Balog Adalbert: Mechanikai és növényvédelmi kezelések hatása holyvaegyüttesekre

Page 1



BALOG ADALBERT MECHANIKAI ÉS NÖVÉNYVÉDELMI KEZELÉSEK HATÁSA HOLYVAEGYÜTTESEKRE


s

SAPIENTIA KÖNYVEK

SAPIENTIA ALAPÍTVÁNY SAPIENTIA

ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM

PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM


BALOG ADALBERT

MECHANIKAI ÉS NÖVÉNYVÉDELMI KEZELÉSEK HATÁSA HOLYVAEGYÜTTESEKRE (COLEOPTERA: STAPHYLINIDAE)

Scientia K i a d ó Kolozsvár · 2011


SAPIENTIA KÖNYVEK 74. Természettudomány A kiadvány megjelenését támogatta:

Kiadja a Scientia Kiadó 400112 Kolozsvár (Cluj-Napoca), Mátyás király (Matei Corvin) u. 4. Tel./fax: +40-264-593694, e-mail: kpi@kpi.sapientia.ro Felelős kiadó: Kása Zoltán A szakmai felelősséget teljes mértékben a szerző vállalja. A kötet a szerző doktori dolgozata, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem Rovartani Tanszékén védett meg 2003-ban. Programvezető Dr. Mészáros Zoltán professzor, Budapesti Corvinus Egyetem Témavezető: Dr. Markó Viktor docens, Budapesti Corvinus Egyetem A doktori bizottság tagjai: Dr. Jenser Gábor professzor, MTA Növényvédelmi Kutatóintézet Dr. Pénzes Béla docens, Budapesti Corvinus Egyetem Dr. Bozsik András docens, Debreceni Egyetem Dr. Sárospataki Miklós docens, Szent István Egyetem Dr. Tóth Ferenc docens, Szent István Egyetem Első magyar nyelvű kiadás: 2011 © Sapientia 2011 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a României BALOG, ADALBERT Mechanikai és növényvédelmi kezelések hatása holyvaegyüttesekre : (Coleoptera: Staphylinidae) / Balog Adalbert. - Cluj-Napoca : Scientia, 2011 Bibliogr. ISBN 978-973-1970-55-4 632.51 632.9:632.51


TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 1. A Staphylinida család általános jellemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 1.1. Rendszertanuk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 1.2. Morfológiai felépítésük . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 1.2.1. A tojás, lárva és báb morfológiája . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 1.3. Élőhelyeik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 1.4. Táplálkozásuk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 1.4.1. Ragadozófajokon végzett vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . 18 1.4.2. A gombafogyasztás mint alternatív táplálékforrás és mint predációt limitáló tényező . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 1.4.3. Parazitoid fajokon végzett vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . 22 2. Gyümölcstermésű ültetvények holyvaegyüttesei . . . . . . . . . . . . . . 27 2.1. A vizsgált ültetvények jellemzői és adatai . . . . . . . . . . . . . . . 29 2.2. Törzsszinten végzett vizsgálatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 2.3. A gyűjtések metodikai leírása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 2.4. Az adatok feldolgozása során alkalmazott mutatók és statisztikai módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 2.5. Faunisztikai vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 2.5.1. Faunisztikai vizsgálatok az ültetvények talajszintjén. . . 41 2.5.2. Faunisztikai vizsgálatok az ültetvények törzsszintjén . . 43 2.5.3. Talajtípusok és művelésmódok hatása alma- és körteültetvények holyvaegyütteseire . . . . . . . . . . . . . . . . 44 2.5.4. Az együttesek dinamikai vizsgálata. . . . . . . . . . . . . . . . . 52 2.5.5. Az együttesek hasonlóságának vizsgálata az összesített adatok alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 3. Peszticidek hatása Staphylinida együttesekre, mortalitási tényezők. . 59 3.1. Almaültetvények eltérő inszekticidterhelésének hatása . . . . 62 3.1.1. Fajgazdagság és egyedszámok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 3.1.2. Diverzitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 3.1.3. Az együttesek hasonlósága és fajok szintjén végzett vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 3.2. Az almaültetvényeket ért inszekticid zavarás és a sorközök növényekkel való betelepítésének együttes hatása. . . . . . . . . 65 3.2.1. Az együttesek fajgazdagsága és egyedsűrűsége. . . . . . . 66 3.2.2. Az együttesek diverzitása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67


