XXII. évfolyam 2012. december
Csurgó és Környéke Csurgó és Környéke Közéleti és kulturális lap
Megjelenik minden hónap harmadik hetében Ára: előfizetéssel: 100,-Ft/pl., alkalmanként: 150,- Ft/pl. Kiadja: Csurgó Város Önkormányzata Felelős kiadó: Füstös János polgármester Levélcím: 8840 Csurgó, Széchenyi tér 2. Telefon: 82/571 014, 30/363 2127 Email cím:
csurgo.es.kornyeke@gmail.com csurgo.es.kornyeke@citromail.hu
főszerkesztő:
Szabó Sándor szerkesztők: Simon Mihály, Pál János, Füstös János igazgató, Vörös Mátyás, Balogh Veronika
Tartalomból: A Somogy Megyei Kormányhivatal közleménye: 2.o.; Boldog Új Évet Csurgóiak!: 3.o.; Bartol Antal kitűntetése: 4.o.; Rózsás János emlékezete: 5.o.; Büki Imre verse: 6.o.; Soltra Elemér köszöntése: 7.o.; Városunk névadó forrása: 8.o.; Csurgó,Csurgó sáros Csurgó: 9.o.; Szupernők a Sportcsarnokban: 10. o.; Mindenki Karácsonya, Támogatási előleg igénylés: 11.o.; Úszóeredmények, Emberi Hangok a Magyar Hangoktól: 12.o.
Csillag születik Ki az igazi sztár? Minden évben születik egy-egy új csillag. Sőt, TV csatornánként egy. Az egész ország nézi, és izgul, hogy emelkedik a sztár jelölt csapatból egy a végére. Sajnos csak egy maradhat, pedig az országból sokan megpróbálják befolyásolni sms-el az aktuális állást. Nem is tudom hány száz forintot költhettek el ilyen
lagra alapozták a navigációjukat a hajósok és az utazók. A legkorábban kel fel és a legkésőbb nyugszik égboltunkon. A segítségével könnyedén meghatározható az északi irány, s ha már tudom, merre van észak, akkor tudok tájékozódni. Első és Utolsó, stabil pont, ami alapján lehet tájékozódni. A biblia, Isten szól az igazi csillagról, a sztárról. A Jelenések könyvében beszél Jézusról, mint elsőről és utolsóról. A fényes hajnalcsillagról, amihez, Akihez lehet viszonyítani. Nem látszat csillag, hanem fényes, stabil pont. Egy fényes pont fent, ami a lenti sötétségben utat mutat. Az ember élete útját járva, akár magaslatokon vagy krízisekkel teli mélységekben, esetleg a halál völgyében halad, jó tudni a Jézusi iránymutatást. Amikor felnézünk rá, viszonyíthatunk és tájékozódhatunk, megvizsgálhatjuk eddigi utunkat és dönthetünk arról, merre megyünk tovább. Jézus nem hulló és látszat csillag. Stabil pont, ragyogó fényes csillag. Kérem a testvéreket, bátran keressék ezt a viszonyítási pontot, ne az ideig látszó csillagokban bízzanak. Az igazit, a stabil pontot keressék! Jézus neve minden név fölött való, Ő a kezdet és Ő a vég. Őnála van az élet világossága. Jöjjön mindenki, aki látni akar! Az Ő világosságában látható meg, mi az igazság. Nála megtaláljuk az igazi megnyugvást és igazi felüdülést, az igazi ünnepet.
üzenetekre. A tévénéző néz, hallgat, szavaz, sms-el, és csodálkozik, ha nem az ő kedvence lesz a SZTÁR. Néhányan már alig várják a következő évet. Jövőre ki lesz a sztár? Mások csalódottan fogadják meg, többet nem nézik a műsort. Emlékezünk-e a tavalyi, vagy a tavalyelőtti nyertes nevére? Ezek a nyertesek, akik közel egy évig lázban tartottak egy országot, akiknek szurkoltunk, akikre szavaztunk drága pénzért, mégis erőlködni kell, hogy eszembe jusson a két évvel ezelőtti sztár neve. Milyen sztárok, azaz csillagok akkor ezek a nyertesek? Álló, vagy hulló csillagok? Állócsillag, ami mindig biztosan áll, figyelhetünk rá, alapozhatunk rá, stabilan mérvadó. A hulló csillag, hirtelen felívelve nagy lánggal, akár sziporkázva fénycsóvával pár pillanatig látszik, aztán nagy robajjal és füsttel eltűnik, kiég. Nyomuk sem marad. A szezonális csilla- Legyen Isten fényében ragyogó, Isten kegoktól nem sokat várhatunk, de az álló csil- gyelmében gazdag, áldott karácsonyuk! lagtól igen is sokat. Régen az esthajnalcsilGyörgyi Zsolt lelkész
Csurgó és Környéke XXI. évfolyam 2012. december
A Somogy Megyei Kormányhivatal közleménye dr. Navracsics Tibor miniszterelnökhelyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter december 17-én hétfőn ünnepélyes keretek között kinevezte a járási hivatalok vezetőit. Januártól vidéken 175 járási hivatal és a fővárosban 23 kerületi hivatal kezdi meg működését a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként, hogy a megyei szintén alacsonyabb államigazgatási feladatokat ellássák. A járási hivatalvezetők – köztük a 8 somogyi szakember - ma tették le az ünnepélyes esküt Budapesten, a Millenárison. A járás hivatalvezetőket a megyei és fővárosi kormánymegbízottak javaslatára a közigazgatási és igazságügyi miniszter nevezi ki határozatlan időre. A járási hivatalvezetők feladata az lesz, hogy a jogszabályokban és belső szabályzatokban a hatáskörükbe utalt feladatokat ellássák, biztosítsák a járási törzshivatal és szakigazgatási szervek feladatellátását, a hivatal működésének üzemeltetetést, s ők gyakorolják a munkáltatói jogokat a járási hivatal és szakigazgatási szerveinek kormánytisztviselői felett. A hivatalvezetők kiválasztásánál a cél az volt, hogy szakmailag felkészült, közigazgatásban jártas vezetők kerüljenek a hivatalok élére. Kinevezésük feltétele a felsőfokú végzettség és legalább 5 év közigazgatási gyakorlat, amelybe beleszámít az országgyűlési képviselői tevékenység és a polgármesteri tisztség betöltése is. A kinevezett járási hivatalvezetők átlagosan 12 éves közigazgatási gyakorlattal rendelkeznek. Közel kétharmaduk jogász végzettségű, s több mint 60-an a jegyzői munkát cserélik fel a járási hivatal vezetésére. A most kinevezett vezetők 52%-a nő. Hét közülük jelenleg országgyűlési képviselő, ők a következő választásig megtarthatják mandátumukat, azt követően a két tisztség összeférhetetlen. Tizenegyen polgármesterek, ők a törvény értelmében - lemondanak polgármesteri tisztségükről.
átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a Jó Állam kialakításának egyik fontos állomásaként. A cél az volt, hogy olyan modern kori járások jöjjenek létre, melyek hozzájárulnak a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel, hatékonyabban és ügyfélközpontúan működő területi közigazgatás létrejöttéhez. A járások kialakításának alapelve az volt, hogy a megyék határaihoz igazodva az állampolgárok számára biztosítsa az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors és könnyű hozzáférést és a jelenleg létező ügyintézési helyszínek lehetőség szerint maradjanak meg. A januárban induló járási hivatalok elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektől. Jövő évtől a járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként fog működni a járási gyámhivatal, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal, a járási munkaügyi kirendeltség.
A Somogy megyei járási hivatalvezetők: Barcsi Járási Hivatal
Csurgói Járási Hivatal Fonyódi Járási Hivatal Kaposvári Járási Hivatal Marcali Járási Hivatal Nagyatádi Járási Hivatal Siófoki Járási Hivatal Tabi Járási Hivatal
Racsek József
Maronics Gábor Dr. Nagy Szabina Dr. Kimmel József Lipták Rita Márta Dr. Trefeli Katalin Dr. Huszárné dr. Bodor Tünde Dr. Sütő Bernadett
Mint ismert, a járások kialakításáról tavaly szeptemberben döntött a kormány, a közigazgatás Kaposvár, 2012. december 17. Oldal 2
Csurgó és Környéke XXI. évfolyam 2012. december
Boldog Új Évet Csurgóiak! Kedves Csurgóiak! Évről-évre új reményekkel, elképzelésekkel, tervekkel, bizakodva lépjük át az újév küszöbét. Pontban éjfélkor felhangzik, Magyarország Himnusza, mely így szól „..Hozz rá víg esztendőt..”. Azt gondolom nemzeti énekünk mondanivalója, fohászai, kérelmei, óhajai a XXI. században éppolyan aktuálisak, mint a XIX. század elején.
Mindannyian tudjuk, hogy nem könnyű a helyzet, hogy mehetne jobban, de kár ezt hangsúlyozni, nem elég csak mondani, ezért tenni is kell. Kemény erőfeszítéseket kell tennünk, bizakodva kell dolgoznunk, hogy jöjjenek az eredmények.
Magam és kollégáim nevében állíthatom, hogy mi továbbra is minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni annak érdekében, hogy az itt élők problémáira megoldást keresve könnyebbséget találjunk. Ez azonban Önök nélkül nem fog menni. Kölcsönösségről, odafigyelésről kell tanúságot tenni minden itt élőnek, foglalkozástól, kortól, nemtől, vallási hovatartozástól függetlenül. Mert csak így tudunk előrehaladni, túllépni a nehézségeken. Ehhez kéÉvbúcsúztatáskor, az újév kezdetekor sokan számadást is rem az együtt gondolkodásukat és összefogásukat. készítünk magunkban. Átgondoljuk mi valósult meg az óévben, és megfogalmazódik sok ígéret, fogadalom az Az elmúlt évben a hétköznapi gondokat feledtetve sokféújévre vonatkozóan. Fontos az, hogy ilyenkor ne csak le programmal próbáltunk színt vinni a közéletbe. Gondofogadkozzunk és ígérgessünk, hanem tegyük szerényen a lok itt nemzeti ünnepeink megrendezésére, városunk öndolgunk bölcsességgel, emberséggel, ugyanakkor tiszta kormányzata és intézményeinek ünnepségeire, a civil lelkiismerettel, céltudatosan, határozottan. szervezetek eseményeire, könyvbemutatókra, szoborTavaly ilyenkor azt mondtuk, hogy nem lesz könnyű az elkövetkezendő esztendő, azt hiszem egyetértünk abban, ha ugyanezt állítjuk a 2013-as évről is. Minden év végén erre a megállapításra jutunk, minden év nehezebb, egyik ezért, másik azért. Változásokat hoz minden. Nemcsak az újév, egy új hónap, de akár egy új nap is. Minden újév egy új tapasztalat. Az újév az újra, a jobbra való törekvésre buzdít bennünket. A mi feladatunk, hogy közös erővel, összefogással küzdjük le a változások által előidézett olykor nehéz, olykor könnyebbnek tűnő akadályokat. Hiszen jól tudjuk, hogy együtt sokkal messzebbre juthatunk, mint külön - külön haladva. Így legnagyobb törekvésünk sem lehet más az újévre, mint hogy közösen gondolkodjunk, közösen tegyünk városunk, és az itt élők jólétéért.
illetve emléktábla avatásra és kulturális rendezvényeinkre. Kedves Csurgóiak! A 2013-as év fordulópont lehet városunk életében. Ennek egyik mérföldköve, hogy 2013. január 1-től Csurgó ismét betöltheti a járási központ szerepét. Ez a rang és státusz a jelenlegi önkormányzati intézményrendszer újraszabását is magával vonja, és reménység szerint hosszú évtizedekre meghatározza a város életét, annak fejlődését. Bízom benne, hogy ez az új „változás” mind a csurgói, mind a létrejövő csurgói járás lakosainak korszerűbb, komfortosabb kiszolgálásához fog vezetni.
