GEO Magazin 2019. júniusi szám by Ringier Hungary Kft.

2019. június • 895 forint • 535 DIN • 20,4 LEI

2019. JÚNIUS

G A

V I L Á G O T

F E L F E D E Z N I

É S

M E G É R T E N I

A trianoni békeszerződés –

Egy traumatizáló történelmi esemény

VIETNÁM · Trianoni békeszerződés · Az oltásról I. rész · Magyar feltalálók

VIETNÁM

9 771787 272300

19006

Öt nap a dübörgő Hanoitól a romantikus Hoi Anig

Geoszkóp

Érdekességek a GEO világából

Az oltásról I.

Ellenzők és támogatók, érvek és ellenérvek

Magyar feltalálók

Összeállítás a magyar innovációk szövevényes történetéből

Világesemények

Fényszennyezés – vége a csillagfényes éjszakáknak?

ELŐSZÓ

Tisztelt Olvasó! E havi címlaptörténetünkben különös világba kalauzoljuk olvasóinkat, Vietnámba, az egyszerre ősi és fiatal országba. Több ezer éves kultúrák egzotikus emlékei, évszázados hagyományok szövik át a mindennapi életet, amely meglepően modern és fiatalos. Felhőkarcolók, 21. századi irodaházak, mindenhol divatos ifjak. A zsibongó piacok színes forgatagát, nehéz illatait a révedező pagodák halk mantrázása, szelíd füstölő illata töri meg. Álomszerű világ ez, amelyben a mohazöld rizsföldeknek a türkizkék tenger szab határt. Bámulatba ejtő természeti szépségek, varázslatos mészkőszirtek otthona, melyeket misztikus legendák öveznek. A GEO szerzője erről a helyről küldte élménybeszámolóját, amelyből kiderül, hogyan ismerhetünk meg egy 820 kilométeres szakaszt északról dél felé csupán öt nap alatt, Hanoitól Hoi Anig. 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, amely területe és lakossága kétharmadával csonkította meg a történelmi Magyarországot. A 320 ezer négyzetkilométerből 90 ezer maradt, a húszmillió állampolgárból pedig hétmillió. A Partium és Erdély Romániához került, a Délvidék a délszláv államhoz, Csehszlovákiához pedig a Felvidék és Kárpátalja. A területi és lélekszámbeli veszteség mellett a békediktátum több más vonatkozásban is gúzsba kötötte Magyarországot. A nemzetet generációkon át sokkoló és traumatizáló történelmi eseményt sokan sokféleképpen

értelmezték, szerzőnk tehát a tényeket számba véve eleveníti fel a kilencvenkilenc éve történteket. Valaha büszkék voltunk rá, hogy oltással meg tudtunk előzni bizonyos betegségeket. Ma elharapódzott a kétség, egy hangos kisebbség mobilizál az oltás ellen, és ez sokakat elbizonytalanít. A GEO szerkesztője, Vivian Pasquet, aki nem mellesleg orvosként szerzett doktori címet, hónapokon át gyűjtötte a tényeket, beszélt szakértőkkel és mérlegelte az érveket. A végén, mondja, a döntés elég egyszerű. Kétrészes minisorozatban mutatjuk be ezt a döbbenetes történetet, igyekszünk minden oldalról megvilágítani a kérdést, hogy aztán az olvasó maga alakíthassa ki véleményét. Szerzőnk felmérése elsősorban a németországi helyzettel foglalkozik, de a felvetett problémák európai szintűek. A magyar feltalálók napját 2009 óta június 13-án ünneplik. Az első magyar Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert biokémikus 1941-ben ezen a napon jelentette be találmányát a jól eltartható, nagy C-vitamin-tartalmú készítmények előállításának eljárására. Ezen alkalomból született Inventio hungarorum című cikkünk. A kissé túlzó hazafias büszkeség és a tudománytörténeti tények gyakran szembekerülnek egymással a magyar feltalálókat és találmányaikat emlegetve. A korántsem teljességre törekvő összeállításunkban szerzőnk az innovációk kusza történetében igyekszik rendet tenni, és már előzetesen elárulhatjuk, hogy bár nem vagyunk híján a barokkos túlzásoknak, van mire büszkének lennünk.

Tartalmas időtöltést kívánva, üdvözlettel:

Koszó-Stammberger Kinga

19/06 g 3

TA R TA LOM JÚ NIUS

CÍMLAPTÉMA

22 ÁLOM AZ ÉDENKERTRŐL Grandiózus természeti panoráma és csendes oázisok a dübörgő metropoliszban. Vietnámban még felfedezhetjük az érintetlen Ázsia számos aspektusát. Az 1650 kilométer hosszú ország akár egy édenkert, amelyben a kockás takaróként húzódó rizsföldeknek a tenger szab határt

A klasszikus útvonal

A GEO szerzője ötnapos, délre tartó útja során ellátogatott Phong Nha-Ke Bang barlangjaiba, Hoi Anba, az ezer lámpás városába, láthatta a „száraz Halongöböl” varázsos vidékét – és ízelítőt kaphatott a vietnámi humorból

4 g 19/06

GEOSZKÓP . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 Újdonságok és érdekességek a tudomány és a kutatás világából CÍMLAPTÉMA Vietnám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Akik maguk mögött hagyják Hanoi nyüzsgését, egy derűs országot ismerhetnek meg: öt nap alatt 820 kilométer megtétele során

RIPORTOK

Oltás! (Igen vagy nem?)

A támogatói és ellenzői közötti vita lassan őrült vonásokat mutat. A GEO kétrészes minisorozatában bemutatjuk az oltást ellenzők,és támogatók érveit, megismerhetjük a háttérben zajló folyamatokat és a tudományos álláspontot

Inventio hungarorum A túlzott hazafias büszkeség és a tudománytörténeti tények gyakran szembekerülnek egymással a magyar feltalálókat és találmányaikat emlegetve

Trianonról a tények tükrében Egy nemzetet generációkon át sokkoló és traumatizáló történelmi eseményt sokan sokféleképpen értelmeznek, érdemes tehát a tényeket számba véve feleleveníteni a kilencvenkilenc éve történteket

TÖRTÉNELEM Trianon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, amely területe kétharmadával csonkította meg a történelmi Magyarországot

MODERN ÉLET Oltás I. rész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 Valaha az orvostudomány büszkesége, ma vita tárgya. Egy hangos kisebbség mobilizál az oltás ellen, és ez sokakat elbizonytalanít. Keressük a válaszokat INNOVÁCIÓ

Magyar feltalálók . . . . . . . . . . . . . . . 66 A teljesség igénye nélkül megpróbálunk leszámolni néhány tudománytörténeti tévedéssel a magyar feltalálók napjának alkalmából, amelyet 2009 óta június 13-án ünnepelnek

ROVATOK Szerkesztőségi előszó. . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Levelek / impresszum . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Campus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20 Világpolgár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .80 Előzetes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .82

CÍMLAPFOTÓ: Getty Images

19/06 g 5

L E V ÉL ZÖLD-FOKI-SZIGETEK

Tisztelt Szerkesztőség! Őszintén szólva, néhány héttel ezelőttig fogalmam sem volt a GEO magazin létezéséről. Olyan felgyorsult világban élünk, amelyben az internetnek köszönhetően percek alatt elérhető szinte bármilyen tartalom. Az okostelefonok megjelenésével még egyszerűbben csatlakozhatunk a világhálóra. A húszas éveiben járó generáció, amelyikhez én is tartozom, idejének nagy részét felemészti a közösségi oldalak mindennapos használata. Ha nem vagy jelen az éppen aktuális trend szerint felkapott közösségi oldalon, akkor nem is létezel. Ilyen és ehhez hasonló gondolatokat sulykolnak az emberbe. Ismerős jelenet: a boltban sorban állva, a közlekedési eszközökön, a parkban egy padon ülve vagy bármilyen szabad percben az emberek a kezükben tartják a telefonjukat. Sokan szinte hipnózisba esve bámulják a képernyőt, és észre sem veszik, ki vagy mi mellett haladnak el közben, megannyi elszalasztott pillanat. Nem ítélhetem el egyikü-

A sokarcú szigetvilág Atlanti Afrika meglepő képét adja a tíz gyönyörű vulkanikus sziget, melyeken meredélyes, zöldellő és sivatagos területek váltakoznak. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST KÉSZÍTETTE: MATHILDE SALJOUGUI, KÉPEK: OLIVIER TOURON

Az esős évszak végén a Santo Antão északkeleti részén fekvő Ribeira da Torre völgye a délkelet-ázsiai tájak bujaságával vetekszik

Santo Antão, grandiózus és zord 36. oldal

Brava, Amerika bódító illata 40. oldal

22 g 19/05

Fogo, élet a vulkán gyomrában 42. oldal 19/05 g 23

ZÖLD-FOKI-SZIGETEK – 2019. májusi szám címlaptörténete

ket sem, hiszen én is ilyen vagyok. Kényelmes és megszokott könyv vagy magazin helyett a telefonunk társaságában tölteni az időnket. Azok közé tartozom, akik a közösségi oldalakat pörgetve a különböző hírportálok által megosztott tartalmakat fogyasztják, elsősorban én is így jutok hozzá a világot érintő legfrissebb információkhoz. Megmondom őszintén, nagyon ritkán olvasok, elég rég volt már, hogy csak úgy kikapcsolódásként kezembe vettem egy könyvet… kövezzenek meg, de egyszerűen nincs rá időm! Mintha egy eszeveszett rohanás lenne az élet, mindenki szalad, mindenki időszűkében van!

International Brands and Licenses

MAGYAR KIADÁS FŐSZERKESZTŐ: Koszó-Stammberger Kinga KIADJA: Ringier Axel Springer Magyarország Kft. 1122 Budapest, Városmajor utca 11. International Brands and Licenses TELEFON: (+36-1) 488-5700 E-MAIL: geoszerkesztoseg@ringieraxelspringer.hu Am Baumwall 11, 20459 Hamburg / Germany INTERNET: www.geo-magazin.hu FELELŐS KIADÓ: Dr. Bayer József Phone: +49 40 3703 6331, Fax: +49 40 3703 5867 TERVEZŐSZERKESZTŐ: Képe Judit KÉPSZERKESZTŐ: Schwang László Websites: www.guj.de and www.guj-internationalHIRDETÉSFELVÉTEL: brands.com TELEFON: (+36 1) 488-5700/1281 FAX: (+36 1) 488-5775 E-MAIL: onlinehirdetes@ringieraxelspringer.hu Előfizetéssel, megrendeléssel kapcsolatos információk a +36-80-202-112-es helyi tarifával hívható telefonszámon (munkanapokon). Megrendeléseit leadhatja interneten keresztül a www.lapot.hu, oldalon vagy elküldheti az ugyfelszolgalat@ras.hu e-mail címre is. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. This LICENSE PRODUCT is published under license Telefonszám: +36-40-56-56-56 ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy évre 8450 Ft, fél évre 4225 Ft from G+J International Magazines GmbH. The NYOMTATÁS: Ipress Center Central Europe Zrt. TRADEMARKS/URLS are intellectual property of 2600 Vác, Nádas u. 8. G+J International Magazines GmbH. FELELŐS VEZETŐ: Borbás Gábor MEGRENDELÉS SORSZÁMA: 182385 NYOMTATÁS IDŐPONTJA: 2019/22. hét ÁRUSÍTÁSBAN TERJESZTI: Lapker Zrt. s egyéb terjesztő szervek ISSN: 1787-2723

G+J International Magazines GmbH

Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, játékokon, akciókon, szavazásokon, rejtvénypályázatokon stb. részt vevők által személyesen, írásban, telefonon, SMS-ben, interneten, e-mailben megadott személyes adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatokat megadva hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Ringier Axel Springer magyarországi érdekeltségébe tartozó cégek, amelyek az adatok feldolgozását is végzik (Ringier Axel Springer Magyarország Kft., Blikk Kft., AS-Nyomda Nyomdaipari Kft.), előfizetéses megrendelését teljesítsük, akcióira, kiadványaira és egyéb szolgáltatásaira felhívjuk a figyelmet. Az érintettek felvilágosítást kérhetnek az általunk kezelt személyes adataik köréről, felhasználásuk módjáról és céljáról, és bármikor kérhetik azok helyesbítését, felhasználásuk korlátozását, illetve törlését. Az adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket az Előfizetői Üzletszabályzatban találja, www.lapot.hu-ra oldalon.

6 g 19/06

KÉPJEGYZÉK OLDALSZÁM SZERINT Elhelyezkedés a layoutban: b. = balra, j. = jobbra, f. = fent, k. = középen, l. = lent CÍMLAP Getty Images: (nagy fotó); Wikimedia Commons: j. f. TARTALOMJEGYZÉK

Visszatérve a kezdő gondolatomhoz, néhány héttel ezelőtt a boltban vártam egy szabad önkiszolgáló kasszára, amikor valamilyen oknál fogva kiszakadtam a mobilom bűvköréből. Ahogy körbenéztem egyszerűen letaglózott a látvány, hogy mindenki a telefonját szuggerálja, nyomkodja. Még az egymás mellett álló emberek sem beszélgettek, némán pötyörésztek, mintha nem is egy helyen lennének. Akkor megfogadtam, hogy valahogy lazítok a telefonomhoz fűzött meglehetősen szoros kapcsolatomon. Még egyszer hangsúlyozom, senkit nem szeretnék bírálni, mindenki ítélje meg saját maga, jó vagy rossz az, hogy az okoseszközeink elkülönült lakatlan szigetén tengetjük a mindennapjainkat. Úgy döntöttem, keresek egy kiadványt, amely kellően informál, szórakoztat és kikapcsol. Az újságosállvány rogyadozott a „sztárok” magánéletét firtató bulvárlapokkal. Nos, én nem vagyok az a fajta lány. Kis keresgélés után a kezembe akadt a GEO magazin májusi száma, a rengeteg színes és varázslatos fotó magával ragadott. A képek és az ismeretterjesztő szöveg aránya harmóniára talált az olvasási kedvemmel, nem éreztem megterhelőnek, ezért igazán hálás vagyok a magazin minden munkatársának. Ajánlani fogom másoknak is! RÁCZ ÉVA, Veszprém

Várjuk kedves olvasóink észrevételeit a geoszerkesztoseg@ringieraxelspringer.hu címre!

Getty Images: 4. f.; Getty Images: 4. l.; Getty Images: 5. f.; MTI: 5. k.; Wikimedia Commons 5. l.;

GEOSZKÓP

Northfoto: 8/9.; Northfoto: 10/11.; Northfoto: 12/13.; Shutterstock: 14.; CAMPUS

Getty Images: 20.;

VIETNÁM

Getty Images: 22/23.; Shutterstock: 24.; Getty Images: 25.; Getty Images: 26/27 Getty Images: 28.; Getty Images: 29.; Getty Images: 30.; Shutterstock: 33., f. b.; Getty Images: 33., f. j.; Shutterstock: 33., l. b.; Shutterstock: 33., l. j.; Getty Images: 34/35.; Shutterstock: 36., f. b.; Shutterstock: 36., f. j.; Getty Images: 37.; Shutterstock: 38., f. b.; Getty Images: 38., f. j.; Shutterstock: 39., f. b.; Shutterstock: 39., f. j.; TRIANON

Getty Images: 42.; Getty Images: 45.; Getty Images: 46.; Profimedia: 48.; Profimedia: 49.; Wikimedia Commons: 50.; Profimedia: 51. f.; Northfoto: 51. k.; Wikimedia Commons: 51. l.; Wikimedia Commons: 52.; Wikimedia Commons: 52/53.; Northfoto: 53.; OLTÁS

Shutterstock: 56/57.; Shutterstock: 59. f.; Getty Images: 59. k.; Getty Images: 59. l.; Profimedia/© Marc Chagall: 60.; Profimedia: 61.; Getty Images: 62. f.; Getty Images: 62. k.; Profimedia: 62. l.; Getty Images: 64.; Profimedia: 65.; VILÁGESEMÉNY Infografika: Hugues Piolet 78/79 MAGYAR FELTALÁLÓK

Fortepan/Fekete László Gyula, Mészáros Zoltán; Wikimedia Commons; Getty Images; Profimedia; MTI/Kácsor László, Rosta Tibor: 66-77.; The drawing is by Melvin A. Miller of the Argonne National Laboratory: 74. l.; VILÁGPOLGÁR Illés Gabriella szíves jóvoltából: 80.; 82. OLDAL

Wikimedia Commons: b. f.; Getty Images: j. f.; Shutterstock: b. l.; Wikimedia Commons: j. l.;

ÚJDONSÁG

MEGJELENT A BOOKAZINE BESTSELLER LEGÚJABB KIADVÁNYA ISMERJE MEG A KONFLIKTUST, AMELY MEGHATÁROZTA A MODERN VILÁGOT!

BOOKAZINE BESTSELLER

HIDEGHÁBORÚ

E MEG RENDELJ oldalon a lapot.hu

VAGY

KÖNYVE

y/Inmedio la e R a e s , Keres üzletekbetnekben rke a hiperméas az oknál! újságárus

S Z TÁ L IN – V IE T N Á MI H Á B OR Ú – ÛR V E R SE N Y – J F K – B E R L INI FA L

A HIDEGHÁBORÚ GYÖKEREI 16

Oroszország domináns zsarnoka: Sztálin

A hidegháború magvai

Kulcsszereplő: Harry S. Truman

EGY KORSZAK VÉGE VÉGE

KRÍZISE ÉS KRÍZISEK KONFLIKTUSOK

A NYUGATI DEMOKRÁCIÁK ÉS A SZOVJETUNIÓ KÖZÖTTI, HOSSZASAN FENNÁLLÓ IDEOLÓGIAI KÜLÖNBSÉGEK A II. VILÁGHÁBORÚS GYŐZELEM ELLENÉRE EGY JEGES PATTHELYZETHEZ VEZETTEK

Vietnám

Kulcsszereplő: John F. Kennedy

Az armageddon 13 napja

Kulcsszereplő: Che Guevara

Egy harmadik világháború

104

A kínai–szovjet szakítás

110

Meghatározó hidegháborús fegyverek

118

Az enyhülés szele

126

Thatcher és Reagan: egy politikai szerelmi viszony

132

Szemtanú: a berlini fal leomlása

136

A hidegháború gyengülése

136

132

104

118

A hidegháború időszaka

Sok nemzetközi feszültséggel járó korszak volt 1947 és 1991 között, amelyet a két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti folytonos rivalizálás jellemzett.

A válságok korszaka

Ez a háború csak az északi, illetve a nyugati országok számára volt hideg: az időszakot a harmadik világban több száz fegyveres konfliktus jellemezte, összességében milliós nagyságrendű áldozatokkal.

124

125

A kétpólusú világ megszűnése

A hidegháború vége a berlini fal ledöntésével kezdődött 1989-ben. 1990-ben újraegyesült a két Németország, az európai országok a demokrácia útjára léptek, a szovjet csapatok kivonultak a Varsói Szerződés országaiból, majd 1991-ben széthullott a Szovjetunió.

