A Korona Igazi Története

A

BOOKAZINE BESTSELLER

KORONA IGA ZI TÖRTÉNETE A szeretet és áldozatkészség valós története II. Erzsébet uralkodása során

9 772631 020009

ÁRA: 1 990 FT

20002

A KORONA IGA ZI TÖRTÉNETE

FÜLÖP HERCEG

MARGIT SZERELME

Ő L E

G E J

Z Y

S É

CHURCHILL POLITIK ÁJA

KÖ SZÖN T J Ü K

A

KORONA IGAZI TÖRTÉNETE V I L ÁGÁ BA N

N

agy-Britannia leghosszabban regnáló uralkodója II. Erzsébet királynő lett 2016. október 31-én, amikor meghaladta a dédnagyanyja, Viktória királynő 63 év, hét hónap és két napos rekordját. Még azon a héten a Netflix kibocsátotta A korona című szókimondó életrajzi sorozatot a királynő életéről, korai házassági konfliktusaitól a kezdő alkotmányos uralkodóként töltött éveiig. De vajon ez a sok díjat nyert drámasorozat ténylegesen milyen mértékig gyökerezik a valóságban?

A következő oldalakon behatolhat a palota kapui mögé, kiderítheti, milyen volt valójában a királynő élete. Megismerheti a valóságot Erzsébet és Philip Mountbatten kapcsolatáról a házasságuk korai éveit mérgező repedésektől és pletykáktól kezdve eltérő szülői hozzáállásukig és elsőszülött fiuk, Károly magányos gyerekkoráig. Ezenkívül megtudhatja, hogyan tett tönkre egy királyt egy románc, amely így megnyitotta az utat II. Erzsébet számára, valamint hogyan törte össze egy hasonló tiltott szerelem Erzsébet szeretett húgának, Margit hercegnőnek a szívét.

ELŐSZÓ

A demokrácia korszakában az örökletes monarchia egy anakronizmus, régmúlt korok maradványa. Ám éppen Angliában, a parlamentáris kormányzás szülőhazájában tartja magát a királyság – pedig számtalanszor megjósolták a bukását: már 1792-ben, a francia forradalom kitörése és az Amerikai Egyesült Államok megalapítása előestéjén jövendölte a filozófus Thomas Paine, az USA Angliában született egyik alapító atyja, hogy a monarchiának meg vannak számlálva a napjai, már csak hét éve van hátra. Joseph Chamberlain, a brit liberálisok egyik vezető politikusa 1900 környékén már a küszöbönálló végről vizionált, akárcsak 50 évvel később John Osborne drámaíró.

De mindannyian tévedtek: a brit királyság a 21. században is létezik. Éppúgy túlélt egy forradalmat, mint két világháborút és az Empire, a birodalom bukását – valamint azokat a botrányokat, amelyekbe a Windsor-dinasztia tagjai belekeveredtek.

Míg Nagy-Britannia széthullása fenyeget az Európához való tartozás körüli csatározások kapcsán, a monarchia népszerűbb, mint valaha. És ez mindenekelőtt egyetlen személy érdeme: II. Erzsébet királynőé. Neki ugyanis sikerült egy alapvetően középkori intézményt átmentenie a modern korba – természetesen ezért nagy árat kellett fizetnie, hiszen a királyság modernizálójának szerepére Erzsébet kezdetben nem tűnt alkalmas személynek.

Születésének évében, 1926-ban valószínűtlen volt, hogy valaha is trónra lép. Édesapja a koronaherceg és a későbbi VIII. Eduárd öccse volt. A trónutódlás sorában az ő házasságban született gyermekei Erzsébet előtt álltak volna. Ezért a hercegnő nem is kapta meg a jövendőbeli államfőnek kijáró neveltetést, hanem a főnemesség tipikus képviselőjének életére készítették fel – mégpedig a 19. század szabályai szerint: Erzsébet soha nem járt iskolába, oktatását nevelőnők végezték. Taníttatásának menete akkor sem változott, amikor előreugrott a trónöröklés sorrendjében – nagybátyja, VIII. Eduárd lemondott a trónról az öccse javára, hogy feleségül vehessen egy többszörösen elvált amerikai nőt. Erzsébet apját, immáron VI. György királyt, azonban viszonylag rövid idő múltán elvitte a tüdőrák, a 25 éves koronahercegnő számára tehát nagyon korán érkezett el a trónra lépés pillanata 1952-ben.

