Diktátorok

DIKTÁTOROK AUGUSTO PINOCHET IDI AMIN POL POT

BENITO MUSSOLINI SZTÁLIN SZADDÁM HUSZEIN HITLER

Bookazine Bestseller – Diktátorok könyve

BOOKAZINE BESTSELLER

9 772631 020009

ÁRA: 1 990 FT

19003

MEGFÉLEMLÍTÉSSEL URALKODÓ ZSARNOKOK

DIKTÁTOROK

E

zek az emberek úgy emelkedtek fel, hogy erőszakkal vagy politikai eszközökkel ragadták el a hatalmat a fennálló kormányoktól, és többé-kevésbé bármit megtettek a csúcson maradásért. Egy diktátor számára az eredmény mindig szentesíti az eszközt: akár cenzúrával és terrorral, a politikai ellenfeleket kizárva kényszeríti az embereket alávetettségbe, akár teljesen megsemmisíti ellenségeit. Ebből a könyvből többeket is megismerhet a 20. század legkönyörtelenebb vezetői közül, megtudhatja, milyen volt az élet vasöklük szorításában, és kiderül, hol léteznek ma is diktatórikus rendszerek.

DIKTÁTOROK MAGYAR NYELVŰ KIADÁS Kiadja: Ringier Axel Springer Magyarország Kft. 1122 Budapest, Városmajor utca 11.

Telefon: (+36-1) 488-5700 Felelős kiadó: Dr. Bayer József Főszerkesztő: Koszó-Stammberger Kinga Fordította: R. Kovács Anna Lektorálta: Dr. Nyáry Gábor Tervezőszerkesztő: Képe Judit Tördelő: Vodnyánszky Éva Nyomtatás: Ipress Center Central Europe Zrt. 2600 Vác, Nádas u. 8.

Felelős vezető: Borbás Gábor Megrendelés sorszáma: 183666 Nyomtatás időpontja: 2019 Árusításban terjeszti: Lapker Zrt. s egyéb terjesztőszervek ISSN: 2631-0201 ISBN: 978-963-9631-43-4

A kiadvány teljes mértékben fordított reprodukciója a Future Publishing Limited, a Future plc group company, UK 2018 „Dictators” című bookazine-jának, a szerzői jog vagy a licencjog a Future Publishing Limited tulajdona. Minden jog fenntartva. A „Dictators” a Future Publishing Limited márkajegye, a tartalom licencjogával a Future Publishing Limited rendelkezik.

BOOKAZINE BESTSELLER

5

TARTALOM 08 KIBŐL LEHET DIKTÁTOR?

80 A KOREAI KIM CSALÁD

18 A GONOSZ FELEMELKEDÉSE: HITLER

90 AUGUSTO PINOCHET

Lehetőség, becsvágy és ego együttese teremti meg a kegyetlen és abszolút hatalmat

A népámító a rasszizmust és az elnyomást használta a német „nagyság” helyreállítására

28 A FASIZMUS ATYJA: MUSSOLINI

Benito Mussolini addig folytatta bősz előretörését, amíg Itália az uralma alá nem került

Pinochet volt szövetségese elleni puccsa csupán a kezdet volt

94 AZ UGANDAI MÉSZÁROS: IDI AMIN A médiát érdekelte Idi Amin, ám a kamera előtti bohóckodása elrejtette a sötét igazságot

34 FRANCISCO FRANCO

100 TESTVÉRI VEZÉR: KADHAFI EZREDES

38 (EGÉSZ) JÓ DIKTÁTOR? SALAZAR

104 GÖRÖGORSZÁG: EZREDESEK RENDSZERE

A spanyol polgárháborút megnyerő Generalísimo lett Európa legtovább uralkodó diktátora

A portugál António Salazar volt az egyik legkevésbé gonosz 20. századi diktátor?

46 OROSZORSZÁG TELJHATALMÚ URA: SZTÁLIN A történelem egyik legbrutálisabb és legvéresebb rezsimjével festette vörösre a Szovjetuniót

56 POL POT ÉS A VÖRÖS KHMER

Ez a zárkózott, rosszul teljesítő ember szervezte a 20. század egyik legszörnyűbb népirtását

62 FIDEL CASTRO: AZ EMBER, AKI HITT

Castro rendkívüli magabiztossága okán vált képessé a kudarcok leküzdésére, amelyek más vezetőket tönkretettek volna

Görögország politikai káoszában katonatisztek egy csoportja saját kezébe vette az irányítást

114 FERDINAND ÉS IMELDA MARCOS

Ferdinand Marcos azt állította, háborús hős, felesége, Imelda pedig egy cipőimádó szépségkirálynő volt. De mi a szalagcímek mögötti valóság?

