Arany-tanácsok vándorló mesterlegényeknek útravalóul

Kiadja a' jó és olcsó osztály 1.

könyvkiadó-társulat

" ^ Ü I S ^ ára 3 jé kraj PESTEN', 1852.

SMIHC ÍS EiSENFELS KÖNYVNYOMDÁJA.

a j á n l j uk.

A" vándorló ímesterlegényhez.

Kedves Földim! te nem sokat jártál iskolába, 's mint tapasztalatlan legény, a vándorbotot kezedbe veszed, 's vándorolni indulsz. Tudom, jól esik szegény lelkednek.a' bölcs útmutatás. Én sok legényt láttam, ki üres fejjel ment a' világba, 's mint fajankó tért meg; ollyat is láttam nem egyet, ki nagy hetykén ön esze után útnak eredt, 's rászedve búsan tért vissza szülő-földjére; de még ollyat is eleget ismertem, ki vakon indult, könyelmüen mindennek neki rohant, és szerencsétlenségbe jutott.

Jobbon jártak mindazok, kik az arany atyai tanácsokat követték, mert emberül végezték be vándorlásukat, tanultak és tapasztaltak., szereztek is v a lamicskét, *s liazájokban értelmes és becsületes mesterekké váltak; 's még porait is áldották azon jótevőnek , ki az arany tanácsokat kigondolta.

1*

4 Barátom! fogadd te is ezen atyai tanácsokat kedvesen., a' külföldi hires mesteremberek is ezek szerint boldogultak, azért juttatjuk földieink kezére! — Ennélfogva minden reggel, v a j y legalább minden vasárnapon olvass e' könyvecskéből valamit, 's a' mit olvastál, azt kövesd, 's meg lásd, hogy szerencsésen fogsz vándorolni, és édes szülőid meg barátaid szívbeli örömmel fognak visszavárni, 's valaha még más világon és áldni fogod e' tanítást, melly lelkedet ínég őrizte, és szerencsédet eszközlötte.

Még arra az egyre kórlek : ha egyetmást nem értenél, előbb elmélkedjél fölötte, azután iránta valami okos ás jámboj embert kérdezhetsz. Részemről azt tanácsolnám, hogy a' Lelkipásztorhoz vagyis a" plébános úrhoz fordulj kérdéseddel, 's az bizonnyal útba igazít. Isten vezéreljen minden útaiáon 1 kívánja jóakaród

Ma j e r Istvásí.

Első la;;ács.

Ha a' szülői háztól bucsiU veszesz, előbb mág egyszer látogasd meg azt a1 t e i a p l o r a o t, mellyben megkereszteltek, 's azon t e m e t ő t mellyben atyaíiságod, ismerőseid pihennek, 's mellyben talán valaha magad is nyugodni fogsz. Mert szükséges hogy a'mindenható I s t e n legyen leghívebb utitársod; 's a1 h a l á l r a való gondolat ezsr veszélyben legiobb barátod lehet. i> 2-dik tanács. , Ne merészelj a1 vándorbothoz nyúlni, ha 1 e 1k i ö s m é r e t e d nem áll melletted , 's jó bizonyítvánnyal el nem lát! — Azért ha még ártatlan vagy. kérd az íste-it, hogy ezután is az maradhass, mert az ártatlanságnak különös őrangyala van; ha pedig

lelked terhelve van, (igyekezzél b ü n 1) á n a t által lclkitisztaságodat visszanyerni.

3-dik

tanács.

Vándorlás elolt tapasztaltabb szülőddel, lelkipásztoroddal, mestereddel, és más értelmes jóakaróddal arról ^tanácskozzál, hogy merre lesz legjobb fordulnod? Ok nem csak tanácsosai, hanem jó v á n dor-könyvvel és ajánló levelekkel is elláthatnak. — Én azt javaslom: ne menj azonnal k ii I f ö 3 d r e, hanem előbb hazádban tanuld még a' szükséges ismereteket. Honod fővárosában, vagy egy más városban is azt tanulod meg, mit hazádfiai szeretnek és tőled megkívánnak; itta' többi közt megtanulhatod a' honi nyelveket és szokásokat is.

4-dik

tanács.

illő, hogy elmenteled előtt tiszteségesen elbúcsúzzál, és pedig nem csak atyádfiaitól, keresztatyádtól, hanem lelkipásztorodtól 's minden jó barátodtól is. Ha elmenetkor valamelly ismerősödnek elfelejtetted volna jobját megszorítani, és neki a^t mondani „ I s t e n v e l e d ! 4 4 úgy azt megszomorítod ; pedig azt mondom: szánt szándékosan egy szomorút se hagyj hátra ; vagy azt találja gondolni jó barátod, hogy megveted őtet, pedig kár mást illy hibás véleményben hátra hagyni.

5-dik

tanács.

Ments Isten, hogy egy haragost hagyj hátra! mert a' legcsekélyebb ellenség is árthat Be ha h a ragosod nem is árthat, még is szivednek a' gyülölés minden sze-iinyétől tisztának kell lennie. Sokkal könnyebben esik^zutazás, ha a' szivben s z e r e t e t utalkodik, ós ha a' hazárai gondolatot semmi kellemetlen viszsza emlékezés sem keseríti.

6 11-dik tanács.

Vándorlásod alatt egyetlen egy nap se legyen, mellyen otthon hagyott s z ü l ő i d r e , a t y a f t s á g o d r a, j <51 é v ő i á r e, 1 e 1 ki a t y á d r a, és m e s t e r e d r e ne gondolnál; 's mihd annyiszor jótéteményeiket i m á d s á g g a l és tanításaiknak h í v k ö v e t é s é v e l meghálálni ügyékezzél. Mert hisz szülőid és jóakaróid éretted szinte Imádkoznak, és az fölötte szép és üdvös dolog, ha, bár egymástól távol vagytok, még is imádságtok i s t e n n é l , és szívetek I s t e n b e n egyesit.

7-dik

tanács.

