Csurgó és Környéke Közéleti és kulturális lap XXII. évfolyam 2013. április Csurgó és Környéke Közéleti és kulturális lap
Megjelenik minden hónap harmadik hetében Ára: előfizetéssel: 100,-Ft/pl., alkalmanként: 150,- Ft/pl. Kiadja: Csurgó Város Önkormányzata Felelős kiadó: Füstös János polgármester Levélcím: 8840 Csurgó, Széchenyi tér 2. Telefon: 82/571 014, 30/363 2127 Email cím: csurgo.es.kornyeke@gmail.com csurgo.es.kornyeke@citromail.hu
főszerkesztő:
Szabó Sándor szerkesztők: Simon Mihály, Pál János, Füstös János igazgató, Vörös Mátyás, Balogh Veronika Vargáné Hegedűs Magdolna Lapzárta minden hónap 15-én!
Tartalomból: Festetics Városok Találkozója, Az időlovas (dr. Soós Gyula verse): 2. o.; Rákóczi nap; A Mi kis Városunk: 3.o.; A II. Rákóczi Ferenc utca: 5-6.o.; Káplár József emlékezete, Manó Múzeum: 7.o.; Nyelvi képzés a Könyvtárban, LEADER pályázati ötletek: 8. o. ; Anyák napi gondolatok: 9.o., A régi Csurgói Járás és alkalmazottai: 10. o., A Festetics Városok Találkozója diákversenyeinek eredményei: 11.o.; Sajtóközlemény: 12.o., Erzsébet királyné fái emlékére: 13. o.; Célpont a Mars, Vöröskeresztes verseny: 14. o.; Na Na: 15.o.; Szép nyári nap musical bemutató a Csokonai Közösségi Házban: 16.o.
Ismét találkoztak a „Festetics Városok” 2013. április 12-én került megrendezésre a hagyományőrző Festetics Városok Találkozója. Az 1997-től minden évben megszervezésre kerülő találkozón idén Csurgó város látta vendégül Hévíz-, valamint Keszthely város diákjait, résztvevőit.
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. április ákkonferencia, szavalóverseny, rajzpályázat, valamint labdarúgás. A színvonalas előadásokat, mérkőzéseket a város főterén álló Festetics György szobrának koszorúzása követte.
A több mint másfél évtizedes múlttal rendelkező tradíció történelmi alapokon indult. Mindhárom település szellemiségét, gondolkodását, ma is szorosan áthatja a Festetics család múltja, építő tevékenysége. Gróf Festetics György saját korát jóval megelőzve, felvilágosult eszméket követve nagy hangsúlyt fektetett a kulturális-, s közélet felvirágoztatására, valamint az intézmények létrehozására. Keszthelyen a kastély megépítése, a Georgikon, továbbá a Helikoni Ünnepségek megalapítása köthető a nevéhez. Hévízen a tó sajátosságait kihasználva a fürdőkultúra fellendülése, Csurgón pedig Somogy megye „első oskolájának” megalapítása, felvilágosult gazdálkodás, valamint a település uradalmi központtá emelése jellemezte a család tevékenységét. Csurgón immár hatodik alkalommal került megrendezésre a Festetics Városok Találkozója. A mostani ünnepségen nyolc iskola diákjai mérték össze tudásukat, s mutatták meg kreativitásukat. Közel száz tanítvány négy kategóriában versenyzett, mint helytörténeti diOldal 2
tal komoly felkészültséget igénylő, kulturális értékeket közvetítő előadások. Az esemény állófogadással zárult, melyen pohárköszöntőt mondott Dr. Horváth József Csurgó város alpolgármestere. Az évről-évre megrendezett Festetics Városok Találkozója idén is színvonalas ünnepség keretein belül valósult meg, méltóságteljes emléket állítva ezzel Gróf Festetics György, s a Festetics család szellemiségének, munkásságának.
A rendezvény utolsó harmada Füstös János Csurgó város polgármesterének köszöntőjével indult. A résztvevők üdvözlését köSzabó Balázs vetően a Közösségi Ház színháztermében átadásra kerültek a A Festetics Városok Találkozója versenyeredményeit a 11. oldalon közöljük. délután folyamán lezajlott versenyek díjai. Az idei találkozó egyik helyi különlegessége az először kiosztásra került Festetics Ösztöndíj volt, melyet Kisiván Nikola Időlovas és Varga Balázs kaptak. Az ese- A szárnyaló idő, mely hátán cipelt, most nyerítve levetett mények folytatá- Hátát sebző, ősi nyereg ráforrva az le nem eshetett saként Keszthely A suhanó táltos irama gyorsul, lovasát elejtve szökik előle -, s Hévíz város Véres barázdát szántó, fájdalmas sarkantyú kifordult belőle nevében köszön- Mozdulatlan magány, távolodó élet- utolérni muszáj tőbeszédet mon- Betörni szabad vad csikót, lesz-e erőm, hitem, segítő jóbarát dott Fisli István a Lesznek-e társak, kik erőre kapva újból nyeregbe szállnak Közoktatási Szo- Utolérni a megállíthatatlant, s befogni a szárnyas paripát ciális és Sport Rápattanni szükség, a cél búvik messze a magasban Bizottság elnöke, Átugrani álarcos hazugság és gyűlölet felhőakadályát valamint Csótár Idő, makacsul nyergedben ülök már elválaszthatatlanul András az Okta- Míg a szív, nagy vágtája után meg nem adja magát tási, Kulturális és Ifjúsági Bizott- Most nincs megállás, mert táplálja s parancsol gyökér félút még követel majd egymilliárd dobbanást ság elnöke. A A Poseidon gyermeke, terhed most a legsúlyosabb találkozó tető- Isten és ember közös kívánsága: megtalálni egymást pontjaként a három Festetics Hordozd nyergedben a sorsötvözte embert, ne vesd le a város önálló gá- szolgát Sebzett tested heged, szemedben az álnok látja meg önmagát laműsort adott, Isten fia helyett rajtad a múlt öröke, a terhes jelen ül melyek nem csu- Szárnyaló pegasus, vajúdásán segíts, mert megtartó jövőt pán színesek, s szül szórakoztatóak Dr. Soós Gyula voltak, de egyút-
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. április
Rákóczi-nap 2013
A Mi kis Városunk...
Iskolánk névadójának emlékére…
A mi kis városunkban sötét felhők gyülekeznek a Széchenyi tér gesztenyefái felett. No nem igazi viharfelhők, hanem varjak képében megjelenő „Messze Borsitól Rodostó- ott kezdéd, itt végzéd; fekete felhők, amelyek legalább olyan S Borsi és Rodostó hálás könnyet ont emlékedért. vészesek, mint egy igazi zivatar. Szorgosan rakják a fészket ezek a kányák, És neved dicsőségétől fénylik honn a magyar ég, gyűjtögetik a gallyakat a parkokból, udvarokból. Útjukat elhullajtott kis És e part és e kék tenger szinte ezt ragyogja még.” ágacskák jelzik. Szaporodnak a foltok feliratát, melynek tükrében utalnék a a fák koronáin, ha felnézünk a magasfejedelem példamutató életútjára. Az ba. Időnként iszonyú károgással szálleredetiben latinul írt sírfelirat így kez- nak fel hatalmas rajokban.