A TU DÁS LENYŰGÖZŐ VILÁGA

GEOszkóp

8 g 19/06

ÉLET A HALOTTAKKAL Fülöp-szigetek fővárosa, Manila északi temetője 1904-ben nyitotta meg kapuit, ez a legrégibb és legnagyobb ilyen intézmény az országban. A művészien kidolgozott kripták és emeletes sírboltok végtelen sora becslések szerint egymillió halott végső nyughelye. A temetőben azonban családok százai is élnek. Sőt, mintha teljesen felszerelt lakónegyedről lenne szó. Az emberek a vagyonos családok kriptáiban és mauzóleumaiban laknak. Illegális vezetékekkel az utcáról viszik be az elektromos áramot „otthonaikba”, a vizet a temetőben található több fúrt kútból műanyag tartályokkal viszik „haza”

19/06 g 9

GEOszkóp

VESZÉLYES ÉS VESZÉLYEZTETETT ÁLLATOK A világhírű kétéltű- és hüllőfotós, Matthijs Kuijpers új könyvében bámulatos felvételeken mutat be néhányat a világ legveszélyesebb, legmeglepőbb és leginkább veszélyeztetett állataiból. A látványos fényképeken láthatjuk az albínó aligátor világos szemeit, nyílméregbékák világító hasát, a mindenevő nyugati kéknyelvű szkinket (ez egy vakondgyíkféle), a növényhez hasonlatos vietnámi mohabékát vagy a kétfejű gabonasiklót. Ezen a felvételen a meglepő kinézetű levélfarkú gekkó szerepel

10 g 19/06

19/06 g 11

GEOszkรณp

12 g 19/06

A PAKOLÁS MESTEREI A vietnámi főváros, Hanoi a motorkerékpárok és a mopedek városa. A robogók vezetői a világot is elhordják a hátsó ülésen. Ez a modern egyensúlyi mutatvány azonban hamarosan a múlté, az ötmillió motorkerékpár otthonából 2030-ra ki akarják őket tiltani a légszennyezés és a zsúfoltság enyhítése céljából

GEOszkóp A vad bölények hazája

nőtt. Legtöbbjük magáncsordában él, amelyekben a húsukért tartják a bölényeket. Most még eredeti szülőföldjüket is visszahódíthatják: szabadon, A 19. század folyamán Észak-Amerikában szinte az észak-amerikai őslakosok földjén. A Montana szövetségi államkiirtották a bölényeket. Most kísérletet tesznek ban található Fort Peck indiánrezervátumban az assziniboinok és az állatok visszatelepítésére a vadonba: az ősla- sziú törzsek tagjai az elmúlt években 340 bölényt telepítettek fokozatosan vissza. Az USA és Kanada 13 indián nemzete emellett még kosok földjére. egy „bölényszerződésben” is megállapodott. Ehhez az őslakosok földeket vásárolnak: a jövőben több mint 25 000 négyzetkiloméEz mindig is az amerikai bölény hazája volt: a szinte végtelen ternyi területen legelészhetnek a vad bölények. A csordák ezáltal prérik a Sziklás-hegységtől keletre, északon Kanadától egészen Temég a prérit is megmenthetik: a Great Plainst egykor borító eredexasig délen, összességében közel hárommillió négyzetkilométeren. ti füves növényzetnek mára csupán az öt százaléka maradt meg. A Követve a táplálékot és az évszakokat vonultak bölények kizárólag fűfélékkel táplálkoznak; így az állatok a Great Plainsen, a „Nagy Alföldön”. burjánozhatnának az egyéb növényfélék. Az „Ismét Több mint 30 milliós állomány élt ott – míg az állatok ürülékéből tápanyag oszlik majd el a teegyütt fogunk élni európai bevándorlók a 19. században szinte rületen, ez hatalmas nyereséget jelent az egész a bölényekkel” teljesen kiirtották őket. Csupán néhány száz ökoszisztéma számára. Az őslakosok ezért megállat élte túl az akkoriban az amerikai kormányállapodtak: „Mi és a bölények – szól a szerződés zat által támogatott pusztítást. Az állományok azonban évtizedek –, ismét együtt fogunk élni, és tápláljuk egymást mind kulturálisan, óta regenerálódnak; létszámuk időközben több mint 500 000-re mind pedig spirituálisan.”

Vadon élő bölények egy csordája szeli át a Fort Peck indiánrezervátumot Montana állam északi vidékén

14 g 19/06

A természet érték Fedezd fel és óvd meg velünk

Csatornánk felfedi előtted hazánk és földünk kincseit, lenyűgöző tájait és kulturális értékeit. Segítünk megérteni a természet működését, problémáit valamint feltárni a megoldási lehetőségeket, mert Te is tehetsz környezeted megóvásáért és jobbá tételéért! Az OzoneTv kiadója a New Wave Media Group Kft. © Minden jog fenntartva.

GEOszkóp NORVÉGIA

Betegszoba az erdőben Barátságos zöld a csupasz folyosók helyett: hosszabb klinikai tartózkodás során a jövőben a páciensek a természetben pihenhetik ki magukat.

Pihenés a faházban: a jó formatervezés segíti a gyógyulást

A faházacska ablakai előtt sűrű lombozat árnyékolja el a napfényt: azt nem is gyanítja az ember, hogy csupán sétányi távolságra található Norvégia egyik legnagyobb kórháza. Éppen ez volt a mögöttes gondolat, amikor 2018-ban az Oslói Egyetemi Klinika üzembe helyezte a szabadban található betegszobákat: „A természet segítséget nyújt a kezeléshez szükséges energiák feltöltésében. Pozitív hatással van a terápiára” – mondja Maren Østvold Lindheim. A pszichológusnő a pszichoszomatikai és gyermekpszichiát-

riai osztályon dolgozik, itt készítették el az erdei betegszoba koncepcióját. Østvold Lindheim törekvéseit többek között azok a gyerekek inspirálták, akiket kutatótevékenysége során kezelt: egy kisfiút például, aki nem volt hajlandó megszólalni, elvittek egy folyóhoz. Ott a felfedezőkedv mellett a beszélőkedve is visszatért. Most közel 35 négyzetméter területű faházikók állnak a klinika területén: a tölgyfafalak és a nagy ablakok már csak kevéssé emlékeztetnek egy kezelőszobára, inkább egy n kényelmes faházra.

KÍNA

Figyelmes őrök a parton Kínában a közeljövőben több mint egymillió ellenőr feladata lesz, hogy őrködjön az ország vizei felett. A folyómenedzserek személyesen felelnek a vízminőségért. Kínában minden harmadik folyószakasz annyira szennyezett, hogy a vize egészségre károsnak számít. A kormányzat nemrégiben több mint egymillió hivatalnokot nevezett ki folyómenedzserré: ők személyesen felelnek a folyók és a tavak vizének tisztán tartásáért. A parton található táblák hirdetik nevüket és telefonszámukat, hogy a helyi lakosság és a járókelők jelenteni tudják, ha szennyezést észlelnek. Ha a hivatalnokok nem lépnek akcióba, büntetést rónak ki rájuk. A környezetvédők komoly esélyt adnak ennek a rendszernek: a szigorú hierarchiába rendezett országban komoly tényező a személyes felelősség. Ez már jó tíz évvel ezelőtt is megmutatkozott. Akkoriban Csiangszu tartományban egy nagy algavirágzás után nevezték ki az első helyi folyófelügyelőt. Azóta ott mérhetően javult a n vízminőség.

16 g 19/06

Őrjárat Csöcsiang tartományban: egy folyómenedzser a munkatársaival

VAD KUNSÁG JÚNIUS 23. 20:00 TILTOTT ZÓNA JÚNIUS 30. 20:00

HÉTKÖZNAP 23:00

OZONEUNIVERZUM SZOMBAT 23:00

VAD BALATON JÚNIUS 9. 20:00 VAD SZIGETKÖZ JÚNIUS 16. 20:00

OZONEUTAZÁS HÉTVÉGÉN 20:00 PREMIER MINDEN HÓNAP UTOLSÓ VASÁRNAPJÁN

SZPONZORÁCIÓ

Egy természeti kincs déli szomszédunktól Szerbia „a vizek országa“ a számtalan természetes forrásnak, termálés geotermikus vizeinek köszönhetően. Innen származik az Mg Mivela ásványvíz, amelynek összetétele és élettani hatása egyedülálló a földön. A Rasina régió vagy a még különlegesebb Sumadija-Kopaonik zóna, ahol a forrás fakad, Közép-Szerbiában található. Ez a térség folyókban, természetes ásványi forrásokban, továbbá gyógyfürdőkben gazdag terület. A térségben az első hidrogeológiai kutatás a 20. század elején indult, és ekkor fedezték fel a híres gyógyító vízforrásokat. Az Mg Mivela víz mély földrétegből tör fel, és útja során olyan kőzetrétegekkel érintkezik, amelyek biztosítják a víz gazdag ásványanyag-tartalmát, ami elsősorban magnézium. Az Mg Mivela víz egyedisége a folyamatosan azonos szinten lévő ásványianyag-tartalmában rejlik. 1 liter Mg Mivela víz 343 mg magnéziumot tartalmaz, ami az ajánlott napi magnéziumszükségletnek felel meg, olyan könnyen oldódó (hidrogén-karbonát) formában, ami a

18 g 19/06

bélflórából azonnal felszívódik a vérbe és 350 funkció működésére hat a testben. Az Mg Mivela víz rendszeres fogyasztása biztosítja a megfelelő magnéziumszintet a szervezetben - legyünk tudatában annak, hogy ételeink magnéziumtartalma folyamatosan csökken - az ingadozó magnéziumbevitel kockázata nélkül, amelyet jellemzően a táplálékkiegészítők rendszertelen bevitele okoz a szervezeben. Figyelembe véve a magnézium előnyös élettani hatásait az emberi szervezetre, az Mg Mivela vizet azon vizek közé sorolhatjuk, amelyek segítenek megőrizni az egészséget és megelőzni számos betegséget. Ásványanyagösszetétele különleges és páratlan a benne található egymással kölcsönhatásban lévő elektrolitok egyedi számának és összességének köszönhetően.

A magnézium fenntartja az optimális oxigénszintet, és segít a fáradtság csökkentésében

TESZTELJE TUDÁSÁT …

AZ ANTARKTISZRÓL! Üdvözöljük A GEO-CAMPUSON: ezen rejtvényrovat számára a szakértőkkel a legkülönbözőbb tudományterületekről válogattunk érdekes kérdéseket. Jó szórakozást!

Esetlen a szárazföldön, ügyes a vízben: a szamárpingvin képes akár 200 méter mélyre is lemerülni

20 g 19/06

19/06 g 21 A kérdések megfejtéséhez, kérjük, fordítsa meg a magazint!

CAMPUSMEGFEJTÉSEK 1 C A leghidegebb, a legszelesebb és legszárazabb kontinens mintegy 14 millió négyzetkilométeres területével közel kétszer akkora, mint Ausztrália. Az Antarktika 98 százalékát jégpáncél borítja, amely helyenként 4770 méter vastag. Telente a jégfelület megkétszereződik a széles pakkjégöv miatt, amely évente alakul ki a kontinens körül a farkasordító hidegben. 2 C A csillagfényes égbolt a hideg és sötét antarktiszi tél örömtelibb kísérőjelenségei közé tartozik, más szimptómák kevésbé kellemesek: a polár T3 szindrómát például a depresszió, a fáradság, alvászavarok, ingerlékenység, koncentrációs zavarok és az „antarctic stare”, a távolba meredő üres tekintet jellemzik. Ez a jelenség kapcsolatba hozható a két pajzsmirigyhormon, a trijódtironin (T3) és a tiroxin (T4) szintjének súlyos csökkenésével. Persze a szociális elszigetelődés is szerepet játszik benne. 3 B, C Az északi-tengeri garnélarákhoz hasonló antarktiszi krill a világ egyik legsikeresebb élő szervezetei közé tartozik. A becslések szerint 500 millió tonnás biomasszája megfelel minden emberének – vagy minden termeszének. Ami azonban fontosabb: az apró rákfélék az Antarktisz valamennyi bálna-, fóka- és pingvinfajának közvetlen vagy közvetett táplálékforrását képezik. A kevesebb tengeri jég kevesebb krillt jelent; az állatka a télen a pakkjég alján képződő algaréteggel táplálkozik. 4 A 1959-ben tizenkét ország kötötte meg az Antarktisz-egyezményt, amely az Antarktisz békés és tisztán tudományos hasznosítását irányozza elő, kizárva a katonai akciókat vagy az atomkísérleteket. Chile, Argentína, Ausztrália, Franciaország, Nagy-Britannia, Új-Zéland és Norvégia területi igényeit 2041-ig háttérbe szorították. Időközben 53 ország írta alá a szerződést. 1991-ben a megállapodáshoz környezetvédelmi jegyzőkönyvet csatoltak, amelyből az IAATO (International Association of Antarctica Tour Operators – az Antarktikai Utazásszervezők Nemzetközi Szervezete) viselkedési kódexe ered, és rögzíti a szelíd turizmus környezetvédelmi és viselkedési szabályait.

Hogy az antarktiszi Villa Las Estrellas nevű faluban élhessünk, ... le kell futni egy maratont el kell távolíttatnunk a vakbelünket környezetkutatónak kell lennünk nincs is ilyen falu az Antarktiszon A szamárpingvinek ... igazi kleptomániások elég muzikálisak valamennyi pingvin közül a leggyorsabb úszók 1961-ben ... lépett hatályba az Antarktisz-egyezmény szüntették be hivatalosan a véres bálnavadászatot sikertelen atomkísérletet hajtottak végre az Antarktiszon Az antarktiszi krill biomasszája megfelel ... valamennyi elefánténak valamennyi emberének a földgolyó valamennyi termeszének Az „Antarctic stare” megnevezés jelentése ... a tájékozódás elveszítése a whiteout jelenség során egy pillantás a csillagfényes sarkvidéki éjszakába a téli depresszió egyik tünete Az Antarktika kontinens … kétszer akkora, mint Grönland területe megfelel Európáénak közel kétszer akkora, mint Ausztrália

5 A, C A fekete-fehér „frakkosok” esetlennek tűnnek a szárazföldön, viszont az ismert 18 pingvinfaj közül ők a legfürgébb víz alatti úszók. Akár 36 kilométeres óránkénti sebességgel is képesek torpedószerűen száguldani. Bár elbájolónak és ártalmatlannak tűnnek, a költési időszakban igazi kleptomániásnak bizonyulnak. A kis kavicsokat, amelyekből a fészkeiket építik, nemritkán a szomszédaiktól lopják, amint valamelyikük egy pillanatra az égboltra tekint. Szamárszerű bőgésük a tolvajokra figyelmeztet: a halfarkasokra, amelyek a tojásaikat szemelték ki maguknak.

A| B| C| D|

6 A| B| C|

5 A| B| C|

4 A| B| C|

3 A| B| C|

2 A| B| C|

6 B A Déli-Shetland-szigetekhez tartozó György király-szigeten 1984-ben alapították a chilei Villa Las Estrellas falut, ahol tartósan egész családok élnek. Chile célja ezzel többek között területi igényeinek alátámasztása. Ugyan iskolán és postán kívül épült itt egy kórház is, van egy megelőző feltétel: a beköltözés előtt mindenkinek ki kell vetetnie a vakbelét. Elég menő: ezen a szigeten kerül sor minden évben az Antarktiszi Jégmaratonra. Dörte Nohrden

ÁLOM AZ ÉDENKERTRŐL Grandiózus természeti panoráma és csendes oázisok a dübörgő metropoliszban ‑ Vietnámban még felfedezhetjük az érintetlen Ázsia számos aspektusát. Az 1650 kilométer hosszú ország álomszerű világ, amelyben a mohazöld rizsföldeknek a türkizkék tenger szab határt.

22 g 19/06

Művészet a hegyen

Elegáns hullámokat vetnek Mu Cang Chai rizsteraszai. A hmong népcsoporthoz tartozó földművesek tökéletesítették a hegyi rizstermesztést: áprilistól kezdve a furfangos öntözőrendszeren keresztül elárasztják a földeket, szeptembertől pedig megkezdődik az aratás. Vietnám északnyugati vidékén minden évben lejátszódik ez a látványosság.

Aranyhíd a hegyek között

Két óriási betonkéz emelkedik ki a földből a magasban egy aranyszínű „fonalat” tartva a középvietnami Danang városhoz közeli hegyekben. A Ba Na Hills nevű hegyi üdülőfalu közelében futó, 150 méter hosszú hidat turisták tízezrei keresték már fel tavalyi átadása óta.

24 g 19/06

Mekongi idill

A Mekong-delta vonzereje a sokszínűsége. Ellenállhatatlanul szép panorámák, meghitten csodálatos pagodák és megannyi mellékfolyó és csatorna. A terület változatos, a földrajzkönyvek tipikus képe tárul itt az utazó elé, a rizs mellett a pálma, a gyümölcs és a cukornád is megél A partján élők pedig valóban barátságosak.

19/06 g 25

26 g 19/06

A kívánságok folyója

Egy este Hoi An központjában: az UNESCO világörökségi listáján szereplő óváros, amely csodával határos módon túlélte a vietnámi háborút, esti kivilágításban pompázik, a korzó családok és barátok kedvelt találkozóhelye. A Thu Bon folyón bizonyos alkalmakkor színes lámpásokat helyeznek a vízre, amamelyek a tenger felé sodródnak. Minden lámpásban egy kívánság várja a beteljesülést .

19/06 g 27

Ínycsiklandó falatok

Utcai árusoktól ételt venni kötelező! Az utca konyháin ugyanis sokszor jobb minőségű falatok készülnek, mint az éttermekben. Óriási a választék, s nagyon sok az utcai árus – a legtöbb utcai szakács csupán egyfajta étel elkészítésére specializálódott, azt az egyet viszont szinte tökéletesen főzi meg.

28 g 19/06

Nyüzsgő piacok

Can Tho piacán éjszaka sem áll meg az élet. A város Vietnám negyedik legnagyobb városa. A Mekong-deltájában elterülő helység igazi nevezetességei azonban nem közelíthetők meg a mindenhová beférkőző mopedekkel: ezek a híres úszó piacok.

19/06 g 29

30 g 19/05

A klasszikus útvonal Útvonal: Hanoiból Hoi Anba › Távolság: 820 kilométer › Időtartam: 5 nap

Rajt

DI THOI!*

Akik maguk mögött hagyják Hanoi nyüzsgését, egy derűs országot ismerhetnek meg: Titus Arnu, a GEO-szerzője délre tartó útja során ellátogatott Phong Nha-Ke Bang barlangjaiba, Hoi Anba, az ezer lámpás városába, láthatta a „száraz Halong-öböl” varázsos vidékét – és ízelítőt kaphatott a vietnámi humorból. * Vietnámiul: Induljunk!