Mindnn útaidon eszedben tartsd, hogy sehol sem állsz egy magán. Egy s z e m , az I s t e n n e k s z e m e mindenütt és pedig jól lát, és soha el nem hágy!

3-dik

tanács.

Lépteidet oda irányozd, a' melly helyen mesterségedet legjobban űzik; mert ott csak többet tapasztalhatsz. Ki megelégszik a' középszerűséggel, az nem sokra mehet.

9-dik

tanács.

Mind addig ne menj n a g y v á r o s b a , még mesterségedben elégséges ügyességet nem szereztél magadnak, mert külömben legénytársaid n e v e t s é g e s s é tesznek, kicsúfolnak , és f i z e t é s e d is c s e k é l y lesz.

10-dik

tanács.

Ne is maradj mindég f a i u n vagy kis m e z ő v á r o s o k b a n , mert nagyobb városokban szebb és jobb munkát tesznek, mellyet jobban megfizetnek.

7 11-dik

tanács.

Vándorlásodban akár hová vezet & gondviselés, mindenütt találsz j ó és b e c s ü l e t e s e m b e r e k e t , ha tudni illik te is jó és becsületes vagy. Mert a1 jó és jámbor emberek mindenütt egymásra ismernek , 's egymást megszeretik. Minden helységben van b e c s e s k i n c s , az az jeles ember, de nem mindegyik akad reá, nem is méltó mindegyik reá.

Azért jámbor és szemes légy ! szemesnek áll a' világ 1 12-dik

tanács.

Soha se felejtsd el, hogy idegen helyen, ínég a' legtávolabb vtdéken sem maradhatsz soká i d e g e n . Mert, va^y már van ott valaki, a' ki ösmer, vagy tán valamelly ismerős legénytársaid ntánnad jönnek, kik beszédjeidet és tetteidet megtudják, és kihíreszteük. De még levelek által is híre jár az embernek.

13-dik

tanács.

Mindenütt vigyázz t e n m a g a d r a , mert jó barátidnak távol létében, magadra vagy hagyva, kell hogy magadat őrizd. A' ki magára nem vigyáz, magára gondot nem visel, mástól kitől várhatja azt ?

A' ki magának ellensége ? annak senki sem jó barátja. -— 14-dik

tanács,

Ha mások társaságában vándorolsz, ügy magadra és pajtásaidra jól vigyázz, hogy gondatlanságból valami jószágtokát e l n e h a g y j á t o k , e 1 n e ves z e j t s é t e k , ugy el ne r o n t s á t o k ; és semmi veszedelembe se kerüljetek, mellyben becsületetek, jógzágtok, vagy életetek kárt szenvedhetne.

8 11-dik

tanács.

Pihenés után egy lépéssel se menj odább, mielőtt magadat és útitársaidat I s t e n n e k ezen láthat— lan vezetődnek egy új i m á d s á g g a 1 nem ajánlottad volna. Mert ha az isten nem őriz, nem oltalmaz, nem vezérel minket, úgy az ember minden vigyázata és gondoskodása hasztalan. Ellenben ha Isten velünk , kicsoda ellenünk ?!

16-dik

tanács.

Utadban, 's általjában az emberekkeli közlekedésednél másban kelietinél többet ne bízzál , még földiaben sem. Mert ki könnyen hisz, 's másokban bízik , az könnyen és sokszor megcsalattatik. — S z e r e t n i minden embert kell, de bizodalommal csak oliyan ember iránt viseltessél , kit rég óta próbált embernek ismersz.

17-dik

tanács.

Ne szégyeld a' s e g e d e l m e t elfogadni, mellyre szükséged van, 'g a' meliy neked jó emberektől 's leginkább a' czéhmesterektöl vagy atyamesterektől nyújtatik. Hanem a' kéregetést ne tedd szokásoddá, 's he jegyen mesterségeddé a' koldulás. Mert ha egészséges embernek van munkája, 's még Í3 kéreget, az becstelenség, gyalázat. Az ily— lyen legény munkára termett kezeit alamizsna után nyújtja, 's azt a' dolgozni nem képes szegények elöl elrabolja.

18-dik

tanács.

Minden mesterségnek arany a' feneke, az az : minden mesterségben jól mehet dolgod, söt vagyonra is tehetsz szert, ha t a n u1s z és i p a r k o d o l , mert az ipart az Isten megsegíti.

9 11-dik

tanács.

Nincs az a' kincs, a' melly kiineríthetlen volna ; a' te keresményed is könnyen elfogy, ha t a k a r é k o s s á g g a l nem élsz; azért : fizetésedből egyegy keveset takaríts meg, rs azt legjobb apródonkint a1 t a k a r é k p é n z t á r b a betenni, hogy szükségben legyen mihez nyúlni.

20-dik

tanács.

Tartsd szemed előtt, hogy hazulról hozott r u h á d lassankint elkopik. Azért időről időre valami új r u ha darabot csináltass, ne hogy kénytelen légy mindent egyszerre újból készíttetni, mit zsebed meg nem birna. De egyszerre ne is varrass sok új ruhát, mert ez nagyon fölemészti a' pénzt, és sok ruhát igen terhes tovább vinni. A' kCsz pénzt legkönynyebb czipelni.

2í-dik

tanács,

•

Öltözeted tiszta és á l l a p o t o d h o z illő legyen, épen úgy ruházkodjál, mint azon legénytársaid, kik legszerényebbek, legtiszteségesebbek. Mert a' külső tisztaságból és szerénységből a' szívnek tisztaságára és mivelségére szokás következtetni. Ki tiszta és szerény, vagy is nem kevély és nem hiú, az tiszteletben áll, s iránta bizalommal viseltetnek.

22-dik

tanács.

Ne támaszkodjál azon p é n z r e , mellyet talán hazulról vársz. Mert e' pénz vagy elmaradhat, vagy elkéshet, 's így téged szégyenbe vagy szükségbe ejthet.

23-dik

tanács.

Másféle á g y b a ne feküdjél l e , csak tisztába,

10 ne hogy valami betegséget és férget kapj. Okosabb szalmán alunni és egészségesen fölkelni, mint randa ágyból talán hosszas bajt hozni magadnak.

