e·mo··zone by Rebekka Ivácson

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum.Ovit, si in nusa accus, sedisse ctectius ut eati solupti suntendent, unditet recabor eperchi libus. Lorenet uribus, nobisqui quiae. Alicipsum, con enimus eum faccaecti acculla borepudiam inum quis ea et lam voluptam aliquis nosaperfere con expla aut enienis praes nem incturibus, qui simaion cum es voloriti aut quatio te pariora turepta volores equaestio quiandio in cuptatem int, coreperia doluptatis nempor sitecte cepelib usapercipsum voles mi, vendemo lorpor miliqui adit vel modit, optat discias quid ut quos eicte vel est magnatiossim doluptati ipis es rescit labo. Ucit int. Eprovidus esedit officia non num qui occum que nus sum harcius ut veribus, venihil eat expe estotae velias dios qui consequam exerio

TAR•TA•LOM•JEGY•ZÉK

Bevezető •• 4

Érzelmek •• 7

Meghatározások • elméletek •• 13

Érzelmek kutatásának története •• 17

Egyetemes érzelmek •• 23 Öröm •• 27 Bánat •• 78 Düh •• 126 Félelem •• 164 Undor •• 206

Érzelmi intelligencia •• 243

Szerzők •• 246

Irodalomjegyzék •• 249

BE•VE•ZE•TŐ

Ha az érzelmekről kell beszélni, az emberek többségének nehezére esik kifejezni, megnevezni mit is érez. A társalgások, párbeszédek helyét átvették a pár szavas üzenetek, szlengek és hangulatjelek. Az utóbbi pár évben a motivációs idézetek szinte ellepték a közösségi oldalakat. Az idézetekkel megpróbáljuk kifejezni azt, amit egyébként nehezen vagy adott esetben talán egyáltalán nem tudnánk – kön�nyebb kölcsönözni a már mások átal megfogalmazott bölcsességeket. Rengeteg elmélet létezik az érzelmekről, ezek közül az egyik legismertebb Dr. Paul Ekman Atlas of Emotions projektje, melyben öt egyetemes érzelmet határoz meg. Külön érdekessége, hogy a dalai láma kérésére készült. Az e·mo··zone elsősorban Ekman kutatásai alapján készült, az öt alapérzelem megismerésében nyújt segítséget. Egy kiadványon belül találkozhat az olvasó az érzelmek leírásától, a róluk szóló különböző elméleteken keresztül az őket talán még jobban kifejező idézetekkel. Ugyanakkor nem egy hagyományos értelemben vett ismeretterjesztő kiadványról beszélhetünk. Az elkészült könyv nem csak pszichológiai

vonatkozású információt közöl, hanem szórakoztat is. Így remélem, hogy a könyv a mindennapi használat tárgya lesz. Az érzelmek – akár figyelünk rájuk, akár nem – végigkísérik mindennapjainkat, befolyásolják döntéseinket. Ha megismerjük és megértjük ezeket az érzelmeket, fejlődik az érzelmi intelligenciánk, jobban megismerjük önmagunkat és megtanuljuk a környezetünket is elfogadni.

ÉR• ZEL• MEK

“Az első lépés ahhoz, hogy érzelmeinket kezelni tudjuk az, hogy megtanuljuk azonosítani és meghatározni, amit érzünk.”

Az érzelmek nagyon fontos szerepet játszanak a lelki életünkben. Színezik észleléseinket, hatással lehetnek gondolatainkra, viszonyulásainkra, kapcsolatainkra. Az érzelem szavunknak angol nyelvben két megfelelője van: emotion és feeling. A magyar nyelvben is elkülönítjük az érzelmeket az érzésektől, mégis a kettő közötti különbség tisztázása szükségszerű. Az emotion, azaz emóció erős érzelmet jelent. Eredetileg a cselekvés elindítójaként jelölték. Mindkét szó, az emóció és az érzelem is, egy olyan folyamatot jelölnek, mely során viselkedésünk feletti gondolatainkon a kontrollt átveszik más folyamatok. A magyar nyelvben mára a két szó összemosódott. 2

A Laughter Online University összehasonlítása szerint az érzelmeink (emócióink) ösztönösek, az evolúció által mélyen a génjeinkbe lettek kódolva. Objektíven mérhetőek a vér áramlása, az agyi aktivítás, az arckifejezések és a test különböző állapotai által. Ugyanakkor nem

1. ” The first step to managing your emotions is learning to identify and describe what you are feeling.”– saját fordítás az atlasofemotions.org oldalról 2. laughteronlineuniversity.com/feelings-vs-emotions/

logikusak, irracionálisak és érthetetlenek. Ezzel ellentétben a feeling - érzések a személyes, tapasztalatok révén szerzett, emóciókra adott szellemi reakciók, asszociációk. Az angol nyelvben a több, mint háromezer érzést (feeling) lehet meghatározni. Ebből az emberek túlnyomó része képes legalább ötszázat felismerni. De ha azt próbálták felmérni, hogy hány érzelmet (emotion) tudnak felsorolni, mindössze öt, maximum tíz lett az eredmény. Az emóció az elsőrendű. Hogy milyen érzéssé válik, az egyénenként és helyzetenként változik, ugyanis az érzéseket az egyéni temperamentum és tapasztalat formálják. Két ember megélheti ugyanazt az emóciót, de lehetséges, hogy megnevezni azt már két teljesen különböző módon fogják. Érzelmeinket az események vezérlik, míg érzéseink megtanult viselkedésformák. Érzéseink visszafogottabbak, érzelmeink intenzívebbek. Az érzelemkifejezés során az ember külső jelenségekhez való viszonya tükröződik, különböző csatornákon keresztül. Megnyilvánulhat a mimikában, testbeszédben vagy a hangszínben. Az érzelmek kifejezésének egyik legrégibb módja az ölelés.

Napjainkban egyre többet hallani az érzelmeknek testi visszhangjáról. Már a régiek megfigyelték ezt a jelenséget, így a különböző érzelmi megnyilvánulásokak megjelöltek egy-egy szervet. Példálul a harag, düh orgánumának a májat tartották, vagy az irigységet a lépbe helyezték. Azt viszont biztosan mindenki tapasztalta már, hogy men�nyire megváltozik a szív mozgása az érzelmek hatására.

