Másság

„semMIség”

Kirekesztés az iskolában „Más”-ság az iskolában Almási Szabina ft2mti almasiszabina1990@gmail.com

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Az iskoláskor pedagógiája NBÁA-006/5 Marton Eszter

Ă“rai anyagok

Ötlettár 1. Milyen külsejű pedagógust tartanak szimpatikusnak a kamasz gyerekek?

2. A homoszexualitás milyen megítélés alá esik a középiskolások körében?

3. Korlátozza-e a vallásos nevelés a nem egyházi iskolába járó hívő kamaszok beilleszkedését az osztályközösségbe?

4. A hátrányos helyzetű, szegényebb családból való kamaszok automatikusan az osztályon belüli hierarchia aljára kerülnek e?

5. Motiválná- e a kamaszokat ha népszerű online platformokat is beépítenének az oktatásukba?

Szakirodalmi gyűjtés Alkotmány: 43/2012. (XII. 20.) AB határozat, XV. cikk Birtalan B.(1997) A homoszexualitás és a kereszténység, Cartafulus kiadó, 131-132.

Berényi E. Berkovits B és Erőss G. (2008) Iskolarend, Gondolat kiadó, Budapest Girán J. és Ligeti Gy. (2000) Szociológiai alapismeretek, Comenius, Pécs, 151-154.

Goffman, E. (1998) Stigma és szociális identitás. In (szerk) Erőss F. Megismerés, előítélet, identitás Budapest, Új mandátum kiadó 6. Heaberle E (2006) A szexualitás, Atheneum kiadó, 60-73.

7. Jagose, A.(2003) Bevezetés a Queer-elméletbe. Budapest. Új mandátum kiadó, 1326.

8. H. Sas J.(1988) Nőies nők és férfias férfiak, Budapest, Akadémia kiadó, 197-201.

9. Lewin, K. (1975) Csoportdinamika. In (szerk) Mérei F. és Szakács F. Budapest 10. Mészáros Gy. (2014) Szubkultúrák és iskolai nevelés, Veszprém, Gondolat kiadó, 87-89.

11. Mészáros Gy.(2011) Tanári szerepvállalás a homofóbia elleni küzdelemben: pedagógushallgatók és LMBT emberek értelmezései. In (szerk) Takács J. Homofóbia Magyarországon, Budapest, L’Harmattan kiadó, 166-175.

12. Nagy I., Körmendi A. és Pataki N.(2012) Zaklatás és az osztálylégkör kapcsolata.

Magyar Pedagógia, 112 (3), 129-148.

13. Takács I. K.(2011) A homofóbia nyomaia magyar közoktatásban. In (szerk) Takács J. Homofóbia Magyarországon. Budapest, L’Harmattan kiadó, 152-164.

14. Takács J.(2007) Az egyenlő bánásmód gyakorlatai, Budapest, UMK, 25-27.

15. Takács Judit (2007) Előítélet és megkülönböztetés az iskolában (1), Educatio, 67-83.

16. Szapu M.(2002) A zűrkorszak gyermeke, Századvég kiadó, 243-250.

1.

2.

3.

4.

5.

Absztrakt „Más”-ság az iskolában Almási Szabina – almasiszabina1990@gmail.com ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Kulcsszava: queer, heteroszexuális, lmbtq, fiús, lányos, iskola

A kisebbségek egy kevéssé kutatott csoportját kívántam közelebbről bemutatni.

Jelenlétük, főleg az oktatásban tabunak számít. Ők, főleg a magát lmbt személynek identifikáló emberekből kerülnek ki, ám ez nem feltétel. Ezért a queer szót használtam, mely fogalmi kategóriája túlmutat.

A Oueer jelentése dinamikusan változik, talán a legjobban a „nem konvecionális,” szókapcsolattal lehet magyarázni (Jagose, 2003) A vizsgált csoport annyiban mondható szerencsésnek, hogy nem szelektálja őket az iskola már a felvételnél.(Berényi, Berkovits, Erőss,2008). Ez azonban nem jelenti a későbbi kirekesztődésüket. Hazánkban a többségi iskola nincs felkészülve, a heteroszexuálismátrix beleivódott a tananyagba is. A tanulók esetleges áldozattá válása nem csak az iskolák számlájára írható, a család az elsődleges színtere a szocializálódásnak, s egy család sem tud függetlenedni attól a társadalomtól mely őt felnevelte. A vallási nézetekben, napjainkban is visszatükröződni látszik számos előítélet,(ám megjelent egy modernebb felfogású réteg).

