Katalin Gáspár-Vér (ed.): Financial and Economical Problems in the First Decade of the 21th Century

KATALIN GÁSPÁR-VÉR (ED.) FINANCIAL AND ECONOMICAL PROBLEMS IN THE FIRST DECADE OF THE 21TH CENTURY

SAPIENTIA HUNGARIAN UNIVERSITY OF TRANSYLVANIA FACULTY OF ECONOMIC AND HUMAN SCIENCES DEPARTAMENT OF ECONOMIC SCIENCES DEPARTAMENT OF BUSINESS SCIENCES

FINANCIAL AND ECONOMICAL PROBLEMS IN THE FIRST DECADE OF THE 21TH CENTURY Edited by KATALIN GÁSPÁR-VÉR

S C I E N T I A Publ is h i ng House Cluj-Napoca · 2011

The book was published with the support of::

Publisher-in-chief: Zoltán Kása Reader: Tamás Bánfi, Corvinus University of Budapest The authors take all the professional responsibility for the present volume.

Series cover: Dénes Miklósi

First English edition: 2011 © Scientia, 2011 All rights reserved, including the rights for photocopying, public lecturing, radio and television broadcast and translation of the whole work and of chapters as well.

Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a României GÁSPÁR-VÉR, KATALIN Financial and economical problems in the first decade of the 21th century / Katalin Gáspár-Vér. - Cluj-Napoca : Scientia, 2011 ISBN 978-973-1970-60-8 33

CONTENTS Editor’s Preface . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 PART I. FINANCIAL PROBLEMS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 TÜNDE BARABÁS Financial Industry Compensations: A System That Needs Change . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 ATTILA BÁNFI Ethical Finances and Socially Responsible Investments . . . . . . . . 33 ZOLTÁN BÁNFI Growth of Retail Lending Before the Crisis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 RÓBERT FARKAS Flash Crash. The USA Equity Market Events and Aftermath of May 6, 2010. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 LÁSZLÓ MADAR Impact Analysis of the New Basel III Proposals on the Hungarian Banking Sector . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 ÁGOTA SURÁNYINÉ REPA Towards Stability. Proposals for Strengthening and Improving the Current EU Requirements Based on Recent Experiences of Financial Crisis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 PART II. ECONOMIC PROCESSES . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 ÁRON BOROS Cost-Benefit Analysis of Waste Water Projects – Learning from Experience . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 OTTILIA GYÖRGY The Traffic Infrastructure of Harghita County. . . . . . . . . . . . . . . . 141 GYÖRGY IMRE HALÁSZ Some Basic Thoughts on Green Taxes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151 ATTILA MADARAS The Financing of Vocational Training in Hungary After the Crisis . . 161

6

CONTENTS

EMŐKE KATALIN PÉTER Labour Market Inequalities in Romania and Especially in Harghita County . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 ÁGNES ZÁVECZ Latest Developments of the Power Exchanges. . . . . . . . . . . . . . . . 187 Kivonatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201 Rezumate . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 About the Authors . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215

TARTALOMJEGYZÉK Előszó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 I. PÉNZÜGYI KÉRDÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 BARABÁS TÜNDE Pénzintézeti javadalmazások: egy rendszer, amely változtatást igényel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 BÁNFI ATTILA Etikus pénzügyek és a társadalmilag hasznos befektetések . . . . . . 33 BÁNFI ZOLTÁN Lakossági hitelek növekedése a válság előtt . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 FARKAS RÓBERT A 2010. május 6-i amerikai részvénypiaci események és annak következményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 MADAR LÁSZLÓ Az új Bázel III javaslatok magyar bankszektorra gyakorolt hatásainak elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 SURÁNYINÉ REPA ÁGOTA Úton a stabilitás felé. Javaslatok az Uniós szabályok fejlesztésére a pénzügyi válság tapasztalatai alapján . . . . . . . . . . 107 II. GAZDASÁGI FOLYAMATOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 BOROS ÁRON Szennyvízkezelési projektek költség-haszon elemzése saját tapasztalatok alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 GYÖRGY OTTILIA Hargita megye közlekedési infrastruktúrája . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 HALÁSZ GYÖRGY IMRE Néhány alapvető gondolat a zöld adókról . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151 MADARAS ATTILA A szakképzés finanszírozásának helyzete a válság után Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161

8

TARTALOMJEGYZÉK

PÉTER EMŐKE KATALIN A munkaerőpiac változékonysága Romániában és különösen Hargita megyében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 ZÁVECZ ÁGNES Az áramtőzsdék világának legújabb fejleményei . . . . . . . . . . . . . 187 Kivonatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201 Rezumate . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 A szerzőkről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215

CUPRINS Prefaţă . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 I. PROBLEME FINANCIARE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 TÜNDE BARABÁS Compensări salariale în sistemul financiar: un sistem care necesită schimbare . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 ATTILA BÁNFI Etica financiară şi investiţiile responsabile din punct de vedere social . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 ZOLTÁN BÁNFI Creşterea împrumutului de tip retail înaintea crizei. . . . . . . . . . . . 55 RÓBERT FARKAS Flash Crash. Evenimentul din 6 mai 2010 pe bursa de valori din S.U.A. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 LÁSZLÓ MADAR Analiza de impact a propunerii BASEL III asupra sectorului bancar din Ungaria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 ÁGOTA SURÁNYINÉ REPA Spre stabilitate. Propuneri privind dezvoltarea cerinţelor UE bazate pe experienţele crizei financiare. . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 II. PROCESE ECONOMICE. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 ÁRON BOROS Analiza cost-beneficiu în proiectele de apă epurată – a învăţa din experienţă . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 OTTILIA GYÖRGY Accesiblitatea judeţului Harghita şi infrastructura de telecomunicaţii . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 GYÖRGY IMRE HALÁSZ Câteva aspecte elementare despre Taxele Verzi . . . . . . . . . . . . . . 151 ATTILA MADARAS Situaţia finanţării educaţiei în Ungaria după criza financiară . . . . . 161

10

CUPRINS

EMŐKE KATALIN PÉTER Dezechilibrul pieţei de forţa de muncă din România şi în special din judeţul Harghita. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 ÁGNES ZÁVECZ Ultimele dezvoltări ale burselor de energie electrică . . . . . . . . . . 187 Kivonatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201 Rezumate . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 Despre autori. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215

EDITOR’S PREFACE

This book contains the studies related to the conference with the title “The Financial and Economical Problems of the First Decade of the 21st Century” organized by the Department of Economic and Business Sciences, Faculty of Economic and Human Sciences at the Sapientia Hungarian University of Transylvania in Miercurea Ciuc on 6 November 2010. This period was marked by the financial crisis broken out in 2008 and the following global economic crisis; therefore, these were the most important topics of the lectures.