28

118 ROBERT MUGABE

Robert Mugabe azt mondta, hogy Gandhi hatott rá, ám igen távol állt ettől

124 LI KUAN JU, SZINGAPÚR ALAPÍTÓJA Azt akarta, hogy állama a „kiválóságával érvényesüljön” – de vajon sikerült neki?

128 CSANG KAJ-SEK

76 AZ EMBER, AKI DACOLT SZTÁLINNAL: JOSIP BROZ TITO

134 SZADDÁM HUSZEIN

A kommunista diktátor, aki a vasfüggöny mögött uralkodott, de elkülönült a Szovjetuniótól

18

Több mint négy évtizedig kiszámíthatatlanul kormányozta Líbiát, amely a halála után romba dőlt

68 MAO KATASZTROFÁLIS TERVE

Kína szerencsétlen próbálkozása, hogy a világ leghatalmasabb országa legyen

6

Hetvenéves fennállása alatt Észak-Korea bezárkózó diktatúrájának csak három vezetője volt – mind ugyanabból a családból

Csang Kaj-sek több mint húsz évig uralkodott, de veszített Mao Ce-tung kommunistáival szemben

Egy csonka családból jött nacionalista forradalmár ragadta meg a legfőbb hatalmat Irakban

138 TÍZ MODERN KORI DIKTATÚRA

Hol léteznek még a világban diktatúrák?

46

114

56

118

100

134

7

?

KIBŐL LEHET

Lehetőség, becsvágy és ego együttese teremti

A

századok során sok diktátor uralkodott. Világszerte akadtak a modern korban is, és ma is számos példányuk él, sőt virul. Látszatra igen különbözőnek tűnhetnek – különböző országok, különböző kultúrák, különböző törekvések. Azonban több tényező is összekapcsolja ezeket a vezetőket; jellemvonások és körülmények, amelyek fontos szerepet játszottak abban, hogy mivé lettek, amelyek befolyásolják, mit tesznek és hogyan tekint rájuk a világ. Sokan közülük – ha ugyan nem mindegyik – rossz szándékú, és ezért a „diktátor” szót használjuk a zsarnoki uralkodó leírására, aki abszolút hatalmat gyakorol egy ország és népe fölött – gyakran brutális módon, és semmi egyébre, csak a

8

saját céljaira van tekintettel. De nem volt ez mindig így. Ha utánanézünk a „diktátor” fogalom eredetének, egy egészen másmilyen történetre bukkanunk. Az ókori Rómában a köztársaság korában consulok uralkodtak. Ám időről időre, amikor valamilyen válság – például lázadás vagy háború – fenyegetett, kiderült, hogy sokkal jobb, ha a krízis idején egy személynek – ebben az esetben egy bírának vagy magistratusnak – adnak időszakosan a többiek fölötti abszolút hatalmat, hogy döntéseket hozzon és irányítson. Ez ugyan az emberek beleegyezésével történt, de, mint a legtöbb korai demokráciában, nem az egész lakosság hallathatta ez ügyben a hangját, csak azok, akiknek előjogaik, magas társa-

dalmi állásuk és rendszerint sok pénzük volt, vagyis a patríciusok. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez mindig időszaki megbízatás volt, maximum hat hónapos időtartammal, hogy úrrá legyenek az adott krízisen. Tény, hogy rövid időtávon egy ember gyorsabban és határozottabban tudott dönteni, de ekkora hatalom és hatáskör egyetlen személy kezében – mindez azt idézte elő, hogy a tisztség viselője előbb-utóbb korrupttá vált, és idővel az egész köztársasági képviseleti rendszer megszűnt. Lucius Sulla (i. e. 138–78) volt az első, akinek hivatalát vagy hatalmát nem kötötték korlátok, ebben később Julius Caesar követte őt (i. e. 100–44), akinek neve nemcsak a nagy hatalommal járó pozíció szinonimája

KIBŐL LEHET DIKTÁTOR?

