CSURGÓ ÉS KÖRNYÉKE 2013. FEBRUÁR

XXII. évfolyam 2013. február

Csurgó és Környéke Csurgó és Környéke Közéleti és kulturális lap

Megjelenik minden hónap harmadik hetében Ára: előfizetéssel: 100,-Ft/pl., alkalmanként: 150,- Ft/pl.

Kiadja: Csurgó Város Önkormányzata Felelős kiadó: Füstös János polgármester Levélcím: 8840 Csurgó, Széchenyi tér 2.

Telefon: 82/571 014, 30/363 2127 Email cím: csurgo.es.kornyeke@gmail.com csurgo.es.kornyeke@citromail.hu

főszerkesztő:

Szabó Sándor szerkesztők: Simon Mihály, Pál János, Füstös János igazgató, Vörös Mátyás, Balogh Veronika Lapzárta minden hónap 15-én!

Tartalomból: Eötvös Napi Időutazás: 2.o.; Ihász János emlékezete: 3.o.; Nem esett messze az alma a fájától: 4.o.; Hol intézzük hivatalos ügyeinket?, Csokonai somogyi orvosa: 5.o. és 12.o.; Tudósítás a Jézus Szíve Plébánia báljáról: 6-7.o.; Pályázati hirdetmények: 8.o.; Honnan kell (enne) talpra állnunk?:9.o.; A jövő az egészségtudatos élet: 10.o.; Gyermekek átmeneti gondozása: 11.o.; Riadó a nőkért: 13.o.; Mozdulj Csurgó—úszás eredmények: 1415.o.; Batyus Báli Meghívó: 16.o.

EÖTVÖS NAPI IDŐUTAZÁS Az iskola életében, hagyományának megfelelően kiemelkedően jeles nap a névadó előtti tisztelgés. Ezen a napon ünnepel az iskola, hiszen báró Eötvös Józsefre a Batthyány-kormány vallás és közoktatásügyi miniszterére emlékezünk, akinek nevéhez a magyar oktatás gyökeres megreformálása fűződik. Eötvös Józsefre, akinek szellemiségét ez az iskola elfogadta, magáénak érzi. Ebben a szellemiségben él az iskola, hatja át mindennapjait, oktató-nevelő munkáját. Ennek a szellemiségnek az örökségében nap-mint nap teremt új értékeket, gazdagítja népünk-nemzetünk kultúráját, hagyományait.

Ma is ezt tesszük! Ma, amikor nem a megszokott helyen, az iskola megszokott falai között az aulában ünnepelünk, hanem a Csokonai Közösségi Házban. Ez az alkalom teszi rendhagyóvá a mai ünneplést. Ez az alkalom egyértelművé tette számunkra az iskoláról való meg-

emlékezést is, a múltba való visszatekintést.

Szerintem nincs olyan ember, aki nem gondolt volna már időutazásra, nem képzelte volna el, hogy vajon milyen lehet a múltban lenni, egyegy jeles eseményen, vagy vajon milyen a jövő. Ezért most egy rövid időutazásra hívok meg mindenkit. Hogy sikeres legyen az utazás, és hogy együtt maradjunk, azaz ne szóródjunk szét az időben és a térben szükségünk van az idő és tér koordinátáinak pontos meghatározására.

Tehát az időpont 2012. február 2. délelőtt 10 óra, a helyszín Eötvös iskola aulája. Mindenki képzelje el: AMIT HALLUNK: Hamarosan el fog kezdődni az iskola épületének felújítása, a mostani nehézségek, problémák megszűnnek és akkor majd több energiát tudunk az oktatásra fordítani. Örülhetnek azok, akik ennek a történelmi eseménynek részesei lehetnek.

A Mi kis Városunk….

A Mi kis Városunkban is kitűzték a székely zászlót! Február 15-én a polgármester úr irodájában bensőség ünnepség tanúi lehettünk. Az ünnepségen lejen volt Szászfalvi László miniszteri biztos, országgyűlési képviselő, Füstös János polgármester, Dr. Horváth József alpolgármester, valamint Vassné Huszics Bernadett a Napsugár Egyesület vezetője. Az ünnepséget megtisztelte egy székelykeresztúri DOMUS nevű, szociális problémákkal foglalkozó alapítvány küldöttsége.

A polgármester úr köszöntőjében elmondta, hogy jó látni, hogy az erdélyi testvérvárossal milyen sokoldalú és gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a több mint húsz év alatt, a testvérvárosi megállapodás óta. Ezt az alkalmat közösen használjuk ki, hogy üzenjünk akár Bukarestnek, de akár Brüsszelnek is,

rosi kapcsolatok ápolását. Megköszönte, hogy ilyen szinten is kiállnak mellettük, és a magyarországiak szolidaritása jó érzéssel tölti el Őket.

Ezt követően a magyar nemzeti zászló mellé kitűzték a székely zászlót is a városháza homlokzatára.

Ez a gesztus elsősorban a határon túliakért, de talán nem csak a székelyekért szólt. Többen vagyunk városunkban, akik messziről jőve, máshonnan választottuk lakóhelyül ezt a települést. Vannak akiknek szülőföldje, vagy a gyökerei az hogy a magyarországi városok, elszakított országrészekre esnek. teleülések kiállnak a székely testvéreinkért.

Jó tudni az együttérzést, jó látni a A vendégek vezetője megköszönte messzi földi zászlót, s jó érzés a lehetőséget, hogy itt lehettek az „gyütt-möntként” itthon lenni a ünnepségen. Fontosnak tartotta, Mi Kis Városunkban. hogy a határon túli kapcsolatok építését, és különösen a testvérvá-eszes-

Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. február Újabb időpont 1869 ősze, a helyszín Csurgó a mostani Eötvös iskola helyén egy új néhány tantermes iskolaépület a Csurgói Tanítóképezde. AMIT HALLUNK Ezen az őszön négy új tanítóképezdét indítunk az országban: Budán, Csurgón, Losoncon és Sárospatakon. Kívánom, hogy ezek a tanítóképezdék szolgálják a magyar nép felemelkedését, kultúrájának gyarapodását, magyarságtudatának erősödését. Isten segítse Önöket áldozatos munkájukban.

emelése, elegendő számú tanítóerő egyaránt felvillanyozta, s fellelkenyerése, a tanítók jobb díjazása, sítette művelődési eszméi mellett. tanítói nyugdíj, benntlakásos taní- Ilyen utazásokat tett Aradra, többtóképezdék, női tanítóképezdék ször Szegedre, Temesvárra, Kecsszervezése, az iskolaadó szabályo- kemétre, Ceglédre, Csurgóra, hol zása, a legszegényebb helyeken utazása nagyszerű diadalúttá vált. mintanépiskolák létesítése lebegett Szerette a szívességet, útközben szeme előtt. Taneszközöket oszta- mégis többször panaszkodott, tott ki, az államsorsjáték jövedel- hogy attól fél, miként a fényes fomét népoktatási célokra használta gadtatás miatt nem bírja eléggé a fel. Legfőbb gondját azonban taní- dolgokat való színükben megistó- és tanítónő képezdék felállítása merni. jelentette.

Amerre járt, nyomában többnyire Megreformálta a középiskolai ok- egy-egy iskola keletkezett." tatást, a felső oktatásnál felvételi Most megszakítom az időutazást vizsgálatot szabott meg, ezzel az És most a jövőbe utazzunk 2014 és néhány szót szólnék Eötvös Jó- egyenlő színvonalat s az állami február 2 az Eötvös Iskola aulája: zsef munkásságáról és személyé- ellenőrzést biztosítva. Ugyanakkor AMIT HALLUNK: A felújított ről, aki miiskolaépületben „A sima utak, melye- tarthatjuk az Eötnisztersége ken kevés fáradság- vös-napi ünnepidején begal messze juthatunk, ségünket. Köszölátta a néps azon javak, melyek netünket fejezzük nevelés fontossáután az emberek ki mindazoknak gát, és ezen közreműtöbbsége vágyik, le- akik a téren jeködtek a feltétegyenek másoké. Nelentőset kem, ó Mindenható! lek javítása érdealkotott. A adj rögös ösvényt, de kében. Mi pedanépoktatás szép kilátással, mely gógusok és tanuügyének az mindég felfelé vezet, lók legjobb tudáegész nems melyen azon meg- sunk szerint vézetet meg gezzük munkángyőződéssel haladhaakarta kat Eötvös József tok, hogy eltévedni nyerni, az szellemiségében. nem fogok.” állam beA név kötelez. avatkozását csak a legszükségesebbekre óhajtotta visszaszorítani. Népnevelési egyletek alakítására szólított fel, megküldve a tervezetüket, azzal a céllal, hogy felmérje a társadalom hozzáállását. Egy másik célja a néptanítók helyzetének javítása volt. Kidolgozta az új népnevelés törvényjavaslatát, amely 1868 tavaszán került a parlament elé megvitatásra és elfogadásra. Iskolaépületek Oldal 2