MEG• HA•TÁ• RO•ZÁ• SOK•• EL•MÉ• LE•TEK

Az érzelem meghatározása nagyon nehéz. Erre utal az is, hogy a szakirodalomban nagyon sok meghatározással találkozunk. „Az érzelem olyan szubjektív állapot, amely a környezetünk fontos változására adott reakcióként fogható fel, ami a további viselkedést meghatározza. Az érzelmek központi szerepet játszanak a viselkedésben, gondolkodásban, emiatt több diszciplína (pszichológia, biológia, idegtudomány, filozófia) kitüntetett területének számít tanulmányo3

zásuk.” - olvashatjuk a wikipédia oldalán. A legtöbb meghatározás szerint az érzelmek következetes válaszok belső és külső történésekre, melyek különös jelentőséggel bírnak a szervezet számára. Érzelmeink nagyon fontos szerepet játszanak a lelki élet mekanizmusában - mindenütt ott találjuk: érzetünkkel, képzeletünkkel, elvont gondolatainkkal összeszövődve. Kisérői minden lelki eseménynek, tudatunk minden működése érzelmi visszhanggal jár. Erkölcsi életünkben játszott szerepük még nyilvánvalóbb. Egy másik elmélet 4

szerint az érzelem biológiailag meghatározott és az evolúció ered-

3. h u.wikipedia.org/wiki/Ér zelem 4. P aul Ekman: An argument for basic emotions. Cognition & Emotion, 1992

ménye, ugyanis jó megoldást nyújtott őseink társas környezetének egyre komplexebb problémáira. Az emócióknak cselekvésre késztető hatásuk van. Az érzelem kifejezése során az ember reagál a kellemes vagy kellemetlen, örömteli vagy fájdalmas jellegű benyomásokra. Ezek pozitív vagy negatív magatartást, megnyilvánulást válthatnak ki. Az érzelem hiánya az apátia, közönyösség. A pozitív és negatív érzelmek egyidejű megélését ambivalenciának nevezzük. Ugyanakkor elmondható, hogy az érzelemkifejezés megjelenési formája az érzelem intenzitásától függ.

ÉR•ZEL• MEK••KU• TA•TÁ•SÁ• NAK•• TÖR•TÉ• NE•TE

Érzelmekről szóló elméletekkel már az ókori görög és kínai filozófiában találkozhatunk. Kínában úgy gondolták, hogy a fokozott, túlzott ér5

zelmek ártnak a chi -nek, ami viszont károsítja a létfontosságú szerveket. A nyugati filozófia többféle nézetet formált az érzelmekkel kapcsolatban. Az ókori sztoikus filozófusok szerint a jó élet alapja az érzelmek feletti kontroll. Az érzelmekre úgy tekintettek, mint az értelem – és ez által az erény akadályozói. Ezzel ellentétben, Arisztotelész elmélete szerint az érzelmek az erény lényeges alkotóelemei. Érzelmeinket a gondolkodás által lehet megérteni – a művészet és a drámák befogadásában, megértésében az érzelmek központi szerepet játszanak. A műalkotás hatása a katarzisból származik, mely az érzelmek pontosabb megértésére és ezáltal azok tisztázására helyezi a hangsúlyt. A középkorban az arisztotelészi nézetek éltek tovább, alapként szolgáltak Aquinói Szent Tamás elméleteinek. Később Descartes alapérzelmeket határozott meg: csodálkozás, szeretet, gyűlölet, vágy, öröm és bánat. A komplexebb érzelmeket – mint példáut a féltékeny-

5. „ A csi a hagyományos kínai világnézet szerint magát a világegyetemet betöltő, alkotó alapanyag, energia vagy természeti erő. Eszerint a világon minden létező a csi mozgásának és átalakulásának eredménye. Így magát az emberi testet is a csi alakítja ki, illetve az élet létrejöttének egyik tényezője.” — hu.wikipedia.org/ wiki/Csi

ség – ezek kombinációjának tekintette. Elmélete szerint az érzelmek hasznosak az ember életében, főként abban játszanak szerepet, hogy 6

irányítják a gondolkodásunkat. Spinoza Arisztotelészhez hasonlóan fontosnak és lehetségesnek tartotta az érzelmek megértését – úgy vélte, hogy az emberiség akkor haladhatja meg saját korlátait, ha megérti és uralja az érzelmeit. 7

Darwin az érzelmeket az evolúciós elméletek perspektívájából elemezte. Kétségbe vonta az érzelmek hasznos voltát és azok szerepét az emberi kommunikációban. Haszontalan csökevényeknek tekintette az érzelmeket, úgy vélte, hogy az evolúciós múlt jeleiként maradtak az ember viselkedésrepertoárjában. Párhuzamot vont az emberek és állatok érzelemkifejezése között. Ez vezetett végül az érzelmek idegi hátterének meghatározásához. Az evolúciós pszichológia kortársabb nézetei szerint az érzelmek azért alakultak ki, hogy befolyásolják, motiválják a társadalomban megnyilvánuló viselkedést. A szomatikus elméletek az érzelmek és a test válaszait vizsgálják. William James és Carl Lange – amerikai,

6. B enedictus (Baruch) Spinoza (1632–167 7) a felvilágosodás korának racionalista filozófusa, a panteizmus, illet ve a korai materializmus képviselőjeként is ismerhetjük 7. C harles Rober t Dar win (1809– 1882) angol természet tudós, az evolúcióelmélet kidolgozója

illetve dán fiziológusok – egy időben mutatták be érzelem-elméleteiket. Mindkettő alapja az a feltételezés, hogy az érzelmeket testi eredetű érzések váltják ki. „Azért vagyunk szomorúak, mert sírunk, azért vagyunk dühösek, mert támadunk, azért félünk, mert reszke8

tünk.” – írta William James. Ez az elmélet erősen intuíció-ellenes és ellentmond a hétköznapi elképzeléseknek, ugyanis az általános hétköznapi gondolkodás szerint ez pontosan fordítva történik: azért sírunk, mert szomorúak vagyunk. James elmélete szerint az érzelmek kialakulásának első lépése a környezet változása – ez az elképzelés a további érzelem-elméletekben is fontos szerepet kapott. Ezt követi a második lépés: a környezet változására automatikus testi változások jelentkeznek. Például érzelem–kiváltó inger lehet egy kígyó, melyre automatikus fiziológiai válaszként megfeszülnek az izmaink és gyorsabban veszünk levegőt – mindezt érzelemként (jelen esetben ez az érzelem a félelem) értelmezzük. Napjaink elméletei szerint az érzelmek elengedhetetlen részei az emberi döntéshozatalnak, tervezésnek. Ugyanakkor már nem

8. William James: What Is an Emotion?, 1884

olyan egyértelmű az értelem és az érzelem közötti különbségtétel. Az 1990-es évektől fellendült kortárs technológiának köszönhetően lehetővé vált a különböző agyterületek részletes vizsgálata – ez által az érzelmek és azok fiziológiai megnyilvánulása viszonyainak még részletesebb kutatása. Az James–Lange elmélet befolyásos maradt, napjaink kutatói úgy vélik, a test visszajelzései képesek alakítani az érzelem megélését. „Érzelmeink a leglogikusabb gondolkodásban is jelen vannak, és hiányukat elsősorban éppen a racionális gondolkodás sínyli meg. Ez nemcsak a pozitív érzelmekre érvényes, egy múló rossz hangulat vagy egy hirtelen jött düh akár javíthatja is gondolkodásunk minőségét. Ez az utóbbi évtizedek pszichológiai kutatásainak talán a legmeglepőbb felfedezése.”

