XXII. évfolyam 2012. szeptember
Csurgó és Környéke Csurgó és Környéke Közéleti és kulturális lap
Megjelenik minden hónap harmadik hetében Ára: előfizetéssel: 100,-Ft/pl., alkalmanként: 150,- Ft/pl. Kiadja: Csurgó Város Önkormányzata Felelős kiadó: Füstös János polgármester Levélcím: 8840 Csurgó, Széchenyi tér 2. Telefon: 82/571 014, 20/442 5335 Email cím:
csurgo.es.kornyeke@gmail.com csurgo.es.kornyeke@citromail.hu
főszerkesztő:
Szabó Sándor szerkesztők: Simon Mihály, Pál János, Füstös János igazgató, Vörös Mátyás, Sikesdi Vera
Idősen is boldogan Az ENSZ először 1991-ben rendezte meg az Idősek Világnapját, azóta minden év október 1-én megemlékezünk - demográfiai adatok szerint – a Földön élő jelenleg körülbelül hatszázmillióra tehető idős emberről. A szervezet célja, hogy középpontba helyezze a méltóságteljes öregkort, valamint az idősöket visszaintegrálja a gazdaságba. Európában az aktív munkaerő csökkenése miatt egyre nagyobb hangsúlyt kap az idősek foglalkoztatása, ezzel is pótolva a munkaerőhiányt valamint segítve a teljes értékű élet fenntartását.
Tartalomból: Baksay és a Genfi Egyetem: 3.o.; Feltárul a Múlt: 4.o.; Szülőföldem szép határa..: 5.o., A 120 éves állami elemi iskola elindulása: 6-7.o., Zákány vízrendező pályázata, Erzsébet tábor: 8.o.; Város rehabilitációs pályázat, Csurgó Óvárosi Művészeti Egyesület pályázatzárója: 9.o., Városi Könyvtár pályázata; IPA Program: 10.o.; Csurgó Sportja: 11.o., Csurgói Őszi Napok: 12.o.
A jóléti társadalmakban régóta problémát okoz a születések számának csökkenése, ezzel együtt pedig
lélekszáma 9 millió 962 ezer fő volt, 23,3 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.(forrás: www.ksh.hu)
Az Európai Unió felismervén az igen széleskörű problémahalmazt, mely a társadalom elöregedéséből ered - a 2012-es évet az „Aktív idősödés és a generációk közötti szolidaritás” évének jelölte ki. A cél, hogy Európa elöregedő társadalmai 2020-ra felismerjék és a lakosság elöregedése. Ez tegyenek valamit egy jellemző sajnos Magyaror„idősbarát” Európa kialaszágra is, hiszen a friss kításáért. statisztikák ezt támasztják alá. A KSH adatai A népszámlálási adatok alapján 2012. január 1-jén szerint Magyarországon az ország népességének minden ötödik ember idős-
A Mi kis Városunk…. A Mi Kis Városunkban vannak zárt kapuk. Van aki előtt bezárják, van akit kizárnak, és van olyan is aki maga előtt zárja be mások kapuját. A minap bezártak egy kaput ami eddig nyitva volt, holott papír volt róla, hogy zárva kell tartani. Akinek nyitogatni kellett volna, megtudta, hogy mégis csak be kell zárnia. Akik meg bementek volna, azok meg zárt kaput találtak.
A kapun belül mégis történt valami, melynek titkát a csurgói furfang feltárta, felhasználva a modern világ technikai vívmányait.
Az sem zavarta a hűséges grémiumot, hogy rájuk és a rendre majdnem annyian őrködtek mint ahányan voltak.
A lelkes „kint-maradók” a Sárgát szélére települve lelkesen követték a benti eseményeket. Eszükbe sem jutott, hogy áttörjék a kaput, áttörjék a nemtörődömség gátját.
Mint mindennek a zárt kapunak is van tanulsága.
Megértve a meg nem értendőt, fittyet hányva a zárt kapura, jó hangulatban, a tréfát sem félretéve Nyilván aki(k) felelősök a felelős szurkoltak, kedvenc csapatukért, megállapításáért, felelősen megálla- mert ők így bent és kint egy csapat. pítják a zárt kapu okát.
Mindenkinek talán csak annyit kell tennie, ami a dolga. Nem kell félni a lelkes – Csurgó jó hírét féltő — rajongóktól. Egyszer talán mégis csak egy csapat leszünk és nem lesz zárt kapu a Mi Kis Városunkban. - eszes -
Csurgó és Környéke XXI. évfolyam 2012. szeptember ember időskorúnak számít, vagyis már betöltötte a hatvanadik életévet. Területi elosztásban Budapesten illetve a kistelepüléseken élnek a legtöbben, a nemek közötti arány pedig igen egyenetlen: az idősek 52,8 %-a nő. Az előző népszámláláshoz képest jelentősen csökkent a többgenerációs családok száma, az idős emberek többsége egyedül vagy másik időssel él együtt. Mikor az idősekről van szó, először mindig nagyszüleimre gondolok, pedig már nincsenek közöttünk. Gyerekkorom nagy részét, főként az iskolai szüneteket – unokatestvéreimmel együtt- velük tölthettem. A rengeteg törődés és szeretet mellett olyan, egész életre szóló útmutatót kaptam tőlük, amelyért a mai napig hálás vagyok. Mintha burokban nőttem volna fel… Most a saját szüleim is az időskorba léptek, hiszen mindketten nyugdíjasok. Hálásak a sorsnak, hogy együtt tisztességben öregedhetek meg, hogy a mai napig is boldogan, szeretetben élnek, büszkék ránk, gyermekikre és unokáikra. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársága meghirdette a „Hogyan őriztük meg… ” című pályázatát olyan házaspárok részére, akik legalább 40 éve házasok, így szüleim is pályázhattak. A pályázati felhívás célja az volt, hogy - hiteles történeteken keresztül - mintákat adjon a fiatalabb korosztálynak a házasság értékteremtő, értékeket megtartó, értékeket (meg) őrző intézményéről. A pályázat kiírója olyan írásos pályaműveket várt, melyek bemutatják a fiatalabb generációk részére, hogy mi erősítette, erősíti a házasfelek közötti köteléket, mi segítette át a házaspárokat az érzelmi hullámvölgyeken, nehezebb társadalmitörténelmi időszakokon, mi tette a házasságot tartalmassá, az összetartozás-érzést magától értetődővé. Oldal 2
Ha jól számolunk, azok a házaspárok, akik 1972 vagy az előtt kötöttek házasságot, ma 58-60 vagy annál több évesek, tehát az idős korosztályhoz tartoznak. Vajon hány, minimum 40 éve kötött házasság érvényes még Csurgón és környékén? Ha csak a női és férfi átlagéletkort vesszük figyelembe, bizony sejthetjük a választ. Kíváncsiságom az anyakönyvi adatokig vezetett, így megtudtam, hogy 1972-től 8 évre
Ady Endre:
Őrizem a szemed Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet.
Világok pusztulásán Ősi vad, kit rettenet Űz, érkeztem meg hozzád S várok riadtan veled.
Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet.
Nem tudom, miért, meddig Maradok meg még neked, De a kezedet fogom S őrizem a szemedet. visszamenőleg (1965-ig) a csurgói anyakönyvi kerületben összesen 517 házasságot kötöttek, amelybőlmivel hivatalos feljegyzés a megszűnéséről válás vagy elhalálozás miatt nincs-177 házasság a mai nap is érvényben van. Miért is fontos ez?
Bizonyított tény, hogy házasságban élni egészséges, a házas családi állapotnak önmagában is egészségvédő szerepe van. Statisztikák tanúsága szerint a boldog házasságban élő emberek tovább élnek, és egészségesebbek, mint az egyedülállók, vagy azok, aki elváltak, vagy boldogtalan a házasságuk. Kisebb arányban szenvednek szívelégtelenségben (ami a halálokok több mint 50%-át adja), rákos és egyéb megbetegedésekben, és szorosabb érzelmi támogatottságról számolnak be. A házasemberek ritkábban betegek, és fizikailag is aktívabbak. Kevesebbet isznak, dohányoznak, és általános közérzetük is jobb az egyedülállókénál, az elváltakénál, de még az élettársi kapcsolatban élőkénél is. A házaspárok gazdaságilag, társadalmilag és pszichésen, valamint az egészséges életmódra való ösztönzés tekintetében is előnyösebb helyzetben lehetnek magányos társaiknál. Hiszen nem ez az Európai Unió célkitűzése? Talán ez lehetne az egyik jó megoldás életünk, gyermekeink életének helyes irányba terelése érdekében? A házasság értékének visszaállítása. A mai rohanó világunkban szüksége van egy biztonságos háttérre mindenkinek, hogy a mindennapok nehézségein könnyebben átlendüljön, jobban vegye az élet által felállított akadályokat. A prognózis jó, házassági mozgalom csökkenő irányzata 2011-ben megállt s ezzel együtt a válások abszolút száma is az utóbbi néhány évben határozottan csökkenő irányzatot mutat. Lassan közeledik október elseje, elérkezik az ünnep. Bár azt gondolom, hogy az én szüleim öregségükben is fiatalok maradtak, rájuk gondolva minden idős házaspárnak és minden idős ember szép emlékeiért választottam záró sorokként Ady Endre gyönyörű versét. Balogh Veronika
Csurgó és Környéke XXI. évfolyam 2012. szeptember
Baksay Sándor és a genfi egyetem.. Emlékezés a 180. születésnapon
A kiemelkedő egyházi személyiség tehát 1909-ben lett Svájcban a genfi egyetemen doktorátust kapott. E helyen, utólag is köszönjük. Füstös János
Dr. Vértes László
polgármester
elnök, főorvos
Baksay Sándor szobra Kunszentmiklóson Baksay Sándor 1832. július 28-án született Nagypeterden. Előneve „szentistvánbaksai”. Az évforduló alkalmából számos egyház- és irodalomtörténeti kötetet néztünk át. 1977-ben Budapesten adta ki a Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya Dr. Ladányi Sándor szerkesztésében Zoványi Ernő. Magyarországi egyháztörténeti lexikonát. A 38. oldalon Baksay Sándor életrajzában áll: „A genevai (=genfi) egyetem 1909-ben teológiai díszdoktorrá tette.” 2001-ben Budapesten jelent meg az Új Magyar Életrajzi lexikon 1. kötete (Magyar Könyvklub). A 281. oldalon Baksay Sándorról: „A genfi egyetem tiszteletbeli teológiai doktora (1900). A megjelentetett évszámok között 9 (azaz kilenc) év különbség van. (Természetesen lehet sajtóhiba is.) Döntés érdekében a genfi egyetemhez fordultunk, kérve korabeli dokumentációt. Szíves azonnali választ kaptunk: ünnepi kötet két oldalát. Az egyetem 1909-ben 350 éves volt, a címoldal és a 91. oldal montírozott részletét mutatjuk be. Érdemes megjegyeznünk: érvényesül a svájci mentalitás, a lelkiismeret gondosság; minden magyar nevet helyesen, ékezettel írtak. 39 nevet találunk, többen Európából, de pl. tengerentúlról is. A nevek 2. sora (magyar nyelven: Baksay Sándor, püspök, Kunszentmiklós).
Az eredeti, francia nyelvű szöveg lényegi fordítása: Genf egyeteme Genfi iskola (latin nyelvből) Az 1909-es jubileum eseményei Genf Georg et C Egyetemi Könyvtár 1910-.Az ünnepség második ülése a Viktória teremben Itt a doktorátust kapottak jegyzéke, akiknek a Szenátus szándéka szerint megadták; alfabetikus sorrendben. Teológiai fakultás Baksay Sándor, püspök Kunszentmiklóson. Oldal 3
Csurgó és Környéke XXI. évfolyam 2012. szeptember
Csütörtökön délben Pákozdy István 27 éves állástalan magántisztviselő jelentkezett Plósz Pál vezérigazgatónál. Kérvényt adott át a vezérigazgatónak és kérte, hogy juttassa őt állásba az Elektromos Műveknél, mert hét év óta nyomorog családjával együtt. Plósz vezérigazgató nem
Tudom jól, hogy a munkatábor nem végleges megoldása az ifjúsági állásnélküliségnek. Az utcán való tüntetéssel azonban nem lehet eredményt elérni. Segélyek nem méltók az egészséges, munkabíró ifjúhoz.
tudott segíteni, a kérvényező fiatalemberen, mert az Elektromos Műveknél egyetlen állás sincs üresedésben és uj tisztviselők felvételéhez polgármesteri intézkedés szükséges. Az állástalan tisztviselőt néhány pengős segéllyel akarta utrabocsátani, de Pákozdy udvariasan visszautasította a segélyt, majd elköszönt. Néhány perccel később a vezérigazgató előszobájában revolverdörrenés hallatszott. Az elkeseredett ember mellbelőtte magát és mire a mentők megérkeztek, meghalt. Néhány soros búcsúlevelet hagyott hátra, amelyben csupán arra kérte a rendőrséget, hogy ne boncolják fel.”
Az ifjúság törvényes eszközökkel munkát követel, mert ehhez joga van. A munkatáborba tömörült ifjúsággal lehet majd eredményt elérni, van még jó egypár ezer hely az állásnélküli fiuk részére.
Ez az öngyilkosság nem az első a magyar állásnélküli ifjúság között, de nem is az utolsó, ha a tizenkettedik órában nem állunk az ifjúság mellé. Nem lehet mindent Trianonnal elintézni. Ki a felelős azért, hogy a sok fiatal ember nem kap állást? Az állásnélküli ifjúság ügyét végre intézményesen kell megoldani!
1. Hány férjes asszony van állásban az állami és magán vállalatoknál, akiknek a helyét fiatal emberekkel lehetne betölteni?
okba. Nem a német, osztrák vagy bulgár munkatáborok szolgai utánzására gondolok hanem cserkészszellemi munkatáborra. Tavaly nyáron megnéztem a sárospataki református teológusok munkatáborát ahol engem, mint katholikus papot nagyon kedvesen fogadtak.
