Tőkés Gyöngyvér: A kutatás módszertana a kommunikációtudományokban by Scientia Kiadó

TŐKÉS GYÖNGYVÉR A KUTATÁS MÓDSZERTANA A KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNYOKBAN

SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM MŰSZAKI ÉS HUMÁNTUDOMÁNYOK KAR, MAROSVÁSÁRHELY HUMÁN TANSZÉK

TŐKÉS GYÖNGYVÉR

A KUTATÁS MÓDSZERTANA A KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNYOKBAN

Scientia Kiadó Kolozsvár · 2011

A kiadvány megjelenését támogatta:

Lektor: Hamp Gábor (Budapest)

Sorozatborító: Miklósi Dénes

Első magyar nyelvű kiadás: 2011 © Sapientia 2011 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a României TÖKÉS GYÖNGYVÉR A kutatás módszertana a kommunikációtudományokban / Tőkés Gyöngyvér. Cluj-Napoca : Scientia, 2011 Bibliogr. ISBN 978-973-1970-35-6 316.77.

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 A kommunikációtudományok tudományrendszeri helye . . . . . . . 17 A jegyzet szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 1. A tudományos megismerés természete és sajátosságai . . . . . . . . . . 21 1.1. A megismerés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 1.2. A megismerés formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 1.3. A tudomány sajátosságai és szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 1.4. Az elméleti és az empirikus kutatás viszonya . . . . . . . . . . . . . 31 1.5. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 1.6. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 1.7. Ajánlott olvasmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 2. A kutatás előkészítése, a kutatási terv elkészítése és a kutatás folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 2.1. A kutatások indítéka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 2.2. A kutatások célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 2.3. A kutatások időtartama . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 2.4. A kutatás előkészítése és megtervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 2.5. A kutatási folyamat lépései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 2.6. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 2.7. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 2.8. Ajánlott olvasmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 3. A mintavétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 3.1. A mintavétel alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 3.2. A valószínűségi (véletlen) mintavétel elmélete . . . . . . . . . . . . 52 3.3. A mintavétel módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 3.4. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 3.5. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 3.6. Ajánlott olvasmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 4. A társadalomtudományi kutatás etikai szempontjai . . . . . . . . . . . . 65 4.1. Jogszabályok és etika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 4.2. A társadalomtudományi kutatások etikája . . . . . . . . . . . . . . . . 66 4.3. RESPECT – szakmai és etikai kódex az Európai Unióban . . . . 71 4.4. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 4.5. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 4.6. Ajánlott olvasmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73

TARTALOMJEGYZÉK

5. A szakirodalom keresése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 5.1. A szakirodalom megismerésének jelentősége a kutatásban . . 75 5.2. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 5.3. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 5.4. Ajánlott olvasmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 6. A megfigyelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 6.1. A módszer lényege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 6.2. Megfigyelésre alkalmas témák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 6.3. A megfigyelő lehetséges szerepei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 6.4. Előkészületek a megfigyelésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 6.5. Mintavétel a terepkutatásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 6.6. Az adatgyűjtés módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 6.7. Az adatok feldolgozása és elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 6.8. A megfigyelés erősségei és gyengéi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 6.9. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 6.10. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 6.11. Ajánlott olvasmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 7. Az interjú . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 7.1. A módszer lényege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 7.2. Az interjús módszer használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 7.3. Az interjúk típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 7.4. Az interjú előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108 7.5. Az interjú elkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 7.6. Az interjú feldolgozása és elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120 7.7. Az interjú erősségei és gyengéi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 7.8. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122 7.9. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122 7.10. Ajánlott olvasmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124 8. A fókuszcsoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 8.1. A módszer lényege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 8.2. A fókuszcsoportos módszerrel vizsgálható témák . . . . . . . . . 126 8.3. A fókuszcsoportok fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126 8.4. A fókuszcsoportos vizsgálat előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . 127 8.5. Az interjúvezető elkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 8.6. A fókuszcsoportos vizsgálat lefolytatása . . . . . . . . . . . . . . . . 132 8.7. Az adatok elemzése és értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 8.8. A fókuszcsoportos vizsgálat erősségei és gyengéi . . . . . . . . . 137 8.9. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138

TARTALOMJEGYZÉK

8.10. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 8.11. Ajánlott olvasmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 9. A kérdőíves adatfelvétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 9.1. A módszer lényege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 9.2. A kérdőíves vizsgálat céljára alkalmas témák . . . . . . . . . . . . 141 9.3. A kérdőíves vizsgálat előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 9.4. A kérdőív szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 9.5. A kérdések típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143 9.6. Indexek és skálák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 9.7. A kérdőívszerkesztés általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . 151 9.8. A kérdőívfelvétel módjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153 9.9. Az adatok feldolgozása és elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157 9.10. A kérdőíves vizsgálat erősségei és gyengéi . . . . . . . . . . . . . 162 9.11. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163 9.12. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 9.13. Ajánlott olvasmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 10. A tartalomelemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165 10.1. A módszer lényege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165 10.2. A tartalomelemzéssel vizsgálható témák . . . . . . . . . . . . . . . 166 10.3. A tartalomelemzés megtervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 10.4. Az adatok kvantitatív feldolgozása és elemzése . . . . . . . . . 171 10.5. Az adatok kvalitatív feldolgozása és elemzése . . . . . . . . . . 171 10.6. A módszer erősségei és gyengéi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 10.7. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 10.8. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 10.9. Ajánlott olvasmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 11. Az adatok statisztikai elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 11.1. Egyváltozós elemzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 11.2. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203 11.3. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204 11.4. Ajánlott olvasmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205 12. A mozgóképek narratív elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 12.1. Bevezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 12.2. A képtől a mozgóképig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 12.3. A mozgóképek elemzésének előkészítése . . . . . . . . . . . . . . 208 12.4. Narratív elemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214 12.5. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219 12.6. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220

TARTALOMJEGYZÉK

12.7. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220 12.8. Ajánlott olvasmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 13. A mozgóképek műfaji elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223 13.1. A módszer lényege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223 13.2. A műfaji elemzéssel vizsgálható témák . . . . . . . . . . . . . . . . 223 13.3. A műfaji besorolás szempontjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224 13.4. A műfajok sajátosságainak vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . 225 13.5. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 13.6. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 13.7. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 13.8. Ajánlott olvasmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231 14. A tudományos dolgozat elkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233 14.1. Bevezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233 14.2. A tudományos írásmű sajátosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233 14.3. A tudományos dolgozat részei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241 14.4. A tudományos dolgozat tartozékai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241 14.5. A szakirodalmi hivatkozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247 14.6. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253 14.7. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253 14.8. Ajánlott olvasmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255 15. A tudományos dolgozat szóbeli bemutatása . . . . . . . . . . . . . . . . 257 15.1. Bevezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257 15.2. Az előadásra való felkészülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257 15.3. Az előadás megtartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261 15.4. A szemléltetőeszközök használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266 15.5. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 268 15.6. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269 15.7. Ajánlott olvasmány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269 Felhasznált szakirodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271 Magyar–román–angol szakkifejezések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . 275 Függelék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281 RESPECT – szakmai és etikai kódex az Európai Unióban . . . . . . 281 Tájékoztató kézirat előkészítésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281 Abstract . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305 Rezumat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307 A szerzőről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309

CONTENTS

Introduction . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 The Place of Communication Sciences among Social and Human Sciences . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 The Structure of the Volume . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 1. The Nature of Cognition . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 1.1. The Cognition . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 1.2. Forms of Cognition . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 1.3. The Structure and the Nature of Scientific Cognition . . . . . . 28 1.4. The Connection between Theory and Empirical Research . . . . 31 1.5. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 1.6. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 1.7. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 2. Preparation of the Research, Completion of the Research Plan, Steps of the Research Process . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 2.1. Motives for Research . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 2.2. Research Purposes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 2.3. The Period of the Research . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 2.4. Preparation and Research Design . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 2.5. Steps of the Research Process . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 2.6. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 2.7. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 2.8. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 3. Sampling Design . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 3.1. The Problem of Sampling . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 3.2. The Theory of Random Sampling . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 3.3. Sampling Methods . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 3.4. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 3.5. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 3.6. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 4. Research Ethics of Social Sciences . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 4.1. Laws and Ethics . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 4.2. Research Ethics of Social Sciences . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 4.3. The RESPECT Code of Practice for Socio-Economic Research . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 4.4. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72

CONTENTS

4.5. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 4.6. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 5. Library Searches . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 5.1. The Importance of Literature Review in Research Process . . . . 75 5.2. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 5.3. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 5.4. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 6. Direct Observation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 6.1. The Essence of the Method . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 6.2. Applications of the Method . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 6.3. Roles of the Observer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 6.4. Planning the Observation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 6.5. Sampling in the Filed Research . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 6.6. Running the Observation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 6.7. Data Processing and Analysis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 6.8. Strenghts and Weaknesses of the Method . . . . . . . . . . . . . . . 102 6.9. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 6.10. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 6.11. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 7. Interviewing . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 7.1. The Essence of the Method . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 7.2. Applications of the Method . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 7.3. Interview Technics and Types . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 7.4. Planning the Interview . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108 7.5. Conducting the Interview . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 7.6. Data Processing and Analysis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120 7.7. Strenghts and Weaknesses of the Method . . . . . . . . . . . . . . . 121 7.8. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122 7.9. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122 7.10. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124 8. Focus Group . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 8.1. The Essence of the Method . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 8.2. Applications of the Method . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126 8.3. Types of the Focus Group . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126 8.4. Planning and Preparing the Focus Group . . . . . . . . . . . . . . . 127 8.5. Preparation of the Interview Guide . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 8.6. Conducting the Focus Group . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 8.7. Data Processing and Analysis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 8.8. Strenghts and Weaknesses of the Method . . . . . . . . . . . . . . . 137