Számos tervvel rendelkezünk, amely mind az itt élők érdekeit tartja szem előtt, a mi komfort érzetünket növelné és életkörülményeinket javítaná. Városunkat szebbé tevő Kedves Csurgóiak! fejlesztéseket szeretnénk véghezvinni a következő évben Az újesztendő mindig magával hozza a megújulás és egy is. Azért dolgozunk és tevékenykedünk, hogy szebb, moúj kezdet lehetőségét is. Alkalmat ad arra, hogy megfodernebb, tisztább és kényelmesebb legyen városunk. galmazzuk, mit hibáztunk el, mit kellene a jövőben másAz önkormányzati igazgatás teljes átszervezése mellett képpen tennünk. jelenleg az oktatási rendszer, ezt követően pedig a többi Önkormányzatunk az elmúlt évben is próbálta megvalósínagy ellátórendszerünk teljes átalakítása valósul meg antani terveit. Európa és hazánk gazdasági helyzete azonban nak érdekében, hogy mind az ott dolgozók, mind a benne nagymértékben befolyásolta városunk életét, nekünk itt, élők minőségi változásként éljék ezt meg. A következő helyi szinten kellett megbirkóznunk a ránk szabott feladaévtől új alapokra helyezzük a sok pénzügyi nehézséggel tokkal. járó Városi Sportcsarnok működését is. Oldal 3
Csurgó és Környéke XXI. évfolyam 2012. december A 2013-as év további új fejlesztéseket is tartogat szá- Engedjék meg, hogy Kányádi Sándor Csendes pohárkömunkra. A rövidesen megújuló városközpontunkra, kibő- szöntő újév reggelén című versének részletével köszöntvített és felújított könyvtárunkra, a kialakításra kerülő sem a Csurgó és Környéke újság valamennyi olvasóját: kispiacunkra méltán lehetünk büszkék. A következő évben teljesen befejeződik az oktatási intézményeink korszerűsítése, a város leginkább érintett területeinek csapa„Nem kívánok senkinek se dékvíz-elvezetése. különösebben nagy dolgot. A város vezetőjeként minden nehézség ellenére, továbbra is elsődleges feladatomnak tekintem azt, hogy munkahelyeket teremtsünk és ezzel is segítsük a csurgói embereket. Tovább folytatjuk és reménységünk szerint bővíteni is tudjuk a közfoglalkoztatási programunkat. Ennek következtében minden eddiginél több, az ez évihez képest közel még egyszer annyi munkanélkülinek és segélyből élőnek, mintegy 280 főnek tudunk a közfoglalkoztatás keretein belül munkát adni a következő évben. Így a munkahelyteremtés mellett olyan értékteremtő munkákat is el tudunk végezni, mint a már megkezdett csapadékvízelvezető árkok kiépítése, vagy a Nagyváthy Középiskolával közös önellátó élelmiszer előállítási program. A 2013-as év a munkáról, a lehetőségek kereséséről, magunk vonzóvá tételéről fog szólni. Képesek vagyunk-e megújulni, néha önös érdekeket háttérbe szorítani a hoszszú távú siker reményében, harmonikus, kiegyensúlyozott mindennapokat teremteni magunknak, a településünknek, a járásunknak, a megyénknek, az országnak. Ehhez pedig munka kell, egészség kell, egyetértés kell kompromisszumok által, amely lehetőséget adhat a boldogságra, a fiatalok számára a kiteljesedésre, az idősek számára a tisztes öregkorra. Őszinte szívvel kívánom, hogy valamennyi csurgói lakos boldog és sikeres legyen a következő évben! Ezúton szeretném megköszönni minden csurgói lakosnak, városunk képviselő-testületének, a Polgármesteri Hivatal és intézményei dolgozóinak, gazdasági társaságainknak, vállalkozóknak és alkalmazottaknak, munkaadóknak és munkavállalóknak, civil és sportszervezeteknek, egyházi közösségeinknek a közreműködését, segítségét, odaadó és áldozatos éves munkáját, mindazoknak, akik valamilyen formában erkölcsileg, anyagilag, személyes jelenlétükkel támogatták városunk fejlődését. Részt vettek a város kulturális életében, tették, végezték a munkájukat odaadással, szeretettel. Csurgó Város Önkormányzata, magam és családom nevében Istentől gazdagon áldott karácsonyi ünnepeket és eredményes, sikeres, békés boldog újesztendőt kívánok minden csurgói lakosnak.
Oldal 4
Mindenki, amennyire tud, legyen boldog. Érje el, ki mit szeretne, s ha elérte, többre vágyjon, s megint többre. Tiszta szívből ezt kívánom.” Füstös János polgármester
Elismerések a gyermekek jogainak világnapján Soltész Miklós, a szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár díjakat és elismerő okleveleket adott át november 20-án a gyermekek jogainak világnapja alkalmából rendezett ünnepségen, melyen Csukás Istvánt irodalmi életművéért tüntették ki. Közlemény. A magyar gyermek– és ifjúsági irodalom terüleCsukás István és tén négy évtizeden át Bartol Antal végzett munkájáért és páratlan irodalmi életművéért a Magyar Ifjúságért-díjat kapta Csukás István költő, író. Több évtizedes kiemelkedő pedagógiai munkássága, a gyermekek és fiatalok nevelése érdekében kifejtett magas színvonalú szakmai tevékenysége elismeréseként szintén a Magyar Ifjúságért-díjat vehette át Bartol Antal, a csurgói Nagyváthy János Ipari és Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola nyugalmazott tanára.
Csurgó és Környéke XXI. évfolyam 2012. december
Rózsás János emlékezete
Néhány napja, hogy híre jött végső távozásának, ugyanaz a mondat zakatol bennem: „Nem hittem, hogy valaha is meg fog halni.” Nem jó ez a mondat, főleg így leírva nem az, de „lefordítva” egyenesen idétlen: „Valószínűleg örökké fog élni.” És nem azért, mert ilyet nem mondhat az ember, hanem mert Rózsás Jánoshoz nem illik a szó, hogy „halál”, ám az sem biztos, hogy létét az „élet” szóval lehetne a mindennapokban egyértelművé tenni. Rózsás János „túlélő” volt. A létnek olyan különleges változata ez, amelynek lehet ugyan kezdete, de bevégződése nincs. Mert a túlélés nem ábrázolható a születés és a halál számegyenesén. Persze – hát végül is – valamennyien túlélőnek tekinthetjük magunkat, hiszen mindig valami „után” vagyunk itt ezen a világon, de az igazi túlélő nemcsak a jelenben bukdácsoló mindennapok részese, sőt elsősorban nem azé: ő az idő történelmi dimenzióiból érkezett, üzenethozó, akinek híradása személyes tudósítás olyan valamiről, amiről a köznapoknak nincs, mert nem lehet tudomása. A túlélő személyes szavakra váltja a történelmet, így teszi valósággá. A túlélő sorsa a kötelezett-
