XXIII. évfolyam 2013. január
Csurgó és Környéke Csurgó és Környéke Közéleti és kulturális lap
Megjelenik minden hónap harmadik hetében Ára: előfizetéssel: 100,-Ft/pl., alkalmanként: 150,- Ft/pl. Kiadja: Csurgó Város Önkormányzata Felelős kiadó: Füstös János polgármester Levélcím: 8840 Csurgó, Széchenyi tér 2. Telefon: 82/571 014, 30/363 2127 Email cím:
csurgo.es.kornyeke@gmail.com csurgo.es.kornyeke@citromail.hu
főszerkesztő:
Szabó Sándor szerkesztők: Simon Mihály, Pál János, Füstös János igazgató, Vörös Mátyás, Balogh Veronika
Tartalomból: Magyar Kultúra Napja, Ökumenikus Imahét program,a: 2.o.; Kaslik Józsefné emlékezete: 3.o.; Megújult az iharosi „Kiskastély”: 4.o.; Karácsonyi ajándék a kisgyerekeseknek: 5.o.; Hipp, hopp farsang: 6-7.o.; A csurgói járás:8.o.; Csokonairól Draveczky Balázs: 9.o.; Vidék Mustra, Csillagvizsgáló Csurgón: 10.o.; Sajtóközlemény Inkéről: 11.o.; Meghívó Jótékonysági Bálra, Dr. Soós Gyula: 2013 /vers/: 12.o.
Kovács Andor Csurgó, 1920 - Basel, 2012 Szilveszter éjszakáján a svájci Baselben hosszas betegség után elhunyt Kovács Andor közgazdász, Csurgó Város Díszpolgára, az 1956-os forradalom idején a Csurgói Járás Forradalmi Bizottságának elnöke. Jómódú gazdacsaládban született Csurgón a mai Rákóczi utcában. Iskoláit a helybeli református elemiben kezdte el. Magatartása, gondolatvilága megtanult, felvett normáinak szilárd alapjait tanítójának, későbbi atyai barátjának, Lőczy Lajosnak köszönte. Tízéves korában lépett a Csurgói Református Gimnázium tanulói sorába. Az első négy év után kimaradt az iskolából, a családi birtokon gazdálkodott. A vasúthoz került, vasutasként szolgált a háború alatt a hadsereg állományában, majd fogságba esett. Három és fél évig volt hadifogoly a Szovjetunióban. Hazatérve tanult a szovjet "példán" 1949-ben ingyen felajánlotta földjeit az államnak.
frankkal támogatta, amikor a gimnázium ismét a református egyházé lett, 1998. szeptember 25én ennek kamatokkal növelt összegét, 1 millió 699 ezer forintot három millió forintra kiegészítve iskolája számára Kovács Andor Alapítványt tett. Már a rendszerváltás kezdetén eljuttatta az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadványait a Nagykönyvtár számára. A Magyarok Világszövetsége elnökségi tagja volt.1993 óta küldi adománykönyveit a gimnázium számára. Értékes könyvtárának 1983 darabját (1997.április 7.) be is leltározták. Svájci otthona a magyar emigráció és a magyar demokratikus értelmiség elfogadott találkozóhelye lett. 68 személyénekhez dedikált könyvének és az Európai Magyar Protestáns Szabadegyetem teljes iratanyagának Csurgóra juttatásával városunkat felbecsülhetetlen kultúrtörténeti érték birtokába juttatta. A sok ezer levelet tartalmazó utóbbi küldemény feldolgozása folyamatban van. 2000-ben jelent meg csurgói gyökereit, a település sorsfordulóit feltáró Évezredes ágsorsok Somogyból című könyve. Írói, rádiós álneve: Paskuti András volt.
Figyelemmel kísérte, segítette Csurgó fejlődését. A 2000-ben felszentelt csurgói új reformá1956 októberében megválasztották a csurgói tus templom építéséhez Svájcban mintegy 7 és járás Forradalmi Nemzeti Bizottsága elnöké- fél millió svájci frank gyűjtésével és saját adonek. 1957. február 19- én a letartóztatás elől mányával járult hozzá. Jugoszláviába menekült.1957. augusztus 11-e óta Svájcban élt. Az Innsbrucki Magyar Gimná- Kezdeményezésére jött létre — saját és családziumban érettségi bizonyítványt szerzett. 1961- ja, valamint az Önkormányzat 63 hektár földteben a baseli egyetem közgazdasági szakára irat- rületének átadásával — a „Csurgói Gazdaképző kozott be. A baseli Geigy cég honorálta az okle- Alapítvány”, mely a Nagyváthy János Középisveles közgazdász negyedszázados kiváló mun- kolában folyó mezőgazdasági képzést szolgálja. káját, és mint önálló aláírásra és tárgyalásra jogosult akadémikus ment nyugdíjba 1982-ben. Hosszú betegség után szilveszter éjszakáján Amennyire a külső lehetőségek engedték, adta vissza lelkét Teremtőjének. Vállalt másokapcsolatban volt a szülőföldjével. Forradalom dik hazájában, Baselben búcsúztatták barátai, Somogyban (1988) című könyve alapvető mun- ismerősei. ka 1956 somogyi eseményeinek megközelítéséhez. Homokpad című munkája (1996) a nyugati Végakarata szerint Csurgón, a Nagyváthy magyar emigráció értékteremtő erőfeszítéseinek utcai temetőben (2013. febrár 9-én 14 óraösszefoglalására vállalkozik.1992-ben a 200 kor) helyezik örök nyugalomra. éves az Alma Mater Alapítványt 10000 svájci H.J.)
