Interaktív-kinetikus tipográfia by szenogradi

Interaktív-kinetikus tipográfia Installációk virtuálisan és a valóságban

Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar V i z u á l i s M ű v é s z e t i Ta n s z é k

Szerző: Szenográdi Szabina Te r v e z ő g r a f i k a M A Konzulens: Csontó Lajos Habil. egyetemi docens

2 0 15

Ta r t a l o m j e g y z é k Előszó

Természetes szabályszerűségek

Alaptörvények 4 Illúziók 5 Szimuláció 5 A természet geometriája 7 Organikus művészet

A természet utánzása: folytatni a teremtést

A mozgás természete 9 A kinetikus művészet

Esettanulmányok 10 Alkalmazott területek

Organikus tendenciák a tervezőgrafikában

Az organikus tipográfia

Esettanulmányok 20 Szabályok és konvenciók

Új tendenciák a tervezésben 22 Dinamikus design 22 Esettanulmányok 23 Dinamikus tipográfia a címkefelhőn túl

A generatív design

A kinetikus tipográfia: a fogalom újraértelmezése

Esettanulmányok 30 Párbeszéd

Az interakció fontossága 31 Interakció a gyakorlatban

Interaktív-kinetikus tipográfia: a diplomamunka bemutatása

VIRTUAL MAGNETIC TYPEWRITER: interaktív font webes felületen

A felhasználói interakciók alapelvei

Működése

Funkció: perszonalizáció és felhasználás

Olvashatóság

Kísérletek és felvetések

TYPING MACHINE: a magnetokinetikus installáció 38 Tervezet 38 Működése

Kísérletek

Összefoglalás 45 Irodalomjegyzék

Online források 47 Képjegyzék 50

Előszó „A valóság csupán illúzió, bár nagyon kitartó.” Albert Einstein Platón dualista valóságfelfogása szerint a világ csak egy leképezés, egy gyenge utánzata a valódi, csakis tiszta gondolkodással megragadható ideák világának. Fizikai világunk nélkülözi az állandóságot, mely akadályozza megismerését, a valódi tudás e tapasztalati világon kívül keresendő.

A tapasztalati világ kialakít magának egy rendszert, az ún. egységes rendező elvet, mely teret adva

létezésének fejlődik egy állandósult, legalábbis annak illúzióját keltő algoritmus alapján. Ezek a szabályszerűségek megérthetők, utánozhatók, reprodukálhatók. Az autonóm és alkalmazott művészeti területek is erre törekednek, még ha nem is tudatosan: e rendszer elemeinek és mozzanatainak felnagyítása, kifordítása és megkérdőjelezése azok, melyek katalizálják az alkotói folyamatokat, s nyújtanak lehetőséget a globális, ill. közvetlen környezetünkben való vizsgálódásokra.

A művészetben az organikus jelleget öltő tendenciák is azon dolgoznak, hogy megértsük a természet

alapvető törvényeit, mely csak úgy lehetséges, ha elfogadjuk és felhasználjuk azokat. S hogy ezek a törvények jelen tudásunk szerint igazak-e, már egy másik megközelítést igényel, de a lényeg ugyanaz: a tapasztalati világban tények és spekulációk, avagy illúziók léteznek, melyek meghatározzák identitásunkat.

E rendszer mikro szinten a tervezőgrafikában is vizualizálódik, a harmónia és diszharmónia szándékos

megteremtésével és variálásával, az esztétika és funkcionalitás arányainak játékával. S ahhoz, hogy e játék létrejöhessen, egyetlen elengedhetetlen eszközre van szükség: az illúziókeltés képességére. A továbbiakban a művészetben előforduló illúzió és utánzás kérdéseire kerestetik válasz, s hogy ezek hogyan jelennek meg alkalmazott területeken, illetve mely határterületeken és milyen módon. Megvizsgálom az elemi szabályrendszereket, majd a kinetikus művészeten át a tipográfia és dinamikus design alaptéziseit egybegyúrva kutatom a választ, melynek megtalálására egy webes interaktív font-alkalmazás és egy erre közvetlenül reagáló és azt kiegészítő installáció segítségével teszek kísérletet.

Te r m é s z e t e s s z a b á l y s z e r ű s é g e k Alaptörvények A képzőművészet kezdeti szakaszaiban egy olyan jelenséget figyelhetünk meg, mely szöges ellentétben áll az európai civilizáció művészeti hitvallásával. Napjainkban viszont újabb fordulóponthoz érkeztünk, mikor is ezen erős ellentétet dekódolva, a természetközpontú művészeti gondolkodás újra teret nyer magának. Kezdetben, egészen a barlangrajzokig visszamenőleg a reprezentációk célja a természetben rejlő rendező elvek, megdönthetetlen szabályszerűségek, azaz az objektív vagy objektívnek vélt valóság leképezése. Az európai civilizáció eltávolodik a természettől, az ego és szubjektív valóság válik az igazi valósággá, mely elutasítja az állandóságot és egy zárt belső világ rezgéseire reflektál.

Elsősorban az alkotó a fontos, másodrészt a mű mint közvetítő, harmadrészt a néző, az értelmező.

Az alkotás is egy zárt folyamat, mely látszólag nem engedi be és próbálja tagadni a rendező elveket, ezektől függetlenül próbálja az objektív valóságot felülírni, egy illuzórikus világba csábítani, ami kizökkent, be- vagy kikapcsol, megmozgat, felébreszt, de semmi esetre sem kívánja a természetes alaphelyzetet fenntartani. Attól függetlenül, hogy mennyiben veszünk tudomást róla, megtagadjuk és megpróbáljuk megérteni, szabályok irányítják a világ működését, amelyek megértése csakis azon múlik, mennyire vagyunk hajlandók befogadni azokat s részükké válni.

A világmindenség egy algoritmus alapján működik, amely nyílt és átírható. Apró részleteit ismerjük és/

vagy feltételezzük, a mimézis ösztönével reprodukáljuk, melyeket a természet alaptörvényeinek is nevezhetünk.

Illúziók

Csépe V., Győri M.,

Ragó A., Általános 1

pszichológia I. Észlelés

Az illúzió egy olyan jelenség, amelynek során félreértelmezzük a valóságból érkező ingereket. A konstanciák

és figyelem; Osiris

vagy állandóságok problémákat vetnek fel, hiszen a világ folyamatosan változik vagy változónak tűnik, és az

Kiadó, 2007.

érzékszerveink is mindig eltérő információt kapnak, mely által a világ leképezése is változik. Csupán nagyrészt látjuk állandónak a körülöttünk lévő dolgokat. Az illúzió pontosan ezt használja ki. Ezek az ún. állandók perceptuális hibák, amely nélkül az agy képtelen lenne értelmezni a kapott ingereket s talán beleőrülnénk az ismeretlen információk sokaságába. Az agy által a közvetített és szűrt információk felhasználásával egy az objektív

Guy Debord:

A spektákulum társadalma. La société du spectacle Éditions

valóságtól eltérő reprezentáció, álvalóság keletkezik.

Gallimard, Párizs,

1992.

Mivel észlelésünk kontextusfüggő és kondicionált, a szűrt információhalmazból is csak azt vesszük

észre, amit akarunk és ismerünk. Emiatt minden illúzió komplex és az ismereteinkre támaszkodva hozza létre saját képét, ami a szem és az agy számára hihető.

A képzőművészet a technológiával karöltve erre építkezve teremt olyan szisztémákat, amelyek képe-

sek megidézni az észlelt valóság mozzanatait, az érzékszerveinket és tudatunkat szándékosan becsapni, majd arra késztetnek, hogy az észlelteket megkérdőjelezzük és értelmezni próbáljuk.

Szimuláció A szimuláció egy olyan módszer vagy algoritmus, amely képes egyes folyamatok valósághű lemodellezésére, és amellyel megfigyelhetők és értékelhetők az állapotváltozások. A szimulációról gondolkodhatunk mikro- és makroszinten is: beszélhetünk Baudrillard, Paul Davis vagy a Wachowski-fivérek mozivásznon is vizualizált, álvilágunkról alkotott elképzeléseikről, de akár a képzőművészetben mesterségesen megteremtett, a természetben előforduló folyamatok lemásolásáról, melyek már túllépnek a percepciós tévedések, az illúziók szintjén. Ezt a módszert alkalmazzák a természettudományok és a művészet, a platóni elméletbe még egy illuzionált és/vagy szimulált szintet felépítve a valóság megértéséhez.

Guy Debord szerint azok a társadalmak, ahol a modern termelési feltételek az uralkodók –

ahogyan a miénk is -, a lét egésze csak a spektákulum, csak egy színjáték, leegyszerűsítve a szimulációk felhalmozódásában mutatkozik meg.2

Minden, ami közvetlen élmény volt, csupán közvetített képpé válik, ám a spektákulum nem egyszerűen kép

L. A. Feuerbach,

A kereszténység

vagy képek gyűjtemények, hanem az egymás közötti viszonyt tükröző lenyomatok. A szimuláció maga a társa-

lényege. 1843

dalom, annak a része és egyesítő ereje, amely egy objektív erővé vált. A szimuláció elengedhetetlennek tűnik. Tudatosan próbálunk fellépni ellene, de saját maga eszközével. „De persze e kor számára, amely előnyben részesíti a képet a dologgal, a másolatot az eredetivel, a képzetet a valósággal, a látszatot a lényeggel szemben […] csak az illúzió szent, az igazság pedig profán. Sőt, a szentség abban a mértékben nő a szemükben, amennyire az igazság csökken és az illúzió nő, úgyhogy az illúzió legmagasabb foka számukra egyúttal a szentség legmagasabb foka is.3 Ludwig Andreas Feuerbach Az illúziók és szimulációk azonban egy meghatározott és szigorú rendszeren belül képesek csak működni, melyeket a természet rendező elvei irányítanak. Materiális kivetüléseit vizsgálnunk kell ahhoz, hogy hitelesen újrateremthessük, és a számunkra kézzel nem fogható s talán felfoghatatlan mozzanatait vizualizálni tudjuk.

