<*u>
Foglalat. lap 1. Ú j , olcsó és egészen á r t a t l a n csizmakenőcsöt készíteni. . . . . . . 2 . T i s z t í t o t t olajt m e g p r ó b á l n i , nincs e benne kénsavany 3. í r ó tollakat sokáig eltartani használható állapotban . . . . . 4. A' b ő r t fejérítő 's lágyitó kétféle téj 5. H á r o m f é l e kézmosó tészta . . 6. P a t k á n y o k a t 's egereket bizonyosan elöln 7. L e g y e k e t megfogni 's megölni. 8. Hogyan és mellyik felől kell a' gyümölcs fák h é j á t felhasítni . . . . 9 . Jeles szépségű és igen gyenge spárgát nevein 10. Gyümölcsfákban feléleszteni a' t e r m ő t e h e t ségét . . . . . . 11. Hervadozó palántákat és növényeket uj fel éledéái erőre kapatni . . . 12. M e g t u d n i , hogy a' kávé tiszta vagy hami 6itolt-e? . . . . . 13. A száraz betegségnek nevezetes gyógyitása 14. A ' hideg víznek orvosi foganatjai. 15. Magvakat igen h a m a r rgiráztatni 16. F ü l f á j á s ellen . . . . 17. Mesterséges arrak . . . . S «
3
92 18. Uj borotvafenó . . . 19. Mesterséges narancsvirág - víz . 20. Az ijedés k i r o s következéseit elmellőzni 2 1 . A ' folyó nátha ( r h e u m u t i s m u s ) ellen 2 2 . Muszkaországi szénaszárításmód 2 3 . A' sárga hideglelés és cholera ellen . 24.-Borszesz gesztenyéből . . 25. A ' fejér mustármagnak orvosi ereje . £6.Nagy kőmassákat eltörni . 2 7 . líólyagkő - fájások ellen . 28. Lóhere-zárításnak legjobb módja 2 9 . Fog és főfájásnak mexikói gyógyítás m ó d j 30. Idétlen koloinpéit m e g e h e t ő v é tenni 3 i. T e j e t porképen eltenni . . . 3 2 . E l t a r t h a t ó , 's hosszas útra való kávé eggentia 33. Méreg ellen . . . . . 34. Eperfalevél pótlék . . . . 35. Fák megfagyása ellen 3 6 . Mindennemű o l a j t és vajat tisztítani 37. S p á r g á t télire eltenni . 38. Orasoknak való o l a j 39. Indiai, téjpunch . . . . < ,J0. Makacs temészetu dudvákat kiirtani . 4 1 . A ' franczia és angol mustármagmártások készítése . . . . . 42. T ö b b esztendei* e l t a r t h a t ó , 's kenyérsütésre igen alkalmatos kolompérlisztet készíten 4 3 . Nedves lielyen álló épületeket nedvességtő oltalmazni • • ' • _• 4 4 . K é z i r a t o k a t könnyen sokasítni . 4 5 . Jóféle l ó k ö r ö m - ír . . • • 4 6 H a valamelly ló ivás által meghfilti magát 4 7 . A' lovak lábaiban lévő folyónáthás (rheumuÍ Í C M Í ) fájdalmak ellen .