Hagyományos öltözéket viselő látogató sétál Hué császári palotájában. Itt öltözködési kódexet vezettek be, a miniszoknya és az ujjatlan felsőruházat nem kívánatos

Cél

19/06 g 31

A madarak csivitelnek, virágzik az orchidea – ilyen lehetett az édenkert

gy körutazás Vietnámban egyben hosszirányú Észak-Vietnám partjainál található Halong-öböl szikláihoz, utazás is. Az ország formája olyan, mint egy ez azonban a szárazföld belseje, ezért is nevezik ezt a vidéket langaléta, hosszú és vékony, kiterjedése északról „száraz Halong-öbölnek” – még ha tavak és folyók szabdalják délre 1650 kilométer, szélessége nyugatról keletre is. helyenként alig éri el az 50 kilométert. Tömörített Kirándulásunk Gia Van falucskában kezdődik bicikliformában szeretném megtekinteni Észak- és Kö- túrával a Van Long természetvédelmi terület felé. Idegenzép-Vietnám fénypontjait, ezért autót bérelek sofőrrel – akik vezetőmet meglepő módon nem Mr. Lance Armstrongnak logisztikai okokból naponta cserélik egymást –, és kényel- hívják, hanem Nguyen Dungnak. Egyórányi kerekezés után mesen vitetem magam állomásról állomásra. A világhírű Dung és én csónakba szállunk, amelyet egy apró öreg nénike Halong-öbölben már jártam néhány éve, ezúttal inkább a egy rúddal hajt előre a sekély vízben. Gondolásomnak csak Ninh Binh közelében található „száraz Halong-öbölre” va- a szeme és az orra látszik. A többit szalmakalap, kendő és gyok kíváncsi. Utam ezért a fővárosból, Hanoiból a közép- ruha takarja – napsütés és szúnyog elleni védelem textíliából. vietnámi Hoi Anba vezet. Nyolcszázhúsz kilométer öt nap Nádasok és lótuszok között úszva egészen megközelítjük a alatt. Útba esik a Phong Nha-Ke Bang Nemzeti Park, Hue, a mészkősziklákat, amelyeken tavasszal gólyák fészkelnek. Kis régi császárváros és Hoi An lámpásainak romantikája. Akkor szerencsével láthatunk ritka Delacour-langurokat ugrántehát: Di thoi! Keljünk útra, induljunk! dozni a fákon, ezeket a filigrán cerkófféléket angolul White Short Monkeysnek (fehér rövidnadrágos majmok) nevezik a combjukon található fehér szőr miatt. Csupán mintegy 250 1. NAP: Hanoi  Ninh Binh Nguyen Xuan – ez olyan bonyolult a német fülnek, mint ami- példány létezik belőlük, ezek fele Van Longban él. A táj azonban egy jóval nagyobb majom, King Kong miatt vált híressé. lyen furcsa a Karl-Heinz lehet a vietnámiaknak. Ezért aki Vietnámban turistákkal foglalkozik, szívesen vesz fel egy- A 2017-es Kong: Koponya-sziget (Skull Island) című filmben szerű fantázianeveket. A szálloda recepciósa Mr. Topnak, az Vang Long szolgáltatja a kulisszát a hatalmas állat számára. étteremben a pincér Mr. Tiptopnak nevezi magát, az iroda „A film legjobb része a táj – mondja Dung. – A sztorinak, na vezetője pedig, ahol ezt az utazást foglaltam, nemes egysze- igen, egyáltalán nincsenek mélységei!” rűséggel Mr. Ethan Huntként írja alá az e-mailjeit – ez volt Akárcsak a lapos csónaknak, amelyben ülünk. A víz még Tom Cruise neve a Mission Impossible főszereplőjeként. Va- az egyméteres mélységet sem éri el. Kormányosunk ügyesen jon mi a neve az értem hanoi szállodámhoz érkező sofőrnek? manőverezi lélekvesztőnket a sziklák mellett, be egy barlangMr. Sebastian Vettel? „Helló, Luke vagyok – mutatkozik be ba. Ott éppen a Hanoiban megszokott a forgalom fogad: egy –, mint »Luke Skywalker a Csillagok háborújából«.” Autója – buszra való vietnámi turista húsz csónakra szétosztva szelfizik, egy új, középkategóriás japán limuzin klímával – sajnos híján mintha nem lenne holnap. Kifordulunk, és elindulunk visszavan a hipertérhajtóműnek. Kár, mert a reggeli csúcsforgalom felé. A biciklizéstől megizzadva érek vissza a szállodába. Izguőrjítő. Mintha Hanoi mind a nyolcmillió lakosa egyszerre lok, vajon hogy hívják majd az Organic Restaurant szakácsát. közlekedne – robogóval, biciklivel, autóval, buszokkal, tuk- Mr. Paul Bocuse? tukkal vagy gyalog. Amikor végre magunk mögött hagyjuk a metropolisz 2. NAP: Ninh Binh  Son Trach nyüzsgő forgalmát, a táj falusiassá változik. Ninh Binh kör- A mai nap gépkocsivezetőjét Giangnak hívják. Nem beszél nyékén, 90 kilométerre délre Hanoitól, karsztos mészkőkúpok angolul, hatalmas napszemüveget visel, jobbkezének kisujemelkednek ki a rizsföldek világoszöldjéből. Hasonlítanak az ján a köröm vörös lakkban pompázik. A kocsiban nyolc órán 32 g 19/06

(Balra) A veszélyeztetett és nehezen lencsevégre kapható Delacour-langur (Trachypithecus delacour) a cerkóffélék családjába tartozik, összesen 250 példány él errefelé Mopedes őrület Hanoiban. A kormányzat tervezi a belváros lezárását a motorkerékpár- és robogóforgalom elől a zsúfoltság enyhítése érdekében

A hanoi nyüzsgés 90 kilométerrel délre már csak távoli zörej, szerencsére gyorsan magunk mögött hagytuk (Jobbra) Ninh Binh környékén a gazdálkodók a rizsföldjeiket gondozzák a jellegzetes rizslevélből készült kalap árnyékában

19/06 g 33

34 g 19/05

Az alámerülő sárkány öble Csaknem 2000, vízből kiemelkedő kőszikla tagolja Vietnám északi részén a Halong-öblöt. Az egyik legenda szerint az öböl a tengerhez közeli hegyekben élő sárkánynak köszönhetően jött létre, amikor az a parthoz szaladt, s közben farkával mély barázdákat húzott a földbe, melyeket – miután a sárkány a vízbe merült – elárasztott a tenger.

19/06 g 35

Hué 1802 és 1945 között, a Nguyendinasztia uralkodása alatt volt az ország politikai és kulturális fővárosa. Ezalatt 13 császár uralkodott és építette, szépítette a palotakomplexumot. Itt a citadella keleti kapuja látható. A falakon belül volt a Bíbor Tiltott Város (lent) Hoi An nem csak belvárosáról híres. Éjszaka már messziről pislákolnak a színes fények. Itt nagy hagyománya van a festett lámpások készítésének

keresztül forog ugyanaz a vietnámi elektropop CD, mint a Modern Talking speed hatása alatt. A műszerfalon imbolygó Buddha-szobor vigyázza utunkat. Jó 400 kilométert utazunk dél felé, át Ninh Binh dombvidékén, tavak mellett suhanva, amelyeken halászhajók ringatóznak és ibolyakék vízililiomok virágoznak. Húsz kilométerre nyugatra Ninh Binhtől megállunk a Bai Dinh pagodaegyüttesnél. A tóra nyíló kilátású hatalmas parkban buddhista templomok állnak a pálmák között. A legrégebbi körzet 1136-ban épült, a legújabbon még dolgoznak. Egy gazdag Ninh Binh-i építési vállalkozó adományozta a hatalmas templomkomplexumot, a terület közel 700 hektár, a pagoda a tervek szerint Vietnám legnagyobbja lesz, ha majd 2020-ra elkészül. A bejáratál két bronzszobor áll, darabonként 30 tonna súlyú, az idegenvezető, akit felbéreltem egy tárlatvezetésre, az egyszerűség kedvéért Mr. Good és Mr. Evilként mutatja be őket. És persze a hölgy kétséget sem hagy afelől, hogy az adományozó Mr. Supergood. Egy órával később érek vissza az autóhoz, Giang feltekeri a klímát és a trash zene hangerejét, én kibámulok az ablakon: pagodák, rizsföldek, cementgyárak, falvak európai stílusban épült templomokkal. A gyarmati időkben a franciák komoly erőfeszítéseket tettek Indokína lakosságának katolizálására. 36 g 19/06

Naplemente a vízparton, mellé egy sör, amit érzek, az boldogság – a bár neve is ez Ez a Mr. Jesus azonban nem igazán jutott érvényre. Lényegesen több a buddhista, mint a keresztény. De a legtöbb vietnámi ateista. Hogy Giang miben hisz, nem tudom, a KRESZ szabályaiban azonban biztosan nem. Amint megérkezünk Son Trachba, a Phong Nha-Ke Bang Nemzeti Park bejáratához, kitör a trópusi vihar. Az utcát percek alatt vörösesbarna özönvíz árasztja el. Giang rezzenéstelen arccal, kitartóan halad tovább, míg célhoz nem érünk, a Phong Nha Mountain House-hoz – magánszállás egy kacsaúsztató mellett, kilátással a hegyekre. Cölöpökön álló bungalóban lakom. A vihar gyorsan elvonul, naplementekor már

a folyóparton ücsörgök, Saigon sört hörpölök, és pont úgy érzem magam, ahogy a bárt hívják: Lucky Lucky.

3. NAP: Son Trach  Hue

Szállásadónőm, Ai reggel hatkor a teraszra hozza a reggelit: palacsinta mangóval, művészien faragott ananász, ízletes vietnámi fi lterkávé. Korán indulunk, Ai fivére, Dieu szállít kocsival a Victory Roadra, a dzsungelbe. Délelőtt még kellemes az idő. Még nincs 30 fok. Az aszfalt felett fehér pillangók raja röpdös. Egzotikus madarak énekelnek, körülöttünk virágzik az orchidea – körülbelül ilyen lehetett az édenkert.

Hangulatos, francia időkből megmaradt, erkélyes épületek, virágzó fákkal végigültetett utcák, éttermekkel és kávézókkal teli folyóparti sétány teszi Hoi Ant az egyik legkedvesebb vietnámi kisvárossá. Óvárosa UNESCO világörökségi helyszín 19/06 g 37

Húsz kilométerre nyugatra Ninh Binhtől található a Bai Dinh pagodaegyüttes, amely a maga nemében a legnagyobb Vietnámban (jobbra) Buddha-szobor a Bai Dinh komplexumban. A tóra nyíló kilátású hatalmas parkban buddhista templomok állnak a pálmák között

A célnál Hoi An, a festett lámpások városa világít A valóságban azonban itt semmi sem nyugodt és békés. „Néhány évvel ezelőtt egy tigris jött a településre, és elragadott egy tehenet” – meséli Dieu, aztán lelőtték az állatot. Hogy vajon élnek-e tigrisek a hatalmas erdőségben, amely a 30 kilométerre húzó laoszi határig terjed, nem biztos. Viszont biztosan vannak itt maláj medvék és vagy tíz különböző majomfaj. Ezek időnként vicces zajokat hallatnak, de ritkán mutatkoznak. A kabócák őrült lármát csapnak, amint Dieu megállítja az autót, és én kiszállok a Paradise Cave, Ázsia valószínűleg leghosszabb barlangjának parkolójában. A kutatók becslése szerint 31 kilométer hosszan kanyarog a hegy belsejében. Először is kőlépcsők százain át caplatok fel a hegyre a bejáratig, majd fapallókon és -lépcsőkön még 300 métert befelé a hegy gyomrába. Itt kellemesen hűvös van. A lépcsőkön egyre mé38 g 19/06

lyebbre ereszkedem, előttem ünnepélyes látvány bontakozik ki: különböző színekben megvilágított fehér cseppkőképződmények egy katedrálisszerű teremben. Nevetgélő iskolások csoportja nyomakszik a korlátoknál, egyenruhás barlangőrök vigyáznak arra, hogy senki ne véshesse a nevét emlékül a sztalagmitokba és sztalaktitokba. Egyórányi bámészkodás után ismét autóba szállok. Folytatjuk utunkat dél felé, négyórányi kocsikázás és 230 kilométer hosszú útszakasz áll előttünk – amelyet sok helyen szalmával párnáznak ki: javában zajlik a rizsaratás, a parasztok a kévéket átdobják a szalagkorláton, a segédmunkások kézikocsival szállítják ezeket el. Már besötétedik, mire Huéba érek. Hétvége van, és a Vo Thi Sau utcát lezárták a forgalom elől. Egy zenekar vietnámi

Huéban igazán egyszerű eligazodni. A város alaprajza gyorsan áttekinthető. Vietnám – ma szocialista köztársaság – az 1945-ös forradalomig monarchia volt, és Hue 1802 és 1945 között az ország fővárosaként működött. A citadella szabályos derékszögekkel épült, az új város körülötte nőtt ki a földből. Szállodámtól húsz perc séta a császári palota, kényelmesen megtehető, különösen, ha beiktatunk az egyik kávézóban egy rövid megállót és édes, fekete, hideg kávét rendelünk jégkockákkal. A fellegvárat kilométerhosszú vizesárkok és falak veszik körül. A főbejárat mögötti tóban koi pontyok ezrei úszkálnak, amelyeket a látogatók kövérre hizlaltak az állandó etetéssel. A trónteremben tilos a fényképezés, a nők számára a templomokban és a palotákban hivatalosan nemkívánatos a miniszoknya és az ujjatlan felső viselése. Huéban öltözködési kódexet vezettek be a történelmi emlékek látogatói számára. Ettől még a műanyag ventilátorokat, legyezőket és üdítőket árusító szuvenírbódék a palotában is minden sarkon megtalálhatók. Amikor egy francia turista megáll az anyacsászárnő gyaloghintója előtt, így szól: „Na igen, ebbe én is szívesen beszállnék, és körbevitetném magam. De mi csak egyszerű halandók vagyunk.” Remélem, nem veszi észre, hogy mindjárt értem jön a sofőröm, aki ezúttal Mr. Jonnyként mutatkozik be. Mr. Jonny visz Huéból Hoi Anba, amely 120 kilométerre délebbre fekszik a tengerparton. Utunk a Hai Van-, a Felhőóceán-hágón át vezet, melyet azért neveznek így, mert itt a hegyen van az Észak- és Dél-Vietnám közötti időjárás-választóvonal. Ezen a délutánon azonban a felhős hágó inkább napos hágó, ahonnan fantasztikus kilátás nyílik a tengerpartra, a hegyekre és a nagyvárosra, Da Nangra. Egy órán át furikázunk toronyházak és építkezések között, mígnem az épületek alacsonyabbak lesznek, a táj pedig egyre zöldebb. Úti célunknál sok színes fény világít a sötétben: ez Hoi An, a festett lámpások városa.

5. NAP: Hoi An

Hoi An a maga 90 000 lakosával és becslések szerint kétszer ennyi, papírból és szövetből készült festett lámpásával viszonylag kis város. Engem némiképp Velencére emlékeztet: folyók és csatornák, hidak és sikátorok, japán turistacsoportok, szuvenírboltok és fagylaltozók. És főleg: nincsenek autók és robogók. Csak a szállítók és biciklis riksák

VÁSÁROLJON MAGAZINOKAT ÉS SZEREZZE MEG A TRENDI NŐI HŰTŐTÁSKÁT, AKÁR MINDKÉT SZÍNBEN!

1LAP =1 PONT

5 PONT = 1TÁSKA PONTGYŰJTŐ KÁRTYA OKAT VÁSÁROLJON MAGAZIN ÉS SZEREZZE MEG A ÁT,, TÁSK HŰTŐ TRENDI NŐI AKÁR MINDKÉT SZÍNBEN!

1LAP =1 PONT

5 PONT = 1TÁSKA

A képek illusztrációk!

4. NAP: Hue  Hoi An

HIRDETÉS

slágereket játszik, nagy családok és turisták táncolnak és énekelnek az utcán. Strasszos ruhákba öltözött fiatal vietnámi lányok libbennek el csillogva a kávézók előtt, távolról azokra a színes pillangókra emlékeztetnek, amelyeket ma reggel láttam még a dzsungelben. Csak a lepkék nem csináltak szelfi ket unos-untalan.

A képek illusztrációk! Az akció a készlet erejéig tart.

A pontgyűjtés időszaka: 2019. 06. 04-től 2019. 07. 10-ig

PONTGYŰJTŐ KÁRTYÁT és TOVÁBBI INFORMÁCIÓKAT 19/06 g 39 keresse a Relay és Inmedio üzletekben, a www.lapker.hu vagy a www.facebook.com/lapker oldalon.

(fent) A Phong Nha-Ke Bang Nemzeti Parkban található Paradise Cave, a világ talán legnagyobb barlangja, amelyből eddig 20 kilométernyit tártak fel Huéban igazán egyszerű eligazodni. A citadella szabályos derékszögekkel épült, az új város körülötte nőtt ki a földből

40 g 19/06

hajthatnak be a történelmi központba, különben minden gyalogosövezet. Szigorú dudálási tilalom van, végül is nem tehetik tönkre a lámpások keltette romantikus hangulatot. A riksavezetőket azonban nem kell félteni: ha melegszik a helyzet „Biepbiepbiep!” kiáltják, vagy „Lalülalülalü!”, mint a rendőrösdit játszó gyerekek. Talán ez a vicces óvodahangulat, talán a házikók, amelyeket érett mangószínűre festettek, vagy a Banh Bao – különböző finomságokkal töltött tészta – az oka, hogy számomra Hoi An Vietnám legszebb városa. Ráadásul húsz-harminc perc alatt kényelmesen elbiciklizhetünk a fehér homokos strandra, ahol első osztályú a vendéglátás. Az An Bang Beachen található DeckHouse teraszáról egy mangó- és rumtartalmú koktélt szürcsölve nézem a naplementét, és alig hiszem el, hogy utazásom ismét véget ért. Valamikor vissza kell jönnöm, és maradnom pár hetet! Ötnapos körutazásom végén Mr. Tom fuvaroz ki este a reptérre. Nagyon jól beszél angolul, ezért megkérem, magyarázza el, hogy miért éppen Mr. Tomnak hívják. „A cég osztja ki nekünk a neveket, meghatározzák, hogy ki lesz Mr. Tom és Mr. Jonny.” Igazi neve Bao, ami tájfunt jelent. „Az anyám adta ezt a nevet, mert egy tájfun alatt jöttem a világra.”

19/06 g 41

TRIANONRÓL a tények tükrében

Egy nemzetet generációkon át sokkoló és traumatizáló történelmi eseményt sokan sokféleképpen értelmeznek, érdemes tehát a tényeket számba véve feleleveníteni a kilencvenkilenc éve történteket.

Írta: Papp Sándor

A békkeszerződés aláírása Versailles-ban

19/06 g 43

Magyarország az Osztrák–Magyar Monarchia részeként elvesztette az I. világháborút, miután először 1918. november 3-án Padovában, majd november 13-án Belgrádban is fegyverszünetet kért. A meggyengült Monarchia kisebbségi nemzetei elérkezettnek látták az időt, hogy korábban is rendre előadott, ám a nagyhatalommal szemben reménytelen követeléseiket újra napirendre vegyék, megpróbálva érvényt szerezni azoknak. Az országban sorra alakultak meg a nemzetiségi tanácsok, amelyek az elkerülhetetlen területi felosztást tűzték zászlajukra, egybevágóan a háború előtti cseh, román és délszláv tervekkel, valamint az antant ígéretével. Az őszirózsás forradalom utáni népköztársaságot létrehozó Károlyi Mihály és kormánya a tervezett békekonferencia tagjainak jóindulatában bízva gesztusokat tett, azaz nem tartóztatta fel a Felvidéket, Erdélyt és Délvidéket megszálló szerb, csehszlovák és román hadseregeket. Ez súlyos hibának bizonyult. Ugyanis mint utóbb kiderült, ezen csapatok nem csupán a békeszerződés aláírásáig, afféle rendfenntartási céllal szállták meg az ország nagy részét, hanem a később hivatalosan is elcsatolt területeket vették birtokukba. A történészek szinte egybehangzó véleménye szerint Magyarországnak 1918 őszén még lett volna elég ereje a megszállók megállítására, azonban 1919 februárjára, amikor is az ország területe a maihoz hasonló méretűre zsugorodott, erre már nem volt esély. Elmondható tehát, hogy a trianoni határokat főként az erő elve alapján szabták meg, márpedig a pacifista, éppen ezért a hadseregét is nagyrészt leszerelő Károlyi-kormány az erőnek volt leginkább híján. Az I. világháborút tulajdonképpen lezáró tria noni békeszerződés a versailles-i békerendszer részeként jött létre. A háború harcainak befejezésétől számított másfél évnyi konferenciasorozat előzte meg, illetve készítette elő a döntést.