Csurgó és Környéke XXIII. évfolyam 2013. január Csurgó Város Önkormányzata és a Csokonai Közösségi Ház
ÖKUMENIKUS IMAHÉT Csurgó, 2013. január 21.-26
Mit kíván tőlünk az Isten? (Mikeás 6,6-8) szeretettel meghívja Önt és kedves családját
Hétfő 2013. január 21. – 18:00
2013. január 21-én
Jézus Szíve római katolikus templom
(hétfő)
Igét hirdet: Tőkés László református püspök, EP-képviselő
16.00 órára a Csokonai Közösségi Ház nagytermébe a
Kedd 2013. január 22. – 18:00
Magyar Kultúra Napja
Csokonai Református Gimnázium
alkalmából tartandó ünnepségünkre. Program: Köszöntőt mond: Szászfalvi László miniszteri biztos és országgyűlési képviselő Ünnepi beszédet mond: L. Simon László Kultúráért felelős államtitkár Az ünnepi műsorban közreműködnek: Réti József Művészeti Iskola növendékei Rendezvény díszvendége Tőkés László református püspök, EP képviselő Az ünnepséget követően az aulában Duics Pál Csurgói Képeslap kiállítása Kiállítást megnyitja:
Tőkés László református püspök, EP képviselő Oldal 2
Igét hirdet: Szászfalvi László református lelkipásztor, miniszteri biztos Szerda 2013. január 23. – 18:00 Csurgói református templom Igét hirdet: Dr. Kránicz Mihály a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora Csütörtök 2013. január 24. – 18:00 Csurgói evangélikus templom Igét hirdet: Maczkó Gyula róm. kat. esperes-plébános Péntek 2013. január 25. – 18:00 Csurgó-alsoki református templom Igét hirdet: Györgyi Zsolt evangélikus lelkipásztor Szombat 2013. január 26. – 18:00 Szentlélek római katolikus templom Igét hirdet: Smidéliusz Zoltán a Somogy-Zalai evangélikus egyházmegye esperese
Csurgó és Környéke XXIII. évfolyam 2013. január
In Memoriam Kaslik Józsefné Pál Margit Életét a tanári hívatás mellett két lánya sikeres és szép pályafutása aranyozta be. Gabi lánya testnevelés - földrajz szakon végzett. Az egykori sikeres ritmikus sportgimnasztikázó lány felnőttként dolgozott edzőként, majd az egri TV-hez került – alapító tag volt, ahol vágóként dolgozott. Az egri televíziózás kialakításában fontos szerepet vállalt. Továbbképezte magát. Így került Budapestre, több TV csatornánál dolgozott. A TV 2”-nél vezető vágó lett. A Bánk –bán operafilm és a Hídember vágási munkái is az Ő nevéhez kötődnek. Edit lánya közgazdászként végzett. Tehetségét mutatja, hogy a Gárdonyi díjas lett már gimnáziumban. Volt a Juventusz rádió gazdasági igazgatója, majd a Habitát szervezet pénzügyi menedzsere lett. Munkájánál fogva házakat építtettek szociálisan rászorultaknak Örmény országtól Portugáliáig. Angol volt a munkanyelve. Szakmájának nemzetközileg elismert képviselője volt. Lányai sikeres pályafutását és az egész család életét az a 2004. február 22.-ei tragikus nap törte ketté, ami1937. szeptember 15.-én született SÁRÁND-on. kor balesetben elveszítette mindhárom szeretett családtagját, férjét és lányait. Ekkor lélekben Ő is velük Özvegy édesanyja (Egri Margit) nevelte a háború idement. jén nagyon nehéz körülmények között. Általános iskoláját is Sárándon végezte. Itt töltötte Innentől kezdve életét szerettei emlékei ápolásának gyermekkorát.A tanítók odafigyeltek a mosolygós, ér- szentelte. A lányok emlékére létrehozta a Kaslik Gabi zékeny kislányra. Már kisgyermekként nagyon meg és Kaslik Edit ösztöndíjat, melynek révén minden évakart felelni az elvárásoknak. ben egy-egy tehetséges felsőoktatásban tanuló egri és Gimnáziumba Debrecenben járt és ott lett egyetemista csurgói diák tanulmányait támogatta. Az eltel idő alatt is magyar – történelem szakon. eddig 18 diák részesült ösztöndíjban. Vagyonából létrehozta a Kaslik Alapítványt a tehetséges gyermekeA tanári hivatás egész életét áthatotta. Minden cselekért, amely hivatott lesz az ösztöndíjat továbbra is kedetét, gondolatát a tanári hivatás vezérelte. Tanítodaítélni és ápolni. ványok százai kerültek ki keze közül, akik közül sokakkal haláláig tartotta a kapcsolatot. Szerettei emlékére adományokat is felajánlott, mentőknek, tűzoltóknak, a temető útjára, Csurgó városKálban kezdett tanítani, majd visszaköltözött Nagyléának a Kaslik Edit emlékműre. tára, szülőhelyéhez közelebb. A káli évei alatt ismerkedett meg későbbi férjével, Kaslik Józseffel, akivel 1965 A mai nappal végleg visszatér a szeretteihez, hogy át-ben kötött házasságot. Házasságukból 2 csodálatos ölelje Őket. gyermek született. 1966 június18.-án Gabriella, 1968. Tudtuk, hogy súlyos beteg volt. Hősiesen küzdött a szeptember 27.-én Edeit, vagy ahogyan Ő szólította, gyilkos kór ellen. Sokat szenvedett testben és lélekben. Babika. Betegágyán megköszönte mindazoknak a segítséget, A szülési szabadság után Egerben, az Alpári Gyula akik gondosan ápolták, látogatták és mellette álltak. későbbi nevén Andrássy György Szakközépiskolában Hálás orvosainak, akik sokat segítetek fájdalmai enykezdett el tanítani és 25 év után innen is vonult nyug- hítésében. Köszöni az ápolók odaadó segítségét. Megdíjba. Nyugdíjasként is tanított évekig. Munkája elis- nyugodva, teendőit elrendezve, lelkében a lányait átmeréseként Miniszteri Dicséretet és Pedagógus Szolgá- ölelve tért örök nyugalomra. Elvesztése mégis fájdallati Emlékérmet kapott. A legnagyobb elismerés azon- mas számunkra. ban a tanítványok hálája és köszönete volt számára. Oldal 3
Csurgó és Környéke XXIII. évfolyam 2013. január
Megújult az iharosi „Kis-kastély”
1913-ig itt is élt. Továbbá Eötvös Józsefné fia volt az ismert és híres fizikus, miniszter Eötvös Lóránd is, kinek nevét Budapesten tudományegyetem viseli. Eötvös Józsefről, az első magyar minisztérium vallás- és közoktatásügyi miniszteréről Csurgón általános iskola és utca is van elnevezve.
