XXI. évfolyam 2011. augusztus
Csurgó és Környéke Csurgó és Környéke Közéleti és kulturális lap
Megjelenik minden hónap harmadik hetében Ára: előfizetéssel: 100,-Ft/pl., alkalmanként: 150,- Ft/pl. Kiadja: Csurgó Város Önkormányzata Felelős kiadó: Füstös János polgármester Levélcím: 8840 Csurgó, Széchenyi tér 2. Telefon: 82/571 014 Email cím: csurgo.es.kornyeke@gmail.com
mb. főszerkesztő: Szabó Sándor szerkesztők: Simon Mihály Pál János Füstös János igazgató Lapzárta minden hónap 15-én!
Tartalomból:
Jó testvérek maradtunk 3.o.; Feltámad a múlt 4. o.; Csurgó és Környéke Galériája 5. o.; Székelykeresztúri Kistérségi Napok 6-7. o.; Állampolgári Eskütétel Somogyudvarhelyen 8. o.; Iskolaváros 9. o.; férfi kézilabda történet 1. rész 10-11. o.; Szeptemberi programok 12. o.
Szent István Ünnepén A Népek Nemzetek történetében, történetének folyamatában, a Népek Nemzetek történelmi sorsfordulójakor, alaptörvényeket hoztak. Ilyen alaptörvény az „Emberi és polgári jogok nyilatkozata” a franciáknál, a „Függetlenségi nyilatkozat” az amerikaiaknál, de ilyen alaptörvény, vagy alkotmány az angolok „Magna Chartája”. A magyar nép története folyamán az első ilyen alaptörvénynek a „Vérszerződést” tekinthetjük. Hiszen az akkori pusztai kultúrában eleink „szereket” ültek, ahol megvitatták ügyes bajos dolgaikat. A „Vérszerződésben” törzseket egyesítettek, vezért, majd fejedelmet választottak. Meghatározták annak keretét, mely az új Haza elfoglalása, a „Honfoglalás”, vagy egyes szerzők szerint a visszatérésre adott lehetőséget. Hiszen ezt a több évtizedes folyamatot
nagyon szervezetten, nagyon átgondoltan, - ahogy manapság mondják – jó logisztikai megalapozottsággal kellett elvégezni. A „Vérszerződés” közel ötszáz éven keresztül egészen az Árpádház kihalásáig meghatározta a magyarság múltját, ha másban nem is, de a fejedelem és a királyválasztásban. A Honfoglalás után államalapító királyunk, Szent István király alapozta meg azt az utat, melyet magyarságunk azóta is jár. Idézem Szent István I. törvénykönyvének bevezetőjét: „..mivel minden nép saját törvényei szerint él, ezért mi is, Isten akaratából országunkat igazgatván, a régi és új császárok példáját követve, törvényhozó elmélkedéssel meghatároztuk népünk számára: miképpen éljen tisztességes és békés életet. Hogy ami-
ként isteni törvényeinkkel gazdagabbá lett, ugyanúgy világiakkal is legyen ellátva, hogy amennyire ama isteni törvények által a jók gyarapodnak, ugyanúgy bűnhődjenek a gonoszok emezek által. „ Ez a szentistváni alkotmánynak a lényege, hiszen egyrészt az Isten által adott erkölcsi törvény és a világi jog által kormányozta az ország sorsát. Nyilván felmerül az a kérdés, hogy Európa és a magyarság milyen viszonyban volt akkor, milyen viszonyban volt később, vagy akár milyen viszonyban van ma. A szentistváni életmű és Európa kapcsolata között milyen meglehetősen sok vita van. Mi is a helyünk nekünk magyaroknak Európában. Befogadtak minket? Eltűrtek minket, vagy esetleg méltó helyet adtak? folytatás a 2. oldalon
A Mi kis Városunk… A Mi kis Városunkban hagyománya volt/van a kulturált városképnek. Csurgó legnagyobb diákja szavaival élve „György gróf várost akart a várostalan Somogyban”. A városnak és a városkép megítélésének fokmérője és példamutató ereje is: a középületek és közterek állapota, megjelenése. Az a ritka látogató, aki vasúton érkezik hozzánk elszörnyedhet az állomás környéki állapotokon. Nem csak a várótermek falán lévő ordenáré írásművektől riadhat el, ha-
nem, ha kilép az épületből, az egykor szebb időket megért virágoskert sem bíztató látvány. Pedig gyakran emlegetjük Török Bálintné Pemflinger Kata méltán híres XVI. Századi csurgói virágoskertjét. Emlékére jó néhány évvel ezelőtt a Millleniumi parkban néhány ágyást hoztak létre, felelevenítve az egykori nemesi kertek, udvarok hangulatát. Ma ezek az ágyások a hasznos plánták és a gazok túlélő kalandparkjává váltak.
