Magyar nyelvtudomány kérdések- és feleletekben nagyobb tanulók számára

MAGYAR

NYELVTUDOMÁNY KÉRDÉSEKK S

FELELETEKBEN I/IGYOBB

T A l l l Ó R '

S/11IÍRI.

(HANGMÉRTÉKKEL).

Nyelv t e s x nemzetté, nemzet te»zi a* hazát, ki az elsüt nem tudja, nem tagja a' másodiknak; következőleg nem tiaaz utósónak.

IRTA STANCSICS

MIHÁL.

P E S T E K , K I A D T A I I K C K b N A S T U U S Z T Á V. I94«.

A Z

i

m

§

Á

«

M

K

.

•

1 1

m H

tfdcö zlek benneteket magyarhoni ifjak bármi nyelvűek legyetek, 's mindenek fölött értelmi fejlettséget óhajtók mindegyitek*ek, hogy annak világánál láthassátok , mit kelljen a' tiyelriigyl"n legjózanabbul tennetek; mert értelmi fejlődöttség nélkül ide 's tora tétovázva gyümölcstelenül tiinik el «' viszsza vará• zsolhatlan idő.

Az élet rövid, az idő drága, sokszor elmondott de sükeretleniil elhangzott igazságok. Hogy teliéit a' rövid életpályán minél több jót éhezhessetek , olly eszközt véitaszszatok, melly leghamarabb ezé/hoz vezet, 's melly által legtöbb időt megkímélhettek a'jónak é/vezhelésére, 's ez nem más, mint hogy: csak egy nyelvet tanuljatok.

Már mellyik legyen azon nyelv, tekintsétek a' körülményeket , 's kérjetek a' józanésztől taesot. Iía ti a magyartol különböző nyelvű ifjak arról vagytok meggyőződve hogy előbb czélt értek akárme/lyik nyelvetekkel, ám tegyétek, csak az istenért sok nyelvre ne vesztegessétek az időt, mert az élet rövid: ha pedig nincs reményetek önállóságra fölvergődhetni, öleljétek a' Magyarnak dicső nyelvét.

Ti szép tehetségi csirát rejtő ifjak ismerjétek meg e fonák motulásalaptalanságát: «' hány nyelvel tudsz, annyi embert érsz; ez nekünk

idősbeknek ssi/ite evangelionuinkká vált ; de ti bizonyítsátok be az ellenkezőt, hogy az, ki csak egy nyelvet tml (gondolkodásra elég idije maradván) többet ér, mint száz olly ember, ki sok nyelvtanulás miatt gondolkotlni nem ért rá ; s azon eyy nyelvet, minél előbb tana/játok, hoyy aztán annál több időtök maradjon gondolkodásra és cselekedni.

Legyetek ti ifjak józanabbak mint mi idősbek, kik más tollaival szeretünk pomj)áskod/u. Mi Mente Ilit, a' párizsi hires bölcset, a' zongorahőst Lisztet magyaroknak szeretjük híresztelni, ti máskéjt gondolkodjatok.

— A' horvátok büszkék Zrínyiekre, az oláhok Hunyadiakra , de bár a' világnak mellyik szegletében születtek volna is e' dicsők , ők magyarok voltak, mert csak nyelv tesz nemzetté. Miiig csekély e' mrinkácska s belőle, egy dicső nyelvet tanulhattok meg.

E L Ő S Z Ó .

N e m lerén sem a' kisebb , sem a' nagyobb tanulók számára készült czélszerú magyar Nyelvtudomány, . mellyel olcsósága,

rövidsége 's mégis Icliető tökéle-

tessége egyenlően ajánlhatna: szerző ez évben hármat készíte, mcllyekkcl minden cb!>eK szükséget pótolni kíván. —

Az elsőt czélszerűnek véli kisebb tanulók

számára; a'másikat német gyermekekre nézve tartja igen szükségesnek, melly magyar és német nyelven van írva. E" jelen munka pedig a' harmadik, melly tökéletesen kielégítene minden nagyobb tanulót. Hogy a' mostani úgy nevezett k é s i k ö n y v rosz 's nem felel meg a 1 czélnak — az írásmód benne, írás,

vagy

lenkezvén

inkább: helytelcnirás a' szokottal

—

azaz helyes-

homlokegyenest

mindenki

megismeri,

sőtczéliránytalansága ellen általánosa 1 panasz; ugyan is lehet é valami józantalanabb, mint nyelvünknek

Yin igen egyszeri! szabályait (mellyeket egy két hónap alatt csak középszerű eszű ifjn is könnyen megtanulhat) hat részre szaggatni 'shat évig lalún nyelven tanítani i ! ! llly móddal' soha senki meg nem tanulja nyelvünket.

De szükségtelen egy szót is mondani

ellene, mert alig van ember ki azzal megelégedvo volna, "s talán csak azért maradt mindeddig kézikönyvül,

mivel czélszerúbb nem igen volt; tehát

remélhető, hogy vagy e z , vagy más valamclly jobb vétetik be kézi könyvül helyette.

Irám Pesten nyárutó 23-dikán 1810.

A'

Szerző.

T

A

R

T

A

L

O

M

.

Bevezetés. a'Nyelvtudomány és hány fórészhúl áll?

E L S Ő

,„ .

.

.

.

I

R É S Z .

Szónyomozás.

Első S z a v a k '

Szakasz. s z á r m a z á s a .

Ml a' Szónyomozá* ?

Miliői áll a' szó ?

Hány Hlyen jel, vagy betú van a' magyar nyelvben?

Hányfélék a' betíík? ( Miként osztatnak el a' magánhangzók ? . . .

Mi különös tulajdonságuk van a 1 magánhangzóknak ?

Miként lesznek a' hangjelekből vagy betűkből szók ?

Mi; a1 szótag?

Mit teszen szótagolni?

Mi a' szó ?

Hányfélék a'szók? (1—4.)

Milly szabályok létesültek a' szótagolásra nézve?

Mi a' szóképző ?

Hányfélék a' szóképzők? (1,2,3.)

Mi kii'ünbség van a* szóképzők és ragok közt? iflásodih

.

.

.

.

. .

.

. .

.

. . .

.

1 3 2 2 3 3 3 <1 4 4 5 5 0 6 0

Szakasz.

Beszédrészek.

Miből áll és támad a' beszéd ? , Hány része vau a' beszédnek? . .* .

Első

.

.

.

»

.

7 7

Fejezet.

Névmutató.

1

Mi a névmutató ?

Mit kell tudui a'névmutatóiul? (1—6.)

7 7

Második

Fejezet.

Nevek.

Mi a' név általiban ?

Hányféle a - név általiban?

Lap X !'

.

Elsű

Czikkely.

Főnév.

Mi a' főnév? . . .

Hányfélék a' főnevek?

I. Eredetre, 11. Összetétel, III. Tárgyra nézve.

Milly képzőkkel képezhetni főneveket és honnét? . .

1. Főnevekből, 2. Melléknevekből 3. Igékből, .

4. Igenevekből, 5. Igeliatárzókbul . . .

Mit kell tudniuik a' nevek' módosulásáról ? . . .

Miként képeztetik a'többes sxám?

Vannak é a 1 többes szám' képzését tárgyazó szabályok némelly kivételek ? . . . . ' . . .

Mit kell még észrevennünk a' többes' képzésekor ? .

Miként módosulnak vagy ragasztatuak a' nevek ?

1. Helyragok, 2, Különféle ragok . . . .

Mire kell még figyelni a' névragasztásban? . . .

Vau e még némely észrevétel a' névragas;.tásra nézve ?

Második

.

. .

9 U 0 10

.

12 12 alól .

13 . . 1 4 Iti .

17 .

17 . . 18

Czikkely.

Melléknév.

Mi a'melléknév 's hányféle? (I. '2* 3.)

EUS

20

Osztály.

Tulajdouképi melléknév.

Mit kell tudnnnk a' melléknévről 1 1) 2) 20 Mit kell még ezen kiviil a' hasonlításról tndni? (1—8.) .

21 Miuő képzőkkel képezhetni mellékneveket 's milly beszédrészekbiil ? 23 1. Főnevekből, 2. Melléknevekből, 3. Igékből, 4. Névhatározókbul, 5. Igeliatárzókbul . . , . 2 3 — 21

Második

Oszlóit/.

Szánmér.

Mi a' számnév és hányféle ?

1. Sarkszánt Mit kell észrevennünk a' sarks/ámokra nézve?

2. Rendszám , 3. Sokszorozó gzám 4. Külonző szám, 5. Osztó szám Harmadik

.

?

24 24 . 2 5 20 27

.

Oszlály.

Részesülő.

Mi a' részesülő és hányféle?!

1. Jelen, 2. Mnlt, 3. Jüvú részesülő . .

Mi rokonsága van a' részesülőnek a* melléknévvel ?

Harmadik

.

.

23 28 . 2 8

Fejezet.

Névmás.

Mi a' névmás?

Hányféle a névmás?

1, Személyes, 2. Visszahozó, 3. Matató, 4. Kérdő, 5. Köt, 0. Határozatlan , 7. Birtokos névmások Miként használtatik a' birtokos névmás?

Miként ragasztatik a' személyes névmás?

1. Hely ragokkal, 2. Különféle ragokkal Mit kell az eddig előadott beszédrészekról tudni ? , Negyedik

29 29 30 30 31 99 32

F e j e zyX

Ncvhatározo.

Mi a* névhatározó 's hányféle ?

1. Magánosan állók, 2. Névhöz ragadók .

Ragaszthatók é a' magánosan álló névhatározók?

Mit kell még tudnunk a' névhatárzókrul ? «

.

. .

.

. .

34 3=1 33 33

Ö t ö d i k F e j e z et.

I g e.

Mi az ige?

Hányfélék az igék általában?

35 35

E l s ő C z i k k e l y .

Szabályos igék.

Lap Mellyek a ' szabályos igék ás hányfélék ?

35 A) Cselekvő igék 36 Hányfélék ismét a' cselekvő igék ? . . . . . .

3(i 1. Átható, 2. Viszszaható, 3. Miveltetók . . .

38 Hányfélék lehetnek ínég a'cselekvő igék?

30 1. Gyökükre, 2. Tárgyukra nézve 37 B) Szenvedő igék . . . . . . . .

37 Mi a* szenvedő ige 's honnét képeztetik?

37 C) Közép igék - 37 Hányfélék a ' közép igék ?

37 I. Alakúkra, II. Érteinlökre nézve? . . . 3 7 Milly képzőkkel 's milly beszédrészekból képezhetni igéket t .

33 I. Cselekvő igéket: I ) 2) 3) 38 I I . Szenvedő igéket 38 III. Közép igéket: 1) 2) 3) 39 Mit kell az igékről tudnunk ? 1) 2) 3) 40 Milly formák szerint ragasztatnak az igék? . . . .

40 1. Határozatlan, 2. Határozott, 3, Szenvedo-ikes . .

40 Mikor tétetik az ige határozott formába ? . . . .

45 Milly észrevételek fordulnak eló az igeragasztásra nézve? 1 D 45 Második Czikkely. llcndhagyó igék.

Mik 's mellyek a' rendhagyó igék ?

Miként ragasztatnak a-' rendhagyó igék ?

Mit kell Uidni még e" rendhagyó igékről ?

Miként ragaszlalik a ' v a n személyes i g e ?

. . .

.

. .

.

48 48 40 50

. . .

. .

Harmadik Czikkely.

Személytelen igék.

Mik 's mellyek a' személytelen igék ?

Miként r a g a s z t a t i k ' s használtatik a ' k e l I ige? .

Miként ragasztatnak a' v a n , u i n c s és s i n c s igék?

Mikén}használtatik a* f á j személyeden ige? . .

Hatodik

.

.

50 51 «3 55

.

.

5o 55

.

. .

.

Fejezet.

Igelmtárzók.

Mik az igehatárzúk ! s hányfélék ?

I. Eredetükre, II. Értelmükre nézve

.

.

Lap Hogyan származtathatni igchatárcúkat 's milly boszédrészckből ?

1) 2) 3) Mellyek a' módjelentő határzók ?

Mellyek az időt jelentők ?

Mellyek a' tiibbi különféle körülményt jelenték ' . . .

Hetedik

50 50 50 57

Fejezet.

Kütszó.

Mi a' kütszó '« hányféle ? (1—10.)

Nyolczadik

57 Fejezet.

Indulatszó.

Mi az indulatszó 's hányféle? (1 — 10.)

M Á S O D I K

58 RÉSZ.

Helyesírás.

Mi a' Helyesírás? llol használunk nagy kezdő betűket ? (1 —10.) . . . .

Mit kell tudnunk a' szótagok \s szavak' elválasztásáról ? .

Mit kell tudnunk néinelly egyes betűkre nézve? . . , Mire kell ügyelnünk az idegen szavakban? . . . .

Hogyan kell azon jeleket elrakni, mellyek a' helyesírásban megkívántatnak ?

HARMADIK

59 59 60 GO 03 03

RÉSZ.

Szókötés.

Ml a' Szókiités?

Hány főrésze van a' szókötésnek?

1, Meg egyeztetés, 2. Vonzás Első

(ifi 66 G6

Fejezet.

Mcgegyeztetés.

Mit értiink a'megegyeztetés alatt?

Mi a1 mondás és hányféle?

Hány 's minő részekbül áll minden mondás?

Minó beszédrész teszi az alapszót ?

Hányfélének mondathatik a' mondás? (1—5.)

Hányféle az alapszó 's tulajdom'tinány f

. .

.

. .

. .

00 0(i 07 67 . 6 7 Qg

Első

Czikkely.

A' nevek' megegyectettfse 's helyzete.

Mit kell tudnunk a' nevek' megegyeztetéséról és elhelyeztetéséről? (1 —G.) Mit kell tudni a1 melléknevek' mcgcgyeztetéséről ? (1 — 0.)

Második

Czikkcly.

Névmások.

Mit kell megjegyeznünk a' névmásokrul ? (1 —4.)

Mit kell észrevennünk a' személyes névmás t e , ti második személyről? (1 — 4.) . . . . . . . .

Mire kell ügyelni a' birtokos [névmásoknál ? . . . 7 2 Harmadik Czikkely.

Az igék' megegyeztetéso r« helyzete.

A) C s e l e k v ő i g é k .

Mit kell tudnunk az igék'helyzetéről 's megegyeztetésról ?

Mikor áll mégis az ige inkább a* mondás' elején ? . .

1$) A' kell és van igék' használata 's helyzete.

Miként helyeztetik a' k e l l ige?

Mit kell tudnunk a' van igéről ?

.

73

75

Negyedik Czikkely.

A' kötszók' 5s igehatárzók' helyzetéről.

Miként kell az igehatárzókat, kütszókat, 's más kisebb jelentésű beszéd részeket elhelyezni ?

Mellyek mégis a' megtartandó szabályok? (1 — 5.) . . .

7(i 70

Második Fejezet.

Vonzás.

Mit értünk a'vonzás alatt?

Első'

78 C z i k k e l y .

Melléknevek.

Mit kell a' melléknevek' vonzásáról tudni? (1 — 18.).

Második

.

•

79

•

79

Czikkely.

Igék.

Mit kell tudni az igék'vonzásáról? (1—13.)

.

NEGYEDIK

RÉSZ.

Hangmertek.

Mi a' Haugmértek ? (Prosodia)

.

.

. 9 4

Első Czikkely.A7 s z ó t a g o k '

mértéke.

Honnét Ítélhetni meg a' szótagok' hoszszuságát és rövidségét? .

84

Vannak v az idó' hoszszuságán vagy rövidségén kiviit a' szótagok' mértékét ismertető jelek ? . . . . . . . 8 4 Meghoszssahbítják e a' következő kettős vagy öszszetett mássalhangzók: e z , c s , g y , I > ' i i y , s z , t y , z s , a ' különben rövid hangzóit szótagot? .

85 Millycu mértékűek a' mássalhangzók ?

86 Miként egyeztetik meg a' nyelvbeli hangmérték a/, éuekbeti vagy muzsikai hangmértékkel ?

80 Mit kell a ' fólebbi két általános szabályon kívül még tudni ?(1 — 8.) 86 Mi a' költői szabadság?

87 Minő hangmértékiik van a'mythologiai neveknek? . . .

88 Mellyek a' hangmértéki jegyek ? . . . . . . 8 8 Mellyek a' szokottabb hangmértéki lábok ? . . . .

88 Vannak é még más verslábok ?

85 Második

Czikkely.

Versncmek. ). l l a t m é r t é k ű (hexameter), h ő s k ö l t e m é n y .

Milly szerkezetű e' versnein, 's mire használtatik fókép ?

.

. 8 9

II. A l a g y a .

Minő lábokbul alakul az alagya?

ÜO

Mit kell még az alagyárul észrevenni ?

III. V e t ó s v e r s e k

f)l (Jambus!

Hányféle a' vetós vagy jambus?|

fll

IV. A l e a i c u s .

Milly mértékű '» alakú az aleaicus vers?

92

V . S a p h ó i v e r s (saphicus.)

Hány lábbul áll e'vers?

«2

VI. A n a c r e o n i v e r s .

Hány lábbul áll az anacreoni vers?

3

VII. A d o n i c t t s .

Hány

lábbul áll az adonicus?

03

%

VIII. L e j t ű v e t ő s (ABClepiadens).

Hányféle az asclepiadeus ?

94

IV. T r o c h a r c u s v e r s .

Milyen alakú a* trochaicus vers ?

9-1

X. R i m e k .

A) Szorosan vett rintck.

Milly verset mondunk rímnek ? . . . . .

1. Mértékes i 2. Mértéketlen B) Sonet vagy hangzatka.

Milly nzerkezető a* sonet?

E3 t<irlaloinreszlelcsse'fif>'iiek a

.

szerző meggyőződése

a tanulók nagy használ

vehetendih.

.

. 9 1 9-1 95

szerint

BEVEZETÉS. Mi a nyelvtudomány

és hány Jörcszbiil áll 9

A ' nyelvtudomány a z , melly nyelvünknek alapszabályaival esmérkedtet m e g , 's arra tanít, miként kelljen gondolatinkat olly világosan kijelentenünk, hogy mások bennünket tökéletesen megérthessenek, 's négy fürészbűi á l l , mellyek a ' következők: Szonyomozás, Helyesírás, Sztíkölés, és Hangmérték.

ELSŐ §

Z

Ó

i

¥

O

ELSŐ

II É S Z. M

O

Z

Í

§

.

SZAKASZ.

SZAVAK." S Z Á R M A Z Á S A .

Mi a' tzónyomnzás ?

Szónyomozás a z , midün azt vizsgáljuk, fiirkészszük é s nyomozzuk, hogy: mibó'l áll, 's honnét származik aknrmelly szó ? és hogy lehet b egy szóbul másikat sziirmaztatni és miként? öszszctehclni é némelly szókat és hogyan? p. o.

Szabályozásnak; ha azt keresem , mellylk e ' szónak 1

gyöke,

nicllyik a ' származtatás-rvjy ? v a g y ,

azt k u t a t v a ,

egyszerű szó é e z ,

képvisel:

vagy öszszetett t S z ó-

n y o m o z á s n a k mondatik.

Síiből

ÚU a szó ?

A ' s z ó e g y v a g y több hangból á l l , mclly h a n g o k a t bizonyos j e l e k k e l szoktuk m e g j e g y e z n i , ' s azon j e l e k e t betüknsk n e v e z z ü k . Minthogy egyik nyelvben t ö b b , másikban k e v e s e b b h a n g létez, u g y a n a z é r t egyik nemzet' nyelv é b e n t ö b b , másikéban k e v e s e b b betű van. — Nyelvünk e ' tekintetben, talán a ' lengyelt k i v é v e , minden európai nyelvet felülmúl.

Hány

Hlyen jel,

vagy betű van a' magyar nyelvben f

Mivel m a g y a r nyelvünkben harminczkilenez egymástól érezhetó'Ieg különböző h a n g van , tehát a ' h a n g j e l e k * v a g y b e t ű k ' s z á m a is éppen a n n y i , mellyek e ' következők : A

Á

B

CZ

CS I)

E

É

É

F G

GY

II I í

J

H L L Y M I t K V O Ó A Ő P K S S Z T TY

I l l i O Í V Z

ZS.

a á b c z c s d e é é f g r g y h i í j k l l y •ii n

ny

o c l ö ö p r s s z í f y u ú ü ű v

Hányfélék

z

zs.

a betük ?

A ' betűk általában k é t f é l é k : magánhangzók .és mútsalhangzók. M a g á n h a n g z ó e' k ö v e t k e z ő 1 5 : a á e é » í « u ó ö ü u ú ü ú , a ' többiek m á s s a l h a n g z ó k , m i n t : b ez es d f g gy h j k t ly m n ny p r t tz t ty v z zs. — Mint l á t s z i k , némellyek a ' m á s s a l h a n g z ó k közül kellőt a l a k u n k , de a ' mellyek azért csak egy h a n g o t j e l e n t v é n egy betűnek vétetnek és egymástól cl nem választablak. • ) ' J Vaunak még c' nevezett betiil.ön kivül más betük ü , mint: dz dis ch y w eoi A' két elsőbbet némellyek szinte e g y e s hangjelnek veszik, 's kii* étkező szavakban fordulnak elő: f i n d z s a ,

Miké/it

osztatnak

el u magánhangzók P

A ' m a g á n h a n g z ó k elosztatnak: 1.) H a n g j a i k n a k hoszitságára é s rövidségére nézve} tudniillik azon m a g á n h a n g z ó k , mellyek vonattal (némellyek kettővel) j e g y e z t e t n e k , hoszúk, m i n t : á é i ó ü ú u; a ' többiek p e d i g , mint: aeé oünii, rövidek.

2.) H a n g a i k n a k mélységére, magosságdra é s élességére n é z v e ; u g y a n i s : a á , o ó, u ú, mély; c é , ü ő , ű ü , magos; é i í pedig éles h a n g ú m a g á n h a n g z ó k n a k neveztetnek.

Ali különös tulajdonságuk

van «' magánhangzóknak

?

A ' m a g á n h a n g z ó k n a k azon] igen különös é s nagyon fontos t u l a j d o n s á g u k v a n , h o g y a ' m é l y h a n g z ó k c s a k a ' m a g u k osztályabcli hangzókból alakult képzőket v a g y r a g o k a t , a ' m a g o s a k ellenben csak m a g o s h a n g u a k a t v e s z n e k föl a ' r a g a s z t á s b a n , vagy általában a ' s z a v a k ' mód o s u l a t á o a n , p. o. v á r , vár-ok; t a n u l , t a n u l - t o i ; o l v a s , olvas-rt/rt/; — ö r ü l , öriil-ó"/;, n e v e l , neveí-w//£; n e v e t , ne* vet-lem 'stb. A ' h á r o m é l e s h a n g ú pedig (mellyek középh a n g u a k n a k is n e v e z t e t n e k , mivel a ' két elsőbb! osztály között mintegy középosztályi s z e r e p ü e k ) majd a ' mély, majd a ' magos hangunkkal c s a t l a k o z i k , m i n t : vát-ék, ne* vet-e'/;; butla-í, a t y a - t , p e s t - : ; s í r - o k , s z i v - o i , hid-<M, nagy-?/, ö r ö k - / / , 'stb.

Miként

lesznek u hangjelekből vagy hetükből szók 9

Minthogy csupán egy betű még nem tesz s z ó t , k i r c v é n az ó ö b e l ü k e t , tehát minden világos értelemmel biró szón a k alkotására legalább k é t ( r c n d e s c u ' t ö b b) betii kívántatik m e g , egy magánhangzó é s egy m á s s a l h a n g z ó , p. o. á m é g nem szó (ha csak magát a ' betű* nevét nem érijük), l á u r i z a a , d z s i d a , m a d z a g , b o d z a . A' ch cs, « ' V, y I, to ó helyett használtatnák régi irományokban és családnevekben, p. 9. Markovit-/, Jankotvic/, — Wesselényi, QcoTc/i, Kisfaludy, CV/iíky, Forgác//.

ilc lia g-t (eszek h o z z á , értelmes szó válik belőle: mint: >'"J. Igy alakul minden szó, két vagy több betűből, p. o. á-gy,f-ö, Mi a' szó

h-a-j,

k-a-z,

tz-e-n-t.

tag?

Minden magánhangzó, akár egyedül, akár egy vagy több mássalhangzóval kimondva, szótagnak, mondatik ugyan megszokottságból, mint: a, e, i , o, öl, el, f a , fii, fútt, 'slb. de tulajdonképpen csak az a ' szótag, melly egy szónak tagját vagy részét teszi; m e r t : f e j , has, mell, kéz, f a , 'stb. nem tagjai a ' s z ó u a k , hanem teljes értelmű egész s z ó k ; de e z e k : hom-lok, vir-ág, em-ber, pol-gár, ir-át 'stb. szótagok, mivel csak egy-egy részit teszik azon egésznek , melly által a ' tárgyat értelmesen jelenthetem. Azonban a ' teljes értelmű egész szók is csupán szótagokká válnak , ha azokbul más szókat származtatok vagy k é p e z e k , p. o. fej-tze, fej-e-<lelem, fej-et, has-it, has-at, mcll-c'ny, mell-ék, mell-ék-et, kez-lyil, fa-tál 'stb.

Mit tetzen

szótagolni?

Szótagolni t e s z : egy vagy több mássalhangzót egy magánhangzóhoz foglalva, az egész szónak egyes részeit különválasztani, azaz széttagolni és ismét üszszerakni, p. o. ha e' szónak: em-ber-te-len-ség, nűnden magánhangzóját a ' hozzá tartozó mássalhangzójával egyenként kúnondom, neveztetik s z ó t a g o l ásnak.

Mi a' tzó?

A* mássalhangzó betűnek valamelly magánhangzóval olly öszszetctele, hogy azt érteni lehessen ' s valamelly lárgyot jelentsen, szót - képez. Tehát s z ó , a ' mi vagy tárgyot vagy minemüséget vagy időt 'stb. j e l e n t , p. o. könyv, toll, én, szél, tűz, vár, mellett, hogy, négy, régen, ji/j ; ellenben: f c , sze', vá, me 'stb. nem s z ú k , hanem csak hangok.

Hányfélék-a' 'iát?

A ' szók általában véve: 1-ür) Vagy g y ö k s z ó k , mellyek töizsökszóknak is momlatnak, mint: iz, f ö , szem, vár, só, f i t , ronl, Julii, én, nap 'stb. E' gyökszók ismét részint a) cgytátatuak, a' hogy imént láttuk: f ő , nép, tét, zülil; részint b) több hang ú a k , mint: ember, gyermek, ország, felhő, halom 'stb.

2-or) Vagy s z á r m a z o t t a k , mint: sir-ás, er-ény, vail-ász, jó-ság, goml-ol-at, reménység , fárad-liat-lanság 'stb.

3-or) Vagy ö s z s z e t e t t e k , p. o. nap-fény, fahéj, tzán-úl, loll-kés, só-ház, sör-fozö 'stb.

4-cr) Vagy v á l t o z h a t l a n o k , mint a ' k ö t s z ó k és indulatszók, p. o. hogy, is, és, meri, juj! ejnye! jaj! hé! vagy pedig v á l t o z h a t o k , azaz inkább ragaszthatók, liiint minden nevek 's igék.

Milly szabályok létesültek a' szótagolásra nézve ?

A ' szótagolás következő' szabályok szerint történik: 1-ür) Ha két vagy három magánhangzó fordul clű valamelly szóban egymás mellett, mindegyik vagy a ' mellette lévő mássalhangzóval, vagy magánosan különös szótagol k é p e z , p. 0. ma-i, haza-i, fi-a-im, mi-e-int, ti-e-i-tsk, xógora-é-i.

2-or) Ha két magánhangzó között egy mássalhangzó á l l , ez mindig az utóbbi magánhangzóhoz foglaltatik, p. o. e-ró, fé-rcg, fé-szek, a-gár, ó-kör, me-ző 'stb.

3-or) Mikor pedig két vagy három mássalhangzó van két magánhangzó küzütt, az utóbbi magánhangzóhoz csak egy foglaltatik, mint: gyer-mek, em-ber, nyolrz-van 'stb.

4-er) Végre a ' s z á r m a z t a t o t t szókban tanaesos és józan-észszerű a ' gyökszót eredetileg meghagyni, *s a ' képző szótagot úgy választani e l , mint a' gyükszóhoz tétetett, p. o. kert-ész, olvas-ás, tY-ok, ügy-ész, rag-ail.