Báró Eötvös József És most térjünk vissza a mába, abba a csodálatos egy nagy tanügyi testület, egy ál- mába, amikor együtt lehetünk, landó közoktatási tanács létreho- együtt ünnepelhetünk. Fontos, zásának gondolatával is foglalko- hogy ne a múltban merengjünk és zott. ne a jövőben ábrándozzunk, haA reális helyzet jobb felmérését s nem a dicső múltból merítve a jöaz ország szükségeinek jobb meg- vő nemes céljait szem előtt tartva ismerését célozták utazásai is. határozottan cselekedjünk a máMolnár Aladár (az Eötvös-féle re- ban! formmunkálatok elkötelezett híve, Simon Mihály minisztériumi titkár) iskolaigazgató „Bárhol jelent meg, az embereket

Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. február

Ihász Jánosra emlékezem

alkotótelepét, azt, ahogyan segítette a művészek munkáját. Nagyon büszke volt erre a nyári két hetes intenzív munkára.

Később egyre gyakoribbá váltak szakmai találkozásaink.

Kiállításokat ajánlottam neki, amiket ő rendezett – kitűnően! – és én nyitottam meg. Minden művész, aki kiállított a múzeumban, sokáig emlegette őt. Messziről jött embereket maga készítette teával, kávéval, szendvicsekkel, szeretettel fogadott. Jöttek a kiállítók Pécsről, Monorról, Esztergomból, Budapestről, Pozsonyból – és vitték a Csurgó Múzeum és Ihász János – és így a város – jó hírét.

Ezek a megnyitók kulturális, művészeti, társadalmi események voltak. A Zeneiskola tanárai adták a színvonalas zenét, gyerekek, családok, nyugdíjasok voltak a megnyitó látogatói. Ihász Jánosnak nagyon fontosak voltak ezek az események. Mert nemcsak lokálpatrióta volt, hanem a hazai művészeti élet ismerője, a kultúra elkötelezett híve, az európai és a hazai kortárs művészeti áramlatok, irányzatok értő ismerője is. Azok a művészek akiket meghívott kiállítani, valamennyien úgy voltak mint én: ha arra jártak beugrottak hozzá Csurgóra.

Utoljára a múlt év december 19-én beszéltünk, telefonon.

Nem kapta meg azt a meghívót, amit pedig elküldtem Neki és ami december 18-ra hívta őt Marcaliba, ahol – micsoda ördögi véletlen – Baky Péter kiállítását nyitottam a Korzón. Nagyon rosszul esett neki – mi pedig húztuk a megnyitó kezdését, hátha befut…

Azon a pénteken, amikor elment és ezt már délelőtt tud-

Már nem emlékszem pontosan, de talán 16 éve, egy forró tam, elküldtem az őt ismerő művészeknek a szomorú, augusztusi napon ismertük meg egymást. Baky Péter festőművész kiállítását nyitottam a Csurgó Múzeumban.

Akkor találkoztam először Ihász Jánossal, a múzeum igazgatójával. Azonnal láttam, hogy jó kiállítási anyag van az akkor még 3 teremből álló kiállító helyen - nagyon jól megrendezve. Ez volt az első benyomásom. Hanem a megnyitó utáni séta a parkban, az a szeretet, ahogyan Csurgóról és a város hajdani híres szülötteiről beszélt, megmutatva a barokk templomot, a Református Gimnázium könyvtárát, a parkot, Csokonai padját… Ez a séta mindent elmondott róla. Láttam, hogyan gondozta a város híres művészeinek - Hadik Magda és Soltra Elemér szobrászművészek - és mások hagyatékát. A város szellemiségének tisztelete és az ő megkérdőjelezhetetlen szakmaisága, a büszkeség, ahogyan bemutatta nekünk a múzeumi gyűjteményt, a nyári kortárs művészeti nemzetközi alkotótelep anyagát; ez alapozta meg barátságunkat.

tragikus hírt. Megdöbbent, szomorú, elismerő, szeretetteljes mondatok jöttek válaszul. Mindenkivel tartotta a kapcsolatot, még mindenkinek küldött újévi köszöntőt. Mindenki szerette közülünk.

Ezután többször jártam Csurgón. Láttam egy alkalommal az akkor még működő nemzetközi képzőművészeti nyári

2012. február 6. Angyal Mária művészettörténész

Valamennyien tudjuk, hogy Ihász János több volt, mint múzeum-igazgató. A múzeumi raktárban levő, helyhiány miatt ki nem állított népművészeti tárgyak épp úgy fájtak neki, mint az örökre elmaradt nyári nemzetközi művésztelep, az egyre ritkuló, majd elmaradó kortárs kiállítások.

Kár, hogy az értelmetlen változások ilyen hamar felőrölték egészségét. Mondják, hogy az utóbbi időszakban már nem nagyon viccelődött.

Szelíd, okos egyénisége most már örökre megmarad szívünkben. Ihász János a barátom volt. 54 évet élt.

Oldal 3

Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. február

Nem esett messze az alma a fájától…

Beszélgetés Maronics Gáborral a Somogy Megyei Kormányhivatal Csurgó Járás Hivatal hivatalvezetőjével Eltelt közel két hónap a Csurgói Járás megalakulása óta. A CSÉK olvasói nevében gratulálunk és köszöntjük Maronics Gábor urat, a Somogy Megyei Kormányhivatal Csurgó Járás Hivatal hivatalvezetőjét, aki csurgói

és,ha úgy tetszik próféta saját hazájában. Kérjük, hogy ismertesse eddigi élet útját.

Tényleg tősgyökeres csurgói vagyok, kisgyerekkorom óta csurgói lakosként vagyok itt a csurgói járás területén. Óvodába is ide jártam, az általános iskolát az Eötvös József Iskolában, a gimnáziumi tanulmányaimat pedig a csurgói gimnáziumban végeztem, 1994-ben érettségiztem. Ezt követően nem egy helyen dolgoztam Csurgón, majd a Pécsi Tudományegyetem Államés Jogtudományi Kara Igazságügyi Főiskolai szakán diplomáztam 2004-ben. Azt követően a csurgói Polgármesteri Hivatalban dolgoztam. Kezdetben kistérségi ügyekkel foglalkoztam – nyilván a végzettségemnek megfelelően igazgatási intézményirányítási feladatkörben - , majd 2010-től e feladatköreim mellett irodavezetői beosztásba kerültem, a kapcsolati és koordinációs irodát vezettem, és elláttam a Polgármesteri Hivatal titkárságának a vezetését.

Gyakorlatilag közel egy évtizede a közigazgatásban van. Mi motiválja az embert arra, hogy köztisztviselő legyen?

AZ első mindenképpen az, hogy meg kell próbálni minden erővel az embereken segíteni. A másik pedig az, hogy a közérdeknek is meg kell egy társadalomban nyilvánulni, és a közérdek hangjának érvényt kell szerezni. A köztisztviselőnek az én értékrendem szerint az emberekért és a törvények megtartásáért kell dolgozni. Én azért úgy tudom, hogy családi motiváció is volt …

Való igaz, hogy az édesanyám is közel negyven évet töltött a közigazgatásban, és a járás jó néhány településén megfordult különböző beosztásokban, ügyintézőként, középvezetőként és vezetőként.

Tehát az alma nem esett messze a fájától!

Egy hivatal megszervezése, egy új szervezet felállítása nagyon komoly munka volt. A két hónap tapasztalata alapján, hogyan sikerült az indulás?

A legfontosabb, amit el szeretnék mondani, hogy a járási hivatal elindulásában többen is segítettek Köszönet jár Szászfalvi László miniszteri biztos, országgyűlési képviselő úrnak, aki amióta Csurgón helyi közpolitikai funkciót tölt be, azóta harcolt azért, hogy Csurgó újra járási székhely legyen. MindenOldal 4

képpen köszönetet kell mondani Somogy Megyei Kormányhivatal nevében Füstös János polgármester úrnak, hiszen az Ő közreműködésével sikerült egy nagyon nehéz folyamatot véghezvinni, hiszen egy egységes csurgói Polgármesteri Hivatalt kellett kvázi megosztani. Köszönet illeti Peti József járási biztos egyeztetett a megyei kormányhivatal részéről a járási hivatal elindulásához szükséges személyi és tárgyi feltételekről. Az én feladatom a szakmai irányítás, , ami azt jelenti, hogy a hivatal jogszabályok által meghatározott szerkezetét kellett szakmailag csoportosítanom. Vagyis az ügyintézőknek a végzettségüknek megfelelő munkát adni, hogy a hivatal működésének megfeleljen.