Városunk büszkesége, a Városi Sportcsarnok környezete riasztó. Tengernyi gaz veszi körül. Pedig, jószerével – köszönhetően kiváló csapatunknak — a leglátogatottabb középületünk. Nem csak pénz kérdés a gondos városkép. Sok jó megoldást láthatunk a közelünkben lévő kisebb, nagyobb településeken. Vegyük át a jó példákat, hogy „Virág-város” és ne „Kórópolisz” legyen a Mi kis Városunk. -eszes-
Csurgó és Környéke E megszentelt helyen, had idézzem meg a ’genius csurgoensis’, a csurgói szellem egyik nagy egyéniségét, az általam képviselt iskola névadóját, Nagyváthy Jánost. Nagyváthy János 202 évvel ezelőtt itt Csurgón írt egy könyvet, mely a történelmi alkotmányozásról szól „A Magyar FEWDES (Földes) és Zászlós Úr” címmel. Ez a könyv kétszáz évig a cenzúra fogságában volt (későbbiekben megértjük miért) és a kétszáz éves évfordulón sikerült kiadnunk. Mi is a helyzet a magyarok és Európa között, a közös rendelkezést, a törvényhozást és eredetét illetően? Így ír Nagyváthy János:
volt. Az 1949-es Alkotmány nem őseink hagyatékán, nem az addigi berendezkedés alapján készült. 40 év után és húsz év tétovasággal gyakorlatilag utolsó hónapjait éli. Az eredeti szövegéből már csak egyetlen paragrafusa érvényes: „Magyarország fővárosa: Budapest”.
„Képviselés-systhemája, a’mellyet a’ 19. Század mint legjobbat általában elfogadott, a’ Magyarok Alkotmányjában veszi eredetét. De a’Nemtudás vagy Irigység ezt az Ángoloknak adja: holott pedig ők tsak 1164-ben Leicester alatt küldhettek, és küldöttekis valósággal képviselőket az Ország-gyülésére. Mi pedig, ha tsak az I. Béla Király idejét és Képviselőit vesszük is fel, mint bizonyost és elsőt; már 1061ben küldöttük Képviselőinket.
„MI,
Új alaptörvényünk készült. Ez az alaptörvény a harmadik évezredbe vezet be, úgy ahogy Szent István törvénye vezetett a második évezredbe, melyet megelőzött a Vérszerződés az elsőben. Az új alaptörvény preambuluma határozottan szól hozzánk: A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az aláb-
biakat: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit. Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait. Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.”
Az Arany-Bullais és ennek minden Czikkelyi, régibb minálunk /:ha szinte az Árpáddal való Szerződést elhallgatomis:/ mint az Ángolok Magna Chartája II. András 1222-ben azt mondja, hogy a’ Sz. István Magna Chartáját állítja a maga erejébe vissza: Úgy de Sz. István 1000. esztendőben írtaalá a’ Magyarok Magna Chartáját: az Angolokét pedig Országtalan /földnélküli/ János király 1215ben. Minthogy a’ két Magna Charta tsudálatosan megegyezik egymással: talán valaki azt a’ Kérdést teheti: Ki vitte E rövid, majd másfél évezredÁngliába a’ Magyarok Magna nyi áttekintésben arra szerettem Chartáját? Én nem tudom, volna fölhívni a figyelmet, Noha tudom, hogy Edmund, az hogy nemzetünk sorsfordulóiÁngolok megölt Királyának a ’ nál szükség volt alaptörvények Fija, Edward Öttsével együtt létrehozására. Ahogy a Vérsoká Sz. István udvarában szerződés elősegítette a Honlakott, és annak Hugátis elvéfoglalást, István Király alkotvén, idővel Hazájába ment, mánya az ezer éves királyságot, reméljük, hogy az új alaptörHárom ember, kivált egy Árpád Vérű Magyar Hertcegasszony, vény lehetővé teszi 40-60 év utáni visszatérésünket a harmadik eleget beszéllhettek azokról, a’ miket nálunk láttak.” évezred Európájába. Nyilván ez még csak írott papír. Nyilván a ránk következő évek, évtizedek, évszázadok döntik el majd, (betűhív közlés) hogy milyen jelentősége volt. Bízzunk abban, hogy ahogy ed(Felkészülésemkor megnéztem az 1222. évi törvényt, az dig is Velünk volt a Történelem Ura továbbra is segítségül lesz. Aranybullát. Annak preambuluma 2.§-sa szerint, valóban a Nemzetünk - büszke Magyarokként - Európa részévé válhat. szentistváni törvények visszaállításáért kezdeményezte a törvényalkotást II. András.) Szabó Sándor István Király alkotmánya egészen a XX. század második feléig, nyilván a maga-maga módosításával, kiegészítésével érvényben
/Elhangzott 2011. augusztus 20-án a Szentlélek templomban./ Oldal 2
XXI. évfolyam 2011. augusztus
Jó testvérek maradtunk Székelykeresztúr és Csurgó kapcsolata néhány héttel a romániai forradalom után kezdődött. 1990. január 27 -én a csurgói kezdeményezésre már válasz is érkezett: „Kedves Barátaink! Köszönettel megkaptuk Székelykeresztúr Város Tanács címére küldött január 4-én keltezett levelüket. Városunk lakosainak szolidaritását, önzetlen segítségét hazánk polgárai, s különösen Erdély lakosai nem fogják elfelejteni soha.”