A Csurgó szomszédságában fekvő Iharoson áthaladó útja a falu közéletének helyet adó impozáns Az özvegy nagyon szerette a falut és annak lakóit. épülete előtt visz el, mely nagyságával, stílusával és Szívesen beszélgetett az egyszerű emberekkel, természeti környezetével is vonzza az utazó sze- adományokkal támogatta a katolikus templomot. Külön kívánsága volt, hogy a családi kripta helyett mét. az egyszerű emberek közé, a falu temetőjébe helyezzék örök nyugalomra: „A férjem a nemzet halottja, én a nép halottja akarok lenni”
báró Eötvös Józsefné
Az idősebbek szerint kis-kastélyként emlegetett épület már az 1800-as évek elején készült katonai térképeken is szerepelt. Eredetileg az iharosberényi báró Inkey család részére épült még az új, de azóta már lebontott nagy kastély előtt. Később aztán vadászatok, rendezvények során udvarházként funkcionált.
Az egykori kis-kastély az államosítás után a falu közösségi életének a színtere lett. Az elmúlt évtizedek és a szocreál, szakszerűtlen átalakítgatások azonban jócskán megviselték az épületet.
2010-ben az akkor megválasztott új polgármester, Horváth Győző, és a mögötte álló testületi tagok első gondolatukkal új folyamatokat indítottak el. Példaadó mó1871-ben azonban főleg a férje nevén Csurgóhoz don lemondtak polgármesteri és képviselői juttatásaikról, is köthető, özvegy báró Eötvös Józsefné, Barkóczi hogy az épület felújítását és korszerűsítését el tudják kezdeni. Rosty Ágnes, a néhai Erzsébet királyné palotahölAz első év októberében legelőször a polgármesteri gye lett a kis-kastély neves lakója. Miután férje a volt kultuszminiszter, Eötvös József elhunyt, leányá- iroda helyzetén változtattak, hogy biztosítsák az ügyfelek hoz, az iharosberényi báró Inkey Istvánné Eötvös zavartalan kiszolgálását Jolántához közel költözött, és egészen haláláig, Oldal 4
Csurgó és Környéke XXIII. évfolyam 2013. január . Majd az eltelt 2 év során folyamatosan több mint 2 millió forintot költöttek felújításra, melyhez egy kis összeggel a könyvtári normatíva is hozzáadódott.
Karácsonyi ajándék
Ezekből az összegekből folyamatosan alakultak ki és újultak meg az egyes funkciókat ellátó helyiségek. Így az épületben működő polgármesteri hivatal, könyvtár és teleház, posta, kultúrterem, és a civil szervezetek helyiségei is.
családoknak
Horváth Győző polgármester vezetésével a testület minden lehetőséget felhasznált a takarékos kivitelezésre. A munkafolyamatokat nagyban segítette, hogy a Start munkaprogram keretében közmunkás szakemberek, burkoló, kőműves, festő, asztalos foglalkoztatására adódott lehetőségük. A felújítás során régi linóleumot járólapra, a padlódeszkákat laminált padlóra, a vizesblokkot teljesen korszerű, újra cserélték ki. Az új, de az épület stílusához szépen illeszkedő nyílászárok beépítésével, az otthonosságot adó festéssel, mázolással és bútorzattal már 21. századi, magas komfort fokozatú, multifunkcionális otthont ad az épület a falu közösségének. A régi-új kis-kastély, a községháza avató és szentelő ünnepségét 2012. december 29-én tartották meg. Az eseményt köszöntők közül többen is kiemelték a polgármester és a testület példamutatását, önzetlen tenni akarását, és méltatták a megvalósulás szép eredményeit. Az avató beszédeket kulturális program követte, melyben az iharosi civil szervezetek és tagjaik mutatták meg tehetségüket. A felszentelést és az ökumenikus áldást páter Bátor Botond pálos szerzetesrendi tartományfőnök, Laczkó-Angi Gyula iharosberényi plébános és Györgyi Zsolt csurgói evangélikus lelkész közösen végezte el. Vargáné Hegedűs Magdolna
Kisgyermekes
Magyarországon jelenleg több ezer család él hátrányos helyzetben, a regisztrált munkanélküliek száma pedig, még mindig 10% fölött van. Somogy megye sajnos az ország megyéi között ebben az élen jár, s a kistérség ahol élünk, a leghátrányosabb kistérségek közé tartozik. Fokozottan jellemző az életminőséget jelentősen rontó rizikófaktorok jelenléte. A helyzet az elmúlt évet követően csak még rosszabb lett és egyre több az olyan családok száma, akiknél komoly gondot jelent a mindennapi élethez szükséges anyagi forrás előteremtése. A kisgyermekes családoknál ebbe a körbe tartozik a pelenka is, melynek megvásárlása szintén hatalmas pénzügyi megterhelést jelent. A 2011-es évi akció sikerén felbuzdulva, 2012 karácsonyát is szerette volna szebbé tenni a DM- drogeriemarkt üzlethálózat, amely a Pampers céggel együttműködve, a Katolikus Karitasz szeretetszolgálat segítségével a leginkább rászoruló családok számára pelenkát juttatott el az „Együtt a babákért” akció keretében. A 2012. november 2.