Sajnos nálunk, különösen vidéken a közéleti tevékenység csak a képviselőválasztások alkalmával dühöng, utána pedig csendes lesz minden.
Írta: Longauer Imre Egyszerű hír a Nemzeti Újság 1936. május 8-i számából:
Eddig már eleget szónokoltunk az akcióról, most már kezdjük el az akcióit. A fővárosí és vidéki Prohászka Munkaközösségekkel pedig a következő témákat kérjük a legsürgősebben feldolgozni:
2. Hol van több gyermek, az állásban levő ásszonyoknál-e, vagy pedig ott, ahol az asszony nincs állásban?
3. Hogyan küzdik le az ifjúsági munkanélküliséget OlaszorLegyünk tárgyilagosak. Sok állásnélküli fiatalemberrel van dolgom s szágban, Ausztriában, Németországban, Bulgáriában és Lenezek a jó gyelországban? fiuk az évek óta tartó állásnélküliségben elvesztettek minden életkedvet 4. Hány 30 éven felüli agglegény van Magyarországon? A és önbizalmat. A börtönök lakóinak egyik legnagyobb büntetése, ha a rabokat büntetésből nem engedik dolgozni. Az állásnélküliek évek óta külföldön milyen agglegény adók vannak? 5. Hány olyan nyugdijas van, akiknek 200 P-n felüli nyugdija ilyen ideg- és lélekölő tétlenségre vannak kárhoztatva. A legelső feladat, hogy gyűjtsük össze az állásnélkülieket munkatábor- van s mégis állásban van?
Kedves Állásnélküli Magyar Fiuk ! Állást akartok? Akkor ne várjátok a sült galambot! Az állást ugy kell majd kiharcolni s a győzelem csak az ifjúságé lehet. Jelszavunk, amit Serédy hercegprímás úr mondott, midőn kiment Angliába templomot szentelni: „Minden munka a hazáért!" Áldozat nélkül nincs eredmény. Feláldozom a vakációmat az állásnélküli magyar ifjúságért. Vállalom a munkatábor megszervezését és munkáját. Minden törvényes eszközt igénybe veszünk, hogy a munkaA munkatábor természetesen sokkal nehezebb, mint egy diák- vagy öregtábor végén, szeptemberre, az ifjúság állást kapjon! Az idei nyáron, július és augusztus hónapban itt a csonkaország másik végén, Délsomogyban, a trianoni szerb határon szeretném megszervezni a csak állásnélküliekből álló munkatábort. Munkaalkalmul a Csurgóhoz közel levő Porrogszentkirály-Gyékényes útszakasz rendbehozása szolgálna. A szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló drávai folyamkavicscsal az összes délsomogyi utakat rendbe lehetne hozni.
Oldal 4
Feltárul a múlt — 76 éve írták. A csurgói eKönyvtárból ollózta Füstös János igazgató. még többet megtudhat a Városi Könyvtár e- Könyvtárából: http://info.csurgo.hu oldalon
„Állást kérő tisztviselő öngyilkossága az Elektromos Műveknél.
cserkésztábor. A munkatábor vallásos és hazafias alapon állana, a cserkésztörvények és rendtartás mindenkire kötelező. Vasár- és ünnepnapok kivételével naponta nyolc órai fizikai munkát végezne mindenki. Politikával nem foglalkoznánk. Szabad időben tűzoltó és katonai kiképzés, sport, ének, zene, valláserkölcsi, és hazafias nevelés, megbeszélések az életre, vasárnaponként kirándulás, falutanulmányozás stb. lennének.
Mi lesz az állásnélküli ifjúsággal?
Csurgó és Környéke XXI. évfolyam 2012. szeptember
„Szülőföldem szép határa…” A csurgói szőlőhegy országútra nyúló oldalán szép, gondozott almások voltak. Hogy miért, miért nem – döntse el az olvasó – 2004 körül traktorok jelentek meg, és jó egy év alatt kihúzatták a gyümölcsösök felét. Porrogszentkirály az almatermesztés egyik somogyi központja, kifejezetten módos község volt. A termés mennyiségét egy-két gazda vagonban mérte. Nem volt olyan piaci nap Dombóváron, Szigetváron, Pécsen, hogy ne árult volna szentkirályi. Mai értékre számítva néhány évtized alatt legalább egymilliárd forintnyi bevételük volt. A környékről, elsősorban Gyékényesről évente 100 mázsa zöldbabot is szállítottak évente Budapestre, a nagybani piacra. Jól jövedelmezett. Szentán Molnárék istállójában nyolc szarvasmarha is állt. Az utolsót 1994-ben adták el, amikor megszűnt a tejcsarnok (a csurgói tejüzem átvevőhelye). A szintén szentai Pápáéknak 2006-ban is volt két lovuk és egy tehenük, és természetesen baromfit is tartottak. A malacokat az április 1-jei csurgói vásáron akarták eladni. Fiatalok mesélték, hogy Ausztriában a hegyek között járva az apró falvak körül mindenütt legelésző tehéncsapatokat láttak. Ott felvásárolják a tejet. Magyarország a szűkös uniós tejkvótánkat sem merítette ki. A csurgói sajtüzemben 1989ben rekonstrukció fejeződött be. Ekkor 110-en dolgoztak. 1993-ban bezárták, a dolgozókat szélnek eresztették. Évszázadokon át Magyarország látta el vágómarhával Ausztriát, Bajorországot, Itáliát. 2012-ben hazánkban már nincs komolyabb szarvasmarha- vágóhíd (!). A hazai éttermek, üzletek a bécsi nagybani piacon szerzik be a tőkehúst. A gulyás hagyományosan magyar étel. Ehhez pedig gulya kell. Ma már könnyű megszámlálni, egy faluban hányan tartanak tehenet. Jó állapotú istálló, gazdasági épület bősége-