9. Mérő László: Az érzelmek logikája, Terikum kiadó, 2010

E•GYE• TE• MES•• ÉR• ZEL• MEK

A legtöbb ember képes felismerni bizonyos érzelmeket. Ez a képességünk a szakemberek szerint genetikailag kódolt. Az alapérzelmek olyan arckifejezésekkel párosulnak, melyeket a világ minden részén egyértelműen azonosítani tudnak az emberek. Az öt egyetemes érzelem: az öröm, a bánat, a düh, a félelem és az undor. Ezek minden emberben közösek, függetlenül attól, hogy hol és milyen neveltetésben volt része. Kultúrától függetlenül, egyetemesen jelen vannak. Bár nem választás, preferencia kérdése, hogy mikor és mit érzünk, az érzelmi tudatosság segítségével lehetségessé válhat, hogy válasszunk: hogyan reagálunk arra, amit érzünk.

Ö•RÖM

Az öröm azokat a jó érzéseket jelöli, melyek az ember új és régi tapasztalataiból erednek, „széles körben olyan mentális állapotokat jelöl, amelyet az emberek és állatok pozitívként, kellemesként vagy keresni 10

érdemesként tapasztalnak.” Epikurosz – ókori görög filozófus – szerint az öröm „a testi szenvedés hiánya, és a lelki szenvedés hiánya.”

10. hu.wikipedia.org/wiki/Öröm_(ér zelem) 11. Epikurosz levele Menoikeuszhoz, hu.wikipedia.org/wiki/Epikurosz

AZ••Ö•RÖM••ÉR•ZEL•MI••ÁL•LA•PO•TA•I

ÉRZÉKI ÉLVEZETEK Az öt érzék által tapasztalt öröm: látás, hallás, érintés, ízlelés és szaglás.

EMELKEDET TSÉG Olyan meleg, felemelő érzés, amit az együttérzés, az emberi jóság és kedvesség láttán tapasztalunk.

EGYÜT TÉRZÉS Öröm, melyet akkor érzünk, ha segíteni tudunk másoknak szenvedésük, fájdalmuk enyhítésében.

SZÓRAKOZÁS Könnyű, játékos örömteli érzelmek és jó humor együttese.

KÁRÖRÖM Egy másik - általában rivális - ember szerencsétlenségének élvezete.

MEGKÖNNYEBBÜLÉS Attól tartunk, hogy valami kellemetlenség ér minket, vagy fenyegetve érezzük magunkat - végül ez nem történik meg.

BÉKE A nyugalom és az elégedettség érzése.

FIERO Nehéz kihívásokkal való találkozás élvezete (olasz szó).

BÜSZKESÉG Mély öröm és elégedettség, melyet saját vagy tásrunk/barátunk teljesítménye vált ki.

NACHES Örömteli büszkeség, melyet gyermekünk vagy mentoráltunk eredményei láttán érzünk (jiddis szó).

ÁMULAT Valami meglepő, gyönyörű, elképesztő vagy akár hihetetlen tapasztalása.

IZGALOM Hatalmas lelkesedĂŠs.

EKSZTÁZIS Lelkesedés, nagyon nagy - majdnem elsöprő - boldogság.

A véletlen megtöltött örömmel, és nem akadt senki, akivel megoszthattam volna. A társas élet közönyös emberek harmóniája. Csak az egymás iránt közönyös emberek között van harmónia.

Karácsony Benő

Azt is megállapítottam, hogy az öröm magánügy.

Albert Einstein

John Green

Mรณricz Zsigmond

Minél jobban ké•szülsz az ö•röm•re, minél jobban fi•gye•led magadat, minél jobban akarod az ö•römöt, annál kevésbé sikerül örülnöd. Ezért olyan si•ral•mas a legtöbb nászéjszaka s ezért oly boldogítók némely vé•let•len e•se•mé•nyek (...). Egyszóval: az öröm olyan galamb, amely a laza lélekre száll sokkal szí•ve•seb•ben,

Füst Milán

mint a feszült lé•lek•re.

Ö•röm, persze ez nem egészen pontos szó... Egy••na•pon••csen•des lesz az ember. Már nem••vá•gyik az ö•röm•re, de nem is érzi különösebben kisemmizettnek, megcsaltnak magát. Egy••na•pon••az••em•ber tisz•tán••lát•ja,••hogy••min•dent••meg•ka•pott, büntetést és jutalmat, s mindenből annyit kapott, amennyi érdeme szerint jár neki. Amihez gyáva volt, vagy csak nem volt eléggé hősies, azt nem kapta meg... Ennyi az e•gész. Nem ö•röm ez, csak••be•le•nyug•vás, megértés és nyugalom. Ez is eljön.

Márai Sándor

Csak••na•gyon••so•kat••kell••fi•zet•ni••é•ret•te.

Erin Morgenstern

Ingrid Bergman

Bodor Pรกl

Kordos Szabolcs

Koncz Zsuzsa

Éjjel, amíg aludtam, történt valami: vé•ge••a••nyár•nak. Felébredek, hallgatom a szelet, nézem a sötétbarna lombot az ablak előtt, s nem érzek semmiféle őszi bánatot. Ö•rü•lök, hogy vége a nyárnak. Ö•rü•lök, hogy nem hozott semmit. Örülök, hogy nem tántorodtam meg a boldogtalanságba vetett hitemben. Örülök, hogy nincsenek többé illúzióim a megoldásról. Tessék, ősz, rajta! - gondolom. Rakd ki kellékeidet, ereszd le avas zsinórpadlásodról avítt színfalaidat, hullass lombot, nyögesd szeleidet, átkozz és temess! Üdvözöllek,

Márai Sándor

tél és pusztulás hírnöke. Nem védekezem. Be•le•egy•e•zem. Vár•lak.

Weรถres Sรกndor

Vรถrรถsmaty Mihรกly

Robert Merle

Az ö•röm akkor jön, amikor elengeded magad. Amikor hagyod magad ö•rül•ni. Amikor önfeledt vagy. Olyan, mint a repülés: elfelejted a gravitációt. Ennek lélektani oka van. Az ego a földhöz van horgonyozva. Fél, szorong, okoskodik, akar. Az öröm pedig

Müller Péter

a lelkednek olyan rétegében él, ahol sza•bad•ság••van.

Füst Milán

BÁ•NAT

„A bánat vagy szomorúság egyfajta emberi lelki állapot, érzelem, pszichikai fájdalomérzet, amelyet valamely veszteség, kilátástalan állapot vagy az egyén tehetetlenségérzete idézhet elő.(…) Spontán módon és jól felismerhetően tükröződik az ember arckifejezésén, mimikáján, gesztusain, testtartásán, viselkedésén, illetve a beszéd hangszínén, hanglejtésén, ha ezen megnyilvánulási formák némelyikét kulturális hatások és hagyományok korlátozottan szabályozzák (szabályozhatják) is. A bánat gyakori szomatológiai kísérőjelensége a sírás.”

A bánatot egy veszteség okozza, a szomorúság lehetővé teszi, hogy szünetet tartsunk és jelezhessük: támogatásra van szükségünk.

12. hu.wikipedia.org/wiki/Bánat

A••BÁ•NAT••ÉR•ZEL•MI••ÁL•LA•PO•TA•I

CSALÓDÁS Az az érzésünk, hogy elvárásaink, reményeink nem teljesülnek.

ELBÁTORTALANODÁS Válasz az ismétlődő kudarcokra: azt his�szük, hogy lehetetlen megtenni, megvalósítani, megcsinálni valamit.