A győztes antanthatalmak 1919. január 18-án kezdtek tanácskozásba a Párizs környéki kastélyokban. Ezeken a megbeszéléseken és háttéralkukon a négy „nagy”, azaz Clemenceau francia, Lloyd George brit és Orlando olasz miniszterelnök, valamint Wilson amerikai elnök szava dominált. Noha a legyőzöttek is részt vettek a tárgyalásokon, valódi beleszólásuk és ráhatásuk nem volt az eseményekre, csupán a ’19 júliusától sorozatban napvilágot látó szerződéseket szignálták afféle biodíszletként. A magyar politikai vezetés, vagyis 1919 márciusáig a Károlyi-kormány eleinte optimizmussal tekintett a tárgyalások elé, ám mivel rendre csak további területek kiürítését követelő jegyzékeket kapott – többek között a Vix-jegyzéket –, végül belebukott úgy a reménybe, mint a kormányzásba. A Kun Béla vezetésével előtérbe kerülő kommunistákra az antant nem tekintett szalonképes erőként, ezért Clemenceau a Tanácsköztársaság csapatainak visszavonása fejében felvillantotta előttük a béketárgyalásokon való részvétel lehetőségét, majd ejtette őket. Ekkor került a képbe a Nemzeti Hadseregre támaszkodva új, konzervatív rendszert építő Horthy Miklós, aki megfelelő partnernek tűnt, éppen abban az időben, 1919 augusztusában, amikor az ország nagy része román megszállás alá került, ami kényelmetlen állapotot teremtett a tárgyaló felek számára. Bevárták tehát Horthyt, és csak 1919 legvégén küldték el a meghívót Magyarországnak a békekonferenciára.

A magyar tárgyalódelegációt gyakorlatilag házi őrizetben tartották

44 g 19/06

A MAGYAR DELEGÁCIÓ A párizsi békekonferencia főtanácsa tehát 1919. december elején küldött meghívót a magyar félnek. A Huszár-kormány a második Clerkmisszió jelentésének ismeretében állította öszsze a tárgyalódelegációt december 12-i ülésén. Ennek elnöke Apponyi Albert gróf volt, titkára Praznovszky Iván rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a hét főmegbízott pedig gróf Bethlen István, báró Lers Vilmos államtitkár, Ottlyk István földművelésügyi államtitkár, Popovics Sándor volt pénzügyminiszter, gróf Somssich László, az Országos Gazda Egyesület elnöke,

gróf Teleki Pál földrajztudós és Zoltán Béla egykori igazságügy-miniszter. A megbízottak közül végül Ottlyk és Zoltán nem utazott Párizsba. A számos katonai és pénzügyi tanácsadóval, külügyi és követségi tanácsnokkal, tolmácsokkal és újságírókkal kísért delegáció 1920. január 7-én érkezett meg Neuilly-be, és másnap át is adták megbízólevelüket a konferencia tagjainak. Bár a magyar küldöttség hosszadalmas és alapos munkával kialakított érvek, néprajzi és történelmi tanulmányok sokaságával, valamint Teleki Pál híres-hírhedt „vörös térképével” felszerelkezve érkezett a francia fővárosba, a tárgyalások idején gyakorlatilag házi őrizetben

Károlyi Mihály gróf, egykori miniszterelnök

tartották őket. A szót is csak a béketervezet véglegesítése után adták meg Apponyi grófnak, holott a magyar küldöttség fontosnak tartotta, hogy még a békefeltételek átvétele előtt, január 15-én nyolc előzetes jegyzéket nyújtson át a konferencia résztvevőinek, amelyben elutasítják a háború kirobbantásáért való felelősséget, továbbá bizonyítják a történelmi Magyarország területi egységének szükségességét. Még aznap délután négy órakor a francia külügyminisztérium vörös szalonjában Clemenceau miniszterelnök átadta a békefeltételeket a magyar küldöttségnek. Magyarországnak éppen ezért nem volt lehetősége érveket sorakoztatni a csehszlovák, román

szorgalmazta a területi kérdések tekintetében. A békedelegáció mellé kirendelt antantmisszió vezetője, bizonyos Henry francia ezredes a kormány jegyzékeire adott válasszal együtt május 5-én átadta a békeszerződés végleges szövegét, valamint Alexandre Millerand francia miniszterelnök kísérőlevelét. Ebben Millerand, mint a békekonferencia új elnöke, elutasította Magyarország integritását, ám lehetségesnek tartotta az etnikai alapokon nyugvó, a Nemzetek Szövetsége által támogatott határmódosításokat.

A május 6-i keltezésű iratokat a SimonyiSemadam-kormány 10–12-i ülésén vitatta meg, majd 16-án a békeküldöttség jegyzékben értesítette Millerand-t, hogy a békeszerződés szövegét nem tudja elfogadni, így megbízatását visszaadja a kormánynak. Egy nappal később azonban Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök szintén jegyzékben értesítette a francia miniszterelnököt, hogy kormánya kész aláírni a békeszerződést. Mindkét jegyzéket május 21-én adta át Praznovszky Henry ezredesnek, a Nagykövetek Tanácsa pedig a béke aláírásának időpontját 1920. június 4-ében, helyszínét a versailles-i Trianon palotában jelölte ki.

EGYHARMAD-KÉTHARMAD és délszláv területi követelések ellenében. Az antantnak igazából semmi másra nem volt szüksége, mint két politikailag súlytalan aláíróra. Apponyi Albert 16-án a főtanács előtt angol, francia és olasz nyelven megtette észrevételeit a dokumentumokban szereplő feltételekkel kapcsolatban. Végül a magyar kormány tizenöt napot kapott arra, hogy részletesen kidolgozza a megjegyzéseit, ezért a delegáció január 20-án hazaérkezett, hogy másnap Horthy Miklós fővezér részvételével megvitassák a békefeltételeket. A minisztertanács február 8-án elfogadta, majd 12-én továbbította a Nagykövetek Tanácsának a magyar válaszjegyzéket, amely a békefeltételeket elutasította és népszavazás kiírását

Gróf Apponyi Albert, a magyar tárgyalódelegáció elnöke

A magyar történelemben trianoni béke néven elhíresült diktátum a Magyar Királyság és az antant közötti hadiállapot lezárására jött létre. A háború utáni békeidőszak alapelveit kodifikáló nemzetközi jogi okmányt magyar részről Benárd Ágost, a Simonyi-Semadam-kormány népjóléti és munkaügyi minisztere és DrascheLázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter írta alá. Másik oldalról tizenhét állam szignálta az iratot, úgymint az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Japán, NagyBritannia és Olaszország, valamint társult hatalomként Belgium, Csehszlovákia, Görögország, Kína, Kuba, Lengyelország, Nicaragua, Panama, Portugália, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Sziám.

A Nemzetgyűlés 1920. november 15-én fogadta el a trianoni békét, ünnepélyes körülmények között tett tiltakozó nyilatkozat kíséretében. 1921. július 26-án lépett hatályba Magyarország és a ratifikáló, illetőleg a ratifikációs iratokat kicserélő országok (Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Japán, Nagy-Britannia, Olaszország, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Sziám) között az 1921:XXXIII. számú törvénycikk. Görögországgal október 15-én lépett életbe a szerződés, az Amerikai Egyesült Államokkal pedig különbékét kötött Magyarország, miután a kongresszus a trianoni békét nem ratifikálta. A trianoni béke következményeként Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát. A 320 ezer négyzetkilométerből 90 ezer maradt, húszmillió állampolgárból pedig hétmillió. A Partium és Erdély Romániához került, a Délvidék a délszláv államhoz, Csehszlovákiához pedig a Felvidék és Kárpátalja. A területi és lélekszámbeli veszteség mellett a békediktátum több más vonatkozásban is gúzsba kötötte Magyarországot. A háború egyik felelőseként tetemes jóvátételt is kiszabott, a hadsereg létszámát 35 ezer főben korlátozta. A trianoni békeszerződés 14 részből és 364 cikkelyből áll. A bevezető kimondja Magyarország és a vele szerződést kötő szövetséges és társult államok közötti hadiállapot megszűnését. Az első rész a Nemzetek Szövetsége egyezségokmányáról értekezik, a második rész megállapítja Magyarország határait, a harmadik a politikai rendelkezéseket tartalmazza, azaz a más országokhoz került területekről, tulajdonokról és követelésekről való lemondást, a magyarországi kisebbségek védelmét és az állampolgársági kérdéseket. A negyedik rész az Európán kívüli érdekeltségek újraszabályozását taglalja, az ötödik a katonai határozatokat, a hatodik pedig a hadifoglyok hazaszállítását és a háborúban elesettek sírhelyeinek ügyét. A dokumentum hetedik része a büntetőrendelkezésekről, a háborús bűnösség fogalmáról és a bűnösök bíróság elé állításáról értekezik, a nyolcadik a jóvátételi kötelezettségeket taglalja, a kilencedik pénzügyi

Az ország elvesztette területe és lakossága mintegy kétharmadát

Részlet gróf Apponyi Albert beszédéből „Ily nehéz és különös helyzet előtt állva, kérdezzük, hogy a fent említett elvek és érdekek mely szempontja váltotta ki ezt a különös szigorúságot Magyarországgal szemben? Talán az ítélkezés ténye lenne ez Magyarországgal szemben? Önök, Uraim, akiket a győzelem a bírói székhez juttatott, Önök kimondották egykori ellenségeiknek, a Központi Hatalmaknak bűnösségét és elhatározták, hogy a háború következményeit a felelősökre hárítják. Legyen így; de akkor, azt hiszem, hogy a fokozat megállapításánál a bűnösség fokával arányban kellene eljárni, és mivel Magyarországot sújtják a legszigorúbb és létét leginkább veszélyeztető feltételekkel, úgy azt lehetne hinni, hogy éppen ő az, aki az összes nemzetek közül a legbűnösebb. Uraim! Anélkül, hogy e kérdés részleteibe bocsátkoznék, hiszen ezt benyújtandó okmányaink fogják megtenni, ki kell jelentenem, hogy ezt az ítéletet nem lehet kimondani oly nemzet fölött, amely abban a pillanatban, amidőn a háború kitört, nem bírt teljes függetlenséggel és legfeljebb csak befolyást gyakorolhatott az Osztrák–Magyar Monarchia ügyeire, és amely nemzet ezt, mint a legutóbb nyilvánosságra hozott okmányok bizonyítják, fel is használta arra, hogy helytelenítse azokat a lépéseket, amelyeknek a háborút elő kellett idézniök.”

Kis-Trianon, Nagy-Trianon? A békeszerződés időpontjában, azaz 1920. június 4-ében mindenki egyetért, azonban a helyszínét illetően olykor zavar érezhető a köztudatban. Noha kezdetben esélyes volt, hogy a szerződést Neuilly-ben írják alá a felek, erre azonban Versailles Trianon palotájában került sor. Igen ám, de a kastélykomplexumhoz tartozó roppant méretű kertben két Trianon palota is van. Egy kicsi és egy nagy. Számos illusztráción, könyvborítón a kis palota képe szerepel, ám abban az épületben nincs akkora terem, amely egyszerre befogadhatta volna a népes küldött-tábort. Felröppentek olyan „hírek” is, miszerint az aláírás a két palotát összekötő csarnokban történt, ennek azonban némileg ellentmond, hogy a két épület között közel ötszáz méter a távolság. A mértékadó szakmunkák éppen ezért egyértelműen a Nagy-Trianon palotát jelölik meg a Magyarország számára tragikus kimenetelű békeszerződés aláírásának helyszíneként. 19/06 g 47

Clemenceau menye tehet mindenről? Közkedvelt mendemonda, hogy Georges Clemenceau roppantmód utálta magyar menyét, ezért állt bosszút a nemzeten. Nos, az igaz, hogy a miniszterelnök fiának felesége a magyar Michnay Ida volt. A házasság nem tartott sokáig, két gyermekük születése után csakhamar elváltak, és a viszonyuk is megromlott a gyerekek elhelyezése miatt kialakult vita során. Clemenceau azonban a hírek ellenére jó viszonyban maradt a menyével, sokat leveleztek, sőt, a nő a Clemenceau-kastélyban élt, ott is halt meg 1983-ban. Clemenceau a fennmaradt jellemzések szerint valóban mogorva ember volt, aki keveseket szeretett, ám a magyar delegációval való különösen feszült magatartásának nem a menye volt az oka. Sokkal inkább az, hogy éppen akkoriban jelöltette magát köztársasági elnöknek, ezért görcsösen szem előtt tartotta a francia érdekeket, így kívánva megfelelni a nemzet elvárásainak. Márpedig a szovjet-orosz fenyegetettség miatt az ismert döntést tartotta célravezetőnek.

határozványokat, a tizedik pedig gazdasági rendelkezéseket tartalmaz. A tizenegyedik rész a légi közlekedésre vonatkozó szabályokat írja le, a tizenkettedik a vízi utakra és a vasútra szólókat. A tizenharmadik a nemzetközi munkaügyi szervezetekhez történő magyar társulásról tartalmaz kötelezettségeket, a tizennegyedik, vagyis utolsó rész pedig vegyes rendelkezéseket tartalmaz, többek között Magyarország hozzájárulását a szövetséges és társult hatalmak egymás közötti, illetve harmadik állammal kötött egyezményeihez. A béke szövegéhez kiegészítő jegyzőkönyvet csatoltak a végrehajtás szabályzásáról, kiegészítő nyilatkozatot az osztrák–magyar haditengerészet által elsüllyesztett hajókra vonatkozó iratanyag kiszolgáltatásáról, valamint Pótlás a jegyzetekhez címen szövegszerű módosításokat és kiegészítéseket az egyes cikkelyekhez.

GAZDASÁGI HATÁSOK A trianoni béke gazdasági kérdésekről is rendelkezett, ezért a terület- és lakosságvesztési sokk súlyos költségvetési problémákat is felvetett. Például kötelezte Magyarországot a volt Monarchia háború előtti adósságainak arányos megfizetésére, továbbá a háború alatt felvett kölcsönök teljes visszafizetésére. Szükségessé vált az Osztrák–Magyar Bank felszámolása, helyette önálló jegybankot kellett létrehozni a közös bankjegyek forgalomból való kivonása mellett. A diktátum rendelkezett továbbá olyan, ugyancsak előnytelen dolgokról is, mint hogy Magyarország köteles a békeszerződés életbelépésétől számított hat hónapig fenntartani a Monarchia háború előtt érvényes vámrendszerét, és a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt megadni a szövetségeseknek és társult országaiknak. A trianoni békediktátum kimondta, hogy Magyarország minden vagyonával és jövedelmével szavatol a jóvátételi kifizetésekért, köteles flotta- és hadianyagainak teljes, valamint a vasúti járműpark részleges átadására, a megszállás és a fegyverszünet költségeinek fedezésére, továbbá a háború előtti magántartozások garantálására.

A diktáló győztes fél tanult az I. világháborúból

A „Négy Nagy” a párizsi békekonferencián. Balról jobbra: David Lloyd George, Nagy-Britannia; Vittorio Emanuele Orlando, Olaszország; Georges Clemenceau, Franciaország; Woodrow Wilson, Amerikai Egyesült Államok

48 g 19/06

Mivel az országnak gyakorlatilag nem maradt tőkéje és jövedelme, a pénzbeli jóvátétel összegének megállapítását későbbre halasztották a felek, de addig is természetbeni törlesztést írtak elő. Ennek behajtása érdekében a szerződés megállapította a Jóvátételi Bizottság zálogjogát az állami bevételekre. Ennek a bizottságnak volt a feladata a háborúban legyőzött államok jóvátételi kötelezettségeinek szabályozása és behajtása. A gaz-

Clemenceau államfői szerepre készült a tárgyalások alatt

dasági, anyagi jóvátétel mellett a trianoni béke kiagyalói természetesen tanultak az I. világháborúból, ezért úgynevezett határozványokban szabályozták Magyarország hadi állapotait és kereteit is. Az általános hadkötelezettséget meg kellett szüntetni, a kizárólag önkéntes alapon verbuvált hadsereg létszáma pedig nem haladhatta meg a 35 ezer főt. Ezt a létszámot, valamint a fegyverzetet és egyéb kapacitást három hónapon belül szükségeltetett az előírtra csökkenteni. A csendőrök, pénzügyőrök, rendőrök, de még az erdőőrök létszáma sem haladhatta meg az 1913ban szolgálatot teljesítők számát, természetesen az új országhatárok között értve. A csapatvezetésre vagy háború előkészítésére alkalmas

Tényleg lejár jövőre a szerződés? Időről időre szárnyra kel a spekuláció, miszerint a trianoni békét száz évre kötötték, így 2020. június 4-én érvényét veszti, Magyarországnak lehetőséget nyújtva a revízióra. Tény azonban, hogy a szerződésben sehol nem szerepel erre utaló szöveg, vagyis az akkor kialakított határokat véglegesnek tekintették a felek. Ráadásul a II. világháborút lezáró, 1947. február 10-én aláírt párizsi békeszerződésben újra rögzítették Magyarország határait, azzal kiegészítve, hogy három falu Csehszlovákiához került. És ez a szerződés is érvényben van. Mindezeken felül a rendszerváltás óta a magyar kormányok alapszerződéseket kötöttek a szomszédos országokkal, amelyekben rögzítették, hogy a közös határok sérthetetlenek, területi követelések nem lehetségesek.

Benárd Ágost, a szerződés egyik aláírója halad a menet élén a versailles-i palota parkjában

valamennyi szervezet felállítását, így vezérkar létrehozását is megtiltotta a paktum.

EGYHÁZI VONATKOZÁSOK Egy másik – sokadik – fontos terület, melyet érzékenyen érintett a trianoni szerződés, az egyházak világa volt. Az országhatárok módosítása gyakorlatilag szétrombolta a Szent István-i állammal egyidős katolikus egyház kormányzatát és intézményrendszerét, továbbá valamennyi történelmi egyház szervezetében mélyreható változásokat idézett elő. A hívek millióinak elvesztése együtt járt az egyházi vagyon, azaz az iskolák, kórházak, szociális intézmények más államokhoz kerülésével, és Magyarország felekezeti összetétele is lényegesen módosult. Noha a katolikusok (latin és görög szertartásúak)

együttes aránya nem sokat változott, a korábban jelentős létszámú görögkatolikus kisebbség megcsappant a ruszinok és a románok elkerülésével. A görögkeleti egyház gyakorlatilag teljesen jelentéktelenné vált, a román ortodox metropólia és – a budai püspökség kivételével – a szerb is a határon túlra került. Az 1918-as római katolikus egyházszervezetet alkotó öt érseki tartomány öt érsekségéből és huszonnégy püspökségéből kettő, illetve tizenegy teljes egészében más országba került, további két érsekséget és tíz püspökséget pedig az új határok szeleteltek részekre. Csak az egri érsekség, valamint a veszprémi, a székesfehérvári és a váci püspökség maradt épen. Ez természetesen az egyházi birtokok méretét is hátrányosan alakította. Ezzel egyidejűleg a magyar nemzeti egyháznak számító református közösség súlya és befolyása jelentősen megnőtt a nemzetileg homogénné formált országban.

