Fenntartható design - szociálisan érzékeny irányzatok a kortárs formatervezás területén by Petra Hoffmann

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................. 1 BEVEZETÉS ........................................................................................... 3 DESIGNTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS ........................................................... 4 DESIGN FOR SUSTAINABILITY – FENNTARTHATÓ TERVEZÉS ................ 11 DESIGN FOR SUSTAINABILITY – FOGALMI MEGHATÁROZÁS ............... 12 FENNTARTHATÓ TERVEZÉS A GYAKORLATBAN ................................... 13 A FENNTARTHATÓSÁG ÁLTALÁNOS ELMÉLETÉNEK PROBLEMATIKÁJA 13 DESIGN ÉS KÖZÖSSÉG – KORTÁRS IRÁNYZATOK ................................. 14 ÖKODESIGN – ECODESIGN .................................................................. 15 SZOCIÁLISAN ÉRZÉKENY DESIGN – SOCIAL DESIGN ............................. 21 BEFOGADÓ TERVEZÉS -‐ INCLUSIVE DESIGN – DESIGN FOR ALL ............ 23 CO-‐DESIGN .......................................................................................... 25 SLOW DESIGN ...................................................................................... 30 OPEN(SOURCE) DESIGN ....................................................................... 34

BEVEZETÉS

Dolgozatomban a kortárs design fenntarthatósággal foglalkozó irányzatait vizsgálom történelmi keretben, a különböző designtrendek összehasonlításával hazai és külföldi példákon keresztül. Olyan designelméleteket és gyakorlatokat veszek sorra, melyek aktuális társadalmi problémákra reflektálnak a design eszközrendszerének alkalmazásával. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy a design és a tárgykultúra hozzájárulhat-‐e az életminőség javításához, adhat-‐e releváns választ aktuális szociális problémáinkra és ha igen, milyen módokon. Hazai és külföldi tervezőket és szervezőket mutatok be, akik felelősségük felismerésével felesleges luxuscikkek, sportautók és felhőkarcolók tervezése helyett tehetségüket és tudásukat a társadalom rászorulóinak szolgálatába állítva igyekeznek szociális problémákat megoldani, társadalmi különbségek okozta kibillent egyensúlyi helyzeteket visszaállítani. Ők azok, akik hírnév helyett kézzelfogható eredményekre törekszenek és a fogyasztásösztönzés helyett a javak egyenlő elosztásáért küzdenek. Ők korunk igazi designerei. Dolgozatom első részében designtörténeti áttekintésen keresztül vizsgálom az ipari forradalomtól kezdve a tárgytervetés és a tárgyi környezet fejlődését, a formatervezők feladatainak változásait, elméleti megközelítésük alakulását. A második fejezetben a fenntartható tervezés keretrendszerével fogallkozom. Egy rövid fogalmi meghatározást követően a fenntarthatóság elméletét kutatom a gyakorlati megvalósulás szempontjából, korunk társadalmi, szociális és ökológiai problémáinak és a kortárs design kihívásainak összefüggésében. A harmadik fejezetben sorra veszem a kortárs trendeket, melyek a fenntartható design különböző aspektusaival foglalkoznak, hazai és külföldi példák bemutatásán keresztül. Végül összefoglalásként személyes reflexiómat írom le a kutatás során szerzett tapasztalatokkal és eredményekkel kapcsolatban.

DESIGNTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

A 18. századi Nagy-‐Britanniában a gőzgép megjelenését, illetve a kőszén alapú energiatermelés elterjedését követően hatalmas léptékben indult fejlődésnek az ipari termelés, az áruszállítás, virágzásnak indult a nemzetközi kereskedelem és ugrásszerűen növekedett az ipari termékek előállítása és fogyasztása. Alig egy évszázad alatt Anglia lakossága majd négyszeresére, Németország és Franciaország lakossága több mint kétszeresére emelkedett, az ugrásszerű gyarapodás serkentette a gazdaság és a termelés fejlődését, új tárgyak megszületését.1 A tömegtermelésnek köszönhetően az árak olyannyira lecsökkentek, hogy az arisztokrácia mellett már a szegényebb néprétegek is bekapcsolódhattak a tömeges fogyasztásba2. Az ipari forradalommal mind a termékek, mind az életmód korábban elképzelhetetlen sebességű és mértékű fejlődésen esett át, a sorozatgyártásból adódó alacsony áraknak köszönhetően a társadalom széles köréhez eljutottak a termékek. A megnövekedett igények és az ipari termelés túlsúlyának köszönhetően a városi lakosok száma ugrásszerűen növekedett, a városok pedig korábbi területük sokszorosára nőttek, ezzel növekedett a munkaerő, a fizetőképes kereslet, az igény, a termékek száma, ezzel együtt a piac és a termelés egésze. Az új élethelyzet természetesen új intézmények létét is szükségessé tette, megjelentek a termékekhez kapcsolódó kereskedelmi bankok, és a tőzsde. A városi fejlődéshez pedig a szolgáltatás és a kényelem egyre magasabb foka társult, kialakult a tömegközlekedés hálózata, a közegészségügy rendszere, javult a közbiztonság, és a legtöbb lakásban megjelent a vezetékes víz és később a villany is. A termékek ára egyre csökkent, a kényelem és a jobb életminőség többé nem csak a gazdagok kiváltsága volt már. A század második felétől kezdve egyre erősebben kirajzolódott a tendencia, mely szerint a győztes polgári réteg, minden uralkodó osztályhoz 1

Ernyei Gyula. 2011. Design – Tervezéselmélet és termékformálás 1750-‐2010. Budapest: Ráday Könyvesház. 2 Fuad-‐Luke, Alastair. 2009. Design Activism – Beautiful Strangeness for a Sustainable World. London: Earthscan Ltd.

hasonlóan igyekezett biztosítani saját hatalmához szükséges erőforrásokat és berendezni saját világát.3 A tárgytervezésben megjelenő funkcionalizmus elmélete a tárgyak hasznosságát dicsőítette, a díszítés másodlagossá vált a funkció mögött, szellemiségében a társadalom demokratikus voltára, a tárgyakhoz való hozzáférhetőség egyenlőségére reflektálva. Hume filozófiájában az erkölcs és a szépség kéz a kézben járt a egyén és a közösség szempontjából tekintett hasznossággal.4 A gazdasági forradalom gyárai arra törekedtek, hogy a lehető legtöbb terméket minél szélesebb körhöz eljuttassák, ennek megfelelően a kézi munkát szinte teljes mértékben leváltotta a jelentősen hatékonyabb gépesítés. A Ford által először használt futószalag a hatékony termelés szimbólumává vált. Az ipari termelés világát a töretlen optimizmus és a folyamatos, meg nem álló fejlődésbe vetett hit hatotta át. A természetet, az ipari termelés alapanyagát szolgáltató organikus rendszert kiapadhatatlan forrásnak, legyőzendő őserőnek tekintette a kor embere, mely felett teljes egészében szerette volna gyakorolni végtelennek hitt hatalmát.5 1759-‐ben Wegdwood saját kerámiagyártó céget hozott létre, innovatív szellemben gyártott tömeges mennyiségben esztétikus és megfizethető étkészletet, melyek széles tömegek igényeit magas minőségben szolgálták ki

. Funkciójuknak

tökéletesen megfelelő formái számtalan példányban voltak sokszorosíthatóak, ennek köszönhetően alacsony áron szolgálták ki széles vásárlóközönség igényeit. Rövid száz év alatt az ipari forradalom következtében Nagy-‐Britannia a világ vezető ipari és gazdasági hatalmává vált, népessége közel négyszeresére emelkedett. Az iparosítás száz évének eredményét ünnepelte 1851-‐ben a londoni Kristálypalotában megrendezett első világkiállítás, melynek lenyűgöző épületében az ipari termékek legbüszkébb eredményei sorakoztak fel. 3

Ernyei Gyula. 2011. Design – Tervezéselmélet és termékformálás 1750-‐2010. Budapest: Ráday Könyvesház. 4 Ernyei Gyula. 2011. Design – Tervezéselmélet és termékformálás 1750-‐2010. Budapest: Ráday Könyvesház. 5 Fuad-‐Luke, Alastair. 2009. Design Activism – Beautiful Strangeness for a Sustainable World. London: Earthscan Ltd. 6 Fuad-‐Luke, Alastair. 2009. Design Activism – Beautiful Strangeness for a Sustainable World. London: Earthscan Ltd.

A 19. század közepétől azonban egyre több kritika illette az ipari forradalom gazdasági működését, a korábban ismeretlen sebességű fejlődés, technikai haladás városi életmódra gyakorolt hatásait. A női és gyermekmunka kegyetlensége, az ipar által elpusztított természeti értékek és a tömegtermelés gyakran silány minőségű tárgyi eredményei a kor gondolkodói szemében általános társadalmi válságként tűntek fel, a preraffaeilta szemlélet a tárgykultúra területén Ruskin filozófiája mentén a minőségi kézműipar dicsőítésében ölött formát7. William Morris, aki 1861-‐ben hozta létre kézműipari bútor-‐ és textilgyártó vállalatát új élettel töltötte meg a népi funkcionalizmus kézművességét és ötvözte a legmagasabb minőségű kézművességgel, mellyel a nép által a nép számára létrehozott kézműves termékek mellett állt ki. Morris szellemiségéből nőtt ki az angol Arts & Crafts mozgalom, az első design-‐reform kezdeményezés azzal a céllal, hogy a hétköznapi használati tárgyak jobb minősége által teremtsen pozitív társadalmi változást. A mozgalom eredményei – bármilyen nemes szándék is állt mögötte – azonban csak az arisztokrácia számára voltak élvezhetőek, a Morris, Marshall, Faulkner & Co. gyárából származó bútorok és lakásfelszerelési tárgyak magas áruknak köszönhetően a polgári réteg számára elérhetetlenek voltak. Morris mellett tevékenykedtek más kevésbé ismert progresszív gondolkodók is, akik főképp az angol vidéken működtek. Bútorgyártó manufaktúráikban arra törekedtek, hogy szélesebb rétegek számára elérhető, olcsó termékeket állítsanak elő, ám a viktoriánus kor kereskedelmi és ipari szellemiségében ezek a kezdeményezések szinte alig kaptak hangot.8 Németország a 19. század végére felnőtt Nagy-‐Britannia fejlettségi szintjéhez, és dinamikus fejlődésének köszönhetően a 20. század első évtizedeire elfoglalta Nagy-‐ Britannia vezető gazdasági pozícióját. A német népi kultúra és a korban terjedő szocialista nézetek találkozási pontjánál született meg a jó design és a haszonelvűség gondolata a tárgytervezésben, mely a tökéletes minőségre való törekvés mellett a legolcsóbb előállítást célozta9. 7

Ernyei Gyula. 2011. Design – Tervezéselmélet és termékformálás 1750-‐2010. Budapest: Ráday Könyvesház. 8 Fuad-‐Luke, Alastair. 2009. Design Activism – Beautiful Strangeness for a Sustainable World. London: Earthscan Ltd. 9 Fuad-‐Luke, Alastair. 2009. Design Activism – Beautiful Strangeness for a Sustainable World. London: Earthscan Ltd.