ségvállalás. Mandátumot kapott a sorsától, amivel élnie kell. Ha tud és ha akar. Rózsás János jelenvalósága – az életrajzi időtől függetlenül – azt jelenti, hogy jelen van, mert elfelejthetetlenné teszi bennünk a magyar huszadik századot, és a század is őt. Ami attól olyan nyomasztóan abszurd a magyarság életidejében, hogy legfontosabb történéseinek jó része a mindenkori haza határain kívül ment végbe. Rózsás János tizennyolc évesen került szovjet fogságba, hirtelen berántott leventeként egy vén Mauserrel és öt tölténnyel, egy somogyi bozótosba, tíz év kényszermunkára ítélték, amiből kilencet ki is töltött. Azaz: azon az áron lett túlélő, hogy a történelem elvette tőle kilenc életévét, alighanem azokat, amelyek egy férfi életében a legszebbek. Ha az ifjúkori élményektől meg is fosztotta a történelem, megajándékozta egy olyan személyiség minden gazdagságával, amely példaképpé emelte a későbbiekben. Olyan tájakat járt be, mint a legnagyobb utazók, olyan körülmények között, amikről a rémfilmeknek sincs tudomásuk. Aki olvasta Csehovot, Dosztojevszkijt és Szolzsenyicint, értesült a magyar Medve doktor emlékeiről, szorongva dugdosta hajdan Csalog Zsolt M. Lajos, 42 éves című klasszikus szamizdat kiadványát, ismeriismerte Menczer Gusztávot és Galgóczy Árpádot, az nem győz álmélkodni azon, hogy mit bír ki az ember, hogy még onnan is haza lehet jönni. De a legnagyobb tanulság az, és ne adja Isten meg a történelem, hogy erről személyes élményeink legyenek: a szenvedés mennyi jót tud tenni a lélekkel, azaz, hogy a személyes lét miként válik sorssá és életpéldává a szenvedéstől, és lesz garanciája a „túlélésnek”. A szenvedés nem más, mint tisztaság, a tisztaság ugyanaz, mint a hit, és hit nélkül nincs erkölcs. Öröm és elégedettség bennem, most kedves alakját idézve, hogy egy halvány lábjegyzet erejéig ott lehetek én is ebben a történetben. Én voltam az, aki a Rózsás János kezébe adhattam az 1986-
ban kinyomtatott emlékiratát, a Keserű ifjúságot. És ez lett ennek a Rózsás János nevével címezhető mélyen abszurd életmese-filológiának a lezáró íve. Ez a könyv úgy magyar könyv, hogy nem Magyarországon jelent meg, hanem Münchenben. Ami benne megíródott, az messze Keleten történt meg, maga a szöveg itthon íródott, egy hatalmas régi hivatalos „főkönyv” lapjain, gyöngybetűkkel, szinte javítás nélkül, de a magyar nyilvánosság eléréséhez újra át kellett lépni a határt, immár a másik irányba, Nyugat felé, a rabszolgaságból a polgári közszabadság világába. A könyvet Borbándi Gyula adta ki, az Új Látóhatár szerkesztője. Aki magyar demokrataként emigrációba kényszerült, éppen csak kijátszva a történelmet, hogy ne Rózsás János sorsában osztozzék. Ő is túlélő, és ő is tudta, mi a dolga. Az emlékező kilenc évet töltött a határon túl, a kiadó közel negyvenet. A kiadó rokonom, nagy-nagybátyám, akinek nevét csak suttogva emlegettük odahaza, amíg 1986-ban végre személyesen találkozhattunk. Bécsben, a Hungarológiai konferencián, hol másutt. Ott nyomta kezembe Rózsás János könyvét, egy kávéház teraszán, a napsütésben, amikor mintha eltűntek volna a határok, és elfelejtettem, hogy a cipőm talpába egy húsz dollárost rejtettem, az bizsergette a talpamat. Rózsás János Nagykanizsán élte le életét, szolid hivatalnokként, akinek testét és lelkét elképesztő tulajdonságokkal tette kivételesen gazdaggá a Gondviselés és a megélt élet. Télen is elég volt neki egy szál ing, ha az utcájukon átment egy autó, soha nem felejtette el a rendszámát, és eszébe nem jutott, hogy sajnáltassa magát, az meg még kevésbé, hogy „ezektől”–„azoktól” valami kárpótlást elfogadjon – és mindenre emlékezett. Kilenc évet úgy mesél el, hogy elhiteti: óráról órára pontosan tudja, mi történt. És elhiteti: a gyűlölködés honában lehet gyűlölet nélkül élni. És csakis úgy lehet, ha túl akarod élni azt, aminek tanúságtevőjeként téged jelölt ki a sors.
Oldal 5
Csurgó és Környéke XXI. évfolyam 2012. december Szelíden, de nem gyáván, és valami olyan okos szeretetben, amiben – ahogy írja – a legelvetemültebbek is „meglátják a bárányt”. Egyszer megkérdeztem tőle: „Mondd, ha van erre válasz: hogyan lehetett mindezt kibírni?” Hallgatott egy kicsit, azután lassan megszólalt, úgy fűzve a szót, ahogy írt: pontosan és egyszerűen: „Tisztának kellett maradni. Nem szabad se mocskos dolgokat enni, se mocskos dolgokat csinálni.” Megírta a magyar Gulag lexikont is, nagynevű fogolytársa és barátja, Szolzsenyicin példáját követve (nota bene: magyarul az is Münchenben jelent meg). Négy és fél ezer „címszó”, öt és fél száz oldal. Nincsenek pontos számaink, csak becslések. Ezek szerint a második világháború végén csaknem másfél millió magyar került fogságba – s a fele keleten. Közülük háromszázezer lehet azoknak a száma, akik nem léphették át újra a határt. Alexa Károly Magyar Hírlap online 2012. november 14 .
Valaki lehajol, hogy megcsókolja orcádat Boldogság mondja, szabadság testvérem. Sokat gondolkodtam mi a boldogság nem a teljes, sem a végleges hanem az igazi. Ott van a boldogság Istennél. Hiszem, nem félve, csak féltve függeni valamitől, csüggeni valakin Csak valakin, és mindenkitől. Mert a boldogság, nem tesz szabaddá a szeretet szabadságába, önként lehet menetelni. A földi szerelmet, egyszer égire kell cserélni ha a szennyezett földi por elenged, most sáros, hideg karanténba, zárt lelked. Majd egyszer, halál angyala elsiratja be nem teljesült álmodat. Van boldogság a kereszten, ha hős vagy s megmented a világot?! A test kínjai oltják a lélek nemes lángjait. Víz és vér, a szívnek meg kell nyíllani ahol soha nem volt, igazságot kell ott is találni. Én a kevéssel érem el a boldogságot. Szeretetben mérem a gazdagságot had róják meg „rongyosságom”. Ha nem örülsz a porszemnek, a hegyet sem látod meg. Sirató szemed sarkából, tudsz e könnyes pillantást vetni, utoljára. Jézus boldog voltál a kereszten!? Lehetek boldog a szenvedésben? Szívkertünk szép illatos virága, a szeretet rózsája, gyenge vagyok Uram a harcra, mint a harmat erőt mind hajdan Atyádhoz, a Te imád, nekem is adhat. A sötétség, mindig le akar szállni. Befogadni a fényt, jött a világba ellent állni.
Rózsás János: Leventesors című könyvének borítója Oldal 6
Egy szelíd, lankás szőlőhegyen a pince épületen, ki van írva: „Ez itt a boldogság szigete.” Ne engedjük, hogy az élet hajója zátonyra fusson, vagy eltűnjön a viharban, mielőtt még elérné a szigetet.