Így borultak le II. Rákóczi Ferenc sírjánál, akik másfél évszázad múlva a hazából Rodostóba vándoroltak. Iskolánk tanulói a hagyományokhoz híven, minden év március 27-én (vagy annak környékén) elhelyezik az emlékezés virágait Rákóczi Ferenc szobránál. Tisztelegnek emléke előtt színdarabbal, versekkel, énekekkel és a fejedelem életútjához kötődő versenyen való részvétellel. Teszik ezt azért is, mert büszkék arra, hogy iskolájuk 1955 óta II. Rákóczi Ferenc nevét viseli; olyan emberét, aki példakép lehet évszázadokon keresztül is ( immár 300 év óta), tulajdonképpen mind a mai napig. Mire tanítja ő az ifjúságot? Arra, hogy nem szabad csüggedni, küzdeni kell bátran és kitartóan, és szükség lehet áldozathozatalra is az élet során. Rákóczi példamutatását ezúttal nem az életrajzi adatok felsorakoztatásával világítanám meg. Helyette ismertetném József fia által állított síremlék
dődik: „ Itt nyugszik II. Rákóczi Ferenc, Isten kegyelméből Erdélyország választott fejedelme, Magyarország részeinek ura és a székelyek ura.” Figyelemre méltó az a tény, hogy nem úgy került uralkodásra, mint elődei az erdélyi trónon, akiket kineveztek, akiket születésük vitt a hatalomba, vagy akiket idegen akarat, a török szultán nevezett ki a posztra. Miután világossá vált hogy a magyarok, a magyarság érdekeiért küzd, egyre többen álltak mellé. 1704. július 8-án Gyulafehérvárott az erdélyi rendek választották fejedelmükké II. Rákóczi Ferencet. Igaz, hogy a hadiesemények miatt a beiktatás évről évre késett. Végül 1707 áprilisa lett, mire az éppen felszabadult Erdélybe mehetett a fejedelem, és a marosvásárhelyi országgyűlésen ténylegesen is elfoglalhatta a fejedelmi széket. De Rákóczi nem maradt, nem maradhatott Erdélyben, neki az egész ország ügyeivel kellett foglalkoznia. Gondolkodása sok mindenben meszsze megelőzte saját korát. Nem ismerte a vallási gyűlölködést, mentes volt a nemesi elfogultságtól, tisztelte a népet, a harc egész ideje alatt rengeteget adott uradalmai jövedelméből közcélokra. A nemesi testőrcsapat és a palotásezred összes kiadását saját vagyonából fedezte.
Évek óta próbálkozunk a riasztásukkal, a fészkek eltávolításával mert hát a varjak védett madarak nem lehet lelőni őket, csak túlzott elszaporodásuk esetén. Sajnos nem számít, hogy mennyi kárt okoznak, tönkreteszik a vetést, leszüretelik a termést, no meg életveszélyes a közlekedés a Sugár úton, mert jön az égi áldás a fejünkre, vagy a ruhánkra. Megkerestük a Duna- Dráva Nemzeti Parkot is ez ügyben, hozzájárulást kérve a madarak irtásához, de a hivatalos statisztikák szerint olyan létszámot tartanak nyilván országosan a varjak előfordulásáról, ami csak Csurgón megszámlálható lenne. Néha az embernek Hitchcoch Madarak című filmje jut eszébe, amikor egy félelmetes tömegű varjúraj elhúz a feje felett. Szabályosan olyan ijesztő érzést vált ki a bensőmben, hogy ha nekem esnének, halálra vagdoshatnának, elpusztíthatnának, tehetetlen lennék a sok száz vagy ezer varjúval szemben. Azért nem adjuk fel, igyekszünk csekély eszközeinkkel tovább védekezni. KáTé
Folytatás a 4. oldalon
Oldal 3
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. április
Rákóczi-nap 2013 Gondja volt az iskolákra, a művelődésre is. Létrehozta a 100 tagú Nemes Ifjak Társaságot, hogy őket kiképezve belőlük kerüljenek ki a kuruc hadsereg főtisztjei. Mint hadvezérnek, elsősorban a hadsereg szükségleteiről kellett gondoskodnia. A sereget élelmezni, ruházni és felfegyverezni kellett. De ez még nem minden! Az ország termeljen pénzt az államszervezet, a hadsereg fenntartására, a kiadások fedezésére és egyéb célokra. Rákóczi Ferenc saját pénzét, birtokainak jövedelmét is beadta a nagy, közös „ pénztárba” , hogy jusson minden kiadásra. Vagyonának ily módon történt önzetlen feláldozását bizonyítja az a tény, hogy amikor 8 évvel később menekülni volt kénytelen, jóval szegényebben ment el, mint ahogyan annak idején visszatért hazájába. Tehát példát mutat számunkra: hazaszeretetből, önzetlenségből, áldozathozatalból. A nyugalmat nem ismerő, küzdelmes életére eképp utal a már említett sírfelirat folytatása:
jöhetett volna akkor, ha hajlandó elfogadni a szatmári békepontokat. Megtarthatta volna hatalmas birtokait, továbbra is az ország leggazdagabb főura lehetett volna. Ám ő mindebből nem kért ilyen áron. Azt üzente: a szabadságharcot nem ezért kezdte el, nem ezt ígérte a brezáni kiáltványban. Az új helyzetet nem fogadta elnem lett megalkuvó-, inkább maradt emigrációban. 35 évesen életének egy új korszakára, a száműzetésre kellett felkészülnie. Nem sejthette, hogy az majdnem negyedszázadon át fog még tartani. Bercsényi Miklósakinek szerepe nem hallgatható el Rákóczi méltatása mellet- itt is vele volt és maradt is mindhalálig.