Ez a Korona igazi történetéről szóló bookazine bemutatja a brit királyi család botrányokkal és válságokkal tűzdelt 20. századi történetét.

A kiadvány teljes mértékben fordított reprodukciója a Future Publishing Limited, a Future plc group company, UK 2019 „The Real History of the Crown” című bookazine-jának.

4

A

KORONA IGA ZI TÖRT ÉNET E MAGYAR NYELVŰ KIADÁS Kiadja: Ringier Axel Springer Magyarország Kft. 1122 Budapest, Városmajor utca 11.

Telefon: (+36-1) 488-5700 Felelős kiadó: Kovács Tibor Főszerkesztő: Koszó-Stammberger Kinga Fordította: R. Kovács Anna Lektorálta: Dr. Nyáry Gábor Tervezőszerkesztő: Képe Judit Tördelő: Vodnyánszky Éva, Egri Klára Nyomtatás: Ipress Center Central Europe Zrt. 2600 Vác, Nádas u. 8.

Felelős vezető: Borbás Gábor Megrendelés sorszáma: 189250 Nyomtatás időpontja: 2020 Árusításban terjeszti: Lapker Zrt. s egyéb terjesztőszervek ISSN: 2631-0201 ISBN: 978-963-9631-39-7 A kiadvány teljes mértékben fordított reprodukciója a Future Publishing Limited, a Future plc group company, UK 2019 „The Real History of The Crown” című bookazine-jának, a szerzői jog vagy a licencjog a Future Publishing Limited tulajdona. Minden jog fenntartva.

A „The Real History of The Crown” a Future Publishing Limited márkajegye, a tartalom licencjogával a Future Publishing Limited rendelkezik.

BOOKAZINE BESTSELLER

5

TA RTA LOM 8

22

116

8 A Korona súlya

Robert Lacey, a király életrajzírója feltárja, mi az igazság a Netflix A korona című sikersorozatában látható királynőábrázolást, a királyi botrányokat és viszályokat illetően

12 A család szégyene

A család fekete báránya egy vonzó herceg volt, aki harsonaszó mellett lépett trónra, de egy éven belül úgy érezte, fel kell adnia. Megtépázott hírnevű, elszigetelt száműzöttként halt meg

22 Királynőképzés

Egy trónörökös taníttatása mindig is lényeges volt, ám Erzsébet szülei fontosabbnak tartották a boldog gyerekkort az uralkodás ijesztő feladatára való felkészítésnél

6

30 A herceg, a nácik és a felbomlott család

52 Margit hercegnő tiltott szerelme

38 Egy tartós szerelem

62 Gloriana

46 VI. György halála

72 Winston és a Windsorok

„Testestől-lelkestől hű vazallus”, aki megbirkózott tragikus gyerekkorával, majd háborús hős és a királynő férje lett belőle

Miután Nagy-Britannia kilábalt a II. világháború borzalmaiból, Erzsébet és Fülöp romantikus szerelme megmelengette a szíveket

Nagy-Britannia szeretett uralkodója országát ugyan átkormányozta a II. világháború zűrzavarán, de megfizette a megpróbáltatás árát

Szép, gazdag és elkényeztetett: Margit hercegnőnek minden megadatott. Miért volt hát kudarcra ítélve a daliás háborús hős iránti szerelme?