-án elindított akcióban minden DM üzlet szimbolikusan felvállalta a „keresztapai” szerepet egy-egy nehéz anyagi körülmények között élő kisgyermekes családnál, így összesen 262 rászoruló családot tudtak támogatni, akár több havi pelenkacsomaggal. A csurgói kisgyermekes családok nagy örömére, ez a tekintélyes mennyiségű és nagy értékű adomány, a Magyar Katolikus Karitász Kaposvári Egyházmegyei vezetőjének, Jáki Zoltánnénak jóindulatával kerülhetett városunkba. A "sok kicsi sokra megy" akció során a csurgói szociálisan hátrányos helyzetű kisgyermekes családok megsegítését tudták ezzel előmozdítani. Az adományok a Csurgói Katolikus Plébániák, az Önkormányzat és a helyi védőnők segítségével jutott el még karácsony előtt a kisbabás családokhoz Az akcióban a csurgói védőnői körzethez tartozó településekről (Csurgó, Somogycsicsó, Csurgónagymarton, Szenta) a védőnők ajánlásával vehettek részt a családok (természetesen a rászorultságot a megfelelő papírokkal igazolni kellett), melynek eredményeként a körzet 1-3 éves gyermekeinek több mint a fele részesült az adományokból. A Pampers pelenkák ünnepélyes átadására 2012. december 21.-én, 8:30-kor került sor, a csurgói Egészségügyi Központban, ahol az akcióban részt vevő családokon kívül részt vett Csurgó város önkormányzatának képviseletében Füstös János polgármester, Rádics Lászlóné aljegyző, Kovácsné Németh Katalin, Kuti Dóra, a körzet védőnői és Maczkó Gyula esperes-plébános. Balogh Veronika Oldal 5
Csurgó és Környéke XXIII. évfolyam 2013. január
„Hipp, hopp, farsang…” Farsangi népszokások és hagyományok
Csurgón a leghagyományosabb figurák közé tartozott még a betyár, az ördög, a cigányasszony, a menyaszCsurgó és környékéről szony és a púpos vőlegény is. Vonulás közben kiabálA farsang ideje a keresztény kalendáriumok és a ma- tak, lármáztak, de a házakhoz betérve tiltott dolog volt gyar hagyományok szerint is vízkereszttől, január 6-tól a maszkásoknak megszólalni, nehogy a hangjukról hamvazószerdáig terjed. Az ünnepkör hosszát a hús- felismerjék őket. Ha beléptek valahova, csak csapkodvét, mint mozgó ünnep ták a zsebüket, hogy oda határozza meg, ugyanis kérik a pénzt, és mutogathamvazószerda a húsvétot ták a fakanalat a fánkokmegelőző 40 napos böjt nak. kezdőnapja. Az idei évben Előfordult, hogy amíg az farsang tehát január 6.-i óvárostól az újvárosig vagy vízkereszt és a február 13alsokig jutottak a kisebb i hamvazószerda közé maszkás csapatok, összeállesik. Legjelentősebbek az tak, és már együtt vonultak utolsó napjai, melyek a tovább. Ha volt a menetben húsvéttól visszaszámított vőlegény és menyasszony 7. vasárnap, a farsangvais, pajkos, kétértelmű rigsárnap, a farsanghétfő és a musokat kiabáltak: „húshagyó” kedd. „A kend gatyaszéle a Somogy megyében is ehpéntölöm alját érje, haja, hez a három naphoz kötődhaja, hujj!” nek a legvidámabb események, alakoskodások, ze„Ha púpos is mindhiába, nés maszkás felvonulások, úgy is lent lesz a gatyája!” vénlánycsúfoló szokások. Szinte minden népcsoportnál ismert volt az álruháA magyar települések álba öltözés, az álarcviselés. arcos alakoskodási szokáLeginkább a „farsang farsai között sok helyütt felkában”, farsangvasárnaptűnnek az állatalakoskodától húshagyó keddig maszsok is. Somogyban azonban kások és kolomposok járcsak Berzencéről vannak ták az utcákat. hiteles gyűjtési adatok. Itt egy elmagyarosodott horvát Csurgón és a környező népcsoport magával hozott falvakban kenderkócból szokásáról, a húshagyó keddi medveherélésről van szó. szemöldököt, bajuszt és szakállt készítettek, az arcuEgyűd Árpád néprajzkutató leírása szerint a zsuppkat harisnyával, Somogyudvarhelyen átlátszó ruhával, szalma bundás medvealakot két sásruhás ember lántillanglival takarták el. A nők férfiruhákat, kalapot con vezette körbe-körbe, miközben dob és trombita viseltek, melyre lúdszárnyat és kukoricaszirmot tűzhangja mellett táncoltatták. A felvonulás végén tek, nadrágjukba sárgarépát dugtak. A férfiak női ru„kiherélték” a medvét, azaz a lába közé patentharishájukba „begyeket tömtek”, kezükben söprűvel, fakanyába kötött két krumplit levágták, és a sikítozó nézők nállal veregették meg, vagy kormos kézzel simogatták közé dobták. Ez a berzencei szokás a kaposvári Dorotya nézelődőket. tya napi felvonulásokon is többször szerepelt. Somogyi, szenyéri gyűjtésből származnak a vonulásokA farsangi vigasságok napjai legtöbbször bálokkal kor énekelt következő sorok is: záródtak, melyek gondolatköre főleg a párválasztás és „A, a, a, a farsangi napokban, a házasság témája körül forgott. Ezen időszak alatt sok eljegyzést és esküvőt is tartottak. Azokat a főleg A farsangi napokban leszünk mi is vígabban, idősebb lányokat, akik pártában maradtak farsang A, a, a, a farsangi napokban” végén szokás volt kicsúfolni. Oldal 6
Csurgó és Környéke XXIII. évfolyam 2013. január „Elmúlott a rövid farsang, búsulnak a lányok, Ettől a sok búsulástól ráncos a pofájuk” Pogányszentpéteren a pártában maradt lányoknál favályút tett a kályha szájába, és a csúfolkodók előtt azt kellett kivinnie Más helyeken húshagyó kedd éjjelén a kilincsükre madzaggal tuskót kötöttek, majd bekiabáltak a lánynak, aki csak úgy tudott kijönni, ha a tuskót felhúzta. Ekkor aztán jól kinevették: „Ne tudsz férjhez menni, vőlegényt szerezni!