Kettejük önzetlen barátsága is lehet példamutató számukra: A gróf volt Rákóczi támasza, barátja, mindenese, segítője, aki sok terhet levett a válláról. Hihetetlen szorgalommal és hozzáértéssel végezte el mindazt, amire a fejedelemnek nem jutott ideje. Igaz barátnak mutatkozott attól kezdve, ahogyan a kezdet kezdetén fordította a magyarul alig beszélő fiatalember figyelmét a magyar ügyekre, a Habsburgok ármánykodására, a magyar közállapotokra. És évek szívós munkájával terelte abba az irány„ Életének tizenkettedik évében ba, amibe aztán 1703 tavasza óta elszakíttatván, az isteni gondvise- mentek mindketten. És együtt ették a lés csodálatos rendelése szerint száműzetés keserű kenyerét is. börtönökön, száműzetéseken és az S hogy törekedjek a teljességre, az élet különböző veszedelmein ke- eddigiekben idézett sírfelirat így végresztül vezettetve, itten nyugvó ződik: anyjának a halál visszaadta.” „ A nyugalmat, mit életében nem / Tudjuk, hogy édesanyját, Zrínyi Ilo- ismert, az Úrban feltalálta az Üdvözítőnek 1735. esztendejében, áprinát is Törökországban érte a halál/ lis 8-án 59 éves korában” II. Rákóczi Ferenc, aki oly sokat kockáztatott: saját életét, személyes sza- Reményeink szerint 171 esztendő badságát, vagyonát, hírnevét, tekinté- múlva igazán meglelte nyugalmát. lyét, mindent feltett egy lapra-, ami Ugyanis a vármegyék sok éves sürnem más, mint a szabadságharc getése urán – 1904. április 20-án – I. ügye. Ferenc József magyar király utasítotS a szabadságharc bukásával ezt a ta a kormányt, hogy II. Rákóczi Femindent veszítette el. A szabadság- renc hamvát szállítassa haza, továbharc végére az 1711. április 30-án bá meghagyta, hogy Rákóczit és bujRákóczi távollétében megkötött szat- dosótársait országos ünnepséggel mári béke tett pontot. temessék el a kassai székesegyházAz egyezmény értelmében mindenki ba. És így is lett. A nagyságos fejedeamnesztiát kapott: senkit sem büntet- lem 1906. október 29. óta nyugszik tek meg, aki felesküdött a magyar Kassán édesanyjával, fiával és Berkirályra. Még Rákóczi Ferenc is haza- csényivel a székesegyház sírboltjáOldal 4
ban. / Sajnos a világháborút lezáró békekötés miatt ma már nem magyar földben/. „ Messze Borsitól Rodostó- ott kezdéd, itt végzéd, S Borsi és Rodostó hálás könnyet ont emlékedért. És neved dicsőségétől fénylik honn a magyar ég, És e part és e kék tenger szinte ezt ragyogja még. Küldd a délkelet szellőin, küldd hozzánk szent lelkedet: Népem én példát mutattam, küzdj, mint én küzdék veled! Küzdj bátran, híven kitartón: áldozz, mint én áldoznék, S vértanúk porából üdvöt kelt hazádra a nagy ég!”
Úgy gondolom, a versszak időszerűségét nem kell magyarázni, mint ahogy az üzenetét sem, melyet Rákóczi életével híven szolgált és bizonyított. Méltán tekinthetjük hát példaképnek személyét- 300 év távlatából- napjainkban is. Mint ahogy Rákóczi népünk meséiben, dalaiban is változatlanul tovább él. Alakja, életútja, célja, hazaszeretete, szabadságharcának éltető eszméje egyre elevenebbé válik a magyar nép emlékezetében. Kósáné Kisgéczi Gabriella Igazgatóhelyettes
A Rákóczi-kripta a kassai Szent Erzsébet-dómban
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. április
Ki kicsoda Csurgón? Utcanevek névadói 2.
A II. Rákóczi Ferenc utca Hiteles utalások és térképek alapján biztosan állíthatjuk, hogy városunk egyik legrégebbi utcája. Az óvárosi templomtól induló pókhálószerű utcák közül a XVIII. sz. végéig a leghosszabb útvonalként a köznyelvtől először a „Hosszú” utca nevet kapta. Majd az intézményes névadással már Somssich utcaként azonosíthatjuk. A névadó keresztnevét, és ezáltal személyét a csurgói főszolgabírói iratokban sikerült hitelesen azonosítani. Somssich Pál (1811-1888) Somogy vármegye országgyűlési képviselője, majd a főrendház kinevezett tagja volt. Sikeres kölcsönügyleti közbenjárására valósult meg az egykori csurgói Tanítóképző Intézet felépítése. Az utca nevének változtatására az 1950-es években került sor. Ekkortól viseli a híres erdélyi fejedelem II. Rákóczi Ferenc nevét. Eredetileg az utca házszámozása az ősi központot adó Szentlélek templomtól fordított irányból, északról indult, majd 1930. decemberében az új házszámrendezéssel fordult meg, és nyerte el mai formáját, mely most az Evangélikus templomtól az 1-es házszámmal kezdődik, jobbról a páratlan, balról a páros számokkal.. Az utca története, lakói, gazdasági, kereskedelmi és oktatási egységei híven tükrözik Csurgó történelmi, politikai és életmódbeli változásait. Amennyiben a volt Somssich, ma Rákóczi utcán végig megyünk, évszázadok nyomait fedezhetjük fel a volt Daru vendéglő pincéjében, a Szentlélek templom tornyán, vagy elmélkedhetünk egy keveset a volt csurgói vár helyén.
eredetileg Dr. Balázs Rudolf ügyvéd, és felesége Fejes Margit tanítónő lakott. Majd 1980-tól 1996-ig a Napsugár óvoda gyermekeinek otthonaként funkcionált. Az alant elterülő 5. sz. alatt, a mai „Vízmű” helyén 1928-ban kezdődtek el dr. Major Rezső járási tisztifőorvos felkarolásával az első artézi kútfúrások, melyek mellé még akkoriban fürdőt is képzeltek. Az út túloldalán a mai 8.-10. sz. házak helyén állt Lang Mórnak a lakóháza, valamint az 1911. október 23-án cégnyilvántartó könyvbe vett „Csurgói Hengermalom és Villamossági Főtelepe”, mely a kaposvári után a megyében a másodiként üzemelt. 1930. szeptemberében a hengermalom rész egy hatalmas tűzvészben szinte teljesen leégett, majd a távvezetékek kiépítésével a villanytelep is megszűnt. Neve azonban „langdombként” máig is megmaradt a köznyelvben.
Az utcát átszelő Derhányi –árok sok problémát okozott az 1800-as évek közlekedésében. Az alacsony meder és a szűk híd, az esők utáni bőséges vízhozam sok sarat és rossz utakat eredményezett. 1910-ben medermélyítésre és magasított, szélesebb, szilárdabb híd építésére került sor. A víz folyását követve a Máriás patakig való találkozásig, elérkezünk a volt csurgói vár feltételezett helyére, mely a történészek szerint a két patak és a Rákóczi utcai kertek által bezárt háromszögben álhatott. A polgárosodási folyamatok elindulásával nagyobb választékú ipari és kereskedelmi egységek is megjelentek az utcában. A mai Tüzép helyén a 22. sz. alatt működött a Schlésinger család építő és tüzelőanyag kereskedése, míg az előtte lévő nagypolgári házban maga a család lakott. A szomszédos, akkor 20., ma 24. sz. alatt volt Kovács Ferenc és Kovács József kőfaragó és műkőkészítő mesterek messze földön híres cementáru telepe, melyet 1935-ben így hirdettek:
Amennyiben a mai számozás szerinti sétára indulunk, az 1. szám alatt először az 1936. okt. 1-én felavatott, Kalmár Zoltán nagykanizsai építészmérnök által tervezett Evangélikus Templom hívogató tornyára tekinthetünk fel. Az átellenes oldalon a 2. szám alatt az 1928. őszén átadott, a Református reálgimnázium által építetett, és máig is a gimn. dolgozóit szolgáló, eredetileg kettős tanárlakás található, melyeket Hegedűs Dezső kaposvári mérnök tervezett. A 3. számot viselő, mára már többször átalakított lakóházban
Oldal 5
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. április Az utca további szakaszát ahogy ma is főleg lakóházak alkották. A viszonylag szűk telkeken oromfalas, nagyrészt iparos és kézműves családok lakta egyszerű kis házak sorakoztak, melyeket csak néha váltott fel egy-egy módosabb gazdálkodó széles telkű, polgári stílusjegyeket mutató úgynevezett „fordított” háza. Az utcának híres lakói is voltak. A 49-es szám alatt még áll Bódizs Mózes volt jobbágybíró házának egy része, aki az 1850es években gyalog ment fel Bécsbe a császárhoz panaszt tenni a felszabadított jobbágyok szűkön mért földjeinek ügyébe. Ma már nevét egy új utca is őrzi Csurgón.