The authors of the studies are Ph.D. students and/or teachers in one of the following three universities: the Corvinus University of Budapest, the Kaposvár University, and the Sapientia Hungarian University of Transylvania. Although the collection of studies embraces a wide range of subjects, all these subjects have a lot of features in common. One fundamental common feature is that each study contains analyses and forecasts related to the economic and financial processes of the 21st century’s first decade.

The studies of this book are divided into two groups on the basis of their primordial question – financial problems or economic problems.

The economic questions include the issues of environmental protection, education, eco-taxes, employment, transport, and current exchange.

Within the two large groups, the writers are sorted in alphabetic order. The primary language at the conference was English; therefore, the collection of studies is written in English, as well. However, the abstracts of the studies can also be found in Hungarian and Romanian at the end of the book.

We express our gratitude to the colleagues that took part in organizing the conference and compiling this book. We wish to especially thank Gergely Fejér-Király who undertook so much work in organizing the conference and handling the files in Romanian.

The organizers of the conference do hope that the readers who are interested in the topic will make good use of the studies in this book.

Budapest – Miercurea Ciuc January 2011

Katalin Gáspár-Vér Associate Professor, Head of Department Economic and Business Sciences

KIVONATOK

BARABÁS Tünde

PÉNZINTÉZETI JAVADALMAZÁSOK: EGY RENDSZER, AMELY VÁLTOZTATÁST IGÉNYEL A pénzügyi válság felhívta a nemzetközi felügyeletek figyelmét azon kockázatokra, amelyeket a pénzintézeti javadalmazási rendszerek okoznak azzal, hogy túlzott kockázatvállalásra ösztönzik az alkalmazottakat.

A pénzintézeti javadalmazási rendszerekbe való beavatkozás mellett több érv szól: a túlzott kockázatvállalásra ösztönző javadalmazási rendszereken túl, a bónuszkifizetések nem tükrözik a részvényesek érdekeit, a javadalmazások szintje pedig önmagában véve is túl magas.

A probléma megoldására 2009 áprilisában mind a Pénzügyi Stabilitási Tanács (Financial Stability Board, FSB), mind az Európai Bankfelügyelők Bizottsága (Committee of European Banking Supervisors, CEBS) megfogalmazta és kiadta a megfelelő javadalmazási rendszerekre vonatkozó elveket, amelyek elsősorban a javadalmazási politikával, a javadalmazás formájával, illetve az átláthatósággal foglalkoznak. 2009 végén és 2010 folyamán több nemzeti felügyelet is ajánlást fogalmazott meg az említett elvek alkalmazására.

A tanulmány áttekinti az európai bankokat érintő, a javadalmazási rendszerek kialakítására irányuló kezdeményezéseket, és összegzi a Magyarországon, Szlovákiában, Szlovéniában, valamint a Romániában végzett azon felmérés eredményét, amely az ezen kezdeményezéseknek való megfelelést kívánta feltérképezni. A tanulmány legfőbb megállapítása, hogy a nemzeti felügyeletek által ajánlott elvek bevezetése késik. Az éves beszámolókban csak korlátozottan tesznek közzé javadalmazással kapcsolatos adatokat, és ezek az adatközlések nem felelnek meg a fent említett elveknek.

A javadalmazási gyakorlatok tartós változása jelentős kihívás a pénzintézetek számára, amely jelentős idő- és anyagi ráfordítást igényel. A felügyeletek és a vállalatvezetés teljes elszántsága szükséges ahhoz, hogy az eredetileg jó ötletek megvalósuljanak, illetve tartósan fennmaradjanak.

202

KIVONATOK

BÁNFI Attila

ETIKUS PÉNZÜGYEK ÉS A TÁRSADALMILAG HASZNOS BEFEKTETÉSEK A cikk az etika és pénzügyek kapcsolatát elemzi. Központi kérdése az, hogy valóban hajlandóak-e a befektetők feláldozni a klasszikus értelemben vett profitjuk egy részét annak érdekében, hogy a tőkéjük a számukra társadalmilag hasznosnak ítélt területen kerüljön befektetésre, és ha igen, mekkora haszonról hajlandók lemondani etikai normáik üzleti érvényesítése érdekében. Elfogadott definíció hiányában az eredmények értelmezése nem egyértelmű, és a befektetők egyéni preferenciarendszere határozza meg, hogy ki mit vél hasznosnak a társadalom számára.

A cikk első fele a bankok és a modern, úgynevezett etikus pénzügyek kapcsolatát mutatja be. Ez a kapcsolat túlmutat a napjainkban széleskörűen alkalmazott belső etikai kódexeken és iránymutatásokon. A bank az ügyfélkapcsolatát is aktívan befolyásolni akarja, üzleti partnereit pedig rangsorolja társadalmi hasznosságuk alapján.

A cikk második része nagyszámú adatsorral operál és a leginkább kutatható alapkezelői iparág és a társadalmilag hasznos befektetések kapcsolatát értékeli.

BÁNFI Zoltán

LAKOSSÁGI HITELEK NÖVEKEDÉSE A VÁLSÁG ELŐTT A válság, amely 2007-ben az Egyesült Államokban indult, a maga erőteljes mivoltában 2008 októberében érte el Magyarországot. A Budapesti Értéktőzsde azonnal beszakadt, az állampapír és a hitelpiacok pedig egyik pillanatról a másikra kiszáradtak. A likviditási válságra (a konkrét megjelenési formája a későbbi gazdasági válságnak akkor még ez volt) a bankok hitelezési aktivitásuk visszaszorításával, elsőként a nagy hitelek (a bank szavatoló tőkéjének 10%-át elérő, meghaladó kockázatvállalások), különösen az éven túli kötelezettségvállalások állományának a drasztikus csökkentésével (a visszafizetések preferálásával például a kamat- és egyéb kedvezmények révén) reagáltak. A lakossági és a kiskereskedői vállalkozói ügyfélkörben a restrikciós időszakban az új kihelyezéseknek tudja csupán elejét venni a bank, a nagyvállalatihoz hasonló egyedi alkukra nincs lehetőség, az előtörlesztések realitása minimális. Éppen ezért a bankok ezekben az ügyfélszegmensekben az új kihelyezések korlátozására helyezték a hangsúlyt a hitelezési feltételek és - az ügyletek bírálata,

KIVONATOK

203

minősítése során használt – scoring-függvények paramétereinek a szigorításával. A hitelekre, azon belül is a fogyasztási hitelekre, mélyrepülés volt jellemző az elmúlt két évben az egész világon.