13
<*u> 48. Olcsó házfedél 31 4 9 . Gyomor erősítő lovak s z á m i r a • . 32 50. A ' lovak torokgyuladása, ugy nevezett egere ellen . . • • . . . — 51. Z ö l d lánggal égő i ü z e t csinálni . . — 52. Ti'idősorvadás ellen . . . • • — 5 3 . Uj s e l y e m b o g á r eledel . . . .33 5 1 . A ' f ö l d n e k j a v í t á s a ' s mivelése trágya nélkül — 55. Hubbai-dii :k g a z d i s í g o s mélitenyesztésinódja — 5G. Savanyított káposztát r o t h a d á s t ó l őrizni 34 57. M á k o l a j t jól eltartani . . • . — 58. Szagtalan szükségtévő szék . . .35 5 9 . Csapra veit bort jól eltartani . . . — 6 0 . Ser m a l á t a d a r á b ó l . • • • • — 6 1 . V é n fákat termésre készteni . • .36 62. Fagytól szenvedett f knak gyógyítása . — 03. Felféges fatapa z nagy faséj veknél . . — 61. Vakandokok ellen . . • . .37 65. Mezei egerek, lóféreg és csigák ellen . — 6 6 . Jó fekete ténta . . . . . — 67. A' gyermekek, varas sebei ellen . . .38 68. Nem füstölgő gyertyabeleket készítni . 39 69. Szép és gazdaságos gyertyát készíteni . — 70. Ö n t ö t t aozélt ugy inegpuhitui mint a ' v a s a t 4 0 71. Az üres béiü gyertyák készítése . .' — 72. Davidsotuiak viasz és faggyú fejei ítés módja 41 73. Hogyan kell a' m a r h á n e k adandó zöld l ó h e rét erejedzéslie hozni . . . . — 74. A' sk áriátpiros színű posztónak elromlott színét-ismét helyreállítani . . .42 7 5 . E l l a n k a d t , 's kifárasztott l o v a k a t ismét f ő r e kapatni . . . . . — 7 6 . Ócska gipszet ismét használhatóvá tenni . 43 A' J u h o k bélférgei ellen . . . . —
<*u> 78. Kicsirázott gabonából jó kenyeret sülni 44 79. B ő r t ugy elkészítni, hogy a' hóviz se mehessen keresztül r a j t a . . . .45 80. Fiatal fákat m e g t a r t a n i , mellyeknek kérge lerágatott . . . . . • — 8 1 . Kávéíözés arab mód szerént . . .46 8 2 . Angliában i m p e r i a l P o p néV a l a t t esmeretes italnak készítése . . . . .47 83. Fagyos krzek felrepedése ellen . . — 84. A ' lovak váltó hideglelése ellen . . 85. Az írósvaj besózásának uj m ó d j a . . — 86. í r ó s v a j készítés holland mód s z e r i n t . . — 87. Hogyan l e h e t aczélba közönséges író tollal írni • 49 88. Boreczet javítása . . . . . — 89. Hogyan kell bánni a' gyermekekkel fogok jövésekor . . . • • .50 9 0 . Egészség fentartási regulák . . . — 9 1 . A' fekete nyárfa bimbóibői yiaszt készíteni 55 9 2 . K o l o m p é r s a j t o t készítni . • • • — 93. Jó olcsó puncsot csinálni . . • .57 94. Felényi szappannal könnyen , és a' r u h á t kímélve mosni . . . • .57 9 5 . Cseresznyelevet készíteni . • • .58 9 6 . A l m a l e v e t készíteni . . • . — 9 7 . Tengeri szőllőlevet készítni . • .59 9 8 . Borlevest csinálni . . . • • — 99. Vanillapuncsot készíteni . . • — 1 0 0 . F ü v e k e t és palántákat berakni és szárítani . — 1 0 1 . Világító betűkkel írni . . . .63 1 0 2 . Ónt papirosban olvasztani . . • 103. Hogyan l e h e t ugyan azon mennyiségű lisztből t ö b b és szebb kenyeret sütni • 104. Sereczetet készíteni . . • •