Nagy-‐Britanniába a morrisi Arts & Crafts szellemiség nyomán fejlődött ki az 1870-‐es évek során a korai Art Nouveau. A természet organikus formái és mintázatai által inspirált szellemiség a kor romantikus és egzotikumokhoz vonzódó sajátossága mellett alapvető társadalomjobbító szándékot is hirdetett. A mozgalom a ’90-‐es évekre Európa-‐szerte elterjedt, s jóllehet országonként más névvel illették, kontinensen átívelő formajegyei könnyen felismerhetővé tették. A Németországban szecesszió néven ismertté vált irányzat a csupán esztétikai értékekkel bíró tárgyak helyett a funkcionalizmusra is nagy hangsúlyt fektetett, célja az összművészeti korstílus megteremtése volt, mely áthatja a művészet, az építészet és a tárgytervezés esztétikáját egyaránt. Ebből a szellemiségből született meg a huszadik század elején a Deutscher Werkbund megfizethetőségre törekvő funkcionalista tárgyai Richard Riemerschmidt, Bruno Paul és Peter Behrens vezetésével, megbecsült kézművesekkel való együttműködésben. A Deutscher Werkbund vált az első igazán jelentős mozgalommá, mely a funkcionalizmus szellemiségében a design erején keresztül a széles közönségnek készülő, sorozatgyártásban előállított, jó minőségű mindennapi használati tárgyak tervezésével törekedett az életminőség javítására10. A mozgalom tagjai között számos művész, tervező, építész volt fellelhető, közülük többen a későbbi Bauhaus alapítóiként váltak ismertté. 1914-‐ben a Deutscher Werkbund kölni kiállításának idején a már rendkívül népszerű kezdeményezés népes tagságot tudott magáénak és a következő évben majd 2000 tagot számlált. A Bauhaus Hannes Meyer igazgatásának ideje alatt 1928 és 1930 között élte szociális aktivitásának csúcsát 11 . Igazgatósága idején a tervezés folyamatában egyaránt fontos szerepet játszottak a gazdasági és társadalmi szempontok.12 Célja a modern lakás létrehozása volt, a hétköznapi háztartási eszközöktől kezdve a kész ház megtervezésén át folyamatos elméleti és gyakorlati kísérletezéseken keresztül törekedtek létrehozni az ideális életteret, mellyel széles néptömegek égető szükségleteit igyekezett kielégíteni.13 Meyer a Bauhaus vezető design aktivistájaként 10

Fuad-‐Luke, Alastair. 2009. Design Activism – Beautiful Strangeness for a Sustainable World. London: Earthscan Ltd. 11 Fuad-‐Luke, Alastair. 2009. Design Activism – Beautiful Strangeness for a Sustainable World. London: Earthscan Ltd. 12 Droste, Magdalena. 2003. Bauhaus. Budapest: Vince Kiadó. 13 Droste, Magdalena. 2003. Bauhaus. Budapest: Vince Kiadó.

valamint a megfizethető design és építészet elhivatott képviselőjeként a munkásosztály igényeit tartotta szem előtt a luxus kiszolgálásának szándéka helyett. Szándékai ellenére igyekezetének csak részben volt látható eredménye, és tevékenységének hatása csak kisebb számú gyártó és épület példáján keresztül mutatkozott meg. A második világháborút követően az amerikai formatervezés által meghonosított streamlining, azaz az áramvonalasítás-‐elmélet és a styling, az ipari termékek kereskedelmi szempontú arculati formatervezése volt a design meghatározó irányzata. A design eszközrendszerével igyekeztek élénkíteni a kereskedelmet, a fogyasztást és ennek segítségével keltették életre a háború utáni stagnáló gazdaságot. A Raymond Loewy és Henry Dreyfuss piacmanipulációt célzó designtevékenységének következtében az ipari formatervezés a kereskedelem szolgálatába szegődött. 14 Ezidőtájt kezdték az első környezettudatos gondolkodók felhívni a figyelmet a iparosodás és a fogyasztói társadalom okozta problémákra, és a természeti erőforrások telhetetlen fogyasztásában rejlő veszélyekre. A gondolat egyik első képviselője, Richard Buckminster Fuller a ’30-‐as évektől kezdve foglalkozott a környezetvédelem és a szociális problémák vizsgálatával, számos ökohatékonysággal és megfizethetőséggel kapcsolatos koncepció és megvalósult projekt fűződik a nevéhez. Az 1960-‐as évek fordulópontot jelentettek mind technológiai szempontból, mind a környezettudatos gondolkodással kapcsolatosan. A modernizmus elitista rendszere, melyeket az iparosodott országok legtöbbje elfogadott, nem adtak releváns választ a háború utáni fogyasztói társadalom és annak következtében kialakult tömegkultúra és tömegízlés által felvetett kérdésekre. Ebben az időszakban született meg a különféle kifejezésmódok, a szimbolizmus, a múlandóság és a kedélyesség eszmeiségéből táplálkozó pop design, melynek megjelenése a fogyasztói társadalom virágzásával karöltve még több fogyasztást eredményezett15.

Ernyei Gyula. 2011. Design – Tervezéselmélet és termékformálás 1750-‐2010. Budapest: Ráday Könyvesház. 15 15 Fuad-‐Luke, Alastair. 2009. Design Activism – Beautiful Strangeness for a Sustainable World. London: Earthscan Ltd.

A rendszerelvű tervezés és a környezettudatos irányzatok sokféle területen megjelenő eredményei mellet a hetvenes évek nyersanyag-‐ és energiaválsága, majd pedig a gazdasági válság hatására a design ökológiai szempontjai egyre nagyobb hangsúlyt kaptak. 1969-‐ben az Ipari Formatervezők Nemzetközi Tanácsa Design, Társadalom és Jövő elnevezésű konferencia keretében igyekezett felhívni a formatervezők figyelmét a design ökológiai, szociális és morális összefüggéseire. A rendszerelvű és ökológiai szempontokat előtérbe helyező tervezés alapműve Victor Papanek Design for the Real World című munkája 1970-‐ben látott napvilágot. Papanek megközelítésében a design a világ súlyos társadalmi és gazdasági problémáinak valós megoldásokat kínáló eszközeként jelenik meg.16 A hetvenes évek közepén megjelenő design irányzatok, az Anti-‐Design éllovasaként ismert, Alessandro Mendini vezetésével működő Studio Alchimia politikai felhangjával, humorával és dekonstruktivista üzenetével új életre keltette a formatervezést. A huszadik század második felének design-‐mozgalmai, és a hozzájuk kapcsolódó teoretikus munkák sokban hozzájárultak a tárgykultúra színes pluralizmusához, és a posztmodern irányzatok kialakulásához 17 . A kulturális sokszínűség olyan fontos tervezési szempontokra is felhívta a figyelmet, mint az emocionális elvek, a tárgy és a felhasználó kapcsolata, melyeket a korábbi racionális és funkcionalista elvek jellemzően figyelmen kívül hagytak. Az olasz designgyár, az Alessi szerepe rendkívül fontos a huszadik század olasz, majd később nemzetközi design alapelveinek népszerűsítésében. A cég a kor legnevesebb építészeivel és formatervezőivel együttműködve hozta létre tömeggyártásban számos ismert designklasszikus mellett a kiváló minőségű, esztétikus megjelenésű tárgyak ezreit, melyek már nem a luxus, hanem a mindennapok használati igényeinek kielégítését célozták18. A nyolcvanas évektől fogva különböző alkotóterületeken tevékenykedő tervezők különféle megoldásokat vettek számba, melyek segítségével kisebb ökológiai lábnyomú épületeket, termékeket és szolgáltatásokat hozhatnak létre. A pozitív mozgalom egy új szereplőt emelt be a designelméletbe, a környezetet. 16

Ernyei Gyula. 2011. Design – Tervezéselmélet és termékformálás 1750-‐2010. Budapest: Ráday Könyvesház. 17 Fuad-‐Luke, Alastair. 2009. Design Activism – Beautiful Strangeness for a Sustainable World. London: Earthscan Ltd. 18 Forrás: http://www.alessi.com/en/company/history Elérve: 20013. május 3.

A nyolcvanas évek végén a Nyugat-‐Európai országokban megjelent a “zöldfogyasztás” koncepciója. John Elkington 1986-‐ban a Design Council felkérésére megfogalmazott 10 pontjában fektette le a zöld tervezés alapelveit az ipari formatervezők számára19. A kilencvenes évek elejére a DFE, azaz a Design for the Environment (környezettudatos tervezés, röviden ökodesign) megközelítése ígéretes kezdeményezésnek bizonyult, főleg kisebb vállalatok igyekeztek filozófiájukban megfelelni a környezettudatos szempontoknak, első sorban Hollandiában. A szemlélet egyik legismertebb képviselője a Droog Design tervezési folyamataiban ökológiai, szociális, pszichológiai és viselkedési szempontból is vizsgálja a fenntarthatóságot. Mára a design fogalma a társadalomtól, a kultúrától és a környezettől szinte elválaszthatatlanná vált. A tervezők környezeti, szociális és morális felelőssége a fenntartható és harmonikus társadalmi berendezkedés meghatározó faktoraként vannak jelen a tárgykultúra területén. Míg Henry Dreyfuss felfogásában az ipari formatervezők elsődleges feladata, hogy a megbízó vállalat profitját növeljék20, az elmúlt két évtized során a designer feladata jelentősen megváltozott. Amennyiben elfogadjuk Papanek fent említett kijelentését, hogy a design alapvetően meghatározhatja az életminőséget, a tervező feladata a korábbi formai és funkcionális igények kielégítése mellett mára számtalan új kulturális, szociális, környezettudatos elvárással bővült, melyek korunk társadalmában éppolyan fontos szempontok, mint a gazdaság, a technológia, vagy a piaci igények támasztotta elvárások. Ahogy az esztétikai, funkcionális és gyárthatósági szempontokon túl a társadalmi, szociális, környezeti és ökológiai szempontok is egyre erősebb hangsúlyt kapnak a tervezési folyamatban, a design fogalma többé már nem csak a tárgyat írja körül, hanem létrejöttének kontextusát, az értékrendet, melyre reflektál. A tervezési folyamat eredménye egyre több esetben nem egy kézzel fogható tárgy, hanem egy módszer, vagy egy elméleti megközelítés. És ahogy a design szerepe egyre 19

Fuad-‐Luke, Alastair. 2009. Design Activism – Beautiful Strangeness for a Sustainable World. London: Earthscan Ltd. 20 Amland, Steinar. 2004. Design Ethics & Philosophy. In: Design Issues in Europe Today. p 22. BEDA

meghatározóbb az oktatás, a menedzsment és a politikai folyamatok területén, etika és designfilozófia egyre fontosabbá válik a design gyakorlatában.