Erzsébet koronázásának tervezése közel 18 hónapba telt. Egy fényes, ígéretes új korszak kezdetét jelezte egy olyan ország számára, amelyet még gyötörtek a háború utáni megszorítások

A háborús vezetőként örökre emlékezetes Churchill királyi családhoz fűződő szoros kötelékei az ország jövőjének formálásában is segítettek

82

112

106

52 82 Gond és viszály

Bár a jóképű tengerésztiszt, Philip Mountbatten és Erzsébet hercegnő házassága tökéletes királyi románcnak látszott, ám a felszín alatt feszültségek vibráltak

90 A szuezi válság

Az egyiptomi brit beavatkozás háborúellenes demonstrációkhoz vezetett, a királynő rokona, Lord Mountbatten pedig óvatosságra intett

96 Zűrös herceg

Lehangoló és magányos gyerekkora után az iskola kevés érzelmi enyhülést kínált a fiatal Károly herceg számára

62

106 Elnyert és elvesztett szerelem

A sajtó örökké figyelő szeme előtt lévő királyi család egyik tagja nem szégyellte összetört szívét és a szórakozásait sem

116 A királynő és a Kennedyek

1961 nyarán Kennedy elnök és felesége villámlátogatást tett Londonban. Nem sokkal később azonban gonosz pletykák kaptak szárnyra az eseményről…

122 A felfordulás korszaka A korona című sorozat harmadik évada az 1960-as és 1970-es éveket öleli fel, amikor a királynő és az ország is nagy változásokkal szembesült

7

A

KORONA S Ú LYA

Robert Lacey királyi életrajzíró feltárja az igazságot a Netflix A korona című sikersorozatában látható királynőábrázolást, királyi botrányokat, viszályokat illetően.

Dom Reseigh-Lincoln és Jessica Leggett interjúja

A

történelmi, királyi korszakokról szóló tévésorozatok mindennaposak, de egy még regnáló uralkodó életét nem nagyon kísérelték meg feldolgozni. Ám éppen ettől ütős a Netflix sorozata, A korona, amely a II. Erzsébet trónra lépését követő éveket mutatja be.

A korona első évada 1947-től 1955-ig a fiatal királynő életének meghatározó pillanatait tárgyalja édesapja, VI. György halálától a húga szerelmi kapcsolatának nyilvános botrányáig. Más kulcsfontosságú eseményeket is érint, mint például Winston Churchill újraválasztása, a hidegháborús feszültségek, sőt a londoni nagy szmog. A második évad még jobban belemélyedt a Palota botrányaiba és a család kapcsolatainak alakulásába. A sorozat vitákat (és kritikai elismeréseket) gerjeszt, mert nem riad vissza a királynő és Fülöp herceg kapcsolatának boncolgatásától sem, akiket az első két évadban Claire Foy, illetve Matt Smith alakít. Ez az időszak kezdeti szenvedélyüktől azokig a feszültségekig terjed, amelyekkel a monarchia terhelte meg a házasságukat, mivel Erzsébetnek kemény döntéseket kellett hoznia, Fülöp pedig háttérbe szorult.

A korona Peter Morgan műve, aki az Oscar-díjas A királynő című mozifilmet is írta. A tévésorozat hasonló hollywoodi eljárással készült, állítólag 100 millió fontot költöttek a pazar látványkialakításra és a jelmezekre. De vajon mekkora írói szabadsággal kezelték a tényeket, hogy olyan magával ragadó legyen, mint a szokásos sikerszériák? Robert Lacey-t, a királynő egyik hivatalos életrajzíróját és a sorozat konzultánsát kérdeztük a film hitelességéről.

8

Hogyan került bele A korona munkálataiba?

1977-ben írtam egy könyvet Majesty (Őfelsége) címmel, ez a monarchia szerepét vizsgálta a politikai rendszerben és az ország szemléletében. Diana halála után a királyi család fennállása legnagyobb válságát élte át, én pedig meginterjúvoltam számos embert, akik akkoriban ott voltak a Buckingham-palotában és Balmoralban.

A kutatásom okán Peter Morgan felkért, hogy segédkezzem első filmjénél, A Királynőnél, aztán együtt dolgoztunk a The Audience (A kihallgatás) címűn is. Utána megkért, hogy segítsek az új sorozatánál, A koronánál a történelmi hitelesség kérdésében.

Történelmi konzultánsként a forgatókönyv szövegével foglalkozom, ami igazán érdekes – különösen, mert az [első] évadban két drámai középpont van. Az 1947-es királyi esküvővel kezdődik és Winston Churchill 1955-ös visszavonulásával zárul, és a kettő között ott a királyi és a politikai ügyek keveréke. Hangsúlyoznom kell, hogy a háttérben hatalmas kutatócsapat dolgozik, nem csak én, és mind csodás munkát végeznek.

