Provence 1 / Marseille és Avignon

Franciaországi Utazás

MARSEILLE és AVIGNON

Avignon, pápai palota

Marseille, kikötő

PROVENCE

Pont du Gard

Franciaorszรกg

Provence-tรณl Savoyaig

MARSEILLE

A távolban If vára, (a kis sziget) ahol Alexandre Dumas regénye szerint Edmond Dantès, a későbbi Monte Cristo grófja raboskodott

Franciaorszรกg

Provence-tรณl Savoyaig

MARSEILLE

A várost az Égei-tengeri Phókaiából, a mai İzmir tartományból érkezett görög hajósok alapították Kr. e. 600-ban Μασσαλία (Masszalía) néven. Erről az időszakról keveset tudunk, csak legendák maradtak fenn. Később az etruszkok, a karthágóiak és a kelták fenyegetése miatt a rómaiakkal szövetkeztek. Ez fellendítette a kereskedelmet, mivel Masszalia közvetítő szerepet játszott a római és a gall piac között.

Függetlenségét Julius Caesar alatt vesztette el, miután egy polgárháborúban rossz oldalra állt.

Marseille kikötőjéből indult 1347-ben a fekete halál európai pusztítása.

A 19. században az ipari fejlődés és a francia gyarmatosítás fellendítette a tengeri kereskedelmet, ami hozzájárult a kikötőváros fejlődéséhez. Itt rendezték meg 1906-ban és 1922-ben az első nagy sikerű francia gyarmati kiállításokat.

1962-ben több százezer elkeseredett Algériából hazatelepülő érkezett a városba, rányomva bélyegét a közhangulatra.

Franciaorszรกg

Provence-tรณl Savoyaig

MARSEILLE

Kikötő bejáratát védő erőd

Franciaorszรกg

Provence-tรณl Savoyaig

MARSEILLE

Franciaorszรกg

Provence-tรณl Savoyaig

MARSEILLE

A régi városnegyedben

Franciaorszรกg

Provence-tรณl Savoyaig

MARSEILLE

Franciaorszรกg

Provence-tรณl Savoyaig

MARSEILLE

Franciaorszรกg

Provence-tรณl Savoyaig

MARSEILLE

Notre Dame de la Garde székesegyház: neobizánci stílusú bazilika a város felett

Franciaorszรกg

Provence-tรณl Savoyaig

MARSEILLE

Marseille-székesegyház (La Major katedrális) a helyiek röviden csak pizsamának nevezik

Franciaorszรกg

Provence-tรณl Savoyaig

MARSEILLE

A felújított régi dock bejáratai előtt nagy méretű plasztikus betűk jezik az épület bejáratait és hosszát -

(menet közben a buszról fotózva)

AVIGNON

Franciaorszรกg

Provence-tรณl Savoyaig

A várost a Cavares, vagy Cavari gall törzs alapította. Az északi végében található sziklás területen kelta erőd foglalhatott helyet. A város virágzó település volt a római hódítások idején. Ekkor a Római Birodalom első Alpokon túli provinciájához, Gallia Narbonensishoz tartozott. A gótok kezébe került várost 736-ban a szaracénok foglalták el, majd 737-ben Martell Károly rombolta le. A 9. századtól az Burgundiai Királyság része. A királyságot II. Konrád német-római császár idejében, 1033-ban a Német-római Birodalomhoz csatolták.

A Pont d’Avignon, azaz az avignoni híd (franciául: Pont Saint-Bénezet) a legismertebb híd Franciaországban. Dél-Franciaországban található, a Rhône folyót ívelné át. Valójában csak egy fél híd, mert annyiszor vitte el az áradat, hogy a 17. században – miután egy áradás elsodorta a nagyobbik részét, de a városhoz közelebb eső fele megmaradt – már nem építették újra.

A híd szerkezetét Saint Bénézet tervezte, egy helyi pásztorfiú, akinek a legenda szerint megparancsolták angyalok, hogy építsen egy hidat a folyón keresztül. Bár őt először kigúnyolták, drámaian bizonyította az isteni sugallatát azáltal, hogy csodálatosan megépítette a hidat. Munkájában befolyásos és gazdag támogatókat segítették. A halála után saját hídján temették el egy kicsi kápolnában, a négy, még létező ív egyikénél.

(Wikipedia)

AVIGNON

Franciaorszรกg

Provence-tรณl Savoyaig

AVIGNON Az avignoni pápai palota a legnagyobb középkori gótikus épület.

A pápai székhely, amely egyidejűleg erődként és palotaként szolgált, a 14. században a nyugati kereszténység szimbóluma volt.

A palota hat konklávé színhelye volt: itt választották pápává XII. Benedeket 1335-ben ; VI. Kelement 1342-ben, VI. Incét 1352-ben, V. Orbánt 1362-ben, XI. Gergelyt 1370-ben és XIII. Benedek ellenpápát 1394-ben.

Franciaorszรกg

Provence-tรณl Savoyaig

AVIGNON

Avignon város Franciaországban, Vaucluse megyében, a Rhône folyó bal partján. Gyakran a Pápák városának is említik, mivel a 14–15. században számos pápa és ellenpápa itt vezette hivatalát (avignoni fogság).

A város szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

V. Kelemen irodája a palota egyik leghíresebb terme, mivel itt mradtak meg a legjobb állapotban a falakat és a mennyezetet díszítő festmények.

Franciaorszรกg

Provence-tรณl Savoyaig

AVIGNON

Franciaorszรกg

Provence-tรณl Savoyaig

AVIGNON

Franciaorszรกg

Provence-tรณl Savoyaig

AVIGNON

Modern szobor kiállítás a pápai palota termeiben

Franciaorszรกg

Provence-tรณl Savoyaig

AVIGNON

Franciaorszรกg

Provence-tรณl Savoyaig

PONT DU GARD A Pont du Gard feltehetően Ke. 19 körül épült; az építést Augustus vejének, Marcus Vipsanius Agrippának tulajdonítják. Az építmény rendeltetése, hogy a Gard folyó völgyén keresztül szállítsa a vizet, és része egy 50 km-es vezetéknek, amely az Uzès melletti forrásokból Nemausus római városba (Nîmes) vezetett. A teljes vízvezeték lejtése 34 cm/km (1:3000), a teljes szintkülönbség 17 méter, átbocsátó képessége 20 000 köbméter naponta.

Franciaország

Provence-tól Savoyaig

PONT DU GARD

Franciaorszรกg

Provence-tรณl Savoyaig

Az építéshez egyáltalán nem használtak meszet. A vízvezeték köveit vaskampók fogják össze; a kövek között vannak 6 tonnásak is. Az építőanyagokat csigás emelőkkel vitték fel. Úgy tartják, hogy az építkezés három évig tartott, és 800-1000 ember dolgozott rajta.

A 4. századtól kezdve a karbantartást elhanyagolták, és a vezeték kétharmada eltömítődött.

A 9. században már használhatatlan volt, és a környékbeliek saját céljaikra kezdték használni a köveket. Ennek ellenére, a Pont du Gard nagyobb része érintetlen maradt.

PROVENCE Can travel to southern France From Provence to Savoy

Szamos -Mihályi 2017

Franciaországi Utazás 2017

MARSEILLE és AVIGNON