Székely Kalendárium 2015 – húsvéti különkiadás by Székely Kalendárium

Székely Kalendárium – húsvéti kiadás (2015)

Székely Kalendárium 2015 húsvéti különkiadás

Kézdivásárhely, 2015. március

Székely Kalendárium® 2015 – húsvéti különkiadás Szerkesztette: Ötvös Boglárka Szerzők: dr. Balázs Lajos, Balla Ede-Zsolt, Bedő Zoltán, Berecz Edgár, Bernád Ilona, Bogos Zsuzsanna, Botos László, Böjte Ferenc, Csíki Emese, C. Némethi Enikő, Czegő Zoltán, Daczó Katalin, D. Haszmann Orsolya, Dimény H. Árpád, Dobos László, Jancsó Katalin, Jánosi Csaba, Jánossy Alíz, Józsa Anna, Katona Zoltán, Kenyeres Oszkár, Kocsis Károly, Köllő Zsolt Ágoston, Kratochwil Barna, Magyari Lajos, Moys Zoltán, Muszka Sándor, Nagy Irén, Nemes Gyula, Orosz Anna, Szabó András, Szőcsné Gazda Enikő, Szucher Ervin, Vetési Júlia Korrektúra: Bernád Rozália, Farkas Imola Technikai szerkesztő: Kratochwil Zsolt Borító: Dimény H. Árpád

www.kalendarium.ro www. facebook.com/SzekelyKalendarium szekely@kalendarium.ro

© Pro Press Egyesület Felelős kiadó: Kocsis Károly, a Pro Press Egyesület elnöke A Pro Press Egyesület megbízásából kiadja a Profiton Kft. Igazgató: Gáspár Csaba (0040-728-048-132) Terjesztés: Csiszár Szabolcs (0040-728 048 135) A nyomás és a kötés a dévai Grapho Tipex Nyomda munkája Megjelent Kézdivásárhelyen, 2015 márciusában

Húsvéti Kalendárium – 2015

Köszöntő az Olvasóhoz Néha még az is megesik az emberfiával, hogy a jóból is több gyűl össze az éppen szükségesnél, s ilyenkor tanácstalanul tanakodva-tusakodva áll a helyzet előtt. A buta ember talán kiválasztja a portéka legjavát, a többit pedig félredobja, veszni hagyja, mint szükségtelent, de a bölcsebb másként cselekszik: ügyesen kettéosztja a készletet, s mindkét rakásba tesz a legjobból is, a jóból is, s egy helyett két darabot készít a portékából. Hát valahogy így jártunk mi is a 2015-ös Kalendáriummal: véges lévén a terjedelem, sok minden kimaradt belőle, annyi, hogy akár egy újabb kalendáriumra is futotta volna. Csakhogy egy esztendőben nem szokás két kalendáriumot készíteni, de a készleten maradt portékáért is kár lett volna, így született meg az ötlet, hogy azt is adjuk ajándékul az Olvasónak, mégpedig a húsvét szent ünnepére, s ha ez már nem is igazi kalendárium, naptár, hát legyen évkönyv, almanach, ahogyan régebben nevezték. Az ilyesminek kell egy vezérfonalat, egy témát találni, mi pedig a székely furfang dicsérete mellett döntöttünk, hiszen idén a húsvéti ünnep a legtréfásabb hónapra, annak is a legelejére esik, hát a kétes értékű áprilisi tréfák helyett hadd kapjon székely furfangról szóló írásokat az Olvasó, mert a tréfák elcsattannak a múló időben, de a székely furfang egész esztendőben kitart, s akár azt is mondhatjuk, hogy örökkévaló, s még az ilyen megkergült, megbolydult időket is túléli. Erről mindjárt eszembe is jutott egy jó góbés verdiktum, mely egy történethez kötődik. Vagy inkább legendához, mely arról szól, hogy vasutat építettek Székelyországban, de ahhoz egy nagy hegyet kellett alagúttal átfúrni, hát meg is kezdték kétfelől, hogy majd középen találkoznak a föld gyomrában. De ez sehogyan nem akart sikerülni, s az inzsellérek ugyancsak szaporán vakargatták a fejüket, hogy most mi is lészen. Az alagutat fúró egyik székely atyafi vigasztalta meg őket imígyen: „Egyet se búsuljanak az inzsellér urak, folytassuk úgy, ahogy eddig, s így legalább egyszerre két alagutunk lesz.” Tréfa ide, tréfa oda, ennek még valami valóságmagva is volt, mert még az ötvenes évek elején nagyon nekidurálták magukat az okosok, hogy Udvarhelyt vasútvonallal kössék össze Csíkországgal. El is készültek a tervek, meg is indult a munka, még híd is épült a Küküllőn, jó hosszú töltés Máréfalva irányába. Csakhogy innen a Cekendre kellett volna felmenni, s ahhoz vagy fogaskerekű kellett volna, vagy átfúrni az egész nagy Hargitát – ettől kútba esett minden. A hidat levágták a lábáról, a töltést elsimították, hogy nyoma se maradjon. De nem is ezen bukott meg a nagy terv, hanem a máréfalvi székely makacsságán, akinek éppen a csűrén át vezetett volna a vaspálya, de ő jó előre kikötötte, hogy ingyen nem fogja nyitogatni a csűrkaput semmiféle gyorsvonatnak. Hát nem szaporítom a szót, ha már mi megszaporítottuk a kalendárium-évkönyveket, hanem ajánlom figyelmébe az Olvasónak ezt a húsvétit, s kívánok jó olvasást hozzá. Ha jobban tetszik: hezza. Magyari Lajos 5

Húsvéti Kalendárium – 2015

Székely hymnus

Kassai Lajos

Isten, kinek teremtő szózatára E szép világ életre ébredett: Téged dicsér a fenyvesek homálya, A zúgó szél hegyek, völgyek felett, Amit a vadvirágok kelyhe ád, Az illatot fogadd, mint hő imát. Tiéd a nép, a bércek hű lakója, A hős Csaba maroknyi nemzete; Erős kezed sok század óta óvja, S bár vérezett, azért el nem vesze. Ezerszer állott már a vész előtt, Van hát joga remélni szebb jövőt. Engedd, hogy itt, hol annyi küzdelemnek Örök tüzében mindent áldozánk, Egy boldogabb nép ajkáról zengjen ének, Imádva Téged s áldva szép hazánk! Az Olt s Maros amerre elhalad, Harsogja ezt: a székely él s szabad!

Megjelent a Csíkmegyei Híradó címlapján, 1900. március 21-én. Szerzője Gyergyószentmiklóson született 1858. augusztus 27-én, tanulmányait a csíksomlyói és gyulafehérvári főgimnáziumban végezte. 1883-ban pappá szentelték, 1889-ben mégis a tanári pálya mellett döntött. A székelyudvarhelyi róm. kat. főgimnáziumban működött (1886–1892), majd a csíksomlyói főgimnázium oktatója lett (1892–1898). 1898-ban otthagyta a katedrát a somlyói egyház és a szószék javára, majd gróf Mailáth G. Károly erdélyi püspök hívására mégis visszatért a főgimnáziumba, melynek 1911-től (ebben az évben költözött át a gimnázium a mai Márton Áron Gimnázium épületébe) 1926-ban (más források szerint 1928-ban) bekövetkezett nyugdíjazásáig igazgatója is volt. Ezt követően a Gyergyói Múzeum gyűjteményét rendezte és gyarapította, valamint újságíróként tevékenykedett. A szentszéki tanácsos és tiszteletbeli kanonok 1935-ben hunyt el szülővárosában, Gyergyószentmiklóson.

Húsvéti Kalendárium – 2015

Magyar Biblia Nem azt az embert szereti az Isten, nem azt a magyart, aki meghunyászkodik, és kezet csókol a világ urainak…, hanem az olyan magyart szereti az Isten, aki szembe szegül a világgal a maga jussáért, s küzd, miként az angyalok seregei küzdöttek vala az ördögök seregeivel e világnak megmentéséért! Ezért, atyámfiai, halljátok Istennek törvényét, mint azt a magyaroknak mondotta az ő prófétái által: ki fegyvert nem ragad, fegyver által vész el, s egy is az idegenek közül, ha kővel merészel megdobni téged, vagy a te atyád népéből valamelyiket, azt dobjad vissza a halálnak pusztulásával, mert százszorosan kedves énelőttem a fiú, aki az ő atyja házának védelmére kel! Jaj annak, atyámfiai, aki tehetetlen a védekezésben és hitvány a harcban, aki testének gyöngeségét, s lelkének gyávaságát az alázatosság és béketűrés tetszetős álorcájával takarja el: azt elpusztítja az Úr kínoknak kínjával, és ráküldi a filiszteusoknak seregét, hogy ülnének a nyakán, és sanyargatnák őt, és tanítanák meg az Úr parancsolataira, aki ekként mondotta volt: én vagyok a te erős Urad, és erős Istened, s ki erővel szolgál engem, erőssé teszem azt a nemzetek között. Aki pedig gyönge énhozzám, és az én törvényeim szerint cselekedni hitvány: az nem méltó az életnek koronájára, s elpusztítom őt a földnek színéről. Így mondották ezt a mi profétáink, atyámfiai, s jól gondolja meg mindenki tiközöttetek, hogy az Úrnak szeme egyenként rajtatok vagyon, s aki az ő harcának megküzdésére gyöngének mutatkozik a földi világban, annak ahhoz sem lészen ereje, hogy az Úr kegyelmének kapuját kinyissa. Valahányszor pedig gyöngének mutatkoztok igazság és küzdés dolgaiban: reátok bocsátja az Úr filiszteusoknak seregét, hogy szolgálnátok őalattuk, s tanulnátok meg tisztelni atyáitoknak erős Istenét. Aki megbünteti az apák gyöngeségét a fiakban is, hetedíziglen. Míg csak nem lészen belőletek az ő akaratja szerint való cselekvő nemzet, harcos ivadék, fejedelmi papság. Mely megváltja a gonoszok bűneit kardnak, vérnek és igazságtevésnek általa, az egy erős, diadalmas és igaz Isten dicsőségére. Wass Albert: Tizenhárom almafa (részlet) Fotó: Kusztura Sándor

Bágyi ihlet

Húsvéti Kalendárium – 2015

A székely

Jakab Ödön

Nincsen az Istennek különb népe ennél! Koporsómig bánnám, ha székely nem lennék. Amit édes apám hagyott vala nekem: Legkedvesebb abból, ez az örökségem.

Ő és a szabadság, bár külön két néven, Egy és ugyanazon gondolat egészen, Ha mezei munka és oltár nem volna; Várhatná a világ, amíg meghajolna!

Van gazdagabb népe elég a világnak, Termetre is lehet talán daliásabb; De becsületben és józan szorgalomban E világon egy sem fényeskedik jobban.

Kölcsön eszet kérni sem jár a szomszédba, Minden ő dolgait bölcsen veszi célba, S bárcsak a természet vén könyvéből tanul: Ki nem fog rajta sok pápaszemes nagyúr.

Ha lemosolyog a tavaszi verőfény, Szapora munkával szántogat szűk földjén; Szereti határát, s a határ is tiszta, Piros szemű maggal szereti őt vissza.

De leginkább tetszik nekem a székelyben, Hogy helyén áll szíve békében és perben; Felebarátjának nem fordítja hátát, S azt cselekedni az ellennel se látják.

Csekély otthonához idegen föld kincse Nem teszi hűtlenné, akárhogy is intse, Legföljebb kiröpül, mint a köpű méhe, Hogy amit gyűjt, azzal ismét hazatérjen.

Kérjed barátsággal, szeretettel s mindig, Örömest leveti éretted az ingét; De ha gonoszul csak kováját elveszed: Legyen ám irgalmas az Úristen neked!

Jakab Ödön (Vadasd, 1854. július 26. – Budapest, 1931. március 5.) költő, író, drámaíró, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1924). Kora irodalmának egyik legnépszerűbb alakja volt, népi-nemzeti irányú verseinek, prózai és színpadi műveinek köszönhetően a 19–20. század fordulójának legkedveltebb szerzői közé tartozott. (Wikipédia) Fotó: Varga Terézia (SzSz)

Antalok pataka

Húsvéti Kalendárium – 2015

Egy kis magyarázat A Székely Kalendárium húsvéti különkiadásának ötlete akkor vetődött fel bennünk, amikor tapasztaltuk, hogy a szerkesztői munka folyamán összegyűlő, jobbnál jobb, érdekesnél érdekesebb írásokat képtelenség besűríteni évi egy kötetbe – ez önmagában is ékes bizonyítéka Székelyföld mint kincsesbánya kimeríthetetlen voltának. Előbb az oldalszámot növeltük meg a kezdeti 224-ről 272-re, ám a mesterpéldány összeálltakor így is mindig bucsálódtunk a kimaradt anyagok láttán. Így most egy évközbeni kötettel próbálkozunk, fokozottan figyelve – különösen a gasztronómia, illetve a népszokások, hagyományok szemszögéből – a húsvéti és a pünkösdi ünnepkörre, de remek bel- és külországi kirándulási tippeket adunk a nyári vakációkhoz, verőfényes hétvégekhez, kalandozunk Székelyföld feltárt és megfejtésre váró múltjában, hasznosnak ítélt ismeretekkel traktálunk gazdálkodókat, természetjárókat, háziasszonyokat, megcsillantjuk a székely humor utánozhatatlan gyöngyszemeit. Egyszóval most is egész évben érdeklődéssel és élvezettel lapozgatható kiadványt teszünk az olvasó asztalára! Ám hogy az ismétlődésnek még a látszatát is elkerüljük, a tulajdonképpeni naptárrészbe ezúttal régi magyar névnapokat szőttünk bele, azzal a nem titkolt szándékkal is, hogy alternatívát kínáljunk a gyerekük névválasztásakor más kultúrákban tapogatózó magyar szülőknek. Ehhez – és részben a következő 24 oldalon fellelhető adatokhoz – Remete Farkas László egyelőre kiadatlan (a Magyar Elektronikus Könyvtárban fellelhető) munkáiból (Magyar Népies Kalendárium, Bp., 2013; Magyar népies szokások és rítusok, Bp., 2014; Magyar népies igézők és ráolvasók, Bp., 2014) merítkeztünk, aki volt szíves ezek felhasználásához engedélyt adni. Az egyes hónapokhoz olyan gyógynövények leírását kölcsönöztük dr. Zelenák János A gyógynövények hatása és használata (Bp., 1908) című megkerülhetetlen művéből, illetve egészítettük ki más forrásokból, amelyek (népies) elnevezése kapcsolódik valamely szenthez. A Szeretlek, Székelyföld honlap (www.szeretlekszekelyfold.hu) fotópályázatára beküldött alkotásokat annak működtetője, Pap Zoltán bocsátotta rendelkezésünkre (erre utal az egyes képaláírások végén az SzSz szignó), de köszönettel tartozunk Bereczki Barnának, Fodor Istvánnak, Hlavathy Károlynak, Incze Leventének, Kusztura Sándornak, Laczkó Áronnak, Magyari Hunornak, Szőcs Jánosnak, Haller Istvánnak több művészi szintű fotójuk szíves felajánlásáért. Reméljük, az ő közreműködésükkel egyedi értéktárrá sikerült varázsolni ezt a könyvet, és a már készülő, várhatóan idén novemberben megjelenő 2016-os Székely Kalendárium szerkesztése folyamán is hasonló törekvés vezérel! A kiadó

A 2016-os Székely Kalendárium megjelenése idén októberben várható! 9

Régi magyar név Jelentése 1 Vazul királyi 2 Ákos fehér sólyom 3 Kardos kívó 4 Nemtő égi védő 5 Karolt fekete menyét 6 Ősbő ős úr 7 Etil folyam 8 Jutocsa megszerző 9 Hont száznagy 10 Agád ága, ivadéka 11 Vászoly királyhű 12 Ketel terelő 13 Zonga sólyom 14 Bódog gazdag 15 Uzor nyíl 16 Kara fekete

Régi magyar név Jelentése 17 Uros kisúr 18 Szinta széparcú 19 Kenéz vezér 20 Sebős gyors 21 Baranka bárányka 22 Surány sógor 23 Emese tejanya 24 Balár fióka 25 Bottyán furkósbot 26 Bátony báty 27 Botár botos 28 Könnyed könnyű 29 Szaló sós 30 Barsz párduc 31 Csörsz ördög

Lucián-fű F hegyi árnika, angyalital, gyökér, anyagyökér, árnyékfű, hájvirág, kappanőr, lúgfű, Mária-fű, olasz útifű, Szent János virága (Arnica montana) Az árnikának gyökerét, levelét, virágját egyaránt használják… Ha gyökeret akarunk gyűjteni, úgy az őszkor ásás által történik… Az árnika virága és gyökere erősítőleg s az anyagcserére előmozdítólag hat; az idegrendszert izgatja, s a bélcsatornát összehúzza. Úgy a virág, mint a gyökér főzete váltóláznál, gennyes tüdőváladéknál, gutaütéstől eredő bénulásoknál, gyomorfekélyeknél, hátgerincfájásoknál, agyrázkódásnál, csúfos és reumatikus bajoknál ajánlható. Külsőleg a gyökér és a virág főzete sebek, húzódások tisztítására és kötözésére alkalmas. [Tinktúrája] sebeket gyógyít. Rekedtség ellen (40 csepp 1 deci vízben hígítva) jó gargarizáló szer. Az állatgyógyászatban az árnika virága és gyökere egyaránt van használatban, mindazokban a külső bajokban, melyek ütéstől, eséstől, szúrástól, húzódástól származnak. Ilyenkor a [tinktúrája] egynegyedrész vízzel hígítandó, és mint borogatás külsőleg, naponként 2-3-szor alkalmazható. 10

Január

Vass Lehel: Őrszemek a Naskalat-hegyen (SzSz)

Télnek hava fagyot hozza. Medvét, farkast haragítja. Házad, barmod védelmezzed! Fölös terményt megőrizzed! Télnek urát megtiszteljed! Ünnepeit is megüljed! Vacsorával, áldomással. Dalos, táncos maskarával. Tüzet gyújtva hálálkodjál. Ételt, italt is áldozzál. Igézzél és jósolgassál. Januárban így mulassál!

A hónap fája a nyír.

Tél hava = karácsony másnapjától (dec. 26-tól) „pálfordulásig” (jan. 25-ig) tartott. Az év az újév napjából és 364 heti napból állt. Újév napja nem rendelkezett se dátummal, se heti napnévvel, nem sorolódott be az év beosztásába. Régen dec. 25-e számított az évkezdő napnak. Ekkor leghosszabb a nap árnyéka, ami mindenki számára látható-érthető volt. A 364 nap hétnapos hetekbe sorolódott. Egy év = 52 hét. Egy év = 12 hónap. Előés utóhónapok = 30 naposak. Középhónapok = 31 naposak, és az első napjuk évszak-ünnep.

Hatása: hajápolásra és testlemosásra reuma ellen, vizelethajtó, gonoszűző.

Régi magyar név Jelentése 1 Kincsu érték 2 Aporka anyácska 3 Oszlár keleti jász 4 Rabán hős 5 Kada karó 6 Korvin holló 7 Aba apa 8 Szülemér sarj 9 Erős tettre kész 10 Virág virág 11 Elek védő 12 Bán helytartó 13 Levente kis lélek 14 Kürt zúduló

Régi magyar név Jelentése 15 Kolos kerek 16 Zámor záró 17 Emőd csecsemő 18 Kolump kolomp 19 Kaba kabasólyom 20 Álmos megváltó 21 Patony tisztás 22 Kövecs kavics 23 Szemere szemecske 24 Edömér egyedüli 25 Tarcsa kopár 26 Géjza herceg 27 Bátor hős 28 Ilemer légies

Szent Antal virága F tejoltó galaj, Szent Iván virága, Szent János virága, Szent Iván seprűje, kásafű, tejzsugorító fű, tejoltó (Gajium verum) Terem mezőkön, kaszálókon, utak szélén, az egész országban. A növény szárításkor rendesen megfeketedik; virága mézillatú… Nem hiába nevezik tejoltó-fűnek, mert a vajkészítésnél már régóta, mint tejválasztó sav szerepel. A fű főzete belsőleg görcsös fájdalmaknál, nyavalyatörésnél, hisztérikus és csúfos bajoknál van használatban. Véres vizeletet és vérfolyást is elállít a nyers fűnek frissen sajtolt leve. Külsőleg a szárított növény pora, ha az orrba fölszívjuk, orrvérzést állít el. Az úgynevezett Szent Antal-tüzet e virág porával hintik be, hogy hamarább eloszlassák. Időjósnak tartják a füvet, mert eső előtt erős illatot áraszt. [A rák egyik kiváló ellenszere. Teáját továbbá vese, epe, máj és légzőszervi megbetegedések ellen is alkalmazzák.] 12

Február

Fodor István: Egyes-kő a magasból

Télutója fényét hozza. Villám, eső ezt mutatja. Földed ártól védelmezzed! Régi vetést megőrizzed! Élet anyját megtiszteljed! Ünnepnapját is megüljed! Tisztulással, áldomással. Csendes házi vacsorával. Új tűz mellett hálálkodjál. Gyertyát és bort is áldozzál. Igézzél és erősítsél. Februárban így köszöntsél! kezdődött. Számításhiba: kb. 1220 évente 1 nap.

Télutó hava „pálfordulástól” Jégtörő Mátyásig (febr. 24-ig) tartott. Régen a farsang (karnevál) Dorottya-nap után (febr. 7-én) befejeződött. Karnevál = cornu-vale = szarv-búcsú. Télutó hó végén került beillesztésre a szökőnap. Ez (mint újév napja) nem rendelkezett se dátummal, se heti napnévvel. Vagyis = beszökött az évszámításba. A szökőnap egy 28+1 éves ciklus alapján számítódott. 28 év alatt 4-4 évente (vagyis 7-szer) került beillesztésre szökőnap a tavaszünnep után. Ezt követte egy év kihagyás, vagyis a +1 (a 29. év, vagyis az igazi szökőév), majd a 28 éves ciklus újra-

A hónap fája a berkenye. Hatása: cukorpótló, has- és vizelethajtó, húgyúti megbetegedés, vesekő ellen.

Régi magyar név Jelentése 1 Szecső kiválasztott 2 Lél lélek 3 Mirkó békés 4 Bajok bajnok 5 Adorján dalmát ember 6 Nyestike nyest 7 Ubul furfangos 8 Zoltán uralkodó 9 Ajád száj 10 Kán kagán 11 Kadocsa csámborgó 12 Györe György 13 Ajtony arany 14 Jara meleg 15 Keled göndör 16 Zádor indulatos

Régi magyar név Jelentése 17 Petur Péter 18 Falibog istenítő 19 Bánk helytartó 20 Csák ütő 21 Beke meddő 22 Huny csillag 23 Kartal sas 24 Kapolcs kun férfi 25 Ernák ember 26 Turul héja 27 Marót morva férfi 28 Katapán kapitány 29 Bercel bércen túli 30 Zalán sós kő 31 Árpád árpás

Szent Benedek füve F erdei gyömbérgyökér, ciklász, erdei szegfű, vadszegfű, nyúlszemfű, szegfűszagúgyökerű fű (Geum urbanum) A gyökeret csak illata miatt használják. Borban főzve, kellemes szegfű illatánál s enyhén kesernyés ízénél fogva, mint összehúzó szer jó hatású hasmenésnél, vérhasnál…, lázaknál és görcsöknél. Kalmus- és tormentilla-gyökérrel vegyítve tinktúrának készíthető; a tinktúrát a vadászok mint gyomormelegítő s erősítő italt szedik be. Külsőleg a gyökerek főzetét sebek tisztítására és nyílt sebek gyógyítására használják. Közhasznáról azt írja dr. Csapó: «Sör közé ha vetik az összevagdalt gyökeret, azt a megecetesedéstől oltalmazza meg; 2. a must vagy bor közé tétetvén abban jó szegfű-szagot gerjeszt; 3. ecettel megöntvén a gyökereket és a ruhák közé tévén, azok jó szagúakká lesznek». [Használják likőrök ízesítésére, szegfűszeg pótlására is. A természetgyógyászok emésztőrendszeri panaszok kezelésekor alkalmazzák.] 14

Március

Bereczki Barna: Öcsém, Nagy-Hagymás-hegység

Tavaszelő enyhet hozza. Bimbót, hajtást ezzel nyitja. Gyümölcsfáid védelmezzed! Terméseit így segítsed! Fáknak anyját megtiszteljed! Ünnepnapját is megüljed! Öntözéssel, áldomással. Vesszőzéssel, kínálással. Köszöntővel hálálkodjál! Barkát, tojást is áldozzál! Igézzél és megismerjél. Márciusban így köszöntsél! közösségi-mezőgazdasági ünnep volt, erőteljesen szexuális tartalmú rítusokkal, termékenység-varázslásokkal.

Jégtörő Mátyást, illetve az esetlegesen beugró szökőnapot követően kezdődődött a Tavaszelő hava, a Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnep másnapjáig tartott. A régi naptár szerinti tavaszünnep (Ostern, Ostara) is ekkor lehetett (néhol évkezdő napnak számított). Ennek elemei a húsvét ünnepében is fellelhetők. A nagyböjt időszaka is ezt az ünnepet volt hivatott (testben, szellemben és lélekben) előkészíteni. A böjtidőszaki Kiszehajtás (gonosztél-űzés) és Villő-várás (széptavasz-hívó) is a Tavaszünnep felvezetését szolgálta. Régen, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja és másnapja egyfajta

A hónap fája a kőris. Hatása: vizelethajtó vese- és hólyagbaj esetén, hashajtó, testlemosó.

Régi magyar név Jelentése 1 Agád ágas 2 Vila tündér 3 Buda megbékélt 4 Kerény lándzsás 5 Mira nyugodt 6 Csát összefog 7 Jelek kormányzó 8 Radvány mocsaras 9 Csoma csomó 10 Zsolt uralkodó 11 Szatmár kerekedő 12 Gyula fénylő 13 Béla belső 14 Tibor tivoli származású 15 Nyeste lány-nyest

16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

Régi magyar név Jelentése Csongor sólyom Megyer magyar Aladár tekintélyes Kocsárd disznókömény Töhötöm herceg Zsombor bölény Kelen kiszögellés Bojla hadúr Baján gazdag úr Ajsa ajak Jarila tavaszhirdető Tas kő Nimród nemzetséges Mislemér elmélkedő Buzád búzás

Szent György-virág F közönséges pásztortáska, békalencse, békatarsoly, büdös szaporafű, csapka, élek-halok, Isten táskája, palackféreg, palackfű, pap vagy pásztor erszénye, pásztor ostora, pásztortarsoly, porcogófű, szívkésfű, vadmustár, véraltatófű (Capsella bursa-pastoris) Terem parlagokon, művelt talajon az egész országban. A pásztortáskának már a legrégibb idők óta igen jó neve van. És méltán. Orrvérzésnél az összezúzott füvet az orrlyukba rakjuk; véres vizeletnél, hosszadalmas havi vérfolyásnál, aranyérnél a fű erős főzete mindig jó orvosság. A leveleket és a fű kipréselt levét a külső vérzések elállítására szokták használni. [Magvai, levelei és gyökere ehetőek. Kínában élelmezési céllal termesztik. A „hirtelensütött pásztortáska-levelek” helyi ínyencségnek számítanak. Ismert vízhajtó hatása is. A növény virágos, leveles szárának felső részét gyűjtik a nyári hónapokban.] 16

Április

Bereczki Barna: Naplemente a Csukás-hegységben

Tavasz hava erőt hozza. Földnek zöldjét kifakassza. Legelőid védelmezzed! Állataid megbecsüljed! Nappal urát megtiszteljed! Ünnepnapját is megüljed! Ligetében áldomással. Zöld ágakkal, vígassággal. Dalolással hálálkodjál! Komatállal is áldozzál! Igézzél és barátkozzál. Áprilistól így búcsúzzál. állítás hagyománya „nem csúszott át” György-napra.

Tavaszközép hava a gyümölcsöző vasárnap utáni ősi öntözőhétfőtől (márc. 27-től) a György utáni kihajtószerdáig (istálló-ürítésig, ápr. 26-ig) tart. Régebbi hagyományai a korai „pünkösd-időben” felfedezhetők. Ebben az időszakban még nincs elég új élelem a nagy ünnepekre. Ápr. 24 = jeles nap. Állatok gyógyítása és kihajtása, takarítás, féregűzés, kifüstölés. Elő-estéje = „boszorkányos nap”. Bűbáj, boszorkánygyűlés, pogány rítusokideje. Hagyományai leginkább az ősi Valpurgis-éj (ápr. 30-án este) szokásaihoz hasonlatosak, érzelmi és erőteljes szexuális töltéssel. Érdekes, hogy az ekkori májfa-

A hónap fája az éger. Hatása: vérzéscsillapító, aranyér és bőrbaj ellen, fertőtlenítő, lemosó.

Régi magyar név Jelentése 1 Zobor gyülekező 2 Borizs harcos 3 Ugor erdei magyar 4 Strázsa őr 5 Nyék rekeszték 6 Jarovit hadúr 7 Bendegúz áldott úr 8 Acsád rokon 9 Fehéra világos 10 Ajna vízmenti 11 Majlád májusi 12 Böngér fürkésző 13 Cseszmer békeszerető 14 Násfa függő ékszer 15 Upor apu 16 Botond buzogány

Régi magyar név Jelentése 17 Szlavón híres 18 Szeret befogadott 19 Bleda fehéres 20 Balabán hatalmas 21 Tibád népvezér 22 Ugron magyar 23 Zelemér zöldellő 24 Csepel csenevész 25 Csatád csatolt 26 Szemlő megfigyelő 27 Szörénke szerető 28 Csanád merítő 29 Kund előkelő-fajta 30 Vázsony uradalmi 31 Zöngő csengő

Szent Péter kulcsa F orvosi kankalin, égi kincs, sárga kikirics, kásavirág, kesztyűvirág, kükörcs, kulcsvirág, Szent Györgyike, Szent György virága, lúdláb, tavaszika (Primula officinalis) Virágját házi orvosságnak gyűjtik. Egyes vidéken nemcsak a füvet és virágját, hanem a gyökerét is használják. Nálunk csak a leveleket és a virágot szokás bevenni, jó erős teának főzve. A friss gyökérnek édeskés, fűszeres, kámforra emlékeztető szaga és kesernyés íze van. Szárítva és porrá törve éppúgy lesz alkalmazva, mint a levél és a virág – vízben vagy borban főzve. A fű levelei és virágja forró vízzel leöntve, mint meleg tea, izzasztólag hatnak, és köszvényes embereknek ajánltatnak. Vesekő ellen a fű levele és virágja borban főzendő. Ideggyengeség, szédülés, görcsös fájdalom ellen is sokan sikerrel használják. Külső haszna: borecettel földolgozva, sebek tisztítására alkalmas. Gutaütött embereknek az e fűből készített fürdő van ajánlva. Az egyes vidéken ismeretes kankalinbor nem egyéb, mint cukorral és citromsavval vegyített és erjesztett kankalin. Úgy készül, mint a ribizkebor. 18

Május

Kállai István: Kilátás a Rekettyés-tetőről – Kelemen-havasok (SzSz)

Tavaszutó esőt hozza. Mezőt, erdőt felhizlalja. Vetéseid védelmezzed! Rontó elől megőrizzed! Esők urát megtiszteljed! Ünnepnapját is megüljed! Májfával és áldomással. Kivonuló vígassággal. Virágokkal hálálkodjál! Adománnyal is áldozzál. Igézzél és kedveltessél! Május hóban emígy tegyél. it, tisztségviselőit. Kispünkösd az új legények és leányok bemutató ünnepe lehetett.

Tavaszutó hava Györgynegyed-naptól az utolsó fagyosszent (Orbán) elvonulása utánig tart. E hónap több ünnepet is magába foglal. Ezek közül legjelentősebb: május 1-je és előestéje, amely a fiatalok ősi párosító ünnepének maradványa. A májfa-bontás napja a párosítások eredményességét jelezte. Ha az ifjú által állított fát elégették, az azt jelentette: a lány elfogadja a fiú közeledését. Ha szemétre dobták, akkor nem. A három fagyosszent utáni ünnep – a fiatalok király- és királynőválasztása – lényegében a keresztény pünkösdben „tovább élő” pogány népszokás, egyfajta ősi felnőtté avatási szertartás maradványa. Az ifjak versengés során választották bandáik vezetőit, bíró-

A hónap fája a fűz. Hatása: reuma, hurut, izzadás, gyulladás ellen, fájdalom- és lázcsökkentő.

Régi magyar név Jelentése 1 Torda helyén áll 2 Etre határjel 3 Berec magaslat 4 Bulcsú bölcs 5 Reme remélés 6 Kolosa sziget 7 Viszlav mester 8 Zaránd mérgeskedő 9 Elő első 10 Bacsó kis úr 11 Radomér örömteli 12 Lele tündér 13 Lublo kellemetes 14 Vaszar uradalom 15 Bod békesség

Régi magyar név Jelentése 16 Aranyos elragadó 17 Batu erőteljes 18 Sutár karcsú 19 Jávor juhar 20 Szelemér ivadék 21 Domamér lakályos 22 Akács achát 23 Zoltána fejedelem felesége 24 Levéd oroszlános 25 Bocsárd pohárnok 26 Adony adomány 27 Ladiszló dicső hatalom 28 Levente kis lélek 29 Keszi darab 30 Bese karvaly

Szent László-tárnics F keresztes tárnics, dantzia-gyökér, emián, Genitus király füve, keresztfű, keserűgyökerű fű, kígyófű, kígyónyelvű fű, , ördögméze, Szent László király füve, epefű (Gentiana cruciata) Terem napos, cserjés réteken, hegyi tájon, az egész országban. A fű gyökere erősítő gyógyszer; a friss növény keserű; erős s kellemetlen szaga szárítva enyhébb. Az emésztő szervekre erősítőleg hat. Hideglelésben levők főzzék meg a gyökeret borban, és úgy igyák. Hasonlóképpen járjanak el azok, akiknek étvágyuk nincsen. Mint lázcsillapító szer… nagyon el volt terjedve. Mint tinktúra (15-20 csepp cukorral bevéve) igen jót tesz, mert az emésztést fokozza… Külsőleg rút sebekre kötözik a gyökér levét vagy főzetét. Az állatgyógyászatban a gyökér porát pirulákban vagy főzetben, bő etetésből származó kólika, emésztési zavarok, sárgaság és giliszták ellen használják. Az adag lónak és szarvasmarhának 15-25 gr, kecskének, juhnak és disznónak 4-12 gr (disznóknak a vész ellen is ajánlható), kutyának, macskának 0,6-3 gr. Külsőleg a port, faszénporral és tölgyfakéreg-porral egyenlő részben vegyítve, rút sebek behintésére, főzetalakban kimosására ajánlják. [Gyomorkeserűk összetevőjeként is ismert.] 20

Június

Kémenes Árpád: Kis-Cohárd, Postafal – Békás-szoros (SzSz)

Nyárelő hó kedvet hozza. Jószágokat szaporítja. Házad javát védelmezzed! Család becsét megőrizzed! Öröm anyját megtiszteljed! Ünnepnapját is megüljed! Elvonuló áldomással. Fürdőzéssel, vidámsággal. Átérzéssel hálálkodjál! Virágokkal is áldozzál. Igézzél és szerettessél! Napfordulót így köszöntsél! amely nap főleg az éjszakai vígasság kipihenésére, egymás gyógyítására szolgált.

Nyárelő hava az utolsó fagyosszent-harmadtól Fürdető Iván másnapjáig tartott. A régi naptár szerint e napot tekintették a nyári napfordulónak (jún. 24-25.). Egyes helyeken szokásban volt a kispünkösd-hétfő és napforduló előestéje közti böjtölés, de megengedőbben, mint nagyböjt idején. E hónap főleg az aratásra készülődés jegyében telt, valamint a hónapot lezáró háromnapos ünnepre való készülődéssel. Első nap: Földanya napja, lányok ünnepe varázslásokkal, jóslásokkal, ünnepi készülődéssel. Második nap: Fürdető Iván ünnepe, fiúk-leányok közös mulatsága tűzugrással, tánccal, lakomával, közös fürdőzéssel, közösen köszöntve a harmadik napi napfelkeltét,

A hónap fája a tölgy. Hatása: gyomor- és bélvérzés, aranyér, hasmenés ellen, láb- és ülőfürdő.

Régi magyar név Jelentése 1 Tihamér hallgatag 2 Várkony avar-hun 3 Soma som 4 Ódor birtokos 5 Sarolt fehér menyét 6 Csaba pásztor 7 Velemér nyugalmas 8 Ellák fővezér 9 Koppány diadalmas 10 Kenese vezéri 11 Prav igaz 12 Abony apai 13 Szilas szilfás 14 Örs kabar férfi 15 Örkény szertelen 16 Barót nyest

Régi magyar név Jelentése 17 Zuárd boldogságos 18 Milán kedves 19 Varsány avar-alán 20 Csesznek tisztes 21 Ilon élénk 22 Naszlava dicső lány 23 Laborc béhódoló 24 Csenge bozótos 25 Tomor vas 26 Mirka rendes lány 27 Beten fohász 28 Szabolcs vágott 29 Cirpic szenvedő 30 Szemő szépszemű 31 Lubomér szépséges

Szent Magdolna-fű F orvosi vagy mezei macskagyökér, badián, baldrián, fordulófű, gyökönke, mezei vagy római nárdus, serjékfű (Valeriana officinalis) Terem ritkás erdőkben, vízparton, árkok mentén, s sziklákon az egész országban. A friss gyökérnek fűszeres, kellemetlen, átható, macskahúgyra emlékeztető szaga, s kezdetben édeskés, később erős, fűszeres, kesernyés íze van... Ereje izgató; az idegekre hat, görcscsillapító. Álmatlanságnál, kedélybajnál, görcsös tüneteknél, nyavalyatörésnél, ideges fejfájásnál, vitustáncnál és ideges gyomorgörcsnél veszik igénybe. A porrá tört gyökérből 1/2-1 gramm veendő be. Legjobb a leszűrt főzet (8-14 gramm 1-2 deci vízben főzve). A főzetből naponkint 4-6 evőkanállal kell bevenni. A baldrián-kivonatból elég 2-4 gramm erősen hígítva. A baldriánolaj bedörzsölő szer. A baldrián tinktúrából 20-40 csepp cukorral vehető be. A tinktúrához a gyökérnek kipréselt levét, egyenlő részben, borszesszel vegyítve vesszük. [Teáját citromfűvel és komlóval társítva is használják alvászavar kezelésére. Galagonyával párosított tinktúráját idegalapú gyomor- és szívpanaszokra. Külsőleg ekcéma, sebek, fekélyek gyógyszere. Májbetegeknek nem ajánlják.] 22

Július

Biró Lajos: Kászoni táj Kászonújfalu határában (SzSz)

Nyárnak hava hevét hozza. Érett kalászt kaszáltatja. Aratásod védelmezzed! Vágott rendet összegyűjtsed! Vihar urát megtiszteljed! Ünnepnapját is megüljed! Másodboros áldomással. Aratói vigassággal. Jó munkával hálálkodjál. Kalászokkal is áldozzál! Igézzél és menykőt háríts. Júliusi bajt megállíts! hirtelen zivatar vagy szélvihar nagy kárt okozhatott a lábon álló kalászosban.

Nyárközép hava Kalászos János-Pál (jún. 26.) napján kezdődött, és Nagyasszony napján (júl. 26.) végződött. Vagyis az „aratásünnepi készülődés” napjától az „utolsó aratóbál” napjáig tartott. A hónap első vasárnapja – Sarlós Boldogasszony napja – régen általános aratóünnep volt. Az e napra kötött búzakoszorúknak különleges erőt tulajdonítottak. Rontás-elhárításra, télűzésre, állatok és istállók védő-díszítésére, ünnepi körmenetek és tiszta szobák ékesítésére használták. A hónap utolsó 10 napja már leginkább a kazlazással, szárítással és behordással telt. Ekkor történt a részek kiosztása, az ünnepi felvonulás és a báli készülődés. A sietség oka, hogy ez idő tájt (a kánikula hatására) a

A hónap fája a galagonya. Hatása: szív- és érrendszeri problémákra, idegességre, magas vérnyomásra.

Régi magyar név Jelentése 1 Ménrót mén-törzs 2 Lehel lehelet 3 Bernát medveerejű 4 Törtel négyek ura 5 Sárna őz 6 Gyécsa kisebb herceg 7 Kötöny lovas utóvéd 8 Zádor háborgó 9 Milorad kedveskedő 10 Hugya csillagocska 11 Tarján alkirály 12 Lekh ravasz 13 Kászon savanyú 14 Bere fás 15 Rada boldog nő 16 Csépán koszorú

Régi magyar név Jelentése 17 Hetény hetedik gyermek 18 Szépa szépasszony 19 Huba türk kán 20 Vajk bőséges 21 Kemenes köves 22 Menyhárt erősszívű 23 Zsadány várakozó 24 Taksony szilaj 25 Délibáb szépasszony 26 Cseke gázló 27 Gazsó kincsőrző 28 Bános kormányzósági 29 Bolda boldog 30 Pázmán ismerős 31 Hanga fenyér

Szent Ilona füve F aranyos fodorka, aranyos páprád, csipkés bodorka, árvaleány haja, bojtos fű (Asplenium trichomanes, Adventhum aureum) Az egész levél áttelelő. Erdőkön, nedves és köves helyeken terem. Lépdaganatnál, sárgaságnál a füvet vízben kell főzni és színmézzel keverve, reggel és este másfél decis csészével meginni. Külsőleg is használják, mégpedig korpás fejbőr tisztítására és golyvabajoknál. A füvet vízben kell áztatni és azzal a fejet többször megmosni. Golyvánál [pajzsmirigy-megnagyobbodás] a füvet a golyvás nyakra kell rakni és átkötni. Többször alkalmazva felszívó erejénél fogva a golyvát eloszlatja. [Az egész növény gyógyító hatású. Légcsőhurut, csúz, máj-, tüdőbetegségnek, bélférgek ellenszere. Júniustól szeptemberig gyűjtjük a föld feletti részét.] 24

Augusztus

Diószegi Sándor: Naplemente a Madarasi Hargitán (SzSz)

Nyárutója aszályt hozza. Mezőt, rétet kiszárítja. Veteményed védelmezzed! Kévét, kazlat jól lekössed! Szelek urát megtiszteljed! Ünnepnapját is megüljed! Közös vidám áldomással. Dallal, tánccal, mulatsággal. Nagyvásárral hálálkodjál! Új kenyérrel is áldozzál! Igézzél és latolgassál. Augusztusnak ennyit adjál! gabonát, takarmányt, szalmát – ahol a rokonok, komák újra találkozhattak a nyári munka után.

Nyárutó hava Nagyasszony másnapjától (júl. 27.) Bertalan másnapjáig (aug. 25.) tartott, amelyet néhány helyen őszre mutató (ősz időjárását jósló) napnak tartottak. A hónap az aratáshoz kapcsolódó utómunkákkal telt, úgymint: kévék szárítása, cséplés, gabonaőrlés, továbbá szalma és törek gyűjtése, vályogvetés, paticsozás; házak, kamrák, vermek rendberakása, a begyűjtött termés elraktározása. A hónap legnagyobb ünnepe István nap volt (aug. 20.). Ekkor ünnepelték a cséplés befejezését, az első liszt megőrlését és az ebből készült kenyeret. E vígassággal búcsúztatták a cséplőket, köszöntötték a molnárokat. Vásárokon adták-vették a

A hónap fája a nyár. Hatása: vértisztító, hurut, reuma és aranyér ellen, hajápoló szer.

Régi magyar név Jelentése 1 Felicsi társ 2 Bogdán Isten adta 3 Csobán pásztor 4 Róza rózsa 5 Alpár hős férfi 6 Harkány horka 7 Rege monda 8 Aszonkus kisasszony 9 Gara fekete 10 Tardos helytálló 11 Dagna újnap 12 Szelestény falusi 13 Krizsán keresztes 14 Szerény szerfalu 15 Bogát gazdag 16 Szudomér ítélő

Régi magyar név Jelentése 17 Kolomba galamb 18 Timur vas 19 Sebő lövész 20 Ugrorusz ruszin 21 Bugac gulyás 22 Székely határvédő 23 Baslav hírneves 24 Jámbor jóindulatú 25 Solymár solymász 26 Csangó fellármázó 27 Kósa kos 28 Szalim sértetlen 29 Tőzsér marhakereskedő 30 Örsúr kabar vezér 31 Hornyák hegylakó

Szent Lőrinc-fű F közönséges méreggyilok, orvosi méregölő, Aesculapius füve, eniko, ebfojtó fű, kecskefű, fecskegyökér, selymes magú méreggyilok, vadpaprika (Cynanchum vincetoxicum) Terem napos dombokon, cserjésekben, szikár erdőkben, az egész országban. A friss, nyers gyökérnek kellemetlen, kámforra emlékeztető szaga van, melyet a szárítás folyamán elveszít. Frissen hányást idéz elő, s éppen ezért mérgesnek tartották. Szárítva izzasztólag s izgatólag hat, miért is borban vagy vízben főzve, vízkórosoknak és havibajban szenvedőknek ajánlatos. Szívreszketést, dobogást is csillapít a gyökér főzete. Régebben azokkal itatták, akiket dühös eb mart meg. Külsőleg a gyökér porát a sebekre hintik, hogy megtisztuljanak; dagadt manduláknál a főzetet timsóval vegyítve szájöblögetőnek, gargarizáló víznek használhatjuk. [A növény főzetének levét ütésre, sebre, dagadásra, kelésre is használták borogatónak, hozzátéve: „Vigyázni ké vélle, me mérges portéka”. Méreggyilok neve utal felhasználására: a növény mérgező, de nagy hígításban alkalmasnak tartották a szervezet méregtelenítésére, más mérgező növények hatástalanítására.] 26

Szeptember

Fodor István: Köd alatt az Erdélyi-medence (előtérben a Csicsói-Hargita – Bagolykő –, háttérben a Fogarasi-havasok)

Őszelő hó hasznot hozza. Kamrát, ólat gazdagítja. Föld gyümölcsét összeszedjed! Télidőre megőrizzed! Bőség anyát megtiszteljed! Ünnepnapját is megüljed! Gyümölcsöknek szedésével. Hozzá vidám vendégséggel! Aszalással hálálkodjál! Mézes borral is áldozzál! Igézzél és párt keressél! Szeptemberben emígy tegyél! napi állatbehajtással. Ez a nap legtovább a Tiszahát és Tokaj-vidék környékén maradt fenn, mint Mária-napi gyümölcsáldó.

Őszelő hava Bertalan „harmadjától” Gyümölcsadó Boldogasszony napjáig (szept. 24.) tartott. E hónap a zöldség- és gyümölcsszüret dandárja, valamint előkészület a következő hónap szüreti munkálataira, és építmények téli felkészítésére (javítás, építés-bővítés). A hónap kiszámíthatatlan időjárása miatt a jelentős és munkát tiltó ünnepnapok hiányoznak. A gyümölcsök gyors elérése, a következő havi szüret és állatbehajtás, a téli időre felkészülés változatos munkái nem adtak lehetőséget a vígasságra. Gyümölcsadó Boldogasszony napja ezért sok helyen összemosódott a KozmaDamján-napi gyógyításokkal és a Mihály-

A hónap fája a mogyoró. Hatása: izzasztó, toroköblögetés, ülőfürdő; hurut, aranyér, vízhajtó.

Régi magyar név Jelentése 1 Hornyák hegylakó 2 Tomaj hallgatag 3 Barót nyest 4 Zóra hajnal 5 Etele folyam menti 6 Berény behódolt 7 Bakács istenes 8 Magor pusztai magyar 9 Putnok puttonyos 10 Gerjén Gerjén 11 Szente szende 12 Bolyk bika 13 Kálmán maradék 14 Alán nyugati jász 15 Berend legyőzött 16 Duboz tölgyes

Régi magyar név Jelentése 17 Kont úrias 18 Bellér mészáros 19 Nándor dunai bolgár 20 Buga bika 21 Csolt hatalmas 22 Előd elsőszülött 23 Zerind szeretett 24 Berek liget 25 Fodor göndör 26 Örsi férfias 27 Besnyő besenyő 28 Tömör vas 29 Ünő szarvastehén 30 Csempes csalárd 31 Kurd farkas

Szent Róbert füve F nehézszagú gólyaorr vagy gerely, bakbőrű gerely, jószagú gólyafű, muskáta, szagos gólyaorrú fű (Geranium robertianum) Az egész növénynek kellemetlen szaga van. Terem nyirkos erdőkben, gyepekben, az egész országban. A fű undorító, erős, kellemetlen szagú és kesernyésen sós ízű. Már régóta használják a főzetét vagy kisajtolt levét vérfolyásnál, hasmenésnél, gyomorfekélyeknél, [csont]sorvadásnál, sárgaságnál és kőképződésnél. Külsőleg a főzet dagadt manduláknál, gennyes torokbajnál, szájbűznél mint gargarizáló víz, jó hatású. Az összezúzott füvet orbáncra, rákképződményes sebekre kötik. Az állatgyógyászatban a fű főzete véres vizeletnél nyer alkalmazást. [Termése a gólya orrára emlékeztet. Latin nevét (robertianum) a neves svéd botanikusnak, Carl von Linné-nek köszönheti, aki jellegzetesen nehéz illata miatt Robert nevű barátjáról nevezte el, akinek a legenda szerint a virághoz hasonló szagú volt a lába. Egyéves növény, a lomb-, tűlevelű és elegyes erdők, vágások, törmelékes lejtők, árnyas sziklák, kőfalak lakója, májustól szeptemberig nyílik.] 28

Október

Rozsnyai Hunor: A Kengürt ősszel (SzSz)

Ősznek hava szőlőt hozza. Hordót, pincét gazdagítja. Érett szemet kipréseljed! Mustját borrá beérleljed! Éjjel urát megtiszteljed! Ünnepnapját is megüljed! Szorgos, vidám szüretekkel! Vendéglátó préseléssel! Jó szűréssel hálálkodjál! Óboroddal is áldozzál! Igézzél és rontást háríts! Októberben ekképp számíts! végnapja volt: az állatbehajtáshoz és a juhászév végéhez kapcsolódó szüreti mulatság.

Őszközép hava Gyümölcsadó másnapjától (szept. 25.) Kisdömötör (Dömös, okt. 25.) napjáig tartott. A hónap elején mindenhol megkezdődött a próbaszüret, a legtöbb helyen a főszüret kezdetét Mihálynapjára (szept. 29.) időzítették; hegyvidékeken és a hűvösebb helyeken csak később, a következő hónap közepén. Viszont ezeken a helyeken Mihály-napkor behajtották az érzékenyebb állatokat. A szüret általában hónap végéig befejeződött, kivéve Tokaj környékén, ahol az aszúszüret a következő hónap első hetére is áthúzódhatott. Az eltérő helyi körülmények miatt nem alakulhatott ki egységes szokásrendszer vagy közös ünneplési időpont. Egyetlen általános ünnep a hónap

A hónap fája a hárs. Hatása: nátha, idült köhögés és hurut ellen, öblögetésre és fürdésre.

Régi magyar név Jelentése 1 Szajin jólelkű 2 Batus parancsoló 3 Varda palánkvár 4 Oguz nyíl 5 Tétény hercegi 6 Bogdány istenadta 7 Rados öröm 8 Kál öreg 9 Ugron magyar ember 10 Ladány emberlaka 11 Atád apai 12 Keresztély keresztény 13 Kilény remete 14 Vanda vad nő 15 Ladomér nagyhatalmú

Régi magyar név Jelentése 16 Ögyén birtokos 17 Zekő szökkenő 18 Jenő bizalmas 19 Bodor békés 20 Joleán jó leány 21 Polak lengyel 22 Vegier felföldi magyar 23 Bagamér isten kedveltje 24 Cveta virág 25 Tegomér békeőrző 26 Konor merész 27 Sztojan őrt álló 28 Terestyén zavaros 29 Rápolt tanácsos 30 Ártány herélt disznó

Szent Iván-pipitér F orvosi székfű, kamilla, anyafű, kis kamilla, mátrafű, mesterfű, mezei kapor, perefű, pipitér, székfű, szüzek anyja, szikvirág (Matricaria chamomilla) Terem parlagokon, községek körül, kivált a szikes alföldön, hol helyenként nagy területeket borít. Erős illatú fészke orvosságul szolgál. Az orvosi székfű száraz időben szedendő és szárítandó, mert így megtartja illatát és fűszeres ízét. A virágok főzete az altesti bajoknál, görcsöknél, női bajoknál csillapítólag és jótékonyan hat. Különösen kedvelik a nők, mert rendetlen havi bajnál gyógyhatását tapasztalták. Kesernyés kivonatát a sárgaságnál alkalmazzák. Hisztérikus bajnál a borszeszben oldott olajból 2-4 csepp cukorra csepegtetve bevehető; kis gyermekeknek a főzetet hasrágásnál adják be. Külsőleg a fű vagy virága, mint kötőszer a köszvénynél talál sikeres alkalmazásra; forró vízzel leöntve kemény daganatot lágyít. [Kamillaolaj készítése: kis üveget töltsünk meg június-júliusban, napfényes időben szedett friss kamillavirággal. Extra szűz olívaolajjal öntsük le úgy, hogy az olaj ellepje a növényt. Az üveget zárjuk le, két héten át a napon pihentessük. Hűtőszekrényben tároljuk!] 30

November

Fodor István: Gyimesek – ősz és tél között

Őszutója nyirkot hozza. Embert, barmot beszorítja. Tűzifát és termést gyűjtsed! Házad télre felkészítsed! Víznek anyját megtiszteljed! Ünnepnapját is megüljed! Hárítással, áldomással! Csendes házi vacsorával. Tisztulással hálálkodjál! Gyertyát, mustot is áldozzál! Igézzél és gyógyíttassál! Novemberben erre álljál! karácsonyig tartó böjtidőszak, míg máshol csak a következő hónap elejétől.

Az Őszutó hava Dömötör napjától (okt. 26.) Katalin előestéjéig (nov. 24.) tartott. Magába foglalta a Mihály-napkor (szept. 29.) kezdődő kisfarsangi időszakot. Ez a hónap az állatoknak és a kései termések betakarításának szentelődött. A hónap első hétfőjének hete: gyászhét. Magába foglalta mindszentek és halottak napját, ennek ellenére nem tiltotta a mulatozást, csak a lakodalmat. A nyári szállásokból ekkor költöztek be a téli szállásokra. A hónap fő ünnepe Márton-nap (nov. 11.), amely gyakran kétnaposra nyúlt. Egyes helyeken ezt követően kezdődött a

A hónap fája a bodza. Hatása: reuma, hurut ellen, vizelethajtó, izzasztó, lázcsillapító, arcápoló.

Régi magyar név Jelentése 1 Szücs varró 2 Budamér békés 3 Berend engedelmes 4 Csiszár fegyverkovács 5 Ünige megbízható 6 Fertőd lápos 7 Bag kert 8 Buzád búzás 9 Viszló dicső hely 10 Bodajk istenadta 11 Bojmér békehozó 12 Teke kecskebak 13 Boszurka megnyomó 14 Boroszló dicső barát 15 Vidor vidám 16 Bela fehér

Régi magyar név Jelentése 17 Zsiromér habzsoló 18 Szemér befogadó 19 Bozica istenadta 20 Bojta gazdag 21 Bodomér megbékélő 22 Dragomér kibékítő 23 Zente jámbor 24 Korocsun halál 25 Karácson fekete vég 26 Zombor bölény 27 Boga szarvas 28 Apor atyácska 29 Bökény erdős 30 Hunor hun-magyar 31 Dára ajándék

Szent János-gyökér F közönséges édesgyökerű páfrány, angyal-édesgyökér, erdei páfrány, ördög-oldalborda (Polypodium vulgare) Ezen fű tenyészik árnyas erdőkben, cser- és tölgyfák tönkéin, sziklákon, mohlepte falakon… Különös, avas olajhoz hasonló, kellemetlen szaga van. Főzete hasonló ízű, és undorítólag erős avas olajszagú. Hatása oldó, tisztító, vízhajtó, miért is máj-, lépbajoknál, rekedéseknél, sárgaságnál és vízkórnál használják… »Akinek tenyerén vagy lábán a bőr megrepedezett, kösse rá ezen port«. [Gyöktörzsét, gyökere nélkül, valamint leveleit gyűjtjük. Gyöktörzséből készült forrázata (5-10 g 200 g vízre) citromsárga színű, édeskés ízű, hurutos köhögésnél oldó hatású. Kesernyés főzete (20-25 g 1 liter vízre) idült köhögésnél és étvágytalanságnál ajánlható, reggel, este 1-1 csészényit fogyaszthatunk el belőle. Mellfájásnál, tüdőhurutnál, amikor erős az elnyálkásodás, asztmánál és béldugulásnál ajánlják a következő teakeveréket: 40-50 g gyöktörzset és 5 g mazsolát főzzünk fél liter vízben 10 percig, a szűredéket két egyenlő részben fogyasszuk el.] 32

December

Csiszár Szabolcs: A Nagy-Hagymás előtt (SzSz)

Téleleje havat hozza. Hideg idő ajtót csukja. Házat, udvart jól lezárjad. Állataid is megóvjad! Bajok anyját engeszteljed! Ártó napját ne feledjed! Bűbájjal és hárítással! Zárt családi vacsorával. Tisztulásról gondoskodjál! Nyári kalászt most áldozzál! Igézzél, de óvakodjál! Decemberben így vigyázzál! helyeken már napnyugtával) kitört a vidámság, beköszöntött az új év.

Télelő hava Katalin napján (nov. 25.) kezdődött, és nagykarácsony előestéjéig (dec. 24.) tartott. A hónapot a zártság és a böjtölés jellemezte. Téli készülődéssel, fiatalok felkészítésével, fonóbeli „nevelésükkel”, beavatásával és befogadásával telt. Jelentősebb hóközi ünnep volt a Lucanap (dec. 13.), amelyet gonoszjárónak és rontásűzőnek tartottak. Valójában a középkori naptárreform előtti idő télinapforduló-ünnepének pogány maradványa, annak továbbélését segítette. E napon köszöntött be leghamarabb az este. A visszafogott és böjtös dec. 24-ével az év is bevégeztetett, és éjfélkor (egyes

A hónap fája a fenyő. Hatása: lemosás, borogatás, fertőtlenítés, kimerültség, izzadás, lehűlés.

Húsvéti Kalendárium – 2015

Csillagos égbolt húsvét idején Mottó: „Gyászba borult Isten csillagvára, függönyt vontak mennynek ablakára...”

Ha az esti mennyboltra tekintünk, Isten Nyitott Könyvébe láthatunk bele. Sajnos, ma kevesen tudják, hogy az égboltról ugyanúgy lehet olvasni, mint könyvekből, csupán ismerni kell a fényírás jeleit. A csillagok tiszta, világossággal telt üzenete útmutatást és vigaszt hordoz a feléjük forduló lélek számára. „Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok / A szegény legénynek utat mutassatok...” A kocsi kerekéhez hasonlóan a tér és idő szintén kereknek bizonyul. A csillagos égbolt is rítus és ritmusszerűen kering, forog körülöttünk, vissza-visszahozva jeles napokat és kozmikus együttállásokat. Az esztendő kerekének forgástengelyén négy kitüntetett időponttal találkozhatunk, ezek a tavaszi és őszi napéjegyenlőség, valamint a téli és nyári napforduló jeles dátumai. Mondhatjuk úgy is, hogy a világosság és sötétség örökös váltakozásában ezek képezik a viszonyítási és sarokpontokat. Ezekhez a szent időkhöz társulnak a legfontosabb vallási ünnepeink, és a tér okán maguk a csillagképek is. A húsvéti ünnepkör a tavaszi égbolt környezetét tükrözi, benne legkevesebb négy csillagkép-együttes vizsgálatát érdemes

Planéták magyar nevei Jupiter – Magyar csillag, Magányos vagy Ónos csillag. Vénusz – Hajnalcsillag, Szerelem-, Réz-, Kúracsillag. Mars – Vérszem csillag, Hadakozóvagy Vascsillag. Szaturnusz – Székely csillag, Távoli vagy Lassú csillag.

megtenni, melyek egymásba fonódóan adják tudtunkra ezen időszak sajátosságait. Paksi Zoltán Égi utak csillagüzenetei c. könyvét ajánlom e témában, magam is ezt vettem alapul a csillagképek bemutatásához.

Vízöntő – megtisztulás A Vízöntő angyala két korsóból önti a vizet: egyiket az ég, másikat a föld irányába. Ebben a jelben a megtisztulás szükségszerűségével találkozunk, mely egyszerre jelent szellemi és testi „mosakodást”. A korsóból két irányba kiömlő víz a múlt és jövő felé is kifejti hatását. A tisztításból születő termékenység hordozza a szabadságot. Itt érthetjük meg, hogy tisztaság és

A Vízöntő csillagkép Szent Júdás apostollal

Húsvéti Kalendárium – 2015 szabadság egy, mert a szabadulás csak tisztulás útján érhető el.

Halak – összegzés A zodiákus utolsó, tizenkettedik jele a Halak. Ő a befejezés, a lezárás és „halál” időszaka, mely a megtett kör eseményeinek áttekintésére és a tapasztaltak összegzésére ösztönöz. A célba érés előtti utolsó stáció szerepét tölti be. Üzenete hasonlít a tengerbe szaladó folyó sorsához: a megtett út tapasztalatával lelkében átadja magát a kozmikus egység szimbólumának, a tengernek. A Pisces az Unio Mistica jele, az ego halála révén születhetünk meg Istenben.

A Kos csillagkép Szent Péter apostollal

tét követő vasárnap jelenti. Jézus Krisztus indít el bennünket a világosság útján.

Cet – feltámadás A Halak és a Kos csillagképe alatt látható Cet a mélyben, úgymond titokban köti össze a két jelet, ő kapcsolja össze az elmúlást egy új kezdettel. Jónás három napot tölt a Cet gyomrában, majd visszatér onnan. Ezt tekinti Jézus a húsvéti feltámadás „előképének”, ahol a három nap a test, lélek és szellem belső elvonultságban való újjászületését jelzi. A görög hérosz, Herkules is beveti magát a Cet szájába, ahonnan vörösen és csupaszon (mint a felkelő Nap) jön ki. Nem véletlenül érnek véget feltámadással a Cet mítoszai, hiszen alatta, az Ég mélyén, kiterjesztett szárnyaival felfelé emelkedik a Főnix... A tavaszi csillagképek fénylő ragyogása serkenti bennünk a tisztulás és összegzés erőit, hogy lényünk az új kezdet feltámadását a világosság győzelmének tekinthesse! Balla Ede Zsolt szakrálisföldrajz-kutató

A Halak csillagkép Szent Mátyás apostollal

Végső soron minden lezárás egy új kezdetet indíthat el.