CONTENTS

8.9. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138 8.10. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 8.11. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 9. Survey Research . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 9.1. The Essence of the Method . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 9.2. Applications of the Method . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 9.3. Preparation of the Survey . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 9.4. The Structure of the Questionnaire . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 9.5. The Types and the Elaboration of Questions . . . . . . . . . . . . . 143 9.6. Indexes and Scales . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 9.7. Editing the Questionnaire . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151 9.8. Conducting the Survey . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153 9.9. Data Processing and Analysis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157 9.10. Strenghts and Weaknesses of the Method . . . . . . . . . . . . . . 162 9.11. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163 9.12. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 9.13. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 10. Content Analysis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165 10.1. The Essence of the Method . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165 10.2. Applications of the Method . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 10.3. Preparation of the Content Analysis . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 10.4. Quantitative Data Analysis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171 10.5. Qualitative Data Analysis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171 10.6. Strenghts and Weaknesses of the Method . . . . . . . . . . . . . . 173 10.7. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 10.8. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 10.9. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 11. Statistical Analysis of Data . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 11.1. Univariate Analysis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 11.2. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203 11.3. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204 11.4. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205 12. Narrative Analysis of Moving Images . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 12.1. Introduction . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 12.2. Still and Moving Images . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 12.3. Preparation of the Moving Image Analysis . . . . . . . . . . . . . 208 12.4. Narrative Analysis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214 12.5. Summary . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219 12.6. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220

CONTENTS

12.7. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220 12.8. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 13. Genre Analysis of Moving Images . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223 13.1. The Essence of the Method . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223 13.2. Applications of the Method . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223 13.3. Genre Classification Criteria for Moving Images . . . . . . . . . 224 13.4. The Analysis of Genre Features . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225 13.5. Summary . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 13.6. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 13.7. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 13.8. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231 14. Elaboration of Scientific Publications . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233 14.1. Introduction . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233 14.2. Features of the Scientific Publication . . . . . . . . . . . . . . . . . 233 14.3. Parts of the Scientific Publication . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241 14.4. Accesories of the Scientific Publication . . . . . . . . . . . . . . . 241 14.5. References . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247 14.6. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253 14.7. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253 14.8. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255 15. Giving a Scientific Presentation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257 15.1. Introduction . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257 15.2. Planning the Scientific Presentation . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257 15.3. Giving a Scientific Presentation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261 15.4. Using Illustrative Materials . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266 15.5. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 268 15.6. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269 15.7. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269 Bibliography . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271 Hungarianâ&#x20AC;&#x201C;Romanianâ&#x20AC;&#x201C;English Glossary . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275 Annexes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281 The RESPECT Code of Practice for Socio-Economic Research. . . . . .281 Guide for Authors to Publishing with Scientia Publishing House . . .281 Abstract . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305 Rezumat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307 About the Author . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309

CUPRINS

Introducere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Locul ştiinţelor comunicării în cadrul ştiinţelor socioumane . . . . 17 Structura cursului . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 1. Natura şi specificul cunoaşterii . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 1.1. Cunoaşterea . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 1.2. Formele cunoaşterii . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 1.3. Structura şi specificul ştiinţelor socioumane . . . . . . . . . . . . . 28 1.4. Relaţia dintre teorie şi cercetarea empirică . . . . . . . . . . . . . . . 31 1.5. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 1.6. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 1.7. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 2. Pregătirea activităţii de cercetare, elaborarea planului de cercetare şi etapele proiectului de cercetare . . . . . . . . . . . . . . . 33 2.1. Motivele activităţii de cercetare . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 2.2. Scopurile activităţii de cercetare . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 2.3. Durata activităţii de cercetare . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 2.4. Pregătirea şi proiectarea activităţii de cercetare . . . . . . . . . . . 38 2.5. Etapele procesului de cercetare . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 2.6. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 2.7. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 2.8. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 3. Eşantionarea . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 3.1. Problematica eşantionării . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 3.2. Teoria eşantionării probabilistice . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 3.3. Metode de eşantionare . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 3.4. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 3.5. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 3.6. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 4. Etica cercetărilor socioumane . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 4.1. Norme juridice şi etice . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 4.2. Etica cercetărilor socioumane . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 4.3. RESPECT – codul profesional şi etic al cercetării socio-economice în Uniunea Europeană . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 4.4. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72

CUPRINS

4.5. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 4.6. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 5. Lectura literaturii de specialitate . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 5.1. Rolul cunoaşterii literaturii de specialitate în activitatea de cercetare . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 5.2. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 5.3. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 5.4. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 6. Observaţia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 6.1. Esenţa metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 6.2. Aplicaţiile metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 6.3. Postura cercetătorului . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 6.4. Planificarea observaţiei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 6.5. Eşantionarea în cercetarea de teren . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 6.6. Realizarea observaţiilor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 6.7. Prelucrarea şi analiza datelor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 6.8. Avantajele şi slăbiciunile metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 6.9. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 6.10. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 6.11. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 7. Interviul . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 7.1. Esenţa metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 7.2. Aplicaţiile metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 7.3. Diferite tehnici de interviu . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 7.4. Pregătirea realizării interviului . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108 7.5. Realizarea interviului . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 7.6. Prelucrarea şi analiza datelor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120 7.7. Avantajele şi slăbiciunile metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 7.8. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122 7.9. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122 7.10. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124 8. Focus-grupul . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 8.1. Esenţa metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 8.2. Aplicaţiile metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126 8.3. Diferite tipuri de focus-grup . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126 8.4. Pregătirea realizării focus-grupului . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 8.5. Pregătirea ghidului de interviu . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 8.6. Realizarea focus-grupului . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 8.7. Prelucrarea şi analiza datelor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133

CUPRINS

8.8. Avantajele şi slăbiciunile metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 8.9. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138 8.10. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 8.11. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 9. Ancheta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 9.1. Esenţa metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 9.2. Aplicaţiile metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 9.3. Pregătirea anchetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 9.4. Structura chestionarului . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 9.5. Elaborarea întrebărilor şi tipurile de întrebări . . . . . . . . . . . . 143 9.6. Indici şi scale . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 9.7. Regulile editării chestionarului . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151 9.8. Realizarea anchetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153 9.9. Prelucrarea şi analiza datelor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157 9.10. Avantajele şi slăbiciunile metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162 9.11. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163 9.12. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 9.13. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 10. Analiza de conţinut . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165 10.1. Esenţa metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165 10.2. Aplicaţiile metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 10.3. Pregătirea analizei de conţinut . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 10.4. Prelucrarea şi analiza cantitativă a datelor . . . . . . . . . . . . . 171 10.5. Prelucrarea şi analiza calitativă a datelor . . . . . . . . . . . . . . 171 10.6. Avantajele şi slăbiciunile metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 10.7. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 10.8. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 10.9. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 11. Analiza statistică a datelor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 11.1. Analize univariate . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 11.2. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203 11.3. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204 11.4. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205 12. Analiza narativă a textelor audiovizuale . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 12.1. Introducere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 12.2. De la imagine la texte audiovizuale . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 12.3. Pregătirea analizei textelor audiovizuale . . . . . . . . . . . . . . . 208 12.4. Analiza narativă . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214 12.5. Concluzii . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219

CUPRINS

12.6. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220 12.7. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220 12.8. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 13. Analiza de gen a textelor audiovizuale . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223 13.1. Esenţa metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223 13.2. Aplicaţiile metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223 13.3. Criteriile de încadrare a textelor audiovizuale în genuri . . . 224 13.4. Analiza caracteristicilor genurilor audiovizuale . . . . . . . . . 225 13.5. Concluzii . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 13.6. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 13.7. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 13.8. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231 14. Elaborarea lucrărilor ştiinţifice . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233 14.1. Introducere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233 14.2. Caracteristicile lucrărilor ştiinţifice . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233 14.3. Părţile principale ale lucrărilor ştiinţifice . . . . . . . . . . . . . . 241 14.4. Părţile anexe ale lucrărilor ştiinţifice . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241 14.5. Referirea bibliografică . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247 14.6. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253 14.7. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253 14.8. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255 15. Susţinerea publică a unei lucrări ştiinţifice . . . . . . . . . . . . . . . . . 257 15.1. Introducere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257 15.2. Pregătirea susţinerii publice a unei lucrări ştiinţifice . . . . . 257 15.3. Prezentarea lucrării ştiinţifice . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261 15.4. Pregătire şi utilizarea materialelor ilustrative . . . . . . . . . . . 266 15.5. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 268 15.6. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269 15.7. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269 Bibliografie . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271 Glosar maghiar-român-englez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275 Anexe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281 RESPECT. Codul profesional şi etic al cercetării socioeconomice în Uniunea Europeană . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281 Îndrumător pentru autori în vederea editării manuscriselor publicate la Editura Scientia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281 Abstract . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305 Rezumat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307 Despre autor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309

BEVEZETŐ

A kommunikációtudományok tudományrendszeri helye A kommunikációtudományok kutatási módszereinek bemutatásához multidiszciplináris megközelítést alkalmazunk, hiszen a kommunikációtudományok kifejezés inkább gyűjtőnév, amely minden olyan elméletet és elemzést magába foglal, amely a kommunikáció jelenségével foglalkozik (Griffin 2004, 7). Alig van olyan humán- és társadalomtudomány, amely ne fordítana gondot a kommunikáció jelenségének kutatására. A társadalomtudományokon belül a szociológia, a pszichológia, a szociálpszichológia, a kulturális antropológia stb. foglalkoznak a kommunikációval kapcsolatos kérdések vizsgálatával, a humántudományok közül az irodalomelmélet, a szociolingvisztika, a szemiotika, az esztétika, a filozófia stb. Éppen ezért, a kommunikációkutatások mind a társadalomtudományok, mind a humántudományok elméleteit és elemzési módszereit átveszik. A kommunikáció kutatásának főbb kérdései a kommunikációs üzenet forrására, az üzenet szövegére és tartalmára, a közvetítés formájára, a kódolás és a dekódolás mikéntjére és sikerességére, a befogadók tulajdonságaira és a befogadási aktus sajátosságaira, a visszajelzés minőségére, a kommunikációs zavarokra és a kommunikáció társadalmi és kulturális kontextusára vonatkoznak. A kommunikációs folyamat több szinten vizsgálható, az intraperszonálistól az interperszonálisig, a kiscsoportostól a szervezeti kommunikáción át a tömegkommunikációs szintig (Berger 2000, 15). A problémák e széles körének vizsgálatához a módszerek színes palettája szükséges, hiszen az adatgyűjtési módszereket úgy kell kiválasztani, hogy azok a kérdés megismerését a leginkább szolgálják. Például az üzenetek textuális elemzéséhez a humántudományoktól kölcsönzzük a módszereket, az üzenetek létrehozásának folyamatát és körülményeit, az alkotó elképzelésének megismerését a társadalomtudományok minőségi módszereivel, a kommunikációs üzenetek befogadásának feltételeit és sikerességét a társadalomtudományok mennyiségi módszereivel követhetjük a legsikeresebben. A társadalom- és humántudományok – habár mindkettő az emberrel és tevékenységeivel foglalkozik – mind elméletépítési módjukat, mind ismeretgyarapítási stratégiáikat illetően eltérnek egymástól. A társadalomtudományok empirikus tudományok, amelyek azon az elven működnek,