DIKTÁTOR? a kegyetlen, abszolút hatalmat. lett, hanem rokoni kötelékek alapján már uralkodói dinasztiát alapított, igen hasonlóan a királyi családokhoz. Ő volt az, aki felszámolta a köztársaságot és létrehozta a császárságot.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a korai monarchiák maguk is a diktatúra egy formáját jelentették, a királynak abszolút hatalma volt alattvalói és a törvények fölött. Ez a királyi hatalom isteni eredetében való hiten alapult, miszerint a királyt maga Isten jelölte ki, hogy úgy uralkodjon a népen, ahogy az neki tetszik. Éppúgy, mint sok modern diktatúra, ez a társadalmi berendezkedés is tág lehetőséget nyújtott az emberek kizsákmányolására, a korrupcióra vagy egyszerűen a rossz vezetésre.

Olyan rendszer volt ez, amelynek erős támoga-

tókra (akik cserébe személyes hasznot húztak), valamint a hadsereg erejére és éberségére volt szüksége, amely mindenféle ellenállást megakadályozott vagy levert.

A történelemben a későbbi korokban is láthatjuk, hogy az abszolút hatalmú uralkodók prosperáltak: a mongol haduraktól és kínai császároktól kezdve az indiai maharadzsákon át az afrikai törzsi vezetőkig. Még ha a nép uralma meg is törte ezt a hatalmi monopóliumot – mint történt az a francia forradalom idején –, az csak káoszhoz és zűrzavarhoz vezetett, ami lehetővé tette, hogy egyetlen erős, ambiciózus személy – egy olyan ember, mint Bonaparte Napóleon – vegye át a hatalmat, és saját terveit, céljait kövesse. Caesarhoz hasonlóan Napó-

ÍRTA: David J. Williamson

leon is tábornokból lett diktátor, majd császár.

Bár a „császár” címet sok modern diktátor nem vette fel, hatalomra jutásuk módja jó néhány közös vonást mutat a múltbeli eljárásokkal.

Különböző okai lehetnek, hogy egy diktátor meg tudja ragadni a hatalmat, vagy az egyszerűen a lábai elé hullik. A diktátor fegyvertárának fő eszköze, hogy elvtelen tud lenni, s kihasználja a pillanatot, amikor a körülötte lévők a legsebezhetőbbek. Noha a körülmények igen eltérők lehetnek, számos példa van arra, hogy azok mégis közeli rokonságot mutatnak.

Az, hogy egy diktátor milyen lépéseket tesz a hatalomra jutása érdekében, nagymértékben eltérhet attól, ahogyan viselkedik, amikor már megszerezte.

9

Az önnépszerűsítés élén áll a nép bajnokaként való szereplés: a küzdelem középpontjába önmagát helyezi mint a probléma megoldásának lehetséges eszközét, és az egyetlent, aki meg tudja adni a népnek, amit az akar. Ez feltétlenül igaz a modern kori diktátorokra, akik (legalábbis a felszínen) törvényes és demokratikus eljárással szerezték meg a hatalmat. Adolf Hitler, akit Hindenburg elnök nevezett ki Németország kancellárjává, ezt a törvény adta lehetőséget aknázta ki, hogy kialakítsa hatalmi bázisát és magát teljesen autokratikus és abszolút uralkodóvá tegye.

Joszif Sztálin, akit a kommunista párt különféle posztjaira választottak meg vagy neveztek ki, hasonlóképpen alkalmazta az összes rendelkezésére álló könyörtelen és kegyetlen módszert, hogy megsemmisítse riválisait és létrehozza a modern kor egyik leghírhedtebb zsar-

noki rezsimjét. Fidel Castro a kommunista ideológia iránti szenvedélyét arra használta, hogy háborút vívjon – ahogyan ő látta – a kapitalizmus elnyomó természetével szemben, majd egy olyan rendszer első számú vezetője legyen, amelyben (elméletileg) ilyen vezető nem is létezhetne.