Tehát, ha modernül akarnánk kifejezni a „hardver” késszen állt és a „szoftvereket” kellett beüzemelni.

Sokakban felmerült a kérdés, hogy mi a különbség a régi és a mostani járás között?

Köszönöm ezt a kérdést – miután én a történelemnek nagy kedvelője vagyok -, sokan elfelejtik, hogy az a járás, ami 1970 nyarán megszűnt Csurgó, az a járás nem az, ami jelenleg létesült. És nem az a járás, ami még korábban volt. A korabeli járás az igazságszolgáltatással rendelkezett, tehát bírói funkcióhoz kötődött, később töltődött fel közigazgatási funkciókkal. A „tanácsi” járás gyakorlatilag az ötvenes évek elején alakult, és ahogy említettem nálunk 1970 nyaráig, országosan 1983-ig működött. A korábbi ún. „tanácsi” járástól két dolog határol el.

Az első az, hogy a jelenlegi járás kifejezetten államigazgatási feladatokat lát el, csak államigazgatási feladatokkal foglalkozunk, önkormányzatival nem. Sem intézménye, sem testülete a jelenlegi járásnak nincs, a járási hivatal a Somogy Megyei Kormányhivatal részeként működik a tanácsi rendszerben működött ilyen. A másik alapvető különbség az, hogy a „tanácsi” rendszerben működő járás az politikailag tagolt volt (nem pártpolitikai tagoltságot értem ez alatt), gyakorlatilag a „tanácsi” járás mellett pártigazgatás, és a TSZ igazgatás mellé tagolódott és e szerint történt az egész közigazgatás.

A járási Hivatal szerkezetéről, már a CSÉK korábbi számában írtunk. Végül engedje meg, hogy egy személyes jellegű kérdéssel zárjunk: Nehéz e próféta sorsa hazájában a sok átalakulás közepette? Hogyan éli meg csurgóiként a csurgói vezető szerepét?

Felemásan. Amennyi egy helyi lakosból lett helyi vezető előnye lép fel annyi hátránya is van. Az előnyök közt mindenképpen azt említeném meg, hogy mivel itt élek, ismerem a helyi emberek és a Csurgói Járásban élő emberek legfontosabb problémáit, hiszen nem csak Csurgót, de a környéket is jól ismerem.

A hátrány az, hogy ebből fakadóan nagyobbak is az elvárások, és több olyan ember fordul hozzám, aki régóta ismer, és keres meg olyan problémával, amiben sajnos a feladataim és a hatásköröm tekintetében még nincs jogom dönteni.

Köszönjük a beszélgetést, és a CSÉK szerkesztősége, valamint az olvasók nevében sok sikert és jó egészséget kívánok, ehhez a nem könnyű feladathoz.

SZS

Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. február

Hol intézzük hivatalos ügyeinket? (avagy közigazgatási változások)

Gyakran állítanak meg a csurgói polgárok és kérdezik, hogy most kihez kell menni, ha közgyógyigazolványt szeretnének igényelni, vagy lakásfenntartási támogatást kérni…

Valóban 2013. január 1-től a Járási Hivatalok megalakulása az Önkormányzatok számára is jelentős változást hozott, egyrészt a hatáskörök megosztásában, másrészt a Közös Hivatalok kialakításában.

A törvényalkotónak az volt a célja, hogy az önkormányzatok letisztultabb feladatokat kapjanak, ténylegesen a klasszikus önkormányzati tevékenységgel foglalkozzanak, mint településüzemeltetés, közszolgáltatások, infrastruktúra, alapvető intézményműködtetés, beruházások, felújítások.

Mindazok a feladatok, amelyek központi jogszabályok alapján járó hatósági döntések, kerüljenek ki az önkormányzatok hatásköréből.

Ezen az alapon alakultak ki a Járási Hivatalok.

Járási Hivatalok: 2013. január 1-től került oda az okmányiroda, a teljes gyámügyi igazgatás, iskoláztatási támogatás, védelembe vétel, ideiglenes hatályú elhelyezés, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása normatív alapon, időskorúak járadéka, normatív ápolási díj, A katasztrófavédelemmel kapcsolatos Helyi Védelmi Bizottság működtetése is a Járási Hivatalhoz került Önkormányzati feladata maradt: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása, a lakásfenntartási támogatás, aktív korúak ellátása, közgyógyigazolvány méltányosságból történő kiállítása, köztemetés és temetési segély megállapítása, a méltányosságból történő ápolási díj (Csurgón nincs) megadása, iparral, kereskedelemmel kapcsolatos hatósági ügyek, ebek transzponderrel (csippel) való ellátásának nyilvántartása, építéshatósági ügyintézés A Közös Önkormányzati Hivatal kialakítása ( 2000 fő alatt nem lehet önálló hivatalt működtetni) azt eredményezte, hogy Csurgóhoz az eddigi három településen kívül (Csurgónagymarton, Somogycscisó, Szenta) még négy település (Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál és Somogybükkösd) csatlakozott, így a Csurgói Közös Önkormányzati Hivatal Csurgóval együtt összesen nyolc település összes önkormányzati ügyeit intézi.

Mint az ismeretes a Csurgói Közös Önkormányzati Hivatal a Városháza emeletén, míg a Járási Hivatal a földszinten működik. A portaszolgálat közös, tehát az ügyfelek a főbejárat kapualjában egyaránt eligazítást kapnak önkormányzati, illetve járási ügyekben.

Az önkormányzatok profiltisztítása érdekében az oktatás is állami feladattá vált 2013. január 1-től, s az egészségügyi szakellátás is kikerült az önkormányzati irányításból.

Dr. Kovács Tamásné

Csokonai somogyi orvosa, Varga István A költő 240 éve született Csokonai Vitéz Mihály Debrecenben, 1779. november 17.-én született. Élete során időt töltött Somogyban, több településen, pl. Csurgón tanárként, itt több drámát is írt. Betegsége idején neves orvos, Dr. Varga István kezelte.

Hőgyes Endre, egyik kiemelkedő professzorunk hatalmas orvöstörténeti monográfiát állított össze. A „Felavatottak évenkénti létszáma” fejezetből: „Varga István, Uza-Panyik, Gömör megye”. Összesen 18-an végeztek a 1798-1799-es tanévben. Kiemelkedő a később méltán nagy hírnevet szerzett Entz Ferenc (Pápa, Veszprém megye) és Lenhossék Mihály (Pest). A pesti egyetemi tanárok – Varga István oktatói között – az elismert Rácz Sámuel és Stáhly György. Lexikonunk közli (6): Rácz Sámuel (1744-1807) orvos, egyetemi tanár, dékán, rektor, és „szorgalmazta a magyar szakmai és tanítási nyelv bevezetését”, „több tantárgyat magyarul tanított”. Csokonai líránk egyik szép méltató példáját adja: „A híres Rácz Sámuel úrhoz” (1793). „Örvendez a magyar Haza”, hogy orvosait „hallja Magyar hangon szólani.”

1990-ben jelent meg Sziliné Decsi Márta értékes somogyi gyógyszerészeti kötete (5). Két helyen említi Varga Istvánt: - „A vármegye első fizikusa után… a sorrendben hatodik Varga István dr. is fiatalon, 45 éves korában halt meg.”

- „Tehetséges emberek irányították a megye egészségügyét, mert… Varga… egy századon keresztül valamennyien azon munkálkodtak, sohasem engedték lemaradni a megye egészségügyét.”

Bogdán Tibor mind az orvostudomány, mind az orvostörténelem terén jeles szakember. Az egyik könyvéből: „Dr. Vargha István 1798-1816, 1798. márciusában Csökölyben meggyógyította Csokonai Vitéz Mihályt. A gyógyítás és egészségügyi szervezés mellett Kaposváron a háromosztályú nemzeti iskolát 1802-1812ig Vargha főorvos vezeti. 1806-tól már a gimnáziumi igazgatói címet is megkapja Kaposvárott. Fiatalon, 45 éves korában halt meg.” (Megjegyzésünk: e helyen a vezetéknévben „h” is van.)

Frankl József Kaposvárott, a Megyei Kórházban működött.

Kitűnő bőrgyógyász osztályvezető főorvos volt (sajnos immár néhai).