A békeszerződést egyoldalúan kényszerítették Magyarországra

A szövetséges erők tisztjei asztalokon állva igyekeznek figyelemmel kísérni a Tükörteremben zajló eseményeket

A TANULSÁG A trianoni békeszerződésről tehát tényszerűen elmondható, hogy erőszakos diktátum volt, amelyet egyoldalúan kényszerítettek Magyarországra. Tény az is, hogy az ország a vesztes felek között fejezte be az I. világháborút, ám a többi vereséget szenvedő ország közül sem Németország, sem Ausztria, sem Törökország vagy Bulgária békefeltételei nem voltak ennyire szigorúak. Ennek okai a történelmi előzményekben keresendők, ugyanis Franciaország és Nagy-Britannia ellenérdekelt volt abban, hogy 1918 után még egyszer létrejöhessen egy erős, soknemzetiségű monarchia. Saját szemszögükből nézve tehát mindent el kellett követniük azért, hogy lehetetlenné tegyék egy nagyhatalmi befolyással bíró közép-európai birodalom újbóli megszületését. A trianoni békediktátum szigorúságának és meglehetős igazságtalanságának legfőbb oka tehát az a szándék volt, hogy a rettegett Monarchiát feldarabolják kisebb országokra. Márpedig

A mindkét fél részéről népes tárgyalódelegációk a Nagy-Trianon palotában fértek el

Drasche-Lázár és Benárd az aláíráskor 19/06 g 51

A magyar küldöttség távozik a békeszerződés aláírása után

A hajózható patakok A legendárium szerint azért ott húzták meg Magyarország új határait, ahol, mert a csehek azt hazudták, az Ipoly és Ronyva patakok hajózhatók, így stratégiai fontosságúak, határfolyónak alkalmasak. Ez azért nem igaz, mert egyrészt a határkijelölő bizottság végigjárta az érintett részeket, és meggyőződött az ilyen feltételekről, másrészt a csehek először sokkal nagyobb területet igényeltek, Vácig szerették volna kitolni a határvonalat, ezért a végleges helyzet számukra visszalépés volt. Egyébként sem a hajózásra „utaztak”, a vasútvonalak sokkal nagyobb súllyal estek a stratégiai latba.

Teleki Pál vörös térképe etnikai színezettel

az antanthatalmak eme törekvésében nagy segítségre voltak a szerb, szlovák, román és horvát nemzetiségi célok, amelyek értelmében erős lobbiérdekek mentén született meg a párizsi békekonferencia záróhatározata. Nem tett jót Magyarország esélyeinek az sem, hogy a háború végén, két baloldali forradalom után instabil, kommunista berendezkedésű ország képét mutatta, ami miatt többek szemében –

Aláírt az USA vagy sem? Gyakran felmerül a közbeszédben, hogy az Amerikai Egyesült Államok olyannyira igazságtalannak ítélte a Magyarországgal szembeni békefeltételeket, hogy nem írta alá a szerződést. Nos, az USA delegációja a német békeszerződés aláírása után hazautazott, diplomatáik attól fogva csak mint megfigyelők vettek részt a tárgyalásokon. A magyar békeszerződést a párizsi amerikai nagykövet látta el kézjegyével, de a kongresszus nem ratifikálta azt. Ennek oka sajnos nem a magyarok iránti együttérzés volt, hanem az a tény, hogy nem léptek be a Nemzetek Szövetségébe, így nem volt joguk hozzá. Az Egyesült Államok külön kötött békét az ellenfeleivel, Magyarországgal szemben azt foglalták írásba, hogy nem állnak jót a határváltoztatásokért és nem vállalnak semmiféle kötelezettséget.

Szovjet-Oroszországhoz hasonlóan – az európai értékrend ellenségévé vált. Az antanthatalmak – a Magyar Tanácsköztársaság leverése után – egy kiegyensúlyozott, nyugati mintájú, ám erejétől megfosztott magyar állam megteremtésében voltak érdekeltek. Az már egy másik cikk témája, hogy mindezek ellenére az antant a Horthy nevéhez köthető új berendezkedést is gyanakvó óvatossággal figyelte.

Clemenceau, Wilson és George az aláírás után

19/06 g 53

OLTÁS! (Igen vagy nem?)

Valaha büszkék voltunk rá, hogy oltással meg tudtunk előzni bizonyos betegségeket. Ma elharapódzott a kétség, egy hangos kisebbség mobilizál az oltás ellen, és ez sokakat elbizonytalanít. A GEO szerkesztője, Vivian Pasquet, aki nem mellesleg orvosként szerzett doktori címet, hónapokon át gyűjtötte a tényeket, beszélt szakértőkkel és mérlegelte az érveket. A végén, mondja, a döntés elég egyszerű. ÍRTA: VIVIAN PASQUET 54 g 19/06

19/06 g 55

Szerzőnk eredményeit kétrészes minisorozat keretében mutatjuk be. A II. részt a GEO magazin 2019. júliusi számában olvashatják

MÁR AKKOR gyanítom, hogy milyen eszelős méreteket öltött az oltás körüli vita, amikor eljutnak hozzám David Bardens orvos utasításai. Ne nevezze meg kérem a várost, amelyben lakom! Ne írjon semmit a családi viszonyaimról! Néhány nappal a találkozásunk előtt a doktor megbizonyosodik a munkatársaimtól arról, hogy valóban tervezem a meglátogatását – és nem más személy akar a nevemben jelentkezni. Bardens most velem szemben ül, és így szól: „Eszembe jutott, hogy a beszélgetésünkre magammal hozok egy testőrt.” David Bardens nem követett el bűncselekményt, és nem akasztott bajuszt a maffiával. Az életét félti, mert hangosan kimondta azt, ami tulajdonképpen magától értetődő: valóban van olyan, hogy kanyaróvírus. Az egész hét évvel ezelőtt kezdődött, az akkoriban 27 éves Bardens Homburgban tanult az orvosi egyetemen, és részt vett egy oltásellenes személy pályázatán. Ez az illető azt hangoztatta, hogy a kanyaróvírus nem létezik, és ezért fölösleges az ellene való oltás. Százezer euró díjat ajánlott fel annak, aki bebizonyítja az ellenkezőjét. Bardensnek csupán néhány óra kellett a szükséges bizonyítékok kikereséséhez egy könyvtárban, hat tudományos kiadványban. Egy szakértő később azt írta, hogy Bardens ezekkel a publikációkkal minden kétséget kizáróan bizonyította a 56 g 19/06

Más orvosságokkal szemben az oltóanyagok viszonylag alacsony profitot hoznak, hiszen kifejlesztésük és előállításuk rendkívüli elővigyázatosságot követel, és egy ember életében csak néhányszor alkalmazzák

kanyaróvírus létezését. Az oltásellenes pályázatkiíró azonban nem fizetett. 2013 novemberében David Bardens keresetet nyújtott be ellene. Fél évvel később a bíróságon találkoztak.

A MÉDIA VILÁGSZERTE tudósított a perről. Az újságírók interjúkat kértek Bardenstől, a szakértők előadások tartására akarták felkérni. A szociális hálón beteg gyerekek szülei köszönték meg elhivatottságát. És jöttek az oltásellenesek üzenetei. „Amikor majd a legkevésbé számítasz rá, gondoskodni fogunk arról, hogy ne érezd jól magad!” „Pontosan tudjuk, hogy hol az érzékeny pontod.” „Jobb lenne, ha meghalnál!”

20%

Az egyes oltásokat megtagadó emberek 20%-a azért teszi ezt, mert orvos

Amikor ezután David Bardens belépett a tárgyalóterembe, előtte egy testőrrel egyeztette a legjobb menekülési útvonalat. Amikor kiment a WC-re, egy bodyguard

várt a fülkéje előtt. Bardens ma, amikor Svédországban találkozom vele, elmondja, soha nem tűnt el teljesen az attól való félelme, hogy megtalálják. De azt is állítja: „Az oltások melletti síkraszállásom volt a legértelmesebb dolog, amit valaha is tettem életemben.” Az oltás támogatói és ellenzői közötti vita a híres „kanyaró-peren” kívül is őrült vonásokat mutat. A gyerekeiket oltatni nem kívánó szülők zárt Facebookcsoportokban cserélnek eszmét az ellenállásról. Orvosok tanácsolják el az oltatni nem akaró pácienseket a praxisukból. Ha oltásellenesek filmjét mutatják be a moziban, a filmszínház bejáratát rendőrök biztosítják. Ez már azért is figyelemre méltó, mert a keményvonalas oltásellenzők csoportja Németországban elég kicsi: épp hogy két százalék nem engedi egyáltalán, hogy őt magát vagy gyermekét beoltsák. Ez a csoport azonban rendkívül hangos. Az oltásellenesek saját honlapot üzemeltetnek, olyan magazinokat adnak ki, mint például az Impfriport (oltásjelentés), törzsasztaloknál és tüntetéseken gyülekeznek. Ezért az embernek az a benyomása támadhat, hogy az oltással kapcsolatban két oldal létezik, a támogatóké és az ellenzőké. Van azonban egy harmadik csoport is. Ez halkan működik, de döntő jelentőségű a nemzet egészsége szempontjából: az ol-

sem alatt én magam is adtam be oltásokat, több százat. Soha nem kérdőjeleztem meg. Mert, és ez is az igazsághoz tartozik, alig van olyan orvos, aki a tanulmányai alatt túl sokat tudna meg az oltásokról. Ez egyszerűen magától értetődő. Az oltáskritikusoknak nem tudtam elmagyarázni, hogyan működik országunkban az a döntéshozatali folyamat, amely meghatározza, hogy minden hathetes kornál idősebb embert legalább 15 fertőző betegségtől meg kell óvni. Nem tudtam, vannak-e kárvallottjai az oltásoknak, és ha igen, velük mi történik. Nem tudtam azt sem, ki gondoskodik arról, hogy a vakcináink biztonságosak legyenek, és ezt hogyan viszi véghez. Egyszerűen nem tudtam kibogozni az oltásokkal kapcsolatos mítoszok és a jogos kritika káoszát, mint egy gombolyag fonalat.

táskritikusok. Amikor elkezdtem kutatásomat az oltásról, sok ilyen szkeptikussal találkoztam. Olyan emberekkel, akik a mondataikat gyakran így kezdték: „Nem vagyok oltásellenes, de…” Nagy volt a félelem, hogy az „őrültekkel” egy kalap alá veszik őket. De a kérdések azért felmerülnek. A gyerekük közvetlenül az oltás után élelmiszer-allergiás lett, furcsa, nem?

HÁROM HÓNAPON ÁT utaztam be Németországot, Belgiumot és Svédországot válaszok után kutatva. Beszéltem orvosokkal, pszichológusokkal, hivatali tisztségviselőkkel és gyógyszercégek alkalmazottaival. Nemcsak oltáskritikusokkal és -ellenzőkkel találkoztam, hanem olyanokkal is, akik velük szemben állnak. Felkerestem egy apát, akinek a gyermeke meg fog halni, mert akkoriban túl fiatalon oltották be. És egy – mondja egy barátnő. Hallotta, hogy az anyát, akinek a gyermeke fogyatékkal élő oltáskárosultak száma jóval nagyobb, egy oltás mellékhatásaként. Miközben mint gondolnánk; esetleg utánanéznék-e összeraktam a beszélgetésekből, találkoennek – kéri egy orvos. Egy ismerős kislá- zásokból és szakirodalomból álló mozainya az oltás után hetekig mintha kifordult kot, nem csak az oltáskritikusok kérdéseivolna magából – meséli egy kolléganő. Mi re kaptam meg a válaszokat. Ehelyett – és van, ha az oltáselleneseknek mégis iga- ezt csak később értettem meg – időnként zuk van? Még ha csak egy kicsit is? Én magam is szkeptikussá váltam. A saját orvosi egyetemre jártam. Orvosi képzé- kétségeimet kezdtem el boncolgatni. 19/06 g 57

58 g 19/06

Egy orvosi létesítményben nigériai menekülteket oltanak. Afrikában gyakran azért betegednek meg az emberek, mert nehéz hozzájutni a vakcinához. Európában inkább azért, mert vannak olyanok, akik nem hajlandók beoltatni magukat

A kétség AZ 54 ÉVES GYERMEKORVOS, Steffen Rabe hátkímélő forgószékben ül, mezítláb viseli a papucscipőt, az ablak előtt szedertől roskadozó bokrok. Napfényes, forró és csodálatos reggel a mai. Steffen Rabe a halálról beszél. Müncheni gyermekrendelőjében hetente többször tart oltási tanácsadást. Egy oltással kapcsolatos telefonbeszélgetés 70 euróba kerül. Ezért cserébe a szülők bármit kérdezhetnek, ami a szívüket nyomja. Például: belehalhat a gyerekem abba a betegségbe, amit megkaphat, ha nincs beoltva? Éppen egy négy hónapos, oltatlan csecsemő apja beszél. „Rabe úr, bele lehet halni a tetanuszba?” „Igen. A tetanusz ugyan egy ritka, ám rendkívül súlyos betegség. És az oltás valóban védettséget ad.” A tetanusz esetében a válasz számomra is világos. Kezelés nélkül a fertőzöttek közül sokan meghalnak. De mi a helyzet a kanyaróval, a bárányhimlővel vagy a rotavírusokkal? Az olyan betegségekkel, ahol ezer, százezer vagy kétszázezer fertőzöttből csak egy hal meg? „Rabe úr, hány halott lenne még rendben?” „Ez egy polemikus kérdés. Nem tanácsolom el az oltástól a szülőket. Csupán azokat az információkat adom meg nekik, amelyeket más gyermekorvosoktól gyakran nem kapnak meg. Ez magában foglalja a mellékhatások kockázatát is.

Csak így tudnak önálló döntést hozni.” Steffen Rabe az egyik alapítója az Ärzte für individuelle Impfentscheidung (Orvosok az önálló oltási döntésért) nevű egyesületnek, ahol időnként a hivatalos oltási ajánlásoktól eltérően is adnak tanácsot. A doktor közvetlen típus. Ha egy páciens felhívja, így jelentkezik: „Itt a Rabe.” Mintha egy gyerekkönyv főhőse

39 éve már, hogy a feketehimlőt – eddig egyetlenként – az oltások eredményeként globálisan kiirtott betegségnek nyilvánították

venné fel a telefont. Egy szülőpáros így kezdi el a beszélgetést: „Mi csak az alapfelszerelést kérjük.” Rabe erre mondhatná azt is, hogy ő orvos, nem pedig autókereskedő. Ehelyett türelmesen adja a tanácsot, minden kérdésre válaszol, és hangsúlyozza: „Hogy a végén oltatnak vagy sem, egyedül az önök döntése.” A következő hívás egy anyáé, aki tejesen fel van háborodva, mert a volt férj a hoz-

zájárulása nélkül akarja beoltatni közös gyereküket. Rabe gyakran találkozik ezzel a helyzettel. Az anyának nem túl jók a kilátásai, a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság ugyanis 2017-ben kijelentette: aki oltatni szeretne, annak igazat adunk.

BÁRMILYEN ELTÉRŐK IS a telefonálók gondjai, egyvalamiben megegyeznek: nem bíznak az Állandó Oltási Bizottság (Ständigen Impfkommission – STIKO) munkájában, amely egy orvosokból és tudósokból álló grémium, és szinte minden évben oltási ajánlásokat ad ki. Steffen Rabe úgy találja, hogy a STIKO ajánlásai gyakran megkérdőjelezhetők. Például a hepatitis B elleni oltás indoklásában: „A STIKO két hónapos kortól ajánlja az oltás beadását. Tudja, hogy nálunk hogyan terjed ez a vírus? Védekezés nélküli szexszel és vérrel! Másképp fogalmazok: ha már nem látja át, hogy a fia melyik lánnyal ül éppen a reggelizőasztalnál, akkor beszélnie kell vele erről az oltásról. A STIKO azonban azt mondja, hogy a gyerekek a homokozóban eldobált drogos injekcióstűtől is megfertőződhetnek. Ez nevetségesen valószínűtlen.” Rabe a retorika királya. Nemcsak a kérdésre válaszol, hanem szabályosan belefojtja a vá19/06 g 59

A HATÓELV

Hogyan védenek az oltások a betegségektől?

élő, legyengíett kórokozó

elölt kórokozó Aktiválják az immunrendszer működését, és például serkentik az antitestek képződését: az oltóanyagok így edzik a szervezet védelmi rendszerét a behatoló kórokozók elhárítására.

Beadják az oltást

MEGTANULTAM TUDOMÁNYOS alapossággal dolgozni. Újságírói munkám során gyakran foglalok össze bonyolult folyamatokat. De a tézisek és antitézisek ilyetén pergőtüzét még nem tapasztaltam. Egy vitatott könyv, amelyet Steffen Rabe a szülőknek ajánl, egyedül több mint 1000 tudományos publikációra hivatkozik. Felteszem magamnak a kérdést Münchenben: egy beteg vajon hogyan vizsgálhatná meg valamennyi forrás hitelét és hozhatna önálló döntést az oltásról? És ami sokkal fontosabb: miért kellene egyáltalán ezt tennie? 60 g 19/06

az immunrendszer sejtje

Szinte minden oltóanyagot az izomba fecskendeznek, legyengített vagy elölt kórokozók vagy azok részei formájában. Utóbbi esetén szükség van hatáserősítő adalékanyagokra, hogy kiprovokálják az immunválaszt.

laszokba. Életből vett példákat hoz, idéz tanulmányokból, hipotéziseket állít fel. A gyermekorvosi rendelőjében tett látogatásom után rendezem az állításait. A STIKO Nem eléggé független a gyógyszeripar érdekeitől. Oltás okozta allergiák? Nem lehet biztosan kizárni. Vakcinák mellékhatásai? Nem foglalkoztak vele eleget, túl magas a feltáratlan esetek száma. A megfelelő oltási időpont? Az oltási ajánlás túlságosan szabványos, jobban oda kellene figyelni az egyéni életkörülményekre. Összegzés: túl keveset tudunk az oltásokról ahhoz, hogy általános ajánlásokat bocsássunk ki. Ismereteink jelenlegi állása szerint sok oltást egyszerűen fel kellene függeszteni.

specifikus antitestek képződnek

antigén

Immunsejtek aktiválódnak

Az immunrendszer sejtjei (például a monociták vagy a neutrofilek) idegenként ismerik fel az oltóanyagot (antigén). A szervezet védekezőrendszere elkezdi más immunsejtek aktiválását (például a B- vagy a T-limfociták).