Számtalan olyan körülmény adódhat, melyek miatt egy potenciális diktátor a nép látnok vezetőjeként támogatókat tud gyűjteni. Szörnyű gazdasági zűrzavarban lévő államok, amelyek-

tott kapukat jelentenek egy hatalommániásnak a feltétlen uralom megszerzéséhez. Még könynyebb a dolga, ha a nép politikailag megosztott, s különösen akkor, ha a hadsereg tagja, aki a befolyását, a jogosultságait arra tudja használni, hogy a hadsereg a parancsai szerint cselekedjen. Így azután ugyanezt a haderőt lehet alkalmazni a diktátor saját bejáratú jogfelfogásának a fenntartására és a lakosság leigázására. Nem véletlen, hogy a történelem során számos diktátornak katonai háttere volt. Ugyanilyen fontos,

„LÉNYEGI TÉNYEZŐ A KARIZMA ÉS AZ EGYÉNISÉG, AMELYEKKEL A DIKTÁTOR KÉPES RÁVENNI MÁSOKAT, HOGY TÁMOGASSÁK ŐT” nek a pénzügyi rendszere működésképtelenné vált és közel áll az összeomláshoz; éhínség, esetleg más természeti katasztrófa által sújtott ország, ahol a regnáló kormány csekély reményt vagy támogatást nyújt; olyan ország, amelyet a háború kivéreztetett vagy a katasztrofális vereség réme fenyegeti – ezek tipikusan mind nyi-

10

hogy sokan – akik bár nem szolgáltak a fegyveres erőknél, de mindenáron erős uralkodónak akarnak látszani – katonai rangot és egyenruhát találnak ki maguknak, hogy megfélemlítsék bírálóikat és ellenfeleiket – nem mellesleg így erősítik törékeny egójukat is. Bármilyen okból kerül is egy diktátor hatalomra, a kulcs a lehe-

A „diktátor” fogalmának gyökerei Julius Caesarig vezethetők vissza

KIBŐL LEHET DIKTÁTOR?

A HIÚSÁG ÉS ARROGANCIA CSÚCSA Egyes diktátorok messzire mennek az önreklámozásban, imázsuknak nincsenek korlátai.

ALFREDO STROESSNER

A paraguayi diktátor ragaszkodott hozzá, hogy a nevét minden közterületre kitegyék, még a neonfeliratokra is, valamint ahhoz is, hogy minden híradás az ő nevével kezdődjön.

tőség kihasználása, az a képessége, hogy vagy manipulálja a körülményeket, vagy megragadja azt a pillanatot, amikor a helyzet számára a legkedvezőbb és határozottan a csúcsra tud törni. Nem véletlen az sem, hogy a modern kori diktatúrák a nemrégiben felszabadult volt gyarmati országokban virágzanak. Nagy-Britannia, Spanyolország, Németország és Franciaország (és mások) lehanyatló birodalmaiban ezeknek a nemzeteknek a politikai berendezkedése hatalmas változáson ment keresztül a 20. században, közülük sok éppen a gyarmattartójától nyerte vissza a függetlenségét. Nem meglepő, hogy ez több országban hatalmi vákuumot teremtett, melyet gyorsan be kellett tölteni. Ez lehetőséget adott arra, hogy a riválisok leszámoljanak egymással régi sérelmeikért, és megnyitotta az utat azok előtt, akik minden lehetséges eszközt hajlandók voltak bevetni a hatalom megragadása és megtartása érdekében.

Lényegi tényező a karizma és az egyéniség, amelyekkel a diktátorok képesek rávenni másokat, hogy támogassák és teljesítsék a parancsait – ezek alapeszköznek számítanak a fegyvertárukban. Igen gyakran szenvedélyes és rutinos szónokok, együttérzést mutatnak a nép iránt, megérintik annak elméjét és lelkét. Ehhez sok esetben felhasználják nehéz vagy zaklatott múltjukat és neveltetésüket – akár valós az, akár nem –, hogy kötődést teremtsenek a személyük és azok között, akiken uralkodni szeretnének. Magukhoz vonzhatnak egy szoros támogatói kört (amely a saját előrejutására vágyik), hogy segítsen céljaik elérésében, és amelynek tagjait, amikor már nem jelentenek hasznot, többnyire könyörtelenül elsöprik az útból. Lejáratják őket a nyilvánosság előtt, vagy ami még rosszabb, más módon szabadulnak meg tőlük és szolgálataiktól.