BEVEZETŐ

hogy az elméletek érvényességét empirikus adatgyűjtéssel, pontos mérésekkel ellenőrizzék vagy cáfolják. A humántudományok értelmező jellegűek, a kommunikációs üzenetek felépítését és interpretációját irodalomelméleti, szemiotikai módszerekkel, az üzeneteket befogadó közönséget etnográfiai módszerekkel elemezik (Griffin 2004, 11). A társadalomtudósok objektívek akarnak lenni, a humántudományok kutatói a jelentéssel foglalkoznak, értelmezik tanulmányuk tárgyát. A tudósok fel akarják fedezni az igazságot, hiszen úgy gondolják, hogy egyetlen valóság van „odakint”, amely módszeres vizsgálattal feltárható. Az értelmezők szintén az igazságot keresik, de nem biztosak abban, hogy van objektív igazság, amely megismerhető, hiszen a tudás nem semleges attól, aki azt birtokolja. Szerintük az igazság leginkább szubjektív, a jelentés pedig az értelmezésen múlik. A tudósok az emberi viselkedést formáló erőket hangsúlyozzák, és ennek egyetemes törvényeit keresik, az értelmezők az egyének tudatos választásaira összpontosítanak, és az egyedi cselekedetek értelmét keresik (Griffin 2004, 12). A szemléleti különbségek a módszertanban, a kutatási adatgyűjtésben és -elemzésben is tetten érhetők. A társadalomtudományi hagyományokból kiinduló kommunikációs vizsgálatok a mennyiségi módszereket, a humántudományok interpretatív megközelítésével élő vizsgálatok pedig a minőségi kutatási stílust részesítik előnyben. A mennyiségi kutatások általában nagy mennyiségű adatot vesznek fel, reprezentatív mintán. Az adatgyűjtési technikák közül a kérdőíves módszert alkalmazzák, a kísérletet, a strukturált interjút, a kvantitatív tartalomelemzést és a dokumentumok, adatok/statisztikák másodelemzését. A kvalitatív kutatás ezzel szemben kevésbé a mérést, mint a vizsgálat tárgyának a megértését célozza. A kvalitatív vizsgálatokban kisebb (általában nem reprezentatív) mintával dolgoznak, a kutatót pedig a vizsgálat alanyainak világszemlélete, értékrendje, kulturális és társadalmi tapasztalatai érdeklik. Az ilyen jellegű ismeretek megszerzéséhez a kutatók a résztvevői megfigyelés és a szabad beszélgetések, a strukturálatlan interjúk és fókuszcsoportos beszélgetések, a minőségi szövegelemzés módszereit használják (O’Sulivan 2002). S habár a minőségi és a mennyiségi kutatási hagyományok élesen szétválnak egymástól, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy minden kutatási módszernek vannak előnyei és hátrányai. Ennélfogva a tapasztalt kutatók a vizsgálataik során gyakorta különböző, egymást kiegészítő és ellenőrző módszereket kapcsolnak össze. Ez nincs másként a kommunikációkutatásokban sem, hiszen a kutatás végső célja, hogy minél ponto-

A JEGYZET SZERKEZETE

sabb, részletesebb és kimerítőbb magyarázatokat és értelmezéseket adjunk a feltett kutatási kérdésekre. E módszertani jegyzet a társadalomtudományok szemszögéből vizsgálja a kommunikációs jelenségek kutatásának metodológiai sajátosságait, a kutatási folyamat jellegzetességeit, problémáit. S habár a kötet legtöbb fejezetében a társadalomtudományi szemlélet uralkodik, a jegyzetben megtaláljuk két mozgókép-elemzési technika bemutatását is, annak érdekében, hogy a diákok a kommunikációs jelenségek minden szintjének és formájának vizsgálatához módszertani eszközökkel rendelkezzenek.

A jegyzet szerkezete A jegyzet célja megismertetni a kommunikáció és közkapcsolatok szakos diákokat a tudományos megismerés logikájával, a kutatási folyamat lépéseivel, azokkal a főbb kutatási módszerekkel, amelyek segítségével a kommunikációkutatások témái és problémakörei tanulmányozhatók. A kötetben a diákok a társadalomtudományokból átvett minőségi, majd mennyiségi módszerekről, a humántudományokból származó szövegelemzési technikákról olvashatnak. A jegyzet végén a kutatási eredmények szóbeli bemutatásának és az írásbeli tudományos publikáció elkészítésének feladatait tárgyaljuk. Az első fejezet bemutatja a megismerés fajtáit, kiemelve a tudományos és köznapi megismerés közötti különbségeket, a tudományos megismerés sajátosságait és a tudomány szerkezetét, az empirikus és az értelmező elméletek jellegzetességeit. A második fejezet a kutatási munka előkészítését, a kutatási probléma megfogalmazását és a kutatási terv elkészítésének lépéseit tárgyalja. A harmadik fejezet a reprezentatív mintavétel kérdéseivel foglalkozik. A negyedik fejezet a tudományos kutatás etikai kérdéseit, a kutatómunkát vezérlő főbb erkölcsi meggyőződéseket taglalja. Az ötödik fejezet a kutatást megelőző időszakra jellemző szakirodalmi tájékozódáshoz nyújt útmutatást. A hatodiktól a tizedik fejezetig az egyes fejezetek egy-egy adatgyűjtési módszert mutatnak be, éspedig: a megfigyelést, az interjút, a fókuszcsoportot, a kérdőíves adatfelvételt és a tartalomelemzést. A tizenegyedik fejezet a kvantitatív elemzés néhány statisztikai eljárását ismerteti. A tizenkettedik és tizenharmadik fejezetekben a mozgóképek textuális elemzési lehetőségeit, a narratív elemzést és a műfajelemzést mutatjuk be, hogy ezáltal a diákok kezébe eszközt adjunk a médiaüzenetek elemzéséhez. A tizennegyedik fejezet a kutatási

BEVEZETŐ

jelentés elkészítésének alapelveit, ennek szerkezetét, felépítését tárgyalja. A tizenötödik fejezet a kutatási eredmények szóbeli bemutatásának szabályait, a szóbeli előadás szerkezetét és a tudományos mű megvédésének módjait összegzi. Az egyes fejezetek hasonló struktúrával rendelkeznek. A fejezetek tartalmi részét követően az olvasó ismétlő kérdéseket kap, amelyek segítségével ellenőrizheti az elsajátított ismereteit. Az ismétlő kérdések gyakorlatokkal folytatódnak, amelyek megoldásával az ismeretek gyakorlati alkalmazására nyílik lehetőség. A fejezetek annotált bibliográfiával zárulnak, ahol a tárgyalt témakörrel kapcsolatban további hasznos forrásokat tüntetünk fel. A kérdések és feladatok a diákok otthoni felkészülését segítik, és egyéni megoldást igényelnek. A kötet végén a használt szakkifejezések háromnyelvű szótárát állítottuk össze, hogy a diákok a módszertani szakterminológia román és angol formáit is megismerhessék. Tőkés Gyöngyvér Kolozsvár, 2008. augusztusa

www.scientiakiado.ro www.facebook.com/ScientiaKiado

2. FEJEZET

A KUTATÁS ELŐKÉSZÍTÉSE, A KUTATÁSI TERV ELKÉSZÍTÉSE ÉS A KUTATÁS FOLYAMATA

2.1. A kutatások indítéka A kutatási tevékenységnek több mozgatórugója lehet. Talán a legfontosabb, hogy a kutatót magát érdekelje a megválaszolandó kutatási kérdés, hiszen a kutatási munka nehéz, fáradságos és hosszú folyamat, amelyet a kutató csak akkor tud végigvinni, ha őszintén érdekli a felvetett kérdés megválaszolása.

2.1.1. Személyes indítékok, strukturálatlan érdeklődés A kutató kiindulhat saját kíváncsiságából, és kérdései kapcsolódhatnak saját élettörténetéhez vagy intellektuális érdeklődéséhez. Vegyünk egy példát. Egy frissen végzett hallgató elnyeri első beosztását egy jó hírű könyvkiadónál. Már az első munkanapjain feltűnik számára, hogy a kiadó munkatársai, habár egyenként mind jóérzésű, felkészült emberek, valamiért nem működnek együtt. A kiadóban mindenki végzi a dolgát, de nem beszélnek arról, hogy ki hol tart a feladataival, és milyen elvárásai vannak kollégáival szemben. Ezért a hangulat feszült, a munka akadozik, a megrendelők is egyre elégedetlenebbek. A fiatal kommunikációs szakember eldönti, hogy megfejti a rejtélyt, és kideríti, hogy kollégái milyen szervezeti értékrendnek engedelmeskednek. Ez segíti őt megérteni és megmagyarázni a helyzetet, ugyanakkor könnyebbé teszi számára is az alkalmazkodást. A kollégái viselkedését, egymáshoz és a vezetőjükhöz való viszonyukat rendszeresen megfigyeli, beszélgetéseket kezdeményez velük, a hallottakat pedig feljegyzi. Három hónapnyi vizsgálódás után rájön arra, hogy a kiadóban a csimpánzkultúra uralkodik (Line 1999), vagyis a kollégák egyenként nagyon intelligensek, ugyanakkor nagyon agreszszívek is, és csak akkor működnek együtt egymással, ha a túlélésük forog kockán. Állandóan hatalmi harcokat vívnak egymással az elsőbbségért; gyakran a színfalak mögött. A vezetőjük ezért nem érzi magát biztonságban, és egyre parancsolóbb magatartást tanúsít.