Hogy látja, bár a sorozat nagyon is valós történeten alapszik, volt írói szabadság a királyi családot illetően?

Nos, talán azt várja, hogy igennel válaszoljak, de én úgy próbálom meghatározni ezt, hogy minden esemény, amelyet látunk, mélyreható történelmi kutatáson alapszik. Vannak ugyan pillanatok, amikor a film elválik a száraz történelemtől, és elképzeli, mit tett volna valaki

ezekben a helyzetekben, de vannak furcsa, ismeretlen tények is, amelyeket sokan nem hisznek el a sorozat nézése közben. Például tényleg volt egy házi kedvenc holló, amelyik Erzsébet körül ugrált, miközben az alkotmánytörténeti tanórái zajlottak.

Meginterjúvoltam embereket, akiket Henry Marten [Erzsébet gyerekkori magántanára, akit a visszatekintésekben látunk] tanított, és emlékeztek rá, hogy kockacukorral etette ezt a hollót, tehát alapos kutatásokkal alkottunk meg olyan részleteket, amelyekről nem is hiszi az ember, hogy igazak. Másrészt, ami például a londoni nagy szmogot illeti, Churchill titkárnője, aki meghalt a légszennyettség miatt, kitaláció, de alakja az összes valaha Churchillnek dolgozó titkárnőén alapszik. A sorozat megadja a lendületet, hogy a képzelet szárnyán a helyszínre repülhessünk, mintha jelen lennék.

Mennyire élethű a sorozatban Fülöp és Erzsébet kapcsolatának ábrázolása?

Az egyik dolog, amit igazán szeretek a sorozatban, az a mód, ahogyan a házasságukat kölcsönös szerelemnek festik le. Az, hogy Erzsébetnek meg kellett küzdenie a családjával, mert nagyon nem bíztak ebben a tüskés európai hercegben – aki persze aztán az uralkodás első tíz évére lemondott a rangjáról. Ez olyasvalami, amitől Erzsébet egyáltalán nem tántorodott vissza.

Az apja hivatalos életrajza leírja, hogy ez az a férfi, akibe Erzsébet 13 éves kora, az első találkozásuk óta szerelmes volt.

A Korona súlya

„VANNAK FURCSA, ISMERETLEN TÉNYEK”

Calire Foy számos díjat nyert az alakításával

9

A korona feltárja a királynő és Fülöp herceg kapcsolatának csúcsait és mélypontjait

Ezeket a szavakat csak Erzsébet jóváhagyásával lehetett leírni, így tudhatjuk, hogy kezdettől Fülöp volt számára az igazi.

A korona nagyon érdekesen mutatja meg, ahogyan Erzsébet Mountbattenként került trónra. Amikor 1947-ben hozzáment Fülöphöz, a vezetéknév kérdésének nagy jelentősége volt. Átnézték a Windsor-házra vonatkozó törvényt, de nem találtak benne említést a vezetéknévről, így Mountbatten Erzsébet néven lépett trónra.

Látjuk is egy valós pillanat ábrázolását, ahogy Lord Mountbatten emeli a poharát, és azt mondja, „a Mountbatten-ház uralkodik”.

Mindössze pár héttel később azonban eldöntötték, hogy a neve Windsor marad. Ez megint egy furcsa részlet, de abszolút igaz, és megjeleníti a fiatal házaspár drámáját.

A korona megmutatja, milyen közel állt Erzsébet az apjához, VI. Györgyhöz.

Hogyan formálta őt ez a kapcsolat?