sen van, az udvarok, kertek, zártkertek egy része gazban áll. Marhahúst más előjegyzésre (még jó, hogy nem jegyre) lehet vásárolni. Ne féljünk kimondani, a munkanélküliséggel jelen van a szegénység. Sokan vannak, talán egyre többen, akik megbecsülik azt a munkát, amit megkapnak. A vidéki ember szeretett és tudott dolgozni. 1986-ban szőlőhegyi hagyományokat gyűjtő tábor volt Csurgón. Kifogásolták, hogy kukoricát termelnek a hegyen. Azóta a kukorica is eltűnt, felváltotta a fenyő, ami biztosan eladhatatlan. Közte és helyette terjeszkedik az akác és felveri a gaz. A sok évszázados agrárhagyományt, a kertkultúrát ne hagyjuk kiveszni! Sokszor jövőépítő álmainkban légvárakat akarunk építeni. A földön járjunk, akár szó szerint is, ez jövőnk legbiztosabb záloga. Néhány korábbi újságcikk is a segítségünkre lehet: A csurgói Fekete Józsefné uborkáinak híre hetedhét országon túljutott. Az ország öt szakmai napjainak egyikét – nem is első alkalommal nála tartotta a holland Dluis és Groot vetőmagcég. A konzervgyári feldolgozásra szánt méretes uborkából 20- 30 000 forint bevételhez jutnak évente. A Feketééknél is látott támlás rendszerű termesztéssel 1,5, 1,6 tonnát ad száz négyszögöl, a hagyományos módszerrel 0,8, 1 tonnát érnek el. Az idén eddig 15 vagonnal vettek át (ÁFÉSZ). Ebben az évben 60 vagonnyit várnak a múlt évi 34 vagon helyett. (Somogyi Néplap,1986. július 30.) Évi 900 vagonos teljesítménnyel dolgozik a csurgói Zrínyi termelőszövetkezet takarmánykeverő üzeme. Innen látják el a Délsomogyi Mezőgazdasági Kombinát 480 kocás telepét évente 350-400 vagon takarmánytáppal. A többi eleség zömét a háztáji gazdaságokban hasznosítják
Csurgón, Somogycsicsóban, Csurgónagymartonban, Szentán. A Zrínyi tsz nyolc árusítóhelye ellátja a porrogszentkirályi, a zákányi, az őrtilosi és a gyékényesi gazdákat is. Minden leszerződött háztáji sertés után 300 kiló tápot előlegezünk. Ennek az árát az állat átadásakor vonjuk le a vételárból. Ez a kedvezmény is föllendítette a hízlalási kedvet, s az idén a tavalyinál ötmillió forinttal nagyobb, összesen 20-22 millió forintos forgalomra számítunk a h á z t á j i s e r t é s é r té k e s í t é s b e n . (1986.november 20.) Hatvanezer liter tej érkezik naponta a csurgói sajtüzembe. Egymást váltják a tartálykocsik, alig van szünet. Keresett élelmiszer lett a sajt, úgyhogy ha kell, nemcsak az üzem begyűjtési körzetéből viszi a tejet Csurgóra. A Kaposvári Tejipari Vállalat másik üzemeitől is átirányítanak oda néhány ezer litert… Balaton és Trappista sajtot gyártunk, a Balatont exportra is küldjük… Körülbelül hatvan mázsa sajtot készítenek Csurgón naponta… Csurgón jó sajtot gyártanak. S remélhetőleg jövőre még jobbat, ugyanis tavasszal felújítás kezdődik. Tízmillió forint értékű rekonstrukcióba vágnak bele, hiszen ha az üzem állapota tovább romlana, veszélybe kerülne mindennapi sajtunk – meg az export. (1987.november 18) Keverőüzemükben tavaly 930 vagonnyi tápot állítottak elő, felerészben kukoricából. E mennyiség 90 százalékát mázsánként 425 forintért értékesítették. (1988. március 7.) Csurgó térségében régi gond volt a tárolókapacitás hiánya. Most hat darab siló épül fémszerkezetből, és összesen 12 ezer tonna gabona befogadására lesz alkalmas. Épül hozzá tmk-műhely szociális és más kiegészítő helyiség, valamint iparvágány is. 1990 júniusában már ebbe a silóba kerül a környékről az új gabona. (1988.szeptember 30.) H. J.
Oldal 5
Csurgó és Környéke XXI. évfolyam 2012. szeptember
A 120 éves állami elemi iskola elindulása… „Mert mi teremtünk szép okos lányt és bátor értelmes fiút, ki őriz belőlünk egy foszlányt, mint nap fényéből a Tejút.” József Attila Csurgó nevelés-oktatás történetében az óvoda - iskola egymás mellett élésének és együttműködésének a kezdete ugyancsak 120 évvel ezelőtt, 1892-ben kezdődött. Az akkori György téren, ma Petőfi tér 27. sz. alatt lévő első épület is megosztva, elfelezve óvodának és elemi iskolának is épült. Az óvodai részben részletesen ismertetett alapítási körülményekből azonban újra ki kell emelni a két alapító-jótevő Berky József óvárosi esperes plébános és Gróf Somssich Imre mikei földbirtokos nevét. Az ő adományaik és alapítványaik által biztosított pénz képezte a csurgói óvodai és elemi iskolai élet elindításának költségeit. Majd Dümmerth József iharosi építész és építőmester tervei alapján felépült a mai Petőfi tér 27. sz. alatt az első óvoda és elemi iskola közös épülete. Ettől kezdve hosszú évtizedeken át 1892-től az 1970-es évekig, egy épületben és udvaron, szoros kapcsolatban működött az óvoda és az iskola.
Lovass Gyula tanító(jobbról) és Mohar József igazgató(balról) később már a Tanítóképző gyakorló iskolájának tanítványaival az 1900-as évek elején
1904-ben aztán a képezde saját épületében folytatta a gyakorlati képzést, így az elemi iskola felekezet nélküli „Állami Leányiskola” néven működött tovább. Anyagi kiadásait a község viselte, míg a tanítókat az állam fizette. A 6 elemi osztály leányai egy teremben tanultak Dr. Balázs Rudolfné Fejes Margit (Zöld Amália leánya) tanítónő irányításával, majd 1907-től már Absolon Mária tanítónő segítségével két osztályban.
Az 1900-as évek elejétől Csurgó újvárosi része folyaA kezdetekkor a szomszédos tanítóképző intézet gya- matosan gyarapodni kezdett. Az új utcákban folyamakorló elemi iskolájaként a képzőhöz tartozott, a leendő tosan építkeztek, fiatal családok telepedtek le. A gyermeklétszám intenzíven emelkedni kezdett. 1908-tól már 3, majd 4 tanerővel dolgozott az iskola, 2 vegyes korcsoportú osztállyal. Az első igazgató Püspök Mihály volt. A gyerekek 8-tól 1-ig, és 1-től 5-ig váltva tanultak elméleti és gyakorlati órákat a két tanteremben. Aztán 1919. szeptemberében Hőke Irén tanítónő, majd igazgatónő, aztán 1921-ben a testvére Hőke Erzsébet volt óvárosi menhelyi felügyelőnő-óvónő is a György téri, ma Mókuskert óvoda helyén működő elemi iskola tanítója lett. A tanuló létszám ekkora már megközelítette a 200 (!) Hőke Irén elemi iskolai Csurgó oktatás – és neveléstörténeti múltjának egyik meghatározó intézménye volt a Tanítóképző Intézet, mely az Eötvös iskola helyén állt
tanítók ide jártak át minta tanítást nézni. Tanuló létszáma egy osztálynyi 30-35 fő volt. A nagyobbik teremben az elméleti oktatást Lovass Gyula tanító, míg a kisebbikben a gyakorlati-kézimunkát Zöld Amália (Fejes Kálmánné) tanító-munkamesternő végezte.