A bankoknak is túl kell jutniuk a hitelezési sokkon. Az utóbbi hónapokban már egyre gyakrabban kínálnak finanszírozási lehetőségeket, és már a feltételek (kamat felárak) sem annyira riasztóak, mint voltak 2009-ben.

Nemzetközi tapasztalat, hogy a gazdaság minden szereplője erőteljes nyomást gyakorol annak érdekében, hogy visszarendeződjenek a válság előtti tendenciák. Azonban nehéz elképzelni a visszalépést a túlfogyasztásos modellből egy mértékletesebb, illetve a társadalom egészére és a természeti környezetre is inkább figyelő modell felé.

FARKAS Róbert

„FLASH CRASH” A 2010. MÁJUS 6. AMERIKAI RÉSZVÉNYPIACI ESEMÉNYEK ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Jelen tanulmány az USA részvénypiacainak 2010. május 6-i napját dolgozza fel; ez a nap „Flash Crash” néven került be a gazdasági történelemkönyvekbe. Az amerikai tőzsdefelügyeletek által készített tényfeltáró jelentések bemutatásán keresztül pontos képet kapunk arról, hogy mi történt. A „Miért történt?” kérdés megválaszolása azonban már sokkal nehezebb feladat.

A kormányzati vizsgálat szerint egy intézményi befektető eladási ajánlata okozta a hirtelen nagymértékű árfolyameséseket. A vizsgálatban nem nevesített befektető egy úgynevezett eladási algoritmus segítségével értékesített a világ leglikvidebb futures kontraktusából, az E-mini-ből, 75.000 kontraktust mintegy húsz perc alatt. Az eladási megbízás likviditási sokkot váltott ki a futures piacon, ami átterjedt az azonnali részvénypiacra is; a folyamat nagyon gyorsan, mintegy 4 perc alatt ment végbe. A likviditási sokk során több száz fajta részvény és ETF árfolyam esése elérte vagy meghaladta a 60%-ot és több esetben egy centen vagy az alatti árfolyamon is születtek üzletkötések. Az amerikai tőzsdék a felügyelettel közösen azt a döntést hozták, hogy eltörlik azokat a 2:40 után megkötött ügyleteket, amelyek árfolyamváltozása meghaladta a 60%-os szintet. A döntés rendkívül sok kritikát kapott, amit dolgozatomban részletesen tárgyalok.

A gazdasági sajtó hamar kiderítette, hogy a misztikus intézményi befektető egy kansasi befektetési alapkezelő, a Waddell and Reed volt. A cég saját vizsgálatba is kezdett, amelynek eredményei szerint az általuk

204

KIVONATOK

végrehajtott eladási algoritmus nagyobb része már emelkedő árfolyamok mellett teljesült, így nem okozhatott ekkora árfolyamváltozást.

Megállapíthatjuk, hogy a „Flash Crash” egyenes következménye az elmúlt évtized tőkepiaci változásainak, az új szereplők (High Frequency Traders, Intermediaries) mindent elnyomó dominanciájának és a hihetetlen mértékű technológiai fejlődésnek. Reménykedhetünk, hogy a SEC és a többi felügyeleti szerv is komolyan vette a figyelmeztetést, és a circuit breaker-en kívül más módon is megpróbálják visszaállítani az egyensúlyt a gépek és az emberek között. A Flash Crash során bebizonyosodott, hogy az algoritmikus kereskedés emberi beavatkozás nélkül életveszélyessé teszi a tőkepiacokat és elbizonytalanítja a befektetőket.

MADAR László

AZ ÚJ BÁZEL III JAVASLATOK MAGYAR BANKSZEKTORRA GYAKOROLT HATÁSAINAK ELEMZÉSE A jelen tanulmány egy átfogó keretrendszert épít fel, hogy elemezze mindazt a hatást, amelyet az új Bázel III szabályozás fog jelenteni a magyar bankszektor számára. A keretrendszer a jelenleg ismert Bázel III követelményrendszerből építi fel a mai bankszektor mérlegszerkezetének segítségével azt a hatásmechanizmust, amellyel a jelenlegi és hosszú távú szabályoknak való megfelelőség egyaránt értékelhető.

Mivel a hatást hosszú távon kell értelmezni, számos szcenárió kerül kialakításra, amelyek segítséget nyújtanak abban, hogy láthatóvá váljék a pénzügyi szektor alakulása – különböző környezeti feltételek mellett. A jelen tanulmány megpróbál egyszerű válaszokat adni egy nagyon bonyolult kérdéskörre, számos feltételezés mellett.

SURÁNYINÉ REPA Ágota

ÚTON A STABILITÁS FELÉ.

JAVASLATOK AZ UNIÓS SZABÁLYOK FEJLESZTÉSÉRE A PÉNZÜGYI VÁLSÁG TAPASZTALATAI ALAPJÁN A tanulmány az uniós szervek által közelmúltban javasolt felülvizsgált követelményrendszert foglalja össze. A követelményrendszer változásának öt legfontosabb területe: a fiskális stabilitás növelése egy erősebb Stabilitási és Növekedési Paktumon keresztül, a makrogazdasági felügyelet kibővítése, a politikai koordináció kiszélesítése és mélyítése, hatékony válságmenedzsment, intézmények erősítése. Ezek meg-

KIVONATOK

205

értéséhez először az Európai Unió, mint gazdasági és monetáris unió kialakulása és fejlődése kerül bemutatásra, valamint az azt szabályozó követelményrendszer fokozatos átalakulása az integráció mélyülésének megfelelően. Végül, a követelményrendszer a pénzügyi válság által előhozott problémáit és hiányosságait fedi fel és az uniós szervek által arra javasolt megoldási alternatívát.