Kos – kezdet A Kos az állatöv első jele, a létbetörés és a kezdet stációját jelöli. A tavaszi napéjegyenlőség számít kezdőpontjának, a Nap ekkor ér az alsó világból az egyenlítő fölé. Ez a világosság győzelme, innen számítva a nappalok már hosszabbak, mint az éjszakák. A Kos a kezdet áldozatának minősége, benne a teremtő erők tobzódnak. Elindul a tavasz, itt a kikelet. Itt kel, itt ébred és születik a természet, benne győz az élet a tél dermesztő halála felett. A Megváltó feltámadásának ünnepe ehhez a jelhez tartozik, hiszen a húsvét idejét a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöl-

A Cet csillagkép Szent Joachimmal és Szent Annával Illusztrációk: Julius Schiller: Coelum Stellatum Christianum, 1627

Húsvéti Kalendárium – 2015

Az ősi vetőmag aranyat ér A Gyergyóújfaluban élő Ferencz Lehel kertészmérnök, szaktanácsadó kiváló szakértője az organikus, illetve biokertészkedésnek. Gazdák sokaságát indította már el az egészségesebb, jobb minőségű zöldségés gyümölcstermesztés útján, előadásokat tart, de bárkinek szívesen ad tanácsot. – Mifelénk az úgynevezett organikus kertészkedés öröklődött egyik generációról a másikra. Nálunk még léteznek idős nénikék, akik ügyesen kertészkednek, és merem állítani, hogy természetesebb módon, mint a szervezett biokertészetek, mert olyan fajtákat termesztenek, olyan technológiával, amit csak ők ismernek. Sajnos, ha házunk táján meg is teremtjük a biokertészet feltételeit, a kereskedelemben csak vegyileg kezelt vetőmagokat találunk, ami ugyancsak nem felel meg a biokertészet előírásainak. Ezekből csak olyan növényt nyerünk, amelynek szüksége van a vegyszerezésre, egyébként nem kapjuk a kellő minőségű és

– Mi számít manapság biokertészetnek – nem föltétlenül a lexikoni értelmezést véve alapul? – A meghatározás világszinten egységes: azt a kertészkedési formát tekintik biokertészetnek, amelyben nem használnak olyan vegyszereket, melyek a termésgyarapodást segítik elő. Vagyis korlátozott a vegyszerek alkalmazása, gyakorlatilag csak azok használhatók, amelyek a hagyományos kertészetben is elfogadottak. Ilyen például a rézgálic mint növényvédő szer, de ide tartoznak az úgynevezett biodinamikus szerek is: a különféle növényi kivonatok, teák, forrázatok. Ugyanakkor biokertészetnek nevezhetők a háztáji kiskertek is, ahol egy család megtermeli a saját zöldségszükségletét, nem használva semmilyen mesterséges, termésserkentő vegyszert. – A kis, háztáji gazdaságokat leszámítva Románia milyen szinten áll a biokertészetek elterjedtségét tekintve? – Az utóbbi 4-5 évben kezdett megnövekedni az érdeklődés a „természetbarát” kertészetek iránt, ami részben az állami támogatásnak köszönhető. Tehát van egyfajta hazai „fellángolás” a biokertészetek irányába, de nagyon sok külföldi is vásárolt földterületeket Szeben illetve Segesvár környékén, ahol környezetkímélő kertészeteket létesítettek. – Székelyföld hol tart ebben a tekintetben?

Ferencz Lehel

Húsvéti Kalendárium – 2015 mennyiségű termést. Ellenben a már emlí- lalkozni, bejelenti az említett hatóságnál, tett nénikék sok esetben még a nagymamá- amely kér egy tervet arról, milyen zöldséjuk által termesztett vetőmagot őrzik évről geket szeretne termeszteni környezetbarát évre szaporítva, és vigyázva annak tisztasá- eljárással. Ezután ez a hatóság több éven át gára. Jó példa erre a gyergyószárhegyi megfigyeli az adott kertészetet, szúróprókáposzta, amit az ott lakók nemesítettek baszerűen meglátogatják, mintákat veszvegyszerezés és génmanipuláció nélkül, és nek, amiből megállapítják, hogy használfigyelnek a vetőmag minőségére. Ezért tak vagy sem vegyszereket. Ez növényfajlényeges, hogy legyenek saját tájfajtáink, és tánként három-öt évbe telhet, majd ha az azokat használjuk a biokertészetekben. Az adott termékcsoport megfelel a szükséges ilyen vetőmag azért is jó, mert magában paramétereknek, akkor megadják a biomihordozza a generációkon átöröklődött nősítést. Természetesen a minősítési tudást, hiszen a gazdáknak meg kellett folyamat lezárulása után is a hatóság bárfigyelniük az idők folyamán, hogyan fejlő- mikor meglátogathatja az adott kertészedött a növény, hogyan reagált hidegre- tet, és szúrópróbaszerűen ellenőrizheti a termék minőségét. Magyarán, körülmémelegre, aszályra vagy a túl sok esőre. – Mi a törvényi háttere a biokerté- nyes a minősítés megszerzése, és nagyon hamar el lehet veszíteni, ráadásul a törszeteknek Romániában? – Annak, aki biokertészetté akarja vénykezés évről évre változik, annak függminősíteni a területét, hivatalos tanúsít- vényében, hogy az Európai Unió milyen ványt kell beszereznie. Erre létezik egy rendelkezéseket fogad el. Ha csupán bizottság, Székelyföldhöz legközelebb egészségesebben akarunk táplálkozni, Kolozsváron van az Ecoinspect hivatal, jobb, ha az organikus kertészkedés elveiamely elvégzi a minősítést. Ha egy gazda hez igazodunk, mert az jobban fedi a valóeldönti, hogy biokertészettel szeretne fog- ságot.

Kertészkedés Ferenczéknél

Húsvéti Kalendárium – 2015 – Hogyan lásson hozzá a kivitelezéshez az, aki organikusan akar kertészkedni? A kolozsvári Eco Ruralis Egyesület – Először is azzal a nehézséggel fogja egyik fő tevékenysége a hagyományos szembetalálni magát, hogy nincs megfelelő termények magvainak gyűjtése, szaporíszaporítóanyag, amelynek megvan a termétása és terjesztése. Falusi gazdálkodókszetes ellenállása a kórokozókkal, betegsétól és kertészektől gyűjtötték be a szapogekkel szemben. Talán a legegyszerűbb mód rítóanyagot, a szucsávai génbankkal is a hagyományos tájfajták felkutatása, de ha ez együttműködnek, valamint hasonló nem lehetséges, akkor fel kell venni a kapcsotípusú európai szervezetekkel is. latot az Eco Ruralis Egyesülettel – ők háztáji Tartanak műhelyeket, képzéseket, amevetőmagok forgalmazásával foglalkoznak. lyeken bárki részt vehet, és megtanulÚgy tudom, az alapítvány ingyenesen küldi a hatja a kertészkedés alapjait. Minden vetőmagokat, de be lehet szerezni a tápiószetélen megszervezik a hagyományos lei és a szucsávai génbankból is. A másik fonmagvak cseréjét: magkatalógusukból tos dolog a szakirányú megfigyelés: előbb lehet rendelni a fajtákból, és kis mennyimeg kell tapasztalni a konvencionális mezőségben ezeket ingyenesen bárkinek gazdaságot, utána beszélhetünk bio- vagy elküldik postán; cserébe a későbbiekorganikus termesztésről. A konvencionális ben szintén magvakat várnak ezektől a mezőgazdaságban használják a műtrágyát, a gazdáktól, hogy mindig legyen készlet, vegyszereket, a végtermék azonban rengeteg amit továbboszthatnak. A legutóbbi vizet tartalmaz (a vegyszerek a víz mennyisékatalógus 2015. február 15-én jelent gét növelik az adott termékben, nem a tápmeg. Az egyesület elérhetősége: Dávid anyagtartalmát), és a termőföld is tönkreFerenc utca 10. szám, 5. lakr., Kolozsvár, megy. A vegyszerektől ugyanis kihalnak a Románia. Tel./fax: +40 264 599 204. Etalajból a hasznos mikroorganizmusok, mail: ecoruralis@gmail.com. olyan, mintha a sivatagban próbálnánk Honlap (román és angol nyelven): növényt termeszteni. A konvencionális www.ecoruralis.ro mezőgazdaságban tehát lényegében a műtrágya hozza a termést. – Mennyi időbe telik az átállás a kon– Ez nagyon kényes téma és komoly vencionális mezőgazdaságról az organi- probléma. Egy gazdaságnak jó, ha van kus- vagy biotermesztésre? bizonyos izolációs távolsága ahhoz, hogy – Négy évtől hét évig. Ennyi idő kell, ne történjen szennyezés, mert gyakori, hogy a talaj kitisztuljon a vegyszerektől, és hogy már a talajvíz is vegyszereket, káros helyreálljon benne a mikroorganizmus- anyagokat tartalmaz. Ennek kivédésére populáció. Ezt elő lehet segíteni jó minősé- izolációs távolságra lenne szükség, úgygű szerves trágya használatával. Ha nem áll mond tanyai körülményeket kellene rendelkezésünkre istállótrágya, akkor kom- teremteni, amit nehéz kivitelezni. Azonban posztot kell készíteni háztáji hulladékokból. használhatunk izolációs növényeket, pél– Mi történik abban az esetben, ha a dául lehet vetni mustármagot a kerítés szomszédos területen továbbra is műtrá- mellé, ami szép magasra felnő, nagy menygyát használnak? nyiségű vizet raktároz a lombozatában, ráa39

Húsvéti Kalendárium – 2015 dásul a port is felfogja, ami az útról jön. De akár sövényt is lehet ültetni, illetve bármiA Híres Szárhegyi Káposztavásárt lyen nagyobb, terebélyesebb növényt, amiés Fesztivált 2007 óta – a Torzsások vel védőfalat hozhatunk létre a háztáji gazTurisztikai Egyesület kezdeményezédaságunk köré. sére – minden év szeptemberének – Van-e képzés vagy tanácsadás olyan végén vagy októberében szervezik személyek számára, akik meg szeretnék Gyergyószárhegyen, mára valóságos tanulni az organikus kertészkedés alapnépünnepéllyé vált, hagyományőrző jait? és kulturális programmal fűszerezve. – Az elsődleges képzés a személyes A helyiek úgy tudják, „a nagyon megfigyelés, fontos, hogy egy gazda évről vékony levelű, lapos fejű, korán érő évre kövesse a termesztési folyamatot, szárhegyi káposzta minősége mintegy hogy a magból hogyan lesz termés. A 300 éves tenyésztés eredménye”. Tény, másik változat: keresse meg a környezetéhogy a Gyergyói-medencében már a ben élő idős néniket, bácsikat, akik kertész18. század elején megjelent a káposzkedéssel foglalkoznak, és sajátítsák el az ő ta. A Lázár grófok idején a káposztatapasztalati tudásukat. Még élnek olyan vágást rendszerint október 15–20. idős emberek, akik nem használtak műtráközött végezték, és éppúgy ünnepnap gyát, nem törekedtek nyereségvágyból volt, mint máshol a gyümölcsszüret. nagy terméshozamra, ők tudnak olyan „tit2014 szeptemberében a Szárhegyi kokat”, mikor, melyik napon érdemes Káposztatermesztők Egyesületének ültetni egyik vagy másik növényt. sikerült levédenie a szárhegyi káposzUgyanakkor tudomásom szerint mind tát mint márkanevet. Ez azt igazolja, Hargita, mind Kovászna és Maros megyékhogy a szárhegyi cárinában több ben szerveznek mostanában kertészeti évszázados múltú magból termeszképzéseket, de én is szívesen szolgálok tett, minőségi káposzta birtokába jut tanácsokkal. a megvásárlója. Jánossy Alíz

Az esztenán – Kusztura Sándor

Húsvéti Kalendárium – 2015

Kora nyári teendők a zöldségeskertben A meleg, esős időben a legfontosabb a gombabetegségek megelőzése. Mindenekelőtt a pityókára és a paradicsomra figyeljünk, a burgonyavész szinte órák alatt képes tönkretenni a munkánkat. Hetente, tíznaponta permetezzünk valaLehetőség szerint tartsuk gyommentemilyen réztartalmú szerrel, még akkor is, ha sen a kertet. A legegyszerűbb és környezetnem látjuk a ragya jellegzetes foltjait a barát módszer erre a kapálás. Ha a talaj szánövény levelein. Kaphatók nagyon haté- raz, cserepesedik, akkor is végezzünk amokony, felszívódó (szisztemikus) készítmé- lyan „horoló” kapálást: segít megőrizni a nyek erre a célra, de én mégis a sima réz talajunk nedvességtartalmát. alapú vegyszereket javaslom: habár A kiszedett gyomokat ne dobjuk a nem olyan hatékonyak, mint szemétbe, hanem komposztálamazok, a fogyasztó egészséjuk. Szinte minden háztartási gének is kevesebbet ártanak. vagy kerti, növényi hulladéA burgonyabogár is kot komposztálhatunk, ami ilyenkor okozza a legtöbb lebomlik: egy-két-három év kárt. A permetezést olyanalatt nagyon értékes, tápkor végezzük, amikor a láranyagokban gazdag földszevák nagy része már kikelt, de rű anyagot, komposztot nyemég nem érték el a kifejlett rünk, ami éretten felhasználhaA krumplibogarat méretet. Kis, néhány négyzet- még lárva korában tó önmagában is, vagy a talajba jó elpusztítani méteres vagy maximum 1-2 ár keverve javítja, lazítja azt. A nagyságú területen legjobb, ha még petera- komposzt közé keverhetjük a tojáshéjat, a kás előtt összeszedjük és elpusztítjuk a kifej- fahamut, a gyep- és ágnyesedéket, avart, de lett bogarakat. Csak ha már nem bírunk baromfi, nyúl, marha, ló stb. trágyáját is. velük, akkor permetezzünk ellenük: bármeA fűrészkorpával legyünk óvatosak: savalyik növényvédő szaküzletben beszerezhe- nyítja a komposztot! Mész hozzáadásával ez tők a megfelelő készítmények, és szakta- kiküszöbölhető. A komposzthalmot lehetőnácsadás is kérhető. Saját vélemény: nem ség szerint tartsuk nedvesen – ezáltal felmindig a legdrágább a legjobb. Bizonyos gyorsítjuk a lebomlási folyamatot –, és időnszerek párolognak, elvesztik hatékonyságu- ként forgassuk át, keverjük össze. Kükat, ha a levegő túlságosan felhevült: ilyen- lönösen fontos, hogy odavonzzuk a földikor inkább a kora délelőtti vagy késő délutá- gilisztákat, „akik” a földművelő ember jó ni órákban permetezzünk. A méhekre barátai: a baktériumokon kívül ők végzik a veszélyes szereket az alkonyi órákban taná- komposztálási folyamat nagy részét. Ezért a csos használni. Kisméretű parcellákon háti – lehetőleg árnyékos helyen kialakított – permetezővel, és ha kontaktszert haszná- komposzttelep alját ne szigeteljük el a talajlunk, igyekezzünk a bogarakat és a lárvákat, tól. ne a növényt vegyszerezni. Kratochwil Barna agrármérnök 41

Húsvéti Kalendárium – 2015 Fotó: Fodor István

Virágos Gyimes

Székelyföldön

B. Józsa Gyula

Tudja a Teremtő: A réten, a kertben, Miért illatosabb Az a virág, mely itt Székelyföldön fakad.

Tudja a Teremtő: Völgyben és hegyormon Mi van itt a légben, Hogy amint beszívom, Vérré válni érzem.

Tudja a Teremtő: Ha a mezőt járom, Miért hat úgy által Itt e bérces honban Minden kis madárdal.

Tudja a Teremtő: Miért jön úgy nékem, Hogy a nap is más itt. Ragyogva tündököl, Másutt csak világit. Tudja a Teremtő: Talán a lakók is Jobb szívűek itten... Áldja meg mindnyáját A teremtő Isten. 42

Húsvéti Kalendárium – 2015

Székelyek a tutajon futva, ott egy keresztbeállitott bakba fogózva várják a beközelgő pillanatot, melly vagy hagyja őket élve, vagy sem. A tutaj a zuhatag szélére érve, egy perczre lassitni kezdi futását, csendesen előrenyomul, ugy hogy félig a levegőben látszik függni; akkor egyszerre alárohan a tajtékzó zuhatagba… A másik perczben azután megint a kormányrudnál áll a két székely, s ha talán kialudt a pipa a nagy esésben, iparkodik megint tüzet csiholni. A part melletti sziklákon itt-amott egy-egy kereszt van felállitva. A székely jól tudja a történetet, a mi illyen keresztekhez van csatolva: itt, meg amott tiz, husz székely veszett el a folyóban, a mint az első tutaj fennakadt a zuhatagnál valami kőben, vagy keresztül álló fatörzsben s az utána jövök mind ott törték össze egymást a rajtuk levőkkel együtt; ezt a történetet elmondogatják egymásnak, valahányszor egy olly kereszt előtt elhaladnak sebesen; és ha szerencsésen megjárták az utat, egyet imádkoznak, – megint ujra kezdik.

Olvasóink a lenti képre tekintve elszörnyedten fogják mondani: „No te szegény góbé, ha még soha el nem vesztél, most fogsz elveszni.” Pedig se baj ott. Tréfa már ez a mulatság a székelynek. Négy-öt szálfából összekötöznek gúzzsal – jó tágon – egy tutajt, vagy a hogy a Vágvidéken nevezik – talpat; csinálnak neki két kormányrudat, s azzal rá eresztik azt az Olt vagy a Maros vizére. Az Olt, meg a Maros vize nem folydogál ollyan szép csendesen, mint a mi Dunánk, hanem nyargal, mint valami telivér paripa, kanyarogva sziklás völgyeken keresztül, néhol a meredek bérczek ugy összeszorulnak, hogy csak épen a keskeny tutaj számára marad közöttük hely, másutt hirtelen kanyarodik a folyó futása s az odaért tutajt elmeriti a sebes fordulásban. A két székely azért páratlan nyugalommal ül a kormányrudnál, s szivogatja kurtaszáru pipáját. Mikor azután egy-egy vizomláshoz érnek, mellynek csattogó zugása messziről hangzik eléjök, oda kormányozzák szépen a tutajt a folyó sodrába, akkor felemelik a kormánylapátokat, s hirtelen a tutaj közepére

Jókai Mór (1825-1904): Vasárnapi Újság, 1856/3.

Húsvéti Kalendárium – 2015

A székely búcsúk mintegy központra arra irányul, s arra a legszegényebb is rákészül, s mindent megtesz, hogy minél fényesebben ülhesse és ünnepelhesse meg. (…) A falu gazdasszonyai igazán felvetik a konyhát; a búcsú napján nemigen érnek el a templomba, mert az isteni tisztelet ideje alatt otthon sütnek-főznek, készítenek a már meghívott vagy a templom után (isteni tisztelet után) meghívandó vendégek számára. Ilyenkor még a legszegényebb család is nagy terektát [traktát] csap. Egész éven át gyűjtögetnek e napra, s a legszegényebb székely napszámos is, ha már nem tudta volna másként kikeresni, kölcsön vagy munkára pénzt vesz fel, de a búcsúünnepet tisztességesen megüli. Van is ám szerepe a mézes pálinkának, fehér kenyér, tálbasült, kürtőskalácsoknak s más csemegéknek és süteményeknek, no, aztán a leves, töltött káposztának, tyúk- és libasülteknek stb. stb.-nek.

A… székely nép vendégszeretete a legfényesebben a búcsúk alkalmával nyilvánul meg, úgyhogy a búcsúk a Székelyföldön nemcsak a vallási, hanem a barátságos összejöveteleknek, a nyílt és jószívűségnek kiváló ünnepei is. A karácsonyi éneklések, az aprószentek, a betlehemi pásztorjátékok, az újévi és farsangi összejövetelek, a húshagyati tisztelgések, a húsvéti vízöntözések stb. ugyanannyi kínálkozó alkalmak a barátság, szívélyesség, vendégszeretet érzelmeinek nyilvántartására, de mindezeknek a búcsúünnepek képezik különös idejét. Nálunk minden község ősi kath. szentszokás szerint valamely szentnek pártfogása, védnöksége vagy a Szentháromság, Szentlélek, Boldogságos Szent Szűz oltalma alatt áll, és e pártfogók évfordulati napjain az egyes községek lakói külön búcsúkegyelmekkel ellátott úgynevezett búcsúünnepeket tartanak. Ezt a mi székely népünk oly nagynak tartja, s oly kegyelettel iparkodik megtartani, hogy figyelme az egész éven át

Vitos Mózes: Csíkmegyei füzetek, 1894 (némileg aktualizált helyesírással)

Búcsú után Fotó: Tóth Elek (SzSz)

Húsvéti Kalendárium – 2015

Feltámadás ünnepe Székelyföld peremén Fenyőágtevés, locsolás, piros tojás, báránysült, omlós kalács. Talán ezek az első dolgok, amik eszünkbe villannak, ha a régi húsvéti népszokásokra, hagyományokra gondolunk. Tudjuk, a húsvét elsősorban, a Biblia tanítása szerint Jézus feltámadásának ünnepe, ugyanakkor a tavasz kibontakozását is jelenti. Írásunkban székely-mezőségi és Közép-Maros menti településeket keresünk fel, és megpróbáljuk azoknak a húsvéti arcát „megfesteni”. A tetszhalált alakító természet ébredését, a gyümölcsfák és egyes növények virágzásának idejét, a gólyák, fecskék hazatérését, a kakukkmadár megszólalását, a rigók, seregélyek, énekesmadarak hangos karénekét, a vadgalambok turbékolását. Úgy, ahogy azt egyik locsolóversünkben is mondjuk: „Megújulva a természet,/ a pacsirta fütyörészget./ Énekében azt dalolja,/ Itt Jézusunk feltámadása.” Először a fenyőág, zöldág állításának hagyományát, szokását kíséreljük meg körüljárni. Dr. Barabás László néprajzkutató szerint Székelyföld marosszéki részén szokás a májusfa és a pünkösdi virágozás mellett a húsvéti zöldág állítása is. Marosszéken a 19-20. század fordulóján a tavaszi zöld ágat általában nagylegények tették a nagyleányok kapujára, tornácára szerelmi ajándékként, utóbb sokfelé már csak fiatalabb fiúk, fiúgyermekek kislányoknak, leánygyermekeknek. Sőt, a húsvét-, illetve virágvasárnap általánosabb szokásalkalom, mint május elseje vagy pünkösd. A húsvéti zöldág: az örökzöld fenyőfa. A májusfa viszont kizöldült, lombos ág, fiatal fa, amit szintén szerelmi aján-

dékként vittek a legények a leányoknak. A pünkösdi virágozás abból állt, hogy a legények lombos ágakból bolthajtást készítettek a leányok kapujára, és azt virágokkal, virágcsokrokkal díszítették.

Ma is szokásban van a fenyőágtevés Nagyernyében a húsvéti szokások betartása mind a gyermekek, mind a felnőttek körében divatos volt évszázadokon át. Ezt megelőzte húsvét szombatján este a „fenyőágtevés”. Nagyhéten már izgalomban voltak a fiúk, hogy honnan tudják beszerezni a lucfenyőágat, hiszen Ernyében nincsen lucfenyőerdő, ezért a faluban lévő magányos fenyőfákról kértek a gazdától, vagy esetleg az éj leple alatt loptak le egy-egy ágat. Előfordult az is, hogy a szomszéd falvakból szerezték be. A kisebb fiúk, ha volt miből, több ágat is „szegeztek”, a nagyobb fiúk csak egynek: annak, akinek udvaroltak. Mivel kevés volt a

Marosszéki zöldágazás

Húsvéti Kalendárium – 2015 másodnapján kezdődött az öntözés. Délelőtt a gyermekek, délután a felnőttek mentek öntözni, mindenki kölnivízzel. A gyermekek locsolóverset mondtak. A vers elmondása után az öntöző megöntözte a család nőtagjait, akik piros tojással kínálták meg őket. A közelebb álló rokongyermek, vagy éppen a fenyőágtevő több tojást kapott, tésztával is megkínálták, és már virágzó kék vagy fehér jácintot tűztek a kabátja bal kihajtójára. Székelykakasdon kis csoportokban jártak a legények és díszítették fenyőággal a leányos házakat. Az ágakat szászfűvel, színes papírral, szalagokkal, kifúrt piros tojással ékesítették, és szegezték a kiskapu fölé. A leányos háznál kb. három hétig őrzik a díszes ágakat, akkor leszedik. Marosszentannán, fenyőág, sokszor ellopták a már feltettet, a Udvarfalván, Várhelyen, Csejden még több nevet lekaparták, és felszegezték a saját munkával jár a zöldágtevés, hiszen itt „kávát” kedvelt kislányuknak. Éppen ezért őrizni is készítenek, azt „öltöztetik” fenyővel, díszítik kellett a már feltett ágat! Ernyében nem és viszik a kisleányos házhoz. A káva elkészítési módja a következő: volt szokás feldíszíteni a gallyat, mint sok szomszéd faluban tették. Előfordult, hogy két csupasz faágat kereszt alakban rögzítea büszke lányokat megviccelték: kapujuk- nek, majd eköré egy kört formálnak moba kórézsuppot tettek, vagy kiemelték a gyoróvesszőből. Az így elkészült szerkekiskaput a sarkából, és 100–200 méterrel zetre, kávára erősítik a szalagokkal, kifúrt piros tojásokkal díszített fenyőágat. arrébb vitték... Marosszentkirályon, Mezőpaniton, Másnap a fiúk elsétáltak a ház előtt, és számba vették a fenyőágakat, majd húsvét Mezőbergenyén, Mezőcsáváson, Mező-

Zöldfarsangon (Jakab napján, május 1-jén) minden jóravaló leánynak kapujába vagy ház ajtója elé, kinek szeretője van, fehér- vagy lucfenyő-zöldágat vernek. És megtörténik, hogy a gazdag és szép leánynak, kinek több udvarlója van, 4–6 ágat is vernek. Az ilyen sudár magas fatörzse kérgétől majd meg van hántva, majd veres és zöld cifrázatokkal, arabeszkekkel van kiékítve, és mivel azt Jakab napján hajnalban és titokban állítják föl, vagy mivel az ébredező szerelem jelképe, azért „Jakab-fának”, „Jakab-ágnak” vagy „hajnalfának” nevezik. Az a leány, akinek ajtaja, ablaka vagy kapuja előtt a kisütő nap ily díszfát nem talál, az szegénynek, elhagyatottnak, szerető nélkülinek érzi magát. Vitos Mózes: Csíkmegyei füzetek, 1894 46

Húsvéti Kalendárium – 2015 bándon, Mezőmadarason húsvétkor nem Meg szabad öntözni? tesznek fenyőágat a legények. Bár ez nem mindig volt így. A mezőmadarasi falutörHúsvét másodnapján a csejdi legényténet szerint például a faluban „a két világ- kék is öntözni indultak, mely alkalommal háború között húsvétkor a lányos házak „fizetséget” kaptak a fenyőágakért, piros kapujára fenyőágat tűzdeltek a legénykék”. tojás, zsebkendő, pénz stb. formájában. Ma, akárcsak Panitban vagy Bergenyében, Öntözés előtt azonban locsolóverset monMadarason is „a nagyobb legénykék pün- dottak. Egy ilyen kevésbé ismertet mi is kösdkor szokták zöld ágakkal, rendszerint lejegyeztünk: hársfaágakkal feldíszíteni a leányok kapuját” (dr. Szabó Miklós: Mélyre nyúló gyöke- „Röviden elmondom, hogy ide miért jöttem rek). Hogy lelkem óhaját kiöntsem itt szépen. Kitárult lelkemnek azt az óhajtását, A hajnalozás is a húsvéti Hintse az ég ura önökre áldását. szokáskörhöz tartozott Örömhírek jönnek a széles világból Székesen az 1970-es évekig szokásban Jézus a megváltó feltámadt sírjából. volt, hogy a legények fenyőfahegyet tettek Nincs már a keresztfán, nincs már a sírjába, arra a kapura, ahol az a kislány lakott, aki- Ott él és uralkodik fenn a mennyországba. nek udvaroltak. Ez a szokás ma is él, de Feltámadásának dicső emlékére míg régen nem díszítették ezeket a fenyő- Bő kívánság rejlik szívem belsejébe, ket, ma színes szalagokkal, krepp-papírral Hallottam e háznál van egy szép virágszál, gazdagítják, amit éjszaka őriznek, hogy Meg szabad öntözni?” más fiúk el ne lopják. Amíg a legénykék a fenyőágszerzéssel, Székesen hajdan a hajnalozás is a húsvéti szokáskörhöz tartozott. A nagylegé- -állítással, locsolóvíz-vásárlással, a lányok nyek minden ház kapujára úgynevezett tojásfestéssel, locsolóvárással voltak elfog„öntözőágat” tettek, amit szekérrel hor- lalva, addig a szülők is készültek az ünnep doztak végig a falun. A hajnalozás éjfélkor méltó fogadására. Az apa a húsvéti bárányt kezdődött, amikor az ágtevők mindenki- vágta le, ami általában fájdalmat okozott hez bekopogtak, minden családot zene- és kicsit rontott az ünnepi hangulaton, szóval, énekléssel, öntözéssel köszöntöt- mert a célra kiszemelt, otthonhagyott kis tek. Mindenki szívesen fogadta, kaláccsal, állatkát rendszerint a gyermekek gondozitallal, pénzzel kínálta őket. Az így begyűlt ták. Az édesanya aztán ünnepi ételnek sulinet.hu összegből fizették ki a megfogadott zenészeket. Az italt nyilván nem lehetett mindenhol elfogyasztani, ezért volt két fiú, aki korsóval járt: egyik a felkínált pálinkát, másik a bort gyűjtötte. Ez megmentette a köszöntőket a berúgástól. A korsókat aztán egy kultúrotthonhoz közeli háznál helyezték el, és a következő éjjel, a húsvéti Hajnalozás bálon a vendégekkel együtt „ürítették ki”. 47

Húsvéti Kalendárium – 2015 készítette el a bárányhúst, a kalácsok kiszeMára már sokat változott a régi húsvétok dése után, egy nagy tepsiben szép, ropo- hangulata, de bizonyos részei mégis meggós pirosra kisütötte. Többféle kalácsot is maradtak. Ha ma már nagyáruházból vásásütöttek az anyukák. Egy tepsiben máko- rolunk 2–3 kg bárányhúst, és a nagymama sat, egy másikban diósat, és két-három sütőkemencéjét is lebontottuk, azért a tojáslábosban pusztakalácsot. Kiszedéskor az festéshez és a locsoláshoz ragaszkodunk. Az egész udvart betöltötte a kalács illata, sőt ügyes háziasszonyok pedig a mikrohullámú az egész falut belengte, hisz minden sütőben is tudnak finom zserbót, diós, asszony ezt művelte (dr. Nagy Lajos: mákos tekercset, bejglit vagy kalácsot sütni. Gyermekkorom húsvétjai). Nemes Gyula

Székelyek szelleme Keletről. Mint az alföldi pásztor a rideg marhát, még az ősi írást is elhozta a Pontus mellől. Ez a rovásírás valamikor a magyarok közös ábécéje volt. Később elkallódott a latin papok kezén, csak a kis székely templomokban akadt menedékre. Shakespeare korában a székely gyakran még «huniabeli módra» ír. Szamosközi István, padovai humanista, egyik első régészünk még féligmeddig élő írásnak ismeri s Buda visszavétele után Marsigli olasz tudós úgy gyűjti a székelyek közt, mint Bartók a balladákat. Az Alföldön megmaradtak az ősi állatok: a honfoglalás anyagi alapja, a székelyeknél fennmaradt az írás, a faragás s az ősi énekstílus: a szellem. Ebben a fürge, tréfacsináló népben van valami csodálatosan ódon. Hazajáró lelkekkel virraszt a tűznél, a pásztor Júlia szép lányt látja a mezőben, a szomszédban a balladabeli Barcsait ölik. Mikor az új hit papjai elkerültek a székelyekhez, a nép rögtön az ötezer esztendős neveket tanulta meg tőlük. De még a zsidó nevekből is azokat kedvelte, amelyek Mózes könyveiben állnak.

Erdélyben hamarább kezdődött a magyarság s később a magyar államrend: a Pax Hungarica, mint a Királyhágón innen. A magyarság a hunok visszavonulásával, a Pax Hungarica szent László hadjáratával. Hunnia a hunok szétszóródása s László kun harcai közt a székely szögeletben rejtőzött. Ezt a szájhagyományt még a hunok patkolták meg a hosszú útra. De így áll a régi krónikákban is. Az Árpádok és Anjouk udvari történészei – (Párizst-járt papok) – ugyanazokkal a hunokkal kérkednek a királynő ősök közt, akikről a székely nép kutakat, sírokat, patakokat nevezett el. A történetírás hol elvette, hol visszaadta a hunokat a székelynek. Most éppen visszaadja. A hegy, a patak s az erdei út azonban nem kérdi a tudományt, az odavaló nép emlékezetére bízza magát. Ahol fekszik Zetelaka, ahol az út Fenyédnek fordul, ahol Réka sírját mutatják: ott járt a hun. A szűk, erdős völgyek visszaverik az emléket, mint a visszhangot. A székely ma is úgy emlékszik a hunokra, mint az Árpádkori névtelen jegyző. Mint a csiga a házát, még a faragott kapuját is magával hozta

Cs. Szabó László (1905–1984): Erdély (Nyugat, 1940/8)

Húsvéti Kalendárium – 2015

Fenékre vert emlékezet Maros megye magyarlakta vidékei közül a Nyárád mentén – főként annak eldugottabb, bekecsalji részein – is élnek a húsvéti népszokások. A locsolkodás mellett az olyan falvakban, mint például Rigmány, Jobbágyfalva, Nyárádgálfalva, Szentháromság, Nyárádremete vagy Nyárádselye ma is többé-kevésbé népszerű a határkerülés és a fenyőágazás. sulinet.hu

A „menet” nagypéntek délutánján kezdődik, amikor a legények egy csoportja végigjárja a határt, ha léteznek, kitakarítja a forrásokat, megújítja a határszéljelző dombokat, hompokat. A határkerülésre rá egy napra, nagyszombat délutánján kerül sor. Ebbe már a családos férfiak is bekapcsolódnak; a gyülekezőt a mókás pap-, bíró- és zsandárválasztás követi. Előbbinek imát kell mondania a kedvező időjárásért és a bő termésért. A bírónak ítélkeznie kell, a zsandárokra meg a törvény ellen vétők elfogásának feladata jut. A menet ideje alatt tilos a csúnya szavak használata meg a lopási kísérlet. De az is vét a szabályok ellen, aki lemarad a csapattól, vagy netán tegezni meri a társát. Aki meg szabálytalankodik, arra kimondják az ítéletet, és a következő határdombnál meg is pálcázzák. Egyes határhompoknál nem csak a vétkeseket büntetik meg, hanem a suhancokat is megpálcázzák. „Fenekükre verik az emlékezetet”, mondják az idősebbek, aminek célja, hogy a legény már zsenge korban ismerje meg, és vésse jól az agyába, hol van szülőfaluja határa. A hármas határhompoknál, előzetes egyeztetés alapján, több falu határkerülő menete is szokott találkozni. Amelyik csapat előbb ér oda, úgymond elfoglalhatja a hompot. Ekkor szópárbaj alakjában játékos határvitatkozás alakul ki, amelyben a

Húsvéti határkerülés Nyárádremetén

szomszéd települések legtudálékosabb öregjei mérik össze furfangbeli képességeiket. A határkerülést a kapuk késő délután kezdődő, netán esti, helyenként éjszakai fenyőágazása követi. Egyes falvakban minden nő kap ágat, máshol csak a lányok részesülnek ebben a megtiszteltetésben; Selyében mindössze a kislányoknak jut a díszítésből. A kedveskedés mellett a fiúknak „természetszerűen” egyéb céljuk is van: ellopják a kapukat, pelyvával, kendermaggal vagy tollúval szórják be a gazda udvarát. Persze, mindent csak tréfából. A Nyárád menti falvakban a húsvéthétfői locsolásnak is megadják a módját. A legénycsapattal jár egy álarcos, nevetséges vagy ijesztő figura, akit kókosnak, hamubotosnak, kardosnak, hamubucskásnak vagy éppenséggel húsvéti bolondnak neveznek. Feladata botra kötött hamu49

Húsvéti Kalendárium – 2015 rúdra kötött hamus tarisznyát vagy kardot sulinet.hu tart. Ő vezeti a hajnalozó-öntöző menetet, vigyáz a rendre, nyitja a kapukat. A hamubottal vagy karddal minden rendetlenkedőt megcsaphat. A csapatnak viszont nem ő a vezéregyénisége, elvégre őt is elakaszthatják, leönthetik vízzel, kicsúfolhatják. A sor végén ott A végén mindenkinek van a két kéregető cigány, akiknek kosarákijár a botból... (Rigmány) ba a tojás mellé kötelező módon szalonnát és italt tesz a házigazda. Mire a fiúk végezzacskóval megverni a rendetlenkedőket nek az öntözéssel, egyes helyeken hajnalovagy az úton elhaladókat. Öltözete fehér dik, netán már reggel is lesz. Innen is ered ing, fehér alsónadrág, papundekliből a bizonyos marosszéki falvakban használt vágott, festett álarc, két oldalán szalagok- „hajnalozás” elnevezés. kal. Derékszíján kolomp lóg, kezében Szucher Ervin

Vandalizmus a hagyományápolás nevében Marosszéken nem mindenütt ennyire szelídek a népszokások, mint a Nyárád völgyében. A Felső-Maros menti, közigazgatásilag Magyaróhoz tartozó Fickón egyes legények olykor a tréfálkozásban nem ismernek határt; ilyenkor virtuskodásba, sőt vandalizmusba torkoll az, amit ők „hagyományápolásnak” neveznek. Nem csak kapukat lopnak és szekereket szednek szét, majd raknak össze a csűr tetején az éjszaka leple alatt a mókás kedvű fiatalok, helyenként a kerítést is földre teperik, az udvar végében álló árnyékszéket pedig teljesen lerombolják. Ha nagycsütörtök éjjel a gazda túl ébernek bizonyul, és igyekszik megóvni javait, maga is megjárhatja. „Egész éjjel vigyáztam, nehogy elvigyék a kapumat. Amikor láttam, hogy éjfél után közelednek a legények, kiléptem az udvarra, de sárral és fadarabokkal dobáltak meg. Lehettek vagy tízen, állat módjára üvöltöztek és káromkodtak. Örülök, hogy nem vertek el! És mindezt állítólag a népszokás nevében tették” – mesélte Ördög Dénes. Bosszúságát csak tetézte a tény, hogy az állítólagos népszokás és a hagyományőrzés nevében egyik évben a szekerét elvitték és széttörték. Egy részét megtalálta a központban, az üzlet előtt, a másikat nem. Ami megkerült, azt is javítania kellett. Ördög a magyarói rendőrséghez fordult, de azt a választ kapta, nem lehet minden lányos ház elé egyenruhást állítani. Szász Rózsika néni még rosszabbul járt: hívatlan éjszakai látogatói az udvarvégi árnyékszékét aprították tűzifává. „Öreg vagyok, hogyan legyek éber, s egyáltalán, miként akadályozzam meg a vandálokat, hogy ne tegyék tönkre a gazdaságomat” – sírta el magát az elkeseredett asszony, akinek azelőtt egy évvel a kiskecskéjét ölték meg a megpendült legények, akik közül sokan ma is amellett kardoskodnak: nincs mit vitázni, hiszen ez ősi szokás. 50

Húsvéti Kalendárium – 2015

Húsvét a Szentföldön A Duna Televízió nagysikerű honismereti és turisztikai műsora, a Hazajáró csapata 2013 húsvétján kerekedett útra, hogy a felsőháromszéki Almás és Lemhény lakóival közösen elevenítse fel a kommunizmusban tiltott húsvéti határkerülés hagyományát. A hegyek ölelésében fekvő FelsőHáromszéken olyannyira megőrződött a katolikus hit, hogy a vidéket ma is Szentföldnek nevezik. Kézdiszentlélek fölött ott van mindjárt Perkő, amely Háromszék Csíksomlyója. De ne tekintsünk olyan messzire, célozzuk meg inkább a Lemhény és Kézdialmás közt félúton fekvő Szent Mihály-templomot, ahol húsvéti határkerülésre készül a két falu népe! Berecki pihenő után lépünk át a Feketeügy hídján, és hamarosan elérjük Lemhényt, amely hosszan nyújtózkodik a patak mentén. A szokásos székely falukép fogad bennünket, ám most korántsem falut nézni jöttünk, sokkal inkább a húsvéti határkerülés ősi szokásában gyönyörködni, mely hagyomány a Királyhágó túlsó felén sajnos már régen kihunyt. Székelyföld egyes katolikus falvaiban a húsvéti ünnepkörnek még manapság is elmaradhatatlan eleme a határkerülés, melynek során a földeknek is hírül viszik Jézus feltámadását, részben hogy

A kereszteknél és határjeleknél kérik a Fennvalót, hogy őrizze meg a településeket és lakóit minden bajtól

együtt ünnepeljenek a természettel, részben hogy a gonosz szellemeket, a természeti csapásokat a Feltámadott Jézus hatalmával a határtól elrettentsék. Lemhény és Kézdialmás népe közösen ápolja ezt a hagyományt. Az almásiak már kora reggel gyülekeznek templomuk előtt, majd lóháton és szekerekkel érkeznek a lemhényiekkel közös Szent Mihály-templomhoz az Avas-tető

A települések lakói közösen járják be a határt

Húsvéti Kalendárium – 2015 A határkerüléshez hozzátartozik a lófuttatás is

Szent Mihály-templomhoz, hogy ott búcsúzzanak el tőlük. Innen nekünk is van még egy utunk, méghozzá a templom feletti Avas-tetőre, a környék uralgó pontjára. Még mindig az események hatása alatt vagyunk, mikor felérünk a fakereszttel ékesített csúcsra, ahonnan elégedetten tekinthetünk le a Szentföldre. Voltak, akik Golgotának szánták az Avas kereszttel megjelölt ormát, de ahogy körültekintünk a Háromszéki-medence tájékán, mégis ünnepelni támad kedvünk. Mert a nagypénteki drámán túl már derengeni látjuk az élet diadalát, az oly sokszor halálra szánt, mégis élő Székelyföld ébredését. Kenyeres Oszkár, a Hazajáró magazin szreplője, szerkesztője

aljába, ahol találkoznak egymással a két falu lakói. Innen indulva együtt járják be a mezsgyét; a kereszteknél és határjeleknél közösen kérik a Fennvalót, hogy őrizze meg a településeket és lakóit minden bajtól. A 2013-as magyarországi mindennapokból idecsöppenve nehéz mindezt elmesélni… Jó, nem mozgunk olyan idegenül, mint mondjuk az index.hu bloggerei a csíksomlyói búcsúban, de azért idő kell az átálláshoz, a csoda megszokásához. Mire felocsúdunk az ámulatból, a menet visszaér Almás határára, ahol a legügyesebb lovasok lófuttatásban mérik össze tudásukat. A 300 méteres verseny Almás központjában ér véget, következik az utolsó közös ima, majd az almásiak még felkísérik a lemhényieket a

A határkerülők a Szent Mihálytemplomnál búcsúznak el egymástól

Húsvéti Kalendárium – 2015

A gyergyói Szent Sír őrzői Határkerülés, zöldág, tojás és komatál ajándékozása, tűz-, étel- és vízszentelés, locsolás és passiójáték jellemezte egykor a gyergyóiak húsvétját, aminek szerves részét képezték a gasztronómiai hagyományok is. E szokások egy része ma is él, illetve „romjaiban” rá lehet ismerni a hajdani gyakorlatra. Ilyen például a szentsír-őrzés, ami Gyergyóalfaluban ma is ápolt „dramatikus szokás”, az önkéntes tűzoltóknak köszönhetően. Ők ugyanis még a kommunizmus legsötétebb éveiben is „strázsát álltak” a templomban szimbolikusan berendezett Szent Sír mellett, nagypéntektől a feltámadási szentmiséig. A magukat a Szent Sír őrzőinek nevező férfiak erre az alkalomra ünneplőbe, azaz székely ruhába öltöznek, fejükre pedig furcsa rézsisakot tesznek. A megtisztelő feladat az önkéntes tűzoltók kötelessége, akiket egyébként is megkülönböztetett tiszteletben részesít a falu közössége. A Szent Sír mellett félóránként kettesével váltják egymást, és ezzel lényegében azt a Bibliából ismert jelenetet próbálják jelképesen megjeleníteni, amikor Jézus sírját római katonák őrizték a feltámadásáig. A székely ruhát kiegészítő tarajos rézsisakok még az Osztrák–Magyar Monarchia idején Gyergyóalfaluban szolgálatot teljesítő önkéntes tűzoltók díszegyenruhájának tartozékai voltak, amelyek csodával határos módon, kézből kézbe adva, a mindenkori önkéntes tűzoltóknak köszönhetően épségben megmaradtak a faluban. Az idősebb tűzoltók állítják, hogy talán az 1930-as években gyűjtötték össze a faluban a családoknál lévő sisakokat, és sokak szerint olyan is akad közöttük, amelyiket a

A „legendás” csákó

majorságudvarban csirkeetetőnek hasznosított egykori gazdája. A „csákóhoz” parádés egyenruha is járt hajdanán – az idősek közül többen hallottak erről –, ám ez még foszlányaiban sem található meg ma a faluban. Az önkéntes tűzoltóknak egyébként csinos, mostani divat szerint szabott egyenruhájuk van, de mivel ez nem passzol a rézsisakhoz, a székely népviseletet „toldták” meg a Szent Sír őrzésének idejére. Balázs József festőművész ötletesnek találja a furcsa párosítást, mint mondotta, a székely népviselet a katonai viseletből fejlődött ki, a monarchia-kori önkéntes tűzoltók pedig szintén a katonaság égisze alatt teljesítettek szolgálatot. Fülöp Sándor helytörténész a hagyomány eredetét a székely határőrségig vezeti vissza. „A határőrségnek volt egy specifikus kifejezése az őrségre, vagyis annak idején a határőrök mondták, hogy »a várdán álltunk« [vár53

Húsvéti Kalendárium – 2015

Manapság székely harisnya dukál a csákó mellé

tán], vagy a »várdára megyünk« [vártára] – mondja, hozzátéve, hogy a Szent Sír őrzői a mai napig ezt a kifejezést használják jelképes őrségük megnevezésére. Bizonyosan viszont az önkéntes tűzoltó szolgálat bevezetésével hozható összefüggésbe a szentsír-őrzés hagyománya is a helytörténész szerint. „Az önkéntes tűzoltóság dokumentumokkal bizonyíthatóan 160 éve létezik Gyergyóalfaluban, a magyar belügyminisztérium 1877-ben adta ki a működési szabályzatát” – fejtegette Fülöp, aki szerint arról pontos adat nincs, mikor vezették be a Szent Sír őrzését. Ugyancsak élő hagyomány a Gyergyói-

medence falvaiban a határkerülés húsvét reggelén, melynek gyökereit az úgynevezett mágikus körrel hozzák összefüggésbe a néprajzkutatók. A hajdani emberek hittek abban, ha egy földterületet adott időpontban, meghatározott körülmények közepette körbejárnak, akkor azt megóvják a természeti viszontagságoktól, ott nem pusztít vész, kártékony állat, „nem fog rajta a rontás”. Élő hagyomány az ételszentelés is a katolikus településeken, noha ma már egészen más ételek kerülnek a kókonyás kosárba, mint egykoron… Jánossy Alíz A Szent Sír őrzői bevonulnak a „szent vártára”

Hunyadi János fotói

Húsvéti Kalendárium – 2015

Apáca húsvéti ünnepe: kakaslövés Apáca az Olt bal partján fekvő, közigazgatásilag Brassó megyéhez, tájegységileg Erdővidékhez tartozó nagyközség: 1910-ben nagyrészt még magyarok lakták (1930 lakosából 1561-en magyarok voltak, vagyis az összlakosság 80,8%-a), a 2011-es népszámláláskor azonban a 2989 lakosból már csupán 1102-en (36,8%) vallották magukat magyarnak. Szinte mindannyian evangélikusok. Ők azok, akik a mai napig egyedi húsvéti szokást őriznek: a kakaslövést. Hogy pontosan milyen régi ez a hagyomány, azt a faluban nem tudták megmondani, 1794-ben ugyanis tűzvész pusztította el Apácát templomával együtt, megsemmisítve a falu történetére, lakóira vonatkozó minden addigi adatot. A kakaslövés eredete a török-tatár időkre nyúlhat vissza, amikor a falu lakossága a mostani Hegyparraga alatti Feketevárban rejtőzött el a fosztogató ellenség elől. A vár romjai ma is láthatóak a falu határában, innen röppent fel az ott menedéket keresők szerencsétlenségére a kakas, elárulva hollétüket. Azóta haragszanak Apácán a kakasra, a húsvétkor megrendezett kakaslövészet viszont későbbi keletű. Első, néprajzi vonatkozású leírása a múlt század ötvenes éveiből való, de már azelőtt is sor kerülhetett rá, hisz a most hetven-

Népviseletbe öltözött apácai lányok haladnak az ünnepi menet élén

nyolcvanévesek is felidézik még gyerekkoruk kakaslövészetét, amikor még nem céltáblára festett jószág, hanem valódi kakas volt az áldozat. Az ünnepi menet szokás szerint a húsvétvasárnapi istentisztelet után indul el a faluból, a „kakasos” háztól (mely minden évben más és más) a „vesztőhely” felé. Rendes vezényszóra haladnak, élen a hol vidám, hol szomorú nótákat játszó zenekarral, aztán a népviseletbe öltözött fiatalokkal, akik a kakast ábrázoló céltáblát viszik, őket követik az „ítéletet” hozó legények, a kakas felett gyászbeszédet mondó cigánypap, és végül az ítéletet végrehajtó kis „vitézek” (konfirmálás előtt álló fiúk), vállukon nyílpuskákkal.

Az evangélikus templom előtt tisztelegnek és énekelnek

Húsvéti Kalendárium – 2015

A Hegyparragán, a falu határában: elkezdődik a törvénykezés az áruló kakas felett

Az evangélikus templom előtt megállnak: a nagyobb legények vezényszavára katonásan tisztelegnek, csakúgy az iskola előtt is, majd eléneklik az evangélikus himnuszt, valamint a Kossuth Lajos azt üzente kezdetű nótát.

Kiérve a falu határába, az egykori Feketevár feletti Hegyparragára, a kakaslövők félkörbe gyülekeznek, és elkezdődnek a tréfás „vád- és védőbeszédek”, azaz a törvénykezés az áruló kakas felett. Meghozzák a halálos ítéletet, a cigánypap pedig elmondja gyászbeszédét – valójában egy történetet, mely még azokból az időkből való, „amikor a bivalyok bocskort köttek, a lúd a jégre fosott, s lángot vetett, hogy a tetűket s a bolhákat patkóba ne verje”. A cigánypap ámenje után a legények és vitézek három-három lövést adnak le a kakasra, így az elnyeri minden áruló méltó büntetését. Utána fiatalok és öregek elbeszélgetnek még egy darabig a múlt és jelen dolgairól, majd a menet, ugyanolyan rendben, mint ahogy jött, visszamegy a faluba, és ott folytatják tovább a győztes kakaslövő ifjú és a húsvét megünneplését. Böjte Ferenc

Megkezdődik az ítélet végrehajtása

Húsvéti Kalendárium – 2015

Pünkösdi királynézás Siklódon A 18. századi történeti források arról írnak, hogy a falvak leányai és legényei királynőt és királyt választanak, s azokat kísérve a fiatalság pünkösd ünnepén végigjárja az utcákat. A múlt században Erdélyben még sokfelé választottak pünkösdi királyt. A királynézás Siklód egyik különlegessége és idegenforgalmi vonzereje, amit ebben a formában csak ebben a faluban gyakorolnak. A pünkösdi királyné vezeti a menetet, fején virágkoszorú

Fotó: Balázs Dávid (SzSz)

A királynézó menet katonás rendben bejárta a falut, majd a mezőre tartott. Egy forrás mellé letelepedtek, virágot szedtek, énekeltek, táncoltak. Estefelé hazatértek. Egyik tágas csűrben a szülők akkorra már megterítették az asztalt, amelyről nem hiányozhatott a „peremes" (prémes: ünnepi kalácsféle Székelyföldön) és a zsemlekása. A közös étkezés után kezdődött a hagyományos „pünkösdi tánc", külön a nagyoknak és külön a „kicsideknek", ének- vagy hegedűszóra. A nyolcéves gyerekeket már küldték, hogy táncoljanak! Az 1950-es évektől csak a kisebb leánykák királynéztak, majd a szokás az 1970-es években, a gyermekek elfogytával szórványossá vált. Az 1998-as pünkösdi falutalálkozó alkalmával értelmiségi kezdeményezésre felújították, és 2010-ben is megtartották.

A Marosszék és Udvarhelyszék határán fekvő Siklódon a pünkösdi szokásjáték neve: „királynézás". Az ötvenes-hatvanas évekig a falu teljes fiatalsága részt vett benne. „Pünkösd első napján előre megbeszélt házaknál gyűltek össze, minden évben másiknál, és általában a kitakarított, szőttes ágyterítőkkel feldíszített, lehetőleg deszkázott csűrben” – írja Barabás László (Hesspávázás és királynézás a Sóvidéken. Népismereti dolgozatok, Bukarest 1981). Minden falurészből indult egy-egy királynézó menet. A leányok egyik kisebb társukat királynénak tették, ő vezette a menetet, fejét virágkoszorú díszítette. A nagyobbak hímes abroszokból alakított zászlót vittek. A királynékat és a zászlótartókat elöl-hátul és kétoldalt legények hada kísérte. Az ő dolguk az volt, hogy védjék a királynékat, mert a felnőttek tréfából, játékosan megpróbálták ellopni őket.

(siklod.hu)

Húsvéti Kalendárium – 2015

Feleségválasztás a székelyeknél A párkeresés, párválasztás mint egyéni vágy már a gyermekkorban megjelenik. Minden korai életkor – serdülőkor, ifjúság – vágyvilága a fejlődéssel egy időben mind gazdagabbá és gazdagabbá válik, telítődik. Egyre inkább napirendi kérdéssé válik a „melyik lenne jó?” És ezalatt csiszolódik az eszménykép, a választás szempontrendszere. Alakul a vágykép. És megjelenik a nagy és megkerülhetetlen kérdés: „vajon milyen lesz?” Néprajzkutatói munkám módszerének köszönhető, hogy nemcsak a lakodalom látványát tártam fel, hanem a párválasztás lelki, szellemi tartományából is sokat. A

lakodalmat Székelyföldön színjátékszerű szokásnak is tekintik: dramaturgiája, forgatókönyve van szereplőkkel, kulturális megnyilvánulásokkal; van benne konfliktus, ami legtöbbször megoldódik, de előfordul, hogy nem (szöktetés); viszályok sem hiányoznak belőle (pl. elégedetlenség a hozomány tekintetében). De mi történik a leányi lélekben, a legény gondolatvilágában, milyen feszültségek, intrikák jelennek meg a családok, a nemzetségek körében, milyen közösségi elvárásoknak kell megfelelni ennek is, annak is ahhoz, hogy az egyén és család közösségfenntartó ereje ne errodálódjon, hanem épp ellenkezőleg, gyarapodjon.

Dr. Balázs Lajos, a székely–magyar néprajz kiváló kutatója a csíkszeredai Sapientia Egyetem nyugalmazott tanára. Munkája során a három emberi sorsfordító – születés, házasság, halál – szokásvilágát tanulmányozza, ebből született a „szokástrilógia”: Az én első tisztességes napom. Párválasztás és lakodalom Csíkszentdomokoson (Kriterion, 1994); Menj ki én lelkem a testből. Elmúlás és temetkezés Csíkszentdomokoson (Pallas Akadémia, 1995); Szeretet fogott el a gyermek iránt. A születés szokásvilága Csíkszentdomokoson (Pallas-Akadémia, 1999). Igazán ismertté mégis a paraszti nemi kultúráról készült munkája, az Amikor az ember nincs es ezen a világon. Paraszti nemi kultúra és nemi erkölcs Csíkszentdomokoson (Csíkszereda, 2009, Pallas-Akadémia Könyvkiadó) című könyv tette, mely egyben Soós Ágnes Szerelempatak című, többszörösen díjazott dokumentumfilmje forrásául is szolgált.

A szerelemtől a lakodalomig A házasságkötés, mivel családalapítással jár, a legfontosabb sorsfordulat – a paraszti társadalomban kiváltképpen, ahol szigorúan, közösségi szinten fel is léptek a normaszegőkkel szemben, de a polgári társadalmakban is. Ezért is lett a lakodalom az ember, az egyén legnagyobb ünnepe, mely szertartás kialakításában a 18. századtól fogva a barokk kor nagy szerepet játszott mind a paraszti, mind az úri társadalomban. De a dinasztiák világában is! Előrebocsátom, a hagyományos paraszti társadalomban a rendtartó szé58

Húsvéti Kalendárium – 2015

A gyermekkori szeretőzés graﬁkai megjelenítése

kely falu elv az élet csaknem minden terén érvényesült. Ami jelen esetben azt is jelenti, hogy a párválasztást nem az egyszeri meglátás, nem a pillanatnyi fellángolás döntötte el végérvényesen. (Noha erre is van néha példa, és az érte kiporciózott szankcióra is.) Számtalan hagyományosan kialakult feltételrendszer egyéni és közösségi összhangja billentette a mérleget az IGEN vagy a NEM felé.

A szerelem első és egyedi szerepet nagyon ritkán játszott a párválasztásban. Ha mégis, és utólag rosszra fordult a házasok viszonya, nyomban forgalomba kerültek a megszólások: „Hol volt a szeme?... Há’ vakon választott-e?” Elmarasztalás, ami azt jelentette, hogy az érintettek figyelmen kívül hagyták a párválasztás fontos szempontjait. Más szóval, az emberközösség stabilitása ellen cselekedtek. Az instabil házasság az egyén, de a közösség társadalmi, gazdasági, anyagi, morális visszacsúszását is jelentette a paraszti életfelfogásban. Elfogultság nélkül kijelenthetem – és mint elv, korszerűnek is tartom –, hogy a párválasztás népi szempontrendszere az emberismeret és önismeret íratlan kultúrája is egyben, amelyben jelen van a küldetéstudat, a társadalmi, gazdasági felelősség harmóniája. Legalábbis eszményi szinten. De a megfontolt körültekintés, a gyakorlatiasság példája is!

Mi alapján választottak? Ezúttal csak nagyon tömörített, fontossági sorrendű leltárt készíthetek erre az alkalomra. Legfontosabb szempontok a gazdasági és osztályviszonyok, a rangbéliség, más szóval a társadalmi státusz voltak, amiben a szülőknek döntő szava volt.

