp minimalistic direction leading the jewelry lovers to the season’s ultrafeminine emotional world that has been inspired by the awakening nature.

This spring, Éva’s pure, aesthetical design is replayed with the roles of freshness, renewal and innocence. The spring-summer collection’s distinct motif is the form of a teardrop symbolizing the female attributes. Its natural silhouette accompanies the collection with its own simplicity. The unique, handmade jewelry assigns a noble, soft yet strong style to the wearer. Beside the statement pieces the moderate, smaller forms are put forward as well. The copper-based jewelry pieces are embellished with 24 karat gold, rose gold and silver light rhodium.

www.evebyevaremenyi.com

196

Az eVe kreációknak mára kialakult a sajátos, összetéveszthetetlen stílusa: minden darab grandiózus és extravagáns, amellett, hogy a letisztult, minimalista design jegyei is fellelhetők a leggyakrabban geometrikus formakoncepcióval életre hívott kompozíciókon. Az ékszerreken megmutatkozik továbbá az elemek ritmikus ismétlődése, amely által az eVe darabok bárhol, bármikor felismerhetővé válnak, illetve egy kreatív folytonosságot adnak az egyes kollekcióknak.

Az eVe az igényes, bátrabb nőtípusnak szól. Azoknak, akik nem elégszenek meg a középszerűséggel, ki mernek törni a megszokott keretek közül és belső energiáikat, célratörő személyiségüket külső megjelenésük révén is szeretnék tükrözni.

Az INNOCENCE kollekció alapkoncepciója követi a brand jellegzetes, erőteljes minimalista irányzatát, átvezetve az ékszerek szerelmeseit egyfajta ultrafeminim emocionális világba, amelyet maga az ébredező természet inspirált.

Idén tavasszal Évi letisztult, esztétikus formavilágát a frissesség, a megújulás és az ártatlanság szerepeivel játszva fogalmazta újra.

A tavaszi-nyári kollekció alapmotívuma a cseppforma, amely magát a női attribútumot szimbolizálja, és natúr sziluettje a maga egyszerűségében kíséri végig a teljes kollekciót. Az egyedi, kézzel készített ékszerek lágyságot és egyfajta nemes, de erőteljes stílust kölcsönöznek viselőiknek. A statement darabok mellett hangsúlyt kaptak a visszafogottabb, kisebb formák is. A réz alapanyagú ékszerek 24 karátos arannyal, rosé arannyal, illetve ezüst fényű rhódiummal futtatva születtek meg.

16/1

PS

197

WEDNESDAYSTORE.COM

Lilu megvalósította gyermekkori álmát: a műsorvezető pár éve nyitotta meg fodrászszalonját Budapesten a Régiposta utca 2. szám alatt, Nagy Sanyi sztárfodrásszal közösen. Az R2-ben nem csak a hírességeknek jár a trendi, mégis természetes frizura, az üzletben mindenkit szeretettel várnak a profi hajszobrászok.

Lilu’s childhood dream came true: the presenter opened her hair salon a few years ago at Régiposta Street 2 with Sanyi Nagy star hairstylist.

In R2, not only the stars deserve a fashionable, yet natural hairdo; the professional hairdressers warmly welcome anyone at the salon.

R2 1052 Budapest, Régiposta u. 2. facebook.com/r2hair

S

TH E M AGA Z I N E H OTE L & A PA RTM E NTS 1 0 51 B U DA P E ST, SZE NT IST VÁ N TÉ R 4- 5.

Photo Bálint Barna

+36 70 61 1 1 0 8 8 H E LLO@TH E M AGA Z I N E H OTE L .CO M TH E M AGA Z I N E H OTE L .CO M W W W. FAC E BOO K .CO M/ TH E M AGA Z I N E H OTE LB P

SHOPPING GUIDE HUNG A R I A N DE S IG NE R S A ND S T OR E S

ANH TUAN: Budapest VI., Rózsa u. 74. anh-tuan.com ÁERON: Budapest V., Zrínyi u. 4., aeron.hu DORA ABODI: ONE Fashion Budapest, doraabodi.com DORA TOMCSANYI: The Garden Studio doritomcsanyi.com ELYSIAN: maisonelysian.hu EVE BY EVA REMÉNYI: 1012 Budapest, Logodi u. 63., Wednesday Store, evebyevaremenyi.com HEAVEN STORE: Budapest V., Fehérhajó u. 12-14., heavenstore.hu ICONS BY BIZANC: Budapest V., Petőfi Sándor utca 20., bizanc.com INSITU: Budapest V., Múzeum krt 7., insitu.hu INQ CONCEPT: facebook.com/inQconcept JE SUIS BELLE: Mono Art&Design, Treasure, Wednesday Store, jesuisbelle.hu KARMAN JEWELRY: karmanjewelry.com KATA SZEGEDI: Budapest V., Fehér Hajó u. 12-14., kataszegedi.com KONSANSZKY: Treasure Budapest, ONE Fashion Budapest, Wednesday Store, konsanszky.hu LUAN BY LUCIA: Budapest V., Bajcsy-Zsilinszky út 62., I/7.