A Rákóczi utca végéhez érve a házsorok kettéválnak, és ölelően fogják közre az ősi Szentlélek templomot. Nyolcszögletű tornyának szépsége, falainak fehérsége az elmúlt évszázadok alatt és napjainkban is szeretettel fogadja be és engedi el az utakon haladókat. Az utcát indító és záró templomok méltó hirdetést és szellemiséget adhatnak a névadó Rákóczi fejedelem jelmondatának:
„Istennel a hazáért és a szabadságért!”
A csurgói előnevet felvett híres grafikus, festő és író Csurgói Máté Lajos a mai számozás szerinti Rákóczi utca 65. sz. alatt a volt Mayerhoffer uradalom udvari lakásában született, mivel az édesapja ott volt magtáros. A Művész úr sokrétű munkásságával és változatos, szép alkotásaival messze vitte Csurgó nevét és hírét a nagyvilágba.
Rákóczi emlékiratainak 1739-ben, Hágában megjelent első kiadása
Csurgó minden bizonnyal első katolikus iskolája is az utcához, vagy környékéhez kötődik. Az egyházi iratok 1738-ban említik az első tanítót. A mai Rákóczi iskola helyén 1910-ig állt egy földszintes iskolaház, melynek lebontása után készült el a mai utcafronti emeletes iskolaépület. A Római katolikus elemi iskolát az 1948-as államosítás után II. sz. Állami Általános Iskolára nevezték át, majd 1955-ben az intézmény felvette a híres fejedelem II. Rákóczi Ferenc nevét. Az utca legszebb épülete a 110. sz. alatti lakóház és üzlet együttes, melyet Vajda Kornél kereskedő és felvásárló építetett, aki az első világháború előtt Csurgó legtekintélyesebb és legvagyonosabb kereskedője volt. Az átellenes oldalon, a 73. sz. alatt működő Csokonai udvar épülete az alatta lévő pincerendszerrel együtt Csurgó minden bizonnyal legrégebbi tégláit őrzi. Számtalan találgatás és hiedelem van a pincéről. Kincsek és csontok, alagutak és búvóhelyek legendái keringenek. A sokféle találgatás között a vendéglő rész eredeti nevéről ma már bizonyosak lehetünk. Levéltári iratokból, Szabó Antal jegyző 1890. okt. 28-án kelt „Vázrajza Csurgó községi utaknak” térképéről egyértelműen kiderül, hogy a „Daru” Csurgó egyik állandó italmérési joggal rendelkező vendéglője a mai Csokonai udvar épületében, míg a „Fehérló” szintén állandó italmérési joggal a mai Korona helyén egy földszintes vendéglőként működött. Oldal 6
II. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.) a Rákóczi-szabadságharc vezetője, Magyarország vezérlő fejedelme, erdélyi fejedelem. Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal, mely révén Magyarország teljes függetlenségét kívánta visszaszerezni, hogy a Habsburg Birodalomtól független állammá váljék. E célnak megfelelően választották Erdély és Magyarország fejedelmévé, amelyhez tökéletesen megfelelt, mivel Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem leszármazottja volt, azonkívül dédapja és nagyapja I. Rákóczi György és II. Rákóczi György, továbbá apja I. Rákóczi Ferenc is voltak erdélyi fejedelmek Harca nem érte el a kívánt eredményt, de részleges sikere mégis volt: a Habsburgok elismerték Erdélyt önálló fejedelemségként és nem gyarmatosították. A magyarság körében ma is tisztalelkű és becsületes vezetőként él tovább emléke, mivel a felkínált közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni, s végig kitartott a magyar függetlenség ügye mellett. Vargáné Hegedűs Magdolna A Csurgó és Környéke ezen ingyenes számával a Rákóczi utca lakóinak kedveskedünk abban a reményben, hogy a mellékelt csekk befizetésével
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. április
Manómúzeum 2013. április 12-én a Városi Könyvtárban Manó-múzeum költözött. A kisgyermekek kompetenciafejlesztését támogató program keretében, Béres Erika a Manó-Múzeum megálmodója, pedagógus és gyakorló édesanya tartott vidám, játékos foglalkozást. Az első találkozón Ukk-Mukk-Fukk Manó és Trilla tündér segítségével a Mesevár Óvoda ovisai megismerkedtek a tavasz virágaival és gyomnövényeivel. A másfél évig tartó havi rendszerességű program során pedig találkozhatnak erdő-mező és a tavak élőlényeivel is.
Gyászhír Megrendülten tudatjuk, hogy Káplár József (1938-2013) a csurgói Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója 2013. április 12-én délelőtt elhunyt. Jóska szervező könyvtárosként 1961-ben került az akkori Járási Könyvtárba, aminek később, 1968-tól 28 éven át volt igazgatója. Irányítója volt a könyvtárbővítéseknek, végigvitte a nagy átszervezéseket, és az ő vezetése idején kezdődött az információs infrastruktúra fejlesztése, a könyvtár gépesítése. Tagja volt a somogyi könyvtárigazgatók azon körének, akik szinte a kezdetektől részesei, szervezői voltak a magyar könyvtárügy rendszerváltás előtti fényes korszakának. Jóska most már a volt igazgató kollégák és barátok (Turbék Karcsi, Bolevácz Józsi, Nagy Karcsi) égi köréből figyeli botladozásainkat.
2013. április 26-én a Mókuskert Óvoda és a Hétszínvirág Óvoda nagycsoportosait vártuk. A programsorozat a Város Könyvtár Játék-Tudás-Könyvtár című TÁMOP 3.2.13-12/1-2012-0169 kódszámú projektje keretében valósul meg. Vass Andrea
Füstös János Igazgató Csurgó Városi Könyvtár Oldal 7
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. április
Nyelvi képzés a könyvtárban
A Vidékünk a Jövőnk Szövetségnél is várják a projektötleteket
A munkaképes korú magyar lakosság körében mind az A LEADER-kiírás közeledtére tekintettel a Vidékünk a idegen nyelvi, mind pedig az informatikai tudás szintje Jövőnk Szövetségnél is várják a térség javát szolgáló jelentősen elmarad az uniós átlagtól: kevesebben beszél- projektötleteket, hogy egyszerűsíthessék és optimalizálnek idegen nyelveket, kevesebben használnak számító- hassák a pályázati rendszert. A LEADER-pályázatokat gépet és internetet, mint más uniós tagországokban.