kal, sok hússal káposztát főztek. Gondosan ügyeltek arra, hogy a levesek lassan főjenek, nehogy forrongó, zavaros legyen az életük. Ez a szokás is azt bizonyítja, hogy farsangi ételekhez, sokféle hiedelem kapcsolódik. A háziasszonyok például fánktésztás kézzel megsimogatták a gyümölcsfákat, hogy jól teremjenek, aztán az első fánkot a tyúkoknak adták, hogy sokat tojjanak. A jeles napokhoz, így a farsangot lezáró húshagyó keddhez Csurgóról és környékéről is számtalan hiedelem, babona és jóslás is csatlakozik: Húshagyó kedden csak kerek kenyereket sütöttek, hogy nagyra nőjenek a tökök. Ha egy legény és egy leány ezen a napon közösen elfogyasztott egy almát, azok a következő farsangon összeházasodtak. Termésjósló rigmusok a követezőek: Ha farsang napján az ég beborul, a búza szeme szorul. Ha derűs és hideg, jó termést remélhetsz.
Vedd elő az olvasódat, kezdj el imádkozni!” A farsangnak, ahogy a legtöbb népi szokásnak is meg volt a maga étrendje. Ezek közül a legismertebb a „szalagos” kelt fánk, melyet még napjainkig is sok helyen sütnek. Megyénk német nyelvterületein azonban elterjedt volt a sütőporral vagy akár anélkül sütött forgácsfánk és rózsafánk is. A Balaton környéki falvakban hagyomány volt a kalács és a rétes sütése is. Mesztegnyőn pedig a maszkásoknak rendszerint perecet sütöttek.
Csokonai V. Mihály, a kaposvári farsangot megörökítő vígeposza a „Dorottya” is számtalan elemet tartalmaz a somogyi népszokások tárházából. 1798. telén Csokonai Somogy vármegyében tartózkodott, itt vett részt Eszterházy herceg kaposvári kastélyában a farsangi bálokon, és itt látott modelleket is a Dorottyához. A történet alapja a vénlánycsúfoló, bolond esküvős, tréfálkozó népi hagyományokból származik, melyeket csökölyi és hedrehelyi tartózkodása alatt vetett papírra. Ez a víg költemény máig is őrzi a megye farsangi hagyományait, és élő nevet ad a kaposvári farsang Dorottya-napi vígasságainak is. Vargáné Hegedűs Magdolna
Sokhelyütt a tészták elé húslevest vagy sertésfarokOldal 7
Csurgó és Környéke XXIII. évfolyam 2013. január
A csurgói járás (indulás, megszűnés, újrakezdés)
hogy 1970. június 30-i hatállyal a csurgói járást szüntesse meg, és a járás községeit csatolja a nagyatádi járáshoz. Az így kialakuló járás székhelye: Nagyatád község.” Ugyanezen ülés 15/1970/I. 27./ Vb. sz. határozata: „A Somogy megyei Tanács VB. megtárgyalta Nagyatád község várossá szervezését. Ennek során a VB. megállapította, hogy Nagyatád község fejlettségi mutatói elérik, némely tekintetben meghaladják a járási jogú városokét..., ezért kéréssel fordul a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához, hogy Nagyatád községet 1970-ben nyilvánítsa várossá.”
„Számos Csurgai választó kerület beli lakosok az okon, hogy a megye székhelétül, s törvényszék tartásátul távul esvén ügyeik orvoslását csak a legnagyobb áldozatokkal eszközölhetik, a kerület nagy része uradalmábul álván- polgári büntető perekbeni első bíróság kebelében létezett, - e kerületben egy rendezett tanácsal bíró Mező város sintsen, s végre kerü- Az indoklásban gazdaságossági, közigazgatási érvek szereletében egy szolgabíró s Esküdt sem lakik.- Kérik a megyét, peltek. Nem történt említés a város és a falvak kapcsolatáhogy a sz(olga)bírók és esküdtek száma szaporítását eszkö- ról. Több község nehezen elérhető távolságra került: Őrtilos zölje, Csurgón pedig első bírósági Törvényszéket állítson fel”. 47,2, Pogányszentpéter 46,8, Inke 46,2 kilométerre került a járási székhelytől. Több megyében a megyeközpont valamA csurgói választókerület folyamodványa a forradalom ide- ennyi községből is könnyebben elérhető volt. jén 1848. május 29-én fogalmazódott meg. Szövegezésében Fekete Lajos volt a kezdeményező, aki a Pesti Hírlapban 1970-re minden, a középfokú ellátást biztosító intézmény leépült. (Kossuth lapjában) első bírósági jogkört követelt Csurgó me- Hiába lett a település nagyközség, a vonzáskörzetébe tartozó falvak lakói Csurgón átutazva – legtöbbször meg sem állva – jártak ügyeiket zőváros számára. Június 20-án nemzetgyűlési képviselővé is intézni Nagyatádra. választották. Pesten ismert ember volt, Petőfi is lakott nála. 1973-ban Bőhm József (volt csurgói diák) a Somogy megyei tanács Barátja volt az ismert drámaíró, Nagy Ignác is, Festetics elnöke a Népszabadságba írt cikket. A csurgóiak semmi reménykeltőt keszthelyi jószágigazgatójának fia. Az ő révén került Csurgó- nem olvashattak ki belőle: „tovább kell fejleszteni Nagyatádot és Sióra. fokot, várossá kell fejleszteni Marcalit és Barcsot. A forradalom alatt kivívott járási székhely szerep az önkényuralom idején is megmaradt. 1851-ben már volt csurgói járás; 43 község, 7 kerületi jegyzőség tartozott hozzá. Székhely rangját elvesztette, de 1870-től véglegesen járási székhely lett 1970-ig. Központ- szerepe révén gyorsan fejlődött, de Trianon, a második világháború utáni határsáv, a tömeges kitelepítések a továbbfejlődést megtorpantották. A nyugati községek Zalához elcsatolása is súlyos veszteséggel járt. 1948. augusztus 1jétől Belezna, Liszó, Miháld, Sand, Somogyszentmiklós, Pat, 1950. június 1-jétől Nemespátró és Surd is Zala megyéhez került.