ZAVARODOT TSÁG Szomorúság, ami megnehezíti a tiszta gondolkodást.

LEMONDÁS A meggyőződés, hogy már semmit sem lehet tenni.

TEHETETLENSÉG Az a felismerés, hogy nem lehet jobb vagy egyszerűbb helyzetet teremteni.

REMÉNY TELENSÉG Az a meggyőződés, hogy semmi jó nem fog történni.

SZENVEDÉS Erős szenvedés és boldogtalanság.

KÉTSÉGBEESÉS A remény elvesztése, hogy a rossz helyzet javulni fog vagy megváltozik.

GYÁSZ Szomorúság egy mély veszteség miatt.

BÚ A szorongás és a szomorúság érzése, amelyet gyakran veszteség okoz.

KÍN Intenzív szomorúság vagy szenvedés.

Buddha

Van a világon olyan bá•nat is, amit nem lehet meg•si•rat•ni. Az a fajta, amit sen•ki•nek se lehet elmondani, s ha mégis, akkor sem ér•tik meg. Ez a szomorúság megváltozhatatlan, csendben megüli a szívet, fel-

Murakami Haruki

hal•mo•zó•dik, mint a hó a szélcsendes éjszakákon.

Soha nem hittem, hogy a bá•nat tud olyan e•rős lenni, mint a fizikai fájda•lom. Mikor elkap hirtelen, olyan, mint egy görcs, mint egy fog•fá•jás, összegörnyedek, mert nem bírok egyenesen maradni. Összeszorítom az öklömet, hul•la•nak••a••könnyeim, és azt hiszem, meg•re•pe•dek és ki•hul•la•nak a belső részeim. Talán ha or•dí•ta•nék, széttépnék valamit,

Polz Alaine

vagy a földhöz verdesném magam, az segítene.

Murakami Haruki

Kipke Tamรกs

A boldogtalanság (...) sokkal inkább tőlünk függ, mint a boldogság. A boldogság egy ajándék, vagy a hívők kedvéért mondhatom úgy is, hogy egy kegyelmi állapot - de a boldogtalanság okai mi magunk

Popper Péter

vagyunk. A boldogtalanság nem történik velünk, azt mi állítjuk elő.

Buddha

Esterházy Péter

Oscar Wilde

Osho

Krasznahorkai Lรกszlรณ

Nemes Nagy Ă gnes

Tรณth ร rpรกd

Eรถtvรถs Jรณzsef

a.k.

Kรกnyรกdi Sรกndor

Szabรณ Magda

DÜH

129

„A düh egy erős erőszakos állapot, amelyet növekvő harag érzése során tapasztalhat valaki. Gyakran az üss vagy szaladj válaszreakcióval társítják és gyakran egy külső inger hatására aktivizálódik, egy olyan hatás eredményeképpen ami negatívan érinti a személyt. Ha nem kezelik, a düh erőszakhoz vezethet. A depresszió és a szorongás hajlamossá tesz a dühre.”

A dühös személy elveszítheti a racionális gondolkodás és érvelés képességét, ennek következtében általában erőszakosan cselekszik, hogy a dühének forrása elpusztuljon. A düh fiziológiailag is intenzív megnyilvánulással jár: csőlátást, tompa hallást és megnövekedett szívritmust is tapasztalhatunk. A magas adrenalinszint és a véráram oxigénszintje a végtagok remegését idézheti elő. A düh a haragból fakad. „A dühöt egy vészreakciónak tartják, amelyet az ember természeténél fogva birtokol. A dühöt általában akkor fejezik ki, amikor a személy fenyegetve érzi büszkeségét, pozícióját, státuszát vagy méltóságát.”

13. hu.wikipedia.org/wiki/Düh 14. h u.wikipedia.org/wiki/Düh

A••DÜH••ÉR•ZEL•MI••ÁL•LA•PO•TA•I

BOSSZÚSÁG Kellemetlenség vagy kényelmetlenség okozta nagyon enyhe düh.

CSALÓDOT TSÁG Válasz az akadályok leküzdésében folyton ismétlődő kudarcokra.

ELKESEREDÉS Ismétlődő vagy erős kellemetlenség okozta düh.

VESZEKEDÉS Nézeteltérésekben való részvételre, vitatára való hajlam.

KESERŰSÉG Tisztességtelen, igazságtalan bánásmód okozta düh.

BOSSZÚVÁGY Megtorlás vágya, melyet legtöbb esetben sértő bánásmód vált ki.

ŐRJÖNGÉS Gyakran erőszakos, kontrollálatlan düh.

Victor Hugo

A••rossz••em•ber, az erős em•ber senkire sem ha•rag•szik, mert vastag páncél védi a szívét, és akinek leginkább ár•ta•ni••a•kar, arra sem haragszik, mivel a•ha•rag drága erőpazarlás. Ezért tartózkodjunk a ha•rag•vás•tól, és ha megdobnak kővel, dobjuk vissza a követ mosolyogva és orcánk elváltoztatása nélkül, de hét•sze•res••erővel, ha tudjuk. Ha pedig nem tudjuk, bele kell

Csáth Géza

nyu•god•nunk abba, hogy izmaink még gyakorlásra szo•rul•nak.

IllyĂŠs Gyula

Vincent Cassel

Graham Greene

Friedrich Nietzsche

A ha•ra•got ... bármilyen nagy is legyen az, át ne vidd magaddal egyik napról a másikra. Este le••ne••fe•küdj addig, amíg minden felebarátoddal ki••nem••bé•kül•tél. Mert aki ha•rag•gal a szívében

Ioan Slavici

alszik el, azt ál•má•ban••meg•kí•sér•ti••az••ör•dög.

Lรกnyi Sarolta

Jรณzsef Attila

Kanehara Hitomi

Dan Millman

Mark Twain

Amikor valaki ha•rag•szik a másikra, nem a másikra ha•rag•szik. Azért ha•rag•szik, mert ő nem mer dönteni, és akármikor ránéz a másikra,

Csernus Imre

eszébe jut a saját sze•ren•csét•len•sé•ge és gyá•va•sá•ga.

Bertolt Brecht

Tรณth ร rpรกd

MoliĂŠre

FÉ•LE•LEM

167

„A félelem egy lehangoló érzés, amit egy általunk észlelt fenyegetés kelt bennünk. Egy alapvető mechanizmus, válasz egy bizonyos ingerre, mint például a fájdalom vagy veszély.”

Darwin Az érzelmek kifejezéséről embernél és állatoknál című könyvében részletes meghatározást ad a félelemre: „A félelmet gyakran csodálkozás előzi meg, és hasonló is hozzá, hiszen mindkettő a látás és a hallás azonnali aktivizálásához vezet. Mindkét esetben a szem és a száj is szélesre nyitott, a szemöldökök pedig megemelkednek. A rémült ember először szoborként áll, mozdulatlanul és lélegzetvisszafojtva, vagy ösztönösen leguggol, mintha a menekülési lehetőséget mérné fel. A szív gyorsan és erőteljesen ver, úgy, hogy nekiütődik a bordáknak… Azt, hogy a bőr sokkal inkább az erős félelem hatása alatt áll, azon a csodálatos módon látjuk, hogy a veríték azonnal kiválik belőle… A szőrszálak a bőrön egyenesen állnak, és a felületi izmok reszketnek. A szív zavart mozgásával együtt a levegővétel felgyorsul. A nyálmirigyek hiányosan működnek, a száj kiszárad, és gyakran tátott és elnémult.”