A párkeresés farsangvégi megjelenése a testbeszédben: minden serdülő, iú és apa más-más irányba szemléli a „neki valót” a leányok gyülekezetében

Húsvéti Kalendárium – 2015 Aztán a vallási, etnikai, lokalitásbeliségi, fizikai, biológiai, egészségi, morális, viselkedési, érzelmi, kedélyi, esztétikai stb. tényezők. Egy-egy ítéletet hordozó, közszájon forgó mondatot idézhetek néhány szempontra: „Na látod-e, ellenünkre vetted el, s most megkaptad-e? Teccik-e? Ugye megmondtuk, hogy ne kérd meg!? Hogy nem neked való?! Immá élj vele, ha tudsz”. A lakodalmat Székelyföldön színjáték„Az igaz, ha nem csinálom fel 16 éves szerű szokásnak is tekintik, dramaturkorába, a házhoz nem engedték volna, giája, forgatókönyve van hogy odavigyem.” (A teherbe ejtés straté„Most a nemzetség űzi az embereket. giai eszköz volt a párszerzésben: „Azt a leányt csináld fel, s akkor a miénk lesz…” , Hogy milyen nemzetségből való a leány. biztatta az apa a fiát. „Annak a legénynek, Életkedvűek-e vagy életuntak. Met vannak ha próbálkozik, hagyd meg…” tanácsolta olyanok, hogy nincs kedve a dologhoz, csak a lumpoláshoz.” az anya a leányának.) „Legényekül örökké vitassuk (!), hogy melyik melyiknek lenne jó. Ha az asszony Egy 75 éves asszony asszony a talpán…, akkor a házba es jó, az megfogalmazása a nemiségről: ágyba es jó, az udvaron es jó, a mezőn es „Az, mikor mind a kettőnek jó, az a jó. Ha csak az ágyba jó, te megdöglesz legnagyobb boldogság a világon. mellette a pénzszerzésbe…” Amikor eltalálja az ember, az a pilla„Nem jó, ha beteges a leány, mert vele nat boldog pillanat az ember életéegyütt a patikát is megveheted.” „Beteges ben. Úgy érzi, akkor nem törődik azután es lehet, ha elveszi az ember, minek semmivel. Az emberiség is ebből szárkell előre má patikát es venni?”„Amelyik mazik. Ha ez nem vóna jó, úgy az beteges, az sem dolgozni, sem anyának asszonynak, mint az embernek, nem nem való, gyermek pedig, az es kell.” „Ha házasodnának essze, nem es vállalnájól s szépen tud kacagni, azt jelentette, nak gyermeket, s a nyomorúságot. Ha egészséges, s akkor egészségesek az utóaz a pillanat nem vóna olyan jó. Ezért dok is.” a pillanatért érdemes élni. Ezért a „Én olyan vótam, ha egy szökés vót az kicsi rövid pillanatokért érdemes orcáján a leánynak, én avval nem is táncolvégigkínlódni 80-90 évet. Habár tam. Azt mondtam, az nem tiszta vérű. Az öregkorunkba már nem kell, de azért én testemen szökés nem volt soha, semmia fiatalkori kicsi boldog időért vállalféle véri betegségem nem volt, de viszont a juk az egész élet nyomorúságát.” feleségemnek sem. Erre erőst ügyeltem. (Dr. Balázs Lajos: Amikor az ember Az én feleségem leányul es olyan vót, mint nincs es ezen a világon. Paraszti nemi kulegy bazsarózsa. Mint egy szép, félig kinyílt túra és nemi erkölcs Csíkszentdomokoson) bazsarózsa!” 60

Húsvéti Kalendárium – 2015 „Azt nézték, jó két keze van-e. A feleség dolgozni kellett, nem sétálni. A feleségnek a Székely lakodalmas rítus például ,,a keze es vagyon. Melyik azt nem nézte meg, menyasszony ágyának megjácodása”, aztán vájhatta a nyakát!” „A templomba csiamikor is a játékos kedvű fiatalember nálj jó vásárt: ha van valamid, köszönd a belevet egy menyecskét az ágyba, és feleségednek, ha nincs, azt is neki. Köszönd nemi aktust mímel, hogy az új párnak az asszonynak, ha gazdag vagy, s azt es neki, legyen gyermeke. Ugyanezt szolgálják ha koldus vagy.” „A lusta, rest leány, még ha a lakodalmi ujjogtatások nem ritkán szép is, nem feleségnek való: nem azért obszcén rigmusai: „Jaj, Istenem, mindházasodom meg, hogy virágcserépbe ültesjárt virrad,/ S a menyasszony szűzen sem, s az ablakba tegyem!” marad!; A vőlegény olyan buta,/ Azt se „Az tudjon tisztességben lenni az embetudja, hol a pina!; A menyasszony irulrek között, hogy az ember ne restellje magát pirul,/ Lába közé egy miccs szorul; miatta”. „Az es számított, hogy jó templomPiros alma levél nélkül,/ A menyaszbajáró-e a leány. Azért, met az tisztességeszony bugyi nélkül; Fogadjunk egy sebb volt, mint a másik, tisztességesen jár az liter borba,/ A menyasszony ki van úton, köszön mindenkinek s emberbecsüfúrva!/ Fogadjunk egy liter borba, / A lő.” „Amelyiknek rossz híre volt, mindenki vőlegény nem tud róla; Három tányér elkerülte.” tepertyű,/ A pinán nincs csengettyű!” „Az asszony tisztaságától függ a család stb. Mindezek a nemi gátlások, tabuk egészsége. Az asszony tiszta legyen nemileg feloldását, az erotikára, a nemi közösüis, házilag is. Hogy mosogat, hogy sepreget, lésre való biztatást üzenik. milyen a ruhája, milyen a veteményes kertje? Megnezték. Tisztaságot a gyermekek tőle tanulnak!” leány se maradt Domokoson pártába.” „Okosság? Az es kell, ha vagyona nem „Nézzük a leány szépségét is, de azt tarcsuk, volt, legalább esze s keze kellett legyen. Ha a széppel főtt káposztát nem lehet megenni, egy csepp vagyonkája volt, az esze mián egy a jóval főttet igen. Inkább azt szeressük,

A hozomány is gyakran szült ellentéteket

Húsvéti Kalendárium – 2015 mák vallásban is, nemzetiségben is. Gyalázták, amelyik más fajtát vett el. »Nem szégyelli magát?! Nem volt arra való, hogy kapjon magához valót!«” (Megj.: 1945–1980 között 17 vegyes házasságot kötöttek Domokoson.) „A szeretet (ti. a szerelem) nem számított, me a szegénység, ha kopogtat az ajtón, a szerelem kiszökik az ablakon.” „Nem annyira szeretlek, mint amennyire megMa is szokás a vőlegényt próbaszoktalak. Megszoktalak, met muszáj volt.” tételeknek kitenni, mielőtt Nem véletlen született a közszájon járó a menyasszonyt a „kezére bocsátják” önvigasz, amit népdalunk egyik sora is hogy jól nézzen ki a leány.”„A szép emberek összefoglal: „Szeretett a fene soha,/ Csak szégyellik a csúf feleséget a kapun kívül.” meg voltam véled szokva.” „Azt megnézték, hogy milyen vallású a A paraszti életszemléletből, tapasztalati leány, azért, hogy ne keveredjünk, őrizzük tudásból fakadó stratégiai/célszerű alapelmeg a tiszta székelységet. Jobb, ha egyfor- vek: a szociális lét, a házasélet plasztikusan/érzékletesen tömörített alapelvei ezek. Eszmerendszer! Elemei olyanok, mint a filozófiák: kimennek a divatból, de sohasem avulnak el (Székely János, 1985.). Ezért zárom áttekintésemet egy gondolkodásra késztető, választás előtti alkalomra való közmondással, ami mindezeket metaforikusan összefoglalja: „Ruhának való szövetet (vásznat) s feleséget éjszaka ne válassz magadnak”. Hozományleltár 1980-ból Dr. Balázs Lajos néprajzkutató Könyvajánló Dr. Balázs Lajos – Az én első tisztességes napom Hármaskönyvbe rendezte korábban megjelent szokásmonográfia-sorozatát dr. Balázs Lajos, Csíkszentdomokos átmeneti szokásainak kutatója. Az én első tisztességes napom. Párválasztás és lakodalom Csíkszentdomokoson című kötet a sorozat második része, választott címe az egyén első nagy társadalmi felértékelődésének metaforája. A monográfia szándéka érzékeltetni, megvilágítani a házasság mint sorsforduló megvalósulásának három szintjét: polgári (hivatalos, állami) esküvő, egyházi esküvő és lakodalom. A könyvet – amellett, hogy egyetemi tananyag – a nagyközönségnek is szánja, rendkívül olvasmányos, a szokások leírása által egy letűnőfélben lévő kultúrát, tudást elevenít fel az olvasóban. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 2014 62

Húsvéti Kalendárium – 2015

Régi mesterségek: medvetáncoltatás „Medve tánczoltatók, állat mutogatok, szeliditők, panorámások, verklisek, bűvészek, erőmutatók, vándorszínészek” – sorolja Vitos Mózes saját korának, a 19. század végének népmulattatóit, ezzel is igazolva, hogy a medvetáncoltatók nem voltak ismeretlenek mifelénk, annak ellenére, hogy ez a mutatványos és jellegzetesen cigány foglalkozás elsősorban a Balkánon terjedt el. Az egykori Magyarország területére, ezen belül Székelyföldre valószínűleg éppen ezek a – mindenképpen vándor – cigány népmulattatók jutottak el állataikkal, és kiváltképpen a vásárokban tűntek fel. A Vasárnapi Újság 1900-ban, a Csíki Lapok 1902. december 25-én ír idomított medvékről. Ezek nem táncosok, sőt a csíkszeredai esetben valószínűleg nem is medvék voltak… „Nemcsak oroszlánokkal, hanem a legkülönfélébb vadállatokkal is csodálatraméltó sikereket érnek el az állatszelidítők, a mire példa lehet azon természet után felvett képünk, mely három kitanított medve meglepő mutatványait tünteti fel – írja a Vasárnapi Újság. – Az egyik medve ingó deszkán halad fel, még pedig úgy, hogy egy

nagy gömböt görget maga alatt. Ezzel szépen feljut a középre, onnan pedig minden baj nélkül csodálatos ügyességgel megint legördíti magát. Másik két társa széken ülve nézi az érdekes mutatványt, a melybe azonban hamar beleunnak, s hogy az idő jobban teljék, az egyik első lábai közé vesz egy leveses tálat s elkezdi annak tartalmát nagy élvezettel kanalazni, még pedig úgy, hogy egy csöppet sem cseppent el belőle. A másik medve boros üveget vesz elő, kihúzza a dugóját s kiissza a bort az utolsó cseppig.” A csíki közönségcsalogatók egy olyan korban kerékpároztak, amikor még az emberek is alig: „Biczikliző medvék. A mult hét folyamán a »Kossuth« szálloda nagytermében egy művész társaság szorakoztatta igen érdekes mutatványokkal a közönséget. A társaság tagjai között számot tevő helyet foglalt el négy fiatal medve, melyek medve módra morogtak, de ember módon biczikliztek. Az érdekes mutatványoknak esténként sok nézője akadt” – adta hírül a Csíki Lapok.

ciganyokrol.blog.hu

Vaskarika az orrban A Ballasa–Ortutay-féle Magyar néprajz részletes leírást közöl az egykori vásárok-

Medvetáncoltató Aradon 1939-ben

Húsvéti Kalendárium – 2015

Idomított medvék – Vasárnapi Újság, 1900. jan. 21.

ról: „A mutatványosok, komédiások többnyire a vásár egy meghatározott részét foglalták el. E környékről a körhinták szinte sohasem hiányoztak. Ezeket a gyerekek hajtották, és fizetség fejében négy-öt menet után egyszer maguk is felülhettek. A cirkusz is úgy igyekezett, hogy lehetőleg már a vásárt megelőző nap felverje sátrát, és hangos zeneszóval bejárván a települést, a figyelmet felhívja megérkezésükre. A medvetáncoltató maga vezette orrba fűzött karikán állatát, mely trombitaszóra, többnyire kelletlenül, tánchoz hasonló mozdulatokat végzett. A planétások, a csíziósok papagájjal vagy tengerimalaccal húzattak ki egy-egy cédulát a dobozból, amiből az erre pénzt áldozó megtudhatta múltját, de még inkább jövőjét.” Részletes leírást az erdélyi medvetáncoltatásról többek között a Természettudomány folyóirat közölt 1948-ben. A Közleményekben Éhik Gyula kolozsvári születésű zoológus az 1900-as évek elejének brassói medvetáncoltatóit idézte fel: „… Legtöbbször két személy járt egy medvével. Az idomító vastag lánccal erősítette medvéjének nyakörvét derekán lévő tüszőjéhez; idomító eszközei: egy másfél méteres husáng és a medve átlyukasztott orrsövényébe erősített vaskarika volt,

melynek kötelét bal kezében, a botot jobbjában fogta. Az idomítás tulajdonképpeni eszköze a bot, a vaskarika a rakoncátlankodni próbáló medve féken tartó eszköze. A kísérő személy legfontosabb felszerelése a kézi dob és egy jó nagy zsák. A kézi dob szitakarimának egyik felére feszített bőrdarabból állott. Ezen verte kezével a kísérő a medvetánchoz az ütemet, s a mutatvány után ez volt a kéregető tányérja is. A krajcárok külön zacskóba, az élelem és egyéb adományok a zsákba vándoroltak… A tánc nem sokból állott, mert a medve ütemesen egyik lábáról a másikra helyezte testsúlyát, s így táncközben ingadozó; döcögő mozgást végzett. Ha a medve nem engedelmeskedett, az orrába fűzött vaskarika kötelének feszesebbre fogásával tanították móresre. A rövidebb utcákon két-három helyen táncoltattak. Utána elvonultak egy üres telekre vagy az útszéli árokba, számot vetni az eredménnyel és a medvének is adni valamit a kapott élelemből. Különös látvány volt a medvetáncoltatók vonuló társasága: elöl ment az idomító derekán a lánccal, mögötte a láncon békésen cammogott a medve, a sort a kéregető dobos zárta be. De láttam egyedül járó medvetáncoltatót is. (…)” 64

Húsvéti Kalendárium – 2015 még a rendes táplálékot sem adják meg, Dresszírozás betiltva lakóhelyül pedig a legegészségtelenebb és a Azt, hogy a medvetáncoltatók Csíkban is környezetre veszélyes helyet alkalmaznak. A megfordulhattak, több feljegyzés vagy köz- belügyminisztérium a kérésnek helyet adva, vetett adat is bizonyítja. Bartalis Ágost pél- 8528 – 0935 számu rendeletével mindenfédául a táncoló medve alakjához hasonlítja le vadállat dreszirozását betiltja, a medveazt a helyzetet, amikor a nép idegen érdeke- táncoltatóktól pedig a további működési kért kifosztatja magát: „mint a betanított engedélyeket bevonja. Ezzel aztán vége van medve – mindenkinek táncolt, de a tányéro- a gyermekkor e kedves romantikájának is.” zást mindig másnak adta” – írta 1933. július Ellesett mozdulatok 9-én a Csíki Lapok hasábjain. Az 1918-ban A táncoló medve látványa hatással volt a Romániához csatolt Székelyföldön azonban nem sokáig hódított a medvetáncoltatás. néptáncra és a dramatikus népszokásokra is. 1935-ben már úgy tűnt, „befellegzett” a fog- Mivel cikkünknek nem célja ezen igen-igen elterjedt szokások részletezése, csupán emlílalkozásnak: „Befellegzett a medvetáncoltatóknak is – tésként álljon itt, hogy például Alcsíkon a olvasható az egyik Csíkszeredában megjele- jobbágyok táncát medvetáncnak hívták. nő lapban. – A jövő gyermekgeneráció egy Tivai Nagy Imre szerint ugyanis „a falusi kedves emlékétől lesz megfosztva. Nem tánc arisztokratikus keretekben rendeztefogja látni a táncoló medvét, amint karikára tett, mert külön táncban gyűlt a katona (széfüzött orrával ott ugrál az ucca porában és kely határőr) családok és külön a jobbágy gazdája nógatására mókázik a köréje gyült családok ifjúsága, sőt külön táncba gyűltek a gyermeksereggel. Az állatvédő egyesület serdülő gyermekek és fickó legények. A jobbukaresti központja a belügyminisztérium- bágyok táncát medvetáncnak, a gyermekek hoz fordult, hogy tiltsa el a vadállatok kinzá- táncát serke táncnak nevezték. Egyik rangsát szelidités közben és ne adjon ki több beli sem mehetett a másik táncba, mert engedélyt szeliditett vadaknak látványossági onnan egyszerűen kidobták.” A Magyar célokra való felhasználására, mert igen Néprajzi Lexikon szerint medvetáncnak hívsokan visszaélnek a szegény állatok helyze- ták a gyimesi csángók pantomimikus páros tével és éjjel-nappal mutogatják, produkál- táncát is, amelyben az állatok párzását utátatják őket. Emellett a kenyérkereső állatnak nozzák. Idomított medve

Fotó: Nicolae Ionescu

Húsvéti Kalendárium – 2015 A többszereplős dramatikus népszokások között a szakirodalom számon tartja a fonóban vagy lakodalmakban eljátszott medvetáncoltatást is. Ez úgy zajlott le, hogy engedélykérés nélkül berontott a medvének öltözött legény a fonó- vagy tollfosztó házba, és ijesztgette, majd végül megtámadMedvetáncoltatók (urszárok) – ta a lányokat, fellebbentette a szoknyájukat. képeslap Közben a társa, a „medvetáncoltató” kiálhttp://harlauletnograﬁe.wordpress.com tozta, hogy „jaj, de megvadult a medvém…”, majd a „medve” kirohant a házból, ablakon is belátott volna hozzájuk. A maci fejét láttam és azt, hogy a nyakán egy lánc a gazdája pedig elkérte az adományokat. volt. Nekem ez elég volt a táncoltatásból. A Modern korok táncoló medvéi merészebbek, akik látták a macit »táncolBár 1935-ben betiltották a medve dresz- ni«, mesélték, amit láttak. A maci négy szírozását, és – legalábbis a korábban idézett lábon járt. De ha a gazdája egy dobot elkezújságcikk szerint – bevonták a medvetáncol- dett verni, akkor felemelkedett két lábra, és tatóktól a további működési engedélyeket, a forgott körbe. Ez volt a medvetáncoltatás. foglalkozás még évtizedekig élt, és vándor- Nekem ijedtségnek elég volt annyi is, medvetáncoltatók az 1950-es években is amennyit leírtam.” Azt, hogy Csíkszeredában azután még megfordultak Csíkszeredában. Részegh Domokos Mosonmagyaróváron élő, csík- láttak-e utcán táncoló igazi medvét – mert a szeredai születésű fogorvosban egy ilyen vándorcirkuszokban lehetett rá példa, és alakoskodó, medvének öltözött, zajos újeszalkalom mély nyomokat hagyott: „Az udvar felől egy tornác szaladt végig a tendő-köszöntők is megfordultak minden házon és innen nyílt az a lakrész, ahol Papus évben a városban –, nem tudom. Az biztos (édesapám nevelőapja) lakott. Innen a tor- viszont, hogy a medvetáncoltatás még a nác végéről rá lehetett látni a kertünkre, a huszonegyedik századba is átnyúlt: 2007 kövekre, a Bolyai utcára és a Bajkó Barabás júniusában adta hírül a nemzetközi sajtó, bácsiék házára. Ebből a kilátóból láttam egy- hogy nincs több medvetáncoltatás az szer a következőt: szaladnak és mesélik, Európai Unióban, mert „medveparkba szálhogy egy román egy medvével járja a várost lította a nemzetközi Négy Mancs és »medvét táncoltat!« Én bizony nagyon Alapítvány az Európai Unió határain belüli berezeltem, mert azt is mesélték, hogy utolsó három bulgáriai táncoló medvét”. éppen a mi utcánkba készül. Kimozdulni Ugyanez a forrás azt is hozzáfűzte, hogy sem mertem a házból. Csak a tornác végére. „állítólag Szerbiában, Ukrajnában és Innen leselkedtem, az utca felé. Egyszer csak Oroszországban még mindig akadnak olyahallom, hogy mintha valami kis dobot ver- nok, akik medvetáncoltatással keresik nének. Hogy honnan jött a hang, nem tud- kenyerüket” – így elképzelhető, hogy mindtam megállapítani. Majdnem összeestem az addig lesznek medvetáncoltatók, míg medijedségtől. A szomszédban, Bajkóéknál fel- vék élnek az erdőkben. állt a maci két lábra. Akkora volt, hogy az Daczó Katalin 66

Húsvéti Kalendárium – 2015

Magyar népi immunerősítés Az isteni és természeti renden alapuló székely falu élete immunrendszert támogató életmód. Az egészség pedig testi, lelki, szellemi életből, erkölcsi igazodásból, szociális tényezőkből, jóllétből tevődik össze. Az ideg-, védekező-, hormon- és érrendszer molekuláris kapcsolatban állnak egymással. A faluközösség végigkísérte tagjai életét, végigsegítette az emberélet fordulóin, és szellemi útmutatást, lelki, mentális biztonságot nyújtott – ezekre a testi és lelki épség és egészség megtartásában igen nagy szükség van. áldás, bábaság a magyar néphagyományban, Marosvásárhely, 2012.) Továbbá ajánlott az egyszerű, a környezetünkből származó, a természet ritmusa szerinti táplálkozás; az időnkénti méregtelenítés, vagyis böjt; a természetben való tartózkodás, a mozgás; a természet ritmusa, a fény szerint való élés, alvás; a szeretetteljes, bensőséges családi, közösségi és hitélet. Lelki egészségmegőrző, védekezőrendszerújító hatása van a néptáncnak, népművészetnek, népköltészetnek is. Népünk hatalmas tudásának, gyakorlatának tárházából a következőkben pár jótékony módszert villantok fel, amelyek mind a védekező rendszerünket támogatják.

Általában az egészség „megalapozásához” fontos az, hogy természetesen, az Isten adta úton jöjjünk a világra, gyógyszerek, szintetikus hormonok nélkül, hogy születés után a köldökzsinórt csak a pulzálás után vágják el, megelőzvén a csecsemőkori vérszegénységet, továbbá, hogy édesanyánkkal bőr- és szemkontaktusba kerülhessünk, az ő előtejét megkapjuk. Ez alapozza meg bélflóránkat, tehát immunrendszerünket. A védekezőképességünk a születésünk körülményei szerint fejlődik. (Bővebben lásd a 18 éves kutatómunkám eredményeként született, a néphagyományunkbeli természetes szülésről szóló könyvemben: Isteni folyamat, Gyermek-

Gyűjtésen, Olaszteleken (Erdővidék, 2006)

Húsvéti Kalendárium – 2015

Vértisztítás A falusi gyógyítók elmondják, hogy az egészségünk a vérünk tisztaságától, híg állapotától függ, ezért mind egészségben, mind betegség, tünet jelentkezésekor a legfontosabb a vértisztítás. „Az árvacsalán virágját is használjuk a vértisztításra. De ami tavasszal legelőször jön ki, a csípős csalán, az még erősebb. Teának, frissen vagy megszárítja a levelét, elteszi télire, s az asztán tisztítja nagyon a vért. Amikor még nem csíp, csinálnak főzeléket, egészséges, nem mind húst kell enni. Pótolja. Vas van benne. Nagy a vastartalma.” (V. M. A., Torockószentgyörgy, Torda-Aranyos vármegye) „Az egyhónapi csalánkúra, úgy érzem, erőt ad, felfrissít engem. Nyáron is, ősz folyamán is használtam.” (A. M., Kőröspatak, Háromszék) „A csalánt, a tisztító gyógynövényteát két hetet használom, mikor fogy a hold. Mikor növőben van a hold, abbahagyom. Fogyó holdkor tisztul a szervezet, sokkal jobb a hatása a gyógynövényeknek is. Növő holdnál a szervezet feltöltődik, épül inkább, jobban hízunk. A fogyókúrát is fogyó holdkor kezdjük el, a növő holdkor hagyjuk abba, mert gyarapodunk úgyis.” (K. K. É., Angyalos–Kőröspatak, Háromszék) A gyógytea elkészítési módja: egy liter vizet felforralunk, 1-2 evőkanál száraz gyógynövényt teszünk bele, negyedóráig áztatjuk, leszűrjük, és keserűen isszuk. Hogyha langyosra hűlt, tehetünk bele mézet. Cukorral, citromlével nem jó ízesíteni, mert megváltoztatja a vegyi hatását. Hogyha friss növényt használunk, tehetünk bele 2-3 evőkanálnyit. Napi 1-2 liter tea ajánlott. Hogyha más formában végezzük a kúrát, naponta 3-4 csészével iszunk, amelybe egy kiskanál drogot teszünk. „Nagynéném mondta, hogyha kertedben egy

Gyurkáné Demse Kati néni Külsőrekecsinben (Moldva, 2003)

négyzetméteren zsályát termelsz, a házadban beteg nem lesz!” (J. I. K. É., Marosvásárhely) „Most megint egyre jobban terjednek a gyógynövények, de régebben is sokkal többet használták. Nagyanyáink mindig szedték a zsurlót, a kamillát, pásztortáskát, zsályát, mentát, nagyon sokféle gyógynövényt használtak erősítőnek.” (F. É., Nagybakta, Bereg, Kárpátalja)

Gyógynövények „A kamilla az örökké jó. Mindenre. Általánosan használtuk. Belsőleg, női bajokra, torokra gargarizálásra, kisgyereknek. Engemet azzal növesztettek fel, hogy mindig volt kamilla és köménymag a teámban. Külsőleg is, a fenekemet is, a nyakamat, a fejemet is mosták vele. Nagymama azt mondta: kamillát töltöttem a fejedre, hogy okosodjál.” (P. Gy., Dés, Szolnok–Doboka vármegye, Erdély) „Én gyerekkoromtól ittam a hársfateát. Mikor szomjasok voltunk, megittunk egy csuporral. Régen feketekávé nem volt. A hársfatea ma is ott van az asztalomon. Leánykoromtól nem voltam beteg egyáltalán.” (M. M. I., 81 éves, Magyarbőd, Felvidék) „A cickafark, menta jó a májnak, epének, vesének, gyomornak, ezeket mind szedem, 68

Húsvéti Kalendárium – 2015 nekem ez mind megvan itthoni gyógyszernek.” radtság megszűnik, s az ember úgy érzi, hogy (K. J. R. J., Torockó, Torda–Aranyos vár- újjászületik.” (F. L. M., Torja, Háromszék) megye) „Naponta egy alma az orvost távol tartja” – a régi mondás alapján állíthatjuk, hogy az Gyógy-élelmiszerek, almát a magyarok (s még az egyiptomiak, fűszernövények görögök, rómaiak, németek) gyógy-élelmi„Hogy ne legyünk betegek, a csipkenyét szerként kezelik. „Hetvenéves vagyok. állandóan szedtük. Ez a csipkebogyó. Egészséges. Almát, gyümölcsöt sokat eszem, Csipkenyének vagy csicskenyének mondjuk. főleg este az almát.” (Sz. L. E., Abásfalva, Nagyon egészséges. Sok benne a C-vitamin.” (Á. Udvarhelyszék) „Nagyanyám megaszalta, L. T., Pornóapáti, Vas) megszárította, és tiszta fehér textil tarisznyá„Még a csipkebogyót és a homoktövist ba felakasztva huzatos helyen tartotta a kamhasználom, hogy egészséges legyek. Ho- rában, így vitaminnal el voltunk látva, plusz a moktövis, igen, annak a bogyója. Az is jó. kompótok, közöttük alma is.” (D. Gy., Arad) Méregtelenít, és nagyon jó a májnak, szemnek. „Az almaecetnek külön kultúrája van itt Még szoktam a cickafark virágját áztatni teá- Mohácson. Mások is, de én legalább húsz éve nak.” (N. K., Kisvárda, Szabolcs–Szat- fogyasztom. Minden este. Tele van mindenféle már–Bereg) ásványi anyaggal, vitaminnal és mindenféle „A lépes mézzel együtt a virágport is hasz- finomsággal. Sok mindenre gyógyír ez az náljuk.” (H. S. A., Karcfalva, Csíkszék) „A almaecet. Méregtelenítő is.” (B. K. É., Movirágport éhgyomorra kell enni. Fáradság elle- hács, Baranya) ni kúra gyanánt, édesanyám azt mondta, „A Mátra alján, Tarnaszentmárián tanulamikor gimnáziumba jártam, hogy én is tam az öreg néniktől. Mézes fokhagyma. A vegyek vele együtt egy kanállal, az már nyil- megfázások ellen, betegségek megelőzésére, vánvaló volt, hogy segíti az is, a méz is az fiatalodásra is használják. A megpucolt fokimmunrendszert.” (B. P. É., Szeged) hagymacikkeket egészbe beleteszem a befőttes „A méheknek a propoliszát használom. üvegbe, s mézet töltök rá, míg ellepi. Hetekig Ezt vagy tiszta alkoholban, vagy pálinkában is föl lehet oldani, most utoljára szilvapálinkába tettem bele. Egy kicsit furcsa íze van neki, mégis nagyon jó. A gyomorra is nagyon jó. Immunrendszerre. Én azt szoktam csinálni, beleteszek még kis mézet, és beleteszek még magnélküli szőlőt, mazsolaszőlőt, s akkor kapok egy finom, egészséges anyagot. Addig rázom, míg megdagad a szőlő. Három-négy szemet megfog az ember, megeszi. Inkább a mazsola ízét érzi. Ez is immunerősítő.” (B. S., Mohács) „Ahogy vidul a természet, jó ződeket eszünk. Cikória (gyermekláncfű), sóska, csi- Feketéné Erzsébet szülésznő hán, utána jön a spenót. Az a tavaszi fá- (Gyimesfelsőlokon 2002) 69

Húsvéti Kalendárium – 2015 családban. Nagyon sok fokhagyma fogyott nálunk, nagyon jó gyógyításra, immunrendszer erősítésre. Csökkenti a vérnyomást is.” (S. F . I., Szeged–Mohács) „Amikor egészen kicsi voltam, sokat betegeskedtem. Azt mondták, olyan ételeket adjanak, amik megerősítenek. Sok házi tejet meg tejterméket. Aludttejet. Ezek segítettek…” (K. Cs. E., Lenti, Szlovénia)

Gyógynövényfürdő

Bakcsi Gyula füves csontkováccsal Dálnokon (Háromszék, 2010)

„Mi édesanyámnak heten születtünk, mind fiúk. Nagyanyám volt az orvos. Vargyason születtem, ott a bábaasszony gyógyított is, tanította az anyákat. Azt mondta, minden gyógynövénynek dupla hatása van, akkor, amikor a természet megtermi. Fürdőköt rendelt ő, burjánok vótak belerakva. Mi is ismertük, szedtük ezeket. Ő ebbe a gyógynövényfürdőbe katángkórét, kamillát, galagonyavirágot, kökényvirágot, kökényrügyet tett. A homoktövist összetörte, kiáztatta, belétette, ilyen-olyan burjánt összegyűjtött, akkor még körömvirág, áfonyalapi, áfonyabogyó... Nagyon egészséges. Azt mondta, ha van baja, ha nincs a gyermeknek, hetenként kétszer ebben meg kell füröszteni. A testvéremet is meggyógyította vele, amikor kiütése volt.” (S. A., Kisbacon, Erdővidék)

kell álljon, de egy hét múlva is jó. Ekkor már nem szagos a fokhagyma, jóízű, mert a mézet magába szívta. Naponta négy-öt mézes cikket be szoktam venni.” (N. I., Gyöngyös, Heves) A kakukkfű a szegények antibiotikuma. A méz gyógyelixír. Füvesasszony: „A mézes kakukkfüvet én kezdtem csinálni magamtól, mert arra gondoltam – a teába tettem amúgy is mézet, a méz gyógyít –, a hatását erősíti. Üvegecskékbe tettem, s azzal ízesítem a teámat. Be is vettem kanállal belőle. Enni is lehet, teát is édesíteni. És azonnal szünteti a köhögést.” (N. I., Tusnád, Alcsík) „Egészséges a vízhajtó, lúgosító zellerlapi. Nagyon szeretem. Egy belső tisztítást csinál a szervezetben, a gyomrot is tisztítja. Kaprot használok sokat, az is véd a betegségektől, és kellemes ízt ad az ételbe.” (B. K., Budapest) „A babérlevelet gyakran használom, bél- és ízülettisztító. Sok, magam készítette joghurtot, valamint fokhagymát eszek. Hetvenkét éves vagyok, egészséges, és ma is dolgozom. Mostanában olyan kellemesen érzem magamat, mert rendszeresen eszek egy kis tormagyökeret. Van a kertemben. Használ allergia, szénaláz ellen. Az allergia, ugye, az immunrendszer betegsége.” (N. G. P., Borsod-AbaujZemplén) „Hagyma-, fokhagymaevés sokat volt a

Természet „A halász mondta, hogy reggelente a harmatos füvön végigmegy a tóparton. Mezítláb. Ő ezt csinálja évek óta, és ő is öregektől hallotta, s mondta, hogy nagyon jól érzi magát utána. Van, aki rákap, hogy a vizes fűben húzza a lábát. Én nagyon szeretem. Eljön a nyár, eljön a meleg időszak, én nehezen viselem a lábamon a zoknit vagy ilyesmit, a cipőt, legjobban azt szeretem, ha lehet, mezítláb. Én úgy tudom, az immunrendszert erősíti egyszerűen a mezítláb 70

Húsvéti Kalendárium – 2015 járás a fűben. Hogy a talpat szúrja, masszí- kenderből szőtt alsólepedőbe szétterítette. rozza a fű. Küldöm ki a gyermekeket is Amikor a hőmérséklet megengedte, meztemezítláb. Ha látják, hogy én mezítláb velük lenre vetkőztetett fiát belecsavarta. Reggelre megyek, ilyenkor ők is úgy akarják. Látják, a fiának nem volt láza. Ezt mindennap hogy apa mezítláb szalad, akkor ők is szok- megtette, és fia fokozatosan meggyógyult.” (Háromszék, Árkos) ják meg.” (N. I., Szilágysomlyó) „Régen a talpmasszázst úgy végeztük, ,,Édesanyám testvérének a fiát 1931-ben kiadták a kolozsvári kórházból, mint aki- hogy apró köveken kellett járni. Édesapám nek a betegségét nem tudták meggyógyítani. vezényletével egyforma nagyságú kövecskéMagas lázzal érkezett haza. Az édesanyja ket szedtünk ki a patakból, beleraktuk egy ezt mondta: Fiam, a kolozsvári doktorok nagy mosdótálba és tapostunk rajta.” (N. I. nem tudtak meggyógyítani, gyere, én meg- A., Barót, Erdővidék) Alkalmazzuk hát szüleink, nagyszülegyógyítalak! A szapulófazékba – a ruhát főzték benne – vizet tett fel a kályhára, ink tapasztalatát, bölcsességét! A módmajd kiment, és a csűrből, az etetőablak szerek magyarázatát, valamint a további alól – itt szokták a tehenek számára beadni recepteket az Egészségünkért 1-2 és az Élő a szénát – abból a törekből, ami lehullott, népi gyógyászatunk könyveimben olvaspár maréknyit, ami kihull a szénából – hatják. Bernád Ilona virág, levél, apró szár –, bevitt, és a fövő népi gyógyász, szakíró vízbe beletette, s bizonyos idő múlva egy Fotó: Zseli József (SzSz)

Csángó asszony Gyimesbükkön

Húsvéti Kalendárium – 2015

Mivel festettek régen? „Régente az asszonynép az évszázadok alatt kipróbált és a festési célokra alkalmas növényeket összeszedegette és ezeknek főzött levében festette a fonalat” – írta Vámszer Géza a Székelység című folyóirat 1932. februári számában, hozzátéve, hogy „finomabb színeket nyerhetünk a növényi (vagy un. burján) festés eljárással, mint az analin festéssel, amely nyers, rikító színeket ad.” Néhány példát is felsorol arra vonatkozóan, hogy a csíkiak miként festették a fonalat. Alább tőle idézünk, némileg aktualizált helyesírással. Zöld színt ad: az orgonalevél és a bürök (bötök, sípfű – szerk.). Barnát ad: a diófalevél, a vadkörtefa gombája, vadalmafa héja, száraz hagymahéj. Vöröses barnát ad: a vadkörtefa és vadalmafa levele. Vöröset ad: a berzsenyforgács, a szurfű (szorukfű), azaz vadcsombor és fenyőtoboz, mikor még egészen friss, piros. Feketét ad a gubacs. Kéket ad a polóval (kékkő vagy kékgálic). A piros és zöld kátrányfestéket ecetben vagy denaturált szeszben, a kéket és sárgát vízben oldják, és forró káposztalébe öntve, ebben a keverékben főzik a fonalat 15 percig, s aztán hideg vízben leöblítik.

A fonalat a növénnyel együtt főzzük meg folyó- vagy esővízben, hozzáadunk egy marék konyhasót vagy timsót, és utána kevés ideig még főzzük. Vagy másként a növényt előbb megszárítjuk (naptól védett helyen, pl. hiúban), porrá törjük aztán, és összekavarjuk ecetes vízzel. Pár napig így hagyjuk, míg megéled. Ezt a keveréket forró vízbe töltjük, ebben főzzük meg a fonalat is, csak miután megfőtt, adjuk hozzá a sót vagy timsót. Festés után a fonalat mindig ki kell tisztálni. Sárga színt nyerünk nyírfalevélből, akácvirágból, rogyicából (lóhere-féle), vadalmafa héjából és leveléből, hagymalevélből, zöld dióhéjból, égerfahéjból és sáfrányból.

Szőnyegtisztítás házilag A legtöbb folt eltüntethető, ha ecetet öntünk levés langyos vízbe, és ezzel kezeljük a kisebb-nagyobb pacákat, majd hagyjuk megszáradni. Ecetes vízzel a szőnyeg színét és újszerűségét is megóvhatjuk, ha gondos porszívózás után rendszeresen átsikáljuk vele. Ha vörös bor ömlik ki a szőnyegre, forraljunk fel egy kevés tejet, és öntsük a foltra. Miután beszívódott, meleg, szappanos vízzel mossuk ki a tejet – és vele együtt a piszkot. A tej csak a foltra veszélyes, a szőnyeg színére nem. Ráadásul ez a módszer a már megszáradt borfoltok ellen is remek. A poros, enyhén dohos szőnyegeket egyszerűen spricceljük be erősre főzött zöld teával, várjunk 10-15 percet, majd alaposan porszívózzuk ki. A szőnyegünk tisztább, élénkebb színű és frissebb lesz, mint újkorában! 72

Húsvéti Kalendárium – 2015

Tojásfestés Hétfaluban Orbán Balázs páratlan művéből (A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból, Pest, 1865–1871) vettük át – némileg aktualizált helyesírással – azt a passzust, amely a szerző által a hétfalusi magyarok körében tapasztalt húsvéti készülődést, illetve az ünnepkörhöz kapcsolódó szokásvilágot taglalja. A húsvéti ünnep főleg a leányok áldozatkészségét veszi igénybe; ők ez időre már jó előre gyűjtik a tojások nagy halmazát, hogy az események által készületlenül meg ne lepettessenek, s bárhogyan is, de minden felserdült leánynak kell 20–30 piros tojással bírnia húsvétkor. Húsvét előtti nagy héten Hétfalu leányai egymásnak adják át a brassói és hétfalusi boltok ajtaját, s mind tojásfestéket és viaszt vásárolnak; otthon aztán a felolvasztott viasszal mindenféle virág, arabesk és titkos gondolataikat kifejező jelképekkel beírják a tojást, azután felfőzik a festékes fazékban, honnan piros-fehérvirágosan kerülnek ki. Ezekből az azon évben naggyá lett leányok legelőbb a kegyelet adóját fizetik le, mert csinos kosárkába pakolt fehér és piros tojással legelőbb a lelkész és tanítókhoz köszöntenek be, hálafejében a konfirmációi tanításokért. A megmaradó készletet gondosan elteszik, mert húsvét reggelén múlhatlanul eljön mindenki előtt bevallott szeretője az ünnepet felköszönteni, amikor a leány a legszebb piros tojásokkal szokott kedveskedni; ez alkalommal a legény is az őt táncbokrétával egész éven át ellátott, s oly sok kellemes estét szerzett leánynak emlékül s szívességei viszonzásául zergős guzsalyt és dísz pereszlent szokott hozni. A zergős guzsaly igen szép eszköz, az cifrán ki van metszve és élénk színekkel

Fotó: Sipos-Gaudi Tünde

Hétfalusi írott tojás

kifestve, el van látva láncszemes kötővel, és díszes tűzőtővel, közepén kifúrt üvegében apró kavicsokkal megtöltve, honnan zergős elnevezése is. A pereszlen csontból vagy fából készül, de mindkét esetben igen díszesen van faragványokkal s ércszeletek beillesztése által felékítve. Az ily fonókészülékkel aztán büszkén és elégülten szokott a leány guzsalyosokban megjelenni, mert a zergős guzsaly a szerelem kitüntető jelképe szokott lenni. De a kisebb, szerető nélküli leányok sem maradnak ez alkalommal a figyelmen kívül, mert az iskolás fiúk is zergős guzsaly és pereszlenekkel szokták 73

Húsvéti Kalendárium – 2015 a piros tojás váltsága fejében a növendék ka s valami falnivalóval szoktak kínálkozni. leányokat megörvendeztetni. Nem csak A kerekes leánnyal minden lányos házhoz egyenként és zergős guzsallyal, hanem be szoktak menni, s nagy bánatot okozó tömegesen is megindulva, s házról házra sértés lenne az, ha valamelyiket mellőzmenve, az ablak alatt kiáltják: „Kata, nék; este aztán egybegyűlnek táncolni, Ilonka, Sára stb. néni, adjon egy tikmony- mikor a leányoktól gyűlt piros tojás, kát, ülü viszi tyúkocskát”; mikor mindenik kalács, szalonna és pálinkával nagy lakmározást csapnak. A kerekes leánnyal való fiú szokott tojást kapni. Húsvét másodnapján nagy és általános járás már kezd divatból kimenni, s még mulatságot okoz a kerekes leány, ti. a legé- csak Türkösön és Pürkerecen tartja magát. A piros tojás írása a leányoknál nagy nyek tömegesen összegyűlnek, s egy szalmabábot cifrán rikító színű női ruhákba esemény, főleg a választottnak szánt tojá(rendszerint úrhölgyek ruhafoszlányaiba) sokon az emblematikus jegyek: két egybefelöltöztetve, egy kétkerekű taligára kötik, csatolt szív, csókolódó galambok, összefos mindenféle élceket és pantomimikus elő- gott két kéz stb. nem szoktak hiányozni, s adásokat csináló kukáktól (maszkaráktól) ha valamelyiket szerelmi bú vagy kétkedés megelőztetve, sebesen nyargalnak a kere- gyötri, annak átnyilazott szívvel, szomorú kes leánnyal, s nagy csattogtatás és ujjon- fűzfával stb. ad kinyomatot; az ily epekedő gatás közt minden leányos ház udvarára szerelmes tojás írási műtétét nem egyszer berohannak, hol iratos tojás mellett pálin- kíséri ezen s más hasonló énekkel: Itt van húsvét szép ünnepe; De szívemnek nincs öröme. Eltávoztak a hűtlenek; Uram Isten verd meg őket! Gyászvirágot írok erre, Talán hívebb lesz a lelke, A ki minap megesküdött: Velem tartja az esküvőt. A legényeknél meg van a piros tojásból a szerető leány hűségére és szerelmére való következtetés; szokásuk, hogy a leányoktól kapott tojásokat elrejtik, idő multával azokat újból előkeresik. Amely tojás sárga színű és halvány virágúvá lesz, arról azt tartják, hogy az azt adó leány bús gondolatok közt szerelmi bútól zokogva írta, s következőleg az, aki őt leghűbben, legigazabban szereti; így nem egyszer sietteti a menyegzőt a piros tojás elszíntelenedése. 74

Húsvéti Kalendárium – 2015

Mienk vagy, Erdély

Bencze Domokos

Mienk vagy Erdély, másfél ezred éve, Rajtad küzdünk, rajtad szenvedünk. Határaidnak minden völgye, bérce Kimondhatatlanul drága, szent nekünk. Érted küzdöttünk erős haláltusákon, Érted csatáztunk másfél ezredet, Őrt állva itt a vérünk mosta sáncon, Mi vértanuk, mi székelyek!

Ó, mennyi gyász, és mennyi mártíromság Melyek szentté avatták földedet, hazám, Vérből születtek itt a gyenge rózsák, S a büszke tölgyek a bércek homlokán. Ó, mennyi orkán tombolt át felettünk, S taposta szét az ősi múltunkat! Könnyben fogantunk, vérben megszülettünk, Mi vértanuk, mi székelyek!

Nem, itt nem harcolt érted senki más, és Nem hordott érted gyászt és bánatot! Tanúink rá az ősi sziklabércek, S a megdicsőült, büszke századok, Az aranykalászok, a zúgó szálfaerdők, Amik szívünkből ittak életet, Mi voltunk itt az alkotók, a teremtők, Mi vértanuk, mi székelyek!

Könnyben fogantunk, vérben megszülettünk, Úgy lettünk hősök, halhatatlanok. Tombolhat, zúghat száz vihar felettünk, Mi meghalunk, de nem leszünk rabok! Mi meghalunk, de ha árva népünket, Ismét marják undok vérebek, A hadaknak útján újra visszatérünk, Mi vértanuk, mi székelyek!

Mienk vagy Erdély, másfél ezred éve, Rajtad küzdünk, rajtad szenvedünk! Határaidnak minden völgye bérce Kimondhatatlanul drága szent nekünk! S ha kell, indulunk tűzön, véren által, Harcolni újabb másfél ezredet, S dacolni érted, végzettel, halállal, Mi vértanuk, mi székelyek! (1921. március 21.) Fotó: Tatár Attila (SzSz)

Gyilkos-tó

Húsvéti Kalendárium – 2015

Jelképeink, ha megszólalnak Ősi hitvilági, népművészeti jelképeink és más népek motívumai között sokszor erős hasonlóság figyelhető meg. Ezek az átfedések minden esetben olyan történelmi kapcsolatokra utalnak, avagy olyan eszmei azonosulás bizonyítékai, amelyek csak akkor jöhetnek létre, ha azonos közegbeli (tér, idő) együttélés (rokonság, szövetség, hódítás) valósult meg az idő folyamán. Méltán tehetjük hát fel a kérdést, honnan jönnek, és mit üzennek számunkra a székelység, a magyarság képi jelei. Ezek a jelképek ma is megvannak népművészeti alkotásainkban, még ha el is feledtük díszítő szerepükön túli, igazi jelentésüket. Ezzel együtt értelmét látszik veszíteni az írásos varrottas (már nem csak kalotaszegi, mezőtúri varrottasról beszélhetünk, az egész Székelyföldön fellelhető), az írott tojás (hímes tojás), az írókázás (kerámiák díszítésekor használt színes mázzal rajzolás) népművészeti fogalmakban szereplő „írás” alapszó értelmezése is. Mivel őseink képekben írták le a gondolataikat, aki megnézte ezeket az alkotásokat, az olvasta az üzeneteiket is. Így népművészeti alkotásaink eme ősi képírásnak a magyar nyelvterületeken fennmaradt legutolsó emlékeinek tekinthetők. Az írásos varrottasok varrásmódja nem csak Kalotaszegen vagy Mezőkövesden ismeretes, hanem ma is megtalálható a mongol puszták népi alkotásain, csak ott még olvassák is e varrott minták üzeneteit. De nem csak a varrottasaink őrizték meg az ősi mintakincset, hanem a csodálatos festett bútorainkon is megjelennek, mintaviláguk ma is ezt az ősi tudást tükrözi viszsza. A belső-ázsiai kendő mintáját és a kalotaszegi bútor mintáit szemlélve első látásra fel sem tűnik, hogy két, egymástól távol élő nép jelképeit szemléljük. Ugye különös? Vagy mégsem! Nézzük a kalo-

csai és a perui hagyományos hímzéseket, ezek is megtévesztésig hasonlítanak! Miért?!

Kalotaszegi festettbútor-minták, és egy belső-ázsiai kendő mintája

Kalocsai matyó hímzés, és hagyományos perui hímzett mellény

Az egyiptomi papiruszok ábráira emlékeztetnek a magyar minták

Húsvéti Kalendárium – 2015 A napos-holdas képeket már a hurrita- tett, félték is, tisztelték is a sötétből újra szabir időszak előtt használták, de ebből a előbukkanó, életet jelentő Napot, mert korból maradt ránk a legtöbb emlék. A elsötétedése az Isten haragját jelentette. Nap és a Hold főként a székely, de a A kereszt alakzatok szintén ősi jelkémagyar jelképek meghatározói is a mai pek. A körbeírt kereszt, a föld, a világtájak napig: a székely kapuk faragványain és a jelképe már az őskorban is használt jelkép, Magyar Szent Korona Pantokrátor-ábrá- ma az írott tojások fő mintakincseinek zolásán is jelen vannak (lásd fotók). egyike, de a mezopotámiai hagyományban is ismert volt. Asszíriában a négy égtájat jelöli; az arisztokrácia a Nap-keresztet fülbevalóként hordta. Asszíria négy nagy istenére a ma máltai keresztként ismert jel utalt. Föníciában a kereszt az élet és az egészség jele. Kettős kereszt jelképek a nagyon távoli korokból, de máig használaÉs még nem is említettük őseink egyik tos a magyar Árpád-házi korból származó szent állatát, a szarvast. Gondoljunk csak templomok jelölésénél – hadd ne említsek a Csodaszarvas eredetmondánkra. most más megjelenéseket. Ugyanilyen fontosságú jelkép a szárA pálos rend híres Fekete Madonnányas napkorong, mely felettébb elterjedt jának a ruháját sem Anjou-liliomok díszívolt az ókori népeknél, mint a Nap, azaz tik, de liliomok-e vagy jelképes tulipánábIsten jelképe. (A Nap-jel nem napimá- rázolások eme díszítések, az ősi Egy Ős dat!) Varga Géza íráskutató szerint ez – többek között – megtalálható a hettitáknál, a volgai bolgároknál és a magyar népi jelkészletben is. A szárnyas napot képviselő központi minta az életfa csúcsán, és a varrottas alján ennek a három fordítottja, az egy Isten szentháromsági leképeződése: „Atya, Fiú, Szentlélek, egy, örök, igaz Az énlaki unitárius templom híres kazetIsten” – mondjuk és olvasták annak ide- tája, Árpád-kori anarcsi-hajfonatkorong jén varrottasok üzenetét. A szárnyas nap (Isten, „Us-Ten”) jelei? A Fekete régen a napfogyatkozás ábrázolása lehe- Madonnát Lukács evangélista munkájának is tartják, nem csak Nagy Lajos király korabelinek... A griffes-indás minták kacskaringós mintakészlete a tarsolylemezekről, a honfoglalás kori leletekről ismeretes, de a mai varrottasokon, a székely harisnyákon, a fesA napot tett népi bútorokon is mind megtalálható. képviselő E jellegzetesen kacskaringózó növényi központi minta díszítések mind-mind visszavezetnek az az életfa csúcsán 77

Húsvéti Kalendárium – 2015 őseinkhez, elvezetnek a rokonainkhoz, visz- múltra, hiábavaló már a tagadások özöne. szakanyarognak, mint szövevényes ösvé- A sumér életfa és madárfejű istenség, a galnyek a régi történelmi szálláshelyeinkre is. góci tarsolylemez mintáinak hasonlósága Honnan ez a sok hasonlóság? sem a véletlen műve, ésszerűen ez nem Egyértelmű bizonyítékok ezek a szkíta szorulna semmilyen magyarázatra, csak a hunfalvysták nem akarják látni, érteni mindezt. Mentségükre szóljon, mivel az itt bemutatott ősi jelképeink a világ igen távoli pontjain is fellelhetőek, ugyanakkor a napjainkban is használt magyar, székely, csángó, palóc mintakincsektől vajmi kevéssel térnek el, értelmezésük elég sok vitát szült mind a néprajzosok, mind a történészek köreiben. Sújtás-zsinór-díszek, kacskaringók C. Némethi Enikő A Székely Kalendárium kiadója, a Pro Press Egyesület

újabb pályázatot hirdet

RECEPTGYŰJTÉS 2. címmel Olvasóinktól változatlanul eredeti (az interneten vagy nyomtatásban még meg nem jelent), az erdélyi gasztronómiába illő ételrecepteket, illetve (ha mód van rá) az elkészített ételek fotóját várjuk 2015. augusztus 15-ig a szekely@kalendarium.ro e-mail címre. A recepteket, illetve a hozzávalókat 4 személy számára kell „adagolni”. A legjobb receptek megjelennek a Székely Kalendárium későbbi kiadásaiban, minden pályázónak juttatunk egy-egy példányt a 2016-os kiadásból. Emellett a beválogatott receptek beküldői közül hármat 300-300 lejjel díjazunk! Keresse elő a fiókból édesanyja, nagymamája régi receptes füzetét, lesse el a szomszédasszonytól kedvenc süteménye elkészítési módját! Nem kötelező minden recepthez fotót is csatolni, de díjazásnál előnyt jelent. A fotó lehetőleg természetes fénynél készüljön, ne telefonnal, hanem „komolyabb” fényképezőgéppel, az asztaldíszítésre nem kell figyelmet fordítani, a fotón csak a tányérnak kell látszódnia, de annak teljes egészében. A receptgyűjtést a Communitas Alapítvány támogatja. A receptek beküldésével egyben feljogosítja a Pro Press Egyesületet arra, hogy azokat egyéb kiadványaiban, illetve a Székely Hírmondó napilapban is felhasználhassa. Bővebb információ a 0725.217.385-ös telefonszámon. Ugyanezt a számot hívja, ha régi receptes füzetét, fénymásolás céljából, kölcsönadná a Székely Kalendárium szerkesztőségének. 78

Húsvéti Kalendárium – 2015

Még 15 régi székelyföldi templom A 2015-ös Székely Kalendárium alapkiadásában SzékelyTop föld tíz legrégebbi templomát ismertettük, a „rangsoroláskor” – némi szubjektivizmust leszámítva – többnyire 15 azt véve figyelembe, hogy az Árpád-kori elemek leginkább hol maradtak meg a laikusok számára is érzékelhető állapotban. Nem tisztünk állást foglalni a vitatott kérdésekben, a különféle vélemények dióhéjba sűrítésével inkább továbbgondolkodásra szeretnénk serkenteni a téma iránt érdeklődőket, és arra biztatni mindenkit, keresse fel múltunk titokzatos tanúit; a pedagógusokat meg arra ösztökéljük, inkább templomlátogatással egybekötött kirándulásokat szervezzenek tanítványaiknak, ahelyett, hogy mondjuk a szinajai Peles-kastélyba vinnék el őket. A perkői, székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi kápolnák, a marosszentkirályi, marosszentannai, rétyi, felsőboldogfalvi református, a marosszentgyörgyi katolikus, a halmágyi evangélikus és a nyárádszentmártoni unitárius templom után most következzék újabb top 15!

Székelyvaja – református templom

egyik gerendája mögött címerpajzsot, közepében kereszttel díszített szívvel, egyik oldalán a Nappal, másikon a Holddal. Aranykelyhe a 14. században készült. 1497-ből származó harangját 1856-ban újraöntötték, de régi feliratának reneszánsz betűit megőrizték: „O Rex glorie veni cum pace 1497.”

Általában 12–13. századinak tartják, de van, aki a 12. századra vezeti vissza építésének idejét, a marosszentannai és a marosszentkirályi templommal mutat rokonságot. Persze, az idők folyamán számos átalakításon esett át, félkörívű szentélye a legrégebbi – sajnos, boltozati rendszerét ismeretlen oknál fogva lebontották, és síkmennyezettel cserélték fel. A hagyomány szerint alatta falazott kripta rejtőzik, de régészeti ásatást nem végeztek. Benkő Károly még látta a szemöldökkövébe bevésett 1442-es dátumot. Az egész templom terméskőből épült, tornya 1820ban (a 17. századból fa harangtornyáról tudunk), a szószéket téglából rakták. Orbán Balázs fekete és téglaszín falfestés nyomait fedezte fel a templom hátsó részén, a mészréteg alatt, továbbá a torony

Fotó: Magyari Hunor

Húsvéti Kalendárium – 2015 csak festett karzata 1791-ben készült. Bögöz – református templom Több értékes falfestménnyel büszkélkeA legutóbbi régészeti kutatási eredmé- dik: az 1865-ben felfedezett, 1898-ban nyek tükrében 12. századinak vagy még Huszka József által feltárt Szent László- és korábbinak tekinthető (a települést felte- az Antiochiai Szent Margit-freskósorozahetőleg besenyők alapították a 11–12. szá- tot a 13. sz. végéről, az Utolsó Ítéletet és zadban, a templom alatt temetőrészletet más, szenteket megörökítőket a 14. szátártak fel, pénzérme került elő stb.), az zadból származtatják, 2012-ben restaurálegyenes záródású szentélyt még az Árpád- ták. A 15. sz. végén, 16. sz. elején vörös korban lebontották, és kibővítették egy krétával rögzített rovásfeliratát (Atya Isten? Atyai Están?) 1929-ben fedezte fel Szigethy Béla művészettörténész, református lelkész egy Krisztust ábrázoló freskón, nehezen olvasható. Egykor a hajó külső felületét is falképek borították, melyekből mára a déli falon egy kis töredék maradt fenn.

Nyárádszentlászló – unitárius templom Pár éve 12. század végi szentély (a templomhajó alatt pedig temető) nyomait tárták fel a régészek, erre került rá a törpe, keletre néző, freskókkal díszített Árpádkori szentély köríves diadalívével, keskeny ablakával, tehát Székelyföld egyik legrégebbi templomáról van szó. Feltehetőleg közvetlenül I. László király 1192-es szentté avatása után épülhetett – a hagyomány szerint ezen a helyen vert sátrat Szent László egy vadászat alkalmá-

Fotó: Magyari Hunor

félköríves záródással, a későbbiek folyamán további átalakításokon esett át. Nyárádi Zsolt régész szerint már „az 1300as évek első felében kibővítették a templom hajóját, illetve felépítették a tornyot… A mai szentélyt a 16. században építették fel” (Krónika, 2013. 10. 22.). Más verzió szerint gótikus szentélye 15. századi. A nyugati kapu belső része még románkori, de kőbéllete már csúcsíves, mint ahogy mostani szentélye és a lebontott sekrestye ajtókerete is gótikus. Román stílusú tornya kissé beugrik a hajó keretébe, a 14–15. században nyer gótikus formát, 1842-ben magasítják 30 méteresre. A 278 négyzetméter alapfelületű, 460 ülőhelyes templom nyolcvan kazettából kirakott menynyezetét Stephan Fabritius és Dániel Philip festette 1724-ben. Szószékkoronája 1749-ben, az úrasztal 1764-ben, ugyan-

Fotó: Orbán Enikő (SzSz)

Húsvéti Kalendárium – 2015 val; egy másik legenda úgy tartja, hogy itt zetben fekszik, főként tavaszi-nyári időeredetileg egy általa alapított kolostor állt szakban érdemes idelátogatni. (építkezési stílusa valóban a koldusrendi Gyergyóalfalu – kolostorokra emlékeztet). Később gótikukatolikus templom san átalakították (sokszög záródású szenA toronyláb és boltozata, valamint a tély, nyugati kapu, a sekrestyéből a torony földszinti terébe vezető ajtó, csúcsíves kőkapu alapján 13. századira tehető, sokak ablakok stb.), ekkor, a 15. sz. végén emel- által kétségekkel kezelt felirata szerint egéték a tornyot is (alatta a Sigér család sír- szen pontosan 1213-ban épült (egyes feltéboltja található, itt nyugszik Sigér Mátyás telezések szerint a ciszterciták irányításával), fejedelmi kincstárnok is). Kazettás sík- azaz a Gyergyói-medence egyik legrégibb mennyezettel fedett hajója, az északi és a temploma. A 15. században gótikus stílusdéli falon nyitott magas, széles, félköríves ban átépítették, a tornyot magasították záródású ablakai barokkos átalakításra utalnak, Orbán Balázs idejében még védőfal vette körül, kerítése 18. századi. Egykor gazdagon festett berendezése töredékesen maradt fenn, 15. századi freskóit 1896-ban tárta fel Kelemen Lajos, az utóbbi években ennél régebbiek is felszínre kerültek.

Harcó – református templom Fotó: Incze Levente

Több jeles kutató (Orbán Balázs után Entz Géza, Bíró József) megegyezik abban, hogy mindössze „négy lépés” hosszú szentélye és diadalíve, amely megőrizte eredeti formáját, Árpád-kori (ablakai a „kora román ízlés modorában középről ki- és befelé” öblösödnek); Lestyán Ferenc 1077 és 1241 közé datálja. Az Orbán Balázs által gótikusnak leírt déli kapuja alapján a hajót későbbre eredeztetik. Csodálatos környe-

(most 46 méter, 1822-ben javították). Mai formáját a barokk korban nyerte el (1766–1773), illetve 36 méter hosszú hajóját 1930-ban oldalhajóval bővítették. Az 1930. évi restauráláskor egykori védőfalának csak töredéke maradt fenn. 1537-ben öntött harangját három társával együtt 1916-ban hadi célra rekvirálták, mai legrégibb harangja több mint nyolcmázsás, 1909-ben adományozta Róth István. A mellékhajó oltárán állt Lourdesi Mária, valamint Szent László és Szent Imre szobra – e két utóbbit 2001 szeptemberében ellopták. A napba öltözött asszony feje körül 12 csillagból álló korona látható. A torony alatti díszes és nagyméretű félköríves ajtókeretről írta Köpeczi Sebestyén József: „A legszebb ilyen emlékmű a Székelyföldön.” 1567 óta a csíksomlyói búcsún a gyergyóalfalviak vannak legelöl.

Fotó: Kocsis Károly

Húsvéti Kalendárium – 2015

Gidófalva – református templom

A méreteiben az évszázadok során nem változott, keskeny ablakos hajója a románkorra utal, feltehetően a 13. században épült (Lestyán Ferenc az 1236-os évszámot fogadja el), félköríves záródású szentéllyel, a jelenleg 1,2 méter széles, 4-5 méter magas várfal és a lőréses kaputorony a 15–16. század fordulóján (vagy valamivel korábban), a templom gótikus átalakításakor. 1658-ban tatárok égették fel (bár a parókia honlapja szerint húsz tatár ostromot állt ki), 1802-ben és 1816-ban földrengés rongálta meg, tönkretéve festett

Fotó: Magyari Hunor

kapuzat). A 15. században gótikus stílusban bővítették, amikor „lebontották a keleti hajófalat és a hozzá kapcsolódó románkori szentélyt, a hajót kelet felé 4,7 m-rel bővítették, és vele azonos szélességű sokszögzáródású szentélyt, továbbá sekrestyét, osszáriumot és tornyot építettek hozzá” (Benkő Elek). A románkori hajó külső hossza 9,2 m, belmérete 7,7 x 5,7 m. 1861-ben nyerte el mai formáját, amikor a lőréses tornyot is magasították. A magas kőkerítéssel övezett, hármas térfűzésű templom 1971-ben feltárt freskói a 15. század elejéről származnak, tíz évvel később felszínre került rovásírásos felirata a 16–17. századból, fakarzata, festett kazettás mennyezete (a szászkézdi Georgius Rösler és Andreas Herman alkotása) 1783-ban készült.

Fotó: Magyari Hunor

kazettás mennyezetét is, amit utólag lefestettek, de nyomai kivehetők. A déli oldal egyenes záródású reneszánsz ajtókerete 16. századi lehet. A reformáció előtt Mária-templom volt, falai a mészréteg alatt freskó(ka)t rejtegetnek, talán éppen a Szent László-legenda motívumait, feltárására pénzre van szükség.

Gelence – Szent Imre-templom 1245 körül (vagy valamivel később) épülhetett, van, aki ciszterci alapításúnak tartja, a román kort a 13,50 méter hosszú és 8,20 méter széles templomhajó, valamint a félköríves záródású szentély idézi, bár ez utóbbit a 16. század elején késő gótikus stílusban átépítették. A kerítőfalat és a harangtornyot 1647-ben (más források szerint a 15. században) húzták fel, a tornyot 1793-ban fa ácsolattal meg-

Rugonfalva – református templom Eredetileg a 13. század közepén épülhetett (bár a környékén talált 12. századi cseréptöredékek akár korábbi keltezést is lehetővé tesznek), a néphagyomány a zöld (!) barátokhoz köti. Legkorábbi része a hajó nyugati szakasza (félköríves 82

Húsvéti Kalendárium – 2015 (Dobogó, 2004/3). Hajóját ugyancsak a 19. században alakították át, bővítették, fa haranglába 18. századi. Helyén egykoron kápolna állhatott, amit a hagyomány szerint egy Maniat vagy Moniát nevű remete épített, talán Boldogasszony tiszteletére, hiszen 1609-ben „Monyath, alias Boldogasszonyfalva” néven fordul elő a település neve. Azt beszélik, a templom régi harangját a Királykútban rejtették el Fotó: Hlavathy Károly az egyik tatárdúláskor, de a föld maga alá emelték. Az 1882-ben feltárt, feltehetőleg az 1330-as években festett, többek között a Szent László-mondakört ábrázoló freskóit a 16. század végén meszelték le. Százhárom táblára osztott, 123 négyzetméternyi festett kazettás mennyezetét brassói szász mester készítette 1628-ban. A 20. században többször is felújították a templomot (1996-ban felkerült a száz legveszélyeztetettebb európai műemlék épüFotó: Haller István (www.visitromania.info.ro) letről készített listára, a világörökség része), legutóbb 1995 és 2002 között, temette, később már nem találták meg. ekkor (1999-ben) északi falán külső fest- Belső falain freskónyomok rejtőzhetnek mények is felszínre kerültek; ezeket a a mészréteg alatt (a hajó keleti és déli falán 14–15. században alkották. A Kónya csak töredékek látszanak), kazettás Ádám által ismertetett rovásfelirat fölött mennyezete 1753-ban készült. (az északi fal passiójelenetének felületén) Székelyderzs – az 1497-es évszám olvasható. Díszes-fesunitárius templom tett karzata 1766-ban készült, az orgona alatti táblán a székely címer Napja és Székelyföld egyik leghíresebb temploma Holdja figyelhető meg. egy 13. századi kápolna (ez lenne a szentély) 14. századi kibővítésével, 15. századi Nyomát – unitárius templom átépítésével, illetve számos későbbi felújítás 13. századinak tartják, erre utal román- révén nyerte el mai formáját. A ma 5 méter kori szentélye és ablakai, félköríves magas várfalat és négy bástyáját, 11 méter diadalíve, valamint a 19. században magasságig kőből épült harangtornyát feltelebontott sekrestye befalazott félköríves hetőleg 1512–1524 között, mások szerint a ajtókerete. Gondos Béla azonban ennél 16. század harmincas éveiben húzták fel (az régebbi keltezést sejtet, amikor azt írja: „a ötödik bástyát 1834-ben). Botár István azt mai unitárius templom keleti része kívülről is írja: „a templom jelenlegi fedélszerkezete – a látható nyomait őrzi az ősi körtemplomnak” védelmi szint faszerkezetét is beleértve – a 83

Húsvéti Kalendárium – 2015 románkori szentélye – Udvarhelyszéken egyedüliként – épen megmaradt, mint ahogy a téglalap alakú hajó (félköríves bejárat) is az Árpád-korra utal. A későbbi századok folyamán többször is átalakításon, felújításon esett át, tornyát 1496-ban emelték (ez az évszám olvasható az Agnus Dei-domborművel díszített nyugati kapuján), 1804–1806 között megmagasították. Fotó: Balla Ede Zsolt Feltehetőleg a 17. század közepén kerítetXV–XVI. század fordulóján épült, és későbbi ték körbe fallal, s magasították a hajó falkokiegészítésekkel a mai napig áll… A védőfalak ronáját. 1752-ben festett kazettás menyés sarokbástyák, a faminták elemzésének tanú- nyezete 8 x 12 táblából áll, karzata 1789sága szerint, szintén a XVII. század első felé- ben készült (Kelemen Lajos 1701-nek ben épültek.” A kettős térfűzésű templom olvasta), 1855-ben bővítették. A külső falatetejét is a 17. század elején erősítették meg, it díszítő festményekről Orbán Balázs tesz de nem eléggé, mert 1661-ben Ali basa fel- említést, a belsőket 1964-ben fedezték fel, dúlta. A várfal belső oldalán egykor végigfu- 2006–2007-ben tárták fel. A Jézus születétó gyilokjárót 1788-ban bontották le, tor- sét ábrázolót a 14. sz. elején alkották, a nyát 1866-ban emelték 38 méter magassá- Szent László-legenda egyes motívumait gúra. A hajó belső falain találhatók a Szent megörökítőket a 14. sz. második felében, a László-legendakör nagyon jó minőségben szentképeket feltehetőleg 1496-ban. megmaradt freskói, 1419-ben készültek Ezeket a 16. sz. végén meszelhették le. Ungi István fia megrendelésére. 1929-ben A templom legalább két rovásfeliratot napvilágra került, valamikor az 1274 és őriz. A legkorábbi eredete tisztázatlan 1431 közötti időszakból származó rovásfel- (mondják avar korinak, de 13. századinak iratának egyik (Friedrich Klára) olvasata: és 15. századinak is), megfejtése sem „Miklós szentelő pap”. 1999 óta az UNES- egyértelmű: a torony második emeletének CO világörökség része – Székelyföldön ablakába beépített kövön található, nem még a gelencei ilyen jelentőségű műemlék tudni, mikor került oda. A Szent László–, évente mintegy 4000 látogatót fogad. A falképre feltehetőleg 1625-ben karcolták helyiek még ma is őrzik azt az évszázados rá a – Ráduly János olvasata szerint – hagyományt, miszerint a sarokbástyáiban és a várfalon belül elhelyezett hombárokban tárolják szalonnájukat (ebből minden hét szerda reggelén vághat a tulajdonosa), illetve gabonájukat.