BOROS Áron

SZENNYVÍZKEZELÉSI PROJEKTEK KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE SAJÁT TAPASZTALATOK ALAPJÁN Az Új Magyarország Fejlesztési Terv számos Operatív programból áll, amelyekből egyik a Környezet és Energia Operatív Program. A tanulmány fókuszában a szennyvízkezelési projektek költség-haszon (CBA) elemzései állnak. A hatásvizsgálatok elvégzése meglehetősen bonyolult és a vizsgált közgazdasági költségek jelentősek. Az illetékes hatóságok többször javították a CBA útmutatót, de a több helyen is észlelt hibák feltárása még folyamatban van, így a kedvezményezettek továbbra is szembesülnek ezekkel.

Négy fő területet vizsgáltam: a szolgáltatási díjak körüli dilemma, a változatelemzések, az érzékenység- és kockázat elemzés, valamint a közgazdasági költség-haszonelemzés.

A projektek előkészítési időszakában minden felsorolt téma releváns, aktuális, ugyanakkor és jelentős problémát jelent. Véleményem szerint már az említett témákkal való részletes megbeszélések is, de a finanszírozók és a végső kedvezményezettek között egy konszenzusos megállapodás még inkább a fejlesztési program sikeréhez vezetne.

GYÖRGY Ottilia

HARGITA MEGYE KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRÁJA A Hargita megye infrastrukturális helyzetét bemutató tanulmány fő célja, hogy kihangsúlyozza, hogy az infrastruktúra színvonala, valamint a közlekedési hálózat fejlettsége és egy régió versenyképessége között szoros kapcsolat van, továbbá, hogy az infrastrukturális beruházások gazdasági szempontból egyértelműen a termelékenység, illetve a foglalkoztatás növekedését eredményezik. A közlekedési hálózat korszerűsítése elengedhetetlen feltétel egy térség gazdasági fejlődése szempontjából.

206

KIVONATOK

HALÁSZ György Imre

NÉHÁNY ALAPVETÉS A ZÖLD ADÓKRÓL A cikk rövid áttekintést ad a zöld adózás különlegességeiről. Bemutatja, hogy a zöld adók tartalmukat tekintve nem tekinthetők egyértelműen zöldnek – tehát a környezetvédelem, környezettudatosság kérdéseihez közvetlenül kötődőnek – vagy adóknak, tehát ellenérték nélkül az államháztartás részére elvont pénzügyi forrásoknak. Ennek megfelelően, a zöld adózás tág értelemben vett környezethez kötődő közösségi elvonások (és kapcsolt kedvezmények) rendszere, amely egyaránt tartalmaz(hat) közvetlen és közvetett adókat, díjakat vagy járulékokat. Továbbá, a zöld adózás a globális fedezeti funkció ellátásának rövid távú célja mellett a környezeti fenntarthatósághoz kötődő hosszú távú célokat is tartalmazza.

A cikk második része nemzetközi (OECD, illetve Európai Uniós) adatok alapján mutatja be, hogy a jelzett célrendszer pontos kialakítására számos eltérő módszert alkalmaznak, illetve eszközrendszert állítanak össze. Ennek alapján nem bizonyítható egyetlen, ún. “legjobb gyakorlat” létezése, annyi azonban megállapítható, hogy egy jól felépített zöld adórendszer rövid távon államháztartási többletbevételek, hosszabb távon pedig környezeti előnyök elérésére képes.

MADARAS Attila

A SZAKKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK HELYZETE A VÁLSÁG UTÁN MAGYARORSZÁGON A fejlett országokban, így az Európai Unióban és Magyarországon is fontos szerepe van a megfelelően kvalifikált munkaerőnek, amely lényeges feltétele egy ország, régió gazdasági növekedésének. A munkaerőpiacra ezért leginkább a felsőoktatás és a szakképzés van közvetlenül a legnagyobb hatással. Az oktatási ágazatok közül a szakképzést tekintik a szakemberek a leggyengébbnek Magyarországon. Gyengék a tanulók eredményei a PISA felmérésen és a tanulók végzettsége sem felel meg a munkaerő-piaci elvárásoknak. 2005-től kezdődően ezen a területen reformokat próbáltak megvalósítani, de ezek nem hozták a kívánt eredményt.

A legfőbb problémának az alulfinanszírozás tekinthető, ezért a szakképzés finanszírozása jelen tanulmány alapvető témája.

KIVONATOK

207

PÉTER Emőke Katalin

A MUNKAERŐPIAC VÁLTOZÉKONYSÁGA ROMÁNIÁBAN ÉS KÜLÖNÖSEN HARGITA MEGYÉBEN A válság előtt Romániára a foglalkoztatás és a beruházások robbanásszerű fejlődése volt jellemző. Így a gazdasági válság hatása az országra igen jelentős volt. A korábbi optimizmust erős pesszimizmus váltotta fel, mert a foglalkoztatottak korábban azt remélték, hogy a válság kevésbé fogja őket érinteni. A 2007-2008 közötti időszakban Románia egy fejlődő ország volt. Ez a munkaerőpiac tekintetében alacsony munkanélküliségben jelentkezett.

A munkaerő-szükségletre adott válasz tekintetében jellemző volt, hogy a cégek felfuttatták a munkaerő létszámát, ami a munkaerőpiac bizonyos területein hiányt okozott. A válsággal szembesülve, a cégek csökkentették a foglalkoztatottak számát, ami nagy munkanélküliséghez vezetett.

ZÁVECZ Ágnes

AZ ÁRAMTŐZSDÉK VILÁGÁNAK LEGÚJABB FEJLEMÉNYEI A magyar áramtőzsde, a HUPX pár hónappal ezelőtti indulása remek alkalmat kínál arra, hogy áttekintsük az európai áramtőzsdék helyzetét és fejleményeit Magyarország szempontjából. Ennek keretében először a régiós környezetet és az ott működő tőzsdéket ismertetem. Ezután összefoglalom a legújabb, 2010-es fejleményeket, valamint az újszülött magyar tőzsde működésének kezdeti tapasztalatait. Konklúzióm, hogy a tőzsdei kereskedés a villamosenergia-szektor fejlődésének jelentős, ám pillanatnyilag a régióban gyerekcipőben járó területe. A Nyugat-Európában megkezdődött tőzsdék közötti integrációs folyamat itt is beindulni látszik, ám kimenetele és sikere egyelőre bizonytalan, ahogyan kérdés az is, hogy a számos egymással versengő nemzeti tőzsde közül melyik lesz képes kiemelkedni és régiós jelentőségűvé válni.