15. hu.wikipedia.org/wiki/Félelem 16. M . Munger: The history of psychology. Ox ford University Press, New York, 2003, pp. 221. Eredetileg: Dar win: Az érzelmek kifejezéséről embernél és állatoknál

A••FÉ•LE•LEM••ÉR•ZEL•MI••ÁL•LA•PO•TA•I

ROSSZ ELŐÉRZET A lehetséges veszély előérzete.

IDEGESSÉG Bizonytalanság, melyet egy lehetséges veszély fennállása vált ki.

SZORONGÁS Félelem egy feltételezett vagy tényleges fenyegetet tségtől, és bizonytalanság, hogy meg tudunk-e bírkózni vele.

RET TEGÉS Súlyos veszélytől való félelem, előérzet.

KÉTSÉGBEESÉS Válasz a veszély csökkentésére való képtelenségre.

PÁNIK Hirtelen és kontrollálhatatlan félelem.

BORZALOM A félelem, az undor és a sokk keveréke.

RÉMÜLET Intenzív és ellenállhatatlan félelem.

Krasznahorkai László

•v et•le n •v es és a sz er er sz a t, ző e• es ••lé •t ld ön az ös sz és az t fo go d N éz d m eg a fö ke ző ta gj át , el nd re l ya vá nn tl en vi lá gb an ny i, pá rt ig az ol ve s és sz er ve vi lá g va la m en er sz e i am y• eb b, ira m••a••le g•m él m i ne m an ny lá tn i, a•fé •le •le m , m er t se m le le fé a t in ás , m tu d •t ó, se m m i m m i m ás ne m m eg•r a• ga d•ha jt a kí vü l se m ra t er , m , rő e• er•z um ok•b an ••na gy•• •v et•le n u•ni•v ir•tó •z a•to •s an er sz •• és •• es sz er•v , •n i se m m it a ni , ho gy er re m eg•h a•tá •r oz nt , az t m on da de in m le lő be g. i le he t ké p•te •le n•sé cs ak le ve ze tn gy az t le he t, va t ez i tn ze vi ss za ve a fé •le •le m•r e

Milan Kundera

Antoine de Saint-ExupĂŠry

A zt h ih e tn én

k, h o gy a vi

Balogh Béla

lá go t az ér te le m , a jó za n és z és a jó sz ol o tt ez tá vo án dé k lr ól si n cs íg y . A vi lá go t sz in te n - ér - le ga lá bb is •z el•m i••h a•tá an y ag i vs ok , ér•z el•m i•• dö n•té •s ek cs ú cs ok•• és , ér•z el•m i ••m él y•sé •g ek ir án y ít já k - a ta p as zt al is h u l•l ám•v at sz er in t n as •ú t•sz e•rű ag y o n ••ú to n . A h u llá m va sú to n a ke lle m e tl en p ed ig a le fe lé él m én y ek fe , lé ve ze tő ú to n , m in de n n h át te ré b en eg at ív ér ze m in di g u gy an le m az t a m o z• ga •t ó•ru•g ó t ta F É•LE•L E M ! lá lju k. A n ev e: i•r á•n y ít•ja , h

Kassรกk Lajos

Geszti PĂŠter

Stohl Andrรกs

A fé•le•lem••a••lé•te•zé s••me g•szű•né•s é•től

akko ra e•rő, amelyet nem is tudunk mérni, mert nincs és soha nem lesz olyan eszközünk, amellyel ekko ra döb•b e•ne•tes••e•rőt kimu tatha tunk, ez, a fé•le•lem

a••ne m• lét•tő l, a•ka•dá•ly oz•za••meg , hogy

Krasznahorkai László

a nemlét legye n, az, a félele m segít i elő, hogy mind az, ami••a••ne m•lét•re••t ör, mara djon belül a léten .

Umberto Eco

Juhรกsz Gyula

Buddha

kรถzmondรกs

Robert Downey Jr.

Bertolt Brecht

A ké p•ze•le t•ne

k hála , a vi•lá •g on bármily en dolo gt ól be•in •dul•h at a szo•ro n•gá s. P er sze re nd es en m eg is sz ab tő le úgy, ho gy adulha t szembe né z ve le va gy be•s zé l••ró•la••v a•la•k i•n ek .

Murakami Rjú

az embe rb en

Feldmรกr Andrรกs

Sütő András

Kádár Annamária

j•da•lom•mal és a kom•for t•zó•na Ma már tudo m, hogy a fej•l ő•dé s••fá •lem nem valami ross z dolo g, elha gyá sáv al jár, és hogy a fé•le á•lá•sá•hoz szüksé ges ér•ze•le m. han em az e•rő•for•rá•s a•im••ak•ti•v

UNâ&#x20AC;¢DOR

209

„Az undor egy sajátos kellemetlen érzés, amely különösen ételekkel, italokkal, általában a gyomorba vitelre szánt anyagokkal szemben 17

nyilvánvaló idegenkedésben áll.” Válaszreakcióként fellépő ellenérzés valami olyasmivel kapcsolatban, amit sértőnek, ízléstelennek vagy kellemetlennek vélünk. Elsősorban az ízérzékelés váltja ki – ez lehet képzelt is, de szagok is kiváltják. Látás, tapintás vagy hallás során történő kellemetlen benyomások, sőt emlékek vagy képzetek is előidézhetik. Egy zeneileg érzekeny ember érezhet undorodhat egy hangzavar hallatán. Az egyik legkönnyebben felismerhető érzelem. Bár különböző kultúrákban más és más dolgokat tartanak undorítónak, a reakció ugyanaz marad. Úgy tartják, hogy az undor érzésének kialalkulása összefügg a romlott ételekre adott válaszreakciókkal. Az undor érzése többnyire a gyomorban vagy a garatban lokalizálódik, gyakran hányás követi. A félelemmel, bánattal vagy a düh érzelmével ellentétben, az undor lassítja a pulzust. Ugyanakkor a két nemnél bizonyos eltérések is kialakultak: a nők esetébel sokkal intenzívebb az undor.

17. hu.wikipedia.org/wiki/Undor

AZ••UN•DOR••ÉR•ZEL•MI••ÁL•LA•PO•TA•I

ELLENSZENV Valami ellen irányuló érzelem.

IDEGENKEDÉS Impulzus, mely valami undorító elkerülését váltja ki.

ÍRTÓZÁS Rossz íz, illat, dolog vagy ötlet által kiváltott reakció.

VISSZATASZÍTÁS Az esetek többségében egy koncepció, ötlet által kiváltott erős ellenszenv.

ELLENÉRZÉS Az undor és utálat keveréke.

GYŰLÖLET Intenzív undor és utálat együttese.