<*u> 105. K o l o m p é r - kenyeret készíteni . . .63 106. Leveleket olcsón másolni másoló műszer nélkül . . . . . . . — 107. Tengeri szőllőbor készítése , . .64 108. A ' poi t könnyen kivenni a ; r u h á b ó l . . 65 1 0 9 . Tojáspuncsot csinálni . . . . — 1 1 0 . K.ömértymagliqueurt csinálni . . .66 1 1 1 . Káhnusliqueui t készíteni . . . . — 112. Ibolyaszeszt készíteni . . . . — 113. M i t kell .tenni, hogy a ' m a r h a mindég szép és egészséges maradjon . . . — 114. A m b r a e s e n t i a . . . . .69 115. Igen jeles szappanszesz . . . . — 117. Fenyőmag pálinka . . . . .70 1 1 7 . Maraskinót készíteni . . . . — 1 1 8 . Földi eperből készítni liqueurvizet . . 71 119. Emi divi/ie-t készíteni . . . . — 1 2 0 . Fogfájás ellen 72 121. P a r k e r n e k u j , az aranyhoz hasonló érczveg j ülele . . . . . . . — 122. Pálinka sárga r é p á b ó l . . . . — 1 2 3 . Rumfagylaltat készítni . . . . — 124. A' szűrös és gyapjas b o r j ú és j u h b ő r ő k cserzése 7 3 125. Szalma fedeleket tűz és a ' v í z n e k keresztül hatása ellen bíztosítni . . . . — 126. Észrevételek és regulák ollyan fiatal e m berek számára, kik gazdaságot akarnak kezdeni, valamint ollyanoknak is, kik már e l kezdették 74 127. E l ő r e vigyázó regulák t ü z ellen . . 79 1 2 8 . Gabonát zsizsiktől vagy más f é r g e k t ő l menteni 80 129. Tapasztalások a' hus besózásánál . . 81 130. Hogy a kenyér meg ne penészesedjék . •— 131. Héringet vagy p o n t y o t marinirozni . . —
<*u> 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. f40.
Olcsú és jó dohányt készíteni . . .82 Sárga rezet tisztítni Friss tejet sokáig eltenni Ezüstöt tisztogatni . . . . S3 A ' gyüinölcsfák,kérgének lehániozása Gyors tehénhizlalás Mezei 's kerti veteményeket aszalni 84 Hazai h e r b a t é . . . . A' mész mint elölő szere a' földi b a l h íknak 's más káposzta 's repcze palánta pusztító férgeknek . . . . .85 141. K a r t o n b ó l vagy más festett és szines tárgyakból kivenni a' piszkot hogy a' szín megmaradjon . • • • • • • — 142. Öszve száradt faedényt h a m a r víztartóra tenni — SG 143. Igen jó méhser vagy mézbor készítése 144. Az írósvaj gyakori kesenis ízének okai 1 4 5 . Rendkívül nagy veres hagymát termeszteni 87 1 4 6 . Olcsó szobafüstülő 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155.
Szobát nyáron h a m a r megbívesítni T ü k r ö k e t 's finom üvegeket tisztítani K ő e d é n y t és porczellánt tisztogatni . T a r t ó s kemenczetapasz E l t ö r t p i p á k a t üszveragasztani . Jóféle eczetet készítni Igen szép, olcsó és tartós fekete léntát készítni Fagyos ablakot könnyen megtisztítani a' jégtől R u h á t vagy más szövetet tartós sárga festékkel megjegyezni . . . . • 156. A' csizma b ő r é t vízhatatlanná tenni . 157. L e g j o b b csizmafényesílő . . .
88
89 —
90 —
i & o
ex-
A
<*u>
er&cUAcLL
f-z <x
'2v<?cC
tf
^
c*/*?^ a
Ár ^•üaíarsr
kci-ftu- e aívrv
-
J S t i r t r ^ . 'z.lrlW A / J í l -' ^- /AZ nc ^/ íj L ^ r v S J
c
u
&
L
„ Ol\JL
Ő
CXf
-I trcy-nj
/Zil/LI^
h , H
V '—/
c
/
„
t&t-
-tV/z'n..
/ á
/ c y v j A
S /
C c í t t i i,
'TfétL/sLóúlhd, t
•ty
e-y i
.
r
/Jt-fv
m
1 J
* : zcm
<J>Á
j u h
^
A
^
/
•
Ctl/z+ii-*-*
/r
//
£&J
<- /7T iLn^ceJTLAJ
<:
f'l^Ct^ő
V
irtS/ayt.
c*. P ^ r j u d y ^
><rnítrt-
a z w
t / b u j
rm-tn?
M
i
j Ü X t / s ^ j L
Á í j ?
e /
— fa
&
o y . ká<Tr&/tUr£+
c / ^ t n t M Í W '
„ M M //s
nMrrr^tUi
Í ^ J í l árrC
J&er'rn^
/viLCcrru
£7.