5-ör) Utoljára az ö s z s z e t e 11 szók, részeik szerint válaszlatnak el, mint: kar-szék, vas-út, gőz-hajó, viz-ár,szik-só 'stb.

Mi a' szók

ép x fi és hányféle

?

Azon lietu vagy s z ó i n g , mellyel a ' g y ö k s z ó h o z olly végből ( e s z ü n k , h o g y abból valamelly más szól alakítsunk, s z ó k é p z ü n e k n e v e z t e t i k , p. o. v a d - « ' n , c s ú f - í n y , kérte i : ; , tür-etem, súg,

ész,

Hányfélék

s á r - o * , mutat-fff//y, t ö r - e d é k , 'stb. az

elem,

os, vá/iy,

ász,

edék szóképzők.

a szóképzők ?

A ' s z ó k é p z ő k n e k három f ő osztálya v a n : 1-ör) N é v k é p z ő k , m i n i : ság se'g, ász ész, vány ré/ty, mány meny, alék elek, alom elem, os es, ál él, ály ély, ány é/ty, nok nek, at et, ás és, 'stb.

2-or) I g e k é p z ő k , p. o. ol el, az oz ez, lat lel, it, aszt eszt, tátik letik, kodik kedik, ni ül, ötlik edik, ad ed, lik, og eg, hat hel, tat tel, gat get, 'stb.

3-or) 1 g e h a t n r z ó k e p z ő k , m i n i : anként énként, ul ül, ast est, an ott en, szor ször szer, vast vc'st, va ve, 'stb. E ' különbféle képzők a ' m a g u k helyén a l á b b részletesen előadatnak.

Mi különbség

van a' szóképzők

és ragok

közt?

A ' s z ó k é p z ő k és puszta ragok között az a ' különbség v a n , h o g y a z o k ( a ' szóképzők) olly szókat a l k o t n a k , mellyek m é g m ó d o s u l h a t n a k , a z a z , m a g o k a t a ' r a g o k a i is f ö l v e s z i k ; ellenben e z e k ( a ' r a g o k ) , m a g o k után semmit többé föl nem v e s z n e k , p. o. vár-o»-nak, eniljer-rcy-et, olv a s - / n / - o k , néz-//e/-ili, liáz-n-ról, üdvőz-iV/-/irf-f'«-ben 'stb. c ' s z a v a k b a n : os, se'g, tat, het, a, ül-het-és, képzők; mert a ' győkszóhoz tétetve m á s értelmű szókat alkotnak ' s a ' r a g o k a t f ö l v e s z i k : ellenben nak, et, ok, ni, rét, ben, puszta r a g o k , m e l l v e k miután a ' s z ó k h o z r a g a s z t a t t a k , a z o k n a k más módosulását m e g nem engedik. *) *) Az líjabb, vagy csak legújabb időben némellyok még e' módosulást nem tiiró ragokhoz, is kezdenek képzőt tenni, jelesen a* j-t, mellyel a* v a l ó ' kihagyása pótoltatik, p. r . atyjával/beszélgetése; gyermekeiben/ reménye 'stb.

MÁSODIK SZAKASZ.

BESZÉDRÉSZEK. Miből áll c't támad a' beszél ?

A' beszed különbféle szónemekböl áll és támad, melytyck b e s z é d r é s z e k n e k ncvczlelnek, 's együvé foglaltatván a' mondást értelmessé teszik, a' gondolatokat világosan kifejezik, 's egymásba fűződve beszédet alkotnak.

Hány része van (é beszédnek ?

A ' beszédnek következő 8 része van: 1. Névmutató, 2. Név, 3. Névmás, 4. Névhatározó, 5. Ige, G. Igehatárzó, 7. Kütszó, 8. Indulatszó; melly részekről e' szakasz 1 folytában fejezetenként bőven szólunk.

ELSŐ

F E J E Z E T ,

névmutató.

Mi a'

névmutatót

A' névmutató ama' kis beszédrész, melly a' főnév elébe tétetvén, azt mintegy megmutatja's kijelenti: honnét nevezetét is veszi, 's e' következű: az, vagy ha a' rákövetkező név mássalhangzón keadődik, s betűjét elhagyván: a , p. o. az ember, az ész, a' szabadság, a* rabság. — A' névmutató mindig a' név elűtt áll, és pedig soha sem változva.

— Vannak, kik a' számnévnek az elsőjét: (egy) is névmutatónak veszik; e z t határozatlannak, a m a z t határozottnak nevezve.

Mit kelt tudni a'

névmutatón/IP

A' névmutatóra! e' következőket szükséges tudni: 1-ör) A' mutató névmással (az), föl nem kell cserélni; a' kettő közt nz a' különbség, hogy e z ragad, a m a z pedig nem, p. o. az az ember, annak az embernek, azért az emberért, a z z a l « emberrel, azt az embert, "stb.

2 - o r ) A ' t u l a j d o n n e v e k , hónapok cs ü n n e p e k ' nevei cló'tt k i m a r a d h a t , p. o. Magyarország g a z d a g lehetne. Budapesten sok ingyenélő lakik. Franklin alapítá E j s z a k a m e r i k a ' j ó l é t é t . T é l h ó ' utolsó napjaiban m e g j ő a ' hideg. Karácson tájban h ó esett. L a j o s j ó természetű fiú. *) 3-or) A ' birtoknevek előtt is k i m a r a d , p. o. könyveit clharácsolta. I s k o l á j á t félbeszakasztotta. Jövedelmét kevésli.

4-er) E z e n kérdező névmások előtt is e l l i a g y a t i k : ki? kicsoda? mi? micsoda? kik? mik? p . o . Mi a z ? ó r a , k ö n y v .

Ki a z ? e g y e m b e r , p a p , t a n á c s n o k .

5 - ö r ) Midőn határozatlanul s z ó l u n k , p. o. B ú z á t vet é l i k , ' s k o n k o l y t aratánk. V a l ó t k e r e s e l ' s c s a k á r n y é k o t találsz. H a fe'rfiak volnátok, minden m á s k é n t lenne.

6-or) A ' n é v m u t a t ó t n é h a e ' s z á m n é v p ó t o l j a : egy, p . o .

Egy embert i s m e r t e m , kinek lelke f e k e t é b b volt mint a ' szerecsen' bú're. Álmomban egy h a z a ' k é p e t l á t t a m , mellyet ébren sem felejthetek 'stb.

MÁSODIK

FEJEZET,

leveli.

Mi a' név általában ?

Névnek mondatik általában mind azon szó, m e l l y : 1 - ü r ) T á r g y o t , a z a z személyt v a g y dolgot j e l e n t : mint: Á r p á d , H u n y a d i , B u d a p e s t , h e g y , D u n a , é s z , tud o m á n y , f a , v i z , tiiz, g a b o n a , gyümölcs 'stb.

2-or) Mi a ' t á r g y n a k , vagyis személynek és t u l a j d o n s á g á t , azaz m i I l y e n s é g é t v a g y s é g é t j e l e n t i , p. o. h i r e s , n a g y , s z é p , h o s z ú , világos, rendetlen; e g y , kettő, h á r o m , n é g y , h é t , 'slb.

dolognak mennyikeskeny, öt, hat,

•*) Némotlykor mégis a' tulajdonnevek előtt i.s használtatik a' névmutató, .sőt a' birtokos és hónapok, ünnepek előtt is, mint: i' Tisza sokkal rendetlenebb mint t / Duna. .1' juhait eladta.

A' lovaira több gondot fordít, mint ti gyermekeire.

llányfclc

o' név állatában ?

A ' név általában k é t f é l e :

és a'

1 - ü r ) F fi n é v , ez magában foglalja a ' Köznevet.

Tulajdonnevet

2-or) M e l l é k n é v , mellyhöz tartozik a ' Számnév is, a ' melléknévvel egy természetű lévén. Sőt ide számitható a z Igenév v a g y Részesüli is.

EL SÓ

CZIKKELY. Főnév.

Mi a'

főnév?

F ő n é v a z , melly m a g á t a ' t á r g y o t , a z a z a ' személyt és dolgot j e l e n t i , ' s úgy szólva m e g n e v e z i , p. o. föld, vil á g , e r k ö l c s , f a , k ő , n a p , ember.

Hányfélék

a*

főnevek?

A ' f ő n e v e k t ö b b f é l é k , ugyan i s : I. E r e d e t r e Gyöknevek, k ő , jég.

nézve: mint: í z , v í z , á r , s ó , v é r , n é p , nap, v a s ,

Eredt v. származott n e v e k , mint: pap-ság, s é g , j u t - a l o m , igaz-ság.

II. Ö s z s z e t é t e l ö k r e Egyszerű kertész.

nevek,

szerény-

nézve:

p . o. e r é n y , e m b e r , j o g , f a l u , erdő,

Öszszetett nevek, m i n t : város-ház, ország-gyűlés, f a - h a j , ház-födél, nyak-kendő, k e r t - a j t ó , föld-abrosz, toll-kés 'stb.

III. T á r g y u k r a

nézve:

1. Személyi nevek, e z e k ismét k é t f é l é k , t. i. a ) Tulajdon s z e m é l y n é v , mint: Á r p á d , E t e l e , M ó z e s , Washington, Franklin, Mahomed, Napolcon, Socrates, F i c b t e , L u t h e r , 'stb.

. b) Közös s z e m é l y n é v , p. o. e m b e r , nszszony, f é r f i ú , J á n o s , Miliál, L a j o s , l á n y , g y e r m e k , i l j u , I l k a , S á r a , 'stb.

2 . Dolog-nevek, mellyek szinte k é t f é l é k , a) Tulajdon d o l o g n é v , p . o. B u d a p e s t , P á r i z s , D u n a , S o m l y ó , B a l a t o n , D e b r e c z e n , Somogy ' s t b . b) Közös dolognév " ) , mint: ország, v á r o s , folyó, b e g y , h a j , o r r , s z i v , t e s t , ó r a , ö k ö r , p é n z , papiros 'stb.

3. Képzeleti

nevek,

mellyek érzékeinkre nem h a t n a k ,

következőleg c s a k képzelt dolgot ' s személyt j e l e n t e n e k , p. o. k e d v , s z e s z é l y , e r é n y , j ó s á g , l é l e k , a n g y a l , ' s t b .

Melly képzőkkel képezhetni főneveket

ét honnét ?

A ' következő képzőkkel: 1-ör) F ő n e v e k b ű i : tág, tég: e m b e r - í r ^ , p a p - t a g , e r d ö - t é g , p o I g á r - í « y , gyermek-ség. éilg, ély : Iap.«7y, s z e s z - é l y , dag-n'/y, ked-(v-)«7y. dtz, én: v a d - « « , k e r t - e « , h a l - á r e , seb-c'«. mritiy, mony: tok-mrf/jy, t y i k - m o n y . asz, esz: s z a k - o a , r e k - e r z , tám-are. csa,

cse, V. acs, ecs : ui-acs, tú-csa, v é r - c s e , kö-V-rc» , szár-csa. ócz, orz: gomb-íws, gömb-óV». os, cs, as: lakat-o«, asztal-os, Iáb-«», nád-«». ttok, nek, nők: titok-noí, f e g y ver-ncA, el-/w*. oly, oly: g y á m - o l y , b ö g - o l y , g o m b - o l y , zug-oly. • tyu, tyü: s a r k - ( a n - ) t y « , f e r g e - f y á , k e z - t y ű . tény, vény: hn\-vrrtiy, őr-vény. any, ény: l a p - á u y , g ö i - é n g . *) Vannak nyelvünkben olly szavak is, mellyek már az egyes számban többséget jelentenek, 's a z o k közönségesen G y ű j t őnev e knek mondatnak, íllyenck: c s o p o r t , f a l k a , n y á j , s e r e g , n é p , n e m z e t . Vannak illy természeti! mellcknovek is, mint: s o k , k e v é s , t e m é r d e k ; (így szinte vannak névmások, mint: n é h á n y , m i n d e n , m i n d n y á j a .

alom, elem: ur-(od-)alom, kegy-elem. nya, nye : ki-nya, berek-»ye (berkenye). száy: or-tzág (ur-ság); — enez: kegy-e««r. za, zsa: bod-zn, tot-zsa. né, ni: szabó-we, kovács-we, szincsz-no, gróf-«í. hja, lye: csak-lya, gereb-lye, dereg-!ye.

2 or) M e l l é k n e v e k b ő l : tág, ség : goromba-íny, kevély-ség, 8zcrc'ny-fcy, buta-xay, drága-««y, stéf-ség, ]ó-sdg. szag: jó-szrig; — onez: új-ones. and: vak-aiul; — lék': apró-lék.

3-or) I g é k b ő l : alom, elem: jut-alom, kér-elem, rag-alom, fél-elem. qt, et: gondol-n/, néz-et, a k a r - n / , él -et. ás, és: ir-ás, néz-cs, lát-«'», int-cV. ál, él: hal-aV, kflt-e'/, föd-e/. édy, ély : oszt-iily, vesz-ély, szeg-ély, szab-ály. áuy , ény : v á g - d n y , köt-ráy. vány, vény: t a n í t - f r á y , sz5k-(e-)ee«y, nyugtat-tv/wy. mány, meny: koho\-mány, keres-meny, enged-meny, esi, cső: higvcstf, lép-c»o, teker-(e-)c«, vakar-(a-)c/. alék, elék: told-o/cí, lugg-elék, fűz-elék. lék, ék: p(St-(o-)fóí, fest-c'<, ború-eX. adék, edék: hu]l-ní/c'í, sop-r-edék. adal, eélel: vi-adni, él-edel (eledel). ti, ü : fagy-w (fagygyú), sztir-í, vés-á, vnl-», am, em: foly-am, kcll-rw, ag, eg: avat-ag, renget-<y. ap, ep: isz-ap, ül-e/f. ek: rejt-fij \6t-ek. é, ő: szab-n". ás-<i, e s - í , fcst-J, ár, ér: bú-v-ár, Cáz-ér. ték: m é r - f é k , basít-M!. dok, asz: nyom dok, dug-iMs, 'stb.

4-cr) I g e n e v c - k b ö l : ság, tég: romlolt-sfijr, vcszett-fry, lialandó-íny.

5-ür) I g e h a t á r z ó k b u l : tág, ség: távolság, meszsze-fty.

Mit kell tudnunk a nevek' módosulásáról?

A ' következüket: Nem elég a' tárgyaknak csak nevet adni, vagy azokat megnevezni tudni; hanem olly tulajdonsággal is kell birniok, hogy a ' köztük és mi köztünk levő viszonyt, körülményi, 's általok gondolatinkat világosan 's értelmesen kijelenthess ü k , a ' mit bizonyos r a g o k által viszünk v é g b e , mellyek n é v h a t á r z ó r a g o k n a k neveztetnek, 'smindig a ' n e v e k ' végéliöz ragasztatnak.

Miként képeztetik a többet szám ?

Igen cgyszerűleg, a ' következő' m ó d o n : 1) Ha a ' név magánhangzón végződik, k betű tétetik hozzá, ' s azonnal többes szám lesz belőle, p- o. idő-A, k a [ m - i , á l g y u - í , á s ú - í , 'stb. — Vagy pedig e k k é p is állíth a t j u k e ' szabályt: Ha a ' s z ó , vagy inkább n é v , magánhangzón végződik, a ' többes szám' képzőjének magánhangzója k i h a g y a t i k , hogy két magánhangzó iiszszc ne ütközzék , 's a ' kimondást valamiképen ne kellemetlenítse, p. o. idő, a ' többes képző' (ok, ekj h a n g z ó j a , a c kimarad, ' s nem m o n d j u k : idS-ek, k a p u - a í , álgyú-a*, ásó-a*.- hanem idő-í, k a p u - í , á s ó - i , 'stb.

2) Ha a' név mássalhangzón végződik: uk, ok, ek, ok képzők' egyikével képeztetik a' többes s z á m , p.* o. ház, ház-ak vagy haz-oA; f ö l d , fúld-í'/í; ö r d ö g , ördög-ó'/. — Mikor kelljen ezen képzőknek egyikét vagy másikát használni, bajos meghatározni, hanem a' j o b b hangzás határoz, p. o. Azon n e v e k , mcllyekben o u hangzók v a n n a k , ak képzőt látszanak kívánni, m i n t : l ú d , lud-a/-, k ú t , kut-n*. r ú d , rud-ok, 'stb. mégis azt m o n d j u k : k u l c s , k u l c s - o / ; szúnyog, szunyog-oí,'stb. Ellenben azon s z a v a k , mcllyekben a á hangzók v a n n a k , ok képzőt kívánnak i n k á b b ,

mint: a b l a k , d b l a k - o í ; v á m , vám-ok ; á c s , á c s - o * , 'stb. ile azért mégis m o n i l j u k : á g y - a ^ , v;ir-fd, ház-aA 'stb. de így i s : á g y - o í , v á r - o í , h á z - o í , 'stb. — így van cz a* mag a s liangu s z a v a k k a l i s , n é h a ek, máskor ök k é p z ő hangzik velők kellemesebben * ) , m i n t : e r k ö l c s , e r k ö l c s - t r t ; erős, erűs-<rt; könyök, könyök-árt; könyv, k ö n y v-<rt; g ö r c s , görcs-árt, 'stb.

Vannak

c «' többes szám' képzését tiémelly kivétetek ?

tárggazó

szabályok

alél

Igen is v a n n a k , m é g pedig a ' m a g á n h a n g z ó k r a n é z v e ; ugyan i s : a ) Némelly « ü , f ő k é p pedig « végzetü s z a v a k nem elégcsznck m e g a ' többes s z á m ' képzésében csupa k betűvel, h a n e m e g é s z ak vagy ek képzőt k i v a n n a k , i l l y e k : téli, tavaszi, nyári, őszi, yyöri, fohli, pesti, fi, f é r f i , nrfi, atyafi, hazafi, Véterfi, tegnapi, minapi, holnapi, 'stb. szóval mind a z o k , mellyek i-vel v é g z ő d n e k ; ú g y szinte a z o k is, mellyek y-nal (tudnillik mert az <j_, i gyanánt hangzik) v é g z ő d n e k , mint: Kisfaludy, K a j d á c s y ; v é g r e : k e s e r ű , s z o m o r ú , g y ö n y ö r ű , k e d v ű , 'stb. p. o . téli-ci, nyári-a/i, győri-<rt, m l n a p i - a í j atyafi-art, Kisfaludy-fM, gyönyörü-<rt 'stb. b) A ' k ö v e t k e z ő k : ló, só, hó, lé, f i i , tó, tő, kő, nyit, bő, szó, mű, cső, hő, jó, ó, bú, hű, szii ( s z í v ) , a* többes s z á m ' k é p z ő j e előtt v közbetéteit k i v a n n a k , p. o. f ü - p - c k , csü-tMik. Némcllyek e z e k közül h a n g z ó j u k a t imísr a változtatják, m i n t : h ó , hrt-v-ak; s ó , s a - v - a k ; t ó , ta-v-ak 'stb. Mind ezen elszámlált s z a v a k , midőn többes szám (úgy szinte midűn a ' szenvedő eset é s birtokos név) képeztetik b e l ő l ü k , hoszu hangzójukat rövidre v á l t o z t a t j á k , p. o. cső, csá'-v-ek; l ó , lo-v-ak.

- j Estek miatt teljességgel nincs oka a* tanulónak nagyon töprenkednie , hogy vájjon mellyik képzőt kelljen haszuálnia; akíírmellyiket használja, nem valami különös hilia, '» midőn nagyohh gyakorlottsága leszen, észrevétlenül önként szokik ahhoz, mit többször hull, vagy többször ohus.

c) E ' néhány n é v n e k k é t f é l e k é p lehet t ö b b e s e , úgy szinte b i r t o k o s a és s z e n v e d ő e s e t e i s , p . o.

Név boriu fiu ifj" daru odii fényű teiú sarjú mag

többes borju-k, bor-jak biró-k, bir-ák fiu-k, fiak ifju-k, iQ-ak hamu-k, liam-rak daru-k, darrak odu-k, od vak fenyü-k, feuy-vek tetíi-k, tet-vek sarju-k, sar-jak mag-ok, mag-vak

Mit kell még észrevennünk

birtokot

szenvedő

borjurn, borjant biro-n ifju-m ' lC|,am darum , dar-ram i, od-vaiu feayu-ül. feny-vom tetű-n i, tet-vem sarju-iin, sar-jam mag-o m, mag-vam a többes'

etet

borjn-t. borját biró-t. bir-át tiú-t, ii-at ifju-t, ifj-at hainu-t, bam-vat daru-t, dar-vat odút. od-vat fenyu-t, feny-vet sarju-t, sur-jut mag-ot, mag-vat*

képzésekor

A ' többes s z á m ' k é p z é s e k o r azt kell m é g m e g j e g y e z n ü n k , h o g y e' k ö v e t k e z ő : og, ol, om, ok, oly, or, ott; ek, cg, er, űr, öm, öl végzetü 's két szótagu s z a v a k , ugy az alom, elem végződésű több taguak i s , az utolsó szótag' h a n g z ó j á t k i h a g y j á k . Sőt a k k o r i s , h a midőn birluknevet és szenvedő esetet k é p e z ü n k b e l ő l ü k , ' s azon szavak e ' követk e z ő k : ") Név. akol áloin árok átok bagoly barom berek bokor bürök ezukor

többet.

birtokot.

ak-l-ok ál-m-ok ár-k-ok át-k-ok bag-ly-ok bar-in-ok ber-k-ek bok-r-ok biir-k-ök ezuk-r-ok

ak-l-om ál-m-om ár-k-ont át-k-om bag-ly-om bar-m-om ber-k-em bok-r-oin bür-k-ömezuk-r-otn

szenvedő

eset.

ak-l-ot ál-m-ot ár-k-ot át-k-ot bag-ly-ot bar-m-pt bur-k-et bok-r-ot biir-k-öt ezuk-rot

*) Kz itt előadott szavakról mindenkorra megjegyezzük, liogy az egcsz nyelvtudományon végig az említett; birtokos nevek' és szenvedő eset' képzésekor utolsó hangzójukat kihagyják, 's nem leszen szükséges ismét és újra megjegyezni.

Név.

többes.

birtokos.

sze/ivedő etet.

csöbör csupor dolog eper ezer eleiem féreg fészek fodor fogoly gödör gyomor győzödelem balom kegyelem kéreg korom köröm lélek majom malom marok méreg mocsok nyereg ököl ökör pokol retek siralom szeder titok tökör torok üröm üszög vászon vödör verem veszedelem vétek •orony

csöb-r-ök cstip-r-ok dol-g-ok cp-r-ek cz-r-ek élel-m-ek fér-g-ek fész-k-ek fod-r-ok fog-ly-ok göd-r-ök gyom-r-ok gyözödel-m-ek lial-m-ok kegycl-m-ek ke'r-g-ek kor-m-ok kör-m-ök lel-k-ek maj-m-ok mnl-m-ok mar-kok mér-g-ck mocs-k-ok nver-g-ek ök-l-ök ök-r-ök pok-l-ok ret-k-ek siral-m-ak szed-r-ek tit-k-ok tük-r-ök tor-k-ok ür-m-ök üsz-g-ök vász-n-ak vöd-r-ök ver-m-ek vc>zedel-m-ek vét-k-ek for ny-ok

csöb-r-öin csup-r-om dol-g-om ep-r-eni ez-r-em élel-in-em fér-g-em fész-k-em fod-r om fogly-om göd-r-üm gyom-r-om győzödcl-iii-em bal-m-orn kegyel-m-cm kér-g-cm kor-in-om kör-m öm lel-k-em maj-m-om mal-mom mar-k-om mér-g-em mocs-k-om nyer-g-em ök-I-öm ök-r-öm pok-l-om ret-k-ein siral-m-am szed-r-cm ti t-k om tük-r-öm tor-k-oin űr-m-öm üsz-g-öm vá&z-n-am vöd-r-*öm ver-m-cm veszedelmem vét-k-em tor-ny om

csüb-r-öt csup-r-ot dol-g-ot cp-r-et ez-r-et élel-m-ct fér-g-et fész-k-et fod-r-ot fog-ly-ot göd-r-öt gyom-r-ot gyó'zödel-m-et lial-m-ot kegyel-m-et ke'r-g-et kor-m-ot kör-m-öt lel-k-et inaj-m-ot mal-m-ot mar-k-ot mér-g-et mocs-k-ot nyer-g-et ök-l-öt ök-r-öt pok-l-ot rct-k-et siral-m-at szed-r-et tit-k-ot tük-r-öt tor-k-ot ür-m-öt üsz-g-öt vász-n-at vöd-r-öt ver-m-et veszedel-m-et vét-k-et tor-ny-ot

Név. tulok haszon három gyakor l'arok gyilok horog járom kapocs kapor kebel öböl piszok sarok sulyok szatyor szitok szobor szurok tegez teher lélek vehem pehely Miként

tul-k-ok hasz-n-ok gyak-r-ak l'ar-k-ak gyil-k-ok hor-g-ok jár-m-ok kap*cs-ok kap-r-ok keb-l-ek öb-l-ök pisz-k-ok sar-k-ok suly-k-ok szaty-r-ok szit-k-ok szob-r-ok szur-k-ok teg-z-ek ter-h-ck lel-k-ek vem-hek pely-hek módosulunk

tul-k-om hasz-n-om Lár-tn-a

tul-k-ot hasz-n-ot hár-m-at

far-k-a gyil-k-om hor-g-om jár-m-om kap-cs-om kap-r-om keb-l-em öb-l-öm pisz-k-om sar-k-am suly-k-om szaty-r-ora szit-k-om szob-r-om szur-k-om teg-z-em ter-hem lel-k-cm vem-bem pely-he

far-k-ot gyil-k-ot hor-g-ot 'ár-m-ot ;ap-cs-ot kap-r-ot keb-l-et Cb-l-üt pisz-k-ot sar-k-ot suly-k-ot szaty-r-ot szit-k-ot szob-r-ot szur-k-ot teg-z-et ter-het lel-k-et vem-het pely-lict. • )

vagy ragasztatnak

t

a' nevek ?

H o g y a ' n e v e k által gondolatinkat érthetó'leg 's világosan k i f e j e z h e s s ü k , bizonyos r a g o k n a k h o z z á j o k télele által m ó d o s í t j u k , melly r a g o k a ' következő példában l á t h a t ó k , ' s uévhatározóhaÁ

neveztetnek,

vekltöz f ű g g e s z t é s e névragasztásnaSí

é s ezen r a g o k n a k a ' nem o n d a t i k , p. o.

») Ezen nevek egyéb származékban vagy módosulásban is elhagyják vegliangzójukat, ha a' hozzájok járuló képzó vagy rag, magánhangzón kezdődik, p. o. szurok, szur-kos' pisz-kot, suly-kot, fér-ges, bár-ma*, át-uios 'stb.

1.) H c 1

y r

a g o k.

Egyes szám.

Mélyliangúak. ház-ba tó-ba ház-ban tó-ban ház-bol tó-bul liáz-hoz tó-hoz ház-ig tó-ig ház-ra tó-ra liáz-on tó-n ház-rol tó-rul ház-tol tó-tul ház-nál tó-nál

Beható.

Marasztaló.

Kiható.

Közelítő.

Határvető.

Felható. Állapító.

Leható.

Távolító.

Veszteglő.

Magoshangúak. kert-be erdő-be kert-ben erdő-ben kert-bűi erdő-bül kerl-hezChüz) erdi">-hey., kert-ig erdő-ig erdő-re kert-re erdő-n kert-en erdő-rül kert-röl erdő-tül kert-töl erdő-nél kert-uél

2.) K ü l ö n f é l e r a g o k .

Fijggetlen birt.

Mássalálló birt.

Tulajdonító.

Szenvedő.

Okádd.

Segítő.

Fordító.

Mulató.

ház-é tó-é ház-nak tó-nak tú-nak ház-nak liáz-at ta-vat ház-ért tó-ért ház-zal(ral) tó-val ház-zá(vá) tó-vá ház-ul tó-ul

kert-é kert-nek kert-nek kert-et kert-ért kert-tel(vel) kert-té, (vé) kert-ül

erdő-é erdő-nek erdő-nek erdő-t erdő-ért erdő-vei erdő-vé erdő-ül

kert-ek-bo kert-ek-ben kert-ek-bül kerl-ek-liez 'stb.

erdű-k-be erdők-ben erdők-bül erdők-liez 'stb.

Többes szám.

Jleható.

Marasztaló.

Kiható.