Ezek hozzájárulhatnak a queer közösségek, az iskola intézményében való kialakulásának, megakadályozásában.

Kutatási alanyom queer, ám nem volt feltétel, hogy megfeleljen a Goffmani stigamtizáció 2.csoportjának, mely csoport, az egyéni jellem szégyenfoltjait viseli magán.(Goffman,1998) .

Ezeknél az tanulóknál a Goffmani stigamtizáció, második csoportja határozható meg, azaz az enyén jellembeli szégyenfoltjai.

Megfigyelésem során, csupán indirekt agressziót fedeztem fel mely megerősítette a szakirodalomban leírtakat. Az interjú pedig, felvázolta a tanuló elmúlt 4 évét, melyben a zaklatás tettlegességig fajult.

Gondolati térkép „Más”-ság az iskolában

Hospitálási napló Az óralátogatás ideje:2015.03.08.

Intézmény: Osztály:12.

Műveltségi terület: Ember és társadalom műveltségi terület Tantárgy: Katonai ismeretek Tananyag: (tanmenetben megjelölt): Térképészet Cél (NAT): Nemzeti öntudat, hazafias nevelés" Kutatási témám: A heteroszexuális- mátrixon kívül.

Megfigyelési szempontjaim: Egytől háromig skálázva: 1-igaz, 2- vegyes, 3-hamis.

A tanár és K közötti interakciók stílusa közvetlen, barátságos.1 A tanár és K. közötti interakciók mennyisége nagyjából megegyezik a többi diákkal folytatott interakciók mennyiségével.3(kevesebb) K. kezdeményezi az interakciókat.2 A tanár kezdeményezi az interakciókat.2 A diáktársak és K. közötti kommunikáció stílusa, befogadó. 2 A diáktársak és K. közötti kommunikáció mennyisége szegényes. 1 K. kezdeményezi a kommunikációt. 1 A többi diák kezdeményezi a kommunikációt. 3 Agresszió jelei mutatkoznak az órán. 3 K. a periférián lévő tanulóként jelenik meg órán. 2 A tanterem képe/elrendezése: Egy irodában volt az óra. Középen asztal, körben fotelek és székek, nagyon kevés hely volt, az asztalhoz nem fért oda mindenki ezért az iroda hátsó részében lévő fotelekben is ültek a diákok. Egy nagy monitoron ami az asztalfőnél helyezkedett el ppt volt kivetítve.

Az óra menete A pedagógus tevékenysége

A tanulók tevékenysége

Módszerek

Munkaformák

Eszköz

Időkeret

Megjegyzéseim

I. Bevezetés

10p

Az óráról, elkéstem K.val együtt, mert meg kellett várjam az igazgató helyettest.

II. Főrész

1. Kérdések a kivetített koordinátarendszerről. Pl: Melyek a hosszúsági és melyek a szélességi körök.

2. Különböző koordináta rendszerek ismétlése: UTM Kérdéseket rak fel, a kivetített dián a UTM fogalma szerepel. Térképet oszt ki.

K.-val a Százados úr, közelébe ülünk le, a monitorhoz közel.

Az első pár kérdés K.-nak szegezi, ő azonban válaszolni nem tud, elviccelik.

A többi diák ad választ.

Elmagyarázza, Sz. újra a lényeget.

A diákok nagy része nem érdeklődő, a földet nézik és a térképek mögé bújnak. 4 fiú képezi az aktív és dolgozó csoportot.

5p

Szemléltetés Magyarázat

Frontális munka

laptop, monitor térkép 5p

10p 3. MGRS koordináta rendszer ismétlése. Kérdéseket tesz fel, miközben a fogalom ki van vetítve. Térképen megnézik mit is jelent ez.

Néhány diák elkezdett telefonozni, erre tanári reakció nem érkezik.Továbbra is ugyan az a 4 ember dolgozik,

Az órát eléggé unja szinte minden diák, annak ellenére, hogy az óra hangulata kellemes, a magyarázat érthető volt még számomra is és izgalmasak a való életből hozott példák, melyeket a magyarázathoz csatol a Sz.