/irt/Z-s
Q ú P t S Z S AZJLckijK
e^KtcJ?
ourvt^
P í
c ^ ^ w o ^ l
irt^JeMy' ^
'
tZtSttfi
o í í C ^ K ^
/ o . Ztf
•
4Ü
^
J A
P^aor^Lec,
m t i t
M-t
!
C'esze.&tbi
/
o í L i i űJf
.
t á L U * , u T t y n f i Á / t W < 4 4 -
£
^
c/^cÁjtsi
A ^ r ^ J r v x j t ^ ^ r i -
f A j j
ttSrrti
f / z ^ J * -
c É / Í + k Í
M " - * / ^
JstricfrrA
r+tr^rx^-Jz-r-tLf
irót-4
f-
f l t f *
^iS/j^lA-t^
ciíx c ^ d
s e ,
^
^
r
/7/W.
^
^
/ /
.
/
, fyรก&pteU
_
J A
.
L / : . ' / / /
/
F o g l a l a t .
Pag. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. S. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 4 8. 19. 20.
Czitrompálinkát készíteni . . . . 3 T e n t a f o l t o t a' fehér r u h á b ó l kivenni . . — A' tenkelynek gazdaságos hazna. . . — A' m a d á r b e r k e n y e f á n a k haszonvehetűsége gyümölcsös kertekben. . . . 4 Tojást sokáig e l t a r t a n i . . . . . — V a s a t kőben ón nélkül megerősitni. . . — Megsárgult elefántcsontot ismét megfehérítni — Földi balhák ellen. . . . . . & F ö l d i m o g y o r ó t gesztenye helyett használni . — Az eczetet a' benne lévő a p r ó férgektől rnegtisztitni. . . . . . . . — Eczetet sokáig eltartani. . . . 6 A ' páfránynak k ü l ö n b f é l e haszna. . . — A' k u t y a f a mint vakondak és egérűző. . —H a l csalogató, melly hathatóssága m i a t t t i t kos -mesterségnek t a r t a t i k . . ... . 7 L e n t két ó r a alatt megáztatni. . . . — Bőregereket k i i r t a n i . . . . . — Regulák a ' gyümölcs fák nyesésénél . . 8 L u d a k a t hamar, hizlalni. . i . . .12 A ' t y ú k o k n a k d a g a d t fejét gyógítni, . . — Széjiát a' m a r h á n a k kára nélkül rosz időben is b e t a k a r j t n i 's eltenni . . . —
21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38 39. 40. 41. 42. 4 3. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53.
Felséges töktnéz. . . . . .13 K é k e n virító Hortensiát nevelni . . . — Hogy a' tyúkok kakas n é l k ü l is tojjanak . — G ö r é n y t fogni. . . . . . .14 Pinczéket befagyástól menteni . . . — J ó cseresnyebort csinálni . . . . — Nagyfejű káposztát termő káposztamagot t e r meszteni . . , . . , .15 B é k á k a t elűzni . . . . . . — H a a ' t e h é n n e m akarja a' tejét leadni. . — Lakirozott eszközöket tisztogatni . . — Olcsó b ő r f e k e t í t ő , inelly a ' b ő r t p u h á n t a r t ja , és a' nedvességtől nem mosatik le . 16 A ' lisztet m o l y t ó l megőrizni . . . — D o h o s lisztből nem dohos kenyeret sütni . Liszt-férgeket tenyészteni filemilék számára 17 T e j e t azonnal vérré változtatni . . . A ' reggel fejt tejnek rossz ízét javítni. . Szegfűvii'ágot korpaféregtől őrizni . . — Gyümölcsfa ültetési rendszabások . . _ H o g y valainelly ló 2 4 ó r á i g szaladhasson folyvást, annélkiU h o g y ártson neki . .19 L o v a k a t legyektől őrizni . . . . — S z ö k n i a k a r ó lovakat f e l t a r t ó z t a t n i . . — Fiatal pulykák felnevelésének legjobb m ó d j a — A' perjének haszna . . . .20 Z ö l d és sárgán virító rózsákat nevelni . — Hogy a'birkák mindég egészségesek m a r a d j a n a k 2 1 Hogy a ' levél pecsétjét fel ne törhessék . 22 Sonkát 6 — - 8 esztendeig jól eltartani . . — A ' r o t h a d ó sajtnak ártalmassága . . — Régi elavult irast olvashatóva tenni . . 23 H a l o t t i mécs , . . , . — M a d a r a k a t elevenen fogni . . . - — D i ó t tavaszig frissen feltartani . 'w • ~~ K ú t v i z e t olly lággyá tenni mint a ' folyóvíz 2 4
54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 6S. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82.