DESIGN FOR SUSTAINABILITY – FENNTARTHATÓ TERVEZÉS

“A huszadik század közepén pillantottuk meg a bolygónkat először az Űrből. Történészek joggal gondolhatják, hogy e látvány nagyobb hatással volt az emberiség gondolkozására, mint a kopernikuszi szemléletváltás a 16. században, melynek köszönhetően először szembesült az emberiség a kiábrándító ténnyel, mely szerint nem a Föld az univerzum középpontja. Földünk az űrből tekintve törékeny kis gömb, melyet nem az emberi tevékenység és az építmények, hanem felhők, óceánok, zöld területek és a föld mintázata határoz meg. Az ember képtelensége, hogy saját tevékenységét ehhez a mintához alkalmazkodóvá tegye, véglegesen megváltoztatja a bolygórendszer működését, és ezen változások legtöbbje életveszélyes következményekkel jár az emberre nézve. Ezt az új valóságot kell felismernünk, működtetnünk, mert nincs más kiút.“ – Our Common Future – Report of the World Commission on Environment and Development, United Nations, 1987 21 Az ENSZ 1987-‐ben tette közzé a fent idézett Our Common Future – Közös jövőnk elnevezésű, Brundtland jelentés néven ismertté vált beszámolóját, mely a bolygó aktuális helyzetéről fest általános képet a populáció, az élelmezés, a fajok fennmaradása, a környezeti változások, a természetes erőforrások, az energia, az ipar és az emberi javak minden szegmensének alapos állapot elemzésével. A jelentés a Földön fellelhető problémákat sorra véve igyekszik konstruktív megoldási javaslatokkal előállni, lehetőséget látva a technológiai fejlődés és a nemzetközi összefogás erejében, a fenntartható fejlődés érdekében. A fenntartható fejlődés – olvashatjuk a jelentésben – nem azonos a harmónia biztonságos állapotával, hanem olyan változási folyamat, melyben a természeti erőforrások kiaknázása, a beruházások stratégiai iránya, a technológiai fejlődés és az intézményes változások a jövő és a jelen kor szükségleteit egyaránt figyelembe veszik. A fenntartható fejlődés 21

United Nations. 1987. Our Common Future. Report of the World Commission on Environment and Development.

tehát végső soron politikai döntések eredményeként valósulhat meg, melynek feltétele a hosszú távú gondolkodás jegyében létrejövő hatékony nemzetközi összefogás. A jelentésben leírt általános szituáció napjainkra fokozottan sürgetővé vált. A különböző tudományterületek különféle megoldási javaslatokkal állnak elő, a design területén a fenntartható design elméleti keretrendszere foglalkozik a tárgytervezés azon szegmensével, melynek eredményei társadalmi, gazdasági, szociális és környezeti kérdésekre igyekeznek komplex és egyidejű választ adni a design eszközrendszerének segítségével. A fenntartható fejlődés nehezen megfogható és definiálható koncepció, akárcsak az ennek tervezési és design aspektusa, a fenntartható tervezés. Ezért hozta létre a Delfti Egyetem és az ENSZ környezetvédelmi programja (UNEP) a Design for Sustainabilty (D4S) című tanulmányt 22 , melynek keretében lépésről lépésre nyújtanak tanácsot, illetve oktatási segédletet a cégek fenntartható működési mechanizmusát és terméktervezési technológiáját illetően annak érdekében, hogy felhívják a vállaltok figyelmét nemzetközi szinten a környezeti értékek védelmére és egyúttal a hatékony piaci működésre. A D4S egyfajta filozófiai keretrendszernek tekinthető, mely részletesen tárgyalja a fenntarthatóság elvi szempontjait, s igyekszik azokat korunk gazdasági modelljének megfeleltetni.

DESIGN FOR SUSTAINABILITY – FOGALMI MEGHATÁROZÁS A fenntartható tervezés -‐ design for sustainability a gazdasági szereplők társadalmi és szociális felelősségét és a természet megóvásának szempontjait hangsúlyozza, a környezeti és szociális tényezőket a vállalatok hosszú távú termékfejlesztési stratégiájának szükséges és meghatározó szempontjaként tekint. A szellemiség jegyében működő vállalatok a D4S fenntartható tervezési stratégiáját szem előtt tartva a termékek életciklusának növelésével és a társadalmi és természeti környezet tiszteletben tartásával igyekeznek méltányos piaci szereplőként részt 22

venni a világgazdasági folyamatokban. Az ökodesign szemléletéből kiindulva, mely a tervezési folyamatokat első sorban környezetvédelmi szempontból igyekszik újragondolni a D4S a természeti környezet szempontrendszere mellett a fenntarthatóság filozófiáját a szociális és társadalmi, valamint a hosszú távon fenntartható gazdasági szempontok bevonásával egészíti ki.

FENNTARTHATÓ TERVEZÉS A GYAKORLATBAN A fenntartható terméktervezés folyamata mind a természet védelmének, mind a szociális szempontok elvárásainak igyekszik megfelelni annak érdekében, hogy a létrehozott tárgy a legkisebb terhelést jelentse a Föld ökológiai rendszere és az emberi környezet számára. A D4S-‐t létrehozó szervezetek 23 tapasztalatai alapján általánosan elmondható, hogy a vállalatok kevés figyelmet fordítanak a fenntarthatósági szempontokra, ezt a problémát felismerve született meg a Design for Sustainability című tanulmány, mely a terméktervezés gyakorlati lépésein halad át a fenntarthatóság szempontjait előtérbe helyezve, a fenntartható tervezés három kulcsfontosságú elemének – a bolygó, az ember és a profit – körüljárásával.

A FENNTARTHATÓSÁG ÁLTALÁNOS ELMÉLETÉNEK PROBLEMATIKÁJA A D4S elméleti keretrendszere rendkívül széles területeket érint, a formatervezés korábbi szempontrendszerét jelentősen kibővíti a fenntarthatóság szellemiségének bevonásával. A munkanélküliség csökkentése, a jólét növelése, a kisebbségek elfogadása és integrációjuk segítése, a társadalmi különbségek csökkentése, a jól képzett munkaerő növelése, a jobb munkakörülmények biztosítása, a gyermekmunka megszűntetése, az alapvető egészségügyi ellátás biztosítása, tiszta és egészséges környezet megteremtése, a nők jogaiért való küzdelem, a fosszilis energiaforrások használatának csökkentése, a mérgező anyagok használatának csökkentése, az újrahasznosítás és reciklálás elősegítése, az ipari hulladék csökkentése, a szennyvíz megfelelő kezelése, a megújuló erőforrások pazarlásának 23

csökkentése, az erdőirtás megfékezése és a méltányos kereskedelem egytől egyig a fenntartható tervezés tematikájának részét képezik. Látható tehát, hogy a D4S elmélete egészen szerteágazó területet igyekszik felölelni, éppen ezért sokkal inkább nevezhető elméleti megközelítésnek, mint tényleges tervezési modellnek. A D4S tanulmánya 10 pontban írja le a fenntartható tervezés gyakorlati megközelítését. S jóllehet a folyamatábrázolás minden technikai részletre kiterjed, ami a terméktervezés gyakorlati aspektusát illeti, fenntartható tervezés szempontjából főképp általános tervezési elveket, filozófiát fogalmaz meg, mely nem feltétlenül ültethető át egyértelműen a tényleges tervezési metódus lépéseire, a megközelítés általános etikai és filozófiai szempontok megfogalmazásán túl számtalan különféle tervezői attitűdöt eredményez. Ezek a különféle tervezői megközelítések öltenek testet a D4S általános szellemiségének ernyője alatt a kortárs, fenntarthatósági szempontokat előtérbe helyező design trendek és területek formájában, melyeket részletesen a fenntartható designirányzatokkal foglalkozó fejezetben tárgyalok.

DESIGN ÉS KÖZÖSSÉG – KORTÁRS IRÁNYZATOK Napjainkra a globalizáció és az internet térnyerésének következtében a társadalmi gondolkodás és viselkedés alapvető változása tapasztalható világszerte. Az elmúlt tíz év alatt a kereskedelmi világ központja Európából és Amerikából Kínába és Ázsia keleti részére költözött, az olcsó munkaerővel és az ázsiai ipar rugalmasságával szinte képtelenség felvenni a versenyt. A gyors tempó és az állandó változás kultúránk alapvető meghatározó jelenségeivé váltak, az alkalmazkodás képessége a túlélés feltétele. A felgyorsult tempóra a design területén a slow-‐mozgalmak adnak választ, melyek számos lehetőséget, kihívást és pozitív változást kínálhatnak. A társadalmi és sok esetben gazdasági problémákra a szociálisan érzékeny design tervezői reflektálnak. A fenntartható irányzatok, a befogadó design, és az open-‐,

illetve co-‐design mozgalmak szintén a globalizáció és a fogyasztói társadalom kritikájaként merőben új tervezési modellt kínálnak.24 A nyolcvanas évektől az ezredfordulóig a design szemlélete alapvető változások irányába mutat. A tervezők a vásárlót már nem fogyasztóként, hanem egyre inkább a tervezési folyamat partnereként kezdik tekinteni, mely folyamatban az internet és a kommunikáció szerepe meghatározó. A design szociális szempontjainak előtérbe kerülésével az ökológiai szempontok is egyre hangsúlyosabbá válnak, a design technokrata szellemiségével szemben a demokratikus megközelítés egyre jellemzőbb. A tervezési folyamat sok esetben nem egy tárgy létrehozásában teljesedik ki. A design szemléletet közvetít, megoldási módszereket juttat el a rászoruló közösséghez, átfogó, interdiszciplináris eszközrendszerében a szociológia, a társadalomtudományok, a politológia, a gazdasági ismeretek, a biológia és a kulturális ismeretek területén született kutatási eredmények épp úgy az eszköztár részét képezik, mint a formatervezés praktikus tudása. A kortárs designtrendek tematikus fókuszuk alapján három nagyobb csoportba sorolhatók: az ökológiai problémákkal foglalkozó területek csoportjába, a szociális és társadalmi kérdésekkel foglalkozó design csoportjába és a gazdasági kérdésekre a design eszközével választ adó irányzat csoportjába. Az alábbiakban ennek a tematikai hármasnak a mentén vizsgálom a kortárs tárgytervezés irányzatait. Fontos megjegyeznem, hogy a fenntartható design lényegi sajátossága, hogy globális problémákra legtöbbször helyi szinten igyekszik válaszokat adni. És mivel a fenntartható designirányzatok nemzetközi irodalmában gazdagon dokumentált a fejlődő országok lakosai számára tervezett, a hétköznapi életet könnyebbé, élhetőbbé tevő tárgyak gyűjteménye, ezért ezen példák mellett a különböző design irányzatokat elismerésre méltó hazai példákkal is illusztrálom.