órán. A többiek néha figyelnek.

4. GEOR koordinátarendszer, erről kicsit kevesebbet beszél, de ugyan úgy látható a monitoron a segéd anyag.

Kérdéseket tesz fel és térképen szemlélteti ezt.

5. Más fajta térképeket kapnak, meg kell keresni rajta bizonyos dogokat, például vasút. Már ismert jelzéseket megkeresik és megbeszélik. .

5p Az eddig is aktív diákok, továbbra is csinálják a feladatot, az irodai asztalra kitett térképet használják.

A Sz. úr körbejár és segít keresni a jelzések alapján.

K. táskájában megbotlik a tanár, elviccelik a történteteket.

8p Az óra végéhez közeledve egyre többet nézik a telefonokat a diákok. A térképek nagy részét összehajtották.

III. Befejezés A Sz. felhívja a figyelmet a következő óra anyagára, mely az érettségi miatt szintén ismétlés

A diákok addigra már majdnem indulásra készen álltak, az irodát gyorsan hagyták ott.

2p

A mosdóba kikéredzkedő fiút, az óra vége előtt nem sokkal kiengedi a Sz. az óráról.

Az óra további részét majdnem teljes egészében ott töltötte.

Az óra lezárása befejezése, nem tette kerekké az órát, ami lehet csak a következő órai hasonló tananyag miatt sikerült ilyenre.

K. nem sokat beszélgetett a többi diákkal a terem elhagyásakor, megvárt engem.

Reflexiók az órával kapcsolatosan: Annak ellenére, hogy 45 percből nem vonhatok le igazán biztos következtetéseket, azt tapasztaltam, hogy bár nagyon rejtetten, de a megfigyelt személy ezen az órán is a perifériára szorult. A csoporttársaival órán nem kommunikált, ha nem volt muszáj, s vele sem léptek interakcióba. Alapjában véve zaklatásnak az órán nyoma sem volt, a légkör végig barátságosnak és kellemesnek tűnt.

Amit, beszélgetéseink során megtudtam, teljesen igazolta a megfigyelt helyzet. Nyílt támadás nem éri nevelők, pedagógusok jelenlétében, klikkeken kívül, inkább magányosan ül, az órai apróbb rendbontásba, például sutyorgás nem vonják be. Az ellene irányuló agresszív magatartás (verbális, fizikális) mérséklődik, ahogy ő azt elmesélte már inkább csak ignorálják jelenlétét, de ez is oldódni látszik.

A helyét az osztályközösségben még mindig keresi, nem csak elmondása szerint, az irodában sem kortárs kapcsolatok szerint választott magának ülőhelyet, hanem inkább csak leült, valahová ami épp kényelmesen elérhető volt.

Az órát tartó százados, nagyon előzékenyen viselkedett, látszólag kedvelheti K.-t, viszont ez ugyan úgy vonatkozhat a csoport többi tagjára is, hangos szó nem hagyta el a száját, a fegyelmezésre sem fordított nagy gondot. Minden diákjával megfelelően társalgott és talán túl engedékeny is volt.

Humorosan kezelte a váratlan szituációkat, poénjai nem voltak sértőek, sem diszkriminatívak.

Kutatási Módszerek Interjú: 1. Hány éves vagy?

2. Miért ezt az iskolát választottad?

3. Hogy értékeled a döntésed?

4. Ha újra választani kellene, ugyan ezt választanád-e?

5. Miért 6. Vannak barátaid az iskolán belül?

7. Vannak barátaid az osztályon belül?

8. Mi alapján kerültél egy klikkhez?

9. Mióta vagy benne?

10. Mi volt előtte?

11. Mesélj a külsődről, kérlek.

12. Mit szólnak ehhez az iskola, osztálytársak?

13. Mit szólnak a tanárok hozzá?

14. Bántottak- e már nyíltan miatt?

15. Volt olyan, aki megvédett?

16. Diák volt vagy tanár?

17. Szerinted csak a külsőd miatt bántottak?

18. A tanárok mit tesznek, ha téged támadás ér?

19. Ha nem tudnak róla, miért nem tudnak róla?

20. Milyenek az osztály közös programjai? (pl kirándulás) 21. A 4 év alatt végig így viselkedtek veled?

22. Ha nem akkor kérlek, meséld el mi változott.

23. Hogy érzed magad a suliban mindezekkel együtt?

Megfigyelési szempontok: Egytől háromig skálázva: 1-igaz, 2- vegyes, 3-hamis.