Homoródkarácsonyfalva – unitárius templom Építésének idejét általában a 13. század második felére teszik a kutatók, félköríves,

Fotó: Kusztura Sándor

Húsvéti Kalendárium – 2015 „tatár” szót. 2007-ben Mihály János a az 1788-as, illetve az 1863-as évszám szereháromkirályok hódolatát ábrázoló freskón pel. A templom másik fontos ereklyéje az is rovásjeleket vélt felfedezni. 1848-as toborzózászló, amely 1990-ben került elő az orgonából, később restaurálOklánd – unitárius templom ták; állítólag egy kardot is találtak mellette, A 13. sz. végére datálják, de korábbi is az időközben eltűnt. A papi lak előtti, 1809lehet, ha figyelembe vesszük, hogy tőle nem ben faragott székely kaput „Hargita megye messze emelkedik Kustaly vára, amely a legrégebbi álló és ma is nap mint nap használt” 11–12. századi magyar határvédelmi rend- székely kapujaként tartja számon a falu honszer részét képezte. Támpillérek nélküli lapja. hajója, melynek déli oldalán félköríves Nagygalambfalva – kapuzatot bontottak ki, román kori. A másoreformátus templom dik építési korszakból (15–16. sz.) származó A 13. sz. végi, hármas térfűzésű templomára (valószínűsíthető, hogy korábban volt egy másik is) 1758-ban és 1788-ban átalakított hajója és a déli kapu fölött nyíló jobb oldali ablak emlékeztet, a gótikus ajtó- és ablakkeretek, a sekrestyeajtó szemöldökgyámos kerete, a szentély Anjou-liliomos címerpajzsa már a későbbi átalakítások, bővítések eredménye: második építési periódusa a 14., a harmadik a 15. századra tehető. Négyemeletes tornyának alsó fele ugyancsak gótikus elemeket őriz, legfelső szintjét 1860-ban toldották hozzá. Támokkal erősített kőfal övezi. Egyszerű Fotó: Kocsis Károly kazettás mennyezetét a küküllőszéplaki gótikus szentélyét az 1937–38-as átalakítás- id. és ifj. Rössler György készítette 1789kor bontották le, különálló, késő gótikus (16. ben. Ekkor renoválták az 1683-ban készült sz.) tornya is ekkor nyerte el mai formáját. szószékkoronát is, s ekkor készülhetett a Egykor körülölelő várfalának nyugati és északi része ma is áll, a várfal kaputornya 17. századi. Festett kazettás mennyezete 1771-ben és 1786-ban készült, a papszékbe beépített kazetták viszont 16. századiak, az erkély mellvédtáblái 1713-ból származnak. Egyik kazettája Kopernikusz csillagrendszerét ábrázolja, a másik a húsvét időpontjának kiszámítására szolgált. Belső falain freskókat takar a vakolat, a Szent László-mondakörből is vannak jelenetek. A festett bejárati ajtókon Fotó: Magyari Hunor 85

Húsvéti Kalendárium – 2015 Zablya Péter hatalmas úr volt, kemény, kegyetlen ember. Mindenki félt tőle, de áldott lelkű felesége miatt mégsem gyűlölték. Az asszony nem egészen a maga jószántából ment nőül Péter úrhoz, hanem hálából, mert a törökök rabságából ő váltotta ki. A menyecskére folyton féltékenykedett. Egyszer egy sarkantyú kerekét találta az asszony szobájában, amely a bátyja csizmájáról esett le. Zablya Péter nem hitt neki, sőt tűzpróbára ítélte a feleségét. (Ez abban állott, hogy megtüzesített ekevason kellett a gyanúsítottnak mezítláb végiglépkednie. Ha nem égette meg, akkor ártatlan volt.) Az asszony hiába rimánkodott, ura nem engedett. A Sarlós Boldogasszony képe előtt imádkozott erőért, mialatt Péter az ablakon át az érésben lévő búzát nézte. – Hallod-e – szólt a feleségéhez –, ha igazán ártatlan vagy, akkor Isten megsegít: arasd le magadban a termést, különben a tűzpróbát nem kerülheted el. Az asszony keservesen sírni kezdett, majd pedig elaludt. Péter látta ám, hogy száz meg száz csillagba kapaszkodva, angyalok ereszkedtek a búzába. Előttük egy királynői alak haladt. Feje körül glória, kezében sarló. Gyorsan learattak. Péter belátta, hogy gyanakvásáért vezekelnie kell. Búcsút járt, magába tért. Hazaérkezve felesége fölébredt. Hálából azután megépítette a rákosi templomot. Bálint Sándor gyűjtése (Ősi Gyökerek, 2008/1).

felső karzat nyolc mezőből álló festett mellvédje is. A 14. sz. végi, szenteket ábrázoló freskókat 1970-ben tárták fel (2007ben restaurálták), akárcsak a papi ülőfülkét vagy a sekrestyeajtó keretét, 1989-ben a hajó külső, déli falán is középkori falképre bukkantak. A szentélyt is egyszínű kazettás mennyezet fedi (1816), a borsai Nagy Klára által 1789-ben adományozott déli bejárati ajtón hat, mintás kazetta található.

ben, a szentély 1802-ben kapott festett kazettás famennyezetet. „A templom mai formáját 1806-ban, a hajó nyugati falához csatlakozó téglafalazású harangtorony építésével nyerte el” (lexikon.adatbank.ro), máshol az áll: 1799ben újították a templomot, a torony 1820ban épült (hereditatum.ro). Ebben az időben húzhatták fel kőkerítését, kapuját is. 18. századi orgonája 1784-ben elégett. Az 1955ben műemlékké nyilvánított, az 1977-es földrengéskor megrongálódott istenházát 1994–2004 között állították helyre. Falképei (többek között Szent László-freskók) a 14. sz. második feléből (más forrás szerint 1427ből) származnak, első ízben 1885-ben tárta fel Huszka József, de ő akkor még kénytelen volt visszameszelni, 2004–2005-ben újból felszínre hozták, konzerválták. 1973-ban Kónya Ádám nagyobb méretű falfestmény nyomaira bukkant a déli fal külső felületén (Keresztény Magvető,

Kilyén – unitárius templom A 13. sz. végén épült egy 12–13. századi temetőre, hajója jórészt a román korból maradt fenn. Félköríves záródású szentélyét a 15. sz. végén (1497?) bontották le, s építették fel a ma álló sokszögzáródásút. Ekkor magasították a hajó falait, s erősítették meg támpillérekkel; északi oldalához új sekrestyét építettek, a régi, déli bejárat helyére új kőkeretes bejáratot nyitottak. A szentségtartó fülke is ebből az évből való. A hajó 179986

Húsvéti Kalendárium – 2015 Fotó: Kocsis Károly

1982/4), ebből (ezekből?) a restauráció során három részletet tettek láthatóvá. Az egyik alsó szegélyére valaki a Bendikó (Bandikó?) nevet karcolta rá rovásírással a 15–16. század fordulóján, így többen ezt tartják Háromszék legrégebbi rovásfeliratának, habár Ráduly János (Székely Zoltán nyomán) tud egy olyan, 11. századi cseréptöredékről is, amely Torja határában került elő, és – szerinte – a Kászon név szerepel rajta. Szent László király erdélyi alvezére volt” (Császár László: Csíkrákos monográfiája, 1957): néhány kutató a székelyek régi törvényhozó gyűlései színhelyeként emlegeti Rákosmezejét (erre utalnának az Üléshely, Székelyek rétje, Székelyek pataka, Akasztóhegy helynevek); „a mai templom helyén ott állott a Szent István király idejében

Csíkrákos – katolikus templom A végére hagytuk a csíkrákosi istenházát, miután ismertetésére kénytelenek vagyunk nagyobb teret szentelni. Csíkszék egyik legrégebbi – ha nem legrégebbi! –, az egész Székelyföld egyik legvitatottabb templomáról van szó, különösen a torony falrajzait illetően. Építésének idejét általában a 13. század végére (1270–1280?), mások a 12–13. század fordulójára teszik (a déli kapubejárat román kori), de a ma ötemeletes, 30 méter magas, válogatott terméskőből épült torony alapjait többen 11. századinak tartják. És nem csak 1074nek olvasott felirata, illetve a szintén feliratban szereplő Zabya Péter név alapján, „akiről a történelemkutatás kiderítette, hogy

Fotó: Orbán Enikő (SzSz)

Húsvéti Kalendárium – 2015 épített kőkápolna, melynek mennyezete fából A toronynak a 2000-es évek elején végvolt”. Ez lehetett a torony alapja? zett restaurálását többen elhibázottnak tartEntz Géza a torony (és a szentély) építé- ják, Sajnovits Péter restaurátor úgy értékeli, a sét az 1457–1467 közötti időszakra tette, felújítás „négy hónapja többet rombolt, mint mások 15–16. századinak tartják, míg – az ezer év minden megpróbáltatásával és mások mellett – Botár István csíkszeredai következményével”: egyszerűen eltüntették a régész hajlik arra, hogy „a művészettörténeti és falon található titokzatos rajzok egy részét, a dendrokronológiai keltezés, illetve a vakolat egy kb. 5 méter magas táltos-alakot, mely alapján a torony 17. századi”, megjegyezve, egyik kezében a napot, a másikban a holdat hogy ezáltal „a romantikus, Árpád-kori tartja. pogány teóriát (sajnos) egyértelműen cáfolni Régen freskók díszítették az egyhajós lehet”. Amennyiben ilyen későn épült a csarnoktemplom belsejét, az 1938-as restatorony, akkor a külső falára ráfestett különfé- uráláskor két töredék került felszínre a le ember- és állatalakok, zodiákus jegyek szentély belső északi oldalán, „egykori fesvalóban nem lehetnek Árpád-koriak, ám pél- tett mennyezetének csak darabjai maradtak dául Sisa Béla a magyar ősvallás emlékeire meg az 1661. évi Ali-féle pusztítás után”. A utaló motívumoknak tartja ezeket, lényegé- boltozat középső zárókövébe a székely ben egy táltos-beavatási szertartás ábrázolá- címer van belefaragva, a templomot észak sának. felől kerítő fal egyik kövén Szakács Gábor Mások úgy tudják, ehhez hasonló jeleket rovásjeleket vélt felfedezni. A kriptájában a 12. sz. végétől kezdtek használni nyugszik Cserei Zsuzsanna, Zágoni Mikes Európában, nagyon kevés templom büszkél- Kelemen menyasszonya. A hagyomány kedhet ilyen díszítéssel, „hozzá hasonlót csak szerint a templom hajójába titkos rejteka mai Ausztria területén lévő őrszigeti templom hely van beépítve, ahol több, a tatárdúláfalfestményein láthatunk”. „A későbbiekben sok idején oda menekített régi okmány Zabya Péter restaurálta, és egyes jegyeket a mellett a Csíki Székely Krónika eredeti pélkeresztény hagyomány szerint újrarajzolt” – dányát is őrzik. olvashatjuk a Wikipédián. Ezek szerint az Több leírásban a templom védőszentjé1074-es évszám 1574-nek (vagy 1507-nek) nek Szent György van feltüntetve, összekeolvasandó, Zabya Péter pedig nem Szent vervén egy másik, az írott forrásokban is László alvezére volt, hanem a 16. században említett templommal, amely az Abránfalváélt, és ő bővítette (átépítette?) a templomot. nak nevezett helyen vagy a mai, Szent Jakab Van, aki a 15. századra teszi a gótikus átépítés és Fülöp tiszteletére szentelt kápolna körkorát. Tényként csak annyit fogadhatunk el, nyékén állhatott, és minden bizonnyal a tatáhogy a templom az idők folyamán valóban rok rombolták le. A csíkrákosi templom vétöbb átalakításon esett át (többször le is dőszentje Szűz Mária, régen búcsújáróhelyégett, török-tatár pusztította), végleges for- ként tartották számon. Csodatételeiről híres máját 1758-ban (1740-ben?) nyerte el, ami- Mária-szobra is volt, melyet Székely Mózes kor „kereszthajókkal bontották meg a gótikus katonái 1602-ben tűzre dobtak – „a monda arányait”, magasították a tornyot, megemel- szerint a keresztfák szögei a tűzből kiugrottak, ték a déli oldalszárnyat stb. A védőfalak épí- és kiégették a templomdúlók szemeit”. tése a 17. századra tehető. Kocsis Károly 88

Húsvéti Kalendárium – 2015

70 éve halt meg Szabó Dezső „Minden magyar felelős minden magyarért" – többek között ezt az idézetet köszönhetjük Az elsodort falu szerzőjének, aki agilis élete alatt több politikai és irodalmi irányzathoz egyszerre tartozott – és mégsem. 1909-től négy évet élt és dolgozott tanárként Székelyudvarhelyen. 1879. június 10-én született Kolozsvá- tott „bulin” a cigányzenekar háromszor ron, a Felsőszén utcában, viszonylag sze- húzta el a Marsellaise-t, amit az ablaka alá gény családban. A református gimnázium- csődült tömeg is velük együtt énekelt. ban érettségizett, majd Budapestre került Ady Endre modernnek számító költéegyetemre. Nyelvésznek készült, nagy szetét nagyon szerette – 1911-ben a megyereménységet láttak benne, de izgáháza dísztermében, a mai Szent ga és ellentmondásos természete István Teremben nagyhatású, többmind tovább és tovább sodorta, órás előadást tartott, amin megszeígy került 1909 őszén magyarrettette az udvarhelyiekkel Adyt. francia szakos tanárnak a széÖnéletrajzában frappánsan jegyzi kelyudvarhelyi Állami Főreálismeg, hogy „befutballoztam Adyt kolába. és az új irodalmat a város figyelméAmi a Székelyudvarbe és érdeklődésébe”, amihelyen való négyéves nek az lett az eredménye, tanárkodását illeti, erről hogy „Székelyudvarhea legtöbbet az Életeim lyen háromszor annyian című önéletrajzából járatják a Nyugatot, és tudhatunk meg. „Széötször annyi Ady-köteSzabó Dezső szobra Budapesten kelyudvarhely! Szétet adnak el, mint egész (Szervátiusz Tibor alkotása) kelyudvarhely! Kicsike Kolozsvárt!” 1913-ban székely városka, apró emváltani kényszerült: berfészek, melyben az oda számbudapesti tartózkodása alatt űzött nagy madár négy évig verdesett fiatal egy újságból tudja meg, hogy áthelyezték szárnyaival, ahol már lemondott a szabadu- Sümegre. lás lehetőségéről, a végtelen horizontok Szabó Dezső később, az első világháború hívásáról: azután, hogy otthagyhattalak, után lett befutott író Az elsodort falu című milyen kedvessé otthonosultál az emlé- regénnyel, utána folyamatosan jelentek meg kemben!” – írja. munkái, illetve saját folyóirata is volt Ludas Udvarhelyi tartózkodása alatt rengeteg Mátyás címmel. 1945. január 13-án halt meg olyan dolgot tett, ami – ahogy ő is látja – Budapesten, a József körút 31. szám alatt – nem feltétlenül felelt meg az akkori társa- itt élt a város ostromakor, a feltételezések dalmi normáknak. Diákjai imádták: a tanu- szerint legyengült, éhen halt, de olyan verzió lókkal rendszeresen kirándult a környékre, is van, hogy valamilyen fertőző betegséget de olyan is előfordult, hogy a lakásában tar- kapott el, és az ostromlott városban gyógy89

Húsvéti Kalendárium – 2015 szer nem lévén, szervezete nem bírta ki a helyezték el Katona Ádám tanár kezdemékórt. A ház lakói egy szekrényben temették nyezésére. Egykori iskolája ma neves tanáel a Rákóczi téren, de négy évvel később rai között tartja számon, emlékezete írásaikihantolták, és a Kerepesi temetőben helyez- ban, köteteiben él. Írásunkhoz felhasználtuk Szabó Dezső ték örök nyugalomra, síremléke ma is ott áll. Az udvarhelyi Flórián-ház falán (a Életeim című kötetét, valamint Hermann Gusztáv Kossuth utca sarkán áll, ma a Romarta üzlet Székelyudvarhely művelődéstörténete című munkávan a földszinten), egykori lakóhelyén ját, illetve más helytörténeti forrásanyagokat. Katona Zoltán emléktábla őrzi emlékét, ezt 1999-ben „Székelyudvarhely! Székelyudvarhely! Kicsike székely városka, apró emberfészek, melyben az oda száműzött nagy madár négy évig verdesett fiatal szárnyaival, ahol már lemondott a szabadulás lehetőségéről, a végtelen horizontok hívásáról: azután, hogy otthagyhattalak, milyen kedvessé otthonosultál az emlékemben! (...) És ez a város, ahol olyan féktelenül unatkoztam, és féktelenül éltem, ahol mintegy új születés lázában gyötrődtem, és ahol sokszor éreztem nem egy halál szelét: a jó emlékezés csendes holdvilágába nyugszik lelkem távoli mezőin. Ez a levegő, ezek az arcok, ezek a vergődések és lázak is kellettek ahhoz, hogy felhangolják azt a zongorát, amelynek kiszálló dallamai később egy országnak voltak rajongása vagy dühe." Szabó Dezső: Életeim

Húsvéti Kalendárium – 2015

Perdöntő monarchia-térkép Amikor a székelyföldi és moldvai megyék közti meddő határvitákról hallunk és olvasunk, hajlamosak vagyunk rögtön etnikai és román–magyar történelmi síkon gondolkodni. Vajon ezen múlik-e a megegyezés? A Békás-szoros vagy a délebbi Úz völgye mentén húzódó Hargita–Neamț, illetve Hargita–Bákó megyehatár is „leharapott” egy-egy jókora szeletet Székelyföld pereméből, az Erdély–Moldva határ több száz kilométeres vonalán közbirtokosságok, önkormányzatok tucatjai szenvedtek területi károkat. A békés tárgyalások és bírósági folyamodványok sem vezettek komolyabb eredményekre, a román igazságszolgáltatás és az érintett moldvai megyék hatóságai ódzkodnak attól, hogy az 1918 előtti térképek határvonalait elismerjék. A Békás-szoros esetében a vita tárgya banálisan egyszerű: Hargita és Neamț megye, illetve a két érintett település, Gyergyószentmiklós és Békás község is magáénak vallja a sziklaóriásokat, egyik keletebbre tolná, a másik helyén hagyná a közigazgatási határt. Turisztikai szempontból ez a természeti csoda mindkét – azaz négy – fél számára kiemelt fontosságú övezet. Nyilvánvaló azonban, hogy az egykori Nagy-Magyarország és az Osztrák–Magyar Monarchia emléke, a történelmi előzmények, etnikai szempontok is közrejátszhatnak a román ellenkezésben, valamint a központi és területi állami szervek elfogultságában, pártoskodásában. Talán ez a fő oka, hogy egyelőre Moldvának áll a zászló, a topogás és bírósági halogatás a „hegyen túliaknak” kedvez, hiszen nekik már birtokukban van az, ami számunkra csak perek tárgya.

Példaértékű lehetne ugyanakkor Krassó–Szörény és Mehedinți megye határvitájának rendezése. A Bánság és Olténia, az Osztrák–Magyar Monarchia és Havasalföld (Román Fejedelemségek, Román Királyság) egykori határának néhány kilométernyi szakaszáról van szó a Dunába ömlő Cserna folyó mentén. Az 1968-as megyésítés idején a történelmi határvonalat kissé nyugatabbra húzták meg. A Vaskapu-vízerőmű építésekor a régi Orsovát elárasztották, új város jött létre, az átköltöztetések és területkisajátítások miatt a környező közigazgatási határok elvileg – nem hivatalosan – „visszanyomultak” keletebbre. Az övezetben lévő Toplec (volt Csernahévíz) község lakói a különféle szolgáltatások díjszabásait évtizedekig vegyesen, mindkét megyében fizették, sokan azt sem tudták, hová tartoznak voltaképpen. A két megye hatóságai által vitatott hosszú parcellaszerű terület alig néhány hektárnyi volt, ám nagy jelentőséggel bír ma is. Vasútvonal és az E20-as európai út mentén található, töltőállomások, vendéglők vannak ott, 15 kilométernyire északabbra fekszik Herkulesfürdő. A szóbeszéd szerint az 1990-es évek elején „Gázai övezetnek” nevezték a földsávot, részint a területvita miatt, másrészt pedig azért, mert a délszláv háború idején állítólag ott haladt a titkos üzemanyag-szállítmányok egy része az embargó (kereskedelmi tila91

Húsvéti Kalendárium – 2015 lom) alatt álló Jugoszlávia felé. Nem utol- 1910-ben a régi Orsova 5795 lakosából só sorban a cigarettacsempészeknek is 1870 volt magyar, 2015 német, 262 szerb, 1360 román, az 1966–74 között felépült új egyik kedvelt útvonala. A diktatúra éveiben nem jöhetett szóba Orsovának 2011-ben 10 441 lakosa volt, határrendezés, de 1990 után mindkét ebből 53 magyar, 92 német, 74 szerb, megye erélyes lépéseket tett a saját érdekei 9074 román. Az ország területén több ezerre tehető érvényesítéséért. A bánságiak az 1968-as megyésítéskor elveszített területüket pró- a közigazgatási határviták száma. A Brasbálták visszaszerezni, az oltyánok azonban sótól délre fekvő Dîmbovița és Prahova még a kommunista hatalomtól ajándékba megye (illetve Moroieni község és Bușteni kapott földsávra is rálicitáltak volna, a teljes város) például egyaránt igényt tart a „Gázai övezet” és Herkulesfürdő bekebele- Bucsecs-hegység déli részén lévő két látvázésével. A Békás-szorosnál is megtapasztalt nyos, misztikus sziklaalakzatot felölelő gyermeteg játék kezdődött a Cserna men- területre (Babele 2206 m, Sfinx 2216 m), tén a helységnévtáblákkal, azokat többször ahol évente a 10–15 ezret is eléri a turisták is elköltöztették a szemben álló felek. A tili- száma. A magaslati határvita régóta dúl a két megye, valamint a két település önkortolinak tárgyalóasztalnál vetettek véget. A megyei tanácsok, prefektusi hivata- mányzatai és hatóságai között, az érintetlok, valamint az érintett települési önkor- tek úgy vélik, a megoldásra irányuló minmányzatok vezetői 2010-ben megegyez- denfajta lehetőség kimerült, már csak kortek. A bánságiak az Osztrák–Magyar Mo- mányhatározattal lehetne rendezni az narchia idejéből származó, 1874-ben kia- ügyet. A lenyűgöző szépségű fennsíkra dott térképpel győzték meg igazukról az látogatók körében az a vicc járja, hogy a oltyánokat, akik elismerték a történelmi Babele-menedékházban a szállásért Prahatárvonalat, ez lett a megyehatár. Meg- hova megyének, az illemhely használatáért állapodtak viszont abban is, hogy Orsova Dîmbovița megyének kell fizetni... Botos László maradjon Mehedinți-nek. Megjegyzendő, Fotó: Tóth Kornél (SzSz)

A Békás-szoros vadregényes szikláin nehéz megosztozni

Húsvéti Kalendárium – 2015

Hazajáró Csíksomlyón Mottó: A föld, ha könnyet, sósat könnyezik, s felette a felhők is másként járnak, ámul a lélek, szorong, könnyebbedik: végül megadja magát a csodáknak… Isten itt velünk van, bennünk óriásul, a végtelenség itt áhítattá másul… Magyari Lajos

Amikor közeledik pünkösd ünnepe, éljen bárhol is a Kárpát-medencében vagy szerteszét a nagyvilágon, több százezer magyar lelkében szólal meg egy hang: Csíksomlyó. Bizony, ha pünkösd, akkor Csíksomlyó. Így gondolkozik a Hazajáró stábja is, és immáron hagyománnyá vált, hogy minden évben más-más kiindulópontról, zarándoklat keretében járulunk Égi Édesanyánkhoz, hogy testvéreinkkel együtt kérjük őt, „ne feledkezzen el szegény magyarokról”. Mert a csíksomlyói búcsú már régen nem a Tolvajos-tetői ütközetről szól. Ma már felekezettől függetlenül minden magyar embernek a hitben való egységet jelenti. Mert annyi balszerencse közt, oly sok viszály után, végre van egy hely, ahol őszintén örülhetünk egymásnak, ahol összeölelkezhetünk, ahol otthon hagyva, vagy éppen a napba öltözött asszony elé hozva mindennapi gondjainkat, felülemelkedhetünk a semmiségeken, és a minden-

ség felé fordulhatunk. És van-e alkalmasabb helyszín az Ég felé forduláshoz a Kisés a Nagy–Somlyó hegyei között hosszan elnyújtózó hatalmas tisztásnál? A Hazajáró első évadjának utolsó forgatásán, őseink évszázadok alatt kitaposott ösvényeit követve, a Csíki-havasokon keresztül zarándokoltunk Somlyóra. Felejthetetlen élmény volt az első évad szereplőivel, a szétszakított nemzetrészek magyarságát képviselő erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és csonkaországi barátainkkal együtt járni Csíkország girbe-gurbás hegygerinceit, hogy végül a magyarság nemzeti búcsújáróhelyén együtt tegyünk hitet megbonthatatlan egységünkről, és százezernyi magyarral közösen imádkozzunk hazánk feltámadásáért. Közben meglátogattuk történelmi hazánk ezeréves keleti határvidékének egyik legelzártabb gyimesi csángó települését, a Hárompatak völgyében megbújó 93

Húsvéti Kalendárium – 2015 A Hazajáró magazinműsor 2011 októberében indult a Duna Televízióban. Az idén negyedik évadához érkező turisztikai és honismereti sorozat szereplői természetbarát, nemzeti érzelmű fiatalok, céljuk, hogy a turista szemszögéből bemutassák és minél több ember számára vonzóvá tegyék a Kárpátok hegységét, a Kárpát-medence varázslatos tájait, természeti és kulturális értékeit, történelmi emlékeit. A 26 perces heti magazin rendezői Vándor Attila és Moys Zoltán (aki egyben a forgatókönyvet is írja), operatőrei Kiss Gábor és Schödl Dávid; szereplői, akiket már oly sokan ismerünk a tévéképernyőről is: Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor. Ars poeticájuk: azt keresni a világban, ami minket, magyarokat összeköt. Szellemiségéért 2012-ben a Hazajáró magazin Magyar Örökség-díjban részesült.

Csángó specialitás Kostelken: sóskalevélbe töltött orda

Kosteleket, ahol voltak, akik ellenállva az elrománosítási törekvéseknek, feltűrték ingujjukat, és csűrből alakították ki a magyar közösségi élet központját, az iskolán kívüli anyanyelvi oktatás bástyáját. Itt ért az az öröm, hogy a helyi konyha specialitását, a moldvai geluska és a székely töltött káposzta vegyítéséből készült, sóslapiba csavart böjti ételt is megkóstolhattuk. Delne pataka, Káronta, Őrtelek pusztája, Menasági-nyilénk, Borjús-bérc… Micsoda ősi elnevezésű helyek, amelyek elvezettek minket a Csíki-havasok központi részének

Az Édesvíz-pusztán Olti Kálmán barátunk mesél a Hargitáról

Húsvéti Kalendárium – 2015

A szentkirályi keresztaljához csatlakozva a Nyereg felé

üdülőtelepe, a csíkszentimrei Büdösfürdő borvízforrásainak gyógyhatásait, majd a mofettázás után felkapaszkodtunk a DélHargita legmagasabb csúcsára, a Kakukkhegy vulkáni maradványára, ahonnan hosszan gerinctúrázunk tovább, egészen a legendás Mitács-pusztáig. Leereszkedtünk Alcsík magyar szentekről nevezett településeibe, először Csíkszentimrére, majd a szomszédos Csíkszenkirályra, ahol a helyi keresztaljához csatlakozva zarándokoltunk a csíksomlyói búcsúba. Így teltek a Hazajáró pünkösdjei Székelyföldön. És bárhonnan is érkeztünk, Csíksomlyón mindig megtapasztaltuk azt az égi erőt, ami évről évre sok százezer zarándokot vonz a Tündérkertbe. Amikor végül felmásztunk a Nagy-Somlyó tetejére, és visszatekintettünk a megtett útra, illetve a nyeregben összegyűlt hatalmas tömegre, úgy éreztük, mintha ezen a szent helyen kötné össze a hit megtartó ereje a Földet az Éggel. Talán ez az, amiért az ünnep közeledtével újra hív egy belső hang: ha pünkösd, akkor Csíksomlyó! Moys Zoltán (a Hazajáró magazin rendezője, forgatókönyvírója)

legmagasabb csúcsára, a Szellő-tetőre. Onnan aztán beláttuk egész Csíkországot és a medencét körülölelő hegységeket. A következő évben a Tolvajos-tetőről indultunk, hogy a székelyek szent hegyét, a Hargita déli vonulatát és önmagunkat leküzdve zarándokoljunk Csíksomlyóra az Erdélyi Kárpát Egyesület tagjaival. A KeletiKárpátok belső vulkáni vonulatának leghosszabb és legfiatalabb hegysége – Udvarhelyszék és Csíkszék határán húzódva – egymáshoz láncolja az erdélyi és a csíki medencében élő székelyeket. A Mitácspusztáig jártuk a vulkáni kúpok és laposabb tetők sorozatából álló gerincét, amelyen kiterjedt erdőfoltok váltakoznak széles havasi pusztákkal. A gerincen találkoztunk a vadregényes hargitai tájtól elválaszthatatlan havasi emberekkel, csordapásztorokkal és favágókkal is, akiktől megtanultuk: a világhódítók bábeli felhőkarcolói egyszer úgyis leomlanak, de a Csíki-medence fölé magasodó székely havasok akkor is állni fognak. Beereszkedtünk Erdély legnagyobb kiterjedésű havasi tőzeglápjába, a Lucsba is, ahol székely barátainktól a halálos tőzegrozmaringról is tanultunk egyet s mást. Megtapasztaltuk Dél-Hargita hegyi 95

Húsvéti Kalendárium – 2015 Csíksomlyónak még a néveredetében sem tudtak zöldágra vergődni a kutatók, nemhogy a hozzá kapcsolódó megannyi kérdésben: miért és mitől vált a székelység legfontosabb kultikus helyévé? Mióta tölti be a spirituális központ szerepét? Mióta búcsújáróhely? Mikor épült a Salvator-kápolna elődje, majd az első temploma? Mit rejtenek a falai? Mit ábrázolnak a ferencesek kolostorában látható (naptár)kövek jelei? Miként kapcsolódik az itt sajátos formában megnyilvánuló Mária-tisztelet az ókori Mezopotámiához? Lehet, hogy Csíksomlyó titkának megfejtése egyben valós múltunk megismerésének kulcsát is kínálná.

Húsvéti Kalendárium – 2015

Mit jelent a Somlyó? Tovább fűzve a gondolatébresztőnek szánt morfondírozást: Somló-hegytől nem messze esik a tihanyi apátság, amelynek az első magyar nyelvemléket is magába foglaló, 1055-ös alapítólevelében Daczó Árpád ferences szerzetes, azaz Lukács atya (sz. 1921) kiolvasni véli a Babba helynevet (Ad Babu Humca), amit természetesen a csíki Kis–Somlyó-hegy mögül minden pünkösd hajnalán Napba öltözve előbúvó Boldogasszonnyal, azaz Babba Máriával hoz összefüggésbe. De térjünk vissza Murádin tanulmányához, ahol számba veszi a Somlyó név jó néhány értelmezését is. Így például megtudjuk, hogy P. Szathmáry Károly 1884-ben még úgy látta, „lassan omladozó hegyet jelent hazánkban mindenütt”. Ehhez teszi hozzá később a többek között Szilágy vármegye monográfiáját is megíró Petri Mór (1863–1945), hogy az erdő jelentésű szláv suma szóból ered. A szláv eredet mellett kardoskodik kezdetben – mások mellett – Melich János (1872–1963) nyelvész is, de ő

Már jeles nyelvészünk, a ma 85 éves Murádin László is azzal kezdi egyik dolgozatát (Nyelv- és irodalomtudományi közlemények, 1996/2), hogy „a Somlyó helynév megfejtése, eredetének megoldása egyik legvitatottabb esete a magyar nyelv- és névtudománynak.” Persze, ez a helynév még sok helyen előfordul a Kárpát-medencében (csak hegynévként legalább tizennégyet, településnévként legalább tizenhatot ismerünk belőle), de lehet, nem véletlenül éppen ott, ahol. Gondoljunk csak bele: mindjárt Csíksomlyó szomszédságában találjuk Csíktaploca falut (ma Csíkszereda része), a magyarországi, remek borairól is közismert Somló-hegytől pedig légvonalban alig több mint húsz kilométerre Tapolca települést! Tudjuk, hogy az általánosan elfogadott nézet szerint ez szláv eredetű szó, és meleg vizű forrást jelent, amiből van is elég a Balaton környékén, de Csíkországban hol találni ilyet?! Igaz, olvashattunk már olyat is, hogy a Tapolca magyar eredetű, és magas pontot jelentene. Fotó: Erőss Szabolcs (SzSz)

Zarándokok Csíkszentmiklós határában

Húsvéti Kalendárium – 2015 Fotó: Csaba Zoltán (SzSz)

Csíksomlyó búcsú után

Tomory Zsuzsa (sz. 1930) azonban már egészen más utakon jár: „Somlyó – miután már az 1200-as években is hagyományos istentiszteleti helynek számított – Szemere földanya tiszteletének szent helye volt. Erősíti e feltevést az 1333-ban Sumbov-nak, 1334-ben Sumlov-nak írt neve… Somló hegyünk neve tehát kapcsolatban van a szem, szemlél, szemere szavakkal, s a hegy ősi fény- és naptiszteleti szerepére figyelmeztet bennünket” – írja. És ezzel már ott tartanánk a feltételezett magyar ősvallásnál, amelyből – Daczó Árpád szerint – Babba Máriát, mint Boldogasszonyt, akinek tisztelete manapság egészen egyedi módon nyilvánul meg a csíksomlyói búcsúban, „átmentettük” a Szent István utáni katolikus vallásba. Vajon melyik a helyes irány? Nem tudjuk, és helyszűke miatt most nem is vettünk számba minden lehetséges verziót. Pedig lehetne vizsgálni a Somlyó és Magura nevek közti kapcsolatot is, amire szintén több kutató utal.

később ezt feladja, s a som szó származékának tartja („elsősorban hegyet jelölő név…, amelyen szőlő terem”), mások a som és a jó (mint folyó) szavakat vélik felfedezni benne. Kiss Lajos (1922–2003) szerint „'megcsuszamló, suvadó oldalú hegy', vagy – kevéssé valószínűen – 'a zöld erdőövezetből kiemelkedő kopasz, sziklás hegytető' lehetett.” Kopár hegyet mond Széna Béla is (Őshazakeresés másképpen, 2011), de ő a mongol semteger (= kopár) és yolo (= hegy) szavakból fejti meg. Maga Murádin Pais Dezsővel (1886–1973) ért egyet, és Somlyót a som jelentésű ótörök sum szó származékának (somos hely) tartja. Ezzel némileg összecseng dr. Zákonyi Ferenc megállapítása A Somló útikalauzában (1989): „Somló neve ősi magyar név. Abból az időből származik, amikor még somfa borította a hegy tetejét, lankáit. Ekkor még som (Cornus mas) és nem szőlő termett rajta. Az egész hegy somos volt, a rajta nőtt temérdek somfától”. Az akadémiai körökben kevésbé szalonképesnek tartott ősnyelvkutató, 99

Húsvéti Kalendárium – 2015

A csíksomlyói naptárkő Egy picit még játsszunk el a fentebb felvetett gondolattal: somlyó = szemelő. Szemelőhegy… Mit szemlélhettek róla a régiek? Talán az égboltot? A Nap és a Hold járását? Ha helyes az okoskodás, lehet, hogy egy lépéssel közelebb kerültünk a csíksomlyói naptárkő titkához. Fotó: Wikipédia

Erről P. Márk József OFM, azaz közismertebb nevén József atya, a Csíksomlyón 45 éve szolgáló ferences barát (sz. 1927) a következőket írja a csiksomlyo.ro oldalon: „Látható a somlyói ferences kolostor folyosóján két nagyméretű faragott kő. Az egyik oszlopfő volt, valahol, valamikor. A másik oszloptő. Mindkettőn cikk-cakkos vésetek vannak, amelyek valamit jelentenek. Vécsey Gyula nyugdíjas mérnök tanulmányozta. Megállapította, hogy pogány kori szimbolikus jelzést mutatnak a kőoszlopok. Teljesebbek a jelek az oszlopfő tetején: A napkorongot ábrázolja, benne kígyóval. A napsugarak száma a következő: belső kör 12, középső kör 11, szélső kör 23, oldalán 26 sugár. Vécsey szerint ezek jelképes (szimbolikus) számok. A napkorong a kígyóval pogány kori istenség-ábrázolás. Honnan származnak ezek az oszlopok? Talán a Nagysomlyó hegyéről, a Sóvárból? Eredetéről nincsen semmi dokumentáció.” Nos, dokumentáció híján a kutatók csak találgatásokra szorítkozhatnak. Vécsey

Gyula (1908–1989) mérnök, néprajzkutató sincs már közöttünk. A kommunista rezsim pribékjei által a dobrudzsai Duna-csatorna kényszermunkatáborában lapáttal agyonvert ferences rendi tartományfőnök, történész, a csíksomlyói kegyhely történetét (Csíksomlyó, a kegyhely, 1943) is megíró Boros Fortunát Domokos (Zetelaka, 1895. június 3. – Capul Midia, 1953. március 16.) a kőoszlopok eredetét a 13. századra datálta, megjegyezvén, hogy azokat az udvarról vitték be, ahol szekérkerék-vettetőnek használták az előző időkben. Harangozó Imre másként tudja: „A Szent Istvánt megelőző időkből fönnmaradt… köveket a két háború között a Kis–Somlyó hegyén lakó remete hozta le a Nagy–Somlyó hegyéről” (Jézushágón, Kárpátia, 2003/7). A 13. századinál azért jóval régebbiek lehetnek. A Bagossy László szerkesztette, Calgaryban kiadott (1994–2001) Encyclopeadia Hungarica szerint a kőből készített bronzkori csillagászati műszer Kr. e. 1800–1700 között lehetett használatban.

100

Húsvéti Kalendárium – 2015 Ezt a lexikont általában nem veszi komo- somlyói Nap-követ az asszonyok régen lyan a történész szakma magát komolynak „tiszta kendővel éppúgy megérintették, tekintő része, mint ahogy Baráth Tibort mint most a Mária-szoborral teszik” – írja (1906–1992) sem, akitől érdekességkép- Takács György (Babba Mária – adalékok a pen mégis ide kívánkozik egy idézet A magyarság őshitének istenanya alakjához, magyar népek őstörténete című művéből: „A 2002). Duna-medencében megalitikus szerkezetű Ugyancsak Vécsey beszél egy 1929-ben csillagvizsgáló eddigi ismereteink szerint készült fényképről, amelyen jól látszik, hogy sohasem működött. Az oda betelepült nép az „oltárkő a középpontjában a Kígyó jelkéugyanis a Nap járását kezdettől fogva egy pével volt látható. Sajnos valaki kitördelte kisebb méretű, egyetlen kőtömb segítségé- ezt a legfontosabb jelképet”. Eredetileg a vel figyelte, melynek felső részét vízszintes- Nap sugarai négy sorban vettek körbe egy re lecsiszolták, és a sima lapra bekarcolták kígyót – olvashatjuk Friedrich Kláránál az állatövet, s aztán az így elkészített esz- (Rovásemlékek nyomában Székelyföldön, 9. közt egy kiemelkedő helyen elhelyezve a rész). „A napkő a legnagyobb tárgyi bizonyímegfelelő csillagidőre betájolták. Ilyen, téka annak, hogy Csíksomlyó volt a Kárpátegyetlen kőtömbbel működő napvárta állt medencében a napkultusz központja” – fenn Erdélyben, a Csíksomlyó feletti teszi hozzá Daczó Árpád. Somló-hegyen… A csíki Somló-hegyen Ennél a kígyó-jelképnél érdemes megállhasznált eszköz egy dob alakú kőtömb, ni egy pillanatra. Hérodotosz görög törtétetején koncentrikus körökkel, a belső két netíró meséli el a szkíták (!) eredetmondájákör köze az állatövnek megfelelően tizen- ról szólva, hogy Herakles a szkíták földjén két egyenlő részre van osztva.” Ugyan- „egy barlangban egy különös alakot, akkor a szerző azt is tudni véli, hogy „a asszony-kígyót talált, melynek felső teste az ferences papok hagyománya szerint a csíkFotó: Firtelmeister Mónika (SzSz) somlyói naptárkövet az atyák eltávolították eredeti helyéről, a Somló-hegyi pogány áldozati helyről, de nem pusztították el. A székelyek ugyanis megkövetelték, hogy a követ, mint az ősök emlékét, megtartsák és megőrizzék”. A kiállított tájékoztató felirat szerint „pogány kori ősvallás kőemléke, középen kígyóábrázolás”. Egy internetes portálon azt is olvasni, hogy itt a papok egykoron tollas ruhákban madár (= magyar) nyelven érintkeztek Istennel – amiből az amatőr nyelvészkedők akár azt is kihámozhatják, hogy somlyó a sólyommal, mint a régi magyarok szent madarával áll összefüggésben… A fentebb említett Vécsey Gyula gyűjtéséből Virágzó egyház Csíksomlyón származik az az adat, mely szerint a két csík101

Húsvéti Kalendárium – 2015 alfeléig asszony, alsó része pedig kígyó vala”. Mások mellett Barabási László is úgy véli, hogy „az ősi mondákban a kígyó vagy a sárkány a minden sebet begyógyító időt jelentette. Az életfával együtt az ősanya egyik jelképe, akár úgy is mondhatnánk, jelvénye volt. Magát az anyaföld életadó képességét, sőt tudását jelentette” (Barabási László: Székelyek őstörténete, kézirat). Szkíták, ősanya-jelkép, Babba Mária… Feltehetőleg nem csak a Nap-kő szolgálta az egyes ünnepeknek a Nap járásából Salvator-kápolna – Orbán Balázs kikövetkeztethető időpontjait. Vécsey Gyula írja A csíksomlyói Salvator-kápolna szentélyének különleges rései című, 1985-ös dolgozatában: „a Kis-Somlyó tetején lévő vetett fény- és árnyék-határvonallal jelzik két kis kápolna (mármint a Salvator és a valamelyik ünnep beálltát”. A formáját Passio – szerk.) szentélyrésze a régi székely tekintve szabálytalan trapéz alakú, nem természetkultusz ünnepjelző réseit őrizte kelet-nyugat tengelyvonalú Salvatormeg a mai napig… A Salvator-kápolna kápolnánál „az irányok 4 napfordulóra, 3 rései közül 4 szögkiképzés van a déli olda- Boldogasszony–Holdistenanya-ünnepre lon, és 2 szögállás 2 Boldogasszony- és 2 csillagképre vonatkozó adatokat tarünnepre talál, melyek a Felkelő Nap által talmaznak…” Fotó: Kovács Gabriella (SzSz)

Gyülekező Csíksomlyón

102

Húsvéti Kalendárium – 2015

A csobotfalvi templom A csíksomlyói ferences épületegyüttes mögött elterülő Csíkcsobotfalva temploma 1800–1802 között épült újjá neobarokk stílusban, 1817-ben nyerte el mai formáját, jelenleg restaurálás alatt áll. Noha az írott forrásokban először csak az 1333-as pápai tizedjegyzékben fordul elő, titulusa (Szent Péter és Pál) arra enged következtetni, hogy annál jóval korábbi keltezésű. A Csíki Székely Múzeum munkatársai, Botár István, Darvas Lóránt, Tóth Boglárka irányításával 2002–2005 között folytatott ásatások is négy korábbi építési periódus nyomait tárták fel, a legkorábbi legalább a 12. századig vezethető vissza, de nem zárható ki a 11. századi eredet sem. Máshelyütt is találunk olyan megjegyzést, miszerint „ez Felcsík egyik legősibb temploma”. A hajónak a második építési periódusban elnyert mérete (közel 14 méter), alapozásának szélessége (1,5 méter) tekintélyes templomra utal, már ekkor a térség egyfajta egyházi központjának számíthatott. Botár ez és más régészeti eredmények alapján le is vonja a következtetést, miszerint „Csík középkori betelepülése már a 10–11. században megindult, azaz nem a 13. századra keltezett székely beköltözéssel kezdődik” (Kövek, falak, templomok, 2009). A harmadik periódusban, a 13–14. században épülhetett fel – a korábbi kövei felhasználásával, attól nem messze – az 1800-as bontásig a szentély kivételével fennálló templom, amely a 15–16. század fordulóján gótikus átalakításon esett át. A régészek 2002–2005 között csak az épület északnyugati felét vizsgálhatták, s bár a 2011-es gombátlanítás

során újabb régészeti leletek kerültek felszínre, még sok titkot rejthet a többi fal, illetve a templombelső. Ugyanakkor a torony története sem teljesen tisztázott. Botár szerint az 1680-as években építették, azt megelőzően fa harangláb állhatott a templom mellett, ebből szólhatott az Orbán Balázs által még látott, ám azóta eltűnt, 1595-ben öntött harang. Ehhez képest Friedrich Klára magabiztosan állítja (Rovásemlékek nyomában Székelyföldön, 9. rész), „a templom tornyát a törökök 1661-ben lerombolták, 1681-ben épült újjá”. És hogy a rejtélyek sorát tovább szaporítsuk: Gergely István plébános, a népszerű Tiszti 1997-ben rovásemléket fedezett fel a torony második emeleti „rekeszében”, kelet felől, amit Ráduly János 13. sz. véginek vagy 14. sz. eleinek tart, és rakánnak vagy raktánnak olvassa, mint „nyelvünk megőrzött régiségét” (A Kárpátmedence rovásfeliratos emlékei a Kr. u. 17. századig, 2010). A tornyot 1823-ban emelték meg egy szinttel, és 1901-ben kapott új tetőt, de hogy a rovásjeleket tartalmazó,19x38 centis kő mikor került oda, nem tudni.

103

Húsvéti Kalendárium – 2015 ezt megelőzően a Déli-Kárpátok belső Idén is indít zarándokvonatokat a szivonalát védték, elsősorban a bolgár és bizángetszentmiklósi (Magyarország) Misszió ci hatalom ellen” (Keresztény Szó, 2010. júliTours Csíksomlyóra és Lengyelországba. us). „Az úzok elűzésével, 1069-ben A május 21. és 24. közötti BoldogasszonyCsíkországot is betelepítették a székelyek” – zarándoklat résztvevői panziók és szállomondja Balás Gábor. Sokan még korábbi dák, valamint zarándokházak, ifjúsági betelepedést feltételeznek, de olyan felveházak közül választhatnak szállást, a szetéssel is találkoztunk már, miszerint ősidők relvényen Burbela Gergely verbita, Görbe óta a jelenlegi lakhelyükön élnek. Ha mondLászló piarista és Tímár Asztrik ferences juk a Babba Mária-tiszteletre, illetve a napszerzetes lesznek a lelki vezetők. A progtárkőre gondolunk, talán már nem is hangramban a csíksomlyói búcsún való részvézik olyan hihetetlenül ez a hipotézis… tel mellett szerepel némi gyimesi barangoA Csobot név elemzése sem visz sokkal lás, szabadtéri szentmise Gyergyószentközelebb a titok megfejtéséhez. Egyes vélemiklóson, közös éneklések stb. Március kedések szerint a bolgár-szláv eredetű 31-ig kedvezménnyel (66 800 forintért) Csobod nemzetségnévből származhat, de lehet helyet foglalni. A Fekete Madonna az a korszak letűnőfélben van, amikor a zarándokvonat június 22-én indul Lenhelyneveket előszeretettel eredeztették a gyelország „lelki központjába”, a magyar szláv nyelvből. Botár István csak annyit ír, pálos szerzetesek által alapított világhírű „Csobot” Árpád-kori személynév…, talán a czestochowai kegyhelyre, és 25-én tér falu alapítója, birtokosa, fontos embere vissza Magyarországra – Székely János lehetett”. Széna Béla a Csabát véli kiolvasni és Tamás József püspökök, valamint belőle, és ősi hun személynévnek tartja. Bátor Botond pálos szerzetes lelki veA már említett Pakó Benedek hívja fel a zetésével. Március 31-ig erre 48 400 fofigyelmet dr. Nagy Sándor A magyar nép rintért lehet helyet foglalni. Bővebb inforkialakulásának története című művére. „Az mációk a Missziótours.hu honlapon és a árpádi honfoglalás előtti, Kárpát-medencei +36-20/565-3258-as telefonszámon magyarul beszélők helynévanyagában – kaphatók. amelyet ő a sumérral is összevet – az ősmagyar ’cso’ vizet jelent. E tő felismerhető, továbbél a mai magyar nyelvben: csobog, Ugyanúgy a templom első építőiről sem csobban, csónak, csatorna, csutora, csobotudunk semmi biztosat. Az, hogy a széke- lyó, csorog, csordul szavainkban éppúgy, lyek csak a 13. században költöztek volna mint a cseber, csöbör (bőr víztartó) stb., vízerre a vidékre, erősen vitatható. Például zel összefüggő kifejezésekben. Ott van az Ferenczi Sándor szerint már a 12. század Árcsó, Csicsó, Csaracsó székelyföldi helynemásodik felében megszállták Kászon vize vekben és több tucat Kárpát-medencei, víz völgyét, mások mellett a ma Gelencén élő, melletti telep, helység nevében” – írja a nyugalmazott kanonoknál, Pakó Bene- kanonok. Megnéztük: dr. Nagy Sándor szedeknél pedig azt olvassuk, hogy 1150-ig már rint a cso-bo-tu „sumír szó”, jelentése: „bő áttelepítették őket a Keleti-Kárpátok gyűrű- vizet ad”. Vajon nem a Lobogó- vagy a jének belső védelmére, „a keleti székelyek Mária-forrásra utal? 104

Húsvéti Kalendárium – 2015

A csodatevő kegyszobor Székelyföld történelmének Csíksomlyóhoz kapcsolódó „rejtélyei” közül – helyszűke miatt – ezúttal még csak a kegyszoborhoz kapcsolódó kérdéseket sommázzuk. Sem azt nem tudjuk pontosan, mikor és hol készülhetett, sem azt, hogy kinek az alkotása. Keletkezését többen az 1510–1520-as évekre teszik, a Wikipédia szócikkében „1515 és 1520 körül” van datálva. Van, aki a Brassóban és Nagyszebenben működő Veit Stoss, illetve tanítványai alkotásának tulajdonítja, mások – főként a Madonna arcának székely vonásaira alapozva – valamely somlyói barátnak vagy növendéknek. Merthogy – és ez ismét feltételezés – a ferencesek faragó- és festőműhelyt is fenntartottak abban az időben. „A moldovai magyarok egyik hagyomány-változata szerint a kalugári Baráthegyről került Csíksomlyóra, mert a tatárok össze akarták törni, ezért ingyen odaadták a pátereknek” – nos, akár így is történhetett. Egy másik legenda szerint – talán 1520-ban – „a Bákó melletti Mardzsinyénből… menekítették a ferencesek a kegyszobrot, egyszerre minden erőfeszítése ellenére sem bírta a két ökör továbbhúzni a kincset vivő szekeret. Majd négy, hat, végül tizenkét ökör sem. Csoda történt, hogy kinyilváníttassék, hol álljon a menedéket kereső Mária hajléka.” A csángómagyarok úgy tudják, annak idején Bizáncból került volt Moldvába, talán annak törökök általi elfoglalásakor, 1453ban, míg Loesteiner Leonárd (1744–1826. május 17.) ferences szerzetes, történész szerint Nagy Konstantin császár szobrászai faraghatták a 4. század végén. A már említett Boros Fortunát Domokos is 16. századnál korábbi eredetet való-

Szent helyünk, Csíksomlyó Fotó: Szökő Sándor (SzSz)

színűsít. „A kegyszobor honnan és hogy került a kolostor templomába, azt senki sem tudja. Egyszer csak ott találkozunk vele. Ez az idő csaknem összeesik IV. Jenő pápa 1444. évi adományozásával, mert valamelyik ismeretlen magyar mester a XIV. század végén, vagy a XV. század elején készítette” – írja A Csiksomlyói Kegyszobor Története című munkájában (1926). A jeles történész IV. Jenő pápa 1444. január 29-án (február 2-án?) keltezett levelére utal, amelyben teljes (hétéves) búcsút

105

Húsvéti Kalendárium – 2015 „A csíksomlyói Mária-szoborról biztosan csak annyit tudunk, hogy az 1400-as években itt volt. Mongoloid vonásaival, alakjával, lábánál a Hold-sarlóval és egy olyan technikai kivitelezésben, amit talán a mai műanyag-komputerizált világban is nehéz lenne előállítani. Magyarország védasszonya. A csángók legmélyebb titka, hogy számukra a legfőbb szent, Babba Mária ma is a felkelő Holdat jelenti. A gyermekáldás, a bő termés istenasszonya. Ha jól odafigyelünk a keresztény egyház történetére, a hunokig nincs erős, hivatalos Mária-kultusz. A magyarok tudják, hogy Mária Magyarország védasszonya, de a székelyek, csángószékelyek érzik, magukénak tudják a Szűzanyát hét évezred távlatából.” Barabási László: Kik a székelyek? (A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Erdélyi Övezeti Történésztalálkozói 1995–1999)

Máriaút-jelzés

engedélyez mindazoknak, akik a ferences atyák csíksomlyói Mária-templomának építéséhez hozzájárulnak. Az engedélyezés minden bizonnyal egy elvárás teljesítése, tehát a pápa tulajdonképpen csak „rábólint” a kialakult szokásra. „Óriási tömeg szokott oda összefolyni ájtatosság okából, és naponta nem szűnik meg oda összegyűlni” – olvasható a bullában. Vagyis székelyek már jóval korábban zarándokoltak Somlyóra. „Nem igazolható adatok szerint már a 13. században máriás kegyhely, ahol karth., kárm. v. ciszt. kolostor állt” – áll a Magyar Katolikus

Lexikon szócikkében. „Szent László király a Nagy Erdőről (Hargitáról) ugratott ide táltosával, kijelölve a székely világnak ezt a közepét” (Gál Péter József: A csíksomlyói korona, Főnix, 2000/11-12.) És ha zarándokoltak, nem kizárt, hogy már akkor a kegyszoborhoz imádkoztak. Mindenestre Somlyó jelentős hely lehetett már abban az időben, hiszen Hunyadi János kormányzó is támogatást nyújtott a templomépítéshez. Igaz, máshol azt olvasni, hogy a híres törökverő a Salvator-kápolna építését segítette elő adományával, az 1456. augusztus 8-án megvívott nándorfehérvári diadal emlékére, ahol állítólag „a Salvátor nevével az ajkán győzte le az ostromló török sereget”. De ez sem biztos, mert többek szerint mégiscsak az 1804–1876 között újjáépített kegytemplom építéséhez (bővítéséhez?) járult hozzá anyagilag, de a marosszentimrei győzelme (1442. március 25.) emlékére, és pár családot is a ferencesek szolgálatára rendelt. Ezen példáját aztán fia, Mátyás is követte, s 1519-re „e szolgák száma 32-re emelkedett, az atyák harmadrendieknek tekintették őket” (Magyar Katolikus Lexikon). Lehet, hogy az Erdélyben közvetlenül az 1241–42-es

106

Húsvéti Kalendárium – 2015

tatárjárás után megjelenő ferenceseket is maga Hunyadi János telepítette ide… Visszatérve a Napba öltözött asszonyt ábrázoló (lába alatt a Hold, feje körül tizenkét csillagból álló koszorú látható), Mihály Ferenc restaurátor 2012-es mérése szerint 253 centi magas (a legtöbb leírásban 226–227 centiméter szerepel), s így „a világon ismert kegyszobrok között a legnagyobb”, hársfából készült alkotáshoz, hadd jegyezzük meg, hogy számos csodát tulajdonítanak neki. „Csodálatos és az eretnekek ellenében megsegítő Anya” – írja Batthyány Ignác erdélyi püspök 1798ban. Mihály Ferenc megállapítása szerint eredetileg gyöngyökkel díszített, fából Csíksomlyó – A hűség forrása

készült hajpánt volt a fején, amit a 17. században helyettesítettek a ma látható hármas koronával. Az írott forrásokban közvetve talán 1624-ben, egyértelműen 1664ben szerepel először. Az idők folyamán többször újrafestették, régi képek ábrázolása szerint „alakjáról arany, bíbor és violaszínekkel ékeskedő palást csüngött le, amelyre lehullottak összefonatlan hajfürtjei”. A 19. századtól már tilos bármilyen módosítást ejteni rajta, az 1960-as évekig még rendszeresen „öltöztették”. Az 1916-os román betöréskor, augusztus 29-én Székelyudvarhelyre, majd onnan Kolozsvárra menekítették. „Az Úrnak 1920. évi pünkösd ünnepén a kegyszobor újból a somlyói templom főoltárán állott. A pünkösdi búcsút azonban azzal a régi fénnyel nem tarthatták meg, mert a román hatóságok, tüntetéstől tartván, a vidékről jövő búcsúsokat nem engedték be Csíksomlyóra. Azután napról-napra növekedőben van a csodatévő Szűz iránt a bizalom és buzgóság.” Kocsis Károly (részletek A székely múlt titkai című, kiadás előtt álló kötetből)

107

Húsvéti Kalendárium – 2015

Istennel vagy nélküle? Az utóbbi két és fél évtizedben több olyan közvélemény-kutatás is napvilágot látott, melyek szerint Románia a legvallásosabb ország Európában, sőt az egész világon. A 99 százalékos vagy két-három tizeddel azt is meghaladó eredményeket némelyik társadalomkutató „sajnálatos kétkedéssel” fogadja, ami voltaképpen azt jelenti: „túl szép, hogy igaz legyen!” A 2011-es romániai népszámlálás adattárában a 20,12 millió lakosból összesen 20 743 az ateisták száma, ez alig 0,1 százalék, további 18 917 egyetlen vallásfelekezethez sem tartozik, de nem mondta magát ateistának, ez újabb 0,1 százalék. Tudni kell azonban, hogy 1,25 millió román állampolgár esetében az egyházi, vallásfelekezeti hovatartozás címszónál nincs bejegyzés, az érintettek a vallásukról egyáltalán nem nyilatkoztak. A népszámláló biztosoknál ravaszkásabb felmérést végzett 2014 őszén az egyik ismert romániai közvélemény-kutatási intézet. Nem volt könnyű az adatgyűjtés, hiszen az intézet munkatársai olyan dolgokról is faggatóztak, amiről sokan nem szívesen beszélnek, sőt, akadnak, akik a valóságot eltitkolják. Az alanyok névtelenségi jogának köszönhetően viszont a felmérés eredménye akár hiteles is lehet! A megkérdezettek 95 százaléka hisz Istenben, 78 százalék az angyalok, őrangyalok létezésében (is), ugyanakkor 65 százalék szerint lehetséges a szemmel verés, megigézés, rontás, 55 százalék úgy véli, az átoknak, átkozásnak hatása lehet. Természetesen hasonló arányban vannak azok, akik szerint az átok, a rontás oldható. További 52 százalék hiszi azt, hogy a sátán emlegetésének van valós alapja. Emellett 46 százalék szerint

léteznek gonosz szellemek, 19 százalék úgy véli, vannak kísértetek, szintén 19 százalék hisz a jövendőmondásban, sőt 4 százalék már folyamodott is jósok, „boszorkányok” szolgálataihoz, 17 százalék pedig azt vallja saját magáról, hogy babonás. A felmérés eredményei között találni olyant is, amely rögzíti, hogy a lakosság 76 százaléka hisz a csodákban, 64 százalék a végítélet napjában, a megkérdezettek 64 százaléka szerencsésnek vallotta magát, 61 százalék rendszeresen követi a horoszkópot, de 70 százalékuk nem hiszi, hogy ez egyfajta jóslás lenne a csillagjegyek függvényében (tény, hogy a napi sajtóban közölt horoszkóp-rovatok tartalmának az esetek többségében semmi köze az asztrológiához). A válaszadók 49 százaléka hisz abban, hogy az alvás közbeni álmok valamit előrejelezhetnek, 40 százalék azt állítja, voltak ilyen élményei, és többségüknél az álom valamilyen formában beteljesült. További 46 százaléknak meggyőződése, hogy a világvége az egy olyan jövendölés, ami előbb-utóbb bekövetkezhet. A megkérdezettek csaknem egyharmadának van szerencseszáma, a 7-es és 13-as igen gyakori ezek között. A lakosság 22 százaléka játszik időnként vagy rendszeresen a legnépszerűbb romániai lottójátékon, 18 százalék sorsjegyet szokott vásárolni. Botos László

108

Húsvéti Kalendárium – 2015

Közép-Európa keresztje Reneszánszukat élik napjainkban a zarándoklatok, egyre jobban odafigyelünk az egészséges életmódra, fizikai és lelki értelemben egyaránt. Bár kevesebben és kevesebbszer járunk templomba, lelkünk „táplálásáért” szakrális központok felé irányulunk. A reszakralizációs törekvések közelebb visznek önmagunkhoz, embertársainkhoz, Istenhez, a zarándoklás „lelassítja” a modern, rohanó világot. A hagyományok felélesztésével egy időben szolgálja ezt a célt Erdélyben az egyre népszerűbb Mária-út, vagyis a Via Mariae spirituális turistaút. Előzményeiről, a tervekről Szakács F. Sándort és Molnár Sándort, az Erdélyi Mária Út Egyesület elnökét, illetve az út székelyföldi koordinátorát faggattuk. A Mária-út a közép-európai népek Szűzanya-tiszteletére épít, összekapcsolja a kegyhelyeket, valamint az útvonal mentén lévő épített és kulturális értékeket. Egyfajta híd nemzetek, vallások, emberek között. Ha nyomvonalait rárajzoljuk Közép-Európa térképére, egy nagy keresztet kapunk. Tulajdonképpen egy, az El Caminóhoz hasonló, helyi hagyományokra épülő zarándokútvonal-hálózat, amely Ausztria, Magyarország, Románia, Szlovákia, Lengyelország, Horvátország, BoszniaHercegovina területét érinti. Nyugat-kelet

irányban az ausztriai Mariazell, továbbá Budapest, Máriapócs és Csíksomlyó között teremt összeköttetést, észak-dél irányban pedig Czestochowa, Esztergom, Budapest és Medjugorje között. A Mariazelltől Csíksomlyóig tartó 1300 kilométert 60 nap alatt ajánlatos megtenni. „Az út mindenkié, nemzetiségtől és felekezettől függetlenül – hangsúlyozza Szakács F. Sándor. – Vannak, akik vallási, spirituális, önismereti célból kívánnak zarándokolni, de olyanok is akadnak, akik turisztikai indíttatásból és sportolás céljából lépnek rá. Mi mindenkinek ajánljuk.”