A természet geometriája A természetben uralkodó rendező elvek matematikai és vizuális reprodukálásának vágya Euklidész kora előtt is érvényben volt. Euklidész elemei a geometria fejlődésének alapjait adták, és majd kétezer éven át egyeduralkodó szerepet töltött be. „A természeti jelenségeknek, nevezetesen a mozgásoknak leírásához célszerű az euklidészi-geometria, a relativitás elvén alapuló, modern mechanika céljainak már jobban megfelel a nem-euklidészi geometria. A tárgyak ábrázolásához egy egészen másfajta geometriára, a projektív geometriára van szükség.” 4 A projekció vetítést jelent: az emberi szem által alkotott képe térbeli tárgyakról centrális vetület. Ez a metódus vezetett a főként festészetben és az építészetben szükséges centrális vetítés szabályszerűségeinek a tanulmányozásához, mely a projektív geometria kialakulásához vezetett. Ez az eszköz nyújt lehetőséget a természetben fellelhető formák értelmezésére és felhasználására egyes tudományterületekben és a művészetben.

A művészet keresi a „szélsőségeket”, vagy éppen ellene küzd: szándékosan teremt harmóniát vagy

diszharmóniát, melynek egyik eszköze a szimmetriával és aszimmetriával való játék. A szimmetria és aszimmetria közti egyensúly megteremtéséért pedig az aranymetszés felel. Ez egy olyan ará-

http://www.

math.u-szeged.hu/~osztenyi/projektiv_geometria/prgeo.pdf

nyosság, mely a püthagoreusok szerint a létezés egyik alaptörvényét takarja, s amely felfedezhető a legtöbb élőlény megjelenésében és fejlődésében.

Az aranymetszéssel szoros kapcsolatban áll a Fibonacci-számsor. A Fibonacci-számok logaritmikus

spirált alkotnak, ezeket láthatjuk a természetben, amelyek, még ha csak hozzávetőlegesen is (egyes külső behatások torzításának eredményeként), de metszetük ilyen alakzatot mutat.

http://www.

ma.hu/kulturport.

Organikus művészet

hu/23345/A_hazai_organikus_szerves_mu-

Az organikus vagy szerves művészet fogalma az építészetből ered: az organikus építészet elve, hogy az épület

veszet_szinejava_a_

szerves része legyen környezetének, „természetesen” nőjön ki a helyből, a genius loci elvet követve a hely szel-

Belvarosi_Galeriaban

Blumenberg, Hans:

„A természet

lemével azonosulva alkosson egy egységet.5 Önmagában az organikus művészet azért ennél szélesebb körben mozog. A szerves művészet vizsgálatát két irányból is megközelíthetjük. Egyrészt organikusnak tekinthető az a műalkotás, amely anyagában a szerves, természetes forrásokra épít, azokat felhasználva teremt új formát.

utánzása”: A teremtő

Másrészt pedig az alkotás utalhat az organikus formára vagy anyagra, de saját anyagában nem feltétlenül az.

ember eszméjének

Ilyenek például az organikus jegyeket felvonultató betűkészletek, vagy használati eszközök, design tárgyak.

előtörténetéhez. 1986, ford.: V. Horváth Károly, in: Kép fenomén valóság. Kijárat Kiadó,

A természet utánzása: folytatni a teremtést

Budapest, 1997

Arisztotelész szerint a művészet a lényeg utánzása. A művész legfeljebb csak egy előzetesen adott ideát próbál megvalósítani úgy, hogy tette nem csak utánzás, hanem a tökéletesítés lehetőségét is magában hordozza. Mindez azért lehetséges, mert a természet fogalma ambivalens: egyrészről maga a teremtő elv (natura naturans), másrészről maga a teremtett alakzat (natura naturata). „A természet és a művészet strukturálisan azonosak: az egyik szféra immanens, a lényegi jegyei megfeleltethetőek a másikéinak.” 6

A természet által teremtett szubsztanciák és a nem természet által alkotott formákat közös tulajdon-

ságként jellemzi a mozgás (vagy változás) és a nyugalom elve. A mozgás vagy annak hiánya tehát a természetes dolgok ismérve. A kibontakozó, fejlődő és kifejlődő, a termő dolgok természetesek.

A mozgás természete Kinézis – kinetika – kinematika

http://mlmhogyan.

com/pszichologia/ tag/kinezis/

Ahhoz, hogy a képzőművészet ne csak ösztönszerűen adja vissza a mozgás illúzióját, megfigyelésekre és meg-

értésre, tudományos eszközökre, annak és saját tapasztalatainkra van szükség. A mozgás kérdésében alapvető

dományi lexikon III.

fogalmak a kinézis, kinetika és kinematika, amelyek segítségünkre vannak dinamikus, mozgó műalkotások megépítéséhez. A kinézis egy nem irányfüggő válaszreakció, melyet egy organizmusra ható mozgásra kényszerítő stimulus

(Gy–K). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1966.

vált ki. A kinézis a térbeli orientáció legegyszerűbb formája, amelyben az állat válasza arányos az adott inger erősségével, de független annak térbeli tulajdonságaitól, s amely még nem viselkedési válaszreakció.7 Az élő szervezet és az általa produkált változás mindig az ideális komfortállapot megteremtését szolgálja. „A kinetika a mechanikának az erők és a hatásukra létrejövő mozgások kapcsolatát, törvényszerűségeit vizsgáló része.” 8 Feladata a mozgás okainak leírása, míg a kinematikáé a mozgások leírása, mely alapvetően matematikai jellegű.

A mozgáshoz kapcsolódó fogalmak megértésével és alkalmazásával kinetikus alkotások hozhatók

létre, online felületeken és manuálisan egyaránt. A következő alfejezetben a kinetikus művészet alapjaival és kiemelkedő hazai alkotókkal foglalkozom, akiknek munkássága nagyban inspirált a mestermunka alapötletének megfogalmazásában és megvalósításában.

A kinetikus művészet A kinetikus művészet az 1950-es évektől hazánkban is erőteljesen megjelenő képzőművészeti irányzat, melynek egyik alappillére a mozgás. Ötvözi a természettudományokat a művészet eszközeivel, tudományos és filozófiai kérdéseket vet fel és keresi rá a megoldásokat. Mindent úgy kíván megjeleníteni, hogy segítségül hívja a fény és a hang eszközeit, majd ezeket mozgással kombinálva sajátos ritmust és összhangot teremt. Célja a sík, a tér és az idő hármasának egy objektumon belül való összekapcsolása, egy „élő(bb)”, működő alkotás létrehozása.

Természettu-

Esettanulmányok

http://www.artpool.

hu/TamkoSirato/ parizsban09.html

Közvetlen előzményként tekinthetők Marcel Duchamp rotoreliefjei. Hat rotorelief lapról van szó, melyek mind10

egyikének mindkét oldalán volt egy-egy grafika, absztrakt, figurális és geometrikus rajzok. A kartonlapok

http://www.

schoffergyujtemeny.

gramofonlemez formájúak és nagyságúak voltak, majd a gramofon forgólapjára helyezve „életre keltek”, és

hu/index.php/en/

12 féle mozgó grafika jelent meg. A sebesség változtatásával mindegyiknél más-más hatást lehetett elérni.

schoeffer-gyujtemeny/

A síkformák így mozgó térelemekké alakultak át.9

nicolas-schoeffer

Pontosan a működési mechanizmus az, ami miatt ezt a munkát fontosnak gondoltam kiemelni. Az installációs mestermunka is hasonló elven működik, melyben a mozgató objektum, azaz a lemezjátszó nélkül statikus installációként jelenne csak meg. Ez a munka részletesebben az Interaktív-kinetikus tipográfia: a diplomamunka bemutatása c. fejezetben kerül bemutatásra. Az irányzat hazai, ikonikussá vált képviselője Nicholas Schöffer, aki kezdetben konstruktivista jellegű térplasztikákat és reliefeket készített, melyek segítségével a tér és mozgás problematikájával foglalkozhatott. „A mai társadalomban az egyén egyre passzívabbá válik (…). Ezért olyan nagyszabású színpadi produkciót alkotott, amelyben a közönség aktív és kreatív lehet, ahol a közönség maga alakítja a programot.” 10 1982-ben építették meg Chronos 8 nevet viselő fénytornyát, mely kibernetikusan vezérelt és érzékelte a forgalom változását. A forgalom zajait mikrofonok rögzítették, mely információkat továbbított egy tükröket forgató motorokat irányító rendszerbe. Ahogyan erősödött vagy éppen csökkent a forgalom, a tükrök annak vonzatában forogtak. A vázszerkezet a tükrök végtelen térként alakították át, melyekkel a forgalom ritmusának lemodellezésével egy élőlényszerű objektum keletkezett.