A tanár és K közötti interakciók stílusa közvetlen, barátságos.

A tanár és K. közötti interakciók mennyisége nagyjából megegyezik a többi diákkal folytatott interakciók mennyiségével.

K. kezdeményezi az interakciókat.

A tanár kezdeményezi az interakciókat.

A diáktársak és K. közötti kommunikáció stílusa, befogadó.

A diáktársak és K. közötti kommunikáció mennyisége szegényes.

K. kezdeményezi a kommunikációt.

A többi diák kezdeményezi a kommunikációt.

Agresszió jelei mutatkoznak az órán.

K. a periférián lévő tanulóként jelenik meg órán.

Tanulási technikák I. Választott technika: Írás saját magunk számára Feldolgozott irodalom: Nagy I., Körmendi A. és Pataki N.(2012) Zaklatás és az osztálylégkör kapcsolata.

Magyar Pedagógia, 112 (3), 129-148.

Zaklatás és az osztálylégkör kapcsolata Magyarországon csak az utóbbi pár évben kezdtek el az iskolai zaklatással foglalkozni, pedig ez is egy olyan probléma, amely nap, mint nap érinti a diákokat. A 6.,7., 8., osztályos tanulókat vizsgálták, diák- diák közötti zaklatás tekintetében.

Az iskolai zaklatás meghatározása és típusai Zaklatásnak minősül, ha egy diákat folyamatosan, fizikálisan, verbálisan bántanak, elnyomnak, egy vagy több személy. A verbális és a fizikális agressziót negatív cselekedetnek is nevezi a szakirodalom. A zaklatás más néven bullying, a magyar szakirodalomban is, különböző fajtákra bontható, a leggyakrabban a direkt és az indirekt zaklatást különböztetik meg. Direkt, amikor a cselekedet nyíltan az áldozat személyére irányul, az indirekt, pedig amikor hiányzik a zaklató és a zaklatott közötti személyes kapcsolat. A direkt és az indirekt zaklatáson belül is megkülönböztetnek verbálist. Direkt verbális lehet például a csúfolódás, direkt nem verbális pedig olyasmik, mint a lökdösés, kinevetés. Indirekt verbális zaklatásnak minősül a pletykaterjesztés, kapcsolat szétrombolásával való fenyegetőzés, indirekt nem verbálisnak tekinthetőek közé sorolják a kiközösítést, levegőnek nézést, internetre videók feltöltését. A technika fejlődése során létrajött az úgynevezett cyberbullying, ez pedig az interneten keresztül történő zaklatást foglalja magában, ezt pedig az indirekt típusba soroljuk. Ennek egyik jellemzője, hogy a fizikai erő nem dominál, akár a szociálisan elszigeteltebb diákok is válhatnak zaklatóvá.

Az iskolai zaklatás előfordulási gyakorisága A kutatási eredmények ellentmondanak egymásnak, mert a zaklatás definíciója nem tisztázott. Az agresszív cselekedet, folyamatosság megítélése igen eltérő lehet egyénenként és kutatásonként is, mindez nehezíti az eredmények összehasonlítását.

Buda kutatása szerint a populációkban a zaklatók száma 5-30% az áldozatoké pedig 846%. A nemzetközi vizsgálatok szerint Magyarország a középmezőnyben van ilyen eredménnyel. A tendenciák szerint a zaklatás kisiskolás korban kezdődik és a 6.-8. osztályban csúcsosodik.

Az iskolai zaklatás résztvevőinek jellemzője Az áldozatok A zaklatók főleg a külső jegyek alapján választják ki az áldozataikat, ilyen külső jegy lehet a testsúly is. Mindenképp fontos szempont, hogy valamiért mások legyenek, mint a többiek. Itt szerintem fontos megemlíteni, amire később az irodalom is kitér, a heteroszexuális mátrix jelenlétét, sok esetben már gyermekkorban is „látható” a későbbi identitás, szexuális orientáció. Ezt fiúsabb viselkedésű külsejű kislányok, lányosabban viselkedő és öltöző kisfiúk személyében figyelhetjük meg. Nem állítom azonban azt, hogy minden gyermek, aki a biológiai nemétől eltérő viselkedéssel és öltözködési preferenciával rendelkezik később az lmbtq bármelyik betűjével azonosulni fog.

