semMIség
Kirekesztettség az iskolában Almási Szabina - almasiszabina1990@gmail.com Nagy Virág - nagyvirag95@gmail.com Ozvald Nóra – o.nori16@gmail.com Ozvald Zsuzsanna – o.zsuzska@gmail.com
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Az iskoláskor pedagógiája NBÁA-006/5 Marton Eszter
Közösség Kirekesztettség az iskolában Almási Szabina – almasiszabina1990@gmail.com Nagy Virág – nagyvirag95@gmail.com Ozvald Nóra – o.nori16@gmail.com Ozvald Zsuzsanna – o.zsuzska@gmail.com ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Kulcsszavak: kirekesztettség, stigma, osztályközösség, nemek, szocializáció Az iskola a másodlagos szocializáció színtere. A kortárs kapcsolatok előtérbe kerülnek, és az osztályközösség formálódásával kialakul a szociometriai hálózat (Mérei F., 1971). A mikrocsoportok létrejöttével azonban a kevésbé népszerű gyerekek perifériára kerülhetnek. Goffman stigmatizációs elmélete felvázolja a kirekesztettség lehetséges okait, melyek a testi, jellembeli és származási stigmák – ezek gyakran nem önmagukban jelentkeznek (Goffman E., 1998). A marginális helyzet következményeként a tanuló elmagányosodhat, elveszítheti a motivációját a tanulás iránt, mely hozzájárulhat az iskolai lemorzsolódáshoz, a deviáns csoportokhoz való csatlakozáshoz és az agresszív viselkedéshez (Vajda Zs., 1999). Kutatásunk során négy különböző iskolában figyeltük meg a kirekesztettség jelenségét. Vizsgáltuk a nemek közötti társas interakciók alapján, az elsődleges szocializációs környezet szempontjából és a queer jelenség aspektusából – valamint a pedagógus felelősségét és lehetőségeit ezekben a helyzetekben. A kutatást a 8, 10 14 és 18 évesek körében végeztük, ezáltal az egész iskoláskorba betekintést nyerhettünk. A tanórákon előre kódolt megfigyelési szempontsor alapján becslési skála módszerével és a pedagógussal, illetve a diákokkal készített struktúrált interjúval dolgoztunk. Tapasztalataink alapján kimondhatjuk, hogy a kirekesztettség, mint jelenség tanórai keretek között részben rejtett marad. A nemek szerinti interakciók vizsgálata arra enged következtetni, hogy a diákok elsősorban nem a biológiai nemük alapján kerülnek a perifériára. Azonban elegendő ok lehet megkülönböztetésre, ha az egyén a heteroszexuális mátrixon kívül esik. A vizsgálat alátámasztotta, hogy ilyen stigmával rendelkező tanulók iskolai éveik során verbális és fizikai agresszió áldozatai lehetnek. Szintén kiközösítést eredményezhetnek az anyagi, érzelmi vagy nyelvi hátrányok, melyeknek a forrása az élet elsődleges szocializációs színtere, azaz a család. Erre megoldást jelenthet az iskola, ahol a közösség elősegítheti a társadalmi egyenlőtlenségek minimalizálását. Az erre irányuló kutatást egy olyan osztályban végeztük, ahol a pedagógus a speciális KIP módszer alkalmazásával érte el a tanulók sikeresebb integrációját. Vizsgálatunk másik területén is nyilvánvalóvá vált a pedagógus protektív tényezőként való megjelenése. Felelőssége megkérdőjelezhetetlen a osztályközösség alakulásában, ugyanis tanórai kereteken belül is hatékony munkát végezhet a kirekesztettség megszüntetése érdekében: például kooperatív módszerek alkalmazásával. Eredményeink tehát hűen tükrözik a szakirodalom állításait, valamint rávilágítanak a problémákra és lehetséges megoldásaikra.