várhatóan júniusban nyitják meg, a LEADER Helyi Akció-
A foglalkoztathatóság szempontjából ugyanakkor mind az csoport ezért projektötleteket vár. Egyszerűsítik és optiidegen nyelvi, mind az infokommunikációs kompetenciák malizálják a pályázati rendszert, amely során átdolgozzák megléte egyre fontosabbá válik: nyelvtudás és digitális a helyi vidékfejlesztési stratégiát, megoldásokat keresve írástudás nélkül napról napra nehezebb elhelyezkedni, az új igényekre és problémákra. Az egyesület működési illetve állásban maradni.
területéről nonprofit szervezetek, egyházak, önkormány-
A TÁMOP 2.1.2. „Idegen nyelvi és informatikai kompeten- zatok, mikro- és kisvállalkozások pályázhatnak. A pályáciák fejlesztése” program ezeknek a kulcsfontosságú zati rendszer egyik legfontosabb eleme az alulról építkekompetenciáknak a fejlesztését célozza: az állampolgár- ző problémamegoldás. Ennek egyik része a helyi szintű, ok minimális önrész vállalása mellett országszerte vehet- releváns javaslatokból elkészített vidékfejlesztési stratének részt a program keretében magas színvonalú idegen gia, amely alapján pályázatot lehet benyújtani, amennyiben a helyi bíráló bizottság azt jóváhagyja, ezért várják a nyelvi és informatikai képzéseken. A csurgói Városi Könyvtárban 2013. április 22 –én 16 óra szereplőktől a térség javát szolgáló projektötleteket. 30 perckor indul az első államilag támogatott alapszintű német nyelvi képzés az Erlo – Interkontakt Bt. szervezé- A cikk a Vidékünk a Jövőnk Szövetség támogatásával jött létre. sében. További képzésekről és a jelentkezés feltételeiről tájékoztatást nyújt a Városi Könyvtárban Balogh Mónika, Füstös János és Vass Andrea.
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa
Oldal 8
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. április melyről dédapád sem feledkezett soha el.
Mindig emlegette: Anyák napi „ Meglásd: ez a lány gyönyörű lesz!” g o n d o l a t o k … S igazat szólt. Milyen régen volt!
Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyáknak is. Angliában, az 1600-as években, a kereszténység elterjedésével, az ünnep, vallási színezetet is kapott. Ilyenkor a családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék, ajándékul az „anyák sütijét” vitték. Az Egyesült Államokban először 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az anyák napját, Julia Ward Howe segítségével, majd Anna M. Jarvis volt, akinek a nevéhez fűződik, hogy 1914-ben nemzeti ünneppé vált. Magyarországon 1925ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját, melyet immár minden év május első vasárnapján tarunk. Napjainkban a gyerekek –legyen az kicsi, nagy vagy felnőtt- verssel, virággal, saját kézzel készített ajándékokkal lepik meg édesanyjukat. Anyának lenni ajándék. Anyának lenni hivatás. Anyának lenni felelősség. Anyának lenni maga a csoda. A mai értékvesztett világban az anyaság, s vele a születés misztériuma megmaradt tisztának. Most egy kicsit megfordítom az ünnepet, mert úgy gondolom, hogy az anyák a gyermekekkel együtt születnek. Anyává, csak a gyermekeink által leszünk…
Kikért anya lettem… Te vagy az Első, te kis nehezen születő. Miattad elaltattak, hasamat vágták, mégsem feledhető az óra, mikor karajaimba vonva, végre-valahára láthattam, amit addig csak sejtettem, hiszen nem volt még a tudomány oly fejletten, mint most. A boldogság leírhatatlan, s te csak néztél szürke szemeiddel,
Te vagy a Második, ki úgy született, mint egy álom, semmi fájdalom, egyedül a gátmetszés volt bánatom. Kicsi fiú, ki sokáig csüngött mellemen, Ki kakaót keresett, mikor elfogyott az anyatej belőlem. Első szavak, kicsi szádból, oly sokára s furcsán érkeztek, annál jobban ment a „mozgás és a labda szeretet”. Arcod derűs mosolyából, szemed állásából, ki rád nézett már láthatta, Nem mindennapi ember leszel, s sokan szeretnek majd miatta. S igazuk volt! Milyen régen volt! Te vagy a Harmadik! Nagyon megijedtünk, mikor majdnem elvesztettünk. Őrült időben, őrült sofőr száguldott elébünk. Nem születtél, szinte robbantál a világba, délben, édesapád szavára. Feszítő fájdalom kísérte a jöttedet, de tudom, neked sem volt fáklyásmenet, hiszen megszületni is szörnyű lehet. Megnőve, ragaszkodón, látom, folyton vizsgáztatsz, figyelve mindenre…miért is hibáztatsz? Mozgásod, kecses gazelláé, tartásod, egy hercegnőé, Rád nézek, s azt látom: Ő már egy kész nő! S igazad van! Hogy múlik az idő! Te vagy a Negyedik! Ki a napvilágot majdnem egy autóban láttad meg. Végre-valahára a kórházba érve, hátamat a hideg csempének döntve, Félve, várva a percre, mikor bensőm elhagyod. Vajon nagyon fáj-e? Vagy csak hallgatok? Gyorsan jöttél, sebet sem okozva, mintha már tudtad volna, hogy Te csak jó lehetsz, hol ennyi gyerek nevelkedik, rosszalkodni nem lehet. Bevallhatom, még anyukád is megijedt, mikor hazaértetek, mi lesz most a dolgok rendje, hogy alakul életed. S igazam volt! Aggódtam értetek! Te vagy az Ötödik! Neked csak mi örültünk De, tudtuk, hogy még lesz helyed közöttünk. Meg is hálálod, nap, mint nap Széles mosolyod melenget, mint a tavaszi nap. Pici gyermek, már most erős vagy, ahogy a neved is mutatja, Te leszel majd szüleid gyámola. Veled érezhetem át utoljára az anyaság örömét, S ha már így van, kihasználom minden idejét. Ti Öten, kik megszülettetek, anyává tettetek, Köszönöm, hogy csodává teszitek az életemet! Balogh Veronika Oldal 9
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. április
A régi Csurgói Járás és alkalmazottai Járási székhely lévén Csurgón volt járásbíróság és királyi közjegyzőség. Mint nagyközségnek külön jegyzősége. Itt foglalt helyet a járás vezetősége: a főszolgabíróság. Alsoki körjegyzőség körjegyzője Avar Károly (1922) volt, segédjegyzője Pál Imre (1928), irodatiszt Tóth József (1929). A körjegyzőséghez tartozott Alsok és Cser puszta, Csurgónagymarton és Gágy puszta, Szenta és Balátató puszta, Bükk puszta, Felsőmalom, Nagyhomok puszta, Pusztagát, Szentaújmajor, Tüskevár puszta, Vörösakol puszta, Papmalom. Somogycsicsó, Csicsó pusztával, József majorral, Lajos majorral és Szunyog majorral az iharosberényi körjegyzőséghez tartozott. 1932-ben is Avar Károly volt a körjegyző és Pál József a segédjegyző. 1932-ben, községi önállóságának utolsó esztendejében Füstös István volt a községi bíró, Szalay Béla a helyettes bíró, Cserti Mihály a közgyám. Pécsek István volt az alsoki községi bíró, Szalay János a helyettes bíró, Ráskó István a közgyám. Csonka Jenő volt a református lelkész, Beck Gergely a segédlelkész, Ulakcsay Antal az igazgató- tanító, Gyulay Lajos az osztálytanító. A csurgói járás székhelyközsége volt Csurgó nagyközség. Jegyzője volt Bodrogi Antal községi jegyző (szolg. kezdési éve 1906), segédjegyzői Pap Sándor (1931) és Seléndi József (1926), irodatiszt Balázs István (1929), számtiszt Balázs István (1923). 1932-ben Blaskó Antal volt a vezető jegyző, Csányi János az adóügyi jegyző, Schrenk József az aljegyző, Sárközy Vince az adóügyi számtiszt. Bosznai János volt a községi bíró. A 15 holdas gazdát 1930-ban választották Csurgó bírájává. Budai Viktor volt a helyettes bíró, Boross Ferenc pénztáros 1910-től 10 évig községi fogyasztási adóellenőr volt, ekkor lett pénztárnok. A közgyám Ladila József volt. Mészáros Kálmán MÁV felügyelő volt az állomásfőnök, Vass Sándor a postamester, Egry Károly erdőmérnök az erdőhivatal vezeOldal 10
tője. Lesz János volt az esperes- plébános, Gulyás József a segédlelkésze, hittanár Megyesy József, kántor: Károly János. A református egyházközség lelkésze Vargha Dezső, segédlelkésze Bódis Sándor, hittanára Galgóczy János, kántora Lőczi Lajos volt. Az izraelita hitközség helyettes rabbija Fried Sámuel volt. Hozzá tartozott Avas puszta, Cseke puszta, Csurgó major, Kishomok puszta, Kökényes puszta, Szőlőhegy.