24~dik

tanács.

Ha valamelly városba érsz, először templomba t é r j , 's Istennek adj hálát, hogy idáig segített, 's csak azután keresd a1 szállást vagy i s h e r b e r g e t És sokáig ne fetrengj a' herbergen, inert rád fogják hogy munkakerülő vagy, de összegyűjtött pénzed is elfogy; pedig ha szerenesésen előre akarsz haladni, mind a' kettőre szükséged van, mint a' jó névre 5 úgy egy kevés pénzre.

25-dik

tanács.

A' szálláson (herbergen) ha még annyi pénzed volna is, még se játszál nagyot, pénzedet ne pazarold , se ne mutogasd; mert ezt szükség fogná követni , 's te egy gonosz mesterséghez szoknál tudni illik az e s z e m-i s z o m h o s , melly koldusbotra 's kárhozatra vezet.

26-dik

tanács.

Ha valamellyik legénytársad megbetegszik, vagy ha neki más felebaráti szolgálatot tehetsz , úgy g y o r s a n és s z í v e s e n segíts rajta, ós jótéteményedben ki ne fáradj! mert lássd: ha te megbetegednél, vagy megszorulnál, nem de óhajtanád, hogy mások segítsenek rajtad! ,,A' mit te kívánsz magadnak, te is tedd embertársadnak ,44 Ez as emberség regulája. K r i s z t u s J é z u s pedigeképmagyarázta a' felebarátiszeretetröl adott parancsolatot: „Mindeneket a' miket akartok hogy mi vei jenek nektek az emberek, ti is míveljétek nekik, mert ez a z , mit a' Próféták tanítottak.44

11 11-dik tanács. Üíodban mindent jól megnézz, jól kitanulj. A' mit tanulsz, cselekszel, gyakorolsz, mindent j ó l tanuld meg, j ó l cselekedjed, j ó l gyakorold. I n k á b b s e h o g y , m i n t s e m r o s s z ú ü e z legyen közmondásod. — 28-dik

tanács.

Vannak olly munkások, kik csak inrígy-amjigy dolgoznak, 's rá fogják, hogy ügy is jól van. Ez őnámitás, lelkiösméretlenség. A' milly mértékkel mérsz, ollyannal fog neked visszaméretni. — Te azt tartsd szabályul: ,,a d d i g s e m m i s e m e1é g g é j ó , m é g n e m i g e n jó4* 29-dik

tanács.

Legcsekélyebb munkád olly jó legyen, mint ha örökkévalóságra szánnád, mint ha azt Isten' szeme előtt végeznéd. Kérlek csak ne légy k o n t á r ( f u ser) , mert így vagy a' gazdádat, vagy pedig azon embereket kik benned bíztak, meglopod.

30-dik

tanács.

Gazdag és szegény mesteredet, gazdádat egyiránt becsüld meg. Mindegyiknek egyiránt híven szolgálj. Gondatlanságod, renyheséged a' szegényt igen károsítja, holott szorgalmaddal a' szűkölködőt felsegítheted, ki ismét téged tiszteségesen ellát.

31-dik

tanács.

Akár otthon van gazdád, akár nincs, akár szemmel tort, akár rád sem ügyel, te mindég e g y e n l ő szorgalommal dolgozzál; mert egy keresztény habár embereknek dolgozik, még is az Istenre tekint, ki

12 a' szentírásban meghagyta, hogy „ m i n d e n d o 1g od b a n j e l e s l é g y ! " 32-dik

tanáes.

A' h í z e 1 k e d é s férfiúnál egy átalán igen il-» letlen; 's különösen nagy alávalóság, ha egy legény a' m e s t e r n é asszonynál vagy l e á n y á n á l magát b e h í z e l e g n i t ö r e k s z i k . A ' j ó r a való legény házi asszonyát tiszteli mint anyját, 's ennek leányát mint testvérét megbecsüli • de csúszó-mászóvá soha sem fajul.

33-dik tanács.

S z í v e d r e jól vigyázz, hogy abba a' vészedelmes szerelem be ne fészkeljen, 's téged r a b b á ne tegyen ! ílly örízkedéssel tartozol lelkiösméretednek, 's azon ház becsületének, mellyben munkát kaptál.

34-áík tanács.

Ha egy ö z v e g y a s s z o n y n a k jutnál műhelyébe , úgy pártfogóit minden szorgalommal hűséggel , emberséges bánás móddal, 's jó munkával megtartani ügyekezzél. A' szorgalom } ós hü gondosság szívedet tisztán megőrzi, a' jó munka pedig az elhagyatott özvegyasszonynak kenyeret, 's neked becsületes nevet szerez.

35-dik

tanács.

Minden becsületes mesteredet úgy tiszteld mint atyádat; de a' hanyag, részeges, könyelmü mestert hadd ott: mert a' rosz példa szivedet megvesztegethetné , 's jó nevedre árnyékot vethetne.

36-dik

tanács.

Legénytársak (pajtások) által nagy i s m e r e ' l -

13 s é g e k b e ne keveredjél! mert vagy minden ostobaságban és rendetlenségben részt kell venned, vagy legalább csapongó czimborának fogsz tekintetni.

Azon legény, ki példás erkölcse által ajánlja magát, legyen a' te barátod, és másoknál akkor becsüld jobban, ha a' rosztól visszatart, 's jóra ösztönöz.

37-dik

tanács.

Törvényeddé tedd: nem egy könnyen és szükségen kívül s o h a pénzt nem költsön venni. Mert azt igen nehéz visszafizetni, kivált ha nem is vagy bizonyos, hogy meddig lesz munkád. A' mai adósság holnapi gond. Az adósság hiteleződ rabjává tesz.

38-dik

tanács.

Épen olly óvatos légy a' pénz k i k ö l t s ö n ö z é s ó b e n . Mert ha a' legény, ki tőled költsön kér, ügyes, szorgalmas és takarékos legény, , úgy gazdája a' szükségest előlegezi neki, de ha ö kegyelmét illy jó tulajdonságok nem ajánlják, ugyte könnyen megfogsz csalattatni. — De a' sok kiköltsönzés által csak sok e l l e n s é g e t szerzünk magunknak; 's ha rögtön kell elutaznunk, a' legkínosabb z a v a r b a jöhetünk.