szesültek a Pro Urbe, illetve Pro Cultúra magas városi kitüntetésben. Mi sem feledkeztünk meg róluk: Benyovszki Lajos két éve lett Csurgó Város Díszpolgára. A kitüntetések átadására a Molnár István Múzeumban került sor. E város népének töretlen hitét és élni akarását bizonyítja, hogy Románia közepén öt főállású alkalmazottal reprezentatívnak mondható székely-magyar múzeumot tart fenn. Híres táncegyüttesüknek, a Pipacsoknak Csurgón, még a régi művelődési A Csurgó és Környéke 1990 januári számában rövid házban tapsolhattunk. hírként jelent meg: „Csurgó a romániai Hargita megye Székelykeresztúr városával alakít ki kapcsolatokat. Eötvös József Csurgón és Székelykeresztúron egyKérjen bővebb információt a Művelődési Központban!” aránt alapított állani tanítóképzőt. Csoportunk egy Az éhező, nélkülöző város megsegítésére szervezett része e történelmi falak között szállt meg, a másik fele adománygyűjtés gyors sikerrel járt. Január 29-én Ka- a Római Katolikus Plébánia Kolping otthonában részetona Ferenc egy kis-teherautónyi szállítmánnyal meg- sült körültekintő, figyelmes ellátásban, amelyért külön indult Székelykeresztúr köszönettel tartozunk. felé. A testvéri segítség, a Ottlétünk során sokat személyes jelenlét mély, tanultunk szervezésből. igazi barátságot alapozott Csoportjaink életében meg. Ezek után a hivatalos egy életre szóló élményt testvérvárosi kapcsolatfeljelentett fellépésük. Jó vétel már csak formaság volt látni, hogy a házivolt. gazdák mennyire meg Augusztus 4-től 7-éig – tudtátok mozgatni a pályázaton elnyert pénzből várost és környékét. - Csurgó Város népes külMivel közülünk töbdöttséggel aktív résztvevője ben először jártak Erlehetett a délyben, meg kívántuk Székelykeresztúri Kistérséragadni a lehetőséget, gi Napoknak. Sikerrel léminél több varázslatos pett fel a Harmónia Énekhelyre eljuthassunk. együttes és a Csurgó ÓváElmentünk Székelyrosi Művészeti Egyesület. szentlélek temploma Annak különösen örülhettünk, hogy polgármester előmellett, amelynek esperes-plébánosa, Benedek Sándor deink, Ivácson Sándor, Benyovszki Lajos, Szászfalvi akkor éppen Csurgón helyettesítette Maczkó atyát. Az László által megkezdett testvéri együttműködés élő, és augusztus nem a házasságkötések legjellemzőbb hóúj vezetőink, Rafai Emil és Füstös János is együtt fáranapja. A csíksomlyói kegytemplomban szombaton két doznak a továbbélésén. esküvőt is tartottak. Útközben több lakodalmas menetAz elmúlt több, mint 20 év kiállta az idő próbáját. tel is találkoztunk. Ott még tudják, hogy minden emVárosaink életében sok a közös vonás. A csurgói refor- beri érték forrása a munka. A hegyoldalakról szorgos mátus gimnázium 1992-ben volt 200 éves, a kezek takarították be a szénát. A fiatalok keze alatt is székelykeresztúri Orbán Balázs Unitárius Líceum égett a munka. 1993-ban. Itthon közösen ünnepelhettünk Gergely Az első ember, aki Katona Ferencet huszonegy és fél György igazgatóval, Illyés Izabella, Ütő László, Ivácson éve Keresztúr főterén fogadta, Fülöp Lajos múzeumSándor tanárral, egy évvel később pedig a csurgói küligazgató, városi RMDSZ elnök volt. Több, mint jelkédöttség ott lehetett az Orbán Balázs Gimnázium felpes, hogy amikor hétfő reggel elindultunk Magyaroremelő, szép emlékünnepén, és még beszélhetett az élő szág felé, ő indított útra bennünket. Jó szívvel, a vilegenda Molnár István múzeumalapítóval és Gálfalvi szontlátás reményében. Sándor tanárral. Ebben is tanulhatunk tőlük; emléküket szoborban is megörökítették. Az élőkkel is törődnek. Régi ismerőseink, Illyés Izabella két éve, Ütő H.J. László és a Pipacsok vezetői ottlétünkkor az idén réOldal 3
azzal, hogy csak a keresztény hit felvétele az egyedüli üdvös eszköz népe szétszóródásának megakadályozására.
