BOOKAZINE BESTSELLER
ISMERJE MEG A KONFLIKTUST, AMELY MEGHATÁROZTA A MODERN VILÁGOT!
A Z ATOMBOMBA ALKALMAZÁSA ÚJ KORSZAKOT NYIT A HADVISELÉSBEN
A
Bookazine Bestseller – A hidegháború könyve
HIDEGHÁBORÚ KÖNYVE
RUSCSOV ÉS N Y IK I TA H TAL ÁL KOZIK O FIDEL CASTR ÓBAN NI U T E J V O Z S A
9 772631 020009
ÁRA: 1 990 FT
19002
JOHN F. K E N N EDY ELN ÍR ALÁ, ÖK PROK A L AMÁCIÓ BLOK ÁD MELY ELRENDEL I, T ALÁ VES ZI KUBÁ HOGY AZ USA-H T ADERŐ
AZ AMERIK AI HADITENGERÉSZET ŐR JÁR ATÁNAK EGY IK GÉPE MEGF IGY EL EGY R AK É TÁK K AL MEGR AKOT T S ZOVJE T T EHERHA JÓT
S Z TÁ L IN – V IE T N Á MI H Á B OR Ú – ÛR V E R S E N Y – J F K – B E R L INI FA L
BOOKAZINE BESTSELLER
A
HIDEGHÁBORÚ KÖNYVE
A második világháború befejezésétől a Szovjetunió felbomlásáig egy több évtizedes perióduson keresztül a hidegháború határozta meg a 20. század második felét. A hidegháború semmilyen korábbi konfliktushoz nem hasonlított, hadszínterei épp annyira jelen voltak világszerte a polgárok szívében és agyában, mint a számtalan harci zónában, amelyek Vietnámtól Kubáig terjedtek. A Nyugat és a Kelet háborús ideológiái, amelyeket a két oldal szuperhatalmai irányítottak, többször a totális megsemmisítés peremére sodorták a világot, és megteremtették a világtörténelem legikonikusabb politikai figuráit. A hidegháború könyvében feltárjuk ennek a hírhedt konfliktusnak a legizgalmasabb eseményeit, a vasfüggöny gyökereitől a kubai rakétaválságon át a berlini fal leomlásáig. Ismerje meg úgy a hidegháborút, mint soha azelőtt – különleges fotók, szakértő magyarázatok és szemtanúk beszámolóinak segítségével.
Előszó A második világháború az emberiség történetének eddigi legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa volt. A hadviselő felek többsége számára lezáró párizsi békét 1947-ben kötötték meg. Európa térképét átrajzolták, a Szovjetunió jelentős területeket szerzett. A háború után megromlott a két korábbi szövetséges, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonya, és elkezdődött egy új világméretű konfliktus, a hidegháború. A sok nemzetközi feszültséggel járó korszak 1991-ig – a Szovjetunió széthullásáig – tartott, amelyet a két szuperhatalom közötti folytonos rivalizálás jellemzett. A szó szoros értelmében vett háború nem tört ki a két ország között – a hidegháború a második világháború két nyertes nagyhatalmának ideológiai, kulturális, gazdasági, politikai összecsapásából állt. Ebben az időszakban vált kézzelfoghatóvá a nukleáris fenyegetés, és ekkor indult egy fegyverkezési és az űrverseny is, nem is beszélve a propagandagépezet felpörgéséről. Semmiképp sem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy ez a háború csak az északi/nyugati országok számára volt hideg: az időszakot a harmadik világban több száz fegyveres konfliktus jellemezte (elsősorban a két szuperhatalom által támogatott polgárháborúk), összességében milliós nagyságrendű áldozatokkal. A 21. században a NATO és az újrafegyverkező Oroszország viszonya ismét látványosan megromlott. A kibontakozó orosz–nyugati, valamint amerikai–orosz konfliktust a politikában és a mainstream médiában többen új hidegháborúként értékelik... A kiadvány a kubai rakétaválsággal foglalkozó, a 86–93. oldalig tartó anyag kivételével teljes mértékben fordított reprodukciója a Future Publishing Limited, a Future plc group company, UK 2018 „Book of the Cold War” című bookazine-jának, amely a hivatalos brit történészi álláspontot képviseli, a hidegháború történéseit Nagy-Britannia szemszögéből mutatja be. Ennek következtében a kiadvány nem vagy csak kisebb súllyal világítja meg a Magyarországot érintő összefüggéseket, szereplőket és eseményeket.
(Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a kiadvány a nyugalom megzavarására alkalmas fényképfelvételeket tartalmaz, megtekintése kiskorúak számára nem ajánlott!)
A
HIDEGHÁBORÚ KÖNYVE MAGYAR NYELVŰ KIADÁS Kiadja: Ringier Axel Springer Magyarország Kft. 1122 Budapest, Városmajor utca 11. Telefon: (+36-1) 488-5700 Felelős kiadó: Dr. Bayer József Főszerkesztő: Koszó-Stammberger Kinga Fordította: R. Kovács Anna Lektorálta: Dr. Nyáry Gábor Tervezőszerkesztő: Képe Judit Tördelő: Vodnyánszky Éva Nyomtatás: Ipress Center Central Europe Zrt. 2600 Vác, Nádas u. 8. Felelős vezető: Borbás Gábor Megrendelés sorszáma: 179502 Nyomtatás időpontja: 2019 Árusításban terjeszti: Lapker Zrt. s egyéb terjesztőszervek ISSN: 2631-0201 ISBN: 978-963-9631-42-7
A kiadvány teljes mértékben fordított reprodukciója a Future Publishing Limited, a Future plc group company, UK 2018 „Book of the Cold War” című bookazine-jának, a szerzői jog vagy a licencjog a Future Publishing Limited tulajdona. Minden jog fenntartva. A „Book of the Cold War” a Future Publishing Limited márkajegye, a tartalom licencjogával a Future Publishing Limited rendelkezik.
BOOKAZINE BESTSELLER
TARTALOM 8
A hidegháború legfontosabb eseményei
A HIDEGHÁBORÚ GYÖKEREI 16
Oroszország teljhatalmú zsarnoka: Sztálin
24
A hidegháború csírái
32
Kulcsszereplő: Harry S. Truman
HARC A SZÍVEKÉRT ÉS AZ ELMÉKÉRT 38
A nyitó lépésváltás
46
Kulcsszereplő: Nyikita Hruscsov
50
Élet a hidegháború árnyékában
56
Így vívták a hidegháborút
62
Verseny a világűrben
66 68
KRÍZISEK ÉS KONFLIKTUSOK
72
Vietnám
82
Kulcsszereplő: John F. Kennedy
86
13 nap a világvégéig
94
Kulcsszereplő: Che Guevara
98
Egy harmadik világháború
104
A kínai–szovjet szakítás
110
Meghatározó hidegháborús fegyverek
118
Az enyhülés szele
132
EGY KORSZAK VÉGE 126
Thatcher és Reagan: egy politikai románc
Az U–2-incidens
132
Szemtanú: a berlini fal leomlása
Kulcsszereplő: Dwight D. Eisenhower
136
Véget ér a hidegháború
16
32
86
62
8 82
A HIDEGHÁBORÚ KÖNYVE
JEGES IDŐK:
ALEGFONTOSABB HIDEGHÁBORÚ ESEMÉNYEI AZ USA ÉS A SZOVJETUNIÓ KAPCSOLATA 44 ÉVIG FAGYOS VOLT, EZ KETTÉSZAKÍTOTTA ÉS A NUKLEÁRIS HÁBORÚ PEREMÉRE SODORTA A VILÁGOT.
AZ USA A MARSHALLTERVVEL SEGÉLYT BIZTOSÍT NYUGATEURÓPÁNAK
1948. JÚNIUS 3., EURÓPA
A TRUMAN-DOKTRÍNA
1947. MÁRCIUS 12., WASHINGTON D. C.
Harry S. Truman 1945-ben, Franklin D. Roosevelt halálát követően lett amerikai elnök. Hivatali ideje elején ért véget a világháború Európában, és ő hagyta jóvá az atombomba alkalmazását, megadásra kényszerítve Japánt. Ám a Szovjetunió nagy területek elfoglalását kezdte meg Kelet-Európában, Truman pedig tartott a kommunizmus térhódításától. Amikor Nagy-Britannia közölte, hogy nem tudja tovább finanszírozni katonái Görögországban tartását, Truman kérte a kongresszust, küldjenek helyettük amerikai katonákat. Az erre vonatkozó beszéde Trumandoktrínaként lett ismert, és lefektette azt az alapelvet, hogy az USA támogatja azokat az országokat, amelyeket szovjet vagy kommunista uralom fenyeget. Ez jelezte annak a kezdetét, melyet hidegháborúként ismerünk.