ÖKODESIGN – ECODESIGN Az ökodesign, azaz az ökológiai szemléletű tervezés lényegi célja az ember, illetve a tervezett termékek, épületek ökológiai lábnyomának 25 minimalizálása a tiszta, 24

Fuad-‐Luke, Alastair. 2009. Design Activism – Beautiful Strangeness for a Sustainable World. London: Earthscan Ltd.

megújuló erőforrások használatára való törekvéssel, az erőforrások hatékony felhasználásával, az ipari termelés során létrejövő környezeti szennyezés csökkentésével, a hulladék mérséklésével és minél nagyobb mértékű visszaforgatásával. A küszöbön álló ökológiai katasztrófa a termelési mechanizmusok és az ipari működés teljes egészének újragondolását követeli. A természet működési mechanizmusaihoz hasonló olyan rendszer kiépítésére lenne szükség, melynek keretében a lehető legkevesebb energia és nyersanyag ráfordításával, megújuló energiaforrások felhasználásával tudunk létrehozni kifogástalan minőségű termékeket, olyan ipari produktumokat, melyek előállítása során minimalizálni tudjuk a káros természeti és környezeti hatásokat. Rosszul működő termékek káros hatásainak minimalizálása helyett helyes, azaz jól működő, fenntartható és káros mellékhatások nélkül előállított termékeket, szolgáltatásokat és rendszereket lenne szükséges átfogó szellemiség jegyében terveznünk, melynek keretében az egészség, a változatosság, a tudás és a bőség együttesen képes növekedni. McDonough és Braungart az ökológiai tervezéshez kapcsolódóan dolgozta ki sajátságos, Cradle to cradle – Bölcsőtől bölcsőig elnevezésű tervezési keretrendszerét, mely elméleti megközelítésének középpontjában a természet működésének mechanizmusa, ember és természet kapcsolata áll26. Az ember életének alapvető sajátossága a környezettel való együttélés, annak fokozatos és egyre jelentősebb kiaknázása, kizsákmányolása. Az ipar fejlődése a természet kárára történik, jelen rendszerünkben a két tényező látszólag kibékíthetetlen ellentétben áll egymással. A bölcsőtől bölcsőig elmélet a természetben fellelhető működési mechanizmusokat ülteti át a tervezés, az ipar és a gazdasági mechanizmusok működésére annak a meggyőződésnek megfelelően, hogy ember és természet viszonyát a versengés, az állandó harc és kizsákmányolás helyett

25 Ökológiai lábnyomnak nevezzük azt a számítási eszközt, melynek segítségével mérhetővé válik a

társadalom tagjainak és gazdasági szereplőinek erőforrás fogyasztási és hulladékfeldolgozási szükséglete termékeny földterületben mérve. Forrás: Wackernagel, Mathis – E.Rees, William. 2001. Ökológiai lábnyomunk. Budapest: Föld Napja Alapítvány. 26 McDonough, William – Braungart, Michael. 2007. Bölcsőtől bölcsőig. Budapest: HVG Kiadó.

a harmonikus együttélés és a bevált mechanizmusok kreatív elsajátítása kellene, hogy alapvetően meghatározza. Ahogy azt McDonough és Braungart szemlélteti, az anyagok véget nem érő természetes körforgásában a hulladék fogalma ismeretlen, amennyiben azt megfelelően kezeljük. A hulladék a megfelelő rendszerben működtetve biológiai folyamatok, vagy az ipari termelés tápanyagául szolgál. Jelenlegi rendszerünk azonban nem teszi lehetővé az anyag körforgását. A vegyi anyagokkal és permetezőszerekkel „kezelt” mezőgazdaság évente húszszor akkora termőterületet merít ki, mint amit a természet önmagában képes lenne pótolni, a tervezett elavulást szem előtt tartva gyártott tartós fogyasztási cikkeinket pedig a felhasznált értékes anyagokkal együtt egészben dobjuk ki néhány hónap után. Ipari termékeink gyártási folyamatában a hatékony újrahasznosítás szempontja nem kap figyelmet, a gyártás során a technikai és biológiai úton lebomló alapanyagok olyan keveréke jön létre (például tejes doboz), melynek különböző módon lebomló alapanyagai szétválaszthatatlanok, ezért hasznosításuk teljességgel lehetetlen27. Az ökohatásosság (eco effectiveness) fontos szempontja a helyi jelleg megtartása és ezzel a változatosság fenntartása. Az ökohatékony design szempontjából elengedhetetlen a természeti törvényeken alapuló koherens elvrendszer és az önkifejezésben megnyilvánuló sokféleség fenntartása, hiszen a kulturális sokszínűség szélesíti az ember látókörét, és egyúttal kreatív választásokra ösztönöz28. A helyi sajátosságok szem előtt tartása a tervezési folyamat során különböző helyeken különböző válaszokat ad egy-‐egy problémára. A lebomló csomagolás példájának mentén Indiában a nyersanyag drágaságának okán a leghatékonyabb megoldás egy elégethető csomagolás lehet, míg Afrikában a körülményekhez alkalmazkodva az ökológiai tápanyagként lebomló hulladék a legértékesebb29. Ha egy anyagot nem kifejezetten úgy terveznek, hogy elhasználódása után a lebomláskor végül természetes tápanyagként szolgáljon, akár a komposztálás is veszélyes következményekkel járhat, mivel a biológiailag lebomló városi hulladék

27 McDonough, William – Braungart, Michael. 2007. Bölcsőtől bölcsőig. Budapest: HVG Kiadó. 28

McDonough, William – Braungart, Michael. 2007. Bölcsőtől bölcsőig. Budapest: HVG Kiadó. McDonough, William – Braungart, Michael. 2007. Bölcsőtől bölcsőig. Budapest: HVG Kiadó.

esetében az anyagokban lévő kemikáliák és toxinok a komposztálás során a tápanyagba kerülve szennyezik a környezetet. A műanyagok ipari újrahasznosítása is számtalan kérdést felvet, az úgynevezett “downcycling”

technológiája

meglehetősen

költséges

és

sok

esetben

környezetszennyező folyamat, hiszen az újrahasznosítás során folyamatosan romlik az anyag minősége, ezért fokozott mennyiségű adalékanyag hozzáadása válik szükségessé annak érdekében, hogy használható termék szülessen az újrahasznált anyagból. Végeredményként pedig azt látjuk, hogy az újrahasznosított polimerek több mesterséges, egészségtelen anyagot tartalmaznak, mint az eredeti termékek, az újrahasznosítás során pedig rengeteg mérgező gáz szabadul fel. Az ipari termelés újratervezése természetesen működésképtelen az emberi tárgyhasználat újragondolása nélkül. A nyugati társadalmak embere vadonatúj, szűz tárgyakra vágyik, a használt tárgy presztízse távolról sem közelíti meg gondolkodásmódjában a csillogó, eredeti csomagolásban díszelgő eredetiét, a luxus kultúrájának világában a második használat érték helyett inkább szegénységet képvisel. Napjaink fogyasztói társadalmában a használati tárgyak, háztartási berendezések, elektronikai és divatcikkek tervezése során fontos szempont az elöregedés tudatos tervezése. A divatcikkek esetében erről a trendek folyamatos változásának mesterséges generálása gondoskodik, használati tárgyaink esetében a jól megválasztott, „időben elöregedő” anyagok, vagy tudatosan a készülékbe programozott (pl. digitális kamerák, telefonok esetében) használhatósági „limit” okoz idő előtti elöregedést. Jóllehet a termék még tökéletesen betölti funkcióját, a rendszer kidobja magából a túlkoros terméket, ezzel kényszerítve a felhasználót új tárgy vásárlására, hiszen egy apró alkatrész javítása sokszor drágább, mint egy új készülék beszerzése. Csak az elmúlt évtized során a háztartási gépek fogyasztása 67%-‐kal nőtt30, ez nyilván azt is jelenti, hogy az emberiség által termelt, gyakorta veszélyesnek számító hulladékmennyiség növekedése egyenesen arányos ezzel az értékkel, melynek ökológiai hatása katasztrofális hosszú távon. Ennek ellenére az 30

Forrás: Chapman, Jonathan. 2009. Design for (Emotional) Durability. In: Design Issues: Vol. 25. Number 4 Autumn. p.29-‐35.

ember mindig többet, szebbet, újabbat akar, ezt a fajta értékrendet és gondolkodásmódot erőlteti ránk korunk tárgyközpontú szemlélete. Ennek megfelelően a terméktervezés egyik legfontosabb szempontja a fogyasztási cikkek élettartamának növelése és a felhasznált anyagok körforgásának biztosítása kellene hogy legyen, melynek következtében kialakítható lenne egy gazdaságilag potenciálisabb, és legfőképp életképesebb kereskedelmi modell. Alapvetően megváltozatná fogyasztási szokásainkat, ha a McDonough és Baumgartner könyvben 31 felvázolt fogyasztási modellt követve a terméket a szolgáltatással azonosítanánk, azaz egy-‐egy termék (autó, háztartási cikk, számítógép, stb.) vásárlásakor csupán a szolgáltatást vennénk meg meghatározott használati időre. Ebben a rendszerben a gyártó biztosítaná a cserét és a javítást, a régi termékeket szétszerelve az alkatrészek jelentős százaléka újrahasznosítható lenne, ezzel komoly idő, energia és alapanyag megtakarításával volna lehetséges az új termékek gyártása. Ebben a gyártási modellben a veszélyes hulladékok értékes alapanyagként hasznosulnak újra a rendszer körforgásában, a kevesebb mennyiségben

felhasznált

nyersanyag

pedig

költséghatékonysági,

és

környezetvédelmi szempontokat is egyszerre szolgál. A Földön két fajta anyagcsere létezik. A biológiai anyagcsere folyamatában a bioszféra alkotóelemei természeti ciklusok során a természetben bomlanak le és tápanyagként táplálják a bioszférát. A technikai anyagcsere folyamatában az ipari ciklusok során felhasznált anyagok megfelelő újrahasznosítás esetén bennmaradnak a technikai ciklusok körforgásában, mint értékes tápanyagok. Megfelelő tervezéssel az ipar által előállított anyagok és termékek mindegyike képes biztonsággal megtalálni a helyét az anyagcserének e kettős rendszerében, ezzel biztosítva hosszú távon tápanyagot valami új számára. Remek példa erre a Volvo 1992-‐ben indított Reman programja, melynek keretében a vásárlók világszerte újrahasznosított alkatrészeket vásárolhatnak újak 31

McDonough, William – Braungart, Michael. 2007. Bölcsőtől bölcsőig. Budapest: HVG Kiadó.

19 Kép 1 -‐ Volvo Reman program

helyett, melyekre épp úgy érvényes a vállalat jótállása. A program rendkívül sikeres, az alkatrészek újrahasznosításánál a felhasznált anyagok 85%-‐a használatban marad, az újrahasznosítási folyamat során pedig 80%-‐kal kevesebb energiát használnak el, mint egy új alkatrész gyártása esetén32. Hazai területen az ökodesign egyik legismertebb képviselője a Tükörben a világ alkotócsoportja. A csoport tagjai gyerekek számára szerveznek kiállításokat, wokshopokat, különféle oktatóprogramokat azzal a céllal, hogy a fiatalok figyelmét ráirányítsák korunk globális gazdasági és társadalmi kihívásaira33.