Lengyel László: A

Kepes György, a „fény embere”. Munkásságának középpontjában a fény, a „fényfelszabadítás” áll. Mind ins-

tudós agya, a festő

tallációin és mind a táblaképein megjelennek a fény jelképi tartalmai, a sötét és világos teremtette harmónia.

szeme és a költő szíve. Új művészet, 1977/7-

Kepes racionális és spirituális értelemben is mindig a világosság felé tartott.11 A kinetikus művészet felé tanúsított első megnyilvánulásai a 60-as évek közepén megalkotott és meg is valósított tervezete, mely szerint

8-9, 4.

a vizuális művészetek és tudományok összefüggéseit vizsgálni kell, ki kell dolgozni e két terület képviselőinek 12

párbeszédét és az „együttműködés nyelvezetét” intézményi szinten. A közösségi terek és ökológiai léptékű

http://www.

artmagazin.hu/art-

environmentjei mellett a kinetikus műveinek konstruálásával is foglalkozott, technikusokkal és fizikusokkal

magazin_hirek/a_feny_

társulva.12

embere.872.html?module=38&pageid=0

Mátrai Erik is kihasználja a fény megragadhatatlan jellegét. Porticus c. fényinstallációja is a transzcendens világ bemutatásának lehetőségeit vizsgálja a fény és a tér összefüggéseiben.

Móré Levente:

Strukturált fény és füst.

Munkája kultúránk alapvető szakrális terét, a templomot imitálja, mely ebben az esetben nem egy kézzel fog-

Új művészet XXIII. évf.

ható, hanem légies és elillanó tér a szellemi kiteljesedésnek, egyesítve a két nagy filozófiai manifesztumot:

07-08. szám

a fényt és a füstöt. Ebben a meditatív térben semmi sem tűnik valóságosnak, a fényoszlopok „felülete” a füst által lassú mozgásban van, elérhetetlen és megfoghatatlan.13

Paksi Endre Lehel:

A fény avantgárdja. Új művészet, 2015 március

http://www.

A fény és mozgás Csáji Attila esetében sem pusztán fizikai jelenség. „Az emberi létezés alapjait meghatározó tudattal összefüggésben lévő univerzáliaként értelmezhető.” 14 Csáji teljes életművében nem csak technológiai fejlődést észlelünk, hanem a fény megismerésének apró kis mozzanatait. A megismerés személyes ügy, ám külső célja is van: a világ megváltoztatása. A változásra és a tudás megszerzésére való igény egyetemes, de egyéni szinteken is levezethető. Végső célja, hogy a belső

viltin.hu/archivum/

fény külső fénnyé manifesztálódjon munkáiban. Az azokban levő mozgási folyamatok „élők”, és néha csalókák:

fenyerzekenyterulet-

hologram munkáival annak illuzórikus téri viszonyait fordítja ki, míg más mediális munkái az illúzió fokozására

baditzgyulabolcskey-

vagy éppen leépítésére törekszenek, hogy a valóság értelmezése is több szűrőn menjen keresztül, mindig más

miklos

nézőpontot válasszunk. Baditz Gyula méhviaszt vagy kőolajat áramoltat egy rozsdamentes edényben, és az ősrobbanás előtti pillanatot idéző állapotot teszi láthatóvá. A misztérium teljes, a kísérlet sikerült, a sík térré válik.15 Paracelsus rózsája formailag rendívül megkapó, az egyszerű tökéletesség illúzióját kelti. A „dobozba” rejtett lényegiség egy zárt, érzékeny világot teremt, amely nagyban inspirált a valós térben elhelyezett installáció mint mestermunka tervezésében.

„Hiszen miért van az, hogy mindannyiunknak jelentenek valamit a kiégett farönkök, amik pici zárványokként magukba rejtik a vizet, az élet lehetőségének pislákoló jeleit? Honnan fakad az, hogy ezek a kicsi vizek már-már természetellenes, olaj-szerű folyadéknak is kinézhetnek, melyek az organikus, halott és szénné átalakuló fa anyagának geometrikus struktúráját mérgezik? Miért látunk sejteket, burjánzó életet az olvadó méhviaszban és miért asszociálhatunk egy univerzum keletkezésére a lehűtött formákban illetve a méhviaszról vett nyomatokban? Miért borzongunk bele, hogy a természetes áramlás elve alapján áramló olaj hatszögű sejteket hoz létre teljesen magától, a természet törvénye által, és mivel mindezt egy indusztriális tálalásban látjuk, egyből a mesterséges élet és az abban rejlő mefisztói lehetőségekre asszociálunk? Vagy miért érezzük magunkat olyan szépen, melankolikusan magányosnak az elegánsan lehulló ezüstcseppeket nézve?(…) Ezekre a kérdésekre a művészet folyamatosan vis�szatér, mint például arra, hogy vannak-e tökéletes rendszerek a világunk mögött? Vannak-e eredeti, ősi formák? A mesterséges világ mennyire természetes? Létezik-e egyáltalán ez a kettősség: természetes és mesterséges? Kinek a valóságát élem? Az én képzeletem valóság? Mit tesz a képzelet, melyik valósággal?” 16

http://flasharthun-

gary.blog. hu/2014/03/05/vekony_delia_valamennyi_valosag

Komlovszky-Szvet Tamás experimentális, konceptuális és letisztult művei ötvözik a legújabb tudományos felfedezések és a legősibb filozófiai kérdésfelvetéseink lenyomatait. Játékok a térrel, a fizika eszközeivel mitikus töltetű lebegő és megérinthetetlen, megtestesült optikai csalódások és illúziók. 2003-tól egyetemi évei alatt a lebegés kérdésével foglalkozott, a már régóta áhított és mitizált, gravitáció nélküli, ill. annak tűnő ideális állapot megteremtésével. Szvet a lebegő szobraihoz elektromágneseket használ, melynek előzménye Vilt Tibor 1973-ban készített köztéri szoborterve. A nyolc méter magas üreges csőben kis energiájú elektromágnes mozgat és lebegtet egy golyófüzért. A mestermunka installáció részének mágnesekkel való vezéreltségének alapötletét nagyrészt Szvet Tamás munkássága ihlette. Az installációról az Interaktív – kinetikus tipográfia: a diplomamunka bemutatása c. fejezetben esik szó. Csörgő Attila szabályos platóni pálcikákból felépülő testei a Plátói szerelem c. művében egyesülnek. Egy tetraéder, egy kocka és egy oktaéder egyetlen szintén tökéletes geometriai testé, dodekaéderré állnak össze. A széthullási, összerendeződési, mozgási folyamatok lassúak, és az elért ideális állapot mindössze pillanatnyi, a forma már azonnal esik is szét. Az ideális állapotok közti fázisok látszólag rendezetlenek, a pálcikák helyzete nem utal geometriai szabályszerűségekre, de minden ehhez szükséges (mozgási-, részegységi-) információt hordoznak. A metódus hűen tükrözi az alkotóban lezajló érzelmi reakciókat és magát az alkotás folyamatát: cél egy tökéletes, ideális állapot elérése, mely minden egyes munkánál egyedi és újabb küzdelmekkel jár.

Magnet Spring c. munkája játszik a néző érzékeivel és látásmódjával, és betekintést enged a változó és szimulált struktúrák birodalmába. Ez a munka 12 üveglapból áll, melyeket korong alakú mágnesek „tartanak össze” függőlegesen, a lebegés látszatát keltve. „Egy fizikai, mágneses erőtér által üveglapok állnak a földön, de a mágnesek és üvegek között rések vannak. Ott a kraft. Úgy lettek pozícionálva, hogy nem vonzzák, hanem taszítják egymást, az összes üveglap önmagában áll, de az utolsót a falhoz egy fémhuzal rögzíti.” 17

Csörgő rajzgépe (Drawing Machine, 1992) szintén mágneseket alkalmaz. Az installációt egy lemezjátszó mozgatja, így a mágnesesség és a forgás együtt is működtető. Ez a munka nagymértékben befolyásolta és inspirálta a mestermunkám manuális „változatának” megvalósításának mikéntjét Baditz Gyula Paracelsus rózsája c. munkája mellett.

Baglyas Erika: Ez

egy ilyen keresgélő dolog. Interjú Csörgő Attilával. Új művészet, 2011 április, XXII. évf. 4. szám

Paksi Endre Lehel:

„A mozgó mágnes útja láthatóvá válik, ahogy maga után nyomot húz a mágneses porban. Habár a rendszert

A fény avantgárdja.

alapvető fizikai folyamatok irányítják, nagyfokú szabadsággal rendelkezik, és nem előre meghatározott, hogy

Új művészet, 2015

pontosan milyen mozgás fog bekövetkezni. Az üvegen lévő felület folyamatosan változik, és ezáltal egy magát

március

állandóan újraalkotó mágneses rajz jön létre. A mágnes útja szabálytalan, hurkok és ívek keletkeznek, ahogy a mágneses energiát elveszti és teljesen a forgómozgás hatása alá kerül, hogy végül a korlátozás hatására visszatérítődjék a mágneses erőtérbe, a körívbe. Majd egy másik mágnes hatása alá kerül, és újra kezdi az útját. Csörgő mágneses mechanikai rendszere leképezi a természetet azáltal, hogy folyamatosan és ciklikusan véletlenszerű események váltják egymást.” 18

Alkalmazott területek Az előző fejezetben egy áttekintést kaptunk a kinetikus művészet lényegéről, a mozgás, a fizika törvényeinek lemodellezésének és képzőművészeti alkotásokban való megjelenítésének mikéntjéről. A mestermunka teljes körű megértéséhez és megalkotásához figyelembe kell vennem a kinetizmushoz kapcsolódó alkalmazott grafikai megoldásokat is és egy hidat kell képeznem a kinetikus művészet és az alkalmazott grafikában megjelenő organikus és kinetikus törekvéseket, mely majd a mestermunka/mestermunkák alapját adják.

