XXI. évfolyam 2011. szeptember
Csurgó és Környéke Csurgó és Környéke Közéleti és kulturális lap
KITŰNTETTEINK
Megjelenik minden hónap harmadik hetében Ára: előfizetéssel: 100,-Ft/pl., alkalmanként: 150,- Ft/pl. Kiadja: Csurgó Város Önkormányzata Felelős kiadó: Füstös János polgármester Levélcím: 8840 Csurgó, Széchenyi tér 2. Telefon: 82/571 014 Email cím: csurgo.es.kornyeke@gmail.com
mb. főszerkesztő: Szabó Sándor szerkesztők: Simon Mihály Pál János Füstös János igazgató Lapzárta minden hónap 15-én!
Tartalomból:
Iskolaavatás Iharosberényben: 2.o.; Városrehabilitáció: 3.o.; Feltárul a múlt: 4.o.; Csak a szegény tud igazán jót tenni: 5.o.; Csurgói Hélikon: Könyvbemutató: 6-7. o.; Drávagyöngye néptáncegyüttes pályázata: 8.o.; Iskolaváros: 9.o., Kézilabda történet II. rész: 10-11. o.; Hírek a Könyvtárból, Pedig őket az ág is húzza: 12.o.
Maczkó Gyula esperes, püspöki tanácsos a csurgói Jézus Szíve templom plébánosa augusztus 20-án külföldi távollét miatt nem tudta átvenni állami kitüntetését Budapesten. Navracsics Tibor Miniszter Úr megbízásából Szászfalvi László egyházügyi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára adta át neki a „Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet” ünnepi szentmise keretében a csurgói Jézus Szíve templomban 2011. augusztus 29én.
Violáné Bakonyi Ibolyának, a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium nagykönyvtára vezetőjének a több mint két évtizedes kiemelkedő könyvtárszervezői tevékenységéért, a számítógépes feldolgozó és kölcsönző rendszer kialakítása és hiánypótló szakmai kiadványok gondozása elismeréseként, Schmitt Pál köztársasági elnök úr 2011. szeptember 15-én, Somogy Megye Önkormányzata ünnepi közgyűlésén a „Köztársaság Elnökének Díszoklevele Éremmel” kitűntetést adományozta.
Viola Ernőnek a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium ifjúsági könyvtára vezetőjének több mint két évtizedes, a csurgói református gimnázium ifjúsági gyűjteményének létrehozása és látványos fejlesztése terén végzett kiemelkedő, áldozatos munkája elismeréseként, Schmitt Pál köztársasági elnök úr 2011. szeptember 15-én, Somogy Megye Önkormányzata ünnepi közgyűlésén a „Köztársaság El nökének Dí szokle vel e Éremmel” kitűntetést adományozta.
A Mi kis Városunk… A Mi kis Városunkban is népszerűek a közösségi oldalak. Ezek olykor lehetőséget adnak a versengésre is. A minap egy közszereplő — segítségül hí vva a „thelajk.com” portált — szavazásra csábította olvasóit: „Melyik a jobb X… vagy Y….?” kérdésével. Bevallom először megdöbbentem ezen a nyílt kérdésen. Különösen azért, mert aki feltette a kérdést, ezáltal védtelenné vált, ugyanis nem határozta meg a fegyverne-
met. Erősnek gondolt pajzsát a földre tette. Majd telt az idő. E kis írás idejére a másik fél (Y….) elhúzott közel 100 ponttal. Így a kérdést provokáló számára — ahogy manapság mondani szokták — a fagylalt visszanyalt. De ne bánkódjon X…. ,de ne is örvendjen Y….. Nem volt ez igazi verseny. Pusztán arról szólt, hogy érzelmi alapon ki tud jobban mozgósítani, vagy hol érzékenyebbek az identitásukra. Az igazi versenynek tétje van!
Csak olyan dolgokban lehet megküzdeni, ahol azonosak a feltételek. Minden más esetben a kihívás sportszerűtlen. Hiszen egykori (hordókészítő iparos nevére magyarosított nevű) nagy prófétánk is megmondta már, hogy: „A krumpli leves az krumplileves; a bableves, az bableves.” A tanulság talán az, hogy a virtuális illúzió helyett inkább a nemes, valós vetélkedésnek van helye a Mi kis Városunkban. -eszes-
Csurgó és Környéke UNIÓS FORRÁSBÓL ÚJULT MEG, ÉS ÉPÜLT TORNACSARNOK AZ IHAROSBERÉNYI KÖRZETI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN A Dél-dunántúli Operatív Program Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése pályázaton nyert Európai Uniós támogatás keretében valósult meg a „ Ne mondjunk le senkiről”- iskolafejlesztés az Iharosberényi Körzeti Általános Iskola és Óvodában című projekt Az iskola a közel 300 éves Inkey-kastélyban működik Iharosberényben. A beruházás 2010. február 19.-én indult, a kivitelező a Szabau Invest Építőipari és Ingatlanforgalmi Kft. volt. A munkálatok során fokozatosan újult meg a kastély belső tere, felújítottak és korszerűsítettek 11 tantermet, a közösségi helyiségeket, a mosdókat, valamint új fejlesztő szobát alakítottak ki. Az épületben teljes mozgásszervi és infokommunikációs akadálymentesítés történt: lift segíti a rászorulók önálló közlekedését illetve indukciós hurok a halláscsökkent tanulók integrált
oktatását. A belső terek után következett a külső homlokzat festése és a térkövezés. A kastélyépületet övező parkban tornaterem épült a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségekkel, illetve itt kapott helyet az új nyelvi labor és egy művészeti előadó terem is. Az iskolaépülethez közel új műfüves
sportpálya került kialakításra. A beruházás 577 381 322 Ft-os Uniós támogatással valósult meg, a kötelező 5% önerő egy része (6 000 000 Ft) a Somogy Megyei Önkormán yzat pályázatán elnyert támogatásból került finanszírozásra. A beruházás teljes költsége: 607 769 813 Ft volt. A műszaki átadás 2011. májusában megtörtént. Az ünnepélyes projektzáró rendezvényre 2011.08.27.-én, szombaton 10.00 órakor került sor az Iharosberényi Körzeti Általános Iskolában.