Tegyük félre a pártoskodást, vetkőzzünk ki hétköznapiassá- De nemcsak a keresztény hit felvételét tekintette gunkból ma, amikor alkotmányos életünk első királyának, a műveltség terjesztésének egyedüli eszközéül, hanem az iskolát is. Létesített iskolákat, hová Szent Istvánnak emlékét ünnepeljük. külföldről hívott tanerőket, kik szintén a műA magyar nemzet ezeréves fennállása alatt, nem egyszer veltség magvait hintették a fogékony lelkekbe. adta fényes tanújelét annak, hogy nagyjainak nemes cseleke- Mint uralkodó népének atyja, gyámolítója volt. deteiért lelkesülni, azokat értékelni, azokból erőt és kitartást Bölcs intézkedésekkel országának felvirágzását, tud meríteni. És nemzetünk méltán dicsekedhetik, mert min- népének jólétét mozdította elő. denkor, voltak nagyjai, kiknek cselekedetei döntő fontossággal bírtak alkotmányos életünk kialakulásában. Szent Ist- Mint államférfiú a külföld előtt is tiszteletet, ván volt az első e nagy férfiak közül, ki igazán bölcs belá- becsületet szerzett nevének és hazájának. Ha tással, áthatva a haza és népe iránti szeretettől, hazánkat a visszatekintünk hazánk eseményekben gazdag és változatos történelmében, mély megilletődéssel nyugat európai államok sorába emelte. Az Ő tetteit méltatnunk e helyen felesleges, mert hisz lehetetlen hogy volna ha- tapasztaljuk, hogy valahányszor, viharfelhők zafi ez országban, ki ne ismerné az Ő bölcs uralkodását, tornyosultak hazánk égboltozatán, vitézséggel, bátorsággal és Istenben való dönthetetlen hittel hisz annak áldásait élvezzük ma is! igyekeztünk elhárítani a bajt felünk felöl és ha Ő az, aki legelőször volt tisztában azzal, miszerint hazánk ért is csapás bennünket, nem csüggedtünk el, csak úgy állhat meg a nyugat-európai államok sorában, ha a keresztényi türelemmel nyugodtunk meg az istekeresztény vallást – mint a műveltség terjedésének leghatal- ni gondviselésben. És ez nekünk erőt, kitartást, masabb tényezőjét – felveszi. És erős kézzel fogott hozzá, lelkesedést ad a jövőben is. Egy oly nemzet, mint hogy országát kereszténnyé tegye. Nehéz munka volt ez, a magyar, mely dicső múlttal bír, mely megmumert hisz a magyar addig nomád életet folytató pogány nép tatta már nem egyszer, hogy mily nagy áldozatot volt, amely régi szokásaihoz, hagyományaihoz hűen ragasz- képes hazájáért hozni, nem lehet méltatlan múltkodott. Szent Istvánt ez nem akadályozta nemes céljának jához. Őseink vitézsége, bátorsága, önfeláldozámegvalósításában. Szerzeteseket hívott be országunkba, kik sa edz meg bennünket a további küzdelmünkben. lelkesedéssel terjesztették a felebaráti szereteten alapuló új vallást. István maga járt elöl jó példával, amikor a keresz- Békén nyugodhatsz Szent István! A Te tetteid, ténységet felvette. Szép szóval igyekezett népét meggyőzni eszméid győzedelmeskedtek, győzni fognak ezenaz új vallás igáz voltáról, Ahova pedig fejedelmi bölcs szava túl is, még igazi honfiúi szív dobog szerte e hanem hatolhatott el, ott erős kézzel büntette meg az ellensze- zában. gülőket. Tette pedig ezt azért, mert éles elméje tisztában volt
Feltárul a múlt — 100 éve írták,
Szent István napja
még többet megtudhat a Városi Könyvtár e- Könyvtárából: http://info.csurgo.hu
Csurgó és Környéke
Oldal 4
XXI. évfolyam 2011. augusztus
Csurgó és Környéke Galériája
Az elfelejtett festő: Szúdy Nándor
SZÚDY NÁNDOR KIÁLLÍTÁSA MEGTEKINTHETŐ A VÁROSI MÚZEUMBAN. Reisinger János szerint Szúdy Nándor fél évszázaddal ezelőtt megfestette mindazt, ami ma történik: az önzés és a hazugság korát, ahol a durvaság, a vadság, az erőszak uralkodik. Megrettent az előre sejtett, ezredfordulói állapotok látomásait vászonra „jegyzetelve” az ecsettel. Festményein ugyanakkor a rossz mellett mindig jelen van az örök jó, az isteni, és éppen ez az egzisztenciális feszültség adja műveinek drámaiságát. Szúdy végső üzenete pedig mégiscsak az, hogy Isten nem hagyja magára az embert, a világot. Oldal 5
Csurgó és Környéke
Székelykeresztúri Kistérségi Napok A Csurgói Óvárosi Művészeti Egyesület tánccsoportja meghívást kapott a 2011. augusztus 5-6-án megrendezésre kerülő Székelykeresztúri Kistérségi Napokra. A lelkes csapat 12 fővel indult útnak, sajnos Füstös Gábor tánctanár nélkül. Az indulást rengeteg fárasztó, ámde nagyon jó hangulatban telt próba előzte meg. A „kis” tánccsapat a hosszú 18 órás út ellenére is nagy lelkesedéssel szállt le a buszról, egyből táncra perdülve. A helyi „fogadóbizottság” terített asztallal és tábortűzzel kedveskedett a megfáradt utazóknak.