Organikus tendenciák a tervezőgrafikában Az Organikus művészet c. alfejezetben bemutatásra kerültek a művészetben megjelenő organikus tendenciák. Mivel az organikus jegyekkel rendelkező alkotások kétféle irányból is megközelíthetők, a tervezőgrafikában megjelenő szerepük tekintetében hangsúlyosabban egyre koncentrálok, mégpedig az organikus formákat utánzó alkotásokra, és nem az organikus anyaghasználatot veszem alapul. A kutatási irány meghatározására szükség van, mert a későbbiekben az online és nyomtatott verzióban megjelenő grafikai munkákkal foglalkozom és jelenítem majd meg a mestermunka egy formájában.

Az organikus tipográfia Az organikus formákra utaló tipográfiai megoldások mellett az esettanulmányokon belül érdemes azonban figyelembe venni az organikus anyagokat használó munkákat is, és ikonikussá váló alkotásokat megemlítenem. Erre azért van szükség, hogy én magam is átfogóbb képet kapjak az adott területről és gondolataim letisztázásával, minden irányvonalat megvizsgálva valósuljon meg a kutatási témám. Nagy hangsúlyt fektetek az olyan megoldásokra, melyek a két szemléletet valahogyan képesek ötvözni: mégpedig az organikus elemeket használó és az arra utaló munkákra. Nehéz szétválasztani ezt a két irányt, mert egyre több az olyan alkotás, mely határterületeken mozog, ami csak a kortárs művészetre erősen jellemző tulajdonságot igazolja, hogy nincsen szó erős műfaji, stílusbeli elhatárolódásról. Ugyanez igaz a tipográfiára is.

Ulrich Sára: Stefan

Sagmeister – az alkotói autonómitás

Esettanulmányok

megőrzése a me-

Stefan Sagmeister, a tervezőgrafika, a tipográfia ikonikus alakja, aki szembefordul az uralkodó trendekkel.

grendelői elvárások

Előtérbe hozza a manuális munkákat, a kézműves és analóg technikákat, ellentétben kortársai olykor hűvös,

mellett. MOME, 2011.:

kizárólag digitális és uniformizált alkotásaival. Szeret kísérletezni az anyagokkal, azok lehetőségeit a lehető

http://momegraphic. blogspot.hu/2011/07/ ulrich-sara-stefan-sagmeister-az.html

legalaposabban megvizsgálni és új kontextusba helyezni. Munkáiban a képi megjelenítés és tartalom kapcsolatához való hozzáállása projektfüggő. A kép nem mindig kell, hogy a szöveget illusztrálja, hanem attól teljesen független. Egyetlen összekötő elem a betűk organikus volta, a tipográfia önmagában, tisztán, függetlenül tud megjelenni.19 Szabó Mátyás FerroType c. munkájában a ferrofluid nevű anyagot használta, melyben nano méretű vasdarbok találhatók, melynek köszönhetően a mágneses tér hatására polarizálódik, így az anyaghoz kevert színes tussal vegyítve különleges, semmihez sem hasonlítható felületet hoz létre.

Szabályok és konvenciók „A jó tipográfia transzparens!” Beatrice Warde Ahhoz, hogy a vizsgálódás teljes körű legyen, a kreatív munkák felkutatása mellett az alapvető szabályokat is számba kell vételeznem.

A tipográfiában olyan szabályszerűségek dolgoznak, melyek annak összes válfajára levezethető és

a mai napig érvényben vananak. Ezek közül a szabályok közül az egyik legfontosabb az esztétika és a funkcionalitás kérdésköre. A kortárs tipográfia esztétizál, s néha elveszti a funkcionalitását: a forma előtérbe kerül, a tartalom a háttérbe szorul. Ám míg a funkcionalitás mérhető, azaz a célközönség, az olvasó értelmezni tudja az írott szöveget, addig az esztétikum szubjektív, ízlés kérdése (objektív tekintetben pedig jó vagy nem jó, a funkcionalitással egybeolvadva „működőképes” és értelmezhető), nem kezelhető tényként. Az, hogy a tipográfia mint ornamens, képi elem, vagy mint hagyományos értelemben vett szövegalkotó egységként szerepel, merőben befolyásolja meghatározását a funkció és esztétika vonatkozásaiban. A tipográfia alapvetően a konvenciókat megtartva „láthatatlan” mindaddig, míg a szabályoktól el nem rugaszkodik egy új ötlettel, vagy egész egyszerűen hibás. Hogyan lehet kizökkenteni ebből a láthatatlanságból és túlléptetni a kommunikációs eszköz szerepéből? A síkból kiléptetve, térben és időben is megmozgatva élővé vagy élőszerűvé – organikussá - válhat minden egyes forma, akár a szöveg is. A kinetikus vagy mozgó font célja pontosan ez: létrehozható a felhasználó által is befolyásolható betűkép, mely reflektál az állandó változás illúziójára.

Matthew Healey: Mi

az a branding? Scolar

Új tendenciák a tervezésben

Kiadó, 2009.

Dinamikus design

Zalavári József:

A forma tervezése. Designökológia. Scolar kiadó, 2008

A márkaépítés és annak vizuális reprezentálása egyetlen célt takar, méghozzá, hogy a fogyasztó tudatába beleégesse a márka vagy védjegy különleges tulajdonságait, melyek majd könnyen és gyorsan beazonosíthatóvá válnak. A jó branding (vagy rebranding, azaz újraépítés) az alapkoncepcióig hatol. A dinamikus design is erre épít, melynek alapja, hogy megtalálja ezeket az alapgondolatokat, amelyek köré egy rendszert tud generálni.20 A jó design nem csak művészeti, hanem társadalmi jelenség, ami korunk lenyomata, problémafelvető és véleményformáló forrás és okozat. Ez által a rendszernek teljesen nyitottnak kell lennie, az objektív adottságokat az ember szubjektív lehetőségeivel kombinálja.21 Mi határozza meg a rendszert? A szín, méret, sebesség, arányosság, perspektíva, absztrakció mértéke fogják össze a tartalmi és vizuális tulajdonságokat, amelyek akkor tudnak a legjobban érvényesülni, ha utóbbiak a lehető legegyszerűbben vannak megfogalmazva anélkül, hogy a tartalmon csorba essen.

A design kialakításánál az alapvető formai tulajdonságok mellett érdemes a márka „lelkéig” hatolni.

Michael Bierut grafikus szerint a tervezésben akkor van a legegyszerűbb dolgunk, ha valaminek története is van, hiszen az hat a fogyasztó képzeletére. A dinamikus design ezt ki tudja játszani. Minden, ami mozgásban van, az élő organizmusok illúzióját keltik (a konkrét formától függetlenül), amitől életszerűek, hitelesebbnek és aktuálisabbnak tűnnek, megbízhatóságot sugallnak.

A dinamikus arculat a lehető legkonkrétabban tudja megfogalmazni azt, amit a kortárs képzőművé-

szet is meg akar mutatni: ezek a mozgás, a változatosság, s mindig valami újra törekvés. A más néven flexibilis arculat elemeit és tartalmát a kontextus határozza meg. Állandó jellegűnek érezzük ezeket az elemeket, pedig csak az állandóság érzetét keltik.

A dinamikus arculatok leginkább kulturális- és közintézményekben terjedtek el. A művészeti és tudományos szférákban is egyre gyakoribbak, melynek oka, hogy ezen területeken belül inkább

https://vimeo.

com/20250134

van szó változatosságról, a folyamatos frissülésről és legfőképpen digitális platformokon mutatkozhatnak meg,míg kereskedelmi grafikában (pl csomagolásdesign) kevésbé. Gyakorlatilag értelmetlen, hiszen egy termék többnyire akkor és attól lesz hiteles és sikeres, ha szilárdságot, stabilitást, tartósságot és változatlanságot sugall a márka. Persze ez csak a jelenlegi a trend.

Esettanulmányok Ebben az alfejezetben néhány ikonikusnak számító példával egészítem ki a dinamikus arculat fogalmát. Első példaként lehet említeni az MIT (Massachusetts Institute of Technology) Media Lab „logócsaládját” 2010-ből, mely összesen 40000 permutációval rendelkezik, E Roon Kang és Richard The munkáját dicsérik.22 2014-ben Michael Bierut új arculatot tervezett az MIT Media Lab-nak, alapul véve az előző megoldás gridrendszerét. A logóhoz egyszerű ML monogramot használt.

http://dblg.co.uk/

work/tate

A TATE logotípia 2012-es változata egyfajta dinamikus installáció, ami az eredeti logó meganimált fényinstallációjává alakított a DBLG design stúdió. Ez a megoldás utalás a nem állandó gyűjteményekből álló múzeum(ok) ra. Azonban a nyomtatott anyagokon való megjelenítést is meg kellett oldani: mindig egy (mindig más) pillanat-

https://vimeo.

com/32204814

kép kerül a logó helyére.23 A DBLG ezen ötlete kiváló példa a dinamikus arculati elem statikusan való megjelenésére, hiszen hiába kerül egy statikus felületre, attól még lehet dinamikus egy elem.24

Dinamikus tipográfia a címkefelhőn túl A dinamikus alkalmazási felületek egy népszerű ága a tag cloud, mely tipografikaként, navigációs elemként és statisztikai infografikaként is alkalmazható.25 A tag cloud dinamikus tipográfiai megoldásnak tekinthető, ám magában hordozza a kinetikus tipográfiára vonatkozó jegyeket, melyről a Kinetikus tipográfia c. fejezetben kapunk több információt. Mivel a tag cloud esetén többnyire csak a tartalom írható felül, érdemes azon is elgondolkodni, milyen lehetőségeket ad a tipográfia legalapvetőbb elemeinek a szétrobbantása és újratervezése egy újabb algoritmus szerint, mely a formavilágért felelős.