6

TARTALOMJEGYZÉK

3.2.3. Az együttesek hasonlósága, fajok szintjén végzett vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 3.3. Széles hatásspektrumú, szermaradványmentes és kezeletlen almaültetvények holyvaegyüttesei . . . . . . . . . . . . 70 3.3.1. Faunisztikai eredmények – az együttesek fajgazdagsága és aktivitás-denzitása . . . . . . . . . . . . . . . 71 3.3.2. Az együttesek diverzitása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 3.3.3. Az együttesek hasonlósága és fajok szintjén végzett vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 4. Különböző zavarású szőlőültetvények holyvaegyüttesei . . . . . . . . 79 4.1. A holyvaegyüttesek fajgazdagsága és egyedszáma . . . . . . . . . 80 4.2. Az együttesek diverzitása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 4.3. Az együttesek hasonlósága és a fajok aktivitás-abundanciája . . .82 5. Szántóföldi kultúrák holyvaegyüttesei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 5.1. Génmódosított kukoricaültetvényekben végzett vizsgálatok. 83 5.2. Szegélyek hatása Staphylinida együttesekre . . . . . . . . . . . . . 87 5.3. Különböző talajművelési és termesztési módszerek hatása Staphylinida együttesekre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 6. Homoki gyepek holyvaegyüttesei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 6.1. Közösség szintű vizsgálatok, gyakorisági elemzések . . . . . . . 91 6.2. Az együttesek hasonlósága, gyakori fajok. . . . . . . . . . . . . . . . 92 7. Következtetések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 7.1. Faunisztikai vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 7.2. Talajtípusok hatása Staphylinida együttesekre . . . . . . . . . . . 94 7.3. Az ültetvények inszekticid-terhelésének hatása a Staphylinida együttesekre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 7.4. Az eltérő növényborítás és a talajművelések hatása Staphylinida együttesekre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 7.5. Egyes holyvafajokra vonatkozó eredmények . . . . . . . . . . . . . 97 7.6. Rajzásdinamikai vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 Tudományos eredmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 Abstract . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 Rezumat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 Köszönetnyilvánítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179 A szerzőről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181


CONTENTS

Introduction . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 1. General description of rove beetles . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 1.1. Systematics . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 1.2. Morphology . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 1.2.1. The morphology of egg, larvae and pupae . . . . . . . . . . 15 1.3. Habitats . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 1.4. Feeding behaviour . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 1.4.1. Studies with predator species . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 1.4.2. Mycophagy as a factor limiting predation . . . . . . . . . . 21 1.4.3. Studies with parasitoid species. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 2. Rove beetles in orchards . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 2.1. General description of the investigated orchards . . . . . . . . . 29 2.2. Studies at trunk level . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 2.3. Sample collections . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 2.4. Statistics. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 2.5. Faunistic assessments . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 2.5.1. Faunistic studies at soil level. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 2.5.2. Faunistic studies at trunk level . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 2.5.3. Effects of soil types and chemical management on rove beetles in orchards. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 2.5.4. Dynamic studies . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 2.5.5. Similarities . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 3. Pesticide effects on rove beetles, mortality . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 3.1. Pesticide effects on rove beetles . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 3.1.1. Species richness and abundance. . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 3.1.2. Diversity . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 3.1.3. Similarity, studies at species level . . . . . . . . . . . . . . . . 64 3.2. Pesticide and interrow management effects on rove beetles in apple orchards. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 3.2.1. Species richness and abundance in managed orchards. . .66 3.2.2. Diversity in managed orchards . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 3.2.3. Similarity and studies at species level in managed orchards . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 3.3. Effects of broad spectrum, non residual and selective insecticides on rove beetles in apple orchards . . . . . . . . . . . 70


8

CONTENTS

3.3.1. Faunistic studies – species richness and activity-density. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 3.3.2. Diversity studies . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 3.3.3. Similarity and studies at species level . . . . . . . . . . . . . 75 4. Rove beetles in differently treated vineyards . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 4.1. Species richness and activity-density . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 4.2. Diversity. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 4.3. Species similarity and activity-abundance . . . . . . . . . . . . . . . . . .82 5. Rove beetles in arable lend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 5.1. Rove beetles in genetically modified maize crop . . . . . . . . . . 83 5.2. The effect of hedge roves on rove beetles . . . . . . . . . . . . . . . 87 5.3. Effect of soil management and cropping system on rove beetles. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 6. Rove beetles in sandsteppe ecosystems . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 6.1. Community studies and species richness. . . . . . . . . . . . . . . . 91 6.2. Similarities and dominant species . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 7. Conclusions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 7.1. Faunistic studies . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 7.2. Effect of soil types on rove beetles . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 7.3. Effect of chemical control on rove beetles . . . . . . . . . . . . . . . 95 7.4. Weed cover and soil management effects on rove beetles . . . 96 7.5. Studies on dominant species . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 7.6. Dynamic studies . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 Scientific results . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 References . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 Appendix . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 Abstract . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 Rezumat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 Acknowledgements. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179 About the author . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181