Az átadó ünnepségen beszédet mondott Zsirmon Endre, Iharosberény polgármestere, Balogh Gábor miniszterelnöki sporttanácsadó, Dr. Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár és Szászfalvi László államtitkár, a település országgyűlési képviselője. Az ünnepi műsort az iskola tanulói adták. Oldal 2
XXI. évfolyam 2011. szeptember
„Csurgó város funkcióbővítő város-rehabilitációja” Csurgó Város Önkormányzata 168 802 562 Ft támogatást nyert a Dél-Dunántúli Operatív Program, „Integrált városfejlesztési akciók támogatása az LHH-33 kistérségekben” című felhívására benyújtott, DDOP-4.1.1/B-092010-0002 „Csurgó város funkcióbővítő városrehabilitációja” című projekttel.
Széchenyi tér környezetrendezése: A Széchenyi tér rekonstrukciója során részben a meglévő gyalogosfelületek, részben új gyalogos – és kerékpáros – felületek kerülnek kialakításra, illeszkedve a kialakított körforgalom gyalogosrendszeréhez. A környezetrendezéshez tartozik a zöldfelületek felújítása, kialakítása a meglévő és a tervezett emlékművek körül, az új terek és járda mellett. A tér észak-nyugati sarkában 2 akadálymentes parkoló kialakítása a közösségi ház bejárata előtt. Utcabútorok cseréje, elhelyezése, valamint a meglévő újságárus pavilon áthelyezése.
A közel 217 millió Ft összköltségvetésű beruházás Csurgó Város Önkormányzata, konzorciumi partnerségben a Jézus Szíve Plébániával, az Európai Regionális Fejlesztési Petőfi tér környezetrendezése:megvalósulnak járdaépíAlap és hazai központi költségvetési előirányzat tések a Petőfi tér nyugati oldalán a Korona szállótól a Katolikus templomig és a templomkert egy részében, a támogatásával valósul meg. körforgalom alatt a nyugati oldalon, valamint a Baksay utcában a könyvtár előtt. Zöldfelületek kialakíA projekt 5 nagy elemből tevődik össze. Ez a könyvtár tása megtörténik a körforgalomhoz kapcsolódva. bővítése, Széchenyi tér, Petőfi tér, katolikus templom környezetrendezése, kispiac kialakíKatolikus temptása: lom környezetrendezése: A tempKönyvtár bővítése: A meglévő lom előtti gyülekönyvtárépület mögött új bejárati kezeti terasz burelőcsarnok építése – akadálymentes kolatának felújíkialakítással. Az új előcsarnokhoz tása, lépcsőszerkapcsolódva elektronikus könyvtár kezet megerősítészámára önálló helyiség kialakításe, felújítása, a sa, internetes munkaállomások jelteraszra felvezető legű funkcióval. Az előcsarnokhoz akadálymentes korszerű vizesblokk is csatlakozik rámpa kialakítámajd. A fejlesztésre azért van szüksa, a terasz előtt ség, mert a jelenlegi könyvtárban kisebb gyülekezeegyre nagyobb igény jelentkezik a ti tér létrehozása fiatalok körében az ilyen jellegű tervezett. Járdaszolgáltatásra is, melyet a könyvtár jelenlegcsak a építés a Petőfi téri járdarendszerhez illeszkedve a meglévő olvasó terem terhére tud biztosítani. A könyvtemplom előtti területen szükséges. tárépület vizesblokkja elavult, akadálymentes része nincs. A könyvtár telkén akadálymentes gépkocsi beál- A templomkert zöldállományának frissítése, felújítása, ló készül. új utcabútorok kihelyezése a felújított területen elengedhetetlen. Kispiac kialakítása: A Petőfi téri üzletsor egy eladó épületének megvásárlásával és fedett árusítóhelyek kihelyezésével az önkormányzat a buszpályaudvarral szomszédos területen alakíthat ki a helyi gazdasági életet fellendítő őstermelői piacot.