Az egyik fő érdeklődési területe az orvostörténelem – elsősorban Somogy megyéről. Többször találkoztunk, Kaposvárott és Budapesten a Magyar Orvostörténelmi Társaságban. Igen jó előadásokat tartott és közleményeket jelentetett meg. Újabb munkáit mindig elküldte, telefonon is jelezte: „szövegeimet teljes egészben felhasználhatod!”. E helyen két kötetbeli tanulmányából emelünk ki részleteket, hálásan gondolva a jeles elődre. Írt az orvosról és Csokonai Vitéz Mihály ellátásáról. „A XVIII. század utolsó éveiben kezdi meg megyei főorvosi működését Varga István. Beszél magyarul, németül, franciául és tótul.

Elvégezte mind az orvosi, mind a filozófiai szakot és mindkettőnek doktora volt. Orvosi működéséröl egy beadvány áll rendelkezésünkre, melyet az akkori alispánhoz intézett. „Stephanus Varga Ord. Physicus” aláírását és sajátkezűleg írt beadványát mutatja. A címzett „Antonius Kováts”, „Spectabilis Perillustris Domine Ord. Vice- comes, Domine Singulariter colendissime!” A gyönyörű latinsággal írt jelentés arról számol be, hogy „tam Ipse, quam Chirurgi Districtuales” a megye egész területén „proscripta normali vigilantia” (a pestis veszélye miatt) rendszeresen megvizsgálták a betegeket, a halottakat és a betegségre gyanúsakat. „Fide dígne”: a bizalomra méltóan állapítja meg, hogy „in toto Gremio Cottus” a megye egész területén nem találtak sem gyanús, sem fertőző, sem járványos betegséget: „morbum seu suspectum, sive contagiosum, vei Epidemicum”.

Folytatás 12. oldalon

Oldal 5

Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. február

Tudósítás a Jézus Szíve Plébánia első jótékony célú báljáról „Az út a vidám és boldog léthez mindig a lemondáson zett időpont jó választást és előzetest ígért, mivel és önkorlátozáson át vezet” érdekesen rímel egy 100 évvel ezelőttre sikerre is.

Albert Einstein

A Hit éve jegyében első alkalommal rendezett jótékonysági bált a Jézus Szíve Plébánia Maczkó Gyula esperes-plébános vezetésével. A tematikus éven túl az esemény aktualitását és feladatát a templomkert felújítási, parkrendezési és parkoló építési munkálatai adták. Fő cél volt, hogy a megkezdett folyamatok befejezéséhez forrásokat teremtsenek.

Az egy-egy ügyért való jó szándékú összefogások sokfélék lehetnek. Vannak a jótékonyságban nagy, világra szóló célok, melyekért emberek milliói fognak össze, de talán értékesebb, ha csak egy kis cso-

Azaz 1913. február 1-én a csurgói főgimnázium ifjúsága szervezett táncmulatsággal egybekötött jótékony célú hangversenyt a Korona nagy termébe, melynek eredményét bizonyítandó 616 korona volt az akkori bevétele. 1922-ben szintén február 1-én a „Honszeretet” Országos Egyesület rendezett jótékony célú sikeres művész estélyt Csurgón a hadiárvák megsegítésére.

A kezdeményező jó szándék és a templomkerti parkoló megépítése, mint szem előtt lévő közös cél a jelenkorban is megmozdította Csurgó és környéke jó szándékú közönségét. A közreműködő és támogató közel 190 ember egy nagyon kellemes, tartalmas és jó hangulatú bálon vehetett részt, melyet a főszervező Plébános úr nyitott meg. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy hálás köszönet illet mindenkit, aki munkájával, felajánlásával, anyagi vagy szellemi értékével, támogatásával hozzájárult az est sikeréhez. Majd a nyitó táncot követően kórus ének és szavalatok indították el az est kulturális részét. Tehetséges fiatalok kellemes magyar hangokkal szórakoztatták a közönséget, majd vidám paródiák, nóták és duettek színesítették a programot.

Az ízletes vacsora elfogyasztása és leöblítése,valamint a táncos lábak alá illő vidám zene csak tovább fokozta a jó hangulatot. A sok hasznos és ötletes tombola kisorsolása nem kis vígasság közepette ment végbe. Aztán a vidám báli társaság, főleg a fiatalabbja még .kitartóan, a hajnali órákig maradt együtt.

A bál 800ezer forint bevételéből tisztán 700ezer (!) forintot lehet a park rendezési munkálatok folytatására fordítani. A nagy pénzek világában ez egy szerény összegnek tűnik, de egy kis város kis közösségének óriási eredménye! Minden forintnak nagy értéke és számos helye van, melyekből egy hasznosítport tagjai akarják megmutatni, hogy mire képesek. hatóbb, rendezettebb parkrészt vehetnek birtokba a Legtöbbször ők azok, akik összefogásukkal közvetváros lakói. len környezetük megsegítését, szépítését tűzik ki célul. Ilyen összefogás elindítói voltak a jótékonysági Az anyagi, pénzbeli értékén túl ez a rendezvény, a bál szervezői, élükön Maczkó Gyula plébános úrral, jótékonysági bál családias, örömteli együttléte, a sok vállalva az indulással, koordinálással járó izgalmakat segítő-támogató munka és adomány üzenetet is horés kihívásokat. doz magában A 2013. február 1-ére, a farsangi, báli időre terveOldal 6

Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. február szerepe is van. Az asztalok között barátságos kézfogások és koccintások, a vidámság és a zene perceiben pedig mosolyok születtek, beszélgetések folytak, Azt, hogy a plébánia szervezői és a város lakói a hit és a remény emberei, mert hittek az összefogás erejében, és reménykedtek a megvalósulás sikerében.

Ez az este ugyanis elsősorban a közösség erejéről, a jó szándékú tenni akarásról, közös célokhoz a társak megtalálásáról, és a kis fo-

rintok nagy értékéről szólt. A bál csak kellemes eszköze volt a céloknak, mert tudjuk, hogy nem csak a napi munkában, feladatokban jó, ha társai között van az ember, hanem a szórakozásban is. Az ilyen együttléteknek, találkozási alkalmaknak pedig közösség építő

ismeretségek alakultak és újultak. Reméljük, hogy városunkban, közösségeinkben, a jövőben is találunk szervezőket és célokat a bálokhoz, vagy bálokat a célokhoz, nem feledve a hasznos tanácsot:

Vargáné Hegedűs Magdolna „Időt kell szakítanod embertársaidra, tégy valamit másokért…”

Albert Schweitzer Oldal 7

Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. február Módosult a monitoring adatszolgáltatási rendelet Módosult az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási rendjére vonatkozó részletes szabályokról szóló 18/2009. (III. 6.) FVM rendelet.

Az ügyfél köteles a) a támogatási határozat jogerőre emelkedését vagy a szerződés megkötését követő év február 13. és március 12. közötti időszakában a kiindulási állapotot tükröző általános gazdálkodási bázisadatokra, illetve a művelet megvalósításának végére a támogatással elérni kívánt eredmények adataira, b) a művelet megvalósításának időszakában évente február 13. és március 12. között a művelet megvalósításának hatására, annak egyes fázisaiban elért eredményeire, illetve azok változására vonatkozó éves adatokra, c) a művelet befejezését követően az utolsó kifizetési határozat meghozatalát követő év február 13. és március 12. közötti időszakban a művelet keretében igénybe vett támogatásnak köszönhetően ténylegesen elért eredményekre vonatkozó záró adatokra, és d) jogszabályban előírt fenntartási kötelezettség, illetve működtetési kötelezettség ideje alatt évente február 13. és március 12. között a fenntartási és működtetési időszakra vonatkozó állapotot tükröző adatokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíteni.

A jogszabályt módosító 2/2013. (II.1) VM rendelet február 2-től hatályos. A megváltozott tartalmú jogszabály a http:// www.umvp.eu/?q=node/58852, vagy a www.videkunkajovonk.hu helyeken elérhető.

A cikk a Vidékünk a Jövőnk Szövetség támogatásával jött létre.

VIDÉKÜNK A JÖVŐNK SZÖVETSÉG HELYI AKCIÓ CSOPORTJA

A Csurgói Evangélikus Gyülekezet tájékoztatja a kedves testvéreket, hogy a 76/2011 (VII.29.) VM rendelet alapján a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejlesztésének végrehajtásához a 2011 –től nyújtott támogatásokra meghirdetett, Térségi Közösségek támogatása benyújtott pályázata nyert.

Az elnyert pályázat összege: Br.10.857.108 Ft A PÁLYÁZAT CÉLJA: „Célunk térségi, közösségi támogatás elnyerése, rendezvényeink helyszínére tervezett fejlesztéseink támogatására.