CUPRINS

Introducere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. Caracterizarea generală a familiei de staphylinidae . . . . . . . . . . 1.1. Încadrarea sistematică a speciilor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2. Morfologia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2.1. Morfologia ouălor, a larvelor şi a pupelor. . . . . . . . . . . 1.3. Habitatele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.4. Modul de hrănire. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.4.1. Cercetări asupra speciilor prădătoare . . . . . . . . . . . . . . 1.4.2. Consumul de ciuperci fitopatogene ca factor care limitează predaţia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.4.3. Cercetări asupra speciilor parazitoide . . . . . . . . . . . . . 2. Comunităţile de staphylinidae ale livezilor . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.1. Caracterizarea şi datele livezilor studiate . . . . . . . . . . . . . . . 2.2. Analize la nivelul trunchiurilor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.3. Metodele de colectare . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.4. Metodele de calcul şi statisticile utilizate pentru prelucrarea datelor. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.5. Analize faunistice . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.5.1. Analize faunistice la nivelul solului. . . . . . . . . . . . . . . 2.5.2. Analize faunistice la nivelul trunchiului . . . . . . . . . . . 2.5.3. Efectul diferitelor tipuri de soli şi al metodelor de cultivare asupra staphylinidelor în livezi . . . . . . . . . . . . 2.5.4. Studii dinamice . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.5.5. Studii de similaritate . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Efectul pesticidelor, factori de mortalitate . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1. Efectul diferitelor tratamente chimice asupra staphylinidelor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1.1. Componenţa şi abundenţa speciilor . . . . . . . . . . . . . . . 3.1.2. Diversitatea . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1.3. Studii de similaritate, specii dominante . . . . . . . . . . . 3.2. Efectul diferitelor tratamente chimice şi al vegetaţiei asupra staphylinidelor. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2.1. Componenţa şi abundenţa speciilor după tratamentele chimice . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2.2. Diversitatea. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11 13 13 14 15 16 17 18 21 22 27 29 34 38 38 41 41 43 44 52 53 59 62 62 63 64 65 66 67


10

CUPRINS

3.2.3. Studii de similaritate, specii dominante . . . . . . . . . . . 68 3.3. Staphylinidae în livezile tratate cu metode chimice diferite . 70 3.3.1. Rezultate faunistice . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 3.3.2. Diversitatea . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 3.3.3. Studii de similaritate, specii dominante . . . . . . . . . . . 75 4. Comunităţile de staphylinidae în culturile de viţă de vie . . . . . . . 79 4.1. Componenţa şi abundenţa speciilor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 4.2. Diversitatea . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 4.3. Studii de similaritate, dinamica şi abundenţa speciilor. . . . . . . .82 5. Comunităţile de staphylinidae în culturile agricole. . . . . . . . . . . . 83 5.1. Studii în culturi de porumb modificate genetic . . . . . . . . . . . 83 5.2. Efectul marginilor asupra comunităţii de staphylinidae . . . 87 5.3. Efectul managmentului de sol şi al metodelor de cultivare asupra comunităţii de staphylinidae . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 6. Comunităţile de staphylinidae ale vegetaţiei pajiştilor de stepa nisipoasă . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 6.1. Componenţa şi abundenţa speciilor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 6.2. Studii de similaritate, specii dominante . . . . . . . . . . . . . . . . 92 7. Concluzii . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 7.1. Studii faunistice . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 7.2. Efectul tipurilor de sol asupra staphylinidelor . . . . . . . . . . . 94 7.3. Efectul tratamentelor chimice asupra staphylinidelor . . . . . 95 7.4. Efectul vegetaţiei şi al metodelor de cultivare asupra staphylinidelor. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 7.5. Specii dominante. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 7.6. Studii dinamice . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 Rezultate ştiinţifice . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 Bibliografie . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 Anexe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 Abstract . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 Rezumat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 Mulţumiri . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179 Despre autor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181