Oldal 3
Csurgó és Környéke
Elvitázhatlan tény, hogy Csurgó anyagi és szellemi téren egy évtized óta Ime a tények: Régi dal-egyletünket feloszlatta a személyes oly hatalmasan fellendült, hogy páratlanul áll a kis városok között. torzsalkodás. Majd Főnixként feltámodott hamvaiból az Kivetkezett régi medréből. Épülünk és szépülünk. Középületeink száma uj dalárda, s megöli a közöny, a nemesebb intézmények napról napra nő. Állami, közművelődési intézményeink folytonosan iránti jobb érzék hiánya. Tornaegyletünk meghalt, mielőtt szaporodnak. Az új és megújított intézmények hatalmas erőket vonza- életjelt adhatott volna magáról. Műkedvelő társulatunk nak körünkbe. Szóval szerénytelenség nélkül elmondhatjuk, hogy Csurgó alig alig volt képes egy-kétszer a nyilvánosság elé lépni, s ma már nem csak a megye, hanem hazánk területén is, messze maga mö- letűnt gött hagyta a hasonló méretű városkákat, a megye területén pedig a az élet színpadáról. Kísérletet tettünk egy irodalmi kör székváros után, méltán az első hely illeti meg. létesítésére, mely hivatva lett volna, felolvasó, szavaló Sajnos azonban az anyagi és szellemi fejlődés sehogy sincs arányban a estélyeket rendezve a művelt közönség igényeinek szolgáltársadalmi élettel. Míg az előbbi téren hatalmas productio állt be, addig ni. Haszontalan fáradozás, nem sikerült. Az ezelőtt egy társadalmilag határozottan visszafejlődünk. Társadalmi életünk határo- évtizeddel alakított Csurgó czimü, helyi lap nem élhetett zottan rossz. Legyünk őszinték, e téren is páratlanul állunk a kis város- meg, megbuktatta a személyes tusa, az egymásellen való ok között. Hajdan a társadalmi tevékenység, a társulás barátságos köte- oktalan hajsza. Szóval rövid idő alatt minden semmivé léke tartottaössze a kis városkákat. Ma az egymástól való idegenkedés, lett. a visszavonulás és hideg közöny a fő motivum. Pedig nagy dolgokat végezhetnénk, mely hivatva lenne a már már teljesen kihalni készülő Mi ennek, az oka? Hát meg mondjuk! A személyes érdektársadalmi életet mély álmából felrázni s tettre hívni. Mekkora szellemi nek a közérdek fölé való helyezése, az egymás iránti bizalerő hever tétlenül! Mily társadalmi anyag áll rendelkezésre, melyet csak matlanság, hideg közöny, klikk rendszer honosítási mánia, önbizalom, akaraterő, munkakedv hiánya, stb. emberi mozgatni s fel kell használni, s a helyzet azonnal megváltozik. gyarlóságok. Lehetetlen, hogy Csurgó közönsége teljesen az anyagiasságnak és magának élne. Az irodalom és szépmüvészetek müvelése, a társadalom élénkí- Ne maradjunk el egyik téren se, tartsunk lépést anyagi és tése nem czélja és hivatása tehát közönségünknek? Az anyagi jólét elő- kulturális fejlődésünkkel. Tegyünk kísérletet. Igyekezzünk mozdításán, s a személyes érdek biztosításán kívül nincs más kötelessé- csak kissé összetartani, vetkőzzük le az egymás iránti bizalmatlanság durva köpenyét, a közérdek érdekében és günk? javára, szabadítsuk ki magunkat a személyes érdekek Nem, a szellemi élet megteremtése, biztosítása és fentartására is töreked- ápolásának szenvedélye alól, engedjünk egy keveset abból, a mindent csirájában elfojtó rideg közönyből s igyekeznünk kell. zünk ne csak magunknak hanem a közönségnek is élni, s Városunk a szellemi erőknek valóságos kis emporuma. Minden kellék megvan, hogy megteremtsük az uj életet. A talaj megvan, csak reá kell megteremtettük a társadalmi életet. állani. Csak önbizalom, kitartás és tetterő kell. Eddigi törekvéseink, melyek a társadalmi élet felelevenítését czélozták, sikertelenek voltak, mert .hiányzott a munkakedv és szellemi érzék. Ha a társadalom érdekében mégis létesítettünk valamit, a személyes érdek és ambíció, torzsalkodást és visszavonást szült, mely az uj intézményt csirájában megölte.
Ha Csurgó és vidékének közönsége csak egy csepp jóakaratot tanusit, ha a helyi társadalmi élet tagjai egy parányi akaraterővel járulnak a társadalmi élet megteremtéséhez, úgy könnyű lesz mindazt az intézményt megalkotni, melyre müvelt közönségünknek feltétlen szüksége van. Csak kezdjünk hozzá. Bátorság és kitartás!
Régibb keletű intézményeinket, az egy Casino kivételével – mely anélkül, Dr. Nagy Sándor hogy inpozánsabb életjelt adna magáról, anélkül, hogy a személyes talál-
még többet megtudhat a Városi Könyvtár e- Könyvtárából: http://
kozáson kivül, a családnak és a nagyközönségnek is szórakozást nyújtana – ma már csak hírből ismerjük.
Feltárul a múlt — 118 éve írták,
Társadalmunk múltja és jelene
Oldal 4
XXI. évfolyam 2011. szeptember
„Csak a szegény tud igazán jót tenni” Soltra Alajos és Baksay Sándor nevét utca őrzi Csurgón. Mindketten a reformkorban voltak csurgói diákok. Meleg emberi kapcsolatuk azonban mégsem itt keletkezett, hanem Pest alatt, a Duna mellett Ráckevén illetve az innen 20 kilométerre levő Kunszentmiklóson. Nem voltak diáktársak, Soltra 1837-ben végzett, Baksay 1839-ben lett elsős. Aki összehozta őket, mégis csurgói volt, Baksay fe-
Baksay Sándor
ledhetetlen nagymamája. Baksay Sándor solti esperesként Kunszentmiklóson, Soltra Alajos Ráckevén, két szomszédos egyházmegyében szolgált. Sokszor beszélgettek csurgói diákkori élményeikről. Baksay volt a fiatalabb, huszonnégy évvel élte túl atyai jó barátját, aki 1891-ben meghalt, és hálája jeléül hatalmas összegű, nevében ma is élő alapítványt tett a csurgói gimnáziumnak. Vissza akart adni valamit abból, amit Csurgón kapott: „Azon hálaérzelem folytán, miszerint tudományos képzettségem alapját a csurgói gymnasiumban nyertem, hol habár a szolgaság kenyerét kellett is ennem, mégis boldognak éreztem magamat, Oldal 5
mert minden nélkülözést eltűrhetővé öblögeti holdvilágnál. Szárítgatja az iskola padlásán, de mángorolni nem tett egy szebb jövő reménye. mángorolja, mert nincs mivel; csak az Amikor 1899-ben sor került a csurgói asztal sarkán húzogatja meg. gimnázium új épületének felavatásáAz öreg asszony nagyon megörült ra, a mai Díszteremben emlékbeszéennek. Hogy még van a világon az ő det mondott Soltra Alajos felett. gyermekénél is árvább. „Soltra Alajost én már nem értem Rögtön pártfogásába vette s megpaCsurgón. Két évvel elébb végzett itt, rancsolta, hogy minden héten beszámint én kezdtem, de mikor, mint moljon a szennyeseivel; ahol a többi meglett emberek, először találkoz- kimosódik, elfér ott az övé is. tunk, a közös emlékek jogán, gyermekkori barátokul üdvözöltük egymást. – Az auditórium; a harmadik szoba! Az iskola kútja, melynek vizéből egy csepp többet ér, mint az egész ráckevei Duna; Csicskár rétje, maga a tisztes Csicskár család, a Beleváriak, a Bosznaiak, a Sötét erdő; a diáklegendák…” Az egykori szolgadiákon szegénységében is segített Baksay nagymamája: „Látta ezt az Isten, azután rendelt neki pártfogót. Egy öreg özvegy papné, ki özvegységében öt gyermekével Csurgón talált menedéket Deperdite varga házának udvari szobájában. Az egyházmegye szegényesen, de kegyes kézzel segélyezte az özvegyet… Neki elég volt, mert segített magán. Egyebek közt azzal is, hogy négy-öt komám uram fiára mosott is. Az ilyen hétszer megtisztított fehérneműket a szolga hordta ki és be szombat esténként a Dominéknek.