Erzsébet hihetetlenül közel állt az apjához, erre ösztönzést is kapott tőle. Végül is feladta azt az elképzelését, hogy nagy családja legyen, az első két gyerek után a következő tíz évben nem is szült többet. Ez igazán megmutatja a kötelesség­ érzetét, valamint a prioritásait hercegnőként és

KIRÁLYI CSALÁD

Erzsébet és édesapja szoros kapcsolatának bemutatása kifejezett célja volt a sorozatnak

„EZ ÉPPÚGY SZÓL A DOWNING STREETEN FOLYTATOTT POLITIZÁLÁSRÓL IS”

A korona eléggé kiemeli a kormány akkori viselkedésének képmutatását azzal kapcsolatban, hogy Townsend el akart válni a feleségétől Mar-

git kedvéért. Az akkori miniszterelnök, Anthony Eden maga is elvált ember volt, de ez nem gátolta abban, hogy eleget tegyen a szerepének, és megakadályozza a házasságot. A korona egy későbbi évadában láthatjuk ennek a helyzetnek a következményét, amikor Harold Wilson kerül hatalomra, és megváltoztatja a válási törvényeket – ennek aztán Margit és leendő férje, Antony Armstrong-Jones látta hasznát 1960-ban.

Azt gondolom, a sorozat kiváló munkát végzett annak bemutatásában, hogyan gyötrődött a királynő a húga iránti szeretete miatt – meg akarta adni Margitnak, amit az annyira akart, és kárpótolni szerette volna azért, hogy egy uralkodó testvére, de végül a politikusok megakadályozták. Valójában az történt, hogy Eden és a kabinet azt mondta, Margit 25 éves kora után, ha óhajtja, szabadon hozzámehet Townsendhez, de nem kap apanázst vagy bármiféle

VIII. Eduárd király uralkodói válságban

VIII. Eduárd gyilkos szeretője

Amikor VIII. Eduárd lemondott a trónról, hogy feleségül vehesse az elvált, amerikai Wallis Simpsont, alkotmányos válságot okozott. Kapcsolatukról beszámoltak Amerikában és Európában is, de a brit sajtó nem vett róla tudomást. 1936-ig titkolták a viszony jelentőségét, akkor vált világossá, hogy a király inkább mond le a koronájáról, mint a szeretőjéről.

Az 1920-as évek egyik legsikeresebb eltussolása Eduárd és első szeretője, Maggie Alibert körül zajlott. A férjét megölő Maggie tárgyalásával tele voltak az újságok, de az Eduárddal való viszonyát titokban tartották. Felhasználta Eduárd szemérmetlen leveleit is, hogy zsarolással elérje szabadon bocsátását. Végül felmentették a vádak alól.

leendő királynőként. A korona jól megragadja ezt az összeütközést a személyes viszonyok és a kötelesség között. Az egyik fő ok, amiért a királynő oly sok évtizeden át megőrizte hitelességét, az a kötelességtudata – ám ez a családja rovására történt. Látjuk, ahogyan megnyomorította az érzelmi életét, hogy nem mondhatja ki az első reakciót, ami a szívéből jön. Mindig mindent mérlegelnie kell. A sorozat előrehaladtával láthatjuk a személyes árat, amelyet neki és a királyi családnak a kötelességek megszabta életért fizetnie kell.

A való életben mekkora botrány lett Margit hercegnő és Peter Townsend viszonyából?

A

TITKOS BOTRÁNYAI Öt olyan botrány, amely a brit sajtóból kimaradt – legalábbis egy ideig…

10

A Korona súlya

A korábbi történések felidézésekor láthatjuk a király lemondása okozta válság eseményeit is

Mire számíthatnak a nézők a széria következő évadaiban?

anyagi támogatást. Minden érintett számára hihetetlenül kiélezett helyzet volt.

társadalmi változások hitelesen tükröződjenek A koronában.

Hogy illeszkedik a történetbe Winston Churchill visszatérése a hatalomba?

Tud róla, hogy a királynő vagy a királyi család más tagjai látták-e a sorozatot?