Közelítő.

ház-ak-ba házak-ban házak-bol házak-boz 'stb.

ta-vak-ba tavak-ban (avak-bol tavak-hoz 'stb.

Fölöslegesnek látszik, az ege'sz többes számot is az egyesként végig ragasztani; mert biszcn ki ki látja, hogy a' többeshöz is ugyan azok rpgok fiiggQSztetnck, mellyek az egyeshöz.

V .

Mire kell még figyelni a. jicvragasztásban ?

A'következőkre, fedhüllik.t '*"'.• 1-ör) A' melly szóliSn. vagy inkább n é v t a n , eredetileg éles és mélyhangu magánhangzók vannak. a' ragasztás-

ban mindenkor mélyhangu ragot kivan, p. o. széna, szénára,- szilaj, szilaj-íí/y,- hasíték, hasíték-oí; ajnndék-o/'stb.

2-or) Olly szók 's nevek' ragasztásánál, mellyekben •mély é s magos hangzók v a n n a k , arra kell vigyázni, h o g y : millycn hangzó van az utósó szótagban; ha me7y-hangzó v a n , ezen osztálybeli bangzós rag tétetik h o z z á , p. o. bety«Vj betyár-n«JÍ, betyár-/»/; gyertya, g y e r t y á - v a l ; eszterág, eszterág-ot; Jeremiás, Jeremiás-waí ; Ezekirfs, Ezekiás-«<í/, 'stb. — Ha pedig az utósó szótagban moyot-hangzó v a n , ezen osztálybeli hangzós rag járul h o z z á , mint: Abel, Abel-w/; ,• J ó z s e f , József-töl, József-neh; Sámuel, Sámuel-tó'/, S á m u e l - e í ; korhely, korhely-Meí, korhelylöl, 'stb.

3-or) H a a ' név két Bszszetett szóbul áll, mellyeknek egyike mely, a ' másika magos vagy éles hangzót foglal mag á b a n : a z iiszszetett névnek utósó része szerint kivánja a ' r a g o k a t , p. o. szekér-út, szekérút-ó«; szék-láb, széklábot; csata-mezü-re; l t á b a - k ö z , Rábaköz-íew; r a k - h e l y , rakliely-e«; kar-szék, karszék-e/; toll-kés, tollkés-xe/, 'stb.

Kivétetnek azonban c ' szabály alol azon egytagú szók, mellyekben az í «Ze»-hang találtatik 's mindig mély hangzót kívánnak, mint: híd, fa-h/d-ra, kü-hid-itci/, nyul-zs/r, nyulzstt-ral, 'stb.

Vau e még némclly észrevétel«'

névragasztásra

nézve ?

Hogy minden nevet hibátlanul ragaszthassunk a ' lolebbi módosulás' példája szerint, a ' következőket kell észrevennünk: 1-ür) A ' szenvedő esetben c' ragok' ot al el öl hangzója kimarad, ha a ! ragasztandó név magán hangzón, vagy e ' k ö v e t k e z ő ®assa/liangzóküii: I , ly, n, ny, r, s, sz, z, zs, végződik, múlt: erdő-/, i d ő - / , a d ó - / ; b a j - / , z a j - t ; angyal-/, < \ s ? . l s l - / s z a b á l y - / , h o m á l y - / ; k a l á n - / , l e n - / ; bárány-/, fövény-/; bor-f, kor-/.' hús-/, m á s - / ; vadász-/,' é s z - / ; amaz-.', g ő z - / ; d a r á z s - / , v a r á z s - / , 'stb. — De

im ezen cmlíleft betűk előtt me'g m á s i k mássalhangzó v a n , a ' r a g ' magánhangzóját nem h a g y j á k k i ; sőt némelyl y e k , mássalhangzóiul m e g n e m előzve is, m e g k í v á n j á k a z e g é s z ragot, p. o. bors-«/, toll-n/,- vas-nA h a j - « / , kez-el, 'stb.

2 - o r ) A ' köveikező e'fcr-hangu 's egytagú n e v e k mindig « r f y - h a n g u ragokai k í v á n n a k , m i n t : ctik, cze'l, hej, tip, gyik, tik, kin, tir, ztir, lrii, tzij, nyil, díj, hiy, ir, in, viy, p . o. c s i k - o / , c s i k - o í , c s i k ban; zsi'r-oí, zsifrut; ln'd-ra, h ú l - r ó l , 'stb. Ezen n e v e k f ő k é p a ' magánhangzón kezdődő r a g előtt a ' hosszú »'-t g y a k ran rövid í-re v á l t o z t a t j á k , m i n t : í n a k , f / k - o t , 'stb.

3 - o r ) Némelly nevek a ' többet s z á m b a n , birtokos n é v v é tételökkor, és a ' szenvedő esetet k é p e z v e , v o n á s u k a t elh a g y j á k , p. o. k e r e k , k e r c k - e k , k e r e k - c m , k e r e k - e t ; ' s a z o k leginkább e ' k ö v e t k e z ő k : agár bél bogár cserép dél dér derék egér egyéb elég ég

ér ész fazék fedél fél fenék fonál fövény fűz geréb gyökér

hét hév jég kanál kenyér kerék kevés kosár kötél közép kút

légy levél lúd madár mész mozsár nehéz név nyár nyél nyúl

pohár réz sár sugár sudár szamár szekér szél szén tehén téj

tél tenyér tíz tűz úr út veréb víz *)

4 - e r ) A ' melly n e v e k a e h a n g z ó k o n v é g z ő d n e k , ' s valamelly k é p z ő v a g y r a g tétetik l i o z z á j o k , az a elváltozik n - r a , az e pedig c - r e , p. o. a t y a , aty«-nak, aty«'-tol, a i y « - m , a t y r í - k , e k e - v e i , eke'-m, cke'-k, 'stb. — Azonban a ' k ö v e t k e z ő r a g o k e l ő t t : súg, te'g, i, n e m változnak el az em*) Nem csupán a' fon emiitett esetekben, baneni más ragasztásban is gyakran elhagyják e' nevek a* vonást, p. o, het-cs, v/z-es, v/z-e!, szrl-ol, 'stb. Egyébiránt nem éppen teljességgel szükséges , hogy a' vonás kihagyassék, mert igy is helyesen mondjuk : ryökér-t, fedél-t, poltár-t, 'stb.

litett b e t ü k , p . o. d u r v a - s á g , b ü s z k e - s é g , m « - i , b u d « - i , rédc-i. • ) 5-ör) A ' s e g í t ö és f o r d í t ó r a g o k (Vn/ vei, rá ve') azon betűre változtatják t' b e t ű j ü k e t , a ' mellyen a ' n é v végzó'dik, mellyhöz t é t e t n e k , p . o. h á z - i a l , h á z - ; á ; láb-Aal, l á b - i á ; s z e n t - f e l , szent-/é; a z - : a l , e z - ; e l , 'stb. ezek h e l y e t t : h á z - v a l , h á z - v á , l á b - v a l , l á b - v á , s z e n t - v e i , széniv é , a z - v a l , cz-vcl.

MÁSODIK

CZIKKELY.

Melléknév.

Mi a melléknév

'»

hányféle?

Melléknév a z , ml a ' t á r g y n a k tulajdonságát vagy minemüségét j e l e n t i ; vagy pedig a ' t á r g y o k ' m e n n y i s é g é t , számát határozza m e g . A ' melléknév' tulajdonságával birv á n a ' részesülők és s z á m n e v e k i s , tehát h á r o m f é l e mellékn e v e t állíthatni.

1-ör) T u l a j d o n k é p i m e l l é k n é v , m i n t : n e h é z , k ö n y ű ; n a g y , k i c s i n y ; f e h é r , f e k e t e ; rövid, h o s z ú ; k e s k e n y , széles, 'stb.

2-or) S z á m n é v , m i n t : e g y , k e t t ő , h á r o m , n é g y , ö t , t í z , h ú s z , s z á z , 'stb.

3 - o r ) R é s z e s ü l ő vagy i g e n é v , p é l d á u l : v é r z ő , é r z ő , t a n u l t , a d o t t , h a l a n d ó , l e e n d ő , m u l a n d ó 'stb.

Ehő Tulajdonképi Mit

kell tudnunk

a' melléknévről

oiztály. melléknév. ?

A ' melléknévről azt kell t u d n u n k , h o g y e ' két külön ö s f ő tulajdonsága v a n , tudniillik, h o g y : *) Néha midőn a' hangkellem megengedi, vagy éppen kivánja, más ragok előtt sem változnak el az emiitett betűk , p. o. háza-é, házo-ig, háza-ért, kezest-úl, tartozásn-ul 'stb.

1-ör) A' főnév eló'it, hol többnyire használtatik, semmi ragasztást meg nem szenved, p. o. jó gyermek, jó gyermeket , jó gyermeknek, jó gyermekek , jó gyermekektől "stb. E' példábul látni, hogy bármiként módosítjuk is a ' főnevet ragasztás által, az előtte levő melléknév ragaszlatkui marad. — De ha a ' melléknév és az ulána következő főnév közt n é v m u t a t ó v a n , akkor a ' melléknév a' többes számi képző ragot fölveszi, ha a ' név többesben v a n , p. o. szomor«< az e m b e r e k , hidegírt az é j s z a k á k , silányul a' vetések. Ha pedig a ' melléknév magánosan, vagy a ' főnév után á l l , ragasztathaiik, p. o. a* jót, a ' j ó k , a ' jónak, a" jóbul 'stb. pénzt soknl örökölt, de földet kevese?•• fiakkal j ó k í n / áldott meg az isién; embernek jónak mondják, de tanítónak tosznak 'stb.

2-or) Két hasonlító lépcsőt vesz föl. E ' tulajdonsága a ' melléknévnek semmi más beszédrészszcl nem közös. E ' hasonlítás a' dolgok' tulajdonságának természetéből szükségkép f o l y , meri egyik dolog vagy tárgy n a g y , a ' másik pedig kis mértékben bir egy vagy más tulajdonsággal.

Alellyek a luistítlilás' lépcsői és mikenl történik n hasonlítás?

A ' millyenséget jelentő melléknévnek két lépcsőjét teszik e ' kis részecskék: abb, obb, ebb, és lat/; 's a ' hasonlítás c' következő igen egyszerű módon történik: Az obb vagy ebb képző ragot a" mclléknévhö/. hátul teszszük, a' lej szócskát pedig elöl, p. o. nagy, nagy-obb, lej-nagyt bb; v a d , vad-nAA, leg-vad-abb ; e r ő s , e r ő s - e M , leyerős-ebb ; z ö l d , züld-ebb , tey-zü\d-ebb.

Alit kell méy ezen kiviil a? hasonlításról tndni?

A' hasonlításról tudnánk k e l l , hogy még máskép is megtörténhetik, tudniillik e' szócskákkal: olly, mint, ink á b b , kevésbé.

1-ör) Ha egyik tárgy a' másikat tulajdonságára nézve nem haladja felül, hanem vele egyenlő mértékben bírja azt, o Ily vagy szint olly szócskát használunk. p. o. az cső oVy

szükséges mint a ' napfény; a ' balitélelck szi/itolly ártalmasok mint a ' vétkek.

2-or) Ha egyik tárgy' tulajdonsága nem éri fül a ' másikét , amazét ez alsóbbsági fokkal vagy képzó'vel: kevéslé, nem olly, szócskákkal teszszük k i , p. o. a ' halál kevésbé rémítő az erényesnek mint a ' gonosznak; az íróság nem olly jövedelmező mint a' küny várusság.

3-or) Ha a' tárgy két kűlünbüző mértékű tulajdonsággal bir, vagy két tárgy küziil egyik felülmúlja a ' másikat, ugyan azon tulajdonságra n é z v e ; inkább szót téve a ' melléknév elébe, lesz a' hasonlítás, mint: Ferehez inkább könnyelmű mint rosz; a ' mult tél inkább száraz volt mint nedves; az ostoba gyakran inkább boldogul mmt az eszes.

4-er) 11a a ' melléknév magánhangzón végződik, a ' h a sonlító lépcső" képzőjének magánhangzója kimarad , p. o. d u r v a , durvá-bb; görbe, görbé-bb, 'stb.

5-ör) Az j-cn végződő melléknevek' hasonlításában a ' képzőnek hangzója is kimaradhat 's az egyik b i s , p. o. k e d v e s , kedves-A; ü d v ö s , üdvös-i, 'stb.

6-or) Az öszszetett melléknevek mnjd az első majd a ' második résznél kívánják a ' hasonlati lépcsőt, p. o. Ez az anyag kékes-zöld, de amaz még kékesctó-züld, amaz pedig sárgás-zöldcii.

7-cr) A ' névből « ü által k é p z e t t ' s elölriil más melléknévvel öszszetett melléknevek csak az elsőben kivánják a ' hasonlítás! lépcsőt, p. o. bő kezű, bvvebb kezű; nagy ó r u , n a g y o í i ó r u ; j ó szivű, j o í í szivü.

S-or) Némelly melléknevek rendetlenül veszik fül a ' hasonlítás! képzőt. Ugyan is a ) Némellyek kihagyják előbb végső hangzójukat a ' rag előtt, mint: h o s z u , hosz-abb; k ü n y ü , köny-ebb; b) Mások a' főszabálytól térnek c l , (melly szerint ha magánhangzón végződik a ' melléknév, csak bb-t kiván) ' s egészen kivánják a ' r a g o t , inint: szomorú, s z o m o r u f f í A k e s e r ű , k e s e r ü c í i , 'stb. c j lantét mások egészen rendetlenül képezik, p. o. szép, szebb; jó,jobb:

kicsiny, kisebb; bátor, latrabb, d) Végre némelly t> közbetéteit kiván, mint: bő, bóVebb.

Minő tepsikkel képezhetni mellékneveket 's milly

letzédrc'-

szekbiil?

A' következő képzőkkel: X-ör) F ő n e v e k b ő l : as os, es öt, t képzővel: has-as. agyag-oí, fény-cs, köd-«i, erö-f, só-t. i, nyit buila-2, pest-;, földi'-; öl-//y/', láb-nyi, arasz-nyi, fti-nyi. tó ti, éi ü: al-so, vég -tő, szél-sí; méltóság-;/, tehetség «, elmé-á. lalan, telen: haszon-/«/w«, erkölcs-/e/e«, ember -felen. tlan, tlen: anyá-llan, idü-llen , erö-tlen, hazá-//<i/i. leli: \áros-le!i, hely-leli, elme-Wí. gc: íür-ffe (fürj-ge), kér-yc, rez-ge, bal-yn. ony, ény, dny: vék-ony, ke-mény (kömény), sov-ány. da: san-da, ron-rf« (rom-da). a: káb-«, sím-a.

2-or) M e l l é k n e v e k b ő l : et, t: zöld et, kék-e>, fehér-e$, sárgií-t. dud, ded: hoszu-</«</, kerek-ded, kis-ded, lasú-dad. ka, ke: kondor-ía, szegény-Ae, fiatal-*«. talán, telen: boldog-/«/a«, szerény-telem, hív-telem. tag: balga-/«y. oeska, ecske: nagy-ócska, szép-ecske, jó-cíAa. E' melléknevek, többnyire kisebbítik a' gyök-melléknévnek értelmét, p. o. zöld-eí, ucm egészen zöld, csak kevéssé.

3-or) I g é k b ű I : utlan, étlen: var-ut/an, enged-ellen, kér-ellen, stil-e/fe/j. ónk, éuk: nyal-aflí, fcl-tv/i, nyúl-«'«4.

fó-v-ctleu,

ékony, ékcny : porlad-e/fony, (él-ékeny, ]in\\-éko nyár, árá: csal-ar, kop-a'r, csal-árd. ász. ész: huny-aís, mer-rós. or: foszt-or; —fa: csal-^a.

4-cr) N é v h a t á r o z ó k b u l : 2 képzővel, mint: alatt-í, iránt-», mcllctt-í, után-/, való: mellett-ea/o, alatt-vaU, alá-fa/o, fe!ebb-r«/», Iránin-való. levő: lenn c-tevő, mellettc-/«ií, alatta-/eio. 'stb.

5-ör) I g c h a t á r z ó k b u l : i képzővel, mint: rég-?, tegnap-/, holnap-?', ma-i, utóbb-/', egyszer-/, kétszer-í, háromszor-/, tízszer-/, százszor-/. os. es: mint: hatszor-or, kétszer-M, tízszer-er. roló: egyedül-eafo', semmire-tafo'/ (Igéből:) vágni-i>«W. levő: knlradevő, kirm-fe;í, meg-/eeo. 'stb.

Második

osztály.

Számnév.

Mi a' számnév

és hányféle ?

A' számnév a ' tárgyak' (azaz személyek' és dolgok') mennyiségét jelenti 's számát határozza m e g , és ez többféle , t. i. Sarkszám , Uendszám, Sokszorozó-szám, KUlönző-szám, Osztó-szám.

1-ör) S a r k s z á m .

A ' Sarkszámok a' dolgok' vagy tárgyak' mennyiségét mondják vagy jelentik e' kérdésre: hány? mellyek jeleikkel a' következők: 1 2 3 4 5 6

egy kettő három négy öt hat

7 8 í) 10 11 12

hét nyolez kilcncz tiz tizenegy tizenkettő

13 14 15 Ifi 17 18

tizenhárom tizennégy tizenöt tizenhat tizenhét tizennyolez

10 20 21 22 23 24 25 20 27 2S 20

tizenkilencz busz huszonegy huszonkettő huszonhárom huszonnégy huszonöt huszonhat huszonhét luiszonnyolcz huszonkilenez

30 harmincz 40 negyven 50 ötven 60 hatvan 70 hetven 80 nvolezvan 90 kilenczven 100 száz 200 kétszáz 500 ötszáz 800 nyolczszáz

Mit ketl észrevennünk

a Sarkszámokra

1000 2000 5000 8000 9000 1840

ezer kétezer ötezer nyolezezer kilcnczezcr ezer nyolezszáz negyven 100,000 száz-ezer 1,000,000 egy millió. nézve?

A z t , hogy a ' Sarkszámoknak két főtulajdonságnk van, ugyan i s : a) Az utánok következő neveket mindenkor egyes számba k í v á n j á k , p. o. két ö l , három kötet, négy mérő, üt é r a , hat mértfúld, hét esztendő, nyolez e m b e r , kileucz forint, száz arany "stb. b) Melléknévi tulajdonsággal birván, a ' név előtt éppen úgy nem változnak vagyis ragadnak, mint egyéb melléknev e k , p. o. hu! mérlföldet, hal mértíüldre; liz ölet, liz ölb ü l , száz akóban 'stb. c) A' többes szám' képzőjét nem szokták fölvenni, mert nem mondjuk: kettiK, h á r m a i . Ctöí'stb. Azonban ad cil küzbevetésckkcl mégis szokottak, mint: tizerfek, százw/ok, ezr«/efc. d) A' többes számi képzőn kivííl egyéb ragokat fölveszn e k , midőn magánosan vagy a' főnév után állnak, p. o. kettői, kettőiért, kettő/zrí, kettő-/«/, százsa/, százrW,ökröt négyei v e t t , de tehenet tízet. Lóval ötven«e/ nem nyert annyit, mint ökürrcl harminczcar/ 'stb. e) A' kettő-rül azt kell tudni; hogy ha főnév következik utána, két használtatik helyette, p. o. két é v , két óra, két e m b e r , két forint 'stb. f ) A' sarkszámokhul c' kérdésekre: hányan? hányszor:' igehatárzók lesznek an en képzőkkel, mint: kctt-e«.

hár-m-n/;, ncgy-crt, 6t-en, hat-o/;,' két-íicr, három-ner, négy-««r, tíz-szer, százszor 'stb.

2-or) R e n d s z á m .

A ' rendszámok a' rendet jelölik ki ezen kérdésre: hányadik ? 's a ' sarkszámoktul adih, ötlik, edik, ötlik képzőkkel készülnek, mind szabályosan, csak az első és második rendetlenül, úgymint: 1 - s ő , első (egyedik.)

2-dik, második (kettődik) 3-dik, harmadik 4 - d i k , negyedik 5 - d i k , ötödik 6-dik, hatodik 7-dik, hetedik 8-dik, nyolezadik 9-dik, kilenczedik 10-dik, tizedik 11-dik, tizenegyedik 15-dik, tizenötödik 20-dik, huszadik 23-dik, huszonharmadik

30-dik, 40-dik, 50-dik, 60-dik, 70-dik, 80-dik, 90-dik, 100-dik, 105-dik, 110-dik, 300-dik, 500-dik, S9S-dik,

harminczadik negyvenedik ötvenedik hatvanadik hetvenedik nyolezvanadik kilenczvenedik századik százötödik száztizedik háromszázadik ötszázadik nyolezszáz kilenczven nyolezadik 'stb.

A' rendszámokbul szinte lesznek igchatárzók e' kérdésre : hányadszor ? szor, szer ragokkal, 's akkor rendesen az ik kimarad, p. o. e l ő - « o r , másod-szer, harmad->:er, negyed-cser, ölöd-«er 'stb.

3-or) S o k s z o r o z ó s z á m .

A' sokszorozó számok szaporodást, sokasodást jelentenek 's e' kérdésekre: hányas? hány szorost hány réti t felelnek, ot as, et öt; szoros, szeres, rc'/ü képzőkkel alakulván a' sarkszámokbul, p. o. egyes kettős hármas négyes ötös hatos

hetes nyolezas kilenczes tizes tizenegyes húszas

liarminczas negyvenes ötvenes hatvanas hetvenes százas

kétszázas ezres egyszeres kétszeres háromszoros négyszeres

ötszörös hatszoros hétszeres nyolezszoros

tízszeres húszszoros negyvenszeres százszoros

egyrétű kétrétű háromrétű négyrétű

ötrétű tizrétű húszrétű százrétű és így tovább.

Az as os, es ffs képzó'ű sokszoró számnevek, főnevek gyanánt is használtatnak pénzdarabok' jelentésére, p. o. ötös, h e t e s , tízes, húszas.

4-er) K ü l ő n z ő s z á m .

A ' külőnző számok a ' tárgyak' kiilönféleségét jelentik c' kérdésre: hányféle? 's f é l e képzővel alakulnak szinte a ' sarkszámokbul, p. o. egyféle kétféle háromféle négyféle

ötféle hatféle nyolezféle kilenczféle

tízféle húszféle harminezféle ötvenféle

liatvanfe'Ie hetvenféle százféle ezerféle 'stb.

Ezekből kép vagy képen rag által ígehatárzék készüln e k , p. o. egyféleí<y> vagy egytéXeképen, kétfélébe/*, h á r o m f é l e * ^ , négyfélébe)), tizfélehép, százféle/<•)«« 'stb.

5-jSr) O s z t j j s z á m .

Az osztószámok a ' tárgyok' külön több részekre osztatását jelentik e' k é r d é s r e : hányféléi 's f e l é raggal k é peztetnek. Az osztószámok nem nevek, hanem ígehatárzék, mert a ' névhöz járulható ragokat föl nem veszik 's mindig csak igével társul használtatnak, p. o. ezen jószágot négyfelé o s z t j á k ; a ' kenyeret h á r o m f e l é v á g t a ; a ' r u h á j á t kétfelé hasította. Kendben igy következnek, mint már a' ío)cbb mondottakból is tudhatni: kétfelé háromfelé négyfelé

ötfelé tízfelé liuszfelé

huszonogvfclé huszonkétfelé harminczfelé

százfelé ötszázfelé ezerfelé 'stb.

A ' tulajdonképi melléknevekből ide a ' száinncvekhöz tartoznak a' következők i s : sok, kevés, néhány, lemérjek, számtalan, elég, — mert ezek is egyesbe kívánják a ' rá juk

következő fú'novckcl, a' számnevek szerint többséget jelentenek, p. o. sok ember lakik Budapesten; temérdek katona veszett el a' bábomban; kevés ifjú tud józanon gondolkodni ; számtalan példa bizonyítja 'stb.

Harmadik

osztály.

Részesülő.

Mi a' részesülő és hányféle ?

A ' részesülő olly tulajdonsága melléknév, hogy időt, cselekvést és személyt egy szóban jelent. Időre nézve háromféle, ' s mindig az igetörzsöktől származik, vagy képeztetik: ó ő, olt ült ett t , andő endő, képzők által.

1-ör) Jelen részesülő: var-ó, ér-z-e (<>ező), cseveg-é, haj l-e (hajol-rf), báj-l-e' (bájol-e') zaj l-e (zajlik). — A' magyar neveknek egy nem csekély része a' jelcn-részesülőkbiil ,-Ul, még pedig főnevekül használva, p. o. c s ő , adó, á s ó , biró, szabó, arató, iró, lugzó.

2-or) Mult részesülő: olvas-ott, nyűg-ott, ad-e//, tanul-/, rom-l-o//, sért-e//, űz-e//, nyomorgat-e// 'stb. — Kiki látja, hogy a' mult részesülő nem egyéb, mint az igének határozatlan formában levő mult idejének egyes harmadik személye.

3-or) Jövő részesülő: melly a' jövő időnek harmadik személyéhöz tett ö ő által képeztetik, mint: várand-o. keIend-e vagy kel-e..rfe", járand-e', dicsérend-e, lialand-e'stb.

Mi rokonsága van <i részesülőnek a* melléknévvel¥ A' részesülőnek a' melléknévvel azon rokon tulajdonsága van, hogy: X-ör) A' főnév előtt változatlanul vagyis ragasztallanul áll mint egyéb melléknév vagy számnév, 's a' tárgynak tulajdonságát jelenti mint a' melléknév, p. o. érző szív, érző szivek, érzü sziveket; a' ráró lány, a ' váró lánynak; a' csevegő gyennek, a" csevegő gyermekek ; a' tanull iljii, a '

tanult i f j ú n a k ; a ' nyugott lelkismcrct nagyobb kincs mini a ' pénz; a ' sertett kebelben; a ' járandó fizetésért; a ' hulandó embernek; dicsérendő tulajdonság;;/ 'stb.

2-or) A ' hasonlítás! lépcsőket némcllyek fölveszik, például: é r z ő , étzü-bb, leg-évzü-bb; tanult, tanuU-«iA. tegtanult-oM,- nyugolt, nyugott-aM, &y-nyugott-n//4; kelendő, kelendő-ii, /&/-kelendő-44,-hajlandó, hajlandó-M, % - h a j landó-M, 'síb.

HARMADIK

FEJEZET.

H é v ni á s.

Mi a' névmás ?

A* n é v m á s , melly névpóiolónak is neveztetik, olly beszédrész, melly a ' nevek helyett szokott tétetni, hogy azok' ismétlését elkerüljük; mert p. o. ha í g y , mindig i s . mételve a ' nevet, írnánk: Tanító nem szeretlek gyermekeket, mert gyermekek nem vagytok szorgalmasok, sokszor buzdítottalak tanító a r r á , hogy iparkodjatok, dó gyermekek nem ügyeltetek az tanító szavaimra, holott gyermekek' boldogságát mozdítanátok elő, ha UmitónaX szót fogadnátok; menynyivel kellemesebben hangzik így: Én ncin szeretlek benneteket, mert //nem vagytok szorgalmasok, sokszor buzdítottalak én a r r a , hogy iparkodjatok, de ti nem ügyeltetek a z r'n szavaimra, holott a' magatok' boldogságát mozdítanátok e l ő , h a nekem szót fogadnátok.

Hányféle a' névmás ?

A' névmás h é t f é l e , mellyek ekképen következnek: X-ür) S z e m é l y e s n é v m á s : én, te, ö; mi, ti, ők.

2-or) V i s z s z a h o z ó n é v m á s : magam, magad, maga, magunk, magatok, magok. — Ezen viszszaható névmások a ' személyes névmásokkal illy módon üszszetévc is használtatnak nagyobb n y o m a d é k - a d á s végett: en magam,, ten magad, ó/miaga, w/«iuagunk, ////magatok, w/maguk.

3-or) M u t a t ó n é v m á s : az ez, amaz emez, azon I ezen, ugyanaz, ugyanez.

4-er) K é r d ő n é v m á s : ki? kicsodái személyekről csak magánosan; mi? micsoda? csak dologrul 's mind ma- j gánosan mind társilag valamelly névvel használtatik, p. o. j mi járatban vagy ? micsoda üzenetet hozol 1 Itt a ' mi és mi- ! csoda, név' társaságában fordul elő. A' többi kérdő névmá- í sok e ' következők: mellyik? millyen? micsodás? minemű? minő? miféle? hány? hányféle? mennyiféle?