Oldal 6
igazgatónő
főt, pedig az akkori törvény szerint min. 40, max. 60 fő tanulhatott egy osztályban. Így egy-egy teremben évekig 70-80, sőt 90 gyermeket tanítottak! Az elemi iskolában folyó kiváló pedagógiai és nevelőmunka híre vonzotta a beirat-
Csurgó és Környéke XXI. évfolyam 2012. szeptember kozókat, elutasításra viszont nem volt lehetőségük. 1941-ben a 8 osztályos népiskolai rendelet megjelenésekor a gyermek létszám már 240 volt. Összevont osztályok 1-2, 3-4, 5-6-7-8 működtek az akkor már Petőfi tér 27-re átnevezett mai óvodánk Süni ill. Pillangó csoportjának a helyén, valamint a zsidó iskolától (Petőfi tér 6.) kapott egy tanteremben.
parancsnokság engedélyével 1945 kora tavaszán indult újra az épület falai között. Hosszú időn keresztül sem az állami, sem a felekezeti iskolák nem bővelkedtek oktatási eszközökben. Évtizedeken át gyermekről gyermekre öröklődő egy szem olvasókönyvből tanultak. A tanítóknak egy nagy falitábla krétával, a gyermekeknek pedig mindenkinek saját, hordozható palatábla kis krétával jelentette az írás és számolás egyetlen eszközét. A fakeretbe foglalt egyik oldalán vonalas, a másik oldalán kockás palalapon könnyen tudtak krétával írni, és a tisztítását is egyszerű törléssel lehetett megoldani.
1942-ig, 50 éven át az eredeti 1892-ben épült óvodaiskolán semmilyen átalakító változtatás nem történt. Hosszas tanácskozások után aztán az épület szűkössége miatt emeletráépítést határozott a képviselő testület, melyről így ír a Belsősomogy az 1942. aug. 9-i számában: Az eredményességet és az elégedettséget azonban nem befolyásolta a szegényes felszerelés. A népiskola taní„Csurgó nagyközség elöljárósága nyilvános versenytói kimagasló szakmai munkájuk eredményeképpen „a tárgyalást hirdet a csurgói állami elemi népiskola és megye legjobb népiskolája” címet is megkapták feletteóvoda épület emeltráépítési munkálataira.” seiktől. A bővítés és átalakítás szükségességét a vármegyén is Ekkorra már kibővült, stabil tanítói karral működött belátták. 1942. okt. 11-i számában a Belsősomogy már a népiskola: Hőke Irén igazgató, Hevesi Jenőné, Hőke így tudósít: Erzsébet, Dr. Bodonyi Dezsőné, Kiss Ferencné, Kovács „Somogy vármegye főispánjának hathatós közbenjárá- Tibor, Kuthy Ferenc, Nagy Sándor és Bognár János sa segítségével a szükséges államsegély kiutaltatik, így tanítók. az építkezés rövid időn belül elindulhat. Az új tantermekre Az iskola önálló életének az 1948. évi XXXIII. törvényigen nagy szükség van.” cikk életbelépését követő államosítás utáni alapfokú Miközben a keleti szárny földszintjén az óvodát válto- oktatás átszervezés vetett véget. zatlanul hagyták, az iskolai részből lépcsőházat illetve A 8 osztályos rendszert egységesítette a törvény, és az egész emeleten tantermeket alakítottak volna ki. így a különböző int. típusokat egy szabályozás alá vonA háborús idők miatt az építkezést azonban ta. Ezáltal a felszabadulás után egy új intézmény, az csak 1944 őszére tudták befejezni. Azonban két hónap általános iskola, mint szervezeti egység jött létre. múlva az épületet elfoglalta a katonaság. Először a németek, majd a bolgárok szállásnak és lóistállónak Célként jelölve meg, hogy a parasztság, iparosság, és az alsó néprétegek gyermekeit felemelje, a falu – város közti különbségeket megszüntesse, és egy egységes tananyag és követelményrendszer bevezetésével az esélyegyenlőséget megteremtse. A Csurgó „újvárosi részen” működő állami elemi népiskola, a polgári iskola és az államosított református gimnázium alsó osztályainak egyesítésével jött létre az I. számú Általános Iskola – a mai Eötvös József Általános Iskola -, mint új szervezeti forma. A tanítás azonban helyileg tovább folyt a mai Mókuskert óvoda (Petőfi tér 27.) épületében, az emeleten, illetve a mai Eötvös iskola helyén állt, volt Tanítóképző tantermeiben. A földszinti termeket ugyanakkor megkapta az 1954. szeptemberére két csoportossá fejlesztett óvoda. Az óvoda-iskola emeletének építése 1942-43-ban. Háttérben a Jézus Szíve templom tornya látható
használták az új helyiségeket. A földszinti kövezeten fél méter vastagon állt a szalmás trágya. A hadseregek elvonulása után a tanítók és az óvodai dolgozók maguk takarították ki a trágyát, a szemetet, és a hátra hagyott lövedékeket. A tanítás és az óvodai élet a szovjet-
A gyermekek számának fokozatos gyarapodása azonban sürgette a teljes épület óvodává tételét, mely csak az 1970-es évekre valósult meg. A csurgói idősek közül még sokan élőn emlékeznek a mai általános iskola elődjében, az elemi iskolában eltöltött szigorú, de hasznos és máig tanulságos tanuló éveikre. Vargáné Hegedűs Magdolna Oldal 7
Csurgó és Környéke XXI. évfolyam 2012. szeptember
Erzsébet tábor
UNIÓS FORRÁSBÓL VALÓSUL MEG ZÁKÁNY BEL- ÉS KÜLTERÜLETI VÍZRENDEZÉSE Zákány község egyes területein az elmúlt években nagy intenzitású esőzések alkalmával elöntések keletkeztek a mélyebben fekvő ingatlanokat és a rajtuk lévő épületeket veszélyeztetve, ezért az Önkormányzat a település elöntésekkel gyakran veszélyeztetett területeinek vízrendezési munkáira engedélyes terveket készíttetett, és pályázatot nyújtott be a Dél-dunántúli Operatív Program DDOP-5.1.5/C-09 Település bel- és külterületi vízrendezés az LHH-33 kistérségekben címmel kiírt konstrukció keretében „Zákány bel- és külterületi vízrendezése” címmel. A pályázat sikeres volt, 2011 őszén elkezdődhettek a kivitelezési munkálatok. A támogatott projekt keretében a meglévő vízelvezető rendszer sajátosságainak figyelembe vételével kiépítésre kerülnek nyílt, mederlap burkolattal ellátott és zárt csapadékvíz elvezető csatornák és műtárgyak.