39-dik

tanács.

P é n z e d d e l soha se dicsekedjél, mert ellenségei akadnak. — Szintúgy kár dicsekedni ü g y e s 8 6 g e d d el , szerencséddel , e s z é l y e s f o g á s a i d d a l ; inert ez i r i g y s é g e t , s z e m r e h á n y á s o l i a í , ü l d ö z é s e k e t , szóval e l l e n s é g e k e t szül. De sőt ezzel á"' 1 e 1 k i ö s m é r e t is terheltetik, 's a' hiúság által az ember sok bolondságra és roszra vetemedik. — Hej! be soknak e 11 o p t á k pénzét, kincsét, mert dicsekedett vele, De,

14 sokat eláztattak, rágalmaztak, mivel szerencséjével, ügyességével dicsekedett! A9 példa téged óvatossá tegyen!

40-aík

tanács.

A j á n d é k o k a t , kivált m á s n e m i i e k t ő l el ne íbgadj; mert érette s z a b a d s á g o d a t árúba bocsájtod, 's talán észrevétlenül legnagyobb kincsedet, tudni illik jó lelkiösméretede^ adod el.

41-dik

tanács.

Ollyanoktól, kik ö n h a s z o n l e s ő k , i n g y e n semmit se fogadj el; mert az illy ingyen szolgálat sokszor drágába jön, és s z á a o i n - b á a o m r a v e zet.

42-dik

tanács.

Jámbor gazdádnak h á z á b a n, hol békében kenyeredet keresed, és Istennek áldásait veszed, legszívesebben tartózkodjál; mert itt becsületre, szeretetre és keresetre legbizonyosabban szert tehetsz, aztán munka után itt bizonnyal édes a' nyugodalom, 43-dik

tanács.

Ha szived v i g a s z t a l á s után vágy, ha valami szomorúság ér, ha a távollét nehezedre esik, I s t e n n é l a' boldogság kútfejénél keress vigasztalást; azért a' mikor csak lehet, menj templomba, 's halld az Isten igéjét. Boldogok kik az Isten igéjét hallgatják, 's megőrizik azt!

44-dik

tanács.

Nagyobb városokban r a j z i s k o l a és v a s á r n a p i i s k o 1 a szokott lenni, fordítsd azt hasznodra.

A' jó pap is holtig tanul. Az értelmes mesterember

ügyesebb, 's az ügyesebbnek nagyobb a szerencséje.

45-dik

tanács.

V a s á r n a p o k o n és ü n n e p e k e n a r e g geli és délutáni i s t e n i s z o l g á l a t o t el ne mulaszd. Ha az isteni tiszteletben ájtatosan részt veszesz, mindenki becsülni fog, 's hitelre fog méltatni. — Templom elöt* és után szabad óráidban pedig vedd elő ezen aranytanácsokat, és más de csak jóra való könyveket, 's olvasgasd, és egy-egy keveset gyakorold magadat az Írásban ós számvetésben. Azután ha van valami nevezetes látni való, tekintsd meg, végtére a' szabad ég alatt sétáld ki magadat. Látogatást csak próbált lelkű jó embereknél tégy. Renyhén a' szent napot se töltsd, mert a' rpstség az ördög párnája.

46-dik

tanács.

Ha legénytársaid valamelly ünnepélyre vagy mulatságra hivnák, fontold meg: 1-ször, nem ellenzi-e l e l k i ö s m é r e t e d ?

2-szor megengedi-e tiszta v a g y o n o d ?

3-szor nem ellenzi-e a' czéhbeli rend, gazdád, jótévőd, vagy az illendőség?

A' m u l a t s á g o k b a n ez legyen regulád : csak ártatlan mulatság, m é r t é k l e t e s e n , ? s m agaidej én !

47 dik tanács.

Valamelly t i t k o s t á r s u l a t h o z , a mestert vagy elöljáróságot boszontó szövetséghez (komplothoz) legénytársaid által ne hadd magadat elcsábítani. Soha se felejts el azt, mit kívánnál te a legénytől, ha mester vagy elöljáró lennél. A' mit

16 nem kívánsz magadnak, te sa tedd azt másnak. Különb on is Istennek szent szava szerint: t i s z t e l e t annak kit t i s z t e l e t ! e n g e d e l m e s s é g , kit e n g e d e l m e s s é g illet! — Ki a' veszedelmet k e resi , el vész az benne.

48-dik

tanács.

Őrizkedjél a' henye naptól (Heverdel napjától, Blauer-Montágtól.) Elég ünnep van arra szentelve, hogy azokon kipihenj. Olly mesteremberek kik sok Blauer-montágot szerettek, sok vasárnapokat éhen töltöttek!

49-dik tanács.

Minden emberrel békét tarts. Soha se kezdj el másokkal c'zívakodni, 's ha más veszekedni kezdene, idején szádra tedd újadat, 's magadban ezt gondold : „Az o k o s a b b e n g e d . " ,,A' k i m a g á t m e g g y ő z i , az a' n a g y - . l e l k ű , a z é a' d i a d a l . ' 4 Ttizeskedni, szenvedélyesen kiáltozni, káromkodni , tombolni alávalóság, meily a' jó nevet és szivnyugalmat rabolja.

5.0-dik

tanács.

Ha legénytársaid jelenlétedben veszekedni találnak, gondold el : valljon hallgatásoddal, vagy egy pár közbenjáró szép szóval, r s barátságos kérelemmel észre hozhatnád-e őket ? Ha látod, hogy velők sémimre sem mehetsz, t ü s t é n t t á v o z z á l el tolok. Jelenléteddel a' czivakodókat csak tüzesítenéd.

Yagy még galibába is keverhetnének, legalább bizonyságul felhasználhatnának, a' mikor az egyik fél ellenségeddé válnék.

17 51-dik

tanács.

