RENDTARTÁSI GYAKORLAT ES A
FEGYELMI ELJÁRÁS ELYEI ES
SZABÁLYAI 0/ ^UUj a
Pest városi elemi
NÉPISKOLAI
a j á n d é k a
TANÍTÓK
számára.
BUDAPEST SZEKES FÖVARüS „ KÖNYVTARA. Beífíenzésí napiiK evszam::^^^
folyószám:. KIADTA A BUDA-PESTI ISKOLAI ÉS PEST VÁROSI TANÁCS. Pesten, 1870-ik évben.
i I
A. Rendtartási gyakorlat I. A z i s k o l a i n a p l ó k és az a n y a k ö n y v
vezetéséről.
1. §. Az iskolai év kezdetén a tanítói testület, a vezetése alatt álló iskolába belépni kivánó növendékeket
osztályozza, s az A. mintában kiadott f e l v é t e l i
nap-
l ó b a beirja. 2. §. Mihelyt az év elején a tanulók felvétele a pesti népiskolai rendszabályzat és iskolai értesitő I. részének 3. §. érteimébál bezáratott, minden tanitó a vezetése alá tartozó osztály növendékei névsorát, a C. mintában kiadott m u l a s z t á s i n a p l ó b a betűrendben átírja. 3. §. A mulasztási naplót minden tanitó saját osztályáról következőleg vezeti: A mulasztási naplóban minden tanuló neve után a tanulásra rendelt hónapok szerint tiz négyszög van nyomtatva. Mindenik négyszög terén négy egész és egy darab vizirányos vonal van húzva. — E vizirányos vonalok közül négy, hat függőleges vonallal hétfelé, az ötödik vizirányos darab vonal, háromfelé van osztva. A
vizirányos
vonalok
a
hónapok
tieteit,
osztataik
pedig a hét
napjait
jelentik. A négyszög jobb sarkában m. ö.-vel jegyzett kettős rekesz a m u l a s z t á s o k ö s s z e g é n e k a helye; a k. n. m. ö. hetükkel jelölt másik kettős rekesz, a ki nem mentett mulasztások összegének feljegyzésére szolgál. Ha a tanuló a folyó hó valamely hetének valamely napján akár délelőtt akár délután mulasztja el az iskolát, a tanító a délelőtti mulasztást a hónap folyó hetének illető napját jelölő vonala fölé, a délutáni mulasztást ennek vonala alá jegyzi föl. Ha a mulasztás előre be volt jelentve, vagy is el volt engedve, a mulasztás napját o-val, ha be nem volt jelentve vagy utólagosan nem mentetett ki, 1 vonással jegyzi be. Álljon itt például október hó rajza: N. N. tanuló engedélylyel október hó első hetében 0 csütörtökön délelőtt és délután iskolát mulaszt, ezt a tanító 0 o-val a felső vizirányos vonal 5 ik rekeszébe a vizirányos vonal felé és alá jegyzi fel. Továbbá a hónap harmadik hetében 1 1 hétfőn délelőtt és délután is, de engedély nélkül újra mulaszt, m. ö k.n.m.ö ezt már 1 vonással a harmadik vizirányos vonal felé és alá 1 2 fogja följegyezni. A hó végén összeszámítja N. N. mulasztását, s látja, hogy egész hónapon át mulasztott négy fél: azaz két egész napot, s ezt feljegyzi az m. o. alá; de mivel egy egész napi mulasztását ki nem mentette, ez egy napot feljegyzi a k. v. m. ö. alá. A tanító a tanuló mulasztását minden hét, illetőleg hónap végén egyszerre kiírni s az errőli jegyzéket a tanítók közötti viszony rendezése tárgyában 1870. évi april 27-én 14259. sz. a. Pest. sz. k. város törvényhatóságának közgyűlése által a budapesti iskolai tanács megállapodásai alapján kiadott szabályok 11. illetőleg 21. §§. értelmében az igazgató tanítóknak, illetőleg utóbbiak a kerületi iskolai széknek bemutatni kötelesek; az év végén pedig a mulasztó tanulók neve után álló utolsó két rovatban, a hónapok mulasztásait Összevonni, s ez által kimutatni tartoznak azt is, mennyi N. N. tanulónak összes, és mennyi ki nem mentett évi mulasztása.
4. §. A B. minta szerint kiadott anyakönyvet az igazgató tanító vezeti, melybe a tanuló családi ismertetésén kivűl az iskolai év végén beírja annak erkölcsi jellemét szorgalmi és előmeneteli osztályzatát. Az e r k ö l c s i osztályzat jelölése d i c s é r e t e s , j ó , t ű r h e t ő . A s z o r g a l m i osztályok: e r n y e d e t l e n , d i c s é r e t e s , v á l t o z ó , h a n y a g . A t a n u l á s b e l i előmeneteli osztályzatok: k i t ű n ő , j e l e s , j ó . e l é g s é g e s , elégtelen, 5. §. Az igazgató tanító az isk. szék gondnoka ellenőrzése mellett leltári naplót is vezet, melybe az iskolai épületbeli ingóságokat (ablakok, ajtók, bútorzat), a taneszközöket, könyvtárt, s. t. e. f. bejegyzi, és azokról a leltári napló szerint az illető iskolai gondnoknak, illetőleg evvel együtt Pest város hatóságának számol.