tisztiorvos, Dr. Márványi József kör-, postaorvos, Dr. Rozmanith Károly OTI kk. orvos, Dr. Szarka Anna OTI- orvos, Dr. Kovács Henrik ny. körorvos. 1890-ben Plachner Nándor a fiának, Emánuelnek adta át a csurgói gyógyszertár vezetését. 1901-ben meghalt Plachner Nándor, a gyógyszertárat eladták Kovács Gyula gyógyszerésznek. 1907-ben Dr. Ivanics Kálmán, 1912-ben Szabó Vince lett a tulajdonosa. 1936-ban Vágó Gyula vásárolta meg, de két év múlva ő is eladAdóhivatal is működött. A főnöke dr. ta Galambos Kálmánnak. Hajdu Imre pénzügyi titkár, állampénztári főtanácsosa Matolcsy Lajos, I. oszt. 1919-ben nyilt meg a második csurgói állampénztári tiszt volt Lovász Béla és „Szabadság” gyógyszertár. Szigeti FeBohus Lajos, II. oszt. Huszár József. renc már 1894-ben, majd Beksich Gyula Volt csendőrsége és pénzügyőrsége is. 1908-ban nyújtott be kérelmet, de az Az orvosok száma 5 (1928), több, mint Egészségügyi Választmány indokolatháromszorosa a 10 000 lakosra jutó 3-4- lannak tartotta új patika nyitását. 1919es országos átlagnak. Községi járvány- ben végül Bolemann Mihálynak sikerült. kórház működött, amelyet 1939 tavaszán Amikor 1937-ben meghalt, az özvegye kibővítettek. Volt két gyógyszertár. A haszonélvezőként okleveles gyógyszerécsurgói járásban 6 gyógyszertár műkö- szeket alkalmazott. 1947-ben Timár Bedött. Dr. Major Rezső tisztiorvos a fő- nedek vette bérbe. szolgabírói hivatalban székelt. A csurgói egészségügyi kör körorvosa Dr. Arany A járási m. kir. állatorvos dr. Horváth János volt, a két bába özv. Makár János- Géza főállatorvos (szolg. kezd. 1901), né és Pintér Jánosné, Alsokban Farkas körállatorvos dr. Szabó Árpád (szolg. Jánosné. A kör községe Csurgó és kezd. 1931) volt. A csurgói körbe tartozó Alsok. A kör gyógyszertárai: I. gyógy- községek: Csurgó, Alsok, Berzence, szertár. Tulajdonos: Vágó Gyula gyógy- Csurgónagymarton, Porrog, Porrogszentszerész, II. gyógyszertár. Tulajdonos: király, Somogyudvarhely, Szenta.
Boleman- Éhn Mihály gyógyszerész. A csurgóvidéki egészségügyi kör körorvosa Dr. Márványi József, Porrog és Porrogszentpál közös bábája volt Horváth Istvánné, Porrogszentkirályé özv. Halasi Józsefné, Csurgónagymartoné Mód Ferencné, Szentáé özv. Balog Jánosné. A Somogy vármegyei orvosi kamara csurgói tagjai: Dr. Arany János körmenhelyi orvos, Dr. Kajtán Pál MÁVOTI- posta orvos, Dr. Kovács Zoltán iskolaorvos, Dr. Major Rezső m. kir.
1937-ben az 1872-es alapítású „Csurgói Takarékpénztár Rt.” 96 000 pengős tőkével rendelkezett. Vezérigazgatója Majerhoffer Ödön, ügyvezető igazgatója Dénes Albert volt. A másik pénzintézet hivatalos neve „Somogycsurgói Takarékpénztár Rt. Csurgón.” 1893ban alapították Alaptőkéje 144 000 pengő. Elnök- vezérigazgató: Dr. Hochreiter Kornél, ügyvezető igazgató: Zarka Dénes. A Csurgói királyi járásbíróság elnöke Felméry Gyula dr., Járásbíró Pozsonyi László dr., Joggyakornok Fehér Aladár dr., telekkönyvvezető Lax Béla, irodafőtiszt Váradi Sándor, végrehajtó Varga Miklós. Az ügyvédek száma 10, 1937-ben már 15, az ügyvédjelöltekkel, az „ügyvédbojtárokkal” együtt 22. H.J.
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. április
A Festetics Városok Találkozója diákversenyeinek eredményei
Helytörténeti diákkonferencia 7-8. osztály 1.
Illusztrációs rajzpályázat 7-8. osztály 1. 2. 3.
Török Barbara 8. o. - Illyés Gyula Általános Iskola (Hévíz) – Könnycseppek hullanak Jeszencsák Lilla - 8. o. Csurgó Városi Iskolák – Eötvös – Bolondos április Dobos Dóra – 7. o. - Illyés Gyula Általános Iskola (Hévíz) – Lilla is midő eszembe ötlik, elhalok
2. 3.
9-10. o. 1. 2.
9-10. o. 1. 2. 3.
Epres Virág - 9/b. o. - Vajda János Gimnázium (Keszthely) – Eperke Varga Emese – 9. o.- CSVMRG – Emese Horváth Eszter - 10. o. - Vajda János Gimnázium (Keszthely) – Szivárvány
11-12. o. 1. 2. 3.