Különös gonddal k e r ü l d a' h í z e l k e d ő k e t ; mert az ilíy emberek közönségesen az embert rá akarják szedni. A' világot csak idővel lehet megismerni. Vannak olly emberek, kik mindég mosolyognak, mézes szájuak, és szívökben epe lappang.

A' mézes-mázos beszédnek mérges a' nyila.

52-dik

tanács.

A' mihez nem értesz, ne ó c s á r o l d ; a' kit nem ismersz, meg ne i t é 1 d; 's a' mi hozzád nem tartozik, abba n e a v a t k o z z á l ! Az ostobaság és kevélység, dölyf és fitymálkodás együtt járnak. 'S régi közmondás : ,,A' ki sokat beszél, vagy sokat tud, vagy sokat hazad Őrizkedjél akár ostobának, akár kevélynek, akár hazugnak tartatni.

53-dik

tanács.

Átaljában j o b b , k e v e s e b b e t beszélni, mint többet. A' sok beszédű embert megvetéssel f e c s e g ő , l o c s o g ó , n a g y s z á j ú embernek nevezik, és kerülik. Atyáink azt tartották: „Halgass nyelvem; nem fáj fejem."

54-dik

tanács.

Ne légy h í r h o r d ó . Alávalóság azt másutt kibeszélni, a' mi házatokban történt; és kofaság ismét azt otthon elfecsegni, mit másoknál láttál, vagy hallottál. Az illy hírhordásból sok mende-monda, sok kellemetlenség szokott fejlődni; aztán a' hirhordót okozzák.

55-dik

tanács.

Ha valaki t i t k o t bizott rád, azt szentül tartsd meg; így becsülni fognak. Hogyan kívánhatod, hogy 2

18 más fogja be száját, ha te magad ssájára nem tudsz lakatot tenni?

56-dik

tanács.

K o r m á n y r ó l , k a t o n a i 's h a d i d o l g o k r ó l legtanácsosabb soha sem szólani. — Egy a z , mert te atyámfia! ezekhez a' fontos dolgokhoz n®m igen értesz; más az, mert csak hasztalan szót szaporítaná!; harmadszor, az iliv beavatkozás lelkednek, jó nevednek, de sőt jóllétednek is kárára válhatik.

57-dik

tanács.

A' h a z u g s á g o t , mini alávaló bűnt, egész lelkedből utáld. A ' hazugokat Isten és emberek megvetik. Azt tartjuk, hogy a' hazugságnak apja maga a' sátán. A' hazugnak még akkor sem hisznek, ha igazat szól. A' becsületes keresztény egyenes szivü, és szaván mindenki építhet.

58-dik

tanács.

Légy h í v, még pedig a' legkisebb morzsáig. Másét, ha egy arasznyi czérnaszál lenne is, ne bántsd. * A' hűtlenség, legnagyobb alávalóság. A' hütelent sehol sem szenvedik meg. Szemed előtt tartsd, hogy Isten' szeme mindent lát; de az emberek is szemesek, s minden ballépést előbb-utóbb megtudnak.

Tartsd fejedben, hogy a' lelbiösméretes hü embert tisztelik, szeretik, nagyra becsülik, kire még leiköket is rá merik bízni.

59-dik

tanács.

Jaj annak a' mesterlegénynek, a' ki 1 o p n i mert.

A' tolvajt Isten' ostora üzi: azért sehol sem szenvedik meg. Ha egyszer valaki lopott, 's be sem irnák

19 vándorkönyvébe: annak a ' többi mesterlegények mégis hirét viszik. — Azért szívből-lélekből mégegyszer azt tanácsoljuk: légy biv legény, hív társ; légy lelkiösméretesen hiv, és m ásét egy körömnyire se bántsad!

60-dik

tanács.

G a z d á d n a k , m e s t e r e d n e k se'röstségből, se' vigyázatlanságból, se'gondatlanságból, se'boszszúságból, se' pajkosságból, se' mások' kedveért egy hajszálnyi kárt se tégy ; és pedig se' szerszámban, se' munkában. Gondold meg: Mit kívánnék magam is egy legénytől ? —• Ha az emberek észre nem v e szik, és őket megcsalhatom is: valljon kikerülheteíiie Istennek mindent látó szemét?

61-dik

tanács.

Ha gazdádnak csak kevésben is kárára voltál, ügyekezzéla'kárt k e t t ő s s z o r g a l o m r a a 1 helyre ütni; mert addig kisbírád, a' lelkiösméreted nem hágy nyugodni, mig azt a1 kárt helyre nem hozod, mellyet helyre hozhatsz.

62-dik

tanács.

A ' j á t é k o t úgy tekintsd, mint l e g v e s z e d e l m e s e b b ellenségedet, mellyet el kell kerülni.

Ha p é n z r e játszanak, benne szerzeményedet e l vesztheted, 's tán egy fertály évig is ingyen dolgozhatsz; minden fáradságod egyszerre füstbe megy.

Ha időtöltésből, ingyenben játszanak , akkor is kár as időt vesztegetni, kár alkalmat keresni a' czivodásraVkár lelkedet felháborítani. Aztán íily ingyen j á téknál megtanulod a' kártyázás'gonoss^mesterségéf, ineliV vesztedre csábit.

Még n é z n i s e m keli a' játékosokat;. mert ez 2*

20 könnyen rá visz, hogy belekezdj. Könnyebb bele sem kezdeni, mini sem abban hagyni. 'S ha pajtások játékhoz hívogatnak, legkönnyebb őket azzal utasítani el: é n e z t a' j á t é k o t n e m t u d o m .

63-dik

tanács.

A' testi gyönyört, k i c s a p o n g á s t, s z e m é r metlen p a j z á n s á g o t , fajtalanságot, s z e m t e l e n e r k ö l c s ö t , 's más effélét ügy t e kintsd, mint l e g i s l e g v e s z é l y e s e b b é s l e g k á r t é k o n y a b b ellenségidet. Azt kérded, hogy miért? Azért, mert becsületes jó nevedet elrabolják; Azért, mert szíved' nyugalmát megháborítják; Azért, mert egészségedet, még életedet iskoczkáztatják; Azért, tóért szerzeményedet tönkre teszik; Azért, mert Isten' áldását eltávolítják; 'S így azért, mert földi szerencsédtől és üdvösségedtől megfosztanak.