Büki Imre verse
Csurgó és Környéke XXI. évfolyam 2012. december Köszöntő 90. születésnapra
zetői főiskola tanára is középiskolája városának adományozta életműve nagy részét.” (370. oldal).
Találkozás Soltra Elemérrel,
„Soltra Elemér érem- és festőművész Csurgó Város Díszpolgára lett.” (378. oldal).
Csurgó Város díszpolgárával
„Csurgó Város Díszpolgárai Soltra Elemér éremművész
1999 (489. oldal).
„Új csurgói kalauz – Csurgón. 2010-ben jelent meg. Violáné Bakonyi Ibolya és Viola Ernő tollából, részletek: a Csokonai Gimnázium parkjában. „Nagyváthy János domborművével szemben találjuk „második alapítónk”, Matolcsy Sándor (1887-1962) igazgatótanácselnök emlékművét. 2001. október 5-én állíttatta fia, Matolcsy Gedeon, az USA-ban élő bőrgyógyász professzor. A dombormű és az obeliszk tervét Soltra Elemér, iskolánk öregdiákja készítette.” (5. oldal). A Csokonai Gimnázium épületében lévő festmények között a 43. számú teremben „Mester Gábor (1909-1950) testnevelés szakos gimnáziumi tanár. Az arckép Soltra Elemér munkája.” (10. oldal). A Városi Múzeumban: „1997-ben Soltra Elemér éremművész ajándékozta a városunknak életműve nagy részét.” (13. oldal). Olvashatjuk: Soltra Elemér művész úr csurgói kötődése igen nagy – jelentős művekkel tisztelte meg hajdanán iskolája városát. Hadd emeljük ki még egy témakört – ez is szíve-lelke. Az idősödés, az időskor és tudománya, a gerontológia. Íme: „A Pécsbányatelepi Kórház Szent Ferenc érme” (1991), az 1994-es pécsi országos tudományos konferencia – „Egyháza és gerontológia. Egyházak az idősekért”. 1995-ben országos gerorehabilitációs tudományos ülés Pécsett, egyúttal emlékezés Albert Schweitzerre. Mindhárom kiemelt alkotás (öntött bronz érmek), fényképes bemutatásuk Dr. Vértes László „Recordatio – ars gerontologia hungarica” című fűzetének (Budapest, 2001,) 35; 37. és 38. oldalán). 2012. június 6-án, kedden beszélgettünk a művésszel. Most is vidám, fiatal, örül a lehetőségnek: csurgói éveket idézhet fel. Somogy megyében Jákón született 1922. december 17-én. A gimnáziumi első 3 évet Kaposvárott végezte, Csurgón folytatta 1936-tól, 1941-ben érettségizett. Neves rokona, Soltra Alajos, teológus orvos alapítványt tett csurgói szegény diákok javára. Elemér Csurgón Raksányi Lajos rajzmester irányításával készült a Képzőművészeti Főiskolára, Budapestre. Ott 1941-től tanult, 1948-ban rajztanári oklevelet szerzett 1943-1946: katonaság, hadifogság. 1951-től Pécsett lakik, alkot. Időközben a Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára. Festmények, szobrok, érmek, rézkarcok- külföldi kiállítások, külföldi tanulmányutak, kitüntetések jelzik az életutat. Csurgói diákként kórusban énekelt, népdalokat tanult. Emberséges rend és nyugalom volt. Csokonai – verseket szavaltak. Kellemes emSoltra Elemér festő, szobrász- és éremművész, Csurgón tanult, lékek az érettségi találkozók. Az évtizedek során többször látogatott a Pécsett lakik. Dr. Horváth József tanár úr ”Csurgó monográfiája” városban – művével is, sétálgatni is. Jó szívvel idézi föl tanárait és a című értékes kötetében, többször említi a művészt: könyvtárat: „Kétéves előkészület után 1992. május 14-15-16-án fennállásának kétszázadik évfordulóját ünnepelte a gimnázium. Több ezer diák kapott meghívót, a résztvevők számát csak becsülni lehet. Csurgó első ízben avatott díszpolgárokat. Soltra Elemér tanszékvezető főiskolai tanár szép emlékérmet tervezett az évfordulóra. Ennek aranyozott ezüst változatát, a peremébe a ”200 éves gimnáziumért” szöveg és a név bevésésével.” (365. oldal). „1995. május 23-a, Raksányi Lajos (1895-1986) festőművész- rajztanár születésének 100. évfordulója alkalmával a Raksányi Emlékbizottság, által rendezett ünnepség már a múzeum-nyítás jegyében történt. A régi internátus egykori lakója a városra hagyományozott képeivel vette birtokba – kilenc és fél évvel halála után az első emeletet. A tanítvány, Soltra Elemér emlékezett mesterére.” (369. oldal). „1997. szeptember 28-án Soltra Elemér (1922 -) éremművész, a Pécsi Tanárképző Főiskola nyugalmazott tanszékve-
Művészeti oktatóként több elismerést nyert tantárgy pedagógiai tankönyve: „A rajz tanítása. Rendkívül gondos, didaktikus, hatalmas anyag – bizonyítja, hogy a szerző művészként, tanárként is zeniten áll. A tervek között: Kodály-érem (személyes ismeretség volt). Soltra Elemér művész, pedagógus ez évben ér 90. születésnapjához. Köszönjük tisztelettel, megbecsüléssel eddigi szívjóságát, életpályáját, műveket mindannyiunk örömére. Kívánunk további munkálkodást, rajzokat és érmeket, jó egészségben, a lélek békéjében, amit eddig, még sokáig, még sokáig örvendeztessen meg emberi, művészi érdekekkel. Füstös János polgármester
Dr. Vértes László szerző
Oldal 7
Csurgó és Környéke XXI. évfolyam 2012. december
Városunk névadó forrása: a Máriás kút Csurgó Óvárosa, Felső- Csurgó az elmúlt évtizedekben kimaradt a látványos fejlesztésekből. Pedig nemcsak hogy itt volt a középkori történelmi városmag, a csurgói járás első intézményeinek ez a hely adott otthont már1851-től. Az egykori Festetics-uradalmi major bontása során értékek is megsemmisültek. 1977-ben a régi intézői lakótornyos szárny megmentető lett volna. Az 1992ben lebontott egykor az uradalom, majd a Terményforgalmi Vállalat magtára kihasználatlanná vált. Három éve azonban még a templom mögötti, Festetics György építette épületegyüttest is a lebontás veszélye fenyegette, benne a boltíves uradalmi istállóval, a gimnázium első otthonával. Ha mindentől takarva is, dacol az idővel a Máriás kút. A tejüzem innen kapta a tiszta, friss forrásvizet, amíg meg nem épült a vezetékes ivóvíz hálózat. Azóta a „Tejgyár” is megszűnt. Városunk ősi nevét is a Máriás (vagy Márjás)- kútról kapta, amely alatt folyik a Máriás- patak. Friss vize messze földön híres lehetett, és a neve alapján biztos, hogy valamilyen Mária-kép díszítette. A néphit igaz történetet örökíthetett meg: A menekülő IV. Béla király itt állapodott meg, és Máriához imádkozott. Biztos adatunk van a király 1260. április 24-i csurgói tartózkodásáról. Innen a fiával a Morva folyóhoz vonult. IV. Béla király fia, a későbbi V. István ekkor, és csaknem biztos, hogy halála évében is megfordult Csurgón. Béla király unokája, IV. (Kun) László Kapronca várából Csurgó érintésével tarthatott királlyá koronázása színhelyére. A kút a csurgói városcímerbe is bekerült. A polgármesteri hivatal előtt készülő új szökőkút is erre emlékeztet. A város az idén a Szentlélek templom környékének teljes megújítására is pályázott, benne a régi templomos és johannita rendház romjaira épült majorral és Máriás kutunkkal. A majori Festetics uradalom 1760 körüli leírását megszerezte és Csurgóra eljuttatta Nyárády Gábor újságíró, de Knézy Judit korábbi kaposvári néprajos is közölte 1997-ben a somogyi levéltári évkönyvben. A major baloldalán, a Nagyváthy Középiskola nyugati kerítése tájékán egy nagy fészer állt ”végig tsak nem a Mariasi kutig, amelly is Cserép födél alatt, kő falakkal négy szegletre bé vagyon foglalva.”