5-ür) K ö t n é v m á s : melly azért mondntik kötnévm á s n a k , mivel két mondást köt öszsze; a ' k ö t n é v m á s c ' ' következő kettő: ki vagy a' ki személyről mondatik, melly | vagy a' melly személytelen dolgokat j e l e n t , p. o. A z a z e m b e r , kit mondottál; a ' czél, mel/yet magadnak kitűztél, dicséretes. — Egyébiránt melly névmást gyakran személyről is használjuk, mint: a ' melly ember kötelességét nem tel- * í jesíti, terhére van a ' társaságnak. De ugy tetszik, itt a'melly- j bői az ik kimaradt, és mellyik névmást kell érteni.

6-or) H a t á r o z a t l a n n é v m á s o k : kiki, akárki, va- i l a k i , s e n k i , mindenki, mindnyájan, akármclly i k , vala- ' mellyik, némellyik, akármelly, akármi, valami, semmi; j o l l y , illy, ollyan, illyen, akármiilyen, különféle; egyik, 1 másik, egymás; néhány, valahány, mind, annyi, ennvi.

7-cr) B i r t o k o s n é v m á s o k . Ezek kétfélék: a) füg- 3 g e t l e n e k , mint: enyém, teéd, övé; enyeim, teeid, övéi; J mienk, tietek, övék; mieink, tieitek, övéik; b) ragnévmások, mint.' om cm m, od ed d, a e ja je; aim eim im, aúl eil id, ai ei i; nnk ünk, utok etek, uk ük; aink eink, aitok eitek, aik eik ik. — Ezen utolsók magánosan sohasem használtatnak , hanem csak a' nevekhöz ragasztvaMiként használtatik

a' birtokos névmás ?

A ' birtokos névmás következő módon használtatik: 1-ör) A' független névmás csak magánosan főnév nélkül, vagy pedig a' főnév után c' kérdésekre: kié? kiéi? ki-

hé? kikéi? p. o. kié cz a 1 k ö n y v ? enyém; kiéi e z e k a* toll a k ? enycim, vagy J á n o s é i ; kiké ez a ' k ö n y v ? mienk v a g y tietek; cz a ' k ö n y v enyém, ezek a ' k ö n y v e k övéi, 'slb.

2-or) K r a g n é v m á s o k a ' n é v v e l hátul öszszcragadnak, mint a ' következő példák m u t a t j á k : Egyes l!;íz-om könyv-em úní-m kcfé-ra

ház-ód künvv-ed órá-d kefá-d

h:íz-a könyr-e órá-ja kcfc-je

ház-link küuyv-ünk öiá-nk kcft-nk

ház-atok künyv-etck órá-tok kele-tek

ház-uk kiinyv-ük órá-jok kcfc-jok

szám. hitz-nim könyv-eim úrá-im kcfc-im

Többes

Miként

ragasztatik

hiíza-id ház-ai könyv-eid klmyv-ci órá-id órá-í kufc-id kefc-i

szám.

ha'z-aink könyv-eink órá-ink kcfé-ink

a' személyei

ház-aitok ha'z-aik könyv-eilekkönyv-eik óraitok órá-ik kcfé-itek kefó-ik

névmás?

Minden m á s ragasztható beszédrész szabályosan r a g a d , kivévén a 1 személyes n é v m á s t : én, te, ö; mi, ti, ók, m e l y l y c k rendetlenül, tudnillik elül ' s n é h a egészen elváltoztatv a veszik fül a ' s e g é d - v a g y egyébütt r a g n é v m á s o k a t , mint a ' példában láthatui.

E g y e s Hely Nevező.

Sleható.

Marasztaló.

Kiható.

Közelítő.

Felható. Állapító.

Ijeható.

Tavoh'tó.

Veszteglő-

in belé-m benn-em belől-em hozz-ám rá-m rajt-am ról-am töl-cm nal-am1 .

s z á m . rag

ok.

te bel-éd benn-ed belöl-cd hozz-ád rá-d • rajt-ad ról-ad töl-cd uál-ad

ő bel-é benn-e belöl-e hozz-á rá-ja r a j t-a ról-a től-e nál-a

Különféle Tulajdonító.

Szenvedi.

Okádó.

Segíti.

nck-cm engem-et ér(-em velem T ö b b e s 11 c

Nevezi.

Beható.

Marasztaló.

Kiható.

Közelíti.

Felható.

Allapitó.

Leható.

Távol/tó.

Veszteglő.

Tulajdonító..

Szenvedő.

Okádó.

Segítő.

ragok. nek-cd téged-et ért-ed vel-ed

nek-i ó'-t ért-e vel-c

s z á m .

Igragok.

belé-nk benn-ünk belöl-ünk liozz-ánk rá-nk rajt-unk ról-unk tői-link nál-unk

ti belé-lek benn-etek belől-etek hozz-átok rá-tok rajt-atok rúí-atok töl-ctck nál-atok

Különféle nék-iink mink-et

ragok. nek-tek tiiek-ct

ert-ünk vel-ünk

ért-etek vei-etek

Mit kell az eddig előadott beszédrészekről

ú'k bclé-jük benn-ük belől-ük hozzá-jok rá-jok rajl-nk ról-uk től-űk nál-uk

nek-ik ú'k-ct ért-ük vel-ük tudnunk ?

A z eddig előadott beszédrészekről azt kell t u d n u n k , hogy mind valamennyi, a' f ü l e b b 17 lapon látható p é j d a szerint, szabályosan r a g a d , ( a ' Né* mutatót k i v é v é n ) ;

minél

f o g v a a 1 m a g y a r nyelvben nem létezik első vagy második v a g y éppen harmadik ' s negyedik úgy nevezett e j t e g e t é s (deelinatio),

mert nem gondolhatni n e v e t ,

melly a ' m á r

emiitett példa szerint nem r a g a s z t a t h a t n é k , p . o.

Tulajdonnév: ftIóses-«'/, Köznév:

M ó s e s - i e , M<jses-/«7/, M ó s c s - í o / , Móses-/»7, M ó s e s - m A , Móses-eW, "stb.

várós-bu, v á r o s - i o n , város-Ind, v á r o s - t o l , v á r o s J

sal, v á r o s - m i k . város-cW, város-/«r/, város-/)/; 'stb/

Melléknév: nagy •ha, nagy-4a«, nagy-4«/, nagy-léi, nagygyal, nagy-e'r/ 'slb.

Számnév: kilcncz-Jr, kilencz-Ae«, kilencz-ií/, kilencz-<ű/, kilcnrz-'/'/, kilencz-rW. ! i r ó - b a , író-ban, \ró-bul, iró-lul, ír6-val 'stb. sértctt-íe, sértctt-ÍM, sértetl-biil, sértelt-/ő/. halandó-Aa, halandó-4a«, halandó-fa/, halandó-/«/.

Névmás: ki-4e, ki-ie«, ki-b/il, ki-tői, ki-ee/, ki-/.

Független névmás: enyém-íc, enyém-ira, cnyém-i»/, enyém-/oA Birlokosnév: órám-4a, órám-4»«, órám-bői, órám-tét, órám-aí.

NEGYEDIK

FEJEZET.

Kévliatározó.

Mi a' névhatárosé's hányj éle?

Névhatározó » e , melly a' név' értelmét módosítja 's mindig közvetlen a' név után szokott állni, honnét utéljárónak is neveztetik. — Tulajdonságukra nézve a ' névhatárzók nem sokat különbőznek egymástól, hanem csak alakúkra. A' névhatárzók kétfélék: magánosan állék és névhiiz ragadok.

1-ör) Magánosan állók, mellyek a' kővetkezők: alá fölé elé iránt körött mellett fölött alatt előtt kőről kivül mellől elől gyanánt közé mögé miatt alól mögött belé ellen hegyé között után belül felé hegyett közöl mögől végett. helyett belől felől köré mellé 2-or) Névhiiz ragadok, mellyek a' következők, mint már fölebb a' névragasztásnál láttuk: ba, be: ház-ba, kOnyv-Ae, város-ia, emlékezct-Ac. ban, ben: ház-ban, könw-ben, város-ba/i, erdő-ít//. ból bői, bui bál: Uáz-ból, könyv-biil, város-i«/, yvt-ből. ' r < : hnz-eW, köny v-c'r/, toll-eW. nyereség-eW. 3

hoz, hez : ház-hoz, k e r M e s , hid-^ox, c r c d e t é - í « . ig: ház-ig, kert-iy, hid-/y, a' temető-iy. on, an, en, ön, n: hizron, kett-en, kőnyv-ön, erdő-n. nak, nek: ház-nak, kert-//e4, más-'/ol, ész-nek. mii, nél: ház-tuti, kert-nél, más-mii, lüz-nci. ru, re: ház-ra, könyv-r«, más-r«, tűz-re. ról, ről, rul, rül: h áz-ról, só-rul, tűz -rőt, kö-rül. ut, ot, et, öt, t: ház-ot, út-at, tiiz-et, gyök-öt. lói, tői, tul, ml: ház-tó!, kert-tői, város-tul, yh-till. ni, ül: ház-ul, kert-;//, emlék-ü/. rul, vei: ház-zal (val), e i n l é k - M (vei). vá, ve': ló-vá, esü-ve', ház-zá, kert-//.

Ragaszthatók-e a magánosan álló névhatározók t A ' magánosan álló névhatározók következőkép ragasztatnak: kivül-en után-nm között-em alá-fli alatt-nm között-e// kiviil-erf után-n// alait-n// alá-rf között-r után-« alá-y'n alatt-a kívül-« alalt-n»A közOtt-iiuk aIá-«A kivul-unl után-uaA alá-/»* alatt- atok kivűl-e/oi után-n/oi között-etek tAá-jok kivíil-öX alatt-i/A után-uA között-a* ííilött-em mellett-«/i flleii-ív/j mellé-m fölé-w fÖlött-e/í fölé-d mellett -ed ellen-erf mellé-rf ellen-e ftlött-e mellett-s Tóié mellé-/* 'stb 'stb 'stb. 'stb 'stb Mit kell még tudnunk a3 névhatárzókrul ?

A ' névhatárzókrul e' következőket kell még tudnunk: 1-ör) Vannak még némellyek a ' fölebb előszámláltakon kívül, mellyek nem szenvednek ragasztást, illyenek: innen, túl, Jogva, gyanánt, képen, nézve, múlva, együtt, képest, óta-, ide tartoznak még e ' következők is, mint: áltulellenében, elébe, fölébe, irányában, javára, létére, módra, számra, okáért, tájban, kedvéért, felül.

2-or) E névhatározók közöl némellyek az előttük lévő neveket bizonyos ragokkal kivánják használtatni, így p. o. val vei ragot kíván: e g y ü t t ; bátyjáén/, nénjét)/./ együttmii nél: — f o g v a ; hajánn/ fogva húzta ki őt.

ru, re: — n é z v e ; eszére nézve ilcrék, deerkülcsé/'e nézve hitvány ember. tél, tol: — f o g v a ; holnap/o'/ fogva, vagy ma cstvé/»/ fogva nem dolgozom. nak, nek: — j a v á r a , k e d v e é r t , o k á é r t , á l l a l e l l e n é b e n , p. o. hazának javára, barátság/m/ okáért, anyám* kedveért.

011, en, n: k í v ü l , t n l , i n n e n , b e l ü l , a l u l , á l t a l , f e l ü l , mint: a'fizetésca felül, a 1 városoa kívül, az árkwi belül 'stb. hoz, hez: — k é p e s t ; a' munkáíos v. fizetésből képest. ÖTÖDIK

FEJEZET.

I ff <•• Mi az ige?

Az ige olly beszédrész, melly létet, vagy cselekvést, vagy szenvedést jelent, 's mellynek módjai és idó'i, azaz: minden egyéb beszédrészektüi különböző tidajdonságai vannak; (számbeli és személybeli tulajdonsága a'nevekkel és névmásokkal is közös, p. o. írok, irtani, irjon, irnék, irandanék, irtani volna 'stb.

Hányfélék az igék általában?

Az igék általában háromfélék, tudniillik: 1-ör) S z a b á l y o s vagy rendkövető igék.

2-or) R e n d h a g y ó k vagy nem tisztán szabályosak.

3-or) S z e m é l y c t l e n igék.

ELSÓ

CZIKKELY.

Szabályos igék.

Mellyek a' szabályos igék és hányfélék ?

Szabályos igék a z o k , mellyeknck ragasztatása bizonyos rend szerint történik, 's attól sem módra sem időre nézve el nem távoznak.

A' szabályos igék három osztályúak, t. i.

3 •

1-ör) C s e l e k v ő vagy m i v e l ű igék.

2-or) S z e n v e d ő igék.

3-or) K ö z é p igék.

A) Cseltk

vő

igék.

Hányfélék isméi a cselekvő igc'k ?

A'cselekvő' igék, mellyek t á r g y a s igéknek is neveztethetnek , ismét háromfélék: 1-ör) Álhitté; minden cselekvő igét álhatónak mond u n k , ha a ' cselekvés nem magára a ' cselekvőre, hanem más tőle különböző tárgyra vitetik vagy irányoztatik , p. o. én becsülöm embertársamat; te nem óhajtud a haza minden polgárának boldogságát. Ó gyermekeit rosszul neveli. Itt: én, te, ö, a ' cselekvők, a ' tárgyak pedig: embertársamat, boldogságéti "s gyermekeit; a 1 cselekvő igék pedig : becsűlöm , óhajtód, neveli.

2-or) Visszahall!; ha a ' cselekvés nem más tárgyra hanem magára a' cselekvőre hat vissza, az ige természetesen v i s s z a h a t ó n a k neveztetik; p. o. ő elhízza magát: fiam jól viseld magadat! mi csak magunkat vádolhatjuk : elbízza , viseli, vádolhatjuk, visszaható i g é k , mivel a ' cselekvők és tárgyak ugyanazok.

3-or) Mivellető; ha az alapszó alatt értetett személy nem maga cselekszik, hanem közvetve más által megy végbe a ' cselekvés, akkor az ige tat, lel, vagy ha az ige csak egy tagn, at, et, képzővel nevekedik és m i v e l t c t ő nek mondatik, p. o. én tégedet megtani t at lak. ha magadat érdemessé teszed rá; te roszul nevelt et cd gyermckeület.

Hányfélék lehetnek még ti' cselekvő igék ?

1-ör) Gyökükre nézve a) tiszta törzsöknek vagy egy t a g n a k , mint: lát, hall, ad, vár. b) kétséges törzsöknek, vagy több taguak, mint: keres, nevel, ígér, hárít, használ "stb.

2-or) Tárgyukra nézve a) határozottak, p. o. tálja nyomorúságát ; ismeri körülményeimet > megadom a ' mit igérek; b) határozatlanok, p. o. ínég ó' is hit majd egykor nyomo-

ruságot; ő senkit sem ismer nem uil scinmit.

B ) Szenvedő Mi a szenvedő

ű sokat köksöndz

> de meg

igék.

ige 's honnét képeztetik ?

A ' szenvedő ige nem e g y é b mint átváltozott cselekvő, a z a z : a ' mi a ' cselekvő igés mondásban ta'rgy volt, az alaps z ó v á v a g y c s e l e k v ő v é l e s z e n , p . o. té jó nerendéket szereli a nevelő; e ' mondásban : n e v e l ő a/, alapsző, s z e r e t i c s e l e k v ő i g e , 's n e v e n d é k e t a ' t á r g y ; _e' mondás így megfordítva szenvedő értelmű l e s z c n : té jó neveniék szereltetik a' nevelőtiii.

A ' szenvedő ige csak cselekvő igétől képeztethetik következő k é p z ő k k e l : lutik lelik, vagy ha a* c s e l e k v ő ige e g y t a g n : alik, étik c ) , p. o. k e r e s - t e l i k , a j á n l - t á t i k , várulik, kér-etik. Mind a ' három személyben ' s mind a ' két s z á m b a n így történik a ' k é p z é s : a j á i i l - / « / o » . ajánl-/«/o/. a j á n l - / « / & , a j á n l - t a t u n k , a j á n l - / f f / / o í , t\y,\\\\-tttlntik : k é r etem, k é r - e t e t , k é r - e t i k , k é r - e l ü t i k , k é r - e l l e k , kér-cinek, \it-alom, vit-alol 'stb.

C) Közép

igék.

Hányfélék té közép igék ?

A ' k ö z é p igék, mellyek t á r g y a l t á n i g é k n e k is helyesen n e v e z t e t n e k , lehetnek k é t f é l é k : I. Alakúkra n é z v e : //.-esek, mint: d o l g o z - i k , gond o l k o z - i k , ábrándoz-ik, aggód-ik, v a g y : ;X-tclcnck, mint: j á r , kell, f ü g g , vigyáz, fut.

II. Értelmükre nézve v a n n a k h á r o m f é l é k : 1 - ö r ) Ctelckvö középigék, mellyek szinte cselekvést jelentenek ugyan, de a ' c s e l e k v é s külső tárgyra nem terjed, *) Tutajdnnké|>«n a* szenvedóige' képzúje csak tat ttt, atet; mert az ik mint nem lényeges réBZ, a ' j e l e n és j ö v ú ldöt kivéve, mindenütt elmarad, ugyanis nem mondjuk: vir-atihiim, váratihtani, kér-etiknfm, hanem uz M-et kihagyva így : vár-arám, vár-T/fcwi, kér-e/uém, kér-e/tünk, ajánl-ra/ott 'stb.

' s így magok melleit szenvedő esetet nem kivannak, p. o. mozog, fut, fürdik, gondolkodik, forgolódik 'stb.

2-or) Szenvedő középigék, mellyek az alapszónak mintegy belső szenvedését jelentik, mint: sinlődik, emésztődik, irtózik, aggódik, tengődik, ütődik, betegeskedik 'stb.

3-or) Állapot- vagy létigék, mellyek sem cselekvést, sem szenvedést n e m , hanem tevéit, létmódot, létezést j e lentenek, mint: szépül, nevekedik, áll, fekszik, aluszik, lesz, létezik, van, ül, ásitozik 'stb.

Miiig képzőkkel 's miiig beszédrészekböl képezhetni igéket t

a) tiJ c) dj

I. Cselekvő igék képeztetnek: 1-őr) Főueveklml következőkkel: ol el at, mint: gond-o/, ügy-el, tiiz-el, vas-«/,szag-»/. asz ész: vad-ész, hal-a'», eger-eiz, b ö n g - r ' « ' s t b . oz az ez z : kötel-M, oltaI-nw«, s z e g - « 'stb. hil lét: kém-lei, szám-lál, hír-//:/, táp-/«/.

2-or) Melléknevekből e' képzőkkel: a) it, mint: nagy-il, szép-?'/, fehér-?/, rút-íV 'stb. l/J al ol el l: sok-at, rosz-al, rüst-e/; keves-e/, drágá-/.

3-or) Igékből a ' következő képzőkkel: a) at et, tat tet: ir-at, olvas-/«/, kér-eí, keres-tet.

I ) hat het: ir-hat, kér-bet, olvas-/i«f, keres-/;t-/, néz-het. c) gat, get: olvas-gat, számit-gat, üzen-get 'stb. d) ogat eget: ir-ogat, kér-eget, ad-ogat, ver-eget. e) dos des : csap-rfo«, ver-des, csíp-des, lük-í/os. f ) kál: ir-kál, jár-kél. y) oz őz: önt-ói, köt-oz. h) aizt észt: f o g y - « « / , fúgg-M;í. f á l - « « / 'stb. • II. Szenvedő igék formáltatnak: Csak cselekvő igéktől, ha az ige egy tagu, alik étik, hapciiig az ige több tagu: tátik telik képzőkkel; melly képzők megegyeznek a' miveltetőigének némclly képzőivel, p . o . szenvedő: olvastat-o/», olvastat-;;/, olvastat-//, olvastat-/;/// 'stb.

mimltetS: olvastat-om, olvastat-orf, olvastat—, o l v a s t a t n i . szenvedő: vát-alám, vár-atlum, vár-atriám, vár-uték. mivelleti: várat-<bn, vár-allam, vár-atnúm, vár-alá.

A ' tanuló ugy tudhatja, hogy vájjon szenvedő vagy mivellető é az egész mondás, ha a ' névragokra ügyel; mert a ' szenvedő ige távolitó, a 1 miveltető pedig szenvaiö ragot k i v á n , p. o. én János/u/ taníttatom, én János-/ taníttatom; én Péter/o/ kérettem, én Péter-/ kérettem 'stb.

III. Közép

igét képeztetnek:

1-Sr) Melléknevekből : aj kodik, ködik, kedik képzőkkel: gondos-ioíftí, dühöskudik, kedves-kedik. b) ul, ül képzőkkel, mint: bús-»/, k é k - i / , rút-»<, szépít/, lágy-«/. cj adii, edik képzőkkel, mint: bátor-oi/ií, erős-ödik, keskeny-edik, piros-odik. d) szik képzővel, mint: ö r e g - « i í , meleg-»»5, beteg-wü - 2-or) fónevekbül : aj ad, ed képzőkkel: ár-ad, szél-ed, dag-ad, tér (terjerf). b) odik, edik k é p z ő k k e l : alkony-m/tü, kerek-erf;'/, vágy-odik. c) kedik, ködik: törvény -kedik, btín-hödik. d j kőzik, kezik : barát-iutií, tanács-AoziX, szövet-teiX. ej zik képzővel, mint: virág-iát,mag-síi, hab-»tí, esü-zik. f j lik képzővel, mint: hajnal-/tí, dőg-tö, hátn-/ü, rémlik, fény-lik.

3-or) Igékből: aj kodik, kedik, ködik képzőkkel, mint: gondol-zíorfií, őltöz-iorfií, neveMofót. bj og, ög, eg képzőkkel: föstül-óy, gőzöl-úy, teker-ey, éldel-ey, párol-oy. ej ozik, esik, mint: akad-oa/í, oszt-osií, rcped-raVÍ, nmlat-»;ií.

d) gól, gél, mint: szalad-gél, néz-gél. ej doyál, dögét képzővel: áll-dogul, ül-dögei, f j kál képzővel: jár-kdl, mász-kál.

Mit ke/l az igékről tudnánk ?

A ' következőket kell tudnunk és megjegyeznünk : 1-ör) Az igéknek három ragasztási formájuk van, tudniillik: határoztrtlan, határozott, és szenvedő-ikes ; ezen liárom forma szerint ragad minden kigondolható igenem és f a j , magokat a 1 rendhagyókat sem véve ki.

2-or) Minden igének » ég y módja v a n : jelentő, kölparancsolo', óhajtó és határozatlan, 's öt ideje, mint: jelen, félmúlt, mult, régenmult és jövő.

3-or) Minden mód, idő "s személy, úgy a' többes szám is, az egyes szám* harmadik személyétől származik; Vagyis a ' j e l e n t ő mód'jelen idejének'egyes harmadik személye a ' haürozatlan formában törzsöke mindennek, mi csak igéből szffipaztathatik.

Milly form'ik

szerint ragaszlatnak

az igék ?

Minden nemű 's fajú igék e ' következő három forma szerint ragasztatnak, ezeken kivül más forma nem létez; p. o.

Határozatlan.

Határozott.

Szenvedő-ikes.

J e l e n t ő mód. vár (lak) vár-ok vár-sz vár-unk vár-tok vár-nak

Jelen idő. vár-om vár-od vár-ja vár-juk vár-játok vár-ják

vár-atom vár-atol vár-atik vár-atunk vár-attok vár-atnak

kér (-lek) kér-ck kér*sz kér-ünk kér-tek kér-nck

kc'r-em kér-ed kér-i kérjük kér-itek kér-ik

nevel-kedem nevcl-kedel nevel-kedik nevel-kedfink nevcl-kedtck nevel-kednck

Félmúlt

iilö.

vár-iík vár-ál vár-a vár-ánk vár-átok vár-ának

vár-ám vár-ád vár-á (-lak) vár-ók vár-átok vár-ák

vár-atám vár-atál vár-aték vár-atánk vár-atátok vár-atának

kor-ék kér-él kér-e kér-c'nk kér-étek kér-éuek

kér-c'm kér-éd kér-é (-lek) kér-ú'k kér-étek kér-ék

nevci-kcdém nevel-kedél nevel-kedék nevel-kedénk nevel-kcdc'tek nevel-kedének.

vár-tam vár-tál . vár-t vár-tunk vár-tatok vár-tak

vár-tam vár-tad vár-ta (-lak) vár-tuk vár-tátok vár-ták

vár-attam vár-attál várhatott vár-attunk vár-attatok vár-attak

ke'r-tem kér-tél kér-t kér-tünk kér-tctek kér-tck

kér-tem kér-ted kér-te (-lek) kér-tük kér-tétek kér-ték

nevel-kedtem nevel-kedtél nevel-kedetí nevel-kedtiink nevel-kedtetek nevel-kcdtek.

vár-tam volt vár-tál — vár-t — vár-tunk — vár-tatok — vár-tak —

vár-tam volt vár-tad — vár-ta — vár-tuk — vár-tátok — vár-ták —

vár-attam volt vár-attál — vár-atott — vár-attunk — vár-attatok — vár-attak —

kér-tem kér-tél kér-t kér-tünk kér-ictek kér-tek

kér-tem volt kér-ted '— kér-te — kér-tük — kér-tétek — kér-ték . —

nevel-kedtem volt nevel-kedtél — nevel-kcdctt — nevel-kedtünk — nevel-kedtetek— nevel-kcdtek —

Mull

idi.

RégenmuU idő.

volt — — — — —

vár-andok vár-ondasz vár-ami (-lak) vár-audunk vár-andotok vár-andanak

Jövő idő. vár-andom vár-andod vár-andja vár-andjuk vár-andjátok vár-andják

vár-atandom vár-atandol vár-atandik vár-atandunk vár-atandotok vár-atandjiak

kér-endek kér-cndesz kér-end ( l e k ) kér-endünk kér-endetek ker-enduek

kér-endem ker-ended kér-endí kér-endjük kér-enditek kér-endik

nevel-kedendcm nevel-kcdcndcl nevcl-kedcudik nevcl-keilcndiink ncvcl-kcdendctck ncvel-kedendenek.

várni f o g o k — fogsz — fog — fogunk — fogtok

várni f o g o m — fogod — fogja — fogjuk — fogjátok

Mát jövő

— fognak

— fogják

ke'rni f o g o k — fogsz — fog — fogunk — fogtok — fognak

kérni fogom — fogod — — — —

idő

a

í°sj . lozjulc fogjátok fogják

Köt- p a r a n c s o l ó Jelen 't jövő (egyéb idei vár-jak vár-j vár-jon vár-junk vár-jatok vár-janak

váratni — — — — —

fogok fogsz fog fogunk fogtok fognak

kéretni — — — — —

fogok fogsz fog fogunk fogtok fognak.

mód.

idő.

nincsenek)

várjam vár-jad v . vár-d vár-ja (-lak) vár-jak * vár-játok vár-ják

vár-assam vár-assál vár-assék vár-assimk vár-assatok vár-assanak

kér-jek kér-j kér-jen k é r - j űnk kér-jetck kér-jenck

kér-jem kér-jeil v. kér-il k é r - j e (-lek) kér-j ük kér-jélek kér-jék Ó h a j t ó Jelen

m ó d . idő.

vár-nék vár-nál vár-na vár-nánk vár-nátok vár-nának

vár-nám vár-nád vár-ná (-lak) vár-nók vár-nátok vár-nák

kér-nék kér-nél kér-ne kér-nénk kér-nétek kér-nének

kér-ném kér-néd k é r - n é (lek) kér-nó'k kér-nétek kér-nék

vár-tara volna vár-tál — vár-tnnk — vár-tatok — vár-tak — kér-tem volna kér-tél — kér-t — kér-tiink — kér-tetek — kér-tck —

vár-atnám vár-atnál vár-atnék vár-atnánk vár-atnátok vár-atnának nevel-keilném nevel-kednél ' nevel-kednék nevel-kednénk nevel-kednétek nevel-kednének.

Mull idő. vár-tain volna vár-altam volna vár-tad — vár-attá l —• vár-ta(lak) — váratott — vár-tuk — vár-attunk — vár-attatok — vár-tátok — vár-attak — várták — kér- tem ncvel-kcdtcm volna volna kér- ted — nevcl-kedtél — kér-•te (-lek) — r.evel-kedett — kór-•tűk nevel-kedtünk — — k é p tétek nevel-kcdtetek — — kér- •ték nevel-kcdtek — — (Rege,i mult idű hiányzik.)