Szolgálat, amelyet a családsegítő vagy gyermekjóléti szolgálatban, illetve átmeneti gondozásban részesülő gyermekekpályázatonként 10 fő- részére írtak ki. Így 20 hátrányos helyzetű gyermek nyaralhatott a fonyódligeti táborban augusztus 20-25-ig a kistérség 18 településéről. A gyerekek felügyeletét Filipó Zoltánné és Horváthné Gáspár Rózsa látták el. Különjáratú autóbusz vette fel a gyerekeket és vitte a táborba, ahol a kis csapat az ebédlő emeletén kialakított, teljesen új szállásrészbe költözhetett. A hat ágyas szobák beosztását már az úton a gyerekek maguk között megbeszélték. Az Erzsébet-táborban résztvevők összlétszáma 800 fő körül volt, akiknek a táborszervezők változatos programokat biztosítottak. A programokra általában 10 fős csapatokkal lehetett nevezni. Kezdődött ez az első napon egy táborfelderítéssel, majd az éjszakai vetélkedő –este 9 után indult, minden csapat kapott egy térképet és egy elemlámpát, így kellett az állomásokat megkeresni - hozta lázba a gyereket. Ezen kívül részt vehettek vízi vetélkedőn, ismerkedési esten, discóban, mesevetítéseken, kézműves foglalkozásokon, sőt, táncház is szerepelt a lehetőségek között, ahol a gyerekek somogyi kanásztáncot tanulhattak. A Ki-Mit-Tudon a csapat csillagos ötösöket kapott, előadásukat rögzítették, s bárki, aki szeretné megnézni, megtekintheti Horváthné Gáspár Rózsa facebook oldalán.
A nem megfelelő szintben elhelyezett és szűk keresztmetszetű A gyerekek közös döntése alapján –fagyizás helyett - a vitorkapubejárók és átereszek is átépítésre kerülnek. lázást is kipróbálhatták, 1 órát vitorlázhattak a Balatonon Az érintett vízgyüjtő területe 19,7 ha, a megvalósulás után Balatonboglárról az északi part felé. Az együtt töltött hét annyira tetszett a kis táborozóknak, hogy kísérőikkel együtt, vízkároktól megvédett terület 8.1 ha, a védett lakosszám 218 akár már holnap visszamennének, ha tehetnék. fö. A megépítendő és felújítandó csatorna hossz 1549 fm. Támogatás összege: 25 384 581 Ft A támogatás aránya: 95 %. Az önerő mértéke 5%, melyet az Önkormányzat biztosít.
A táborban 1000 ft önrész befizetésével vehettek részt a gyermekek. Az útiköltséget a szolgálat adományok gyűjtésével oldotta meg, mivel a szülők ezt a terhet már képtelenek lettek volna felvállalni. A Csurgói Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
A kivitelezési munkák várhatóan 2012. októberében befejezés- az újság hasábjain is szeretné megköszönni az adományozók re kerülnek. segítségét, mely által a gyerekek eljuthattak nyaralni és rengeteg új élménnyel gazdagodhattak.
További információ: Zákány Község Önkormányzata 8852 Zákány, Május 1.u.6. e-mail:zakanyhiv@t-online.hu tel: 30/681-3565
Adományozóink:
Füstös János, Csurgó Város Polgármestere, Tóth István vállakozó, Zrínyitelep, Máté János Könyvelő Iroda, Galamb Gábor, Kaszó Zrt, Metallux Zrt, Fekete István vállalkozó, Csapó Zöldséges, Medicina Patika, Csurgó. Dr. Dergecz Mária gyermekorvos. Azúr Étterem és Panzió, Maronics Üzletház, Berzence, Mini Market, Berzence, Anita Fodrászat, CsurA Nemzeti Üdülési Alapítvány által kiírt Erzsébet-program gó, Bíborcsillag Üzletház, Botika Cukrászda, Domino Cuk„Mesés nyár vár ránk” elnevezésű táborára 2 pályázatot rászda, Varga Mariann fodrász, Szilvia Bababolt, Judit adott be a Csurgói Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Fotostudió, Szmodics Zoltán, Csurgó benzinkút, Napsugár Virág, Bódis Edit, Fényi Gábor vállalkozó, Vadkerti László, Mezőgazdasági Bolt, Oláhné Szalai Beáta, Virágbolt, Varsányi Zsolt, Mezőgazdasági bolt Balogh Veronika
Oldal 8
Csurgó és Környéke XXI. évfolyam 2012. szeptember
SAJTÓKÖZLEMÉNY
Csurgó Város funkcióbővítő városrehabilitációja DDOP-4.1.1/B-09-2010-0002 Elvégzett építési munkák 2012. augusztus 30. Széchenyi tér környezetrendezése A tér nyugati oldalán a járdák térburkolata készül, a készültségi fok 20 %-os. A kivitelező tájékoztatása szerint a jövő héten kezdik meg a tér keleti oldalának felújítását. Petőfi tér környezetrendezése
LEZÁRULT A CSURGÓ-ÓVÁROSI MŰVÉSZETI EGYESÜLET GYEREKEK TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGÉT TÁMOGATÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROJEKTJE Lezárult a Csurgó - Óvárosi Művészeti Egyesület TÁMOP Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása c. pályázatán támogatott „CSOME Együttműködések Csurgón” című TÁMOP-3.2.11-10/1-2010-0219 projektje.
A projekt kedvezményezettje a Csurgó - Óvárosi Művészeti Egyesület, mely Csurgó város kulturális életének egyik fontos szereplője.
A Petőfi tér projekthez kapcsolódik a templomkert északi oldalán tervezett gyalogjárda építése, mely elkészült. Egyéb munkálatok nem Az Egyesület működésének a közösségi életre való nevelés mellett a legfontosabb célja és feladata a művészeti tevékenységek népszerűsítörténtek. tése, a helyi kulturális élet fellendítése, a társadalmi összefogás erősíKönyvtár bővítése tése. Az alábbi munkák készültek el: A CSOME tevékenysége során hagyományőrző, kultúra és művészetpártoló: a városban több művészeti foglalkozást vezet, kulturális renalapozás dezvényeket szervez, Tanoda Programot működtet HH gyerek részére, aljzatbeton készítése támogatókat keres tehetséggondozáshoz. falazás (tartófalak) monolit vasbeton födém-, és oszlop-betonozás A TÁMOP-3.2.11-10/1-2010-0219 projekt keretében 2011-2012 évek(A monolit vasbeton födém kötéséig technológiai szünet lesz. Ez alatt ben a Csurgói Városi iskolák intézményében megvalósult 4 db havi az idő alatt a meglévő épületrészben történnek átalakítások.) szakkör, 7 db heti szakkör, 7 db tehetséggondozó foglalkozás, 1 témanap sorozat, és 6 db témahét (iskolai táborozás) a Csurgói Városi Piactér rekonstrukció Iskolák diákjainak bevonásával. A projekt megvalósítása együttműköA fedett árkád épületének alapozása készült el, melyből az oszlopok dés keretében történt, 4 iskola és 1 óvoda került bevonásra. Az együttvasalása jelenleg is látszik. működés során a szakmaiságot, szervezést, koordinálást, eszközök egy A vizesblokk és iroda épület alapozása és aljzatának betonozása elké- részét a CSOME biztosította, a helyszíneken a helyiségeket, berendezést és az eszközök egy részét, valamint a lebonyolítást az együttműszült. Jelenleg a tartószerkezet falazása történik. ködő oktatási- nevelési intézmények biztosították. Templomkert környezetrendezése A projekt célja volt a közoktatásban résztvevő gyerekek tanórán kívüli A gyalogjárdák nagyobb része elkészült, a készültség kb. 80 %-os. nevelésének és oktatásának elősegítése, kulturális érzékenységet, kreaKisebb hibák vannak, ezeket a kivitelezőnek jeleztük. A növények tivitást, kompetenciákat fejlesztő szabadidős tevékenységek megvalótelepítése megtörtént, azokat az átadásig a vállalkozó gondozza. A sításával, hosszú távú együttműködésben - a horizontális célkitűzések terasz burkolatának, illetve a rámpa készítése jelenleg is történik. Vár- teljesülése mellett. A projektcélok hiánytalanul megvalósultak. hatóan 2 héten belül elkészül a munka. A projekt 9 705 138,- Ft-os Uniós támogatással, 100% támogatási intenzitással valósult meg. A projekt 2012.08.31-én zárul. Csurgó,2012. augusztus 30.