Soltra Alajos
Azután egy-egy darab málé, egy szelet kenyérke, egy marok…, kérem, ne nevessenek ki, mert ilyen nemei is vannak a jólétnek, - egy marok vatta egy kanál zsírral, amiből cserép mécsest lehet csinálni, és annak világánál pompásan tanulni. De még a feEgyszer megkérdezte tőle az öreg jén levő diókról is megszámoltatta, asszony: azoknak szerzőit maga elé idézte, Hát te rád, édes fiam, ki mos? keményen megfeddte, hogy ne bánjaSenki. nak úgy azzal a szegény fiúval. Jussa Haza küldöd? volt hozzá, mert a Dominék papfiúk Nem. voltak, tehát tartoztak felvenni egy özvegy papné dorgálását. Csak szeTöbbet nem akart vallani. Nagy fag- gény tud igazán jót tenni.” gatásra azután kivallotta, hogy ő bizony maga mossa kevés mosni valóH.J. ját, maga csinálja a lúgot, mert van cserfa hamu elég; viszi a Sióra, ott
Csurgó és Környéke
„…E földön lakozzál és hűséggel élj.” /Zsoltárok könyve 37, 3b/
Csurgói Hélikon
Régi adósságát törleszti Csurgó Witt Lászlóné gyűjteményes kötetének kiadásával. Az „Adatok Csurgó és környéke népismeretéhez” egy egész életművet ölel át. Witt Lászlóné született Peti Peterdi Katalin ősi csurgónagymartoni családok leszármazottja. Ősei között tudja a híres jobbágybírót, Bódis Mózest. Közvetlen felmenői nehézsorsú emberek voltak, akiket az első világháború és a gazdasági válság terhei nyomorítottak meg. Nagym artonból Csurgóra költözött a család, s a fogságból hazatérő édesapa is korán meghalt. Nem volt könnyű gyermekkora, már nyolc éves korában dolgoznia kellett a tanulás mellett. Ennek ellenére jó tanuló volt. Nagyon szerette a történelmet. A kilencszázhatvanas években indult a „honismereti mozgalom”. Rögtön bekapcsolódott a felnőtt csoport munkájába. A felnőtt szakkörben főként a gyűjtő munka volt a feladat. 1975-ben a gyűjtött anyag (1015 tétel, melyből 200 db könyv volt) átkerült a Somogy Megyei Múzeumhoz. 1975 októberétől 1992 augusztusáig a csurgói Városi Múzeum vezetője volt. A múzeumi gyűjtő munka kiterjedt a városon kívül a környező falvakra. A gyűjtést követően a leltározás és a feldolgozás feladata is az Ő személyére hárult. A több mint Oldal 6
másfél évtizedes múzeum vezetői munkássága alatt a múzeum gyűjteménye megtízszereződött, egyaránt gazdagította a néprajzi, a fotó, a könyv, az újkortörténeti és helytörténeti anyagot.
Witt Lászlóné nem csak a gyűjtőmunkában, a kiállítások rendezésében és a tárlatvezetésben jeleskedett, hanem a szellemi néprajz gyűjtésében, sőt tágabb értelemben a város és környékének népismereti dolgainak közzétételében is. Akkoriban a múzeumok vezetőinek rendszeresen be kellett tudományos tevékenyséKÖNYVBE gükről. Witt Lászlóné számos írása jelent meg különböző témákban helyi és me- Szeptember 2 gyei kiadványokban, zösségi Házba könyvekben. 1981Sán ben „Kiváló Munká- Baksay ért”, 1 9 9 7 - b e n vány gondozá „Csurgó Város Köz- jelent kettő k művelődéséért” kitatója volt. tűntetéseket kapott.
A Csurgói Baksay A rendezvény Sándor Alapítvány László államt küldetéséhez hűen alapítvány a vette gondjaiba a nyitotta meg. már megjelent írásokat, a fotógyűjte- A könyvek ke ményt, és hiánypótáron kapható lóan adja közre az olvasóközönség szá- nai Közösségi mára. Itt mondunk Városi Könyv köszönetet Szabó Zsuzsannának és Vörös Mátyásnak a könyv technikai gondozásáért, Szászfalvi László államtitkár úrnak pedig a könyv kiadását segítő anyagi támogatásáért. Legfőbb köszönet Witt Lászlóné Kati néninek jár, aki rendelkezésünkre bocsátotta az anyagait, mely felöleli egész élete munkáját, s példát ad, példát mutat a jövő nemzedékének. Szabó Sándor
XXI. évfolyam 2011. szeptember
Örömmel és érdeklődve olvastam Vörös Mátyás: „A csurgói Johanniták története” című tanulmány nyomdára előkészített példányát, amely a Csurgói Füzetek VI. kötete.