Kép 2 -‐ Tükörben a világ kiállítás, 2008 december, Millenáris

A Tükörben a Világ oktatási programja a design, a művészetek, a kultúra, a játék és a pedagógia multidiszciplináris eszközrendszerével beszél az ember és környezete kapcsolatásról, globális problémáinkról, környezetvédelemről, tudatosságról és jövőről. 32

Forrás: http://www.volvoce.com/constructionequipment/corporate/en-‐

gb/press_room/articles/environment/pages/volvo_gives_used_parts_new_lease_of_life.aspx -‐ Elérve: 2013. május 13.

Forrás: http://www.tukorbenavilag.hu/

SZOCIÁLISAN ÉRZÉKENY DESIGN – SOCIAL DESIGN A szociálisan érzékeny design a tárgytervezés társadalmi és szociális aspektusára utal, melynek célja az életminőség és az életkörülmények javítása. A szociális design tárgyai piaci sikerek helyett, vagy mellett az emberi szükségletek kielégítésére törekszenek. A szociális design területén tevékenykedő tervezők a designer alapkompetenciái mellett rendkívül széles körű társadalmi ismeretekkel rendelkeznek, nyitottsággal és általános interdiszciplináris megközelítéssel szemlélik társadalmunkat, tervezési feladataikat a támogató hozzáállás szempontjai jelölik ki. Szociálisan érzékeny design számos kiváló példáját ismerhetjük meg Emily Pilloton Design Revolution 34 című munkájában. A kötet világszintű társadalmi problémák mentén gyűjt példaértékű design projekteket a szociális design területéről. A kötetben felsorolt munkák közül a Hippo Water Roller vízszállító ballont35 emelném ki, melynek különlegessége, hogy gurítható kialakításának köszönhetően különösebb fizikai igénybevétel nélkül egy ötfős család egyheti ivóvize elszállítható a segítségével. A vízszállító ballon nagyszerűsége a

probléma

átérzésének

és

tudatos elemzésének köszönhető. A fejlődő világban emberek milliói számára jelent túlélést a megfelelő vízellátás.

Nők

és

gyalogolnak

gyerekek

kilométereket

naponta súlyos terhek alatt, hogy biztosítani

Kép 3 -‐ Hippo Water Roller

tudják

vízszükségletét.

család

vízhordás

Pilloton, Emily. 2009. Design revolution: 100 products that empower people/Emily Pilloton; foreword by Allan Chochinov. New York: D.A.P./Distributed Art Publishers, Inc.

http://hipporoller.org

gyakorta vezet súlyos sérülésekhez. A Johan Jonker és Pettie Petzer által 1991-‐ben tervezett görgethető víztartó ballon biztonságos, gyors és könnyű alternatívát kínál a vízszállításra.36 A hazai design szociális irányzatának egyik elismerésre méltó példája a Miskolci Autista Alapítvány37 és fiatal formatervező hallgatók együttműködéséből létrejött szociális projekt, melynek keretében a designerek által megtervezett tárgyakat az alapítvány gondozottjai készítik el.

Kép 4 -‐ A Miskolci Autista Alapítvány foglalkoztatási programjában készült fonott ülőkék

A Miskolci Autista Alapítvány foglalkoztatási programjában sérült fiatalok sajátítják el és alkalmazzák a kézműves technikákat. A designerek (Szalkai Dániel formatervező, Szabados Rita építész és Nagymáté Eszter képgrafikus) segítségével született új tárgykollekció használati tárgyai a tradicionális kézműves technikák alkalmazásával készülnek, azonban formakarakterük a fiatal designerek rálátásának köszönhetően napjaink tárgykultúráját tükrözik. 36

Pilloton, Emily. 2009. Design revolution: 100 products that empower people/Emily Pilloton; foreword by Allan Chochinov. New York: D.A.P./Distributed Art Publishers, Inc. 37 http://www.miskolciautista.com

A foglalkoztatás rendkívül fontos a sérült emberek számára, fejleszti a manuális és a mentális képességeiket, valamint lehetőséget teremt számukra betekinteni a munka világába. A szociális kézműves foglalkoztatás jellemző problematikája, hogy a legritkább esetben működtethető nyereségesen, az elkészült termékek többnyire nem versenyképesek piaci szemontból. Az eladhatóság problémájára született a fiatal formatervezők és a Miskolci Autista Alapítvány együttműködésének ötlete, melynek célja a gondozottak életszínvonalának növelése, az alapítvány anyagi helyzetének javítása volt. A közös munka mind a tárgyak, mind a munkakörülmények tekintetében számos részlet újragondolását tette szükségessé.

BEFOGADÓ TERVEZÉS -‐ INCLUSIVE DESIGN – DESIGN FOR ALL „Az elit nem halat, hanem hálót ad az elesettek és nélkülözők kezébe, hogy azzal halásszanak. Ez a „háló” nem más, mint a kellően tágan értett egyetemes és befogadó tervezés”38. Az inclusive design – magyarul befogadó tervezés – szellemisége, melyet a skandináv országokban Design for All néven illetnek, az ötvenes évek skandináv funkcionalizmusában és a hatvanas évek ergonómiai szemléletében gyökerezik39. A szemlélet elsősorban szociális indíttatást és társadalmi gondolkodásmódot reprezentál. A javak hozzáférésének egyenlőségén, a demokratikus elosztás szemléletén alapuló designfelfogás kifejezetten demokratikus megközelítéssel áll a tervezési feladathoz, és a tervezést megelőző kutatási fázisban igyekszik minél szélesebb kör véleményét meghallgatva, minél szélesebb kör számára tervezni. Nap mint nap számtalan tárgyat használunk, ezek mindegyike egyes emberek életmódjába integrálódva egyéni igényeket szolgál ki. Az inclusive design a társadalmi sokszínűség szem előtt tartásával, a felhasználói vélemények ismeretében, a társadalom megszólaltatása által az ipar, a kormány és a szolgáltató szektor bevonásával törekszik a minél szélesebb társadalmi kört hatékonyan 38 Szentpéteri Márton. 2012. Design és kultúra. Befogadó designkultúra. Budapest: Építészfórum Kiadói Kft. 39

BEDA. 2004. Design Issues in Europe Today. BEDA

kiszolgáló tárgyi környezet kialakítására. Az inclusive design elméleti megközelítése komoly érzékenységet, nyitottságot és társadalomismereti felkészültséget feltételez.

A befogadó tervezési metódus jelentheti különböző, leszakadó

társadalmi csoportok integrációját, a tervezési folyamat során különféle szakmák képviselőinek befogadását a tervezés folyamatába, illetve utalhat a fogyasztó, vagy a megrendelő befogadására, ezzel növelve a fogyasztói és megbízói tapasztalatok szerepét a tervezésben.41 Az inclusive designnal kapcsolatos kutatásom során ismertem meg Ferran Lajara barcelonai tervező munkáit, melyek egytől egyik kivételes empátiáról, érzékenységről és szociális elhivatottságról tesznek tanúbizonyságot. A fiatal tervező minden munkája speciális igényű társadalmi csoportok jólétét szolgálja, a legszélesebb csoporthoz azonban egészségügyi várótermek számára tervezett komplex berendezése szól42.

Kép 5 -‐ Ferran Lajara Wait moduláris bútor rendszere

A bútorelem a komplex terv kiragadott példája, melynek kialakításával, barátságos megjelenésével és kényelmével a hosszas várakozás unalmát, a várakozással 40

Forrás: http://www.inclusivedesigntoolkit.com Elérve: 2013. május 13. Szentpéteri Márton. 2012. Design és kultúra. Befogadó designkultúra. Budapest: Építészfórum Kiadói Kft. 42 Forrás: http://www.ferranlajara.com/WAIT Elérve: 2013. május 13. 41

esetlegesen együttjáró szorongás nyomasztó érzésének leküzdését és a várakozással töltött idő hasznosságát igyekszik szolgálni, az egészségügyi váróra jellemző általános negatív hangulatot barátságossá, kényelmessé és emberközelivé téve.

Kép 6 -‐ Ferran Lajara Wait koncepciójának vizuális elemei

És ahogy a korábbiakban már említésre került, a fenntartható, szociálisan érzékeny design irányzatok tervezési folyamatának eredménye nem feltétlenül tárgy formában ölt testet minden esetben – Lajara orvosi váró berendezéséhez teljes vizuális megjelenést és egy mobilalkalmazást is tervezett, hiszen a cél a látogató közérzetének általános javítása, melyhez a befogadó, barátságos vizuális környezet épp úgy hozzátartozik, mint a kényelmes berendezés.

CO-‐DESIGN

A Co-‐design gyűjtőfogalma alá azon designmozgalmakat sorolhatjuk, melyek alapvető jellegzetessége a részvételre alapuló működési mechanizmus, az elnevezés

Kép 7 -‐ A CoDesign Studio rotterdami közösségifejlesztési projektje

is a közösségi tervezési módszertanra utal. A Co-‐design szellemisége a fogyasztót, mint a tervezett tárgy létrehozásának partnerét tekinti, egyfajta kritikai attitűdöt vár el a fogyasztótól, lehetőséget teremt a véleménynyilvánításra, mindezt a jobbító szándék és a termék fejlesztése és tökéletesítése érdekében. A fogyasztó tevőleges bevonásával a tervező szerepe is részben megváltozik -‐ a tervezési folyamat során nem csupán alkotóként, de mediátorként szintén jelen van, a hatékony működési mechanizmus pedig egy sor szükséges új tervezői kompetenciát (alázat, türelem, nyitottság

és

kompromisszumkészség)

tesz

szükségessé.

Co-‐design

szellemiségének alapvetően demokratikus meggyőződése szerint a társadalom minden tagja tud hasznosan hozzátenni a tervezési folyamathoz, éppen ezért minden vélemény számít. Hierarchikus berendezkedés helyett a Co-‐design a hálózat erejében és a közösségi tervezés hatékonyságában hisz. A közösségi tervezés célja olyan termékek létrehozása, melyek a leghatékonyabb felhasználói élményt nyújtják, és harmonikus kapcsolatot eredményeznek tárgy és használója között, mindez a fenntarthatóságot és a tárgyak hosszú távú élettartamát célozza.

Az ausztrál CoDesign Studio43 nonprofit szervezete a közösség erejére alapozva hoz létre közösségépítő projekteket a városépítészet, a tájépítészeti, és társadalmi integráció szociális eszközrendszerének segítségével. Workshop-‐alapú tervezési módszerük szakmai résztvevők, önkéntesek és a helyi közösség bevonásával tervez hosszú távú és ideiglenes köztéri megoldásokat, játékokat, közösségi kerteket, vagy eseményeket. Egyik legsikeresebb munkájuk keretében Rotterdam egy elhanyagolt, külvárosi területét töltötték meg új élettel. A közös munka során workshopok és játékok keretében vonták be a környék lakóit a tervezés folyamatába annak érdekében, hogy minél több ötlet megvalósításán kerersztül a közösség minél több tagja számára hozzanak létre élhető, szerethető és szívesen használt teret44.

