Csurgó és Környéke Közéleti és kulturális lap XXII. évfolyam 2013. március
PETŐFI SZOBOR AVATÁS ÉS NEMZETI ÜNNEP
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. március
165 évvel ezelőtt sorsot választott a magyar nép! Március 15-e egy olyan nap minden magyar életében, ami mindenkiben ugyanazt a büszke érzést kell, hogy keltse. Büszkének kell lennünk elődeinkre, a márciusi ifjakra. Kokárda, Nemzeti dal, Pilvax kávéház, Petőfi, Jókai, Vasvári, 12 pont és még hosszasan lehetne sorolni a fogalommá vált szavakat, azokat, amikről minden magyar embernek legnagyobb nemzeti ünnepünk jut eszébe. Az a nap, ami megváltoztatta nemzetünk életét. Az az ünnep, ami minden tavasszal újra és újra erőt ad. S ha ilyen cudar is az időjárás, ahogy 48-ban és ma is talán még inkább erőt kell adjon ahhoz, hogy higygyünk magunkban és legyünk büszkék magyarságunkra. Ez az az ünnepünk, amit betiltani sohasem lehetett, az elmúlt 165 évben nem múlt el úgy év, hogy valamilyen formában ne sikerült volna méltóképpen megemlékeznünk. Az elmúlt időszakban sokan sokféleképpen próbálták értelmezni, újraírni március 15-ét. De a forradalom eszméi kiállták ezeknek a törekvéseknek próbáját. Azért gyűltük össze ma este itt Csurgón, hogy ezen az egyik legszentebb, legigazabb, legőszintébb ünnepünkön ne csak kívül, külsőségekben, de legbelül, a lelkünk is ünneplőbe öltözzön. Régi adósságot törlesztett a város azzal, hogy a Petőfi téren – nem a megszokott módon ugyan Petőfi Sándor emlékművet avatott. Ez az alkotás azt is szimbolizálja, hogy a magyar szabadság vágya, érzése, eszménye itt van bennünk kiszakíthatatlanul. A szabadság itt él a szívünkben, a lelkünkben, nemzeti összetartozásunk része lett. Itt Csurgón, Somogy megyében, a Délvidéktől Kárpátaljáig, Erdélytől az Alpokig, a magyar szabadság eszményét soha nem lehetett eltaposni. Elődeink olyan célokért fogtak össze, melyek számunkra természetesek. A sajtószabadság, felelős minisztérium, évenkénti országgyűlés, törvény előtti egyenlőség csak néhány azok közül, melyeket az általuk megfogalmazott 12 pont tartalmazott. A legfőbb vágyuk Egyenlőség, szabadság, testvériség! volt. Miről is szól, mit üzen nekünk, magyaroknak és csurgóiaknak 1848? 165 évvel ezelőtt sorsot választott a magyar nép. Egy olyan sorsot, amelytől megremegtek a schönburgi kastély araOldal 2
nyozott falai, megremegtek tőle császárok és királyok és megremegett tőle egész Európa. A magyar nép öntudatra ébredt. Nem kért többet a hazugságokból, az elnyomásból, és nem kért többet abból, hogy másodrendű állampolgár legyen hazájában és Európában. Március 15-e a magyar nép öntudatra ébredésének az ünnepe is. Egy elnyomott nép elkeseredett jaj kiáltása, amely megmutatta a világnak, hogy él egy nép, aki képes dicső
őseihez hasonlóan hangot adni érzéseinek, vágyainak. 1848. március 15-e az a nap, amelyre minden magyar büszke, határon innen és túl egyaránt. Nagyon megható volt számomra, amikor tavaly ilyenkor ezt az ünnepet Csurgó testvérvárosában, Székelykeresztúron tölthettem. Azon a Székelykeresztúron ahol a legenda szerint Petőfi Sándor az utolsó éjszakáját töltötte. Szívszorító érzés volt látni és ott ünnepelni. Kicsit kellemetlenül is éreztem magam, hogy ott Erdélyben egész napos ünnepség keretein belül színesebbnél színesebb programokkal iskolások és felnőttek közös szerepvállalásával követik egymást a színvonalasabbnál színvonalasabb események. Egyházi, önkormányzati, iskolai és civil rendezvények követték egymást egész nap. Honfitársaink tették ezt önzetlenül, beleéléssel, igaz magyar virtussal. Meg-
telt és lezárásra került a főtér. Mindez Romániában, március 15-én, munkanapon. Kölcsey Ferenc: Emléklapra című verse így szól: "Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak Hagyd örökül ha kihúnysz: A haza minden előtt." A márciusi ifjak nem félve a megtorlástól, szembeszálltak az elnyomó hatalommal. A legkeményebb fegyverrel, a tiszta szavak erejével indultak harcba a szabadságukért. Ők, az elődeink mindenek előtt a hazájukért küzdöttek. A XIX: század nagy nemzedékének elhivatottsága, hazaszeretete, tettereje olyan példa talán, ami erőt adhat a saját jövőnkhöz. Ma is ez a dolgunk. Ma is meg kell mutatnunk, hogy képesek vagyunk arra, amire őseink. Van bennünk elég akarat, elszántság és erő. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ezernyi szállal kötődik a mához, ezernyi útmutatást ad, és adhat a ma embere számára is. Olyan örökséget hagyott ránk, amelyet oltalmazni, ápolni minden korban és időben becsületbeli kötelességünk. Ma, 2013 márciusában a mi szabadságunk zászlaján az áll, hogy jog, törvény, kitartás, akarat, szolidaritás, együttműködés, egymás és a mások tisztelete. A zászlón ott áll a közös európai jövő. És ott áll az is, hogy magyarság, kereszténység, összetartozás. 165 év után is hűek vagyunk az eskühöz („rabok tovább nem leszünk”), ma is ehhez tartjuk magunkat. Bárhogy is fordul a világ, bármiképp is kanyarodik az élet, ki fogunk állni egymásért. A nemzet közös esküje azt jelenti, minden magyar ki fog állni minden magyarért, és minden magyar közösen ki fog állni Magyarországért. Mi a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén is felelősséggel tartozunk minden magyarért. Ki kell és ki fogunk állni minden magyar honfitársunkért határon innen és határon túl. S ha itt a végeken, Csurgón 2013-ban mi mást nem is tudunk tenni, csak annyit hogy szolidaritásból kitűzzük a székely zászlót – mint ahogy azt február 15-én a városházán meg is tettük –
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. március
akkor legalább ezt az elvárható legminimálisabb dolgot megtesszük és kiállunk honfitársainkért. Akkor vagyunk hűek 1848 szelleméhez, ha szembenézünk önmagunkkal, szembenézünk a mai kor kihívásaival. Ha bátran megcselekedjük azt, amit megkövetel a haza. Így a mai ünnep a szembenézés ünnepe is egyben. Akinek van jövője, az a történelemben is a jövőt keresi és nem a múltat látja. Amikor mi itt emlékezünk, mi is a saját jövőnket keressük. Ha a 12 pontra gondolunk, átborzongunk, ha átgondoljuk és megérezzük azt, hogy mi vezette, mi ve-
Petőfi Sándor szobrának avatása Csurgón
Petőfi téren már áll Petőfinek a mellszobra leleplezésre várva, de ma az időjárási viszonyok nem kedveznek a szabadtéri szoboravatásnak. Így ez egy kihívást jelent, mert a szobor avatása nem maradhat el. Nem adtuk fel. Nem hagytuk, hogy a búslakodás uralkodjon el rajtunk. Nem az idegenek által rólunk, magyarokról kialakított kép szerint viselkedtünk. Nem! Nem és Nem! Kerestük és megtaláltuk a megoldást. A technikai lehetőségeinket kihasználva a 2013. március 15. szoboravatást behoztuk a Közösségi Házba. Áll még az őrző székely Tehát ha virtuálisan is, de szobrot avatunk: Petőfi mellszobrát, a 190. születésKeresztúrnak kapufája napját követően, az 1848-as forradalom Nyitott szárnyal, mint öleléssel és szabadságharc 165. évfordulója alkalŐ hívta át Petőfit Csurgót járni s itt megállni mából. Petőfit ünnepeljük, aki meghatározó személyisége volt mind a magyar Hős példaként Helikonunk városának irodalomnak, mind a magyar szabadságharcnak. Márciusunk idusának „Megérkezett a messiás” hallhatták Petőfi Hogy két testvér eggyé válva szavait a forradalom kitörésének hírére. Szabadságvágya hatalmas volt, melyről Egy nemzetben találhasson egy hazára így ír: " Élj boldogul!… nem kívánom, hogy Választott, majd kiharcolt szabadságra. ne találkozzál vészekkel pályádon, mert az dr. Soós Gyula
zethette az ifjakat erre. Ők tudták, Magyarország a mi országunk, nincs másik. Magyarország mi vagyunk. Nemzedékről nemzedékre harcoltak érte, mert érezték, ez a legértékesebb, ami gyermekeiknek tovább adható. Mindnyájan azon vagyunk, hogy egy élhetőbb Magyarországot és egy élhetőbb várost hozzunk létre, de ehhez mindenre és mindenkire szükség van Csurgón is. Napjaink forradalmát kell megvívnunk, mert minden kornak megvan a maga forradalma. Voltak, vannak és lesznek nehézségek, de az utat együtt, közösen végig kell járnunk, és egy emberként küzdeni. Kívánom, hogy: Legyen béke, szabadság és egyetértés. Ha ezt együtt akarjuk és teszünk is érte, akkor van jövőnk, és lesz szabadságunk. És akkor, ahogy a vers is mondja ’ a magyar név megint szép lesz…..’ Adja Isten, hogy így legyen! Füstös János polgármester
örökké nyugodt élet fél halál, de legyen mindig férfierőd a vészeken diadalmaskodni."