REZUMATE

Tünde BARABÁS

COMPENSĂRI SALARIALE ÎN SISTEMUL FINANCIAR: UN SISTEM CARE NECESITĂ SCHIMBARE Criza financiară a atras atenţia instituţiilor internaţionale de supraveghere a riscurilor, care există în sistemul de compensări salariale ale instituţiilor financiare, şi care motivează asumarea prea mare a riscurilor.

Argumentul adus pentru schimbarea acestei compensări salariale este acela că, în afara sistemului de compensare salarială care motivează exagerat riscul, există plăţile bonus, care nu reflectă interesele acţionarilor, iar nivelul de compensare salarială este mare. În legătură cu această problemă, în aprilie 2009, Comitetul de Stabilitate Financiară (Financial Stability Board) şi Comitetul European pentru Supravegherea Sistemului Bancar (Committee of European Banking Supervisors) au emis noile principii cu privire la politica de compensare salarială şi transparenţă. La sfârşitul anului 2009 şi pe parcursul anului 2010, membrii corpului legislativ internaţional au cerut adoptarea acestor noi principii.

Acest articol analizează aceste iniţiative de compensare salarială din sistemul financiar, din cadrul sistemului bancar European, şi prezintă rezultatele cercetării efectuate în opt bănci din Ungaria, România, Slovacia şi Slovenia. Concluzia principală a acestui studiu este că introducerea acestui sistem întârzie. În situaţiile financiare anuale nu sunt incluse părţi cu compensările salariale în forma impusă de noile iniţiative.

Introducerea schimbării în aceste sisteme de compensare salarială necesită timp şi costuri materiale. Pentru implementarea cu succes este necesară atenţia supervizorilor şi managementului de top.

Attila BÁNFI

ETICA FINANCIARĂ ŞI INVESTIŢII RESPONSABILE DIN PUNCT DE VEDERE SOCIAL Articolul defineşte conceptul de operaţiune etică bancară şi investiţiile responsabile din punct de vedere social, criteriul minim al eticii financiare. În plus, prezintă diferenţa dintre băncile conduse în stil mainstream şi cele conduse conform eticii moderne. Întrebarea principală la care acest

210

REZUMATE

articol doreşte să dea un răspuns este dacă investitorii sunt capabili de a sacrifica o parte a profitului pentru a investi în domenii considerate utile de societate, iar în cazul acesta, cât? Există o carenţă în definiţiile acceptate, este dificil de măsurat utilitatea şi de interpretat rezultatele. În prezent, depinde de preferinţa individuală a investitorilor, ce consideră aceştia folositor pentru societate, iar separat de definiţia clasică a profitului, este dificil de cuantificat utilitatea acestora. Problema măsurării este rezolvată parţial de industria managementului de active şi de fonduri de investiţii responsabile ce pot fi utilizate pentru cuantificarea valorii create.

Zoltán BÁNFI

CREŞTEREA ÎMPRUMUTULUI DE TIP RETAIL ÎNAINTEA CRIZEI Impactul puternic al crizei de la începutul anului 2007 din SUA a atins Ungaria în octombrie 2008. Bursa de valori din Budapesta a suferit o prăbuşire imediată, piaţa creditelor şi a hârtiilor de valori emise de stat au rămas secate într-o clipire. Băncile au răspuns lichidităţii prin restricţii în activitatea de creditare, mai ales la creditele cu obligaţiuni cu maturitate de peste un an. În această perioadă de restricţie, băncile au stopat acordarea de credite numai pentru persoanele şi clienţii de tip retail. Din această cauză, pe acest segment, băncile au pus accentul pe restricţionarea acordării de noi credite cu ajutorul unui sistem de scoring strict. În ultimii doi ani, creditele, inclusiv creditele de consum, au scăzut drastic la nivel global.

Băncile au nevoie de a trece de această criză de credit. În ultimele luni au început să ofere produse financiare, iar condiţiile de acordare nu sunt aşa de alarmante cum au fost în 2009.

Există o practică internaţională conform căreia toţi actorii economiei încearcă să recâştige trendul de dinaintea crizei. Este puţin probabilă trecerea de la un model de societate care consumă excesiv, la un model de consum mai moderat, care are în vedere şi mediul natural.

Róbert FARKAS

FLASH CRASH. EVENIMENTUL DIN 6 MAI 2010 PE BURSA DE VALORI DIN S.U.A. În acest articol sunt prezentate evenimentele din 6 mai 2010 pe piaţa bursieră din S.U.A. Această zi este marcată cu numele de: Flash Crash.

Instituţiile de supervizare a bursei din America au elaborat câteva ra-

REZUMATE

211

poarte despre acest eveniment, prin intermediul cărora puteam avea o imagine mai clară. Răspunsul la întrebarea „De ce?” este mai dificil.

Investigaţiile guvernamentale au ajuns la concluzia că operaţiunea de vânzare a unui investitor instituţional a provocat prăbuşirea bursei prin aşa numitul algoritm de vânzare (E-mini), care a vândut cele mai lichide contracte de futures, totalizând 75.000 de contracte în numai 20 de minute. Ordinul de vânzare a provocat o criză de lichiditate pe piaţa futures, care s-a extins şi pe piaţa bursieră în mai puţin de 4 minute. Mai multe acţiuni au scăzut cu mai mult de 60%. În concluzie, se poate spune că Flash Crash este semnul direct al schimbărilor din ultimele decenii pe piaţa de capital prin noi participanţi (High Frequency Traders, Intermediari), e dominaţia tehnologiei atunci când nanosecundele contează. Noi putem numai spera ca SEC şi celelalte instituţii de reglementare au luat acest caz în serios şi vor stabili o balanţă între om şi maşină, deoarece putem vedea că comerţul, bazat pe algoritm fără intervenţie umană, poate provoca pagube serioase şi situaţii nefavorabile pe piaţă, descurajând investitorii.