Churchill részéről jó adag érzelmesség nyilvánult meg a szép, fiatal királynő és a második „Erzsébet-kor” irányába, valamint alig hitte el, hogy első, 1940–45 közötti miniszterelnöki ciklusa után visszakerült a hatalomba. Azt hiszem, az első évad egyik erőssége, hogy két helyszínen játszódik. A történet nagy része a Buckin­ gham-palotában, de éppúgy szól a Downing Streeten folytatott politizálásról is. Úgy vélem, a dráma és a sorozat vonzerejében legalább akkora részt foglal el a politika, mint az, hogy a királyi családról van szó. Módot ad, hogy ne csak olyan jelentős karakterekben leljük kedvünket, mint Churchill, hanem a bekövetkező nagy eseményekben is, mint Nagy-Britannia szerepváltása a világban, a változó gazdaság, stb. Keményen dolgoztunk, hogy ezek a

Nem hiszem, hogy maga a királynő azzal foglalkozna, hogy olyasmit nézzen, mint A korona, de azt tudjuk, hogy hozzá közelálló emberek látták, és amennyire tudható, élvezték és tetszett nekik. Sajnos ez azonban nem tekinthető semmiféle királyi jóváhagyásnak.

A Palota hivatalos véleménye a sorozatról az, hogy egy „fikciós” mű, és mint ilyet, egyáltalán nem kommentálják, de én azt hiszem, igazából ez csak a probléma megkerülése. Természetesen fikció abban az értelemben, hogy tévésorozat, de mégis a valós történelmen alapszik, és mi nagyon büszkék vagyunk rá, hogy mennyire hitelesen használtuk a tényeket. Részben azért is vonzó, mert hűek maradtunk az igazi eseményekhez, ez tette A koronát ilyen népszerűvé és ekkora sikerré.

János herceg tragikus története

Margit hercegnő és a banki meló

A királynő drogfüggő nagybátyja

V. György és Mária királyné legfiatalabb gyerekét, János herceget élete nagy részében elrejtették a nyilvánosság elől. Epilepsziában szenvedett, ami nagy valószínűséggel hozzájárult a tanulási nehézségeihez.

Egyetlen nevelőnő társaságában a Sandringham House-ba költöztették, majd egy súlyos roham következtében 1919-ben, 13 évesen meghalt.

A 2008-as Banki meló című film azt sugallja, hogy egy 1971-es londoni bankrablás valójában titkosszolgálati fedett akció volt: Margit hercegnőt ábrázoló kompromittáló fotókat szereztek meg. Ez az állítólagos botrány erősen vitatott, ám a kormány rejtélyes okból nemzetbiztonsági hírzárlatot rendelt el, megakadályozta a hírek közlését a rablásról.

György kenti herceg az egyik szeretője, Kiki Preston hatására süllyedt drogfüggőségbe. Hedonista életstílusát még a 39 éves korában, 1942-ben egy repülőgép-szerencsétlenség következtében bekövetkezett halála után is titkolták. Személye a The Queen’s Lost Uncle című 2003-as dokumentumfilmben került először a nagy nyilvánosság elé.

A harmadik évadban feltárjuk, hogy Wilson miniszterelnök hivatali ideje alatt véget vetettek a cenzúrának, legalizálták a homoszexualitást, megreformálták a válási törvényeket, toronyházakat húztak fel, és kiépítették a széles körű oktatást. Mindezt – a kémkedés és a hidegháború mellett – beleszőttük a történet menetébe.

Ugyanakkor persze ezek mellett ott vannak a monarchia aktuális problémái is.

A korona első két évada angol nyelven megvásárolható Blu-ray, DVD, valamint Platinum Blu-ray és DVD formában az amazon.com-on.

Szintén ott, szintén angolul megvásárolható Robert Lacey: The Crown: The Inside History (A korona: a történet belülről) című műve nyomtatott és e-könyv formában is.

11

Képek: © 2016 Left Bank Pictures (Tv) Limited. Minden jog fenntartva

Margit hercegnő viszonya Peter Townsenddel kiemelkedő szerepet kapott a sorozatban

Trónra lépésének ünnepélyes kihirdetését VIII. Eduárd és szeretője, Wallis Simpson a királyi protokollt megszegve a St. James palota egyik ablakából nézte végig

12

A család szégyene

A

CSA L Á D SZÉGY ENE A család fekete báránya, VIII. Eduárd harsonaszó mellett lépett trónra, de egy éven belül úgy érezte, fel kell adnia.

Megtépázott hírnevű, elszigetelt száműzöttként halt meg.