Ez a tanulmány is alátámasztja, hogy a szerzetesi és lovagi eszményt ötvözték egybe a J á n o s - l ov a g o k , a johanniták rendje és megőrizte eredeti hivatását, a betegápolást! Ezért volt nagy jelentőségük a magyar vallási és társadalmi életben. Büszkék lehetünk arra, hogy Felső-csurgón az ősi Szentlélek templommal együtt ilyen örökség birtokosai lehetünk. Reméljük, hogy
ilyen örökség birtokosai lehetünk.” a majdani műemléki feltárások kiegészíthetik hiányzó ismereteinket Csurgó történelmének e virágzó korszakáról! Egyben azt is reméljük, hogy erről Vörös Mátyás írhat még nagyon sokat, aki a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium diákjaként 2005ben itt érettségizett, majd Szombathelyen a Nyugat-magyarországi E g yet em S av a ri a Egyetemi Központ f öl d r aj z -t ö rt é n el em szakán végzett és levéltár-technikusi végzettséggel is rendelkezik.
Csurgói Hélikon
Hiánypótló ez a mű, mert az újabb kutatások eredményeit is tartalmazza, melyek gazdagították a johannitákra és Csurgón betöltött szerepükre vonatkozó ismereteket. A források és a szakirodalom listája jelzi, hogy a Szerző milyen gondosan gyűjtötte művéhez EMUTATÓ az adatokat. Fontosnak tartotta megemlíteni azokat a 22-én a Kö- királyi okleveleket, amelyek Csurgón an a Csurgói kerültek kiadásra és ndor Alapít- jelzik a konvent kiásában meg- emelkedő jelentősékönyv bemu- gét. Bemutatja a Johannita rend rövid történetét, felyt Szászfalvi építését, magyarországi működését és titkár úr - az részletezi a csurgói alapítója — rendház középkori történelmét, hiteleshelyi tevéedvezményes kenységét. Felsoók a a Csoko- rolja a konvent okleaz 1264-1310 i Házban és a veleit évek között. Rávilátárban. gít Csurgó szerepére a rendtartományon belül a XIV. században és precíz táblázatot készített a csurgói rendház vezetőinek névsorával és hivatalban töltött idejükről.
„Büszkék lehetünk arra, hogy
A lektori munkálatokért és az előszóért köszönet a szombathelyi mentor professzornak, Dr. Szabó Tamás Józsefnek. Köszönet a könyv kiadását támogató Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium Társadalmi és Civil Kapcsolatok Főosztálya Civil Támogatásstratégiai Osztályának, valamint a kiadónak: a Csurgói Baksay Sándor Alapítványnak és a Nyomdának: ZPress Bt. Berzence. A fiatal, tehetséges Szerzőnek hálás köszönet áldozatos munkájáért! Jó egészséget, sok történelmi kutatást kívánunk és Isten áldását! A lovagok jelmondata ma is ösztönözzön a jóra: „A hit védelme és a szegények szolgálata”. Maczkó Gyula
Oldal 7
LEZÁRULT A DRÁVAGYÖNGYE NÉPTÁNCEGYÜTTES TANÓRÁN KÍVÜLI HAGYOMÁNYŐRZŐ PROJEKTJE
A projekt 13.453.995 Ft-os Uniós támogatással, 100% támogatási intenzitással valósult meg. A projektzáró rendezvény 2010. augusztus 31-én került megrendezésre a Zákányi Általános Iskolában. A projekt kedvezményezettje a Drávagyöngye Ifjúsági Néptánc Egyesület. Az Egyesület működésének a közösségi életre való nevelés mellett a legfontosabb célja és feladata a magyar néptánc hagyományok és népszokások felgyűjtése, megőrzése és átadása a következő generáció számára. Az összefogás a térségen belül az Egyesület koordinálásával 5 intézmény bevonásával, a hagyományőrzés jegyében tanórán kívüli tevékenységek és témanapok, témahetek szervezésével, lebonyolításával jött létre. A tevékenységek része volt néptánc oktatás, kézműves foglalkozások és népi mesterségek témanapok rendezése a kicsinyeknek Zákány, Zákányfalu és Őrtilos községek óvodáiban, néptánc, néprajz, Zrínyi Program, népköltészet szakkör indítása a Zákányi Körzeti Általános Iskolában és tagintézményében a Zrínyi Miklós Általános Iskolában, Zákányfaluban, valamint néprajzi témanapok szervezése, lebonyolítása a két iskolában. A projekt keretében két év alatt 6 alkalommal kézműves és hagyományőrző táborban vettek részt a tanulók Őrtilos-Szentmihályhegyen. A gyerekek örömmel vettek részt a foglalkozásokon, az intézmények között kialakult együttműködések tartósnak bizonyulnak, a hagyományőrző tevékenységek folytatódnak a mikro-térségben. Oldal 8
Zákány,2011.08.31. Hagyományőrző összefogás a Dráva mellett Drávagyöngye Ifjúsági Néptánc Egyesület 8852 Zákány, Petőfi u. 6.
www.ujszechenyiterv.gov.hu
Lezárult a Drávagyöngye Ifjúsági Néptáncegyüttes TÁMOP Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása c. pályázatán támogatott Hagyományőrző összefogás a Dráva mellett című TÁMOP-3.2.11-10/1-2010-0031 projektje.
Csurgó és Környéke
XXI. évfolyam 2011. szeptember
Iskolaváros Tanévkezdés a Rákóczi iskolában Mindennemű szóbeszéd és találgatás (és erre okot adó intézkedés – próbálgatás) ellenére megkezdődött a 2011/12-es tanév a CSVIÓ II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tagintézményében. Immár a 101. tanév az iskola történetében, mivel az ún. régi épület 1910. szeptember 8-án nyitotta meg kapuit a diákok számára. Iskolánk 8 osztállyal működik már évek óta. A tantestület örömére a létszám nem csökkent az előző tanévekhez képest. Szeretettel vártuk és fogadtuk a 18 elsős kisdiákot. Ezúton tolmácsolom köszönetünket azoknak a Szülőknek (volt tanítványoknak), akik gyermeküket abba az iskolába íratták be, ahol valamikor ők is megkapták azt a tudásalapot, amivel aztán továbbtanulás folytán boldogultak az életben.