Az iskola beléletében gyakorlanüó rendtartásról II. £
6. §. A tanitó a tanításra kiszabott órákon, a tanítási órák kezdete előtt egy kevéssel pontosan megjelenni, és az iskolába érkező gyermekeket fogadui tartozik. A tanítási órák alatt tanítványai között van, velők foglalkozik. — A tanításra rendelt órák végein a tanítást megszünteti, s ezután tanítványait a tanteremből sorban kibocsátja, az utcára kivezeti, s rendben bocsátja haza. Tanitványai magaviseletét a mennyire lehet, az iskola körén kívül is figyelemmel kiséri. 7. §. A tanitó a tanulók erkölcsi magaviseletéről, szorgalmáról és tanulásbeli előméueteléről folytonos jegyzetet visz; ebből szerkeszti az iskolai értésitőt, s kérdéses esetekben, ezen jegyzet tartalmáról az igazgatótanítót, a tanítói testületet, és az illető iskolaszéket értesíti. 8. §. Ügyel a tanitó, hogy a gyermekek az iskolában tisztán jelenjenek meg; gondoskodik azok egészségének fenntartásáról, melyre nézve egyebek közt szoktatja őket ülés, állás, írás, vagy rajzolás közben testök egyenes tartására; a tanterem gyakori kiszellőztetése egyik főgondja. 9. §. A tanitó kiváló figyelmet fordíttat a tanterem tisztán tartására, a bútorok és eszközök épségben maradására és rendben tartására.
B. A fegyelemgyakorlás elvei és szabályai.
ni. 10. §. A tanitó tanítványait nyájassággal, szeretettel és igazságossága által édesgeti és csatolja magához. — A gyermekekkeli bánása, figyelmeztetése sőt feddése is mindig szelid legyen; rendreutasitása és büntetése komoly. Kerülje az illetlen kifejezéseket, a durvaságot, az indulatoskodást és a verést. 11. §. Az iskolai fegyelem-gyakorlás legbiztosabb és leghelyesebh módja a tanítási módszerben, a gyermekek figyelmének lekötésében, az okos foglalkoztatásban, a tanulási vágy felköltésében és folytonos ébrentartásában áll; ki e feladatát lélektanilag érti, és gyakorolni tudja, az büntetés eszközökre igen ritkán, sőt nem is szorul. 12. §. A tanítónak jól meg kell különböztetni, a gyermekeknek a tanulás elhanyagolásából eredő hibáit, az erkölcstelenségekből származó vétségektől; amazokat szelid vagy komoly figyelmeztetéssel, vagy lebeszéléssel, ezeket szigorú komolysággal
EM 4
kell javitnia. A tanító azonban arra törekedjék, hogy a kihágásra vezető s büntetést maga után vonó minden alkalmat előrelátással, s okos előintézkedésekkel előzzön meg. 13. A tanulók durvaságból származó kihágásait, daczoskodásait, erkölcstelen beszédeit, a mások tulajdonának megsértésére czélzó hajlamait s több eféléket, ha az osztály tanitó egyedül maga megjavítani nem képes, a jelen rendtartás 3. §-ában idézett szabályok 3. illetőleg 19. és 28. f. értelmében megindítandó eljárás végett először az igazgató tanítónak, azután a tanítói testületnek jelentse be; és ha így az erkölcsi javításnak hatalmában álló minden eszközét kimerítette, s a kimondott és végrehajtott fenyíték is sikernek nélküli maradt, ez esetben az iskolaszékhez tegyen jelentést. 14. §. A fegyelmi eljárás fokai: a) Szeretettel és komolysággal intés magánosan. b) Az ily megiutésre nyilvánosan való figyelmeztetés. c) Megpirongatás magánosan. d) Megpirongatás nyilvánosan. e) Székből kiállítás. f) Tanítási óra utáni fennmarasztás éheztetés nélkül. g) Tanítási óra utáni fennmarasztás éheztetéssel. Megjegyezve, hogy a fennmarasztás csak a nappali órákra terjedhet ki. h) A szüléknek levélben történendő értesítése. i) Bejelentés az iskolaszéknek végintézkedés végett.
Jelen nyomtatvány hiteléül: Pesten, 1870. évi decz. l-jén.
liékey Imre s. k. Pest vár. tanácsnok, és a budapesti iskolai tanács e l e m i s z ak' b i z o t t s á g á n a k elnöke.
Pest, 1870. Rudnyánszky A. könyvnyomdájából.