Kétségtelen, hogy egy diktátor felemelkedése és hatalomban töltött ideje során nélkülözhetetlen a kiválasztottak körének lojális támogatása.

Téves lenne azt feltételezni, hogy minden diktátor pusztán a hatalom kedvéért sóvárogja a hatalmat. Nyilvánvalóan van valami, ami hajtja őket, de a dolog igazi lényege az, hogy mit ural ez a hatalom. A nép hűsége és csodálata, sőt hálája táplálhatja a diktátor éhes egóját, de mindez a pénzről és a vagyonról is szól. Egy ország gazdagsága az erőforrásain alapszik, és ezek felbecsülhetetlen értékű üzleti ütőkártyákat jelenthetnek a globális piacon. Az ország készleteinek ellenőrzésével és kiaknázásával a diktátor nemcsak magát tudja nagyon gazdaggá tenni, hanem a hozzá közelállókat is, ezáltal megvásárolja a hűségüket és a támogatásukat.

Ennek eredményeképp a vezető segítői a lekötelezettjeivé lesznek, így különösen nehéz kivonni magukat ebből veszedelmes társulásból, hacsak persze nem maga a diktátor dönt úgy, hogy vége az „üzleti megállapodásnak”.

Következésképpen a diktátorok ravaszak és számítók. Gyakran igen éles elméjűek, képesek számos bonyolult lépést előre kitervelni céljuk elérése érdekében, a körülöttük lévőket pedig úgy használják, mint sakknagymester a gyalogokat egy játszmában. Agyafúrtak akkor is, ha azt kell kiválasztani, kivel kössenek üzletet.

A gazdagsággal és forrásokkal együtt járnak a más országokkal és más uralkodókkal kötött egyezségek és megállapodások. Ezek a források lehetnek természetiek, mint az olaj, a gáz vagy az arany, de a potenciális partnerek számára éppúgy értéket képviselhet az ország földrajzi helyzete, régióbeli elhelyezkedése. A diktátor kezelheti megvetéssel a népét, megfoszthatja demokratikus jogaitól, akár szegénységbe is taszíthatja, az emberek függhetnek a rezsim

EMOMALI RAHMON

Tádzsikisztán elnöke 2013ban annyira feldühödött egy YouTube-videó – amelyben egy esküvőn táncolt – közzétételén, hogy az egész országban megszüntette a YouTube-hoz való hozzáférést.

VLAGYIMIR PUTYIN

Az orosz elnök rendszeresen közzétesz olyan videókat, amelyeken horgászik, fát vág, sőt, elveszett kincseket is keres, mindig derékig meztelenül, hogy népszerűsítse macsó, kemény férfi imázsát.

BOKASSA CSÁSZÁR

1965–1979 között brutális rezsim ura volt a Közép-afrikai Köztársaságban (három évig császárság). Azzal vádolták, hogy ellenfeleit oroszlánok elé vettette eledelül! Az iskolásoknak arcképével díszített egyenruhát kellett viselni.

NURSZULTAN NAZARBAJEV

Kazahsztán harminc év után, 2019-ben lemondott vezetője úgy vélte, az üzenetet minél korábban sulykolni kell: az életéről és tetteiről mesekönyvsorozatot jelentetett meg kicsiknek.

2019. március 20-án a parlament megszavazta, hogy a főváros, Asztana ezentúl a volt diktátor nevét – Nur-Szultan – viselje.

11

A katonaság erődemonstrációja az 1947. május elsejei ünnepségeken Moszkvában – Sztálin és Lenin képe előtt

„SZÖVETSÉGESEK, AKIK SZERETIK NEM MEGLÁTNI AZ EMBERI JOGOK MEGSÉRTÉSÉT, A KORRUPCIÓT – NAGY ELŐNY EZ A DIKTÁTORNAK” jóindulatától. Meglehet, emiatt a világ civilizált országai viszolyoghatnak a zsarnoktól, mégis eltekintenek mindettől, ha a világ fő politikai erőinek fontos az, amije van, amit adni tud.

Mindez már többször is bebizonyosodott a történelem során.