64-dik

tanács.

Hogy az annyira veszélyes testi gyönyör-kivánságot és buja gerjedelmeket, mint legnagyobb ellenségeidet legyőzhesd, ezekhez tartsd magadat : 1-ször. Mindég ugy gondolkozzál, úgy beszélj, j úgy cselekedjél, mintha az Isten jelen volna; mert ő csakugyan mindenütt jelen is vagyon. Lásd, az egyiptomi Józsefet is ezen gondolat mentette meg Putifárné ? csábításától: „ I I o g y ' k ö v e t h e t n é k e l illy rosszat I s t e n e m n e k jelenlétében!í4 Az Ur' félelme, a' bölcseségnek kezdete.

2-szor. Ha ezen ellenségedet le akarod győzni, 1 az e l s ő g e r j e d e l e m n e k , az e l s ő k í v á n s á g n a k e g é s z e r ő d b ő l állj ellen. Ki az első pillanatot elszalasztja, az ezen ellenségével már barát-

21 kőzik, 's a' ki kívánságának csak egy keveset is enged , az már mintha csak el volna veszve.

3-szor. Ha ezen ellenségedet le akarod győzni, úgy f u s s e l ö l e. Ha közel van a' veszedelem, te messze fuss el. Ki az égő házban ólálkodik, elkésik, 's utoljára ben ég.

4-szer. Ha ezen ellenségedet le akarod győzni, legjobb barátoddal, tudniillik lelkiösméreteddel tanácskozzál: le1 kiösméreted fölfedezi elölted ezen gonosznak titkos f o r t é l y a i t ; lelkiösméreted megtanít azon m ó d o k r a , mellyekkel e' veszedelem!j1 megszabadulhatsz. Hallgasd e' jó barátodat!

5-ször, Ha ezen ellenségedet le akarod győzni, ten s z í v e d ' h a j 1 a m á r a ne ügyelj, nehogy elvakíttassál. Sokat holmi jó kilátások veszedelem be ejtettek. A' könnyű élet, és mielőbbi elláttatás' reménye el ne ámítson! K ö t e l e s s é g e d e t teljesíteni, a' te dolgod; hanem ellátásodról gondoskodni, Isten' dolga. — Legtöbben színlelt b a r á t s á g é s á r t a t l a n s á g által keríttettek kelepczébe, 's áldozatul estek. — Azért szent Pállal intelek: ,,A' ki áll, vigyázzon, hogy el ne essék !;4 6-szor. Végre, ha ezen ellenségedet le akarod győzni, gondold meg, h o g y h a Isten velünk, kicsoda ellenünk? Azért otthon és templomban ajtatosan i m á d k o z z á l , az isteni dolgokról elmélkedjél; kivált ha veszedelem kerülget, legjobb és leghatalmasabb mennyei Atyádtól kérj gyámolitást. Ki I s tenben bízott, az még soha sem csalattatott meg!

65-dik

tanács.

Nem csak a' szemtelen nőszemélyektöl, hanem a' garázda p a j t á s o k t ó l is, mint a' csábító kígyóktól ovakodjál! Mert ha rosszra nem ámítanak is

22 e l , de mégis a' fajtalanság' árnyékát vetik rád, 's legalább miattok a' gyalázatot kell kíállnod.

66 -dik

tanács.

A' r é s z e g s é g e t úgy kerüld, mint az emberiség' mocskát. A' részegséggyalázatosan megbecsíelenit, eszedtől megfoszt, íá-badról lever, álmodat rabolja, zsebedet kiüríti, egészségedet rontja, éltedet rövidíti, oktalan állatokhoz alacsonyít; 's nincs az az alávalóság és gonoszsága mellyreránem vezetne: azért isten' szemében utálatos, fölötte utálatos, és az embereknél a1 részegesnek semmi becse.

67-dik

tanács.

Á' részegséget úgy kerüld, mint a' p e s t i s t , azaz: d ö g h a l á l t ; mert a' járványos nyavalyák nem öltek meg annyi embert, a' mennyit az iszákosság.

Fájdalom! de az egyik, részegségéből fölébredvén, beteg ágyban találja magát; a'másik szégyenletében ki nem mer a' házból lépni: mert mindenki újjal mutat a1 korhelyre; a* harmadik garázda volt, 's tömlöczbe került; a' negyedik pedig — agyon itta magát, és soha sem ébredtföl. — Ugy-e szomorú jelenetek ?

68-dik

tanács.

Minden vitatkozást, kötekedést kerülj; de legkivált a' v a l l á s o s vitatkozásoktól óvakodjál. Mégis szent vallásodat buzgón védelmezni, kötelességed.

De azért más' "állását gyalázni, nem engedi meg a' felebaráti szeretet. Példás erkölcseiddel bizonyítsd be, hogy szent vallásod jóra vezet és üdvözít, vagyis hogy isteni.

Ez okból valamint a' nyilvános i s t e n i t i s z -

23 t e l e t b e n mindég ajtatosan részt vegyél, úgy különösen időnkint a' s z e n t s é g e k h e z is járulni el ne mulaszd.

De az i r g a l m a s s á g ' cselekedeteit is gyakorold, kivált legénytársaiddal, és az alárendelt mesterinassal , vagyis tanulóval. A' szent-irásban az áll, hogy ügy ismernek reánk az emberek, hogy J é z u s ' igaz tanítványai vagyunk, ha szeretet vagyon közöttünk.

69-dik

tanács.

Igen tanácsos, szinte szükséges, hogy mindenütt egy meghitt jó barátunk legyen! A' l e l k i p á s z t o r t minden lelki bajaidban bizodalommal megkeresheted, ö jó tanácsadód leend;ha b e t e g találsz lenni, ö hív vigasztalód lesz j ö helyetted szülőidnek vagy atyádfiainak is ir , és betegséged alatt pénzedet is megőrizheti, 's ha megtalálnál halni, atyafiságodnak elküldheti.