Egy nagy kereszt Európa közepén Zarándokok

109

Húsvéti Kalendárium – 2015

Gazdasági hozadéka is lehet A zarándokhálózat a kereszténység eszméinek megőrzését és továbbadását, Közép-Európa vallási és kulturális értékeinek a nagyvilággal történő megismertetését szolgálja. „A zarándoklatok, találkozók célja a Mária-tisztelet kifejezésre juttatása, azt kívánják tudatosítani, hogy Mária minden keresztényé, de Közép-Európa zarándokútja mindenki számára nyitott, aki kulturális, lelki vagy természeti értékeket keres – magyarázza az Erdélyi Mária Út Egyesület elnöke. – És mivel a zarándokok igénybe veszik a helyi szolgáltatásokat, szállás- és étkezési lehetőségeket, megismerkednek az út mentén sorakozó településekkel, látványosságokkal, a zarándokutak bekerülnek az idegenforgalmi kínálatba.” Ezt szeretné elérni Molnár Sándor is, a Mária-út székelyföldi koordinátora, aki arra törekszik, hogy az erdélyi szakasznak gazdasági hozadéka is legyen a térség számára. Nyilván, az út bejárása mindenekelőtt szellemi feltöltődést jelent. Szakács F. Sándor 2009-ben találkozott a magyarországi ötletgazdákkal, akkor merült fel a csatlakozás gondolata, elsősorban Csíksomlyó zarándokturizmus jellegére alapozva. Ezt követően alakult meg az Erdélyi Mária Út Egyesület, amely jogi hátteret biztosít a fejlesztéseknek.

A térkép nem „szentírás” A Mária-út lényegében több, egymással összefüggő zarándokútvonalat jelent, melyeket tetszőleges szakaszokban, bármely irányban bejárhatunk, egyénileg vagy csoportosan. Jele az ’m’ betű, melynek középső szára keresztet mintáz, a hátsó szára pedig a továbbhaladás irányát

mutatja. A fehér alapra festett M+ útjelzéseket kell követnünk, melyeket az út mentén fákon, köveken vagy más tereptárgyakon, esetleg táblákon, útjelző oszlopokon láthatunk. „A gyalogos útvonal – a Gyimesbükk–Pipás szakasz kivételével – kerékpárral, lóval is járható. Egyes területeken a kijelölt útról nem ajánlatos lelépni, ettől eltekintve a Mária-út végigjárása során nem kötelező a nyomvonalat követni. Egyes helyeken rövidebb-hosszabb útváltozatokat kínálnak” – avat be Molnár Sándor. – Az M+ útjelzés színe, száma útvonalanként változhat. Rövidebb leágazó utakat, útváltozatokat a zarándokút jelzésével megegyező színű egyéb alakzatok jelölhetnek, mint például a kápolna-jel, négyzet, háromszög vagy kereszt.”

Gyakorlati tanácsok Az úthálózat folyamatosan épül, ezért azt tanácsolják a zarándokoknak, jelentkezzenek be aktuális információkért. Azaz váltsanak zarándokútlevelet: a bejelentkezésnél feljegyzik, hogy ki milyen útvonalon akar haladni, mennyi időt szán a zarándoklatra, ez alapján, szükség esetén tudni lehet, hogy a zarándok éppen merre jár. Az út mentén hivatalos szálláshelyek (panziók) és zarándok szálláshelyek (plébániák,

110

Húsvéti Kalendárium – 2015

A Székelyföldet érintő útvonalak M+05 piros: Sóvárad–Énlaka–Oroszhegy–Szentegyháza–Csíkszereda (Csíksomlyó)–Gyimesbükk – 147 km, gyalogosan 7 nap; ebből a Gyimesbükk–Csíksomlyó szakasz 26,8 km (2 nap) M+01 lila: Sóvárad–Parajd–Bucsin-tető–Gyergyóújfalu–Csíkkarcfalva–Csíkszereda (Csíksomlyó) – 120 km, 5 nap M+03 lila (kiépítés alatt): Segesvár–Székelykeresztúr–Székelyudvarhely–Szentegyháza (csatlakozik az M+05 piroshoz)–Csíkszereda (Csíksomlyó) – 109,7 km, 4 nap M+12 kék (kiépítés alatt): Brassó–Sepsiszentgyörgy–Mikóújfalu–Tusnád–Csíksomlyó–Maroshévíz–Vátradorna – a Mikóújfalu–Csíksomlyó szakasz 52,9 km, 2 nap; a Bélbor–Maroshévíz–Gyergyóditró–Gyergyóújfalu–Csíkkarcfalva–Csíksomlyó szakasz 126,5 km, 5 nap (Gyergyóújfalunál csatlakozik az M+01 lilához) M+28 sárga (kiépítés alatt): Kóstelek–Csíksomlyó–Csíkbánkfalva–Kászonaltíz–Esztelnek–Kézdivásárhely–Sepsiszentgyörgy – az Esztelnek–Csíksomlyó szakasz 70 km, 3 nap; a Kóstelek–Csíksomlyó szakasz 27,5 km, 1 nap) M+29 zöld (kiépítés alatt): Miklósvár–Erdőfüle–szentimrei Büdösfürdő–Csíksomlyó – 61,8 km, 3 nap A legnépszerűbb szakasz a SóváDornavátra felé radtól Csíksomlyóig, valamint a Gyimesbükktől Csíksomlyóig tartó, az M+05 piros útvonalon. A legnehezebb rész: Marosvéviz Parajd–Bucsin-tető. A Mária-út Hargita megyei szakasza Bucsin-tető 550 km, Kovászna Gyimesbükk Sóvárad Parajd megyében 200 Marosvásárhely km van kifestve, Kostelek Maros megyéSzentegyháza Csíkszereda ben 100 km. (Csíksomlyó) Székelyudvarhely

Segesvár

Miklósvár

Sepsiszentgyörgy

Brassó felé

111

Kézdivásárhely

Húsvéti Kalendárium – 2015

Az egyik legnehezebb szakasz Parajdról a Bucsin-tető felé vezet

kultúrotthonok) is találhatók, utóbbiakban az útlevél felmutatásával lehet helyet kapni. Éjjel-nappal működő recepciós zarándokpont található Csíksomlyón a Salvator

Hotel és Jakab Antal Tanulmányi Központban, a kegytemplommal szemben (tel.: +40 741 258 156). Zarándokútlevelet az info@mariaut.ro e-mail címen lehet igényelni, vagy +40 730 711 745-ös telefonszámon Molnár Sándort kell hívni. „Utunk során legyünk tisztában a veszélyekkel, a képességeinkkel és mindenütt a helyi, térségi sajátosságokkal. Fontos a megfelelő felszerelés, a várható időjárásnak, terepnek megfelelő öltözék, a túracipő, minimális elsősegélycsomag. Pakoljunk könnyen és célszerűen, a hátizsák súlya lehetőleg ne haladja meg a 10 kg-ot” – tanácsolja a koordinátor. Ha elveszítjük a jelzést, térjünk vissza az utolsó jelhez, és keressük meg a folytatást, vagy próbáljunk meg térkép alapján eljutni egy minél közelebbi lakott helyre, biztos útra. Baleset esetére jó tudni a Hargita Megyei Hegyimentők telefonszámát is (+40 725 826 668), illetve bárhonnan hívható a 112-es sürgősségi szám (hálózati lefödöttségtől függetlenül). Józsa Anna A képek forrása: Mária Út Facebook közösség / mariaut.hu

112

Húsvéti Kalendárium – 2015

Erdély

Móricz Zsigmond

Kőbérc: ahol másfélezer évvel fajunk griffje székel: retteglek óh székely!

Végítélet?... Roggyon hát a világ össze! és új erő kösse a lelkeket rendbe!

Megmetszett szárnyaid törve ne hulljanak: húsomból egy darab! a szívembe harapj!

De se így, de se úgy, csak rothadás, átok: hej székelyek, rátok s ránk szakadt az isten!

Kit magadra négyszáz esztendeig hagytak: erődet kiadtad s a föld reng alattad!

Óh griff, mesekor múlt, új kél s jő: szárnyalj által a végső erővel, míg nem késő...

Csontok nyers vára, öklök fegyvere kivész: romokon már az új palota kész, tündöklő Tudomány, ereje: Ész! (1920) Fotó: Vass Lehel (SzSz)

Tanya a Gyergyói-havasokban

113

Húsvéti Kalendárium – 2015

Az én „hegyi embereim” Azt mondják, ha egy faluban meg akarsz honosodni, esetleg még fészket is rakni benne, akkor legelébb is tedd tiszteletedet a papnál, a tanítónál, s mert a világ így hozta, hát a tanácselnöknél is, aki modernebb korunkban a bíró lenne ugyebár!? Hát Kommandón az Úr hetvenes éveiben nem éppen volt igazán használható e bölcsesség, mert például állandó pap nem is volt a hegyen, a tanítók is inkább jövevényféléknek számítottak, sokszor még a tanácselnökök is, de ott volt a helyi „parlament”, a kocsma, s ha tájékozódni akartál a dolgok körülállásáról, a helyi emberek minőségéről és hajlandóságairól, akkor feltétlenül oda kellett menned. A kommandói kocsma abban különbözik a más falusi „falatozóktól”, hogy sokkal népesebb volt azoknál, falatozni nem nagyon falatozott itt senki, inkább osztották a falu, a világ dolgait. S ittak, tisztességesen, férfiasan, apait, munkabért beleadva. Aztán abban is különbözött a kommandói az egyéb falusi műintézetektől, hogy itt igazán megvalósult a demokrácia, a „parlamenti” ténykedésből csak az maradt ki, aki valamiért rangjánál alulinak tartotta, esetleg gyomorbajos volt. Ám az utóbbi egyáltalán nem volt kizáró tényező. Meg aztán itt már korán megvalósult a parlamenti egyenlőség, az emancipáció is, szép számmal látogatták asszonyok is, s nem mindig csak azért, hogy férjüket a jó vacsora ígéretével hazacsalják… Szóval, a kommandói kocsmában sok jó, derék és belevaló embert ismertem meg, a barátságunk alapja egyből a jog-

egyenlőség lett. Különben semmi értelme nem lett volna. Érdekes, hogy a hegyen való fészekrakásom első segítői mégsem a „parlamenti tagok” közül kerültek ki, hanem a leendő szomszédságból, ha Kommandó azon a részén szomszédságról egyáltalán lehetett beszélni, mert a legközelebbi ház is jó fél kilométerre esett. Az én első embereim Tréfán Károly bácsi és Pásztor Imre valának, az első igen hallgatag és igen komoly ember, a másik inkább huncut és tréfára hajló, s ha Nyirő József hőseihez hasonlítanám őket, hát az egyik maga volt a bölcs Üdő Márton, a másik pedig a megélemedett Uz Bence. Merthogy szavamat ne felejtsem, nyugdíjas volt már mindkettő. Károly bátyám amolyan ezermester, de főleg a bádogos tudomány helyi mestere, aki egy csatornát sem hagyott volna pléhvirágok nélkül, Imre bá pedig inkább az erdők nagy tudója, s amíg jól kitartottak a lábai, hát nagy járója is azoknak. Történt, hogy építendő házacskám alapjának kiméréséhez, kiásásához, kövekkel való megbéleléséhez fogadtam fel őket, s napszámba, mert a jó munkához idő kell ugyebár. Hát végezték is a munkájukat ők becsületesen, úgy, ahogyan tudásuktól és öregségüktől telt. Ketten, nagy egyetértésben, csakhogy az egyik nagy hallgatagon, a másik meg szüntelenül viccelődve. De a munka, az haladt, haladgatott, s ha a hét farkán magam is felmentem a hegyre, ezt-azt segíteni, őket kifizetni, hát akkor már megszakadt a nagy egyetértés. Merthogy

114

Húsvéti Kalendárium – 2015 Imre bácsi valahogyan így számolt: „na, Pénzt soha nem fogadott el, legfennebb ugye, voltunk három napot s egy felet a egy kupica pálinkát, egy pohár bort, s héten”. Mire Károly: „te, Imre, mi csak amikor legalább az általa kaszált-feltakart egy egész napot dolgoztunk, s két felet szénát akartam nekiadni, elhárította, esetleg, mert zuhogott az eső. Számolj mondván, adjam inkább a tehenes csánrendesen!” góknak, kapok naponta friss tejet érte. Én nagy bölcsen középarányost von- Hát így is lett, lánykáim nagy örömére, tam a két közlésből, s úgy fizettem ki akik estelente, fejés és sötétedés után őket. Imre bá hallgatott nagy huncutul, mentek a csángókhoz, elemlámpázva, de Károly bácsi még békétlenkedett egy nagyokat vihogva. darabig: nem kell csalni! Akárhogyan is Serbán bácsi az én hegyi tanítómestevolt, a vége mindig ütötte a hosszát, s a rem is volt különben, s mert ő maga elhanyárt követő késő őszön a házacskám is talmasodott asztmája miatt már nemigen elkészült. Azt már a csomafalvi ácsok járhatta az erdőket-hegyeket, nekem húzták fel jó fenyőgerendákból, s tőlük is árulta el a legjobb gombászó helyeit, még tanultam egyet és mást. a laskagombát termő titkos bükkfát is, Azt például, hogy ne szóljak a mester- ahol emeletesen tenyészett a pörköltnekemberek dolgába. Mert történt ugyanis, savanyúságnak való. Ez pedig valamilyen hogy egyszer erősen nyitkányosodva fog- nagy szentségtörésnek, hihetetlen kegytak hozzá a szarvazat ácsolásához, s szól- nek számított Kommandón, mert az tam nekik, hagynák abba, mert még le igazi éléskamrának számító „saját” laskatalál esni valamelyik. Amire a főpallér gombás fáját még a legjobb barátjának feddőn megintett: „tanár úr, amelyik sem árulta el senki. csomafalvi ács öt percig nem tud megállA negyedik „hegyi emberemmel” ni a levegőben, az nem es ács!” Hát aztán tényleg a kocsmában ismerkedtem ráhagytam, nem is lett semmi baj, csak a meg, barátkoztam össze, Karácsony szegeket ütötték rosszul a palafedőbe. Jánossal, a legbecsületesebb nagyotmonDe azt nem is állították, hogy ők tetőfe- dó füllentővel, aki a barátságért bármire dők lennének… kapható volt. Pedig semmi haszna, esetHát elkészült a házacska, s így csapó- leg gondja származott nagylelkűségéből, dott hozzánk az én harmadik „hegyi s még azt sem tudta igazán, hogy mennyi emberem”, Serbán bácsi, aki ugyancsak örömöt szerez ártatlan nagyotmondásaiszomszéd volt, úgy jó háromszáz méter- val. re. Különben nyugdíjas és a kommandói Hát ők, négyen. Mind elmentek már, reformátusok gondnoka. Hát hozzám is egyik az alsó kommandói temetőbe, a önkéntes gondnoknak szegődött, csak felsőbe a másik, a Laur-hegy oldalában úgy, a szomszédság fejében. Télvíz ide- valóba, ahol kénes forrást könnyez fel a jén előre befűtött a házba, ha jeleztük fel- havas, fiait megsiratni. Nem harang szólt menetelünket, nyáron a nagyra nőtt szé- értük, hanem mozdonyfütty és gyárkürt, nát is lekaszálta az udvaron, s olyan mert akkor még gyár is, mozdony is volt ügyes boglyába rakta, ahogyan csak a Kommandón. hegyiek tudják, arról lepergett az esővíz. Magyari Lajos 115

Húsvéti Kalendárium – 2015

Kilyén Ilka: aki a köznek játszik, annak játszani érdemes 1. Ősz tündére – zsenge kisgyerekként Kilyén Ilka, az erdélyi színjátszás ismert és jellegzetes alakja a mezőségi Nagynyulason született, ahol már az ’50-es évek vége felé is, szülein kívül, alig egy páran beszéltek magyarul. Így legalább megadatott, hogy gyermekként egyszerre két nyelvet, a magyart és a románt is elsajátítsa.

szem a szerepre: volt egy úgynevezett főtündér, aki irányította az évszakokat. »Itt vagyok, felséges királynőm, hívásodra megjöttem!« – válaszoltam neki. Az én hívásomra pedig megjelentek az ősz jelei, a sárga falevelek és egy gyümölcsökkel telerakott kosár” – idézi fel a több mint fél évszázaddal ezelőtt történteket a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művésznője. Kilyén Ilka már kisgyerekként megszerette a színpadot, hisz’ szülei gyakran látogattak Kolozsvárra a színházba vagy az operába. „Autónk nem volt, de nagy örömmel vállaltuk a kolozsvári utat vonattal. A Háry János díszlete, jelmezei és egyegy jelenete most is előttem van. Szüleim, különösképpen édesanyám, művészetpártiak, főként színházkedvelők voltak. Szerintem anyukámból is jó színésznő lett volna, ha ezt a pályát választja” – állítja. A látottak hatására az alig pár éves kislány otthon színházasdit játszott, és szívesen utánozta a portájukra betérő, férjükre panaszkodó asszonyokat, amin a felnőttek jól szórakoztak. Máskor, álmából felkerekedve a mulató társaságot hajnalig énekeltette, nevettette.

2. Már a tanító néni is felfigyelt rá

Első „színházi” élménye a szamosújvári óvodához fűzi, ahol ötévesen az ősz tündére lehetett. „Most is tisztán emlék-

Az iskolai becsengetés Marosvásárhelyen találja a kis Ilkát. Most is szívesen emlékszik tanító nénijére, Szélyes Emmára, aki meghatározó szerepet játszott életében, már az első énekórák után Birtalan József gyermekkórusába irányí-

116

Húsvéti Kalendárium – 2015 helyezték, kénytelen volt fenyegető levelet írni a miniszternek (amihez abban az időben nem csupán papír és toll kellett, hanem jókora bátorság is!), jelezvén, hogy amennyiben nem játszhat anyanyelvén, a Belgrádban sorra kerülő emberjogi konferencia résztvevőihez fordul. „Ennek a levélnek köszönhetően kerültem Temesvárra, ahol sokat játszottam az epizódszerepektől a főszerepekig. Szintén A tanítónő itt adatott meg, hogy színpadra állítsam totta. „Énekeltem, verset mondtam, kon- első önálló szavalóestemet, a József Attilaferáltam. Már iskolás koromban tudtam, műsoromat. Szinte naponta játszottunk, hogy színésznő szeretnék lenni. Amint a vagy Temesváron, vagy vidéken. Nagyon Bolyaiban leérettségiztem, be is kerültem szép szolgálat volt az, amit a Zsil völgyéa Köteles Sámuel utcai főiskolára, Tompa ben tettünk, ahol a magyarok szinte úgy Miklós és Tar László mesterek osztályába, vártak, mint a megváltót” – idézi fel azt a ahol kettőjükön kívül olyan nagy nevek csodálatos öt esztendőt, amit a Bánság tanítottak, mint Erdős Irma, Éghy Ghyssa, fővárosában töltött, és olyan színészekkel Kovács Levente vagy Szabó Csaba. játszhatott, mint Fábián Lajos, Sinka Végzős diákként olyan hálás szerepeket Károly, Czegő Teréz, Rappert Károly, kaptam, mint például az Yvetté a Kurázsi Szász Enikő, Dukász Péter vagy Makra mamából vagy a Tóth Flóráé A tanítónő- Lajos. Utóbbival (képünkön) Caragiale Az ből” – meséli a színésznő. elveszett levél című előadásban Zoe Trahanachét alakította, Makra pedig 3. Csodálatos öt év Pristandát játszotta. Hosszú évekkel a Béga partján később a két színész Marosvásárhelyen Kikerülve a főiskoláról, Kilyén Ilkának újra „egymásra talált”. Medgyessy Éva az élet színpadán kellett megvívnia első nagysikerű kétszemélyes kamaradarabja, a szerepét: mivel 1977-ben, teljesen furcsa- Kovács Levente által színpadra állított mód Tordára, az ottani román színházhoz Rekviem egy házért szinte három éve műsoron van, és a mai napig is töretlen sikerrel játsszák.

4. A korszak, amikor mindenki a színházról beszélt A férjét, a számos román játékfilmben is szereplő Ion Riţiut követve, 1982-ben Kilyén Ilka Marosvásárhelyre szerződött. „Itt már egy más hangulatú, más irányelveket valló színházra találtam. Beleszoktam, sőt meg is kedveltem. Hatalmas élmény és 117

Húsvéti Kalendárium – 2015 komoly iskola volt estéről estére zsúfolt ház előtt játszani. Akkoriban Vásárhelyen szinte mindenki járt színházba. A fodrásznőnél, társaságban, a kenyérsorban mindenki a színházról és az előadásairól beszélt. Nagyon jól esett, hisz Temesváron mi, magyarok, elvesztünk abban a nagy emberrengetegben” – mondja a pályafutása során mindössze két társulatot váltó színésznő. Kilyén Ilka már csak azért is idézi fel oly szívesen a ’80-as éveket, mert szinte csupa nagysikerű darabban játszhatott, mint például a meg; a ’90-es évek elején következett a Kovács Levente rendezte Kakuk Mar- csángó műsora, majd a cigányest. ciban, a Lila ákácban vagy az évekig műso„Kezdetben csángó dalokat tanultam, utána e rendkívüli sorsú népcsoport történelmére felfűzött önálló műsort állítottam össze. Akkoriban nem is gondoltam volna, hogy szinte ezerszer kell majd előadnom. Akár huszonöt magyarért is képes voltam ezzel elmenni a szórványba. Következett a cigányműsor, amelyet, amikor a roma közösség tagjai előtt adtam elő, az elején gyanakodva fogadták. Aztán a végén már teljes szeretettel vettek körül, és még rokolyás ruhájukat is elcserélték volna a Bandi ron lévő kabaréban, Az emlékek kávéházá- Kati által tervezett ruhámmal!” ban. Emlékezetes marad a bemutatkozása, 6. Civilben az EMKE élén Steinbeck Egerek és emberek című, Kincses Elemér által rendezett darabjában, melyAz évek során Kilyén Ilka fokozatosan, ben Curlynét alakíthatta a főszereplő, de teljes odaadással, és mint mondja, nagy Győrffy András társaságában (képünkön). örömmel kapcsolódott be az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület munká5. Pódiumműsorok – jába, melynek 2014 áprilisa óta a megyei legalább ezerszer elnöki tisztségét is betölti. „Az idén kerek A magyar közönség nem csak a nagy- évfordulót ünnepelünk, 130 éves az színpadról ismerheti Kilyén Ilkát. Önálló EMKE, és még mindig fontos szerepet játműsoraival, szavalóestjeivel több mint szik a közművelődési élet megszervezéséezerszer lepte meg a nagyérdeműt – a leg- ben, éltetésében. Marosvásárhelyen jó pár kisebb és eldugottabb erdélyi falvaktól egé- díszpolgár éppen az EMKE javaslatára szen New Yorkig. A szikrát a Temesváron részesült e tiszteletre méltó címben” – bemutatott József Attila-összeállítás adta büszkélkedik az elnök. 118

Húsvéti Kalendárium – 2015 zád fordulnak” – vallja a művésznő, feleség és édesanya. És a gyermekek mennyire hallgattak rá? – tevődik fel a kérdés. „Krisztina lányomat megpróbáltuk az apjával együtt lebeszélni a színészi pályáról, pedig tudtuk, hogy vonzzák a deszkák. Kisgyerekként, az egyik pódiumműsorom közben váratlanul bejött a színpadra, és végigénekelte velem A Gyöngykoszorú-mozgalom, a gyer- a dalokat. A borszéki közönség meg volt mekjáték-fesztivál és a népdalvetélkedők győződve, hogy ennek így kellett történrendezése mindmáig az egyesület nevéhez nie, senki nem jött rá, hogy Krisztina csak fűződik. A közművelődési egyesület azok- úgy, ösztönösen lépett fel” – eleveníti fel a ról sem feledkezik meg, akik egy életen át mókás történetet Kilyén Ilka, akiről most a kultúra napszámosai voltak. Ilyen volt már lerí: örül, hogy a lánya a nyomdokaiba például a néhai Kövesdi Kiss Ferenc is, lép, mi több, büszke az első színpadi alakíakit felvételünkön a 90. születésnapján tásaira. köszönt Kilyén Ilka. Ami a saját pályáját illeti, úgy érzi, most A közért ténykedő művésznő elismeré- érett be az óvodáskori szerepére, mert se sem maradt el: 2006-ban a Magyar „bizony, bizony, egy szép napon kopog az Művészetért kuratóriuma Bartók Béla-díj- ősz az ablakon”, de még mindig tele van ban részesítette; 2010-ben Magyar Örök- tervekkel és kivitelezésükhöz szükséges ség-díjat kapott, a Magyar Köztársaság energiával, és el nem tudná képzelni magát Ezüst Érdemkeresztjével tüntették ki és a színpad és a szeretett közönsége éltető Pro Hungarica-emlékplakettben részesült. ereje nélkül. Az EMKE jelmondatát parafrazálva, miszerint ki a köznek él, annak 7. Támasza, a család élni érdemes, Kilyén Ilkáról az erdélyi Bár nem mindig könnyű egyensúlyozni magyar színházlátogatók nyugodtan a színház, az egyéni műsorok, a közösségi elmondhatják, hogy aki a deszkáknak és a munka és a család között, Kilyén Ilka úgy publikumnak él, annak játszani érdemes. Szucher Ervin érzi, mindig is megtett mindent annak érdekében, hogy szerettei mellett legyen. „Szerencsém is van. A magyar kultúréletben a leghűségesebb segítőtársam a román nemzetiségű férjem, aki nemcsak billentyűn kísér a pódiumműsoraimon, de lelkileg is mellettem áll. Ugyanakkor a Jóisten két olyan gyermekkel áldott meg, akikkel különösebb gondom sosem akadt. Ezt nem tartom saját érdemnek, nekem csak oda kellett figyelnem rájuk. A gyermekeket akkor kell meghallgatni, amikor hoz119

Húsvéti Kalendárium – 2015

A Biblia hátsó oldalairól Vadasmezőben írom, amit írok, s amit igen, azt is balkézzel. Met a balkéz nem csak azért van a vállon, hogy a gyeplőt tartsa, s az ostor a jobb kézben. Mindennek megvan a maga oka s rendje. Ha rendnek lehet mondani azt, hogy a rendes falu férfiait mind elvivék háborúba, tova Szerbiába s Doberdóra, Isonzóra. Isten bűnömül fel ne rója, hogy a Sors dolgait kifogásolom. De az nem igaz, hogy a Háború is Istentől vala! Ha már minden. A háború a Sátán ügyködése. Az, hogy én itt Vadasmezőn balkézvel írok az Úr 1921-dik esztendejében, az attól van, hogy Doberdón ellőtték a jobb karomot. Métt mentünk oda? Kérdezheti, aki lőtt. Met münk is lőttünk. Onokám, aki most tizenkét esztendős, írta egy darabig, amit diktáltam neki, de diktálás közben erősen el-elsirtam magam, s amit örökké resteltem is eléggé, hát nem ment kettőnknek, így tanultam meg kénytelenségből balkézvel írni s olvasatra alkalmason. Mert azt meg kell írni, ami vélünk történt Vadasmezőn. Hogy veszhetett oda 24 férfiú a háborúban ebből a csepp faluból? Mert jött a sorozás 1914-ben, s jött nótával is, hogy azt mondja: Szerbiában megfújják a trombitát, minden legény csókolja meg az anyját. Met fújni könnyű, amilyen könnyen elfújta egy golyó az én jobbik karomot. S hogy azt mondja a másik nóta, ahogy itt írva van emitt: Megállj, megállj, kutya Szerbia, nem lesz tiéd Hercegóvina. Akkor írtam én magam s küldtem az írást a Megyei Főjegyzőnek, hogy továbbítaná felfelé. Abban írva vagyon, ahogy ide

másolom: – Nem láthatjuk helyesnek, hogy a falu elejét mind elviszik a frontra, nem lészen itthon, aki megművelje a szántókot, aki erdőlne, marhákat gondozna, így lészen szegénység a faluban, s abból a császárnak semmi haszna nem lészen, ha nem tudjuk fizetni az adót sem osztán, mert münk elhullunk, az úgy lészen. A papunkot kértem meg, továbbítaná az én levelem, amit alája írt a Bíró is, a bésorozottak is. Hogy írtam azt is: mi, bésorozott családapák, legények, minden féle munkát s adót bévállalunk a Haza javára, csak ne maradjanak árván az itthon valók. Akkor plébános úr nem adá tovább, mert tudta, még nagyobb bajunk lehetne a jelentésemből, hanem Ő maga jelentkezett a csíksomlyói barátoknál, oda fel nem vevék, de igen az esztelnekiek, hogy igen, mehet. Akkor még egyszer jelentkeztem nála. – Tisztelt Plébános Úr, Maga jettibe kifut a faluból s münk el a frontra, hát ki marad a mi csepp falunkban akkor? Ha Plébános Úr megfut, az sem lészen azonban, aki temetne itthon, merthogy férfiak nélkül marad a falu, hát nem lesz keresztelés. Ki vigasztalja a mink halálunkban az özvegyeket itthon? A plébános maradt. Én hazajövék s még heten, 24 emberünk maradt a frontokon. Azért írom ezt a levelet, hogy tudja meg az onoka, s annak az onokája, hogy mi székelyekül elmenénk a Haza hívására, ami nem is volt a Haza hívása, csak a boldogtalan Császáré tova Bécsországban, merthogy meglövék a fiát. Bosszu, az vala, nem a haza. Hogy a Haza is odaleve a sok halállal,

120

Húsvéti Kalendárium – 2015 24 derék férfi a mi kicsi Falunkból, s oda- el ott, de mi csak hazakerültünk, vonatokmaradt a jobb karom es, az igaz. De a ba béhányva, s erőst sok vérben, de haza, papunk itthon maradt volt, ma is itt él a falunkba. Melyet Isten megtartana közöttünk, nem leve belőle barátpap. Örökre az Utódoknak is. Hogy Istennek megköszönhetnénk száz esztendő múltán Illesse tisztelet érte. Írom ezeket, raktuk a Hősi halottak is Odafenn, vagy odalenn, ahova kerükőoszlopát a templom elé közpénzen: 24 lünk. halott, utánuk 17 árva maradt. Gyászoló Írtam, amit írtam, s igazat a Szent Biblia szeretők, menyasszonyok, unokátlanul. fehéren hagyott oldalára. Vadasmezőn, Ki a megmondhatója annak a sok könny- nagy s megfárasztó keserűségemben, az nek, ami volt? S a Haza megmaradt, a föld, Úr 1921-ik esztendejében, itthon. Balkézt az is igaz, hogy román kézre kerültünk, de írtam s olvashatón, hogy megmaradna tán a föld, a temetőnk, az megvan. Azon az Írás, ahogy én es megmaradtam még járunk, Isten segedelméből s akaratából, kicsinyég. Fenyős Kovács Béla, idősb., akik még vagyunk. Két láb, a Dénes Ignáczé az egyik, a másik a Kovácsnitt Vadasmező, Alszeg 27. Közreadja: Czegő Zoltán Való Jóskáé, s az én karom, ezek maradtak

Magyarosítunk, magyarosítunk... Néha pusztán csak zavaró, olykor viszont arcpirító lehet, amikor a székelyföldi, erdélyi magyar az anyaországinak „buletint” mond a személyazonossági helyett, „pungát” a zacskó és tasak helyett, vagy pedig – Isten őrizz! – „borkánnak” nevezi a befőttesüveget... Legyünk talán kölcsönösen elnézőek, hiszen a buletin, punga, borkán hármasnál akad kirívóbb az anyaországiak némelyikének a szókincsében. A Kárpát-medencében ezer éven át kölcsönhatások érték, alakították az itt élő népek nyelvét. A magyar értelmező szótárban rengeteg olyan szót találunk, amelyekről alaposabb utánanézésre kiderül, hogy számunkra egészen meglepő eredetűek. Fordítsuk hirtelen a „nyelvlándzsánkat”, és nézzük meg futtában, hogy a polgárpukkasztó buletint, pungát, borkánt nekünk adományozó románok is mennyi

magyaros írású és hangzású kifejezést használnak, egyértelműen és bevallottan erdélyi hatásra. Az érdekesebbekből tallóztunk: hibă = hiba, bai = baj, nu-i bai = nem baj, marhă = marha, beteag = beteg, heleşteu = halastó, chepeneag = köpönyeg, făgădău = fogadó, făgădaş = fogadás, bărat = barát (szerzetes), temeteu = temető, beseadă = beszéd, besedui = beszélgetni, bizui = bízni, chelciug = költség, chip = kép (arckép), chin = kín, ciurdă = csorda, hotar = határ, hotărî = határozni, îngădui = engedni, ladă = láda, locuitor = lakos, fecior = ficsúr (fiúcska), iobag = jobbágy, uriaş = óriás, sălaş = szállás, sălăşui = elszállásolni, tabără = tábor, talpă = talp, viteaz = vitéz, zălog = zálog, lacăt = lakat, oraş = város, cătană = katona, cârciumă = kocsma (korcsoma), pastor = pásztor (lelkipásztor), pahar = pohár, belşug = bőség, plăcintă = palacsinta stb. Botos László

121

Húsvéti Kalendárium – 2015

„Nagy idők emlékezete” – Végh Ilona önkéntes nővér emlékes füzetének tükrében – A csernátoni Haszmann Pál Múzeum az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója apropóján, sokéves gyűjtőmunka eredményeként nyitotta meg 2014 végén megrázó erejű kiállítását, Tudatom, hogy én még jól vagyok… címmel. A gyűjtemény egyik értékes ereklyéje Végh Ilona önkéntes vöröskeresztes nővér emlékes füzete, melyben a sepsiszentgyörgyi Ferencz József Kórházban lábadozó sebesült katonákat bírta írott szóra. A háborús emlékes füzet vezetése nem volt új keletű, már a korabeli Székely Nép is hivatkozik a „jelenségre” (1914. dec. 24.): „Szokássá vált az önkéntes ápolónők között, hogy a kórházakban emlékkönyveket tartanak és pár sort iratnak bele az általuk ápolt sebesült katonákkal. Az illetők többnyire a sebesülésük történetét írják meg.” Végh Ilonka emlékes könyve 10x16 cm-es kis füzet, 86 lapból áll, és 45 különböző beírást tartalmaz. A bejegyzők alsócsernátoni, bibarcfalvi, csíklázárfalvi, csíkszentmártoni, felsőcsernátoni, komollói, rétyi, szárazajtai, uzoni, zalánpataki illetőségűek, van köztük honvéd, tizedes, szakaszvezető, őrvezető, káplár, főtüzér. Minden bejegyzés pontosan datálva van, így tudjuk, hogy 1914. szeptember 25-e és december 9-e között íródtak. A bejegyzések nagy része folyó szöveg, visszaemlékezés, rövid lélegzetű emlékirat. A háborúban szerzett sérülés körülményeinek részletezése kap bennük fontos szerepet, amely miatt a honvéd kórházi ellátásra kényszerült. A kórházban rostokolók megpróbálják az eseményeket úgy leírni, hogy abból minden esetben kitűnjön a hősiesség, a bátorság, a haza iránti

Az ápolónőként tevékenykedő Végh Ilona Gaál József gogánváraljai földbirtokoshoz ment feleségül, de Csernátonban telepedtek le. A család birtokát és vagyonát 1963-ban felszámolták, elárverezték tárgyaikat is. Ilona emlékes füzete, más személyes jellegű családi dokumentumokkal együtt ekkor került a csernátoni Haszmann Pál Múzeum levéltári gyűjteményébe.

elhivatottság; bizonyítani akarják, hogy a szívük a harctérre vágyik, hogy kín számukra a kényszerű pihenés.

„Mit ér a hű szerelem?” A vallomásos jellegű versikékben, amelyek a legszorosabb kapcsolatban állnak az emlékversírás hagyományával, a szerelem, jövő, boldogság, barátság, szomorúság, egyedüllét, elmúlás körülírása a gyako-

122

Húsvéti Kalendárium – 2015 ribb: „...Mit ér a mély hű szerelem/ Ha Nem látott még magyar bakát. virága csak gyötrelem.”„Szeretni egyet,/ Ha nem látott, most majd láthat, Szeretni hűn,/ Szeretni titokban/ Soha se Szemet nyithat, szájat táthat. bűn.” „Egy-egy ördög minden férfi, úgy Szíve reszket, feje kábul, szokott a lány beszélni./ Ugye, ugye, de jó Kiszedjük a bundájából.” lenne, ha egy ördög már elvinne.” „Magának írom ezt a levelet/ Előre sejtem azt, hogy kinevet/ De fájó szívem írni kényszerít/ Hiába mondom néki csít no csít/ Búcsú levél ez, édes angyalom/ Hogy mit is írjak, nem tudom.” Az elbeszélő jellegű versekben a csata, a hősiesség, a sebesülés le- és körülírása kap hangsúlyt: „Háborúról írni nagy dolog, De mindenek daczára tollat fogok. Mert szép Hölgy kívánsága parancs, A muszka és kozák gyáva egy brancs. Veti a keresztet, mint egy elcsapott pap, Ha a magyar bakától egy pár golyót kap. Futásban első ágyúszóra várnak. Csupán csak egy volt a baj, Hogy nem volt kenyér meg vaj. Csupán krumpli, retek meg tök, Ezek pedig meg nem ehetők, De azért a muszkát verve verjük. Tanúskodik erről a mi sok győzelmünk. Íme ez egy borzalmas hadjárat./ Ezzel kielégíthetik kívánságukat. „Az alsó-vereckei nagy csata után Szép magyar hazámért véremet kiontám. Az bal karom az sapnér találtat”. Gyakran szembesülünk a (fanyar) humorral, az ironikus hangnemmel, amellyel a háború borzalmait próbálják oldani: „Jaj de szépen szól a puska Jaj de csúnyán néz a muszka, Csavargatja szikkadt nyakát,

„… betört fejel el tört lábal” A harcok leírását, a katonaélet nehézségeit, a nélkülözést, az élelem hiányát, a sebesülésüket megpróbálják rímbe szedve tolmácsolni a kedves ápolónőnek, aki iránt érzett hálájukat, tiszteletüket nem mulasztják el kifejezni egyetlen alkalommal sem: „álgya meg az isten ezen kis angyalkát a mért jol találja katonák közt magát, ugy ápolja őket mind anya kis fiát. e(n)gem is ápolgat, miért hálát mondok e főldőn minden lépése legyen boldog…”, „Hulanak a fa levelek a fárol, hulunk mi is szegény bakák lábunkrol, betört fejel el tört lábal kerülünk a korházba de jó kezek gondos nénik vesznek ápolásukba…”

123

Húsvéti Kalendárium – 2015 tet megnyilvánulásai és az Istenbe vetett hit, bizakodás kifejezései. A bejegyzések zárlatában szinte minden esetben megköszönik, kiemelik a gondos ápolást, üdvözlik a füzet tulajdonosát: „…Sepsiszentgyörgyig utaztam, ahol gyöngéd honleányi kezek ápolnak, fáradságot nem ismerő odaadással…” „…A Sepsiszentgyörgyi Ferencz József közkórházba kerültem és ott nagyon is jó ápolást részt vettem…” „… A Végh Iluska és Küle Az első bejegyzés – mottó is egyben – Dora ápolónőim jó ápolása véget még uj Ilona bátyjától, Végh Andortól száréletre tértem felejthetetlenek lesznek mazik: „Nagy idők emlékezetére mind őrőkre Isten áldása száljon a nemes Iluska húgomnak!” munkájukra.” A szerelem témakörébe illeszkedő szö„…négy nap nem etem” vegek minden esetben idillikusak, feledtetni próbálják a halál közelségét, az elkeA vesztes harcokat nem részletezik seredettséget, de a sorok közt itt is gyakran soha olyan aprólékosan, mint azokat az megbújik a fájdalom: „...Búcsúlevél ez ütközeteket, amelyekben győzelmet aratédes angyalom/ Hogy mit is írjak, nem tak. Lássunk néhány idevágó bejegyzést: tudom./ Az őszi szél úgy sírt, magáról „...kelet Galicziában 1914. augusztus 21semmi hír./ Fájó szívemre nincsen ír.” 30-ika között a számbelileg túlnyomó A kötetben van egy másfajta szövegrész erejű orosz hordák ellen viselt hadjáratban is, az elbeszélő, epikusabb jellegű bejegy- a legnagyobb testi és lelki megpróbáltatázéseké. Ezekben is erősen felszínre törnek sokat és életveszedelmeket is elszántan az érzelmek, de a történetmesélés a fő cél- hordoztam el...” „1914 év aug. 25-30ig juk. A szövegeket olvasva bejárhatjuk azt Kelet Galicziában tulnyomo erövel szemaz utat, amelyet honvédjeink 1914-ben ben állva, hösies kitartás mellett 30ig harmegtettek a galíciai fronton. A füzetbe coltunk, melyik nap «sajnos» az emlitésre bejegyzők aktív résztvevői voltak egy-egy sem érdemes. Oroszok (muszkák) bekeriütközetnek, különlegesnek számító, szo- tettek minden oldalról....” „... Sebem 1914. katlan eseményeket éltek át, igényük van a szeptember 10-én este fél hat órakor kapmesélésre. tam, ez alkalommal az volt a 2. gy. e. felAz együtt átélt harcok, a bajtársiasság adata, hogy Lubien melletti erdőből verje az, amely közös irányt szab tolluknak – ha ki az ellenséget. A nevezett gy. ezred sikelazán és akaratlanul is, a történetek össze- resen megfelelt kötelességének és szufűződnek. A legerőteljesebben a harc, ronyrohammal futamította meg a sokkal ellenség, bátorság, sebesülés fogalmakkal nagyobb számba levő muszka sereget.” találkozunk. Ezen belül lírai megnyilatko- „Sokat szenvetem 1914 évben háboruba zások is elég nagy számban helyet kapnak, behivtak 1914 év IX hó 9-én azután oszeezek a haza, szülőföld, szülők iránti szere- jártam galiciát felső magyarországot...” 124

Húsvéti Kalendárium – 2015 igazságában és Istenben bízva kelet Galicziában 1914. augusztus 21-30-ika között a számbelileg túlnyomó erejű orosz hordák ellen viselt hadjáratban a legnagyobb testi és lelki megpróbáltatásokat és életveszedelmeket is elszántan hordoztam el.” „Szülőanyám szeretett hazám, de korán el váltam tölletek reménységem kevés az élethez, de mikor láttam hogy nem minEz a fénykép Budapestről érkezett denki idegenbe hal meg reméltem hogy Csíkcsomortánba: „Tekintetes György még valaha vissza térhetek…”„Azt nem Ferenc úrnak, Csíkcsomortán, 1915. bánom sőt örülök, hogy tudom miből áll a május 11., Budapest” haza védelme.” „Egyetlen kérésem az A harcok, csataképek felelevenítése Istentől csak az volt, hogy Magyarországon mellett fontos az az információ is, amelyet haljak meg, amit az Isten meg is hallgatott a tábori életről megtudunk, de ez is sebe- és szülö földemre haza hozot”. Minden megpróbáltatás elviseléséhez sülésük körülményeihez kapcsolódik. Képet kapunk megpróbáltatásaikról, a nél- erőt az Istenbe vetett hit adott. Isten a külözésekről, a viszontagságos körülmé- kapocs, amely a szülőföldhöz, a szeretteiknyekről: „Jol kel élni de ot eheztűnk négy hez visszaviheti, hozzá imádkoznak, benne nap nem etem csak nyers káposztát... bíznak. A hit adja az egyetlen kapaszkodót a fejetlenség közepette, amikor sokszor azt lőtem a muszkát”. A bajok elviselésére az motiválja őket, sem tudják, merre mennek… D. Haszmann Orsolya hogy a szülőföld védelme a tét: „Én ügyünk

A felgyógyult bakák szívesen fényképezkedtek az őket ápoló vöröskeresztes nővérekkel (Esztelnek, Könczey József)

125

Húsvéti Kalendárium – 2015 A kiállítás kiemelt teret biztosít a csernátoni Végh Pál önkéntes hadnagy naplója bemutatásának is. Végh Pál 1915-ben, 18 éves korában vonult be katonának, a császári és királyi 82-es gyalogezred szakaszvezetője lett, a törcsvári csatában, a román betöréskor esett hadifogságba, 1917. október 30-án veszítette életét a măstăcani-i fogolytáborban. A hadnagy a vele történt fontosabb eseményeket dokumentálta. Az alábbiakban azt mutatjuk be, mi történik, ha egy ilyen „véráztatta napló” érzékeny szívű költő kezébe kerül.

[1915.] augusztus 28., hétfő fegyverrel kezünkben, hátunkat támasztjuk a boldogabb időnek. ami létezik, az van itt. egyelőre csendbe' oly távoli, ha lőnek, fémből való dolgok cikáznak, s mintha a fény is megfeketedne. ha alszom, a lövegek hangja, akár egy dobnak, parisztoznak a százvillámú rögök, ahogy a vas az útra roggyan, s lesz halotti fészke, a föld szétszaggatott testével fedi be... álmom akár egy revolver csöve, édesanyám, a feketébe öltözött asszonyhad jajveszékelve a Kalacs-hegy felé halad, mind arctalan, anyám félrefordul, dühös lövegek zúzzák szét a kékre meszelt falakat, kénköves rög, vérszomjas tűzgolyó hull, s fekete köpenyük szétrebben, mint egy varjúcsapat. ... álmom csavarmenete egyre mélyebbre fúródik, mindennap egy kis halál, szeretteim fürtnyi arca. tűznélküli, csendnélküli házunkban üres a levegő, és száll sötét szaga a vérnek.

uram, beléptünk a téboly hajnalába, cikázó villám-magvak, vas és acél sereg közeleg dobogó patájú lovai már tépik fel a fövenyt. ... ne ébresszük fel az alvót, Plett hadnagy e vak levegő viharában is őrzi az út melletti állást a Magura-hegyen, hol hajnalonta elakadnak a holtak, üres erdők itatják, frissen vágott fa védi és támadás esetén felgyújtja a kazlakat. te ugye nem égeted fel a kalászt, a földeket, uram, az utat, mely lőporon taposva hazaviszi szétáztatott, de mocsoktalan vérem… uram, senki nem tudja, hol kaparnak el, mintha kövek lennénk, bár legyek az, aki holnap is ellenáll, mint bonthatatlan érced. uram, legyen hát e szép helyen, alattunk hegyi patak zuhog, üde havasi szél szórja a vörös nyárra sóit. uram, örömmel dolgozunk áldva jóságodért! uram, itt nyugszom tán, csönded előtt meghajolva, csontomra füvet hord a Kárpátok szele, s szívedre, mely nem ismerhette a békét...

126

Dimény H. Árpád: Măstăcani-i napló (részlet)

Húsvéti Kalendárium – 2015

Ősi ételeink megtartó ereje Dr. Cey-Bert Róbert Gyula gyakran és szívesen tartózkodik vidékünkön, s ennek nem csak második felesége székelyföldi (zabolai) származása az oka, és nem is pusztán a hegyeink szépsége, hanem az itt még – ha nyomaiban is, de – fellelhető hagyományok, szokások, melyek még most is meghatározzák, s jó irányba befolyásolják e népcsoport gondolkodását, magatartását. Energiával telítődni és erőt gyűjteni jár Székelyföldre. Legutóbbi látogatása alkalmából Sepsiszentgyörgyön többek között főzési szokásainkról, nemzettudatról és megmaradásról faggattuk. – A magyar konyha elnevezés tág fogalmat takar. Kérem, pontosítson, tulajdonképpen mit értünk alatta? – Kutatásaim során Távol-Kelettől Nyugat-Európáig végigvizsgáltam a különböző konyhákat, és ennek következtében rájöttem, hogy a világ két nagy konyhacivilizációja, a keleti és a nyugati közötti határ valahol a Kaszpi-tó környékén húzódik. A nagy eltérés közöttük abban áll, hogy míg nyugaton a tökéletesség elvét követve sütötték, addig keleten harmóniára törekedve főzték az áldozati ételeket. Nyugaton ugyanis azt tartották, hogy az alapelemek, vagyis a tűz, víz, föld és levegő közül a tűz van a legközelebb Isten természetéhez, ezért ha vele akarok kapcsolatba lépni, akkor ezzel tudom a legtökéletesebb áldozati ételt elkészíteni. Ezzel szemben keleten az alapelemeket és az értékeket soha nem ütköztették, hanem megpróbálták összhangba hozni őket, a tűz és víz esetében ezt pedig főzés által lehet megcselekedni, hiszen a vizet tartalmazó edénybe tett étel a tűzön megpuhul. – Konyhatechnológiai szempontból tehát két civilizációt ismerünk, a sütést és a főzés-párolást? – Így van, és közöttük lényeges ízbeli eltérés van. A magyar konyha pedig az utóbbihoz tartozott és tartozik. Ezt igazolják a

rendelkezésünkre álló történeti források és régészeti anyagok, melyek nagyjából 2500–3000 évre, a magyarság szintén lovas kultúrájú elődeiig, a hunokig vezethetők vissza, akik belső-ázsiai őshazájukban és a Kárpát-medencében egyaránt hatalmas bronzüstökben főzték áldozati ételeiket. Ugyanakkor az üstben főzés, vagyis a bográcsozás, amint tapasztaljuk, napjainkban is fontos szerepet játszik étkezési szokásainkban, és itt elég, ha csak a pörköltfélék vagy a halászlé elkészítésére gondolunk.

Ételkészítés Keleten és Nyugaton – Tehát a pörköltfélék és levesek a keleti népek, ezen belül a magyarok jellegzetes ételei? – Egyes írásaimban a magyarokat a levesek népének nevezem, ugyanis nincs még egy olyan ínyenc kultúra a világon, mely annyiféle levest készítene, mint mi. Ugyanakkor legközelebbi rokonainkat, az ujgurokat, számtalan módon és különféle ízesítéssel elkészített, kb. hatvanféle pörköltjük kapcsán méltán hívhatjuk a pörköltek népének. A hun utódnépek konyháját tehát a rövid, illetve hosszúlevű ételek, vagyis a pörköltek és levesek határozzák meg, míg a nyugatit inkább a sültek. Persze,

127

Húsvéti Kalendárium – 2015

Nemzetközileg sikeres és elismert magyar Dr. Cey-Bert Róbert Gyula bárdudvarnoki (Somogy) születésű, Siófokon élő őstörténet-kutató, gasztronómus, egyetemi tanár. Az 1956-os forradalom leverése után, a harcokban való részvétele miatt kénytelen volt Nyugatra menekülni. Egyetemi és doktorátusi oklevelet szerezve, 1966-ban Genfben megalapítja a Motivációs és Kommunikációs Kutató Intézetet, 1981-ben, a Távol-Keletre való költözése után pedig a Gasztronómiai Kutató Intézetet. 1984ben Bangkokban a Gasztronómiai Világtanács főtitkárává, 1996-ban Mexikó városban pedig a Gasztronómiai Világszövetség elnökévé választották. Távol-Keleti tartózkodása idején (1981–1996) magyar őstörténeti kutatásokat végez Ujguriában, Tibetben, Mongóliában, vallástörténeti kutatásokat Burmában, Laoszban és Thaiföldön. Magyarországra való visszatelepedése óta is folyamatosan visszajár oda őseink nyomát kutatni. 1998 óta több mint 30 könyve jelent meg őstörténet, vallástörténet, bor és gasztronómia témában, de vannak közöttük verseskötetek és regények is.

nem állítom, hogy a főzés-párolás nem jelent meg Nyugaton, illetve a sütés Keleten, hiszen a különböző kultúrák idővel hatnak egymásra, de a hagyományos és fontos ünnepélyeken ma is a tájegységre jellemző főzéskultúra dominál. – Milyen gasztronómiai különbségek vannak még kelet és nyugat között? – A főtt ételek esetében különböző ízű zöldségeket és fűszereket főzünk vagy párolunk össze, melyek így elkészülve gazdag és sajátos ízharmóniával rendelkeznek, a sültek viszont íztelenek, ezért különféle mártásokkal fogyasztjuk, ahogy Nyugaton is. Az eltérés abban van, hogy a mi mártásaink jó része főzési-párolási technikával készül, s mivel bőven nyakon öntjük vele a sültet, nem csak ízesítőként, hanem egyfajta főzelékként is használjuk. Ezzel szemben a nyugati mártásokat különböző fűszerek bizonyos alapanyagokkal történő nyers összeke-

veréséből nyerik, és kimondottan csak ízesítésre szolgálnak.

Ősi ételeink – Napjainkban még fellelhetők ősi magyar ételek? – A hunok és utódnépeik, vagyis a székelyek, avarok, magyarok áldozati ételeiből alakultak ki a gulyásos, leveses és pörköltes ételek, így mind ősinek tekinthetők. Érdekes módon, de talán nem véletlenül, hiszen elődeinkhez hasonlóan ők is bográcsban főznek, a pásztorok őrizték meg a leghűebben ezeket mind Erdélyben, mind az Alföldön vagy Dunántúlon, tehát a juhászok, csikósok, kanászok és gulyások. – Ezek közül melyeket honosítottuk meg mi Európában? – Például a főtt tésztaféléket, annak ellenére, hogy a szakértők hosszú időn keresztül azon vitatkoztak, hogy kik készítették első-

128

Húsvéti Kalendárium – 2015 ként: az olaszok vagy a kínaiak. Sajátos nemzeti eledeleink közé tartoznak továbbá a burokba töltött ételek, a Székelyföldön oly népszerű töltött káposztától a szilvás gombócon és derelyén át a különféle töltött húsokig. – Mindezt hogyan sikerült igazolni? A közhiedelemmel ellentétben – Kutatások által, melyek során bebizoa csorba nem román étel nyosodott, hogy a magyarsággal rokon ókori népek jól ismerték a gabona termesztésének és feldolgozásának módjait. Húsz pedig a kínai krónikák is alátámasztják, évvel ezelőtt például a jelenleg Kínához tar- ugyanis le van írva bennük, hogy a gabona tozó Ujguria területén, egy kb. 300 évvel Kr. finomabb őrlésének technikáját, mely a főtt e. épített kurgánban (török-tatár eredetű tészták készítését is lehetővé teszi, a Hanorosz szó, jelentése nagyjából sírhalom, régi dinasztia első időszakában (Kr. e. 206–Kr. magyar neve „korhány” – szerk.) angol régé- u. 220) vették át a lovas kultúrájú népektől. szek főtt tésztamaradványokra bukkantak, Levonható tehát a következtetés, hogy ősemelyek azt bizonyítják, hogy a kínaiak is a ink már jóval több mint 2000 évvel ezelőtt hunoktól tanulták el a tésztafőzést. E tényt tésztaféléket készítettek és fogyasztottak. – És töltött káposztát is? – A káposzta-, szőlő- és tormalevélbe, illetve gyúrt tésztába töltött, apróra összevágott húsok és zöldségek, vagy a töltött húsok, hurkák, kolbászok, baromfik, halak szintén a lovas kultúrájú népek, valamint a hunok és magyarok ősvallásának harmóniaelvét juttatják kifejezésre. Érzelemvilágukban és gondolkodásukban ugyanis fontos szerepet játszott a Földre szerintük fordított üstként boruló égbolt és a magzatot védő burok képzete, ezért kedvelték a valamiféle burokba töltött, üstökben főzött ételeket. Így az sem véletlen, hogy ezek – rajtunk kívül – az ujguroknak, kazakoknak, üzbégeknek, kirgizeknek és türkméneknek, vagyis Ázsiában élő rokonainknak is kedvenc ételeik. Az ujguroknál például a török mantával azonos csücsür, mely tulajdonA világ legnagyobb méretű hun áldoképpen vöröshagymával összevágott, gyúrt zati bronzüstje. A Törtel faluhoz tésztába csomagolt és azzal együtt megfő(Magyarország) tartozó Czakó-halom zött juhhús, a tibetieknél pedig a mi deretövénél találták meg lyénkhez kísértetiesen hasonlító momo. (www.panoramio.com/photo/57966898) 129

Húsvéti Kalendárium – 2015 készült ínyencségek, melyek közül a töltött káposzta vezető helyen áll.

Hagyományos fűszereink és zöldségeink Ebéd a Hortobágyon. A pásztorok, gulyások, csikósok őrizték meg leginkább ősi ételeinket

– Léteznek még tőlünk eredeztethető ételek? – Hosszabb hadjárataikra a hunok és magyarok szárított húst, tej- és sajtport, tarhonyaszerű tésztaféléket, pörkölt búzát, árpát és kölest, vagyis magas tápértékű, de kis fajsúlyú alapanyagokat vittek magukkal, melyeket vízzel keverve vagy abban feloldva fogyasztottak. Ezek mind a mai levesporok elődeinek tekinthetők. Ugyanakkor az erjesztett tejtermékeket, köztük a joghurtot, kefirt, sajtot és kumiszt szintén a lovas kultúrájú népek ismertették meg a világgal, mint ahogy a tejsavas erjesztéssel tartósított zöldségeket, többek között a savanyú káposztát és kovászos uborkát is. A kínai krónikák pedig azt is feljegyezték a hunokról, hogy zamatos, hosszan elálló borokat készítettek. – Vannak-e sajátosan székely eledelek? – Természetesen, például a csorbának nevezett és a hiedelem szerint román eredetű levesek. A csorba törökül levest jelent, és ciberével történő savanyítási módja is a hunmagyar szokásmódnak felel meg, s használata a középkori Magyarországon nagyon elterjedt volt. Közéjük tartoznak továbbá a zöldséggel párolt húsos ételek, a hántott árpából főzött kása, valamint a szilvás és túrós gombóc is, legjellemzőbbek azonban a káposztából vagy annak felhasználásával

– Melyek az ősi magyar fűszerek, zöldségek, és napjainkban használjuk-e ezeket? – Amint a krónikákból megtudhatjuk, már a Kárpát-medencébe történő visszatérésünk előtt fejlett növény- és földművelési ismeretekkel rendelkeztünk, így a fűszernövények közül is jó néhányat mi honosítottunk meg, vagy tettünk népszerűvé Európában. Közülük egyik legrégebbi és ma is használatos a kakukkfű, régi nevén kekikkfű, mely kitűnő étvágygerjesztő, szélhajtó, görcsoldó és köhögéscsillapító hatásánál fogva az áldozati ételek elmaradhatatlan tartozéka és ízesítője volt. A sárkányfűnek is nevezett, kiváló vesetisztító, epehajtó, étvágygerjesztő, illetve ecet- és olajízesítő tárkony is közéjük tartozik, melyet leginkább az erdélyi magyar konyhában alkalmaznak. Ide sorolható továbbá a Hortobágyon jelenleg is nagy népszerűségnek örvendő kesernyés ürümfű vagy cserje, melyet mártások, sültek és pálinkák (ürmös) ízesítésére használnak, de féreghajtó hatásáról is híres, valamint az epeműködést serkentő, idegnyugtató és köhögéscsillapító szurokfű, más néven balzsamfű vagy vadmajoránna, mely a levesek, főzelékek, töltelékek és egyes húsételek nélkülözhetetlen fűszere. Az olasz pizzák ízesítőjeként, oregano néven vált világszerte ismertté. – Mi a helyzet a vöröshagymával, fokhagymával? – Ezek a Belső-Ázsiából származó, fűszerként is használatos zöldségek az ősi magyar ételkultúra legfontosabb és leginkább használt alapanyagait képezték. Ez egyrészt vallá-

130

Húsvéti Kalendárium – 2015 si okokra vezethető vissza, ugyanis a talajban azonban végképp megtörte a Trianon által teremvén, a hunok által megkülönböztetett már lefékezett nemzeti fejlődést és megseböt alapelem (tűz, víz, föld, fém, fa) közül a zett öntudatot, szétrombolta a magyarság föld erejét jelképezték, másrészt gazdag ízvi- jövőbe vetett hitét. A történtek legtragikuláguknak, fűszerezési és tápértéküknek, vala- sabb következményeként a lelkünk pusztumint gyógyító hatásuknak köszönhető. A lásnak, konyhaművészetünk pedig ennek közép-ázsiai eredetű káposzta is egyik legő- mértékében hanyatlásnak indult, és a menysibb étkezési alapanyagunk, melyet, amint nyiségközpontú „kifőzde-szellem” lett uralmár említettük, főleg húsos ételek elkészíté- kodóvá benne. Mindezt nem is lehetett elkeséhez vagy savanyúságként használnak ma is, rülni, hiszen a nemzeti konyhák szemlélete egyes vidékeken főtt tésztafélékkel is nagy tulajdonképpen a nemzet pillanatnyi lelkiálelőszeretettel fogyasztják. A vadmurokból lapotának a kifejezője, mi pedig ezen a téren kinemesített sárgarépa szintén őseink ked- akkor nagyon rosszul álltunk. Nem törődvenc zöldségei közé tartozott, változatos fel- tünk nemzeti értékeink fennmaradásával és használási módjánál fogva pedig napjainkban népszerűsítésével, sőt a rendszer belénk ivóis nagyon népszerű. A felsorolást persze még dott szellemének hatására szégyellni valóvá hosszasan folytathatnám. vált értékeink és hagyományaink tisztelete, így magatartásunk következtében lassan a A magyar konyha jelenlegi világ is elfeledett minket. A 21. század sikeres állapota és kilátásai nemzetei azért fejlődtek, mert büszkék érté– Jelenleg mennyire ismert és elismert keikre és jelképeikre, s nemzeti önazonosságuk népszerűsítésére használják fel azokat. a magyar konyha? – A II. világháborúig, sőt egykori dicsősé- Ezen kell most dolgoznunk. – Mindezek tudatában mit tehetünk? gének köszönhetően még azután is a magyar – Elsősorban újra fel kell fedeznünk és meg konyha jó ideig világszerte népszerűségnek és komoly hírnévnek örvendett. Emlékszem, kell ismernünk történelmünket, vissza kell térdiákkorom Párizsában 30 magyar étterem nünk ősi gyökereinkhez és kultúránkhoz, működött, Münchenben körülbelül 20, de hiszen ennek elfeledése vezetett konyhaművéLondonban, Berlinben, Rómában és szetünk elszürküléséhez is, ugyanis a konyha Bécsben is számottevő volt a jelenlétük. A tulajdonképpen egy nép történelmének és közel 50 évig tartó orosz megszállás és az kultúrájának a mindennapi megjelenési foráltaluk bevezetett kommunista diktatúra mája. A magyar konyha megújulásának az alapfeltétele egy sajátos értékekre épülő, eredeti konyhaművészet létrehozása, mely teljesen más jelleget képvisel, mint a jelenleg divatos irányzatok. Egy olyan új gasztronómiai filozófiát kell tehát kidolgozni, mely a magyar konyha történelmi gyökereire és hagyományos értékeire támaszkodik, ugyanakkor figyelembe veszi a kor emberének fizikai, szellemi, lelki és érzelmi igényeit is. Ujgur lovasok. Hajdanán elődeink is Bedő Zoltán vitték magukkal a „levesport” 131

Húsvéti Kalendárium – 2015

Hagyományosan ínyenc Sokan úgy gondolják, különleges fogást csak különleges alapanyagból készíthetünk. Régi szakácskönyveinket lapozgatva viszont örömmel láthatjuk, ez nem így van: egykori receptjeink újbóli felfedezésével tehetünk azért, hogy ételeink egészségesek, változatosak és finomak legyenek. A konyha fontosabb hely, mint amilyennek elsőre tűnik, hiszen az étkezés nem csupán testi igényeink kielégítése. Az, hogy mit eszünk, egészségügyi, gazdasági és kulturális kérdés. A minőségi étel testileg és lelkileg karban tartja az embert, a helyi termelésű élelmiszer vásárlása megélhetést ad a helyi termelőknek, hagyományos ételeink pedig kultúránk és életmódunk szerves részét képezik. Azaz képezték, amíg ki nem koptak a köztudatból.