A zaklatottak leggyakrabban megfigyelt tulajdonságai közé sorolták az alacsony önértékelést, túlzott megfelelni akarást és a szociális izolációt is. Bár ez csak egy feltételezés, de szerintem ezek nagy szerepet játszhatnak egy még a saját

szexualitásában bizonytalan gyermek életében, s talán még nagyobb nyomás lehet a transzszexuális gyermekeken, hiszen ők nem tudják megélni azt a gyermekkort, amit magunkénak, éreznek, ezalatt értem az öltözködést, szerepjátékokat, kortársi kapcsolatokat. A zaklatás romboló hatásait sokan még felnőttkorban sem tudják levetkőzni.

Zaklatók és zaklató áldozatok A zaklatókat megelégedéssel tölti el az áldozataik kiszolgáltatottsága. fő jellemzőjük a társak ellen irányuló agresszió. Személyiségi jegyeiket tekintve impulzívabbak, kontrolvesztettebbek. Ezeknek a gyermekeknek a családjában gyakrabban fordul elő a bántalmazás, elhanyagolás. Ők egy sajátos csoportjai a zaklatóknak, hiszen áldozatként és zaklatóként is szerepelnek a környezetükben.

Szemtanúk Az ő szerepük nagyon sokáig nem volt kutatott, az utóbbi években kezdték vizsgálni őket, azért mert a zaklatás társas jellege is felmerült, mint fontos szempont. A szemtanúkat 3 csoportra osztották. Akik támogatják a zaklatót, akik a zaklatott védelmére kelnek és végül, akik pedig kivonódnak a helyzetből, csendben szemlélik.

A zaklatás következményei, megoldási lehetőségek Az áldozatok egy része sosem képes kilépni ebből a szerepkörből, alacsony önbecsüléssel rendelkeznek, szorongóbbak így a társas kapcsolatok terén sem fejlődnek úgy, mint a nem zaklatott társaik. Tekintve, hogy bizonyos dogokon bizonyos áldozatok későbbi életük során tudnak változtatni, ilyen például a testsúly, ezzel ellentétben a szexuális kisebbség tagjai nem tudják levetkőzni sosem ezt a dolgot. Tekintve, hogy a szocializáció egyik fontos helyszíne az iskola elzárkózik ettől a témától, főleg országunkban, nem elképzelhetetlen, hogy valaki egész életében zaklatott marad. Ez akkor is fennalhat, ha nyíltam sosem vállalja majd másságát.

A külföldi példák alapján a legsikeresebb prevenciós megoldásnak az tűnt az elfogadó iskolai légkör, délutáni elfoglaltságok, szakkörök létrehozása ahol akár tanári felügyelettel szabadidős tevékenységeknek hódolhattak a gyerekek. Ezt azért tartom hasznosnak az lmbtq fiatalok beilleszkedésének elősegítésében, mert kiléphetnek abból, szerepkörből, amiben órán, vagy akár a szünetekben megjelennek. Olyan képességeiket és oldalukat mutathatják meg a többi gyermeknek, amik számukra is vonzó, adott esetben „menő” lehet. Már nem csak egy fiús, lány lesz az osztályban, hanem egy olyan osztálytárs, aki ugyan fiúsabb az átlagnál, de ügyesen focizik, szépen rajzol vagy épp nagyszerű hangja van, és mindenkit legyőz a társasjátékban.

A bántalmazás hazai kutatásának eredményei Ebből a részből, ami számomra nagyon érdekes volt, az az, hogy a zaklatók száma az életkor előrehaladtával emelkedik. A témámat tekintve véleményem szerint a kamaszkor közeledtével a nemi szerepek egyre jobban előtérbe kerülnek, a külső is dominánsabbá válik, még inkább magára volna a figyelmet egy maszkulin lány illetve egy feminin fiú az osztályban. Ebben a korban, ha máshonnan nem is, de a médiából már biztosan pontosan tudják legalább azt, hogy homoszexuális emberek léteznek. Ismerik a sztereotípiákat és azokat a pejoratív kifejezéseket melyekkel őket szokták illetni. Azok a gyermekek is, akik addig nem foglalkoztak a sztereotípiákkal is felismerik a másság tényét, még akkor is, ha nem tudják megfogalmazni mi az. A konzervatív légkör pedig belőlük is kihozhatja azt a fajta előítéletet, amit a környezetükben tapasztalnak, ez pedig akarva akaratlanul is szóbeli zaklatássá válhat.