kisgyermekkoromban Petőfi verset tanított nekem: „Itt van az ősz, itt van újra. Szép, mint mindig énnekem Tudja isten mi okból szeretem de szeretem Kiülök a dombtetőre, onnan nézek szerteszét S hallgatom a fák lehulló levelének lágy neszét”
Halk, csendes, megnyugtató, gyönyörű élményeket idéznek fel bennem. Akkor még nem tudtam, hogy ugyanaz a költő tud másként is fogalmazni, sőt megjósolni a saját halálát. Egy gondolat bánt engemet című versében így ír: „Ott essem el én A harc mezején Ott folyjon az ifjúi vér kis szívemből” „S holtestemen át Fújó paripák Száguldjanak a kivívott diadalra S ott hagyjanak engemet összetiporva”
Szobrot avatunk, Petőfi szobrát. Ezzel együtt történelmet és szellemiséget is avatunk. Ezzel együtt magyarságot és magyar összetartozást is avatunk. Szükségünk van rá, mert ma a szétszakítás erőinek erősödését érzékeljük. A társadalmi érékeket romboló erőinek erősödését érzékeljük. Ezekkel az erőkkel kell nekünk szembe állnunk. Ezeknek az erőknek kell ellenállnunk, sőt harcolnunk kell ellenük. Minden nap meg kell vívnunk a csatáinkat, helyt kell állnunk, meg kell őriznünk emberi tartásunkat, nemzeti tudatunkat, értékeinket és kell erősítenünk a magyarság összetartozásának szellemét.
Heves vérmérséklete aktív szereplőjévé tette az 1848-as forradalom és szabadságharcban, minden idők legromantikusabb forradalmában. Hogy ezt így érezhetjük, neki is köszönhetjük. Európai szellemiséget képviselt ezelőtt 165 évvel, az összetartozás, a nemzeti közös érdek, az önzetlen szabadság szellemiségét. Mindenét feláldozta, az életét adta ezért a még ma is aktuális eszméért. Szabadság, szerelem című versében így Ezt a gondolatot erősíti Csurgó Városfogalmaz: házára kitűzött székelyzászló is. Ahogy annak idején, Petőfi a fehéregyházi csatá„Szabadság, szerelem ban elestekor együtt lobogott a két zászE kettő kell nekem Szerelmemért föláldozom az életet ló: a magyar és a székely zászló, úgy ma Szabadságért föláldozom szerelmemet” is együtt lobog a városházán: a magyar és a székely zászló. Együtt lobognak, együtt Ma szobrot avatunk, Petőfi szobrát. An- érzékelik a szellőt, a szelet a vihart. Pélnak a Petőfinek, akit már kisgyermekkor- dát mutatva nekünk magyaroknak, hogy ban megismertünk és megszerettünk. bárhol is legyünk a világon, egy szellemiEgyszerűsége és a zseniális verseiben séget kell képviselnünk, szívünknek is megfogalmazott gondolatai könnyen együtt kell dobbannia. megragadtak az emberben. Ma is fülemben cseng édesanyám hangja, amikor Oldal 3
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. március
A zord időjárás miatt Petőfi Sándor szobrát virtuális módon a Közösségi Házban leplezte le Szászfalvi László miniszteri biztos, országgyűlési képviselő és Füstös János polgármester
A fej és a test az öntőformában
Nemcsak szobrot avatunk, Petőfi szobrát, hanem ezzel együtt helyet is. Csurgói szent helyet a Petőfi téren, ahol az avatandó szobor áll a székely kapu mellett, a székely kapun belül. Benézünk a kapun és látjuk, hogy van valaki az udvaron. Valaki otthon van, Petőfi van otthon.
rot és a városnak adományozta, hogy Csurgó értékeiben gazdagodjon magyarságtudata erősödjön. Szabó Zoltánnak – aki formába öntötte.
Mindenkinek, akik támogatták, a szobor köztéren való elhelyezését Simon Mihály Ha jobban megnézzük, láthatjuk, hogy a Igazgató távolba néz kelet felé. Vajon miért? tehetjük fel a kérdést. Ha tovább figyeljük az arcát, láthatjuk, hogy nem szomoEgy szobor születése rú, hanem bizakodó, reményteljes a tekintete, ami kelet felé irányul- kelet felé (Szabó Zoltán műhelyében) Székelykeresztúr felé irányul, Csurgó testvérvárosa felé. Ez a tekintet összeköt minket, megteremti az összetartozást, az együttgondolkodást.
A fém olvasztásának kezdete
A levert öntőforma maradványai
Petőfi itthon van, itt van közöttünk. Az Ő szobrát avatjuk –megérdemeljük. Az Ő szellemiségét őrizzük – megérdemli. Engedjék meg, hogy Pilinszky „Levél Petőfi Sándorhoz” című írásából idézzek: „Egy dolog van azonban, amit Náladnál tisztábban senki sem képvisel. És ez az igazmondás. Itt mindig Hozzád fordulok. Add, hogy veszélyeztetett alkatom és korunk labirintusában vergődve mindig vágyakozzam az egyenes útra, a Szép Szóra, egyszóval – az igazságra.”
Végezetül a köszönetnyilvánításnak van helye: Hadik Magdának, aki megalkotta a szobOldal 4
Hadik Magda eredeti gipsz szobra Az öntvény összeszerelés és cizellálás előtt
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. március
Feltámadás napjára! Kedves olvasó, Húsvét ünnepén mit is ünneplünk, miért is ünneplünk, mit jelent nekünk a hús - vét napja? Sok-sok kérdés, bizonytalanság tapasztalható az ünnep kapcsán. A teljesség igénye nélkül szeretnék néhány gondolatot megosztani az önökkel. Az Újszövetségben a feltámadás szónak három jelentése van. Jelenti először Jézus Krisztus testben való feltámadását a kereszthalála utáni harmadik napon, másodszor azt a lelki fordulatot, amikor egy hitetlen ember hívővé lesz, végül pedig azt a reménységünket, hogy a mi Urunk eljövetelekor feltámadnak a halottak. Akik benne hittek, az örök életre, akik Őt el és visszautasították, az örök kárhozatra. A Biblia feltámadásról beszél, mindenekelőtt Jézus húsvéti feltámadására gondol, amit a húsvétnak elnevezett ünnepnapon ünneplünk. Ez az első értelme a feltámadásnak. Az evangéliumok egybehangzóan állítják, hogy Jézus nagypénteken valósággal meghalt. A rómaiak tetszhalottat nem szolgáltattak ki a hozzátartozóknak. Ezért szúrták át oldalát dárdával, bizonyosságképpen. Jézus egészen bizonyosan meghalt, viszont a harmadik napon, utána 40 napig sokan találkoztak és beszéltek vele. Erről vallanak az evangéliumok és az apostolok cseleke-
deteiről írt könyv és Pál apostol. Jézus feltámadt, és itt élt, járt még 40 napig a földön. Egészen húsvétig mindenki meg volt győződve arról, hogy a világon a legnagyobb hatalom a halál. Halál ellen nincs orvosság, a halál elől senki sem menekülhet el. Jézus bizonyította számunkra, hogy ez nem igaz. Ő erősebb, mint a halál. Adta Ő ennek jelét már korábban is, amikor halottakat támasztott. Pál apostol így dicsekszik: "Teljes a diadal a halál fölött! Halál, hol a te diadalod? Halál, hol a te fullánkod?" A halál fullánkja a bűn, a bűn ereje pedig a törvény. De hála az Istennek, aki a diadalt adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által! (1Kor 15,54-57) Jézus volt az első, aki áttörte a halál falát, rést ütött azon, és akik benne hisznek, azok mind követhetik Őt ezen a résen át az örök életbe. De nem Ő volt az egyetlen, aki ezt megtette, Ő csak az első volt. Elsőszülött a halottak közül. Ehhez az áttöréshez kellett az Ő Isteni ereje. Erre csak Ő volt képes. De a résen mindnyájan követhetjük Őt, akik hiszünk benne. Isten ezt mindenkinek felkínálja, bárki élhet a lehetőséggel. Ez életünk legfontosabb döntése, elfogadom Isten embermentő szeretetét, vagy nem. Adja Isten időben, jól döntsünk! Áldott ünnepeket kívánok! Györgyi Zsolt
A nagyheti, húsvéti szertartások a csurgói római katolikus templomokban 2013. Március 28.
Csütörtök
Március 29.
Péntek
Március 29.
Péntek
Március 29.
Péntek
Március 29.
Péntek
Március 30..