Kép 8 -‐ A D1618 műhely Pallók+K projektjének munkacsoportja

A budapesti bázisú D1618 műhely45 a dabasi városközpontban található Szintes utcai lakótelepen élőket bevonó, közösségépítő projektet hozott létre. Míg az elmúlt évek 43

http://codesignstudio.com.au Elérve: 2013. Május 13. Forrás: http://codesignstudio.com.au/portfolio-‐type/neighbourhood-‐revitalisation-‐netherlands Elérve: 2013. május 13. 45 Forrás: http://d1618.wordpress.com/2012/09/16/planks-‐pallokk/. Elérve: 2013. május 3. 44

során a dabasi városközpont teljesen megújult, a Szintes utcai lakótelep és környéke a szocializmus utolsó beruházásaként egyfajta idegen testként tapadt a városra, a létrejött építészeti státus az itt élőket „gyüttmenteknek”, „szélfúttáknak” bélyegezve rekesztette ki a városi közösségből.

Kép 9 -‐ D1618 Pallók+k projekt

A projekt célja egy olyan folyamat elindítása volt, ami a közösség építés mellett a figyelem odairányításával hozzájárul a Szintes utcai lakótelepen élő emberek megítélésének változásához, és folyamatos közösségi aktivitást gerjeszt Dabason és a város közelebbi-‐távolabbi körzetében. A D1618 koncepciója egy Lego-‐szerűen variálható, egyszerű elemekből építkező játékos rendszer létrehozása volt, melynek segítségével aktív tervezési munkára szólították fel a környék lakóközösségét. Szociológiai tény, hogy egy lakóközösség aktívvá tétele pozitív hatással lehet az együtt élők közérzetére és ezzel együtt az egyének mentális állapotára. A közös alkotásban lévő erő életre hívhat olyan szokásokat, amik közvetlen befolyásolhatják egy település életét, ez pedig növelheti a helyi identitást és javíthatja a város egységét, egységességét.

A közösségi építkezés alkotó eleme az úgynevezett “Palló+k”, egy egyszerűen összeilleszthető és összeszerelhető elemekből álló bővíthető rendszer, melyből modulszerűen illeszthető elemeket készítve oldható, variálható, bővíthető térstruktúrát hoznak létre.

Kép 10 -‐ D1618 Pallók+K projekt

A moduláris elemrendszer lekicsinyített modelleinek segítségével a lakóközösség és a tervezőcsapat közös ötletelésének során születnek meg a köztéri funkció-‐ötletek, melyeket 2-‐3 hetes periódusokban megvalósítva ki is próbál a közösség. A jól funkcionáló és a lakóközösség népszerűségét kivívó konstrukciók a későbbiek során könnyen reprodukálhatóak, ezek előnye, hogy képesek rugalmasan alkalmazkodni különféle téri szituációkhoz, más építőelemeket is magukba tudnal fogadni és szétbontva egyszerűen tárolhatóak. A kísérleti koncepció hosszú távú eredménye lehet egy olyan reprodukció, melynek során a közösségfejlesztési folyamat más közösségek életében is alapvető változást, aktív kommunikációt, az életminőség javulását, a közösségi terek önálló, kreatív, az igényeknek megfelelő átalakítását és hasznosítását eredményezheti.

SLOW DESIGN Napjainkban egyre népszerűbbek a különböző slow design mozgalmak, melyek tudatosan lépnek fel a felgyorsult fogyasztási szokásokkal és életmóddal szemben. A slow design filozófiája a hagyományos kapitalista rendszer működésének mechanizmusából kilépve a tudatos lelassulás pozitív élettani hatásaira és a design társadalmi anyagcserével kapcsolatos potenciális változást előserkentő szerepére hívja fel a figyelmet46. Az Egyesült Államokban „gyorsítóknak” nevezik a divat és a divattal kapcsolatos termékeket előállító termelői csoportokat. Az elnevezés a tervezett elvaulás módszerére utal – a tárgyak kulturális értelemben öregszenek el, azaz „kimennek a divatból”, jóllehet funkcionális szempontból kifogástalanul helytállnának még. A fogyasztók státuszreprezentációs igényére alapozva a piac rendkívüli gyorsasággal produkálja az újabbnál újabb, magasabb teljesítményű, összetettebb funkciókkal rendelkező termékeket, s kihasználva a fogyasztó birtoklási vágyát, a szeméttermelést és a jól működő tárgyak tudatos elértéktelenítését generálják47. Ezzel szemben „lassítóknak” nevezhetjük azokat a designtrendeket, melyek a tárgyak használati értékét helyezik előtérbe, a tradicionális kézműves technológiák életben tartására törekedve az ipari tömegtermelés helyett a kézi munkával, odaadó figyelemmel gyártott tárgyak létjogosultságára hívják fel a figyelmet. A design szempontjából tekintett lassúság vonatkozhat a tervezési folyamatra, az előállítás lassú, azaz kézműves jellegére és a fogyasztás lassússágára, azaz a tárgyakhoz való tudatos ragaszkodásra, az eldobható tárgyak kultúrájával szemben való tudatos fellépésre is. A slow-‐mozgalom nagy hangsúlyt fektet a helyi értékekre – a helyi nyersanyagok használatára, a kulturális hagyományok életben tartására, a helyi kis közösségek hagyományaira alapozva48. A slow design gyakorta él az emocionális design eszközrendszerével, melynek segítségével érzelmi kapcsolat jöhet létre tárgy és felhasználója között. 46 Fuad-‐Luke, Alastair. 2009. Design Activism – Beautiful Strangeness for a Sustainable World. London: Earthscan Ltd. 47

Zalavári József. 2008. A forma tervezése – designökológia. Budapest: Scolar Kiadó. Halasi Rita Mária. 2012. Design Hét. Bevezető. Forrás: http://www.designhet.hu/bevezeto Elérve: 2013. május 13. 48

Donald Norman amerikai pszichológus és designelméleti szakember 2004-‐ben adta ki Emotional Design – Why we Love Or Hate Everyday Things című könyvét, melyben részletesen tárgyalja ember és tárgy kapcsolatának emocionális oldalát. Norman alapvető jelentőséget tulajdonít az emóciónak az ember kognitív rendszerének szempontjából. A szép dolgok jó érzést okoznak, emocionális hatásuk révén inspirálnak bennünket. Az emóció képes arra, hogy megváltoztassa az ember problémamegoldó képességét – pozitív hangulatban agyműködésünk aktívabb, képesek vagyunk problémák sokrétű megközelítésére, élénkebbek a gondolkodási folyamatok az agyunkban, kreatívabbak vagyunk, és képzelőerőnk is jelentősen hatékonyabb 49 . A használati tárgyaink által kiváltott érzelmek jelentősége több szempontból is fontos. Elsősorban a közérzetünkre gyakorolt hatást kell megemlíteni, mely alapvetően befolyásolja mindennapi szinten életminőségünket. Emocionális szempontból nagyra becsült tárgyainkkal másképp bánunk, mint a számunkra közömbös darabokkal, megbecsüljük őket és legjobb tudásunk szerint igyekszünk meghosszabbítani élettartamukat – ez pedig egy sarkalatos jelentőségű pont az emocionális design diskurzust illetően. A hosszútávra tervezés szempontja éppen ezért a fenntarthatóság egyik kulcsfontosságú eleme, melyet a tárgyakhoz való emocionális kötődés mozgat. Az emocionális szempontokat szem előtt tartó designszemlélet tudatosan száll szembe az eldobható tárgyak kultúrájának működési mechanizmusával és minőségi tárgyak alkotásán keresztül válik a fenntartható irányzatok egyik legfontosabb képviselőjévé. A slow mozgalom egyik legismertebb képviselője a New York-‐i slowLab nonprofit szervezete50. A szervezet a lassúság népszerűsítését zászlajára tűzve az életminőség javításán dolgozik személyes, szociokulturális és társadalmi szinten. Nyilvános előadások, beszélgetések, kiállítások keretében igyekeznek minél szélesebb közönséghez eljuttatni a slow design szemléletét. A slowLab weboldala egyfajta slow design adatbázisként számos slow design projektet publikál, blogjuk pedig a slow design aktuális témáival kapcsolatban hoz létre nyilvános fórumot. 49

Norman, Donald A. 2004. Emotional Design -‐ Why we Love Or Hate Everyday Things. New York: Basic Books. 50 Forrás: http://www.slowlab.net Elérve: 2013. május 13.

A hazai tárgyalkotás területén az emocionális design egyik ismert és sikeres képviselője a Dombon-‐ a-‐tanya

budapesti

design

műhelye, ahol a mesteremberek évszázados tudását és a letisztult design szemlélet esztétikáját ötvöző tárgyak születnek. A Dombon-‐a-‐tanya filozófiája a funkciót

előtérbe

helyező

gondolati és forma tisztaság mentén született meg, tárgyaik azonban magukon viselik a tervezők kifinomult ízlésvilágát és feminin érzékenységét, ezáltal válnak különlegessé és képessé

Kép 11 -‐ Dombon-‐a-‐tanya: Játékház

arra, hogy az emberben mélyebb érzelmi réteget mozgassanak meg. Tárgyaik a tradicionális mesterségek életben tartásával hívják fel a figyelmet a maradandó értékek tiszteletére, tudatosan törekedve így a lassúságra mind a tervezés, mind a gyártás területén. Esetükben napjaink használati tárgyainak ideiglenessége helyett minőségi, tisztán funkcióból eredő, felesleges részletek nélkül működő tárgyak formájában társul a tiszta gondolathoz a végtelenül tiszta forma51. 2011-‐ben a Design Hét alkalmából a slow design tematikához kötődve született meg a TheBétaVersion és a Dombon-‐a-‐tanya Box Couture elnevezésű közös kollekciója, melynek darabjait Budapesten, Helsinkiben és Sopronban is kiállították, s melyekről számos hazai és nemzetközi design blog is elismerően számolt be.

Forrás: http://www.dombon-‐a-‐tanya.hu Elérve: 2013. május 13.

Kép 12 -‐ Dombon-‐a-‐tanya & TheBétaVersion: Box Couture kollekció

A Box Couture kollekció kapcsán a tárgytervezés lassú megközelítéséről kérdeztem Nagy Anna Nórát, a Dombon-‐a-‐tanya tervezőjét52. – Hogyan írható le az emocionális design sajátságos tervezési metódusa és miben különbözik ez egy „hagyományos” tervezési feladattól? – A Dombon-‐a-‐tanya és a TheBétaVersion által közösen tervezett Box Couture kollekció célja, hogy általános emberi emóciókat, szokásokat, habitusokat fogalmazzon meg tárgyak formájában. Ebben az értelemben nem a tervezési metódus, hanem a feladatválasztás volt az, ami miatt azt mondhatjuk, hogy ez egyfajta emocionális design. Így a feladatválasztásból fakad a „hagyományos” tervezési faladattól való különbözőség, hiszen itt pusztán saját tapasztalatainkra, érzelmeinkre támaszkodva hoztunk létre tárgyakat, próbálva mindezt a legmegalapozottabb és racionálisabb módon tenni.