70-dik

tanács.

Életpályádon a' legtökéletesebb példányt követni iigyekezzél. Kérded, ki volt az ? Az maga J é z u s K r i s z t u s ; a ' k i , mint tudod, ifjúságában nevelő atyja, szent József mellett, szinte ács mesterséget gyakorolt. J é z n s K r i s z t u s engedelmesvala szülőinek : légy te is engedelmes sziilőiduek és elöljáróidnak. Ö buzgó volt az imádságban és a' templom' iátogatásában , te se mulasd el reggeli és estéli imádságodnt; sőt gyakrnn dolog- és mulatságközbea is ahhoz fohászkodjál, a' kitől jön minden jó adomány: J é z u s K r i s z t u s a ' tndatlanokat tanította : te is az inasokat szívesen, hecsülettel tanítsd.

0 a' betegeket gyógyította, a' bünösőkot feddette: te is a' rendetien kedő. bűnös társakat rendre utasítsd; n e kik is úgy, mint a' beteg legénytársaknak, légy testvéri

24 gondviselőjük. J é z u s az Isten' igéjét hirdette: te meg a' predikácziókat buzgón hallgasd; ö soha sem nyugodott, hanem az emberi-nem' boldogitásán fáradozott: te is az emberiségnek nagy hasznára lehelsz, ha példás keresztény, és jó munkás leendesz.

J é z u s a' háborgó tengert isteni erejével lecsendesítette: te se légy kicsinyhitű; hanem minden viszontagságaidban Istenhez , 's az ő egyetlen fiához, J é z u s K r i s z t u s h o z folyamodjál, 's az, a' mit kérsz tőle , megadatik neked. —• Lásd barátom! keresd így J é z u s ' példája után mindenekelőtt Isten' országát és az ő igazságát, 's a' többi megadatik neked.

71-dik

tanács.

Igaz ugyan, hogy minden útaidon és mindenkor legfőképen l e l k i ü d v ö s s é g e d e t kell munkálnod ; mert mit használna, ha az egész világot megnyernéd , lelkednek pedig kárát vallanád : de e' mellett távol sem szabad,f öl di j ól léte d' előmozdításáról is megfeledkezned ; 's ezért minden módon azon kell lenned , hogy mesterségedben minél ügyesebbé légy, miszerint annál kapósabbá váljál, 's így földi szerencsédet is megalapíthasd.

72-dik

tanács.

Hogy földi jóllétedet biztosítsd, minden jószágodat ird össze egy lajstromba, 's mindenedet együtt, rendben, útitáskádban, zár alatt tartsd. A' gondatlan, rendetlen legénynek holmiját legénytársai vagy elli ordj a k , vagy legalább egy is, más is elhányódik, 's így kár mellett bosszúság is származik.

73-dik

tanács,

Hogy mesterségedben előre haladhass, szerfö-

25 lött ne ragaszkodjál az e í a v u l t r é g i s é g e k h e z ; hanem a ' j o b b a t, ha u j s á g is, fogadd el. Ne szégyeneid magadat, kérdezni: hogy mi ez, vagy amaz ?

5 s hogy kell azt legügyesebben készíteni ? A' ki azt hiszi, hogy egy vándorló legénynek már semmit sem kell tanulnia, az az orránál tovább nem igen lát.

Tudd meg, hogy a' mesterségek napról-napra új találmányokkal gyarapúlnak; 's így a' ki nem halad, az elmarad. A' jó legény szün-óráit is arra fordítja, hogy magát kimívelje, azért irogat, olvasg a t , kivált olly könyveket, mellyek mesterségéről szólnak, azután számolgat, rajzolgat, tervezget. Különösen olly m e s t e r f o g á s o k után kérdezősködjél , mellyek honodban ismeretlenek. Mindég inkább olly l e g é n y e k k e l társalkodjál, kik jámborok és ügyesebbek; legalább tanulhatsz tőlök valamit, kik, ha őket alázattal, becsülettel, társszeretettel megkéred, bizonynyal mindent megmutatnak. — Szóval : minden módon törekedjél, mesterségedben magadat kimivelni.

74-dik

tanács.

Ha már meglehetős ü g y e s s é g r e szert tettél, tapogasd ki, mint lehet bizonyos haszon mellett s z e r z ő d é s t kötni, vagy nagyobb dolgot is felvállalni; honnan és hogyan lehet a' mesterségedhez való dolgok közül a' legjobbat és legjutányosabban kapni? 'S mindezt bizonyos k ö n y v e c s k é d b e j e gyezd fel magadnak: ha majd haza térsz, ez z s i n ó r m é r t é k ü l szolgálhat.

75-dik

tanács.

Ha rendhez értő jó mesterre akadsz, ki czimeres munkát készít, *s az adás-vevésben ponto és sze-

26 rencsés, tudd ki, miként vezeti ügyeit, jegyezd föl mindezt magadnak, 's ez is zsinórmértékül szolgálhat neked. Jó példa utín könnyen boldogul az okos.

76-dik

tanács.

Ha kilátásod nyílik arra, hogy magadat jól ellásd, vigyázz, hogy v a k o n ne rohanj bármilly ajánlatra;; de azért még sem kell k e v é l y e n minden ajánlatot visszautasítani, nehogy utóbb megbánjad. Ilyjyenkor mindenek előtt I s t e n e d t ő l kérj segítséget, azután tanácskozzál s z ü l ő i d d e l vagy atyádfiaival; a' lelkipásztor' tanácsát is jó lesz kikérned: , 's igy Ielkiösméreteddel is számot vetve, biztosabban haladhatsz.

77-dik

tanács.

Hogy a' tieid'várakozásának megfelelj, szülőidnek, atyádfiainak minden félesztendőben legalább e g y s z e r levelet küldj; de nem ám azért, hogy tőlök pénzt kérj, hanem azért, hogy szivöket megörvendeztesd előmeneteled és hűséges ragaszkodásod által.