2. A KUTATÁS ELŐKÉSZÍTÉSE, A KUTATÁSI TERV ELKÉSZÍTÉSE...

A személyes érdeklődésből születő kutatások során a kutató választ kap saját kérdéseire, kielégíti érdeklődését, tudományos kíváncsiságát. A személyes érdeklődésből származó kutatásoknál a kutató szubjektivitása, saját értékeinek és ítéleteinek a befolyása jelent veszélyt. Ha bennünket is saját kíváncsiságunk hajt, legyünk figyelmesek, hogy kutatásunk ne váljon önmagát beteljesítő jóslattá.

2.1.2. Alapkutatás, formális elméletek ellenőrzése, tudományos vagy szellemi érdeklődés Az alapkutatás az elméleti tudás fejlesztését, valamilyen elméleti kérdés vagy probléma megválaszolását célozza. Az alapkutatás végzői az alapvető tulajdonságok között keresik az összefüggéseket, azzal a céllal, hogy feltevéseket és elméleteket dolgozzanak ki és ellenőrizzék ezeket. Az alapkutatás eredményeit tudományos folyóiratokban közlik, másként nem hasznosítják őket. Az eredményeknek nincs konkrét megrendelője, az ilyen jellegű kutatások főleg kutatóintézetekben és egyetemi központokban folynak.

2.1.3. Alkalmazott kutatás Az alkalmazott kutatás szintén új ismeretek szerzését célozza, azonban a kutatást gyakorlati szempont határozza meg. Az alkalmazott kutatás a már meglévő elméletek alkalmazási területeit, lehetőségeit méri fel, vagy konkrét adatokat gyűjt valamilyen nyilvánvaló cél megvalósítása érdekében. Az alkalmazott kutatás kérdései a gyakorlati életből származnak, eredményei pedig választ adnak arra, hogyan oldható meg a gyakorlati probléma. A megrendelők általában azt tervezik, hogy jövőbeli döntéseiket a kutatási eredmények függvényében hozzák meg. Ide tartoznak például a vásárlói magatartást és szokásokat, preferenciákat követő piackutatások, a politikai értékrendet és magatartást vizsgáló közvéleménykutatások, de az is, ha egy adott diszciplína eredményeit egy másik diszciplína hasznosítja. Az alkalmazott kutatásokkal kapcsolatban etikai problémák merülnek fel. Ezen kutatásoknak megrendelői vannak, akik nyomást gyakorolhatnak a kutatóra az eredmények végkimenetelét illetően. A kutatónak ebben az esetben is kötelessége a szakmai módszertani szabályok betartása, az objektivitásra törekvés az adatok bemutatásban, értékelésében és értelmezésében.

2.2. A KUTATÁSOK CÉLJA

2.1.4. Az alapkutatás és az alkalmazott kutatás kapcsolata Az alapkutatás és az alkalmazott kutatás összekapcsolódnak, hiszen az alkalmazott kutatások eredményei sok esetben új elméleti problémafelvetést, szemléletváltást hívhatnak életre. Ugyanakkor az alkalmazott kutatások az alapkutatások magyarázó erejére támaszkodnak, ezek eredményeit alkalmazzák.

2.2. A kutatások célja A kutatási munka végzésének számos célja lehet. Leggyakrabbak ezek közül a felderítés, a leírás és a magyarázat. Az alábbiakban a kutatási célokat külön vizsgáljuk, azonban egy konkrét kutatásnak több célja is lehet (Babbie 1996, 112).

2.2.1. A felderítő jellegű kutatások A kutatások jó részének az a célja, hogy egy témát felderítsen, hogy egy kérdéskörrel közelebbi viszonyt alakítson ki. Ez tipikusan olyankor cél, amikor a kutató új érdeklődési terület felé fordul, vagy amikor maga a vizsgált jelenség viszonylag új és feltáratlan. A felderítő vizsgálatoknak általában három oka van: 1. a kutatási probléma és a hipotézisek megfogalmazása, 2. egy későbbi, alaposabb vizsgálat indokoltságának eldöntése, 3. egy későbbi, alaposabb vizsgálatban alkalmazandó eljárások kidolgozása (Babbie 1996, 113). A társadalomtudományok vizsgálódási területe egyre bővül, hiszen a társadalmi, kulturális, politikai körülmények folyamatosan változnak, és ami rövid idővel ezelőtt még érvényes volt, az ma már nem igaz. Ezért a kutatások nagy része úttörő jellegű. Ha azt tapasztaljuk, hogy a rendelkezésre álló elméletek vagy túl általánosak, vagy túl specifikusak az általunk választott kutatási kérdés behatárolásához, a hipotézisek megfogalmazásához, akkor ajánlott a kutatási teendőinket egy felderítő vizsgálati szakasszal kezdeni (Cseh-Szombathy–Ferge 1971, 40). A felderítő vizsgálatok legfőbb hiányossága, hogy csak ritkán adnak kielégítő választ a kutatási kérdésre. A válasz megsejthető belőlük, és eligazítanak, hogy milyen módszerekkel remélhető megfelelő válasz. Az ilyen vizsgálatok nem reprezentatívak, azaz nem általánosíthatók (Babbie 1996, 113).

2. A KUTATÁS ELŐKÉSZÍTÉSE, A KUTATÁSI TERV ELKÉSZÍTÉSE...

2.2.2. A leíró jellegű kutatások Sok kutatásnak az események és helyzetek leírása a fő célja. A kutató megfigyeli, majd leírja azt, amit megfigyelt. Mivel a tudományos megfigyelés megtervezett és gondos, a tudományos leírások általában pontosabbak, alaposabbak, mint a köztudat leírásai (Babbie 1996, 113). Ez a típusú kutatás egyszerűnek tűnik, azonban a leírandó jelenség pontos konceptualizálása nélkül az eredmények használhatatlanok lesznek. A leíró kutatások esetében általában az összetett jelenségek bemutatása a cél, a sokrétű problémák konceptualizálása pedig sokféleképpen lehetséges. Az ilyen elemzés célja valamely tulajdonság pontos megmérése nagy és heterogén alapsokaságban. A kutatás sikere múlik azon, hogy hogyan választjuk ki a vizsgálati alapsokaságot, hogy az valamilyen meghatározott szempontból mérvadó legyen a vizsgált probléma tekintetében (Cseh-Szombathy–Ferge 1971, 44).

2.2.3. A magyarázó jellegű kutatások A legtöbb kutatás arra törekszik, hogy magyarázatot találjon a vizsgálati jelenségek működésére, egymáshoz való viszonyára. A magyarázó kutatások a miért kérdésre keresik a választ, ok-okozati összefüggések feltárására vállalkoznak. Ezek a vizsgálatok juthatnak olyan eredményre, hogy a vizsgált jelenségek között nincs kapcsolat, azonban ezt az eredményt sem vetjük meg, hiszen a tudomány szempontjából az is fontos adat, hogy bizonyos tények nem függnek össze egymással. A okokozati összefüggések vizsgálata során kimutathatunk állandó együttjárást két jelenség között, ilyen esetben determinisztikus kapcsolatról beszélünk. A társadalomtudományokban azonban nagyon ritka, hogy két jelenség biztosan együtt forduljon elő minden körülmények között, inkább az a jellemző, hogy bizonyos esetben vagy legtöbb esetben a tények összefüggnek egymással. Ezt sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolatnak nevezik (Babbie 1996, 114). A magyarázó jellegű kutatásokat homogén alapsokaságok körében végezzük, a kutatás megtervezése során arra törekszünk, hogy a vizsgált alapsokaság heterogén jellegét minél inkább csökkentsük, hiszen ha a megfigyelt elemek nagyon eltérnek egymástól, akkor a vizsgált jelenség szórását számos tényező számlájára írhatjuk, és bizonyos tulajdonságok közös előfordulását nehezen mutathatjuk ki.

2.3. A KUTATÁSOK IDŐTARTAMA

2.3. A kutatások időtartama A kutatási munka során az adatokat gyűjthetjük egyszeri alkalommal, vagy hosszabb időn át. A kutatás tervezésénél el kell döntenünk, hogy a kutatási kérdés megválaszolásához, az idődimenzió függvényében, milyen adatokra van szükségünk. Az idődimenzió szerint beszélhetünk keresztmetszeti és longitudinális vizsgálatokról. A longitudinális vizsgálatok előnye a keresztmetszetiekkel szemben, hogy részletes információkat nyerünk az időbeli folyamatokról.

2.3.1. Keresztmetszeti vizsgálatok Sok kutatás úgy készül, hogy keresztmetszetet vesznek egy jelenségről egy adott időben, és azután alaposan elemzik ezt a metszetet. A felderítő és leíró kutatások gyakran keresztmetszetiek. A magyarázó vizsgálatok között is sok a keresztmetszeti, de felmerül egy fontos probléma: ha ok-okozati folyamatok megértésére törekszünk, amelyek időben zajlanak, akkor a következtetéseink levonásához nem elégséges az egyetlen időpillanatban végzett megfigyelések feldolgozása. A keresztmetszeti vizsgálatok a statikus elemzést teszik lehetővé, a jelenségek dinamikájának megragadása a longitudinális vizsgálatok során valósulhat meg.

2.3.2. Longitudinális vizsgálatok Longitudinális kutatásnak nevezzük azokat a vizsgálatokat, amelyekben hosszabb időn át folynak a megfigyelések. A longitudinális vizsgálatok fajtái a mérések ideje és a vizsgált csoport szerint a követezők lehetnek:

2.3.3. Ismétlődő vizsgálatok Ez azt jelenti, hogy a jelenségnek a vizsgálatát többször megismétlik, azonban nem rendszeres időközönként. Rendszeresen ismétlődő vizsgálatok. Ebben az esetben ugyanannak a jelenségnek a vizsgálatát rendszeres időközönként megismétlik.

2.3.4. Átfedésmentes vizsgálatok Az ilyen vizsgálatok esetében a megkérdezettek köre mindig más és más.

2. A KUTATÁS ELŐKÉSZÍTÉSE, A KUTATÁSI TERV ELKÉSZÍTÉSE...

2.3.5. Átfedéses vizsgálatok Az ilyen vizsgálatok esetében a megkérdezettek lehetnek ugyanazok a személyek. Az átfedéses vizsgálatok lehetnek trendvizsgálatok (amikor egy adott populáción belüli változásokat követjük), kohorszvizsgálatok (amikor sajátos alpopulációkat vizsgálunk), vagy panelvizsgálatok (amikor minden alkalommal ugyanazokat az embereket vizsgáljuk).