László MADAR

ANALIZA DE IMPACT A PROPUNERII BASEL III ASUPRA SECTORULUI BANCAR DIN UNGARIA Acest articol doreşte să analizeze impactul propunerii BASEL III asupra Ungariei. Articolul combină cunoştinţele BASEL III cu noile bilanţuri ale sistemului bancar, luând în considerare compatibilitatea curentă şi pe tremen lung cu noile reguli. Având în vedere că efectele trebuie studiate pe termen lung, au fost incluse câteva scenarii pentru a vedea dezvoltarea sectorului financiar în diferite situaţii. Studiul doreşte să furnizeze răspunsuri simple la o întrebare complexă cu multe condiţii. Ágota SURÁNYINÉ REPA

SPRE STABILITATE. PROPUNERI PENTRU DEZVOLTAREA CERINŢELOR UE BAZATE PE EXPERIENŢELE CRIZEI FINANCIARE Articolul cuprinde recenta propunere a Task Force stabilită de Consiliul European şi de Comisie, pentru a dezvolta cerinţele UE pentru statele membre. Soluţiile propuse pot fi grupate în mai multe categorii: susţinerea disciplinei fiscale prin Pactul de Stabilitate şi Creştere, dezvoltarea

212

REZUMATE

coordonării politice, crearea unei structuri pentru crisis management, susţinerea instituţiilor pentru o guvernare economică mai operativă.

Pentru a înţelege aceste schimbări şi necesitatea schimbării, articolul prezintă în prima parte istoria şi evoluţia Uniunii Economice şi Monetare şi regulile care au menţinut stabilitatea UEM. În final, sunt expuse lipsurile şi problemele cerinţelor expuse de criza financiară şi propunerile Task Force şi ale Comisiei. Áron BOROS

ANALIZA COST-BENEFICIU ÎN PROIECTELE DE APĂ EPURATĂ – A ÎNVĂŢA DIN EXPERIENŢĂ Noul Plan de Dezvoltare al Ungariei conţine câteva programe operaţionale, unul fiind programul operaţional de mediu şi energie. Studiul se focusează asupra analizei cost beneficiu în domeniul apei tratate. Aceste active sunt mari şi importante, iar costul economic este semnificativ.

Ghidul ACB a fost amendat de câteva ori de autorităţi, corectarea erorilor detectate este în plin proces, iar beneficiarii proiectelor încă se mai întâlnesc cu acestea. Sunt patru segmente principale pe care le-am observat: – dilema preţului serviciului, – analiza opţiunilor, – analiza de senzitivitate şi de risc, – analiza economică.

Toate acestea sunt importante probleme actuale ale proiectelor care sunt în faza de elaborare. În acest studiu, doresc să prezint problemele şi propunerile posibile. În general sunt două probleme de discutat, extra costul aplicaţiei standard şi riscul de realizare a obligaţiilor. După opinia mea, consensul dintre sponsorii şi beneficiarii proiectelor pot satisface stake holderii şi dau un avânt programului operaţional.

Ottilia GYÖRGY

ACCESIBLITATEA JUDEŢULUI HARGHITA ŞI INFRASTRUCTURA DE TELECOMUNICAŢII Dezvoltarea infrastructurii, mai ales investiţiile efectuate în scopul dezvoltării infrastructurii de transport rutier este un element cheie în obţinerea unor rezultate de succes în economia de piaţă a unei regiuni.

Modernizarea infrastructurii la standarde europene este una dintre prio-

REZUMATE

213

rităţile necesare pentru perioada următoare. Astfel, dezvoltarea şi modernizarea infrastructurii judeţene este o condiţie esenţială în dezvoltarea economico-socială, care asigură creşterea calităţii vieţii populaţiei. Prin prezentarea infrastructurii judeţului Harghita, putem trage concluzia că, deşi în ultimii ani a existat o tendinţă de dezvoltare, pentru îmbunătăţirea nivelului de trai, ar fi necesare mai multe modernizări în infrastructura judeţului, mai ales în ceea ce priveşte infrastructura de transport.

György Imre HALÁSZ

CÂTEVA ASPECTE ELEMENTARE DESPRE TAXELE VERZI Articolul se bazează pe o conferinţă şi însumează caracteristicile de bază ale taxelor verzi. Demonstrează că aceste taxe nu sunt verzi, în sensul ecologic al cuvântului, sau nu sunt taxe, deoarece conţin elemente care sunt direct legate de cheltuielile bugetare. Aceste taxe verzi reprezintă o deducţie, care sunt legate de probleme ecologice ce pot invoca taxe directe şi indirecte, contribuţii şi altele. Aceste taxe verzi conţin obiective de sustenabilitate ale mediului pe termen lung. În a doua parte, articolul prezintă, bazându-se pe date internaţionale (OECD şi UE), politici mixte diferite pentru atingerea obiectivelor. Experimentele arată că nu există un drum în stabilirea unei politici mixte în taxarea ecologică, dar buna funcţionare a taxelor ecologice conduce la avantaje fiscale pe termen scurt şi avantaje ecologice pe termen lung.

Attila MADARAS

SITUAŢIA FINANŢĂRII EDUCAŢIEI ÎN UNGARIA DUPĂ CRIZA FINANCIARĂ În ţările dezvoltate, ca cele din Uniunea Europeană inclusiv Ungaria, forţa de muncă calificată joacă un rol important în dezvoltarea economică a ţării sau a regiunii. Din acest motiv, educaţia universitară şi profesională au cel mai mare impact asupra pieţei muncii. Conform experţilor, educaţia profesională este ramura cea mai slabă a educaţiei din Ungaria. Studenţii au rezultate foarte slabe în testul de la PISA, iar calificarea acestora nu corespunde cerinţelor de pe piaţa forţei de muncă. Din 2005 au existat tendinţe de reformare a acestui nivel de educaţie, dar rezultatele aşteptate nu se simt încă. Problema principală se pare că este alocarea precară a fondurilor, iar acest articol se focusează asupra finanţării educaţiei.

214

REZUMATE

Emőke-Katalin PÉTER

DEZECHILIBRUL PIEŢEI FORŢEI DE MUNCĂ DIN ROMÂNIA ŞI DIN JUDEŢUL HARGHITA Înaintea crizei, România a fost marcată de explozia de salariaţi şi investiţii. Aceasta a avut ca efect criza economică. Optimismul a fost înlocuit cu pesimism. Între 2007-2008 am fost martorii prosperităţii în România. Pe piaţa forţei de muncă aceasta a cauzat o rată scăzută a şomajului. Răspunzând cerintei de resurse umane, firmele au crescut numărul angajaţilor şi acesta a generat în mai multe domenii lipsa forţei de muncă. Pe timpul crizei a trebuit să se reducă numărul angajaţilor.