Létrehozása egy előre megtervezett rendszer (mely dinamikus) szerint történik, ám a végeredmény lényegében

szabadbolcseszet/

statikus. Ez az a pont, ahol a tipográfiai munka megreked a dinamikus szintjén, hiszen a kész munkát befolyá-

index.php?op-

solni, mozgatni nem lehet. Dinamikus tipográfiai megoldásoknak tekinthetjük a videó alapú fontprezentációkat, de még a statikus, optikai illúzióra épülő printeket is.

http://mmi.elte.hu/

tion=com_tanelem&id_ tanelem=1298&tip=0

Videó részlet balra

lent: https://vimeo. com/33357453

Videó részlet jobbra

lent: https://vimeo. com/35848324

A generatív design

http://blog.kromek.

hu/?p=4055

A generatív tervezés a vizuális (és akár auditív) információk tartalmára vonatkozó adatok alapján algoritmusokkal állít elő alakzatokat és rendszereket, melyek megjeleníthetők és lejátszhatók. 28

A generatív design nem összetévesztendő a dinamikus design fogalmával. A generatív design a dina-

mikus design egyik válfaja. Míg a dinamikus design akár egyszerű optikai illúziók felhasználásával egy statikus működésű, ám dinamikusnak tűnő megoldásokkal is dolgozik. Egy arculati elem különböző (eltérő szín vagy forma) felhasználási módjai is dinamikus jellegűek (lásd MIT labor logó változatai nyomtatásban). A generatív design azonban minden esetben algoritmusokkal dolgozik.

A 90-es években az informatika (elektronikus művészet) kísérletezni kezdett különféle programnyel-

vekkel, melyekkel a grafikai-felhasználási felület vagy élmény javítható és felhasználóbaráttá tehető. A JavaScript is ezek közé a programnyelvek közé tartozik.

A generatív designon belül különféle irányelveket különíthetünk el, melyek lehetnek interakcióra épü-

lők, „statikusak” és adatvizualizációk. A forma generálásának folyamata lehet szándékosan „véletlenszerű”, mely persze csak az adott algoritmus keretein belül egy szimulációs megoldás. Másik lehetőség egy szigorú szabályrendszer felépítése, melyben az elemek korlátolt módon, viszont rendezetten mozoghatnak.

A mestermunka során utóbbi két megközelítés mindegyikét használom és keresem, hogy mely pil-

lanatban billen át a munka egyik szemléletből a másikba, vagy éppen megragad e két látásmód között. Mivel a webes játék a természet szabályozta véletlenszerűségekre épít, a megjelenítés módja egy tökéletlen utánzat, hiszen hiányzik belőle sok külső körülmény (többek között a hőmérsékletingadozás és légmozgás), és az alapmetódust csak az algoritmus irányítja, amelyet a felhasználó is megbolygat: ebben rejlik a szabálykövető, direkt mivolta is. A már említett JavaScript programnyelv segítségével valósíthatom meg mindezt (a „virtuális installációt”) Svidró László Balázs alkotótársam együttműködésével.

A kinetikus tipográfia A fogalom újraértelmezése A kinetikus tipográfia a jelenlegi hagyományos értelemben egy mozgó, animált szöveg, mely a már említett címkefelhő eszköze, ami meglehetősen korlátok közé szorítja a kinetikus jelző mivoltát. A tag cloud esetén a cél egy olyan szöveghalmaz, „gondolatfirka” megteremtése, amely közvetít és felidéz egy gondolatot vagy érzést, vagy továbbfejlesztve hiperlink-halmazként működik. A címkefelhőknek kezdetben a prezentációkészítésben volt nagy szerepük, afféle lábjegyzetként működtek és működnek most is.29 A mozgó tipográfia nem csupán ezt takarja. A betűtervezés kezdeti mozzanatiban is megszülethet a forma mozgatásának gondolata, és a produktumnak nem feltétlenül csak a mozivásznon kell megjelennie. Az interakció hiánya miatt a mozgás ellenére még statikusak maradnak, nem érnek el hozzám, a nézőhöz. A fogalom kibővítésével, ha kinetikus tipográfiáról van szó, egy mozgó vagy animált szövegről beszélünk, melynek mozgása egy külső erő függvénye (a felhasználó és/vagy néző) vagy egy belső algoritmus (mozgató) szerint történik, mely a külső hatás szimulációja. A két vezérlési mód nem zárja ki egymást, mely az online interakció egyik alap mozzanata,és a mestermunka során ezt ki is használom.

https://vimeo.

com/15412319

http://olahpal.com/

diversiplay-info/

Esettanulmányok Déri Enikő és Oláh Pál Diversiplay című munkája egy interaktív felület, egy kísérleti tipográfiai alkotás, melynek

Megtekintés: http://

olahpal.com/diversiplay/

célja a hang és a tipográfia összekapcsolása, egymásra való hatásának vizsgálata és bemutatása. Az ABC betűit a hangi alap kapcsolja össze, a megjelenésük viszont nagyban különbözik. A tervezők célja egy olyan élmény megteremtése, mely a hagyományos értelemben vett zenevizualizációtól eltérően egy személyes megközelítést is megenged magának.30 A formák a hangi háttérrel kerülnek bemutatásra.31

Párbeszéd

Luke Sullivan: Hog-

yan fürdessünk malacot? A reklámkészítés gyakorlati kézikönyve.

Az interakció fontossága A kortárs művészet - legyen szó festészetről, szobrászatról vagy tervezőgrafikáról - egy hatalmas problémával

White Rabbit Entertainment Company Kft., Budapest, 2013.

küzd: megfeledkezett egy tényezőről, ami tulajdonképpen élteti és visszaigazolást nyújt számára. Ez a tényező maga a néző. Az ego és az uroboroszi saját farkába harapó és elengedni képtelen hitvallás nem nyit, nem befogadó, és a kivételes esetekben is, amikor az interakció kedvéért bevonja a nézőt a személyes mozgolódásaiba, akkor is csupán eszközként használja. A néző nem cél, hanem eszköz, egy olyan tükör, amit saját kényünk-kedvünk szerint torzíthatunk, ami elrejti a mögöttes tér valóságát. Ez egy olyan görbe tükör, amely a „tökéletes illúzió illúzióját” mutatja meg nekünk.

Interakció a gyakorlatban A digitális platformok megjelenésével és gyarapodásával új típusú narratíva jelent meg a reklámok és design területén. Az ún. transzmediális narratíva egyre több ponton képes kapcsolatot teremteni a fogyasztóval.32 A reklám mellett a művészet – „célközönsége” szempontjából az autonóm és az alkalmazott művészet – is erre épít, vegyük csak az elektronikusan vezérelt installatív munkákat és a webes- és mobilapplikációkat. Az interaktív felületnek és tartalomnak viszont csak akkor van értelme, ha az érdekes és művészeti berkeken belül és kívül is megtalálja a helyét, mindenki talál benne számára hasznos és figyelemreméltó elemeket. Persze az interaktív munkák esetében sem kell feltétlenül mindenki felé nyitni, viszont az fontos, hogy a kivitelezése előtt határozott elképzelésünk legyen, kihez szólunk és kitől várhatunk válaszreakciót.

A párbeszédnek azonban kell, hogy legyen folytatása. Ennek feltétele, hogy a tartalom megkapó, szó-

rakoztató és érdekes legyen. Gyakorlati megoldás lehet az interakció folytatására egy kézzel fogható eredmény és a hozzá tartozó tartalom, például egy kinyomtatható formula vagy más módon is felhasználható lenyomata

a tevékenységnek. (Pl. egyes sportokhoz készült alkalmazásokban elért eredmények közzététele közösségi oldalakon.) Hasonló folyamat zajlik le egy generatív-interaktív „fontkezelő” vagy „fontkészítő” alkalmazásban is, ahol a későbbiekben le lehet tölteni és szabadon felhasználni a kreált fontot. Erről az alkalmazásról a következő fejezetben közlök több információt.

Interaktív-kinetikus tipográfia: a diplomamunka bemutatása „A betűket ne kényszerítsük előre meghatározott formákba.” Moholy-Nagy László A kortárs művészetben egyre kevésbé van szó a műfajok rigorózus elhatárolódásáról. A képzőművészet egy nyitott rendszer, mely ellentétben például egyes tudományágakkal, a műfajokat tekintve nem tudunk már általánosságokról beszélni. A műfaji határátlépés elengedhetetlen és természetes, mellyel a képzőművészet önmagára reflektálva bontja le saját korlátait és teszi még nyíltabbá és befogadóbbá saját rendszerét.