78-dik tanács.

1

Leveledben világosan ird meg az országot, a* várost, az utolsó postát, és a' házat, még a' gazdát is, a' kinél tartózkodol, hogy a? feleletet bizonyosan kezedbe kapd.

79-dik tanács.

\

El ne felejtsd leveledben m i n d a z o k a t tisztelettel köszöntetni , kik megemlékezésedre számot tartanak, és mint jóakaróid, azt meg is érdemlik; ily— lyenek: testvéreid, atyádfiai, a'plébános u r , k e resztatyád és keresztanyád, mestered, a kinél kitanul-

27 tál, a' tanító, kihez iskolába jártál, a' helység* elöljárói. Ez becsületbeli kötelesség, és ez által j ó akaróidat szaporítod.

80-dik

tanács.

Ha basádba vissza akarsz térni, t i s z t e s s é g e s e n öltözzél föl, hogy szülőidnek és hivatásodnak szégyenére ne váljál. Az ollyan legény, ki ön vétke miatt csak rongyokat hoz haza, méltán naplopónak, hiábavalónak tartatik, 's azért sokra nem becsültetik.

81-dik

tanács.

Mindenek előtt azon törekedjél, hogy olly á r t a t l a n 's olly t i s z t a lélekkel térj haza, a' min eltávoztál. Mert, ha mégolly ügyessé 's miveltté lettél is, és magadnak pénzt, ruhát szereztél: csak ugy fogsz szülőidnek és hazádfiainak örömére válni, ha ép testben lelkedet is egéssségesen hozandod haza.

82-dik

tanács.

Jól vigyázz, hogy v á n d o r ! ó-k ö n y v e d , f$ minden irományaid rendén legyenek; tisztességesen búcsúzzál el gazda-mesteredtől, az egész háznéptől, jóakaróidtól 's legénytársaidtól : adósa egy garasnyira se maradjál senkinek; igy látod! nemzetségednek is becsületére válsz, mert utánad, még származásodról is jót fognak beszélni.

83-dik

tanács.

Ritkaság' kedveért semmi oliyast ne hozzál magaddal , a' mi el van tiltva; mert ezzel lelkiösméretedet terhelnéd, és igen nagy bajba keveredhetnél.

Tieid annak legjobban fognak örvendni, ha te hiba

28 nélkül, mint talpig tisztességes és kitanult derék l e gény kerülsz vissza.

84-dik

tanács.

Ha hazádba külföldről visszatérsz, ne k ü l ö n c z k ö d j é l , azaz: beszédben, járásban, bánásmódban, ruházatban nevetséges majmolásokkal ne ügyekezzél feltűnni. Legfölebb is azt mondanák rólad az emberek: „Az oktondit akárhová hajtják is , csak hülye marad." Légy tisztességes, becsülettudó, derék emberré, akkor más madár' tollára nem szorulsz.

85-dik

tanács.

Azt, a' mi j ó t külföldön tanultál, senkire se told fel; hanem szép csendesen dolgozgassál olly jól, és olly szépen, a' mint csak tudsz; a' kinek tetszik, szép csendben utánad csinálhatja, ügyességed e' szerint is napfényre jön, 's mellette irigyeid sem támadnak.

86-dik tanács.

Egy mesterembert s e v e s s m e g , kivált saját mesterségedből; mert mindenki becsültetni akar, 's mindegyiknek vannak jó barátjai. 'S ha saját c z é h t á r s a i d nem gyűlölnek, akkor a" többiek is bizonynyal szeretni fognak.

87-dik

tanács.

Yan egy közönséges íűba, mellybe a' külföldön vándorlók beleesnek, 's ez a' s z á j a s k o d á s; tudniillik : nagy lármával hirdetik, mit láttak a'nagy világban ; sőt ollykor még füllentenek is. csak hogy bámultassanak. Te az illy szájhősök' példáját ne kövesd ; szebb, ha hallgatsz; vagy ha épen kérdeztetnél, szép szerényen beszéld el tapasztalásodat jó indulatú embereknek; és csak valóságot, nagyitás

29 nélkül beszélj. Hadd tartsanak az emberek inkább müveid ntán mesternek, mintsem szád után.

88-dik

tanács.

Minden helyes magadviselete mellett is lesznek r á g a l m a z ó i d ; de azok tégedet tisztes áladról el ne kedvetlenitsenek; csak azt gondold, hogy : „jó az Isten, jót ád." A' mit te legjobb lelkiösmérettel az embereknek javára cselekszel, azt megáldja a' mindeneknek gondviselője, a'mennyei Atya.

89-dik

tanács.

Ha szerencséd szolgálni kezd, s az emberek bizalmukkal, szeretetökkel, dicséret ö k k e l kisérnek, el ne bizd magadat; mert a' szerencse, mint a' szél forgandó. — Boldog napjaidban készülj a' lehetséges csapásokhoz , a' szomorúság' napjaihoz. — Egyébiránt féljed az Istent, tiszteld az elöljáróságot, szeresd felebarátaidat, tégy a' jó életben, szorgalomban állhatatos: akkor semmi rossztól se tarts.

90-dik

tanács.

Mester létedre is vedd elő ezen tanácsokat, 's azok szerint cselekedjél. A' mi jót tudsz, oktasd rá legényeidet, inasaidat; mert a' tudatlanokat tanitani, szép keresztényi dolog, irgalmasság' cselekedete: mellynek üdvösség a* jutalma.

91-dik

tanács.

Légy családodnak, háznépednek valódi atyja; igyekezzél mindnyájokból jámbor keresztényeket, értelmes és munkaszerető embereket, és takarékos gazdákat képezni ; igy környékedben bizonynyal boldogság fog lakozni.

30 92-dik

tanács.

Végtére úiravalóul ez életpályán a' bölcseségnek e' főtanácsait fogadd szivesen : Félve szeresd Istenedet; Becsühl minden társfeledet.

Légy meggondolt, igaz, szerény, Légy biv, jámbor, derék legény: 'S meglásd, á l d á s fog követni, Földön, mennyben boldogitni!