Egyházunk célja továbbra is társadalmi szereplőként a hagyományőrzés és a keresztény értékek átadása, a vidék fenntartható fejlődésének előremozdítása. Ingatlan fejlesztéssel, rendezvények szervezésével, ösztönözzük fiataljainkat, a testvéreket a közösségi, vallási életre.”

A PÁLYÁZAT FELADATA: „A fejlesztést követően épületeink, udvari területünk évszaktól függetlenül alkalmassá válik csoportok fogadására, rendezvények megtartására.

Az állandóan szervezett Baba-Mama kör: édesanyáknak és gyermekeknek. 3 hónapos kortól 6 éves korig várjuk a gyermekeket és az édesanyákat. A gitár óra: a húros ritmushangszerek iránt fogékony ifjúságnak. Konferenciák, táborok: megyei illetve országos meghirdetésű rendezvényeink, melyek bemutatják Csurgó és környéke építészeti, környezeti szépségeit, illetve hagyományait.”

Továbbá tájékoztatom a testvéreket, hogy a projekt Istennek hála befejeződött.

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Oldal 8

Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. február

Honnan kell(ene) talpra állnunk?

1928-ban a nagy gazdasági világválság előestéjén jelent Tóth Ferenc tanítóképzői tanár monográfiája a csurgói járásról. A nagy világégés után is talpra tudtak állni a közösségek, volt jövőképük: „Somogy vármegye 9 járása közül a csurgói járásban vannak a legfejlettebb mező-, és közgazdasági viszonyok, amelyek előállottak azáltal, hogy a csurgói járást a Budapest- Fiume vasúti fővonal középen ketté szeli, a Nagykanizsa. Barcsi déli vasútvonal pedig érinti, miáltal úgy mezőgazdasági terményeit, mint állatait mindenkor jól tudta értékesíteni” Igaz, hogy a vasúti személyszállítás nem fejlődött, de reménykedhetünk. Ma kétóránként járnak személyvonatok a megyeszékhelyre, tisztább kocsikkal, 70 perc körüli menetidővel, csaknem annyi idő alatt, amíg egy kényelmesebb autós eljut Kaposvárra.

Ha nincs is autópályánk, busszal Kanizsára, Egerszegre, Szombathelyre, Pécsre átszállás nélkül el lehet jutni. Már olyan autóbusz is van, amelyik Pécsről alig több, mint két óra alatt Csurgóra ér. Sokkal inkább megváltoztak a közgazdasági viszonyok.

Míg az I. világháború után a vidék talpra állt, 1945-öt követően ez már nem történhetett meg. A felnőtt férfiak jelentős hányada hadifogságba volt, amikor hazatérhettek, határsávba, a politikai bizalmatlanság légkörébe kerültek. A térség messze földön híres állattenyésztése egyik évről a másikra semmivé vált. A dolgos, józanul gazdálkodó emberek legfeljebb a szövetkezetekben hasznosíthatták volna tapasztalatukat, feltéve, ha befogadták őket. Megkezdődött a gazdag parasztok, iparosok kitelepítése. A szerencsésebbek az ország belsejében levő gyárakba meneküléssel meg tudták előzni. A vidék társadalma már ekkor megroppant. A közép generációja maradt, de a fiatalok már menekültek a földtől.

Ezt az elvándorlásból szármató leépülést vette tudomásul a településfejlesztési koncepció, amely 2000-i nem számolt Csurgó várossá fejlesztésével. 1989-ben vége város lehettünk, de a népességfogyást nem sikerült megfékezni. Nem szabad alábecsülni 2013. évi járási székhellyé válásunkat, hiszen ezzel lehetünk ismét valódi térségközpont.

Tanulságos valamennyi település sorsát követni.

A népesség száma 1960-ban 1970-ben 1980-ban Maximális népességszám Változás % Csurgó Csurgónagymarton Somogycsicsó Szenta Berzence Somogyudvarhely Iharosberény Iharos Pogányszentpéter Inke Zákány Somogybükkösd Őrtilos Gyékényes Porrog Porrogszentkirály Porrogszentpál Csurgói járás (körzet)

6 458 417 480 971 3 835 2 163 1 689 943 743 1 971 2 229 440 1 297 2 020 539 640 167 26 982

5 770 350 438 789 3 263 1 688 1 566 820 635 1 645 2 111 334 1 216 1 748 473 557 176 23 579

5 942 6 458 (1960) 292 576 (1890) 283 762 (1920) 601 1 181(1910) 3 072 4 185 (1940) 1 514 2 231 (1940) 1 465 1 934 (1910) 702 1 183 (1890) 563 785 (1900) 1 486 2 462 (1900) 2 054 2 324 (1950) 216 543 (1950) 909 1 322 (1950) 1 584 2 584 (1930) 381 717 (1900) 464 828 (1880) 159 271 (1890) 21 689

- 7,7 -49,3 -62,9 -49,1 -26,6 -28,2 -24,3 -40,5 -28,3 -39,6 -11,6 -60,2 -31,2 -38,7 - 46,9 -44,0 -41,3

1930- hoz viszonyítva még drámaibb a változás: Alsok Csurgósarkad Csurgó Berzence Csurgónagymarton Gyékényes Iharos Iharosberény Inkeyantalfa Inke Őrtilos Pogányszentpéter Porrog Porrogszentkirály Porrogszentpál Somogybükkösd Somogycsicsó Somogyudvarhely Szenta Zákány Zákányfalu Csurgói járás

1930 775 és 324 és 4869 4 127 548 2 584 1 126 1 839 838 és 2 019 1 251 706 656 777 246 509 717 2 196 1 060 2 245 29590

2012.január 1.

5243 2475 160 973 474 1244 1226 484 474 237 186 89 100 174 1082 410 1088 és 532 16512

változás % -12,1 -40,0 -70,9 -62,4 -58,0 -57,1 -61,4 -62,9 -32,9 -63,9 -76,1 -63,9 -80,4 -75,8 -50,8 -61,4 -27,9 -43,8 %

Térségünk 80 év alatt 56,2 %-ára zsugorodott, A fogyás Magyarországon, de talán Európában is egyedülálló. Innen kell talpra állnunk!

H. J. Oldal 9

Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. február

A jövő az egészségtudatos élet A Városi Szabadidősport Egyesület elsődleges célként határozta meg a sport szeretetére való nevelést, a tömegsport és sport rekreációs programok szervezését, minden korosztály részére Csurgó és a vonzáskörzetéhez tartozó kistérség településein.

Ennek szellemében nyújtotta benyújtott TÁMOP-6.1.2/LHH/11A-2012-0002 azonosító számú, „Prevenció és egészségre nevelő programok a csurgói kistérségben projekt célja ezzel összhangban a csurgói kistérségben élő emberek egészséges élethez való esélyegyenlőségének javítása, az egészségfejlesztés színterein megvalósuló közösségi programok elterjesztése és megvalósítása, a sportolási lehetőségek palettájának megismertetése, az egészséges életmódhoz szükséges tudások átadása, valamint az egészségtudatos magatartás kialakítása és elterjesztése a csurgói kistérség területén lakók részére.

A projekt első negyedévében az alábbi programok valósultak meg.

- 2012. októberétől 2013. február végéig zajlik a kistérségi tekebajnokság 5 csapat részvételével , mely a téli időszakban nagyon jól szolgálja a kistérségben élők mozgásigényének kielégítését.

- Családi egészségügyi és sportnapot szerveztünk, melyen többek között a jelenlévők táplálkozással kapcsolatos ismereteket kaphattak a meghívott dietetikustól, sor került általános egész-

ségügyi állapotfelmérésekre, mely során a szűrés a kardiovascularis kockázat felmérésén alapult.

- Megkezdődött a kistérségi teremlabdarúgó bajnokság. 10 csapat vezetőinek jelenlétében elkészült a sorsolás, és egyeztetésre került a bajnokság versenykiírása.

- Iskolai prevenciós hetet tartottunk a Nagyváthy János középiskolában A programelemeken összesen 77 tanuló vett részt, s közülük sokan több programban is közreműködtek. Örültünk, hogy sok hátrányos helyzetű tanulót is sikerült bevonnunk az egészséghétbe. Az egészséghét az előzetesen megtervezett és jóváhagyott tematika szerint zajlott, minden nap volt előadás, mozgás, sport pedig minden délután.

a sportét felelős államtitkár hivatalos megnyitójában kiemelte, hogy példátlan nagyságú támogatással sikerült segíteni a térségben élő minden korosztály egészséges életmódjának a javításán. Szászfalvi László országgyűlési képviselő kihangsúlyozta, hogy a következő másfél évben több tucatnyi rendezvény szerepel a projektben, ahol a legkisebbektől a szép korúakig, minden korosztály megtalálhatja a magának megfelelő programokat. A gyerekek nagy örömére színes igazi mozgás gazdag programok zajlottak valódi sportmúlttal rendelkező, példát mutató vendégekkel: Katus Attilával tornáztak, Módos Péter és Lőrincz Tamás olimpikon birkózókkal küzdöttek a szőnyegen, sor-és labdaversenyeken vehettek részt, mutathatták meg ügyességüket.