Intézmények bemutatása Molnár Ferenc Általános Iskola Elérhetőség: Cím: 1095 Budapest Mester u. 19. E-mail: mofe@molnarferencaltiskola.hu Telefon/fax: 06-1-216-0056
A Molnár Ferenc Általános Iskola küldetésnyilatkozata alapján, a humánum, mint érték áll a középpontban. Az intézmény hitvallását tekintve egy olyan iskolai légkört szeretnének biztosítani a tanulóik számára, ahol bárki bátran megmutathatja önmagát, reális értékelés szerint történik az osztályzat, a diákok és szüleik is magukénak érezhetik az iskolát, valamint korszerű eszközöket és módszereket alkalmazva készítik fel őket a folyamatosan változó társadalmi igényekre. Mint már az előbb is említettem, fontos a szülő és pedagógus együttműködése. Mivel az iskolába számos eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező tanuló jár, nélkülözhetetlen, hogy a szülői attitűd formálását se hanyagolják el. Lényeges változást hozhat a hátrányos helyzetű tanuló tanulási motivációjában, ha a szülei számára is értékként van jelen az alkalmazható tudás. Az iskola, a pedagógiai programban megfogalmazott célok megvalósításához, különböző feladatok teljesítését alkotta meg, úgy, mint: az inklúziós szemlélet, esélyegyenlőség, humánum - egyén és közösség tisztelete-, differenciált képességfejlesztés, kooperativitás. Ezeknek a feladatoknak az elvégzése érdekében különböző módszereket alkalmaznak: KIP (Komplex Instrukciós Pedagógia) programot, differenciálást, tehetséggondozást, egyéni foglalkoztatást, tekintettel a diákok változó fejlődési ütemére, és képességeire.(Pedagógiai Program, 2013) A szociális hátrányok leküzdésének alapja, az iskolai esélyegyenlőségi terv. Az intézmény feladatának tekinti a hátrányos helyzetű tanulók sikerélményhez való segítését, pozitív megerősítését, mely aztán hosszú távú tevékenységet eredményez. Az intézmény azonban azt is elvárja, hogy a közösség is nagy szerepet vállaljon a hátrányos helyzetű tanulók esélyeinek kiegyenlítésében. Fő feladatai között található a közösségfejlesztést (szociális kompetencia elmélyítése). Ezek a feladatok magukba foglalják a személyiségfejlesztést is, amit nem lehet különkezelni, mivel a személyiség formálódásnak lényeges színtere a család, azaz az elsődleges szocializációs tér, valamint az iskola, mely különböző közösségekkel, közösségi élettel jár. Az intézmény célja, hogy tanulói számára, az iskola közösségi rendszerének teljes egésze legyen bizakodó példa az egyén és társadalom közötti kapcsolatok kialakítására, megteremtésére, az együttműködési formák megismerésére, elsajátítására.(Pedagógiai Program, 2013)
Közlekedési és Sportiskolai Szakközépiskola és Szakiskola, Győr- Moson- Sopron megye Egy Győr –Moson-Sopron megyei, szakközép és szakiskola volt a látogatásom helyszíne, ahol a rendészeti szakmacsoport, kifutóban lévő tagozatán folytattam a megfigyelést a katonai osztályban. Látogatásom során azt tapasztaltam, hogy hangulatában, légkörében ez az intézmény sem különül el más többségi iskoláktól. A pedagógiai programban, kiemelten fontosnak tartják a sport és az egészségnevelés, sport osztállyal is rendelkeznek, lehetőséget biztosítanak tanulóik számára, hogy szabadidejükben iskolai keretek között, egy-egy választott sportágnak hódoljanak, csapataikat versenyekre is viszik. Megjelenik továbbá a tanulási motiváció kialakítása, fenntartása mely bázisa lehet a karrier centrikus és konstruktív életvezetés elsajátításának. Kitérnek a lelki egészségre, feladatukul választották ezt is, szeretnék biztonságban tudni diákjaik személyiségének optimális fejlődését, minél kevesebb sérülést szerezzen ez en a szocializációs szintéren. „Legfőbb kincsünk a becsület” írják a pedagógia programjukban, s ez alapján kívánják a követelményeket, elvárásokat a tanulóik elé tárni, világos és körülhatárolt elvárások, objektív, hatékony, már jól bevált alapokon nyugvó értékelés. Alkotó, kreatív, a külvilágot kritikusan szemlélő, jövőjét tudatosan tervező diák képe rajzolódik ki, s az erre való törekvés képezi a program leírásának nagy részét. Bennem az a kérdés fogalmazódott meg, hogyan képesek ezt, természetesen nem csupán az iskola kompetenciája, úgy elültetni a