Szombat
9:00 17:00 18:00 9.00
Nagypéntek
Kaposvár, Székesegyház Krizmaszentelési mise, papi ígéretek megújítása Szentlélek templom Utolsó vacsora mise lábmosás szertartásával és virrasztás Jézus Szíve templom Keresztút Jézus Szíve templom
9.00
Nagypéntek
Keresztút
Szentlélek templom
15.00
Nagypéntek
Nagypénteki szertartások, passio, Jeremiás siralmai
Szentlélek templom
18.00
Nagypéntek
Nagypénteki szertartások, passio
Jézus Szíve templom
8:00
Nagyszombat
Szentsír megnyitása
Jézus Szíve templom
Nagycsütörtök
Tűzszentelés, Húsvéti örömének, Szentmise, feltámadási Szentlélek templom körmenet Tűzszentelés, Exultet, Keresztelés, Szentmise, feltámadási Jézus Szíve templom körmenet
Március 30.
Szombat
17:30
Nagyszombat
Március 30.
Szombat
19:00
Nagyszombat
Március 31.
Vasárnap
7:00
Húsvét
Húsvéti ételek megáldása
Szentlélek templom
Március 31.
Vasárnap
7:30
Húsvét
Húsvéti ételek megáldása
Jézus Szíve templom
Március 31.
Vasárnap
9:45
Húsvét
Ünnepi szentmise
Szentlélek templom
Március 31.
Vasárnap
11:00
Húsvét
Ünnepi szentmise
Jézus Szíve templom
Március
Vasárnap
15:30
Húsvét
Vesperás litánia
Szentlélek templom
Április 01.
Hétfő
9:45
Húsvéthétfő
Ünnepi szentmise és keresztelés
Szentlélek templom
Április 01
Hétfő
11.00
Húsvéthétfő
Ünnepi szentmise
Jézus Szíve templom
Április 07..
Vasárnap
9.45
Isteni Irgalmasság
Ünnepi szentmise,
Szentlélek templom
Április 07.
Vasárnap
11.00
Isteni Irgalmasság
Ünnepi szentmise
Jézus Szíve templom
Porrogszentkirályon húsvétvasárnap délután 2-kor mise. Porrogon húsvéthétfőn mise reggel fél 9-kor. Szentán húsvétvasárnap reggel fél 9-kor és húsvéthétfőn délután 2-kor lesz szentmise! Oldal 5
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. március
Ki kicsoda Csurgón? Utcanevek névadói A ma embere számára már teljesen természetes, ha elmegy egy településre, hogy az utca és tér nevek alapján próbál meg tájékozódni. A települések útvonalait már régóta nevekkel látják el az emberek, azonban ezek a névadások történelmük folyamán spontán, sokszor egy adott útra többféle elnevezéssel is léteztek. A XVII.-XVIII. század fordulóján váltak gyakoribbá az utcanevek írásos feljegyzései. Azonban ezek a leírások és elnevezések nem intézményesített, hanem „közösségi” keretek között zajlottak, mikor egy adott településrész közössége ösztönösen, különböző jelzők és funkciók alapján jelölte meg a tájékozódási és közlekedési helyszíneit. Csurgó esetében először az óvárosban, majd az újvárossal kiegészült utca és tér rendszer esetében is így történt. Az első elnevezések mindig kapcsolatban álltak az utca méretével – Hosszi utca (Rákóczi u. - a zárójelbe tett elnevezések a mai megfelelőket jelzik), Kis utca (Basakúti u.), egy jellegzetes épülettel – Oskola utca (Csokonai u.), főbb közlekedési útvonalakkal – Szentai utca (Nagyváthy u.), Mező utca (Dankó u.), Pécsi utca (Kossuth u. egy része). Névadóvá váltak az adott környéken művelt ipari vagy kereskedelmi tevékenységek is: Lengyár utca (József A. u.), Vasúti utca (Béke u.), Posta utca (Baksay u.), vagy az utcában lakó nemzetiségek is: Cseh utca (Eötvös u.). Természetesen a különböző uralkodó gazdasági, politikai és társadalmi időszakoknak is megvoltak a maguk névadói: György tér – Festetics György után – (Petőfi tér), Erzsébet utca – Sissy királyné után – (Baksay u.), Marics János utca – községi bíró után – (Szabó I. u.). A XIX. század elejére az utca névadás intézményesülése a mesterséges névadást hozta létre. Így keletkeztek a nép, a nemzet és az adott település nevezetes személyeiről elnevezett utcák, terek. Csurgó esetében is így jött létre a Kossuth Lajos, Széchenyi István, Petőfi Sándor, valamint a Csokonai V. Mihály, Bódizs Mózes és Cserti Mihály utcák névadása. Tovább menve szinbólikus fogalmakat is találunk utca neveink között: Béke utca, Szabadság tér, Alkotmány utca. Fellelhetünk továbbá földrajzi eredetű – Sárgáti utca, növényzetre vonatkozó – Hársfa utca, vagy műtárgyi utalású – Híd utca elnevezést is. Most induló utca névi sorozatunkkal fő célunk, hogy megismertessük városunk lakóit az adott utca vagy település rész kialakulásával, történelmével és főleg névadójával.
1. Petőfi Sándor tér A Petőfi tér megismerésének márciusi aktualitását Nemzeti ünnepünk, valamint Petőfi Sándor szobrának felállítása és felavatása adta. Csurgó legnagyobb terének történelme gróf Festetics György, az akkori tulajdonos korára nyúlik vissza. Mai területén az első katonai felmérések somogyi megyét érintő idejében (17821785) még dús növényzetű erdőt találunk. Az első oskola, a református gimnázium (Csokonai u. 24.) felépülése 1796. és a Oldal 6
Csokonai (akkoriban Oskola) utca kiparcellázása után Festetics gróf várost akart kialakítani a várostalan Somogyban, és ezért földmérőjét, Lángh Ferdinánd mérnököt bízta meg, hogy két fő teret, és a hozzájuk elsőként csatlakozó két utcát kialakítsa és kimérje. A nagyszerű munGróf Festetics György ka máig meghatározza Csurgó belvárosi képét. A tervező tudta, hogy a városiasodás fő színhelyei a terek, az átlátható, jó megközelítésű üzletek, középületek, vendéglátóhelyek és piacok. Míg a szinte szabályos négyszög alakú Széchenyi tér kisebb méretével fogadja, addig a keleti sarkába csatlakozó nagyobb méretű Petőfi tér már tereli és útba igazítja az utazót. A Petőfi tér mai helyén az évszázados fák kivágása után kezdődtek az első parcellázások és telek kimérések. A tér eredeti mérete a mainál jóval nagyobb volt, egészen a Kossuth u. 5. illetve az Eötvös u. 4. számú házak telekvonaláig egybefüggő háromszög alakot mutatott. Bár formáját máig megtartotta, de a keresztirányú tagolások – autóbusz-állomás, pavilonsor, óvoda és a volt szolgabíróság, valamint az Eötvös iskola – sokat változtattak az eredeti átláthatóságon. A mai Petőfi tér első hivatalos neve, a György tér volt, a városalapító gróf Festetics Györgyre utalóan, kinek a telkek kimérése után fő célja az volt, hogy minél előbb házakkal, üzletekkel, iparosokkal, a gimnáziumi diákoknak szállást adó lakókkal népesítse be a városközpontot. A telkek első tulajdonosai között sok zsidó származású családot találunk. Betelepedésüket maga gróf Festetics György a keszthelyi és vidéki birtokairól indította el, mivel tudta, hogy a kereskedelem, az ipar, a bankrendszer és a polgárosodás elindításához is tőkeerős, megfelelő szakértelemmel rendelkező polgárságra van szükség. Ezek a családok főleg a tér keleti oldalán, a fő közlekedési útvonal mentén települtek le, nyitottak üzleteket és vendéglőket, míg a nyugati oldalon gyakran a szintén a Festetics által betelepített cseh, horvát és német iparosok kaptak kisebb házhelyeket. A tér szerkezetéből adódóan a különböző vallási, szolgáltató és középületeknek is helyet kínált. 1840-ben épült meg a zsidó hitközség azóta már lebontott zsinagógája, a ma Petőfi tér 6/a sz. ház udvarán, majd 1850-ben a 6-os szám alatt máig álló épületben a volt 6 osztályú elemi iskolájuk. 1877-ben Tikker János építőmester vezetésével a tér közepén felépül az első tűzoltó őrtanya, kb. a mai szökőkút helyén, melyet 1964-ben bontottak le.