- Senior teremlabdarúgó tornát hirdettünk meg a 35. életévét betöltött labdarúgást kedvelőknek . A zord időjárás ellenére is sikeresen megtartottuk a rendezvényt.

- Családi egészségügyi és sportnapon új ismereteket és tanácsot kaphattak az érdeklődök a meghívott diatetikustól az egészséges táplálkozással kapcsolatban, valamint általános egészségügyi állapotfelmérés során a szakember a szív és az erek állapotát mérte fel diagnosztikai módszerrel.

- : Nagyon jó hangulatú, családias légkörben zajlott le a Németh Szilveszter teke emlékversen. A dobóállásban több generáció, nagyszülők, szülők, gyerekek és unokák küzdöttek a legtöbb

ütött fáért. A sportágat nagyon jól népszerűsítette néhány magas kvalifikált résztvevő, akik a szuperligában szerepelnek és már világbajnokságokon is képviselték kis hazánkat.

- Folytatódott sorsolás szerint a Kistérségi teremlabdarúgó bajnokság és a Kistérségi tekebajnokság.

2013. január: - Iskolai prevenciós hét került megrendezésre az Eötvös József Általános Iskolában. A programelemekben összesen 173 tanuló vett részt, s közülük sokan több programban is közreműködtek. Örültünk, hogy sok hátrányos helyzetű tanulót is sikerült bevonnunk az egészséghétbe. Az egészséghét az előzetesen megtervezett és jóváhagyott tematika szerint zajlott, minden 2012. december:nap volt előadás, mozgás, sport pedig minden délután.

Nagy sikere volt december 7-én a Városi Sportcsarnokban - Folytatódott sorsolás szerint a Kistérségi teremlabdarúgó megrendezett pályázati nyitó rendezvényünknek. Kiss Norbert, bajnokság és a Kistérségi tekebajnokság.

Oldal 10

Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. február

Gyermekek átmeneti gondozása: a helyettes szülői szolgáltatás Kistérségünkben - az ország más területeihez viszonyítva, egyre fokozottabban jelentkező probléma, hogy sok kisgyermeket nevelő család küzd súlyos anyagi gondokkal. Még egy átlagos anyagi helyzettel rendelkező családnál is adódhatnak olyan problémák (apa, anya munkahelyének elvesztése, megszűnése, feltorlódott kifizetetlen számlák, hitelek, betegség, stb.), amely miatt a család kilátástalan helyzetbe kerül. Előfordulhat, hogy míg a problémák nem oldódnak meg, addig a család arra kényszerül, hogy gyermeküket, gyermekeiket, a családsegítő szolgálat segítségét kérve helyettes szülőknél helyezze el.

Előző lapszámainkban már írtunk arról, hogy a Csurgói Kistérségi Családsegítő Szolgálat egyik fő feladati közé tartozik a helyettes szülői hálózat működtetése. Most egy kicsit részletesebben szeretnénk megismertetni olvasóinkkal ezt a fajta segítségnyújtási lehetőséget.

Mit is jelent ez? Kik fordulhatnak a helyettes szülőkhöz? Kik lehetnek helyettes szülők? „ Helyettes szülő az a személy vagy rendezett család, aki az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott család gyermekét otthonába fogadja, biztonságos, családias életet és körülményt teremt, olyan életvitelt alakít ki, amely követendő minta lehet a gyermek számára és szeretettel gondoskodik a gyermekről. „ A helyettes szülői szolgáltatás célja, hogy segítse a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését vagy a veszélyeztetettség megszűnését azzal, hogy ideiglenesen pótolja a gyermeke

gondozásában akadályozott szülő gondoskodását (amely gondoskodás a szülő akaratával megegyezik), törekedve arra, hogy a gyermek minél előbb visszakerüljön a vérszerinti családjához. Ezt az ellátást a szülő

önkéntesen veheti igénybe. A gondozásba vétel alatt a helyettes szülő biztosítja- természetesen törvényileg meghatározott feltételek mellett- a gyermek lakhatását, nevelését, fejlődését elősegítő, életkorának és egészségi állapotának, egyéb szükségleteinek megfelelő élelmezését, ruházkodását, gondoskodik a mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, iskoláztatásáról.

A gyermek átmeneti gondozása addig tart, amíg a vérszerinti szülő akadályoztatott gyermeke gondozásában, de legfeljebb 6 hónapig. Ha valamilyen oknál fogva mégsem térhet viszsza a családi környezetbe, ez az időszak további 3 hónapig meghosszabbítható.

Helyettes szülő csak 24 év feletti, büntetlen előéletű, igazoltan megfelelő egészségi állapotú, pszichológiailag alkalmas, megfelelő befogadó környezettel rendelkező egyén lehet.

Ha valaki ezen követelményeknek megfelel, még egy tanfolyamot is sikeresen el kell végeznie ahhoz, hogy feladatát elláthassa. Nem véletlenek ezek a szigorú elvárások, hiszen ezek a gyermek mindenekfelett álló érdekeit és biztonságát szolgálják.

(Természetesen, ha a helyettes szülőnek van saját családja, akkor az egész család alkalmasságát vizsgálják.)

Ahhoz, hogy egy gyermek helyettes szülőnél legyen elhelyezve, a szülőnek kérelmet kell benyújtania, melyet az elbírálás után egy megállapodás követ, mind a szülő, mind a családsegítő központ, mind pedig a helyettes szülő részéről. Ezek után egyéni gondozási – nevelési terv készül. A helyettes szülő az ellátás alatt díjazásban részesül, melynek mértéke függ a gondozásba vett gyerekek számától, életkorától illetve az alapfeladaton túli többletmunkától.

A helyettes szülői hálózat működtetése, a szülők toborzása a gyermekjóléti szolgálat feladata, de működtetése az önkormányzat hatáskörébe tartozik.

A Csurgói Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál 2002 óta működik a helyettes szülői szolgáltatás. A helyi helyettes szülőket Horváthné Gáspár Rózsa helyettes szülői tanácsadó felügyeli, aki a Magyar Vöröskereszt Somogy megyei szervezeténél szerezte meg az erről szóló tanúsítványát. 2004- től 9 fő helyettes szülőt tartottak számon, azonban jelenleg 2 helyettes szülő rendelkezik Csurgón a megfelelő képesítéssel.

Szolgálatukra összesen 11 alkalommal volt szükség.

Tudjuk, minden családban adódhatnak átmeneti nehézségek, de ha van rá lehetőség, hogy problémáinkat belátható időn belül megoldjuk, akkor forduljunk bizalommal a szolgálat munkatársaihoz, ne szégyelljünk segítséget kérni, főként, ha gyermekeink érdeke is ezt kívánja.

Balog Veronika Oldal 11

Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. február

Csokonai somogyi orvosa, Varga István A költő 240 éve született - Folytatás az 5. oldalról —