A sonka varázsereje Ki tudja például napjainkban, hogy a húsvéti sonka csontja a padlásra téve megvédi a házat a villámcsapástól és a tűzvésztől? Vagy azt, hogy ha tormával kenjük be a ház négy sarkát, nem támadnak ránk kártevő lények, kígyók, férgek, és még a patkányoktól is védve leszünk? A régiek még hittek ebben, ezért az ételeknek számukra óriási jelentőségük volt – a nők kezében

Húsvétra érlelődő sonkák Szakács Tibor korábbi gelencei polgármester kamrájában

pedig óriási hatalom, hiszen ők tették asztalra azokat a fogásokat, amelyek táplálták és megóvták családjukat a bajtól. Mára ebből a hagyományból nem sok maradt, nemzeti konyhánk karakterével a főzés rangja is eltűnőben van. Sokat vesztünk ezzel, hiszen a hagyományos magyar konyha receptjeit és fűszereit látva olyan ételkultúra elevenedik meg előttünk, melynek még legegyszerűbb fogásai is fel-

ä Ha nincs otthon pudingpor, könnyedén készíthető puding 1 liter tejből, 5 evőka-

nál lisztből, 5 evőkanál cukorból, 1 csomag vaníliás cukorból és 5 kávéskanál szitált kakaóporból. ä Ha sütőben készült ételre reszelt sajtot teszünk, hintsük meg kevés prézlivel, így a sajt nem ég meg, hanem szép piros és ropogós lesz. ä Ha elsózzuk a levest, akkor egy egész hámozott nyers krumplit tegyünk bele. Pörköltnél is működik. ä A kifacsart, félbevágott citrom héját lefagyasztva könnyű sütikbe belereszelni. 132

Húsvéti Kalendárium – 2015 veszik a versenyt a ma divatos ínyencsé- alapfűszer volt régen a gyömbér és a sáfrány is), hiszen száz éve már, hogy a pirospaprika gekkel. uralja legtöbb ételünket, ám az erdélyi, illetAz élet fűszere ve székelyföldi konyha még mindig őrzi a Konyhánk fő jellegzetességét a fűszerezés régi magyar fűszereket, így a régi magyar adta. Ha megnézzük például a 17. század ízvilágot is. főúri konyháit, azt láthatjuk, hogy Teleki Húsvét húsa Mihály uzdiszentpéteri udvarházában borágó-, levendula-, majoránna-, fodormenta-, Ha húsvét, akkor bárány, hiszen ez az tárkony- és zsályavizes üveg állt a pohárszék állat az ártatlanság, a szelídség, a kiszolgáltafelső polcain, Bethlen Gergely fejedelmi tottságot megadóan viselő magatartás, a tanácsos mezőbodoni birtokán dézsában bűntelen áldozat, vagyis Jézus jelképe. (A tartották a sós tárkonyt, Béldi Anna csíkkoz- hozzá kínált torma Krisztus szenvedésének mási veteményeskertjében pedig petrezse- keserűségére emlékeztet.) Régi hagyomány lyem, tárkony és zsálya nőtt. Ezek a ma – kül- ez, I. Apafi Mihály (1632−1690) erdélyi fejeföldi mintára – ismét népszerűségnek örven- delem feleségének, Bornemisza Annának dő növények tehát hagyományunk, ételkul- készült az a szakácskönyv, mely szerint „egétúránk szerves részét képezik. Sajnos ebből szen sülve, akár hidegen, akár melegen, kiváltsok minden eltűnt (a felsoroltakon kívül képp húsvétra” készítették. De ették füstölve, káposztával vagy tavaszi zöldségekkel (sóska, spárga), citrusokkal (citrom, narancs) készítve is. Fűszere a citrusos-csípős gyömbér, illetve a kakukkfű és a tárkony volt. Utóbbi epehajtó, görcsoldó, étvágyjavító, ezért íze mellett gyógyhatása miatt is érdemes ezt a növényt választani a húsvéti lakomához. De kipróbálhatjuk például Zilahy Ágnes receptjét 1892Fűszerek (tárkony, bazsalikom, rozből – ehhez a bárányt főzzük meg sós vízben. maring, csombor és zsálya) és fűszereEzalatt zsírból és lisztből készítsünk barna cetek (levendula, tárkony, szurokfű) a szerző asztalán rántást, öntsük fel egy pohár hideg vízzel,

ä Ha a kocsonyát hideg vízzel kiöblített őzgerincformába tesszük, szeletelni is lehet

belőle. Az őzgerinc alját lehet díszíteni bármivel (főtt tojás, sárgarépa stb.), így ha kifordítjuk a gerincből, a látvány is szép. ä A krumplifőzelék sokkal finomabb, ha a rántásnál a krumpli főzőlevét használjuk. ä Ha kelt tészta készítésekor a lisztet pár másodpercig a mikróba tesszük, meleg lesz a liszt, könnyebben kel a tészta. ä A rozsdafoltot a ruhából citromlével lehet eltüntetni. A foltra friss citromlevet csepegtetünk, megdörzsöljük. 133

Húsvéti Kalendárium – 2015 majd adjuk a bárány főzőlevéhez. Fűszerezzük tárkonylevéllel, borecettel, végül tejföllel habarjuk be. Az erdélyi fejedelmi udvar 16. századi szakácskönyvében citromot találunk a bárány mellett, mely erősíti a gyomrot, serkenti az emésztést – erre is szükségünk lehet az ünnepi ételek bőséges sora után. Vágjunk tehát kisebb darabokat a báránycombból, süssük meg serpenyőben olajon, majd a Húsvéti étkek – végén facsarjunk rá citromlevet – ez fellazítja Constatntin Stahi festménye, 1916 az edény aljában levő pörcanyagot, mely a fényében meglepő, de a 16. századi rántotta pecsenyelével együtt a hús mellé kínált már- például vajon készült, zsályával fűszerezték. tás alapja lesz. A citromból vágjunk szelete- Két apró különbség ugyan, ám a végeredket, tegyük a pecsenyeléhez, ha kell, öntsük ményt jelentősen befolyásolja. Borssal és fel egy kis vízzel vagy alaplével, majd forral- gyömbérrel is készítették. juk be. A húst ezzel a lével, kenyérrel tálaljuk. Húsvétkor azonban mégiscsak a főtt „tikmonynak” van szezonja. Biri néni 1923-as Az elmaradhatatlan tojás brassói szakácskönyvéből kiderül, hogyan Szintén elmaradhatatlan kelléke a húsvét- töltsük meg vele a bárányt: „a vesét, kevés nak, legyen szó festett vagy a sonka mellé májat és pár meghámozott főtt tojást darakínált, főtt változatáról. Ez az étel is jelképes: bokra vágunk, tejben áztatott, kicsavart ahogy a csibe áttöri a tojás falát, és életre kel, zsemlyét, sót, borsot, petrezselyemlevelet, úgy támadt föl Jézus a sírjából. Ami vélt vaegy-két nyers tojást keverünk hozzá, és alarázserejét illeti, a régiek úgy hitték, ha elté- posan összedolgozzuk. E keverékkel a vednek az erdőben, elég arra gondolniuk, báránynegyedet megtöltjük, a nyílást bevarrakivel húsvétkor a szentelt tojást ették, és juk. Tepsibe tesszük, megsózzuk, borsozzuk, alá vizet öntünk, felül fagyos zsírral megkenmáris megtalálják a haza vezető utat. Azt gondolhatnánk, a tojásból csak egy- jük, pirosra sütjük. Szépen szeletelve burgoszerű ételeket lehet főzni, és azokat nyilván nyasalátával feladjuk.” Bogos Zsuzsanna évszázadok óta ugyanúgy csináljuk. Ennek

ä Nem esik össze a piskóta, ha a sütő ajtaját résnyire nyitva hagyjuk. ä Szárnyasok sütésénél, akár zsírral, akár vajjal öntözésnél nagyon célszerű egy kis

szalicilt tenni a zsiradékba. Ez ropogóssá teszi a sültet. ä Ha a karfiol főzővizébe kevés tejet teszünk, akkor szép fehér marad! ä A dióbél vagy mandulabél könnyen hámozható, ha előtte pár percig forró vízben áztatjuk. ä Ha néhány karikára vágott burgonyaszeletet teszünk az odaégett pecsenye levébe, akkor az magába szívja az égett ízt. 134

Húsvéti Kalendárium – 2015

NK U L U J GÚ

ME 135

Húsvéti Kalendárium – 2015

Medárd testvér receptjei Receptgyűjtő felhívásunkra érkezett egy különleges családi ereklye, melyet a brassói Hanke Katalin nyugalmazott kamarazene-professzor bocsátott rendelkezésünkre. Az alábbiakban a 26 receptből álló, Szakács jegyzetek című kézirat néhány gyöngyszemét tesszük közzé.

Medárd testvér öccse (Bocskor Antal) és sógornője (Bocskor sz. Nagy Rozália) között az 50. házassági évfordulójukon, Esztelneken (1975. aug. 10.)

A füzet receptjeinek lejegyzője Frater Bochkor Medárd (szül. Bocskor István Medárd, 1891. augusztus 17., Székelyudvarhely; megh. 1983. október 7., Esztelnek) ferences laikus testvér. Világi életében foglalkozása műbútorasztalos volt. Két szép, vallásos témájú faragványát a brassói belvárosi katolikus templom kapta meg, Csíksomlyón is készített értékes székeket. A ferences rendbe 1928. március 11-én lépett, 1929. augusztus 2-án tett egyszerű, 1932. augusztus 30-án ünnepélyes fogadalmat. Előbb Csíksomlyón, majd hosszú évekig Esztelneken szolgálta az Urat. A gyűjtemény keletkezési idejére egyetlen utalást találunk a füzetben („a kórházi szakácsné adta a receptet 1939. VI. 12-én”), és csak ritkán jegyzi meg, hogy éppen hány személyre szól az adag („három kg marhahúst megmosva mintegy 12–15 liter vízben odatesszük főni, ez kb. 25 személynek elég”). Ebből esetleg az is kiderül, hogy a szerzetesi közösség akkoriban hány személyből állt.

ä Lapítót, fakanalat soha ne tegyünk nedvesen meleg helyre, mert meggörbül száradás közben. ä A puding nem bőrösödik meg, ha tálba öntés után egy kanál cukorral megszórjuk. ä A kenyértartóban jó szolgálatot tehet egy pár rizsszem vagy kockacukor. Jó nedvszívó. ä A piskótatészta akkor lesz puha, és marad napokig is úgy, ha egy pohár tejfölt vagy egy kis tejet keverünk bele. ä Kelt tésztára soha ne nyissunk ablakot, mert összeesik.

136

Húsvéti Kalendárium – 2015 zsírtól, őröld meg, tedd befőttes kantába, Levesfélék töltsd félig vízzel, kösd be jól lantornával s Kaszásleves főzd, mint a kompótot, dunsztban 4–5 Füstölt disznóhúst puhára főzzük, óráig. Ha a hús fiszlángokba főtt, szűrd le mikor megfőtt, akkor 2-3 tojássárgájával róla a levet, betegeknek ebből kell egy pár és egy kanál liszttel és tejfellel eresztéket kanállal tenni rendes levesükbe, a többit csinálunk, és egy kevés rántás is kell hozzá hideg helyen kell tartani. és ecet[es]-sós tárkony.

Borleves

Hurutos leves (örmény étel) Rendes húslébe szélesre vágott laskát főznek. Míg ez fő, kevés hurutot megreszelünk, erre forró húslevet töltve felfőzzük, a tálba tejfelt téve a hurutot és a levest ráöntve beadjuk. A laska befőzése előtt némelyek a levesbe mogyoró nagyságú húsgömböket főznek, mely apróra vágott marhahús, só, bors és kevés reszelt hagymából áll.

Ángázsáborleves (örmény étel) ½ kg húst apróra megvágunk, kevés reszelt hagymát, sót, borsot teszünk bele. A kivágott laska kockába teszünk egy csipetet, ujjunkkal kis tölcsérekké alakítjuk, húslébe megfőzzük, most hurutot reszelünk, húslével felfőzzük, a levesbe öntjük, a tálaláskor jól megtejfelezzük.

Erősítő leves betegeknek 1 kg húst tisztíts meg minden íntól és

Fél liter borral ¼ liter vizet, 6–8 kockacukrot, kevés citromhajat, egy parányi fahajat felforralok, 2 tojássárgáját felverek, forró borral feleresztem, folyton kavarva tűzhöz teszem, míg hirtelen felforr, s pirított zsemlyére öntöm.

Levesbe valók Zsemlekása galuska 1 kanál zsírt habosra dolgozz el – ebben folytonos kavarás mellett hozzáadunk 3 egész tojást, 3 kanál zsemlekását, sót. ½ órát állni hagyjuk, pléhkanállal forró levesbe szaggatjuk, másfél órát főzzük.

Prézli galuska Kevés zsírt v. vajat eldörzsölsz habzásig, ehhez ütsz egy tojást s annyi prézlit, amennyit felvesz, sót. Hígabbra hagyjuk, azután megkeményedik. Mikor elég kemény, vizes kézzel gömbölyű galuskákat formálunk s levesbe főzzük.

ä Fagyasztott bogyós gyümölcsöt (meggyet, ribizlit) hagyjuk a nejlonzacskóban, és

jó meleg vízbe téve olvasszuk ki (ha meghűlt, cseréljük), így nem töpped össze. ä Amennyiben marad liszt, felvert tojás és zsemlemorzsa a panírozás után, ne dob-

juk ki! Keverjük össze pici tejjel vagy szódavízzel, rövid idő múlva kanállal szaggassuk bele a forró olajba. Nagyon finomra megsül! ä Őrölt pirospaprikát sohase tároljunk fehér/átlátszó üvegben, mert hamarosan elveszti szép színét! ä Sose fagyasszunk le olyan ételt, ami krumplit vagy tejfölt tartalmaz! 137

Húsvéti Kalendárium – 2015 Tüdős táska hozzáadunk 1 kanál zsírt, ha nagyon ki van Bárány- vagy borjútüdőt (lehet nyersen préselve, és ½ borospohár faolajat, összeis készíteni) megfőzzük sós vízben, s azt keverjük, kevés borsot és sót teszünk. Ha nagyon apróra megvágjuk, forró zsírba lök- az élesztő megkelt, a liszttel összekeverjük, jük, apróra vágott petrezselyemlevelet és és puha tésztává gyúrjuk, 1 ujjnyi vastagra hagymát téve bele, pár percig keverjük a kinyújtjuk és rákenjük a tepertyűt. tűzön. Ebből a keverékből kis csomócskákat Vékonyan összehajtjuk, egy pár percig teszünk a kinyújtott tészta egyik szélére sor- állni hagyjuk, azután megint kinyújtjuk, jába, a másik részével beborítjuk, a kidom- rákenjük a tepertyűt, összehajtjuk, állni borítások mellett lenyomkodjuk, derelye- hagyjuk. Kinyújtjuk, tepertyűt rá, összemetszővel végig levágjuk, csinos háromszög hajtjuk, 10 percig állni hagyjuk, jó ujjnyi alakokat vágunk belőle, ismét csomócskákat vastagra kinyújtjuk, formával kivágjuk, rakunk stb. Húslében megfőzzük. Azonnal meleg tepsibe tesszük, még egy kissé kelni tálaljuk, mert ha áll, szétázik. hagyjuk, ezalatt a tetejét bekenjük tollpamaccsal (1 tojásfehérje és sárgája összekeMás ételek verve és egy kevés sót is teszünk bele), Tök piré pirosra megsütjük, és ha sikerült, ha nem, Sütőtököt kockára vágni, megfőzni, a megesszük. levet leszűrni, átpasszírozni. Egy kis vaníliát cukorral habosra eldörzsölni és hozzáadni, összekeverni és kihűlni hagyni, a tál közepébe téve tejszínhabbal beadni.

Réteges tepertyűs pogácsa 1 kg liszt, 2 tojás (egy kevés só, vagy 2 evőkanál cukor), 2 lejre élesztőt beleteszünk 1 borospohár tej és 1 bp. vízbe (langyos legyen) és kevés lisztet teszünk hozzá, és hagyjuk, hogy keljen meg. Azalatt a ½ kg-nyi tepertyűt megdaráljuk,

Eme cimbalmot még világi korában készítette, Nagy Ferenc (Nagy István festőművész testvére) rendelte a leánya számára

ä A tengeri halat tegyük néhány órára enyhén sós, fokhagymás tejbe. Használat előtt öntsük le róla a tejet, itassuk le róla a nedvességet, s máris panírozhatjuk, süthetjük. Finom, omlós sült hal lesz a jutalmunk! ä Hús panírozásakor, ha úgy találjuk, kevés a prézlink, nyugodtan hozzákeverhetünk a zsemlemorzsához egy kevés lisztet! ä Sót mindenfajta sütemény tésztájába kell tenni, még az édes tésztába is, mert enélkül nem lesz finom! ä Egy régi fogkefével nagyon könnyen el lehet mosni a sajtreszelőt.

138

Húsvéti Kalendárium – 2015

Nagyanyám savanyó vetrecéje Ez az ételrecept nagyon régi, és egyszerű az elkészítése is, a végeredmény pedig egy ízletes, pikáns, mártásos húsétel, ami puliszkával harmonizál a legjobban. A receptet Aradról hozta magával nagyanyám, ahol 8 évet dolgozott egy úri család konyháján. Kell hozzá 1 kg hátszín (csont nélküli), amit megmosunk, megpucolunk, és kb. 1 cm vastag és 5–6 cm hosszú csíkokra vágunk. Egy vastag falú lábasban 20 deka apróra vágott füstölt szalonnát kiolvasztunk, a pörcöt kiszedjük, és a húst a forró zsiradékban hirtelen átforgatjuk, de csak addig, míg megfehérednek a csíkok. Ekkor kiszedjük a húst is, és a visszamaradt zsírba beledobunk 2 fej apróra vágott vereshagymát, megdinszteljük, visszarakjuk a húst, megszórjuk 2 evőkanál, mozsárban apróra tört mustármaggal, teszünk rá őrölt feketeborsot, megszórjuk csomborral, feltöltjük vízzel, ami jól ellepi. Teszünk bele 1 evőkanál ecetet, 2 babérlevelet, majd fedő alatt hagyjuk párolódni takarékon 1,5–2 órán keresztül. Közbeközbe’ rá kell figyelni, hogy nehogy lesüljön. Amikor a hús megpuhult, a babért kivesszük belőle, ráreszelünk 1 nagyobb murkot, egy nagyobb petrezselyemgyökeret, 5 cikk fokhagymát, megsózzuk, és 1,5 dl vörösbort beletöltve, fedő

nélkül főzzük, amíg a levét teljesen elfövi. Ekkor szórunk rá egy leheletnyi pirospaprikát, 2 evőkanál lisztet, ezt jól összekeverjük, majd 1 dl tejfölt és ugyanannyi hideg tejet beletöltve addig keverjük, amíg egy jó híg mártást kapunk. Még teszünk egy pici sót, és egy kevés ecettel savanyítjuk, ízlés szerint. Ezután elkészítjük a puliszkát. 40 dkg puliszkalisztet (kukoricadara) 1 liter forró, lobogó sós vízben, lassan adagolva összekeverünk. Sót egy csapott evőkanállal teszünk a vízbe, miután elkezd forrni, és addig kevergetjük, amíg nem kezd vastagodni a massza. Ekkor levesszük a kályháról és addig keverjük, amíg jó kemény állaga nem lesz (kb. 10 perc). Vizes fakanállal a tetejét körbe nyom kod juk, visszateszszük a kályhára, és amikor egyet „szusszan”, levesszük, és kiborítjuk egy lapítóra. A forró puliszkát tányérra rakjuk, mellé a vetrecét, és tálaljuk. Szász Elemér, Székelyudvarhely

139

Húsvéti Kalendárium – 2015

„Időszerű étekfogások” Az alábbi konyhanaptár az 1912-ben Budapesten napvilágot látott, Az uri konyha c. gasztronómiai útmutatóból származik. Szabóné Nogáll Janka, a könyv szerző-szerkesztője (az egykori Divat-szalon szerkesztője) emígy határozta meg a kiadványt: „Utmutatás a konyhapénz felosztására, a bevásárlásra, az uri konyha összes lakomáinak rendezésére és az egész uri háztartás gondozására”. A havi beosztást tehát inkább kuriózumként kell kezelni, hiszen nem tükrözi a száz évvel ezelőtti népi konyhakultúrát. Az azonban figyelemre méltó, hogy gazdagabb körökben is a takarékosság, gazdaságosság, a természetközeli táplálkozás alapelvén futott a háztartás, amit a 21. századi házvezetésről már egyre kevésbé lehet elmondani. Január Vaddisznó, őzbak, nyúl, vadkacsa, nyirfajd, fenyvesmadár. Tengeri halak, csuka, ponty, angolna, márna. Füstölt nyelv, friss disznóhús, kolbász, savanyú káposzta. Malacz. Gesztenye. Február Vaddisznó, fajd, bárány, vadkacsa, fenyvesmadár, lazacz, csuka, ponty. Pulyka, kappan, sonka. Március Vadkacsa, szalonka, fenyvesmadár, pisztráng, lazacz, márna, ponty. Bárány, rántott csirke, zöld saláta, laboda, tojásételek. Április Fajdkakas, szalonka, angolna, pisztráng. Töltött galamb, csirke, hónapos retek, tojásételek, sonka. Május Rák, pisztráng, angolna, csirke, galamb, zöldborsó, spárga, tojásételek, vaj, cseresznye. Június Őz, márna, pisztráng, rák. Liba, csirke, spárga, zöldborsó, zöldbab. Cseresznye, meggy, eper.

Július Szarvas, őz, vadkacsa, pisztráng, rák. Csirke, jérce, gomba, paradicsom, friss káposzta, sárgabarack, vajkörte. Málna. Augusztus Szarvas, őz, vadmadarak. Nyúl, fácán, fogoly, fürj. Pisztráng, márna, angolna, csuka, rák. Kappan, kacsa, paradicsom, paprika, szőlő. Szeptember Szarvas, őz, vaddisznó, nyúl, fácán, fogoly, fürj, vadkacsa, pisztráng, angolna, csuka, rák. Október Szarvas, őz, vaddisznó, fácán, fogoly, fürj, vadkacsa, szalonka. Ponty, lazacz, csuka, rák. Jérce, kappan. November Szarvastehén, vaddisznó, őz, nyúl, fácán, fogoly, vadkacsa, szalonka, fajdkakas. Angolna, márna, csuka, tengeri halak. Angol ürü. December Szarvastehén, vaddisznó, őz, nyúl, vadkacsa, fácán, szalonka, csuka, márna, ponty, tengeri hal. Disznóhús. Kalácsok, alma, dió, befőttek.

140

Húsvéti Kalendárium – 2015

A „bétsinálás” művészete Tekintve, hogy az élelmiszertartósítás gyakorlatilag egyidejű lehet az emberiséggel, az „eltevésnek” is történelme van. Ahogy fejlődött a tudás és tudomány, úgy jelentek meg a főúri, majd paraszti konyhákban a különböző adalékanyagok, melyek az élelmiszerek tápanyagainak megőrzését biztosították. Az altorjai báró Apor Zsuzsanna (Haller Józsefné) receptes füzete a „becsinálás”, kandírozás, liktáriumfőzés, konfektumkészítés 18. századi tudományába vezet be minket, mely gyűjtemény fotókópiáját a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum munkatársai bocsátották rendelkezésünkre. „A jó gazdasszonynak tudni kell, hogy mi áll el és mi nem, miformában kell tartani, ami eláll, hogy meg ne romoljék. Erre való nézve tudni kell néki a liktárium csinálást, melyiket kell hígan, melyiket kell szárazon csinálni, tudni kell bésózatni és megfüstöltetni a húst, hogy semmi el ne vesszen.” Emígy vélekedett a 18. század derekán Antoine de Courtin francia diplomata – szavait Mikes Kelemen fordította magyarra – arról, hogy milyennek kell lenni a jó háziasszonynak, valamint arról, „miképpen kell megelőzni a tékozlást és a haszontalan való költséget” a háznál (Antoine Courtin: Az idó Jóll el Töltésének Módgya Mindenféle Rendben, ford. 1751, kiadatlan kézirat). De még a tudományaival elfoglalt, „nagytiszteletű tudós Frölich Dávid uram” (ki – bár férfias nevet adott neki – feleségnek nevelgette egy szem leánykáját, Szép Mikhált) is tudta, hogy

Haller János, Apor Zsuzsanna férje NM Történelmi Képtár

ä Ha csak pár cseppet akarunk felhasználni a citrom levéből, megmosása után szúrjunk bele kötőtűt, úgy nyomjuk ki a levét. A maradékot csavarjuk alufóliába. ä Lágy sajtot könnyebben tudunk reszelni, ha rövid időre betesszük a fagyasztóba. ä A krumplit mindig hideg vízben tegyük fel főni! A vitaminok, ásványi sók így kisebb mértékben oldódnak ki belőle. A főzővizet ne öntsük ki! Több étel készítésénél is felhasználható. ä Ha a szalonnát kevés zsiradékban kezdjük el sütni, nem lesz büdös-füstös az egész lakás.

141

Húsvéti Kalendárium – 2015 A liktárium olyan égetett, főzött folyadék, amely gyümölcsökből és gyógynövényekből készül, egykor a gyógyításban játszott jelentős szerepet. A latin és görög eredetű szó a mai orvostudomány számára sem ismeretlen, a lágy gyógyszeralakot most is így hívják. A modernkori készítményeket megelőzően a természet patikájából merített növényi főzeteket használták, a befőzés mint tartósítás pedig ennek a folyománya. A 18. század elején Altorján nevelkedő, későbbi gróf Haller Józsefné Apor Zsuzsanna az 1727-es esztendőben teljes füzetet szentelt a liktárium-készítés és szezongyümölcs-tartósítás okítására, „iratván következendőknek is tanulásra s hasznáA hosszú élet liktáriuma ra”. A fiatalon, alig 27 évesen elhalt báró Apor Zsuzsanna (édesapja az altorjai báró „azt is meg kellett tanulni a jó gazdasz- Apor Péter történetíró volt) liktáriumos szonynak, hogy minő gyógyszereket tart- könyve az egyik legrégebbi receptgyűjteson készen a háznál; mesterségesen össze- mény, a cukrászkönyvek között pedig állított liktáriumokat százféle csodaerejű elsők között jegyzik. Fotómásolatát a budapesti Magyar Kereskedelmi és Venfüvekből”. A kora újkorban a gyümölcs tartósításá- déglátó-ipari Múzeum könyvtára őrzi, nak a legelterjedtebb módszereit az aszalás innen sikerült nekünk is beszerezni egy és befőzés jelentették, de a gyümölcsök másolatot. A kézírás alapján valószínű, frissen tartásának egészen eredeti megol- hogy más is írt a könyvbe. A kizárólag édességekkel dásaival is találkozhatunk a foglalkozó kézirat 90 (73+17) leírásokban. Citromot, birsalreceptet tartalmaz, csak tartósímát szalma között tároltak, a tott készítményekkel foglalkogyümölcsöket egymástól elvázik. Alapanyagként legtöbbször lasztva; cseresznyét egy kifúrt és a fűszeresen fanyar ízű, nyersen mindkét végén légmentesen kevésbé fogyasztott birsalma bedugaszolt farúdba tettek, azt szerepel, amely egyébként pedig víz alatt tartották; a szőlőemésztési problémákra, gyomorfürtöket egy friss kútvízzel vagy működés- és anyagcsere-serkenborral megtöltött fazékba akasztottésre, menstruációs görcsökre is ták; szilvának és fügének friss tökbe vájtak kis kamrácskákat, és a tököt Cikóriakivonat ajánlott. Kedveltek még a citrusismét összekötözve felakasztották egy félék, ebből is a citrom és a narancs, de hazai termésből is készült liktárium: cseárnyékos helyre. 142

Húsvéti Kalendárium – 2015 Az alábbiakban az Apor Zsuzsanna által összegyűjtött receptekből szemelgetünk, ugyanakkor régi, nem szokványos tartósítási recepteket is megosztunk olvasóinkkal. Érdemes kísérletezni!

Apor Zsuzsanna gyűjteményéből Artitsókát betsinálni

Az Apor-kódex két oldala

resznyét, diót, „csipkegyümölcsöt” (csipkebogyó), barackot, egrest, szőlőt, szilvát, körtét, meggyet kandíroztak, „csináltak” vagy főztek be. Érdekességként a virágok kandírozását is megemlíthetjük. A tartósítás „történetéről” szóló munkájában a liktáriumokról dr. Draveczky Balázs gasztronómus-muzeológus a következőket írta: „Különleges helye volt a nagyasszonyi készítmények között... Ez darabos gyümölcsíz, gyümölcssajt, a mai lekvár őse. Mintegy 30–40 változatát készítették az udvarházak konyháin. (Később, a termelő cukrászok, az ún. »tsemege-tsinálók« is készítették, és hagyományőrző cukrászok is foglalkoztak liktárium-csinálással. Egészen addig, míg a keménycserepes, majd üveges lekvárok, még később a gyári készítmények ki nem szorították a kereskedelemből...)”. (dr. Draveczky Balázs – Vendégfogadás)

A középszerű, szép articsókának a töviseit levagdalván, a belső szöszössit is vedd ki, sós forró vízzel forrázd meg, azután tedd friss hideg vízbe, és ismét mindjárást kiszedvén, rakd egy deszkára, felfordítva, hogy a vize jól leszűrődjék. Azután tisztíts nádmézet, jó sűrűn megfőzvén, hadd meghűlni és töltsd az articsókára. A nádméz ha meghígul, újólag főzd meg.

Csipke gyümölcs confect A csipkének gyümölcsét ősz felé meg kell szedni igen szépen. A magvától meg kell tisztítani, fazékba kell tenni, s bé kell födni a fazék száját, s minden nap fel kell rázni egy néhányszor, tized napig. Tized nap után a szitán által kell törni, ezt is szitált nádmézzel fel kell gyúrni, el is kell szintén úgy nyújtani, formába kell nyomni, másnap tollszárral szintén úgy kell kenegetni friss citrom lével.

ä Ahhoz, hogy a kocsonyalé biztosan megdermedjen, a főzés megkezdésekor a húsokkal együtt tegyünk 3-4 db csirkelábat (kaparót) a lébe. Biztos siker és nem kell zselatint használni. ä Ha valamilyen étel megfogja az edényt, áztassuk be citromos vízzel pár órára, szépen leoldja az elszíneződést. ä Az ecet a konyhában nem csak ételkészítéshez jó. A műanyag edények színének visszaadója, de bármilyen folyékony mosogatószerhez adva, csillogó edényeket varázsolhatunk vele.

143

Húsvéti Kalendárium – 2015

Csipke gyümölcsöt egészen bécsinálni Az egész csipkegyümölcsöt a szárán kell hagyni. Hasítsd meg egyfelől hosszan. Szedd ki a magvát, s megtisztítván belül, hagyd úgy a szárán függni. Így rakd egy üvegbe, tölts tisztított nádmézet reá. Harmad vagy negyed nap múlva töltsd [le] a nádmézet, tégy faolajat (napraforgó-, tökmag- vagy olívaolaj – szerk.) hozzá, főzd meg, s meghűlvén, töltsd az csipkegyümölcsre. Ezt háromszor vagy négyszer cselekedvén, készen lészen.

Dijó liktárium Végy egy fazakat és más kosárt, töltsd teli zöld dióval, ugyan más ahoz hasonló fazakat. Vizzel kell teli tölteni, a diós fazékra egy rostélt (=rostélyt) kell csináltatni, hogy ki ne hulljon a dió. A vizes fazékkal össze kell fordítani, a szájokat a fazakaknak jól össze kell csirizelni, hogy semmi ki ne jöjjön rajta. A fazakat a tűzbe tévén, hadd főjön, a másik fazék, mint az égettbor(=pálinka) főző edény teteje, felül marad. Két óráig kell főzni, hogy két ujjnyilag lefőjön a víz, azután tisztított mézbe kell tenni, vagy nádmézbe – akitől kitelik–, igen jó.

Meggyes liktárium Egy két-három literes üveget teletöltünk teljesen megtisztított meggyel. Fél liter vízben 75 dkg cukrot szirupnak megfőzünk és langyosan a meggyre öntjük, de előbb késhegy szalicilt teszünk hozzá. Ráöntünk 1 dl rumot és jól lekötözzük, 7–8 nap a napon érleljük. De úgy is csinálhatjuk, hogy egy üvegbe teszünk 1 sor cukorport, reá egy sor meggyet, ezt ismételjük felváltva, míg tele lesz az üveg, akkor egy kétliteres üvegbe öntünk 1 dl rumot és lekötve 6–7 nap a napon érleljük. Ha a rumot nem szeretjük, adjunk csak kis szalicilt hozzá, úgyis elkészül a meggy. Mikor a gyümölcsöt a leve jól belepte, hűvös helyre teszszük. Ezt megcsinálhatjuk többféle gyümölcsből is, ahogy érik, sorrendbe tesszük az üvegbe, s mindég egy sor cukorport közébe, s minden 2 literre 1 dl rumot. (Zathureczkyné Zelch Manci saját és összegyűjtött recept-könyve, Barót, 1938)

A zöld szilvát bécsinálni A zöld szilvát, mikor még magja nincsen, meg kell szedni szárastól, azután egy gombos tűvel meg kell karcolni, de nem igen mélyen, körül-körül, azután fél font szilvához egy font nádmézet kell venni. A megkarcolt szilvát egy rézedényben felforrott vízbe kell tenni. Vagy kétszer kell hagyni, hogy felforrjon benne, míg jól megsárgul, azután egy cseréptálba kell tenni, azután egy font 144

Georg Flegel: Csendélet

Húsvéti Kalendárium – 2015

Mézzel főzött gyümölcsök Egy lábosba teszünk 2 kiló mézet, s ebbe belekeverünk 1 deci tejet, melybe egy tojás kemény habját tettük. A mézet felforraljuk s a habot mindég, ahogy képződik, pontosan leszedjük róla. Most már meg van tisztítva a méz, s a két kiló mézhez adunk 2 liter vizet, és jól felforraljuk együtt. Ezt a szirupot melegen öntjük bármilyen gyümölcsre, és légmentesen, jól lekötözve rendesen kigőzöljük épp úgy, mint a cukorsziruppal eltett gyümölcsöket. Nagyon jó kompót lesz belőle. (Zathureczkyné Zelch Manci saját és összegyűjtött recept-könyve, Barót, 1938)

nádmézre egy fertály vizet kell tölteni, egy rézedényben szenet (=parazsat) alája tévén meg kell főzni, míg több habja nincsen, habját gyakran leszedvén. Azután bele kell szedni a szilvát, s főzni kell mindaddig, míg a szilva megzöldül. Azután egy más cseréptálba kell tenni másnapig, másnap pedig ismét rézedénybe kell tölteni, s lassú tűznél meg kell főzni, míg mindenestől, leve, szilvája Az Osztrák–Magyar Monarchiában, a nádméz juharfa-léből, törökbúzaszárból, szőlőből való készítésének feltalálása (1811) előtt a gyarmatokról behozott, nagyon drága nádmézet (a nádak csöveiben tartózkodó vadméhek méze) fogyasztották a gazdagok, a szegényebbek mézzel édesítettek.

szép zöld lesz, s a leve is jó vastag. Annak utána ismét egy más cseréptálba kell tölteni mindenestől másnapig. Másnap pedig ismét csak a levét kell megfőzni, míg elég kemény lészen. Egy néhányszor felforrjon, azután a szilvát is bele kell tenni csak, hogy benne jól megmelegedjék, azután egy üveget kell melegíteni, azon meleg üvegbe szépen bérakni. NB. Igen sokat tészen, ha a zöld szilvát minek utána megfőzted, ha abban a rézedényben hagyod, a vizet leszűrvén. Forrás: J. M. J. N. Liktariumoknak, Confectumoknak, és sütedékeknek, úgy némi nemű étkeknek készítéséről, és külömb féle virágok csinálásának módgyáról való jedczések. Melyeket sok höllyekről tanolván, s könyvekből is edgyben szedett P. Haller Jánosné Apor Susánna MDCCXXVII. esztendőben iratván következendőknek is tanulására s hasznára

ä Bebarnult üvegpoharakat legfényesebbre és legtisztábbra egy marék durva sóval tisztíthatunk, jól átsúrolva kívül-belül. ä Ha zsírfolt vagy paprikásfolt kerül a ruhára, szőnyegre, babahintőport kell rá szórni, és utána kb. egy óra múlva a ruhát ki lehet mosni. Szőnyegnél ismeretlen foltra is jó, este behintőporozzuk, reggel kiporszívózzuk, és tökéletes lesz! ä Margarint alufóliába csomagolva hónapokig tárolhatunk a fagyasztóban, minőségi károsodás nélkül. ä Nem ég oda a tejbegríz, ha főzés előtt egy kis vizet töltünk az edénybe.

145

Húsvéti Kalendárium – 2015

Fügével töltött zöldparadicsom Egész kis apró, hosszúkás zöldparadicsomot veszünk, és egyik végét levágjuk, s a magját kiszedjük, s megtöltjük kis szeletekre vágott fügével (nyers). Most forró vízbe egy lencse nagyságú kékkövet és pár kanál ecetet teszünk, s mikor fő, a fügés paradicsomot leforrázzuk vele. Lefödve állni hagyjuk pár percig. Akkor több vízben jól kimossuk, és 1 kg paradicsomra 85 dkg cukorból nagyon sűrű szirupot főzünk, s a paradicsomot beletesszük, s főzzük egy keveset. Akkor ½ citromot vékony karikára vágva adunk hozzá, s mikor átlátszó üveges lesz a gyümölcs, és a citrom s a leve jó sűrű, levesszük és hideg vízbe állítjuk. Másnapig az edényben hagyjuk, s ha a leve híg lenne, a szirupot újra felfőzzük, de ha jó sűrűre főzzük először, akkor sohasem hígul meg a szirup. (Zathureczkyné Zelch Manci saját és összegyűjtött recept-könyve, Barót, 1938)

Kávékocsonya 4 dl erős feketekávét főzzünk, adjunk hozzá elég cukrot, és keverjük bele 26 g olvasztott vizahólyagot [vagy zselatint], vegyítsük össze jól, és ha a kávé felderült, asztalkendőn törjük át, öntsük mintába és jégen altassuk meg. (Kugler Géza: Legújabb nagy házi cukrászat, 1905)

„Keserű gomba liktáriumot így kell csinálni” A keserű gombát meg kell főzni, míg lágyocska lesz. Azután ki kell tenni, hadd álljon azon vízben öt óráig, azután újítani kell a vizet, vagy negyed napig újabb, újabb vízben tartván. A mézet meg kell főzni, forrón kell reá tölteni, más napig hadd álljon, másnap fel kell forralni a mézzel együtt, és kész. (Ismeretlen szerző kéziratos szakácskönyve a 18. század végéről – Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár)

Citromvaj A citromvaj kenyérre kenve nagyon ízletes. Mindennapi vajas kenyerünket is változatossá tehetjük, ha a következő módon elkészített vajjal kenjük meg: 15 deka vajat egy citrom levével, csepp héjával, s egy késhegynyi nagyon finomra vágott petrezselyemzöldjével jól elkeverünk, s finom kenyérszeletekre kenjük. Körtvélt főve Az körtvélt igen szépen hámozd meg, tedd fel tiszta borban, tégy bele vajat, mézet, köménymagot, és együtt főzd vasfazékban sebes szénnél, de jól reá vigyázz, hogy meg ne égjen, és szépen piros legyen, hogy feladod, fölül vakarj nádmézet [cukrot]. (Thököli Sebestyén szakácsától, Szent-Benedeki Mihálytól, 1601 – Bogos Zsuzsanna gyűjtése)

146

Húsvéti Kalendárium – 2015 Mint azt Jókai leírta, a 17. századbeli háziasszony liktáriumához kellett galanga-gyökér, ezerjófű, angyalgyökér, tárnics, ánizs, vérontófű, pusztai meténg, gyömbér, sárga és vörös szantálfa-forgács, citromhéj, örményországi agyag, orvosi célra használt „pecsételt” föld, szerecsendió, fahéj, szegfűszeg, sáfrány, orvosikálmos-gyökér, égetett szarvasszarv, kámfor, ópium és nádméz. „Hanem az aztán használt is minden baj ellen!” Akinek pedig igazán nagy baja volt, annak semmi sem használt bizonyosabban, „mint az a csalhatatlan liktárium, amit Galenus specifikumának nevezedény 1782-ből tek, s amihez vettek preparált igazgyöngyöt, preparált Ópiumos (Hospices de Beaune – veres klárist, preparált smaragdot; faggyúfa-balzsamot, franciaországi szeretetház) paradicsomfát, szerecsendióvirágot, aranyfüstöt, pézsmát, bezoárt, krisztuskönnyet, diagrydát [?], testszínű rózsaleveleket, fahéjfaolajat és bíbortetű kivonattal készült lekvárt”. Szóval Jókaival egyetérthetünk: tudomány kellett ahhoz a hajdani háziasszonynak!

Rózsa-liktáriom Amely veres rózsa még bimbós, hogy jó szoros a bimbója, szedd meg, a legbelső veresét, amíg szép veres, nem halovány, és a tövén való fejérecskét el kell metélni, az nem jó, s a sárgájától is meg kell tisztítani. Azután azt a megtisztított rózsalevelet apróra vagdald meg, és azután mérd meg, és ha egy font [kb. 0,5 kg] a rózsa, két icce [kb. 16 dl] rózsavizet, azaz rózsaolaj és víz keverékét tölts reá, és sárgaréz medencében főzd úgy, hogy elforrjon a rózsavízben. Mikor felforr, egy font nádcukrot [mézet] hányj belé apró darabonként, és mikor az elolvad, újabban egy font nádcukrot hányj belé, mint azelőtt; mikor osztán egy kevéssé fő, két font nádcukor után megint fél font nádcukrot vess belé. Mert mindenkor az egy font rózsához két és fél font nádcukor kell, s két icce rózsavíz. Mikor osztán mind benne lesz a nádcukor, szép lassú kovácsszénnél főzd meg; de a láng ne érje, csak lassacskán főjön! Míg a nádcukor benne nem lesz, hirtelen főzd, akkor lángnál is meglehet, azután is, a második font nádcukor belévetéséig; de mihelyt sűrűdni s pirosodni kezd, mindjárt lassabban főzd, úgy kell főzni, hogy mind a levét el ne fője, hanem egy kevéssé levesecskén maradjon. Mikor jól megfő, négy kanál citromlevet tölts belé, de ne igen naggyal; azután csak kevéssé főzzed, és kivévén a tűztől egy kevéssé hűljön. Ha több vagy kevesebb a rózsa, ahhoz képest intézzed a mértéket is. (Misztótfalusi Kis Miklós: Szakácsmesterségnek könyvecskéje, 1698)

147

Húsvéti Kalendárium – 2015

Böjtös étkek a 18. századból Böjti leves 1 Csuka- vagy rákfejet vévén, főzd meg vagy rántsd meg szépen pirosan, liszt nélkül. Végy zellert, murkot, hagymát, petrezselyemlevelet, vagdald levelekre szép vékonyan. Rántsd meg olvasztott vajban, szép pirosan. Tégy egy néhány zsemlyedarabocska kockaszeletet belé, és borsólevest. Megfőzvén jól, szitán szűrd által. Fűszerszámozd meg szekfűvel [szegfűszeggel], gyömbérrel, szerecsendió-virággal és egy darabocska írós vajat [tejfölt] tévén belé, forrald fel jól, s add fel.

Lisztből készített böjti étel Amennyi a liszt, annyi nádmézet egybe kell venni. Ehhez ismét tojás szíkit [sárgáját] s téjfelt vévén, fánk módjára tésztát kell belőle készíteni. Serpenyőben vagy más edényben olvasztott vajat készen tartván, mikor jó forró, a tésztát, mint egy tojás, olyan darabokra belé kell hányni, és fánk módjára meg kell sütni, csak arra kell vigyázni, hogy sok tűz ne légyen alatta, és

béfödetlen edényben süljön, azután kiszedvén a vajból, törött nádmézzel meg kell hinteni.

Böjti leves 2 Forralj tejet fel, tégy egy marok mandulát belé, s egy darab zsemlyebelet, forrald fel, jól keverd fel, hogy össze ne menjen, nádmézeld [cukrozd] meg, mikor megfőtt, add fel pirított zsemlyére, de kockára szeltnek kell lenni!

Zsemlyéből való galuskák Egy fertály olvasztott vajat igen jól el kell súrolni, azután két egész tojást, kettőnek pedig csak a sárgáját közibe kell keverni, három vagy négy kalán téjfelt közibe kell keverni, egy krajczár árra zsemlyét jó apróra kockára kell vagdalni. Fél marok lisztet is kell hozzá tenni, s úgy szép pirosra, hadd süljön. Arra kell vigyázni, hogy ha igen későn sül, egybe túrósodik a téj. Forrás: ismeretlen szerző kéziratos szakácskönyve a 18. század végéről (Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár)

Rongyos leves 3 kanál lisztből, 2 kanál tejből és 1 tojásból folyékony tésztát keverünk, s a fövő levesbe magasról egyenletesen belecsurgatjuk, 2-3 percig főzzük, betálaláskor reszelt sajtot adhatunk melléje.

Spenótleves A spenótot rendesen megfőzni sósvízben, azután megdarálni és csontlevesben megfőzni, és vékony rántással fölereszteni, citromsóval gyengén savanyítani és tojássárgájával, tejföllel összeadni. Forrás: Bochkor Medárd esztelneki ferences rendi szerzetes receptes füzete

148

Húsvéti Kalendárium – 2015

Bárányfeldolgozás Udvarhelyszéken Székelyföldön – tájaink természeti adottságainak köszönhetően is – igen kedvelt élelem a bárányhús. Már január végén, február elején elkezdődnek a bárányvágások, melyek általában pünkösdig tartanak. A „csúcspont” húsvétra esik, pontosabban nagypéntekre. Az Udvarhely környéki gazdák ilyenkor már kora reggel, szekerekkel érkeznek az állatpiacra, ahol a rengeteg ember zsivaja, a bégető bárányok sokasága különleges hangulatot áraszt. Mindenki előveszi a spórolt pénzecskéjét, és hóna alatt egy zsákkal, gyalog vagy autóval, családtagok kíséretében a legzsengébb „portéka” keresésére indul. A sok szemrevételezés és alkudozás után ki-ki a maga zsákmányával tér haza – egyesek a vágóponton vágatják le az állatot, mások élve viszik haza, és a bárány „feláldozására” otthon, a család, rokonság vagy szomszédság körében kerül sor. Először a bárányvágó és segítsége átvágják a szorosan tartott állat nyakán az eret, és a véres tálba engedik a vérét, amíg az állat kimúlik. Ha ez sikeres, koccintanak egyet, isznak egy kis pálinkát erre a lélekölő műveletre! Ezután következik a nyúzás: a bárányt egy erős szegre akasztják a két hátsó lábánál fogva, és olyanformán húzzák le a bőrét, mintha prémből készült kezeslábas lenne. Ennél a műveletnél nem nagyon szabad kést használni, a bőrt kézzel kell lefejteni. Ezt mindenki igyekszik megtanulni – főleg a férfiak, persze. Muszáj ehhez érteni, mert nálunk nagy szégyennek számít, ha feltámadás ünnepén a családfő nem tud bárányból készült finom falatokat tenni családja asztalára. Nagypénteken nem lehet bárányt enni, hiszen böjt van, mégis bevált szokássá vált, hogy egyes családok addig nyűgösködnek,

míg a családanya meg nem elégeli, nagypéntek estéjén dinsztelt hagymával megrántja a bárány vérét, és felszolgálja vacsorára. Úgy tartják, hogy ez nem bűn, hiszen a vér, a húzli és a máj nem hús.

Rántott vér Zsírban vagy olajban apróra vágott hagymát dinsztelünk. Mikor készen van, belerakjuk a késsel kisebb kockákra vágott alvadt vért és a nyakról leszedett húzlit. Ha a máj is rendelkezésünkre áll, azt is beletesszük. Megborsozzuk, és állandó kevergetés mellett megvárjuk, míg elkészül. Ekkor megsózhatjuk.

Ezután (nagyszombaton) az egész család besegít a bárány testrészeinek szortírozásába, feldolgozásába a következő hagyomány szerint: a fejből, az agyból, a nyelvből készül a finom tárkonyos leves. Az egyik előből lesz a töltött bárány, ennek a töltelékébe beleőrlődik a tüdő, a máj és a lép. Ezt a töltött bárányt az egyik hátsó combbal pótoljuk meg, főleg nagycsalád esetén. Sültet is készítünk belőle. A másik előből tokány fő. Ezt nem csontozzuk ki, és még hozzáadjuk a szívet, a két jól kiáztatott vesét, meg a nyakszirtet csontostól. A megmaradt hátsó combot kicsontozzuk, és flekkennek megsütve fogyasztjuk el. Nálunk a város (Székelyudvarhely –

149

Húsvéti Kalendárium – 2015 Eledelszentelés Csíkszeredában, 2014. húsvét

Fotó: Csúcs Endre

(romkat.ro)

szerk. megj.) nagy része katolikus. Az a szokás, hogy húsvét első napján kora hajnalban a férfiak lóháton, s ha nincs ló, akkor gyalog, csapatokba gyülekezve indulnak határt kerülni. Megnézik a gabonatáblákat, imádkoznak, és vallásos énekeket énekelnek, áldást kérve a terményre és Isten segedelmét a mezei munkálatokhoz. Ez idő alatt az asszonyok csinos kis vesszőkosárkákba pakolnak a húsvétra készített ételekből. Ezt elviszik a templomba, az úgynevezett ételszentelésre. Mire a férfiak hazaérkeznek a határkerülésből, az asszonyok terített ünnepi asztallal, megszentelt étellel várják őket. A kosarakból előkerül a kalács, pálinka, sonka, piros tojás és a töltött bárány szép nagy darabja.

A töltött bárányt a következőképpen készítjük: (Nagyon munkaigényes fogás, de forrón és hidegen tálalva egyaránt annyira finom, hogy megéri a fáradtságot!) A hasi részen kézzel benyúlunk a bordák és a bőr közé az első láb irányába, szépen felfejtjük, nagy üreget képezve a kettő között. Kívülről kitapogatjuk a fenti első lábnak és a lapockának az elhelyezkedését, majd éles késsel szó szerint kioperáljuk a két csontot. A vágást varrótűvel és cérnával bevarrjuk, hogy a szeleteléskor ne törjenek darabokra a szeletek. Ugyancsak a későbbi szeletelés könnyítésére, egy éles késsel vagy bárddal bevagdossuk a gerinccsontot is. A

ä Töltött káposzta készítésekor béleljük ki az edényt hajszálvékonyra szelt szalonnadarabokkal! Így nem ragad le az étel az edény aljára, és még az íze is finomabb lesz. ä Ne legyen a bejgli tölteléke nagyon folyós állagú, mert menthetetlenül kireped a finomság, és kanállal kell a tepsiből kiszedni! ä Leveseket, pörkölteket csak akkor sózzunk, ha már félig megfőtt! Így sokkal hamarabb megpuhul a hús. ä A tojásokat mindig mossuk meg felhasználás előtt! Számtalan kórokozó tapad meg rajtuk, amelyek óhatatlanul az ételbe kerülhetnek.

150

Húsvéti Kalendárium – 2015 db apró kockára vágott főtt tojást, és egy Pityókasaláta kevés áztatott, szétmorzsolt kenyérbelet. Pityókát és tojást főzünk tetszőleVégül megszórjuk apróra vágott petrezseges mennyiségben. Ha kihűltek, meglyemlapival, sózzuk, borsozzuk, és hozzákehántjuk, és ízléses darabkákra vágjuk. verünk 8 db felvert, nyers tojást, hogy a Keskeny cikkekre szeletelt piros sülés közben legyen, ami összefogja a töltegogosárt (paradicsompaprika – szerk.) léket. Ezt a masszát egy kanállal az üregbe és uborkát adunk hozzá. Finomabb rakjuk, és az üreg száját fehér cérnával bizlesz, ha a télire eltett savanyúságot tonságosan bevarrjuk. Ha nincs kemenhasználjuk. Ecetes-cukros lébe teszcénk, egy megfelelő méretű, magasabb szük, óvatosan sózzuk, borsozzuk, és peremű tepsibe tesszük, tetszőleges menynagyon kevés olajat is adunk hozzá. nyiségű zsírt és vizet teszünk alája (2 rész Könnyedén összekeverjük. zsír, 1 rész víz), és előmelegített sütőben megsütjük. Közben ellenőrizzük, pótoljuk alatta a vizet, és időnként kanállal meregetmájat, a tüdőt, a lépet megfőzzük, leőröljük. ve a forró zsírt, locsolgassuk. Szép pirosra, Egy kötésnyi zöldhagymát apróra vágunk, ropogósra sütjük. Pityókasalátával tálaljuk. Nagy Irén, Székelyudvarhely összekeverjük tetszőleges mennyiségű, kockára vágott füstölt szalonnával, összeSóskás bárányfej-leves dinszteljük, hozzátesszük a leőrölt húst, ezzel tovább dinszteljük, míg kissé megpiA bárányfejet megtisztítjuk és sós rul. A kályháról levéve még hozzáadunk 8 vízben főni tesszük. Mikor a hús már majdnem puha, ½ kg megmosott, apróra vágott sóskát szórunk bele. Hozzáadunk még egy fej reszelt hagymát, 15 dkg rizset, és tovább főzzük. Mikor a rizs is megpuhult, 2 tojást elkeverünk egy nagy doboz tejföllel (250 g), és folytonos kavarás mellett ráöntjük a levest.

ä Rántott hús készítésekor a felvert tojásba öntsünk egy kevés olajat. Ezzel megakadályozzuk, hogy a „bundája” idő előtt leváljon, elősegítjük a panír megtapadását. ä A forró rántást mindig előbb hideg vízzel keverjük össze, így adjuk az ételhez. Nem csomósodik össze. ä Könnyen készíthetünk habarást befőttesüvegben. Rakjunk bele mindent, csavarjuk rá a tetőt, jól rázzuk össze, és máris önthetjük az ételbe! ä Tegyünk a hűtőbe egy kis tálka sót. Kiváló szagtalanító és nedvszívó. ä Ha összemegy a krém, egy csepp olajat kavarjunk bele, és újra sima lesz.

151

Húsvéti Kalendárium – 2015

Mit főzzünk húsvétkor? Tavaly ősszel receptversenyt hirdettünk. Felhívásunkra mintegy ötvenen válaszoltak Erdély minden szegletéből, de még Magyarországról is, összesen több mint 200 eredeti ételreceptet küldtek be, emellett kézzel írt receptgyűjteményekkel, régi, ritkaságszámba menő receptes kiadványokkal is megörvendeztették a szerkesztőséget. Az alábbiakban a „pályamunkákból” válogattunk össze olyanokat, amelyek akár húsvétkor is elkészíthetők, de nem csak akkor.

Kekk

Hájas tészta

Hozzávalók: 6 tojás, 1 citrom, 1 csésze cukor, 1 csésze liszt. Elkészítés: a 6 tojássárgáját elkavarjuk egy citrom levével, mint a majonézt. A 6 tojásfehérjét felváltva adagoljuk a tojássárgájához: egy kanál fehérje, egy pici liszt. Mindig elkavarjuk, mind a fehérje, mind a liszt után. Tetszés szerint keverhető a tészta kakaóval, gyümölccsel, sütőtökkel, vagy más idényterméssel – a végén a masszát kalácsformába öntjük, és megsütjük. Porcukorral meghintjük, szeletelve tálaljuk.

Hozzávalók: ½ kg liszt, 1 tojássárgája, 1 csipet só, kispohár szesz, 37 dkg háj. Elkészítés: a lisztet a tojássárgájával, sóval, szesszel és meleg vízzel rétestészta keménységűre gyúrjuk, amíg hólyagzik. A hájat rákenjük, és többször újrahajtogatva kinyújtjuk (kétszer-háromszor), forró késsel kivágjuk, minden darab közepére baracklekvárt teszünk, a 4 sarkát felhajtjuk, és megsütjük.

Sajttal töltött virsli Jó tudni! Mivel a massza hamar megvan, még azelőtt be kell gyújtani a sütőt, hogy nekifogunk a kavarásnak. Szúrópróbáig kell sütni (50–60 percig), de az első 30–35 percben nem szabad kinyitni a sütő ajtaját!

Hozzávalók: 4 pár virsli, 10 dkg sajt, 8 dkg kolozsvári szalonna. Elkészítés: a virsliket hosszában kb. félig bevágjuk. Ha műbélbe töltötték, először kifejtjük a bélből. A sajtból ceruzavastagságú, hosszú, a szalonnából nyolc vékony szeletet vágunk. A sajtrudakat a virslik bevágásaiba helyezzük, és egyen-

152

Húsvéti Kalendárium – 2015 ként átcsavarjuk az egészet szalonnaszelet- reket. Másik felén pároljuk meg az édes tel. Forró sütőbe tesszük: amíg a sajt meg- káposztát, adjuk hozzá a köménymagot, a olvad, addig a szalonna és a virsli is megpi- szilvát, a gombát (hígíthatjuk a füstölt húsrul. lével). Amikor a kétféle káposzta elkészült Barcsa Anna (Négyfalu, Brassó megye) (kb. fél-fél óra), az édes káposztához adjuk hozzá a sült, főtt, darabolt húsokat és a kolbászkarikákat, majd a savanyú káposztát borítsuk a tetejére. Keverjük, rázzuk össze az egészet és öntsük rá a füstölt hús levét (ha nagyon sós, csak egy részét). Tegyük az egészet tepsibe, tegyük a tetejére a csombort és a kaprot, fóliázva helyezzük a kemencébe/sütőbe, s kb. 150 fokon főzzük/süssük még kb. ½ órát, hogy az ízek jól összeérjenek. Egy éjszakai állás Káposzta vadászosan után az igazi. Érdemes nagyobb mennyiséget készíHozzávalók 4 személyre: 60 dkg sertésdagadó/oldalas, só, őrölt bors, 4 gerezd teni belőle, mert újramelegítve egyre finofokhagyma, 50 dkg füstölt hús/csülök, 30 mabb lesz. dkg sütni való kolbász, 20 dkg füstölt szaBencsik Péter (Budapest, Magyarország) lonna, 2 kis hagyma. A savanyú káposztáSajtos töltött tojás hoz: 1 kg savanyú káposzta, 2 evőkanál méz, 8 szem borókabogyó, 3 db babérleHozzávalók 4 személyre: 8 tojás, 20 vél, őrölt bors. Az édes káposztához: 1 kis dkg sajt, 1 pástétom, 1 kisebb fej hagyma, fej édeskáposzta, só, 1 kávéskanál 4 evőkanál majonéz, só, bors, Vegeta, petköménymag, 6 szem aszalt szilva (beáztat- rezselyemzöld. va), 2 szárított erdei gomba (beáztatva), 4 Elkészítés: a tojásokat keményre főzszál csombor, 4 szál kapor, 0,5-0,7 l füstölt zük. Kettévágva, a sárgáját kiszedjük egy hús/csülök lé. tálba, hozzáadjuk a pástétomot, az apróra Elkészítés: a dagadót fűszerezzük vágott hagymát, két evőkanál majonézt, meg, tepsiben fólia alatt, kevés vízben sót, borsot, petrezselyemzöldet és az apró pároljuk meg, majd süssük zsírjára. A füs- kockára vágott 10 dkg sajtot. Ezeket összetölt húst mossuk át, főzzük puhára, s ha kavarjuk, megtöltjük a félbevágott tojásfekész, tegyük félre a levében. A kolbászt süssük meg, majd vágjuk karikára. A kihűlt húsokat daraboljuk fel. Az édes káposztát vágjuk vékony csíkokra, sózzuk be és hagyjuk állni. Süssük ki a füstölt szalonna zsírját, pároljuk meg benne a hagymát, majd osszuk két részre. Egyik felén pároljuk meg a savanyú káposztát, adjuk hozzá a mézet és a fűsze153

Húsvéti Kalendárium – 2015 hérjéket. Ezután tányérra helyezzük a tojásokat, a töltelékkel lefele fordítva, a maradék majonézt ráöntjük, és a másik 10 dkg sajtot ráreszeljük. Díszíthetjük borsóval, apró főtt murokkal és egy kis petrezselyemzölddel.

Tárkonyos bárányleves Hozzávalók 4 személyre: ½ kg bárányhús, 10 dkg rizs, 3 tojás, 2 evőkanál liszt, 2 dl tej, 1 evőkanál tejföl, só, bors, ecet, tárkony, 3 murok.