UTÁLAT Egy személyre összpontosított intenzív undor. A saját személyünk ellen érzett undor az önutálat.

Jó•ság••volt? Gyön•ge•ség? Nem••ér•tem. Félsz? Gőg? Szemérem? Nem tudom. Talán csak un•dor. Jól van így is. Megnyugszom. Ámen. Úgy legyen. In•kább••e•gye•nek••meg••a••fér•gek

Karinthy Frigyes

Mint••hogy••a••fér•get••meg•e•gyem.

Yong Joon-Hyung

Berkesi Andrรกs

229

Radnรณti Miklรณs

231

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt A teremtmények ut labore hosszú et dolore sorában magna ki•zá•ró•lag••az••em•ber••vált••ki aliqua. Ut enim ad minim veniam,szűn•ni••nem••a•ka•ró••un•dort. quis nostrud exercitation ullamco Egylaboris állat csak nisi ut ideig-óráig aliquip lehet ex ea commodo visszataszító; consequat. nem Duis indul aute erjedésnek irure dolor inazreprehenderit agyunkban, in voluptate velitmíg esse felebarátaink cillum dolore otteukí•sér•te•nek••gon•dol•ko•dá•sunk•ban, fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecatés cupidatat beépülnek nona proident, világtól való suntelszakadásunk in culpa qui officia mechanizmusába, deserunt mollit anim hogy id est visszaigazolják laborum.Ovit, elutasításaink si in nusa accus, éssedisse se•ho•vá••sem ctectius ut eati soluptitar•to•zá•sunk suntendent, unditet rendszerét. recabor eperchi libus. Lorenet uribus, nobisqui quiae. Alicipsum, con enimus eum faccaecti acculla borepudiam inum quis ea et lam voluptam aliquis nosaperfere con expla aut enienis praes nem incturibus, qui simaion cum es voloriti aut quatio te pariora turepta volores equaestio quiandio in cuptatem int, coreperia doluptatis nempor sitecte cepelib usapercipsum voles mi, vendemo lorpor miliqui adit vel modit, optat discias quid ut quos eicte vel est magnatiossim doluptati ipis es rescit labo. Ucit int. Eprovidus esedit officia non num qui occum que nus sum harcius ut

Emil M. Cioran

veribus, venihil eat expe estotae velias dios qui consequam exerio

Min•den••ször•nyűbb,••mint••hit•tem••ak•kor, fi•a•ta•lon, de,••hál•is•ten•nek,••egy•re••csök•ken az••un•do•rom, egy•re••job•ban••bí•rom••az••é•vek för•tel•me•it, és••az••i•dő••és••a••kö•zöny••már

Szabó Lőrinc

fer•tőt•le•nít.

233

Az embernek nem adatott meg, hogy ér•zel•me•it••a•ka•rat•la•go•san sza•bá•lyoz•za. Nem••ha•tá•roz•hat•ja••el, hogy ezen túl gyűlölni fogja Lorem ipsumazt, dolor akit sitszeret, amet, consectetur vonzónak találja adipiscing majd, akitől elit, sed meg•un•do•ro•dott. do eiusmod tempor Az incididunt érzelmi ut reakciókat labore etcsak dolore észrevenni, magna aliqua. konstatálni Ut enimlehet. ad minim veniam, Egyedül quis nostrud a viselkedést exercitation le•het••szán•dé•ko•san••vál•toz•tat•ni. ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum.Ovit, si in nusa accus, sedisse ctectius ut eati solupti suntendent, unditet recabor eperchi libus. Lorenet uribus, nobisqui quiae. Alicipsum, con enimus eum faccaecti acculla borepudiam inum quis ea et lam voluptam aliquis nosaperfere con expla aut enienis praes nem incturibus, qui simaion cum es voloriti aut quatio te pariora turepta volores equaestio quiandio in cuptatem int, coreperia doluptatis nempor sitecte cepelib usapercipsum voles mi, vendemo lorpor miliqui adit vel modit, optat discias quid ut quos eicte vel est magnatiossim doluptati ipis es rescit labo. Ucit int. Eprovidus esedit officia non num qui occum que nus sum harcius ut

Popper Péter

veribus, venihil eat expe estotae velias dios qui consequam exerio

Igaz ugyan, hogy mindig minden rosszabb, ha a test el•ö•reg•szik, mégis: az, hogy az em•ber••un•do•ro•dik a sok kényelmetlenségtől, mocsoktól és szűkölködéstől, a végtelen telektől, attól, hogy mindig

ra•ga•dós••a••ha•ris•nyá•ja, hogy a lift sohasem működik, a víz hideg, a szappan homokos, a

ci•ga•ret•ta••szét•e•sik,

s az ételeknek olyan ördögien rossz ízük van, nem annak a jele-e, hogy a dolgok természetes rendje nem ez lenne? Hogyan is érezhetné valaki mindennek az el•vi•sel•he•tet•len•sé•gét , ha semmiféle emléke nem volna arról, hogy a dolgok egyszer

George Orwell

másképp is voltak?

235

SzabĂł LĹ&#x2018;rinc

veribus, venihil eat expe estotae velias dios qui consequam exerio

Mit tudok én arról, ha igazán ma•gá•nyos valaki. Az olyan, mintha egy ü•veg•ház•ban••él•nél, ü•veg•bu•ra••a•latt, hívod az embereket, később már csalogatod őket, jönnek is, aztán, kopp, neki az üvegnek, csodálkozva megállnak, hallod is a koppanást, majd látod, ahogy fortyogva távolodnak. Hi•á•ba••in•te•getsz. Egy idő után nem integetsz, dögöljenek meg. Olyan, mint•ha••lep•rás••len•nél, apró gennyes fe•ké•lyek lep•nék••el•a••tested, szi•vá•rog•na••a••sár•ga un•dor•mány, ké•nes, bü•dös••kis••fel•hők röppennének föl rólad, vagy mintha lenne egy tábla rajtad, vi•gyá•zat, fer•tő•ző! Vagy hogy má•sod•osz•tá•lyú. És ha találkozol egy másik táblással, úgy viselkedsz, mintha te nem volnál az, ő pedig úgy viselkedik,

Esterházy Péter

mint te. A••ma•gá•nyos••em•bert elhagyta az Úristen, fiam.

237

Marc LÃ©vy

239

Weรถres Sรกndor

veribus, venihil eat expe estotae velias dios qui consequam exerio

Mindenki egy adag tisztasággal jött világra, amely eleve arra rendeltetett, hogy be•szen•nyez•ze a társas érintkezés, e bűn•tény az embe•ri ma•gány••el•len. Hisz még a lehetetlent is megtennénk, nehogy önmagunknak szenteljük magunkat. Felebarátunk korántsem a végzetet, inkább a••bu•kás••kí•sér•té•sét••kép•vi•se•li. Nem tudva kezünket tisztának és szívünket romlatlannak megőrizni, i•de•gen iz•zad•sá•gokkal••mocs•kol•juk be••ma•gun•kat, és mivel szom•jazzuk••az••un•do•rítót és ked•vel•jük••a••bűzt, a••köz•fel•ki•ál•tás sa•rában••hem•per•günk. Amikor aztán szenteltvízzé vált tengerekről álmodoznánk, túl késő már beléjük mártózni, túlságosan el•mé•lyült rom•lott•sá•gunk nem engedi, hogy ússzunk bennük: ma•gá•nyun•kat

Emil M. Cioran

vé•gig•dúl•ta••a••vi•lág; mások be•lénk••mart••nyo•mai kitörölhetetlenek.