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. március 1880. aug. 16-án került átadásra a tér déli végén a Tanítóképezde új, emeletes épülete a város egyik legmagasabb pontján, a mai Eötvös iskola helyén. A volt Főszolgabírói Hivatal (ma romjaiban az Eötvös u. – Petőfi tér sarkán), majd a mellé épített Csendőrség (Eötvös u. 2.), valamint az átellenes sarkon épült Járásbíróság (ma Kossuth u.1.) épületei hosszú évtizedekig szolgálták a köz- és jogrend embereit. 1892-ben aztán a felvilágosodott polgárság igényeire közéjük épült az újvárosi kisdedóvoda és elemi iskola a mai Petőfi tér 27.sz alá. Ezek a beépítések nagyban rövidítették a tér eredeti hosszát, miáltal a házszámozásokat is többször újra rendezték. Miközben a tér mindkét oldalán folyamatosan épültek az eklektikus polgárházak, melyek közül még többet ma is fellelhetünk: Petőfi tér 8, 10, 14, 24, 34, 36, valamint részben a térre néző Baksay u.6. (ma Könyvtár) a hozzá csatlakozó lakóházzal, 11, 19, és a 15, 17, 21 sz. alatti kispolgári lakóházak. A tér közepét már az első időktől az országos vásárok és a nagypiac számára jelölték ki. Akkoriban egybefüggő terület révén bőséges helyet biztosított a helyi és környékbeli termelőknek portékájuk értékesítéshez . A tér északi részén termény és állat piac, míg a déli felén fapiac működött. 1921. tavaszára elkészült a Posta épülete, mely a mai napig ugyanazon a helyen szolgálja a város lakóit. 1923. januárjában, a költő születésének 100. évfordulója alkalmából Varga Dezső református lelkész, községi képviselő javaslatára keresztelték át a György teret Petőfi Sándor térre. Az 1937-ben felszentelt Jézus Szíve Templom impozáns épület, és környezetének rendezettsége nagyban emelte a tér színvonalát, funkciót adva a helynek, és „lakottá” téve a valamikori Séta teret. Sajnos a mobilizáció térhódítása is megmutatkozik városközpontunkban. Az autóbusz állomás tér közepére történő betelepítése a mai napig megosztja az embereket. Nem mondható szerencsésnek a teret osztó helyzete, és a járművek jelenléte, sokkal inkább egybefüggőbben, sétatérnek kellett volna hagyni a tér első és hátsó részeit, az eredeti téralkotás szerint. Napjainkban az új változások, az időszerű megszépülések korát éri az immár több száz éves terünk. Emlékmű és szoborava-
tások, templomkert rendezés és kispiac építés. Intézmény felújítások és parkoló építések. Ezek által a Petőfi tér még korszerűbben töltheti be az első névadó, gróf Festetics György és az alkotó Lángh Ferdinánd eredeti elképzeléseit, miszerint a tér sokféle funkciójával segítse elő a városias polgárosodást, és hogy minden időkben szolgálja Csurgó egész lakosságát. A névadó: Petőfi Sándor (1823. jan. 1.1849. júl. 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből kb. nyolcszázötven maradt ránk. Tanulmányait a pesti piarista, majd az aszódi gimnáziumban végezte. 1839 szeptemberében Sopronban katonának állt, ahol 1841-ben katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítették. Első műve, A borozó című verse 1842-ben jelent meg az Athenaeum c. folyóiratban.. 1848-ban a francia forradalom hírére azonnal Pestre indult, és az elkövetkező időszak egyik központi alakja lett. Március 13-án írta Nemzeti dal c. költeményét, mely a forradalom himnuszává vált. Március 15-én kitört a magyar forradalom, melynek egyik vezéregyénisége lett. Szeptembertől részt vett a szabadságharc katonai eseményeiben, 1849 januárjában indult el Bem seregéhez, és január 30-án részt vett a szelindeki csatában. Bem segédtisztjévé nevezte ki a költőt. Miután a kormány Szegedre menekült, családjával együtt Erdélybe indult. 1849. július 31-én a Segesvár melletti csatatéren, az ütközet utáni menekülés során esett el a költő. Vargáné Hegedűs Magdolna A Csurgó és Környéke ezen ingyenes számával a Petőfi tér lakóinak kedveskedünk abban a reményben, hogy a mellékelt csekk befizetésével rendszeres olvasóinkká válnak!
A Mi kis Városunk... A Mi kis Városunkban elhíresült problémákkal küzdünk a sok kóbor kutya és felelőtlen gazdi miatt. Rengeteg panasz érkezik az Önkormányzat Közös Hivatalába, kutya elől menekülő, megtámadott csurgói lakosok részéről, udvarról kiszabadult, közterületen gyerekeket, felnőtteket riogató sokszor veszélyesen nagy testű, félelmetes ebek ellen. Rendet kellene tenni kutya ügyekben (mint ahogy sok minden másban is), de mivel a jegyzőnek nincs elég eszköz a kezében, hogy betartassa a szabályokat, igazából csak a közterületen veszélyeztető kutyák gazdáit lehet szabálysértési eljárás során bírságolni, illetve gyepmesterrel (közkeletű néven sintér) elvitetni, elgondolkoztam miért nem lehet az emberek jóérzésére apellálni. Miért kell mindig erőszakos úton, hatalmi eszközökkel beavatkozni? Természetesen a rend az, hogy a kutyatartó gazdinak évente be kell oltatnia a kutyáját, így az állatorvosnál nyilvántartásba kerül, s most 2013. január 1-től már a chip beültetés is kötelező, amellyel elektronikus úton azonosítható az eb. Joggal gondolná az ember, ha valaki kutyatartásra vállalkozik, sőt nem egyre, hanem kettőre, háromra, stb…., akkor számol a költségekkel is. Az oltás 3-4 ezer forint évente, a chip beültetés ugyancsak ennyi és természetesen etetni, gondozni is kell az állatot. Aki ezeket a feltételeket nem tudja megteremteni, miért vállal állatot? Nem gondol rá, hogy állatkínzást követ el, ami miatt az állatvédők elég keményen fellépnek! Csak egy kis józan meggondolásra volna szükség. Akkor vállajak állatot, ha el tudom látni! Arról nem is beszélve, hogy a kiéhezett állatok elszabadulva az udvarról megtámadnak gyereket, felnőttet, s sokszor nagyon csúnya sérülések, balesetek okozói lesznek ezek az ebek. Gondoljunk csak bele, hogy gondolatlanságból elkövetett súlyos testi sértés okozói is lehetünk, ha nem figyelünk oda a kutyákra. Arra kérek hát minden gazdit, mérlegeljen: megfelelően tartja-e a kutyáját, vagy kutyáit, biztonságosan elkerített helyen, hogy ne tudjon kiszökni, bajt csinálni! Beoltatja-e rendszeresen, hiszen ellenkező esetben a harapás miatt veszettség elleni oltásban kell részesíteni a sértettet. Figyeljünk oda! Tartsuk be a szabályokat és szeressük jobban az állatainkat a Mi kis Városunkban! Káté Oldal 7
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. március 1755 Csurgó, 1819) az első magyar mezőgazdasági kézikönyv írójáról, Széchenyi Ferenc, Festetics György, Kazinczy és Batsányi barátjáról. Ő volt, aki a keszthelyi uradalmat mintaszerűA „ Csurgó és Környéke” januári számában már említettük a en megszervezte. Többek között bevezette ott a kettős könyveSomogy megyei múzeum igazgatóhelyettesét. Dr. Draveczky lést is. Nagyváhy János Csurgón is élt és dolgozott, ott írta töbBalázst. Kaposvár mellett a Balaton és Csurgó volt számára a bek között A magyar házi gazda asszony, A magyar haza gazlegkedvesebb. Az egyik könyvében – „Leletmentés dálkodása, Smith és Soden után kidolgozva című munkákat. A Somogyországban” (posthumus, 2007.) több helyen találjuk mezőgazdász, aki a selyemhernyó-tenyésztés, a Balaton kihaszCsurgót. 46. oldal: A csurgói gimnázium régészeti gyűjte- nálása, a szorgalmatos mezei gazdaság patronálása terén szerménye” 3 és fél oldalas összegzés, a szöveg eredeti megjele- zett hervadhatatlan babérokat, észrevette kora szellemi és tudonése: Somogyi Néplap, 1968. február 18. 113. oldal: „Három mányos állapotának szegénységet, elmaradottságát is. (Ő buzérdekes leírás a régi Somogy megyéről.” 