A mestermunka is e szisztéma szerint működik. Kétféle technikai kivitelezést alkalmazva próbál

egy objektívebb szemléletet kialakítani a tipográfia és a természetes szabályszerűségek összekapcsolásával. Célom a környezet, vagy éppen a kommunikációs csatorna és a felhasználó vagy néző bevonásával egy interaktív (digitális - online) tér létrehozása, ami egy installatív alkalmazásként is interpretálható. Ez a munka alapvetően két részből áll: egy webes felületen működő interaktív alkalmazásból, mely egy letölthető fontcsaládot is magába foglal, és egy mágnesességen alapuló installációból, mely bár az interakció háttérbe szorításával és a természetes folyamatok kiemelésével, de ugyanazt az elméletet és metódust mutatja be, mint az online eszköz.

Mindkét munka kapcsán ki kell hangsúlyoznom, hogy tervekről és célkitűzésekről van szó, és az aláb-

biakban közölt vizuális demonstrációk egy-egy aktuális állapotról mutatnak képet.

VIRTUAL MAGNETIC TYPEWRITER: interaktív font webes felületen Az alkalmazás egy vektorkonstrukció, melyet egy a körök sugarától függő mozgásalgoritmus „éltet”, egyfajta lüktetést, valamint ellipszis és kör-körös alapmozgást adva a körobjektumoknak. Ez az alapmozgás az önálló organizmus illúzióját kelti. Az alkalmazás törzse Svidró László Balázs főiskolai hallgató, társalkotó munkája. A körobjektumok gyakorlatilag egy raszterpont-halmazt képeznek, amelynek sűrűsége konkrét és értelmezhető formát ad, sűrűsége és méretbeli változatossága tónus kialakítását teszi lehetővé.

A felhasználói interakciók alapelvei Az interaktív font tervezésénél alapvető felhasználói szempontokat kellett figyelembe vennem. El kellett rejtenem a belső működést, lehetőséget kellett biztosítanom a megállításra, folytatásra és frissítésre, és néhány fontvariáció letöltésével a mentés opciójára is. Le kell kötnöm a felhasználó figyelmét, amely a font mozgási beállításának változtatásával és maga a játék metaforikus jellegével lehetséges. A figyelem megtartása nagyban függ az olvashatóság mértékétől: az Olvashatóság című fejezetben kifejtem, miért fontos a tipográfiai munkáknál az olvashatóság kérdése, annak megtartása és az azzal való játék. Az alkalmazás esetében az olvashatósággal való játék adja a figyelem megtartásának alapját, hiszen a felhasználó addig variálhatja a mozgás beállításait, míg a forma teljesen szét nem esik vagy éppen vissza nem áll egy pillanatra az eredeti állapotába. Másik lehetőség a kurzor nyugalmi állapotban hagyása, mellyel ugyanez az utóbbi eredmény érhető el.

Működése Az SVG fájlformátumban kezelt körhalmazok egy-egy betűt formálva helyezkednek el alaphelyzetben. Mindegyik körelemnek különböző nagyságú sugara, X és Y koordinátája van. A körök a Html5 szabványának megfele-

lően a <circle> elemet használják, mellyel kezelésük leegyszerűsödik.

A körök egyenként a saját sugarukkal megegyező körmozgásra kapnak parancsot. Ezek után különböző szorzókkal transzformálva képesek vagyunk a köröket nem csak egyszerű körmozgásra, hanem lassulásra, gyorsu-

Svidró László Balázs

vázlata alapján

lásra, elliptikus, vagy spirális mozgásra bírni a saját “fókuszpontjuk” körül. Az egér ezt a fókuszpontot mozdítja ki a helyéről. A kimozdítás milyensége három paramétertől függ: az első érték “Vonzás” megmutatja, hogy a kurzornak milyen távolságra kell lennie a minimum fókuszpont kimozdításához. A második “Távolság” az az érték, ahol a kurzor és a fókuszpont koordinátája megegyezik, “bevonzza” a kör fókuszpontját. Harmadik az “Erő”, ami beállítja a fókuszpont elmozdításának nagyságát. A kimozdítás iránya mindig a fókuszpont és a kurzor által meghatározott egyenes mentén történik.33

Funkció: perszonalizáció és felhasználás Az interakció egy rendkívül hasznos hozadéka, hogy a felhasználó utasításaival működtetett online installáció személyre szabható, a mozgás tulajdonságainak meghatározott kereteken belül történő megváltoztatásával egy sajátos, viszonylag egyedi betűkép generálható. A fontjáték megállítható, majd folytatható, esetleg újraindítható. A Javascript alapú algoritmust tetszőleges időpontokban megállítottam, és a fontból, hogy megszülethessen az alkalmazásra épülő fontcsalád, öt verziót átalakítottam letölthető, a későbbiekben reklámfontként használható formában. A legelső változat teljesen felismerhető és könnyen dekódolható, felfedezhetők benne az eredeti betűtípus sajátos jegyei. Az öt lehetőség egy folyamatábrázolás, hogy hogyan válik szinte teljesen felismerhetetlenné és egyszerű ornamenssé, pöttyhalmazzá a font, amely végül csak hosszas megfigyelés után válik felismerhetővé, ami felhasználását nagyban korlátozza. Együttműködés és kivitelezés: Svidró László Balázs A mestermunka témavezetője: Faa Balázs

Olvashatóság A betű egyes jegyei határozzák meg felismerhetőségét, ezért lényeges, hogy a betűk képének tisztán kivehetőnek kell lennie. A formákon és szerkezeti elemeken kívül a méret is mérvadó. A mozgó felület, jelen esetben a kinetikus font a végletekig torzítva érinti azokat a határokat, melyek mentén a betűkép és komplexebb formában a szöveg még felismerhetővé válik. Az olvashatóság kérdése azonban megvizsgálható a funkció és az esztétika tükrében. Mindkét esetben más és más alapelvek szerint határozzuk meg az olvashatóság szükségességét és mértékét. Funkcióját tekintve egyértelműek a paraméterek, a vizsgálódás során problémákat az esztétikai irány vet fel. Az olvashatóság e tekintetben érzeti dolog is, az asszociatív képességeink együtt dolgoznak az egyensúlyra törekvő vizuális

észlelésünkkel. Egy rendszert keresünk, amely ha folyamatosan változik – jelen font esetében is – az érzeti

megalapozottság felborul, és megpróbáljuk absztrahálni és valamihez társítani a látottakat. Az olvashatóság kérdése számomra pontosan emiatt érdekes, meg kell találnom azt a határt, amikor a szöveg még, vagy már éppen nem olvasható, és szöveg helyett képről beszélünk. Figyelembe kell vennem az egyénenként eltérő, észlelési árnyalatokat, mert ez is tapasztalatfüggő, nem hagyatkozhatok csak saját élményekre. Megoldást jelent az alkalmazás „demo” verziójának tesztelése kisebb csoportokban.

Kísérletek és felvetések Az alkalmazás ötletének legelső fázisában nem körobjektumokban, hanem ténylegesen növekvő és mozgó vektorokban gondolkodtam, melyeknek sűrűsége adja a betű képét. Ahogyan a kör alapú játékban, itt is interaktívan elhelyezkedő és/vagy már elhelyezett eredők vagy körobjektumok adják a vektorok kiindulópontját. Az ABC betűi, mint egy növény, egyenként épültek volna fel, és amint „elkészült” egy adott betű, átalakul a következővé. Az interakció alapját az adta volna, hogy szabadon elhelyezhettem volna eredőket és a vektorokat mint növényi indákat kimozdíthattam volna a helyükről, melyek lassan és fokozatosan visszaállnak alapállapotba és fejlődnek tovább. Erre egy hasonló példát a közelmúltban találtam, a proponoid.hu oldalon, mely az Enspire blogmagazin utódjaként fog működni.

Új művészet. 2011.

július XXVII. évf. 7. szám

TYPING MACHINE: a magnetokinetikus installáció

Te r v e z e t „a modern gépek mechanikája és mozgásrendszere váltódik művészetté… …szabad szellemarchitektúrák világába emelkedik és újból lehajlik a technika síkjára” 34 Kállai Ernő Felhasznált eszközök: kb. 1000 db csapágygolyó, lemezjátszó, mágnes, fa, üveg Méret: 300 cm × 50 cm × 20 cm, blokkonként: 50 cm × 50 cm × 20 cm Ebben az alfejezetben az alkalmazásra reflektáló és azt kiegészítő installáció terve kerül bemutatásra, melynél ki kell hangsúlyoznom, hogy tervekről és kísérletekről van szó, melyektől a végső változat ugyan csak kis mértékben, de eltérhet. A mágnes-installáció ötletének kiindulópontjában elsősorban a vizuális aspektus volt a mérvadó. A kezdeti kép nem biztos, hogy megvalósítható, ezért alapos kutatómunkát igényelt, hogy érdemes-e az alapötlettel foglalkoznom és milyen mértékben lehetséges a kibontása. Maga a metódus fordított gondolkodást igényel részemről, hiszen korábbi festészeti munkáimnál a megvalósítási forma adott volt, a tartalom volt a változó.

Működése Az installáció és a webes font egymásra utalással élnek. A mozgatható font összetevői utánozzák a valós térben is létrehozott mágneses installáció mozgását, annyi kiegészítéssel, hogy a kurzorral átfogóbban lehetséges az adott terület mozgatása. Mivel az online verzió egy meghatározott időintervallumhoz kötött és az alaphelyzet frissítéskor is visszaáll, egy állandó, ám minden esetben más és végtelen számú lehetőséget nyújtó változásról és változtatásról van szó.