241

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt Az egyedüllét ut labore nem et mindig dolore a legjobb magna környezete aliqua. Ut enim a lélek ad magányának. minim veniam, Vál•to•za•tos•ság••kell••ne•ked quis nostrud exercitation ullamco ó ma•gá•nyom: laboris nisisut nékem aliquipvigyáznom illik, ex ea commodo hogy consequat. meg ne und Duis magad! aute irure Men•jünk••em•be•rek••kö•zé! dolor in reprehenderit in- Sokáig voltál voluptate velit egyedül: esse-cillum mint adolore nyíl repülsz eu fugiat emberi nullahangok pariatur. körébe... Excepteur Egy kicsit boldog sint occaecat is vagy cupidatat s re•mény•ke•del... non proident,S sunt nemsokára in culpavalami qui officia úgy hajt desevissza odúdba... runt mollit anim id est Un•do•ro•dol, laborum.Ovit, - meg•csö•mör•löt•tél... si in nusa accus, sedisse Oda-vissza... ctectius Oda-vissza... ut eati solupti suntendent, unditet recabor eperchi libus. Lorenet uribus, nobisqui quiae. Alicipsum, con enimus eum faccaecti acculla borepudiam inum quis ea et lam voluptam aliquis nosaperfere con expla aut enienis praes nem incturibus, qui simaion cum es voloriti aut quatio te pariora turepta volores equaestio quiandio in cuptatem int, coreperia doluptatis nempor sitecte cepelib usapercipsum voles mi, vendemo lorpor miliqui adit vel modit, optat discias quid ut quos eicte vel est magnatiossim doluptati ipis es rescit labo. Ucit int. Eprovidus esedit officia non num qui occum que nus sum harcius ut

Füst Milán

veribus, venihil eat expe estotae velias dios qui consequam exerio

ÉR• ZEL•MI•• IN• TEL• LI•GEN• CI•A

245

Az ember azon képessége, hogy saját és mások érzelmeit felismeri, és azokat egymástól meg tudja különböztetni. Érzelmi tudatosság, az érzelmek kezelésének képessége. Önismeret, önuralom, a beleérző képesség, a társas kapcsolatokban való jártasság. „Az érzelmi intelligencia egyénre jellemző személyiségjegyeket tartalmaz, amelyek a személyiség jellemzői (személyiségjegyek), meghatározó elemei mérhetőek, azonban a klasszikus intelligencia-teszthez hasonlítható, tudományosan elfogadott számszerű mutatója nincs. Az érzelmi intelligencia mérésére rendelkezünk tesztekkel, ezek a jellemző jegyek meglétére vissza-jelzést adnak, de hányados jellegű mutatóval nem értelmezhetőek, ehhez egységesen elfogadott mérési rendszer (érték-skála) ma nincs.”

Kutatások segítettek bebizonyítani, hogy a magas érzelmi intelligenciával rendelkező egyének szellemileg egészségesebbek, jobb a munkahelyi teljesítményük és a vezetői képességeik.

18. D r. Poór Ferenc írása, 2009, hrpor tal.hu/c/az-er zelmi-intelligencia-fogalma-es-er telmezese-i-resz-20081125.html

246

SZER•ZŐK

Albert•Einstein••1879—1955••fizikus, a relativitáselmélet megalkotója Antoine•de•Saint-Exupéry••1900—1944••francia író és pilóta Balogh•Béla••1955—••erdélyi magyar mérnök és író Berkesi•András••1919—1997••magyar író Bertolt•Brecht••1898—1956••német író, költő, rendező Bodor•Pál••1930—2017••erdélyi magyar költő, író és újságíró Buddha••a buddhizmus vallásának alapítója Csáth•Géza••1887—1919••magyar író és orvos Csernus•Imre••1966—••pszichiáter, író Dan•Millman••1946—••angol író Emil•M.•Cioran••1911—1995••román-francia filozófus és író Eötvös•József••1813—1871••miniszter Erin•Morgenstern••1978—••amerikai író Esterházy•Péter••1950—2016••magyar író Feldmár•András••1940—••magyar pszichológus Friedrich•Nietzsche••1844—1900••német filozófus Füst•Milán••1888—1967••magyar író és költő Galánfi•András••1945—••magyar népművész és fafaragó iparművész George•Orwell••1903—1950••angol író, kritikus, újságíró Geszti•Péter••1964—••magyar dalszövegíró és énekes Graham•Greene••1904—1991••angol író

247

Illyés•Gyula••1902—1983••magyar költő, író, műfordító Ingrid•Bergmann••1915—1982••svéd színésznő Ioan•Slavici••1848—1925••román író John•Green••1977—••amerikai író József•Attila••1905—1937••magyar költő Juhász•Gyula••1883—1937••magyar költő Kádár•Annamária••1975••magyar pszichológus és tréner Kanehara•Hitomi••1983—••japán író Kányádi•Sándor••1929—••magyar költő Karácsony•Benő••1888—1944••erdélyi magyar író Karinthy•Frigyes••1887—1938••magyar író, költő, műfordító Kassák•Lajos••1887—1967••író, költő, műfordító Kipke•Tamás••1952—••magyar író és költő Koncz•Zsuzsa••1946—••magyar énekes Kordos•Szabolcs••1981—••magyar író és újságíró Krasznahorkai•László••1954••Kossuth-díjas magyar író Lányi•Sarolta••1891—1975••magyar költő, műfordító Márai•Sándor••1900—1989••magyar író Marc•Lévy••1961—••francia író Milan•Kundera••1929—••cseh–francia író, drámaíró, költő, esszéista Moliére••1622—1673••francia drámaíró és színész

248

Móricz•Zsigmond••1879—1942••író, újságíró, szerkesztő Müller•Péter••1936—••magyar író, dramaturg Murakami•Haruki••1949—••japán író és műfordító Murakami•Rjú••1952—••japán író és filmrendező Nemes•Nagy•Ágnes••1922—1991••író, költő, műfordító Oscar•Wilde••1854—1900••ír származású költő, író, drámaíró Osho••1931—1990••indiai vallási vezető Polcz•Alaine••1922—2007••magyar pszichológus, írónő Popper•Péter••1933—2010••magyar pszichológus Radnóti•Miklós••1909—1944••magyar költő Robert•Downey•Jr.••1965—••amerikai Golden Globe-díjas színész Robert•Merle••1908—2004••francia író Stohl•András••1967—••Jászai Mari-díjas színész, műsorvezető Sütő•András••1927—2006••erdélyi magyar író Szabó•Lőrinc••1900—1957••magyar költő és műfordító Szabó•Magda••1917—2007••Kossuth-díjas magyar írónő, műfordító Tóth•Árpád••1886—1928••magyar költő, műfordító Umberto•Eco••1932—2016••olasz író Vincent•Cassel••1966—••francia színész Weöres•Sándor••1913—1989••magyar költő, műfordító, író Yong•Joon-Hyung••1989—••dél-koreai énekes, színész és dalszerző