LUDOVIKA: Budapest VII., Rumbach Sebestyén u. 15.

MONO FASHION: Budapest V., Kossuth Lajos u. 20., monofashion.hu NANUSHKA: Budapest V., Deák Ferenc u. 17., nanushka.hu NAPSUGÁR VON BITTERA: napsvgar.com NUBU: 1061 Budapest, Andrássy út 13., nubu.hu RETROCK: Budapest V., Anker köz 2., retrock.com SZPUTNYIK SHOP: Budapest VII., Dohány u. 20., szputnyikshop.hu THE FOUR: Mono Art&Design, The Garden Studio, Wednesday Store, thefour.com TREASURE BUDAPEST: Budapest V., Aulich utca 5., facebook.com/treasurebudapest USE UNUSED: Budapest V., Sas utca 16., useunused.com Vanda Ferenc: ferenczvanda.hu WEDNESDAY STORE: Budapest V., Szent István tér 4-5, wednesdaystore.com Y.LD BY DORAMOJZES: yldbydoramojzes.com ZSIGMOND DÓRA: facebook.com/zsigmonddoramenswear

PS

BE AUT Y

HAIRCLUB: Budapest VI., Paulay Ede u. 55., hairclub.hu HAVE SZALON: Budapest IX., Ráday u. 43/IV., havesalon.com LAZAR’S: Budapest VI., Paulay Ede u. 8., facebook.com/lazarshair L’ÉCOLE FASHION MAKEUP ACADEMY: Budapest V., Párizsi utca 9., lecole-budapest.com MOD & Co FODRÁSZ SZALON: Budapest V., Nádor u. 8., budapesthair.com OUTSIDERS HAIR: Budapest VI., Liszt Ferenc tér 3., outsiders.hu REKKO DESIGN: WonderLAB, rekkodesign.com R2 HAIR: Budapest V., Régiposta u.2., facebook.hu/r2hair

IN T E R N AT ION A L B R A ND S

HUMANIC: humanic.hu INTIMISSIMI: intimissimi.com ICONS BY BIZANC: Budapest V., Petőfi Sándor utca 20., bizanc.com IDDESIGN: iddesign.hu IKEA: ikea.hu INES DE MENA: inesdemena.com JULIAN ZIGERLI: julianzigerli.com JIL SANDER: jilsander.com LA PERLA: Budapest VI., Hajós u. 7., laperla.com LOUIS VUITTON: Budapest VI., Andrássy út 24., louisvuitton.com MAISON MARTIN MARGIELA: maisonmartinmargiela.com MANGO: Allee, Arena Plaza, Árkád, Mammut, Westend, shop.mango.com/hu MARC CAIN: MOM Park, marc-cain.com MAX MARA: Budapest VI., Andrássy út 21.,

ADIDAS: Budapest VI., Andrássy út 37., adidas.com AMERICAN APPAREL: americanapparel.net ANNIE P: anniep.it.

ASOS: asos.com ARONDESIGN: Budapest, XII., Alkotás utca 53., aron-store.com artKRAFT: loftdesign.hu BANANA REPUBLIC: bananarepublic.com BIJOU BRIGITTE: bijou-brigitte.com BLACK MILK: blackmilkclothing.com BOBBI BROWN: facebook.com/BobbiBrownMagyarorszag CALZEDONIA: calzedonia.com CALVIN KLEIN: calvinklein.com COCCINELLE: Budapest VI., Andrássy út 13., MOM Park, coccinelle.hu COMME DES GARÇONS: comme-des-garcons.com CONVERSE: converse.hu COS: Budapest VI, Andrássy út 33., cosstores.com DIANE VON FURSTENBERG: Heaven Store, dvf.com DIOR: dior.com ESCADA: escada.com F&F TESCO ÁRUHÁZAK: ruhazatatescoban.hu FRENCH CONNECTION: frenchconnection.com GANT: Aréna pláza, MOM Park, Westend City Center, Mammut I, Rózsakert, gant.com GRIFF: griff.hu GUESS: guess.com GUCCI: Budapest VI., Andrássy út. 23., gucci.com G-STAR RAW: Budapest V., Andrássy út 2., g-star.com H&M: Budapest V.,Vörösmarty tér, hm.com