BEVEZETÉS

Kutatásaink során holyvaegyüttesek faunisztikai és szünzoológiai szerkezetét vizsgáltuk talaj- és törzsszinten alma-, körte- és szőlőültetvényekben, BT kukoricában, valamint homoki gyepeken. A vizsgált ültetvények és kísérleti parcellák talajtani, az őket ért inszekticid-terhelés (széles hatásspektrumú rovarölőszereken – úgynevezett hagyományos, szelektív rovarölőszereken – alapuló integrált, a terméskötődés előtti és a szüret utáni növényvédelmi kezeléseken alapuló „szermaradványmentes”, valamint rovarölőszer-mentes és művelés alól kivont), illetve gyomszabályozási technológiák (a sorközök fekete ugaros művelése, kaszálása, jelentős növényborítás kialakítása) szempontjából különböztek. A vizsgálatok során talajcsapdával, 9 almaültetvény 13 blokkjából és 3 körteültetvényből összesen 257 fajt és 7841 egyedet gyűjtöttem talajszinten, valamint 42 fajt és 87 egyedet törzscsapdával a törzsszinten. A különböző talajtakarásban részesített 4 újfehértói ültetvényben talajszinten 64 fajt és 624 egyedet, nagy-britanniai almaültetvények 12 blokkjában 54 fajt és 834 egyedet, magyarországi szőlőültetvényeken 3 blokkban 33 fajt és 407 egyedet, BT kukoricában 21 fajt és 1528 egyedet, homokgyepeken, 4 területen pedig 48 fajt és 257 egyedet gyűjtöttünk. Megállapítottuk, hogy az alma-, körte-, valamint a szőlőültetvényeken a magyar holyvafauna több mint 20%-a megtalálható. Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapíthatjuk, hogy a magyarországi gyümölcsültetvényeken a Dinaraea angustula, Omalium caesum, Drusilla canaliculata, Sphenoma abdominale, Palporus nitidulus, Dexiogya corticina, Xantholinus linearis, Aleochara bipustulata, Mocyta orbata, Oligota pumilio, Platidracus stercorarius és a Xantholinus longiventris fajok fordulnak elő nagy egyedsűrűségben. Valószínűleg ezek közül kerülnek ki a magyarországi agrárterületek gyakori fajai is. Gyümölcsültetvényeken az Oligota pumilio, Omalium caesum, Ocypus olens és Xantholinus longiventris fajoknak lehet funkcionális szempontból is meghatározó szerepe. Az ültetvények talajszintjén nagyobb a holyvák faj- és egyedszáma, mint a törzs- és lombkoronaszinten, a talajról a koronaszintre való vándorlás elhanyagolhatóan csekély. A homok- és homokos vályog, valamint az agyagtalajon nem alakulnak ki fajgazdagságuk, ezek egyedsűrűségük és összetételük szem-


BEVEZETÉS

12

pontjából jelentősen eltérő együttesek. Az ültetvények környezetének, az évjárati hatásnak, az ültetvényeket ért zavarásoknak a talajtípusnál nagyobb a jelentősége. Széles hatásspektrumú rovarölőszerekkel történő kezelések, összehasonlítva a kisebb szerterhelésű, főként szelektív rovarölőszerekkel kezelt ültetvényekkel, vagy nem csökkentették, vagy növelték a holyvaegyüttesek egyedszámát, és nem befolyásolják jelentősen fajgazdagságukat. A növénytakaró pozitívan befolyásolja az ültetvényekben előforduló holyvák egyedsűrűségét, mind a szegélyeken, a felhagyott ültetvényekben, mind pedig a füvesített vagy virágokkal telepített sorközök révén, szemben a mechanikai gyomműveléssel, melynek hatására a faj-, valamint egyedszámok csökkennek. Az ültetvények zavarása meghatározó szerepet játszik a holyvaegyüttesek denzitásának, fajgazdagságának, diverzitásának és dominanciaviszonyainak kialakításában. Egyes fajok esetében az egyedszámot meghatározzák a zavarások (inszekticides kezelések, gyomszabályozás), míg más fajokra e zavarások nincsenek hatással. A szerző