2.4. A kutatás előkészítése és megtervezése A kutatás megtervezésére a vizsgálat legelején kerül sor, és ez magában foglalja a kutatás összes további lépését is. A kutatást egészében kell látni, hogy a terv elkészülhessen. Ahogyan Einstein mondta: „a probléma megfogalmazása gyakran lényegesebb, mint a megoldás”.

2.4.1. A kutatási terv haszna Bármit is kívánunk megtudni, ezt többféleképpen tehetjük. A kutatás végső soron abból áll, hogy megfigyeléseket végzünk, és értelmezzük azt, amit megfigyeltünk. A kutatás tervének az a célja, hogy végiggondoljuk a tudományos megismerés folyamatát, hogy stratégiát készítsünk a kutatási ismeretlenünk kiderítésére. Amikor kutatási tervet készítünk, először azt döntjük el, hogy mit akarunk megtudni, majd azt, hogy hogyan lehet ezt a legjobban feltárni. Ugyanakkor előre elhatározzuk, hogy milyen végeredményre törekszünk, hogy milyen jellegű kijelentéseket szeretnénk megfogalmazni, hogy az eredményeket hogyan szeretnénk felhasználni.

2.4.2. A kutatási terv alapelemei A kutatási terv a következő elemeket tartalmazza: 1. Cél: meg kell határoznunk, hogy mi a kutatásunk célja, azaz mi az a kutatási probléma, amit meg akarunk oldani, mi a kutatási kérdés, amelyre a kutatás végén választ adunk. A kutatás célját általában egy kijelentő, egyszerű (bővített) mondatban fogalmazzuk meg, hiszen ha összetett mondatban fogalmazunk, nem lesz világos, hogy mi a szándékunk. 2. Elméleti háttér: a kutatási terv tartalmazza a kutatási probléma szakirodalmi hátterét, vagyis a témakörben a mások által elért eredmények bemutatását.

2.5. A KUTATÁSI FOLYAMAT LÉPÉSEI

3. Elemzési egységek: a kutatási terv pontosítja az elemzési egységek körét, amelyekre vonatkozóan az adatgyűjtés történik. 4. Mérés: a kutatási tervben megadjuk a mérés szempontjait, hogy mit és hogyan fogunk mérni. 5. Hipotézisek: a kutatási terv tartalmazza a kutatás hipotéziseit, hogy a kutatás során a tanulmányozott változók között milyen összefüggésekre számítunk. 6. Adatgyűjtési módszerek: a kutatási tervben megadjuk, hogy a kutatásban milyen módszerek segítségével (nem feltétlenül csak eggyel) gyűjtjük adatainkat. 7. Feldolgozás, elemzés: a kutatási tervben bemutatjuk azt is, hogyan tervezzük feldolgozni és elemezni az adatokat. 8. Ütemterv és költségvetés: abban az esetben, ha a kutatási terv megvalósításához anyagi támogatást kérünk, megtervezzük a kutatás ütemtervét és költségvetését.

2.5. A kutatási folyamat lépései A kutatás megtervezése után térünk rá a lényegében vett kutatásra, amikor a megtervezett tudományos tevékenységeket és feladatokat végrehajtjuk. Babbie az 1. ábrán mutatja be a kutatási folyamat lépéseit.

2.5.1. A kezdő lépések Mielőtt bárminek nekifognánk, tájékozódunk abban a témakörben, amelyben a kutatást kezdeményezzük. A tájékozódást több módon végezhetjük: egyrészt szakirodalmat keresünk és olvasunk, hiszen bizonyára mások is foglalkoztak már a témával. Mások eredményei a mi kutatásunk kiindulópontját képezik. Ha van lehetőségünk, keressünk olyan szakembereket, a szakterületen jártas embereket, akikkel a témát megbeszélhetjük. Hasonlóan sokat segít, ha azokkal is beszélgetünk, akiknek a megfigyelését tervezzük (természetesen, ha a megfigyelési egységeink egyének).

2. A KUTATÁS ELŐKÉSZÍTÉSE, A KUTATÁSI TERV ELKÉSZÍTÉSE...

ÉRDEKLŐDÉS ? Y

ELGONDOLÁS X

Y ?

KONCEPTUALIZÁCIÓ A vizsgálandó fogalmak és változók jelentésének meghatározása

OPERACIONALIZÁCIÓ Ténylegesen miképpen mérjük majd a vizsgált változót?

? ?

ELMÉLET B

KUTATÁSI MÓDSZER VÁLASZTÁSA Kísérletek Kérdőíves felvétel Terepmunka Tartalomelemzés Meglévő adatok vizsgálata Történeti kutatás Összehasonlító vizsgálat Hatásvizsgálat

E D

F X

POPULÁCIÓ ÉS MINTAVÉTEL Kikről szándékozunk következtetéseket levonni? Kiket figyelünk meg, és milyen céllal?

MEGFIGYELÉSEK Adatok gyűjtése az elemzéshez és értelmezéshez

ADATFELDOLGOZÁS A gyűjtött adatok további feldolgozása és elemzés céljára alkalmas formára hozása

ELEMZÉS Az adatok elemzése, következtetések levonása

ALKALMAZÁS Az eredmények ismertetése, következményeik felbecslése

Forrás: Babbie 1996, 128

1. ábra. A kutatás folyamata

2.5. A KUTATÁSI FOLYAMAT LÉPÉSEI

2.5.2. A kutatási probléma megfogalmazása A kutatás első lépcsőfoka az, hogy eldöntjük konkrétan mit fogunk vizsgálni. Amikor kiválasztjuk témánkat, még nem tudjuk, hogy pontosan milyen adatokat is akarunk gyűjteni. A témánkat át kell alakítanunk tudományos problémává, ami azt jelenti, hogy ki kell emelnünk a téma bizonyos vonatkozásait, ki kell választanunk egy specifikus problémát, és ezzel kapcsolatban kell vizsgálati kérdéseket megfogalmaznunk, amelyeket a tudomány módszereivel tanulmányozni lehet. Ha ezt a lépést kihagyjuk, a megfigyelés során olyan adatokat gyűjtünk, amelyeket nem tudunk feldolgozni, vagy amelyek nem arra a kérdésre válaszolnak, amelyekre mi választ szeretnénk kapni. A kutatási probléma megfogalmazásában segít a témába vágó szakirodalom elolvasása, a korábbi kutatási eredményeink, közvetlen tapasztalataink, a szekunder adatforrások elemzése stb. A kutatás célja a megfogalmazott kutatási probléma megoldása.

2.5.3. Konceptualizáció A kutatási probléma megfogalmazása során fogalmakkal dolgozunk. A fogalmak a tények egész sorát fejezik ki elvont formában. Ezért nem mindegy, hogy a fogalmakat milyen értelemben használjuk. A tudományos megismerés éppen abban különbözik a köznapi megismeréstől, hogy a használt fogalmakat pontosítja, és mindig ugyanabban az értelemben használja. Vannak fogalmak, amelyek dolgokra, objektumokra vonatkoznak, és ezek meghatározása viszonylag egyszerű. Számos olyan fogalommal is dolgoznunk, amelyek nem köthetők össze egy konkrét objektummal, hanem logikai következtetések utján létrejött konstrukciók (pl. attitűd, motiváció, szándék stb.). Minél nagyobb a távolság a fogalmak és konstrukciók, valamint a vonatkoztatás tárgyának tekintett empirikus tények között, annál nagyobb a lehetősége annak, hogy félreértjük azokat (CsehSzombathy–Ferge 1971, 28). Ezért, az elvont fogalmak megfelelő meghatározása a kutatási munka sikerének feltétele.

2.5.4. Operacionalizáció A fogalmak meghatározása és a kutatási módszer kijelölése után konkrét mérési eljárásokat kell kialakítanunk (Babbie 1996, 130). Függetlenül attól, hogy hogyan határoztuk meg a fogalmaink jelentését, ha

2. A KUTATÁS ELŐKÉSZÍTÉSE, A KUTATÁSI TERV ELKÉSZÍTÉSE...

a kutatásunkat meg akarjuk valósítani, módot kell találnunk arra, hogy megfigyelhető eseményekre fordítsuk le őket. Az operacionalizálás azon konkrét lépések meghatározását jelenti, melyeket egy bizonyos fogalom mérésére használunk, és a fogalmakat a válaszadó nyelvére fordítjuk. Az operacionalizáció tehát egy olyan műveletsor, melynek eredményeképpen kidolgozzuk a fogalmunkat reprezentáló dimenziókat és empirikus mutatókat vagy indikátorokat. A dimenziók fogalmunk fontos alkotóelemei. A fogalom meghatározott aspektusa, oldala, nézőpontja. Egy fogalomhoz több dimenzió tartozik, egy dimenzióhoz pedig több indikátor. A dimenziók meghatározása során figyelnünk kell arra, hogy a dimenziók között ne legyen átfedés és a dimenziók fedjék le a jelölni kívánt fogalom teljes tartalmát (Héra–Ligeti 2005, 54). Az egyes dimenziók az indikátorokon keresztül értelmezhetők. Az indikátorok meghatározása révén jutunk el oda, hogy a kutatott fogalmat empirikusan mérni tudjuk. Boudon és Lazarsfeld négy lépést különböztet meg, amelyek során a fogalmakat empirikus mutatókká vagy indikátorokká alakíthatjuk. Ezek a fogalom képszerű reprezentációja, a dimenziók rögzítése, a megfigyelhető indikátorok kiválasztása és ezeknek az indikátoroknak egy mutatóban való szintetizálása (Cseh-Szombathy–Ferge 1971, 31). A fogalom képszerű prezentációja azt jelenti, hogy a fogalmat részleteire bontjuk, valamilyen elvont konstrukciót, képet vázolunk fel ennek jelentéséről. A következő lépés a fogalom konkretizálása, vagyis elemezzük az általunk kialakított képzet összetevőit, amelyeket aspektusoknak vagy dimenzióknak nevezünk. A fogalmak dimenziókra bontása azért szükségszerű, mert a fogalmak általában inkább jelenségek komplex együttesének felelnek meg, semmint valamilyen egyszerű és közvetlenül megfigyelhető jelenségnek. Az egyes dimenziókhoz tartozó indikátorok kiválasztását a mindennapi élet tapasztalatai alapján tesszük. Az utolsó szakasz az elemi adatoknak a szintézise. Ha egy fogalmat négy dimenzióra bontottunk, és mindegyik dimenzióhoz öt-öt indikátort választottunk, az utolsó szakaszban ki kell dolgozni azt a végső egyetlen mértéket, amely a szóban forgó fogalmunkat méri. Az indikátorok tulajdonsága, hogy összefüggnek egymással és a mért fogalommal. Az indikátorok felcserélhetőségének az elve: ha több mutató valamilyen fokon mind ugyanazt a fogalmat reprezentálja, akkor mind ugyanúgy fognak viselkedni, ahogy a fogalom viselkedne, ha valóságos volna, és meg tudnánk figyelni.