Elkészítés: a bárányhúst enyhén sós vízben puhára főzzük, utána leszűrjük, a levében megfőzzük a rizst, a kockára vágott murkot és a tárkonyt. Visszarakjuk a húst a lébe, és összeforraljuk. Eresztéket készítünk 2 evőkanál lisztből, 1 tojásból, 2 dl tejből és 1 evőkanál tejfölből, majd ezt beletesszük a forrásban levő levesbe, ízesítjük sóval, borssal, ecettel. A végén a megmaradt, 2 db előre megfőzött tojást belekockázzuk. Melegen tálaljuk.

Tojásos csirkepaprikás krumplipürével Hozzávalók 4 személyre: 1 kg krumpli, 8 db csirkecomb, 4 tojás, 4 fej fehér hagyma, 2 paprika, só, bors, fűszerpaprika, petrezselyemzöld, olaj, 2 evőkanál liszt, tej, tejföl, 2 evőkanál margarin.

Elkészítés: kevés olajon megdinszteljük az apróra vágott hagymát, paprikát, utána hozzáadjuk a fűszerpaprikát, felöntjük vízzel és beletesszük a csirkecombokat, sózzuk, borsozzuk, majd fedő alatt puhára főzzük. Mikor elkészül, a lisztből, tejfölből habarást készítünk és ráöntjük a húsra. A főtt tojásokat apró kockákban belevágjuk, pár percig még főzzük, végül megszórjuk petrezselyemzölddel. A krumplit meghámozzuk, kockákra vágjuk és sós vízben puhára főzzük. Miután megfőtt, leöntjük a levét, apróra törjük, hozzáadunk 2 evőkanál margarint, és a tejet ízlés szerint adagolva simára kavarjuk. Tálaláskor ecetes paprikával díszíthetjük. Dávid Ilona (Székelyudvarhely, Hargita megye)

Zsufaleves Hozzávalók: 40 dkg bárányhús, 50 dkg báránycsont, 25 dkg vegyes zöldség, 1 fej vöröshagyma, 2 cikk fokhagyma, 1 db tojás, 2 db babérlevél, 1 kis csokor tárkonylevél, 10 dkg kockatészta, szemes bors, darált bors, só. Elkészítés: a báránycsontot és a húst leforrázzuk, majd hideg vízzel feltesszük főni. Leszedjük a habját, hozzáadjuk a hagymát és a zöldségeket, a babérlevelet, fokhagymát, sót és szemes borsot. Takaréklángon főzzük, míg a hús megpuhul. Ezután leszűrjük, és a bárányhúst ledaráljuk, ízesítjük apróra vágott tárkonylevéllel, őrölt borssal, sóval, hozzáadjuk a tojást

154

Húsvéti Kalendárium – 2015 és összegyúrjuk. Kis gombócokat formá- szük a tűzről, egy pici hideg vizet öntünk a lunk belőle, és a levesbe visszatéve kifőzzük. leves tetejére, és 10–15 percig hagyjuk, Külön kifőzzük a kockatésztát, és ezt is a hogy letisztuljon a leves. Utána leszűrjük. leveshez adjuk. Az így elkészített levest kedA levest kockalaskával vagy grízgaluskávünk és ízvilágunk szerint fűszerezhetjük. val tálaljuk, lehet melléje vagy beletenni a Tejföllel és főtt tojáskockákkal is kitűnő, főtt murokból, és petrezselyemzölddel ahogyan nagymamám húsvétkor készítette. megszórni.

Finom, gyors tojáspástétom 2 db főtt tojást egy tálkában összetörünk villával. Hozzáadunk apróra vágott uborkát, 1 doboz sertéspástétomot, 1 db főtt, összetört burgonyát, 10 dkg vajat, egy doboz aprított tonhal konzervet (bármilyen más halkonzerv is jó, csak ne legyen benne szálka), jól összekeverjük. Sózzuk, ízlés szerint borsot is tehetünk hozzá, kevés reszelt hagymát, kanálnyi mustárt, apróra vágott petrezselyemzöldet is keverünk bele a végén, és ízlés szerint 1-2 kocka ömlesztett sajtot. Jól elkeverünk mindent, és kenyérre vagy pirítósra kenve tálaljuk. Nagyon finom reggeli vagy vacsora lehet belőle. Nagy Andrea Enikő (Szilágysomlyó, Szilágy megye)

Vasárnapi ebéd – egy főzéssel Vegyes húsleves Hozzávalók (egy 8 literes fazékhoz való adag): 40 dkg marhahús (lábszár), 40 dkg disznóhús (comb), 4 db alsó csirkecomb, 5 murok (sárgarépa), 3 petrezselyemgyökér, 1-1 kisebb karalábé, zeller, fehérhagyma, só, szemes bors. Elkészítés: a húsokat jól kiáztatjuk, és odarakjuk főni: előbb a marhahúst – adunk hozzá sót, szemes borsot. Egy fél óra múlva hozzáadjuk a disznóhúst, végül pedig a csirkecombokat és a megpucolt zöldségeket, feltöltjük egészen a fazekat, és lassú tűzön hagyjuk főni. Mikor minden jól megfőtt, ízesítjük ételízesítővel, levesz-

Táfelspicc (tányérhús), vagy ahogy Székelyföldön ismerik: „sóbafőtt” Elkészítés: a főtt húsokat felszeleteljük, rántott krumplival és tárkonyszósszal tálaljuk. Tárkonyszósz: egy kevés olajban elkeverünk 2 kanál lisztet, vigyázva, hogy ne piruljon meg. Fokozatosan feltöltjük 1,5 dl húslével, adunk hozzá sót, borsot, pici cukrot, és az apróra vágott tárkonyt. Állandóan kavarjuk, hogy ne kapjon oda! Miután levesszük a tűzről, kavarunk bele 2–3 kanál tejfölt.

155

Nagy Erika (Gyergyószentmiklós, Hargita megye)

Húsvéti Kalendárium – 2015

Pászka (finom ropogós keksz) A kekszsütőt jól föl kell melegíteni, mert ha nem, a keksz beleragad. Első használatnál a sütő belső oldalát vékonyan ki kell kenni zsírral, további használatnál nem kell zsírozni. Hozzávalók: 1 kiló liszt, 30 deka reszelt sajt, 1 csomag margarin vagy annak megfelelő zsír, 1 csomag sütőpor, 2 tojás, tejföl vagy tej a gyúrhatósághoz, só és köménymag ízlés szerint.

máját. Hidegen szeletekre vágjuk, és főtt tojással tálaljuk. Salamon Aranka (Csíkszereda, Hargita megye)

Rostonsült báránygerinc

A tésztát jól kidolgozzuk, és diónyi nagyságokat helyezünk a sütőbe. A sütőt adagonként átfordítjuk. Kászoni Lajos (Barót, Kovászna megye)

Húsvéti sonka Hozzávalók: egy szemet gyönyörködtető füstölt sonka, 7 cikk fokhagyma és 3–4 óra türelem. Elkészítése: a nyers füstölt sonkát alaposan megpucoljuk, lemossuk, majd jó bő hideg vízben feltesszük főni. A vízbe teszünk 7 cikk behasított fokhagymát. Lassú tűzön, födő alatt addig főzzük, amíg a sonka bőrén a villa könnyen átszalad. Ekkor kivesszük, és a csontot kihúzzuk belőle. Amíg a sonka forró, addig tűrjük meg, hogy a csont helye ne maradjon üreges, jó szorosan kötözzük össze, akár több helyen is. Így kihűlés után megőrzi a for-

Hozzávalók: 8 szelet kisujjnyi vastag báránygerinc, 3 evőkanál olaj, 1 vaj, 1 evőkanál grill fűszerkeverék, 1 mokkáskanál só, 4 cikk fokhagyma, 1 csokor petrezselyemzöld. Elkészítés: a bárányhúst jó előre előkészítjük, kétszer forró sós vízzel leforrázzuk. A második lében hagyjuk kihűlni. Ezután lecsepegtetjük, megszárítgatjuk, bedörzsöljük a fűszerkeverékkel, megkenjük olajjal és egymásra fektetve, alufóliába csomagolva pár napig hűtőszekrényben pihentetjük. Amikor sütésre kerül a sor, 10–15 perc alatt megsül. A fűszervajhoz a vajat simára kavarjuk, megsózzuk, a présen áttört fokhagymával és az apróra vágott petrezselyemzölddel fűszerezzük, alufóliában henger alakúra formáljuk, és hűtőszekrényben dermedni hagyjuk. A frissen

156

Húsvéti Kalendárium – 2015 kisült hússzeletekre egy-egy karikával teszünk belőle, és salátával tálaljuk. Soós Gyula (Sepsiszentgyörgy, Kovászna megye)

Tojás pendelyben Ez az ételféleség régi falusi szokás szerint általában húsvét táján készült, lévén akkor nagyon sok tojás, így próbálták valamennyire ízletesebbé tenni az ünnepi asztalra valót. Hozzávalók (4 személyre): 8 szelet borjú- vagy disznóhús, 8 db főtt tojás, 2 jó vastag murok, 1 jó nagy fej hagyma, 2 evőkanál disznózsír, fél liter házi paradicsomlé, 1 kisebb csípős paprika, 3 babérlevél, majoránna, só, bors, pirospaprika, 1 kg pityóka a körethez.

Bárányfőt téjben Habarj tyúkmonyat [tojást], egy kalán lisztet s édes tejet benne. Csináld sárgán, avagy hadd fejéren. Szűrd meg, s ha a bárányfő megfőtt, ha ezüst edényben akarod csinálni, kend meg a bárányfőt vajjal, tedd belé, s kemencében süsd meg. Töltsd reá elsőben az tyúkmonyat s tejet. Nem szükség más ezüst edényben feladnod, de ha nagy uraknál nem vagy, serpenyőben is megsütheted. Meg nem kell igen sózni, mert a téj megtúródzik. Ha meghűlt, borítsd egy tálra egészen. Pastetumban is csinálhatod téjjel. Bárányhús citrommal Főzd meg tehénhús-lévben s ecetben. Pergelj lisztet belé, metélj citromot reá. Csináld meg borssal, gyömbérrel,

Elkészítés: a húsokat kipotyoljuk, sózzuk, borsozzuk, és enyhén megszórjuk majoránnával. Egy érclábasban a zsírt felolvasztjuk, beledobjuk az apróra vágott hagymát, és elkezdjük dinsztelni. Addig a murkot az apró lyukú reszelőn lereszeljük, és amikor a hagyma már kezd üvegesedni, hozzáadjuk, elkeverjük, még hagyjuk pár percet együtt párolódni, rádobunk egy leheletnyi pirospaprikát, feltöltjük a parasáfránnyal. Ha pedig lisztet nem akarsz belé rántani, boros cipóval hadd forrjon fel: jobb ízű lészen, mert a liszt minden étekben jó. (Bornemissza Anna szakácskönyve 1680-ból, Bukarest, 1983)

Hideg étel dióból, sülthöz való: „végy diót, tisztítsd meg, végy hozzája kevés fejér lisztet, egy tojást főzzél meg keményen, és az vizet töltsd reája, törd jól öszve, szitán által kell verni, azután borral, sóval, fűszerszámmal tegyed egy tálba, had süljön meg jól, add fel. (Ételek Nemeiről, 1753, Sárospatak)

Bárányczimert bétsinálni Akár berbéts, akár bárányczimert megmosván, rántsa meg vajban, csomborddal együtt vevén. Csiperkegombát meg kell szépen tisztítani, és megmosván vagdald darabokra, főzd, vagy apróra vagdalt petrezselyemlevelet is hozzá

157

Húsvéti Kalendárium – 2015 dicsomlével, elkeverjük és félrevesszük a Tojásfészek kályháról. A hússzeleteket kiteregetjük, a megpucolt főtt tojásokat a szeletek közeSós vízben puhára főzünk 1 kg meghápére téve felcsavarjuk és fogpiszkálóval mozott és kockára vágott burgonyát, levétől megtűzzük, hogy ne bomoljanak ki főzés leszűrve áttörjük, és simára keverjük annyi közben. Belerakjuk a dinsztelt zöldségbe, a tejjel, hogy sűrű burgonyapürét kapjunk. lábasba beledobunk még 3 babérlevelet, Hozzáadunk 5 deka vajat, vagy margarint, csipetnyi sót, borsot, és fedő alatt, közepes késhegynyi reszelt szerecsendiót, és egy vajtűzön készre főzzük. Eközben a pityókát jal kikent, tűzálló edényben kisimítjuk. megmossuk, megpucoljuk, hosszában Nagyon apróra vágott, 25–30 deka húsból négybe vágjuk és sós vízben puhára főz- készült pörköltet a burgonya tetejére simízük. tunk, mélyedést nyomunk bele vizes mereAmikor a hús már puha, a fedőt levesz- gető kanállal s mindegyikbe egy-egy nyersszük, és még kavargatjuk, hogy sűrűsöd- tojást ütünk. Forró sütőben addig sütjük, jön, majd forrón tálaljuk a főtt sós pityóká- amíg a tojások fehérje megkeményedik, de a val és csalamádé savanyúsággal. sárgájuk nyers marad. Tálalás előtt megSzász Elemér (Székelyudvarhely, hintjük friss, összevágott petrezselyemzöldHargita megye) del is.

tégy a bárányczimerhez, azután hintsd meg liszttel, és reszelt zsemlye morzsalékkal. Add meg a fűszerszámát, s mikor már majd’ készen lészen, tölts egy kevés húslevest belé, forrald fel vele, s add fel.

Németes bárányhús tárkonnyal Rántsd meg a bárányhúst szép pirosan, egy kis lisztlánggal [liszt] hintsd meg, a tárkonyt petrezselyemmel vagdalva hintsd belé, hogy az is rántódjék meg, egy kis tejfel lével ereszd fel. Sáfránt, citromot, borsot adj hozzá tálalás előtt. Töltött tojás A tojást jó keményen megfőzvén meg kell hántani és hasogatni, s a sárgáját kivévén, amennyi a tojás sárgája, ugyanannyi mandulát kell vele egybe-

törni, metélt petrezselyemlevelet, apró szőlőt [mazsolát] hozzátenni, ezek mind együtt lévén, a tojás fejérit meg kell tölteni, egy lábas porgolóban [serpenyő] bővön irós vajat töltvén, belé kell rakni, alól-fellyül szenet tévén, hogy pirosan süljön. Midőn félig kisült volna, a lábosból egy tálba szép renddel kell rakni, téjfelt, irós vajat kell alája tenni, és így együtt ismét felforralni.

Bárányhús nyers ugorkával A bárányhúst egy lábasban írós vajban vagy szalonna zsírban rántsuk meg, míg megpirul, igen szép aprón vagdalt veres hagymát reá, tégy egy kevés csombordot is belé, tölts tehénhús levet reá. Azután nyess ugorkát hosszára, hasogasd meg, tedd a lábasba, amelybe van a bárányhús, főzd meg, mikor megfőtt az ugorkája, tölts egy kevés jó borecetet reá, bors, gyömbér, add fel.

158

Húsvéti Kalendárium – 2015

Tojáspörkölt

Tojásfészek főtt húsból

Hozzávalók:6 tojás, 1 fej hagyma, 3 evőkanál olaj, 1 késhegynyi pirospaprika, só, 2 deci paradicsomlé, 1 deci tejföl, zöldpetrezselyem. Elkészítés: az apróra vágott hagymát olajban aranysárgára pirítjuk, meghintjük egy késhegynyi pirospaprikával, föleresztjük 2 deci paradicsomlével és gyengén megsózzuk. Beletesszük a fölszeletelt kemény tojásokat, és néhány percig pároljuk. Nem keverjük, csak a lábost rázogatjuk. Tálaláskor 4 evőkanál tejfölt öntünk rá, és bőven megszórjuk apróra vágott zöldpetrezselyemmel.

Hozzávalók: sóbafőtt, 1 zsemle, 2 tojás, só, bors, zöldpetrezselyem, 2 kanál zsír, adagonként 1 tojás. Elkészítés: a főtt húst a tejben áztatott zsemlével kétszer daráljuk le, dolgozzuk össze 2 egész tojással, ízesítsük sóval, borssal, zöldpetrezselyemmel, végül keverjük bele a zsírt. Töltsük a kizsírozott tepsibe. Egy zsíros kanállal nyomjunk bele 4 mélyedést, üssük bele a tojásokat, kissé sózzuk meg. A sütőben süssük meg.

Tojássajt Végyen a jó tojásnak sárgáját, habard meg jól, végy annyi forralt édes tejet, amennyi a tojás, melegen töltsd a tojáshoz, tégy nádmézet belé, azután tedd a tűzhöz, míg jól öszve mégyen. Ha jól öszve ment, tedd egy asztal keszkenőbe, fatsard ki jól a levét. Azt a tálnak a közepire kell tenni, jó étek lesz belőle.

Kászoni Lajos (Barót, Kovászna megye)

is tégy hozzá, amennyit akarja, aztán vágj ismét két tojást belé, vagdald meg, önts egy kalán édes tejet hozzá, vagdald fel jól. Azután végy egy lábast, vajazd meg a fenekét olvasztott vajjal, tégy egy néhány szelet zsemlyét alol, tetdd felül a tésztát, fellyül önts téjfelt rá, egy kevés irós vajat is a téjfelen fellyül. Tégy alul, fellyül szenet, amíg jól megsül, azután tégy tehénhúslevet reá, főzd meg. A tésztát meg kell sózni, borsozni, szeretsendióvirágozni, ha megfő, vagdalj szeltet alája, add fel.

Töltött káposzta Egy darab tehénhús pecsenyét vagdalj aprón, egy marok rizskását hints közibe, egy darab írós vajat tégy belé, és úgy töltsd a káposztát, rakd úgy fazékba, hogy teli teljék vélle, akkor is tégy egy darab írós vajat közibe, sáfránt, borsot, hadd főjön meg borban, add fel. Leves bárányból Végy bárány kövért, egy kevés bárányhúst, vagdald össze, verj két tojást belé, vagdald meg jól, áztatott zsemlyét 159

(Szakácskönyv; Festékek nemei... Miképpen kellessék a selymet festeni az alábbi megirt szinekre, annak leirása, melylyis költ a’ bétsi fabricaból – ismeretlen szerző a 18–19. századból) Készítse el a Szépanyáink konyhája rovat ételeit a korabeli receptekből kiindulva, de saját elképzelése szerint variálva, „modernizálva”, fényképezze le, és a fotót az aktualizált, négy személyre számolt recepttel egyetemben augusztus 31-ig küldje el a szekely@kalendarium.ro e-mail címre. Pénznyeremény vagy egy 2016-os Székely Kalendárium lesz a jutalma (lásd a 78. oldalon)!

Húsvéti Kalendárium – 2015

Hagyományos húsvéti ízkavalkád Füstölt kolbász, sonka, báránysült vagy töltött bárány és főtt tojás – elmaradhatatlan elemei a kókonyás vagy szenteltes-kosárnak, amit húsvét reggelén a katolikus templomba visznek, hogy a pap megszentelje. Bár tudományosan még nem bizonyították, többen is állítják, hogy a húsvét reggelén megszentelt étel jobb ízű lesz. Ám az is tény, hogy ilyenkor a háziasszonyok is kitesznek magukért, igyekeznek a lehető legfinomabb falatokat juttatni a kosárba. Az alábbiakban olyan ételeket gyűjtöttünk csokorba, amelyek a Székely Konyha korábbi lapszámaiban jelentek meg, hogy ötletet adjunk a húsvéti menü összeállításához. Többségük igazodik a hagyományokhoz, vagy a hagyományos étel kissé modernebb változata.

Sertéshússal készülő ételek A füstölt sonka, kolbász, csavart hús és a sertéshúsból készülő ételek megjelenése a húsvéti ételek sorában a sertéshús egyre növekvő népszerűségével magyarázható. Azonban ahogy egyre kevesebb disznót vágtak falvakon az emberek, és a sonka ára egyre magasabbra nőtt, a leleményes háziasszonyok alternatív lehetőségeket találtak a sonkára.

Tárkonyos grízgaluskaleves Elkészítési idő: 15 perc. Egyszerű, gyorsan készülő leves, amit az ünnepi asztalon is lehet tálalni. Egyébként maradékhasznosító leves, amit hajdanán inkább a húsvétot követő időszakban főztek. Hozzávalók: 2–3 l füstöltsonka-lé, 1–2 cikk fokhagyma, 1 evőkanálnyi ecetes tárkony, 1 tojás és 4–5 evőkanál gríz; illetve ízlés szerint só és tejföl. 1. A füstöltsonka-levet felforraljuk, hozzáadjuk a finomra vágott fokhagymát és a tárkonyt, ha szükséges, picit sózzuk. 2. Elkészítjük a grízgaluskát: a tojássárgáját különválasztjuk a fehérjétől, villával

kemény habbá verjük, majd belekavarjuk a sárgáját is, illetve annyi grízt adunk hozzá, hogy nem túl kemény galuskatésztát nyerjünk. 3. A fövő levesbe beleszaggatjuk a grízgaluskát, és lassú tűznél kifőzzük. Tálaláskor tejfölt és borsot adhatunk mellé.

Füstölt karaj nagymamapityókával, tejfölös meggyöntettel Elkészítési idő: kb.1 óra. Főfogásnak ajánljuk húsvét napján ebédre. Az ízletes fogást egyébként a Gyimesekben készítik hagyományosan húsvétra egresszósszal. Hozzávalók: 4 szelet füstölt karaj. Nagymamapityóka: 1 kg burgonya, só, bors, zúzott fokhagyma, csipetnyi pirospaprika, olaj. Öntet: 4 evőkanál tejföl, 2 evőkanál meggybefőtt.

160

Húsvéti Kalendárium – 2015 1. A burgonyát megpucoljuk, megmos- Tojásszelet csirkemell-kéregben suk, karikára vágjuk, sózzuk, borsozzuk, Elkészítési ideje: fél óra. A húsvét fokhagymázzuk, megszórjuk pirospapriká- hangulatát tükröző mutatós fogás más val, és kevés olajon, fedél alatt készre alkalomra is tálalható hidegtálakon. pároljuk, majd pirítjuk. Hozzávalók: 4 főtt tojás, 4 nagy szelet 2. A karajszeleteket egy serpenyőben csirkemell, 1 kiskanál só, fél kiskanál őrölt kevés olajon – közben vizet öntve alá – bors, 1 kiskanál pirospaprika, 2–3 cikk fokpuhára pároljuk. Miután megpuhult, ízlés hagyma, 3 nagy fej hagyma, 2–3 evőkanál olaj szerint piríthatjuk is. 1. A csirkemellszeleteket finoman 3. Az öntethez a tejfölt és a meggybe- kipotyoljuk, vigyázva, hogy ne keletkezzen főttet összekeverjük, majd az étel mellé lyuk a szeleten. tálaljuk. 2. A fokhagymát megpucoljuk és finomra zúzzuk, hozzáadjuk a sót, a borsot és a pirospaprikát, majd annyi vizet, hogy inkább pépes, mint folyós pácot nyerjünk. 3. A hússzeleteket beleforgatjuk a pácba, és legalább 2–3 órát pácoljuk. 4. A keményre főtt tojásokat beburkoljuk a hússzeletekkel, majd mindegyik gombócot körbetekerjük fehér cérnával. 5. A hagymát megpucoljuk, kockára vágjuk, az olajon megdinszteljük, majd beleforgatjuk a húsgombócokat és kevés Jó tudni! • Régen a füstölt fehérkaraj csemegének, vizet öntve alá, lassú tűzön addig pároljuk, amíg a hús megpuhul. ünnepi ételnek számított. 6. Még melegen letekerjük a gombó• A pityóka alá ne töltsünk vizet, mert cokról a cérnát, és hagyjuk kihűlni. akkor törékeny lesz, nem ropogós. 7. Tálaláskor fél centi vastagra szeletel• A meggybefőtt helyett áfonyabefőttet is jük, friss zöldséggel fogyasztjuk. használhatunk. Jó tudni! Csirkehússal készülő ételek A keményre főtt tojásokat pulyka-, serA szárnyashús hajdanán legfennebb tés- és borjúhússzeletekbe is göngyölhetaranyló húslevesként jelenhetett meg a jük ugyanezzel az eljárással. húsvéti asztalon, ma viszont már egyre többen szolgálnak fel csirkehúskészítményeket az ünnepen. Ennek magyarázata, hogy egyre többen törekednek az egészséges életmódra, és a zsíros sertéshús helyett inkább a „soványabbat” választják. De „sonkát” is lehet készíteni csirkehúsból – ennek főleg azok örülnek, akik nem ehetik a füstölt húst. 161

Húsvéti Kalendárium – 2015 Házi csirkesonka csökkentették a gazdák optimális szintűre. Elkészítési idő: 1,5 óra. Kiváló alter- Hajdanán ugyanis minden gazda számolt natívája a sertéshúsból készült füstölt son- azzal, hogy legelőin mennyi birkát tarthat kának, azoknak ajánljuk, akik diétáznak, és el, így a pluszban született bárányokat húsnem fogyaszthatják a füstölt húsokat. vét környékén levágták, és ebből oldották Hozzávalók: 1 kicsontolt csirkemell, 1 meg a húsvéti ünnepi asztal menüjét. evőkanál tyúkzsír, só, bors, pirospaprika, 2 Gyergyói bárányfejleves nagy cikk fokhagyma. Elkészítési ideje: kb. 1–1,5 óra. Ízle1. A csirkemellet megmossuk, hosszában kettévágjuk, szárazra töröljük és sóz- tes, tartalmas leves, az adag 6–8 tagú családnak is elégséges. zuk, borsozzuk. Hozzávalók: 1 bárányfej a nyelvével 2. Egy serpenyőben a zsírt megolvasztjuk, a csirkemelldarabokat minden oldalu- együtt, a bárány feldarabolása során kiekon megpirítjuk. Lefödjük a serpenyőt és sett húsdarabok, csontos részek; 1 tányér25 perc alatt puhára pároljuk – ha szüksé- nyi leveszöldség: sárgarépa, petrezselyem, ges, tölthetünk alá kevés vizet vagy fehér- karalábé, hagyma, zeller; 4–5 db burgonya; 1 evőkanál zsír, só, szemes bors, bort. 3. A kész csirkemelldarabokat még pirospaprika, 1 evőkanálnyi ecetes tármelegen megszórjuk pirospaprikával, kony, fokhagyma ízlés szerint; 1 evőkanál rárakjuk a vékony szeletekre vágott fok- liszt; ízlés szerint tejföl, ecet. 1. A bárányfejet alaposan megtisztítjuk, hagymát, és hagyjuk kihűlni. 4. Miután kihűlt, levesszük a fokhagy- kettévágjuk, a nyelvet kimetsszük, az agymát a sült húsról és hűtőbe tesszük 1–2 velőt kiemeljük, és enyhén sózva egy cséórára, hogy szép vékonyra tudjuk szeletel- szében félretesszük. ni. 2. Az előkészített fejet, a megtisztított húsdarabkákat és csontos részeket bő, enyhén sós vízben, néhány szem borssal főni tesszük, és lefödve, csendes tűzön addig főzzük, amíg a csontról leválik a hús. 3. Ezalatt megtisztítjuk a zöldséget, és tetszés szerint hosszú szeletekre vagy karikára vágjuk. A megtisztított burgonyát nagy kockára vágjuk. 4. Amikor a hús majdnem megpuhult, a zsíron megdinszteljük a hagymát, hozzáadjuk a zöldséget, megpároljuk, megszórjuk pirospaprikával, majd a liszttel, és felBárányhússal készülő ételek töltjük a hús levével. 5. Belefőzzük a burgonyát, a megfőtt A húsvét igazi klasszikusai. Ennek a bibliai vonatkozásán túl gazdasági magya- bárányfejről és csontos részekről leszedjük rázata is van, ugyanis a tél végén, kora a húst, és a szintén megtisztított nyelvvel tavasszal született bárányszaporulatot együtt feldarabolva a leveshez adjuk. 162

Húsvéti Kalendárium – 2015 6. Az utolsó percekben belefőzzük a 3. A máj és a szív felét, az egyik vesét, feldarabolt agyvelőt, ízlés szerint fűszerez- valamint két főtt tojást kockára vágunk, és zük apróra vágott fokhagymával és tár- egy tálba tesszük. A maradék belsőséget, a konnyal. húst és a tejben áztatott zsemlét a dinsztelt 7. Tálaláskor tejfölt és ecetet adunk hagymával együtt ledaráljuk, és ugyanabmellé. ba a tálba tesszük. Ízlés szerint fűszerezzük Jó tudni! sóval, borssal és finomra vágott petrezseBurgonya helyett daragaluskát is tehe- lyemzölddel, hozzáadjuk a két nyers tünk a bárányfejlevesbe. tojást, és összekavarjuk. 4. Egy őzgerinc- vagy kalácsformát olajjal vékonyan kikenünk, megszórjuk zsemlemorzsával. A forma aljába nyomkodjuk a massza egyharmadát, rárakjuk a megpucolt főtt tojásokat, majd a maradék masszával befödjük. 5. Sütőbe tesszük, és addig sütjük, amíg a teteje pirulni kezd. 6. Ha megsült, a formában hagyjuk langyosra hűlni, majd óvatosan tálcára borítjuk, és miután teljesen kihűlt, éles késsel szeleteljük. Friss tavaszi zöldségekkel – Báránypástétom (drob, pudinka) Elkészítési idő: kb. 1,5 óra. Báránybel- retekkel, zöldhagymával – tálaljuk. Jó tudni! sőségből készülő hagyományos fogás, amit • Készíthetjük főtt tojás nélkül is, illetve – gasztronómusok szerint – az erdélyi magyarság a román konyhából vett át. A belső- tetszés szerint gazdagíthatjuk zöldborsóségekből készült pástétom egyaránt megta- val, sárgarépával és kukoricával. • A drob román változatában rengeteg lálható a lengyel és szlovák konyhában. Hozzávalók: 1 bárány belsősége: máj, zöldfűszer van, nagyon finom így is. Ki szív, vesék, tüdő, lép, illetve kb. 30 dkg lehet próbálni friss kaporral, kakukkfűvel bárányhús, 6 főtt tojás, 2 nyers tojás, 1 tej- és zöld fokhagymaszárral fűszerezve is. Jánossy Alíz ben áztatott zsemle, 15 dkg füstölt szalonna vagy a bárány zsiradékja, 1 nagy fej hagyma, só, bors, pirospaprika, 1 csokor petrezselyemzöld, kevés olaj és zsemlemorzsa. 1. A füstölt szalonnát vagy a bárány zsiradékját kockára vágjuk, kiolvasztjuk, megdinszteljük rajta a kockára vágott hagymát, és megszórjuk pirospaprikával. Hagyjuk kihűlni. 2. A belsőségeket és a húst enyhén sós vízben megabáljuk. Ha megfőtt, hagyjuk kihűlni. 163

Húsvéti Kalendárium – 2015

Húsvét Berkeszi-módra Tavalyi receptpályázatunk nyertese, a marosvásárhelyi Berkeszi Kinga gasztroblogger húsvéti ajánlata:

Pisztráng fűszeres vajban Hozzávalók: 4 kisebb pisztráng, só, 3–4 evőkanál puha vaj, aprított kapor, apróra vágott petrezselyemzöld, zúzott fokhagyma. A körethez: 10–12 közepes krumpli, 50–60 dkg kelbimbó, só, feketeés fehérbors, olívaolaj. Elkészítés: a halakat megtisztítjuk, kicsit leitatjuk, majd kb. ujjnyi távolságra beirdaljuk, és mindkét oldalát bedörzsöljük sóval. A puha vajat összekeverjük a fűszerekkel és a pisztrángok mindkét oldalát jól megkenjük vele úgy, hogy az irdalásokba is kerüljön. Ha marad vaj, azt a hasüregbe rakjuk. Forró serpenyőbe fektetjük és mérsékelt tűzön mindkét oldalát ropogósra sütjük. A krumplit meghámozzuk, kockákra vágjuk, és jól megmossuk. Egy serpenyőbe tesszük, meglocsoljuk olívaolajjal, sózzuk és megszórjuk őrölt feketeborssal. Fedő alatt, először lassú tűzön, néha rázogatva pároljuk, majd amikor már majdnem puha, erősebb lángon megpirítjuk. A kelbimbók külső leveleit leszedjük, jól megmossuk, a nagyobbakat kettőbe

vágjuk. Serpenyőbe tesszük, olívaolajjal meglocsoljuk, sózzuk és megszórjuk fehérborssal. Egy kis vizet öntünk alája, és fedő alatt megpároljuk. Néha óvatosan rázogassuk meg. A végén hagyjuk, hogy egy kicsit megpiruljanak. Először a krumplit tesszük oda, és amíg készül, megpároljuk a kelbimbót és megsütjük a halat.

Báránypástétom Wellington módra Hozzávalók: a pástétomhoz: 1 bárány belsőségei (szíve, mája, tüdeje, lépe, veséje), 1 disznószív, 2 vese, máj (összesen kb. fele annyi súlyra, mint amennyi a bárányaprólék), 1 fej hagyma, 3–4 szál újhagyma (zöldjével együtt), 3 keményre főtt tojás, 1 csokor zöldpetrezselyem, só, bors, csombor, néhány cikk fokhagyma, 3–4 ek zsír, 2–3 nyers tojás (a végén látszik, hogy kelle bele mind a három); a gombapéphez: 1 hagyma, ½ kg gomba, só, bors, petrezselyemzöld; sonkaszeletek, 2 csomag leveles tészta. Elkészítés: az aprólékot jól megmossuk, a hártyákat leszedjük, a veséket kettévágjuk, kipucoljuk (lehet egy kis ideig enyhe ecetes vízbe áztatni, majd langyos vízzel lemosni), leforrázzuk, hideg vízzel leöblítjük, majd enyhén sós vízben felteszszük főni. Amikor puha, leszűrjük, és miután kihűlt, ledaráljuk a húsdarálón. A keményre főtt, kihűlt tojásokat apró kockákra vágjuk. A hagymát lereszeljük, aranysárgára pirítjuk a zsiradékon, hozzá-

164

Húsvéti Kalendárium – 2015

Sültpaprikás és sonkás csirkemell-tekercs

adjuk a zúzott fokhagymát, az apróra vágott újhagymát, pár percig pirítjuk, majd hozzáadjuk a ledarált aprólékot és még 5 percig pirítjuk. Levesszük a tűzről, és ha kissé kihűlt, ízesítjük sóval, borssal, az apróra vagdalt petrezselyemzölddel és morzsolt csomborral. Eldolgozzuk 2 nyers tojással, ha nem állna össze, hozzátesszük a harmadikat is, és óvatosan belekavarjuk a kockára vágott kemény tojásokat. A gombapéphez megdinszteljük a szálasra vágott hagymát, beletesszük a feldarabolt gombát, fűszerezzük, és fedő nélkül pároljuk, amíg a levét elfövi, majd botmixerrel pépesítjük. Fóliára fektetjük a sonkaszeleteket, megkenjük a gombapéppel és ráhalmozzuk a pástétomot. Szorosan feltekerjük, és a hűtőbe tesszük 20–30 percre. A leveles tésztát kiterítjük, a közepébe elhelyezzük a sonkás pástétomot, majd feltekerjük, a végeit behajtogatjuk, újra szorosan fóliába csomagoljuk, és még 20 percre visszatesszük a hűtőbe. Amikor az idő letelt, kicsomagoljuk, felvert tojással bekenjük, késsel finoman bevagdossuk, ügyelve arra, hogy csak a tészta felső rétegét vágjuk meg. A legjobb a kés fokával csinálni ezt a műveletet. Tepsibe tesszük és előmelegített sütőben addig sütjük, amíg szép piros lesz (180 fokon, légkeveréssel 30–40 perc). Ebből az adagból 2 rúd lesz.

Hozzávalók: 1 csirke mellehúsa, néhány vékony szelet húsos szalonna, 3–4 sült kápia paprika (lehet eltett is), só, bors, olaj, paradicsomlé. Elkészítés: a csirkemellet kicsontozzuk és a két fél mellet egy hosszú, éles késsel hosszában bevágjuk kb. ¾-ig, vigyázva, hogy ne vágjuk teljesen át, majd, mint egy könyvet, szétnyitjuk. Két fólia között enyhén megpotyoljuk, sózzuk, borsozzuk, majd ráfektetjük a sonkaszeleteket és a sült paprika húsát. Feltekerjük és kb. ujjnyi vastag szeleteket vágunk belőle. Ezeket hurkapálcára szúrjuk (egy pálcára hármat, négyet), vigyázva, hogy ne essenek szét, majd serpenyőbe tesszük, meglocsoljuk egy kis olajjal és 5–6 kanál paradicsomlével, és fedő alatt megpároljuk. Amikor a levét elfőtte, kicsit megpirítjuk mindkét oldalán.

Krumplipürével vagy krumplisalátával tálaljuk.

Harlekin-szelet Hozzávalók: (a lapokhoz) 28 dkg zsír, 42 dkg finomliszt, 2 egész tojás, 14 dkg cukor, 1 csomag sütőpor, csipet só, reszelt citromhéj; a töltelékhez: két-háromféle savanykás lekvár; a glazúrhoz: 10 dkg porcukor, 2 tasak Bourbon vaníliás cukor, 4

165

Húsvéti Kalendárium – 2015 tojássárgája. A díszítéshez (opcionális): nált égetett tésztáéval, a plusz, ami benne színes aprócukorka vagy apróra vágott van, a sajt és a fűszerek. Sokféle módon dióval/pisztáciával összekavart aszalt gyü- elkészíthető, az alapreceptben használt mölcsök. sajtot helyettesíthetjük morzsolt kék Elkészítés: a lisztben elkavarjuk a sajttal és egy marék apróra vágott dióval, cukrot, a sót, a sütőport és a citromhéjat, apróra vágott sonkával vagy kolbásszal. elmorzsoljuk benne a zsírt, hozzáadjuk a A fűszerezés pedig szintén ízlés szerint tojásokat és gyors mozdulatokkal variálható: különböző zöldfűszerek, összegyúrjuk. Fóliába csomagolva ½ cayenne-i bors, köménymag stb. órára a hűtőbe tesszük. Önmagában is nagyon finom, de akár Pihentetés után 3 vagy 4 részre oszt- meg is lehet tölteni gombás, sonkás, juk, vékonyra nyújtjuk (igyekezzünk tég- májas, halas töltelékkel. Ebben az esetlalap alakúra nyújtani) és előmelegített ben kicsit nagyobb fánkokat süssünk. sütőben, 180 fokon, a tepsi hátán kb. 15 Előételnek, de spenót- vagy tökfőzeperc alatt, egyenként megsütjük a lapo- lék mellé feltétnek is kiváló. kat. Előtte villával megszurkáljuk, hogy Hozzávalók: 1,5 deci víz, 5 dkg vaj, 8 ne hólyagosodjanak fel. dkg liszt, 2 tojás, só, fehérbors, szerecsendió, 7,5 dkg karakteres ízű sajt (eredetileg Gruyére, de kiváló a Mlekdamer, az Ementáli vagy a Comté is). Elkészítés: a vizet a vajjal és a fűszerekkel felforraljuk, és amikor már forr, folyamatos keverés közben, hozzáadjuk lisztet. Addig kavargatjuk, amíg a tészta el nem válik az edény falától, és az alján egy vékony réteg nem képződik (mintha Amikor a lapok teljesen kihűltek, oda akarna égni). Ekkor levesszük a tűzmegkenjük vastagon lekvárral (minden ről, áttesszük egy keverőedénybe, és lapra más lekvárt), a tetejére rákenjük a néha megkavargatva hagyjuk, hogy legkétféle cukorral habosra kavart tojássár- alább félig kihűljön. Hozzákavarjuk a gáját. Ha díszítjük, akkor rászórjuk a tojásokat, egyenként (a második tojást cukorkát vagy gyümölcsöket, és hagyjuk, csak akkor tesszük bele, ha az elsőt már hogy megszáradjon. Egy éjszakát pihen- teljesen beledolgoztuk). Lehetőleg tetjük, hogy a lapok megpuhuljanak, így mixerrel vagy körte alakú habverővel szépen szeletelhető lesz. dolgozzunk (a lényeg, hogy sok levegőt vigyünk a tésztába). A végén belekavarGougère – francia sajtfánk juk a reszelt sajtot is. A tésztát habzsákba A gougère egy francia jellegzetesség kanalazzuk és kis halmokat nyomunk egy Burgundia vidékéről, a franciák általában tepsibe, amit előzőleg sütőpapírral bélelborkóstolás alkalmával fogyasztják. Az tünk ki. Ha nagyon csúcsosak lennének, alapja és elkészítési módja tulajdonkép- vizes ujjbegyünkkel finoman nyomjuk le pen megegyezik a képviselőfánknál hasz- a csúcsát, és szórjuk meg mindeniket egy 166

Húsvéti Kalendárium – 2015 kevés reszelt sajttal (ez akár el is marad- szítjük a tölteléket: a főtt tojást és a sajtot hat). Előmelegített sütőben, 200 fokon, nagy reszelőn lereszeljük, a sonkát apró alsó-felső sütési módban (légkeverést ne kockákra vágjuk, a zöldfűszereket felaphasználjunk) sütjük kb. 10 percig, majd rítjuk. Összekeverjük, sózzuk, borsozvisszavesszük a hőfokot 190-re, és még zuk. Amíg a tészta kel, maradhat a kony10–15 percig sütjük. Kívül szép piros, hában, vagy esetleg tegyük a kamrába, de ropogós, belül lyukas és picit krémes kell semmiképpen ne a hűtőbe! hogy legyen. Amikor a tészta megkelt, enyhén lisztezett deszkára borítjuk, téglalap alakúra nyújtjuk (kb. fél cm vastagságúra) és ráterítjük a tölteléket. Lazán felcsavarjuk, és lisztezett élű késsel felvágjuk kb. 3–4 ujjnyi vastagra. Zsírozott, lisztezett formába (lehet kerek vagy kalácsforma is) rakosgatjuk (felállítva), egymástól kb. 1 cm távolságra (de ha összeérnek, se baj). Ha olvasztott vajjal körbekenjük, akkor sülés után tekercsekre lehet szedSütés közben a sütő ajtaját nem sza- ni, mint a darázsfészket. Ha nem, akkor a bad kinyitni, mert akkor összeesik a tész- tekercsek összesülnek és szeletelhető ta. lesz. Még egy fél órát kelesztjük. Közben előmelegítjük a sütőt 180 fokra, a megSonkás kalács kelt tekercsek tetejét megkenjük a tojáHozzávalók: a kalácshoz: 40 dkg sos tejjel, és kb. 35–45 perc alatt szép liszt, 7 g szárított élesztő, 1,5 dl tej, 0,5 dl pirosra sütjük. Amikor kész, óvatosan olívaolaj, 1 csapott kávéskanál cukor, 1 kivesszük a formából, rácsra tesszük, és közepes tojás, 0,25 dl víz, 2 csapott hagyjuk kihűlni. Tálaláskor fokhagymás kávéskanál só; a töltelékhez: 2–3 tejfölt (2-3 cikk zúzott fokhagyma, só, keményre főtt tojás, 10–15 dkg sonka feketebors kb. 2 dl tejföllel elkavarva) (lehet füstölt is), sajt, paprikával töltött kenhetünk a szeletekre. zöld olívabogyó, apróra vágott medvehagyma vagy snidling; a tetejére: 1 tojássárgája + 2-3 evőkanál tej. Elkészítés: az átszitált liszthez hozzákavarjuk az élesztőt, a közepébe mélyedést csinálunk és beletöltjük a langyos tejben elkavart tojást, cukrot és olajat. Elkezdjük dagasztani, és amikor kezd összeállni, beletesszük a vízben feloldott sót. Addig dagasztjuk, amíg egy rugalmas tésztát kapunk. Meleg helyen a duplájára kelesztjük (kb. 1–1 ½ óra). Közben elké167

Húsvéti Kalendárium – 2015

A legszékelyesebb fogások Top A 2015-ös Székely Kalendárium alapkiadásában a legszékelyesebb ételek után nyomoztunk, olvasóinkat is véleményformálásra invitálva. Több gasztronómiai szakírót, 10 bloggert kértünk fel, állítsa össze a maga toplistáját, és egyre inkább világossá válik, hogy népszerű székely(es) fogások léteznek ugyan, de nehéz kiválasztani a tíz „legszékelyesebbet”. Az alábbiakban Bágyok Károly gasztroblogger (Karcsi konyhája), recepteskönyv-szerző, a Szabadtűzi Lovagrend Erdélyi Rendje főkancellárjának listája következik. 1. Húsleves. Mi ebben a szokatlan? A fokhagyma és a gomba. Erdélyben találkoztam először azzal, hogy a húslevest fokhagymával és gombával gazdagítják. Hozzávalók: 1 tyúk, 4 szál murok, 3 szál petrezselyem, 1 kisebb zellergumó, 1 kisebb karalábé, 10 dkg csiperkegomba, 1 közepes fej hagyma, 3 gerezd fokhagyma, néhány szál petrezselyem- vagy zellerzöld, só, néhány szem egész bors, levesbetétnek: laska, csiga-, kockatészta vagy grízgaluska. A megtisztított tyúkot feldaraboljuk, és 4 liter hideg vízben odatesszük főni. Amikor felforrt, a habját leszedjük, és kb. 30 perc múlva hozzáadjuk a zöldségeket (némelyeket egészben). Sózzuk, borsozzuk. Kb. 3 órán keresztül nagyon lassú tűzön addig főzzük, míg a hús és a zöldségek teljesen megfőnek. A gombát a főzés vége előtt 20 perccel

adjuk hozzá, a petrezselyem- vagy zellerlevéllel együtt. Ezután leszűrjük a levest. Külön edényben a levesbetétet készre főzzük. A zöldségeket, a főtt húst külön, a levessel együtt feltálaljuk. 2. Töltött káposzta. Székelyföldön elengedhetetlen kelléke a csombor, ami szintén nem jellemző más vidékekre. Továbbá a nagyon kevés piros paprika a töltelékbe. Hozzávalók: 1 kg darált hús (jó zsíros), 30 dkg füstölt szalonna, 1 kg füstölt csülök, oldalas vagy füstölt tarja (lehet vegyesen is), 20 dkg rizs, 1 fej savanyú káposzta, fél kiló apró savanyú káposzta, 1 közepes fej hagyma, 5-6 gerezd fokhagyma, só, bors, pirospaprika, friss kapor ízlés szerint, csombor ízlés szerint. A káposztaleveleket lebontjuk a fejről, formázzuk, levágjuk a kemény ereket róla. A szalonna felét felkockázzuk, zsírjára sütjük, kiszedjük, majd a zsírján megdinszteljük a kockára vágott hagymát, a zúzott fokhagymát, majd megfuttatjuk a hagymás zsírban a rizst is, fehéredésig. Összekeverjük a darált hússal, a sóval, borssal, pirospaprikával. Megtöltjük a leveleket. Egy fazék aljába beleterítjük az apró káposzta felét, a csombort és a friss kapor felét, amit

168

Húsvéti Kalendárium – 2015 megszórjuk a reszelt sajttal. Előmelegített sütőben szép pirosra sütjük. 4. Pánkó, azaz a fánk. A székelyföldi pánkó gazdagabb, tartalmasabb, mint a máshol készülő, pillekönnyű fánkok. Hozzávalók: 50 dkg liszt, 3,5 dkg élesztő, 4 tojássárgája, 1 dl tejföl, 4 dkg olvasztott zsír, 5 evőkanál cukor, 2 dl tej, csipet só. szintén apróra vágtunk. Közepébe elheA langyos tejben egy kanál cukorral fellyezzük a füstölt csülköt. Rárétegezzük a futtatjuk az élesztőt. A többi hozzávalóval megtöltött káposztákat, majd lefedjük az bedagasztjuk. Letakarjuk, és duplájára egészet a maradék apró káposztával és kelesztjük, majd lisztezett deszkán ujjnyi kaporral. Tetejére tesszük a maradék sza- vékonyra nyújtjuk. Fánkszaggatóval vagy lonnát, amit kakastaréjra szeltünk. nagyobb vizespohárral kiszaggatjuk, 15–20 Felengedjük annyi vízzel, hogy ellepje. Kb. percet pihentetjük, a közepét kézzel kicsit 2,5–3 órát, lassú tűzön főzzük. Tejföl el ne benyomjuk, és ez kerül alulra elsőnek a forró maradjon a tálalásnál! olajba. Az első oldalát fedő alatt sütjük piros3. Háromszéki pogácsa. Egyszerű és gyors. Valamikor a székelyek kenyér helyett is fogyasztották. Hozzávalók: 30 dkg liszt, 3 dl aludttej, 5 dkg vaj, mokkáskanál őrölt kömény, 1 kávéskanál szódabikarbóna, 1 teáskanál só, a tetejére: egy tojássárgája, reszelt sajt. A száraz hozzávalókat egybeöntjük, majd egy tálba átszitáljuk, hozzáadjuk a vajat, az aludttejet, és szép sima tésztát gyúrunk. Ha ra, majd a másik oldalát már fedő nélkül. igényli, mert túl ragadós a tészta, akkor kana- Lekvárral vagy porcukorral tálaljuk. lanként még adunk hozzá egy kevés lisztet. 5. Salátaleves. Van, aki először idegenLisztezett deszkán, ujjnyi vastagra nyújtjuk, kedik tőle, de idővel nagy kedvenc lehet. apró pogácsákat szaggatunk belőle, majd Hozzávalók: 5 cikk fokhagyma, 1 nagy sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk. A tetejét fej saláta, ecet, só, liszt, tej, 5 dkg szalonna, 3 megkenjük a felvert tojássárgájával, majd tojás. A karikákra vágott fokhagymát beleteszszük a vízbe főni. A megtisztított salátát nagyobb darabokra vágjuk, és beletesszük a fövő vízbe, fűszerezzük. Amikor a saláta megfőtt, ecettel ízesítjük. A lisztből, tejből habarást készítünk, amivel beforraljuk a levest. A szalonnát apró kockákra vágjuk, lepirítjuk, hozzáadjuk a felvert tojásokat, amiket sóval, borssal fűszereztünk, és rántot169

Húsvéti Kalendárium – 2015

tát készítünk. Amikor kész a rántotta, felkockázzuk, és hozzáadjuk a leveshez. 6. Tárkonyos pityókaleves. Jellemzően Székelyföldön készül ebben a formában. Hozzávalók: 60 dkg száraz füstölt kolbász, 10 dkg szalonna, 50 dkg krumpli, 1 nagy fej hagyma, 1 teáskanál pirospaprika, 1 púpozott evőkanál liszt, 3 dl tej, 1 dl tejföl, 2 evőkanál tárkony, 1 evőkanál tárkonyecet, só, bors. Az apróra kockázott szalonnát zsírjára olvasztjuk, hozzáadjuk az apróra vágott hagymát, és megfonnyasztjuk rajta. Hozzáadjuk a 3 cm vastagra vágott kolbászdarabokat, kicsit lesütjük, majd félrehúzzuk, és beleszórjuk a pirospaprikát, a megtisztított, kockára vágott krumplit, majd felengedjük vízzel. Sózzuk, és addig főzzük, míg megpuhul a krumpli. A lisztet a tejföllel és tejjel simára kavarjuk, apránként öntünk hozzá

egy kis forró levet, majd hozzáöntjük a fövő leveshez. Hagyjuk összeforrni, pár perc után hozzáadjuk a tárkonyt, borsot és a tárkonyecetet. Ezzel is főzzük még 2-3 percet. Tálalásnál lehet adni hozzá tejfölt vagy salátára vágott vörös (lila) hagymát.

7. Zöldséges fuszulykaleves. Ismét egy tárkonyos étel, ami Székelyföldre jellemző. Hozzávalók: 30 dkg fehér, nagy szemű szárazbab, 30 dkg füstölt sonka, 2 nagyobb murok, 1 nagyobb petrezselyem, 3 db krumpli, 1 fej hagyma, 3 gerezd fokhagyma, 5 db babérlevél, 1 nagy evőkanál aprított tárkonylevél, só, 2 dl tej, 1 evőkanál liszt, 1 evőkanál tárkonyecet. A babot előző este beáztatjuk, főzés előtt 2 léről átmossuk, majd a kockára vágott sonkával, az egész fej hagymával, babérlevéllel odatesszük főni. Kevés sót adunk hozzá, ügyelve az adagolással, mert a sonka már

eleve sós. Amikor a bab majdnem megfőtt, hozzáadjuk a kockára vágott zöldségeket és krumplit. Ha minden megpuhult, beleteszszük a tárkonylevelet. Habarást készítünk rá, összeforraljuk, és tárkonyecettel ízesítjük. 8. Tokánylevesből nem lehet soha eleget készíteni. Jellemzően székelyföldi étel. Hozzávalók: 20 dkg császárhús vagy füstölt sonka, 40 dkg sertéshús, 60 dkg krumpli, 1 fej hagyma, 1 zöldpaprika, 3 babérlevél, só, bors, pirospaprika, 1 evőkanál tárkonyecet, 1 evőkanál disznózsír, 1 tojássárgája, 1 evőkanál liszt, 1 dl tejföl, 2 dl tej. A hagymát apróra kockázzuk, a zsíron megfonnyasztjuk, hozzáadjuk az apróra kockázott zöldpaprikát és a felkockázott császárhúst vagy füstölt sonkát. Összeforgatjuk, a tűzről lehúzva beleszórjuk a pirospaprikát. Felengedjük vízzel, hozzáadjuk a kockázott

170

Húsvéti Kalendárium – 2015 kockára vágott hagymát disznózsírban megfonnyasztjuk, beletesszük a felkockázott disznóhúst, a szívet. Amikor megpuhultak a hozzávalók, hozzáadjuk a májat is. Kihűtjük, majd ledaráljuk. Ehhez az alaphoz hozzáadjuk a nyers tojást, a kinyomkodott kiflit, a keményre főtt és felkockázott tojásokat, a szalonnát apróra kockázva, a petrezselymet húst, sózzuk, borsozzuk. Amikor a hús már apróra vágva, ha szükséges, még fűszerezzük. majdnem megpuhult, beletesszük a kockára Az elkészült töltelékkel megtöltjük a felszúrt vágott krumplit és babérlevelet. Egy tálká- bárányt, a végén – ahol töltöttük – bevarrjuk. ban a tojássárgáját liszttel és tejföllel simára Beletesszük egy tepsibe, a tetejére teszünk keverjük, hozzáadagoljuk a tejet is – ezzel még néhány szelet füstölt szalonnát. Alája eresztjük fel a levest. Tárkonyecettel és kevés pár kanál disznózsírt. Kb. másfél órát sütjük, cukorral ízesítjük. miközben a kiolvadt zsiradékkal rendszere9. A bárányt sokfelé töltik, de én sen locsolgatjuk. megtaláltam a háromszéki verzióját, amit 10. Ordás palacsinta. Bárhol megkapsehol máshol nem tudnak ilyen finoman ható Székelyföldön, sehol másutt nem. elkészíteni. Ez hagyományos hígpalacsinta, csak a tölHozzávalók: egy bárány elejének bal telékét orda képezi. De nem „szárazon”! Fél vagy jobb fele, a bárány mája, szíve, 60 dkg kilónyi ordát előbb villával széttörünk, hozzáadunk két tojássárgáját, egy csomag vaníliás cukrot, egy csokor apróra vágott kaprot, és az egészet pépesre kavarjuk. Ízlés szerint még rendes cukrot is adagolhatunk hozzá. Ezt a krémet kenjük a palacsintára, feltekerjük, és porcukorral megszórva tálaljuk.

sertéshús, 4 fej hagyma, só, bors, egy nagy csokor friss petrezselyem, 5 nyers tojás, 5 keményre főtt tojás, 15 dkg füstölt szalonna, 1 nagydarab tejbe áztatott kifli vagy zsemle. A bárányt felszúrjuk, befűszerezzük, és egy éjszakára állni hagyjuk. A töltelékhez a

Fotó: Székely Konyha

Felhívás! Küldje be az ön által legszékelyesebbnek tartott ételek tízes toplistáját, lehetőleg receptekkel, fotókkal, és mi ajándékba küldjük önnek a 2016-os Székely Kalendárium egy példányát! E-mail címünk: szekely@kalendarium.ro Postacímeink: 525400 Kézdivásárhely, Margaréta u. 1. szám; 520023 Sepsiszentgyörgy, Gödri Ferenc u. 18. szám. Kovászna megye

171

Húsvéti Kalendárium – 2015

Milyen az egészséges székely fűszer? Habár a régen használatos ételeink egy része eltűnt, és helyettük újabb ízek épültek be az utóbbi évtizedek konyhájába, mégsem ez a veszteség jelenti a legnagyobb veszélyt az egészségünkre, hanem a tény: ami az iparosodással új ízként elterjedt, az talán már nem is igazi fűszerből ered! Nagymamáink idejében még nem volt kérdés az, hogy a fűszer egészséges-e vagy sem. Az aromás növények kizárólag azért kerültek az asztalra, hogy az ételek ízét fokozzák, kiemeljék, vagy épp elnyomják a nem kívánatos illatokat, mellékízeket (pl. a birkahúsét, vadhúsét), főzetüket pedig alkalomadtán házi gyógyításra használták. Az illatos füvek – ahogy a haszonnövények is – a háztáji veteményesből vagy a közeli erdőkről, mezőkről kerültek az asztalra, tiszták, egészségesek és táplálóak voltak. Ma a boltban található fűszerek nagy része, szintetikus összetevőinek köszönhetően, káros hatással van az egészségre. A csábos ízt ízfokozók, a megfelelő állagot különböző csomósodás-gátlók, az élénk színeket pedig színező kemikáliák biztosítják. A tudatos vásárlónak ezért ma már nem csak fűszert, de egészséges fűszert kell keresnie a pocokon. Erre pedig nincs más megoldás, mint visszatérni a gyökerekhez! Hadd segítsünk tehát a vásárlásban azzal,

Furfangos fűszer keverése

hogy feltárjuk, milyen gazdag és különleges a hagyományos székely fűszervilág! A lényeg az egyszerűség: helyben, háztáji kertünkben, falvaink határában terem a székely fűszer! Funkciója még nagyszerűbb: úgy ízesíti ételeinket, hogy egyben gyógyít is! Például a köménymag, amelyet szorgos kezekkel be lehet gyűjteni a mezőről is. A székely pálinka alapanyaga, de diétás levesünk is ebből készül. Ragyogó ízt ad a sültpityókának, a finom juhtúróból készült körözöttnek, s ha görcsöl a gyomor, akkor felnőttek, gyermekek és szoptatós anyukák egyaránt teaként fogyasztják. Emellett a puffadást is enyhíti. A csombor vagy csombord az egyik legtipikusabb székely fűszernövény. Sokoldalúsága miatt régóta nagy népszerűségnek örvend. Felhasználható disznó-, bárány- és vadhúsok ízesítésére és pácolására. Ezzel készül disznóvágások idején a véres hurka, kitűnő ízt ad a bárányflekkennek, a miccsként ismert balkáni specialitásnak (mititei, azaz csórékolbász). Csombort tesznek a babételekbe, lucskos káposztába, a tökfőzelék finom ízesítője, s nem utolsó sorban egy sereg savanyúság, így a hordós káposzta legfontosabb fűszere, elmaradhatatlan kelléke. A csombor már a középkortól kezdve népszerű borspótló. Kis adagokban használva érdekes, kellemes, csípős ízt kölcsönöz. Nem csak fűszernek használatos mifelénk, hanem igen jó ízű, köhögés elleni tea

172

Húsvéti Kalendárium – 2015 is készül belőle. Ínyencek kísérletezhetnek vele, ha különleges ízű fűszeres teát A székelyek sok fűszert fogyasztafogyasztanának! nak. Ilyenek az árvalaska, reszelthez, Talán magyaráznom sem kell, miért nagykásához (sertéshússal), salátauteszek említést a fokhagymáról. Hisz’ nem gorkához, tokányhoz stb. a bors, a csak az ételek elkészítésében van kimagasló leves és kalácsba a sáfrán. A kalácsba szerepe, de nagyon népszerű természetes tesznek még külön Bánffy-magot, antibiotikum, csökkenti a vér koleszteringyömbért, anist; némely eledelekhez szintjét, a magas vérnyomást. Ha disznóvámajoránnát, levendulát, citrust, tárgásra készül a család, bizony nagy adag fokkonyt, babérlevelet. Használatban hagymát kell megpucolni az előkészületek van a paprika berbécs tokányban, szaalatt! De a pirított zsíros kenyérre rásúrolt lonnán, szalámin, kolbászon stb. (Vitos Mózes: Csíkmegyei füzetek, 1894) fokhagyma az egyik legjobb gyógyító szere

Izsóp a kertben...

... és a kosárban

a náthás betegnek, s jó meleg teával egyben különleges vacsora. Zöldségleveseink elengedhetetlen fűszere a lestyán. Gyógyító hatását a levesbe belefőve fejti ki. Erős vizelethajtó, epe- és húgykőoldó, serkenti az emésztést is.