Megszerezte a hatalmat, biztosította a szükséges támogatást, és bár húzódozva, de tudomást vettek róla (noha nem feltétlenül ismerték el) a világ országai, mi kell egy diktátornak a hatalmon maradáshoz? Erős szövetségesek, akik szeretik nem észrevenni az emberi jogok megsértését, a korrupciót – nagy előny ez a diktátornak, különösen, ha az a szövetséges kész pénzügyi és katonai segítséget nyújtani a rezsim megtámogatására. De talán a legerősebb fegyver, melyet egy abszolút uralkodó használhat, a félelem, sok esetben a terror, és ezt a legbelsőbb körtől kezdve egészen az utca egyszerű emberéig bárkivel szemben alkalmazhatja.

12

Meglehet, a félelem forrása a diktátor saját jellemének gyengeségeiben rejlik: az ő félelme, hogy megtámadják vagy akár megbuktatják, gyanakvása támogatóinak hűsége és igazi motivációi iránt. Az abszolút hatalommal paranoia és bizalmatlanság jár együtt, ezért az évszázadok során a diktátorok vadul igyekeztek elültetni a félelmet a körülöttük lévőkben, hogy megőrizzék alattvalóik fölött az irányítást.

A csúcs közelében tanyázó viszonylag kis csoportnyi támogató számára a félelem alapja leginkább uralkodója és jótevője bizalmának elvesztése volt, mert ha ezt elvesztették, akkor mindent elveszítettek, amit a rezsimtől kaptak – tiszteletet, politikai státuszt, befolyást, személyes vagyont. És ha egyszer a bizalom köteléke elszakadt, alig volt esély helyreállítani.

Minden hideg számítás ellenére az abszolút hatalom terhe kivétel nélkül instabillá és kiszámíthatatlanná teszi a diktátorokat, így főként a

KIBŐL LEHET DIKTÁTOR? hangulatuk befolyásolja a döntéseiket, melyek gyors és néha halálos következményekkel járnak. Félelmet ültetni egy maroknyi ember szívébe aránylag könnyű, ám ahhoz, hogy az egész lakosságot kontroll alatt lehessen tartani, a félelem mechanizmusainak be kell szivárogni a társadalom minden szegletébe.

Egyáltalán nem kizárólag a diktatúrák, a világ szinte minden országa használ kémeket és informátorokat, de a félelem sötét és baljóslatú alapépítményében ezek lényegi elemek, amelyek megerősítik a diktatórikus rendszert. Az elnyomó uralom egyértelműbb jellemzője a – láthatóan a normális jogrendszeren kívül álló – titkosrendőrség alkalmazása. A megfélemlítésen, zsaroláson, sőt erőszakon keresztül a rezsim képes egymás ellen fordítani az egyéneket, elősegítve az instabilitást és a bizalmatlanságot, ezáltal az emberek gyanakszanak és félnek már attól is, hogy a szomszédaik mit tesznek vagy mondanak majd.

Mint Nicolae Ceaușescu zsarnoki rezsimjében Romániában, ahol az átlag állampolgárokat egy informátor jelentése alapján minden további nélkül lefogták és bebörtönözték, gyakran úgy, hogy ezt bármiféle valódi bizonyíték vagy ok alátámasztotta volna. Dél-Amerika katonai juntáiban (ez a hadsereg vezetőinek testületi diktatúrája) a letartóztatottak ezreit likvidálták, egyszerűen „eltűntek”, többé senki nem hallott róluk. A diktatórikus rendszer idáig is hajlandó elmenni, hogy elnyomja az ellenállást, kontrollálja a másképp gondolkodást és megőrizze a hatalmát.

A lakosság kézben tartása sosem teljes a média fölötti abszolút hatalom nélkül. Fel-

i ekbeli sztálin Az 1930 -as év áldozataira tisztogatások lékező nő virágokkal em

ZSARNOKNAK VALÓ PALOTA Egy diktátor életét nyilvánvalóan és tartósan fémjelzi az a hatalmas mértékű költekezés és az az extravagáns életstílus, amelyet magának, családjának, valamint közeli barátainak és szövetségeseinek megenged, annak ellenére, hogy közben az emberek esetleg szegénységben élnek vagy egyenesen éheznek. A román kommunista vezető, Nicolae Ceaușescu éveken keresztül terelte át a nép pénzét a saját zsebébe, hogy luxuséletmódot biztosítson magának és a feleségének. Amit ma Parlament Palotájaként ismerünk (a világ második legnagyobb kormányzati épülete a Pentagon után), eredetileg Ceaușescu

A nagy díszszemlék és a nagygyűlések, mint ez a havannai is, a diktatórikus rezsimeket fémjelzik

saját használatára készült, noha Románia kommunista állam volt. Más diktátorokkal is ez a helyzet: a hatalom és siker mutatójaként kényszeresen hencegni akarnak az életmódjukkal.