A mágnes-installáció esetében az alaphelyzet visszaállítását csak a gyengébb mágnesek segítik, amelynek valószínűsége a valós fizikai tényezők ismeretében csak elenyésző. Azonban lehetséges az eredeti, egyetlen pillanatig létező kezdő állapot rekonstruálása, amely ugyan megtévesztésig hasonlít arra, de csak egy „hibás” másolat. Itt kerül újra szóba az illúzió és szimuláció fogalma, vagy akár a platóni ideaelmélet. Az eredeti állapot egyetlen pillanatig ismerhető meg és a mozgás folyamatos lekövetésével, a szóráselmélet alkalmazásával visszavezethető, de teljességgel értelmetlen. Semmi sem garantálja, hogy a kezdő az egy ideális állapot, mindaddig, míg meg nem vizsgáltuk az összes lehetséges variációt.

Alapvetően az installáció öt, szinte teljesen ugyanolyan elemből áll. Mindegyik alapja egy lemezjátszó, melyre hangszóró-mágnes(eke)t szereltem. A lemezjátszó köré és fölé egy tartószerkezet épül, amely két üveglapot és közöttük kb. lemezjátszónként 250 db különböző méretű csapágygolyót tart. A lemezjátszó és a rászerelt mágnes fölött közvetlenül egy egyik lapján feketére festett üveglap helyezkedik el, melynek aljára kisebb (ajtó-) mágneseket helyeztem el, méghozzá úgy, hogy egy bizonyos betűt formáljon. A golyók fölé még egy réteg üveglap kerül, festetlenül. Ez az üveg a választóvonal, melynek segítségével interaktívvá tehetem a szerkezetet. A legfelső üveglap fölé egy textíliába varrt kisebb mágnest helyezek el, és az üveglapon keresztül a - lemezjátszó beindításával már eleve mozgatott - csapágygolyók mozgása a néző által is befolyásolhatóvá válik.

A szerkezet - ahogyan a webes alkalmazás – így nem zárja ki az interakció lehetőségét, anélkül is

működőképes. A szándékos véletlenszerűségen alapszik: a már a gyengébb mágnesekkel ideiglenesen fix helyen tartott csapágygolyókat egy erősebb mágnes próbálja elmozdítani helyükről. A golyók mozgását többek között a golyók tömege, nagysága, a súrlódás, a lendület, az ütközések, a golyók későbbi útvonala és a lemezlejátszóra szerelt erősebb mágnes forgási sebessége is meghatározza. Amennyiben egy golyó kikerül mindkét mágnes-típus hatóköréből, az üveglapok szélén levő falak visszaterelik őket, mellyel a folyamat relatíve állandó.

Kísérletek Az installáció megtervezése során több problémába is ütköztem, melyek csak akkor mutatkoztak meg, mikor megpróbáltam összeépíteni egyes elemeit. A lemezjátszó adott, viszont a fölé applikált üveglapon - nem számolva annak csúszósságával – a golyók legurultak a felületről (a lemezjátszó gyorsan forog), ezért egy befoglaló keretet kellett kitalálnom az üveg- és/vagy tükör köré. Így a golyók a széléről visszapattannak, és újra bekerülnek a lemezjátszóra szerelt erős mágnes vonzáskörébe.

Azonban a csapágygolyók mérete igen változatos, a legkisebbek 2-3 mm átmérőjűek, a legnagyobbak

15-16 mm nagyságúak. A legnagyobb gömböket a mágnesek alig tudják kimozdítani a helyükről, mivel megfeledkeztem arról, hogy bár ideiglenesen is, de a golyók bemágneseződnek, ezért önmaguk körül is kialakítanak egy erőteret, így még nehezebben mozgathatók. A kisebb golyók a nagyobbak köré meg egyszerűek falakat tudnak létrehozni, ami megint csak megnehezíti a mozgásukat. Így a golyók nagysága szerint redukálnom kellett a számukat. Jelenleg is kísérlet tárgya a feketére festett üveglap. Az a probléma merülhet fel, mely esetleg az installáció hosszabb távú működése során mutatkozik meg, hogy az alján feketére festett üveglapról a festéket a kisebb mágnesek leszedik, abban az esetben, ha a ragasztó túl erős, vagy az üveglapra kerül túl sok festékréteg. Miért szükséges? Eredetileg az alsó üveglap egy tükör lett volna, ám felületén a kiállítási környezetből túl sok minden tükröződne vissza. A golyók tükrözésével a számuk sokkal többnek tűnik és a végtelenített tér illúzióját is kelthetem. Ezt a problémát kiküszöbölve született meg az üveg egyik lapjának befestésének az ötlete. A befestett tükör felső felületén így a csapágygolyók még mindig visszatükröződnek, de a kiállítási térből és környezetből már csak igen kis rész.

Összefoglalás A generatív, kinetikus és interaktív font egy újfajta hozzáállás részemről. Az interaktivitás fogalma már önmagában is azt sugallja, hogy az alkotó csak egy bizonyos ideig vesz részt az alkotás folyamatában, a mű alakítása és befejezése – egyáltalán mikor tekinthetjük befejezettnek és késznek? – a felhasználóra vár. Az önreprezentáció unalmas, amitől már a közösségi média is túltelítetté vált. Maga a metódus széles körben értelmét veszti és csupán a művész nárcisztikus megnyilvánulása a világ felé, mellyel visszaigazolást és pozitív megerősítést vár arról, amiben bizonytalan.

Végső célom az alkalmazás és az installáció létrehozásával az organikus formák és elvek felhasz-

nálásával egy olyan tipográfiai munka kialakítása, ahol az egyszerű fizikai jelenségek mellett azok metafizikai vetületei is előtérbe kerülhetnek. A tipográfia mint gondolatrögzítő és megjelenítő eszköz önmagán túl extra tartalommal egy új szintre emelve képes felruházni a közvetett jelentést. Ezt kihasználva a saját szubjektív látásmódommal elindíthatok egy alkotói folyamatot, amit a néző és felhasználó átvehet.

Az alkalmazás és az installáció automatizálása után én magam kivonulhatok az alkotás további folya-

mataiból, és én is mint felhasználó veszek részt a fizikai törvényekre épülő és az organizmusok önálló viselkedésére kísértetiesen hasonlító rendszerben.

A funkció és esztétika közötti egyensúly kérdése e munkák terén teljesen szubjektív, a felhasználótól

függ. Én mint alkotó is állást foglalok. Részemről a munkák autonóm jellege élvez elsőbbséget, hiszen mint a munka létrehozója nem keresem a funkcionalitást, azt is én magam teremtem meg. Pontosabb vizsgálódásokat persze a jelenleg kísérleti fázisban levő munka elkészülte adja meg, amely az alapgondolatokon mit sem változtat. Az illúziókeltés egy olyan módját választottam, amely eddigi munkáimtól teljesen idegen és éppen ezért lesz számomra is olyan érdekes.

Irodalomjegyzék Csépe V., Győri M., Ragó A., Általános pszichológia I. Észlelés és figyelem; Osiris Kiadó, 2007. David Jury: Mi az a tipográfia? Scolar Kiadó. Budapest, 2007 Guy Debord: A spektákulum társadalma. La société du spectacle Éditions Gallimard, Párizs, 1992. Flash Art I.évfolyam, 2. szám, 2012 március-április Hamvas Béla: Művészeti írások I. Öt meg nem tartott előadás a művészetről. MEDIO Kiadói Kft, 2014 Hans Blumenberg „A természet utánzása‖: A teremtő ember eszméjének előtörténetéhez. 1986, ford.: V. Horváth Károly, in: Kép fenomén valóság. Kijárat Kiadó, Budapest, 1997 Illúzió a természetben és a művészetben R. L. Gregory, E. H. Gombrich Gondolat Kiadó. Budapest, 1982 Irene van Nes: Dynamic Identities How to create a living brand. BIS Publishers, Amszterdam, 2012 L. A. Feuerbach, A kereszténység lényege. 1843 Lengyel László: A tudós agya, a festő szeme és a költő szíve. Új művészet, 1977/7-8-9, 4. Luke Sullivan: Hogyan fürdessünk malacot? A reklámkészítés gyakorlati kézikönyve. White Rabbit Entertainment Company Kft., Budapest, 2013 Maczó Péter: Az infodesignról. Scolar Kiadó, 2010. Matthew Healey: Mi az a branding? Scolar Kiadó, 2009. Móré Levente: Strukturált fény és füst. Új művészet XXIII. évf. 07-08. szám Paksi Endre Lehel: A fény avantgárdja. Új művészet, 2015 március Stephen Skinner: Szakrális geometria. Bioenergetic Kiadó Kft., 2007 Természettudományi lexikon III. (Gy–K). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1966. Új művészet folyóirat 2013. március XXIV. évfolyam, 03. szám Zalavári József: A forma tervezése. Designökológia. Scolar kiadó, 2008

Online források A fény embere http://www.artmagazin.hu/artmagazin_hirek/a_feny_embere.872.html?module=38&pageid=0 megtekintve: 2015. március 17. A hazai organikus szerves művészet színe-java a Belvárosi Galériában http://www.ma.hu/kulturport.hu/23345/A_hazai_organikus_szerves_muveszet_szinejava_a_Belvarosi_Galeriaban megtekintve: 2015. április 1. A kinézis http://mlmhogyan.com/pszichologia/tag/kinezis/ megtekintve: 2015. március 20. Anthony Howe kinetikus világa http://enspire.hu/terben/anthony-howe-kinetikus-vilaga/ megtekintve: 2015. március 17. Balla Dóra: Műfajok és médiumok: Kreatív evolúció. http://konyvtar2.mome.hu/doktori/ertekezesek/DLAertekezes-BallaDora-2009.pdf megtekintve: 2015. március 17. Balla Dóra: Tervezőgrafikatörténet. http://tervezografikatortenet.blogspot.hu/ megtekintve: 2015. március 23. Bulyovszky Lilla: Arculattervezés az új médiumokban. Szakdolgozat, MOME, 2012 http://issuu.com/lillabulyovszky/docs/szakdolgozat megtekintve: 2015. április 25. Csörgő Attila honlapja. http://www.c3.hu/~acsorgo/ megtekintve: 2015. március 29.