Az Állandó Oltási Bizottság: a 18 bölcs klubja BERLINBEN, a Robert Koch Intézet egyik üres helyiségében próbálom elképzelni: az Állandó Oltási Bizottság egy ülését. Hátul talán a müncheni nőgyógyásznő foglalt helyet, kezében egy halom jegyzettel. Ő mindig akkurátusan felkészül az ülésekre. Mellette ülhetett a berlini gyerekorvos, aki mindig összeakaszkodik az oltásellenesekkel. Szemben vele a közegészségüggyel foglalkozó professzorasszony és a mikrobiológia professzora Erlangenből. Összesen 18 tag. Ehhez jöttek még a szavazati joggal nem rendelkező megfigyelők: a Paul Ehrlich Intézet munkatársnője (ez az intézmény felel a vakcinák biztonságáért), az Egész-

egyes sejtek emlékezősejtekké alakulnak

Kialakul az emlékezet

Az aktiválódott immunsejtek némelyike megváltoztatja a szerkezetét, és a kórokozót deaktiváló antitesteket alkot. Egyidejűleg kialakulnak az emlékezősejtek, amelyek „megjegyzik” az antigén szerkezetét.

ségügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium alkalmazottja. És itt, egészen elöl talán Thomas Mertens professzor, a STIKO elnöke, és megnyitotta a tanácskozást. Így lehetett. A STIKO 1972-es alapítása óta évente többször ülésezik a nyilvánosság kizárásával. Újságíróknak tilos a belépés. Az ülések egyetlen tanúja egy jegyzőkönyv, amely letölthető az internetről. A tagok Egészségügyi Minisztérium általi kiválasztásának kritériumai is titkosak: közülük senki sem tudja, miért választották tagnak az oltásokkal foglalkozó grémiumba. Ha a STIKO ajánlást ad ki egy oltóanyagra, akkor a betegbiztosítók legtöbbször átveszik a költségeket; és azt milliószámra adják be. Az állam viszont kötelezettséget vállal, hogy az oltáskárosultakat anyagilag kártalanítja. Ezek az intézkedések azt hivatottak elősegíteni, hogy a lehető legtöbben oltassák be magukat – és kialakuljon bizonyos oltóanyagok esetében az a jelenség, amelyet nyájimmunitásnak nevezünk: ezáltal a beoltottak olyanokat is megvédenek, akikkel soha az életben nem fognak találkozni. (lásd grafika a 65. oldalon). A gyermekorvos Steffen Rabéval ellentétben a STIKO nem csak egyes személyekre figyel oda, az egész nemzet egészségének gondja nyomja a vállát. A kritikusok szerint a STIKO még többel is foglalkozik: a gyógyszercégek jólété-

specifikus antitestek képződnek az emlékezősejtek aktiválódnak

a kórokozót deaktiválják kórokozó

Fertőzés

Egy beteg találkozik egy beoltatlan emberrel, kezet ráz vele, rá tüsszent, köhög, lehel. A születéskor vagy szexuális együttlét során is átkerülhetnek bizonyos kórokozók.

A kórokozó felismerése

A kórokozó az immunrendszerbe ütközik. Az felismeri a speciális részeket (antigének), mert hasonlítanak a korábban beadott oltásban lévőkhöz. Az emlékezősejtek aktiválódnak.

Antitestek képződnek

Az emlékezősejtek már ismerik a behatolót, ezért ezúttal kiválthatják a gyorsabb és nagyobb mennyiségű antitest képződését, mint az antigénnel való első találkozás (az oltás) idején.

A fertőzés elhárítása

A képződött antitest hozzákapcsolódik a kórokozó antigénjéhez és ártalmatlanítja azt, például úgy, hogy gátolja a behatoló jellemző szaporodási mechanizmusát.

vel is. Erre az állandóan visszatérő vádra nincs bizonyíték. Ugyanakkor a STIKOtagoknak évtizedeken át nem kellett feltárniuk az érdekkonfliktusokat. Egyesek például olyan cégek oltóanyagai mellett szavaztak, amelyektől kutatási pénzeket

90%

A hepatitis B-fertőzések kisgyermekkorban 90%-ban krónikus kimenetelűek. Felnőtteknél ez a szám csupán 10%

Bizonyos oltóanyagoknál (például a tetanusz elleni védőoltásnál) szükség van hatáserősítőkre, amelyek legtöbbször alumíniumot tartalmaznak kis dózisban

kaptak. 2007-ben pedig a bizottság akkori elnöke egy gyógyszercéghez távozott. A nyilvánosság előtt ez elég kedvezőtlen visszhangot kapott. 2009 vége óta minden tag köteles kitölteni egy 19 oldalas kérdőívet a gyógyszercégekkel kapcsolatos esetleges érdekütközésekre vonatkozóan. Tart-e fizetett előadásokat? Végez-e kutatásokat a gyógyszeripar megbízásából? Rendelkezik-e tulajdonrésszel valamelyik vállalatban? Az eredmények alapján dől el, hogy egy tag részt vehet-e egy adott oltóanyaggal kapcsolatos tanácskozáson és szavazáson. Ezért minden ülés során előfordul, hogy a 18 bölcs közül valaki feláll és elhagyja a termet. 19/06 g 61

Nincs olyan tanulmány, amely bizonyítaná, hogy az oltatlan gyerekek szellemileg és testileg fejlettebbek lennének az oltott gyerekeknél

EURÓPÁBAN MINDENÜTT működnek a STIKOhoz hasonló bizottságok. Egy alapvetésben mindanynyian egyetértenek: a tetanusz, a kanyaró, a gyermekbénulás és a diftéria ellen valamennyien ajánlják az oltást. Részleteiben azonban egyetlen oltási ajánlás sem pontosan ugyanolyan, mint a másik. Ausztria például bizonyos esetekben kevesebb emlékeztető oltást javasol, mint Németország, Nagy-Britannia az agyvelőgyulladás egy másik kórokozója ellen olt, mint Izland. Franciaország – tizenhat másik európai országhoz hasonlóan – nem javasolja a bárányhimlő elleni vakcinációt. Németországban egy további sajátosság is tetten érhető: Szászország saját bizottságot állított fel, amely bizonyos esetekben más ajánlásokat ad ki, mint a STIKO. Szászország! Az oltásszkeptikusok körében a különböző ajánlások annak a bizonyítékai, hogy a STIKO oltási naptára csak egy opció a sok közül. Talán az osztrák bizottság sokkal okosabb, mint a miénk? Vagy a svédek, a máltaiak, a görögök jobban tudják? Hol az igazság? És mit tussolnak el? Az érdekütközésen kívül ezek a kérdések azok, amelyeket Steffen Rabe gyermekrendelőjében hallottam, vagy oltáskritikus internetoldalakon és köny62 g 19/06

vekben olvastam. Csak egyetlen kérdést nem hallottam soha. Hogyan dönti el a STIKO, hogy mely oltásokat javasolja?

BERLINBEN TALÁLKOZOM Thomas Harderrel, az 50 éves járványkutatóval. Szakterülete az oltásos betegségmegelőzés a Robert Koch Intézetben. Harder a megható korrektség embere, szinte minden állításánál utal arra, hogy azt mire alapozza. Ha a 18 bölcs számításba veszi egy oltási ajánlás kiadását, akkor jóval az

1674

A 2017/2018-as szezonban influenzafertőzésből kifolyólag 1674 halálesetet igazoltak. A szakértők a feltáratlan esetek számát hétszer ekkorára teszik

ügydöntő ülés előtt munkacsoportokat alkotnak. Thomas Harder, egy emberbe oltott forrásjegyzék, része annak a tudósokból álló csapatnak, amelyik együtt dolgozik a STIKO tagjaival. A csapat nélkül aligha adhatnának ki ajánlásokat, mivel a STIKO mind a 18 tagja társadalmi munká-

ban látja el a feladatát. Az oltással kapcsolatos kutatásaim során lett néhány hónapos a legújabb ajánlás: 2018 júniusában a STIKO javasolta a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás bevezetését a fiúk esetében is. A HPV szexuális úton terjed, a kondom csak korlátozottan nyújt védelmet. A bizottság eddig csak lányoknak javasolta az oltást, mert ez a vírus számít a méhnyakrák egyik fő kiváltójának. Ugyan a fiúknál is kialakulhat rák, például a péniszen, ez azonban jóval ritkábban fordul elő. Az oltásszkeptikusok itt problémát látnak: miért kellene Németország-szerte beoltani a fiúkat, ha a legsúlyosabb következmények szinte csak a lányokat érintik? Harder ismeri ezt a jelenséget: a szkeptikusok az oltással kapcsolatos döntésüket egyetlen kérdésre egyszerűsítik. Harder szerint: „Ez a gondolkodásmód emberi, de nem túl logikus.” Valójában minden oltás esetében nem egyetlen, hanem kérdések százairól van szó. Rendszer nélkül ugyanis gyorsan elvész az áttekinthetőség. Harder magával hozta a rendszert, amely egy 31 oldalas dokumentum: a „Standard eljárásrend” (SOP). A SOP 2011 óta van hatályban, és ez a STIKO történetében felér egy kisebbfajta forradalommal. Mert az 1970-es években ugyan számos ajánlás bizonyult sikeresnek, és alapjában még ma is érvényesek, például a kanyaró és a rubeola

(rózsahimlő) elleni oltás. Azt azonban már nem lehet megállapítani, hogy akkoriban milyen kritériumok alapján hozták meg a döntést. És néha egyes STIKO-tagok véleménye többet nyomott a latban, mint a szisztematikusan összegyűjtött tudományos bizonyítékok. Az évekig tartó modernizációs folyamatot követően a SOP alapján végzett munka biztosítja a lehető legnagyobb átláthatóságot. Ez arra is kí-

sérlet, hogy a legfontosabb német oltási bizottságról lehántson minden egyéni érzést, minden érdekütközést, minden magánvéleményt. Ezért a dokumentum rögzíti a munkafolyamatokat, a kérdéseket és célokat, amelyeket Thomas Harder és egy csapat dolgoz ki. A HPV-oltás esetében a kutatók a következő kérdéseket tették fel: Elég magas-e a férfiak rákmegbetegedésének a kockázata ahhoz, hogy igazoljon egy

egész országra kiterjedő oltási kampányt? Szabad-e az értékelésnél figyelembe venni azt a tényt, hogy az oltás a genitális szemölcsök kialakulását is megakadályozza? Milyennek kell lennie az ajánlásnak ahhoz, hogy a nők beoltottságából nem profitáló homoszexuális férfiak se essenek ki a rostán? Ha kitűzték a célokat, elkezdődik a szisztematikus szakirodalmi kutatás. 19/06 g 63

Egy életen át veszélyben: a kislány varicellazoster-vírussal fertőzött és bárányhimlőben betegedett meg, bár létezik ellene vakcina. Ha a vörös hólyagocskák gyorsan meg is gyógyulnak – a vírus örökre a szervezetben marad. Évtizedekkel később újra aktiválódhatnak, és súlyos övsömör kialakulását okozhatják

64 g 19/06

NYÁJIMMUNITÁS

nincs oltva fertőző beoltott

Hogyan működik az oltás által létrehozott közösségi védelem? nincs oltva

Ha nincs nyájimmunitás: a fertőzöttek megbetegítik a nem oltottakat, ezek másokat fertőznek meg – a betegség elterjed. Ez főleg a csecsemők és a gyenge immunrendszerűek számára veszélyes: őket ugyanis nem lehet minden ellen oltani.

Ennek során Harder világszerte átfésüli az adatbankokat olyan tudományos publikációk után kutatva, amelyek megválaszolják a kérdéseket és megítélik a kutatómunka minőségét. Thomas Harder és egy munkatársa négy hónapot töltött csak a szakirodalom feldolgozásával. Kezdetben mindenki egyedül dolgozott, szándékosan nem tudva a másik eredményeiről. Hihetetlen erőfeszítés – és ez csak egy töredéke a munkának.

MIELŐTT VÉGÜL a STIKO-tagok a döntéshozatalra összegyűltek volna, orvosi szakbizottságok adtak visszajelzéseket Harder eredményeivel kapcsolatban; száz évre előre meghatározták, hogy hány rákos megbetegedést lehetne megelőzni egy ajánlással; a közgazdászok kiszámították, hogy az állam mennyi pénzt spórolna meg a kevesebb rákos megbetegedéssel; a járványkutatók az egyes oltások lehetséges mellékhatásait vizsgálták, a szexuálkutatók arra vonatkozóan adtak ki becsléseket, hogy a fiatalkorúak átlagosan mikor lépnek először szexuális kapcsolatra. Végül még azt is mérlegelték, hogy vajon egy HPV-oltást be lehetne-e zökkenőmentesen illeszteni a STIKO oltási naptárába – ebben ugyanis egészen pontosan rögzítik, hogy melyik hónapban, életévben melyik oltó-

Ha a lakosság elég magas százaléka kapott védőoltást, akkor még olyanok is védelemben részesülnek, akikkel soha nem találkozunk. A legtöbb betegség (például a kanyaró) esetén ez jól működik. Azonban kizárólag erre hagyatkozni nem tanácsos.

anyagot kapja egy ember. Amikor végül a 18 STIKO-tagból 15 összeült a döntéshozatalra, az ajánlás előkészítése már két éve folyt. Egy tag az oltás ellen szavazott. Tizennégyen mellette foglaltak állást.

A STIKO elnöke, a 68 éves Thomas Mertens professzor ott ült az ügydöntő ülésen az asztalnál, az oltásra voksolt. Mégis azt mondja nekem: „Munka közben bizonyos döntéseknél nem lehet száz százalékig biztos az ember.” Mertens

150

Összesen 150 antigén található a modern védőoltásokban – mintegy hússzor kevesebb, mint az egyenkénti, régi oltóanyagokban

számára fontos, hogy kijelentse: teljesen normális, ha az embernek kétségei vannak. Minden tudósnak, minden orvosnak így kellene éreznie. Mertens 2004 óta tagja a STIKO-nak, már kezdettől fogva nem minden döntésnél mondott igent. 2014-ben például nem szavazott a bárányhimlő elleni oltás mellett, mert a lehetséges késői következmények szá-

mára nem tűntek megfelelően tisztázottnak. Az „individuális oltási döntést” azonban ennek ellenére elhibázottnak tartja: „Az ilyen követelések elitisták és életidegenek.” Mert melyik orvosnak van erre kapacitása: hogy az érvekről és az ellenérvekről minden pácienssel órákon át vitázzon? És ha mindenki akkor és azt oltat, akit és amikor szeretne, ki biztosítja, hogy 80 millió ember esetében senkit nem felejtenek el? Hogy az anya gondol majd arra, hogy felfrissítse a gyereke tetanuszoltását, mielőtt az először megy az erdőbe játszani? Hogy a kábítószerfüggő emlékszik majd arra, hogy ellenőriztetnie kell a hepatitis B-védettségét? Hogy egy fiatalkorú még az első szex előtt gyorsan felkeresi majd az orvost, hogy bepótolja a HPV-oltását? És hogyan lenne lehetséges a fertőző betegségek világra kiterjedő visszaszorítása, ha mindenki csak azt az oltást veszi fel, amelyet szeretne? Amikor Steffen Rabe müncheni rendelőjét elhagytam, bizonyos kritikai észrevételei elfogadhatónak tűntek. Berlinben, a Robert Koch Intézetben azonban világossá vált számomra: egyetlen orvos sem lenne képes valamennyi tudós munkáját teljesen egyedül elvégezni. Mi van azonban akkor, ha a STIKO-ajánlás minden gondossága ellenére is valami félresikerül? És egy ember megsérül az oltás következtében? FOLYTATJUK... 19/06 g 65

INVENTIO

MAGYAR FELTALÁLÓK A VALÓSÁGBAN

Kempelen Farkas

66 g 19/06

Irinyi János

Bánki Donát

Jedlik Ányos

Eötvös Loránd

HUNGARORUM A hübriszbe hajló hazafias büszkeség és a tudománytörténeti tények gyakran szembe kerülnek egymással a magyar feltalálókat és találmányaikat emlegetve. A korántsem teljességre törekvő összeállításunkban az innovációk kusza történetében igyekszünk rendet tenni. Írta: Vajna Tamás

Puskás Tivadar

Szilárd Leó

Rubik Ernő

Losonczi Áron

Dobos C. József

19/06 g 67

1 „Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a Földön: emberek és magyarok” – idézi a sci-fi irodalom legendás alakját, Isaac Asimovot Marx György A marslakók legendája című tudománytörténeti értekezésében. A tanulmány ugyan csak a 20. század közepén Los Alamosban tevékenykedő, az atomenergia domesztikációjában kulcsszerepet játszó magyar tudósokról szól, ám a honleányi, honfiúi büszkeség hajlamos kiterjeszteni a különlegességi faktort a teljes magyar innovációtörténetre. Ha ez némiképp túlzás is, a következő, korántsem teljes lajstromból kiderül, hogy van mire büszkének lennünk.

KEMPELEN FARKAS 1734–1804

A BESZÉLŐGÉP ÉS A TÖRÖK

Államszervezés, hídépítés, vízellátás és a fonetika – Kempelen Farkas, az utolsó polihisztorok egyike e területeken tevékenykedett, ám az utókor mégis csak a sakkautomatája kapcsán emlegeti. Pedig a Johann Wolfgang von Kempelen, illetve Ján Vlk Kempelen néven is számon tartott tudós férfiú önmagától nem kezdett volna a masina megalkotásába. Az ötletet a bécsi udvarban vendégeskedő francia tudós mágnesességet szemléltető 68 g 19/06

Találmánya: beszélőgép

bemutatója adta: a mágnessel mozgatott mókás bábok láttán Kempelen Farkas azt találta mondani, hogy a tudomány állása szerint ügyesebb játék is készíthető. Mária Terézia a szaván fogta, és rábeszélte, szerkessze meg a „különb masinát”. Fél év múlva, 1769 végén Bécsben sor is került a Kempelen-féle sakkozógép debütálására. A kerekeken gördíthető sakkasztalból és egy keleties gúnyába bújtatott babából álló installáció attrakciója az öltözetéről hamarosan csak Törökként emlegetett figura volt, aki/ami az egyik kezében hosszú pipát tartott, a másikat pedig az asztallapra támasztotta. Ha kivették a kezéből a pipát, a másik karját szögletes mozdulatokkal a kiszemelt figura fölé emelte, és megtette a nyitólépést. A gépet 10-12 lépés után fel kellett húzni, akár egy akkoriban divatba jött állóórát. Kempelen automatája 90 százalékos eredményességet produkált, amibe persze belejátszott az is, hogy partnerei erősen meg lehettek illetődve, főleg attól, ahogyan a masina a szabálytalanságokra reagált. A krónikák feljegyezték, hogy amikor Bonaparte Napóleon háromszor egymás után próbálkozott valami sport- és sakkszerűtlenséggel, a gép felháborodva az összes bábut lesöpörte az asztalról, ami persze nagyon tetszett a korzikainak. A gép Kempelen életében nem bukott le, pedig már a bemutatkozása idején híre ment, hogy a mechanika mélyén egy törpe nagymester ücsörög, és ő irányítja a szerkezetet. A nyilvános szerepléseken az ajtók és a széthajtott kaftán mögött csak csavarokat, fogaskerekeket, szíjazatokat, emelőket láthattak a hitetlenkedők. Azóta persze köztudott, hogy élő személyt rejtett a masina. A partnere lépéseiről az alacsony növésű sakkozó a tábla alján lévő mágneses stiftek és bonyolult tükörrendszer közvetítésével értesült, válaszlépését pedig egy bonyolult áttételi rendszeren át – már magát a Törököt – vezérelte. Az ősrobotnak világhírt hozó

Az ősrobotnak világhírt hozó nemzetközi turnéra csak Kempelen halála után került sor

nemzetközi turnéra Kempelen halála után került sor: egy Johann Nepomuk Mälzel nevű bécsi mechanikus faragott vásári látványosságot belőle. Azt, hogy Kempelennek ki volt a gépbe bújtatott segítőtársa, máig nem lehet tudni, azt viszont már feljegyezték, hogy a Mälzelféle világturné során Franciaországban bizonyos Jacques François Mouret, Angliában a brit bajnok, William Lewis, Németországban pedig egy Johann Baptist Allgaier nevű játékos mozgatta a mechanikát. 1820-ban Mälzel még Amerikába is áthajóztatta a szerkezetet, amely ott nemcsak Edgar Allan Poe író-költő ellenfele, hanem novellahőse is lett. Végül a philadelphiai furcsasággyűjteménybe, az úgynevezett Kínai Múzeumba került, ahol az 1854-es tűzvészben megsemmisült. A ma több helyen is megtekinthető sakkautomata mindegyike utólagos, igaz, hiteles forrásokon alapuló rekonstrukció.