8
A BERLINI BLOKÁD
1948. JÚNIUS 24. – 1949. MÁJUS 12., BERLIN
Rögtön a háború után a szövetségesek Németországot is, Berlint is felosztották négy ideiglenes megszállási zónára. 1948-ban azonban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország úgy döntött, egyesíti szektorait, és létrehoz egy Nyugat-Németország nevű kapitalista országot. Bevezették új törvényes fizetőeszközként a német márkát, ez lett Berlinben is a hivatalos pénznem. Ez feldühítette a szovjeteket, s válaszul Sztálin véget vetett a Nyugat-Németországból Berlinbe irányuló vasúti és közúti forgalomnak. Abban bízott, ez nehéz helyzetet és éhezést hoz a városra, amely így kénytelen lesz megadni magát. Nem számított azonban arra, hogy a szövetségesek repülőkkel ellátmányt küldenek majd. A 318 napos blokád alatt kb. 1,5 millió tonna árut szállítottak, több mint 275 000 járattal. Miután Sztálin feloldotta a blokádot, nyugaton megalapították a Német Szövetségi Köztársaságot, keleten pedig a Német Demokratikus Köztársaságot.
A HIDEGHÁBORÚ LEGFONTOSABB ESEMÉNYEI
KOREAI HÁBORÚ
1950. JÚNIUS 25. – 1953. JÚLIUS 27.
Amikor befejeződött a II. világháború, Koreát kettéosztották, a szovjetek és Kína megszállta az északi, az USA pedig a déli területet. Az észak-koreai vezető, Kim Ir Szen egyesíteni akarta a két országrészt. A Szovjetunió és Kína támogatásával katonái 1950-ben lerohanták Dél-Koreát. Ez válaszra sarkallta az ENSZ-t, amely amerikai vezetéssel csapatokat küldött az inváziós hadsereg visszaszorítására. A kommunista Kína azonban beszállt a háborúba, ez további két és fél éves harcot eredményezett a két ország közötti választóvonal mentén. Valójában a kapitalizmus és a kommunizmus csatája volt ez, amely végül fegyverszünettel végződött. Eisenhower elnök bármely szükséges eszköz – a nukleáris fegyvereket is beleértve – bevetésével fenyegetett, ha nem tudnak a fegyvernyugvás feltételeiben megállapodni.
AZ USA TESZTELI ELSŐ HIDROGÉNBOMBÁJÁT, EZZEL ÉLRE TÖR A FEGYVERKEZÉSI VERSENYBEN
1952. NOVEMBER 1., CSENDES-ÓCEÁN
JOSZIF SZTÁLIN SÚLYOS SZÍVROHAMBAN MEGHAL
1953. MÁRCIUS 5., KUNCEVO, SZOVJETUNIÓ
AZ ŰRVERSENY KEZDETE
1957. OKTÓBER 4.
Az USA sokáig azt hitte, a szovjet technológia évekkel le van maradva az övé mögött, így mérhetetlenül meglepődött, amikor a Szovjetunió műholdat bocsátott a világűrbe. A Szputnyik–1 lett az első mesterséges hold, és elindított egy hosszan tartó űrversenyt, amely végül arra késztette az USA-t, hogy bejelentse, embert akar juttatni a Holdra. Az Államok félt attól is, hogy a szovjetek nagy hatótávolságú rakétatechnológiájukat Amerika nukleáris fegyverekkel való megtámadására is tudják használni. Az USA sok millió dollárt költött a hidegháború technológiai frontján vívott harcra, de végül győzött, amikor Neil Armstrong űrhajós 1969-ben a Holdra lépett.