Jövő

vár-andanék vár-andanál vár-andana

nevel-kedjem uevel-kedjel nevel-kedjék nevel-kedjünk nevel-kedjetek nevel-kedjenek.

idő.

vár-andanám vár-andanád v á r - a n d a n á (-lak)

vár-atandanám vár-atandanál Víir-atandaiiék

vár-andanánk vár-andanátok vár-andanának

vár-andanék vár-andanátok vár-andanák

vár-afandanank vár-atandanátok vár-atandanának

kc'r-endenék kér-endenél kér-endene kér-endenénk ker-endenétek kér-endenének

kér-cndeném kér-endenéd kér-endcné (-lek) kér-endenó'k kér-endenétek kér-endenék

nevcl-kedcndcném nevcl-kedendcnél nevel-kcdenilenék nevcl-kcdcndencnk nevel-kedendenélek nevel-kedendenének

várni fognák — fognál — fogna — fognánk — fognátok — fognának kérni fognék 'stb.

Más jövő idő, várni fognám — fognád — fogná (-lak) — l'ognok — fognátok — fosnák

vár-atni fognék — fognál — fogna — fognánk — fognátok — fognának kéretni fognék 'stb.

Határozatlan mód.

Személgetlenül. vár-atni nevel-kedni

vár-ni kér-ni Személyes raguikul. kér-nem kell kér-ned — kér-nie — kér-nünk — kér-netek—kér-nittk —

vár-atuom kell vár-atnod — vár-atnia — vár-atnmik — vár-atnotok — vár-atnlok — nevel-kednem kell, nevel-kedned kell nevel-kednic kell nevelkednünk — nevel-kednetek — nevel-kedniük — var-nom vár-nod vár-nia vár-nonk vár-notok vár-niok

kell — — — — —

v a r - v a n , varva kér-vén, kér-ve

Áliapotjegyző. var-atvan, var-atva nevei-kedvén, nevei-kedve Részesülők.

Jeleni vár-ó, kér-ő Mull: vár-t, kér-t Jüvő: vár-andó, kér-endő

vár-ató, nevel-kedő vár-atotl, nevel-kedett vár-atandó, nevel-kedendő.

Mikor telelik az ige határozott formáim ?

Az ige hatiirozott formában használtatik: 1-Sr) Minden t u l a j d o n n e v e k ' s z e n v e d ő esetével, akár megelőzze akár pedig kövesse az az igét; p. o. még Magyarországé/ sem ismére//, már is külföldre utazol; a' Duna/ szabalyozandjVúí; lia Franklin/ kövct«ei/, meggazdagodhatn á l ; Budapesté/ a ' leendő híd egy várossá teend/'; a ' Balaton/ igen mélynek mond/ni, 'stb.

2-or) Valahányszor a ' s z e n v e d ő esetben levő köznevet n é v m u t a t ó előzi m e g , p. o. a ' dolge/ keríil/, az újságot o l v a s / a a ' könyveke/ rendezi/ nem az igazságé/ tartja szem előtt; a' gazdasági tudományok/// csak mellékes dolgoknak tart/a/.

3-or) A' birtokosnév' s z e n v e d ő esetével, p. o. hazá/a'íelárulta; szorgalmaz/a/ bámulom; könnyelműségedet még egykor megsiralod ; a' jobbágyok eddig csak használatul birt telke/'W örök áron megvehetik 'stb.

4-cr) Ezen névmások előtt vagy után: öt, őket, azt, amazt, ezt, emezt, magamat, magadat, magát, magunkat, magatokat, magukat, Mindnyájukat, egymást/ sőt ha e ' mutató névmások: azt, ezt, csak alattomban értetnek is, őt nem Ismerem; őket is meghíte//? nekem mindegy, akár azt akár ezt hasznaiéi/,' amazt megtarte///, emezt elade/// ; csak magúmat vádolhatott; ha nem boldogultok, magatokat okozatitok ; azt halle//i hogy "elutazott; gondole;// (azt) mért akar oda menni; beszél/// (azt) de nem hisze/// (azt) 'stb.

5-ör) Az //-kel végződő nevek' s z e n v e d ő esetével, mint: a ' jobbtía/ neked aiom, a'rosszabikal megtartóra ; a' harmadt/a/ elvesztet////; a' tizedt'/e/ v á l a s z b a ; a ' leghitvanyobbí'/a/ küldiit/e el 'stb.

Mitty e'szreee'telek fordulnak elő az igemgasztásra ne'zre ?

Hogy minden igét helycsen és hibátlanul ragaszthassunk, a' következő pontokat szükséges szem előtt tartanunk: 1-ör) Ila a' gvökige vagy igetörzsök magánhangzón, kiváltkép e ő i ú - n végződik, olly képzők vagy ragok

elült, mellyek szinte magánhangzón kezdődnek, v közbelételt kivan, p. o. ró, ro-e-ok, ro-ti-ék, ro-e-ám; lü, lü«>ük, lö-u-iink, lü-t-end; hí, hi-v-ok, hi-e-at, hi-e-and; szí, szi-c-á, szi-fj-ók, szi-r-unk: j ő , j ö - r - ö k ; bú, bu-r-ok, bii-e-ék; fó, fn-r-ok, fu-e-om 'stb. — Ezen említett magánhangzók hoszúk leven, ragasztásban mindig rövidre változnak, mint: ló", lö-í-ünk, lö-vök, lö-vém; hí, hi-vom; rí, ri-vás 'stb.

2-or) Ámbár a ' második személy az igetörzsöktől a' határozatlan forma'jelentő' módjának jelen idejében xs-szel képeztetik, de ha a ' törzsökige s sz 2 betűkön végződik, a ' második személy (szebb hangzás vagy könnyebb kiejtés végett) nem « - s z e l , hanem ol ul öl ragokkal képeztetik, p. o. olvas, ás, mász, v a d á s z , k e r e s , öntöz, a ' második személy: olvas-o/, ás -ol, mász-of, vadász-o/, öntöz-öl, ' s n e m : olvas-s-, á s - í s , mász-rc, keres-ss, öntöz-s: 'stb. ezek nehéz kimondatuak levén.

3-or) A ' t vagy ti, ' s általában tét mássalhangzón végződő ige a ' hozzá járuló képző vagy rag előtt, néha a ' szebb h a n g z á s , máskor pedig a ' könnyebb kimondhatás végett majd a e, majd meg ol et öt közbetéteit kivan, p. o. mond-a-ni, mond-a-sz, mond-ol-tam, mond-a-nék; vet-ettem-, int, int-e-ni, int-e-nc'in, int-e-sz, iut-el-tem; ö n t , öntö'Mem, ö n t - í M ü n k ; hasit, liasít-a-sz, hasít-oMam 'stb.

4-er) Olly magoshangu igék, mellyeknek végtagiaiban Söüű betűk' valamellyike találtatik, mint: ö l , t ö r , ü l , füstül, öntöz, ü r ü l , őriil 'stb. ek, cm, ed, tek ragok helyett ö k , ö m , ö d t ö k ragokat k í v á n n a k , p. 0. tör-ök, iil-ük, űl-tük; örül-tök, őrül-ök, öntöz-ött 'stb.

5-ör) A ' köt-parancsoló módban j ugyan a ' képző betű , de ha az igetörzsök t s sz z betűkön, aztán it szótagon végződik, következőket szükséges tudnunk : a) A' t végű igék e ' 1 betűt s.v-rc változtatják, mint: v e t , v e s s ü n k , vessetek; iit, üssétek, meg ne üssetek; fut,

fussunk 'slb.; ha pedig a' t betű előtt valamelly mássalhangzó v a n , vagy é»', csak a' parancsoló mód' j betűje változik <-rc, mint: é r t , értsétek, egyetértsünk; intsetek, intsünk; v é t , ne vétsetek senkinek, még ellenségünknek se vétsünk; hasít, hasítsátok cl; t a r t , tartsátok meg fogadástokat 'stb.

A) Az s ss s hetükön végződő igék a J parancsoló mód' / betíijét ezen betűkre kivánják változtatni, p. o. á s , ássuk , ássatok, áss; olvas, olvassunk, olvassátok; halász, halászszatok; v a d á s z , sokan csak a ' maguk hasznát vadászszák; öntöz, öntözzetek; n é z , nézzétek 'stb. fi-or) A ' határozott forma' jelen idejének egyes harmadik személye, a' mély hangú igékben mindig ja raggal képeztetik, de ha az igetörzsök s sz s betűkön végződik, a ' ja ragnak j betűje ez említett belükre változik, p. o. á s o m , á s o d , ássn; \ ad á s z o m , vadászod, vailászsza 'stb. ' s ez a ' többes számban is megtartatik, mint: á s s u k , ássát o k ; vadászszuk, vadászszátok 'stb.

7-cr) Az igék közül némolly többtagú ' s eg ng ög, el cl öl, ed oilöd, or er ör, ez oz öz végzetnek, ragasztásukkal utolsó hangzójukat k i h a g y j á k , de a' / - v e i 's egyéb mássalhangzóval kezdődő ragok előtt nem, p. o. mozog, moz-gok, moz-gunk, moz-gat; tipor, tip-rom, tip-rod, tipor/a; k e s e r e g , k e s e r - g e k , keser-günk, keseregjen; gyötör , gyöt-röm, gyötör/ük 'stb. Hlyének a ' következők: könyörög, h á b o r o g , érdemel, söpör, őröz, é r e z , szerez, t e r e m , gyakorol, vezérel, öldököl 'stb.

S-or) A' következők: metsz, fest, ereszt, fáraszt, epeszt, veszt v. veszejt, némileg rendetlenül veszik föl a ' köt-parancsoló' r a g á t , p. o. metsz: messék, mess, messen , messünk, messetek, fest: fessek, f e s s , fessen, fessünk, fessetek, fessenek, ereszt: ereszszek, ereszsz, ereszszetek, ereszszük, ereszszenek, fáraszt: fáraszszam, fá-

raszszon , f á r a s z s z u n k , f á r a s z s z , epeszt: c p e s z s z , epeszs z ü n k , c p c s z s z e t e k , epcszszük, veszi, veszejt, v e s z e j t s e k , veszejtsünk *sib.

9 - e r ) A ' határozott f o r m a ' köt-parancsoló m ó d j á n a k e g y e s második személyében jad jcd helyeit igen g y a k r a n c s a k d h a s z n á l t a t i k , p. o. v á r - d , add, tarlsrf, néz</, nevel'/ , fizest/, 'stb. vát-jad, ad jad, tart -sad, n é z - z e d , n e v c l j « / , fizesíerf helyett. Hagy, lát, rendetlenül is r a g a s z t a t n a k , p. o. h a d d , l á d d , mint: hadd I á m , hadd beszéljen.

MÁSODIK

CZIKKELY.

Rendhagyó Mii

's mellgek a' rendhagyó

igék.

igéi?

Mind rendhagyó i g é k a z o k , mellyek a ' fölebb clo'adott szabályos i g é k ' ragasztásától némileg eltávoznak.

A z o n b a n a ' r e n d h a g y ó i g é k n e k szabálytalansága nem a ' liozzájok toldandó r a g o k ' rendetlenségében á l l , — mert a ' r a g o k (egy p á r igééit kivévén) mindig u g y a n a z o k , — h a n e m az igetörzsök' utolsó b e t ű j é n e k elváltozásában , néh a pedig k i h a g y a t á s á b a n , p. o. vesz, tesz, hisz 'stb. e ' rendhagyó i g é k utolsó b e t ű j ü k e t e l h a g y j á k , ' s t v betűt vesznek föl h e l y e t t ö k , vagy pétiig, a ' mi m i n d e g y , elvált o z t a t j á k ; mint: v c / - t e m , t e / - t e m , h i l - t e m , l i i - t - é k , ter - é k 'stb. A ' h o z z á j o k j á r u l a n d ó ragok éppen a z o k , mellyek a ' szabályosoknál.

Miiént

ragasztatnak

«' rendhagyó

igéid

A ' r e n d h a g y ó igéket e g y e n k é n t ragasztatni hoszadalmas l e n n e , e l é g leszen csak azon időket k i t e n n i , melylyekbcn az igetörzsök' betűje elváltozik vagy k i m a r a d , ' s a ' rendetlenség történik. A ' rendhagyó igék betűrendb e n c k k é p k ö v e t k e z n e k , 's mellyek' törzsökének elváltozandó , v a g y kimaradó része a ' gyöktől vonás által különböztetik c l , 's a ' helyette teendő rag követi.

TürztSk,

J'élmuU,

mult,

-dtam aln-szik -vám -edtem l>eteg-s/.ik -edém -edtem cselek-szik -vém dicsek-szik -vént ederti -edtein cskii-szik -véni -dtem -íidtem -ndtam -edtem -ttem -ttam le-sz -vék (lön) -ttem meleg-szik -edém -edtem -ntem -edtem nevek-szik -edém -edtem részeg-szik -edém -edtem tiyug-szik -vám -odtam öreg-szik -edém -edtem te.sr.

-vék (tön) -ttem Ves/.ek-szik -edém -edtein ve-sz -vék (von) -ttem vi-sz -vék -ttem Mit keli még e réndhagyó fek-szik -vém liarag-szik -udám hideg-szik -edém

határ ozatlari.

jöví.

-Vandom -dnám -edendem -edném -edendem -edném -edendem -edném -dendem -dném -endem -nném -vendem -iidném -udamlom -iidnám -edendem -edném -endek -nnék -andont -nnám -endek -nnék -edendem -edném -nendek -nnék -vendem -edném -edendem -edném -edendem -edném -vandom -odnám -edendem -edném -endek -nnék -edendem -edném -endek -nnék -endek -nnék igékről tudni?

-vó -cdő -edő,-vó -edó,-vő -dű, -vó -vó -vó -uvú -edó -vő -vó -vó -edó -nö -vó -edó -edó -vó -edó -vő -edó -vó -vó

-edni -edni -dni -mii -iidni -udni -edni -nni -nni -nni, -edni -nni -edni -edni -edni -odni -edni -lini -edni -nni -nni;

E z i g é k r ő l m é g e* k ö v e t k e z ő k e t kell tudni, h o g y : 1 - ö r ) Némellyek a ' köt-parancsoló módban j helyett gy-i k i v a n n a k , m i n t : e s z i k , hisz, iszik, l e s z , t e s z , vesz* visz, p . o. egyem egyél együnk egyetek tegyenek higyek higy higyen, higyünk hi^yetek higyenek igyam igyál igyék, igyunk igyatok igyanak legyek légy legyen, legyünk legyetek legyének tegyek tégy tegyen, tegyünk tegyetek tegyenek vegyek végy vegyen, vegyünk vegyetek vegyenek vigyek Vigy vigyen, vigyünk vigyetek vigyenek.

2-or) N é m e l l y e k , f ő k é p szik v é g z e t u e k , « M - k é l is végződnek é s a k k o r a ' Szabályos i g é k ' f o r m á j a szerint r a gasztatnak , m i n t : veszekszik V. veszekedik, betegszik v . b e t e g e d i k , hidegszik v. hidegedik 'stb. p. ó. b e t e g e d e m , betegedéi, betfcgedék, betegedénk, betegedétek 'stb.

3-or) E z előadott rendhagyó igéknek kitett első szeg é l y é t t u d v á n , a ' többi személyek is szabályosan követkessnek, p; o*

vivék, vivél, vire, vlvénk, vivétek, vivének ; vittem, vittel, vitt, vittünk, vittetek, vittek; viendek, viendesz, viend, viendiink, viendetek, viendenek'stb.

4 - c r ) A ' k ö v e t k e z ü k : hisz, tesz, visz, vesz, cselekvő igék;

sőt e g y e b e k

is válhatnak közülük c s e l e k v ő értei-

miiekké, m i n t : eszik,

iszik.

Miként

van

ragasztatik

a

személyes

ige?

A ' v a n személyes ige következőleg r a g a s z t a t i k :

J e l e n t ő mód. jelen idő. vagyok vagy vagyunk vagytok vágynák

félmáit valék rál(tnlc valátok valának

idő.

múlt

K í v á n ó mód. idő.

jelen

idő.

voltUI volt voltunk voltatok voltak

volnánk volnátok volnának

máit

idő.

voltam volna voltál — volt •— voltunk volna voltatok — voltak —

Részesülők.

Jelen részesülő : való. Mait részesülő : volt.

(Ezen igének egyéb módjai és idói biltáznak).

IIA11 M A D 1K C Z I K K E L Y .

Személytelen igék.

Mik 's mellyek a' személytelen igék ?

Személytelen i g é k n e k a z o k a t mondjuk , mellyek nem mind a ' h á r o m s z e m é l y b e n , h a n e m csak az e g y e s s z á m ' h a r m a d i k személyében használtatnak. Egyébiránt e g é s z e n s z a b á l y o s a n r a g a d n a k mint a ' rendes igéknek h a r m a d i k személye, )i. o. Jelentő mid: j e l e n i d ő : esik, f é l m ú l t : ese'k, n t u l t i d ő : esett, j ö v ő : esendik; kot -parancsoldt essék; kiváné mód: esnék, esett volna; határozatlan mód: esni, ' s így minden személytelen i g e , mellyek a' következők: esik hajnallik kitetszik tetszik estveletlik hallalszik látszik történik fáj illik lehet van havazik í/.lik megesik villámlik harmatozik kell menydörög nincs

Miként ragasztatik

's használtatik

o' ke II ige t

Következő módon. Minthogy kötelezést is és szükséget is j e l e n t , kétfélekép használtatik. Midőn köteleztetést jelent, a' nevet vagy névmást tulajdonító esetben, az igét pedig személyes raggal kívánja; mikor pedig szükséget j e l e n t , a ' szükséges tárgy nevező esetben marad , 's cz értelemben többes száma is v a n :

J e l e n t ő mód.

Jelen Nekem irnom neked irnod neki írnia nekünk írnunk nektek Írnotok nekik irniok

kell — — — — —

ilő. nekem pénz neked pénz neki pénz nekünk pénz nektek pénz nekik pénz

nekem mennem kell neked menned — neki mennie — nekünk mennünk— nektek mennetek — nekik menniök —

nekem könyvek kellenek neked könyvek — neki könyvek — nekünk könyvek — nektek könyvek — nekik könyvek — Félmúlt

iáé.

nekem pénz kelle neked pénz — neki pénz — nekem könyvek kellének nektek könyvek — nekik tollak —

nekem irnom kellc neked irnod — neki írnia — nekünk írnunk — nektek imotok — nekik irniok — Mull nekem irnom kellett neked irnod — neki írnia — nokiink Írnunk — nektek imotok — nekik irniok —

kell — — — — —

idő. nekem pénz kellett neked pénz — neki pénz — nekünk könyvek kellettek nektek tollak — nekik kocsik — 4 •

Jövő idő. nekem írnom kellemi nekeil írnod — neki imia — és így tovább.

nekem pénz kellemi neked koesi — nekem lovak kellendenck és így tovább.

K ö t - p a r a n c s o l ó mód. nekem irnom kelljen neked írnod — neki irnia — 'stb.

nekem pénz kelljen neked toll — nekünk könyvek kelljenek 'stb.

K í v á n ó mód.

Jelen idő.' nekem irnom kellene neked irnod — neki irnia — nekünk írnunk — 'stb.

nekem pénz kellene neked eszköz — neki könyvek kellenének nektek pipák — 'stb.

nekem irnom kellett volna nekedirnod — — neki irnia — — nekünk írnunk — — 'stb.

nekem pénz kellett volna neked pénz — — neki könyvek kellettek volna nektek köny vek — — 'stb.

Jövő idő. nekem irnom kellcndenc rtfckünk Írnunk — 'stb.

nekem pénz kcllendene nekünk könyvek kellendencnek. 'stb.

Határozatlan

mód.

Állapotjcr/yző. nekem irnom kellvén neked irnod — 'stb.

nekem pénz keltvén nekünk könyvek kellvén 'stb.

Miként

ragasztatnak

a

van,

nincs

és sincs

igék?

A* következő módon: aj A" név v a g y névmás t u l a j donító e s e t b e , A' dolog birtokba tetetik, b) A ' nincs igének c s a k jelen ideje v a n , többi idei a ' van és lesz ideivel pótoltatnak, c) A ' sincs fogyatkozott ige (melly is nincs-bői vagy se nincs-bői alakult) c s a k az clőreboesátott nincs igés tagadó mondat' ismételésének e r ő s í téséül használtatik, magánosan s o h a s e m , ' s a k k o r a ' birtoknév elmarad.

J e l e n t ő mód.

Jelen

idő.

van — — nak

tollain , nekem nincs tollad neked — tolla neki — tollaim nekem nincsenek tollaid neked — tollai neki tollnnk nekiink i nektek tollútok nektek tollúk nekünk rannak tollaink nekünk nincsenek nektek tollúitok nektek —• — tollaik nekik — Félmúlt

neked neki nekiink nektek nekik nektek nekik

tollam nekem sincs tollad neked — tolla neki — tollaim nekem sincsenek tollaid neked — tollai neki — tollnnk . nekünk sincs tollatok nektek — tollúk nekik tollaink nekünk sincsenek . tollúitok nektek — tollaik nekik —

idő.

vala tollam nekem i lem vala tollam — tollad neked — — tollad — tollú neki — — tolla talának tollúim 'nekem 11 . valának tollaim — tollaid neked — — tollaid — tollai neki — — tollai vala tollúnk nekünk nem vala tollúnk — tollútok nektek — — tollatok — toltok nekik — — tollúk tálának tollaink nekünki .valának tollaink — tollúitok nektek — —- tollaitok — — tollaik — tollaik nekik Mult

nekei volt neked — noki — nekeni voltak neked — 'stb.

tollam tollúd tollú tollúim tollaid

nekem nekem si neki 1 vala nektek nekiink s

idő.

nekem nem volt tollam neked — — tollad neki — — tolla nekem nem voltak tollaim neked •— — toliuid stb.

nekem neki

valának

Jffvő idÖ. nekem tollam leend neked tollad — neki tolla nekem tollaim leendenek

nekem nem leend neked — — neki — — nekem n.lcndenek

tollam tollad tolla tollaiin

nekom sem leend neki nekem s. leendenek

\ leend tollúnk nekünk s

K ö t - p a r a n c s o l ó mód. nekem legyen tollam nekem ne legyen tollam] nekod — tollad neked — — tollad neki •— — tolla neki — ' tolla nekoni legyenek tollaim nekem 11. legyenek tollaim neked — tollaid neked — — tollaid neki — tollai neki — — tollai nekünk legyen tollúnk nekünk ne legyen tollúnk 'stb. 'stb.

nekem so legyen „eki — — nekem se legyenek neki — — nekünk se legyenek 'stb.

Ó h a j t ó mód.

Jele/t

idő.

nekem tollam volna nekem nem volna tollam neked tollad — neked — — tollad neki tolla.

— neki — — tolla nekem tollaim volnának nekem n. volnának tollaim neked tollaid — neked — — tollaid neki tollai — neki — tollai nekünk tollúnk volua nekünk nem volna tollúnk 'stb. 'stb.

Mull nekem tollam volt rolna neked tollad — — neki tolla — — nekem tollaim voltak — neked tollaid •— — neki tollai — — nekünk tollúnk volt — nekem neked neki nekem neked neki

nekem sem volna neked — •— neki — — nekem sem volnának neked — — neki — — nekünk — — 'stb.

idő.

nekem nem volt volna tollam neked — — tollad tolla voltak — tollaim neked — tollúid neki — tollai nekünk — volt ~ tollúnk sem volt volna -t- •— — — — 1— — voltak — — — — — — —

nekem leendcne neked

tollam tollad tolla nekem Icendenének tollaim tollaid neki tollai nekünk leendcne tollúnk 'stb. nekem neked neki nekem neked neki nekünk MiLeni használtatik

Jövő iáé. nekem nem leeiidenc — — lekent — lecndencnek neked — — neki — —• nekünk*— leendcne

toll.tm tollad tolla tollaim tollaid tollai tollúnk

sem leendcne •— .— — — — leendennenek — — •— — sein Iccndcnc 'stb.

u f á j személyetlen

iye?

A ' f á j személyeden ige ugy használtalik mint & van ; a ' n é v vagy n é v m á s tulajdonító esetbe, a ' tárgy pedig, mire a" f á j ige vitetik, birtokba tétetik, "s az ige e g y e s vagy többes s z á m b a n használtatik, p. o. nekem fejem fáj, neked fejed fáj, neki feje fáj; nekünk fejünk fáj, nektek fejetek fáj, uekik fejiik fáj. nekem fejem fájt, nekem nem fáj.uid fejein; nekünk fejünk fájt, nckunk nem ftfjand fejünk.' 'stb. 'stb. É n nem a k a r t a m , hogy fájjon; h a n e k e d ú g y fájna ; ha n e k t e k úgy f á j t volna a ' f e j e t e k ; h a nekik ugy fájt volna f o g u k ( k e z ü k vagy lábuk) mint n e k e m 'stb.

H A T O D I K

F E J E Z

'Igcliatárzók.

Mik az iyehatárzék 'i hányfélék ?

Az í g e h a t á r z é k olly szók, mellyek a ' cselekedet' módját , millyenségét és idejét h a t á r o z z á k m e g .

E r e d e t ü k r e nézve v a g y g y ö k s z a v a k , m i n t : ma, már, itt, olt, mér/, nem, rég ' s t b , v a g y s z á r m a z é k o k , mint: sokszor, m a g y a r u l , oldalvást, örömest 'stb. É r t e l m ü k r e nézve, t ö b b f é l é k , minlhogy a ' cselekvésnek sokféle körülményéi jelentik. — A z í g e h a t á r z é k tehát 1. -Módot, 2. Idú't, 3. H e l y e t , 1. M á s körülményt j e l e n t ő k .

Hogyan származtathatni igehatárzóhat "s miiig beszédreszékből?

1-űr) Fönevekbül a ' következő képzőkkel: kor, mint: tavasz-kor, ősz-kor, h u s v é M o r , karácson-Aor, pfinkSsd-Ao,- 'stb. anként, énként : p. o. ház-anként, (eyenke'nt, falu-nkc'nt, csöp-énként 'stb. ait, est: oldal-«í/, üröm-est, kép-est 'stb. ashit, estül: fi-astul, feleség-estül, gyermek-estül, ül: ember-w// — int: rész-int.

2-or) Mel/ékneeekbül ezen képzők állal: « un on en ön : esupá-n, vig-ff//, nagy-on, szép-en. lag, leg: futó -tag, kedvez ü-leg, szenvedő-/cy, CSelekvő-/<-y, számító-/////. ul, ül: latán-a/, német-ir/, tót-ul, görög-ül, cseh-ül. szor, szer: sok-reor, elég-íier, két-r=er, öt-«:er, harmadszor, tíz-szer. kor : jó-/or (névmásból: ak-íor,ek-íor, más-íor, mWor) 'stb.

3-or) Igékből e ' következő képzőkkel: vást, vest, mint: foly-vást, lép-vést, fut-vást. va, ve: fut-e/*, figet-ee, áll-e//, űl-ve, fed-»e'slb.

Mellyek «J mád jelentő igehatárzök ?

A ' módjelentő igehatárzókat nagy számuk miatt ide nem sorozzuk, mellyek magukban véve többnyire főnevek; hanem némellyeket említünk meg például, mint: erővel, liiában, szóval, okkal móddal, szántszándékkal, átaljában, igazán, méltán, alattomban 'stb.

Mellyek az ülőt jelentők ?

A ' következők: m a , most, tüstént, m i n a p , tegnap, holnap, r é g e n , múltkor, e g y k o r , idővel, sohasem, majd, ritkán, ollykor, nappal, estve, reggel, délben, későn, korán, éjjel, mindig, gyakran, néha, tavai, ez idén, jókor 'stb.

Mellyek a' helijelentők ?

Következők: itt, ott, közel, messze, alul, felül, hátul, elül', ben, kin, kivül, mindenütt, kchol, sehová, hová,

merre, honnét, valahová, meddig, johbrul, haltul, innét, fölfelé, lefelé, másutt, lent, fent 'stb.

Mellyek a töbli különféle körülményt jelentő

határzók?

E ' következük: a) Igenlők: igen, bizony, valóban, igazán, igenis, úgy, így'stb. h) Tngatlék: nem, nem úgy, semmikép, nehezen, talán, ne 'stb. c) Sürgetők: hamar, szaporán, rajta, nocsak 'stb. éj Kérdők: hol, hová, miért, mint, hogyan, mikép, hány, hányszor 'stb.