vize is keményebb és frissebb valamivel. Ez mint a Nép Monda tartja, régenten mint szent kút látogattatott a vidéki Catholicusoktól, kik kivált húsvéti és pünkösdi ünnepeken szoktak ide seregleni a Régi Catho. Liturgia szerint a keresztelés üdőszakokban ezen régi ájtatos össze sereglések maradványai a húsvét keddi és pünkösd keddi csurgói vásárok, melyek a templom környékén tartattak, és mint búcsú vásárok, mellyek valaha a Templomnak jövedelmeztek: de az ujjváros alapéttása után ujjvárosi városterekre vitettek által az uradallomtól uradalmiakká lettek: a’ Templomnak pedig vesztett jövedelem pótlásul 16 font viasz adatik az uradalomtól.” A vásárok áthelyezésével a búcsú emléke is elhalványult. Csurgói Máté Lajos (1931-2001) grafikusművész 1988-ban jelentette meg Mezítláb a földön című elbeszélés- kötetét. Külön novellában örökítette meg a nevezetes kutat: „A majorban a nagyraktár alatti rét szélében volt egy téglaépület, ennek oldalából egy vascsövön keresztül állandóan jéghideg kristálytiszta víz folyt az előtte levő tárolóba, onnét egy kör alakú kisebb medencébe, amit mi pancsolónak csúfoltunk, abból meg egy nagyobb medencébe. Az sem volt hatszor tíz méteres, de a betonmedence végében azért volt olyan mély a víz, hogy egyik- másik gyereket el is lepje. Ha a medence három nap alatt megtellett, a leeresztő lyuk dugóját három hétig ki sem húztuk. Így aztán a jéghideg kristálytiszta vízből szép langyos pocsolya lett. Zöldszínű pocsolya békákkal, Csiborokkal, víz tetején korcsolyázó vízipókokkal és mindenféle víziállatokkal. Ez volt a Máriás- kút. Az idősebbek arról meséltek, hogy IV. Béla királyunk itt pihent meg kíséretével együtt, amikor Dalmácia felé menekült. Még egy- két lábnyom is látszott a kistározó előtti sima betonon, hittük is, meg nem is, hogy az övé lehetett. Hát így ugrabugráltunk a nagymedencébe leginkább, és itt tanultunk meg úszni is. Az is megesett, hogy ha valamelyikünk meredekre vette a fejest, úgy jött föl a víz alól, mint a Zwack- unikum figurája, csak nem röhögött, mert a fejét egy dézsa iszap borította. Csoda, hogy a hidegrázáson kívül más betegséget nem kaptunk, pedig kortyolgattuk rendesen a zöld löttyöt.
A majori gyerekek a vizet néha leengedték, az iszapot kilapátolták, a medence alját kisöpörték, és friss vizet engedtek bele. Ilyenkor mi kint ültünk a parton és röhögtünk az új gyerekeken, akik kék meg zöld színben, vacogó fogakkal próbálgatA Máriás kút legendája emlékmű ták a vizet. Megállapítottuk, hogy ez még inni sem jó. Így ránézésre is torokgyulladást kap az ember gyereke tőle, majd három, négy nap múlva jövünk. Németh József 1838-tól 1858-ig volt plébános Csurgón. Kéziratos Addig is, pisiljatok bele nyugodtan, attól is melegebb lesz.” feljegyzéseit őrzi a Szentlélek plébánia irattára: „A Máriás kút az Urasági pajtáskert nyugati oldalán színre egy kies völgyetskében ennek még erőssebb szűntelen omló folyása vagyon és
Oldal 8
H. J.
Csurgó és Környéke XXI. évfolyam 2012. december
„Csurgó, Csurgó, sáros Csurgó…” „Szép idő volt, jó idő volt, Jaj, de kár, hogy vége már, Feleségünk is lesz nékünk, Aki számon kéri majd, hogy Csurgó, Csurgó sáros Csurgó Te vagy az oka mindennek! Csurgó, Csurgó sáros Csurgó Hogy a rosseb egyen meg”
Ki ne ismerné ezeket a talán már az első Csurgóra kerülő diáksággal egyidős dalsorokat, melyek jelzőjére az elmúlt évszázadok alatt igazán rászolgált a város. A sarat képező víz és az itt élő ember küzdelme már hosszú időre, a régmúltba nyúlik vissza. Napjainkban e témának a városközpontban folyó vízelvezetési, járdaépítési és parkosítási munkálatok adnak aktualitást, remélve, hogy a jelenkor csatájának végül is az ember lesz a győztese.