VIETNÁMI HÁBORÚ
1954–1975, VIETNÁM
A második ún. „csatlósháború” Vietnámban zajlott, és húsz véres éven át tartott. A Szovjetunió és Kína által támogatott kommunista Észak és az USA segítette antikommunista Dél közötti harc volt. Bárhol ütötte fel a fejét kommunizmus, a feltartóztatás politikája alapján Amerika beavatkozott, még akkor is, ha a dzsungel terep rengeteg kihívást jelentett. Végül az USA elveszítette a háborút, ez pedig nagy csapást jelentett a kommunizmus elszigetelésére Ázsiában. Az országot hivatalosan 1976-ban egyesítették Vietnámi Szocialista Köztársaság néven, de addigra a két oldalon kétmillió civil és 1,1 millió katona halt meg.
A SZOVJETUNIÓ ÉS HÉT SZATELLITÁLLAMA ALÁÍRJA A VARSÓI SZERZŐDÉST
1955. MÁJUS 14., MOSZKVA
9
BOOK A HIDEGHÁBORÚ OF THE COLD KÖNYVE WAR AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK U–2-ES KÉMREPÜLŐGÉPÉT LELÖVIK A SZOVJET LÉGTÉRBEN
1960. MÁJUS 1., SZVERDLOVSZK KÖZELÉBEN, SZOVJETUNIÓ
A BERLINI FAL ÉPÍTÉSE
1961. AUGUSZTUS 13., BERLIN
1949 és 1961 között kb. 2,5 millió keletnémet szökött Nyugat-Berlinbe vagy Nyugat-Németországba. A helyzet igen kínos volt a Szovjetunió számára is, de a kommunizmus mint vonzónak hirdetett életforma szempontjából is. Emellett társult hozzá az a félelem is, hogy az amerikaiak Nyugat-Berlint kémközpontnak használják. Ez elegendő volt Nyikita Hruscsov szovjet vezetőnek, hogy felszólítsa az amerikaiakat a város elhagyására. Amikor egyértelmű lett, hogy ez nem fog megtörténni, Hruscsov elrendelte, zárják le a határt Kelet- és Nyugat-Berlin között. Az NDK egyetlen éjszaka alatt fizikai akadályt létesített Nyugat-Berlin körül, elvágta a város többi részétől. Azután egy végleges „antifasiszta védőfal” épült, amely a hidegháborús riválisok megosztottságának erőteljes jelképévé vált. Bár a nyugatnémetek kérhettek engedélyt és utazhattak Keletre, ezt a jogot a keletnémetek nem kapták meg – 191-en haltak meg, mert megpróbáltak átjutni a falon.
AZ USA, NAGYBRITANNIA ÉS A SZOVJETUNIÓ ALÁÍRJA A RÉSZLEGES ATOMCSENDEGYEZMÉNYT
1963. AUGUSZTUS 5., MOSZKVA
A KUBAI RAKÉTAVÁLSÁG
1962. OKTÓBER 16. – OKTÓBER 28., KUBA
ERŐSZAKKAL LEVERIK A SZOVJETELLENES FELKELÉSEKET LENGYELORSZÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
1956., LENGYELORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG
10
A világ egy apokaliptikus nukleáris háború peremére sodródott, amikor rémisztő fordulatot vett a hidegháború. A forradalmi vezető, Fidel Castro már 1959 óta uralta Kubát, és amikor úgy döntött, államosítja az amerikai gyárakat és ültetvényeket, Washington gazdasági embargót vezetett be. Ez arra késztette Castrót, hogy a Szovjetunióhoz forduljon segítségért. Az oroszok rakétaállásokat telepítettek Kubában – hatósugarukban az USA nagy részével –, és készek voltak azokat nukleáris töltettel felszerelni. Az állásokat az USA kémrepülői felderítették, és Amerika sietett hadihajókkal blokád alá venni Kubát a szovjet fegyverszállítás megakadályozására. Ez hosszan tartó patthelyzethez vezetett: pattanásig feszültek a viszonyok a világban. Miközben nukleáris bombákkal felszerelt amerikai gépek repültek a magasban, a szovjet hajók pedig közelítettek a parthoz, az USA kezdte előkészíteni Kuba invázióját. A világ megkönnyebbülésére elsőként az oroszok hátráltak meg azzal, hogy beleegyeztek: visszafordulnak, ha Amerika megígéri, nem indít inváziót. Az USA titokban abba is belement, hogy kivonja Törökországba telepített rakétáit.