KASLIK EDIT ÖSZTÖNDÍJ átadása Arra születtem, hogy kisgyerek legyek, S anyám mellett lassan játsszam az éveket. Arra születtem, hogy felnőtt is legyek, S megértsem a szóból azt, amit lehet. S végül arra jöttem én a világra, Ó hogy elhiggyem azt, hogy nem vagyok hiába. Arra születtem, hogy megszeressenek, S megszeressem én is azt, akit lehet. Arra születtem, hogy boldog is legyek, S tovább adjam egyszer az életemet. S végül arra jöttem én a világra, Ó hogy belehaljak abba, hogy éltem a világban. (Adamis Anna)
Az anyagi megszorítások ellenére is újonnan kifestett osztályterem és új bútorzat teszi otthonossá az elsősök közvetlen környezetét. Erre azért is szükség van, mert délután 4 óráig (többen 5 óráig is) tartózkodnak az iskolában, ugyanis iskolaotthonos oktatásban részesülnek 1-4. osztályig a tanulóink. Továbbra is biztosított a játszószoba a szabadidő kellemes és hasznos eltöltéséhez. A felsősöket új informatika terem várta a régi helyett. Ezáltal ez a tantárgy sem nélkülözi az interaktív tábla nyújtotta előnyöket. Angol nyelvből az emelt szintű oktatás felmenő rendszerben (6.o.) továbbra is működik. A szakkörök meglétét pályázati forrás biztosítja. Tanulóink szép számban veszik igénybe a művészeti oktatást (zene, tánc, színjáték, képzőművészet). A zeneiskola épületének bezárása miatt iskolánkba kerül kialakításra a tánc oktatáshoz szükséges terem. A felsoroltak bizonyítékul szolgálnak arra, hogy iskolánk falai közt évekre előre tervezett nevelésoktatás indult el szeptember 1-jével. És bízunk abban, hogy még hosszú éveken keresztül folytatódik majd! Kósáné Kisgéczi Gabriella igazgatóhelyettes
Szeptember 23-án délelőtt került sor a Millenniumi parkban, a Kaslik Edit emlékműnél a 2011. évi Kaslik Edit Ösztöndíj átadására. Füstös János polgármester úr beszédjében kiemelte a példamutatás jelentőségét. „Ahogy az elmúlt századokban volt nekünk Csokonaink, Nagyváthynk, most már van Kaslik Editünk is — akikre büszkék lehetünk.” Ezt követően Kaslik Józsefné alapító ismertette az alapítvány történetét, célkitűzéseit és indokolta ez évi döntését. A Kaslik Edit ösztöndíjat 2011ben Viola Anikó az ELTE informatikus hallgatója kapta. A díjazott Csurgón az Eötvös iskola tanulója volt. Középiskolai tanulmányait a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban végezte. Azon ritka tehetséges diákok közé tartozik, akik 12 éven keresztül mindig kitűnő eredményt értek el. Emellett számos regionális és országos verseny díjazottja. Oldal 9
Csurgó és Környéke
A csurgói férfi kézilabdázás története II. rész Másodosztálybeli szereplés (1987-2005)
az 5. helyen végeztek az NB-II Délnyugati csoportjában.
A Csurgói Spartacus féri kézilabda szakosztály az 1987-os évadot a vezetőség átalakításával kezdte. Az új elnök Kovács Ferenc, a helyettese Madarász Sándor, technikai vezető Garai Lajos lett. Az újonnan megválasztott tisztségviselők a csapat edzői feladatainak ellátására Mile Pált (játékos edző), Cseh Istvánt és természetesen segítőként Sótonyi Lászlót nevezték ki.
1991/1992-es bajnokságban a célkitűzés mit sem változott, a középmezőnybe várta el a vezetés a csapatot, amit sikerült is teljesíteni.
A következő évadnak (1988/89) a költségvetési terv alapján 304140 forint javasolt, de csak 186000 forint (61%) elfogadott pénzösszeggel vághatott neki a szakosztály. Ennek a pénzösszegnek fedeznie kellett a megyei bajnokságban indított két csapat költségeit. A szakosztály célul tűzte ki a visszakerülést a másodosztályba, a fiatalítást, mely 3-4 poszton tehetséges fiatalok beépítését jelentette illetve az utánpótlás nevelés kialakítását a 8-10 éves korosztálytól kezdve, felmenő rendszerben. Ezen kívül próbáltak tőkét mozgósítani a tárgyi felszerelések pótlására. Mindezek megvalósításához még egy bajnoki évadra kellett várni.
- Kaptatok –e anyagi vagy tárgyi ellenszolgáltatást a játékotokért?
1992/1993-ban új edzők kerültek a csapathoz, Uzsoki László és egy volt játékos Vörös Károly személyében. Csak egy hellyel kerültek lejjebb a tabellán, a 6. helyet szerezték meg. Erről az időszakról Vörös Károlyt kérA felkészülés körülbelül 30 játékossal kezdte el az együt- deztük: tes. A bajnokságban 12 csapat kapott részvételi lehető- - Hány évig kézilabdáztál Csurgón? séget. A kezdeti jó szereplés után csak a 11. hely jutott a Csurgónak. Ezzel az eredménnyel újra a megyei bajnok- - Miután Csurgóra kerültem a Nagyváthy János szakisságba került a csapat. Sajnos előre nem látható okok kolába testnevelőként, kezdtem el a helyi csapatban játnehezítették a férfi kézilabda szakosztály másodosztály- szani és 10 éven keresztül voltam a csapat tagja. beli gyenge szereplését. Egyrészt ez az év, amely Csur- - Milyen poszton játszottál? gó sportéletében hatalmas jelentőséggel bír. A Spartacus Sportegyesület több szakosztálya is (női kézilabda NB-II, - Balszélső voltam. férfi kézilabda NB-II, labdarúgás NB-III) ugrásszerű fejlő- - Hogyan jellemeznéd az akkori csapatot? désnek indult, amit egy ilyen kaliberű kisváros nem tudott anyagilag támogatni. Másrészt a férfi kézilabda szakosz- - Csapatunk nagyon technikás volt, az egyes játékosok tályon belül is kiéleződtek az ellentétek, elsősorban a kiválóak voltak a saját posztjukon, de igazán amatőr csajátékos edző miatt, ami már eleve magába hordozta a pat voltunk. feszültség kialakulását. Végül oka lehetett a rossz sze- - Honnan érkeztek a csapat játékosai? replésnek a több „minőségi sportoló” megjelenése a csapatban, akik már nem csak a játék szeretetéért, hanem - 90% -ban Csurgóról, de volt köztünk Kaposvári és Budapesti játékos is. anyagi haszonért játszottak.