Gyakran több házuk is van: vagy a különböző évszakokra, vagy különféle szórakozásokhoz, de mindegyik az erő látható demonstrációja.

A Parlament Palotája Bukarestben, Romániában. Ceaușescu 1100 szobás álompalotája, amely kis híján csődbe vitte az országot, a halálakor még befejezetlen volt

13

Argentínában és más dél-amerikai országokban évekig katonai uralom volt

ügyelve, hogy mit láthat és hallhat a nép, a diktátorok már csak egy kis lépésre vannak annak irányításától, mit gondoljanak és akarjanak az emberek. Az újságok, magazinok, rádió és televízió állami tulajdonlásában és ellenőrzésében nincs semmi újdonság, ez mindig is központi elem volt a kommunista rezsimekben.

Egy diktátor uralmának fenntartásához létfontosságú, hogy népe csak egy nézőpontot ismerjen – az övét. Az írott média, a tévé- és rádióállomások megvásárolhatók, az azokat működtető emberekkel együtt. A külföldi újságíróknak meg lehet tiltani, hogy belépjenek az országba, és ha mégis felbukkannak, koholt vádakkal őrizetbe lehet őket venni. Szerencsére az internet új, glo-

bális világában egy diktátor már nehezebben tudja népe szívét és elméjét a felügyelete alatt tartani. Mégis, van néhány olyan rezsim földünkön, amely saját céljaihoz igazította a világhálót, és kártékony fegyvertára újabb eszközeként alkalmazza az internetet.

Ezekben az országokban nemcsak azt határozzák meg, hogy mit nézhetnek meg és mit nem a polgárok, de széles körben elterjedt, hogy a közösségi médiát propaganda terjesztésére vagy a rendszer ellenzékének lejáratására használják. Alkalmaznak emellett komplex technikákat is, amelyekkel a közösségi médiát bombázzák, hogy befolyásolják az emberek véleményét, sőt, megpróbálják manipulálni az állítólag tiszta választások eredményét.

Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongun Donald Trump amerikai elnökkel nevetgél egy 2018as találkozójukon

Észak-Korea családi dinasztia típusú diktatúrát vezetett be

A propaganda mindig is a diktátori hatalom megtartásának alapkelléke volt, mindössze azok az eszközök változtak, amelyekkel létre lehet hozni és célba lehet juttatni. Ám az is igaz, hogy a globális média erején keresztül a diktátor messze nagyobb színpadon szerepelhet, táplálva ezáltal személyiségének lényegi jellemzőjét, az egóját. Egyes társadalomtudósok állítják, hogy a diktátorság alapjául szolgáló alkotórész az önimádat – és akinek óriásira nőtt illúziói vannak a saját fontosságáról és képességeiről, az bármit megtesz a hatalmon maradásért. A diktátor magára tekint, és annyira tetszik neki, amit lát, hogy az igazolja minden (mindegy mennyire visszataszító vagy iszonyatos) tettét.

Tulajdonképpen egyes pszichológusok elmennek addig az állításig, hogy a hosszú ideig hatalmon lévő diktátorok kezdik elhinni, ők magának az országnak a megtestesítői, és a két dolog elválaszthatatlanná válik az elméjükben: ők a nemzet.

Ennek az elsöprő önhittségnek az egyik megnyilvánulási formája az, amit „személyi kultuszként” ismerünk. Az idők során a diktátorok mind megértették, hogy fontos az imázsuk, mert a tekintélyük jelképe. A királyok esetében a pénzérmén megjelenő képmásuk volt az, amely állandóan emlékeztette a népet, hogy ki uralkodik felette. A modernebb időkben festmények és szobrok, majd plakátok és a nagy közterek falait ékesítő hatalmas falfestmények vették át ezt a szerepet.

Mint minden képet, ezeket is szükség szerint lehet manipulálni. Egy vezető, aki bebörtönzi