Varga Luca Kató - 12. o. - CSVMRG - Luca Ormódi Barbara – 11/A o. Nagyváthy – Barbara Méhes Tímea - 11/A o. Nagyváthy – Tímea
Különdíjas: Horváth Enikő - 11. o Keszthelyi VSZK – Sze relem első vérig
Szavalóverseny: 5-8. osztály 1. 2. 3.
Holczer Dóra - 6. o. Illyés Gyula Általános Iskola / Csokonai Vitéz Mihály – A reményhez Varga Fanni - 6. o. Illyés Gyula Általános Iskola / Csokonai Vitéz Mihály – Egy vén fa árnyékában Fodor Adrienn – 8. o. – Csurgó Városi Iskolák – Eötvös – Csokonai Vitéz Mihály – Egy vén fa ár nyékában
9-12. o. 1. 2. 3.
Horváth Aurél - 8. o. Csurgó Városi Iskolák – Eöt vös – A Baláta Balla Előd - 8. o. Csurgó Városi Iskolák – Eötvös – Ágneslak Szünder Dóra - 8. o. Csurgó Városi Iskolák – Eöt vös – A Dráva
Cséby Flóra Hanna – 10. o . Vajda János Gimnázi um (Keszthely) – A Festeticsek mindennapjai Kiss Vivien – 10. o. Vajda János Gimnázium (Keszthely) – Festetics György munkássága a köz életben, Keszthelyen
11-12. o. 1. 2. 3.
Horváth Klaudia - 12/A o. Nagyváthy – Baglyok nyomában Dudli Dorina - 12/A o. Nagyváthy – A csurgói Zsidó temető Gyalog Eszter és Piskor Bianka – 12. o. Keszthelyi VSZK – Festeticsek
Különdíjas: Záhoczky Csenge és Márton Sára – 11. o. Bibó István Gimnázium (Hévíz) – Festetics család és Hévíz
Labdarúgás: Mérkőzés eredmények: Csurgó – Hévíz 1:0 Keszthely – Hévíz 1:4 Csurgó – Keszthely 2:0 A torna végeredménye: 1. Nagyváthy Középiskola, Csurgó; edző: Deme Imre 2. Bibó István Szakközépiskola, Hévíz; edző: Nagy Bol dizsár 3. Keszthelyi VSZK, Keszthely; edző: Molnár Tibor
Orsós Zsolt – 12/C o. Keszthelyi VSZK - Csokonai Olvass tovább: Vitéz Mihály – Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz http://www.fittcsurgo.com/news/festetics-varosok-kupaja/ Lovas Rebeka – 9. o. Vajda János Gimnázium (Keszthely) - Csokonai Vitéz Mihály – Szegény Zsuzsi a táborozáskor Vörös Mátyás Balogh Annamária – 10. o. Bibó István Gimnázium oktatási és kulturális referens (Hévíz) – Dukai Takács Judit – Tavaszi gondolat (Egy szomorú esetre)
Oldal 11
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. április
SAJTÓKÖZLEMÉNY CSURGÓ VÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓJA
Csurgó Város Önkormányzata projektgazda, Jézus Szíve Plébánia konzorciumi partner a “Csurgó Város funkcióbővítő városrehabilitációja” című, DDOP-4.1.1/B-09-2010-0002 számú projektmegvalósítás utolsó szakaszába lépett.
2013. 03. 29. A projekt keretében az alábbi feladatok valósultak meg: I. részajánlati kör, Könyvtár bővítése: Vállalkozó: INVESTMENT Mérnöki és Fővállalkozó Kft. (Kaposvár, Kontrássy u. 1.) Nettó érték: 34.881.745,- Ft Munkaterület átadás: 2012.06.20. II. részajánlati kör, Széchenyi tér környezetrendezése: Vállalkozó: Swietelsky Magyarország Kft. (Budapest, Irinyi u. 4-20. B. épület) Nettó érték: 58.725.348,- Ft Munkaterület átadás: 2012.06.20. III. részajánlati kör, Petőfi tér környezetrendezése: Vállalkozó: Rózsa Ép Kft. (Nyíregyháza, Tünde u. 12.) Nettó érték: 12.239.859.- Ft Munkaterület átadás: 2012.06.20. IV. részajánlati kör, Kispiac kialakítása: Vállalkozó: INVESTMENT Mérnöki és Fővállalkozó Kft. (Kaposvár, Kontrássy u. 1.) Nettó érték: 19.889.713,- Ft Munkaterület átadás: 2012.06.20. V. részajánlati kör: Templomkert rendezése: Vállalkozó: Everling Építő, Termelő és Szolgáltató Kft. (Isaszeg, Aulich u. 3.) Nettó érték: 10.610.620.- Ft Munkaterület átadás: 2012.06.20. Pótmunka: Tűzoltósági felvonulási út felújítása, megerősítése Vállalkozó: ZOLANIT Kft. (Kaposvár, Izzó u. 1/b.) Nettó érték: 7.041.806,- Ft Munkaterület átadás: 2013.03.11. Városfejlesztési társalgó Oldal 12
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. április Az I. Csurgói Városfejlesztési Társalgót 2011.03.31-én rendezte meg az önkormányzat, ahol a projekttel érintettek, a projekt megvalósítás szakaszairól kaphattak friss információkat. A társalgókon mind a projektmenedzsment, kivitelező, műszaki ellenőr, projektgazda szervezet munkatársaitól értesülhettek a lakosok. Az I. rendezvényt 2011.06.20., 2011.09.15., 2011.10.19., 2012.02.15., 2012.06.05-én követte a II. III.IV.V.VI. Csurgói Városfejlesztési Társalgó.
Rövidfilmkészítés Az önkormányzat meghirdette a "Csurgó az én városom"című rövidfilmkészítő pályázatot, 2011. május 27-i benyújtási határidővel. A rövidfilm elkészítését segítő szakmai fórum megszervezése, 2011.05.05-én történt. A rövidfilm pályázat eredményeként, 2011. 06. 29-én, két kategóriában (ált. isk. 11-14 éves, középisk. 15-18 éves) hirdethetett ki nyertest az önkormányzat. A legjobb szavazatot kapott filmek készítői műszaki cikkeket, kirándulásra jogosító jegyeket vehettek át az ünnepélyes eseményen. Képzés a helyi foglalkoztatottságért „Képzés a helyi foglalkoztatottságért” című oktatás keretein belül részvételre 4 időpontban, 2011.09.29-30-án, 2011.10.3-4-én nyílt alkalom. A képzésen mindösszesen 204 fő kapott elismerő oklevelet. A képzés célja, hátrányos helyzetű személyek munkaerő piacon való elhelyezkedésének segítése volt, az informatika, az internet nyújtotta lehetőségek által.