A fárasztó utazást a katolikus plébánián pihentük ki, mely szállásunkként szolgált az ott eltöltött napok alatt. A helyiek vendégszeretetét szavakban nem lehet kifejezni, hiszen ott tartózkodásunk alatt semmire nem volt gondunk. A gyönyörű környezet, de kiváltképp az emberek szeretete hatalmas pozitívumot adott számunkra. Következő nap (pénteken) került sor a fellépésre, reggel izgatottan ébredtünk, felfedeztük a várost, majd egy nagyon finom ebéd után készültünk a fellépésre. A színpad „feltérképezése” közben összesúgtak mögöttünk az emberek: „Ők a Csurgóiak!” – kíváncsian várták szereplésünket. A délelőtt folyamán Füstös János polgármester úr, és Simon Mihály egyesületi elnök ünnepélyes testületi ülésen nyitották meg a rendezvénysorozatot. Szirják Tamás címerkiállítással is képviselte városunkat, melyet a városi múzeumban tekinthetett meg a nagyérdemű. Oldal 6
XXI. évfolyam 2011. augusztus
Délután közös felvonulással, helyi népviseletben vonul- vünkbe. Köszönjük, hogy ott lehettünk, köszönet mindtunk végig a városon. Majd következhetett egy utolsó próba, s az izgalommal teli várakozás. A színpadon azonban már nem látszottak az izgalom jelei. Fellépésünk a „Somogyi Erdőben” című monográfiákkal, közel 3000 ember előtt nagy sikert aratott. A nap zárásaként utcabállal koronáztuk meg a napot, hatalmas táncolás közepette. A következő napokban Simon Mihály vezetésével felfedező utakra indultunk Erdély hegyes-völgyes tájain. Szombat: Úti cél: Csíkszereda – Gyimesbükk – Csíksomlyó városnézéssel. Vasárnap: Székelyudvarhely – Farkaslaka – Korond – Parajd – Bucsin tető – Gyergyószentmiklós – Gyilkostó – Békásszoros Hétfő: Segesvár – Marosvásárhely – Torda – Kolozsvár – Nagyvárad Bár Erdélynek csupán csak egy szeletét ismerhettük meg azoknak, akik segítsége nélkül ez a fellépés nem jöhetett az ott töltött idő alatt, elmondhatjuk, hogy a gyönyörű tá- volna létre! jak, az emberek kedvessége, örökre belevésődött szíBarbalics Krisztina
Oldal 7
Csurgó és Környéke
Állampolgári eskütétel Somogyudvarhelyen Rendhagyó és felemelő ünnepség részesei voltak azok, A polgármester úr beszéde után következett az eskütétel akik az augusztus 20-án a községi ünnepségen vettek és a Schmidt Pál köztársasági elnök és Navracsics Tibor részt. igazságügyi miniszter által aláírt honosítási okirat, hitelesítés utáni átadása. Az okmány mellé, Somogyudvarhely Az asszonykórus szentistváni életművet átölelő versekközössége nevében Kiss Kornél egy a „Pannon kincsei” kel, szövegekkel, a magyarság legszebb dalait bemutató
műsora után Kiss Kornél polgármester úr emelkedett szó- a magyar föld által termelt termékeket tartalmazó — lásra. ládikát adott át az ünnepeltnek. Elmondta, hogy pontosan egy évvel ezelőtt hirdették ki a Ezt követően Demeter Levente kért szót. „Nagyon megkettős állampolgárságról szóló törvényt. Így lehetőség szeretném köszönni Magyarorvan - akár Somogyudvarhelyen szágnak és Somogyudvarhelyis — az állampolgárságot kérők nek, személyesen Kiss Kornél állampolgári eskütételére. polgármester barátomnak aki lehetővé tette, hogy magyarként Bemutatta az eskütételre jelentitt lehettem magyar állampolgár. kező Demeter Leventét. Korábbi Felmenőim mind magyar állammunkahelyén ismerkedtek meg. polgárok voltak. Szép szüleim Demeter Levente tanár úr jelendéd szüleim magyar állampolgárleg a híres székelykeresztúri ok voltak. Nagy szüleim magyar Orbán Balázs Gimnázium igazállampolgárnak születtek, s akagató helyettese. A munkakapratukon kívül más állam polgáracsolat után a két fiatalember ként haltak meg. Szüleim