Az idült betegségek közül megemlíti a következőőket: „Hydrops, Artritis, Epilepsia, Febres intermittentes”, etc. – A befejezés is finom: „Ceterum peculiari cum cultu sum”: Egyébként különös tisztelettel vagyok. Kaposvarini 12 Martis 1816.” „Csokonai Mihálynak deák korában jó barátja volt egy komáromi születésű Szokolai Dániel nevű, jeles eszű diák, ez Csokonainak Debrecenbőli elköltözése után, szinte oda hagyván a Debretzeni Collégiumot, 1797- ben elébb hazájába, s onnan a pápai Collégiumba ment által, a hol az előbb kelő deákok közzé vétetvén fel, a következendő 1798. esztendőben februárius végén a Hedrehelyi Oskola mesteri hivatal Kovács Istvánnak Csurgóra Correctornak át tétele által megüresedve a be küldött Conventiot v. Chartát fogadta, és mint ilyen, a Collégiumból, hivatalához készülendő Komáromba hazájába haza ment. Csokonai ekkor Komáromban Laky Bálint fiskális barátjánál tartózkodván, Szokolaival naponta találkozott, s megtudta tőle, hogy ő Hedrehelyi kinevezett Oskola rector, és hogy mártius 12.-re hivatalába bé akar állani. A Szokolai Hedrehelyi Státzióinak említésére, magára nézve Csokonai is Keszthelyi plánját felfedezi Szokolainak hogy Keszthelyen Grof Festetits Györgyöt akarná meg látogatni, a végett hogy az újonnan alakult Georgiconban kérjen s nyerjen magának valamely tanítói állomást. De oda utaztatás eránt nem volt tisztába. A feladatot Szokolai úgy oldotta meg: Nékie Komáromból Siófok felé kellene Hedrahely felé menni. Ő az útját Komáromból Veszprimnek, Vásonynak, Keszthelynek is veheti, és Fenéknél által menvén Somogyba, útja kevés különbséggel egyre megy. A tervet Csokonai helyesnek találta, s Komáromból együtt egy Szekeren, Veszprém s Vázsony felé Keszthelyre elutaztak. A fogadóban háltak, s innen mentek látogatására a Georgicon akkori igazgatójának Kis Szántói Pete Ferentznek, kinek is mint földijének Csokonai előterjesztette idé jövetele okát, s nézeteit s kívánságát. Keszthelyen a derék, magyar szívű Professor Kis Szántói Pete Ferentz nem tsak barátságos szívességgel fogadta, hanem a tiszteletre méltó Grof Festetits Györgynek be is mutatta – a ki is őket – s különösen Csokonait – minekutánna ez a Grofot, akkorban már nyomtatott munkájával megtisztelte – egész betsülettel látta.

Jóllehet Csokonai a Grófnak eránta hajlandóságát tapasztalta – de mivel Pete Ferentz úrtól előre megértette hogy az intézetnek nagyobbrai kiterjesztését tsak a következendő évekre határozta, azomban a Philosophiai és Physicai Cathedrák eránt a Praemonstartensis Tisztelendő atyákkal tractusba bocsátkozott, - Csokonai a kívánságát Oldal 12

a Grófnak nem is jelentette.

Csokonaira ezen nyilatkozat fájdalmasan hatott, mert ő Komáromi barátainak biztatásai után e statiot szinte bizonyosan elnyerendőnek hitte, Lillájávali egybekelhetését egyenesen erre alapította. Keszthelyről kiindulván Fenéken által hol Szokolai az ügyes jó halászos ebédet készíttetett, s onnan még azon napon estve későn Csökölbe megérkeztek Prédikátor házához szállottak Tiszt. Nagy Gergely Úrhoz, azon bizodalomnál fogva mert a Káplán – a prédikátornak vője, Kis Bálint Debretzeni születésű volt, Csokonainak földije, Szokolainak pedig Debretzenben tanuló társa. Szívesen láttattak; de Csokonait rész szerint reményében tsalatkozása, rész szerint a rázós és hideg Mártiusi utazás strapatziája miatt, a hidíeg ki lelte és olly rosszul lett, hogy már másnap Kaposvárról Varga Doctort hozzá ki vitetni szükségesnek találta Kis Bálint és Szokolai. Szokolai tsak a Doctor megérkezte után hagyta el beteg barátját és estére Mártius 12.-re érkezett Hedrehelyre.

Varga dr. megvizsgálta az ágyban fekvő költőt. Állapotát súlyosnak találta. Állandó fekvést rendelt el és ellátta gyógyszerrel. A kezelést és ápolást az öreg prédikátornéra és lányára, Kis Bálintnéra bízta. Kioktatta őket az előírások pontos betartására, mert aggasztotta Csokonai nagyfokú lelki és testi leromlása + a magas láz, mely azt mutatta, hogy nemcsak megfázott, hanem tüdőgyulladást is kapott. – Hogy meglátogatta-é a költőt többször is Varga dr., azt nem tudjuk, de igen valószínű. – Csokonai lázas állapota, „foro hideg lelése” két hétig tartott. Betegségéből a rendszeres kezelés és szeretteljes ápolás hatására „tsak harmadik hétre kezdett fel gyógyulni” és a lábadozás idejét is Csökölyben töltötte. – „A tavasz kinyílásával” –Szokolainak hívására – átment Hedrehelyre és folytatta költői működését. Innen látogatta meg először Nagybajomban Sárközy Istvánt és nála maradt 1799 májusáig.”

Frankl József befejező mondatai: „Különös egyéniség lehetett a Gömör megyéből Somogyba szakadt Varga dr. Nagyfokú szakmai tudása és általános műveltsége közismert volt. Ezért bízták rá a megye vezetői a nemzeti iskola, továbbá a gimnázium igazgatását. - Kétségtelenül nagy hatást gyakorolt rá Csokonai, mert a „poétái munkáira előfizetők között 1800. dec. 10-től” ott szerepel „Stephanus Varga”.

Csokonai Vitéz Mihályra emlékezünk. Magyar költő, drámaíró, műfordító, tanár. Egyetemes történelmünk kimagasló alkotója.

Emlékezzünk Csurgón is: járt erre, alkotott is zeniten álló poétánk.

Füstös János és Dr. Vértes László

Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. február

Ez nem piros ruha…ez riadó a nőkért!

Pirosba öltöztek a Nagyváthy János középiskola tanulói cukorbetegség, stressz, kórosan emelkedett vérzsír, horés tanárai 2013. febr. 6.-án. Mindezt azért tették, mert monváltozások, kóros kövérség, dohányzás. Ezek a koccsatlakoztak kázati tényeegy új, globázők általában lis mozgalomha lmozotta n hoz, melyet a jelentkeznek.

Szív Világszövetség inAz iskola vedított útjára, zetősége és azzal a céllal, pedagógusai, hogy így veelsősorban a gyék fel a két utóbbi miharcot a szív att (dohányzás és érrendszeri és kóros köbet egs ége k vérség) tartotellen. ták fontosnak a p r ogra mh oz A magyar való csatlakoelnevez és e zást, hiszen a PAN-azaz fiatalok doPirosban A hányzása Nőkért! Ezen (főként a láa napon, aki nyok körében!) egyetért a - a nemzetközi mozgalom statisztikai céljaival er edmények legyen az nő vagy férfi- pirosba öltözik, vagy visel vala- javulásával ellentétben-hazánkban egyre nagyobb problémi pirosat: sálat, kendőt, nyakkendőt, jelvényt. ma.

Ha megkérdezzük, hogy milyen betegség következtében fejezi be életét a legtöbb nő, a válasz általában az, hogy haláluk oka valamilyen rosszindulatú daganat, például emlőrák. A valóság viszont az, hogy 2005-ben a nemzetközi statisztika szerint 17.5 millió ember halt meg infarktusban, hirtelen szívhalál vagy agyi érkatasztrófa – szélütés – következtében és ezek fele nő volt. Az Európai Unióban több nőt öl meg a szív-és érbetegség – a hölgyek 55 %-át –, mint férfit. Nálunk, Magyarországon még rosszabb a helyzet: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nők halálozásának 57 %-át a szív- és érrendszeri megbetegedések okozzák

A kóros kövérség az egészségtelen táplálkozásra és a mozgásszegény életmódra vezethető vissza. A szervezők elsősorban a megelőzésre hívták fel a tanulók figyelmét.

Minden ember, felelős saját testének egészségéért! A fiatal lányoknál, nőknél különösen fontos ez, hiszen egyszer övüké lehet az élet legszebb hivatása, anyák lehetnek, testükben kicsi magzat fejlődik……az, hogy hogyan zajlik mindez, az rajtuk is múlik! „Elsősorban az egészséges életmódú környezetben felnövekvő kislányokból lesznek azok a szép, fiatal nők, akik minden társadalom életének alapját és jövőjét jelentik.”

A program keretében az intézmény tanulói és dolgozói egy rövid zenés bemutatót követően meghallgatták Bako- A programot a Nagyváthys diákok nagy érdeklődése kínyi Orsolya 13.E osztályos tanuló előadását, melyben sérte, melynek a tervek szerint jövőre is lesz folytatása. felhívta a tanulók figyelmét arra, hogy az ember, élete során nagyon sok olyan rizikófaktorral találkozik, meBalog Veronika lyeknek kikerülésével, mérséklésével csökkentheti a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

Ezek a rizikófaktorok a következők: magas vérnyomás, Oldal 13

Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. február

MOZDULJ CSURGÓ! Úszás eredmények Úszás Diákolimpia Zala Megyei Döntő Nagykanizsa 2013. január 21.

A Mozdulj Csurgó USE két versenyzője - Andrási Zsófia (Miklósfai Ált. Isk.) és Bukovics Rebeka (Nagykanizsa Rozgonyi Ált. isk.) - nagykanizsai iskola tanulói, ezért a Zala megyei döntőbe kvalifikálták magukat a körzeti versenyen.