A Csurgóra szabott „minta nagyközség” szerep konzerválta volna a helyi viszonyokat. Még a Somogy Megyei Párt VB.1978. évi, Csurgó helyzetével foglalkozó határozata is az adott az állapotot hagyta jóvá: „Csurgó nagyközség részleges középfokú központtá történő átminősítése ma még nem időszerű.” Tömegessé vált az elvándorlás. Az egykori járás települései szenvedtek a legtöbbet. Emberveszteségük országosan is egyedülálló. A megye egyik legsűrűbben lakott járása drasztikusan fogyni kezdett. Az idősebb lakosság ma sem is tudja értelmezni a bélyegként ráragadt „halmozottan hátrányos helyzetű kistérség” fogalmát.”
A népesség 1960-as évhez viszonyított fogyása a csurgói Az 1970-ben elfogadott Országos Településfejlesztése Kon- járásban (körzetben) 1970-ben 8 %, 1980-ban 19,6 %. A nagycepció zsákutcába juttatta. Kiemelt alsófokú központ lett, atádi körzet fogyása e két évtizedben a felét sem érte el (1,8 várossá fejlesztése szóba sem jöhetett. Súlyos, Csurgó jövőjét illetve 9,0 %). megpecsétlő, Nagyatád várossá fejlesztését szolgáló döntések Az 1930-as népszámlálással összevetve még drámaibb a születtek: falvak népességcsökkenése. A csurgói járás lélekszáma 39 Az MSZMP Somogy megyei Végrehajtó Bizottsága 1969. 689 fő volt. Ha ebből levonjuk a világháború után Zala memárcius 19-i állásfoglalása indítványozta, hogy „a végrehajtó gyéhez csatolt falvakat, a mai járás területének lakossága bizottság tegyen javaslatot a Népköztársaság Elnöki Taná- akkor is 29 587 fő volt. 2009. január 1-jén a kistérségi népescsának, hogy a csurgói járást 1970. június 30-val szüntesse ségszám 18043. A térség 80 év alatt korábbi népességének meg és a járás egész területét csatolja a nagyatádi járáshoz. 60, 95 %-ára zsugorodott, vagyis elvesztette lélekszámának 39,5 %-át. Ez a fogyás Magyarországon, de talán Európában Az így kialakuló járás székhelye: Nagyatád község.” is páratlan! A Somogy megyei Tanács VB 1970. január 27-i ülésének Megkésve, lépéshátrányból indult a várossá (járási szék14/1970/I. 27./ Vb. sz. határozata: hellyé válás) útjára. 1984-től, körzetközpont, 1989-ben város „A Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ... megálla- lehetett. pította, a járások szerepében és feladatában az utóbbi időben bekövetkezett változások, továbbá a csurgói járásban végre- 2013. január 1-je óta ismét van csurgói járás, amely térség hajtott közös községi tanácsok kialakítása, Csurgó nagyköz- előbbre lépésének államilag is garantált szervezeti egysége. ség 1970. I. félévében nagyközséggé szervezése… nem teszik A történelmileg kialakult vonzáskörzet újra éledhet. Valamszükségessé és indokolttá a csurgói járás további fennmara- ennyi település 30 kilométeren belül, legfeljebb (ahogy már a dását. Célszerű ezért a csurgói járásnak a megszüntetése és középkorban is mondták) egynapi (gyalog) járásnyira van. egyben a nagyatádi járással történő összevonása. Az így kialakuló új járás területe eléri az optimális mértéket… ElőterH.J. jesztéssel él a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához, Oldal 8
Csurgó és Környéke XXIII. évfolyam 2013. január
Csokonairól Draveczky Balázs Két évfordulóra
élj, ami könnyen emészthető s egyuttal nagyon tápláló, inkább egyszerre keveset egyél és gyakran.” Vagy másutt: „ A hussal így bánj: lassu tüznél süsd vagy maga kevés levében lassan főzd. Ha kemény pedig a hus, főzd ki a levét, vesd el a husát. Ha ezt a levest nem szenvedi el a gyomrod, akkor tégy belé egy kis kenyeret citromlével vagy jó borral. Kenyeret és vegetabilét egyél a husfélével vagy keveset, de az ne legyen hüvösitő. Jók példának okáért a gyenge gyökérfélék, cikória, articsóka, spárga…”