A" burgundihoz hssoiiió Lorl csináini . . 24 Zavaros Jboi-t tisztítni . . . . — Ürmös pálinkát csinálni . . . . — Figyelmeztetés a' pálinkának nrtalmasságára 25 Di-. A h r e n s házi s z e r e i a J szemeknek épen taitasárá . . . . . . .40 K ö h ö g é s ellen . . . . . .43 K e c h t útmutatása hogyan k e l l Lánni m e g fagyott s/.őllótövekkel . . . .44 Szemvíz gyenge szemeknek . . . 55 A* ezukor mint jeles sebgyógyító szer . — Lábszáriitódések elleu . . . .56 Sertések t o r o k g y í k j a ellen . . . — Hogy a' h i m l ő n e k helye meg ne lássék . — Sebes csccsbimbóknak egszerü orvos szere . 5 7 Romladozó b o r t javítui . . . . — G e r m e k e k e t e l s z o k t a t n i kancsalságtól . 58 F ü l b e mászó bogarak ellen . • . — A" szemen t á m a d t á r p a s z e m e t e l ű z n i . . — Gyoinorégetés ellen . . . . . — Meghűlésnek legsikeresebb gyógyítása . 59 A ' f e l e t t é b b i megbízás ellen . . . — Hogyan kell egy kis házi patikát elrendelni, D r . F r a n k szerént . . . . .60 Arpalév készítése híve3ítö italul betegek számára . . . . . . .62 M e l j - e n y h í t ő ital — Hivesitö medgyviz . . . . . — Szilvaöntelék készítése , . . . — M a n d u l a t e j e t készítni. . . . .63 Hivesítő meljfájás és k ö h ö g é s elleni ital. . — Egész jég-feutartási általános r e g u l á k . . — Hogyan kell bánni az ollyan szerencsétlenekkel, kik megfagytak, m e g f ú l t a k , vízbe h a l tak , mérget ettek, m e g f o j t a t t a k , kiket a' v i l l á m é r t , vagy a' kik magokat felakaeztták ? 69
83. 84. 85. 8G. 87. 88. 8990. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97.
S9.
L ó h e r é t ő l fel puffadt m a r h á t gyógyifni . 73 H a s h a j l ó szer l o v a k számára . . .73 H a a ' tehenek nehezen borjúzhatnak . . — A ' marhának köhögése ellen . . .74 A ' m a r h á n a k hideg tüze vagy is b ó r r e s z k e tése ellen. . . . . . , A ' tehenek tölgyének incggyulladása ellen . 7 ő A ' tehenek vérvizellése ellen . . . — T e h e n e k e t a ' f e j é s közötti rúgástól elszokatni — A ' t e h e n e k tejének megfogyásáról . . — Hízd t e h e n e k n é l eloszlatni a ' tejet . . 76 Fogfájás ellen — Hogyan fedezhetni fel földalatti forrásokat — S z ő l l ő b u j t v á n y o k b ó l könnyen készítni szőllőoskolát . . . . . . .77 Léczezethez k ö t ö t t fákat nyesni 's termésre kénszerítni 81 E g y kertészkedés b a r á t j á n a k , ki az á r t a l mas f é r g e k e t és bogarakat el a k a r j a pusztítni f á i r ó l , octoberi munkái . . .88 B o g a r a k a t könnyű módon gyűjteni . . 92
F
o
g
l
a
l
a
t.