2 kötetben találko- dította a „helikoni” grófot a csurgói gimnázium megalapítására, zunk Csurgóval, a Csurgói járással. „A másik, nemkevésbé de ő írta többek között a Csokonai által is ostorozott állapotokérdekes könyvecske Bencz József kaposszerdahelyi lakos pad- ról: „Itt Somogyban a tudomány igen ritka dolog, és éppen lásán hányódott addig, míg érdeklődéssel bele nem lapozott. Ez olyan, mint a paradicsommadár, melynek a régiek szerint lába a munka „Magyar-Országnak rövid földleírása. Egy Földkép- nincsen és így sohasem állapodik meg sehol. Akik itt tanultabpel.” Kis könyvünk a „negyedik, megjobbított kiadás”, mely bak mind idegen vármegyéből valók, és csak kenyérkeresés „A’ királyi censura engedelmével Pozsonyban” jelent meg végett maradnak itten…” Nagyváthynak olyan tanítómesterei Bucsánszky Alajos tulajdonaként, a szabadságharc körüli idő- voltak, mint például Mitterpacher Lajos (Bellye, 1743-Pest, ben. Megyénkről a következőket olvashatjuk 1814) természettudós, aki a mezőgazdaságbenne: Somogy várm. (114 6/10 m.f. 191.000 tan első magyarországi egyetemi tanára volt. lak.) Földjén gabona ’s bor bőven terem. 1777-től oktatott az egyetemen. Emellett Lakosai leginkább magyarok; híresebb metudományos író, művei több nyelven jelenzővárosai: 3. CSURGÓ (1200 lak.) vagyon tek meg. Az egykori jezsuita, majd szekReformátus gymnasiuma ’s bortermő vidéke. szárdi káplán és plébános 1789-ben kezdett A harmadik dokumentum Losonczy István el gabonanemesítéssel foglalkozni. Először (1709-1780) neves pedagógus nevéhez fűzőrozzsal (1789-90) majd a dik. Az ő „Hármas kis Tükör” című munká„csodálatos” (ágas) búzával, később a tönját többszöri átdolgozás után egészen 1854-ig kéből (kétszemű búza) származó ún. lengyel használták iskolakönyvül. Első kiadása 1771búzával, 1792. tavaszától pedig a hajatlan ben jelent meg Pozsonyban. Az általunk átárpával kísérletezett. Előszavában a gabonaDr. Draveczky Balázs nézett példány az 1848-as, illetve 1849-es nemesítő munkájáról a következőket írja: kiadás. A könyv bevezetője előtt a kiadó „A’ mezei tudományoknak nem megvetendő része a’ kerti mesBerzsenyi Dániel: „hg. Eszterházy Miklóshoz, midőn a szom- terség. E’ nyitott nékem utat… mindenféle Gabonának bő terbathelyi táborban komandírozá a nemességet.” című verséből mékenységére. Mert látván a’ különb-féle kerti magokan egy(1797) hoz részletet. A három versszakban a költő a tudományt mástól különböző vetését, azoknak ki-kelését, nevekedését, és annak nemesítő eredményeit dicsőíti. A megyénk leírása érettségét, és némelyeknek, egy-szemből harmintzig, hatvanig, között a „Hármas kis Tükör” 73l. oldalán Somogyról a követ- százig is termesztett sokaságát, nem győztem sokszor eleget kező áll: csudálkozni, hogy a „Gabona még a jó földben is olly terméHét járása van: 1. Kaposvári, 2. Marcali, 3. Igali, 4. Szigetvári, ketlen, hogy mindenkor jó esztendőnek tartatot nálunk, 5. Karádi, 6. Nagy-Atádi, 7. Csurgói.Csurgó a helveczia vallást mellyben egy-egy szem ötöt, vagy hatot hozott, sőtt ha ezertartók oskolájával. Sok ritka nemű gyümölcsöt termeszt.” négyszáz négyszeges (quadrát) öl-földben kép psonyi mérő után tizenhat termett, az a’ ritka esztendőt a’ régi arany időkhöz Nagyváthy Jánosról- Dr. Draveczky Balázs hasonlították a’ vátzik gazdák; én pedig meg-vallom, még ezt a jó termést is mindenkor keveslettem.” Ez az első magyar nyelAz egyetemes magyar történelem jeles egyéniségeinek sorában ven írt növénynemesítési könyvecske, amely elmondja a méltón kap helyet Nagyváty János. Életművének döntő része „próbatételeket a kertben, a szántóföldeken, majd beszámol a Csurgóhoz kötődik. Méltatása elsősorban Dr. Horváth József vetési módokról, a legjobb magokról, ma már könyvészeti rittanár úr érdeme. Hadd emeljük ki két legutóbbi munkáját, kaság. A Rippl-Rónai Múzeum könyvtára 1934. óta, az első 2009-ben jelentek meg: „Nagyváthy János Csurgón”, kiállítás megnyitása körül napokból őriz egy példányt. Gálos „Csurgó monográfiája” (számos oldalban). Csurgó város Ferenc tanár találta valamelyik kaposvári padláson, és felismerművészeti alkotásokkal, névadásokkal tiszteleg. ve értékét, érdekességét, azonnal átadta Gönczi Ferencnek. A Dr. Draveczky Balázs könyv fejezete: „ Az első magyar gabo- Vátzi gabona című könyv nemcsak könyvészeti és könyvtörténanemesítő” (Leletmentés Somogyországban, Budapest, 2007. neti érdekesség, hanem még napjainkban is használatos olvas147-148. oldal): „A minap valamiféle régészeti szakmunkával mány.” kapcsolatosan Dr. Mándy Györgynek, a Mezőgazdasági Kiadó Becsüljük, tiszteljük Nagyváthy Jánost- példakép minden kor a múlt esztendőben megjelent Hogyan jötte létre kultúrnövé- embere számára. nyeink című, a nem mezőgazdasággal foglalkozó szakembereknek is igen értékes és érdekes könyvét lapozgattam. A növényFüstös János Dr. Vértes László nemesítés kapcsán szó került Nagyváthy Jánosról (Miskolc, polgármester elnök, főorvos
Csokonairól Draveczky Balázs
Oldal 8
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. március
„Balázs Mester” emléktábla avatás a Városi Múzeumban
Dr. Vértes László és Dr. Draveczkyné Gondos Mária
Dr. Draveczky Balázs muzeológus és költő születésének 75. évfordulója tiszteletére konferenciát rendeztek és emléktáblát avattak Csurgón. Füstös János polgármester köszöntője után, dr. Horváth József alpolgármester a csurgói kapcsolódásokról, az özvegy Dr. Draveczkyné Gondos Mária a férjről, a Balázs Mester alapítvány tevékenységéről, a hagyaték ápolásáról, A Dr. Vértes László főorvos a barátról tartott megemlékezést. Az ünnepség keretében Olvasó György az Eötvös Általános Iskola 8. osztályos tanuló szavalta a költő verseit.
Nőnapi gondolatok
Mert mit is akartak szépanyáink, dédanyáik? Emancipálódni? Honnan-hová szerettek volna eljutni? A családi tűzhely mellől szerettek volna kilépni egy olyan való világba, ahol a nőknek a férfiakkal teljesen egyenlő jogi, társadalmi és politikai állapotokat biztosítanak. Sok mindent meg is kaptak, elfogadtak. Tanulhattak. Döntéseket hozhattak férjhez menésről, gyerekvállalásról, öltözködésről. Szavazhattak. Ha kedvük volt, viselkedhettek úgy, mint a férfiak, nadrágot húztak, cigarettáztak…de valahol útközben valami elveszett…Elveszett a NŐ. Mert egyenjogúak lettünk, de nem vagyunk egyformák. Nem véletlenül vagyunk mi a gyengébb nem! A férfi és a nő öröktől fogva egy más kiegészítői, feladataik eleve elrendeltek és bár kilehet lépni időről-időre a hagyományos szerepkörből, ezek ősidők óta generációkon át, genetikusan rögzültek. A férfi az erős, a női test gyengébb, a lélek érzékenyebb. Egy nő életének fontos állomásai, apró kis gyöngyszemek, melyek nyaklánccá fűződnek és ékesítik őt. A legszebb gyöngyszem ezen a nyakláncon a gyermek, akinek bölcsője, majd később táplálója a női test. Ám mi, Évák, mindig többet akarunk? Amit megszereztünk, kiharcoltunk, most egy kicsit tényleg sok…Mert milyen egy mai nő élete? Hány szereppel kell nap, mint nap azonosulni, hogy helyt álljunk mindenhol? Mit jelent nőként élni a mai világban? Nekünk már mást kell tudnunk, mint a nagymamáinknak: A mai nő, iskolába jár, legjobb, ha főiskolára, egyetemre. Miért? Azért, hogy minél jobb állást szerezhessen. Karriert kell építenie, és hogy ne kerüljön a gyermekvállalás miatt hátrányba a férfi kollegáival, hogy a megfelelő fizetéshez jusson s örülhet, ha egy évet otthon tud tölteni kisbabájával. Mindeközben még az sem árt, ha jól néz ki. A média tökéletes „értékközvetítőnek” bizonyult. Lapos has, feszes fenék, szép keblek, telt ajkak…sorolhatnám. A megváltozott igényeknek megfelelően már mi is ezt várjuk el magunktól. S nem elég „ Ádámnak” tetszeni, mi nők sokszor egymással is versenyben állunk. Ennek érdekében mindent bevetünk. Pedig néha jó lenne megállni egy pillanatra. Befelé fordulni. Magunkra figyelni. A nagy emancipáció után most már talán szeretnénk visszakozni…hogy milyen jó lenne, ha több idő jutna a családunkra, gyermekeinkre, férjünkre, magunkra? Miért nem találjuk a helyes arányt? Ismerős a mondás? „Minden sikeres férfi mögött áll egy nő”. Ez nem harc, nem egymás mögött vagy előtt kell állni, hanem egymás mellett, egymás gyengéit erősítve. „Az igazi Nőt a férfi engedi élni. Mert a Nő ugyanúgy ember. És Társ. A férfi társa. Mindenben. Mindent megtehet érte: moshat, főzhet, takaríthat - de nem azért, mert ez a dolga. Hanem szeretetből. Szeretetből, amit a férfi észrevesz, és viszonoz. Talán mos, főz, takarít - vele együtt. Vagy csak egyszerűen nem vár el mindent tőle. Nem teszi szóvá, ha nincs kész időre az ebéd, vagy kicsit gyűrött az ing. Mert nem ez legfontosabb számára. Nem az ebéd, nem a tárgyak, nem a külsőség. Hanem a Társ. A Nő. Az igazi.” (Csitáry-Hock Tamás)