IRINYI JÁNOS 1817–1895

Találmánya: zajtalan, robbanásmentes gyufa, a magyar kémiai szaknyelv

Kempelen azonban nem az ősrobotot, hanem a beszélőgépet tartotta fő művének, amelyen évtizedeken át dolgozott. A beszédszervek működését, a hangképzés mechanikáját tanulmányozva konstruált gép beszélt is. A tüdő funkcióját egy fújtató, a hangszalagokéit sípok látták el, a szájüreget tölcsér, az orrüreget pedig több nyílásból álló járatrendszer pótolta. Hangja állítólag olyan volt, mint egy óvodás gyereké, lassan is artikulált, ugyanakkor bármely nyelven érthető mondatokat lehetett vele konstruálni. A megszólalás gyorsaságán, a hangzók jobb tapadásán Kempelen billentyűs rendszerrel kívánt volna tovább javítani, de ezt a tökéletesítést már nem tudta elvégezni. Szerencsére azonban még halála előtt befejezte Az emberi beszéd mechanizmusa című, a fonetika tudományát megalapozó, saját kezűleg illusztrált munkáját, amely 1791-ben németül és franciául is megjelent – magyarul viszont csak 1989-ben. A beszélőgépet Kempelen egyébként nem attrakciónak szánta, hanem a némák és beszédhibások gyógyításában akarta bevetni. A fogyatékkal élők segítése többek szerint szabadkőműves páholytagságával volt magyarázható, mindenesetre az tény, hogy Mária Terézia egyik vak keresztlányának olyan írógépet szerkesztett, amely a szintén Kempelen által kikísérletezett dombornyomás segítségével megtanította a később operaénekesként híressé vált lányt az ujjával olvasni. De Kempelen konstruált multifunkcionális betegágyat a himlőből felgyógyuló uralkodónőjének, Mária Teréziának is.

GYUFAKALANDOK A fehérfoszfort ólom-oxiddal keverte, így a gyufa zajtalanul gyulladt és nem robbant. Mint az köztudott, ez volt Irinyi János 1836-os találmányának lényege, amely azonban a hírnéven kívül csupán 60 pengő forintot hozott a kémikus 19/06 g 69

konyhájára, mert azt nem ő, hanem az ötletet végül szabadalmaztató, a fenti összeget az eredeti feltalálónak kifizető Rómer István bécsi kereskedő valósította meg. Igaz, Irinyi abból a pénzből utazhatott berlini tanulmányútra, és így írta meg 1838-ban első tudományos értekezését is, amelyben a kémia elméleti kérdéseivel, kiváltképp a savelmélettel foglalkozott. Amikor 1839-ben hazatért, nem várta tanári katedra, látta, hogy mint tanár aligha jut tanszékhez, így hát Budapesten „gyújtógyárat” alapított. Folyamodványát 1840. április 8-án adta be a városhoz, amelyben „oly gyújtófácskák” készítésére kért engedélyt, amelyek „nem zajonganak s kén nélkül is készíthetők, miáltal semmi szagot sem csinálnak”. A gyár rövidesen naponta félmillió gyufát gyártott, de a bécsi konkurencia szívós ellenpropagandával elérte, hogy a tőkeszegény vállalkozás befejezze a termelést. Irinyi kémikusként azonban nem adta fel: 1847-ben megjelentette A vegytan elemei című dolgozatát, amelyben ismertette a kémia alaptételeit, az elemekkel és vegyületekkel együtt. Mindeközben vértesi birtokán meghonosította a géppel való szántást, vetést és boronálást, a termőtalajt pedig az elsők között műtrágyázta hamuval és mészsóval. 1849-ben a Kossuth-kormány megbízta a nagyváradi lőporgyár és ágyúöntöde vezetésével. Mint erősen magyar érzésű nemesember már korábban is részt vett a forradalmi mozgalmakban, a hagyomány szerint a híres 12 pontot ő szövegezte és küldte Pestre. A szabadságharc bukása után egy ideig öccsével együtt a pesti Újépület (Neugebäude) börtönében raboskodott. Egy év után szabadulva újra Vértesre ment gazdálkodni, hogy „ott várja a magyar tudományosság jobb időszakát, midőn oly tehetség, annyi műveltség, mint övé, nem fog heverni parlagon, hanem a nemzet és a közhaza érdekében hasznosíttatik”. Mint az utókor előtt nyilvánvaló, hiába várt. A magyar gyufa históriája azonban Irinyivel nem ért véget. E téren született 70 g 19/06

egy másik, ugyancsak forradalminak mondható magyar találmány: Kőnig Rezső és Földi Zoltán, a Chinoin gyógyszergyár vegyészei 1932-ben szabadalmaztatták az „ismételten meggyújtható gyújtópálcát”, azaz a többször is lángra lobbantható gyufát. Csakhogy őket is utolérte a sorsszerű magyar átok. A bejelentés után már a gyártásra is felkészülő gyárat felkereste egy jönköpingi svéd gyufaipari cég képviselője, aki visszautasíthatatlan ajánlatot tett, a Chinoin pedig eladta az ötletet. A találmányból azonban még a tőkeerős partner feltűnésével sem lett világhír, az ipartörténészek szerint azért, mert a skandinávok a felvásárlással a konkurenciát szüntették meg, a szabadalmat pedig egy fiók mélyére süllyesztették.

3 BÁNKI DONÁT 1859–1922

Találmánya: porszlasztó (fúvókás benzinkarburátor)

EDISON ÉS A SZÓDA

Félig-meddig hasonlóan járt a Bláthy Ottó, Déri Miksa és Zipernowsky Károly mérnökök lényegesen nagyobb hírre szert tett találmánya, az 1885-ben elsőként kifejlesztett transzformátor is, legalábbis Amerikában. Thomas Edison cége, az Edison Electric Light Company ugyanis szinte azonnal megvette a szerkezet szabadalmi jogait, ám – sokak szerint a sokoldalú amerikai feltalálónak a váltóáram iránt érzett közismert idegenkedése miatt – mégsem kezdte el azt gyártani. A transzformátor elismertetése Európában sem ment simán, mivel Angliában és Németországban évekig vitatták a magyar ötlet elsőbbségét. A szabadalmi oltalom elutasításának indoka egyébként formai hiba volt: Gohér Mihály a három magyar feltalálóról írott, a hetvenes években megjelent tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy Déri a szabadalmi leírásban téves megfogalmazást használt, így az oltalom „nem a primer és szekunder oldalon párhuzamosan kap-

csolt transzformátorrendszerre, hanem a hálózatban párhuzamos kapcsolású áramelosztó berendezésekre” vonatkozott volna. Szintén a szabadalmi becikkelyezés körüli gondok miatt kételkednek mindmáig az autóipar egyik döntő jelentőségű találmányának, a porlasztónak a magyarságában. Bánki Donát és Csonka János 1893 februárjában jegyeztették „újítások petróleummotorokon” címen találmányukat, csakhogy a nemzetközi szakirodalom a feltalálást sokszor még ma is a magyarok után fél évvel jelentkező német Wilhelm Maybachnak tulajdonítja. Vajda Pál Nagy magyar feltalálók című könyvéből tudható, hogy ennek az is oka lehet, hogy a Bánki–Csonka-féle porlasztó a Ganz gyár tulajdonát képezte. A vezetőség, nem ismerve fel az ötlet zsenialitását, elmulasztotta a szabadalmi oltalom fenntartására szolgáló díjak rendszeres fizetését, s nem kívánt pereskedni a porlasztót időközben jogtalanul gyártani kezdő francia Longuemare céggel. A dinamó hasonló srófra jár. A szabadalmaztatási procedúra az oka, hogy a világ nem Jedlik Ányos magyarországi bencés tanárt, hanem a német Werner Siemenst tartja a forradalmi eszköz megalkotójának. Az innovációtörténeti munkák szerint Jedlik azért nem szabadalmaztatta a masináját még 1867 előtt, mert elégedetlen volt dinamójával, szerinte ugyanis az túlságosan kis egyenáramú feszültséget adott, pedig ebben az időben nagy feszültséget vártak ezektől a szerkezetektől, így azt gondolta, nem tartják majd megfelelőnek a szerkezetét. A magyar szódavíz is Jedlik találmánya, miután értesült róla, hogy Svájcban már az előző század vége óta gyártanak szikvizet, ám a technológiát titokban tartják. 1826-ra megszerkesztette az „apparatus acidularis” nevű berendezését, amellyel mesterséges szénsavas víz volt előállítható. Jedlik az apparátust magyarul „savanyúvízi készület” néven jegyezte.

1938, Magyarország, Nagykőrös, szikvízüzem

JEDLIK ÁNYOS 1800–1895 Találmányai: dinamó, szikvíz

A rendkívül sokoldalú innovátor szavai szerint a technológia lényege, hogy az „egyik palaczkban foglaltatik a savanyú vizeknek legegyszerűbbike, mellyben a közönséges vizen, és avval egyesült szénsavon kívül semmi más ásványos rész nem találtatik. Ezen víz nagyobb mértékben bírja magában tartani a szabad szénsavat, mint az, mellyben a szénsavon kívül még többféle savak is felolvadvák; pohárba töltetvén szüntelen szénsav buborékokat hány, még a szénsav nagyobb része el nem röpül; legjobb tehát a poharat azonnal, hogy megtöltetett, ki is üríteni, különben a víz sokat vesztene kellemes csípősségébül”. A szódavízgyártó gép leírását Jedlik Bécsbe küldte, a Zeitschrift für Physik und Mathematik című folyóiratnak. A latin nyelvű cikket német fordításban Bereitung Künstlicher Säuerlinge címmel jelentették meg. 19/06 g 71

5 A TORZIÓS INGA

Az egyetemnek is nevet adó Eötvös Loránd tudományos munkásságáról könyvtárnyira valót írtak már össze az avatottabbak. Innovátori tevékenysége kevésbé ismert. Köztudott, hogy szerteágazó elméleti és tudományszervezői munkássága mellett közel négy évtizeden át kutatta a földmágnesesség jelenségét. Vizsgálati módszerében az eljárás szigorú fizikai elméletének kifejtése mellett jelentős szerepet játszott a szinte hihetetlen érzékenységű műszer, a híres Eötvös-féle torziós inga (variométer) tényleges megszerkesztése. Eötvös gravitációs méréseihez kétféle alakú torziós ingát használt. Az egyik a torziós dróton függő vízszintes rúd volt, amelynek mindkét végére platinasúlyt erősített, a rúd végein elhelyezkedő tömegek egyenlő magasságban helyezkedtek el, ez a görbületi variométer. A másik szerkezetnél a vízszintes rúd egyik végére ugyancsak platinasúly volt erősítve, de a másik végén vékony szálra erősített platinahenger lógott le, és a rúd végein levő tömegek különböző magasságban

A szinte hihetetlen érzékenységű variométer, a híres Eötvös-féle torziós inga

72 g 19/06

EÖTVÖS LORÁND 1848–1919

Találmánya: torziós inga

voltak. Az utóbbi a tulajdonképpeni Eötvös-inga, amelynek elve így utólag igen egyszerű: ha ugyanis a két tömegre ható vonzóerő nem teljesen egyenlő, egymástól nagyságban vagy irányban eltér, akkor a rúd a vízszintes síkban elfordul, és a felfüggesztő platinaszál megcsavarodik. A megcsavart drót rugalmassága a rudat eredeti helyzetébe igyekszik visszafordítani. A rúd tehát ott fog megállni, ahol az egymással szemben működő vonzóerő és rugalmas erő forgatónyomatéka egymással egyenlő. A torzió mértékét egy skála előtt elmozduló jel mutatta. Eötvös a műszert kezdetben egy-, két-, majd háromfalú tokkal védte, hogy kizárja a légmozgások és a fém alkatrészek mozgása közben létrejövő villamos hatásokat és a hőmérséklet-ingadozásokat. A két variométert Süss Nándor finommechanikai műhelyében gyártatta le a tudós, aki – bár az eszközök az 1900-as pári-

Az egyetlenként elismert Edison-idézetben is csupán mint az ötlet felvetője szerepel

zsi világkiállításon díjat nyertek – egyiket sem jegyeztette be szabadalomként a tudományszeretetre hivatkozva.

is csupán mint az ötlet felvetője szerepel. A sors iróniája, hogy a Puskásnak tulajdonított másik innováció, a Budapesten az 1890-es években bevezetett telefonhírmondó egy másik magyart fosztott meg a dicsőségtől. A Puskás által Párizsban ellesett ötlet technikai megoldása ugyanis a budapesti telefonhálózat igazgatójának, Szmazsenka Nándornak az érdeme. Igaz, erre azért nem kaptak szabadalmi oltalmat, mivel a részegységek már mind ismertek voltak.

AZ ÉLELMES PUSKÁS A teljesség kedvéért érdemes tisztázni, hogy van olyan magyar feltaláló is, akit – valljuk be – érdemtelenül tartanak szerte a világon a róla elnevezett megoldás kidolgozójának. Ilyen Puskás Tivadar, akit mindmáig a telefonközpont és a telefonhírmondó feltalálójaként emlegetnek, holott legfeljebb ötletdús vállalkozó volt. Mint azt mára technológiatörténészek kiderítették, Puskás a telefonközpont feltalálására bizonyítékként az eddig egyetlenként elismert Edison-idézetben

PUSKÁS TIVADAR 1844–1893

Találmányai: telefonhírmondó

MARSLAKÓBB A MARSLAKÓKNÁL A cikkünk elején említett Los Alamos-i marslakók közül az 1920-as években a fizika szellemi központjában, Berlinben továbbtanuló Szilárd Leót a nemzetközi 19/06 g 73

7 innovációtörténet is a legkiemelkedőbb feltalálók egyikének tartja. A doktori disszertációját először Albert Einsteinnel megvitató magyar fizikusról kevesen tudják, hogy 1926-ban kezdett dolgozni a relativitáselmélet kidolgozójával egy mozgó alkatrész nélküli hűtőszekrény kifejlesztésén. Ennek során Szilárd és Einstein megalkotta és szabadalmaztatta az elektromágneses szivattyút, amelyből fridzsider sosem lett, de jóval később hatékonyan alkalmazták az Amerikai Egyesült Államokban az úgynevezett gyorsneutronos tenyészreaktorok hűtésére. Mindezen idő alatt Szilárd a ciklotron, aztán pedig az elektronmikroszkóp tárgykörében is tett szabadalmi bejelentést Berlinben, hogy aztán a nácik elől Londonba menekülve már Angliában dolgozza ki a mesterségesen keltett radioaktív izotópok molekuláris hordozó nélküli elkülönítésének módszerét. 1933 szeptemberében a Nobel-díjas Lord Er-

Az első nukleáris láncreakció helyszínéül szolgáló grafit reaktorblokk

74 g 19/06

SZILÁRD LEÓ 1898–1964

Találmánya: atomreaktor

nest Rutherfordnak az atommag hatalmas energiájáról, de a maghasadás gyakorlati felhasználhatatlanságáról szóló előadása arra sarkallta, hogy kísérletet tegyen az atomenergia ipari méretekben történő felszabadításának kidolgozására. Az általa is terjesztett hagyomány szerint, amikor később London belvárosában ballagva megállította egy piros lámpa, akkor ötlött eszébe a neutronok láncreakciója mint az atomenergia kiszabadításának lehetősége. Barátai azonban úgy vélték, ezen legendában van némi szépítés, ugyanis Szilárd sosem állt meg a piros lámpáknál. A gyakorlati megoldást a következőkben látta: ha van olyan kémiai elem, amely két neutront bocsát ki, miután elnyelt egy neutront, amely megfelelően instabil, akkor ezzel az elemmel létre lehet hozni a nukleáris láncreakciót, amennyiben fel lehet halmozni belőle a kritikus mennyiséget. Ez volt a későbbi atombomba receptje. Elképzelésével felkereste Rutherfordot, aki rövid úton kidobta. Ennek ellenére Szilárd Leó 1934. március 12-én szabadalmi bejelentést tett a nukleáris láncreakció energiatermelésben való alkalmazása tárgykörében, valamint 1936-ban az atombomba működésével kapcsolatban – ez utóbbi titkos maradt. Nyolcezer fontot kért, hogy végigvizsgálhassa a periódusos rendszer elemeit, melyiknél következik be egy neutron hatására olyan magreakció, amely két neutront termel, de nem kapott támogatást. Szilárd 1938-ban az Egyesült Államokba költözött. New Yorkban a Columbia Egyetemen Walter Henry Zinnnel dolgozott együtt a neutronemisszió kutatásán. 1939 januárjában tudomására jutott, hogy Németországban felfedezték az urán hasadását, aminek során az két könnyebb atommagra hasad szét. A kísérleteket Chicagóban Enrico Fermi is elvégezte, ezzel is igazolva Szilárd sejtését. 1940 februárjában a Physical Review-ban megjelent Divergens láncreakció uránból és grafitból összetett rendszerben című

A Góbénak az iskolagép kategóriában húsz évig nem akadt párja a világon

tanulmánya, amelyet azóta az atomenergetika alapvető műveként tart számon az utókor. 1939 augusztusában az Egyesült Államok elnökének, Rooseveltnek Einstein levélben hívta fel a figyelmét a náci atomkísérletek veszélyére és a láncreakcióban rejlő katonai lehetőségekre. Ennek hatására indult el a Manhattan-terv, amely eleinte igen szűkmarkú támogatást kapott, de miután a japán légierő megtámadta az amerikai haditengerészetet, felgyorsultak az események. 1942. december 2-án Szilárd, Fermi és munkatársai bemutatták az első nukleáris láncreakciót egy rögbistadion egyik lelátója alatt épült grafit reaktorblokkban. Megtörtént Szilárd atomelméletének gyakorlati igazolása, a többi már történelem.