Din anul 2000 absolvenţii au avut dificultăţi. În perioada dinaintea crizei au avut posibilitatea de a alege dintr-un număr mare de locuri de muncă, dar după 2009 au apărut suprasolicitări din partea angajaţilor. Se pune întrebarea dacă măsurile guvernamentale, investiţiile pot controla cu succes şomajul şi pot asigura necesarul de resurse pentru dezvoltare în vremuri nefavorabile. Ágnes ZÁVECZ

ULTIMELE DEZVOLTĂRI ALE BURSELOR DE ENERGIE ELECTRICĂ Recenta lansare a bursei de energie electrică din Ungaria, HUPX, oferă o oportunitate pentru evaluarea ultimelor dezvoltări în cadrul bursei de energie electrică din perspectiva Ungariei. În prima parte este prezentat mediul regional şi bursele de energie electrică care operează în această regiune, apoi se formulează concluzii privind circumstanţele şi cele mai noi experienţe ale acestor burse, precum şi a noii burse din regiune: HUPX. Concluziile finale se referă la importanţa comerţului cu aceste burse, dar şi la imaturitatea acestui segment de piaţă. Procesul de integrare ce caracterizează Vestul Europei pare a fi prezent şi în Estul Europei. Succesul acestuia este incert, se pune problema: care dintre bursele de energie electrică va deveni o bursă de importanţă regională?

ABOUT THE AUTHORS

Tünde BARABÁS Tünde Barabás was born on 6th December 1976 in Pancevo, Serbia.

She graduated in 2001 at Budapest University of Economic Sciences and Public Administration; her major was finances. Since then, she has been working in the banking sector: first in Hungary and after in Croatia and Serbia; she is currently employed at Intesa Sanpaolo, Italy.

During her career, she gained experience in bank governance. For several years, she was a member of bank audit committees in Hungary, Croatia, and Albania. Since 2008, she is a PhD student at University of Kaposár, Faculty of Economics, Department of Finance and Economics.

Attila BÁNFI He was born on 22 February 1974 in Budapest. In 1998, he obtained his Bachelor Degree at the International Studies Centre of the Budapest University of Economic Sciences in Business Administration. In 2000, he completed his Masters Degree in Economics at the Budapest University of Economics and Public Administration. At present, he is a 3rd year PhD student at the Environmental Economics and Management Department, Faculty of Management and Business Administration, Corvinus University of Budapest. In 2000, he started to work at the National Bank of Hungary. In 2004, he changed to CIB Bank, member of the Italian Intesa Group, and since then, he has been employed by the Intesa Sanpaolo Group. After CIB Bank, he worked at Banca Intesa Beograd in Serbia, and recently, he is Head of the Treasury and Investment Banking Division at the Ukrainian Subsidiary of Intesa Sanpaolo Group in Kiev.

Zoltán BÁNFI He was born on 3 July 1975 in Budapest. He graduated at the Budapest University of Economy in 1999 (major: finance, minor: environmental management). He worked for OTP Bank Treasury Division from 1999 to 2009. He gained the chief trader position of equity department in 2007.

He received the general deputy manager position of OTP Hungaro-Projekt Ltd. in 2009. He started to work for MFB (Hungarian Development Bank) from July 2010 where he is responsible for the treasury department. He

216

ABOUT THE AUTHORS

has attended the University of Kaposvár, Faculty of Economic Science, Department of Finance and Economics as a PhD student from 2008.

Róbert FARKAS He was born in Cegléd in 1974. He graduated from Budapest Corvinus University in 1988, majoring in Finance. He started his career at ING Baring Rt. as a derivative trader in 1997, and then he worked at Takarékbank Zrt. in the equity-trading unit of the bank, in diverse positions between 1998 and 2006. From 2006, he directed the equitytrading unit in Raiffeisen Bank Zrt. until 2009. He is part-owner and CEO of Strategon Értékpapír Zrt., where he directs the firm’s private brokering activity. He is a member of the Budapest Stock Exchange Trading Board since 2006. Since 2008, he is a PhD student in the University of Kaposvár, majoring in Finance and Economics.

László MADAR László Madar, partner consultant of Bankárképző Ltd., economist, acquired his diploma in Financial Analysis and Risk Management at Corvinus University of Budapest, Hungary. At Bankárképző, he works with advanced statistical and mathematical financial models, developing assessment and forecasting systems. He has participated in implementation of quantitative models at Hungarian financial institutions since 2005. During this time, he has developed numerous scoring and rating systems, economical capital models, and comprehensive stress test environments. He worked with the portfolio of many local institutions and participated in the development of an extensive range of quantitative models. Currently, beside his work, he is a PhD student of Kaposvár University, doing researches in the field of economic capital models. Ágota SURÁNYINÉ REPA She was born in Vác on 4 April 1978. She graduated from Budapest University of Economic Sciences and Public Administration in 2002 (major: finance, minor: public finances). During her university studies, she spent one year in the US as an exchange student. She worked for the State Budget Office in 2002 and then, from 2003, she worked at the Ministry of Finance, called Ministry for National Economy since May 2010. Between 2003 and 2006 she worked at the Monetary Policy Division at the Economic Policy Department and she was responsible for tasks related to public debt, financial markets, monetary policy, and

ABOUT THE AUTHORS

217

the adoption of the euro in Hungary. From 2006, she works at the Public Finance Methodology and Statistics Division at the Department of Fiscal and Financial Policy Affairs and she is responsible for tasks related to the European System of Accounts (ESA95) and Government Finance Statistics (GFSM2001) methodology. She converts official Hungarian fiscal data for statistical purposes according to GFSM2001 and ESA95, compilation ESA/GFS bridge. She also calculates the General Government debt (the so-called Maastricht debt), interest payments, and other financing items. She is responsible for data transmissions to EuroStat and the International Monetary Fund and she prepares informative papers on methodological issues and analyses for decision-making bodies related to the abovementioned areas. In the meantime, she graduated from Eötvös Lóránd University in 2006 and earned a degree of economist with legal specialization. She attended three courses organized by the International Monetary Fund in Washington DC. And finally, she started her PhD studies in the University of Kaposvár, Faculty of Economic Science, Department of Finance and Economics in 2008. Áron BOROS He was born in Cegléd on 22 November 1974. He graduated Budapest University of Economy in 1998 (major: finance, minor: business evaluation). He worked for OTP Bank from 1998 to 2009. He was responsible for the EU-related issues within the Commercial Banking Division from 2003. He gained the chief position (general manager) of OTP Hungaro-Projekt Ltd. in 2004. The company deals with consultation in the field of EU subsidies. He graduated from CBA techniques and methodology organized by Budapest Corvinus University in 2008.