Nagy Anna Nórával, a Dombon-‐a-‐tanya tervezőjével készített interjúm alapján. 2013. április

– Milyen módon kapcsolódik az emocionális, illetve a slow design szellemisége a fenntarthatóság gondolatához? – Amennyiben az általunk létrehozott kollekció tervezési rendszere nevezhető emocionális designnak, úgy arra inkább a slow designhoz való közeliség lenne jellemző. Ez pedig evidensen kapcsolódik a fenntarthatósághoz. A kis szériás, helyi kézművesek által előállított, helyi alapanyagokat felhasználó tárgyak, melyek olyan üzenetet hivatottak közvetíteni, ami nem csak egy generációt, nem csak egy trendet fed le, hanem általános emberi viselkedési formákat vesz alapul, hosszú távú használatot feltételez. Ebben az értelemben pedig ezek a tárgyak természetükénél fogva kapcsolódnak a fenntarthatósághoz. – Milyen egy jó tárgy? – Egy jó tárgy okos, szellemes és szép. Egy jó tárgyat az ember nem kívánna átalakítani, viszont nagyon szeretne birtokolni. – Hogyan hat egy tárgy az emberi érzelmekre és hogyan befolyásolhatják a tárgyak az érzelmi állapotunkat? – Véleményem szerint egy tárgy általánosságban csak alap érzelmek kiváltására képes (mint tetszik, nem tetszik, megijeszt, megnevettet). Ami ezen kívül érzelmeket válthat ki egy-‐egy szemlélőből, az az emlékek felidézésének képessége, mely magában az emberben lakik. Az az asszociációs képesség, aminek hatására egy tárgy – ugyan áttételesen – de képes összetett, vagy egészen kifinomult érzelmek kiváltásra is.

OPEN(SOURCE) DESIGN A mindenki számára elérhető információ, a nyílt és demokratikus, bárki által bővíthető, fejleszthető rendszerek első példája az internet, illetve annak elődjeként létrejött Arpanet, mely a kilencvenes évekre világszerte alapvetően megváltoztatta az

információ

áramlás

módjának,

sebességének,

technológiájának

és

hozzáférhetőségének addig ismert működését. Ezzel együtt az ingyenes programok és nyílt forráskódú rendszerek is dinamikusan elterjedtek, a Linux operációs rendszerének ingyenes modellje és a Wikipedia nyilvános és mindenki számára szabadon szerkeszthető információs adatbázisa a mozgalom legkorábbi sikeres példái53. A digitális technológiák és a web2 széles körben való elterjedésének következtében a kultúrát, a designt és a művészetet ma már nem elérhetetlen, megközelíthetetlen alkotózsenik művelik. Napjainkra oly mértékben lecsökkent a technológia ára, hogy a korábbiakhoz képest rendkívül széles réteg számára nyitva áll a lehetőség, hogy alkotóvá, kultúra és értékteremtővé váljon. Az egyre inkább demokratizálódó kultúra rendszere lehetőséget és helyet teremt bárki számára – a kiadók, a hivatalos csatornák, a korábban mindenki által elfogadott médiumok helyét fokozatosan átveszik az alulról építkező egyéni kezdeményezések nem csak a kultúra, de a design területén is. Egyre-‐másra születnek a webes gyűjtemények, melyek designerek ingyenesen letölthető háromdimenziós terveit gyűjtik, melyek fejleszthetők, perszonalizálhatóak és 3D nyomtatóval a világ bármely pontján kinyomtathatók. Az open design szellemisége és a posztindusztriális éra találkozása mentén a korábbi tömegtermelést egyre inkább a személyre szabott, rugalmas és egyedi megoldások váltják fel, jóllehet a tendencia még csupán kezdeti lépéseit teszi, nagy valószínűséggel a közeljövőben egyre többekhez elér. A Hollandiában dinamikusan teret hódító designszemlélet nyitottsága nem csupán a szabad felhasználásban és megosztásban rejlik, a nyitottság ezen a területen a különböző tudomány-‐ és alkotóterületek átjárhatóságát, kutatási eredményeinek integrálását és ennek megfelelően a design interdiszciplináris megközelítését ülteti át a gyakorlatba, így válik a tárgytervezés társadalmi és szociális jelentőségűvé, mely épp úgy igyekszik reflektálni az egyes ember igényeire, mint alkalmazkodni a társadalmi szintű körülményekhez és azok folyamatos változásaihoz.

Fuad-‐Luke, Alastair. 2009. Design Activism – Beautiful Strangeness for a Sustainable World. London: Earthscan Ltd.

Az innovatív és nagy sikerű holland Studio Droog számos design projektjét követően a közeljövőben indítja el MakeMe54 elnevezésű, open szellemiségben működő online tervgyűjteményét, mely lehetővé teszi a design megosztását, letöltését, népszerűsítését, így egy-‐egy tárgy elérhetővé válhat a világ bármely pontján bárki számára.

Kép 13 -‐ A Studio Droog MakeMe projektje

Számos terv módosítható személyes igényeknek megfelelően is, így válik a design teljes mértékben nyitottá, demokratikussá. Figyelemre méltó kezdeményezés ez egy piaci alapon működő, ismert és nagy presztízst kivívott design cég esetében, jóllehet a Droog mindig is innovatív szellemiségéről, társadalmi elkötelezettségéről és kísérletező kedvéről volt ismert. Az open design mozgalmának egyik legismertebb és legjelesebb hazai képviselője a Fablab Budapest tech-‐műhelye.55 A Fablab hálózatának első laborját 1996-‐ban hozta létre Neil Gershenfeld, a Massachusetts Institute of Technology professzora azzal a céllal, hogy a hallgatókkal való kísérletezést és annak technológiai feltételeit, melyet korábban csak szigorúan nagyipari célra használtak, elérhetővé tegye minél több 54

Forrás: http://make-‐me.com Elérve: 2013. május 3. Fiáth Heni, a Fablab Budapest tulajdonosával készített interjú alapján. 2013. április

fiatal kutató számára. Az eredeti ötlet alapján az első Fablab célja egy olyan technológia kifejlesztése volt, melynek keretében a teleportáláshoz legközelebb álló, korunk technológiai fejlettségének megfelelő módszert tudják létrehozni, mellyel a világ két távoli pontján szinte egy időben létrehozható egyazon tárgy. A kísérlet lényegi eleme a file-‐ok megosztása, és a korábban rendkívül drága 3D nyomtatási technológia alkalmazása volt. A kísérlet sikeresnek bizonyult, melyet mi sem bizonyít jobban, mint a Fablab-‐ek mára már közel száz műhelyet számláló világ szintű hálózata. A Fablab filozófiájának alapja a technológia, az információ és a fejlesztés demokratizálásának szándéka és az a törekvés, hogy a technológia vívmányait minél szélesebb kör számára elérhetővé tegyék. Fiáth Heni, a Fablab Budapest vezetője a szervezet hazai működésével kapcsolatos tapasztalatairól, a Fablab kínálta lehetőségekről és a működési modell problematikáiról mesélt 2013. márciusában készített interjúmban – Hogyan működik a Fablab Budapest, ki a fenntartója? – A Fablab egy hálózat, nem egy cég, nem franchise rendszerben működik. Az első Fablab az MIT keretében Kép 14 -‐ Fiáth Heni a Fablab Budapest egyik alapítója

jött létre, majd ezt követően néhány újabb labor alakult az Egyesült Államokban, és azt követően született meg a

döntés, hogy a hálózathoz csatlakozó új alapítású Fablab-‐ek már helyi szervezésben és finanszírozással működjenek. Ez azért fontos, mert a Fablab szellemiségének meghatározó eleme a lokalitás, tehát elvárás, hogy a laborok helyi szükségletekre és problémákra reflektálva, az adott gazdasági környezethez alkalmazkodva működjenek. Éppen ezért a Fablab Budapest semmilyen anyagi támogatást nem kap a nemzetközi hálózattól, önfenntartó jelleggel működik. – Milyen szabályok mentén működik a Fablab? – A Fablab-‐ben született tárgyak a tervező tulajdonát képezik mind szellemi, mind gazdasági értelemben, amit mi teszünk, hogy a tervezők rendelkezésére bocsátjuk a

szükséges technológiát aránylag alacsony áron. Cserébe azt kérjük, hogy a munka során a készítő dokumentálja az adott projektet és ezeket a file-‐okat a Fablab Budapest saját szerverén tárolva elérhetővé tegye mások számára is. Természetesen ez nem kötelező, amennyiben valaki titokban szeretne dolgozni, készséggel aláírjuk a titoktartási szerződést, de ebben az esetben a gépek használatának díját magasabb árkategóriában számítjuk. A jövőben szeretnénk kiépíteni egy online rendszert, melyben az összes itt készült tervet elérhetővé tesszük minden érdeklődő számára, így lehetőség lenne az ötletadásra és bárki eljöhetne hozzánk azzal, hogy látott egy izgalmas ötletet a weben és ahhoz hasonlót szeretne ő is létrehozni. – Nemzetközi szinten ismerhetünk hasonló online adatbázisokat? – Igen, az egyik legnépszerűbb a Thingiverse oldala56, ahol ingyenesen letölthető tervek százai találhatók részletes leírással arró, hogyan született meg az adott terv. A dolog nagyszerűsége a demokratikus jelleg mellett abban rejlik, hogy a tárgyak evolúciója remekül nyomon követhető. Ehhez hasonló rendszert szeretnénk létrehozni a Fablab számára is.

Kép 15 -‐ Fablab Budapest

http://www.thingiverse.com/

– Mennyire életképes az open design filozófiája ma Magyarországon? – Jelen pillanatban nem tudnék megemlíteni egy olyan hazai designert sem, aki következetesen és kizárólag az open design szellemiségének megfelelően tervez, és ahogy látom, tervezőink inkább az életben maradásért küzdenek azzal, hogy el tudják adni munkáikat. Az open design szellemisége jóléti társadalmakban működik igazán, ahol mindennek és mindenkinek megvan a helye, ahol biztosított a tervezők megélhetése, de Magyarország jelen pillanatban nem tart még itt. – Elképzelhető, hogy olcsóbb kinyomtatni 3D nyomtató segítségével a saját tárgyainkat a saját elképzeléseink alapján? – Véleményem szerint egyelőre nem, mivel hozzá vagyunk szokva bizonyos árakhoz, például egy apró műanyag tárgy ára egészen alacsony, és az emberek nem akarnak ennél többet kiadni érte. Biztos vagyok benne, hogy eljön majd ennek is az ideje, de jelen pillanatban a 3D nyomtatás megtanulására fordítandó idő és energia elég sok, épp ezért azt gondolom, hogy ennek az ideje nem érkezett még el.