Draveczky Balázs Győrben 75 éve, 1938. március 22-én született, Jászberényben, 2003. augusztus 9-én, 10 évvel ezelőtt halt meg. Történést, régész képesítést szerzett, Kaposvárott megyei múzeum igazgatóhelyettesként dolgozott. Budapesten a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója lett. Az egyik legkedvesebb költője: Természetesen Csurgó is szerepel, s ha már étkekről esett szó, csatoljunk ide – Csokonai Vitéz Mihály, akire születése Draveczky Balázs „Leletmentés 240. évfordulóján emlékezünk. Somogyországban” című kötetéből, a 33. Dr. Draveczky Balázs több kitűnő könyvet írt. oldalról a receptet: „Somogy megye déli réAz egyik – a Balázs mester-, az asztali örö- szén Csurgón és Barcson főleg ünnepélyes almök historikuma”, alcíme: „Híres emberek kalmakkor szívesen kínáltak annak idején kedves ételei” – Budapesten, 2004-ben jelent sajtos fánkot meg. A 24. oldalon: „Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)”. A „magyar felvilágosodás legna- Íme a recept: 15 dkg liszt, 10 dkg vaj, 6 dkg gyobb költője”, olvassuk a folytatást: „ a már örölt, héjalt mandula, 5 dkg reszelt parmezán diák-korától költői babérokra pályázó Csoko- sajt, kis paprika. kb. 4 cm-es fánkokat szúnai fehér asztal mellett, baráti társaságokban runk. Töltelék: 3 dkg vajat habosra keverünk, szívesen látott vendég, víg kedélyű címbora 4 tojás sárgáját adunk bele egyenként, majd volt. Az ország számos helyén (Komárom, két kanál kemény tejfölt és annyi reszelt parBicske, Nagyvázsony, Csurgó és több somogyi mezánt, hogy jól összeálljon, de kemény ne kisközség, majd Baja, Pécs stb.) volt alkalmas legyen. A pogácsák egy részét ujjnyi magasan megismerkedni hazai vendégellátásunk és megkenjük tejfeles tojás sárgájával. Kanálkonyhánk különlegességeivel, a gazdag isme- heggyel krajcárnyi (mai recept szerint egyforeti- és tapasztalati anyag mellett, amit ha- rintosnyi) sajtpépet teszünk rá, beszórjuk kis zulról és környezetéből hozott. Mint azt isko- köménnyel. Ha megsült, tálaljuk.” lai tanulmányainkból, illetve az ő és mások hiteles adataiból ismerjük, a kedélyes beszélgetések mellé a jó borokat, hangulatos boro- A teljesség kedvéért: a leírást közlő előzőleg zásokat sem vetette meg. Azt viszont kevesen elkészítette, megkóstolta az ajánlott fánkot. tudják, hogy még 35 esztendeje sincs, hogy Kérjük erre ezen emlékezésünk Tisztelt Olvakéziratai kutatása közben igen érdekes gaszt- sóit is. ronómiatörténeti, egészségügyi rendszabályokat tartalmazó írása került elő! Az összeállíFüstös János Dr. Vértes László tásban külön fejezet foglalkozik az eledelekkel és az italokkal, Ferenczy Miklós doktor polgármester elnök, főorvos feldolgozása alapján idézünk belőle: „Regulái között máig sok megszívlelendő olvasható például: „Ne egyél sok és vastag ételt. Olyannal Oldal 9
Csurgó és Környéke XXIII. évfolyam 2013. január Vidék Mustra – Termelői piac a főváros szívében A Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) nyílt pályázatot hirdet a 2013. január 11. napjától, péntekenként megrendezésre kerülő „Vidék Mustra – Termelői piac a főváros szívében” elnevezésű rendezvényen való részvételre vidéki termelők, kézművesek és kézműves élelmiszert készítők részére. A pályázat célja: megjelenési lehetőséget biztosítani az ország bármely területéről érkező kistermelők, bio termelők, hungarikumot előállító élelmiszer manufaktúrák, kézművesek és kézműves élelmiszert készítők számára, akik úgy érzik, saját készítésű minőségi, kreatív termékeikkel hozzájárulnak a Vidék Mustra további sikeréhez. A rendezvény célja, hogy a vidék értékei, étkei folyamatosan jelen legyenek a főváros szívében, és lehetőséget biztosítsunk arra, hogy a budapestiek és a turisták is megismerkedhessenek a vidéki kultúrával, gasztronómiával és a magyar kézműves mesterségekkel. Termelők számára a jelentkezés alapfeltétele, hogy a termékeit Magyarországon, magyar alapanyagokból állítsa elő és magyar címkével lássa el. Kézművesek számára a jelentkezés alapfeltétele, hogy a termék Magyarországon készüljön. A jelentkezés feltétele, hogy az árusító kötelezettséget vállal arra, hogy pavilonját megfelelő mennyiségű és minőségű áruval tudja ellátni a rendezvény teljes időtartama alatt (reggel 8:00 órától délután 18:00 óráig), valamint vállalja, hogy a felutazás költségeit saját maga fedezi. Jelentkezni elektronikus, illetve postai úton lehet a pályázati adatlap kitöltésével. A pályázati adatlap kitöltését követően a videkmustra@nakvi.hu e-mail címre, vagy a NAKVI postai címére (1223 Budapest, Park utca 2.) kell elküldeni a felületről kinyomtatott, 2 példány aláírt pályázati adatlapot. Bővebb információ: http://www.mnvh.eu/ hirek/1369/20121221/palyazati-felhivas
A cikk a Vidékünk a Jövőnk Szövetség támogatásával jött létre.