249

I•RO•DA•LOM••JEGY•ZÉK

•• atlasofemotions.org •• paulekman.com •• hu.wikipedia.org/wiki/Érzelem •• hu.wikipedia.org/wiki/Érzelemkifejezés •• hu.wikipedia.org/wiki/Érzelmek_csoportosítása •• hu.wikipedia.org/wiki/Érzelmi_intelligencia •• en.wikipedia.org/wiki/Emotional_intelligence •• kislexikon.hu/erzelem.html •• dictionary.com/browse/emotion •• laughteronlineuniversity.com/feelings-vs-emotions/ •• Paul Ekman: An argument for basic emotions. Cognition & Emotion, 1992 •• Charles Darwin: The Expression of Emotions in Man and Animals, 1872 •• William James: What Is an Emotion?, 1884 •• Mérő László: Az érzelmek logikája, Terikum kiadó, 2010 •• S teven J. C. Gaulin és Donald H. McBurney: Evolúciós pszichológia. Prentice Hall, 2003 •• T homas Dixon: From passions to emotions: the creation of a secular psychological category Cambridge University Press, 2003 •• E laine Fox: Emotion Science: An Integration of Cognitive and Neuroscientific Approaches Palgrave MacMillan, 2008 •• Yana Suchy: Clinical neuropsychology of emotion. New York, Guilford, 2011 •• R évai Nagy Lexikona, Az ismeretek enciklopédiája, VI. Kötet. Hasonmás Kiadás, Babits Könyvkiadó, 1994 •• A ndrew Ortony és Terence J. Turner: What’s basic about basic emotions? Psychological Review, vol. 97, 1990 •• Arisztotelész: Nikomakhoszi etika. Európa Könyvkiadó, 1997 •• Új magyar lexikon 10. kiadás. Akadémiai Kiadó, 1960 •• hvg.hu/tudomany/20110201_mero_laszlo_hat_alap_erzelem, Szegő Iván Miklós írása, 2011. február. 07. •• A my Morin: 8 Biggest Myths About Lying According to the Best Human Lie Detector in the World Huffington Post, 2015. október 28.

250

•• M. Munger: The history of psychology. Oxford University Press, New York, 2003 •• What Scientists Who Study Emotion Agree About, Perspectives on Psychological Science, 2015 •• B unmi O. Olatunji, Jonathan Haidt, Dean McKay, Bieke David: Core, animal reminder, and contamination disgust: Three kinds of disgust with distinct personality, behavioral, physiological, and clinical correlates Journal of Research in Personality, 2008, Volume 42, Issue 5, October 2008 •• P. Rozin, J. Haidt & C.R. McCauley: Disgust In M. Lewis & J.M. Haviland-Jones handbook of Emotions, második kiadás, Guilford Press, 2000 •• A nne Schienle, Angelika Köchel, Verena Leutgeb: Frontal late positivity in dental phobia: A study on gender differences, Biological Psychology, Volume 88, Issues 2–3, December 2011 •• Andrew Coleman: A Dictionary of Psychology (3 ed.). Oxford University Press, 2008 •• hrportal.hu/c/az-erzelmi-intelligencia-fogalma-es-ertelmezese-i-resz-20081125.html •• Epikurosz levele Menoikeuszhoz, hu.wikipedia.org/wiki/Epikurosz •• gallup.com/poll/15439/What-Frightens-Americas-Youth.aspx •• csaladilap.hu/modules/cikk/cikk_print.php?cid=1628_szalloigek_klasszikus_koltoinktol •• libri.hu/konyv/paul_ekman.leleplezett-erzelmek.html •• old.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/a_felejts.html •• hu.wikipedia.org/wiki/Elhárító_mechanizmus •• hu.wikipedia.org/wiki/Érzelmek_csoportosítása#Kultúraspecifikus_Érzelmek •• hu.wikipedia.org/wiki/Öröm_(érzelem) •• hu.wikipedia.org/wiki/Bánat •• hu.wikipedia.org/wiki/Düh •• hu.wikipedia.org/wiki/Félelem •• hu.wikipedia.org/wiki/Undor •• en.wikipedia.org/wiki/Disgust •• hu.wikipedia.org/wiki/Paul_Ekman •• hu.wikipedia.org/wiki/Mérő_László •• hu.wikipedia.org/wiki/Daniel_Goleman •• hu.wikipedia.org/wiki/Sztoikus_filozófia •• hu.wikipedia.org/wiki/Baruch_Spinoza

251

•• hu.wikipedia.org/wiki/Charles_Darwin •• en.wikipedia.org/wiki/Nico_Frijda •• ujmedicina.hu/mi-az-uj-orvostudomany.html •• hu.wikipedia.org/wiki/HVG •• hu.wikipedia.org/wiki/Csi •• hu.wikipedia.org/wiki/Hazudj,_ha_tudsz! •• hu.wikipedia.org/wiki/Fox_Broadcasting_Company •• hu.wikipedia.org/wiki/Agymanók •• en.wikipedia.org/wiki/Ifalik •• pszichozona.hu/szinpszichologia/ •• tutorial.hu/a-szinek-jelentese/ •• bourncreative.com •• r ealmenrealstyle.com/color-emotion-cultures/, eredetileg: psycnet.apa.org/psycinfo/2004-19149-009, K. Naz & H. Epps, Relationship between color and emotion. A study of college students. College Student Journal, 2004 •• colors.findthedata.com/l/525/Arsenic •• treehugger.com/culture/worlds-ugliest-color-and-its-mission.html •• t heguardian.com/fashion/2016/jun/08/stylewatch-pantone-448c-ugliest-colour-world-opaque-couche-australian-smokers-fashion •• life.hu/horoszkop/20110422-milyen-jelentest-hordoznak-a-szinek.html •• psychogalaxy.hu •• hogymondom.hu •• en.wikipedia.org/wiki/John_Pass_(engraver)

e•mo••zone Eszterházy Károly Egyetem Vizuális Művészeti Intézet Média és Design Tanszék

Tervezte: Ivácson Bella-Rebekka Konzulens: Csontó Lajos

rebekkaivacson.com facebook.com/rebekkaivacson instagram.com/rebekka.ivacson behance.net/re_bekka pinterest.com/rebekkaivacson vmi.uni-eger.hu facebook.com/vmieger facebook.com/mediadesigneger behance.net/visualeger

Az e·mo··zone az öt alapérzelem megismerésében nyújt segítséget, az érzelmek leírásától, a róluk szóló különböző elméleteken keresztül az őket talán még jobban kifejező idézetekkel. Az érzelmek – akár figyelünk rájuk, akár nem – végigkísérik mindennapjainkat, befolyásolják döntéseinket. Ha megismerjük és megértjük ezeket az érzelmeket, fejlődik az érzelmi intelligenciánk, jobban megismerjük önmagunkat és megtanuljuk a környezetünket is elfogadni.