2.5. A KUTATÁSI FOLYAMAT LÉPÉSEI

2.5.5. A hipotézisek felállítása A hipotézis megoldási javaslat a felvetett kutatási problémára. A hipotézis olyan előfeltevés, amelyet a kutatás során igazolni vagy cáfolni kívánunk. A hipotézis a kutatás irányító vezérfonala, mert arról tájékoztat, hogy milyen adatokat kell összegyűjteni, és hogy milyen módon kell ezeket az adatokat elemezni. A hipotézisek a következő követelményeknek kell eleget tegyenek: – jelöljék a vizsgált tulajdonságok, jellemzők közötti kapcsolatot, – a megfogalmazásuk legyen egyszerű és tömör, – a hipotézis legyen egyértelműen igazolható vagy cáfolható, – a meglévő ismeretanyagra, tudásanyagra támaszkodjék, – kialakításuk során legyenek egyértelmű, világosan meghatározott fogalmak (Héra–Ligeti 2005, 49). A kutatók gyakran felteszik a kérdést, hogy a jó hipotézis intuitív vagy más kutatások eredményeire támaszkodik? A szakmai közösség általában könnyebben elfogadja azokat a hipotéziseket, amelyek előzetes kutatási eredményekre támaszkodnak. Ha saját elképzelésünk szerint alakítjuk ki hipotéziseinket, és más kutatások nem erősítik meg eredményeinket, a felfedezett összefüggés elszigetelt marad, nem fog kapcsolódni más ismeretekhez. Ezek után mindenki maga dönti el, hogy az eredetiség mennyire fontos számára.

2.5.6. Az adatgyűjtési módszer megválasztása A társadalomtudományi kutatások során mennyiségi vagy kvantitatív és minőségi vagy kvalitatív módszereket alkalmazhatunk. A kvantitatív módszerek segítségével mennyiségi adatokat gyűjtünk, és a hogyan történnek a dolgok kérdésre válaszolunk. A kvantitatív módszerek nagy merítésűek, sok embertől sokféle adatot gyűjtenek be, a jelenségek számszerűsítésére fókuszálnak. A kvalitatív módszerek segítségével minőségi adatokat gyűjtünk, és a miért kérdésre keressük a választ. A kvalitatív kutatások behatárolt területek minél részletesebb és kimerítőbb megismerését tűzik ki célul. A kötet további fejezeteiben az alábbi – a társadalomtudományokra jellemző – adatgyűjtési módszereket mutatjuk be:

2. A KUTATÁS ELŐKÉSZÍTÉSE, A KUTATÁSI TERV ELKÉSZÍTÉSE...

1. táblázat. Társadalomtudományi módszerek Mennyiségi módszerek Minőségi módszerek Kérdőíves adatgyűjtés Megfigyelés Strukturált interjú Strukturálatlan interjú Mennyiségi tartalomelemzés Minőségi tartalomelemzés Fókuszcsoportos vizsgálat Minden módszernek előnyei és fogyatékosságai vannak. Bizonyos fogalmak jobban vizsgálhatók egyik módszerrel, mint a másikkal. A legjobb, ha egy kutatás nemcsak egy módszerre támaszkodik, hanem kihasználja a különböző módszerek erényeit. Ezt a jelenséget háromszögelésnek nevezzük (Babbie 1996). A kutatási módszer kiválasztását a kutatási eszköz kidolgozása követi. Az egyes módszerek kutatási eszközeit az alábbi táblázat tartalmazza: 2. táblázat. Társadalomtudományi módszerek és eszközeik Módszer Eszköz Kérdőíves adatgyűjtés Kérdőív Strukturált és strukturálatlan interjú Interjúvezető Mennyiségi és minőségi Elemzési szempontrendszer tartalomelemzés Megfigyelés Megfigyelési szempontrendszer Fókuszcsoport Interjúvezető A fogalmak megfelelő konceptualizációja és operacionalizációja, a használható mérőeszközök kidolgozása a mérések minőségét befolyásolja. A mérések jó minősége az adatok megbízhatóságát és érvényességét garantálja. A megbízhatóság arra utal, hogy ha a mérést többször megismételjük, ugyanazokat az eredményeket nyerjük. Az érvényesség pedig rámutat arra, hogy az empirikus mérés mennyire tükrözi a szóban forgó fogalom valódi jelentését (Babbie 1996, 159).

2.5.7. Populáció és minta Széles választéka van azoknak az egyéneknek, tárgyaknak vagy dolgoknak, amelyeket a kutatás során tanulmányozhatunk. Szakkifejezéssel élve, ezeket elemzési egységeknek vagy a vizsgálat alapegységeinek nevezzük. Az elemzési egységek tehát azok az egységek, melyeket – avégre, hogy megkapjuk az összes ilyen egység leírását, vagy hogy megmagyaráz-

2.5. A KUTATÁSI FOLYAMAT LÉPÉSEI

hassuk a köztük lévő különbségeket – megfigyelünk és leírunk (Babbie 1996, 114–115). A vizsgálat elemzési egységeit már a kutatás tervezési szakaszában meghatározzuk. Az elemzési egységek csoportját, amelyről a kutatással valamit meg akarunk állapítani, populációnak vagy alapsokaságnak (sokaságnak) nevezzük. A társadalomtudományok legtipikusabb elemzési egysége az egyén. A társadalmi csoportokat és interakciókat általában egyénekre vonatkozó megfigyelések összesítése és feldolgozása útján írunk le. Mivel a társadalomtudományok általános érvényű megértésre törekszenek, a tudományos eredmény akkor a legértékesebb, ha minden emberre érvényes. A valóságban nincs lehetőségünk az összes embert vizsgálni, sokkal inkább elterjedtek az országos hatókörű mintavételes vizsgálatok. Az elemzési egységek azonban nem feltétlenül egyének. Elemzési egységek lehetnek a társadalmi csoportok, szervezetek vagy a társadalmi produktumok (Babbie 1996, 115). Vegyünk néhány példát. Végezhetünk olyan kutatást, ahol a családok életmódját, a városok fejlettségét, a baráti társaságok kialakulását vizsgáljuk. Ezen esetekben a vizsgálati egységek a családok, a városok, illetve a baráti társaságok. Vizsgálhatjuk az állami és a magánegyetemek által biztosított oktatási színvonal közötti különbségeket, az egyházak magatartását az öreg emberekkel szemben, vagy az áruházak arculatát. Ilyenkor elemzési egységeink szervezetek, vagyis az egyetemek, az egyházak és az áruházak. A társadalmi produktumok az emberek viselkedésének vagy cselekedeteinek termékei. A társadalmi produktumok két csoportra oszthatók: társadalmi objektumokra, azaz emberek által előállított tárgyakra, mint például könyvek, festmények, gépkocsik, épületek, dalok, felfedezések stb. és társadalmi interakciókra, azaz emberek közötti cselekedetekre, mint például a házasságok, válások, barátválasztások, közúti balesetek, bírósági perek stb. Sok esetben a kutatók olyan vizsgálatokat végeznek, amelyek többféle elemzési egységről is szeretnének leírásokat, illetve magyarázatokat adni. Ilyenkor elengedhetetlen, hogy a kutató előre tudja, melyik elemzési egységre vonatkozóan milyen fajta következtetéseket kíván levonni. Babbie (1996, 118) az elemzési egységek meghatározásával kapcsolatban az ökológiai tévkövetkeztetés veszélyére figyelmeztet. Az ökológiai tévkövetkeztetés azt jelenti, hogy egyénekről fogalmazunk meg állításokat, miközben adatainkat csoportokról gyűjtöttük. A vizsgálati populációval összefügg a mintavétel kérdése. A vizsgálati populáció bizonyos számú megfigyelési egységből áll, s a kutatónak

2. A KUTATÁS ELŐKÉSZÍTÉSE, A KUTATÁSI TERV ELKÉSZÍTÉSE...

el kell döntenie, hogy az összes egységtől vagy csak egy részüktől fogja információit begyűjteni. Azt a vizsgálatot, amely során a vizsgálati populáció minden egységét megfigyeljük, teljes körű vizsgálatnak nevezzük. Erre a legjobb példa a népszámlálás, amikor egy ország minden egyes lakosát összeírják. A kutatási munka során a minket érdeklő populáció összes tagját szinte soha nincs lehetőségünk megfigyelni, hiszen nincs annyi időnk, pénzünk, energiánk, hogy ezt megtegyük. Ilyenkor mintavételes vizsgálatot végzünk, és kutatásunkat a vizsgálati populációból kiválasztott mintában hajtjuk végre. A minta kiválasztására mintavételi eljárásokat alkalmazunk, amelyeket a következő fejezetben ismertetünk.