A HIDEGHÁBORÚ LEGFONTOSABB ESEMÉNYEI
ALÁÍRJÁK AZ ATOMSOROMPÓEGYEZMÉNYT
1968. JÚLIUS 1., NEW YORK
MIUTÁN AZ ENSZ ELISMERTE KÍNÁT, NIXON ODALÁTOGAT
1972. FEBRUÁR 21. – FEBRUÁR 28.
Megegyeztek, hogy meg kell állítani a nukleáris technológia terjedését, így az USA és a Szovjetunió aláírt egy megállapodást, amely ezt megakadályozta. Ez nagyrészt a saját érdeküket szolgálta, mivel a nukleáris fegyverek fejlesztése mindkét oldalon roppant költségesnek bizonyult, és amikor a szerződés 1970. március 5-én hatályba lépett, széles körben üdvözölték. Az egyezmény értelmében a nukleáris fegyverrel rendelkező országok azokat nem adhatják el vagy át az atomfegyverrel nem rendelkező országoknak. Azóta fontos szerződéssé vált, a legtöbb olyan ország aláírta, amely fejlesztett ki nukleáris fegyvert.
CSEHSZLOVÁKIA IDEIGLENESEN LAZÍTJA FÜGGÉSÉT A SZOVJETUNIÓTÓL
1968. ÁPRILIS 5., 1968. AUGUSZTUS 21., CSEHSZLOVÁKIA
A BREZSNYEVDOKTRÍNA
1968. NOVEMBER 12., VARSÓ
A szovjet vezető, Leonyid Brezsnyev beszédet mondott, melyben kihangsúlyozta a Szovjetunió hatalmát a vasfüggöny mögötti országok fölött. Azt mondta, a Szovjetunió indokoltan megszállhatja a keleti blokk bármely államát, amely fenyegetést jelent a szélesebb szocialista táborra. Célja volt háborúval fenyegetve elejét venni minden jövőbeli lázadásnak, ez azt is jelentette, hogy a Szovjetunió korlátozta csatlós országainak függetlenségét. Mivel egyik ország sem léphetett ki a Varsói Szerződésből, ez megerősítette a Szovjetunió hatalmát, és az USA még nagyobb riválisává tette.
AUGUSTO PINOCHET EGY CIA TÁMOGATTA PUCCSAL ÁTVESZI A HATALMAT
1973. SZEPTEMBER 11., CHILE
A HELSINKI ZÁRÓOKMÁNY
1975. AUGUSZTUS 1., HELSINKI
Az 1970-es években enyhült a hidegháború. 1972-ben a SALT-tárgyalások korlátozták a Szovjetunió és az USA rakétafegyverzetét. 1975-ben szünet állt be az űrversenyben is, amikor az orosz Szojuz–19 és az amerikai Apollo–18 összekapcsolódott. Az 1975-ös helsinki záróokmány megszilárdította az európai határokat, kereskedelmi kapcsolatokat alakított ki a két oldal között, valamint a Szovjetunió ígéretet tett az emberi jogok tiszteletben tartására. Fokozta az enyhülés szellemét, csökkentve a szuperhatalmak közti feszültségeket. Létrejött a Moszkvai Helsinki Csoport az ígéret betartásának monitorozására – bár tagjait fenyegette a KGB.
11
BOOK A HIDEGHÁBORÚ OF THE COLD KÖNYVE WAR
A MOSZKVAI OLIMPIA
1980. JÚLIUS 19. – AUGUSZTUS 3., MOSZKVA
A sportot gyakran belekeverik a politikába, és az olimpia általában jó példa az ilyesmire. Moszkva rendezhette az 1980as ötkarikás játékokat, de Afganisztán szovjet megszállása az olimpiák történetének legnagyobb bojkottját eredményezte. Összesen 66 meghívott ország döntött a távolmaradás mellett (bár lehet, hogy néhány más okok miatt nem vett részt). A részvételt visszautasítók közt volt az USA, Kanada és Nyugat-Németország, de a nyugati országok fontos kivételei közé tartozott az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Svédország. A keleti blokk országai 1984-ben álltak bosszút a Los Angeles-i olimpia bojkottjával. Ez egyértelműen megmutatta a hidegháborús megosztottságot.