A zaklatók 100%-a nem tudott konkrétumot megfogalmazni a zaklatás miértjére, viszont említették, hogy áldozatuk jelenléte is zavaró.

A kutatás Debrecen környéki iskolában készítették el ahol a zaklatás jelenségét különböző

szemszögökből vizsgálták meg, 6.,7., és 8. osztályban kérdőíves módszerrel dolgoztak.

A kutatásból kiderül, hogy a szemlélők, csoportja a legnagyobb. A zaklatóké a legkisebb viszont itt a fiúk többen vannak, mint a lányok. A zaklató áldozatok és az áldozatokat illetően a lányoknál magasabb a szám. Összesen 117 tanulót szerepelt a vizsgálatban ebből 57 lány és 60 fiú.

A Bullying Kérdőív segítségével alkalmuk volt megkérdezni a gyereket a zaklatást kiváltó okokról. Az áldozatok nagy százalékban az osztálytól való feltételezett másságot jelölték meg. Itt nem egyértelmű a másság alatt mit értenek ők, az szerényebb anyagi helyzet ugyan úgy jelen lehet, mint a még fel nem fedezett szexuális kisebbséghez való tartozás, mely külsőségekben már egész korán megnyilvánultat. A fiúk nagyon sok esetben vélik oknak, a többi fiútól való különböző érdeklődési kört, nem rajonganak a sportokért, fiús témákért, lányosabbnak értékelik önmagukat és szívesebben beszélgetnek szünetben lányokkal, a lányok ugyanezekről számoltak be csak az ellenkező nem dolgait érezték magukhoz közelebbinek. A válaszadó zaklatók pedig a másik gyereknek már puszta jelenlétét jelölték meg oként.

Bár az általam feldolgozott irodalom nem konkrétan a középiskolás lmbtq közösségről szól, meggyőződésem, hogy ilyenről nem is beszélhetünk a mai Magyarországon. A fiatalok nagyon kis létszámban bújnak elő kamaszkorukban. Ezért nem sok az esélye az osztály, illetve iskola szintű közösség létrejöttének.

Tanulási technikák II. Gondolati térkép,szakirodalom: Heaberle E (2006) A szexualitás, Atheneum kiadó, 60-73

Tanulási technikák III. Kettéosztott napló Feldolgozott irodalom: Takács Judit (2007) Előítélet és megkülönböztetés az iskolában (1), Educatio, 67-83.

Kiemelések, lényeges elemek

Reflexióim, megjegyzéseim

LMBT fogalom- nem látható stigma.

Nem feltétlenül látható, illetve megtévesztő lehet. (ruházkodás, gesztikuláció, járás..stb)

bizonytalan állampolgári státusz

nem védi az alkotmány őket úgy, mint pl: romák Egy az alkotmány által nem védett kisebbség, hogy is merhetne hatékonyan fellépni a jogaiért? fiatalság, LMBT mivolt

Strukturális elnyomás (I.M.Y) ( marginalizáció, erő hiánya, kulturális imperializmus, rendszerszerű erőszak) LMBT fiatalok 2x kisebbségben Kutatás: Kiderült, hogy a zaklatott fiatalokat főleg az LMBT mivoltuk miatt bántották.

A fiúkat nagyobb százalékban.

A tanárok szerepét nem megfelelőnek találták (nem vesz tudomást, nem támogat, a zaklatókkal ért egyet) - visszafogottság több okból is mutatkozhat az ő oldalukról.

Az LMBT témák tananyagbeli megjelenésé kevés és főleg bántó, diszkriminatív és torz volt.

Ok ként említik a Heteroszexuális mátrixot (Butler) ok- okozati kapcsolat egy ember neme és a nemi szerepe között.

Még nagyobb nyomás nehezedik a transzexuális emberekre

Vajon a divat változásával ez a heteroszexuális mátrix gyengülhet e? (pl rózsaszín pólós heteroszexuális férfiak) Amennyiben, legalább egy LMBT ismerőse van egy heteroszexuális embernek befolyásolja e pozitív irányban hozzáállását?