- Nem. - Szerinted mi tartotta össze a csapatot? - A kézilabda szeretete, a jó társaság. - Milyen volt irányítani azt a csapatot, amelynek előtte a játékosa voltál? - Mivel jó volt a társaság, így nem volt nehéz szót érteni velük.
Az 1989/90-es idény végén 29 győzelemmel, 1 vere- - Milyen a kapcsolatod jelenleg a kézilabdával? séggel Csurgó az első helyen végzett a megyei kézilabda - A családom után 3 dolog létezik: kézilabda, kézilabda, bajnokságban 58 ponttal. kézilabda. Jelenleg én irányítom az U11, U13, U14-es korosztályos csapatokat, versenyeztetek OSB-ben, Az ezt követő évben a szakosztály kivált a Spartacus edzem a junior játékosokat, ezen kívül a felnőtt csapatDózsa Sport Egyesületből, s Városi Szabadidő Sportnál, mint segítő tevékenykedem. egyesület férfi kézilabda szakosztálya lett (1990. 03. 01.). Ezzel együtt vezetőségi változások is történtek. A szakA következő 12 év jobbára egy edző nevéhez fűzőosztály elnöke Kovács Gyula, ügyvezetője Horváth Lajos, dik, Madarász János személyében, aki a már 1976- óta intézője Garai Lajos, tagjai pedig Nagyvizeli József, Sóto- áll közel a csapathoz, hiszen meghatározó játékosa volt. nyi László, Vörös Károly és Hosszú Tibor lettek. A csapat Az első évadban a 4. , majd ezt követően a 6. helyezést 34 fő játékossal vágott neki a bajnokságnak. A város által érte el csapatával. Aztán mintha csak visszaforgattuk megszavazott támogatáson kívül új szponzorok is a csa- volna az idő kerekét a szakosztály munkáját egy „régi-új” pat mellé álltak. Így biztosítottak lettek a feltételek a má- vezető, Sótonyi László segítette. sodosztálybeli szerepléshez, amit a csapat meg is hálált, Oldal 10
XXI. évfolyam 2011. szeptember Íme, az edzésekre járó játékos névsor: Buzás Zoltán, Fekete Zsolt, Czuczi Norbert, Kunecz Antal, Telkes András, Misei Csaba, Lőczi Szabolcs, Garai Lajos, Weisinger Gábor, Máté Zsolt, Fényi Henrik, Madarász Péter, Kiss Zoltán, Fényi Gábor, Balogh Zoltán, Balogh Sándor, Kozma Szabolcs Sótonyi Ákos, Vártok Ákos. A házi góllövő listát 84 góllal Fényi Henrik vezette. Az 1998/99-es bajnokság ismét változásokat hozott a csapat háza táján. A szakosztály függetlenítette magát, a Csurgói Férfi Kézilabda Klub néven új egyesületet hozott létre (elnök: Baranyai József, elnökségi tagok: Balogh Sándor, Bódis Zoltán, Kiss József, Máté Zsolt, NB-II felnőtt keret edzője: Sótonyi László, Ifjúsági keret edzője: Vártok Ákos). A Délnyugati csoport ez évi bajnokságát - 15 győzelem, 3 döntetlen, 2 vereség 39 pontot szerezve a 2. helyen állva, a Pécsvárad csapata után fejeztük be.
egyesület maximálisan próbálta biztosítani. A tárgyi feltételek, mint például az edzések helyének, idejének biztosítása mindig megtörtént. Eleinte hetente háromszor, aztán ahogy az elvárások nőttek a csapattal szemben heti öt alkalommal edzettünk. A játékhoz szükséges felszerelés (cipő, labda, mez, melegítő) a sportolóknak biztosítva volt. Amióta az egyesületbe került Dr. Varga János a játékosok számára anyagi juttatásokat is tudtunk biztosítani. - Mit tudnál mesélni az NB-II-es bajnokságban való szereplésről?