főleg kamaszodó fiatalokban. Érdekesnek találtam, továbbá az, ugyan meg nem határozott, másság elfogadásának és a közösség tiszteletének kiemelését. Sajnálatomra, ezt bővebben nem fejtették ki. Másik számomra fontos részek sem kerültek kifejtésre, ám pozitívnak tartom, a jelenlétét, ezek pedig a jó és rossz közötti különbségtétel megállapításának elsajátíttatása és a kommunikáció helyes normáinak, formáinak kialakíttatása. Ezekre, ugyan más intézményekhez hasonlóan indirekt módon a hétköznapokba beépülő példát láttam, ám a megfigyelt személy nem számolt be, ezek megtapasztalásáról, az ő problémái, nem tűntek fel a tanároknak, melynek több oka is lehet, s ebbe nem kívánok belemenni részletesebben. Véleményem szerint az intézmény működését meghatározó dokumentumok, megfelelnek, a „más”-nak (itt nem konkretizálnám a más jelentését) nevezhető diákok számára, elősegíthetné az ő személyiségfélődésük, társadalmi integrációjuk elmenetelét. Amit én gyakorlatban tapasztaltam, hogy egy rendszer, egy módszer hiányzik az elvek mögül, az tenné teljessé és talán hatékonyan előzné meg egy-egy diák kirekesztődését.
Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium Elérhetőség: Cím: 2092 Budakeszi, Széchenyi utca 141. Telefon: 06-23-451-982 Honlap: http://www.prohaszka-budakeszi.hu/ A Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium értékrendje megegyezik a keresztény katolikus értékrenddel. Hitvallása szerint a nevelés szeretetből fakadó teremtést jelent. Az ember nevelhető és nevelendő; a nevelés és növelés összekapcsolódó fogalmak. A nevelés elsősorban a család feladata, de a folyamatban fontos szerepet vállal az iskola. Célkitűzése, hogy diákjait kellően felkészítse az érettségire úgy, hogy felvételt nyerjenek felsőoktatási intézményekbe és ott megállják a helyüket. Mindeközben keresztény magyarként legyenek tagjai Európa közösségének és az emberiségnek, igényükké váljon a kultúra elsajátítása és legyenek nyitottak az élethosszig tartó tanulás és önképzés irányába, rugalmasak az esetleges pályamódosításokra. Az iskola továbbá készítse fel a diákokat a társadalmi szerepre, a közösségi lét vállalására és alakítására, ezáltal az egyház és a világ megújulására, a földi rend megőrzésére, az emberi kapcsolatok kommunikációval és tettekkel való építésére. Az intézmény fő feladatának tekinti, hogy megteremtse az evangéliumi szabadság és szeretet légkörét, melyben magas szinten bontakoztatható ki a diákok személyisége. Magas szintű ismeretek elsajátítására, szakmai alkalmazkodóképesség kialakítására, társadalmi és közéleti szerepvállalásra, igényes munkavégzésre és tetteikért személyes felelősséget vállalásra ösztönözni tanulóit. A pedagógusok folyamatos ön- és továbbképzésének köszönhetően színvonalas oktató- és nevelőmunka végzése és ezzel párhuzamosan a tehetséggondozás, valamint a rászoruló tanulók felzárkóztatása a szükséges mértékben és pontokon. Az iskola egyházi intézményként törekszik a keresztény katolikus értékrendet átadására, melyben alapvető érték az embertársaink elfogadása és segítése. A kereszténység meghatározó része a közösségi lét, ennek védelmét és erősítését az iskola elsődleges feladatának tekinti. Az osztályközösség tudatos építése az ötödik osztályban kezdődik. A nyolcosztályos képzési formának köszönhetően a hosszú együttlét lehetővé teszi egy erős és összetartó közösség kovácsolódását. Az interperszonális kapcsolatok megítélése, értékelése folyamatosan történik, főképpen az osztályfőnöki órákon (Pedagógiai Program, 2014). Az iskola fontosnak tartja pozitív megerősítést, így az osztályban végzett kiváló közösségi tevékenységért dicséret jár (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói). Továbbá ezüst Prohászkaemlékéremmel tünteti ki a végzős tanulók közül azt, akit osztálytársai a legkiválóbb diáknak tartanak (Házirend, 2014). Az iskola ezen felül különösen nagy hangsúlyt fektet a szociális kompetencia fejlesztésére. A beilleszkedési és magatartási problémákkal küszködő diákokat kiemelt figyelemmel kísérik a pedagógusok, és az osztályt buzdítják, hogy empátiával és segítőkészen forduljanak hozzájuk (Pedagógiai Program, 2014).