Vannak még némelly Ígehatárzék, mellyek az igékkel elül üszszetétetnek, de hátul elválasztva állnak; illycn c k : át, le, el, fel föl, le, meg, ki, Ötztze, izét, viszsza, p. o. nVadom, add át; Meszem,ne tedd le; e/viszi, vidd el; yo/emelem, emeld föl; íjé/küldözzük, küldözzük szél 'stb' HETEDIK

FEJEZET.

Kötszó.

Mi a' kölszó's hányféléi A' kütszó olly része a' beszédnek, melly által két mondást öszszekötűnk; a' kütszó többféle: 1-ör) Öszszekötők: és, is, meg, ismét.

2-or) Feltételiek: h a , hogyha, hanem, hacsak ,hapedig.

3-or) Különválasztok: vagy — vagy, akár — a k á r , sem—sem.

4-cr) Ellenvetők: de, úgyde, pedig, holott, mindazáltal, hanem, külünben.

5-ür) Megengedők: bár, á m b á r , noha, jóllehet, csakugyan, mégis.

6-or) Okádok: mivel, minthogy, azért, tehát.

7-er) Kizárok : se — se, sem — sem.

8-or) Következtetők: miután, azután, azonközben, tovább.

9-cr) Világositok : tudniillik, például, példának okáért.

10-er) Kérdők: hát, tehát, hátha, hogyhogy.

A' különválasztó 's megengedő' kötszók olly tulajdon-, ságuak, hogy ha egyik tétetik, a' másiknak is tétetnie kell f

•

mint: ámbár — mégis; a' i n c r r e — a r r a ; a ' mint — ú g y ; mibelyt — azonnal; minél — annál; sem — sem; akár — a k á r , p. o. ámbár nem volt szándékom, mégis elmentem; a ' merre hajtják, arra megy; alig fogott hozzá, már elvégezte; minél nagyobb a' szorgalom, unnál bizonyosabb a'

haszon.

NYOLCZADIK

FEJEZET.

Indulatszó.

Mi az indulatszó 's hányféle?

Az indulatszó olly része a' beszédnek, mellyel csudálkozásunkal, kiváltságunkat, 's más indulatinkat szoktuk kijelenteni. Az indulatszó természeti indulataink szerint többféle szokott lenni; ugyanis vannak: 1-ör) Öriimjelentók, mint: h a j a ! liuja! j u ! ujjú! h u j ! utszu.'

2-or) Óhajtók: vajha! b á r ! bárcsak! a h h a ! o-or) SzánaAodók : boldogisten.' cjej! kár! bekár! ugyan ugy-e?

4-er) Boszonkodók: a h a ! a h ! oh ! ejnye! ohoh!

5-ör) Gúnyolok: hiszen! bezzeg! ugy-e! lám!

6-or) Csodálkozok: beli! rendes! j u j ! soha bizony.' ejnye!

7-er) Tudakozók: hogyhogy! hogyan!

8-or) Kétkedők: vájjon! ugyan!

9-er) Biztatók: nosza! rajta! nocsak !

10-cr) Nemit ók: hallga! ha! csit! ps/.t! a !

«

>

MÁSODIK RÉSZ. H E E i J T E S I R Á l S .

Mi a' helyesírás ?

A' helyesírás azon re'sze a ' nyelvfannak, melly tanítja a ' szavakat megkívántató hetükkel helyesen írni, elválasztani, a' jeleket jól alkalmazni, — 's így a ' származtatott, képezett, ragasztott 's egyéb beszédrészeket ugy imi, hogy azok valainelly homályt vagy botránkoztató hibát, értetlenséget ne okozzanak, p. o. mondja, szárazság, tanítson, váll, adtam 'stb, és nem iraiik j ó l : nionyya vagy mondyya, száraiság, tanicson, vál, a/tam, igasság 'stb.

Hol használunk nagy kezdő betűket ?

Nagy kezdő betűvel élünk a ' következő esetekben: 1-ör) Mindennemű tulajdonnevekben, p. o. A' /Juna' kiáradása 1838-ban igen nagv kárt okozott iV/agyarországban, főkép Budapesten és fisegrádon. — De ha e' tulajdonnevekből mellékneveket alkotunk, azok kis betűkkel kezdetnek , p. o. A' dunai halak nem olly híresek, mint a' ialatoni h a l a k , azonban a' magyarországi halak mindig nélküleztethetnék a ' budapestiek' számára sok pénzen szerzendett idegenhoni halakat.

2-or) Minden családi vagy vezeték- és keresztnevekben, p. o. Ha Széchenyi /stván olly vizsga szemmel nem óiázott volna külföldön, még sokkal nagyobb tespedésben volnánk.

3-or) A' világrészek' neveiben, p. o. Nekünk teljességgel nincs okunk Amerikába vágyakodni, csak eszünknek tutijuk hasznát venni; mert ha akarni tudnánk, sem /'.'uropában, sem Ázsiában nem igen lenne szebb ' s boldogabb haza a' miénknél.

4-cr) Minden beszédnek k e z d e t é n , mint: .Sokan ó h a j tanak tudóssá, mívcltté ' s g a z d a g g á l e n n i , de tanulás é s szorgalom nélkül hasztalanul.

5-ör) Minden verssornak elején, p. o.

N é m a borongással megy az ó'skor' lelke fölötted, C s e r h a l o m , és nem k é r emlékül oszlopot érezbül.

6-or) Végpont után, p. o. Tíz hold földem van eladó.

Most j o b b á r a lesz a ' t e l k e k n e k . B á r c s a k m i n d e n k i v e h e t n e örökös j o g g a l földet.

7-er) A ' kettős pont után, sőt felhozójel után is, midőn idegen mondás v a g y beszéd k ö v e t k e z i k , p . o. Valamelly k ö n y v b e n ezeket olvastam : Ismerd meg magadat, ' s tanuld mindenek előtt a ' t á r s a s á g iránti kötelességeidet.

S-orJ A ' c z í m e k e t , és méltóságot jelentő n e v e k ' kezdetén , de c s a k a ' megszólításban tisztelet-adás végett, p. o .

Nagyságos, Méltóságos, Tekintetes, Főtisztelendő U r !

9 - e r ) Kiosztások' neveiben, m i n t : Kész, S z a k a s z , F e jezet, Czikkely 'stb.

10-er) A z öszszetett betűknél csak az első iratik ö r e g b e t ű v e l , p . o. C s o n g r á d , S z e n t e s , C z c g l é d , nem p e d i g : CSongrád, SZentes, CZegléd • ) .

Síit kell tudnunk

u szótagok'

et szavak*

elválasztásáról?

A ' szótagok' és s z a v a k ' elválasztásáról ismételjük azok é t , mik már fölebb a ' s z a v a k ' s z á r m a z á s á n á l mondattak, mert a ' helyesírás' szabályai közé is számíthatók, t. i. h o g y : a j I l a k é t magánhangzó közölt vau egy mássalhangzó, ez az utóbbi szótaghoz ragasztatik, p. o . e-gc'r, ve-re'/i, kövér 'stb. h a két vagy több mássalhangzó fordul elő két m a g á n h a n g z ó között, a z utóbbi szótaghoz mindig csak e g y foglaltatik, p . o. szöl-lö, szil-va, And-rás. Azonban e ' sza') Ncmettyek a" nemzetek' neveit is nagy betűvel irj;ik, mint: Franczia, Angol, Német, Magyar 'stb. Igaz, azon joggal e' neieket is Írhatni nagy betűvel, mellyel az országokéit, mint: Francziaorszag. a" Franeziák. M igya: ország, a' Magyarok 'stb.

— Cl — bály alul kivétetnek az öszszetett s z é k , mert nem jól írnék: m e - g é - r i k , e - l u g r - o t t , n a - g y ú j , e - I a d 'stb,hanem jgy iratnak : meg-é-rik, el-ug-rott, nagy-új, el-ud stb. b ) Ha az öszszetett szavak' első része nevező esetben van, minden elválasztó jel nélkül öszszeiratnak, mint: lábszár, módfötölt, vámház, favágó ' s t b : de ha az üszszetett névnek első része szenvedő esetben v a n , kötjel által elválasztandó, p. o. fát-vágó, boszut-forraló, istent-tagadó, büntkövető 'stb. c) Ha az öszszetett igének egyik része igehatárzó, 's az öszszetett igéhez másik ige járul, ez, uz ige és határzó közé szokott tétetni, p. o. fölébred, föl tudott ébredni; kieszközöl , ki tudta eszközölni ' s t b , ámbár a ' legújabb időben nyelvünk' természete ellen így is szokják írni: kieszközölni tudta 'stb.

Mii kell tudnunk nemeiig egyes betűkre nézve ?

Némelly betűk elcscréltetnck, mások pedig megrövidítetnek; hogy Írásunk helyes és következetes legyen, e' következőket szükséges megjegyeznünk: 1. Az e c-t egymástól jól meg kell különböztetnünk, annál inkább, minthogy az utósót nem szokták igy vonattal megjegyezni, holott e' két betű egymástol éppen úgy különbözik, mint e r'-töl; mert egészen más fogalom: ők vegeztek, mint: ti végezték. Nyelvünkben a' személyes névmások (én, te, ő, mi, ti, ők) rendesen elhallgattatván, nem lehet írásunk egészen értelmes, ha az e c-t egymástól meg nem különböztetjük, p. o. értem, név, okádó esetben; érteni ige, jelen időben; vertek, harmadik személy, mult időben; vertek, második személy, jelen időben 'stb.

9. Miután e' következő betűk cz, cs, gy, ly, „y, sz, ty, zs, csak cg y hangot jelentenek, egymástól el nem lehet választani, azaz : megrövidíteni; tehát nem jól iratik e z : láncczal, köveccsel, gyönggyel, vadásszal 'stb, hanem így: láncz-czal, kövecs-csel, 'gyöngy-gyei, vadász-szál; mert ha

majd c' kettős bcliilc helyett egyes betűink lesznek, azokat sem vághatjuk kétfelé.

3. Némelly betűk, vagy a ' hozzájok hasonlító hangú betűkké, vagy egészen más betűkké változnak át, mi részint könnyebb khnnmlásbul, részint szebb hangzásbul történik; vagy néha minden ok nélkül. Ugyan is: aj A' k, y-re változik e' szavakban: a í a s z t , aygat; faiad, taygat; sza/aszt, szaygat; iunylió, yunyhó. bj K' mutató n é v m á s o k : a z , e z , a m a z , e m e z , x betűje a ' hozzá teendő ragnak mássalhangzójává változik, mint: az, a n n a k ; ez, e n n e k ; amaz, amattól; emez, emenn e k ; arra, a m a r r a ; e/től, eme/tol. c j A* segitő és átváltoztató ragok' ( v a l , v e i , vá, vé) t, betűje azon szónak mássalhangzójára változik, mellyhöz tetetik, p. o. késtel (késvei) lábíal (lábval); liázcá (házvá), vérré (vérvé). d j Az o ü igen gyakran ú á-rc cseréltetik, mi főkép akkor törtértik m e g , midőn a ' szóban már c' betűk a ' nélkül is egyszer vagy többször előfordultak, hol azonban mindig a ' j o b b hangzásra kell ügyelni, p. o. d o l o g - t n l , örömt ű 1, tótok-tul, görögök-töl 'stb. ezek helyett: dolog-tói, öröm-tíl, tótok-tol, görögöktz/l, győzőtol. ej E' hoszszú b e t ü k : f ti ü ö d, igen gyakean rövidekkel cseréltetnek f ö l , mint: it, írok; v / z , vizes; úr, u r a k ; törőtol, törölni; szolgátol, szolgálni; gyönyör//, gyönyörnek; tótól, tótól 'stb. f j A ' // betű következő szavak' végén nem hangzik, még akkor s e m , ha mássalhangzón kezdődő rag telelik h o z z á j o k , mint: cseh. doh, düh, ch, ih, juh, keh, köhy méh, moh, oláh, po/roh , terh, riih, rüh, p. o. csc/znck, juhval, rü//től; egyébiránt ha magánhangzó következik r á , akkor hangzik, mint: rii/zes, ju/zok, cse//ek, kü/zög, rö/zög 'slb. gj Némellykor a' p ti-re, az m «-re változik, mint: káposzta, káposzta; la/zda, l a í d a ; rom, r o n g á l , rumgál helyeit.

Mire kell ügyelnünk az idegen szavakban ?

Az idegen szavaknál, mellyeket nyelvünkben még most használni kenytelenítetünk,'s mellyek míg literatura létezend, egyik vagy másik nyelvből részint említésképen, részint azokra bivatkozélag előfordulnak, éppen úgy kell írnunk, mint azok eredetükben iratnak, p. 0. Cicero , Yoang, Qnintus, Chersonesos, Schiller 'stb. nem pedig: Cziezero, J u n g , Kvintus, Klierszoneszosz, S i l l e r . — M i részint n e v e l j ü k , részint boszonkodunk, midőn a ' külföldiek roszul írják magyar neveinket, miért irnék tehát mi is neveiket máskép mint ő k ? Itt azonban kővetkezőket kell észrevennünk.

Az olly n e v e k , mellyek már nyelvünkhöz módosulva magyarosodlak, úgy iratnak mint szokásban vannak, p. o. plébános, templom, József, berezeg, püspök, Nápoly 'stb.

Ha pedig némelly külnemzeti, vagy külföldi n e v e k , főkép dolognevek, akár tulajdon tikár pedig köznevek legyenek azok (mert a' személyi tulajdonneveket nem módosíthatni), magyarosítanak 's mngyarosítathatnnk, magyarosan iratnak, mint: Lipcse, Ilécs, Vjjork, 1'etencze 'stb.

Hogyan kell azon jeleket elrakni, mellyek a' helyesírásban megkívántul nak?

A' jeleknek e l r a k a t á s a , mellyek az általános Írásban értelmesítö-nek neveztethetnének, nem olly csekélység, mint tahin némellyek gondolják; sőt igen is nehéz: mert a ' kinyomtatott könyvekben sem egyeznek meg az emberek a ' felrakott jelekre nézve; egyik két pontot t e s z , hol a' másik csak pontos vonást használ; egyik oda is tesz vonást vagy vesszőt, hol a' másik szükségtelennek tartja tenni.

A' pótjelt legtöbben fölrakják, mások elmarad hatónak vélik.

Mindazáltal e ' következőket szabály gyanánt vehetjük, mint a' hoszszas szokás megalapította: Hiány-jel vagy pót-jel ( ' ) tétetik, ha valamelly betíi vagy szótag kimarad, p. o. a ' , h á z ' , ' s , fiam', erkölcs' ' s t b , ezek helyett: a z , h á z n a k , é s , fiamnak, erkölcsnek.

Ilogy e' pótjel a' névmutató n-nál és az r-nél minden ho-

mály nélkül kimaradhat, i g a z , dc m é r n e m úgy a ' birtokneveknél, mert a ' kilwgyás gyakran értelmetlenséget okoz.

Küt-jcl ( - ) akkor tétetik, ha az öszszetett szókat bizonyos okbu) kiilönöztetvc akarjuk használni, vagy pedig o ' sor1 v é g é n , midőn valamelly szó nem fér ki 's azt elválasztani kénytelenek vagyunk, p. o. A ' gyalog-út rövidebb mint a ' szekér-út; soká tanakodtak, vas-liidat építésének é , vagy kő-hidat; a ' gyorsan-tanulást hamar-felcdés követi.

Zár-jel ( ) olly mondás' rekesztésére szolgál, melly szorosan véve nem tartozik a ' főbb mondáshoz, dc mégis annak felvilágosítiísára szolgál; p. o. Tegnap elmentem volna hozzá (tudnillik megigértem neki hogy meglátogatom) de közbe 's váratlanul jött sGrgctős dolgom miatt nem lehetett.

Felhozó-jei vagy Ide'z-jel ( „ " ) idegen mondás' közbe iktatásának jelentéséro használtatik, mint: Nemzeti magyar nyelvünket sok kincscscl gazdagíthatná, ki különösen e ' czélbul hazánknak minden részét 's olly nemzetek' földét beutazná, mellyeknek nyelve a' mienkkel r o k o n , mint a ' magyar tudós társaság is alapszabályaiban mondja: „ T a gadhatatlan, hogy a ' honi nyelv' csinosítására több segédeszköz vétethetik . . . a ' napkeleti rokon nyelvekből 'stb.

Nyugvó, v. Gondolat-jel ( — ) , ezt akkor használjuk, midőn az olvasót meglepni vagy figyelmeztetni a k a r j u k ; vagy midőn a ' mondások nem következnek szoros és rendes folyamban egymás után; vagy végre midőn semmi sem jut eszünkbe, p. o. A ' magyar nyelv — ha kimiveltetik —• sokkal szebb lesz a ' mostani nyelvek' akármcllyikéiiél.

Hézag-jeli ( ) teszünk, midőn valami elhallgattatik, kihagyatik, vagy kitöröltetik.

Vetzsző (,) az értelmet kifejező rövidebb mondások u t á n , vagy valamelly hoszabb kerékbészéd' részei közé tétetik, mint: Csak a' nép mozdítja elő sükeresen az ipart) egyesek n e m , azaz: .egyes birtokosak és bérlők nem. A '

mint az ifjú gyönge korában tanul, cs a' mint igyekezett tehetségeit kifejteni 'stb.

Porilos • vetzrzó (;) olly kcttö's mondás közé tétetik, mellyuek második azaz utolsó része mintegy magyarázata az elsőnek; p. o. E' mi időnkben sok férfiú nem éri cl azon időt, mi neki a ' természet' urától ki van tűzve; mert ifjúságában kifogyasztja erejét; pedig erő nélkül nem élhetni.

Kettöx-pont (}) akkor használtatik, midőn valamelly idegen mondásra hivatkozunk, vagy midőn az általános mondás' részei magyaráztatnak, p. o. Valaki azt állttá a' minap egyik hírlapban: a ' rabság' ideje elmúlt Magyarországban, tle én kételkedem. Az ember' boldogságát teszik : testi épség, j ó Ielkismcret, kifejlett értelem és szabadság.

Pontot (.) teszünk minden teljes és egymástól független mondás u t á n , valamint a ' kj-ncm-irt szavak után is, mint: A ' tudományok' lelkes előmozdítója volt. A' szegényeket gyámolította. ' S az illy férfiúnak végre éhséggel küszködve kellé kimúlnia, p. o. v. t. i. u. m.

• Kérdő-jel (?) tétetik valamelly nyomozó, tudakozó 's kérdő mondás után , p. o. ki födözte fül Amerikát ? Columbus Kristóf. Ki volt a ' magyaroknak legjelcsb királya ?

Felkiálló-jel (!) használtatik olly beszéd' vagy mondás' v é g é n , mellyben nagy indulat mutatkozik, p. o.

Oh vándor ülj le bükköm' enyhelyében, Kedvesnek sírja ez!

(Kiilcuy.)

Kezdő-jelet (§) használunk kisebb felosztások' jelölésére, p. o.

1. §. A' betűkről általában.

2.

A' magánhangzókrul különösen.

Nt/omade'k-jel ( ' ) tétetik valamelly nagyobb fontosságit közbetett mondás' elején, p. o. hazánkban füldmivelési szorgalmat igyekeznek ébreszteni, mit sükeresen csak úgy eszközülhetni, ha 'minden ember-lénynek tökéletes joga van elidegeníthctlcn sajátot szerezhetni..

IIARMADÍK RÉSZ. §

Z

Ó

K

Ű

T

É

8 .

Mi ti' izékiités?

A' szókötés olly része a' nyelvtudománynak, melly ama' rendszabásokat tanítja, mellyek szerint a' szóknak úgy kell öszszefiiggesztetniük 's egymás után következniük, hogy azokbul értelmes mondás alakuljon.

Hány főrésze van u szókiitésnek?

A' szókötésnek e' következő két főrésze van: 1. A' megegyezlelés, melly abban á l l , hogy a'szók bizonyos tekintetben egymással megegyezzenek 's hogy bizonyos és némileg meghatározott renddel tétessenek egymás után; a z a z , úgy köttessenek öszszc, hogy tökéletesen érteni lehessen.

2. Vonzás, mellynek tulajdonsága a z : hogy egyik szó a ' másikat bizonyos esetbe tétetni kivánja, azaz: a ' nevragasztásban használt ragoknak egyikét vagy másikát különösen felvétetni kivánja.

ELSŐ

FEJEZET.

IHejegyeztetés.

Mit

értünk itt a' megegyeztetés

alatt!

Megegyeztetés alatt értjük a' különféle szavaknak, jelesen pedig a' neveknek, névmásoknak és igéknek számban és szentélyben való öszszcillesztését, 's egymásra következés! rendét, hogy azokbul értelmes mondás váljék.

Mi a' mondái és hányféle ?

Mondásnak nevezünk minden kimondott egyes Ítéletet. Midőn például mondom: a' nap koszit ; v a g y , az ej

rövid; vagy, Magyarország termékeny; ezen példáknak nkúrincllyike, m o n d á s . llúny cs minő re'szekbíd áll mitulen mondás ?

Minden mondás három részből áll, mellyek: a' tárgy (alapszó), az ige, és a' tuiqjdom'tmóny. Minden mondásnak főrészé a' tárgy vagy alapszó; a' tulnjdonítinány csak a' tárgynak minőséget, tulajdonságát jelenti; az ige pedig a ' kettőt öszszeköti, azaz: a' tulajdonétmi'uiyt az alapszóhoz csatolja, "s erősiti, liogy a' tnlajdonítmány által kifejezett minőség illeti é vagy nem illeti a' tárgyat. A' beszednek minden egyéb részei csak a' mondás' kiegészítői gyanánt tekintetnek. Ezen mondásban: az isten mindenhaló, i s t e n a ' t á r g y , m i n d e n h a t ó a' tnlajdonítmány , v a n aa ige, melly azonban többnyire kimarad.

Minő beszédrész teszi az alapszót ?

Az alapszó lehet: név, névmás, és határozatlan módbeli ige ; a ' tulajdonítmány rendesen mellehiéc, péld. e' mondásokban: Az élet rövid, én józan vagyok, tanulni szükséges; élet, én, lanulni alapszók; rövid, józan, szükséges tulajdonílmányok; az elhallgatott ,vnn és vagyok, igék vagy kapcsolók. — Az öszszekötő igéről azt kell itt megjegyeznünk, hogy csak a'jelentő mód' jelen idejének egyes számú harmadik személyében marad k i , de a' többi időkben kitétetik, p. o. az ember mindig gyarló v o l t 's gyarló is l e s z e n .

Hányfélének mondat/tutik a' mondás ?

A' mondás többféle leltet, ugyanis: 1-ör) Egyszerű, midőn nincsenek részei; p. o. az ember megelégedetten.

2-or) Öszszetett, midőn több kisebb, egy nagyobb egészszé alakul. 'S ekkor a z , ntellylől a' másik függ , fömondásnak mondatik, azok pedig mellyek ettől függnek, mellékmondásoknak, neveztetnek, p. o. „Azt állítom, hogy a' tiszta h'lkismérct minden kincseknél többet é r ; '« azon ember, ki ezt nem érzi, igazán boldog sohasem lehet." iit

négy mondás v a n , 's ezek közt kettő f ő : Azt állítom, fümontlás; hogy a ' tiszta lelkisméret minden kincsekncl többet ér, mellékmondat; ' s azon e m b e r , ki ezt nem érzi , második fömondát; igazán boldog nem lehet, másik mellékmondát.

3-or) 'teljesnek mondatik, midőn alkaté részei mind kitétetnek, p. o. té tiszta lelkismerelii ember nyugottan várja ti báláit.

4-er) Hiányosnak neveztetik, mikor valamellyik alkaté rész ki van hagyva 's csak alattomban értetik; p. o. romban a'ház; hová mégy1 Pestre; itt azöszszekötő i g é k : van, megyek, kimaradtak.—Úgy szinte hiányos, sőt tökéletlen , midőn két alkaté rész kimarad, p. o. tanulok; c ' mondásban a ' névmást én, é s részesülőt tanuló, kell értenünk, t i. í g y : én tanuló vagyok.

5-ör) Tökéletlen, midőn alatta értetik az alapszó, i g e ' s tulajdonítmány; p. o. Hajh! Igen! Nem ; ide tartoznak az indnlauiak egyéb hangjai is. — A' hajh alatt értem : f á j 1 a 1 o m , mellyben v a u : e'n fájlali vagyok. I g e n alatt: a k a r o k , a z a z : én akaró vagyok.

Hányféle

az alapszó,

's tulajdonítmány

?

Az alapszó lehet: 1. Egyszerű, midőn csupán egy magányos lényt (személyt vagy dolgot) j e l e n t , p. o. az ember halandó.

2. Öszszetett, mikor több ' s különnemű lényt fejez ki, mint: A ' n a p , a' hold, a ' csillagok égi testek. A ' víz, a* k e n y é r , az alvás szükségesek.

A' tulajdonítmány is l e h e t : a) Egyszerű, midőn az alapszónak csak egy tulajdonságát fejezi k i , p. o. Az éj sötét; vagy: a ' kenyér szükséges.

Ij) öszszetett, midőn az alapszónak egynél több tulajdonságát fejezi k i , mint: az ember okos, bölcs, előrelátó.

6D ELSŐ

—

CZIKKELY.

A ' nevek' megegyeztetése 's helyzete.

Mit kell ludaiuik a' nevek"' megegyezletéiériíl és elhelglteztetéléről?

A' nevek' mcgcgyeztetéséről 's clhelyheztetéséről a' következőket szükséges tudni: 1-ör) A' név, akár tulajdon akár k ő z n é / , sőt a' melléknév is, ha főnév helyett áll, az igével s z á m b a n és s z e m é l y b e n megegyez,'s a' mondásnak rendszerint elejét foglalja el, p.o. A'gyermek csintalankodik; az emberek szomorkodnak; a ' v é t k e s e k néha l a k o l n a k , de sokszor az ártatlanok is szenvednek.

2-or) Ha k é t , három, sőt több, egy fogalmat jelentő név jő is elő a' mondásban, mégis csak az u t ó s ó név ragad , (i. o. Szent István első magyar királytél nyerték a' papok jövedelmeiket.

3-or) Ha két vagy több, egyes száinu név fordul elő a' mondásban kötszóval, az ige t ö b b e s számba tétetik, p. oJlévui Miklós és Verseghi Fercncz egymással ellenkezleA. 4-er) Ila első, második és harmadik személyi név van a' mondásban , — minthogy az első személy előbb való a' másodiknál, ez ismét a' harmadiknál , a' következőkre kell vigyáznunk: «) ha első és második személy j ő elő, az ige az e l s ő személyi többes számba tétetik, mint: le és én olvasunk. b) ha első és harmadik személy fordul együtt elő, az ige akkor az e 1 s ő személyi többesbe tétetik, p. o. én és Jdnos tanulnnA. c) ha pedig második és harmadik személy fordul elő,, az ige a' m á s o d i k személyi többesbe j ő , p. o. Lajos és le sétáUoZ. 5-ör) A' vezeték- vagy családnév mindig a' keresztnév e l ő t t áll, p.o. H u n y a d i János, Ú j l a k i Einma, D e á k Ferencz, K i s f a l u d y Károly 'stb.

0-or) A* méltóságot, hivatalt, tisztséget, művészetet 's mesterséget jelentő nevek a ' k e r e s z t n é v után, vagy ha ez nincs a ' mondásban, a' v e z e t é k n é v után tétetnek, p. o. Korvinra Mátyás k i r á l y , Széchenyi István g r ó f , (íergely p á p a , Klauzál k ö v e t , Fercnczy s z o b r á s z , Szilágyi g o m b k ö t ő 'stb.

Mü kell tudni u melléknevek3 megegyeztetéséröl?

A ' melléknevek' megegyeztetéséröl a ' főnevekkel a' következőkre szükséges figyelmeznünk: 1-ör) A' tulajdonságot jelentő melléknév, ide értvén a ' részesülőt is, szabály szerint a' főnév e l ő t t áll; még pedig s o h a s e m változva, 's a ' főnévvel sem s z á m r a , sem más módosulásra nézve meg nem e g y e z , p. o. Szorgalmas ifju ; szorgalmas i f j a k , szorgalmas i f j ú n a k , szorgalmas i f j a k t ó l , az érző s z í v , az érző szivek, az érző sziveket; halandó embereket 'stb. Ugyan is semmiképen nem volna jól inonb v a : szorgalmas o k t ul ifjak t u l .

2-or) H a ' a ' melléknév után, azaz a ' főnév és az el űlálló melléknév között névmutató v a n , számra nézve megegyez a ' m e l l é k n é v az utána következő főnévvel, de egyéb esetekre nézve nem, p. o. nem szorgalmasok az ifj a k , lialand ó k az emberek, hideg c k az éjszakák.