- Ezzel kapcsolatban az érzelmeim vegyesek…nagyon büszke vagyok arra, hogy a csapat vezetője lehettem, azonban még mindig eszembe jutnak azok az apró kis nüanszok, amelyek miatt lecsúsztunk kétszer is az első helyről. A hibák okát abban látom, hogy az akkori játékosállomány még nem profi játékosokból tevődött össze, szinte mindegyik dolgozott az edzések mellett. Bizony volt olyan mérkőzés, ahova egy-egy Az 1999/2000-es bajnoki szezonban Sótonyi játékos a munkája miatt nem tudott eljönni. Nekem sem a László segítséget kapott a csapat irányításához Mada- fő állásom volt az edzőség…ezt csak úgy tudja csinálni rász János személyében. A játékos létszám meghaladta valaki, ha 100%-ban ennek él. a 30 főt. - Milyen volt a játékosállomány összetétele? 2000/2001- 2002/2003. évadig a sportegyesület Ma- Az NB-II-es időszak elején csak csurgóiak játszottak a darász János edzősége alatt 3 harmadik és 1 második csapatban, de az utolsó években több idegenlégiós is helyezést szerzett a bajnokságban. Ekkor állt a csapat került hozzánk (Monostori, Hungler, Rodek). mellé egy új támogató Dr. Varga János ügyvéd, aki nem kisebb terveket dédelgetett, minthogy ennek a kisváros- - Kaptak a játékosaid anyagi vagy egyéb juttatást? nak a kézilabdacsapatát a nemzeti bajnokság élvonalába - Csak az utolsó két évben kaptak pénzt, azonban a mérjuttatja. kőzések után egy közös vacsora mindig biztosítva volt. Az ezután következő idényben a csurgói női kézilabda vonalon elért eredményeiről híres szakember, Kátai - Milyen a kapcsolatod jelenleg a kézilabdával? Ferenc irányította a gárdát. Vezetése alatt a férfi csapat a - Nem távolodtam el a kézilabdától, mint szakmai tanács2. helyen fejezte be a 2003/2004-es bajnoki küzdelem adó segítem a csapat munkáját, szurkolóként pedig minsorozatot. Ezután még az őszi szezonban ő volt az edző, dig buzdítom a fiukat. azonban a tavaszi forduló mérkőzésinél már ismét MadaA következő szezonban új időszámítás vette kezrász János ült a kispadon. detét a Csurgói férfi kézilabdasportban, ugyanis az NB-IIA Madarász Jánossal készített riportból megismer- ben töltött hosszú idő után- a Berzencéről származó, volt hetjük a csapat feljutás körüli állapotát. csurgói, később NB-I-es játékos, Borsodi Péter irányítása - Mely években ültél a csurgói férfi kézilabda csapat kis- mellett a bajnokságot megnyerve,100 %-os teljesítménynyel az NB-I/B –s mezőnybe jutott. padján? - Az 1993/94-es bajnoki szezontól kisebb megszakítások- Az NB-I/B-s szereplést kiharcoló csapat tagjai: Baksa István,Baranyai Norbert, Batta Zoltán, Bencsik Balázs, kal 2005 – ig. Borsodi Péter, Csiszár Péter, Fényi Henrik, Hegedűs Pé- Mi volt a vezetőség célkitűzése, milyen eredményeket ter, Horváth Balázs ,Kiss Zoltán, Lakatos Richárd, értetek el? Nagyvizeli Norbert, Németh Róbert, Nézics Csaba, Pallag Péter, Szászfalvi Bence, Takács László, Takács Nor- A kezdetekben a középmezőnyben maradás, majd a bert Tálos Győző. 2004/2005-ös szezontól kezdve a bajnokság megnyerése, az NB-I/B-be jutás. Sótonyi László tanár úr feljegyzései alapján írta: - Mi jellemezte az egyesület személyi, tárgyi és anyagi helyzetét? Balogh Veronika - Ahogy a célok változtak, a személyi feltételeket az Oldal 11
Csurgó és Környéke
Könyvtári hírek… Könyvtári hírek … Könyvtári hírek … Könyvtári hí Megújult katalógus
Népszámlálási kérdőívét a könyvtárban is kitöltheti – díjmentesen! A 2011. évi népszámlálásra október 1. és 31. között kerül sor. Ebben az évben nem csupán papíron, hanem elektronikus úton is lehetőség nyílik a kérdőívek kitöltésére. Ezt most a Városi Könyvtárban is megtehetik – díjmentesen, az erre kijelölt számítógépen. Az internetes válaszadásra 2011. október 1-jétől október 16-ig van mód a www.enepszamlalas.hu oldalon. Forduljanak a könyvtár munkatársaihoz bizalommal!
Pedig még az ág is húzza őket…. A szegény emberre vonatkozó örökbecsű igazságot a csurgói focistákról is mintázhatták volna. Folyamatosan csökkenő támogatás, mostoha körülmények teszik próbára a Beke- legények életét. Ezek ellenére történelme egyik legsikeresebb szezonját zárta a csapat: ezüstérmes lett a felnőttés az ifjúsági csapatunk, talán először első lett sportszerűségi versenyben, Balogh Zsolt és Markos Péter pedig a góllövőlista első, illetve második helyén végeztek. Pedig később kezdődött az alapozás, hogy kisebb legyen a gáz- és villanyszámla, szűkült az edzői stáb és szerényebb lett a játékos keret. De a
Oldal 12
Örömmel tudatjuk olvasóinkkal, hogy új szolgáltatásokkal bővült az on-line katalógusunk (elérhetőség: http://tlweb.csurgo.hu) A gyűjteményünkben talált könyv adatai mellett ezentúl a borító is megjelenik, és rövid ismertetést, fülszöveget is lehet olvasni róla. A katalógust használóknak lehetőségük van arra is, hogy bejelentkezve a könyvtár.hu-ra saját könyvespolcot hozzanak létre kedvenc könyveik számára. Füstös János könyvtárigazgató
csapat megszokta és elfogadta, hogy Csurgón most nem ők jelentik a fő attrakciót, nem nekik illik szurkolni. Pedig az elmúlt években felvállalták az ökölvívó- és az úszó szakosztály csatlakozását is, hátha akkor kevesebb ellendrukker veszi őket körül, de ezzel csak azt érték el, hogy a „szponzorok” egymás ellen próbálják kijátszani a nincstelen szakosztályokat. Csoda, hogy az „ezüstcsapat” fele a nyáron távozott vagy befejezte a focit? Nem. Csoda, hogy ennek ellenére folytatják a küzdelmet, ha kell 16-17 éves fiatalokkal a felnőttek között, hogy a világ legnépszerűbb sportága ne tűnjön el Csurgóról? Igen. Becsüljük meg őket addig amíg lehet, már csak azért is, mert ha már nem lesznek, akkor kik lesznek a ”jó szándékú sportbarátok” céltáblái….? Pál János