maxmara.com MICHAEL KORS: MOM park, Aréna pláza, michaelkors.com MOBILI MANIA: mobilimania.hu NARS: narscosmetics.eu NIKE: nike.com NET-A-PORTRER: net-a-porter.com PRADA: prada.com PUMA: BP Shop, bpshop.hu RAF SIMONS: rafsimons.com RALPH LAUREN: ralphlauren.de REPLAY: replay.com ROWENTA: rowenta.hu SAINT LAURENT: ysl.com SAMSUNG: samsung.com/hu SPAGNOLI: Budapest V., Párizsi utca 1., luisaspagnoli.com STILL ILL: stillill.it STORM: stormwatches.com TRIUMPH: triumph.com TOM REBL: tomrebl.com/the-designer SACAI: sacai.jp SENNHEISER: iSTYLE, autopartner.hu STELLA MCCARTNEY: Heaven Store, stellamccartney.com SWAROVSKI: Budapest V., Váci utca 11/a., swarovski.com TALLY WEIJL: tally-weijl.com THOMAS SABO: Budapest V., Kristóf tér 6., thomassabo.com TISZA: tisza.com VAGABOND: vagabond.hu VALENTINO: valentino.com WOMEN’S SECRET: Allee, Aréna Pláza, Árkád, Mammut II, WestEnd, womensecret.com ZARA: zara.com & OTHER STORIES: stories.com

205

TEXT PS MAGAZIN

SPONSORED

LA PERLE NOIRE GASTRONOMIC OASIS IN THE NEIGHBOURHOOD OF HEROES’ SQUARE The French-inspired La Perle Noire restaurant is located on Andrássy Street, in one of the most elegant parts of Budapest. Thanks to the location, the restaurant is the meeting point of the diplomatic quarter and the Heroes’ Square’s cultural scene. Owners Szilvia Szarvas and András Gendur believe in quality ingredients, well-mannered service and delightful serving. In addition, providing fine dining quality with rich portions on wallet-friendly prices was a key factor also. It is no wonder that the Creative Kitchen of La Perle Noire became the pioneer of top gastronomy with the leadership of chef László Koncz.

In the restaurant and on the terrace depending on the season we can enjoy some live music. József Csikós pianist and his guest musicians such as Péter Kuzbelt from Showder Band or Károly Ökrös from Budapest Bar just add to the ever growing popularity of the restaurant.

The restaurant – besides the unique menu and elegant atmosphere – is alluring for the tarnished, yet cosy interior. In good weather conditions, the terrace dominates the restaurant, creating the island of calmness with trees and flowers in the middle of the busy concrete jungle of Budapest. The owners find it important to provide the guest an aesthetics of high standard that they can take in with all of the senses from the placement through serving and flavours to the bar music (representing the culture).

206

G A S Z T R ONÓMI A I O Á Z IS A HŐ S ÖK T E R E S Z OMS Z É D S Á G Á B A N A francia ihletésű La Perle Noire étterem Budapest egyik legelegánsabb részén, az Andrássy úton található, ennek köszönhetően pedig a diplomata negyed és a Hősök tere kulturális találkozásának színtere is egyben. Szarvas Szilvia és Gendur András tulajdonosok a minőségi alapanyagok, az udvarias kiszolgálás és a szemet gyönyörködtető tálalás hívei, illetve fontos szempont, hogy pénztárcabarát áron tartalmas adagokkal nyújtsanak fine dining minőséget. Nem csoda, hogy a La Perle Noire Creative Kitchen Koncz László séf vezetésével a magyar topgasztronómia egyik úttörője lett.

Az étteremben és a teraszon - évszaktól függően - élőzene is fokozza a kiváló hangulatot. Csikós József zongorista és vendégzenészei, többek között Kuzbelt Péter – a Showder Bandből –, vagy Ökrös Károly – a Budapest Bárból – estjei nagy mértékben hozzátesznek a hely egyre növekvő népszerűségéhez. Az éttermet – az egyedülálló menüsor és az elegáns atmoszféra mellett - a patinás, ám otthonos enteriőr teszi igazán csalogatóvá. A jó idő beköszöntével pedig az igencsak hangulatos teraszuk is fontos szerephez jut, hiszen a fákkal és virágokkal övezett rész a nyüzsgő belvárosban a nyugalom szigetét teremti meg számunkra. A tulajdonosok fontosnak tartják, hogy az esztétikai igényességet minden érzékszervünkkel befogadhassuk, ez pedig a helyválasztástól kezdve a tálálason és az ízeken át egészen a kultúrát képviselő bárzenéig mindenre kiterjed.

ADDRESS 1063 Budapest, Andrássy út 111.

BOOKING +36 1 555 1545 | Fax +36 1 555 15 46 OPENING HOURS 12:00–24:00 (kitchen: 12:00–24:00) CONTACT restaurant@laperlenoire.hu | www.laperlenoire.hu

16/1

OFSZETNYOMTATÁS, KÖTÉSZETI SZOLGÁLTATÁSOK +36 1 4125203 DIGITAL PROOF, LEVILÁGÍTÁS +36 1 4125217 TÖRDELÉS, GRAFIKAI TERVEZÉS, KIADVÁNYSZERKESZTÉS, SZKENNELÉS, RETUSÁLÁS +36 1 4125251