Árpád Utcai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Elérhetőség Cím: 1222 Budapest, Árpád utca 2. E-mail: arpadisk@arpadschule.hu Telefon/fax: 06-1-229-3510 Az iskola hitvallása szerint nyitva áll minden gyermek előtt, akik a német nemzetiséghez tartoznak, vagy azonosulni tudnak a németséghez tartozó gyermekek nevelésére-oktatására vonatkozó szabályokkal, felismerik a nyelvtudás fontosságát, kiemelkedő szerepét mind a továbbtanulás, mind az életben való boldogulás terén. Értékrendje alapján fő feladatainak tartja, hogy a német nemzetiségi nevelést és oktatást biztosítsa, megismertesse német nyelvű településen élők és a Magyarországon élő németek történelmét, kultúráját és épített örökségét, valamint felkészítse a tanulókat a középiskolai tanulmányokra. A magas szintű nyelvtudás iránti igény kialakítását, a tárgyi és szellemi kultúra iránti megbecsülésre nevelést, illetve a népköltészet, a zene és a képzőművészet értékeinek megismertetését is elengedhetetlennek tartja. Elsődleges célkitűzése, hogy hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, és kialakuljon a tanulókban a reális nemzet- és nemzetiségkép. Az iskola feladata, hogy intézményi feltételek között biztosítsa a nemzetiség nyelvén történő tanulást, illetve a nemzetiségi nyelv tanulását, a németség kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és hagyományteremtést, az önismeret kialakítását és gyakorlását (Pedagógiai Program, 2013). Kutatási témám szempontjából kiemelt fontosságú, hogy az iskolában kiemelt figyelmet szentelnek a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekeknek, a sajátos nevelési igényű, a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak, valamint minden diáknak, aki a szocioökonómiai háttere alapján átmenetileg vagy tartósan segítségre szorul. Az osztályfőnök feladatai közé tartozik, hogy teljes körűen gondját viselje a rá bízott osztálynak. Napi kapcsolatot tart az osztályát tanító pedagógusokkal, így minden jelentőséggel bíró információról azonnali tudomást szerezhet. Kapcsolatot tart az osztályába járó tanulók szüleivel, a segítségre szoruló tanulókat támogató iskolán kívüli szervezetekkel. Odafigyel a diákjai között zajló interperszonális folyamatokra, ezáltal a kirekesztett gyermekekre is. A tanulók kiegyensúlyozott fejlődését szolgálják a különféle tanórán kívüli tevékenységek szervezése. A színházlátogatások közül ki kell emelni az iskola fő feladatával összefüggő német nyelvű előadások megtekintését, melyek nagymértékben hozzájárulnak a tehetséges tanulók további fejlesztéséhez (Pedagógiai Program, 2013).
Gondolati Térkép
ร rai munkรกk
Értékelő lap Portfólió 1. A portfóliónk formailag egységes. 2. Portfóliónk logikusan felépített. 3. Portfóliónk hiánytalan. 4. Portfóliónk esztétikus. 5. A gondolati térkép áttekinthető. 6. Az absztrakt lefedi a témánkat. 7. Megérdemeljük az ötöst
Értékelő lap Prezentáció 1. A ppt betű és színválasztása megfelelő volt. 2. Betartottuk az időkeretet. 3. Témánk felkeltette az érdeklődéseteket. 4. Előadásunk élvezhető volt. 5. Tartalmilag követhető volt az előadásunk. 6. Altémáink egy egészet alkottak. 7. Mindenki egyenrangúan szerepelt.