magyar között szoros barátság alakult ki. állampolgárként születtek, de azt Nem felhőzte be, sőt inkább csak rövid ideig élvezhették. Namegszilárdította szövetségüket gyon hálás vagyok, hogy folytata szégyenteljes 2005-ös decemhatom ezt a folyamatot, és, hogy ber 5-i népszavazás kudarca. ilyen magyarságtudattal rendelÉrezték mind a ketten, hogy kező közösség előtt tehettem le lesznek még más idők és leheeskümet. Itt lehettem magyar tőségek is. állampolgár, mert Csíkszeredán Végül megcsillant a remény az — szülővárosomhoz közelebb is elszakított területek egyesítéséletehettem volna az esküt, de ez Demeter Levente re. Nem fizikai, de szellemi és nekem fontos volt, hogy életem lelki értelemben. Ezt tette lehetalán legfelemelőbb pillanatát itt éljem át.” tővé az új kormány állampolgársági törvénye. Itt és most SZS az egész kistérségben először kerül sor állampolgári eskütételre. Oldal 8
XXI. évfolyam 2011. augusztus
Iskolaváros Nagyváthy János Középiskola
KASLIK EDIT ÖSZTÖNDÍJ
Pótfelvételi lehetőségek a
Kaslik Józsefné 2005-ben ösztöndíjat alapított tragikusan elhunyt lánya Kaslik Edit emlékére.
Nagyváthy János Középiskolában Érettségi utáni szakképzés:
Az ösztöndíj azzal a szándékkal jött létre, hogy támogassa az adott évben érettségizett, és felsőoktatási intézménybe felvételt nyert, valamely területen tehetséges fiatal célba jutását.
Pedagógiai asszisztens (1 éves OKJ-s képzés; feltétel: érettségi bizonyítvány)
Az alapító szándéka szerint az ösztöndíjat olyan tanuló nyerheti el, aki az eredményes középiskolai tanulmányai mellett, valamely szaktárgy (szaktárgyak) területén tanulmányi versenyt nyert valamely művészeti ágban kiemelkedően tehetséges, vagy valamely sportágban már bizonyította szorgalmát, kitartását és állandó lakóhelye Csurgón van. E szempontok mellett, a tanuló szociális körülményei is szerepet játszanak az ösztöndíj odaítélésekor. Az ösztöndíj az első diploma megszerzéséig jár, amenynyiben a tanuló „jó” (minimum 3,5) eredményt elér. A pályázatnak tartalmaznia kell 1. A tanuló adatait: A tanuló kézzel írt önéletrajzát Középiskolai tanulmányi eredményét, az érettségi eredményét Tanulmányi verseny (versenyek), művészeti téren elért eredmények és a sport terén elért eredményeket (ha van) 2. A felsőfokú intézmény nevét (kar, szak)
Szakképzés: Bútorasztalos (2 éves OKJ-s képzés; feltétel: 10. évfolyam elvégzése) Érettségire felkészítő intenzív tagozat
– ahol a tanulmányait elkezdi 3. A középiskolai osztályfőnök által írt jellemzés 4. A középiskola igazgatójának indoklását. 5. A család szociális helyzetének igazolását 6. Igazolást arról, hogy állandó lakása Csurgón van (Pályázati űrlap letölthető a www.csurgo.hu honlapról, vagy kapható a csurgói Polgármesteri Hivatal portáján.)
feltétel: 10. évfolyam elvégzése)
A pályázat beadási határideje: 2011. szeptember 15. 16 óra A pályázatot személyesen vagy postai úton a Polgármesteri Hivatal, 8840 Csurgó, Széchenyi tér 2. címre kell eljuttatni.
Beiratkozás: 2011. szeptember 1-ig
A beérkezett pályázatokból az alapító választja ki a támogatásra érdemes tanulót, akivel, mint adományozó szerződést köt.
(2 éves képzés;
folyamatosan az iskola titkárságán Csurgó, Iharosi út 2. Telefon: 82/471 031
Az ösztöndíj átadására az Őszi Fesztivál alkalmával, ünnepélyes keretek között kerül sor. Oldal 9
Csurgó és Környéke
A csurgói férfi kézilabdázás története I. rész A kezdetek (1974-1986)
János, Gál Gyula, Horváth József, Kiss István, Mód János, Mód István, Puskás László, Pécsi József, Peti József, Schuch István, Sótonyi László.