3-or) Ila a' melléknév a ' főnév után j ő e l ő , az ezzel m i n d e n ragi módosulásban megegyez; mini:pénzt k e v e s e t kapott, de jószágot eleget; fiai n a k jók n a k kell lcnniök, mert jól nevelte őket, dc a ' lányok k ö n n y e l m ű e k , hiúk ' s dologtalanok.

4-er) A' többséget jelentő, következő melléknevek: tok , kevés , temérdek , legtöbb, több, kevesebb, legkevesebb, tenger, a'főnevet c g y ' e s számba kivánják, p.o. tenger nép gyűlt az utczára öszsze; kevés (ffu fordítja haszonra tanulási éveit; sok j ó szándék, sok j ó terv enyészett már el. — Ide tartoznak !>-ör) A' mennyiséget jelentő melléknevek, vagyis számnevek is; ezek s e m tűinek maguk után többes szá-

m o l , p. o. tiz év múlva j ő viszsza; két hónap alatt könynven elvégzi; húsz mértjoUl;— kétszáz darab körmöoei arany. (i-or) H a a 1 melléknév nem c s a k egy a l a p s z ó n a k , hanem többnek (ulajdonítmányaul s z o l g á l , a 1 t ö b b e s b e tétetik ; p. o. a z o r o s z l á n , f a r k a s és tigris kegyetlened ; a ' j u h és g a l a m b legszelídebbe/.

MÁSODIK

CZlKKIit.Y.

N é v in á s o k.

Mit kell megjegyeznünk

a' névmásukral

A ' névmásokrul a ' következüket gyeznünk :

? szükséges

megje-

1-ör) A ' személyes n é v m á s o k : én, te, i mi, ti. ik, az igék e l ő t t rendszerint kimaradnak a ' mondásban, inivel a z igéknek ragvégzetci névmásokbul módosullak: követk e z ő l e g minden ige jelenti a ' n é v m á s o k n a k egyikét vagy n n i s i k á t , p. o. irok, iratok, olvasa, olvasunk, mit dolgoztatok ? 'stb.; őzen igéknek ragvégzelel e ' névmásokbul eredtek : én, ti tik, i , mi műk, mi eredetileg így volt : I r é n i r t i k , olvasó', o l v a s m i n k , dolgoz t i k . í2-or) H a a ' n y o n t a d é k , vagyis a ' mondás' e r e j e a ' személyes névmáson nyugszik, a k k o r ez k i t é t e t i k ; mi fők é p a k k o r történik, midőn a ' m o n d á s b a n e ' k é r d é s : kii vagy kicsoda ? v a g y alattomban értethetik, vagy nyilván kitétetik, p. o. te akartad azt a' z a v a r o d á s t ; nem én beszéltem v e l e , mi elvégeztük dolgunkat. Ki volt n á l a m ? én voltam. o-or) Ha a ' személyes n é v m á s a l a p s z ó gyanánt áll a ' m o n d á s b a n , m i n d i g a ' m o n d á s ' e l e j é r c tétetik; p. o. én beteges v a g y o k ; ti g a z d a g o k k á l e t t e t e k ; i senkinek sem hízelkedik.

4-er) A ' kérdező mondásban a ' személyes n é v m á s igen gyakran l i á t u l tétetik, p. o. Hol voltál le'! Hová mentetek H't Azonban e l ü l is á l l h a t , mint: mi hová ment ü n k ? én hol voltam ? Dc ha a ' mondás' nvoiuadéka a '

személyes névmásra e s i k , ez akár magánosan, akár a ' hozzá tartozó melléknévvel e l ül áll; p.o. Ti volnátok képesek arra ? Te merészelsz nekem ellenmondani ?

Mit keit észrevennünk a1 személyes névmás te ti második személyről 'i A' te ti második személyről kell tudnunk, hogy helyettük néha tiszteletből m á s kitétel használtatik, 's akkor az ige h a r m a d i k személybe tétetik, ugyanis: 1-ör) Ked vagy kend, a' többes számban kelek vagy kendtek; p. o. hová megy k e d ' ? hol volt k e n d ? Mikor jöttek meg k e t e k ? Honnét kapták k e n d t e k ' ?

2-or) Némelly vidéken, mint nevezetesen Dunán tul, Fehér-, Győr-, Veszprém megyékben a 1 te ti helyett ö ök vagy n ük használtatik, p. o. ü is ott volt'? ük is elmenn e k ? — mit a ' h a z á n a k egyéb vidékein, vagy inkább általában ekkép tesznek k i : maya is olt volt ? muguk is elmennek ?

3-or) A' csinosbultak e ' szólást ekkép változtatták; keyyed, iin; kegyetek, önök, p. o. kegyed igen jól j á t s z i k : iin kiabált tegnap a ' kávéházban? keggetek mondották? önök itt maradnak.

4-er) A ' reformáta vallású hivek pedig: kegyelmed-et 's kegyelmetek-ét használnak, p. o. Jójön kegyelmed hozz á m ; kegyelmetek nem voltak a' szentegyházban, k á r ! a' pap igen jól papolt.

Mire kell ügyelni a' birtokos névmásoknál ?

A'birtokos névmásoknál következőkre _kell ügyelnünk: 1-ör) Az önálló birtokos névmás (enyém, teed, övé, mienk, tietek, övék) mindigelőre bocsátott b i r t o k n é v után tétetik csak, magánosan s o h a s e m használtatik, p. o. teedet látták, enyémet meghozták 'stb. E' mondást természeteden senki sem érti, ha csak valami már előbb nem említtetik, miliöz e ' névmások tartozhatnak p. o. A' cselédek megérkeztek , a' teedet látták a ' piaezon; a' ruhák elkészültek , enyémet már tegnap meghozták.

2-or) névmással ragasztott birtokos n é v e k k é p h e l y e z t e t i k : Azon n é v , mellyhöz valamelly birtok t a r t o z i k , e l ü l , a m a dolog pedig (néha személy is lehet) melly h o z zá tartozik, h á t u l tétetik; p . o . A' Unnának mélysége, a* napnak hoszusága: a* tűznek melegsége. A* birtokos esetn e k nak nek r a g a ki is m a r a d h a t ; p. o. a ' Duna' szélesség e ; a ' váróé k e r ü l e t e ; a ' tűz' m e l e g s é g e 'stb.

3 - o r ) Az é birtok-névmásos n e v e k éppen u g y , mint fíilebb 1 - s ő pont alatt mondatott, csak valamelly e l ő r e b o c s á tott m o n d á s u t á n h a s z n á l t a t h a t n a k , m a g á n o s a n s o h a s e m .

Valamint e z e k e t : enyém, teed, óé v a g y övé, mienk, tietek, óéi vagy övék, így magánosan senkisem érti, ú g y e z e k e t s e m : Jánosé, gyermeké, városé-, mert nem t u d h a t n i , ml az enyém, t e e d , v a g y mi J á n o s é , g y e r m e k é ; hanem az e l ő r e b o c s á tolt név értelmesíti, p. o. ez a ' könyv e n y é m ; ez a ' ház J á n o s é ; ez a ' toll a ' g y e r m e k é ; ez a z óra t e e d ; ez a ' fó fié v a g y övé. *) HARMADIK

CZIKKELY.

A z igék' n i e g e g y e z t e t é s e 's h e l y c z e t e .

AJ

C s e l e k v ő igék.

Mit kelt tudnunk az igék' helyzetéről

't

megegyezte'.étéröl?

Az i g é k ' helyzetéről ' s megegyeztetéséről a ' k ö v e t kezőket szükséges tudnunk: 1-ör) A ' rendes v a g y közönséges b^szédfolyamu "iondásban az i g e , a k á r s z a b á l y o s a k á r r e n d h a g y ó legyen, v é g r ő l szokott állr.i; p. o. Dél előtt irok, délután pedig olvasok.

Könyveit mind elailta, de képeit ' s földabroszait megtartotta. *J Hogy az c nem csupa rag, mint egyeli eseti ragok, p. o. nah, at, f r f / ' s t b , hanem birtok, kitetszik e' tiibbi birtokos névmásokbul; én cm-re, te ed-ro, ő r-re, e'-re és i-re móilosult; a1 mély baiignakban peilig om, od, o-ra ; p. o. énén tzzoiioiii = enyém , tete rzr teed, óó i=r űé vagy Jánosé; nckén - nekem, nekte zzzneked, nekó .^r.tickc =rncki.

2-or) Minden személyes igének a ' h á r o m mádban k e l l alapszavának lenni, melly azonban n é h a csak alattomban értetik; p. o. A z , k i kötelességének eleget nem t e s z , boldogtalanná t e s z i magát. Ez kettó's mondás, két alapszó: az, ki, 's két személyes módbeli ige: tesz, teszi, van benne. Dolgozol ma ? az alapszó te alattomban értetik.

3-or) Minden ige, személyre és számra nézve, megegyez az alapszóval; p. o. En keveset d o l g o z o m , de te még kevesebbet (t. i. d o I g o z o l ) . Az a r a t ó k már k i m e n t e k ; a ' k a s z á s o k haza j ö t t e k .

4-cr) Ha az alapszóbeli nevek h a s o n értelműek, az ige egyes számba tétethetik; p. o. esze, elméje magas polczra c m e l é .

5-ör) Ha az alapszóbeli nevek vagy kötszóval kapcsoltatnak e g y b e , az igo egyeshm m a r a d , p. o. Esze v a g y pénze nem jő kérdésbe. — Do ha a ' vagy kötszóval egybefoglalt alapszók különböző' személyüek, az ige többes számba téiciik a ' nemesebb szeinélylyel egyeztetvén m e g , mint: ők vagy ti e l m e n t e k . T e vagy én itt m a r a d u n k .

6-or) Ha az alapszók között egy ollyan találtatik, melly a' többit magában foglalja, millycnck: senki, semmi, minden ^stb. az ige e g y e s számba tétetik; p. o. K szemek, a ' h a n g o k , a ' l é l e k , minden b á j o l rajtad. De c' s z ó : mind, inkább többesbe kivánja az igét, p. o. A' szent, a ' hang, a' mozdulat mind b á j o l n a k rajta.

7-er) Alidon két alapszó köttetik ezen kötszők által üszsze: mint, valamint; akkor az ige az e l s ő alapszóval egyez meg, a' második alattomban értett igének levén alapszava; p. o. 0 i s , min! m i , a' küzjót i g y e k s z i k előmozdítani.

S-or) A' következő igehatározók: sokan, kevesen, elegen, néhányan, többen, legtöbben, számosan, az igét t ö b b e s számba kívánják, p . o . Sokan v o l t a k , de végig kevesen m a r a d t a k .

Mikor áll mégis az ige inkább a mondás' elején f Az ige a' mondás' elején áll iukább, midőn 1-ör) Különös hangnyomaiéit nyugszik r a j t a , azaz midőn a' mondás' ereje az igében fekszik 's azt kitüntetni a k a r j u k , p.o. D o l g o z i k ő , de siikeretlenül. íí-or) Parancsolást jelentő mondásokban, p. o. I r d le ezt a' lapot. V i d d a' postára ezt a'levelet. M e n j e t e k haza. K é r d e z z é t e k meg tőle.

3-or) Midőn a' mondás kérdezést jelent, p. c. I l o z t á 1 papirost? V o l t a t o k a' színházban ? E b é d e l t e t e k már? M e g m o n d t a d neki? — Azonban ha illy kérdező mondásokban a' nyomaték nem az igén , hanem az alapszára vagy annak valamelly kiegészítőjére esik, az ige nem áll elül, p. o. Neki mondtad meg? A' színházban voltak kegyetek ? Már régen meghalt atyád ?

11.) A' k e l l és v a n igék' használata 's helyzete?

Miként helyeztetik a' kell ige?

A' k e l i ige következőleg használtalik: Azon igehatározó, melly az igével elül öszszeiratni szokott, tőle elválasztatik 's a' kell személyeden ige k ö z b e tétetik, p. o. át kell mennem Budára. Nem hittem volna, hogy nekem be kelljen mennem. Meg kellene már egyszer adnod. Nekünk nem sokára el kelleiul válnunk. — Egyébiránt vaunak emberek, kik az időkben így használják írásaikban: Átmennem kell; megírnom kellene, 'stb. de ezen mód nyelvünk' természete ellen van.

Mit kell tudnunk a van igéről?

A' v a n igéről nzt kell tudnunk (melly kötő vagy kapcsoló igének is neveztethetik, mivel az alapszót és fulajdonítmányt egy értelmes mondássá köli öszsze), hogy midőn a ' j e l e n t ő mód' jelen idejében, mind az egyes mind a ' t ö b bes szám' harmadik személyében — a k á r igenlegcscn akár nemlegesen — a'tárgy" vagy alapszó' tulajdonságát állítjuk vele, k i h a g y a t i k , p . o . Én beteg vagyok, te beteg vagy, ő beteg(nem tétetik ki a' can), mi bo" Jogok vagyunk, ti boldo-

gok vagytok, ők boldogok (és nem: ők boldogok vannak); én nem vagyok gazdag, te nem vagy gazdag, ő nem (—) gazdag. Ez a' toll rosz. — A' te kalapod febér (nem: fehér van). Azok a' kertek szépek (nem: szépek vannak) 'stb.

Azonban, mint a' fölebb mondott szabálybél is érthető, a' többi módokban és időkben k i t é t e t i k , p. o. Kn szorgalmas v a l é k , te gazdag v a l á l , ő gazdag v a l a .

Ha én fiatal v o l n é k , ha ő fiatal v o l n a , ha ők fiatalok volnának. ' NEGYEDIK CZIKKELY.' A' kötszók' s igehatárzók' Miként kell az igehatárzókat, tésű beszédrészeket

helyzetéről.

kötszókat '» mis kisebb jelen-

elhelyezni?

Egészen 's pontosan meghatározni: hol foglaljon helyet a ' mondásban a' kötszó, hová helyeztessék az igehatárzó, igen nehéz volna, de szükségtelen is; mert szókötésünk sokkal szabadabb, mint hogy szabályokat állithatnánk föl, hogy p. o. az igeliatárzó csak itt meg itt álljon, a ' mondat' kezdetén, vagy közepén vagy végén; azonban általánosan véve annyit megjegyezhetünk, hogy a z o n szavak , mcllyeket különös hangnyomattal nagyobb hatás végett ejtünk, e l ü l tétetnek, p. o. s e n k i sem volt otthon.

F a l u r a akartam menni. H é t esztendeig raboskodott.

Mellyek mégis a' megtartandó szabályuk ?

A ' következő igehatárzók: át, be, el, ki, meg, le, fel, fúl, iitzsze, viszsza, szét, legnagyobb figyelmet érdemelnek, mellyek' helyzetéről a' következő szabályok alakultak: 1-ör) Ha a' mondásnak tiltó, parancsoló és tagadó értelme van, ezen igehatárzók nem e l é b e , hanem u t á n a tétetnek az igének, 's n e m öszszcirva— mint elül szabály szerint történik — hanem elválasztva, p. o.

Tiltólag: «7megy, «/visz, «7enged, íchí, e/költ, kilizet 'stb. Ne menj át, ue vi ld át, ne engedd ál, ne Injátok be, ne fizessék ki 'stb. - Vagy pedig a' tiltást jelentő ne

igehatárzó az cmlúett At, le, ki, le 'stb i g e h a t á r z ó k és ige k ö z é tétetik, mindegyik külön választva, ' s a k k o r az igehatárzó e l ü l m a r a d ; p. o. át ne m e n j ; át ne vidd; á t ne e n g e d d ; be ne h í j á t o k ; ki ne fizessétek; szét ne szórjátok azt a ' magot 'stb.

Paranetolélagt «7ad, ó'tztsehi, meg í z e n , /eir, vitztzak i v á n , e/visz 'stb. Add a / n e k i e ' l e v e l e k e t ; híd ötztze a z e m b e r e k e t ; izenjétek meg n e k i k ; i r j á k le k e g y e t e k e ' s z á m adásokat ; fizesd ki a ' szabót 'stb. — Ide a ' p a r a n c s o l ó m ó d hoz tartozik a ' kapcsoló mód i s , mellyek közel r o k o n o k , vagyis i n k á b b a ' kapcsoló mód c s a k szelídült neme a ' parancsoló m ó d n a k , p. o. kérlek vidd el neki ezt a ' k ö n y v e t ; azt mondta hogy írd le; ugyan add vitztzta n e k i ; nem mennél el hozzá ' s t b .

Tagadólag : /A'Számol, levon, meg\n\, felgyógyul, elütsz 'stb. N e m s z á m o l be; semmit sent von le; én azt hiszem , nem hal meg; nem gyógyul f e l , 'stb. — D e h a a ' mondat k é t részből á l l , vagyis inkább k e t t ő s , é s a ' másodikat kogg kötszó előzi m e g , az e'rdeklctt igehatározók eliil ö s z s z ' e i r v a h a s z n á l t a t n a k , p . o . N e m h i s z e m , h o g y felgyógyul; n e m k i v á n o m , hogy meybaljon; nem gondolom hogy vitztzajS 'stb. ' ) 2 - o r ) H a a ' mondásnak k é r d e z ő értelme v a n , ' s vagy n é v m á s o n vagy igehatározón k e z d ő d i k , p. o. Síikor adtad el a ' g y a p j ú t ? H á n y forinton kelt el m á z s á j a ? Miért nent j ő t e t e k vitzsza? Kinek mondtad meg? Kik osztották szél? 'stb. — E g y é b i r á n t az ige 's tőle elválasztott igehatározó k ö z é m á s igehatározó is tétetik, p. o. Miért nem jőtél minyyárt be ? H o g y a n tűnhettek olly hirtelen el ? ' s t b . *) Vannak azonban esetek, hogy e' szabályok' ellenére is az igehatározó e l ü l tétetik, ntiilón tudnillik a' mondás' ereje oz igehatárzóra esik, p. o. ne át vidd hanem be vidd ; nem meghal, hanent meghalt; ez igehatározók itt: át, be, iukább névhatárzót jelentenek, p. o. úttal, be vidd 'stb.

3-or) H a a z igét két igeliatározó elűzi meg ' s a ' sodikra nyomadck esik, szinte li á t ü l tétetik az igével öszszeiratni szokott igeliatározó, p. o. ma két órakor vök el; holnap kéltser írom / e ; azt semmi esetre adom el n e k i ; m á s k o r nem viszem ki, 'stb. ")

máelül jönem

4-er) 11a az ige határozatlan módban van ' s más ige előzi m e g , a ' határozó e l ü l az igével öszszeiratik, p. o.

Mikor fogod megfizetni? Hol akartok Megszállni? Mért igyekszel benőnket e/hagyni ? Hányszor a k a r t a t o k vele y s / h a g y n i ? 'stb.

5-ör) Ha a.' mondásban az igét s z á m n é v előzi, mell) r e nyomadék e s i k , a z igeliatározó h á t u l elválasztva tétetik, p. o. H á r o m s z á z forinton adta el; k é t s z á z forinton vette meg; e z e r forintért válallta fel.

•") M Á S O D I K

F E J E Z E T .

V o 11 z ú s .

Mit

értünk

ré vonzás

alatt?

V o n z á s alatt é r t j ü k a ' beszédrészeknek azon s a j á t s á g o s t u l a j d o n s á g á t , mellynél fogva egyik szó e g y ,

másik

*) E' szabályok azonban még igen hiányosak , mert nyelvünkben nem is igen lehet szorosan meghatározni, mellyik bestédre,z tétessek eliil, mellyik kövesse az elsőt, mellyik a' másodikat; ugyanis egy mondat többfélekép tétetik, p, o. I. Tegnap megfiirdöttem a' Dunában; '2. Tegnap a' Dunában fürödtem meg ; 3. Tegnap fürödtem meg a' Dunában; <1. -V Dunában tegnap megfürödtem; 5. A' Dunában tegnap fürödtem meg, — Tehát íigy leszen a' rend, mint az értelem kivánja. **) Mind ezeket máskép is mondhatni, ha a' beszéd* értclmcsségo úgy kivánja, p. o. hétszáz forinton vette meg; c' mondásban a' hétszáz szón fekszik az eró; — kétszáz forinton megvette. e1 mondádban pedig, meg határozóra esik a' nyomadék, 's azt jelenti, hogy nem hagyta ott, vagy másnak , liauem valósággal a' vevés megtörtént.

más módosulást ragot k í v á n ; p. o. Nem t e t s z i k atyjatini; m á r reggelre P c s t / i « k ö z e l í t e t t e m ; a ' k e g y e d n e j e éppen e g y i d ő s h ú g o m ' férjéee/.- a l k a l m a t l a n n a k gondolom a r r a a ' hivatalra 'stb. Itt l á t h a t ó , hogy ez ige tetszik n a k r a g o t k i v á n ; a ' közelit h e z , az egyidős melléknév, v e i , a z alkalmatlan r a felható ragot óhajt* — Azon s z ó k a t , mellyek k i v á n j á k h o g y a z utánuk következő szók illyen vagy ollyan ragot v e g y e n e k f ö l , vonzóknak , azokat p e d i g , mellyek a ' r a g o k a t fölveszik , vonzottaknak nevezzük.

ELSÓ

CZIKKELY.

Melléknevek.

Mit kell a ' melléknevek' vonzáséról hűlni ?

A ' m e l l é k n e v e k ' vonzásiiról e ' következőket szükséges megjegyezni: 1-ör) bu be (beható) ragot k í v á n n a k e ' k ö v e t k e z ő k : fáradt, okult, szerelmes, unt, tanult, gyakorlott f p . 0. bele f á r a dl h ' m u n k á b a ; s z e r e l m e s a ' liugáAa,- bele u n t a ' munkába,- bele t a n u l t m á r sorsába. — Mint látni v a l ó : f á r a d t , o k u l t , u n t , g y a k o r l o t t , t a n u l t , r é s z e s ü l ö k vagy i g e n e v e k , ' s mint igék, éppen e ' ragok a t k i v á n j á k ; alább látandjttk.

2-or) ban ben (marasztaló) ragot ó h a j t a n a k : akaratos, állhatatos, bűnös, biztos, bízó, bizonyos, fárudkatlan, gyakorlott, gyakorlatlan, gyanús, foglalatos, jártas, járatlan, munkás, lassu, részes, tehellen lelketlen, vétkes; p. o- állhatatos a ' jóban ; nem v a g y o k bizonyos abban,- legváratlanabb a ' honi történetekben.

3-or) bot böl vagy bal b ül (kiható) ragot k i v á n n a k , okos, tiutós, oktalan, tudatlan, p. 0. k ö n y v b a / i g e n t u d ó s : dc f e j l á i l szörnyű t u d a t l a n .

4-er) ért (okádó) ragot ó h a j t : kezes, becses, kezeskedő, háladatos, háladatlan 'stb. p. o. én k e z e s leszek ért e d ; ő h á l á d a t l a n az iránta bizonyított jóságomcW.

5 - ü r ) hoz hez hoz (közelítő) ragot k í v á n n a k : hasonló, illó, illendő, illetlen, hajlandó (ra) , hajló ( r a ) , jó "), rosz, hegyes, hasonlíthutó ' s t b , p . o . az u n o k á k n e m h a » s o n l ó k a z ő s ö k / e x ; hajlandó hozzám; illetten hozzánk.

6-or) on, en, (alapító) r a g o t ó h a j t : álló, csöngő, p. o . barátomoH á l l ó dolognak nem e g y h a m a r lesz v e g e ; a ' h a j szál»« c s ü n g ő életet az ü g y e s o r v o s g y a k r a n megmenti.

7 - e r ) nuk, nek (tulajdonító) ragot ó h a j t a n a k : adós (val), ártalmas, alkuimat ( r a ) , illő, illetlen (hoz), káros, kedves, kétséges, szükséges, szükségtelen, szent, homályos, tulajdon, engedelmes, engedetlen, kedvező, szabad, kívánatos, unalmas, veszedelmes, világos 'stb. p. o. á r t a l m a s a ' bet e g n e k ; a d ó s a ' szabónak; mégis a d ó s azzul a ' n é h á n y f o r i u t l a l f Nekem cz a l k a l m a s v o l n a ; senkineí s e m s z a b a d 'stb. — E z e k közül n é m e l l y c k , előtt magánosan álló névliatárzót is s z e r e t n e k , m i n t : h o m á l y o s előttem, k e d v e s előtted; nekem k é . t s é g c s , v a g y előttem k é t s é g e s , 'stb.

8 - o r ) nál, nél (veszteglő) r a g o t k i v á n : szebb, jobb, nagyobb, idősb, erősebb, ' s általában n ' melléknevek mind, a ' h a s o n l í t ó fokozaton á l l v á n , p. o. n a g y o b b az a t y j á nál; k i s e b b a z ö c s c s i n é i ; s z e b b a ' rózsánál ' s t b .

9 - e r ) ra, matlan, tatlan,

büszke,

re (felható) raggal á l l n a k : alkalmas, érdemes,

érdemetlen,

hajlandó, méltó,

haragot, gyönge, ügyet (ban), ügyetlen,

alkalmél-

például: nem

mindenik é r d e m e s a ' j u t a l o m r a , ki verseket í r t ; — s z e g é n y Cu ő m é l t a t l a n a r r a a ' b ü n t e t é s r e , • — h a j l a n d ó tanácsomra.

•) Némelly melléknevek kétféle ragot is kívánnak, mint p . o . j ó , hoz vagy nak ragot; hajlandó hoi vagy ra, mit rekesz közzé tenni szükségesnek véltem, hogy a' tanuló azonnal eligazodliassék rajta.

10-er) ml, röl, vagy r»J, riil (leható) ragot kiváltnak : hires, nevezetes, dicséretes \stb. p. o. Miskolcz kenyerén// h i r e s ; Tokaj borára/nevezetes.

11-er) tol, tol vagy tul, tül (távolító) raggal álhiak független, függő (011), beteg, édes, büdös, gyönge, erős, mocskos, szennyes, piszkos, sovány, kövc'r, tiszta 'stb. p. o. a' munka//// e r ő s ; a ' szenny/«7 b ü d ö s ; a' czukortul é d e s 'stb. — Ezen melléknevek miatt névhatározóval Is állhatnak, mint: a ' r o s z élet miatt olly s o v á n y ; a ' sok gyógyszer miatt olly g y ö n g e .

12-er) ;//, ül (mutató) ragot k í v á n : szánt, adott, kért. Ígért, kitűzött, ajánlott, 's a ' mull részesülőknek nagyobb r é s z e , mint: a ' k i t ű z ö t t jutalma/ küldöm; fogadd az i g é r t emlékül 'stb.

13-or) val, vei (segítő) ragos neveket kívánnak: elfoglalt, egyidős, egyenlő, egy áru, egykorú, határos, teljes, teli; p. o. bugára/ e g y i d ő s ; malaszt/a/ t e l j e s ; Magyarország délről Scrviát-a/ h a t á r o s .

14-er) vá, ve' (fordító) ragot ohajtnak némelly részes ü l ő k , mint: bájol/, igézett, bűvölt, varázsolt, változott, lelt; p. a ' kegyetlenből szelid/fc' varázsolt ember.

15-ör) iránt névhatározót óhajtanak: hű, idegen, hideg, meleg, érzékeny, hajlundé, kegyes, jé, szélül, kegyetlen, p. o. légy h ü hazád iránt; nagyon h i d e g volt irántam.

16-or) nélkül névhatározót kívánnak: szűkölködő, elteheti, megélhető, p. o. a ' pénz nélkül s z ű k ö l k ö d ő mai időben nem igen boldogul.

17-er) at, ot, et (szenvedő) ragot kiváltnak nagyobb részint minden részesülők, mint: ronté, aratott, látott, hullott, keresett, ggiijtött 'stb. p. o. a ' liazá/af r o n t ó nem méltó hogy annak kebelén l a k j é k ; soka/ l á t o t t v. t a p a s z t a l t ember.

18-or) Némelly u, « végzetű melléknevek más melléknevet kívánnak magok előtt, p . o . t i s z t a kcbl« ifjú; g y ö n y ö r ű termetű l á n y ; r o s z természeti/ ember'stb.

6

—

MÁSODIK

8-2 —

C2IKKI'.I,T.

Igék.

Mit Ull' tmini az igék' vonzására/?