Lap. Útmutatás az elevenen eltemettetés ellen való bátorságba helyeztetésre A' lábferdók' hasznairól és kárairól A' boroknak megtartásokról Miként lehet a' bogarak' tsipését meggyógyítani . A' viasz-fejérítésről Miként lehet minden időben és minden helyeken , kevés költséggel , mosásra igen alkalmatos szappan forma nedvességet készíteni Miként lehet a' vasat szabad ég alatt rozsda ellen megőrizni A' levéltetünek kipusztításásáról Miként kell a' fákat a' fagy ellen megerörizni, 's a' megfagyottakat meggyógyítani Miként kell a' filemilék számára hangyatojásokat gyűjteni Miként lehet kora palántát melegágy nélkül termeszteni. A' gyümöltsfák' gyökereinek megnyeséséröl . . . A' szálas fák' ágainak általiiltetés előtt való megnyesettetésekről
3 18 24 25 28
29 31 32 32 34 35 37 38
Lap. A* szálas fak' ágainak , az áltültetés után kővetkező esztendőkben való megnyesettete'sekről . . . Á' törpe fák' megnyeséséről , 's ezen munkának leghelyesebb idejéről A' törpe fák 3 első nyeséséről, megnemesitések után. Miként kell az első nyesés által nyert ágakkal a' legközelebb következő nyáron bánni A' fiatal törpe fáknak megnemesítetések után való második és harmadik téli nyesettetésekről. . . Miként kell a' törpe fákkal , megnemesítetések után a' második és harmadik nyáron bánni Miként kell a' törpe gyiimöltsfákkal a' következő esztendőkben bánni Miként lehet oltsó fa-kenőtsöt készíteni A' méliekröl, Az anya-méhekről A' herékről. . . . . . ! A' munkás méhekröl A' kamrák' készítéséről és a' lép' formálásáról. . . A' méhek tenyésztéséről A' méz' és eledel' betakarításáról A' méhek' lakásáról. Miként lehet a' tejfelnek megkelését elősegítni. . . Miként lehet a' törött tajték pipát öszveragasztani. . Rendszabások a' tűzi veszedelem' kikerülésére. . . Miként kell az embernek magát viselni _a' tűzi veszély alatt Miképen lehet a' szalma fedeleket tiizi veszély ellen bátorságba tenni A' fejéritésről A' gyapjú-és féllen matériák' fejérítéséröl A' mosásról. . . . . . . . . . . . . . .
40 41 43 45 45 47 49 54 55 56 58 ^ 59 60 63 64* 66 67 70 70 76 S0 81 81 85
Lap. A' finomabb r u h á k ' mosásáról . . . . . . . Miként lehet a.' meghamisított etzetet megesmerni . Hogyan lehet a' hamisított pálinkát megesmerni. . Miként lehet az é p ü l e t r e , '» mesterséges munkákra való fát h i r t e l e n megszárítani. . . . . . . Miként lehet a ' tsizma-talpat sokkal tartósabbá tenni A', fogak' épen tartásáról A' jó dohány' termesztéséről A' jó dohány magnak megválasztásáról's elkészítéséről - A' dohánynak veteményes ágyairól , és vetéséről. . A' dohány-palánták' ültetéséről A' dohány plántáknak egymástól való távolságáról. . A' dohány bokroknak ápolgatásáról A ' dohány bokroknak öntözéséről, gyomlálásáról és porhálásáról. A' dohány katsozásról A' dohány fattyazásról A' tsizma-kenőts' külömbféle nemeinek készítésekről A' r u h a b é l i petsétekröl. Azon szerekről , mellyekkel a' ruhából a' petséteket kivehetni . . . . . . . . . A' spárga termesztésnek jjegoltsóbb, legkönnyebb, legalkalmasabb módjáról . . . . . . . . Miként kell a' rézedényeket meg tzí nézni. . . . .
85 92 93 93 94 95 97 98 99 100 100 101 101 101 101 102 107 108 Ili 114