Március 8. a Nemzetközi Nőnap ünnepe. A nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) tartanak ezen a napon. A nőnap eredetileg a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű. Harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt, mely létrehozói szerint az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők napja, ami a nők évszázados küzdelmét eleveníti fel, melyet az egyenlő jogokért és lehetőségekért vívtak A Rákosi-korszakban a nőnap ünneplése kötelezővé vált, és az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnapot 1948-tól Ha így élnénk, nem lenne teher azon gondolkodni, mit is veszovjet mintára március 8-án tartották meg. A rendszerváltás gyünk nőnapra, mert minden nap „nőnap” és egyben ajándék után a nőnap Magyarországon is elvesztette eredeti munkás- lenne. mozgalmi hangulatát, helyette a virágajándékozás dominál. Balogh Veronika Oldal 9
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. március
Nálunk nem falurombolásnak mondták 1970-re a járás megszűnésének idejére minden középfokú ellátást biztosító intézmény leépült. Hiába lett a település nagyközség, a vonzáskörzetébe tartozó falvak lakói Csurgón átutazva – legtöbbször meg sem állva – jártak ügyeiket intézni Nagyatádra. Egyedül az Országos Takarékpénztár és az Állami Biztosító fiókjai számíthattak korábbi ügyfeleikre. Történtek homályos szóbeli ígéretek a kulturális központ- jellegének erősítésére, de nem történt semmi. A Csurgóra szabott „minta nagyközség” szerep konzerválta volna a meglevő viszonyokat. Az országban kevés település lehetett volna nagyközség a csurgói norma szerint. 3 óvoda, 2 általános iskola, gimnázium, szakmunkásképző intézet, 3 diákotthon, 2, csaknem 1 000- 1 000 főt foglalkoztató ipari üzem és KTSZ volt akkor Csurgón. 1973. június 29-én Bőhm József (volt csurgói diák) a Somogy megyei tanács elnöke A városiasodás Somogyban címmel cikket írt a Népszabadságba. A csurgóiak semmi reménykeltőt nem olvashattak ki belőle: „Somogyban a városiasodásnak két útfa van: egyrészt a mostaninál erőteljesebben kell fejlődnie Kaposvárnak mint felsőfokú központnak; tovább kell fejleszteni Nagyatádot és Siófokot, várossá kell fejleszteni Marcalit és Barcsot. A megye lakossága szempontjából legalább ilyen jelentőségű a városiasodás másik útja, hogy a faluközpontokban a városihoz hasonló életkörülményeket teremtsünk az ott és a környékükön élő emberek számára. A települések városiasodásának ez az útja nem elhatárolás kérdése, hanem a valóságos helyzet követelménye. Törvényszerű folyamat, amelyet megváltoztatni csak erőszakosan, adminisztratív úton – az anyagi eszközök felesleges és értelmetlen pazarlásával – lehetne. Egyértelműen kiolvasható: Csurgó az utóbbiak sorsában osztozhat: a fejlesztések nagy részét önerőből kell finanszíroznia, mint ahogyan a környező falvaknak is, de közülük csak a faluközpontok számíthatnak támogatásra: „A feltételek a meglevő objektumok továbbfejlesztésével, újak kialakításával megteremthetők. A falusi lakosság ezekért nagy áldozatokat vállal. Mindenhez, ami a falujában a kommunális, a kulturális, az egészségügyi ellátás fejlődését biztosítja, anyagilag közvetlenül is hozzájárul.” Nyíltan le van írva, nincs és nem is lesz arányos területfejlesztés, még az egyes polgárokra szabott esélyegyenlőség sem, hiszen amit az egyik ingyen kap, a másiknak fizetnie kell érte. A hivatalos koncepció is rögzítette, hogy „az aprófalvak egy részében végbement folyamatok visszafordíthatatlanok. A népességszám csökkenése, a lakosság elöregedése, az épületállomány minőségi romlása, a közösségi létesítmények megszűnése… nem sok sikerrel kecsegtet…, de ugyanolyan elhibázott és káros lenne minden aprófalról kimondani, hogy életképtelen.” Világos beszéd: azért nem minden falut ítéltek halálra. Az egykori járás, a későbbi körzet, majd kistérség települései szenvedtek a legtöbbet. Emberveszteségük országosan is egyedülálló. A megye egyik legsűrűbben lakott járása drasztikusan fogyni kezdett. A csurgói gimnázium tanulólétszámának látványos növekedése földműves lakosság gyermekeinek iskoláztatásából fakadt. Különösen erőteljessé vált a folyamat az 1959-es tsz-szervezések után. Ezek a fiatalok azonban már nemcsak a földtől, a vidéktől is elszakadtak. A 70-es évektől már zuhanni kezdett a gyereklétszám. A vonzáskörzetből érkező (naponta bejáró) tanulók száma így alakult: 1950/51 Csurgó 50 Berzence 25 Somogyudvarhely 2 Gyékényes és Zákánytelep 33 Zákány 6 Őrtilos 1 Porrog 3 Porrogszentkirály 1 Porrogszentpál Somogybükkösd Csurgónagymarton Somogycsicsó 3 Iharos 1 Iharosberény 8 Pogányszentpéter Szenta 3 Bolhás 6 Somogyszob 12 Összesen 155 A megye többi részéről 177 Összes tanuló 332
1960/61 72 26 11 51 13 8 6 13 1 6 3 8 12 6 10 17 259 203 464
1966/67 104 30 25 47 17 11 8 9 2 5 13 10 11 28 2 6 17 11 356 241 597
1987/88 91 19 8 7 6 2 2 1 4 4 1 3 5 161 38 209
1978-ban a Megyei Pártbizottság még nem tartotta időszerűnek Csurgó középfokú központtá történő átminősítését, így 1981-ben végre a megye kilenc kiemelt települése közé kerülve magával hozta a visszafogott fejlesztés sebeit. 1960 és 1970 között 748 fő az elvándorlásból adódó lakosságvesztesége. 1980-ban és mind a mai napig e városok között egyetlen, amely nem érte el korábbi népesség- maximumát, miközben fél évszázaddal korábbi kisközségeket is a városi cím elnyerésének küszöbéig érkezhettek. Csurgó sorsa, távolabbi jövője is 1960 és 1980 között dőlt el. A vizsgált 20 év alatt 1960 1970 1980 a növekedés Kaposvár 48 579 főről 60 929-re majd 72 374 fő 23 795 fő Siófok 19 006 16 974 20 125 7 119 Boglárlelle 6 736 8 235 9 674 2 764 Tab 4 266 3 957 4 794 528 Marcali 9 408 9 762 12 478 3 070 Fonyód 3 205 4 073 4 495 1 290 Nagyatád 8 484 10 410 12 938 4 444 Barcs 8 921 8 964 11 464 2 543 Csurgó 6 458 5 770 5 942 - 496
H.J. Oldal 10
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. március „MINDANNYIAN MÁSOK VAGYUNK, EGYBEN MÁSBAN HASONLÍTUNK” Első program: 2013.02.14-én Őrtilos Szentmihály-hegy erdei iskolában tartottuk közel 50 fővel a Torkos Csütörtököt. Kora reggel disznóöléssel indult e nap, majd hagyományos ételek sütése-főzése következett. Kemencében sült hús, kolbász, hurka illatozott. Székelykáposzta alapanyagait székelykeresztúri vendégeink hozták, mely nagy sikert aratott a résztvevők körében. Resztelt máj és párolt káposzta is került az asztalra. Késő délután farsangi és pánkó fánkot sütöttünk. Az eszem-iszom után séta következett a havas Szentmihály-hegy gyönyörű táján, majd a Domus Alapítvány (Székelykeresztúr) és a Csurgói Napsugár Egyesület bemutatása következett. Harmonikával kísért dalos esttel zártuk ezt a feledhetetlen napot.
Második program: 2013.02.15-én egyesületünk farsangi mulatságot tartott. Az idő kegyes lett hozzánk, így talán még ennek is köszönhető, hogy ilyen szép számmal vettek részt a rendezvényünkön. A köszöntő után a Napsugár Szociális Intézmény fiataljai, dolgozói és a Nagyváthy János Szakközép Iskola szociális gondozó és ápoló hallgatói léptek fel egy farsangi zenés, táncos műsorral. Felkészítőnk Füstös Gábor, aki több héten keresztül segítette a munkánkat. Nézők nagy tapssal jutalmazták az előadást. Majd mindenki örömére kezdődött a farsangi felvonulás, a fiatalokon kívül még az intézmény dolgozói, segítői, egyesületi tagjai is beöltöztek. A felvonulást követte a csillám tetkó készítése, eszem-iszom, jó hangulatú tánc, kötetlen beszélgetés, ismerkedés. A székelykeresztúri barátaink is velünk tartottak a nagy mulatságban.