Önreflexió Tanulási technikák A tanulás, mint téma nagyon sok fejtörést okozott nekem az elmúlt pár évben, tekintve, hogy gimnáziumi éveim is „tanulás” nélkül teltek. Motivált sem voltam, mert a jegyeim többnyire jók voltak. Utólag viszont belátom, az nem csak a képességeimnek köszönhető, hanem az alacsony elvárásoknak.

Egyetemi éveim elején jöttem rá, nem lenne rossz tényleg tudni, hogyan kell tanulni, mert meggyűlt a bajom a tananyag mennyiségével.

Gimnáziumban, csak olvastam a könyveket dolgozatok előtt. A memoritereket is sokszor képek segítségével tanultam meg, rajzoltam hozzá, mondtam a szöveget. Ha elég ügyesen megcsináltam egy apró szimbólum lettek a rajzok. Ezt a kezemre rajzolva egy mindenki számára észrevehetetlen puska lett. Később cirill betűkre váltottam át, a lényeget azzal írtam le puskának, a képként nem vagy csak nehezen megjeleníthető dolgoknál ez vált be a legjobban. Ez is be tudta tölteni a puska, funkciót. Ezek viszont olyan technikák voltak melyeket nem lehetett egy akár hatszáz oldalas szakirodalomnál alkalmazni. Az egyik oktatómhoz fordultam segítségért ő pedig nagyon rendes volt velem, kitöltöttünk pár kérdőívet, tetszet, vajon nekem mi is lenne a legkézenfekvőbb.

Kiderült nálam a vizualitás igazán erős, sőt főleg arra tudok támaszkodni. Ezen kívül a szóbeli magyarázat rásegít a megértésemre, jobban könnyebben tanulok meg olyat, amit már hallottam egyszer. Ezért igyekszem a számomra nehezebben feldolgozható anyagoknál bent lenni az órákon. Azt, hogy a vizualitás erős nálam már sejtettem előtte is, a fent említett puskázási stílus miatt, és mert sok fajta kiemelőt használtam mindig is.

Voltak preferált színeim, a zavarónak mondható színeket pedig mellőztem.

Megmutatott pár technikát, melyből nekem igazából egy vált be, az pedig a gondolat térkép, amit később több más tárgy keretében is tanultam.

Azért szerettem ezt a technikát meg, mert egyrészt elég szabad mégis elég kötött ahhoz, hogy megfeleljen.

Eleinte nehéz volt a rendszert kialakítsam, logikusan felépítsem. Néha még most is gondom van vele. Ami viszont pozitív, hogy lehet rajzolni színekkel dolgozni. Sokszor nagyon keveset írok, rengeteg jelet és képet, színt használok.

Arra is rávilágítottak a tesztek, hogy a zenei vonal nálam, az átlagosnál is gyengébb, soha nem próbáltam meg elénekelni, eltapsolni az anyagot, pedig a környezetemben volt olyan, aki sok időt töltött ezzel, be is vált neki.

Ezen kívül rájöttem, milyen körülmények kellenek nekem a sikeres tanuláshoz, kényelmes ülőhely, minimum 22 Celsius fok, elérhető közelségben innivaló, ennivaló. A síri csendet nem szeretem, az alapzaj viszont megnyugtat, a nem magyar nyelvű zene is könnyen segít kizárni a világot. Ezt mind kiegészítettem szünetekkel, a Tanulási technikák nevű kurzuson tanultak alapján. Igyekszem főleg a reggeli órákban tanulni, amikor csak tehetem, sokkal jobb olyankor a teljesítményem, délután pedig mindig alszom egyet, ami általában egy, másfél óra. Ha ezeket nem veszem figyelembe sokkal több időbe telik elsajátítsam az ismereteket, sőt nem is olyan hatásos.

Az utóbbi négy évben jelentősen sokat javultak az eredményeim, kellemesebb a tanulás, tudatosabban tudom felépíteni és megtervezni a vizsgaidőszak napjait. Biztos, sok dolog van, amivel még könnyebbé tudnám tenni saját dolgom, de eddig még csak ezt tanultam meg.