A megyei döntőn mindketten az I. korcsoportban szerepeltek a 2004 és fiatalabbak között. Andrási Zsófia 2005-ben, míg Bukovics Rebeka 2006- ban született, tehát az idei évben idősebbek ellen ugrottak vízbe és nagyon szép eredményt értek el.

Eredményeik: Andrási Zsófia - 50 m hát úszásban 1. helyezést ért el és lett Zala megye bajnoka, ezzel ő képviseli a megyét az Országos Döntőben.

- 50 m mell úszásban 3. helyezett lett.

Bukovics Rebeka 1 illetve 2 évvel idősebbek között nagyon jó időt úszva megállta a helyét és ha így dolgozik tovább nagy reményekkel indulhat a következő években a Diákolimpia versenyein.

- 50 m gyors úszásban 7. helyezett lett.

- 50 m mell úszásban 5. helyezett lett.

V.-VI. kcs B kategória - Vass Ákos

100m fiú gyors 100m fiú mell

1:02,74 II. hely 1:22,73 II hely

4*50 m gyors váltóban megyei 1. helyezést ért el és ezzel a csapat Országos Döntőbe jutott.

Az egyesületünkben úszó gyerekek sikeres, eredményes diákolimpiai évet zártak, összesen 9 érmet szereztek (2 arany, 4 ezüst, 3 bronz) és ezen kívül a csurgói Vass Ákos három érmet szerzett (1 arany, 2 ezüst). Első alkalommal versenyezhet két versenyzőnk az országos döntőben.

Az idei eredményekkel elégedettek lehetünk, mert úszóink a korcsoportok fiatalabb versenyzői voltak, tehát idősebbek között érték el ezeket az eredményeket. A jövőre nézve bíztató, hogy saját évjáratukban valamennyien pontszerző helyen végeztek. Megyénkben nagyon erős a korosztályos úszó mezőny. Olyan ellenfelek ellen kell versenyben lennünk, mint a kaposvári Adorján SE, a Kaposvári Sportiskola, a siófoki Ezüstpart SE, valamint barcsiak is nehezítik a döntőbe jutásunkat. Mind olyan egyesületek, akik kategóriájukban az országos mezőnyben is az élen járnak. Büszkék vagyunk arra, hogy úszóink megállják helyüket egy ilyen mezőnyben.

12+ korosztályos verseny, 1. forduló Székesfehérvár 2013. január 26.

Egyesületünk egy fővel képviseltette magát a székesfehérvári korosztályos úszóversenyen, ahol hosszabb távok is szerepeltek a versenykiírásban. Varga Dominika szerette volna kipróbálni magát az 1500m-es gyorsúszásban és megmutatni magát az országos mezőnyt felvonultató versenyen 200m vegyesúszásban.

Csurgói eredmények: Az 1500m úszás fizikailag és mentálisan is próbára teszi az II. kcs úszó erejét. Megmutatja a versenyző állóképességét, úszó technikájá- Fekete Tamás 50m fiú mell II. helyKavulák J. Ált. Isk.,Berzence nak tartósságát és szellemi felkészültségét. Varga Dominika átlag 1:25 - Varga Virág 50m leány hát VI. hely Eötvös József Ált. Isk. -ös 100m-es úszásokkal 22 perces időt úszott és ezüst fokozatot szerzett. A 200m-es vegyesúszásban 2:50,30-at úszva 6 másodperccel III. kcs A kategória javította egyéni legjobbját, szintén kiérdemelve az ezüst fokozatot. A - Dömötör Marcell 100m fiú pillangó II. hely Kavulák J. Ált. Isk, Magyar Úszó Szövetség ranglistáján a 7. helyen áll a 12 évesek köBerzence zött.

- Varga Dominika 100m leány hát II. hely Nagyatád Az úszásra való rátermettségét és elhivatottságát tükrözi, 100m leány gyors II. hely hogy figyelemre méltó eredményeket ér el heti 5-szöri edzésmunká- Varga Krisztián 100m hát IV. hely val, míg kortársainak 6-8 edzéslehetősége van egy héten. Úszására 100m mell IV. hely Eötvös József Ált. Isk. felfigyelt a szakma és több egyesület felkínálta neki a továbblépés lehetőségét.

III. kcs B kategória - Kollár Zoltán 100m fiú hát III. hely Jól szerepeltek a csurgói úszók a XXV. Kanizsa Kupán 100m fiú gyors VI. hely Eötvös József Ált. Isk., Február 16-án harmadik alkalommal vettek részt a Mozdulj Csurgó IV. kcs B kategória Úszó Sportegyesület versenyzői a Nagykanizsán megrendezésre kerü- Patak Letícia 100m leány mell I. hely lő, színvonalas mezőnyt felvonultató úszóversenyen.

100m leány hát III. hely, II. Rákóczi Ferenc Ált.

A csurgóiak közül Varga Dominika (2001) volt a legeredményesebb.

Isk. A versenykiírásban szereplő összes versenyszámban rajthoz állt és V-VI. kcs B kategória elszántságának köszönhetően mindegyik szám eredményhirdetésénél - Rozs Patrícia 100m leány gyors VI. hely dobogóra is állhatott. 100m mell és 100m pillangó úszásban ezüst, 100m gyors, hát és vegyes úszásban bronzérmet szerzett.

Szintén minden versenyszámában érmes lett Andrási Zsófia (2005), Patak Letícia 100m leány mellúszásban az I. hely megszerzésével aki 50m gyorson és háton csak tizedekkel maradt le a győzelemről. továbbjutott az Országos Döntőbe, amelynek versenyzése során 50m mellúszásban a 3. helyen végzett. második alkalommal sikerült neki.

50m mellúszásban Fekete Tamás (2003) is bronzérmet nyert.

Továbbá az első hat helyezett közé jutott Dömötör Marcell 100m A diákolimpián a gyerekek az iskolájuk színeiben versenyeznek, azt gyorson, háton és pillangón, Németh Dzsennifer 50m gyorson és melképviselik, ezért írtam mellé. len, valamint Fekete Tamás 50m pillangón. Ők oklevél díjazásban részesültek.

Vass Ákos középiskolai tanulmányait és az úszást is Barcson folytatta. 9 éremmel és 6 helyezett eredménnyel idén volt a legeredményesebb Eredményei: Csurgó úszó csapata a Kanizsa Kupán. Úszás Diákolimpia Somogy Megyei Döntő Kaposvár 2013. január 22-23.

Oldal 14

Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. február

Andrási Zsófia 3. hely 50 m mellúszás

Varga Dominika 2. hely 100 m mellúszás

Fekete Tamás 3. hely 50 m mellúszás

Ünnepélyes bevonulás

Bemelegítés

Egyesületünk új feladat előtt áll. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt pályázat során versenyrendezésre kapunk támogatást. Szászfalvi László Miniszteri Biztos Úr közbenjárásának köszönhetően megrendezésre kerülhet az I. Csurgói Úszó Kupa. A szülők, gyerekek és az egyesület vezetése részéről is régi álmunk, hogy egyszer hazai medencében, hazai közönség előtt mutassuk meg a Mozdulj Csurgó Úszó Sportegyesület munkáját és úszóink versenytudását.

Ezúton is várunk minden csurgói és kistérségi lakost, hogy jöjjön el az uszodába és szurkoljon a csurgói úszóknak március 16-án fél 10-től!

Dergezné Szabó Sára

Új szakok a Nagyváthy János Középiskolában !

A 2013/2014-es tanében (régi)új szakok indítására van lehetőségünk:

Szakközépiskolai képzés: divat– és stílustervező Szakiskolai képzés: női szabó Érdeklődni lehet személyesen, vagy T.: 30/363 2127 ; email: igazgato@liveedu.nkicsurgo.hu Oldal 15

Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. február

Meghívó Jótékonysági Batyus Bálra Helyszín, időpont: Csurgó, Csokonai Közösségi Ház 2013.03.02-án ( szombat) Program: 20.00-kor megnyitó, zenés, táncos műsor, hangulatos élő zene, tombola Zene: Tolnai István Támogatójegy és Belépőjegy ára: 1.000.- Ft Érdeklődni, jegyvásárlás: Vassné Huszics Bernadett Tel:06-20/538-7065 Kissné Hosszú Henriett Tel: 06-30/867-2924 Cziráki Lászlóné Tel: 06-30/439-1734 Dergez Diána Tel: 06-30/898-7749

Kérjük a lehetőségeikhez mérten, támogassa rendezvényünket: További adomány vagy tombolatárgy felajánlásával Oldal 16