Harmadik program: 2013.03.02-án 20.00 órai kezdettel elkezdődött az alapítványok-egyesületek találkozója melyet jótékonysági bál követett, közel 300 fő részvételével. A berzencei szociális otthon idős korú részleg dolgozói nyitották meg a találkozót egy tánc mixel. A Napsugár Szociális Intézmény fiataljai, dolgozói, önkéntesei és a Nagyváthy János szakközépiskola szociális gondozó és ápolói egy farsangi zenés - táncos előadással folytatták, majd a berzencei szociális otthon pszichiátriai részleg dolgozóinak paródiája következett. A Kaproncai Művészeti Iskola tánccsoportja standard és latin táncokkal leptek meg bennünket. Őrtilosból érkezett a Szelence dalkör, akik népi dalokkal szórakoztattak minket. A berzencei szociális otthon idős korúak részlegének dolgozói előadásában a Dácsia című paródia volt a soron következő, majd a Magyar Hangok csoportja kápráztatta el vendégeinket gyönyörű ének tudásukkal. Az est műsorát a berzencei szociális otthon pszichiátriai részlegének dolgozói zárják a Lány Karikázó néptáncukkal. A bemutatók után következett a bál, a talpalávalót Tolnai István szolgáltatta. Éjfél után tombolasorsolás következett, majd reggelig folytatódott a mulatozás.
Negyedik program: 2012. március 8.-án civil fórumot tartottunk. A kevés érdeklődő ellenére nagyon tartalmas délutánt töltöttünk el öt szervezet elnöke és egy intézményvezető társaságában. Bemutatták a képviselők egyesületüket és munkásságukat. A további kapcsolat és egymás segítségét tűztük ki célul és megfogalmaztuk a civil társadalom nagy szükségességét a szociális és egészségügyi területen is. Mindenkinek megköszönjük a programjaink megvalósításában nyújtott segítségét! Vassné Huszics Bernadett egyesület elnöke A Csurgói Napsugár Egyesület a Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi felelősségvállalás kollégium által kiírt NEA-TF-12-SZ-0207 pályázati azonosítószámon nyilvántartott, „MINDANNYIAN MÁSOK VAGYUNK, EGYBEN MÁSBAN HASONLÍTUNK” című nyertes pályázat által rendezvénysorozatot szervezett, mely keretén belül négy program valósult meg.
Oldal 11
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. március ményeik. A 60-70-es évekből indultunk ki,mert arra még nosztalgiával emlékeznek. A nagyapám is mindig mondta, hogy melyik házban ki lakott. Hol voltak a mesterek, kézművesek. Beszélgetés Tüske Anita muzeológussal Nyilván a múzeum attól él, ha be-be térnek. Az a hagyomány, amit néhai Ihász János itt megteremtett, hogy szinte minden Milyen gyökerei vannak Csurgón? hónapban volt egy-egy új kiállítás, folytatódik-e? Nagyszüleim is itt éltek, tősgyökeres Csurgó vagyok. Itt jártam Ez a Múzeum időszaki kiállító terme. A többiben állandó kiállíáltalános iskolába, a Nagyváthy Középiskolába és innen kerül- tás van, azokat egyenlőre nem bonthatjuk le. Ez a kiállítás a tem Szegedre az egyetemre a történelem néprejaz szakra, majd terveink szerint június közepéig állna, s ha lehet akkor a Debrecenben elvégezetem a néprajz muzeológia szakirányt. „Múzeumok Éjszakájára” meghosszabbítanánk. Rövid távú tervek között az szerepel, hogy a raktárban lévő gyűjteményi anyagon állományellenőrzést végezzünk, letisztítsuk, digitalizáljuk. Ez egy nagyobb lélegzetű munka, s ezért a közeljövőben nagyon sok időszaki kiállítást nem tudok rendezni, de ebben az évben szeretnék még egy-kettőt. Lesz Múzeumok Éjszakája? Milyen program várható? Még csak tervezési fázisában van a program, egyeztetünk a kaposvári csoportvezetőkkel. Tulajdonképpen ehhez a kiállítás-
Tükör—Képek a Városi Múzeumban
Füstös János igazgató és Tüske Anita muzeológus Volt-e már önálló kiállítása korábban? Korábban egy egyetemtörténeti kiállítás installációjában vettem részt, ez azonban az első önálló kiállításom. Honnan volt az ötlet a „Tükör—Képek”-re? Amikor rendeztem a gyűjtemény fotóanyagát, akkor szembesültem azzal, hogy rengeteg a várostörténeti fotóanyag és korábban Szegeden láttam egy iskolai tablón egy ilyen koncepciót: üveglapra volt ráragasztva a ballagási kép és mögötte egy hétköznapi kép az illetőről és a hátul lévő tükörben látszott. Innen jött az ötlet —az élő emlékezet miatt — azoknak, akik még emlékeznek arra, hogy volt egy régi művelődési ház, volt a „Napsugár”, így nézett ki az utca: „Hú az még földutas volt”, lovas kocsival hordták a leveleket. Amikor ilyenekkel szembesülnek a múzeumnak jó reklám ez. Így személyesebbek az él-
hoz kapcsolódóan szeretnénk egy interaktív várostörténeti vetélkedőt rendezni. Iskolásoknak városismereti túrát, honismereti kirándulást feladatlapok segítségével. Interaktív múzeumi estét, kiegészítve kézműves foglalkozással. Még a tervek nagyon vázlatosak.
Köszönjük szépen, A Csurgó és Környéke szerkesztősége és olvasói nevében további sok sikert kívánunk, és azt kérjük, hogy maradjon hűséges városunkhoz! SZS Oldal 12
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam
2013. március
Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálat a Vidékünk a Jövőnk Szövetségnél A LEADER Program harmadik pályázati körének meghirdetése előkészítés alatt áll. Az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának 16/2013 (III. 6.) számú Közleménye alapján a Vidékünk a Jövőnk Szövetség, a LEADER Program 2013-as pályázati köréhez kapcsolódóan felülvizsgálja a Helyi vidékfejlesztési Stratégiáját. A HVS definíciójáról és felülvizsgálatáról a LEADER Helyi Akciócsoportok működéséről szóló 54/2011. (VI. 10.) VM rendelet rendelkezik: 1. §. 5. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia: az előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportnak, illetve új Helyi Akciócsoportnak (a továbbiakban: új HACS-nak), később az IH által elismert LEADER HACS-nak az illetékességi területére kidolgozott és – az IH által meghatározott időközönként vagy a LEADER HACS kezdeményezésére – aktualizált és az IH által jóváhagyott fejlesztési stratégiája. A felülvizsgálat várhatóan 2013. március 21-én kezdődik meg és 2013. április 12-én fog lezárulni.
SAJTÓKÖZLEMÉNY HIGH TECHNOLÓGIA FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE IHAROSBERÉNYBEN
2013. 02. 06. A Novoplast Hungária Műanyagfeldolgozó és Kereskedő Korlátolt Felelősségű Társaság 13 430 119 Ft támogatást nyert a Gazdaságfejlesztési Operatív Program, „Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztése”című felhívására benyújtott, GOP-2.1.1-11/A-2012-0764 azonosító számú, „A Novoplast Kft HIGH technológia feltételeinek megteremtése, gépparkjának fejlesztésével” című projekttel. A 33 575 299 Ft összköltségvetésű beruházás az Európai Regionális Fejlesztési Alap és hazai központi költségvetési előirányzat 40 %-os támogatásával valósult meg. Proje kt megvalósítás időtartama 2012. 10. 01- 2013. 02. 06.