Kép 16 -‐ Fablab Budapest

– Mely területen működhet leghatékonyabban az open design szellemisége? – Nemrégiben láttam egy holland filmet az open designról, melyben azt mutatták be, hogyan készíthetjük el saját bútorainkat egyéni méretben, színben, formában. A folyamat teljes egészében digitalizált és demokratikus, az embernek nem kell tervezőnek lennie ahhoz, hogy használni tudja. Úgy gondolom, hogy aránylag egyszerűen digitalizálható tárgyak esetén ez a módszer jól működhet. De bonyolult tárgyak esetében mindig szükség lesz tervezőre. A csináld magad mozgalom folyamatosan fejődik, de ez nem azonos az open designnal. A technológia lehetővé teszi, hogy kinyomtassuk akár saját cipőnket, de az eredmény minősége valószínűleg messze elmarad az általunk megszokott minőségtől. Ugyanakkor azoknál a termékeknél, melyek élettartama aránylag rövid, ez a módszer működőképes, és elég sok ilyen tárgy van a környezetünkben. Ami fontos, hogy a 3D nyomtatók úgynevezett PLA (polylactic acid – biológiai úton lebomló polimer) műanyaggal működnek, melynek alapanyaga egyfajta kukorica származék, ennek köszönhetően az ezzel a technológiával készült tárgyak nem szennyezik a környezetet.

ÖSSZEFOGLALÁS

Kutatásom eredményeképpen megállapítható, hogy a kortárs design népszerű, látványos luxus és fogyasztási cikkekben formát öltő irányzatai mellett egyre több alternatív út jelenik meg, számos szociálisan érzékeny és társadalmilag elhivatott tervező munkáját megvalósító kezdeményezés lát napvilágot, melyek az életminőség javítására, kiszolgáltatott társadalmi csoportok helyzetének könnyítésére törekszenek kereskedelmi szempontok és érdekcsoportok kiszolgálása helyett. Véleményem szerint a számos ígéretes kezdeményezés hatékony kommunikációval és folyamatos közösségi jelenléttel hosszabb-‐rövidebb idő alatt egyre szélesebb befogadó réteghez elérhet. Fontosnak tartom a designról való diskurzus kezdeményezését népszerű fórumokon, nem csupán szakmai keretek között, annak érdekében, hogy minél szélesebb körben lehetővé váljon a fenti nagyszerű eredmények pozitív társadalmi hatásainak kommunikálása. A szakmán kívül állók elképzelésében gyakorta merül fel a designról való gondolkodást illetően, hogy az egyfajta úri huncutság és egy kiváltságos, szűk társadalmi réteg játékszere. Ha azonban megfelelő kommunikációval széles réteg megismerné a szociálisan érzékeny designtrendek törekvéseit, a tervezők kitartó, lelkiismeretes munkáját és az általuk elért, kézzelfogható eredményeket, egyfajta társadalmi felelősségérzet motivációját is eredményezhetné a design diskurzus, melynek hatására talán egyre többen döntenének tudatosan hétköznapi fogyasztási szokásaikkal, tárgyaik megválasztásával kapcsolatban. Talán egyre többen és többen látnának értéket a divat diktálta gyorsan változó trendek követése helyett a maradandó értéket képviselő, minőségi tárgyi környezet kialakításában, a fenntartható design támogatásában és a környezeti értékek megóvásában. Designelméleti szakemberként és fogyasztóként is kötelességemnek érzem hogy hatékonyan részt vegyek ebben a feladatban, melynek legjobb tudásom szerint igyekszem a jövőben is eleget tenni.

BIBLIOGRÁFIA: • • • • • • • • • • • • •

• • • • • •

Birkeland, Janis. 2009. Positive Development – From Vicious Circles to Virtuous Cycles Trough Built Environment Design. London: Eartscan Ltd. BEDA. 2004. Design Issues in Europe Today. BEDA Cummings, Neil – Lewandowska, Marysia. 2000. The Value of Things. London: August. Droste, Magdalena. 2003. Bauhaus. Budapest: Vince Kiadó. Ernyei Gyula. 2011. Design – Tervezéselmélet és termékformálás 1750-‐2010. Budapest: Ráday Könyvesház. Fuad-‐Luke, Alastair. 2009. Design Activism – Beautiful Strangeness for a Sustainable World. London: Earthscan Ltd. Gwitt, Alison – Rissanen, Timo. 2011. Shaping Sustainable Fashion: Changing the Way We Make and Use Clothes. London: Earthscan Ltd. Heskett, John. 2002. Design -‐ A Very Short Introduction. New York: Oxford University Press. McDonough, William – Braungart, Michael. 2007. Bölcsőtől bölcsőig. Budapest: HVG Kiadó. Norman, Donald A. 1988. Design of Everyday Things. New York: Basic Books. Norman, Donald A. 2004. Emotional Design -‐ Why we Love Or Hate Everyday Things. New York: Basic Books. Papanek, Victor. 1971. Design for the Real World: Human Ecology and Social Change. New York: Pantheon Books. Pilloton, Emily. 2009. Design revolution: 100 products that empower people/Emily Pilloton; foreword by Allan Chochinov. New York: D.A.P./Distributed Art Publishers, Inc. Schumacher, Ernst Freidrich. 1973. Small is Beautiful. Economics as If People Mattered. London: Blond & Briggs. Smithsonian Institution. 2007. Design for the Other 90%. New York: Smithsonian Institution. Szentpéteri Márton. 2012. Design és kultúra. Befogadó designkultúra. Budapest: Építészfórum Kiadói Kft. Thackara, John. 2005. In the Bubble. Cambridge: The MIT Press. Tischner, Ursula. Charter, Martin. 2001. Developing Products and Services for the Future. Sheffield: Greenleaf Publishing Ltd. United Nations. 1987. Our Common Future. Report of the World Commission on Environment and Development. United Nations. http://conspect.nl/pdf/Our_Common_Future-‐Brundtland_Report_1987.pdf -‐ elérve: 2013. május 7.

•

• •

United Nations Environment Programme Division of Technology, Industry and Economics. Delft University of Technology Faculty of Industrial Design Engineering Design for Sustainability Programme. 2006. Design for Sustainability. A Practical Approach for Developing Economies. http://www.d4s-‐de.org/manual/d4stotalmanual.pdf -‐ elérve: 2013. május 7. Wackernagel, Mathis – E.Rees, William. 2001. Ökológiai lábnyomunk. Budapest: Föld Napja Alapítvány. Zalavári József. 2008. A forma tervezése – designökológia. Budapest: Scolar Kiadó.

http://www.ted.com/talks/william_mcdonough_on_cradle_to_cradle_design.html http://opendesignnow.org/ http://www.thingiverse.com/ -‐ Elérve: 2013. április 13. http://metadesigners.org/tiki/tiki-‐index.php http://www.wiser.org/ http://www.dombon-‐a-‐tanya.hu/ -‐ Elérve: 2013. május 3. http://fablabbudapest.com/ -‐ Elérve: 2013. május 2. http://d1618.wordpress.com/2012/09/16/planks-‐pallokk/ -‐ Elérve: 2013. május 3. https://architectureforhumanity.org/ http://www.volvoce.com/CONSTRUCTIONEQUIPMENT/CORPORATE/EN-‐

GB/PRESS_ROOM/ARTICLES/ENVIRONMENT/PAGES/VOLVO_GIVES_USED_PARTS_N EW_LEASE_OF_LIFE.ASPX http://www.inclusivedesigntoolkit.com/ -‐ Elérve: 2013. május 13. http://www.ferranlajara.com/ -‐ Elérve: 2013. május 13. http://codesignstudio.com.au/ -‐Elérve: 2013. május 13. http://www.designhet.hu/bevezeto -‐ Elérve: 2013. május 13. http://www.slowlab.net/index.html -‐Elérve: 2013. május 13. http://www.tukorbenavilag.hu/ -‐ Elérve: 2013. május 16.

KÉPJEGYZÉK:

•

Kép 1 -‐ Volvo Reman program, Forrás: http://www.volvoce.com/constructionequipment/corporate/en-‐ gb/press_room/articles/environment/Pages/volvo_gives_used_parts_new_l ease_of_life.aspx – Elérve: 2013. május 16.

•

Kép 2 -‐ Tükörben a világ kiállítás, 2008 december, Millenáris, Forrás: http://www.tukorbenavilag.hu/hu/gallery/millenaris – Elérve: 2013. május 16.

•

Kép 3 -‐ Hippo Water Roller, Forrás: http://hipporoller.org/ – Elérve: 2013. május 16.

•

Kép 4 -‐ A Miskolci Autista Alapítvány foglalkoztatási programjában készült fonott ülőkék, Forrás: Miskolci Autista Alapítvány

•

Kép 5 -‐ Ferran Lajara Wait moduláris bútor rendszere, Forrás: http://www.ferranlajara.com/WAIT – Elérve: 2013. május 16.

•

Kép 6 -‐ Ferran Lajara Wait koncepciójának vizuális elemei, Forrás: http://www.ferranlajara.com/WAIT – Elérve: 2013. május 16.

•

Kép 7 -‐ A CoDesign Studio rotterdami közösségifejlesztési projektje, Forrás: http://codesignstudio.com.au/portfolio-‐type/neighbourhood-‐revitalisation-‐ netherlands/

•

Kép 8 -‐ A D1618 műhely Pallók+K projektjének munkacsoportja, Forrás: http://d1618.wordpress.com/2012/09/16/planks-‐pallokk/

•

Kép 9 -‐ D1618 Pallók+k projekt, Forrás: http://d1618.wordpress.com/2012/09/16/planks-‐pallokk/

•

Kép 10 -‐ D1618 Pallók+K projekt, Forrás: http://d1618.wordpress.com/2012/09/16/planks-‐pallokk/

•

Kép 11 -‐ Dombon-‐a-‐tanya: Játékház, Forrás: http://www.dombon-‐a-‐ tanya.hu/tevekenyseg/2011.html

•

Kép 12 -‐ Dombon-‐a-‐tanya & TheBétaVersion: Box Couture kollekció, Forrás: http://www.dombon-‐a-‐tanya.hu/tevekenyseg/2011.html

•

Kép 13 – A Studio Drook MakeMe projektje, Forrás: http://make-‐me.com/

•

Kép 14 – Fiáth Heni a Fablab Budapest egyik alapítója, Forrás: https://www.facebook.com/fabrikacios.laboratorium?fref=ts

•

Kép 15 – Fablab Budapest, Forrás: https://www.facebook.com/fabrikacios.laboratorium?fref=ts

•

Kép 16 – Fablab Budapest, Forrás: https://www.facebook.com/fabrikacios.laboratorium?fref=ts

A borítótervet köszönöm kedves barátomnak, Hatala Tibornak! www.tiborhatala.com