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki te-
Csillagvizsgáló Csurgón! Csurgó Város és Porrog Község Önkormányzata a Dél-dunántúli Operatív Program DDOP-3.1.2/A-09-2f-2011-0006 kódszámú projektje „Hagyomány és innovációfejlesztések a Csurgói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Egységes Pedagógiai SzakszolgálatNevelési Tanácsadó intézményben”, az Európai Unió és a Magyar Állam 529 552 974 Ft összegű, 95%-os vissza nem térítendő támogatásával valósul meg. A projektterv 4 helyszínen realizálódik. Megtörténik a Csurgói Városi Iskolák és Óvodák tagintézménye, az Eötvös József Általános Iskola korszerűsítése, IKT eszközök fogadására alkalmassá tétele, udvarának fejlesztése, botanikus kert és szabadtéri tanterem kialakítása, eszközök beszerzése, tornaterem szellőzésének megoldása, csillagvizsgáló tolótető építése. A projekt további helyszíne a Pedagógiai Szakszolgálat, melynek teljes felújítására, bővítésére, eszközök és személygépkocsi beszerzésére kerül sor. Megvalósul a Mókuskert Óvoda energetikai korszerűsítése, udvarának fejlesztése és többfunkciós közösségi tér kialakítása. A Porrogi Aprajafalva Óvoda eszközállományának bővítésére, konzorciumi megállapodás és szakmai együttműködés jött létre Porrog Község Önkormányzatával. Az építkezés kivitelezői: ZÁÉV Építőipari Kft.-t (8900 Zalaegerszeg, Millenium köz 1.), aki a Pedagógiai Szakszolgálat és az Eötvös József Általános Iskola rekonstrukcióját végzi el, a Mókuskert Óvoda felújítását a Pillér Invest Kft.-t (7400 Kaposvár, Kócsag utca 25.) nyerte el. A munkaterület átadása 2013.01.14-én történt meg. A projektgazda és konzorciumi partner eszközeinek beszerzésére, közbeszerzési eljárás
rületekbe beruházó Európa Oldal 10
Csurgó és Környéke XXIII. évfolyam 2013. január
SAJTÓKÖZLEMÉNY Javul az ivóvízminőség Inke településen az Európai Unió támogatásával 2012/11/14/ A Somogy megyei Inke Község Önkormányzatának célja, hogy tiszta ivóvizet biztosíthasson az településen élők számára. Első lépésként a projektgazda a KEOP-7.1.0/11 előkészítési konstrukció keretein belül nettó 6. 294.250 Ft összegű vissza nem térítendő támogatást kapott, melyből a KEOP1.3.0/09-11 Ivóvízminőség-javítás tárgyú, megvalósításra irányuló pályázati konstrukcióra készített el pályázati dokumentációt. Az igényelhető támogatással megvalósulhat az ivóvízminőségjavító program és a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása.
A beruházásra azért van szükség, mert a település vízműve által szolgáltatott ivóvíz minősége arzén, valamint vas és mangán tekintetében nem felel meg a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben meghatározott vízminőségi határértékeknek. A projekt megvalósítása kizárólag Inke Község közigazgatási határán belül megy végbe, az újonnan létrejövő eszközök és létesítmények Inke Község tulajdonába kerülnek, és a korábbi víziközmű szolgáltató, a Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt. fogja őket üzemeltetni. Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló közösségi irányelv teljesítését szolgáló hazai feladatokat az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet foglalja össze, amelyet időközben módosított a 47/2005. (III. 11.) Kormányrendelet valamint a 65/2009 (III.31.) Kormányrendelet. A fenti célok elérése érdekében Magyarország ivóvízminőség-javító programot dolgozott ki először országos szinten, majd régiós szinten, ezek megvalósítása folyamatban van. A tervezett beruházás keretében egy új arzén-, vas- és mangánmentesítő technológia épül meg, felújításra kerül a vízműtelep és a csővezetékek tisztítása mellett a meglévő ivóvízhálózat egy részén rekonstrukció is megvalósul. A projekt az Európai Unió Kohéziós Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásának köszönhetően valósulhat meg.
Inke Község Önkormányzata Cím: 8724 Inke, Kanizsai u. 6. Email: inkeonkormanyzata@latsat.hu Honlap: http://inkekozseg.gportal.hu/
Oldal 11
Csurgó és Környéke XXIII. évfolyam 2013. január
Meghívó Tisztelettel hívjuk és szeretettel várjuk Önt és kedves családját
A támogató összegek és a részvételi költségek náluk befizethetők a jegyek átvételével, az adományok átutalása pedig (2013. január 31ig) a következő bankszámlaszámra történhet: Drávamenti Takarékszövetkezet Csurgó, 66300050-15215664
a Csurgói Jézus Szíve Egyházközség első zártkörű jótékonysági báljára,
Az Egyházközség nevében:
amely 2013. év február 1-jén, pénteken 18:30 órától kerül megrendezésre a csurgói Hegedűs Üzletház második emeletién A bál fővédnöke: DR. KUMINECZ GÉZA
Maczkó Gyula esperes-plébános „Az
út a vidám és boldog léthez mindig a lemondáson és önkorlátozáson át vezet” Albert Einstein
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dékánja, a Központi Papnevelő Intézet rektora.
A bálon vacsorával és meglepetés műsorral, élőzenével várjuk kedves felnőtt vendégeinket. A rendezvény teljes bevételét a csurgói Jézus Szíve templom parkolójának és környezetének teljes felújítására fordítjuk. Kérjük, tisztelje meg közösségünket és fogadja el meghívásunkat erre az estére, amelynek célját támogató jeggyel (500-Ft), a bálon való részvétellel (2.500.-Ft/fő), vagy tombolatárgy, illetve adományösszeg befizetésével támogathatja.
2013 Erős hitet élő reményt szeretetet Mindenkinek ezt kívánom Vigye el az otthonokba a Kettőezer-tizenhárom
Vörösné Szukics Edit (Postán)a 30/772-3244,
Vándor ,ki a legenda útját járja e vidéken Főldik, ősök kik eltávoztak réges-régen Fehér galamb véntölgy ágon Barna levél égig szálljon Fénylő csokrok élő fákon Buja zöld rét árnyas fája Hűs forrásnak Máriája Százesztendős múzsa álom Kegyelemmel méltó áron Ősi földre ezeréves kanászföldre Áldással és békességgel, hogy könnyebb legyen s ne egy járom A beköszöntő Kettőezer-tizenhárom.
Szőke Zsolt a 30/216-0543, vagy
Dr. Soós Gyula
Tisztelettel kérjük, hogy a rendezvény szervezésének megkönnyítése érdekében szíveskedjék meghívásunk elfogadását visszajelezni a következő személyek egyikének:
Molnár Jánosné a 30/351-4078,
Maczkó Gyula esperes a 30/9568-853 telefonszámokon. Oldal 12