Csurgó - Óvárosi Művészeti Egyesület 8840 Csurgó, Rákóczi u. 61. www.ujszechenyiterv.gov.hu
Oldal 9
Csurgó és Környéke XXI. évfolyam 2012. szeptember „
Játék-Tudás- Könyvtár”
címmel pályázott a Városi Könyvtár Az Új Széchenyi Terv TÁMOP-3.2.13-12/1 számú pályázatán a „Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában” tárgyú felhívás keretében elnyert támogatás: 5 839 980 Ft. A programunk célja a 3-14 éves gyermekek kompetenciafejlesztése, a tanórán kívüli nevelés segítése, valamint a csurgói oktatási intézmények pedagógiai programjának támogatása. Ezzel együtt cél a gyermekek olvasóvá nevelése, a korosztály ismereteinek bővítése, és a könyvtárhasználati szokások elmélyítése. Az oktatási intézmények és a könyvtár egy hatékony, és komplex, mindkét fél számára előnyös partnerséget valósít meg, mely elsősorban a gyermekek fejlődését tartja szem előtt. Ennek keretében öt különböző programelem szolgálja a gyermekek ismertszerzését, az egyéni és csoportos kompetenciafejlesztést, a társas kapcsolatok elmélyülését, és az egyéni problémamegoldó képesség fejlődését. A program húsz hónapja alatt összesen száznegyven gyermeket vonunk be a különböző tevékenységekbe. A gyermekek több mint 60 %-a hátrányos helyzetű. A programunk várhatóan elősegíti a tanulók felzárkózását, kiteljesíti a gyermekek ismeretkörét, elősegíti a tanulási technikák rögződését, a társas kapcsolatok erősödését, és fejleszti a kommunikációs készségeket. Ezen túl a Vetélkedők és az Alkotótábor elősegíti a tehetségek kibontakozását és a tehetséggondozást, míg a Témanapok és a Manómúzeum programelemek az élményalapú ismeretszerzésre építenek. Csurgó, 2012. szeptember 14. Füstös János igazgató Oldal 10
„Ahol a folyók összekötnek” Somogy és Verőce-Drávamente megyék közös vállalkozásfejlesztési stratégiája
MEGHÍVÓ Üzlet határok nélkül – Stratégiaalkotó műhely
Tisztelt Partnerünk! Horvátország küszöbön álló EU-csatlakozása jelentős változásokat hoz a gazdasági életben. A termékek, szolgáltatások szabad áramlásának immár semmi sem áll majd útjába, ami jelentősen felélénkíti az eddigi EU-tagállamok (köztük Magyarország) és Horvátország közötti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat. Somogy és Verőce-Drávamente (Virovitica-Podravina) megyék fejlesztési szervezetei minden igyekezetükkel azon fáradoznak, hogy ennek a folyamatnak a két megye vállalkozásai egyértelmű nyertesei legyenek. A Somogy Megyei Vállalkozói Központ és a VIDRA VerőceDrávamente Megye Fejlesztési Ügynökség „SOVISEC – Somogy és Verőce-Drávamente Stratégiai Gazdasági Együttműködés” projektjének célja egy olyan közös vállalkozásfejlesztési stratégia és munkaterv kidolgozása, amely révén a helyi vállalkozások sikeressége, versenyképessége, együttműködése fejleszthető. E munka sikere az előkészítésben résztvevőkön múlik. Azok igényei, javaslatai, tervei jelennek meg benne, akik a közös gondolkodásban szerepet vállalnak Legyen köztük Ön is! Tisztelettel várjuk rendezvényünkre, amelyen a stratégia tervezetét mutatjuk be és vitatjuk meg a résztvevőkkel 2012. szeptember 28-án 13 - 15 óra között Helyszín: Csurgó, Csokonai Közösségi Ház (Csurgó, Széchenyi tér 1.) Kérjük, részvételi szándékát jelezze az (1) 321-1773 telefonszámon vagy a kocsis@icg-exante.hu e-mail címen! Megjelenésére föltétlenül számítunk!
Tisztelettel
Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány
A projekt a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
Csurgó és Környéke XXI. évfolyam 2012. szeptember
MOZDULJ CSURGÓ
Kellene egy csapat!