2.5.8. Adatgyűjtés Az adatgyűjtés a kutatás konkrét megvalósításának szakasza, amely során összegyűjtjük a kutatás empirikus anyagát. Az adatgyűjtési módszerek bemutatása a kötet későbbi fejezeteiben olvashatók. A továbbiakban arra térünk ki, hogy mit lehet mérni. A társadalomtudományokban általában jellemzőket vagy tulajdonságokat, orientációkat vagy tendenciákat, valamint cselekvéseket szokás mérni (Babbie 1996, 121). A jellemzők az elemzési egységek léthelyzetét megragadó vonások. Például egyéneket jellemezhetnek olyan sajátosságok szerint, mint a nem, a kor, a családi állapot, a származási helyük stb. Társas csoportok és formális szervezetek esetén mérhetjük ezek méretét, szerkezetét, székhelyének települését stb. A társadalmi interakciókat jellemezhetjük az alapján, hogy hol, mikor került rájuk sor, milyen emberek vesznek bennük részt stb. Ha az elemzési egységek egyének, akkor mérhetünk orientációkat. Az orientációk alapvető tendenciák, hajlamok, rokonszenvek. Például, mérhetjük az emberek attitűdjeit, hitét, meggyőződésüket, személyiségüket, előítéleteiket stb. Társadalmi csoportok vagy szervezetek esetén mérhetjük céljaikat, politikájukat, kultúrájukat, szabályaikat, eljárásaikat, szokásaikat stb. Végezhetünk olyan kutatást, ahol a kutatás középpontjában a cselekvés áll (mit tesznek az emberek, szervezetek, csoportok). Megfigyelhetjük az egyének, a csoportok, a szervezetek tevékenységét vagy a társadalmi interakciók alakulását. Például mérhetjük az egyének szavazási magatartását, a templomba járási szokásaikat, a családok kirándulási szokásait, migrációját, a vállalatok marketingtevékenységét, a házasságkötéseket és válásokat, a bírósági perek kimenetelét stb.

2.6. ISMÉTLŐ KÉRDÉSEK

2.5.9. Adatfeldolgozás Ebben a szakaszban előkészítjük az adatokat az elektronikus feldolgozásra. Ez azt jelenti, hogy ellenőrizzük a gyűjtött adatok helyességét, hiányok esetén megpróbáljuk pótolni ezeket, az adatokat kódoljuk, és elektronikus formába hozzuk.

2.5.10. Elemzés Az adatok elemzésének az a célja, hogy kutatási kérdésünkre és hipotéziseinkre választ kapjunk, megfogalmazzunk valamilyen következtetést a kutatási területtel kapcsolatban.

2.5.11. Felhasználás, alkalmazás A kutatási eredmények felhasználásáról már a kutatási terv kidolgozásakor döntünk. A kutatási eredményeket nem az íróasztalnak gyártjuk, a végső cél, hogy a szakmai közösség elé tárjuk, és köztulajdonná tegyük. Eredményeinket ennek érdekében közölhetjük folyóiratban vagy önálló kötetben, bemutathatjuk konferencián, és nem utolsósorban felhasználjuk további kutatásaink kidolgozásában.

2.6. Ismétlő kérdések 1. Mi indíthatja a kutatót arra, hogy kutatást kezdeményezzen? 2. Milyen kutatási célokat lehet megkülönböztetni? 3. Mi a különbség a keresztmetszeti és a longitudinális kutatások között? 4. Miért hasznos a kutatási terv? 5. Melyek a kutatási terv elemei? 6. Melyek a kutatási folyamat lépései? 7. Mit jelent a kutatási probléma megfogalmazása? 8. Miért szükséges a konceptualizáció és az operacionalizáció? 9. Mi lehet a kutatás elemzési egysége? Mi a populáció? Mi a minta? 10. Mi a különbség a mennyiségi és minőségi módszerek között? Mit lehet a segítségükkel mérni?

2. A KUTATÁS ELŐKÉSZÍTÉSE, A KUTATÁSI TERV ELKÉSZÍTÉSE...

2.7. Gyakorlatok 1. Konceptualizálják és operacionalizálják az alábbi fogalmakat: internethasználat, tömegkultúra, sztereotípia, ideológia, globalizáció, társadalmi háttér. 2. Az internethasználat témakörében fogalmazzanak meg egy felderítő, egy leíró és egy magyarázó kutatási célt. 3. Az internethasználat témakörében fogalmazzanak meg valamilyen kutatási problémát. 4. Az internethasználat témakörében fogalmazzanak meg öt hipotézist. 5. Adjanak öt példát (másokat, mint amit a fejezet említ) elemzési egységekre. 6. Fogalmazzanak meg egy-egy kutatási problémát, amelyek vizsgálatát a legjobban minőségi, illetve mennyiségi módszerekkel lehet megvizsgálni.

2.8. Ajánlott olvasmányok Earl Babbie (1996): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Balassi A szerző a megfelelő fejezetben a társadalomtudományi kutatás megtervezésének és a kutatási terv elkészítésének részletes bemutatását nyújtja. Héra Gábor–Ligeti György (2005): Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Budapest, Osiris A szerzők a társadalomtudományi és főleg a szociális munka területén elvégzendő kutatások megszervezésének és a kutatási folyamat lépéseinek sajátosságait mutatják be. Mărginean, Ioan (2000): Proiectarea cercetării sociologice. Iaşi, Polirom A szerző a szociológiai kutatási folyamat lépéseit és az egyes kutatási szakaszokkal kapcsolatban felmerülő problémákat mutatja be.

www.scientiakiado.ro www.facebook.com/ScientiaKiado

ABSTRACT

The aim of the book is to acquaint the communication and public relation students with the logic of scientific cognition, the steps of the research process and the key research methods of communication studies. In the volume the students may read about qualitative and quantitative methods of the social sciences and about text analysis techniques of the humanities. In conclusion, we present the main rules regarding the elaboration of a scientific publication and about the giving of a scientific presentation. The first chapter presents the forms of cognition, the peculiarities of scientific cognition, emphasizing the differences between scientific and commonplace cognition. The second chapter presents the preparation phase of the research, the difficulties of formulating the research problem and the steps of the completion of the research plan. The third chapter deals with the question of sampling. The fourth chapter discusses the research ethic and the most common moral convictions guiding scientific research. The fifth chapter is about the importance of the bibliographic review in the research process. From the sixth to the tenth chapters we present the main data collecting methods like direct observation, the interview, the focus group, the questionnaire survey and content analysis. The eleventh chapter gives some statistical procedures of the quantitative data analysis. In the twelfth and the thirteenth chapters we present the textual analysis opportunities of the moving pictures, like narrative and genre analysis. The fourteenth chapter presents the basic principles of the completion of a research report and of a scientific publication. The fifteenth chapter shows the rules of giving a successful scientific oral presentation. Every chapter has a similar structure. After the content of each chapter the reader receives review questions, which help him to check his acquired knowledge. The review questions continue with exercises, which help the students to apply the gained knowledge. The chapters end with annotated bibliography where we indicate additional useful sources to facilitate further enrichment of knowledge.

306

ABSTRACT

The review questions and exercises require individual solutions and help the students in their home preparation. At the end of the volume we compiled a dictionary of the terms used in three languages (Hungarianâ&#x20AC;&#x201C;Romanianâ&#x20AC;&#x201C;English), in order to assist students in getting acquainted with the methodological terminology in these languages.

REZUMAT

Scopul acestui curs universitar este să prezinte studenţilor de la secţia comunicare şi relaţii publice logica cunoaşterii ştiinţifice, fazele procesului de cercetare, şi principalele metode de culegere a datelor care pot fi utilizate în cercetarea din ştiinţele comunicării. Studenţii pot citi despre metodele cantitative şi calitative provenite din ştiinţele sociale, respectiv despre tehnicile de analiză de text provenite din ştiinţele umaniste. Cursul se termină cu prezentarea principalelor reguli privind elaborarea unei publicaţii ştiinţifice, respectiv susţinerea unei prelegeri ştiinţifice. În primul capitol prezentăm formele cunoaşterii, specificul cunoaşterii ştiinţifice, accentuând diferenţa dintre cunoaşterea ştiinţifică şi cunoaşterea comună. În capitolul al doilea prezentăm etapele cercetării ştiinţifice, dificultăţile formulării problemei de cercetare şi modul de întocmire a unui plan de cercetare. Capitolul trei discută problema eşantionării. În capitolul patru prezentăm etica cercetării ştiinţifice şi principalele convingeri morale care stau la baza activităţii de cercetare în ştiinţele sociale. În capitolul cinci argumentăm importanţa reluarea literaturii de specialitate în activitatea de cercetare. Începând de la capitolul cinci până la capitolul zece prezentăm câte o metodă de culegere a datelor precum: observarea, interviul, focus-grupul, ancheta şi analiza de conţinut. În capitolul unsprezece arătăm metodele statistice de analiza a datelor cantitative culese. În capitolul doisprezece şi treisprezece prezentăm posibilităţi de analiză a imaginilor în mişcare, respective analiza narativă şi de gen. În capitolul patrusprezece înşirăm principalele reguli de întocmire a raportului de cercetare sau a unui publicaţii ştiinţifice. Capitolul cincisprezece arată modalităţile de prezentare cu succes a unei prelegeri ştiinţifice. Fiecare capitol are structură comună. La sfârşitul capitolului studenţii găsesc întrebări de repetare, care îi ajută să verifice cunoştinţele acumulate. După întrebările de repetare sunt exerciţiile, care ajută studenţii în aplicarea cunoştinţelor deja învăţate. Întrebările şi exerciţiile necesită rezolvare individuală şi ajută studenţii în pregătirea de acasă. La sfârşitul volumului am întocmit un glosar de termeni de specialitate în trei limbi (Maghiar-Român-Englez), ca studenţilor să facem cunoscut terminologia de metodologie în cele trei limbi.

A SZERZŐRŐL

Tőkés Gyöngyvér 1975-ben született Marosvásárhelyen. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen 1997-ben végzett szociológia szakot, ugyanitt végezte magiszteri és doktori tanulmányait. Jelenleg a Sapientia EMTE marosvásárhelyi Humán Tanszékének oktatója. Oktatott tantárgyak: Bevezetés a társadalomtudományokba, Bevezetés a tömegkommunikációba, A kutatás módszertana a kommunikációtudományokban. Kutatási területe: új média használata, társadalmi és digitális egyenlőtlenségek összefüggése, médiaműveltség.

JEGYZETEK

........................................................... ........................................................... ........................................................... ........................................................... ........................................................... ........................................................... ........................................................... ........................................................... ........................................................... ........................................................... ........................................................... ........................................................... ........................................................... ........................................................... ........................................................... ........................................................... ........................................................... ........................................................... ........................................................... ........................................................... ........................................................... ........................................................... ........................................................... ........................................................... ........................................................... ........................................................... ........................................................... ........................................................... ...........................................................

A SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM JEGYZETEI

Megjelent: BEGE ANTAL Számelméleti feladatgyûjtemény. Marosvásárhely, Mûszaki és Humán Tudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2002. BEGE ANTAL Számelmélet. Bevezetés a számelméletbe. Marosvásárhely, Mûszaki és Humán Tudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2002. VOFKORI LÁSZLÓ Gazdasági földrajz. Csíkszereda, Csíkszeredai Kar, Gazdaságtan Tanszék. 2002. TÕKÉS BÉLA–DÓNÁTH-NAGY GABRIELLA Kémiai elõadások és laboratóriumi gyakorlatok. Marosvásárhely, Mûszaki és Humán Tudományok Kar, Gépészmérnöki Tanszék. 2002. IRIMIAŞ, GEORGE Noþiuni de foneticã ºi fonologie. Csíkszereda, Csíkszeredai Kar, Humán Tudományok Tanszék. 2002. SZILÁGYI JÓZSEF Mezõgazdasági termékek áruismerete. Csíkszereda, Csíkszeredai Kar, Gazdaságtan Tanszék. 2002. NAGY IMOLA KATALIN A Practical Course in English. Marosvásárhely, Mûszaki és Humán Tudományok Kar, Humán Tudományok Tanszék. 2002. BALÁZS LAJOS Folclor. Noþiuni generale de folclor ºi poeticã popularã. Csíkszereda, Csíkszeredai Kar, Humán Tudományok Tanszék. 2003. POPA-MÜLLER IZOLDA Mûszaki rajz. Marosvásárhely, Mûszaki és Humán Tudományok Kar, Gépészmérnöki Tanszék. 2004.

FODORPATAKI LÁSZLÓ–SZIGYÁRTÓ LÍDIA–BARTHA CSABA Növénytani ismeretek. Kolozsvár, Természettudományi és Művészeti Kar, Környezettudományi Tanszék. 2004. MARCUŞ, ANDREI–SZÁNTÓ CSABA–TÓTH LÁSZLÓ Logika és halmazelmélet. Marosvásárhely, Műszaki és Humán Tudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2004. KAKUCS ANDRÁS Műszaki hőtan. Marosvásárhely, Műszaki és Humán Tudományok Kar, Gépészmérnöki Tanszék. 2004. BIRÓ BÉLA Drámaelmélet. Csíkszereda, Gazdasági és Humántudományok Kar, Humántudományi Tanszék. 2004. BIRÓ BÉLA Narratológia. Csíkszereda, Gazdasági és Humántudományok Kar, Humántudományi Tanszék. 2004. MÁRKOS ZOLTÁN Anyagtechnológia. Marosvásárhely. Műszaki és Humán Tudományok Kar, Gépészmérnöki Tanszék. 2004. GRECU, VICTOR Istoria limbii române. Csíkszereda, Gazdasági és Humántudományok Kar, Humántudományi Tanszék. 2004. VARGA IBOLYA Adatbázis-kezelő rendszerek elméleti alapjai. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2004. CSAPÓ JÁNOS Biokémia. Csíkszereda, Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Műszaki és Természettudományi Tanszék. 2004. CSAPÓ JÁNOS–CSAPÓNÉ KISS ZSUZSANNA Élelmiszerkémia. Csíkszereda, Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Műszaki és Természettudományi Tanszék. 2004. KÁTAI ZOLTÁN Programozás C nyelven. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2004.

WESZELY TIBOR Analitikus geometria és differenciálgeometria. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2005. GYÖRFI JENŐ A matematikai analízis elemei. Csíkszereda, Gazdaság- és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2005. FINTA BÉLA–KISS ELEMÉR–BARTHA ZSOLT Algebrai struktúrák – feladatgyűjtemény. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2006. ANTAL MARGIT Fejlett programozási technikák. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2006. CSAPÓ JÁNOS–SALAMON ROZÁLIA Tejipari technológia és minőségellenőrzés. Csíkszereda, Műszaki és Társadalomtudományok Kar, Élelmiszertudományi Tanszék. 2006. OLÁH-GÁL RÓBERT Az informatika alapjai közgazdász- és mérnökhallgatóknak. Csíkszereda, Gazdaság- és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2006. JÓZON MÓNIKA Általános jogelméleti és polgári jogi ismeretek. Csíkszereda, Gazdaság- és Humántudományok Kar, Üzleti Tudományok Tanszék. 2007. KÁTAI ZOLTÁN Algoritmusok felülnézetből. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2007. CSAPÓ JÁNOS–CSAPÓNÉ KISS ZSUZSANNA–ALBERT CSILLA Élelmiszer-fehérjék minősítése. Csíkszereda, Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Élelmiszertudományi Tanszék. 2007. ÁGOSTON KATALIN–DOMOKOS JÓZSEF–MÁRTON LŐRINC Érzékelők és jelátalakítók. Laboratóriumi útmutató. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Villamosmérnöki Tanszék. 2007. SZÁSZ RÓBERT Komplex függvénytan. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2007.

KAKUCS ANDRÁS A végeselem-módszer alapjai. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Gépészmérnöki Tanszék. 2007. ANTAL MARGIT Objektumorientált programozás. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2007. MAJDIK KORNÉLIA–TONK SZENDE-ÁGNES Biokémiai alkalmazások. Kémiai laboratóriumi jegyzet. Kolozsvár, Természettudományi és Művészeti Kar, Környezettudományi Tanszék. 2007. GYÖRFI JENŐ–ANDRÁS SZILÁRD Valószínűségszámítás és lineáris programozás. A játékelmélet alapjai. Csíkszereda, Gazdaság- és Humántudományok Kar, Matematika és Informatika Tanszék. 2007. DIMÉNY GÁBOR Minőségirányítási rendszerek. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Kertészmérnöki Tanszék. 2008. ZSIGMOND ANDREA Minőségi és mennyiségi analitikai kémia laborkönyv. Kolozsvár, Természettudományi és Művészeti Kar, Környezettudományi Tanszék. 2008. KÁTAI ZOLTÁN Gráfelméleti algoritmusok. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2008. CSAPÓ JÁNOS–ALBERT CSILLA–CSAPÓNÉ KISS ZSUZSANNA Élelmiszer-analitika. Válogatott fejezetek. Csíkszereda, Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Élelmiszertudományi Tanszék. 2008. MÁRTON GYÖNGYVÉR Kriptográfiai alapismeretek. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2008. NAGY IMOLA KATALIN A guidebook to Language Exams. English for Human Sciences. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Humántudományok Tanszék. 2008.

GAGYI JÓZSEF Örökség és közkapcsolatok (PR). Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Humántudományok Tanszék. 2008. FODOR LÁSZLÓ Szociálpedagógia. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Humántudományok Tanszék. 2008. FODORPATAKI LÁSZLÓ–SZIGYÁRTÓ LÍDIA–BARTHA CSABA Növénytani ismeretek. Kolozsvár, Természettudományi és Művészeti Kar, Környezettudományi Tanszék. 2009. MURÁDIN JÁNOS KRISTÓF Nemzetközi kapcsolatok elmélete. Kolozsvár, Természettudományi és Művészeti Kar, Európai Tanulmányok Tanszék. 2009. BIRÓ GÉZA–SALAMON ROZÁLIA VERONIKA Élelmiszer-biztonság. Csíkszereda, Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Élelmiszertudományi Tanszék. 2009. ANTAL MARGIT Java alapú webtechnológiák. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2009. PÁL LÁSZLÓ–MÁTÉ SZILÁRD Alkalmazásfejlesztés Delphiben. Csíkszereda, Gazdaság- és Humántudományok Kar, Gazdaságtudományi Tanszék. 2009. AMBRUS ZOLTÁN–GERGELY ORSOLYA Családszociológia. Csíkszereda, Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Társadalomtudományi Tanszék. 2009. LÁZÁR EDE Kutatásmódszertan a gyakorlatban az SPSS program használatával. Csíkszereda, Gazdaság- és Humántudományok Kar, Üzleti Tudományok Tanszék. 2009. Bálint Gyöngyvér Statisztika. Csíkszereda, Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Társadalomtudományi Tanszék. 2009. Gagyi József Fogyasztói magatartás. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Humántudományok Tanszék. 2009.

KOVÁCS D. LEHEL ISTVÁN Számítógépes grafika. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2009. TÓDOR ERIKA MÁRIA Predarea-învăţarea limbii române ca ne-maternă. O alternativă a lingvisticii aplicate. Csíkszereda, Gazdaság- és Humántudományok Kar, Humántudományok Tanszék. 2009. GYÖRGY ÉVA Általános mikrobiológia. Csíkszereda, Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Élelmiszertudományi Tanszék. 2009. PAPP ISTVÁN Mechanizmusok elmélete. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Gépészmérnöki Tanszék. 2010. Gászpor Réka Bevezetés a kommunikációelméletbe. A kommunikáció jelensége. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Humántudományok Tanszék. 2010.

A PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM JEGYZETEI

Megjelent: KOVÁCS ADALBERT Alkalmazott matematika a közgazdaságtanban. Lineáris algebra. Nagyvárad, Alkalmazott Tudományok Kar, Közgazdaságtan Tanszék. 2002. HORVÁTH GIZELLA A vitatechnika alapjai. Nagyvárad, Bölcsészettudományi Kar, Filozófia Tanszék. 2002. ANGI ISTVÁN Zeneesztétikai elõadások. Nagyvárad, Alkalmazott Tudományok Kar, Zenepedagógiai Tanszék. 2003. PÉTER GYÖRGY–KINTER TÜNDE–PAJZOS CSABA Makroökonómia. Feladatok. Nagyvárad, Alkalmazott Tudományok és Mûvészetek Kar, Közgazdaságtan Tanszék. 2003. ANGI ISTVÁN Zeneesztétikai előadások. II. Nagyvárad, Alkalmazott Tudományok Kar, Zenepedagógiai Tanszék. 2005. TONK MÁRTON Bevezetés a középkori filozófia történetébe. Nagyvárad, Bölcsészettudományi Kar, Filozófia Tanszék. 2005.

Scientia Kiadó 400112 Kolozsvár (Cluj-Napoca) Mátyás király (Matei Corvin) u. 4. sz. Tel./fax: +40-264-593694 E-mail: scientia@kpi.sapientia.ro www.scientiakiado.ro Korrektúra: Sztranyiczki Mihály Mûszaki szerkesztés: Dobos Imre-József Tipográfia: Könczey Elemér Készült a Gloria nyomdában 200 példányban Igazgató: Nagy Péter

ISBN 978-973-1970-35-6

9 789731 970356