8 IDŐSEBB RUBIK ÉS AZ ELLOPOTT BETONÜVEG

Id.RUBIK ERNŐ 1910–1997

Találmánya: Góbé vitorlázórepülő

A Rubik-kockát megalkotó Rubik Ernő édesapja, az 1997-ben 86 éves korában elhunyt idősebb Rubik Ernő repülőgépkonstruktőr élete során egymaga vagy két tucat – köztük nem egy világszínvonalú – vitorlázórepülőgép-típust tervezett, hatással volt a repülés eme ágának globális fejlődésére. A magyar konstruktőr korszakalkotó újításai azonban többnyire úgy jártak, mint a magyar géniuszok találmányai általában: az ötletből sosem lett eladható késztermék. Történt, hogy 1938-ban, elsősorban a hadiutánpótlás-nevelés céljára életre hívott Horthy Miklós Nemzeti Repülő 19/06 g 75

Losonczi és találmánya: mintha nem is nagy teherbírású, masszív betonkocka lenne, hanem csak egy vékony rizspapír

Alap tömeges kiképzésre alkalmas gyakorlógépekre adott le rendelést a Műszaki Egyetemnek. Az akkor egyetemi tanársegédként dolgozó, a repülőtervezésben korábban már tapasztalatokat szerző Rubik Ernő vezetésével zajló munka célja a sorozatban gyártható könnyű iskolagép volt. A légierő motoros gép vontatásával, illetve motoros csörlővel egyaránt indítható kétüléses, kétkormányos iskolagépeket igényelt. Rubik megtervezte a Cimborát, amelyen több száz későbbi világháborús pilóta sajátította el az alapokat. De az idősebb Rubik világhíres darabja csak a világégés után készült el. Az 1963-ban elkészült Góbé nevezetű iskolagéppel érett be a világszínvonalú magyar teljesítmény. Az iskolagép kategóriában húsz évig nem akadt párja a világon az egyszerű és praktikus megoldásai révén szinte percek 76 g 19/06

LOSONCZI ÁRON 1977–

Találmányai: fényáteresztő beton

alatt szétszedhető és szállítható állapotba hozható gépnek. Rubik a folyamatosan továbbfejlesztett konstrukcióinál a főelemek variálhatóságára is hangsúlyt fektetett, vagyis kisebb módosításokkal ugyanazon szerkezeti elemeket másmás típusoknál is lehetett alkalmazni. A Magyar Repülőszövetség tájékoztatása szerint Kanadában, Új-Zélandon vagy Ausztriában sok helyütt még mindig Góbékkal oktatják a kezdőket. Kis híján zátonyra futott Losonczi Áron 2000-es évek elején kifejlesztett üvegbeton találmánya, amelyet az amerikai Time magazin a 2004-es év egyik legjelentősebb innovációi közé sorolt. A feltaláló először 2002-ben jelentette be szabadalmát Svédországban, mivel az itt töltött posztgraduális egyetemi képzésen fejlesztette ki találmányát, a LiTraCon

névre keresztelt üvegbetont. Később kiterjesztette a találmány nemzetközi szabadalmaztatását Európára is. A Losonczi-féle üvegbeton egy olyan fényáteresztő anyag, amely finombeton és optikai üvegszálak keveréke. Az üvegszálak ezrei párhuzamosan futnak végig a betonblokkok két oldala között, és pontonként közvetítik a fényt egyik oldalról a másikra, így a fényinformáció változatlanul jelenik meg a másik, nem megvilágított oldalon. A betonblokkok előtt megvilágított tárgyak sziluettje úgy szűrődik át az anyagon, mintha nem is nagy teherbírású, masszív betonkocka lenne, hanem csak egy vékony rizspapír. Losonczi Áron kifejlesztett az üvegbetonhoz hasonló, de olcsóbban előállítható anyagot is, az úgynevezett pixelbetont (Litracon pXL®), amely speciális formájú pixelelemeket tartalmaz. A magyar üvegbeton gyorsan keresett lett világszerte, azonban Németországban, Oroszországban, Ausztriában, de még Amerikában is elkezdték hamisítani. Az Európai Szabadalmi Hivatal 2008 után végül 2013 végén kimondta: az üvegbeton találmánya Losonczié.

pörkölttel, erdélyi fatányérossal, lecsós szűzérmével vagy roston sült balatoni süllővel ugyan sikerült felkerülni egy időre a kulináris világtérképre, de a libamáj is csak alapanyagként vált tartóssá az európai csúcsgasztronómiában. Még akkor is, ha néha elvétve előfordul a határokon túl, hogy a három különböző, rumos sziruppal locsolt piskótából álló, a köztük megbúvó főzött vaníliakrémben mazsolát és diót is tartalmazó, tetején baracklekvárral megkent és kakaóval behintett, csokoládészósszal és valódi tejszínhabbal tálalt desszertet somlói galuska néven kínálják. Az édességet ugyanis a brüsszeli világkiállításra kreálta Szőcs Béla cukrászmester. A szocialista állami propagandagépezet részeként üzemeltetett bécsi Mathiaskeller vagy a párizsi Le Hussard kétségtelen népszerűsége nem hozott az olasz vagy a görög konyhára jellemző magyar áttörést nemzetközi fronton. A gasztronómiai szakirodalom által jegyzett innovációk között mégis akad két magyar találmány. Ezek közül az egyik a Dobos C. József mestercukrász által 1885-ben, az első Budapesti Országos Általános Kiállításon bemutatott, Erzsébet királyné és I. Ferenc József által is kóstolt Dobos-torta, amely Dobostorte, Tarta, illetve Tarte Dobos, valamint Добош néven ismer a világ. A pesti cukrászmester tortája máig slágerterméke a minőségibb cukrászdáknak. A csokoládés vajkrémet és a tészta maszszáját is Dobos találmányaként ismeri a világ. A hagyomány szerint az édes vajkrémre a vajat köpülő fiú tévedése vezette rá, aki só helyett cukrot tett a köpülőedénybe. A cukrászmester az „elrontott” vajból alkotta meg híres művét. A tortát állítólag eleinte társzekereken, sózott jég között szállították Dobos műhelyéből Nyugat-Európa városaiba. Amikor a mester 1906-ban visszavonult, átadta az eredeti receptet a Fővárosi Cukrász és Mézeskalácsos Ipartestületnek, azzal a feltétellel, hogy bármelyik ipartestületi tag szabadon felhasználhatja azt.

10 DOBOS C. JÓZSEF 1847–1924

TORTAKALAND

Gasztronómiatörténészek szerint ugyan a 20. század fordulóját megelőző és az azt követő pár évtizedben még külföldön is magasan jegyezték a Krúdy Gyula által megírt, minőségi alapanyagokkal dolgozó, a franciás fi neszt az erdélyi tradíciókkal ötvöző, friss zöldfűszerekben gazdag és nem csupán az őrölt pirospaprikára építő, a Kárpát-medence nációinak konyháit a ma divatos fúziós módon házasító magyar vendéglátást, ám ez már a múlté. A magyar konyha világhíre manapság nem terjed túl az országhatárokon. Az 1958-as brüsszeli világkiállításon felépített magyar pavilon 500 fős éttermében kínált paprikás csirkével, borjú-

Találmányai: dobostorta

19/06 g 77

V I L ÁG ES EM ÉNYEK

F É NYS Z E N NYE Z É S

BÚCSÚT MONDHATUNK A CSILLAGOS ÉJSZAKÁKNAK? SZÖVEG: DÉBORAH BERTHIER, ILLUSZTRÁCIÓ: HUGUES PIOLET

Forrás: The New World Atlas of Artificial Night Sky Brightness, CreateSpace Independent Publishing Platform, 2016

iután leszáll az éj, a fényszennyezés számtalan forrása nyomja el a természetes sötétséget: a városi közvilágítás, a fényreklámok, a fényes kirakatok, a kivilágított irodák. „A világ lakosságának 83%-át érinti ez a jelenség, melynek mértéke az elmúlt tizenöt évben folyamatosan növekedett” – hangsúlyozza Fabio Falchi olasz fizikus, aki egy nemzetközi kutatócsoport tagjaként egy 2016ban publikált fényszennyezési világatlasz egyik szerzője. A tudósok mind gyakrabban vizsgálják, hogyan befolyásolja az élővilágot az éjszakai sötétség eltűnése. A jelenség hatását kimutatták a fotoszintézis ciklusának változásával, a vándormadarak tájékozódási problémáival vagy akár bizonyos éjszakai lepkékkel kapcsolatban is, melyek egyes növények beporzásáért felelősek. A kedvezőtlen hatások az embert is érintik. Mivel a hormonháztartásunknak szüksége van öt-hat óra sötétségre, ennek hiányában a biológiai óránk felborul, ami akadályozza például a megfelelő mennyiségű melatonin (álmossághormon) termelődését, és ezáltal alvászavarokat okoz. A sötét éjszakák védelmére az 1988-ban létrehozott International Dark Sky nevű szervezet tizenhárom mesterséges fénytől mentes zónát azonosított, és felruházta azokat a „nemzetközi csillagos ég rezervátum” státusszal. Legutóbb a Cévennes Nemzeti Park kapta meg ezt a besorolást Franciaországban, mely ebben a kategóriában Európa legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja.

A lakosság azon hányada, aki már nem látja a Tejutat a fényszennyezés miatt (fényerő > 688µcd/m2)

100 % 80–99,8% 50–77,6% 20–49,9% kevesebb mint 20%

ÉJJELI FAJOK, AMELYEKNEK SZÜKSÉGE VAN A SÖTÉTRE TÚNGARA BÉKA A városközeli mesterséges fénynek k itett dél-amerikai kétéltű nőstényei idő hiányában kevésbé válogatják meg partnereiket. Inkább minél hamarabb párosodnak, nehogy kitegyék magukat a nappal aktív ragadozóknak.

78 g 19/06

SZÜRKE EGÉRMAKI Egy 2016-os kutatás kimutatta, hogy a fényszennyezés hatással van erre a Madagaszkáron élő kis makira. A mesterséges fénynek való kitettség miatt korábban érzékel hőmérséklet-emelkedést, így az utódok túlélésüknek kevésbé kedvező évszakban jönnek a világra.

BARAU-VIHARMADÁR A Réunion szigetén őshonos tengeri madár fiókái áprilisi éjszakákon tett első repüléseik folyamán összetévesztik a közvilágítás fényét a holdfénynyel, fő viszonyítási pontjukkal. Gyakran zuhannak a földre, és nem tudnak újra felröppenni. Egy ideje a városvezetés lekapcsolja az utcai lámpákat az érintett időszakban.

KANADA Ez a hatalmas kiterjedésű ország is erős éjszakai világosságnak van kitéve, főként Toronto megapolisz környékén. Olyannyira, hogy 2007-ben egy közeli nagy egyetemi obszervatórium majdnem bezárt a város fényudvara miatt

SZLOVÉNIA Az ország 2007-ben igen szigorú szabályokat vezetett be a fényszennyezés visszaszorítására. Az égbolt vagy a horizont felé világító utcai lámpák használata tilos, a közvilágításra használható energia pedig nem haladhatja meg az egy főre jutó 44,5 kWh-t évente városonként

TENGERI TEKNŐS A kisteknősök a tenger csillogása, a holdfény visszaverődése alapján tájékozódnak. A tengerparti mesterséges fények eltérítik őket, így védtelenné válnak a ragadozókkal szemben. Ezt elkerülendő a nőstény teknősök a tojásrakás időszakában elhagyják a kivilágított partokat.

FRANCIAORSZÁG Az éjszakai világítás itt 94%-kal nőtt az elmúlt 25 évben az Ademe (környezetvédelmi és energiagazdálkodási ügynökség) szerint. 2018. július 1-je óta minden reklámfényt le kell kapcsolni hajnali 1 és 6 óra között

SZINGAPÚR Itt már egyáltalán nem fordulnak elő sötét éjszakák. A világ egyik legnagyobb népsűrűségű (7800 lakos/km2) állama egyike azoknak, melyeket legjobban érint a fényszennyezés. A lakosság 100%-a erősen megvilágított ég alatt él

EGYIPTOM A lakosság 97,5%-a nem láthatja a Tejutat, noha az ország területének csupán 4,9%-át érinti a fényszennyezés magas szintje. Ennek az a magyarázata, hogy a lakosság nagy része a Nílus partjai mentén él. Az ország többi részén nem jellemző az erős éjszakai fény

A 13 NEMZETKÖZI CSILLAGOS ÉG REZERVÁTUM

NAGY SZENTJÁNOSBOGÁR A szárnyatlan nőstény fényt bocsát ki a potroha széléről. A szárnyas hím ezt a fényt észlelve repül felé. A mesterséges fény azonban sokszor vakvágányra tereli őket, veszélyeztetve a faj fennmaradását egyes területeken.

1. NamibRand (Namíbia) 2. Aoraki Mackenzie (Új-Zéland) 3. Mont Mégantic (Kanada) 4. Central Idaho (Egyesült Államok) 5. Exmoor (Anglia) 6. Moore (Anglia) 7. Kerry (Írország) 8. Snowdonia (Wales) 9. Brecon Beacons (Wales) 10. Cévennes (Franciaország) 11. Pic du Midi (Franciaország) 12. Westhavelland (Németország) 13. Rhön (Németország)

19/06 g 79

V I L ÁG POLGÁR

Egy a…

„A hátbaveregetésekből és a simogatásokból nem tudunk tanulni, én pedig szeretem a fejlődést... ”

7,707 Miért ad hálát? Minden perc boldogságért. Mi ad önnek reményt? A hit, hogy ha szívből szeretnénk dolgokat és fáradhatatlanul teszünk értük, akkor az álmaink végül valóra válnak. Mely reményét adta már fel? Nem volt ilyen. Az eddigi összes álmom, azok a dolgok, amelyek fontosak voltak számomra, mind teljesültek. Valószínűleg azért is, mert nem adtam fel a holtponton őket. Kinek az ítéletétől tart jobban: barátjáétól vagy az ellenségéétől? Egyiktől sem tartok. Szeretem a negatív kritikát, ha az építő jellegű. A hátbaveregetésekből és a simogatásokból nem tudunk tanulni, én pedig szeretem a fejlődést. Persze, kinek nem esik jól a dicséret? Szerintem ellenségeim nincsenek, azt pedig, hogy az ellenfeleim gyakran foglalkoznak velem, szintén egyfajta dicséretként fogom fel. Van olyan állat, amelyik jelent önnek valamit? A magyar vizsla a kedvenc állatom. Azt szokták

80 g 19/06

milliárdból Illés Gabriella, 40 éves, producer, Budapest

mondani, az ember olyan kutyát választ, amelyikben önmagát látja. Talán már nem vagyok olyan kajla és mozgékony, mint az én vizslám volt. Dante már az örök vadászmezőkről vigyázza, hogy az embert próbálóbb időszakokban se veszítsem el a játékosságom, a kalandvágyam és a felfedezői oldalam. Miről ismerszik meg az igaz szerelem? A gyomrodban pillangók repkednek, a szíved egy pillanat alatt felforrósodik, az eszed pedig mintha hirtelen nem működne jól. Mit nem kell már önnek elmondani? Nincs ilyen. Mert az ismert nagy igazságokat is el lehet mesélni más aspektusból, és ez tágítja a látóköröm. Mi jelenti az ön számára a boldogságot? A szeretet, a jókedv és az összetartozás, ami körülvesz a családomban, a barátaim körében,

a produkciós irodánkban. Egyébként nagyon szerencsés természet vagyok, könnyen örülök, megajándékozni is könnyű. Egy szelet csokoládénak úgy tudok örülni, mint gyerekkoromban, főleg, ha a formájából, az ízéből vagy a csomagolásából tudom, hogy aki nekem szánta, az valóban rám gondolt. De az sem okozna csalódást, ha nélkülem enné meg a csokit az a valaki, de közben rám gondolna. Az, hogy én jutok eszébe valakinek valamiről, már kedves. Mi alól szabadította fel magát? A megfelelési kényszer alól. Fél a haláltól? Inkább az életre koncentrálok, mert negyvenévesen már nekem is kezd feltűnni, miért mondják, hogy az élet rövid. Ha csak egyetlen tanácsot adhatna egy gyereknek, mi lenne az? Vigyázzon az ártatlanságára, ne hagyja, hogy a világ megtörje, vagy elvegye a végtelen hitét, mert bármit megálmodhat és megvalósíthat, ha az fontos neki! Mit nevez otthonának? A saját közegeimet, ahol otthon vagyok. A lakásom, a szülőházam, az irodánk, a „helyeim”, ahol gyakran megfordulok, legyen az jógaterem vagy kávézó. Ahol ismerem az illatokat. Mi a kedvenc emléke? A kacajtól hangos gyerekkori emlékeket szeretem. Például, amikor a nagymamámhoz utaztunk. Apukám vezetett, szólt a zene, együtt volt a család. Az öcsémmel persze rosszalkodtunk a hátsó ülésen. Amikor elaludt, elmerültem a tájban, és az álmaimat szövögettem. Mennyi pénzt szeretne birtokolni? Baj, hogy nem vagyok eléggé pénzcentrikus. Eddig nem volt túlságosan fontos számomra a pénz. Úgy voltam vele, elég annyi, amennyiből jól lehet élni. De szeretném, hogy sok pénzem legyen, hogy tudjak másokat vagy jó ügyeket támogatni. Mi volt a legnagyobb csalódása? Számomra az a legnagyobb csalódás, ha elárulnak. Nagyon fájó tud lenni, ha valaki a saját érdeke miatt nem nézi a tiédet. Én még azt sem tudnám megbántani, aki elárul. Gondolt már arra, hogy Magyarország helyett máshol éljen? Nem. Rövid ideig tudnék csak, hosszú távon biztosan nem. Ideköt a családom, ez a hazám. De nagyon szeretek utazni és felfedezni a világot.

Keresse az újságárusoknál!

Luxusautó melléklet, merítés a tehetősek autóválasztékából 55 éves a Porsche 911-es, együtt a nyolc generáció Vezettük a Škoda Scala kompaktot, mely komoly babérokra tör Megérkezett a Suzuki off-road járgánya, itt az új Jimny Kombi összehasonlítás, hibrid a benzines és a dízel ellen Otthon szívesebben olvasná? Fizessen elő most: www.lapot.hu

ELŐ Z E TES

G A júliusi kiadás 2019. július 5-én jelenik meg

EMBER A HOLDON A magyar fotográfia napja Minden fotótörténeti forrásmunka egybehangzóan állítja, hogy 1840. augusztus 29-én, a Magyar Tudós Társaság ülésén Vállas Antal bemutatta, miként lehet képet alkotni a fénysugarak segítségével fényérzékeny nyersanyagon. Ezen a napon készült Magyarországon először nyilvános rendezvényen fénykép (dagerrotípia)

Az USA űrügynökségének legfontosabb feladata látványos, nyaktörő mutatványnak és csodálatos győzelemnek bizonyult: a fő célkitűzése 1969. július 20-án teljesült, amikor Neil Armstrong és Edwin Aldrin sima leszállást teljesített a Mare Tranquillitatison. Ezután a NASA egyre magasabb célok felé tört, és katasztrofális vereséget szenvedett. Ennek ellenére 60 év mérlege: az emberiség mind távolabb merészkedett a világűrbe

Az oltásról II. rész

Világosi fegyverletétel

A GEO júniusi számában minisorozatunk első részében felvetettük a védőoltásokat napjainkban övező viták egyes kérdéseit. A második részben tovább keressük a válaszokat az oltást ellenzők és támogatók között dúló csatában

A világosi fegyverletétel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc végét jelentette, amely után az osztrákok részéről véres megtorlás következett Haynau osztrák hadvezér rémuralma alatt. Mi történt 170 évvel ezelőtt

82 g 19/06

grill-

szezon

INDUL AZ AUCHAN GRILLSZEZON!

az eszközökön át a tálalásig mindent az Auchanból!

www.volkswagen.hu

Reakcióhős.

Az új Golf IQ.DRIVE vészhelyzet-asszisztenssel. Az új Golf IQ.DRIVE a környezetére és Önre is figyel. Vészhelyzetben először hangjelzésekkel, fényjelzésekkel és rövid fékezésekkel figyelmeztet a jármű irányításának átvételére. Amennyiben Ön erre sem reagál, a vészhelyzet-asszisztens gépkocsiját a sávon belül tartva aktiválja a vészvillogó berendezést, és folyamatosan csökkenti a sebességet a megállásig.

Úton az önvezetés felé. Az új Golf IQ.DRIVE motorizáltságtól függő, kombinált átlagfogyasztása: 5-6.3 l/100 km, CO2-kibocsátása: 131-143 g/km. A megadott értékek a típusjóváhagyás során rögzített, gyári felszereltséggel kerültek megállapításra, és a hirdetés feladásának időpontjában érvényesek. A nevezett értékek nem egyes járművekre vonatkoznak, nem részei a tájékoztatónak, hanem a különböző járműtípusok összehasonlítására szolgálnak, a 715/2007/EK rendelet jelenleg érvényes előírásainak megfelelően. Ezen értékeket egyes többletfelszereltségek, tartozékok, valamint a vezetői szokások és egyéb, nem technikai jellegű tényezők (pl. környezeti feltételek) is befolyásolják. Részletes tájékoztatásért és ajánlatért forduljon márkakereskedéseinkhez! A képen látható gépkocsi illusztráció, extra felszereltséget tartalmazhat.