www.scientiakiado.ro www.facebook.com/ScientiaKiado



ABSTRACT

We have examined the faunistic and community structure of Staphylinid beetles at ground and trunk level of apple and pear orchards, as well as at ground level in a vineyard, BT maize and in an open sand steppe in Hungary, and in apple orchards in the United Kingdom. Our aim was to make a thorough survey of species composition of Staphylinid beetles occurring in different agro-ecosystems under different soil types and pest management. Some of the orchards were treated with wide-spectrum – mainly organophosphorus – insecticides (conventionally treated), whereas in others some elements of IPM were used (mostly selective “green” and “yellow” pesticides). Two apple orchards were abandoned in inter rows with grass and flower and mechanical management conditions. In United Kingdom, 4 plots were treated with “0” insecticide residue methods (pesticides were applied only in early spring and after harvest), one vineyard plot was biologically treated. During the survey, a total number of 7,214 specimens belonging to 257 species were collected with pitfall traps, and 87 specimens belonging to 42 species were collected with trunk traps in 9 apple and 3 pear orchards. In Újfehértó, 624 specimens belonging to 46 species were collected in 4 plots, where different weed management techniques were applied. In the apple orchards in United Kingdom, 834 specimens belonging to 54 species were found in the investigated 12 plots. In the vineyard where 3 differently treated plots were investigated, 407 specimens belonging to 33 species were collected. In Bt maize 21 species and 1,528 individuals were captured while in 4 differently treated plots of the open sand steppe, 257 specimens belonging to 48 species were collected. We found that more than 20% of the Hungarian Staphylinid fauna can be collected in Hungarian apple and pear orchards, and in vineyards. In basis of our investigation species Dinaraea angustula, Omalium caesum, Drusilla canaliculata, Sphenoma abdominale, Palporus nitidulus, Dexiogya corticina, Xantholinus. linearis, Aleochara bipustulata, Mocyta orbata, Oligota pumilio, Platidracus stercorarius,


176

ABSTRACT

and Xantholinus longiventris were common in Hungarian apple orchards. We can conclude that under some ecological conditions (weed cover, wind fall, no managed field margin, no mechanical weed control), some species, such as Oligota pumilio, Omalium caesum, Ocypus olens and Xantholinus longiventris, can play an important role as natural enemies in the pest management of apple and pear orchards, and of vineyards.


REZUMAT

Familia Staphylinidae este una dintre cele mai mari familii din ordinul Coleoptera, a cărei specii sunt predominant prădători. Rolul lor în ecosistemele agrare este insuficient studiat, dar, pe baza cercetărilor efectuate în Europa, alături de celelalte grupe precum Carabidae, Aranea, etc., sunt cei mai importanţi prădători, jucând un rol important în combaterea biologică şi integrată a dăunătorilor. Până în prezent nu s-au făcut cercetări referitoarea la acest grup în agroecosistemele din Europa Centrală. Scopul cercetării a fost descrierea faunistică şi cenologică a Staphylinidelor în ecosistemele agrare. Am urmărit descrierea biodiversităţii şi compoziţia speciilor de Staphylinidae în ecosistemele studiate. Am studiat efectele regiunilor geografice, efectele tratamentelor chimice, ale combaterii mecanice a buruienilor asupra speciilor, respectiv asupra întregii comunităţi de Staphylinidae din ecosistemele cercetate din Ungaria şi Marea-Britanie. În privinţa regiunilor geografice, am comparat specii colectate din livezi cu diferite tipuri de sol (78% nisip, respectiv 65% lut). Din punctul de vedere al tratamentelor chimice, am studiat specii colectate din livezi, tratate cu metode convenţionale de combatere a dăunătorilor (insecticide cu spectru larg ca Ultracid 50 WP, Zolone 35, Dimecron 50, etc.), specii colectate din livezi tratate cu metode integrate de combatere a dăunătorilor (Integrated Pest Management – IPM), specii colectate din livezi tratate cu metoda rezidurilor „zero” (insecticidele erau utilizate primăvara timpuriu, înainte de ieşirea mugurilor, şi toamna, după colectarea recoltei), respectiv specii colectate din livezi netratate (aflate în producţie, dar fără utilizarea insecticidelor) şi abandonate. Am studiat efectele paralele ale tratamentelor chimice şi ale vegetaţiei de pe parcelele cu vegetaţie spontană între rânduri (o parcelă tratată cu metoda convenţională, alta cu metode integrate) şi de pe parcele pe care erau cultivate plante aromatice şi medicinale, respectiv parcele cu combaterea mecanică a buruienilor (fără vegetaţie), toate tratate cu metode integrate de combatere a dăunătorilor. Rezultatele au fost comparate cu rezultatele obţinute dintr-o plantaţie de viţă de vie şi porumb modificat genetic.


178

REZUMAT

Am studiat de asemenea un ecosistem natural din Parcul Naţional Kiskunság, unde, din patru blocuri (bloc de salcâm, defrişat cosit, defrişat necosit, respectiv bloc cu vegetaţie tipică de nisip (Fectucetum vaginatae), au fost efectuate colectări timp de 6 ani.


KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Az adatgyűjtési és -feldolgozási munkám során rengeteg segítséget kaptam tanáraimtól, kollégáimtól és családtagjaimtól. Kitüntetett köszönet illeti doktori témavezetőmet, Dr. Markó Viktort, aki munkám szakmai és erkölcsi támaszát jelentette, és aki nélkül e könyv másról szólna. Köszönetemet fejezem ki Dr. Mészáros Zoltánnak, a doktori program vezetőjének a lehetőségért, hogy részt vehettem a program munkájában, valamint Dr. Pénzes Bélának, a Rovartani Tanszék vezetőjének, a tanszéken folyó munkákban való részvételért, és a tanszék összes munkatársának az évek során nyújtott segítségért. Külön köszönet illeti Ádám Lászlót, aki a határozásokban nyújtott felbecsülhetetlen segítséget. Kutasi Csabának, Bleicher Krisztinának, Fekete Zoltánnak, Szénási Ágnesnek, Pálinkás Zoltánnak és Szekeres Dórának a mintavételekben nyújtott segítségért tartozom köszönettel. A vizsgálatokban való részvételért köszönetemet fejezem ki az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet, az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht., valamint a Szent István Egyetem Növényvédelmi Intézet dolgozóinak. Az egyes programok kialakításában és irányításában különösen Dr. Balázs Klára, Dr. Jenser Gábor, Dr. Mikulás József, Dr. Török Katalin és Dr. Kiss József végzett meghatározó munkát, ezzel biztosítva vizsgálataim hátterét. A Nagy-Britanniában végzett vizsgálatokban való részvételemért köszönetemet fejezem ki Dr. Jerry Cross-nak, valamint az East-Malling Research Rovartani és Növénykórtani részleg összes munkatársának. Vizsgálataim anyagi hátterét az OTKA, NKFP, a Nagy-Britannia Mezőgazdasági, Élelmezésügyi és Halászati Minisztériuma – MAFF (HH2502STF), a Magyar Oktatási Minisztérium, az MTA Bolyai János Ösztöndíja, a Magyar Ösztöndíj Bizottság, a European Science Foundation, valamint a Sapientia Alapítvány programjai biztosították. Külön köszönet illeti a bírálókat, Dr. Bozsik Andrást, Dr. Sárospataki Miklóst és Dr. Tóth Ferencet az építő kritikai megjegyzésekért. Végül, de nem utolsósorban köszönetemet fejezem ki családomnak az erkölcsi bátorításért és támogatásért, külön kiemelve feleségemet, Balog Enikőt, akit köszönet illet a sok nélkülözéssel járó szenvedélyem elviseléséért.



A SZERZŐRŐL

Balog Adalbert 1973. szeptember 3-án született Nagykárolyban. Egyetemi és magiszteri tanulmányait a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Biológia–geológia Karán, Biológia és Biocönológia szakokon végezte 1997 és 1998-ban. Doktori fokozatot a Budapesti Corvinus Egyetem Rovartani Tanszékén szerzett 2003-ban. 2004–2007 között a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János ösztöndíjasa volt. További posztdoktori tanulmányait a Friedrich Schiller Egyetem (Jéna, Németország) Ökológia Intézetében (2009. január–november) és a Yale Egyetem (New Haven CT, USA) „Greeley Memorial” laboratóriumában (2010. március–október) végezte. 2004–2008 között adjunktus, majd 2008-tól docens a Sapientia EMTE Műszaki és Humántudományok Karán Marosvásárhelyen, ahol rovartant és általános ökológiát oktat kertészmérnök hallgatóknak.