Ezen folyamatok másik kimenetelét a domboldalak, völgyfalak peremén megjelenő rétegvizek adják. A vízzáró kőzetréteg és a vízáteresztő agyag-homok-lősz réteg találkozásánál törnek a felszínre. Legtöbb esetben 180200m között fakad, egy-egy ilyen a patakokat elindító rétegforrás, azaz csurgó, melyről városunk is a nevét kapta. A napjainkban folyó vízelvezetési, vízmentesítési munkálatok előtt is már sok próbálkozása volt az itt élő embereknek a belvíz, a sár és a por legyőzésére. A szilárd burkolatok és a parkosítások megjelenése előtt áldatlan állapotok uralkodtak az utcákon. 100-150 évvel ezelőtt egy eső vagy hóolvadás után folyt a víz és sár mindenütt: az árkokon belül és kívül, az udvarokban és az utcán, bokán felül érő sár tapasztására kényszerítve a járókelőket. Az 1930-as évekig a városon keresztül hajtott sertésfalkák és marha csordák csak tovább lazították a talajt, akár az ablakokig felfrecssenő sárral borítva a közeli házfalakat. Nyári időben a főutcákon átfújó É-D-i szél a laza felső rétegekből hatalmas porfelhőket görgetett maga előtt. A rengeteg lakossági panasz miatt a település vezetői sokféle megoldással próbálkoztak, árkokat ásattak, farönköket, téglákat rakattak le a sárba. Nyárra ló vontatta lajtoskocsival rendelkező fogatosokat szerződtettek az utcák öntözésére. 1894-ben a György téren /ma Petőfi tér/ sár- és porfogó fák, bokrok telepítésével, gyepesítéssel is próbálkoztak megkötni a talaj felső rétegeit. Akkori szokás szerint azonban a lakosság rendszeresen engedte ki az állatait az utcákra „legelni”! Tyúkok, kacsák, libák, malacok fötörték és túrták a füves részeket, trágyájukkal „gazdagítva” a sár és portengert.
Az első minőségi javulást 1914-ben az új járdaépítési terv elindítása képezte, de csak kis szakaszokkal. Weiss Soma, nagykanizsai cementgyáros kapott megbízást szilárd, cement alapú járda építésére. Aztán a zúzott kő és kavicságyas utak enyhítették valamelyest a víz és sár A víz és sár uralmának igazi okai főleg Csurgó dombor- uralmát. zati és talajszerkezeti viszonyaiban keresendőek. A csurgói-dombság alapját, melynek utolsó ölelésében Csurgó A belvíz azonban még egészen napjainkig is keserítette a is fekszik, a felszín alatt meghúzódó, az Alpok kőzeteivel járókelők életét, mivel főleg a Széchenyi téren a geszteazonos szerkezetű, vízzáró rétegek alkotják. Míg terüle- nyefák alatt és a Petőfi téren a templom előtt képezett tünk felső rétegét a Pannon tengeri iszapból és a belé tor- kisebb tavakat. kolló folyok agyagos-homokos hordalékából képződött A városközpont felújítása, az új, megemelt járdák, és a réteg alkotja. Ezen felső részeket aztán a szárazra kerülé- földbe fektetett vízelvezetés reméljük, végleg megszüntesük után a szél ereje és az általa hordott, lazított lősz és ti majd a víz és sár uralmát, és már csak a dalszövegben homok még tovább növelte. Ez a keverék talaj, mely marad meg, hogy: Csurgó környezetének legnagyobb takarója szárazan víz„Csurgó, Csurgó, sáros Csurgó…” áteresztő, majd a beépítések miatt lefolyástalan, területeken /Széchenyi tér, Petőfi tér/ telítődve vizet tartóvá váVargáné Hegedűs Magdolna lik. Ezáltal könnyen ragacsossá sárosodik, majd kiszáradva remekül porzik. Oldal 9
Csurgó és Környéke XXI. évfolyam 2012. december
Szuper nők a Városi Sportcsarnokban I. helyezett: Nagyatád Első alkalommal 2012. nov. 24.-én -rendezett kézilabda tornát az immár civil egyesületként jegyzett Super Women’s Senior Női Kézilabda Klub. A tornára meghívott Nagyatádi és a Nagykanizsai senior női csapatok mellett a csurgói egyesület két 12 fős csapattal is ki tudott állni, így a küzdelmek 4 csapat részvételével zajlottak a Városi Sportcsarnokban. Füstös János, Csurgó Város Polgármestere megnyitóbeszédében támogatta a kezdeményezést és további munkára ösztönözte az egyesület tagjait, belátva, hogy az egyesület hiánypótló, hiszen a felnőtt nőknek, kisgyermekes anyukáknak sportolási lehetőséget biztosít, megszínesíti a mindennapokat, s nem utolsó sorban társadalmi, kapcsolatépítő szerepe is lehet. A küzdelmek során újra találkozhattak régen egy csapatban játszó játékosok, a jó hangulatot maga a játék élménye biztosította. A lelátón ülő családtagok és érdeklődők töretlen szurkolásával lett hangos a csarnok. A torna végeredményét a csurgói női kézilabdázás meghatározó alakja, a Női Kézilabda klub volt vezetője Kátai Ferenc hirdette ki:
Oldal 10
II. helyezett: Nagykanizsa III. helyezett: Csurgó „A” IV. helyezett: Csurgó „B” A tornán különdíjakat is kiosztottak a támogatóknak köszönhetően: Legjobb kapus: Somogyi Anett, Csurgó „B” Legjobb mezőnyjátékos: Simon Barbara, Nagyatád Legjobb csurgói mezőnyjátékos: Szász Éva, Csurgó „B” Gólkirálynő: Gombor Ágnes, Nagykanizsa Legszebb korú játékos: Szloboda Józsefné, Nagykanizsa
A két csurgói csapat - immár egyként - a rendezvényt egy vidám hangulatú vacsorával zárta a Vadász étteremben. Balogh Veronika
A rendezvény támogatói: Maronics Üzletház,Csordás Csemetekert, MÜSZOL Kft., Azúr Vendéglő, Jankovics Vera, Horváth Zoltán, Vurovecz Zsolt, Grabarics Károly, Dömötör Tamás, Lord Cafe és Ételbár, Zpress Bt., Pál Zsolt, Molnár Ilona, Csurgói Medicina Patika, TRI-O Gyógyszertár, Dráva Kavics Beton Kft., Csurgó Város Önkormányzata, Dr. Bus Mária,Bíborcsillag Kft., Szmodics és Társa Bt., Botika Cukrászda, Dr. Varga Paméla, Domkos Ágnes, Papp Pékség, Cenkváriné Mándi Henrietta, Pákai Bt, Vadász étterem
Csurgó és Környéke XXI. évfolyam 2012. december