A csurgói férfi kézilabdázás gyökerei a nagy múltú Református Gimnázium sportköréhez nyúlnak vissza, ahol az 1930-as években - ugyan csak felsorolás szinten - de megemlítik egy kézilabda szakosztály nevét is. Sajnos érdemi adat sem ebből az időből, sem pedig az 1970 -es évekig nem volt fellelhető, de elbeszélések alapján valószínűsíthető, hogy a II. világháború után mindkét középiskolában oktatták a kézilabda alapjait, azonban országos bajnokságokon csurgói csapatot nem indítottak.
A megyei bajnok csapat 1994. november 13.-15.én a Tatán megrendezett osztályozóról sajnos vereséggel tért haza.
Az 1975. évi bajnoki évadot ismét megnyerte a Csurgó (9 csapatra szűkült a megyei bajnokság), de ekkor már az utánpótlás terén is megkezdődött az érdemi munka, hiszen a fiatalok az ifjúsági bajnokságban 2. helyezést értek el. A házi felnőtt gólkirály ebben az évben Mód János, míg az ifjúsági játékosok között Garai Lajos A férfi csapat bajnoki rendszerben történő szerepel- lett. tetése 1974-ben kezdődött és egy kiváló testnevelő-edző 1976-ban a csapat felnőtt igazolással rendelkező nevéhez fűződött - mint azt már említettük a vele készült játékosai a következők: Gál riportban- Sótonyi LászlóéGyula, Mogyorósi János, Törő hoz, aki 1960-ban kezdett Zoltán, Farkas János, tanítani az 1. számú ÁltaláKosztelecz Ferenc, Schuch nos Iskolába. Saját elmonIstván, Peti József, Puskás dása szerint, 1974 auguszLászló, Farkas József, Vajda tusában éppen az iskolába József, Garai Lajos, Balogh tartott, mikor 6 felnőtt férfit Zoltán, Novográdecz Péter, látott edzeni az iskola földes Sótonyi László. -salakos pályáján. Kérdésére, hogy mire edzenek, azt Ebben az évben az általáválaszolták, hogy kézilabnos iskolában is komoly felkédázni szeretnének, de nincs szülés vette kezdetét, melyedzőjük. Ekkor pecsételőnek eredménye 4 év múlva dött meg az Ő sorsa is, elgyümölcsözött, az iskolacsavállalta a felkészítő szerepat az Úttörő Olimpia döntőjépét, edzője lett hát a marokben 2 helyezést ért el. nyi csapatnak és még ebben 1977-ban a meglevő adaaz évben beneveztek a metok tanúsága szerint a csapat gyei bajnokságba. 52 mérkőzést játszott, ebből A megalakult kézilabda 33 győzelemmel, 5 döntetlenszakosztályt a Csurgói Sparnel és 12 vereséggel végzőtacus Dózsa Sportkör vette dött. A bajnokságban 2. helyet a szárnyai alá. A megyei szerezték meg. A felnőtt férfi bajnokságban ekkor 13 csagóllövőlista 3. helyezettje pat indult (Kaposvári Vasas, Schuch István 102 góllal, a 9. Csurgó, Segesd, Nagyatád, helyezett pedig Mogyorósi Kaposvári Gazdász, Siófok, János 74 góllal. Fonyód, Marcali, Nagyberki, 1978-ban és az azt követő évben az igazolt játékoTaszár, Barcs, Balatonszemes, Balatonboglár) sok száma 11 fővel növekedett. Az edzések zömét szaAz első bajnoki fordulót 1974. április 18.-án ját- badtéri pályán tartották, a tornatermi edzések száma 29, szotta a csapat, melynek végeredménye: Barcs-Csurgó: ezen kívül teremben játszottak le még 18 mérkőzést. Az 17-26 (11-9). A tavaszi forduló végén, a Csurgó 21 pont- 1979-es szezonban a csapat 3. helyen végzett a bajnoki tal a 2. helyen -10 győzelem, 1 döntetlen, 1 vereség- állt. tabellán. Az őszi szezon mérkőzései sem okoztak fejfájást a játé1880-ban a felnőtt játékosállomány főként az iskolai kosoknak, ugyanis már a 6. fordulótól biztosan vezették a csapat kiváló ifjúsági korú játékosaival 24 főre egészül ki tabellát. (+ 10 fő). Az aranyérmes csapat tagjai: Csapó László, Farkas Oldal 10
XXI. évfolyam 2011. augusztus Az 1981-es évben a férfi kézilabda szakosztály az ifjúsági csapattal együtt a második helyezett lett a 6 csapatot számláló bajnokságban. A lejátszott 17 mérkőzésből 9 győzelemmel, 4 döntetlennel és 4 vereséggel végződött. A dobott és kapott gólok aránya 476-401. Az öszszesített góllövőlista 1 helyén Kunecz Antal állt 150 góllal. A 6 csapatos bajnokság 1982-re 7 csapatra bővült, végeredményként a 4. helyet tudhattuk a magunkévá.