A SAPIENTIA KÖNYVEK SOROZAT KÖTETEI

Megjelent: 1.TONK MÁRTON–VERESS KÁROLY (SZERK.) Értelmezés és alkalmazás. Hermeneutikai és alkalmazott filozófiai vizsgálódások. 2002. 2. PETHŐ ÁGNES (SZERK.) Képátvitelek. Tanulmányok az intermedialitás tárgyköréből. 2002. 3. NAGY LÁSZLÓ Numerikus és közelítő módszerek az atomfizikában. 2002. 4. EGYED EMESE (SZERK.) Theátrumi Könyvecske. Színházi zsebkönyvek és szerepük a régió színházi kultúrájában. 2002. 5. VORZSÁK MAGDOLNA–KOVÁCS LICINIU ALEXANDRU Mikroökonómiai kislexikon. 2002. 6. KÖLLŐ GÁBOR (SZERK.) Műszaki szaktanulmányok. 2002. 7. SZENKOVITS FERENC–MAKÓ ZOLTÁN–CSILLIK IHARKA–BÁLINT ATTILA Mechanikai rendszerek számítógépes modellezése. 2002. 8–10. TÁNCZOS VILMOS–TŐKÉS GYÖNGYVÉR (SZERK.) Tizenkét év. Összefoglaló tanulmányok az erdélyi magyar tudományos kutatások 1990–2001 közötti eredményeiről. I–III. 2002. 11. SORBÁN ANGELLA (SZERK.) Szociológiai tanulmányok erdélyi fiatalokról. 2002. 12. GÁBOR CSILLA–SELYEM ZSUZSA (SZERK.) Kegyesség, kultusz, távolítás. Irodalomtudományi tanulmányok. 2002. 13. SALAT LEVENTE (SZERK.) Kínlódni ebben az országban…? Ankét a romániai magyarság megmaradásának szellemi feltételeiről. 2002.


14. NÉMETI JÁNOS–MOLNÁR ZSOLT A tell telepek elterjedése a Nagykárolyi-síkságon és az Ér völgyében. 2002. 15. NAGY LÁSZLÓ (SZERK.) Tanulmányok a természettudományok tárgyköréből. 2002. 16. BOCSKAY ISTVÁN–MATEKOVITS GYÖRGY–SZÉKELY MELINDA– KOVÁCS-KURUC J. SZABOLCS Magyar–román–angol fogorvosi szakszótár. 2003. 17. BRASSAI ATTILA (SZERK.) Orvostudományi tanulmányok. 2003. 18. PETHŐ ÁGNES (SZERK.) Köztes képek. A filmelbeszélés színterei. 2003. 19. KISS ISTVÁN Erodált talajok enzimológiája. 2003. 20. NAGY LÁSZLÓ (SZERK.) Korszerű kísérleti és elméleti fizikatanulmányok. 2003. 21. UJVÁROSI LUJZA (SZERK.) Erdély folyóinak természeti állapota. Kémiai és ökológiai vízminősítés a rekonstrukció megalapozására. 2003. 22. JÓZSEF KOLUMBÁN ET ALII Lectures on nonlinear analysis and its applications. 2003. 23. EGYED EMESE (SZERK.) „Szabadon fordította…” Fordítások a magyar színjátszás céljaira a XVIII–XIX. században. 2003. 24. BAJUSZ ISTVÁN (SZERK.) Mindennapi élet a római Dáciában. 2003. 25. SELYEM ZSUZSA–BALÁZS IMRE JÓZSEF (SZERK.) Humor az avantgárdban és a posztmodernben. 2004. 26. GÁBOR CSILLA (SZERK.) Devóciók, történelmek, identitások. 2004. 27. ROTH-SZAMOSKÖZI MÁRIA (SZERK.) Válassz okosan… Készségfejlesztő program az agresszivitás csökkentésére. 2004.


28. SIPOS GÁBOR (SZERK.) A kolozsvári Akadémiai Könyvtár Régi Magyar Könyvtár-gyűjteményeinek katalógusa. 2004. 29. NEMÉNYI ÁGNES (SZERK.) A rurális bevándorlók. Az elsőgenerációs kolozsvári városlakók társadalma. 2004. 30. BAJUSZ ISTVÁN (SZERK.) A Csíki-medence településtörténete a neolitikumtól a XVII. század végéig a régészeti adatok tükrében. 2004. 31. KOVÁCS ZSOLT (SZERK.) Erdély XVII–XVIII. századi építészetének forrásaiból. 2004. 32. KISS ISTVÁN A mikroorganizmusokkal beoltott talajok enzimológiája. 2004. 33. BRASSAI ZOLTÁN ET ALII A kovásznai szénsavas fürdők és mofetták a végtagi verőérszűkületek kezelésében. 2004. 34. HORVÁTH ISTVÁN (SZERK.) Erdély és Magyarország közötti migrációs folyamatok. 2005. 35. GÁBOR CSILLA (SZERK.) A történetmondás rétegei a kora újkorban. 2005. 36. EGYED EMESE (SZERK.) Ismeretség. Interkulturális kapcsolatok a színház révén: XVII–XIX. század. 2005. 37. BERSZÁN ISTVÁN (SZERK.) Alternatív mozgásterek: Működés és/vagy gyakorlás a kognitív folyamatokban. 2005. 38. EGYED PÉTER (SZERK.) A közösségről – a hagyományos, valamint a kommunitarista felfogásokban. 2005. 39. JANCSÓ MIKLÓS Csiky Gergely dramaturgiája és a XIX. század végi magyar drámaírás. 2005. 40. ZOLTÁN BENYÓ–BÉLA PALÁNCZ–LÁSZLÓ SZILÁGYI Insight Into Computer Science with Maple. 2005.