A Novoplast Hungária Kft., a svájci, 60 éve működő Novoplast AG. (CH-4323 Wallbach, Rheinstrasse Rh74.) tulajdonában lévő, Magyarországon 1996. július 1-én cégbíróságon bejegyzett cég. A Kft. székhelye, telephelye egy: 8725 Iharosberény, Csurgói u. 34. A Csurgói út keleti oldalán elhelyezkedő, beépített, 38 717 m2-es telephelyen folyik műanyag termékek gyártó tevékenysége, egyetlen termelő üzemcsarnokban, melyet alapanyag, végtermék raktárak vesznek körül. A géppark a kisebb záró erejű gépek kategóriájába sorolható. Az iharosberényi székhelyű Novoplast Hungária Kft. célja, telephelyének további fejlesztése volt, a termelés minőségének növekedését előmozdító eszközök beszerzésével. A műanyag fröccsöntéssel, műA cikk a Vidékünk a Jövőnk Szövetség támogatásával anyag termékek gyártásával foglalkozó vállalkozás folyamatos fejlőjött létre. désének köszönhetően, a cég közelebb kerül a High tech termékek gyártásának lehetőségéhez, mely technológiafejlesztéssel valósulhat meg. A projekt keretén belül 2 db új fröccsöntő gép került beszerzésre, 2012.10.01-2013.02.06-ig szóló időszakban. A beruházás megvalósítását több tényező is indokolta. A régi fröccsöntő gépek 85 és 87-es évjáratúak voltak, szerviz ellátásukat már nem lehetett megoldani. Rendszeresen zavaró műszaki hibák, elektronikai problémák merültek fel használatuk során. A régi gépek aszinkron motorral működtek, ez több energia feltvételt jelentett, mint az új gépek szervo hidraulikus hajtása. Az új gépek energiafogyasztása kevesebb mint 75%-a az elavult gépek fogyasztásához képest. A szabadon programozható két körös maghúzó funkciónak köszönhetően minőségibben bővül a gépre felszerelhető fröccsszerszámok köre. ENGEL victory 200/50 spex és ENGEL victory 500/120 spex típusú eszközök megrendelése – árajánlatok beszerzését és a kiválasztott szállítóval való egyeztetést követően - 2012.10.01-én megtörtént, 2013.02.04-06-án volt az üzembe helyezésük is. Az új eszközök Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: garantálják a termékek minőségének magas fokú reprodukáltságát. a vidéki területekbe beruházó Európa Novoplast Hungária Kft. Cím: 8725 Iharosberény, Csurgói u. 34. Telefon: +36 (82) 594-900 E-mail: d.graf@novoplast.hu Honlap: www.novoplast.hu
Oldal 12
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. március
„CSURGÓ VÁROSKÖZPONTJÁNAK FELÚJÍTÁSA” A „Csurgó Városközpont Felújítása” projekt keretében öt ajánlati körben folyt tevékenység.: Könyvtár bővítése: INVESTMENT Mérnöki és Fővállalkozó Kft. (Kaposvár, Kontrássy u. 1.) Átalakítás és bővítés befejező építési munkái (burkolatok, festés); Épületgépészeti rendszerek (víz-csatorna-, központi fűtés, gáz) szerelvények és berendezések szerelése; Erősáramú és gyengeáramú villanyszerelési szerelvények és berendezések szerelése Külső lépcső és rámpa építése; Külső gázvezeték szerelése. Az építési munkák 100 %ban elkészültek. Nettó érték:34.881.745,- Ft. A könyvár használatba vétele 2013. március 14-én megtörtént. Széchenyi tér környezetrendezése: Swietelsky Magyarország Kft. (Budapest, Irinyi u. 4-20. B. épület) Térburkolat építése; Kertépítési munkák, utcabútorok elhelyezése; Szökőkút
Egymillió aláírást gyűjtenek az Európai polgárok az emberi embriókkal való kísérletek leállításáért!
A felújított Városi Könyvtár átadása (medence, vízköpők, gépészet) építése; A Széchenyi tér területén található Bolgár emlékmű bontási engedélyezési eljárásának elhúzódása miatt a Testvérvárosok emlékművet a jelentési időszakban nem lehetett elhelyezni, a megrendelő és a vállalkozó a szerződés teljesítési határidejét módosította; Nettó érték: 58.725.348,- Ft Az építési munkák készültsége meghaladta a 88 %-ot. Petőfi tér környezetrendezése: RózsaÉp Kft. (Nyíregyháza, Tünde u. 12.) Az építési munkák a jelentési időszak előtt 100 %-ban elkészültek. Kispiac kialakítása: INVESTMENT Mérnöki és Fővállalkozó Kft. (Kaposvár, Kontrássy u. 1.) Szoc. épület és üzlethelyiségek építési munkái (ácsmunkák, tetőfedés, bádogozás, vakolás, burkolás, festés); Árkádsor építési munkái (ácsmunkák, tetőfedés, bádogozás, festés); Szoc. épület és üzlethelyiségek épületgépészeti rendszerek (víz-csatorna vezetékek) szerelése; Szoc. épület és árkádsor villanyszerelés; Nettó érték: 19.889.713,- Ft Az építési munkák 100 %-ban elkészültek. Templomkert rendezése: Everling Építő, Termelő és Szolgáltató Kft. (Isaszeg, Aulich u. 3.) Nettó érték: 10.610.620.- Ft Az építési munkák a jelentési időszak előtt 100 %-ban elkészültek.
Szászfalvi László miniszteri biztos, országgyűlési képviselő sajtótájékoztatót tartott, abban az ügyben, hogy csatlakozva az európai civil kezdeményezéshez (mely pártoktól független), ami az emberi embriókkal való kísérletek leállítását tűzte ki célul. Kiderült ugyanis, hogy az Szászfalvi László európai polgárok adóiból olyan titkos kísérleteket finanszíroznak, melyek emberi embriókat (biológiai értelemben megfogant életeket) használnak fel! Elmondta, hogy az Eu-ban van egy új jogszabály, mely lehetővé teszi a civil kérelmek vizsgálatát, ha azt legalább 7 tagország összesen 1.000.000 polgára kezdeményezi. Ehhez Magyarországról 16.500 így Somogy Megyéből 1.000 aláírás szükséges. A tiltakozás kizárólag az embriókkal való kísérletezés ellen folyik és nem az abortusz ellen, melyet a nemzeti törvények szabályozzák az unióban. A kezdeményezést nagykorú állampolgárok írhatják alá. Az aláíró ívek megtalálhatók a Polgármesteri Hivatalban, az egyházaknál, egyes intézményekben és a képviselői irodán. Az aláírás gyűjtés Húsvétig tart. SZS Oldal 14
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. március
Országos döntőn a Nagyváthy amatőr kézilabdacsapata A Magyar Diáksport Szövetség által rendezett amatőr kézilabda bajnokságban az idei tanévben a megyei fordulót - az ellenfél visszalépése miatt – megnyerve, az ország 71 induló iskola fiúcsapata közül a Nagyváthy János Középiskola amatőr kézilabda csapata bejutott a sportág országos döntőjébe. A döntő 2013. 03. 08.-10.-ig Pécsen került megrendezésre, ahol 16 fiú és 16 leány csapat vett részt. A fiúk mezőnyében már 2013. 02. 19.-én nyilvános sorsoláson eldőlt, hogy a csurgói alakulat, a veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiummal, a budapesti Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziummal és a sárvári Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi és Vendéglátói Szakközépiskolával került egy csoportba. A csoportküzdelmek az első nap során zajlottak, ahol a csapat a 3. helyen végzett, ezzel biztosította magának, hogy a végjátékban a 9.-12. helyért játszhatott. (A csoportmérkőzések eredményei: Csurgó, Nagyváthy – Sárvár, Tinódi: 5-12, Budapest, Budai Ciszterci – Csurgó, Nagyváthy: 21-12, Csurgó, Nagyváthy – Veszprém, Táncsics: 17-16) A küzdelmek második napját keresztmérkőzéssel kezdte a Csurgó, a B csoport 3. helyén végzett Zalaegerszegi Kölcsei Ferenc Gimnázium csapatával, melynek eredménye 10-17 lett a zalai iskola javára.
Remekül sikerült az I. Csurgói Úszó Kupa A nehezített közlekedési viszonyok ellenére március 16-án megrendezésre került az első csurgói úszóverseny. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma pályázati lehetősége biztosította a verseny megrendezésének anyagi hátterét, a gyakorlati megvalósítás pedig a Mozdulj Csurgó USE megbízható és tettrekész szülői csapatának köszönhető. A versenyt ünnepélyes keretek között Szászfalvi László Miniszteri Biztos Úr nyitotta meg. Hat úszóegyesület közel 100 sportolója versenyezhetett először a csurgói uszodában. Elfogadta a meghívást a Lenti Gyuk, a Keszthelyi Kiscápák, a Triatád, a Barcsi Triatlon és a Barcsi VSE Úszószakosztálya. Öt korcsoportban, négy úszásnemben 120 érmet és 120 oklevelet osztottak ki a rendezők. Megrendezésre került a leglátványosabb versenyszám, a leány és fiú csillagszóró, melynek bajnoka egyedi emlékkupa díjazásban részesült. A csapatversenyben a hazaiak győztek, így megnyerték pályafutásuk első kupáját. A Csurgói csapat legeredményesebb tagja, Varga Dominika szintén győzteseknek járó kupa boldog tulajdonosa. A hazai csapat mérlege: 12 arany, 7 ezüst és 7 bronzérem. A három sávban megrendezésre kerülő verseny gördülékeny lebonyolítása, pontos kézi időmérése, gyors eredményközlése és jó hangosítása meghozta az egyesület számára várt szakmai elismerést a vendég csapatok részéről. Naprakészen figyelhetik az egyesület tevékenységét a facebookon is, Csurgó Úszó SE néven.
A helyosztó mérkőzést - hiszen a CSTK focistáinak bajnoki mérkőzésre kellett mennie Balatonkeresztúrra- megfogyatkozva, csere nélkül, de olyan lelkesedéssel és küzdeni akarással játszotta - az egész csarnok szurkolóközönségét maga mellé állítva – a Csurgó, hogy megérdemelten szerezte meg a 11. helyet. (A helyosztó mérkőzés eredménye: Csurgó, Nagyváthy – Mohács, Radnóti: 20-19) A csapat tagjai: Beke Bence, Kovács Krisztián, Imrei Richárd, Füstös Bence, Márton Roland, Aladics Tamás, Szántó Csaba, Teszlák Tamás, Orsós Norbert, Varga Jácint, Vass Árpád, Kalmár Gábor. (Felkészítő: Balogh Veronika) Oldal 15
Dergezné Szabó Sára
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. március
Az I. Csurgói Úszó Kupa képekben (Az ünnepélyes megnyitótól az edzőfürdetésig)
Oldal 16