Déri Enikő és Oláh Pál: Diversiplay info. http://olahpal.com/diversiplay-info/ megtekintve: 2015. április 25. Dimenzionista manifesztum http://www.artpool.hu/TamkoSirato/parizsban09.html megtekintve: 2015. március 17. ELTE Szabadbölcsészet http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=1298&tip=0 megtekintve: 2015. március 17. FerroFluid – FerroType http://stilblog.hu/2015/04/21/ferrofluid-ferrotype/#.VTfZYyHtlBf megtekintve: 2015. április 25. Különös Mobil Teremtmények - Nemzetközi Kinetikus Művészet. http://artportal.hu/nyomtatas/cikk/kulonos-mobil-teremtmenyek---nemzetkozi-kinetikus-muveszet-megtekintve: 2015. április 14. Magyar tipográfia a világ élmezőnyében http://www.kreativ.hu/kreativ_magazin/cikk/magyar_tipografia_a_vilag_elmezonyeben megtekintve: 2015. március 17. Médiapiac. A dinamikus arculatról. https://www.mediapiac.com/digitalis-lap/2011-11-12-szam/A-dinamikus-arculatrol/899/ megtekintve: 2015. március 17. New Logo and Identity for MIT Media Lab by Pentagram. http://www.underconsideration.com/brandnew/archives/new_logo_and_identity_for_mit_media_lab_by_pentagram.php#.VSlbl_msVpo megtekintve: 2015. április 12. Pentagram: MIT Media Lab http://new.pentagram.com/2014/10/new-work-mit-media-lab/ megtekintve: 2015. április 25.

Projektív geometria http://www.math.u-szeged.hu/~osztenyi/projektiv_geometria/prgeo.pdf

megtekintve: 2015. április 1. Szvet Tamás blog. http://szvet.blogspot.hu/ megtekintve: 2015. április 12. Valamennyi valóság http://flasharthungary.blog.hu/2014/03/05/vekony_delia_valamennyi_valosag megtekintve: megtekintve: 2015. március 18. Viltin galéria http://www.viltin.hu/archivum/fenyerzekenyteruletbaditzgyulabolcskeymiklos megtekintve: 2015. március 17. What is generative design? http://www.reneepuusepp.com/what-is-generative-design/ megtekintve: 2015. március 18. Ulrich Sára: Stefan Sagmeister – az alkotói autonómitás megőrzése a megrendelői elvárások mellett. http://momegraphic.blogspot.hu/2011/07/ulrich-sara-stefan-sagmeister-az.html megtekintve: 2015. április 15.

Képjegyzék

7.o.: Nautilusz házának metszete

http://hu.wikipedia.org/wiki/Logaritmikus_spir%C3%A1l#/media/File:NautilusCutawayLogarithmicSpiral.jpg

8.o.: Frank Lloyd Wright: Fallingwater

http://www.wright-house.com/frank-lloyd-wright/fallingwater-pictures/fallingwater-1.jpg

10.o.: Marcel Duchamp rotoreliefjei

http://2.bp.blogspot.com/-IJsj5NftLmI/UKiw21X_B1I/AAAAAAAAeDg/CljiX765sII/s640/rotorelief.jpg http://4.bp.blogspot.com/-1Hoe7in_JpM/UKiyh6sH4lI/AAAAAAAAeDo/h_EsdlxhWR8/s640/9Duchamp-case.jpg

11.o.: Nicholas Schöffer: Chronos 8

http://www.schoffergyujtemeny.hu/images/images/chronos8/chronos_5.jpg David Cerny: Franz Kafka, Prága, 2014 http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b5/David-%C4%8Cern%C3%BD%2C-Kafka.jpg/450px-David-%C4%8Cern%C3%BD%2C-Kafka.jpg

13.o.: Mátrai Erik: Porticus. Fény- és füstinstalláció.

http://www.erikmatrai.com/wp-content/uploads/2013/04/porticus_06-680x1024.jpg

14.o.: Csáji Attila: Mitikus fénytér. Lézergrafika, Kisceli Múzeum, 2005

http://www.sztaki.hu/~csaji/attila/Kiscelli/Kiscelli-2005-08.jpg Csáji Attila: Fénykalligráfia (részlet a sorozatból). Transzmissziós hologram, Cambridge MIT, 1987-88 http://www.sztaki.hu/~csaji/attila/Lezerek/fenykalig1.html

15.o.: Paracelsus rózsája. Méhviasz, acél, 2008

http://artmagazin.hu/content/.pictures/13/0024/view_002414.jpg Aszterión háza. Grafit, méhviasz, acél http://media.port-network.com/picture/instance_1/228904_1.jpg

16.o.: Csörgő Attila: Plátói szerelem

http://www.c3.hu/~acsorgo/projektek/images/platoi1c_15.jpg Csörgő Attila: Plátói szerelem

http://www.c3.hu/~acsorgo/projektek/images/platoi1b_15.jpg

Csörgő Attila: Plátói szerelem http://www.c3.hu/~acsorgo/projektek/images/platoi1e_15.jpg

17.o.: Csörgő Attila: Magnet spring

http://m.blog.hu/sz/szvet/image/Csorgo_MagnetSpring03_1991.jpg Csörgő Attila: Magnet spring http://images.artnet.com/images_us/magazine/reviews/bradley/bradley6-2-09-11.jpg Rajzoló Gép (Drawing Machine) 1992, Mágneses por, mágnesek, üveg, áram http://est-art.com/img/program/soloprojects/1.jpg http://gregorpodnar.com/cms/wp-content/uploads/2013/12/Csorgo_Drawing-machine-2_crop1.jpg

20.o.: Stefan Sagmeister: AIGA poster (American Institute of Graphic Arts)

http://www.sagmeisterwalsh.com/images/u_work/AIGAdetroit_LORES.jpg Stefan Sagmeister: Everything I do always comes back to me http://archives.rockpaperink.com/content/article.php?id=285&catid=80

21.o.: Szabó Mátyás: FerroType

http://stilblog.hu/wp-content/uploads/2015/04/21/ferrotype/Screen-Shot-2015-04-21-at-19.16.05.png http://stilblog.hu/wp-content/uploads/2015/04/21/ferrofluid-ferrotype/Screen-Shot-2015-04-21-at-19.17.13. png

23.o.: Részlet a prezentációs videóból

https://vimeo.com/20250134

24.o.: Az MIT Media Lab dinamikus, mozgó logója és „statikus” változatai, 2010

http://www.richardthe.com/img/ML-ID-10-main2.jpg

25.o.: MIT Media Lab új dinamikus logócsaládja 2014-ből

http://www.richardthe.com/img/ML-ID-08-all-var.jpg

26.o.: The Tate video content rebrand c videóból screenshot

http://dblg.co.uk/work/tate https://vimeo.com/32204814 A TATE logotípiái http://pic.wolffolins.com/slideshow/19b668ff9bfaba5329bebdf9dbe91c93.jpg http://www.logodesignlove.com/images/contentious/tate-modern-logo.jpg

27.o.: Tag cloud – címkefelhő

http://2.bp.blogspot.com/_8zYMpfKI5UY/TOm5tU31iwI/AAAAAAAAA0Q/FiuOb1g6y9Y/s1600/PloneNetTagCloud2.png „Labo-Typo” animált szöveg – videó https://vimeo.com/33357453 PLSTK – Free Font animált szöveg - videó https://vimeo.com/35848324

29.o.: Stephen Fry Kinetic Typography – Language. Animált szöveg – videó

https://vimeo.com/15412319

30.o.: Diversiplay interaktív hang tipográfia

http://olahpal.com/diversiplay Diversiplay screenshot működés közben http://olahpal.com/diversiplay

35.o.: Az oldal egy korai változata (április): Saját kép.

37.o.: Az olvashatóság határaira tett kísérlet: Saját kép.

Proponoid.hu screenshot http://proponoid.hu

38.o.: Vektoros körobjektumok a valóságban csapágygolyók: Saját kép.

39.o.: Szabadkézi rajz-vázlatok: Saját kép.

40.o.: Felülnézeti vázlat: Saját kép.

Installáció keresztmetszeti vázlatai: Saját kép.

41.o.: A külső térből túl nagy felület tükröződik: Saját kép.

42.o.: Korai 3D-s vázlatok: Saját kép.

44.o.: Próbafelvételből screenshot : Saját kép.