41. KESZEG VILMOS (SZERK.) Specialisták. Életpályák és élettörténetek. 2006. 42. BAJUSZ ISTVÁN (SZERK.) Téglás István jegyzetei. 2005. 43. ZOLTÁN MAKÓ Quasi-triangular Fuzzy Numbers, Theory and Applications. 2006. 44. BERSZÁN ISTVÁN (SZERK.) Gyakorlat–etika–pragmatizmus. 2006. 45. BEGE ANTAL Régi és új számelméleti függvények. 2006. 46. BALÁZS LAJOS A vágy rítusai – rítusstratégiák. A születés, házasság, halál szokásvilágának lelki hátteréről. 2006. 47. ALBERT-LŐRINCZ ENIKŐ Átfesthető horizont. 2006. 48. NÉMETI JÁNOS–MOLNÁR ZSOLT A tell telepek fejlődése és vége a Nagykárolyi-síkságon és az Ér völgyében. 2006. 49. TAMÁSI ZSOLT-JÓZSEF Az erdélyi római katolikus egyházmegye az 1848–49-es forradalomban. 2007. 50. PETHŐ ÁGNES (SZERK.) Film. Kép. Nyelv. 2007. 51. SZILÁGYI GYÖRGYI–FLÓRA GÁBOR–ARI GYULA Bihar megye gazdasági-társadalmi fejlődése. Eredmények és távlatok. 2007. 52. OZSVÁTH IMOLA (SZERK.) Néptanítók. Életpályák és élettörténetek. 2007. 53. ISTVÁN URÁK Date despre arahnofauna din bazinul superior al Oltului. 2008. 54. SZABÓ ÁRPÁD A tulajdonváltás folyamata Románia gazdasági átalakulásában. 2008.


55. SZABÓ ÁRPÁD A romániai gazdasági átalakulás esettanulmányokban. 2008. 56. TŐKÉS GYÖNGYVÉR Szakma vagy hivatás? A kolozsvári magyar egyetemi oktatók státuszcsoportja. 2008. 57. ZSIGMOND ISTVÁN Metakognitív stratégiák – összetevőik és mérésük. 2008. 58. ANDREA VIRGINÁS Crime Genres and the Modern – Postmodern Turn: Canons, Gender, Media. 2008. 59. PLETL RITA (SZERK.) Az anyanyelvoktatás metamorfózisa. 2008. 60. MAKÓ ZOLTÁN–LÁZÁR EDE–MÁTÉ SZILÁRD Előrejelző módszerek gazdasági és műszaki alkalmazásai. 2009. 61. SÁNDOR MIKLÓS SZILÁGYI Dynamic Modeling of the Human Heart. 2009. 62. LÁSZLÓ SZILÁGYI Novel Image Processing Methods Based on Fuzzy Logic. 2009. 63. ÉVA GYÖRGY Studiu anatomic al unor cormofite din zona Ciucului. 2009. 64. BEÁTA ÁBRAHÁM Evoluţia turbăriilor din judeţul Harghita. 2009. 65. IMRE ATTILA A Cognitive Approach to Metaphorical Expressions. 2010. 66. ŞTEFANIA MARIA CUSTURĂ Marin Sorescu. Poezia teatrului şi teatralitatea poeticului. 2010. 67. GIZELLA BOSZÁK (SZERK.) Fehlertypologie im DaF-Unterricht Band 1. Studien zu deutschrumänish-ungarischen Interferenzerscheinungen. 2010. 68. PLETL RITA (SZERK.) Az anyanyelvoktatás mozaikjai. 2010.


Scientia Kiadó 400112 Kolozsvár (Cluj-Napoca) Mátyás király (Matei Corvin) u. 4. sz. Tel./fax: +40-264-593694 E-mail: scientia@kpi.sapientia.ro www.scientiakiado.ro Műszaki szerkesztés: Dobos Piroska Korrektúra: Szenkovics Enikő Tipográfia: Könczey Elemér Készült a kolozsvári Gloria nyomdában 70 példányban Igazgató: Nagy Péter



Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.