He attended the University of Kaposvár, Faculty of Economic Science, Department of Finance and Economics as a PhD student from 2008. In his advisory work, he dealt with several project-related environment protection issues. He supported both sides of the stakeholders. On the one hand, the central administration required project and programme evaluations from their company. On the other hand, they offered his local government customers feasibility studies and related CBA studies.

Ottilia GYÖRGY She was born in Balánbánya, Romania on 7 April 1976. She graduated from Babeş-Bolyai University, Cluj-Napoca, Faculty of Economy in 1998 (specialization: Management). Following this, she obtained the

218

ABOUT THE AUTHORS

PhD degree at the Earth Science Doctoral School of the University of Debrecen in 2010. Her research covers the topic of regional development.

The title of her doctoral dissertation is The regional development in the Ciuc basin. During the last ten years, she was concerned with the Ciuc basin and – in an extended meaning – with Székely land’s regional developmental problems. She has already published a few articles on this topic. In the last ten years, she has been working as a teacher at Sapientia Hungarian University of Transylvania, e Faculty of Economic and Human Sciences, Department of Economic Sciences. She deals with the education of more economic modules: Microeconomics, Introduction into the economics and Sustainable economic development. A few years ago, she performed the co-ordinator tasks of the Agricultural economic academic specialization under the aegis of Sapientia University.

György Imre HALÁSZ György Imre Halász, born in 1977, finished his school and university studies in Budapest. After receiving his BSc in 2001 at the Budapest University of Economics and Public Administration (now: Corvinus University of Budapest), he worked for the Hungarian Ministry of Finance, for the Financial Research Ltd. and the National Bank of Hungary. Since January 2010, he is a full time lecturer at the Chair of Finance at Corvinus University of Budapest, with emphasis on public finances and taxes. Since 2008, he has been a PhD student at the University of Kaposvár; his researches focus on the possible reactions of companies on green taxes.

MADARAS Attila He was born in 1971. He finished his studies at Budapest Business School, Faculty of Commerce, Catering and Tourism, and then he continued his studies at Corvinus University of Budapest, Department of Economics. Currently, he is a 3rd year PhD student at the University of Kaposvár, Doctoral School of Management and Organizational Science.

His research area is the relation of financing education and the financial performance in the field of professional training.

During the 1990s, he worked in different credit banks. From 2000, he has been in office in several high schools and technical schools in the field of public education as teacher, economic director and vice headmaster.

Currently, he is the Deputy Director General of Saint Benedict’s Grammar School and Technical School.

ABOUT THE AUTHORS

219

Emőke-Katalin PÉTER Currently, working as an economist, she finished her studies at the University of Agriculture in Gödöllő and she is a PhD student at the Szent István University. Her dissertation topic is the effects of migration on economics. At present, she is assistant professor at the University of Sapientia, Faculty of Business and Humanities. Ágnes ZÁVECZ She was born in Budapest on 25 November 1981. She graduated as an economist at Corvinus University of Budapest, majoring in Finance and minoring in European Studies (accession – modernization – integration).

In the same year, she started to work at Deloitte Audit & Advisory as an audit assistant. Since 2006, she works as an internal auditor – since 2008, for E.ON group. Currently, her job is to audit all E.ON affiliates in Hungary, including the assessment of internal processes and making proposals to develop them. She started her PhD studies at Kaposvár University, Faculty of Economic Sciences, Doctoral School for Management and Business Administration in 2008. Her research area is the finance of companies in the energy sector.

PUBLICATIONS IN THE WORKSHOP SERIES

ALBERT-LŐRINCZ ENIKŐ (SZERK.) Fekete éden. A 2000. november 26-án és 2001. november 15-én Kolozsváron megtartott Drogfórum című konferenciák előadásai.

Kolozsvár. 2003.

MÓCSY ILDIKÓ–NÉDA TAMÁS (SZERK.) Környezettudományi konferencia. 2005. március 17–18.

Kolozsvár. 2006.

GAGYI JÓZSEF (SZERK.) Emlékezet és kommunikáció. Narratívák az egyéni, a társas és a közösségi identitás teremtésében. 2004. március 19–20.

Marosvásárhely. 2007.

ELEK SÁNDOR (SZERK.) Agrárpolitika – vidékfejlesztés. Csíkszereda, 2007.

PAP LEVENTE–TAPODI ZSUZSA (SZERK.) Közösség, kultúra, identitás. Válogatás a Kultusz, Kultúra, Identitás (Csíkszereda, 2003. szeptember 26–28.), Közösség és Idegenek (Csíkszereda, 2005. szeptember 14–16.) című konferenciák előadásaiból. Csíkszereda, 2008.

BODÓ BARNA–TONK MÁRTON (SZERK.) Nations and National Minorities in the European Union. 2008. március 27–29. Kolozsvár. 2009.

CSATA ANDREA–ELEK SÁNDOR (SZERK.) Gazdaságpolitika – vidékpolitika. Az európai uniós tagság kihívásai Székelyföldön. Csíkszereda. 2009.

DOMOKOS JÓZSEF (SZERK.) MACRo2010. Proceedings of the 2nd Conference on Recent Achievements in Mechatronics, Automation, Computer Science and Robotics. Marosvásárhely. 2010.

KOVÁCS RÉKA ROZÁLIA Egymást segítve hogyan segíthetünk? Erőforrás–Együttműködés– Eredmény. Marosvásárhely. 2010.

ÁRMEÁN OTÍLIA–GAGI JÓZSEF Új média és kommunikatív magatartás. 2008. február 29. – március 1.

Marosvásárhely. 2011.

TAPODI ZSUZSA – PAP LEVENTE Tükörben. Imagológiai tanulmányok. Csíkszereda. 2011.

Scientia Publishing House 400112 Cluj-Napoca Matei Corvin street 4.

Tel./fax: +40-264-593694 E-mail: scientia@kpi.sapientia.ro www.scientiakiado.ro English proofreading: Annamária Balázs Layout editor: Piroska Dobos Typography: Elemér Könczey Printed by Gloria Printing House, Cluj-Napoca in 200 issues Director: Péter Nagy