A KÖZEPES HATÓTÁVOLSÁGÚ NUKLEÁRIS ESZKÖZÖKRŐL SZÓLÓ EGYEZMÉNY FELSZÁMOLJA AZ 500 ÉS 5500 KM KÖZÖTTI HATÓTÁVOLSÁGÚ FÖLDI INDÍTÁSÚ BALLISZTIKUS ÉS NUKLEÁRIS ROBBANÓFEJJEL FELSZERELT RAKÉTÁKAT
1987. DECEMBER 8., WASHINGTON D. C.
RONALD REAGAN ELNÖK LESZ
A SZOVJET–AFGÁN HÁBORÚ
1979. DECEMBER – 1989. FEBRUÁR, AFGANISZTÁN
A Szovjetunió kilenc éven át belesüppedt az Afganisztán kommunista kormányerői és az USA által támogatott lázadó felkelőcsoportok közötti háborúba. Ez egy újabb „csatlósháború” volt, amely megmutatta, hogy a hidegháborús riválisok között fennálló feszültségek még mindig igencsak előtérben vannak. Mindez nemcsak rubelmilliókba került a Szovjetuniónak, de katonák tízezreit kötötte le abban, amit a Szovjetunió Vietnámjának neveztek. A szovjet haderőt végül Mihail Gorbacsov vonta ki, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjetunió nem képes győzni. Úgy tartják, ez a háború a Szovjetunió végleges felbomlásának katalizátora volt.
12
1981. JANUÁR 20. – 1989. JANUÁR 20., WASHINGTON D. C.
A volt színész, Ronald Reagan lett az USA 40. elnöke, aki egyik első intézkedéseként véget vetett az enyhülésnek. A Szovjetuniót a „gonosz birodalmának” nevezte, és felszólított a kommunizmus visszaszorítására, hogy „megírjuk a Szovjetunió történetének utolsó lapjait”. Elnöksége alatt a hidegháború csúcsra járt. A szilárdan antikommunista vezető elindította a vitatott csillagháborús rakétaelhárító programot, fokozta az űrversenyt, újra engedélyezte a Lance ballisztikus rakétákhoz a neutron-robbanófejek előállítását. Ám reményt látott abban, hogy 1985-ben Mihail Gorbacsov lett a Szovjetunió vezetője, novemberben találkoztak is, hogy módot találjanak a nukleáris fegyverzet korlátozására.
A HIDEGHÁBORÚ LEGFONTOSABB ESEMÉNYEI
VÉGET ÉR A HIDEGHÁBORÚ
A BERLINI FAL LEOMLIK, AMIKOR EZREK GYŰLNEK ÖSSZE, HOGY ÚJ SZABADSÁGUKAT ÜNNEPELJÉK
1989. NOVEMBER 9., BERLIN
1991. DECEMBER 25., SZOVJETUNIÓ
Mivel 1991-ben Borisz Jelcint Oroszország elnökévé választották, és Kelet-Európa-szerte gyökeres fordulat történt, a kommunizmus nagy bajba került. 1990-ben Németország újraegyesült, 1991 júliusában pedig feloszlott a Varsói Szerződés. 1991. december 25-én George H. W. Bush a legjobb karácsonyi ajándékot kapta: telefonhívást Jelcintől, amelyben formálisan elismerte a hidegháború végét. Azon a napon a Szovjetunió már a felbomlás útján járt, a sarló-kalapácsos címert eltávolították a Kremlről. Gorbacsov lemondott a Szovjetunió elnökségéről, és megalakult a Független Államok Közössége (FÁK).
PERESZTROJKA ÉS GLASZNOSZTY
1985, SZOVJETUNIÓ
© Getty
Mihail Gorbacsovval eljött a peresztrojka – a Szovjetunió politikai és gazdasági rendszerének átalakítása a kommunista párt által – és a glasznoszty is, amely nagyobb átláthatóságot hozott. A pártban egyesek ellenezték ezeket a reformokat, de a Szovjetunió kezdett nyitni a nemzetközi piacok felé, miközben a szocializmust megtartotta alapelvként. Ez segítette Gorbacsov célját is, hogy a Szovjetunió felzárkózzon nyugati partnereihez. Aktivizálta azt az érzetet, hogy a változás és a fellendülés lehetséges, a szabályok lazítása pedig azt jelentette, a Szovjetunió kevésbé támaszkodott a központi tervezésre. A csatlós államok is kezdtek szabadabban létezni az új, részben vegyes gazdaságban.
13