Azon kivíil, hogy minden cselekvő ige és a" középigéknek is nagy száma szenvedő esetet kiván, vagy legalább fölvehet, mint: levelei irok , sokat jártam , keveset gondolkozik 'stb. következőket kell tudnunk : 1-ür) tol, tol vagy tul, túl(távolító) ragot kiván minden szenvedő ige; p. o. emberlársai/n/ szerettetik; ők mindenkitiil dicsértetnek.

2-or) ban, ben (marasztaló) ragot kívánnak: büszkélkedik, csalatkozik, foglalatoskodik (val), gyönyörködik, kételkedik (rol) 'stb. p. o. tudományé/mi büszkélkedik: ő leginkább a' lovakban gyönyörködik; roszban töri fejét; szörnyen megcsalatkoztam lenne.

3-or) ba, le, bele (beható) ragot ó h a j t a n a k : keveredik, ereszkedik, elegyedik, avat, vág, igtat, bocsátkozik 'stb. p. o. nem merek bele vágni; rósz társaságba keveredett; igtasd a' jegyzőkönyvbe; szóba ereszkedtek.

4-er) hoz, hez, htht (közelítő) raggal használtatnak: be száll, beszegődik, dörgölödzik, folyamodik, haitik, hasonlít, illik ( n a k \ járul, közelit, közeledik, kívánkozik, száll, szol, rne'r, betér, szegődik, vonzódik, vágyakodik 'stb. példák: nem illik hozzád, v. neked nem illik; a ' fübiróbo: folyamodott; ha erro j ő , térjen be faszám; a' faUoi dörgölődzött; kMei szállt b e ?

5-ör) ig (határvető) ragot óhajt: küzd, hat; p. o. IiaIálig küzdött; lélckíy hatott.

6-or) nak, nek (tulajdonító) raggal tétetnek: kínálkozik, hízelkedik, ízlik, javasol, beszámít, ajánlkozik, ellenmond, örid, illik, hazudozik, születik, tartozik, látszik, tetszik, rémlik, hisz, vél, ad, tanácsol, igér, izen 'stb. tudniillik a ' cselekvő igéknek nagy része; p. o. neXed hoztam: kineí Ígérted? beszámítom neki: kineb adtad? ö költőnek született; nagyon örültem neki; megizentem az atyjának j é n j é t tanácsoltam nekik : inasnak ajánlkozik.

7-er) on, en (állapító) ragot kivannak: álmélkodik, átl/uvik,eligazodik, eliszonyodik (tői), áthat, csügg, kegyetlenkedik, fciiakud. koczliáz, uralkodik, megnyugszik 'stb. p.o. nem igazodbatikel azon badar beszedem; átbuvik a' keritése/*,* szörnyen kegyetlenkedik a ' cselédekea; azon leszek, hogy 'stb.

S-or) ra, re (felható) raggal tetetnek: agyurkodik, alkuszik, árulkodik, gyanakodik, hivatkozik, hallyat, figyelmez, emlékezik, int, ösztönöz, magyaráz, ügyel 'stb. p. o. ő mindig j ó r a intette; nent hallgat intéséire; haragszik valakire. íl-er) ért (okádó) ragot vetet f ö l : kezeskedik, jótáll, bűnhődik, lakol, meglakol 'stb. p. o. azért meglakolsz; nem állhatok jót érte; mi kezeskedünk barátunkéi-/. l()-er) rol, röl vagy rul, riil (leható) ragot kiváltnak: gondoskodik, kérdezősködik (felőle), aggódik, tudakozódik, gondolkodik, emlékezik 'stb. p. 0. ne aggótljál arról; nent gondoskodik gyermekei' nevelésérá/,- eleget kérdezősködtem róla vagy felöle.

11-er) tol, tol, vagy tul, tűi (távoh'tó) raggal használtatnak : fél, foszt, irtózik, iszonyodik, elijed, megijed, elfordul, elbúcsúzik, elszökik, megszökik, elfajzik, megbetegszik, megbolondul 'stb. p. o. a' got.ibá/*/ bolondult meg; nagyon félek a ' h i d e g / * / t e g n a p búcsúzott el /o/iink.

12-er) val, vei (segítő) ragot ohajtnak: bajlódik, alkudozik, boldogul, gondol, kérkedik, egyezkedik, megelégszik, beéri, czivihlik, koezódik, rendelkezik, bíbelődik, mulat, vesződik 'stb. p. o. megelégszem vele; mindig semmiségekíc/ bíbelődik; a' gyerekekké/ vcáződik; ő még nem rendelkezhetik jószágait n/, v. jószágaim'/.

13-or) vá, vé (lordító) ragot kivánnak: lesz, változik, átváltozik, törik, varázsol, bájol, változtat, válik 'stb. p. o. ez a' í a , ha soká vízben áll k ó W válik v. lesz,; ő pnp/>a akart lenni, de jobban meggondolta m a g á t ; azt mondta, ha megkerítheti, por rá töri; szoborra varázsolt; a' hernyó pillei-e' lett vagy változott.

C •

NEGYEDIK RÉSZ. • l A M C L T I É I I T É I Í .

Mi a hangmérlék (Prosodia) ?

Haligmértéknek mondatik a' szótagoknak (azaz a' magánhangzóknak) hoszszúságát vagy rövidségét tanító tudo-' mány; inert minden szétagnak vagy hotzrzának vagy riividnek kell lennie. Ha vannak is szótagok, mellyek keleteknek neveztetnek V néha hoszszúknak, másszor pedig rövideknek vetetnek, tulajdonképen mégis csak kétfélék a ' szótagok: h o s a s z u k c ' s r ö v i d e k ; mivel az olly szótag, melly k é t e s n e k mondatik, egy időben, hoszszú és rövid nem lehet, hanem vagy rövid vagy hoszszú. Nincs talán nyelv, melly ben a' hangmérték olly kevós, de mégis ollv tökéletes, világos és egyszerű szabályokon alapulna, mint magyar nyelvűnkben. — Ámbár a' hangmérték a' kötetlen és közönséges beszédben is szorosan megtartatik: itt azonban inkább csak a' versekben megkívántató hangmértékről leszen szó.

ELSÓ CZIKKELY. A' s z ó t a g o k '

mértéke.

Honnét Ítélhetni meg a' tzólagok' hoszsznidgát ét rövitltégél ?

A' szótagok' hoszszúságát vagy rövidségét a' kimondatásukra megkívántató idő' mennyiségéből Ítélhetni meg.

Hoszszú szótag a z , mcllynek kiinondatására hoszszabb idő kívántatik ; rövid szótag ellenben a z , mcllynek kiinondatása rövidebb idő alatt történik.

Vtoumh-i az idő' hosztztítégán vagy rövidségén kiviéi a szótagok' mértékét ismertető jelek ?

Igen, a' vonás vagy ék : e' jel teszi olly igen könnyűvé a" magyar hangmértéket; ugyan is

1. Mind hoszszú szótagok a z o k , mcllyekben: ti é i ő " ú •• vo»ással vagy ékkel megjegyzett magánhangzók taliíltalnak; példák: ág, ég, ir, sir, szél, hő, őz, hú, méz, hő, Juj, J'ú 'stb. a ' többi magánhangzók a e i o ii h ii mind rövid szótagot képeznek; példák: ad, ez, egy, nem, nem, ki, mi, ok, olasz, öl, ökör, dugusz, alul, ür, iil,

üres 'stb.

2. A' rövid magánhangzókból álló szótagok is hoszszuk, ha a ' magánhangzó után két mássalhangzó következik , akár ugyan azon, akár pedig más rákövetkező szóban ; példák : adnak, ezren, elmegy, egység, kikkel, int, oktat, ölnyi, ömlik, durva, ütlv, sürget.

Meyhnszszabbitják e at következő kettős vagy öszszctell mássalhangzék : cz, cs, gy, 1y, ny, sz, ty, zs a különben rövitl hangzott szétagol ?

E' következő nyolez öszszetett mássalhangzó: cz, rs, gy, ly, ny, sz, ty, zs csupán egy jel gyanánt vétetik mint ak.-irmelly más egyszerű mássalhangzó, következőleg a ' rövitl hangzóu szótagot a ' hangmértékben meg nem hoszszabbíth a t j á k ; p. o. aczc'l, kövecs, agy, fogoly, rekesz, anyag, atya, jiözsög ; ezen példákban találtató rövitl magánhangzók a' rájok következő öszszetett mássalhangzók miatt meg nem hoszszabbttlnak, ha csak az öszszetett betűk megkettőzve nincsenek, mint: köveeírrel-, ü»z«e, fogoíy/yá'stb.

Ezen két szabálybul áll az egész hangmérték ; példa: liégi dicsőségünk hol késel az éji homályban 1 Százailok öltenek el 's te alattuk mélyen enyésző Fénynyel jársz egyedül.

Vürösmarty.

Magyarázat: lityi: az első szótag hoszszu, mivel vonás van a' hangzón, a ' második szótag rövid, mert nincs fölötte vonás és nincs utána két mássalhangzó. dicsőségünk: az első szótag rövid, mivel nincs a' magánhangzón vonás és csak tyy öszszetett mássalhangzó követi ;• a" második szótag bowsr.ti, a ' harmadik is. nz

említőit 1. szabály s z e r i n t ; a ' negyeilik szótag szinte hoszszú, a ' 2. szabály szerint ke't m á s s a l h a n g z ó

kö-

vetven a ' rövid h a n g z ó t ; é s így tovább.

Mii/yen

mértékűek

té mássalhangzók

?

A ' mássalhangzók között nincs különbség a ' kimondás! hoszsznságban,

mert valamennyi egyenlően mondatik ki,

dc h a magát a ' mássalhangzó betű nevét a k a r n ó k mértékben használni, p. o. bé, ezé, tlé, kii, ve', e f , em 'stb. i n k á b b hoszszú szótagot képez, legalább az, melly vonásos h a n g z ó ' segedelmével mondatik ki.

Miként egyeztetik mey a' nyelvbeli vagy muzsikai hang mért ékkel?

hangmérlék

az

énekbeli

Tulajdonképen e ' kettő nem különbözik e g y m á s t o l ; mert a ' melly szótag hoszszú a ' v e r s b e n vagy k ö l t e m é n y b e n , az hoszszú a ' h a n g á s z a t b a n , vagy énekben is; a ' mi pedig rövid, azt az énekben sem szabad hoszszúnak venni. *) T e h á t a ' nyelvbeli vagy költői hangmérték tökéletesen m e g e g y e z a ' muzsikai h a n g m é r t é k k c l . U g y a n is ha a ' versben a ' s z ó tag hoszszú , azt szinte hoszszú hangjellel vagy k ó t á v a l szükség j e g y e z n i , vagy megfordítva, p. o. r Lr C l p 1 áldozat, v a g y : r e m é n y , vagy költész.

Ebből világosan k ö v e t k e z i k , h o g y e g y hoszszú h a n g két röviddel, vagy a ' mi mindegy, k é t rövid egy hoszszuval ér föl.

Mit kell a' fiilebbi

két általános

szabályon

kiviil még

hűlni?

A ' fölebbi két általános szabályon kivül m é g c ' következőkre szükséges figyelmezni: 1-ször) Némelly szótagok közöseknek mondatnak, a z a z , h a a" hangmérték úgy kivánja, vonásukat elvetik 's így a ' ') Szabály szerint úgy kellene lenni, de mivel még magyar hangá* szati müveinket idegenek készítik nagyobb részint, nem igen ügyelve hangmértékiinkre, gyakran ellenkezőleg alkatmaztatik a' muzsikai liangjc! a' versbeli hangmértékkel.

hoszszú rövidre változik; ellenben a ' rövid néliíi, midőn az értelem nem veszt, vonást kapván hoszszuvá leszen; példák : úr, út, merész, néhány, hová, lej, sóhajt, ád, szól, néhtm, háyy; ezek helyett: ur, ut, merész, néhány, hova, tej, sóhajt, szol, nekem, ad, hagy.

2-or) Az ú ü úl ül tagok gyakran rövideknek vétetnek , ha midőn a" versirénak éppen illy rövid szótagra van szüksége; illyenek: lapú, gyüszű. vadai, szépül, kezű, egyedül; mint: lapu, hamu, nyakú, gyönyörű, örül 'stb.

3-or) Az i (mint alakábul látható) hoszszú , 's különösen ezen egy tagu szókban fordul e l ő : szív, híd, sír, hív, ír ggík, kín, ín, víz, íny, íz, csíp, hí, ví, rí, szí, szíj í j , ív 'stb. azonban rövidnek is vétethetik c ' szókban szükség' esetében. Ha midőn pedig ez egy tagu szók bárminemű ragasztfissal jőnek elő, az í röviden használtatik, (lásd fölobb a ' Nyelvtudomány' első részében 19. lap.

4-er) Az igeképző íl, melly természetileg hoszszú szokott lenni, röviden irathalik, mint: nagyit vagy nagyi'tép/t v. ép/t, boldogít v. boldog/t, tudósít v. tudósít 'stb.

5-ör) A ' névmutató « ' és mutató névmás e ' m a j d ltoszszunak, majd meg rövidnek vétethetik.

6-or) A' vers' végén a ' rövid hangzóu szótag is vételhetik hoszszunak, főkép ha mássalhangzó követi; mint: vad, had, az, ez, ember, gyermek, fegyver 'sat.

7-er) A' tói, től vagy túl, tűi távolító, ról, rőt, rút, rül leitató, és hói, bőt, búi, bül kiható ragok közösek, azaz röviden is használtathalnak, í g y : tol, töl, tul, túl; rol, röl, rul, r ü l ; bol, böl, bul, bül.

6-or) Az un, on, e/i, ín, öli szótagok, ha a ' szó' végén állanak, hoszszuknak vétethetnek, ha nem következik is rájok mássalhangzó.

Mi a költői szabadság ?

Költői szabadságnak mondjuk , midőn valamelly szót vagy megtoldunk vagy megkurtítunk a ' közönséges szokás ellen; p. o. forogó forgó helyett, v a g y : momtni, fejdeleim

íorg, mondani, fejedelem, forog helyett. — lllyenek m e g : bit, bc mosolyg, stb. bau, ben mosolyog helyett. — A' hasonlító lépcső' képzőjének hangzója 's a' birtokos ragok" első hangzója is kihagyatik néha, mint: kedvesb, csüiusb, barátim., szenvcdelmim, kedvesebb, csinosubb, barát«f'», szenvedelmem helyett; de ez nem mondatik költői szabadságnak , mert a' közbeszédben is széltében történik.

Minő kangmértékük van té mytboluyiui neveknek ' Nyelvünkben a' mythologiai nevek mind inkább kevesednek, 's hihető hogy kevés idő múlva végkép kimaradnak, de ha mégis találtatik, ki alkalmazni kivánja, egyetlen szabálya lehet, hogy: a' kél mássalhangzó előtti magánhangzót hoszszunak vegye.

Mellyek té ba/tymérléki jegyek ?

A' hangme'rtéki jegyek e' következők: — fekvő vonás a' hoszszú szótagok 1 jelentésére, 's w a' rövidek jelentétésére; p. o.

Hősvértül pirosaltgyásztér sóhajtva köszöntlek.

Mellyek a' szakul lubb kangmertéki lábuk ?

A' szokottabb hangmértéki lábok e* következők: 1. Kicsi-Pyrrhickws: w >-< vala, vele, bele, tele, haza.

2. Lépő-Sptmdeus.* irtunk, mentünk, szépség.

3. Velő-Jambus: <-/ — regény, ezüst, vitéz, kedély.

4. Lejlü-Trockaeus: — w drága, üldöz, ünnep, béke.

5. Sxaladu-Tribrackyt: ' w levele, födele, kegyelem.

6. Hengcrgő-Mulostus: hengergő, méltóság.

7. Szaladó-Anapaeslus: >-• w — remegő, ragyogás.

8. Ugralu-Duety/ut: — w rontani, ugratu, kezdete. ti. Kehézlő-Racckms: w kevélység, örültünk.

10. Hosztzúku-Antibackiiis: képzelni, félelme.

Vannak-e még más verslábok?

Ezeken kivül nincs több külön nemű ' s nevű versláb, liaiiem öszszetétel által alakulnak a' fölebbiekbül, mint: w w w 1.

Kellős kicsi; kicsi-kicsi, valakire.

2. ' Kicsi-lc'pő; valamcimyen, hazaföldért.

3 . - í w — w Kicsi-tej! ii; lepedőbe, szerelemmel.

4 . ^ w w — Kicsi-vetf •• hazafiság, veszedelem.

5.

Keü'tt-lepíi; emberségből, márványszobrát.

6.

7. —

^

Léji'i-Aicti; szentségtelen, e s z m é i d e t fjépö-lejlü ; g a z d a g s á g a , föltámasztja.

8.

9.

10.

11.

12.

— — — —

— w — w w w <-* —

Lépö-velú; Kettős-lejtü; Ijejtü-kicsi; Lejtü-le'pS; I^ejtü-vetú;

13.

14.

15.

1G.

^ — w — Kellüs-vetii; szelídülés, iparkodék.

W — w w Velü-kicsi; veszélytelen, szomorkodik. w Vetü-U'pú; k e r e s m é n y ü n k , kemény bánás. w w Vetü-lejtü; szorongatna, s z e r é n y s é g e .

MÁSODIK

l é p ő v e t ő ; társalkodó. elkerülni, szivszakadva. embereim, honfiaim. s z e n v e d é s ü n k , lejiülépő. vízbe merült, félbeszakadt.

CZIKKELY.

Vcrsnemek.

I. I l a t m é r t é k ü ( h e x a m e t e r ) , Alilty

szerkezetű

e' versnem

hősköltemény.

's mire itaszruiitatik

Juke'p ?

A ' hatmértékíí v e r s hat lábbul áll, honnét nevezetét is veszi ' s leginkább hősi vagy vitézi tettek' m a g a s z t a l á s á r a használtatik. S z e r k e z e t e vagy a l a k j a e z : az első, második, harmadik és negyedik láb lehet tépő vagy uyrulu , de a z ö'ödik csak tigrul*, a ' hatodik pedig tépi. A ' hatmértékü vers megkívánja 1. hogy a ' szónak utolsó tagja az u j j n a k h e g y é r e ess é k , azaz hogy caesur* legyen.

2. h o g y a z ötödik és hatodik ujjon az ugratut é s lépőt, h a csak lehet, ne egy szó tegye.

3 . hogy az ugratni mindig lépő k ö v e s s e ; a l a k j a :

Példák: Néma borongással megy az őskor' lelke fölülted Cserhalom! és nem kér emlékül oszlopot érezbül: Oszlop vagy magad, oh diadalnak' halma, meződdel.

Vörösmarty. Érzi mi szép a ' h a r e z , melly érted 's szép javadért küzd Oh h a z a ! érzi mi szent a ' k a r , melly a ' daezos önkény' Véres lánczait eltépvén fölmenti hazáját.

Garay, II. A l a g y a .

Miau lábohbul altihul az alagya ?

Az alagya, melly legfőkép bús gondolatok és tárgyah festésére szolgál, két két sorbul á l l , 's az első sor hatmértékü, következőleg éppen azon verslábok teszik valáját mellyek fölebb előadattak, a ' másik sor öl lábbid áll, olly formán, hogy az első és második lábot teheti lépő és ugratn, a ' harmadikra pedig csak egy hoszszú s z é t a g , 's ennél fogva csak fél láb; a ' negyedik és ötödik láb mindig ugratu, a ' hatodikra megint csak egy hoszszú szétag esik; következőleg a' harmadik fél és hatodik fél egy egész lábot tesz, 's igy az ötmértékü (pentameter) versnek 5 lába v a n , ' s alakja következő:

A' Duna' szőke vizén bány rabok úsztak alá Kisfaluéi K. Mindnyáját egy sír halma alá temeté, Szc'tács.

Az alagyát alkaté hatmértékii ' s ötmértékü két két sor vers római nyelven distichonnak mondatik; példa:

Holló szárnyaival lebegett a' zordon enyészet ' S pusztító erejét rád viharozta dühe.

Nagygyá lelt Solimán' gőgét Buda' ormai nyögték ' S kénye vadon dultán annyi viszályra jutánk.

Tomori! büszke vezér! mért hagytad cl érseki széked Nem halt volna hazánk' dísze virága veled.

Kisfaluéi Mii kell még az alaggárol

K.

észrevenni?

E ' következőket: 1. Az alagyát rímekben is Írhatni, ugy hogy a ' harmadik láb' hegyén végződő rim megfeleljen a' hatodik láb' végére eső szátagnak p. o.

Már eleget sirt a' zivatarba az árva pacsirta, Koldulván eledelt, annak örüle ha lelt.

2. Az ötmértekü vagy pentameterben, a' harmadik lábon a' hoszszú tag vágás vagy is cacsura legyen.

III. V e t ő s v e r s e k Hányféle

(Jambus.)

a'' velős vagy jambus ?

A' jambusnak több faja, vagy ága van, tudniillik van négyes, ötös, hatodfeles és hatos. Benne leginkább a' vető láb jambus uralkodik, honnét neveztetik is, de azért fölvesz spondetist, dactylust, anapaestust, sőt tribrachyst i s , de bacchiust sohasem. Az átmetszés vagy caesura leginkább a ' második láb után szükséges. — A' jambus legfőkép drámákban használtatik, 's legszebb a ' hatos mellynck alkatja imez: 1.

2.

3.

4.

5.

Az ó világban is volt sok j é , sok gonosz, Az új világban is van j ó elég 's gonosz.

De hogy magasban áll a ' nap most délszakon, Mint kelten állhatott, józan tagadja ezt?

6.

Azonban legszokottabb a' négyes ötössel váltogatva, vagy is az ugy nevezett szabad jambus, mellyben mind az üt ága vegyítve előfordul; példák.

Készek valánk a' Kárpát 1 bérczeit, Egymásra rakni, hogy te égbe kelj.

J'iirSsmarty.

Hallatlan, átkos kort élünk; maholnap Felesleges lesz a' bajnok' szive, 'S mellyel csatára szálljon, hősi kardja. Goray.

IV. A l c a i c u s .

Mi/ly mértékű 't alakú os alcaicus vert?

Az alcaicus vers, melly Alkaeosztul, ki divatba hozá, neveztetik igy , négy rendbül áll. Az első két sor egymással megegyez; az első 's második láb veti, a' harmadik lejtilveti, a' negyedik ismét vető. Formája ez: 1.

2.

3. . 4.

5,

Habzik borunk a' tág kehely' öble közt, Tolongva zúgunk tánczpaloták felé, Fertőztetett lány'karja közé Szórja vadúl erejét az ilju.

Romiasz magyar nép, romladozol hazám, És titkon őrlő féreg emészt belül, Ha fog kigyúlni magzatidnak Szűk kebelükben az égi szikra?

Kölcsey.

V. S a p h ó i v e r s (saphicus).

Hány lábbal áll é vert ?

A' saphói vers, melly Sappho görög lányrul neveztetik igy, ki e' nemben irt, négy sorbul, 's a ' három első sor öt, a' negyedik két lábbal áll. Az első láb lejlii, a' második lépi, a" harmadik nyratii, a' negyedik lejlii, az ötödik Is lejlii vagy lépi. Jelzete a' következő:

1.

2.

3.

4.

5.

Van kies szőlőm, van arany kalászszal Hizlaló földem: szeretett szabadság L a k j a hajlékom, kegyes istenimtől Kérjek-e többet?

Berztenyi.

A ' szerencsével ne pörölj barátom!

Hogy reád nem néz 's mosolyog szünetlen Nem hagy el senkit, noha meszsze lenni.

Látszatik ollykor, Virág.

VI. A n a k r e o n i

vers.

Hány lábbal áll az anakreoni vert ?

Az anakreoni vers is alkotójátul vette nevezetét 's négy vagy negyedfelcs lábbul á l l ; az első láb lehet lépő és tzaladé is, de rendcsen vető szokott lenni a ' többi lábokkal együtt; a l a k j a cz:j 1.

U _

2. |

3.

w _

|

4.

w _

|

W

Viríts bücsös ligetke Viríts ezer virággal, A ' rózsa szép virágszál, De tüske szurdal ágán, Ha mézet ád is a ' méh, Fulánkja néha megcsip.

Ctokonai.

VII. A d o n i c u s .

Hány lábbul áll az adoniras ?

Az ailooicus két lábbul áll, 's nem egyéb mint a ' hatmértekünck utósó két lába, tehát ugralu és lépő a l a k j a : —

w

<->

|

példa:

Érzi hogy édes Élete néki, 'stb.

Virág.

VIII. L e j t ö v e < f l s (Asclcpiadcus).

Hányféle az Ase.lepiadeut?

Az Asclepiadeusnak még magán kivül két faja van, Pkerecraticia és Gliconicia. Ötödfél, négy 's három lábbul állnak, f o r m á j a : 1.

2.

3.

4.

3.

I I, — w — I — ^ — példa: Sok szélvészed után tégedet oh h a j é ) A ' tenger' közepén járni föl és a l á j ^sclep.

Látlak, büszke vitorlád (Pherecraticus).

Bátran nézi dagályait (Gliconicus).

Virág.

IX. T r o c h a i c u s v e r s .

Ali/Igen a/iiku a' troekaieus vert ?

A ' trochaicus vers négy uegyedfél trockaeut lábbal áll, honnét neveztetik i s , de lehet jambus lába i s , mint: 1.

2.

3.

4. |

I I I példa: Kék lepelbe nyugszik a ' föld, Csendre szált a' léti z a j ; É s az estnek langy öléből, Mint az álmok' szép világa, A ' hold rezgő fénye tün-fel / A' felbök' ezüstje közt.

Kisfaluiig K. X. R i m e k .

A) Szorotan

veit

rimek.

Miliy vertet mo/iitunk rímnek ?

Az olly verseket , mcllyeknek végső szótagja!, vagy gyakran a ' végső előtti is egyformán végződnek, rímnek nevezzük. A ' rimes vers kétféle: mértékes és mértékellen példák: Mértékes: Ilő szivemben él a' nagy kivánat boldogulva látni Hunniát,

:

S tudni, hogy miatta lassú bánat Nem zavarja senki nyugatot, T u d n i , hogy fölébred szcndcréböl És kigyógyult százados sebéből.

Kimoss.

Mérték etl cn: A d j a Isten hogy ember légy, Kp és e r ő s , bölcs és j ó , J ó z a n , o k o s , j á m b o r , igaz, J ó ' s bal sorsban állandó.

A d j a Isten! hogy magyar légy Lelkes magva Árpádnak, Szent ő r j e , hív védője Erős gyámja hazádnak.'

Kisjabulg B) Sonet

vagg

S.

hangzatba.

Mi/lg szerkezetű a' sonet ?

Kazinczy a' sonetrűl illy szabályokat ada: A ' sonet 14 sorbul áll, ' s e' sorok két részre oszlanak: az első 8 sorbul, az 1-ső, 4-ik, 5-ik ' s 8-ik, aztán a ' 2-ik, 3-ik,5-ik, és 7-ik egyenlő rimben álljon. — Az utolsó hat sorbnn pedig kettő kettő, vagy három három, vagy kettő és négy álljon egy rimben.

2. A' vers egymást váltogatva ötös vagy hatodfeles, azaz jambus vagy trochcus legyen, lehet spondcus láb is.

3. A' rím ne álljon egy tagu szóbul; alakja e z : 1.

2.

3.

4.

5.

Szökdelve mint hullám közt a' halak Víg lejtéssel mint őzek a ' berekben, Ugy éltein én boldog még örömökben, Mig téged lányka nem imádtalak.

öy2

Nem így most, lángban érted szép alak, Nem így utánad könnyel a ' szemekben, Nincs nyugtom; é s völgyekben és hegyekben, És mindenütt téged sóhajtalak. ' S e g e k ! talán míg itt kell sinlenem, Az oltárnál más boldog füz karokra, ' S mosolygva dúljátok fel mindenem!

A h ! diszeid vágyhatnak thronusokra, Lelhetsz imádóid között nagyokra.

De m i n t e ' láng s z í v , illyen hívre nem.'

Szemere. Öszszedulva, roncsolt sajkaképen Mellyet örvény 's szikla megzúzott, ' S melly kikötni partra nem tudott, — Zajlik e ' szív kínja tengerében.

Nincs vezéri fény nagy éjeiében; Lángsugaru napja elbukott, É s a' pálya, mellyet megfutott, Ű j keservet ébreszt bús melyében.

Kél e' majd még csillag c' homályban i Melly az ádáz érzelemdagályban Sülyedéstüt ovjon engemet, ' S a ' kínoknak harczait kiálltán, Egykor ismét békepartra szálltán, Üdvözítse hü szerelmemet.

Kunost.