L

ehetetlennek találtam, hogy az általam szeretett nő segítsége és támogatása nélkül királyként úgy viseljem a felelősség nehéz terhét és teljesítsem a kötelességeimet, ahogyan szeretném… És most új királyunk van. Tiszta szívemből kívánok neki és Önöknek, a népének boldogságot és jólétet. Isten áldja mindannyiukat! Isten áldja a királyt!”

A BBC rádióban 1936. december 11-én a windsori kastélyból közvetített adásban ezekkel a búcsúszavakkal jelentette be korábbi alattvalóinak a férfi, aki addig VIII. Eduárd király volt, hogy 325 napos uralkodásának viharos befejezését követően lemondott a királyságról öccse javára. A volt király ezután visszatért a családjához, búcsúcsókot váltott velük, és megivott egy búcsúitalt a testvéreivel. Amikor távozott, meghajolt Bertie, az öccse előtt, aki követte a trónon, majd Ports­ mouthba indult, ahol a Királyi Haditengerészet egyik rombolója várt rá, hogy elvigye az országból, amelyben addig uralkodott.

Valaha ő volt a szerfelett népszerű VIII. Eduárd király, a Brit Birodalom fénylő reménysugara, de soha többé nem érezte, hogy ismét szívesen látnák Nagy-Britanniában; hátralévő életét a királyi család tragikus, némileg feszélyező kitaszítottja-

Írta: James Price

ként élte le, tényleges száműzetésben. És az ok, amiért lemondani kényszerült a trónról – amelynek közelében született, s amelynek elfoglalására egész neveltetése predesztinálta –, amiért megkockáztatta az alkotmányos válságot és a széthúzást a világbirodalomban, az volt, hogy egy elvált nőt kívánt feleségül venni.

Ma nehéz ezt megérteni, ám akkoriban az Egyesült Királyság válásra vonatkozó törvényei szigorúak voltak. Mivel az anglikán egyház nem hagyta jóvá a válást, az elváltaknak a törvény szerint tilos volt újraházasodni, amíg a volt házastársuk élt. Eduárdra, aki uralkodóként az anglikán egyház (amely ironikus módon azért jött létre, mert VIII. Henrik véget akart vetni saját házasságának) feje is volt, éppúgy vonatkozott ez a törvény, mint bárki másra. Amikor Eduárd össze akart házasodni Wallis Simpsonnal – aki egy férjét már elhagyta, és épp a második válása zajlott –, összeütközésbe került a hajthatatlan egyházzal, a kifogást emelő kormánnyal, valamint sok alattvalójával is.

Ez a szerelem miatt hozott döntés megváltoztatta a monarchia sorsát és kettészakította királyi családot – a korábban bálványozott férfi kirekesztett lett, elűzték otthonról, távol tartották a családi eseményektől, a feleségéről – akinek legna-

gyobb bűne az volt, hogy elvált – a királyi család generációkon át nem vett tudomást, és lenézte őt.

Bár ebben a tragikus történetben megvan minden ahhoz, hogy a 20. század legnagyobb romantikus tette legyen, mégis, VIII. Eduárd megítélésére súlyos gyanúk vetnek árnyékot – a szélsőséges politikai nézetei, a nácizmussal való kapcsolata, sőt amiatt is, hogy „áruló király” volt, aki hajlandó lett volna Hitler bábja lenni azért, hogy újra vis�szaszerezze a trónt, amelytől, úgy vélte, kényszerrel fosztották meg.

A férfi, aki 325 napig uralkodott, nagy és fenyegető árnyékot vetett a Windsor-dinasztiára, s ma is jelentős vitákat és érdeklődést gerjeszt. De hogyan jutott ez az egész idáig?

Edward Albert Christian George Andrew Patrick David – a családban csak David – eredetileg nem volt tragikus kudarcra ítélve. Szolgált az I. világháborúban, és csodálatra méltóan viselkedett a Brit Birodalmat bejáró útjai során, így mérhetetlenül népszerű volt Nagy-Britanniában és külföldön egyaránt. Az ország szegény vidékeire tett utazásaival is szerzett híveket, itt az egyszerű embereket pártfogolta, és támogatást nyújtott a munka világába visszavezető programokhoz.

Adottságaival, modern gondolkodásával, jóképűségével és karizmájával magára vonta a világ

13