Mindenki karácsonya… A szívekben legyen Karácsony A puha hóban, csillagokban, Az ünnepi foszlós kalácson, Láthatatlanul ott a jel, Hogy itt van újra a KARÁCSONY. Mint szomjazónak a pohár víz, Úgy kell mindig e kis melegség, Hisz arra született az ember, Hogy szeressen és szeressék. S hogy ne a hóban, csillagokban, Ne ünnepi foszlós kalácson, Ne díszített fákon, hanem A szívekben legyen KARÁCSONY (Szilágyi Domokos) Ezzel a verssel nyitotta meg az idei Mindenki Karácsonyának ünnepi műsorát a Csurgói Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője, Buzásné Mester Bernadett. A TÁMOP 5.2.5. a Megoldások Eszköztára című pályázatban résztvevő 98 gyermeket, az őket korrepetáló tanárokat, szülőket és a kistérség polgármestereit hívták meg az ünnepségre, ahol a gyerekek nem csak vendégei, hanem résztvevői is voltak az előadásnak. Gitárral kísért énekeikkel-melyeket Varga János családgondozó segítségével adtak elő- és híres költőink karácsonyi verseivel (felkészítők: Aracsi Anita és Varga Krisztina koordinátor és asszisztens) igazán kellemes, meghitt karácsonyi hangulatot varázsoltak a hallgatóság elé. A zenés, verses előadást karate bemutató követte (felkészítő: Szobodicsánecz Tibor), majd Kovács Csaba zsonglőrmutatványaival szórakoztatta lelkes közönségét. Az ünnepi műsor záróakkordjaként az
dozók segítségével - a gyerekek mézeskalácsot díszíthettek, hűtő mágnest készíthettek. B.V. TÁMOP-5.2.5/A-10/2-2010-0047
Támogatási előleg igénylés az EMVA projekteknél Megjelent a 118/2012. (XI.22.) VM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az egyes beruházási jogcímek esetén nyújtandó támogatási előlegfizetésről
Az ügyfél által igényelt támogatási előleg mértéke a támogatási határozattal jóváhagyott támogatási összeg legfeljebb 30%-a lehet. A támogatási előleg kifizetése iránti kérelmet az MVH által rendszeresített és az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon lehet benyújtani az első kifizetési kérelem benyújtását megelőzően az MVH-hoz. Támogatási előlegre az az ügyfél jogosult, aki vagy amely: jogerős helyt adó vagy részben helyt adó támogatási döntéssel rendelkezik, amely ellen bírósági felülvizsgálat nincs folyamatban, akinek nincs köztartozása, nem áll csődeljárás, felszámolási, végelszámolási, adósságrendezési, – természetes személy esetén – gazdálkodási tevékenységével összefüggő végrehajtási eljárás alatt, bankgarancia esetén legkésőbb az előlegkérelemmel egyidejűleg benyújtja az MVH-hoz a biztosítékról szóló eredeti, formailag és tartalmilag megfelelő és elfogadható okiratot, vagy készpénzletét biztosíték nyújtása esetén biztosítja a készpénzletét MVH bankszámlájára történő megérkezését legkésőbb az előlegkérelem benyújtásának napjáig. A cikk a Vidékünk a Jövőnk Szövetség támogatásával jött létre.
ADRA Adventista Szeretetszolgálat tagjai hívták fel a hallgatóság figyelmét az ünnep igazi jelentőségére, a Biblia tanításaira, arra, hogy lássák meg a kisdedben az igazi Jézust. Ezt követően az ADRA Adventista Szeretetszolgálattól, az családsegítő központtól és a felhívásra beérkezett felajánlásokból a jelen levő gyerekeknek személyre szóló ajándékcsomagot osztottak ki. Az ünnepi műsor végén, a gazdagon terített asztaloknál uzsonna várta a vendégeket, majd kézműves foglalkozáson - családgon-
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa
Oldal 11
Csurgó és Környéke XXI. évfolyam 2012. december
Remek versenyzéssel zárták az évet a Csurgói Úszók
Emberi Hangok a Magyar Hangoktól
December 15-én Barcson versenyeztek ez évben utoljára a Csurgó USE versenyzői. Remek időeredményekkel 20 érmet gyűjtöttek és a csapatok pontversenyében a 3. helyen végeztek. Másodszor kapott meghívást a csurgói Nagyváthy János Először sikerült a váltóversenyben is dobogóra állnia az I-III. Középiskola Magyar Hangok együttese a Mozgáskorlátokorcsoportú összeállítású fiú csapatnak. Érmeseink: zottak Somogy Megyei Egyesületének kaposfüredi Nap-Bukovics Rebeka
50m gyors és mell
3. hely
-Andrási Zsófia
50m gyors és mell
2. hely
50m hát (0:47)
1. hely
50m gyors (0:36) és hát
2. hely
50m mell
3. hely
50m mell és hát
3. hely
-Németh Dzsennifer - Buzics Bence - Varga Dominika
100m gyors (1:07) és hát (1:18) 1. hely 100m mell
- Varga Krisztián
2. hely
100m mell
1. hely
100m hát
3. hely
-Dömötör Marcell
50m pillangó (0:35)
1. hely
-Patak Letícia
100m mell
3. hely
100m hát
2. hely
50m pillangó
2. hely
-Rozs Patrícia
sugár Integrált Szociális Intézményébe. Szeptemberben egy nyárbúcsúztató rendezvényen, most pedig a lakók és dolgozók közös karácsonyi ünnepélyén szórakoztatták a fiatalok az otthon közönségét. Az együttes tagjai és az
Tüske Bence először versenyzett 50m-es távokon, valamint Hosszu Nóri és Varga Virág is jelentősen javított nevezett idején és szép úszással jól versenyzett. Ez volt az utolsó felkészülési verseny a Megyei Diákolimpiára készülve, és az időeredmények bíztatóak a januári versenyzésre nézve. Deregezné Szabó Sára
A
CSURGÓ ÉS KÖRNYÉKE Minden kedves olvasójának jó egészséget és eredményekben gazdag új esztendőt kíván a szerkesztőség nevében: Szabó Sándor
otthon fiataljai között már az első találkozás során megkezdődött az ismerkedés, barátkozás, többen a közösségi oldalakon is tartják a kapcsolatot egymással. Így személyes ismerősként, jó barátként fogadták a csurgói diákokat, akik ismert slágerekkel, musicalrészletekkel léptek a közönség elé. A lelkes taps, az őszinte szeretet itt mindig kijár minden fellépőnek – emiatt is kedvenc közönsége a Magyar Hangoknak a kaposfüredi. A rendezvényt záró közös, családias karácsonyi vacsorára a Magyar Hangok tagjait is meghívták, akik szívesen maradtak ennyivel is tovább a lakók és a dolgozók társaságában. Csehné Varga Csilla
Oldal 12