Megkezdték a felkészülést és egyben a versenyzést Boldog emlékezetű Minarik Ede óta tudjuk, hogy egyedül nem megy, azaz kell egy csapat! A londoni olimpia megannyi fel- is a Mozdulj Csurgó Úszó Sport Egyesület versenyzői. Egy emelő emléke ellenére csak hiányzik egy érmes csapat. Talán hónap nyári pihenés után dupla versenyes hétvégével mérez volt a magyar sport első olyan olimpiája, ahonnét csapat- ték fel versenytudásukat és állóképességüket. érem nélkül jöttek haza a sportolóink. Persze az előzmények alapján ez nem is olyan nagy meglepetés. Az már szinte természetes, hogy a legnépszerűbb csapatsportágakban nem tudjuk kivívni a részvétel jogát, focistáink Atlanta óta nem jártak olimpián, a kosarasok, röplabdázók közelébe sem jutnak a sport legnagyobb ünnepének, sőt, ezúttal a női kéziseinknek is sikerült lemaradni a játékokról. S akkor arról még nem is beszéltünk, hogy az egyik legsikeresebb sportágunkban, vívásban egyetlen csapattal sem sikerült kiharcolni a részvétel jogát. De mivel három a magyar igazság, női- és férfi pólósaink, valamint férfi kézilabdázóink megpróbálhatták menteni a mundér becsületét. Érmet ugyan egyik sem szerzett, de azért nem mondhatjuk, hogy kudarcot vallottak volna. Kezdjük a gyengébb nemmel, bár vízilabdáról lévén szó, a gyengébb jelzőt illenék idézőjelbe tenni. Kegyetlen selejtező után úgy indult a torna, hogy egy csapat kivételével szinte bárki első lehet, annyira kiegyenlített a mezőny, végül a lányok hajszállal maradtak le a dobogóról. Itt a pohár inkább félig tele van, mint üres, hiszen zömében fiatal játékosról van szó, akik talán Rióban lehetnek az a „bizonyos csapat”. Sötétebb a kép az elmúlt három olimpiát megnyerő férfiaknál. Persze itt is voltak óvatosságra intő jelek, semmit nem nyertünk 2004 óta, „csak” egy olimpiát. Volt, aki befejezte az „aranytermelők” közül, másokon pedig talán az idő foga kezdett fogni, de mégis vártunk valami utolsó nagy dobást, hiszen a reklámban is megmondták: ebben a sportágban mi vagyunk a császárok. Csak elfelejtettünk szólni az ellenfeleknek.. Semmi nem akart sikerülni, így az maradt a cél, hogy legalább győzelemmel érjen véget egy csodálatos csapat története. A „Kemény legények” sportemberként vizsgáztak jelesre, amikor megszerezték az ötödik helyet. S hogy lesz-e jobb 2016-ban? Bár tévednék, de kétlem. A fél csapat visszavonult, utánpótlásunk mellett elúszott a világ, az elmúlt évtized legjobb hazai együttese (amire a szakemberek szerint a jövőt kellene építeni) olyan körülmények közé került, hogy nem tudja vállalni a Bajnokok Ligája szereplést…
Szeptember 8-án a XXVII. Harkány Sprint Nemzetközi Úszóversenyen 380 gyerek között álltak rajthoz a csurgóiak, ahol horvát, szerb, román és szlovák csapatokkal együtt 22 egyesület vett részt az érmekért folyó harcban. Az 50m-es nyitott medencés rendezésű, nagy hagyományú versenyen 50m-es távokon álltak rajthoz a versenyzők. Az eredményhirdetésnél 5 alkalommal tapsolhattunk csurgói versenyzőnek. Németh Dzsennifernek (2003) fiatalabbként a 2002-2003-as korosztályban sikerült aranyérmet szereznie pillangón, kiegészítve azt két bronzéremmel hát és mellúszásban. Varga Dominika (2001) szintén fiatalabbként a 2000-2001-es korosztályban pillangón és hátúszásban szerzett ezüst érmet. Patak Letícia (1998) mellúszásban a 4. helyen, Dömötör Marcell (2001) pillangó- és gyorsúszásban 4. helyen, hátúszásban az 5. helyen végzett, Fekete Tamás (2003) és Varga Krisztián (2001) mellúszásban szintén 5. helyen és Varga Virág (2003) hátúszásban a 6. helyen végzett.
Szeptember 9-én, vasárnap 15. alkalommal rendezték meg a Zrínyi Kupát Szigetváron. A csurgóiak első alkaUtólag egyértelműen a férfi kézilabda válogatott teljesítménye a lommal vettek részt a versenyen és a legfiatalabbak között is legemlékezetesebb és sikeresebb, hiszen a lebonyolításnak képviseltették magukat. köszönhetően elég volt a nyolc meccsből hármat nyerni, mégis Andrási Zsófia (2005) 25m mell- és hátúszásban dobogóért játszhattak a pár hét alatt árulóból „Lacikává” minősített Nagy László és társai. Hiszen volt egy Izland elleni negyed- arany, gyorsúszásban ezüstéremnek örülhetett és Bukovics döntő, ami olyan sportélményt adott a szurkolóknak, ami az öt Rebeka (2006) az idősebbek között szerzett ezüstérmet 25m vereség ellenére is győztes minősítést hozott a csapat számá- mellúszásban. Az értékelésnél két évjárat alkotott egy korra. Kevés magyar sportolónak adatott meg, hogy negyedik he- osztályt, és a csurgói csapat majdnem minden tagja fiatalyéért annyi szeretetet kapjon, mint a Mocsai csapat tagjai. S labbként versenyzett korosztályában. Fekete Tamás 50m hogy innét felfelé vagy lefelé vezet-e az út? Talán itt a legnehe- mellúszásban ezüst, Varga Dominika 50m hátúszásban zebb jósolni, a közvetlen utánpótlás nem túl acélos, többeknek bronzérmet szerzett, valamint mindketten 4. helyen végeztek szintén ez volt az utolsó olimpiája, de mivel nálunk teremben 50m gyorsúszásban. Ugyanebben a versenyszámban Németh csak a férfi kosárlabda előzi meg népszerűségben, eredmé- Dzsennifer 5. helyen végzett. A Mozdulj Csurgó úszócsapata nyességben pedig nincs versenytársa, talán sikerül megragadni a 17 csapat között a 9. helyen végzett. a világ élmezőnyében. S ha így lesz, akkor Brazíliában lesz egy, de talán több csapat is!
Dergezné Szabó Sára
Pál János Oldal 11
Csurgó és Környéke XXI. évfolyam 2012. szeptember
CSURGÓI ŐSZI NAPOK Csurgó Város Önkormányzata és a Nagyváthy János Középiskola tisztelettel meghívja Önt és kedves családját a
CSURGÓI ŐSZI NAPOK
18:00
RÉTI JÓZSEF MŰVÉSZETI ISKOLA ZENEI ESTJE
szeptember 30. (vasárnap) 16:00 órától
Helyszínek egységesen: Csokonai Közösségi Ház
II. JÁNOS PÁL PÁPA
PROGRAMOK:
szeptember 29.
szeptember 28.
JÉZUS SZÍVE TEMPLOM ÉS TEMPLOMTÉR ÁTADÁSA
(szombat)
Köszöntőt mond:
rendezvényeire
(péntek) 9:00-19:00 NAGYVÁTHY JÁNOS IFJÚSÁGI SPORT- ÉS AGRÁRTALÁLKOZÓ Nagyváthy János Középiskola (8840 Csurgó, Iharosi út 2.)
8:00-17:00 NAGYVÁTHY JÁNOS IFJÚSÁGI SPORT- ÉS AGRÁRTALÁLKOZÓ Nagyváthy János Középiskola (8840 Csurgó, Iharosi út 2.)
SZOBORAVATÁS
Füstös János Csurgó Város polgármestere Ünnepi beszédet mond: Szászfalvi László miniszteri biztos, országgyűlési képviselő
15:00 13:00
ÜZLET HATÁROK NÉLKÜL Vállalkozói fórum 16:45
GALÉRIA MEGNYITÓ Kilyén Árpád műveiből 17:00
POLDINI EMLÉKÜNNEPÉLY a Csokonai Közösségi Házban (8840 Csurgó, Széchenyi tér 1.) 16:30
POLDINI EDE EMLÉKTÁBLA AVATÁS Dr. Vértes László főorvos adománya
KÖNYVBEMUTATÓ
17:00
Vargáné Hegedüs Magdolna:
KASLIK ÖSZTÖNDÍJ ÁTADÁS
Csurgói kisdedóvás 120 éve
(Kaslik Edit emlékmű)
Dr. Horváth József:
18:00
Jézus Szíve templom története
CSURGÓ-BALATONFÜRED NB I. Férfi kézilabda mérkőzés Csurgói Sportcsarnok
Oldal 12
BÉRMÁLÁS Celebrálja: Balás Béla kaposvári egyházmegye püspöke