Önreflexió A projektre Én már másodszorra csinálom ezt a kurzust, ami sok negatív és pozitív érzést keltett bennem. Egyrészt tudtam, hogy most jó témát kell, válasszak, másrészt még mindig félek az újabb bukástól.

Az idei témám nagyon jól választottam, ha azt az oldalát nézzük, milyen nagy érdeklődéssel viseltetek a heteroszexuális normáktól eltérő viselkedés, öltözés és életstílus iránt. Ami miatt viszont nagyon szidtam magam időről, időre a szakirodalom hiánya. Ez a terület nem egy felkapott és kutatott terület hazánkban, emiatt olyakor nagyon távolról kellett megközelítsem a témát, ami igazán nagy kihívást jelentett. A megtalált anyagokat viszont, igazán szívesen olvastam, s bár elég tájékozott vagyok a témában rengeteg új információval lettem gazdagabb, amiért iszonyatosan hálás vagyok a kurzusnak. Eleinte nagyon akartam ragaszkodni, a homoszexualitáshoz mint témához, viszont, nagyon nehezen kutatható terület, a megbélyegzéstől mindenki fél, kevés ajtót nyit meg ez a téma s még kevesebb értékelhető írás születik ebben a témában. Először amikor távolabbról kezdtem el megközelíteni a témát, kicsit elszomorodtam, fel kell, adjam a terveim, viszont sokkal, többet adott nekem így a témám. Olyan dolgokról olvastam és olyan oldalról közelítettem meg az egészet amilyenről nem is hittem, hogy lehet, igazából, ami már nem volt teljesen a témámhoz kapcsolható, egy teljesen új szemléletet kaptam. Ezt sajnos nem tudtam beemelni teljes egészében, a témámba, egy nagyobb volumenű, jóval több időt igénylő munkát igényelt volna.

Amikor először csináltam a kurzust egy teljesen más összetételű csapatba kerültem, igazából, nem voltak ugyan azok az elképzeléseink a munkával kapcsolatban, volt, aki sokkal ambiciózusabb volt nálam, de volt, akit én noszogattam folyton, jelenjen meg és csináljon valamit. Most úgy érzem, az idei csapat nagyjából annyira igyekszik kihozni a maximumot magából amennyire én is szeretném, úgy hogy közben tudomásul vesszük sok tárgy és vizsga is van, még amit szintén szeretnénk a lehetőségeinkhez képest jól megcsinálni. Motivál, minden találkozón mindenki személyes részvétele, volt mikor ezt nem mindenki tudta garantálni, akkor pedig a helyzethez igazodva addigra minden kérdésünkre válaszolt, a távolból is elérhető és munkaképes maradt. Az órai események, ismerkedős játékok azt a megérzést keltették benne, jó helyen vagyok. Gördülékenyen, összhangban egymással, gyorsan oldottuk meg a feladatokat. Ami nekem egy kicsit gondot okozott, több hasonlóan erős egyéniséggel kerültem egy csapatba, nehezen rendelem alá magam a csoport érdekeinek, elképzeléseinek, ha azok nem egyeznek teljes mértékben az enyémmel. Az első feladatnál, volt ez nagyon kardinális, legalább is úgy életem, meg, mert számomra nem tetsző nevet akartak megválasztani, ott sikerrel érvényesítettem az akaratom, aminek persze örültem viszont beláttam ez azért hosszútávon nem mehet így, főleg nem fél éven keresztül, eldöntöttem inkább néha jobb csendben lenni, nem csak az lehet a jó amit én annak gondolok. Ez egy nagyon hasznos dolog volt, még gyakorolnom kell ezt a fajta hozzáállást, de kezdetnek úgy érzem nem csináltam rosszul, nem kergettem őrületbe a többi lányt.

Igazából, idén sokkal jobban élveztem a munkát a hozzám jobban illő téma, csapat miatt. Sajnos saját hibámból csúsztam a kurzus miatt ami még mindig fáj, s ha ez nem lenne, nem férne kétség hozzá, hogy megérte újra csinálni.

Önértékelő lap 1. Mindig pontosan érkeztem a megbeszélésekre.

2. Hatékonyan kommunikáltam a többiekkel.

3. Tartottam magam a témához a megbeszéléseken.

4. Online elérhető volta 5. Kivettem a részem a munkából.

6. Tartottam magam a határidőkhöz.

7. Elősegítettem a jó hangulatot.