Erzsébet királyné fái emlékére
Oldal 13
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. április
Célpont a MARS Április 12-én, az űrhajózás napján tartottuk idei diákpályázatunk ünnepélyes eredményhirdetését az ELTE-n. A Magyar Asztronautikai Társaság évente hirdeti meg ifjúsági pályázatát, melyre általános és középiskolás diákok jelentkezhetnek. A pályázat kiemelt célja az űrtevékenység népszerűsítése a fiatalok körében. A 2012/2013-as pályázat témája „Célpont a Mars” volt. A pályázók 5 műfajban adhatták be műveiket: írhattak esszét, rajzolhattak, egy tervezési feladatot készíthettek el, a zsűri által meghatározott feladatok megoldásait adhatták be, vagy – az idei év újdonságaként – videót is készíthettek az adott témában. A 2012. október végén meghirdetett ifjúsági pályázat pályamunkáinak beadási határideje 2013. február 25. volt. A MANT öt kategóriában várta a pályamunkákat: a 11-14 éves, valamint a 15-18 éves korosztályból egyaránt jelentkezhettek egyéni vagy csapat kategóriában a diákok, emellett idén is meghirdettük a látássérült kategóriát. Az egyes műfajokhoz rendelt 3-3 fős zsűri összesen 45 pályamunkát bírált el.
Az április 12-én Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Karán tartott ünnepségen a díjakat a MANT részéről Solymosi János elnök és Bacsárdi László főtitkár adta át, a támogató Galaktika szerkesztősége nevében pedig Kovács Andrea volt jelen. A legjobb helyezést elért diákok oklevél mellett könyvjutalomban részesültek, illetve az idősebb korosztály helyezettjei a MANT nyári Űrtáborában való ingyenes, illetve kedvezményes részvételt nyerték. Emellett minden helyezett meghívást kapott egy űrtevékenységgel foglalkozó hazai intézménybe szervezett szakmai kirándulásra is, melyre 2013 őszén kerül majd sor. A megjelent diákok és kísérőik az ELTE lágymányosi Planetáriumában egy bemutató előadást is meghallgathattak, Dobos Vera tolmácsolásában. A pályázat eredménye: 11-14
Oldal 14
é ve s
k or c s op or t ,
egyéni
i n d ul ó k :
2. hely: Németh Boglárka, Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium és Általános Iskola, Csurgó felkészítő: Viola Ernő Forrás: http://mant.hu/hirek.php?news=410
Gyakorlati versenyek a Vöröskereszt helyi irodájának szervezésében Egymást követő két nap, 2013. április 25.-én és 26.-án két versenyt is szervezett a Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezetének Csurgói Irodája. Kovácsné Tóth Gabriella az iroda vezetője, egyben a verseny szervezője elmondta, hogy 2003 óta, minden évben, felmenő rendszerben indítják el a Csecsemőgondozási és az Elsősegély nyújtási versenyt. A Csecsemőgondozási versenyre idén 4 csapat nevezett, a berzencei Kavulák János Általános és Zeneiskola, a zákányi Zrinyi Miklós Általános Iskola két csapattal és a középiskolásokat képviselve a Nagyváthy János Középiskola tanulói. A 3-3 főből álló csapatoknak a 17 kérdéses teszt kitöltése után gyakorlatban is számot kellett adni tudásukról, ahol Polaneczkiné Tavaszi Gyöngyi csurgói és Kuneczné Kötő Ildikó iharosberényi körzeti védőnő zsűrizése mellett, a csecsemőgondozás fortélyait kellett bemutatniuk; a fürdetéstől kezdve a szoptatási módokon, a lázmérésen át, a megfelelő ruházat kiválasztásáig. A versenyt az általános iskolások kategóriájában a zákányi Zrinyi Miklós Általános Iskola 1. számú csapata nyerte, így a középiskolások mezőnyében a Nagyváthy János Középiskola tanulóival együtt továbbjutottak a megyei döntőbe. A csapatok felkészítői: Dergezné Benke Katalin (Berzence), Pálfiné Hollós Erika (Zákány), Balogh Veronika (Csurgó). Az Elsősegély nyújtási verseny 3 csapat – Berzence- Kavulák János Ált. Isk., Zákány-Zrinyi Miklós Ált. Isk., Csurgó- Eötvös Ált Isk.- részvételével zajlott. Az 5 főből álló csapatoknak az elméleti kérdéssor kitöltése után szituációs gyakorlatokon keresztül kellet bebizonyítaniuk felkészültségüket Dergez Györgynek, a csurgói mentőállomás vezetőjének. A gyakorlatok széles palettáján szerepelt motoros balesetet szenvedett ember ellátása, részeg randalírozó leszerelése és kimerült munkatárs életfunkcióinak helyreállítása is. A versenyt a csurgói Eötvös Általános Iskola csapata nyerte, ezzel megszerezték a jogot, a megyei döntőn való részvételre. A csapatok felkészítői: Dergezné Benke Katalin-Berzence, Pálfiné Hollós Erika-Zákány, Bakainé Haholka Krisztina Csurgó. A Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezetének Csurgói irodája a versenyen résztvevőket megvendégelte, ajándékcsomaggal, oklevéllel jutalmazta. Balogh Veronika
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. április
Na Na 2013. április 19-én rendezték meg a Nagyváthy János Középiskola a „Na Na”-t a Nagyváthy Napot. A rendezvényen az iskola diákjain és pedagógusain kívül a Csurgói Városi Iskolák, a tabi Rudnay Középiskola és a nagyatádi általános iskolák tanulói és tanárai is részt vettek. A megnyitón Füstös János polgármester úr köszöntötte a mintegy 130 résztvevőt, Szabó Sándor az iskola igazgatója pedig bemutatta az ez alkalomra megjelent, a diákok által írt „Nagyváthy Antológia” első kötetét. Ezt követően plenáris előadások voltak: Mezei Ervin a Dráváról, dr. Pális Adél a gyógynövényekről, Kiss Balázs pedig kísérletileg is kimutatható háttérsugárzást mutatta be. A diákok három szekcióban versenyeztek: diákköltők, diákírók irodalmi szalonja; reáltudományok napja—nagyanyáink praktikái; agrár– és ipartörténeti verseny. A versenyek után megkoszorúzták a város főterén lévő Nagyváthy szobrot, majd az eredményhirdetés következett. A gála műsort az iskola „Társulata” adta: a Szép nyári nap” musical nyilvános főpróbájaként.
Nagyanyáink praktikái
Diákköltők, diákírók irodalmi szalonja
Dr. Pális Adél előadása
A Nagyváthy Antológia különdíjasa Győrfi János tanár úr
Kiss Balázs tanár úr előadása
Nagyváthy és a „nagyváthys” lányok Oldal 15
Csurgó és Környéke XXII. évfolyam 2013. április
„Szép nyári nap” musical bemutató a Csokonai Közösségi Házban
Igazi örömünnep volt az április végi nyári estén a Csokonai Közösségi Házban. A Nagyváthy János Középiskola diákjainak előadásában láthatta a zsúfolásig megtelt nézőtér közönsége a „Szép nyári nap” című musicalt. A darab egy 70-es évekbeli építőtáborban játszódik, magában hordozva az egykori „legvidámabb barakk” keserédes illúzióját. A NEOTON Família slágereire épülő, két felvonásos művet, a diákok kitűnő énekléssel, táncokkal, jól megformált karakterekkel adták elő. A népes közönség fennállva, szűnni nem akaró vastapssal köszönte meg Csehné Varga Csilla tanárnő által rendezett előadást.
Oldal 16