Árpád, Pápa Imre, Hoffjerka Gyula, Kovács Gyula, Fekete István,Kocsis Miklós, Vidmann János, Máté János, Nagyvizeli József, Tóth Tihamér, Kovács Ferenc. 1986-ban a felnőtt csapat osztályozón vehetett részt az nemzeti bajnokság második vonalába jutásért. Az osztályozót Tatán, 1986. november 16.-17.-én rendezték meg, ahol a Csurgói Spartacus férfi kézilabda csapata három győzelemmel és egy vereséggel bejutott az NBII. bajnokságba. (Eredmények: Csurgó - Budapesti MAFC: 2420, Csurgó – Ezüstnyíl, Pápa: 28-20, Csurgó – Lajosmizse: 2221, Csurgó – Alap: 32-17)
1983-ban a felnőtt csapat játékoskerete 16 fő. A bajnokságban szereplő 9 csapatból 3. lett, mindöszsze 2 ponttal lemaradva Taszártól. Az év Az osztályozón végi összesített szereplő játékogóllövőlista élén és harmadik helyén is egy-egy csurgói sok névsora: Illés Zoltán, Magyarósi János, Garai Lajos, kézilabdázó Hosszú Tibor (111gól) és Nagyvizeli József Kovács Vilmos, Cseh István, Német János, Hosszú Ti(92 gól) állt. bor, Vörös Károly, Varga JáAz 1984 nos, Csiszár -es év, ismét László, Mód nagy jelentőségJános, Cserpán gel bír az utánMiklós, Simon pótlás nevelés László. szempontjából, hiszen egy A hosszaújabb négy éves san megyei bajciklus hozta nokságban szemeg várható relő csurgói csaeredményét, az pat kiváló eredÚttörő Olimpián ményeivel, megaz iskolacsapat érdemelten vágmegszerzi az 1. hatott neki a helyezést. következő évadnak, újoncként A bajnokságot az NB-II mezőminden nehéznyébe. ség nélkül megnyerő felnőtt csapat KecskeSótonyi László méten osztályotanár úr feljegyzót játszik és a zései alapján résztvevő csaírta: patok között az 5. helyezést szerzik meg. Balogh Veronika 1985-ben az egyesület új vezetőséget választ: elnök: Tóth Tihamér, ügyvezető: Máté János, tagok: Tóth Oldal 11
Csurgó és Környéke
Csurgói Sportcsarnok és Csokonai Közösségi Ház 2011. szeptemberi programnaptár Időpont
Esemény
Helyszín
Szeptember 3. (Szombat) 16:15
CSKK – Balatonfüredi KSE NB I.-es férfi kézilabda mérkőzés
Csurgói Sportcsarnok
Szeptember 5. (Hétfő)
„Nyári élményeim” rajzpályázat kiírása
Csokonai Közösségi Ház
Szeptember 14. (Szerda) 18:00
CSKK – Kecskeméti KSE NB I.-es férfi kézilabda mérkőzés
Csurgói Sportcsarnok
Szeptember 17. (Szombat) 18:00
CSKK – Tatai HAC NB I.-es férfi kézilabda mérkőzés
Csurgói Sportcsarnok
Szeptember 23-24. (Péntek - Szombat)
XIII. Csurgói Őszi fesztivál Mezőgazdasági kiállítás és vásár Program ízelítő: mezőgazdasági szakfórumok, termékbemutatók, borkóstoló, hagyományőrző helyi és térségi kulturális műsorok, főzőverseny, sztárvendégek, Zero buli, légvár, kürtőskalács, kirakodóvásár
Szeptember 27. (Kedd) 18:00
CSKK – MKB Veszprém KC NB I.-es férfi kézilabda mérkőzés
Csurgói Sportcsarnok
Állandó programok: Hétfő 17:00 Zumba (Csokonai Közösségi Ház) Hétfő 18:00 Step-aerobic (Csokonai Közösségi Ház) Kedd 10:00 Csiri-biri gyermektorna (Csokonai Közösségi Ház) Kedd 18:00 Harmónia Énekkar próba (Csokonai Közösségi Ház) Kedd 18:00 Callanetics torna (Csokonai Közösségi Ház) Szerda 16:00 Őszirózsa Nyugdíjas klub foglalkozás (Csokonai Közösségi Ház) Csütörtök 18:00 Step aerobic (Csokonai Közösségi Ház) Péntek 17:00 (havonta) Kreatív Kukcó (Csokonai Közösségi Ház) Hétfő-péntek 8:00-21:00 Fitness terem (Sportcsarnok) Ingyenes Hétfő-péntek 8:00-21:00 Ping-pong asztal (Sportcsarnok) 300 Ft/óra/asztal A programváltoztatás jogát fenntartjuk!
Oldal 12