A friss petrezselyem- és zellerlevelet apróra vágva, vagy a szárított zöldfűszert közvetlenül a levesek, húslevesek tálalásakor érdemes a tányérba szórni, hogy gyógyító hatása még erősebb maradjon. A petrezselyem erős vizelethajtó, segíti a vesekő és a homok eltávozását. A kapor szintén meghatározó szerepet tölt be a székely konyhában. Nélküle elképzelhetetlen a tökfőzelék és a savanyúságok eltevése. A friss zöld kapor az ordás palacsinta elengedhetetlen ízesítője. Őrölt magjával a véres hurkát fűszerezzük. Több étel frissen vágott kaporral meghintve különösen ízletes lesz, ilyen pl. a székelygulyás. Fűszerező értéke mellett a növény kimagas-

Kertben terem a székely fűszer

173

Húsvéti Kalendárium – 2015 Szerencsére már nem csak tudatos vásárlók léteznek a 21. századi kereskedelemben, de a székelyföldi termelők körében is egyre hangsúlyosabb szerepet kap a természetbarát gazdálkodás. Jó példa erre a Szentábrahámi gyógynövényeskert (Szentábrahám 95. sz., Hargita megye), ahol a Csíki család 300 éves kúriája körül egy hektárnyi biominősítéses területen tündökölnek, illatoznak a gyógy- és fűszernövények virágai. Fűszerkeverékeik az egész Kárpát-medencébe, de még a tengeren túlra is eljutottak már. Különleges ízvilággal bír például a kilenc összetevőből készült, szárnyas húsok ízesítését szolgáló Furfangos székely fűszer, de levesekhez, húsokhoz és halakhoz is készítettek gyógynövényes fűszersót. Ezek jellegzetessége, hogy olyan gyógynövényeket is tartalmaznak, mint a zsálya, izsóp, fürtös menta, gyöngymenta és körömvirág – mára elfelejtett összetevők. A Szentábrahámi fűszerkeverékek vegyszermentesen megtermelt, szárított gyógy- és fűszernövényeket tartalmaznak, nem csak ízletesek és kívánatosak, de rendkívüli módon hatnak az emberre: gyógyítanak! Bővebb információ: http://szentabrahami.ro

ló étvágyfokozó, szélhajtó és nyugtató hatással bír. Magjából teát főzve gyors és kellemes ellenszere a csuklásnak. Székelyföldön mindmáig nagy hagyománya van a tavaszi medvehagyma-gyűjtésnek, ilyenkor egész családok kerekednek fel és látogatnak ki az erdőbe, a legközelebbi medvehagyma-lelőhelyre. És ez nem divat vagy újkori hóbort, mert már a régi világban is ismerték a „halász-vadász-madarász” és gombászó emberek a medvehagyma szervezetre gyakorolt jótékony hatásait. A nagy disznóvágások után igazán felüdülés és gasztronómiai újdonság volt medve-

hagymás zsíros vagy vajas kenyeret fogyasztani, leveseket, főzelékeket ízesíteni vele, valamint alább „tornászni” vele a téli lakomák alatt megemelkedett koleszterinszintet. Mint ismeretes, a medvehagyma jótékony hatással van az epe és a máj működésére, viszont ajánlatos mértékkel fogyasztani, inkább többször és kevesebbet együnk belőle, mintsem egyszerre nagy adagot! Gyógyító fűszereink sorozatát folytathatnám a tormával, borókabogyóval, a lista szinte végeláthatatlan, ha csak a régi mondást vesszük alapul, hogy „fűben, fában orvosság”… Helyszűke miatt most mindenre nem térhetünk ki, összegzésként viszont leszögezhetjük: a tudatosan megválasztott, egészséges fűszer a legfontosabb szempont a mai ember fűszerhasználatában. Figyelem: kizárólag a növényi származékú fűszerek gyógyítanak, a kémiai vegyszerek segítségével készült ízesítők kimondottam károsak az emberi szervezetre! Csíki Emese (képünkön), a Szentábrahámi gyógynövényeskert tulajdonosa

174

Húsvéti Kalendárium – 2015

Kastélyok a Maros és a Kis-Küküllő mentén A Communitas Alapítvány által támogatott erdélyi kastélykörutunkról (az első részt lásd a 2014-es Székely Kalendáriumban) még adósak vagyunk néhány leírással, miután Székelyföld határait jócskán túlléptük az egykori úri lakosztályok állapotának számbavételéhez. Jó hír, hogy időközben egyeseknél sikerült tisztázni a tulajdonjogot, mint például a marosvécsi Kemény-kastély esetében, melyet 2014 októberében birtokba vehettek az örökösök, és a paszmosi Teleki-kúria felújítására is történt kezdeményezés. Marosvásárhelyről Kolozsvár felé haladva Marosludason (Luduș), egészen pontosan a közigazgatásilag hozzá tartozó Marosgezsén (Gheja) nem hagyhatjuk ki a 19. századi Bánffy-kastély megtekintését. A hatalmas, valamelyest a Kemény „családi stílusra” emlékeztető, oldalbástyákkal ellátott, impozáns épület ma elmegyógyintézetnek ad otthont, s bár műemlékként tartják számon, romos állapota ezt aligha tükrözi. Szomszédságában ortodox temető terpeszkedik, cirádás kőkeresztekkel határolva el a „holt részt” a településtől. Jobboldalt viszont barátságos gyümölcsös és széles, kövezett ösvény csábítja sétára az odalátogatót.

Visszamegyünk a 107G megyei útra, amelyen délre tartunk. A térkép szerint ezen elméletileg el lehet jutni egészen Marosújvárig (Ocna Mureș), gyakorlatilag

azonban csak terepjáróval, ezért Cintos (Ațintiș) után letérünk balra, Magyarbükkös (Bichiș) és Magyarózd (Ozd) irányába, ahol egy Kemény-udvarház, illetve egy Radák–Pekry-kastély vár „ismerkedésre”. Magyarbükkös szélén először egy romos állapotú, egykoron jobb időket megélt kúriára vetődik a tekintetünk az út bal oldalán, de mivel a „szakirodalom” szerint polgármesteri hivatalnak kell működnie Kemény János erdélyi fejedelem egykori szülőházának helyén, továbbmegyünk. Semmilyen, a neves személyiségre utaló emlékjelt nem látunk a faluban, igaz, Orbán Balázs is csak egy, a belső folyosón felállított címeres Kemény-emléktábláról tesz említést, ám mivel nekünk csak kívülről áll módunkban megcsodálni az épületet, nem tanúskodhatunk ennek létezéséről. Az egykori épületegyüttesből csak a furcsamód „hegyre felfele” épített, cukorkazöld színű udvarház, valamint ennek egyik melléképülete áll. Nem marad más, mint lefotózni, illetve Orbán Balázsra hagyatkozni: „A [festői] hatást nem kis mértékben emeli az előtérben csoportosított udvarházak tömege, azok közt főleg azon roppant fedélzetével kiemelkedő ódon curia, mely Kemény János

175

Húsvéti Kalendárium – 2015 fejedelemnek volt lakása, mely roskadozó Innen visszamegyünk Marosludasig, az falaival emlékköveként emelkedik azon férfi- E60-ason haladunk nyugat felé, és Hadrév nak, ki Erdély sorsára egykor döntő befolyást után, ahogy átkelünk az Aranyos folyón, gyakorolt... A ház pedig, melyben a fejede- balra fordulunk Marosújvár irányába. Két, lem született, a most 11. számmal jelzett tel- immáron csak nevében székely településen ken feküdt; hanem a régi ház ma már nincs is áthaladunk, előbb Székelykocsárdon meg, valamint nem sokára romhalommá fog (Lunca Mureșului), ahol Esze Tamás kudülni az ős curia is.” rucait szétverték volt a labancok (Orbán Balázs idejében „Aranyosszék egyik legtisztább székely helysége”), majd Székelyföldváron (Războieni–Cetate), melynek Árpád-kori földvárát egykoron székelyek védték, de a legutóbbi népszámláláskor alig 91 magyart írtak össze az 1286 főből. A marosújvári, egészen pontosan felsőmarosújvári (Uioara de Sus) Mikó-kastély Innen már kőhajításnyira van Ma- a város fölött őrködő dombon, a Maros bal gyarózd, melynek hírnevét a négy sarokbás- partján várakozik jobb sorsra, kitört ablaktyás, reneszánsz stílusban épített Ra- szemekkel figyelve a lábai előtt heverő, a szódák–Pekry-kastély öregbíti. A kastély utolsó dagyár és a bányászat maradványaiban fullakója Teleki Ilona grófnő volt, a rendszer- dokló települést. Kerítéssel leválasztott váltás után Maria Konradsheim bárónő örö- udvarára a szomszédos cigányok járnak be költe, aki Franciaországban él, ezért a szenvedélybetegek rehabilitálásával is foglalkozó Bonus Pastor Alapítványnak adományozta, amely jelentős felújítást eszközölt rajta, illetve a melléképületein. Bár nem illik betolakodni, azért a kapuig elmerészkedtünk, és készítettünk néhány fotót a 17. századi, a francia gótikát idéző (II. Rákóczi Ferenc brigadérosa, Pekry Lőrinc építette 1682-ben, 1732-ben újjáépítették) épületről, az azt csigát gyűjteni. Egyébként magántulajdon, 2007-ben kapták vissza Teleki Ádám körülölelő festői tájról. (1867–1918) örökösei. Csúcsos orsóként kimagasló, kicsiny saroktornyából gyönyörű kilátás nyílik a torockói hegyekre, de állapota nemigen engedi, hogy mászkáljon benne bárki is. Lépcsőzetes ormozású homlokzata a romantika korát idézi. Helyén már a 13. században vár állott, ezt építtette át a 16. század végén Kocsárdi Gálfi János, majd 1742ben zabolai gróf Mikes István. 1848-ban 176

Húsvéti Kalendárium – 2015 „ismét rommá lett”, hidvégi gróf Mikó Imre ban a személyzet magyar, hozzáférhető áron 1856-ban építtette újjá. kínálnak szállást, vacsorát, de akár zárt fürdőA Torda–Nagyenyed főút felé tartva medencében is megmártózhatunk! újabb kitérőt kell tennünk délnyugatra, egy Másnap a híres-nevezetes Csombordra kis „zsákutcában” található ugyanis a Mikes- (Ciumbrud) vezet utunk, ahol igen kellekastély romjait bújtató Magyarcsesztve metlen élményben részesülünk: a Kemény (Cisteiu de Mureș). A falu határában meg- család felajánlásából alapított borászati iskohúzódó, elhagyott romok nyomasztóan hat- la épületét, illetve a hozzá tartozó, 18. százanak az egyébként üde zöldben pompázó di barokk kastélyt még csak fotózni sem szaMaros-parton. A viszonylag fiatal (18. század közepi) épület szinte pillanatok alatt lett az enyészeté, 2003-ban a Nyugati Jelen hasábjain már romjairól tudósítanak, miközben azt írják róla, hogy „a Mikes család kastélyában öt éve még óvoda működött, azóta már csak a falai maradtak meg. Ajtó, ablak, tetőszerkezet, minden, ami csak mozdítható, eltűnt. Az épület környezete egy szeméttelep, melynek dombocskáin roma gyerekek keresik napi szerencséjüket.” A helyzet azóta változatlan, legfennebb kevesebb már az építésre felhasználható, s így ellopható tégla. A rablóival dacoló front és annak oszlopmaradványai utolsó fohászként merednek az égbolt felé. bad, az iskola igazgatónője pattogó hangon közli: ez közintézmény, csak előzetesen benyújtott kérés alapján lehet megtekinteni. Lógó orral kapaszkodunk hát fel a szemközti domboldalra, ahol a Kemény család sorozatosan meggyalázott és kifosztott kriptája áll, felfeszített, szélben nyikorgó ajtói koporsómaradványokat és ruhafoszlányokat őriznek oltalmazó félhomályban a tolakodó tekintetek elől. A kicsiny református templom és a temeFelvincnél (Unirea), a hajdani Ara- tő mégis erőt adó oázisként trónol a magasnyosszék legnépesebb településénél térünk laton, mintha csak hívei öntudatra ébredésérá az E81-es főútra, és délnyugat fele haladva re várna, pedig „lent” egyre kevesebb magyar nemsokára megpillantjuk Nagyenyedet a szó hangzik el. Keserű szájízünkre csakis fölötte strázsáló Őrheggyel. Remek szállást zamatos rajnai rizling, netán muskotály, tratalálunk a város szélén, további csillagtúráink mini, szürkebarát vagy olaszrizling jelenthet központjául szolgálhat: a Mobis Al panzió- gyógyírt, amiből Sallai Józsi bácsi és a vele 177

Húsvéti Kalendárium – 2015 átellenben lakó Köble Tibor pincéjében igen fatemplom, melynek jelentőségére román, jó nedűket találtunk. angol és francia nyelven hívja fel figyelmünTovább haladva a Maros bal partján, ket a tábla, miközben magyar feliratú sírkösűrű, kitartó esőtől áztatva jutunk el az vek mohosodnak a kertjében. Párat megöröenyedszentkirályi (Sâncrai) egykori kítünk közülük, majd tovább kanyargunk az Bánffy-birtokra, a felújítás alatt lévő kastély önálló Erdélyről álmodó, első alkalommal a sáros udvarára. A szabálytalan alaprajzú, hat- kézdiszéki Ozsdoláról nősülő Bethlen szögű toronnyal ékesített épület a 19. század Miklós erdélyi kancellár egykori hajléka felé. végén épült, a Fehér megyei tanács 2011- De előbb még útba ejtjük Küküllővárt. ben kezdett hozzá a felújításához, a hírek szeKüküllőváron sajnálattal vesszük tudomásul, hogy az államosítás előtt még Hallerbirtokot képező kastélyt ma már a zsidvei (Jidvei) pezsgőgyár tulajdonosa, Claudiu Necşulescu vállalkozó tudhatja magáénak, csak előzetes bejelentés alapján látogatható szervezett csoportok számára, így csupán

rint biorózsatermesztők egyesületének székhelye kap majd helyet benne. Ódon hangulatnak nyoma sincs már, ahogy a régi felvonókapunak, a kertnek és a zsindelyfedésnek sem, így már fordulhatunk is vissza, hogy aztán a 107D jelzésű megyei úton kelet fele tartva, egy rövid szentbenedeki (Sânbenedic) kitérővel eljussunk Küküllővárra (Cetatea de Baltă). A Küküllő menti dombság kis ékszere a magyarszentbenedeki, 14. századi unitárius

kívülről tudjuk lefotózni. Azt viszont illik tudni róla, hogy az 1565–1580 között a Csáki család által felhúzott nemesi udvarházat Bethlen Gábor, Erdély fejedelmének öccse, István alakíttatta reneszánsz kastéllyá az 1620-as években, később az Apafiak birtokolták, utána a bethleni Bethlen család, majd – a 19. század második felében – a hallerkői Hallerek tulajdonába került. Innen Balázsfalva irányába tartunk, de előtte még Bethlenszentmiklósra (Sânmiclăuș) is teszünk egy kitérőt, ott vár ránk az aznapi fő úti cél. A 17. században olasz hatású erdélyi reneszánsz stílusban, több bástyás szerkezetben épült Bethlen-kastély az elmúlt 60 évben mezőgazdasági épület, óvoda, börtön, húsfeldolgozó és pezsgőérle-

178

Húsvéti Kalendárium – 2015 lő raktár szerepét is betöltötte. Állapota sok nünk a viszonylag távoli fotózással. Bagdi mindenről árulkodik, de leginkább gondat- György építtette 1535-ben, később Bethlen lanságról (a zsidvei állami gazdaság részé- Gábor nyaralójaként és vadászkastélyaként ről), hiszen az egykori stukkóknak, freskók- is szolgált, Bornemissza Anna, Apafi Mihály nak ma már nyoma is alig akad, s a kétszintes fejedelem felesége is lakott benne. Itt írta alá épület üres ablakszemekkel tátong a folyó 1687. október 27-én Teleki Mihály és felé, mellyel valaha gyönyörű parkos együt- Lotaringiai Ferenc herceg azt az egyezséget, test alkottak. A hajdan szobrokkal övezett amely alapján Erdély Habsburg uralom alá csigalépcső szomorúan tekereg a kopár falak került, véget vetve ezzel a fejedelemségnek. között, viszont az egyik bejárat fölött még Természetesen a magyar múltnak szinte ékeskedik a bethleni Bethlen család címere, semmi nem állít itt emléket, ahogy a csendes, rendezett főtéren sem hallani magyar szót. Gyorsan el is húzzuk a csíkot, vissza Enyedre, következhet a jól megérdemelt pihenés. Másnap Alsógáld (Galda de Jos), illetve a település fölé emelkedő dombon meghúzódó, egy középkori udvarház helyén a 18–19. században barokk stílusban épült Kemény-kastély az első célpont. A tekintéegy bájos kicsiny kiugró terasz vékonyka osz- lyes kaptató megmászása után szürke lopaival pedig némi játékosságot varázsol az betonkerítéssel és elvadult fákkal, cserjékelmúlást idéző képbe. A kapuban barátságos, magyarul szóló őr fogad, aki szívesen beenged, sőt, mesével is traktál: a legenda szerint a bethlenszentmiklósi és küküllővári kastélyt egykor földalatti alagút kötötte össze, amely olyan tágas volt, hogy kocsival jártak-keltek benne… Balázsfalván (Blaj) a főtér közelében elhelyezkedő Bagdi–Apafi-kastélyt szeretnénk meglátogatni, de mivel a görög katoli- kel benőtt épületet találunk, melynek őre kus érsekség székel benne, meg kell eléged- rendíthetetlen, de nem is nagyon próbálkozunk, hiszen több tábla hirdeti: elmegyógyintézet (neuropszichiátriai rehabilitációs központ) működik benne, korábban politikai foglyokat őriztek itt. A marosvécsi kastélyra gondolva az ötlik eszünkbe, a Kemény családnak valamilyen régi elszámolni valója lehet az elmebajosokkal... Magyarigenbe (Ighiu) tartunk, ahol a felsőcsernátoni születésű polihisztor, Bod 179

Húsvéti Kalendárium – 2015

Olvasnivaló Gudor Kund Botond: Rediviva Chartophylax Igeniensis (Az erdélyihegyaljai Magyarigen református közösségének története) www.relatoria.ro – Beszámoló az eltűnt Gyulafehérvári Református Egyházmegyéről Marosi Ildikó: Örökbe hagyott beszélgetés gróf Teleki Mihállyal Szilágyi Farkas: Nagy-Enyed pusztulása 1849-ben

Péter is nyugszik, de előtte szusszanunk egyet a boroskrakkói (Cricău), 12–13. században épült templomnál, melynek cintermében állítólag Balassi Bálint fia alussza örök álmát. Persze, ez sehol nem jelenik meg kiírva, de annál többször botlik meg a szemünk Axente Sever 1848-as román felkelő nevébe, akinek úton-útfélen emlékművet vagy -táblát állított a román közösség. Pedig nem tennék, ha hallanák a templom várfalainak suttogását: 1848-ban 125 ide menekült magyart végeztek ki a mócok, tömegsírjuk a mai rendőrség épülete alatt található. A templom mellett egy kisebb udvarházra, a 18. századi Bürger-kúriára csodálkozunk rá – bájos kertecskével díszítve, részben felújítva panzióként működik San Benedictus turisztikai kúria néven. Szász Csaba református lelkész vezet végig a szépen gondozott magyarigeni templomkertben. A Bod Péter síremléke előtt tett főhajtás után a Kovászna Megye Tanácsa által 2012-ben állított szobrot is megörökítjük, bepillantunk a későbarokk stílusú, csodaszép templomba (Bod Péter veje, Deák János gyulafehérvári református esperes építtette újjá a 18. században). Az alig 20 lel-

ket számláló egyházközség lelkésze havonta egyszer minden faluban megfordulja magát, nem hagyva magukra a 2-3 fős gyülekezeteket sem. Amikor a román–magyar viszonyról kérdezzük, óvatosan fogalmaz, Axente Severék vérengzéseiről például annyit jegyez meg, „a magyarok sem voltak jobbak”. Pedig a magyarigeni római katolikus templom mögötti telken is közel kétszáz magyar áldozatot rejtő tömegsír emlékeztet arra, ki kit is „tanított móresre” annak idején. Innen már egy rövidebb, de vidámabb hangulatú kirándulás vár ránk a hegyek közé felnyúló Celnára (Țelna), ahol a környék kiemelkedő birtokosa, Teleki József létesített patkó alakú borospincét 1784-ben, amire magyar felirat emlékeztet a bejárat fölött. Hétvége lévén a 150 m hosszú, 6 m széles, boltozatos ászokpince nincs nyitva, de a falubéliek segítségével csakhamar előkerül a gondnok, aki – miután meggyőződik, hogy bort is szándékozunk vásárolni – nagylelkű idegenvezetőnek bizonyul. Ipari mennyiségekben zajlik itt a borászat, a nedűkön is érződik, hogy inkább a mennyiségre hajtanak, a rizlingjük például „vizet sem vihet” a csombordinak. A borospincéhez tartozó,

180

Húsvéti Kalendárium – 2015 egykori Teleki-udvarház egy része még meg- törten, de még büszkén dacol az idővel, s egy van (nagyobbik részét még Horea, Cloșca és kicsit a vele szemben hivalkodó ortodox Crișan parasztjai dúlták szét), felújítva várja a templommal is. A tövisi (Teiuș), ugyancsak 13. századi vendégeket, országos jelentőségű műemlékként tarják számon. Román nyelvű honlap- református templomra már nem marad idő, ján azonban semmiféle magyar vonatkozást mert az enyedit jó lenne napvilág megnézni. nem említenek. A falán meg is találjuk az emléktáblát, rajta Gyulafehérváron keresztül térünk vissza egy dátummal: MDCCCXLIX január 8. Nagyenyedre, hogy a marosszentimrei Csupán ennyi emlékeztet arra a közel ezer (Sântimbru ), 13. század eleji református védtelen magyarra, civil lakosra, akiket templomot is szemügyre vegyük. Hunyadi Axente Severnek a várost az éjszaka leple János 1442. március 18-án itt veszített csatát alatt ellepő hordái ezen a napon mészároltak a török ellen, s feltehetőleg az egy héttel le (legalább ennyien, akiknek ruha nélkül, későbbi – immáron győztes – szebeni csata mezítláb sikerült elmenekülni, halálra fagyemlékére, az ott szerzett zsákmányból járult tak a mínusz 24 fokos hidegben). hozzá a jelentős átalakítással járó felújításá- Tömegsírjuk a mai óvoda területe alatt találhoz. Isten eme ritkán látogatott hajléka meg- ható.

A magyar forradalmi kormány ellen fellázadó erdélyi-szigethegységbeli mócok első mészárlására 1848. október 19-én került sor Kisenyeden. Ezt a települést a magyarok annyira biztonságosnak gondolták, hogy még a szomszédos településekről is ide jöttek védelmet keresni. A románok ostromolni kezdték a falut, de a magyarok több napig kitartottak. Végül letették a fegyvert, mire a románok 140 embert – férfit, nőt, gyermeket – lemészároltak. Pár nappal később Székelykocsárdot pusztította el egy felkelő csapat, itt összesen 60 magyart végeztek ki állítólag olyan kegyetlenséggel, hogy a falu három lakosa, aki elbújt a románok elől, látva a borzalmakat, felakasztotta magát. Gerendkeresztúron 200 magyart gyilkoltak meg. Zalatna és Abrudbánya bányavárosokat felgyújtották, a menekülő lakosságot Ompolygyepü határában lemészárolták. 1700 magyar esett itt áldozatul. Október 23-án Boroskrakkó és a környező települések magyarjait végezték ki. A lemészároltak száma 200. Október 28-ról 29-re virradó éjszaka Borosbenedek 400 magyar lakosát végezték ki. Október 29-én Magyarigen 200 magyar lakosát ölték meg. Borosbocsárdon megközelítőleg 40 magyart végeztek ki. Marosújvárra a környékről 90 magyar nemest toboroztak össze, akiket Balázsfalvára akartak hurcolni. Azonban alighogy elindultak Marosújvárról, a csoportot egy román pap megimádkoztatta, majd mindannyiukat legyilkolták, holttesteiket a Marosba dobva. A székely lakosságú Felvincet a személyesen Avram Iancu által vezetett sereg dúlta fel, itt 30 magyart öltek meg, az elmenekült lakosságból további 170 halt éhen vagy fagyott meg a téli hidegben. Forrás: Nagyenyed történelme (magyartudat.com)

181

Húsvéti Kalendárium – 2015

A szkíta gőzfürdőtől a mofettáig A legújabb földtani kutatások igazolták azt a korábbi feltevést, hogy a Csík és Háromszék határán emelkedő Csomád-hegységet az ősember a kőkorban, mintegy 30 ezer évvel ezelőtt láthatta füstölögni. Nehezen hihető, hogy a tűzhányók lábánál feltörő forrásokat ne használta volna saját nyavalyáinak gyógyítására is, főként miután megtapasztalta, hogy „döglőfélben lévő rühös kecskéi” meggyógyulnak attól. Már a székelység szkíta elődei is ismerték a gőzfürdőzést. Ezt Hérodotosz leírása bizonyítja: „a szkíták felállítanak három karót, egymás mellé hajlítják őket, majd nemezlapokat erősítenek rájuk, s amilyen szorosan lehet, összekötik őket. Azután izzó köveket dobnak (…) a karók között álló edénybe. A szkíták (…) a kendermagvakat az izzított kőre vetik; ezektől a magvaktól olyan füst és gőz keletkezik, amilyet semmilyen hellén gőzfürdő nem múlhatna felül. A szkíták nagyon élvezik a gőzfürdőt és sikongva ugrándoznak…” A szkítákéhoz hasonló gyógymódot alkalmaztak a magyar sámánok, urusok is: „A sámánok gyógyítási művészete egyéni volt (…), apáról fiúra öröklődött. Így volt

ez Boksa fia Boksa esetében, ahol az egyik tanú szerint a vádlott hevített köveket dobált a vízbe, és a felszálló gőzzel gyógyított reumatikus betegségeket. Négy nemzedéken örökölte ezt a sajátos módszert, amelyben nagy szerepet vitt a gőzölés után a szénapakolás.”

Rézpénz a fürdővízbe Hasonló módszereket használtak Lisznyópatakon, ahol „a gyenge testidegzetnél kővel melegített fürdés után sok hasznos gyógyításokat mutatott fel.” A csíkmenasági Vígaszóbeli fürdőnél „régebben a forrás körül zöld fenyőfákat vertek fel, a vizet kádakba kimerve, kővel melegítették, és úgy fürdődtek benne minden díj nélkül.” A székelypetőfalvi Fortyogó vize már az ezernyolcszázas években gyógyította a reumát

Fotó: Papucs András

182

Húsvéti Kalendárium – 2015 Székelyföld nyugati és déli peremén, Jeles fürdőhelyeink Székelykeresztúron, Székelyudvarhelyen és Előpatakon fellelhetők a közel kétezer A legtöbb székelyföldi népi fürdő az éves római fürdők nyomai is. Bányai János utóvulkáni tevékenységek során keletkező neves geológus feljegyzéseiből tudjuk, szénsavban gazdag ásványvízforrások, széhogy Székelyudvarhelyen „a mai fapiac kelyesen borvizek körül alakult ki. Ha vízszomszédságában házépítés közben fürdő- földtani szempontból kíséreljük meg csomaradványokat találtak (közvetlen a vár portosítani ezeket, akkor hamar felismerszomszédságában).” Székelykeresztúron jük, hogy szénsavas, sós és kénhidrogénes „a Gyárfás kúria telkén már régóta ismere- vizek az uralkodóak. tes volt egy egész a felszínig feltelő, erősen Ismertebb szénsavas fürdőink Hárombugyborékoló sóskút…”, ahol fürdőépítés széken: Kovászna, Előpatak, Sugásfürdő, közben „22 darab római nagyrézpénz Bálványosfürdő, a sepsibükszádi Mikeskerült innen ki Traján, Hadrián, Marcus fürdő, Uzonkafürdő, a kézdivásárhelyi Aurelius, Marcus Aurelius felesége, Fortyogó, a petőfalvi Fortyogó, MálnásAntonius Pius képeivel”. Akkor apró réz- fürdő stb. Székelyföldön egyébként Csíkpénzek fürdővízbe dobásával áldozott a széken található a legtöbb borvizes fürdő. „hálás” római beteg. Előpatak közelében a Felkapottabb Tusnádfürdő, a tusnádi NáColonia aqavarum vivarum nevű telep az dasfürdő, Hargitafürdő, a szentimrei Büitt feltörő szénsavas ásványvíz „miatt” dös, Zsögödfürdő, a csíkszentkirályi keletkezhetett. Borsárosfürdő, Szeredai-fürdő, a csíkdán-

A székely mofetták reneszánsza Sophie Benge angol írónő Gyógyforrások – fürdők és egészségmegőrzés a Balti tengertől a Fekete-tengerig címmel írt könyvet ('Healing Sources: Spas and Wellbeing from the Baltic to the Black Sea', 2014) az európai természetes gyógytényezőkről, ebben külön fejezetet szentelt a székely borvizeknek és mofettáknak. Az írónő 2012-ben egy londoni turisztikai standnál hallott először a szén-dioxid-terápiáról, és 2013 nyarán járt Erdélyben csapatával adatot gyűjteni. Háromszéken a borvíz- és széndioxid-fürdős kezelés népi hagyományait, a kovásznai Benedek Géza-szívkórházban meghonosított gyógymódokat, majd a Szeben megyei Almakeréken a gyógynövények felhasználását tanulmányozták. Sophie Benge brit tévétársaságokkal folytat tárgyalásokat, hogy könyve alapján dokumentumfilmeket készítsenek, a kiadvány egyelőre angol és orosz nyelven jelent meg. A könyv beszerzésében segítséget nyújt a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület (turism@kvmt.ro). 183

Húsvéti Kalendárium – 2015

A kisbaconi Mackó bácsi feredője Fotó: Albert Zoltán

falvi Dugásfürdő, a csíkrákosi Bogátfürdő, a csíklázárfalvi Nyírfürdő, Kászonfürdő stb. Gyergyó vidékén Borszék, a maroshévízi Bánffy-fürdő, Urmáncy-fürdő és a gyergyócsomafalvi Felsőnyírkerti-fürdő ismert. Udvarhelyszéken egykor Korondfürdő vitte el a pálmát, napjainkban Homoródfürdő, Majzosfürdő, Kirulyfürdő, a Kisbaconi-feredő nevét említhetjük. Sós, nátrium-kloridos ásványvizet hasznosító fürdőink nagyrészt az Erdélyimedence keleti peremén fekvő Maros- és Udvarhelyszéken ismertebbek. Marosszéken Szováta és Marosszentgyörgy kedvelt fürdőhely. Udvarhelyszéken Parajdfürdő, a székelykeresztúri Sóskút, a lövétei Nádasszéki-sósfürdő, a homoródkarácsonyfalvi Dungófürdő, a felsőrákosi Nádasigyógyfürdő ismert a sósvizet kedvelők körében. Csíkban a kárpátihomokkőzónában törnek fel sós források. A Székelyföldi Fürdőépítő Kaláka során Csíkkozmáson került felújításra a térség egyetlen nátrium-kloridos vizű népi fürdője, Sószékfürdő. Háromszéken Bálványosfürdőn és Ojtoztelepen találhatók tömény sósvizű medencék. 184

A csernátoni Csókás feredő táblája, Fotó: Albert Zoltán felújítás után

Húsvéti Kalendárium – 2015

Ranglistavezető székely márkanév A Vocea Transilvaniei (Erdély Hangja) szerkesztősége 2014 őszén összeállította „minden idők legnépszerűbb, legsikeresebb erdélyi márkaneveinek lajstromát”. A Biz folyóirat régóta rendszeresen közli az éppen időszerű országos listát, a Vocea Transilvaniei is ebből ihletődött. Ami a lényeg, mind a romániai, mind az erdélyi márkanév-rangsort évek óta székelyföldi termék vezeti, mégpedig a borszéki palackozott (szénsavas és szénsavmentes) ásványvíz, amely Borsec néven vált híressé országszerte és külföldön. Az erdélyi lista székelyföldi helyezései: 1. Borsec (borszéki palackozott ásványvizek), 9. Perla Harghitei (Hargita Gyöngye, csíkszentkirályi palackozott ásványvizek), 13. Covalact (Kovászna megyei, háromszéki tejtermékek), 18. Biborțeni (Kovászna megyei, bibarcfalvi palackozott ásványvizek), 20. Domo (Kovászna megyei, háromszéki gyökerű üzletlánc), 30. Ciuc (Hargita megyei, csíkszeredai eredetű sörmárka, Csíki Sör), 33. Silva (Maros megyei sör).

Büdös vizek és gödrök A záptojásszagú kénhidrogénes „szejke”, vagy „büdös víz” Székelyföldön már több népi fürdőnek kölcsönözte a nevét. A kis hozamú büdös források nagyrészt a flis rétegekből felépülő Csíki- és Háromszékihavasok, valamint a Bodoki- és a Barótihegységben törnek fel nagy számban. Az Erdélyi-medence üledékeiből felszínre törő büdösvizet a székelyudvarhelyi Szejkefürdő hasznosítja; Csíkszéken a kéntejes szejke, a farkaspallói Erzsébetfürdő, a sötétpataki Ilonafürdő, a csíkmenasági Vigaszóbeli-fürdő, a kászonfeltízi Szemvíz, a dobolyi Szejke és a kászonújfalusi Sóskútfürdő. A háromszéki fürdők közül kénhidrogénes ásványvizet használ a torjai Szemmosó-kút, Katrosafürdő, a csernátoni Csókásferedő, a Kenderesi-

fürdő, a bodoki Szemvíz, a martonosi fürdő, a lisznyópataki Temesváry-büdösfürdő, a bölöni Büdösfürdő, a középajtai Dombosfürdő stb. A gyógyvizek mellett Székelyföldön még ismertek, és gyógyászati szempontból talán leghatásosabbak a gázfürdők – a gőzlőknek, süllögőknek, büdösgödröknek is nevezett mofetták. A földtani szakirodalomból kölcsönzött, olasz eredetű mofetta szó a lassan kihűlő vulkánok magmakamrájából a törésvonalak mentén felszínre kerülő, mélyedésekben, üregekben összegyűlő széndioxid-gázfürdőt fedi. Ha a levegőnél nehezebb széndioxidgáz kevés kénhidrogént tartalmaz, akkor a székelység büdös gázként emlegeti, innen a torjai, csíkszentimrei, csicsói Büdös elnevezés. Jánosi Csaba

185

Húsvéti Kalendárium – 2015

Székelyföld legkisebb faluja „Népsűrűségét” tekintve a Hargita megyei Hosszúaszó a legkisebb falu Romániában, amelynek csupán egyetlen lakosa van. 2007-ben a település ténylegesen kihalt, azóta nincs állandó „őslakosa”, csupán egy személy létezik, akinek a személyi igazolványa ide szól. A Fitód-patak forrásvidékén, a Hosszúaszó- és a Tófeje-patak találkozásánál, a gyönyörű völgykatlanban elterülő település Csíkszentlélek községhez tartozik, Csíkmindszent felől kényelmesen megközelíthető személygépkocsival. A falu a kommunista területrendezés következtében halt ki, lakói Mindszentre vagy Szentlélekre költöztek. Korábban gazdálkodó, tanyasi életmódot folytattak a hoszszúaszóiak.

Hosszúaszó ma Jelenleg a településen mintegy húsz gondozott épület található, vegyesen újonnan épült hétvégi házak és öreg épületek, ugyanis egyes hosszúaszói születésű személyek, illetve azok leszármazottai megtartották régi otthonaikat. Öt ilyen

gazdaságról van szó, ezek tulajdonosai mezőgazdasági tevékenységet folytatnak a faluban, télen viszont Csíkmindszenten laknak. Emellett mintegy tizenöt hétvégi házként használatos épület található itt – számol be Pál Péter csíkszentléleki polgármester. Ami a „mozgást” illeti, háromnégy házban szinte hetente zajlik élet, a többieket alkalmanként – kéthetente, havonta – látogatják. Emellett nyaranta egyéni és csoportos kirándulók keresik fel a települést.

A falu látványosságai Mivel szép, csendes környezettel, illetve vonzó idegenforgalmi lehetőségekkel bír, Hosszúaszó turisztikai célponttá alakítható – vélekedik a polgármester. Ennek érdekében az önkormányzat már megA Mária-kápolna értékes harangot őriz. Mellette a felújított borvízforrás

Fotó: Ötvös Boglárka

186

Húsvéti Kalendárium – 2015 kezdte a település infrastrukturális fejlesztését, 2010-ben a Mária-kápolnát restaurálták, kiépítették 2011-ben a villanyhálózatot, a borvízforrás kútját is felújították, biztosították az internet-szolgáltatást, és folyamatban van a 144-es községi út feljavítása is. Mindezek mellett az ide kötődő közösség is kivette a részét a munkából: 1990-ben önkéntes munkával újjáépítették a Xántus-kápolnát. A római katolikus Mária-kápolna és Fotó: Ötvös Boglárka annak harangja Hosszúaszó egyik legje- A Xántus-kápolnát kalákával újították fel lentősebb látnivalója. Körirata szerint a harang 1608-ból való. Itt tartják minden egyelőre kevés ember lakja. Éppen ezért év szeptemberében, Kisasszony napján a titkon kicsit aggódik is, hogy ez mennyiMária-búcsút, olyankor benépesedik a ben fog változni, ha elkészülnek a megfalu. Továbbá szintén a település jelentős ígért utak, és megnő a forgalom. emlékei közé tartoznak a Xántus-kastély Hosszúaszóiak romjai és az 1694-es utolsó tatárbetörés emlékét őrző, újjáépített Xántus-kápolna A 81 éves Demes János tavasztól őszig is, amely a tatárok elleni harc hősének, lakik szülőfalujában, Hosszúaszón, gazdálXántus Keresztes alcsíki királybírónak a kodik, munkájában unokája segíti. A nagysírja fölé épült. apjától úgy tudja, az 1900-as évek elején Ugyanakkor Hosszúaszó nevezetessé- harminc mindszenti gazda élt itt. Azt ge borvízforrása is, mely Orbán Balázs mondja, később, az „ő idejében” is állannéprajzi gyűjtő szavaival élve „főzi a bort”, dóan itt élt húsz-huszonkét család, aztán s a borszéki után a legjobbnak tartották. jött a kollektívrendszer (tsz), és fokozatosan ellehetetlenítették az itteni életet. Bő A falu egyetlen lakosa tíz évig még tartották magukat az itteniek, Kánya Flórián 2012-től hosszúaszói aztán elköltözött a lakosság, főként Mindlakos, azt mondja, egyelőre nyaranta tölt szentre, Szentlélekre és Csíkszeredába. több időt itt a családjával, de a jövőre Hogy mit tartogat a jövő a festői tájban nézve azt tervezik, ide költöznek. A megbúvó, 800 éves székely-magyar falucsbürokrácia útvesztőit járva elege lett a ka számára, egyelőre nem tudni, a csíkvárosi életből, ezért választotta az elnép- szentléleki önkormányzat mindenesetre a telenedett falucskát. A táj szépsége ragad- megmentéséért küzd. Azt azonban nem ta magával, szerelem volt első látásra – kell külön hangsúlyoznunk, hogy a fejleszvallja. A csendért, állatvilágáért, a renge- tések mellett otthont kell itt teremteni, és teg fellelhető gyógynövényért szereti a egyáltalán nem mindegy, kik vigyázzák a falut. Mária-kápolna harangját vagy a Xántusok A település erős vonzerejét a természe- örökségét. Józsa Anna ti szépségei mellett abban is látja, hogy 187

Húsvéti Kalendárium – 2015

Székelyföldi növénycsodák Délcegek, aprók, színesek, rejtőzködőek, illatosak, mérgezőek. Mindannyian Székelyföldön fordulnak elő. Növények. Egyesek gyakoriak, mindenki által ismertek, használtak, mások igen ritkák, csak kevesen ismerik. Közös bennük, hogy csodálatosak – a természet, Székelyföld csodái. Néhány növényfaj azonban valamiért jobban kötődik e tájegységhez, és bár nem csak itt található meg, mintha valamiért mégis „székelyebb” volna a többihez képest. Ha a fák között keresnénk Székelyföld növényét, mint jelképet, valószínűleg a fenyőkre esne a választás. A lucfenyő a közönséges bükkés a tölgyerdők mellett a legnaHavasi gyopár gyobb területeket foglalja el hegységeinkben. Délceg megjelenése, évszázados kapcsolódása a székely ember mindennapjaihoz, munkájához, megélhetéséhez egyértelműen vezető helyet biztosít számára az itt fellelhető fafajok sorában. A friss fenyőhajtásokból készített szörp az egyik legjobb gyógyszer torokfájásra, hűlésre. A lucosokhoz, a magasabb vidékekhez kötődik egy másik növényfaj, a fekete áfonya is, mely szintén a vidék egyik reprezentatív növénye. Kedveli a savanyú talajt, sötétkék, feketés bogyói igen ízletesek. Mindenhol ismerik, gyógyhatása miatt egészben gyűjtik. Nyersen, de lekvárnak, Szártalan teának elkészítve is bábakalács

fogyasztják hasmenés, bélférgesség, szívés érrendszeri betegségek gyógyítására. Itt megemlítenRéti dő a másik igazi margitvirág hegyvidéki faj, a vörös áfonya is, mely szintén igen népszerű és ismert növény (népies nevén kokojza vagy havasi meggy). Székelyföld magasabb vidékeinek, havasainak másik fontos, jelképnek is beillő növénye az igen ritka havasi gyopár. A „sziklák királynője” a NagyHagymás, a Békásszoros környékén, nehezen hozzáférhető helyeken for- Erdélyi májvirág dul elő. Középázsiai eredetű, hazánkban fokozottan védett növény. Az őszirózsafélék családjába tartozik, gyapjas, finoman szőrözött, nem téveszthető össze más fajokkal, így nem véletlen, hogy számos kiadványon, pénzen, egyesületi címerben (többek között az Erdélyi Kárpát-Egyesületében) is megtalálható. Az utóbbi években nemesített változata is megjelent városok, kertes házak kertjeiben – ez talán segít élőhelyeinek védelmében.

188

Húsvéti Kalendárium – 2015 Egy másik közTop Tíz növény, amit ismert, szép növény a hegyi kaszáSzékelyföldön 10 lókon, réteken előérdemes fotózni: forduló szártalan 1. havasi gyopár – nehéz rábukkanni, bábakalács. Bár Tavaszi hérics de ő a „hegyek királynője” alacsony termetű, 2. szártalan bábakalács – bár szúrós, a látványos fészekvirágzata, szúrós levelei szépsége, illetve a hozzá fűződő legenmiatt mégis sokan ismerik, számos népi dák révén megérdemli a figyelmet hiedelem, babona is fűződik hozzá. A 3. réti margitvirág – fehér sziromlehegyi kaszálók a maguk botanikai változavelei ellenére a sokszínű kaszálók jeltosságával egyébként igen fontosak, szálegzetes növénye mos ritka és szép növénynek jelentenek 4. erdélyi májvirág – szép, kék szirmai élőhelyet. Ezt a növényi gazdagságot az elsők között jelennek meg tavasszal éppen a kaszálás biztosítja, hiszen ezáltal az erdőkben nem képesek a gyomnövények, más inva5. tavaszi hérics – az egyik legszebb zív fajok (özönnötavaszi növény vények) elfoglalni 6. Boldogasszony papucsa – gyöa rétek, kaszálók nyörű bizonyítéka annak, hogy nálunk sokszínű növényis élnek szépséges orchideák világának helyét. A teljesség igénye 7. zergeboglár – virágzási ideje kapnélkül érdemes csolódik a pünkösdi búcsúhoz megemlíteni a ko- Boldogasszony 8. őszi kikerics – Kányádi Sándor a papucsa loncos legyezőfű, kalapjába tűzte versében ezt a szép lila kis ezerjófű, közönséges orbáncfű, réti virágot margitvirág, csörgő kakascímer, réti 9. Teleki-virág – ezen az egyik legnagyobb termetű, szép, sárga virágú kakukkszegfű nevét, hiszen ezek mind növényünkön mindig pihen legalább hozzátartoznak a székelyföldi dombok, egy rovar vagy lepke kaszálók szépségéhez, hírnevéhez. 10. szibériai hamuvirág – a lápok Egy másik jellegzetes élőhelyet, ahol nagyon ritka, de igen fotogén növénye számos, ritka növényfaj megtalálható, a tőzeglápok képezik. Akár a Mohosról, a Buffogóról, a Lucsról, a fenyőkúti vagy a kommandói lápról egyértelműen a rovarok nagy ellensége, a legyen szó, jellem- legyeket, pókokat, lepkéket csapdába ejtő ző rájuk a süppedő és megemésztő harmatfű. A megjelenését ő z e g m o h a s z ő - ben igen szerény, az avatatlan szem számányeg, és néhány ra sokszor észre sem vehető apró növényritka, botanikai kék levelein piciny, ragadós cseppek vonzérdekesség. Ezek zák magukhoz a kisebb rovarokat, ameEurópai zergeboglár közül a „sztár” lyek a levélhez érve menthetetlenül 189

Húsvéti Kalendárium – 2015 elpusztulnak an- észrevehetők, könnyen megkülönböztetnak emésztőned- hetők más növényektől. Latin neve is veiben. A nit- szépségére (Adonis vernalis), illetve a rogénszegény kör- görög férfiszépségre (Adonis) utal. nyezetben így A tavaszi hérics mellett említést érdetudja a harmatfű mel a kockásliliom, a fekete kökörcsin és Őszi kikerics pótolni a számára a tavaszi kankalin is, melyek a székelyfölszükséges tápanyagot. A lápokban még di tavaszi tájak ritka, de annál szebb, fontomegtalálható néhány jégkorszakbeli ma- sabb növénycsodái. Májusban még virágradványfaj is: tőzegáfonya, tőzeg- zik néhány pompás megjelenésű növény, rozmaring, hüvelyes gyapjúsás, mámorka mint a Boldogasszony papucsa, a csillastb. gos nárcisz vagy az európai zergeboglár, Az eddig említett növényeken kívül amelyek bár védettséget élveznének, igen még számos igen fontos, védelemre szoru- sokszor végzik rövid virágéletüket útszéli ló növénnyel büszkélkedhet Székelyföld. árusok csokraiban, virágvázákban. A tavaszi olvadó hótakaró alól előkandikáA Boldogasszony papucsa a kosborféló hóvirág az egyik közülük. Vidékünkön lék családjának legnagyobb nálunk élő őshonos, az amarilliszfélék családjának képviselője. Székelyföld több szegletében tagja. Lomb- és ligeterdőkben egyaránt is megtalálható, állományai azonban nem megtalálhatjuk, helyenként tömegesen túl nagyok. Egyenes, magas (akár 50 centifordul elő. Hagymétert is elérő) szárán egy-két különleges más, évelő növirág nyílik. Lepellevelei barnásak, köztük vény, magányosan felfúvódott (papucsszerű), igen látványos, álló virágokkal, sárga, kiöblösödő mézajak figyelhető meg. nevét a középajtai Kevésbé látványos, ám lenyűgöző, Benkő Józsefnek nagyon jó illatú növényünk a jégkorszakTeleki-virág köszönheti. ból nálunk rekedt csillagos nárcisz. Aki Egy másik jelentős kora tavaszi, jellem- járt már virágzó nárciszréten, az biztosan e zően endémikus (csak egy bizonyos helyen sorok olvasása közben is érzi a nárcisz élő, helyhez kötött faj – szerk.) növényünk felejthetetlen, bódító illatát… az erdélyi májvirág, amely csak a KárA zergeboglárt sok helyen pünkösdi pátok lombhullató erdeiben fordul elő. A rózsaként ismerik, hiszen virágzási ideje tavaszi erdei séták, kirándulások elmarad- pünkösd környéhatatlan látnivalója a kakasmandikóval, kére esik. Ez a az erdei szellőrózsával, a kétlevelű csil- növényünk is jéglagvirággal egyetemben. kori maradvány, A tavaszutó is számos, csodaszép ismertségét elsőnövénnyel varázsolhatja el azokat, akik sorban a sárga szímegtalálják néhány lelőhelyüket. A bog- nű, bókoló fejecslárkafélékhez tartozó tavaszi hérics szá- kéjének, a ki nem raz, napos gyepeken, gyepréteken fordul nyíló csészelevelei- Szibériai hamuvirág elő. Élénksárga, nagy virágai már messziről nek köszönheti. 190

Húsvéti Kalendárium – 2015 Őszi növényeink közül valószínűleg az őszi kikerics a legismertebb, lilás színű virágai uralják az őszi réteket, legelőket. Kányádi Sándor Tisztás szélén mogyoró című versében a kalapjában viselte a kikericscsokrot. Hozzá nagyon hasonló a bánáti sáfrány, amely inkább erdős részeken fordul elő. A kikerics közismerten mérgező faj, a legelésző állatok sem fogyasztják, alkaloidja befolyásolja a sejtosztódást. A fentiekben csupán néhány fontosabb növényfajt mutattunk be Székelyföldről, elsősorban az ismertebbeket, illetve a ritkább, védett növényeket. A felsorolás nem teljes, hiszen a Teleki-virág, a nagy ezerjófű, a szibériai hamuvirág, a kosborfélék számos tagja, rengeteg gyógynövény (kakukkfű, szurokfű, cickafark) is ide kívánkozott volna, hiszen valamennyien a székelyföldi táj, növényvilág szerves részét képezik. Köllő Zsolt Ágoston Fotó: Fodor István

A bogáti kápolna

191

Húsvéti Kalendárium – 2015

Ne vágj ki minden... jelt! A Hargita Megyei Tanács barlang- és hegyimentő-szolgálatának tagjai a segítőikkel 2010 óta ezernél is több kilométernyi erdei útvonalon festettek turistajelzéseket a fatörzsekre és kövekre, kőhalmokra, vagy állítottak útjelzőket. Közszolgálatot teljesítettek, munkájukat idén is folytatják. Fotó: Bereczki Barna

Cecele-tető

A térképek alapján elkészített tervük csaknem kétezer kilométerről szól, de ez könnyen „megnyúlhat”, mert az a tapasztalat, hogy néha-néha vissza kell térni dolgozni az előzőleg már befejezettnek vélt helyszínek némelyikére. Lopások, rongálások történtek. Előfordult, hogy a fontos adatokkal – például segélykérő telefonszámokkal és kilométerszámokkal is – ellátott fémoszlopokat, facölöpöket valakik kivették, elvitték esztenákra, nyaralókhoz, házakhoz, falusi háztáji gazdaságokba, esetleg ócskavas-begyűjtőkhöz. A komoly anyagi beruházással, emberi szakértelemmel és erőfeszítéssel kihelyezett turistaoszlopok eltűnése, megrongálása nem az egyedüli panasza a hegyimentőknek. Az általuk többször bejárt útvonalakon, turistaösvények mentén azt látták – és más természetjárók is észlelték –, hogy valakik sok olyan fát kivágtak, amelyeken turistajel-

zés van (volt). Ilyen jeleket a lenyesett és elszállításra előkészített rönkökön láttak többen, emellett a hegyimentők a térképeik, a munkaprogramjuk és a terepismereteik alapján is azonosítani tudták azokat a helyszíneket, ahol úgymond potyára festettek a fák törzsére turistajelzéseket. A hegyimentők javaslata és kérése az, hogy ahol csak gyérítés történik, ott az erdészek és fakitermelők hagyják meg a turistajelzésekkel ellátott fákat. Vagy pedig – tarvágások, út menti kitermelések stb. esetén – ne tőből, a szabály szerinti „csutakmagasságban” vágják ki azokat a fákat, hanem a jelzés fölött néhány centivel. Ez legfeljebb 1,50–2 méternyi faanyag, ami a törzs átmérőjének függvényében sem jelent nagy áruveszteséget a kitermelőnek és tulajdonosnak, de fontos, olykor akár életmentő is lehet bárkinek. Botos László

192

Húsvéti Kalendárium – 2015

Egy székely, aki körbekerekezte a Földet Valóra váltotta az álmát: a székelyudvarhelyi Szabó Zoltán egy fekvőbringán megkerülte a földgolyót. A Kobra becenevű vállalkozó 2013 júniusában indult el kelet felé azzal a szándékkal, hogy két év alatt körbebiciklizi a Földet – 2014 októberében, a tervezettnél kissé hamarabb, nyugat felől érkezett meg szülővárosába. Az útvonal nagyjából Iránon, Kínán, Indonézián, Új-Zélandon, az Egyesült Államokon, Mexikón, Portugálián, Franciaországon, Szlovénián és Magyarországon vezetett át. Nem ma kezdte a hosszú lefolyású, merész vállalkozásokat, hiszen a pizzázót és hargitai panziót működtető Szabó Zoltán korábban mászott már hegyet Kirgizisztánban, többször volt Tibetben, gyalog és kerékpárral is végigment az El Caminón, Csíksomlyóról a Vatikánba gyalogolt, de megpróbálta megmászni a Himalája egyik legmagasabb csúcsát, a Cso-Ojut is. 2012 végén elhatározta, hogy fekvőbringával körbekarikázza a bolygót, és elképzelését valóra váltotta – barátai, ismerősei erkölcsi támogatása mellett a Góbé termékcsalád lett az ötlet kivitelezésének fő támogatója. Az úton folyamatosan blogot írt, illetve a helyi és az országos sajtó is majdnem hétről hétre követte

kalandjait, cikksorozatok jelentek meg róla folyamatosan.

Otthoni tájakon Egyik, Új-Zélandon írt blogbejegyzésében így vall a miértről: „Ha meg akarják érteni székely gondolkodásomat nem székely olvasóim is, akkor most példázom. Mi otthon elmegyünk sörözni, és ha összejön, akkor másnap azt mondjuk: berúgtunk. Úgyhogy továbbra is sokat góbéskodom a nagyvilágban, és ha összejön, akkor majd azt mondom, földkerültem egyet.” 2013. június 16-án, vasárnap délben, forró nyárban, az általa működtetett kis pizzázó előtt pattant fel a BéBikének keresztelt bringára, és indult el a hosszú

A Grand-kanyon és a világjáró bringa

193

Húsvéti Kalendárium – 2015

Néhány „leg” az útról: 32 441 kilométert tett meg a fekvőbringával 16 hónap alatt 24 országot érintett 220 kilométer volt az egynapi rekordja (a Góbi-sivatagban) 4 800 méter volt a tengerszint feletti legnagyobb magasság, amit érintett (Tibetben) Közel 50 Celsius-fok volt a legmagasabb hőmérséklet, amit érzett (a lábát megperzselte az aszfalt) Alig 0 Celsius-fok volt a legalacsonyabb hőmérséklet, amit érzett (ÚjZélandon, pedig antarktiszi szél is fújt) 1 lejnyi összegért Ázsiában tízesével ehette és kedvence volt a momo, ami sült tésztába belesütött hús vagy spenót, amúgy a mexikói burger ízlett neki a legjobban az úton 76 éves volt a legkedvesebb ember, akivel találkozott: egy japán világjáró bácsi Kuala Lumpurban, aki egy csengős bottal járt, és egy reggel kétszáz üdvözlőlapot írt meg kézzel a barátainak

Új-Zélandon teljesítette a húszezredik kilométert

útra, földet kerülni. Törökországon, Iránon, Tádzsikisztánon, Tibeten és Kínán több hónap alatt tekert végig, a karácsonyt Thaiföldön töltötte, ahová néhány napra kiutazott hozzá a lánya is. Kobra ezután Indonéziába ment. Ausztráliába nem kapott vízumot, így átrepült Új-Zélandra, ami az egyik legnagyobb élményt jelentette számára, az volt az érzése, otthon jár. „Dimbes-dombos erdélyi tájakon vezetett az utam. Nagyon otthon éreztem magam, azzal a különbséggel, hogy itt jobbak az utak. Új-Zélandnak ezt az előnyét a drága otthoni borvíz kiegyenlíti” – írta egyik blogbejegyzésében. 2014. április 8-án tette meg a húszezredik kilométert, de változatlan tempót diktált magának: néhány napos pihenés után akár száz kilométert is kerekezett vizes ruhában, s ha nem kapott szállást, 6 fokos hidegben sátorozott. Emiatt szinte minden napsütötte percet kihasznált arra, hogy esőverte ruháit, felszerelését szárítgassa.

A 66-os úton „Lassan megtanultam, hogy ne hasonlítgassam a megtörténtet a meg nem történthez. Az ilyen hibakereső gondolkodást európai, keresztény gondolkodásnak nevezem... Otthon azért mérgelődünk, mert hiányzik a pohárból a fele, a buddhis-

ta annak örvend, mert még ott van a maradék fele. Valahogy így alakult lassan nekem is, hogy reggel csak hálát érzek a jó pihenésért, és örvendek a nappalnak, ami rám köszönt” – jegyezte fel akkoriban. Májusban Új-Zélandról átrepült az Egyesült Államokba, Seattle-be. Járt Jimi Hendrix síremlékénél, aztán elindult délnek. Ahogy elmesélte, az új-zélandi ősz után valóságos felüdülést hozott az amerikai tavaszi időjárás, pedig ott sem ritka az eső, a szélvihar. Járt azonban sötét helyeken is, ahol haj-

194

Húsvéti Kalendárium – 2015 Tibeti magaslaton

léktalanok és kábítószeresek ténferegtek a zsúfolt utcákon, de aztán jött a préri és a sivatagos terep: 2014. június közepén maga mögött hagyta Utah, illetve Arizona majdnem teljesen sivatagos vidékét, amelyen lépten-nyomon tüskés bokrok, nyolctízméteres virágzó kaktuszok díszelegnek, de a szúnyogok, bogarak, kígyók és pókok óvatosságra késztették. „Itt minden csíp, szúr, ragad, akad, harap” – fogalmazott akkoriban a blogján. Járt régi vadnyugati

Jimi Hendrix sírjánál

kocsmában, ahol filmet is forgattak, tekert a legendás 66-os úton. Amerikából július elején ért át Mexikóba. Hetekig bicajozott ott is, többször szerepelt helyi újságokban, tévéadókon, emiatt számos mexikói állította meg útközben, hogy fényképet készítsen vele. Mexikóban úgy döntött, hogy az eredeti tervtől eltérően Dél-Amerikát kihagyja, így augusztus 21-én átrepült Lisszabonba, ahonnan Spanyolországon, Franciaországon, Olaszországon, Szlovénián és Magyarországon keresztül ért haza. Tavaly október 18-án, szombat délután Székelyudvarhelyen százak fogadták, felemelő esemény volt a kisváros életében. „Nem lettem más ember, nem feltétlenül kell elmenni azért, hogy megváltozzál. Ha itthon maradok 16 hónapot, és csak olvasok, akkor is más ember lettem volna kicsit, csak éppen más irányba. De ez nem olyan, amire sokan gondolnak” – jelentette ki hazatérés után az udvarhelyi világutazó. Leállni csak néhány hónapot tervez – új terveket, álmokat dédelget. Fogunk még hallani róla! Katona Zoltán Fotók: kobrazoli.wordpress.com

195

Húsvéti Kalendárium – 2015

Szubjektív útinapló Törökországból Még nem tudja, hol tölti a nyári szabadságát? Már csak a – jó pár, zűrzavaros évszázadot, benne Mohácsot és Eger ostromát leszámítva – mélyen gyökerező török-magyar barátság jegyében is Kis-Ázsiát ajánljuk úti célul. De nem csak ezért: az ár-szolgáltatás arányt tekintve, különösképpen a látnivalókat, a sehol máshol nem átélhető hangulatot figyelembe véve, Törökország nagyon jó választás lehet. Alulírottnál mindenesetre a toplista élén áll. Szubjektív útinaplószerűség következik tavaly nyári élményekkel, tippekkel, hasznosnak ítélt tudnivalókkal. Immár harmadik alkalom, hogy négyfős csapatként vágunk bele a kéthetesre tervezett utazásba, egy személygépkocsival – így lehet a leggyorsabban haladni, a legkevesebb súrlódási kockázattal. Előrebocsátjuk, ajánlatunk főleg azoknak szól, akik három napnál tovább nemigen bírják tovább egy helyen, az all inclusive szolgáltatást nyújtó szállodákkal szemben az önellátást lehetővé tevő panziókat, apartmanokat részesítik előnyben, és napozás-

ból többnyire elégségesnek tartják azt, amennyi a régi romvárosok látogatása közben éri őket. No és még valami: tavaly először indultunk úgy útnak, hogy a tervezett öt állomáshelyen (Edirne, azaz Drinápoly, Ayvalik, Bodrum, Side, Isztambul) előre lefoglaltuk a szállást interneten. Nem csalódtunk! Némi tapasztalat birtokában kijelenthetjük, hogy Székelyföldről legtanácsosabb a Bukarest–Giurgiu–Razgrad–Tar-

Isztambul a Galata-toronyból

196

Húsvéti Kalendárium – 2015

Ami nem illik Törökországban Z Siettetni a pincért. Z Utcán imádkozó embert megzavarni,

fényképezni. Z Engedélye nélkül lefotózni bárkit is. Z Utcán hangoskodni, kihívóan viselkedni. Z Muszlimot pálinkával kínálni (egy gyenge próbálkozás esetleg belefér). Z Muszlim előtt szalonnát falatozni. (Disznóhússal még a macskát se kínáljuk a gazdája előtt!) Z Talpunkat valaki felé fordítani. Z A teát, cigarettát visszautasítani – ha megkínálnak vele. Z Bazárban alkudozás nélkül vásárolni. Z Ima közben (naponta ötször van ilyen) mecsetet látogatni.

Kifejezetten kerülendő: Z Az iszlám vallás nyilvános becsmérlése. Z Az Atatürk-kultusz megsértése (véletlenül se köpjünk a földre a minden városban megtalálható szobra környékén). Z Cipőben, lenge öltözékben, nőknek fedetlen fővel mecsetbe belépni. Z A turistaövezetektől távolabb eső vidékeken, az ország belseje felé rövid-

govishte–Omurtag–Lesovo útvonalat választani, ami a Google-térkép szerint 649 kilométert tesz ki Kézdivásárhely és Drinápoly között, és szűk 9 óra alatt lehet letekerni. A távolságot nem nagyon lehet rövidíteni, az időt viszont igen, ha minden sebességkorlátozó táblát nem veszünk figyelembe, igaz, Bulgáriában 10 eurónk

nadrágban, fedetlen fővel sétálni, főleg nőknek! Z Más feleségéhez hozzáérni. Z Portéka visszautasítása, miután megegyeztünk az árban. Z A Galatasaray klub zászlaját lengetni a Besiktas vagy a Fenerbache stadionja előtt (és fordítva).

Ajánlatos: Z Törökül köszönteni, akit megszólítunk. Z Általában motyogni pár szót törökül. Z Hangsúlyozni, hogy magyarok vagyunk. Z Néhány török focista nevét megtanulni, Hagi és Gică Popescu érdemeit méltatni. Z Kedvesnek lenni mindenkivel, minél többet mosolyogni. Z Nem felkapni a vizet, ha feleségünkért, lányunkért hirtelen felajánlanak egy tevét cserébe. Z Nem vinni túlzásba Görögország és Izrael dicséretét (de a kurdok iránti rokonszenvünket is jobb leplezni).

Teljesen fölösleges: Z Alkudozáskor a Talmudra hivatkozni. Z Az étlapon disznókarajt keresni. Z A müezzint csendre inteni.

bánhat egy-egy „radarbafutást” (ezt ajánlatos vitatkozás helyett a rendőr markába nyomni). Az utazási irodák általában a Ruse–Veliko Tarnovo–Nova Zagora–Svilengrad útvonalat javasolják (654 km, 9 h 12 ’), de ezen a tizennégy adódó lehetőség közül csak egyszer sikerült végigmenni, mert útjavítás miatt elterelték róla a forgal-

197

Húsvéti Kalendárium – 2015 hoz? Elsősorban jóféle szilvapálinkát, mert „Ramadán, perzsa kiejtés alapján az ottani, Raki nevű ánizspálinkát nehezen ramazán: az iszlám holdnaptár 9. szokja meg a székely gyomor, s ráadásul hónapja, amely alatt a muszlimok méregdrága; aztán jóféle borvizet, mert a napkeltétől napnyugtáig böjtölnek” – „bubis” arrafelé ritkaságszámba megy, s olvashatjuk a Wikipédián. Ebben az azt is mesterségesen szénsavazzák; végül a értelemben a mi húsvétunkat megelőfüstölt szalonnát, a szárított sonkát meg ző böjti időszakhoz hasonlítható, disznóhúskonzervet ne felejtse itthon az, csakhogy a muszlimok ilyenkor arra aki a megszokott ízeket nem tudja nélküemlékeznek, hogy Kr. u. 610-ben lözni, mert eme tisztátlan állatról még csak Allah kinyilatkoztatta Mohamed próbeszélni sem illik az iszlám világban. A fétának az akaratát, s éjszaka, napfelspórolósabbak még pár karton sört is keltéig bármiből bármennyit ehetnek bedobhatnak a csomagtartóba, mert az (meg is teszik). Általában 30 napig bármelyik székelyföldi nagyáruházban tart, de ez változhat, és minden évben olcsóbb valamivel, egyéb élelmiszert nagymás időszakra, 2015-ben például júnijából a romániai árakon szerezhetünk be us 18. és július 17., 2016-ban június 6. az ottani üzletekben, nem érdemes cipelni. és július 5., 2017-ben pedig május 27. Sőt, egy útszéli árustól pisztrángot is vásáés június 25. közé esik. Ilyenkor még a roltunk már, átszámolva fél euróba került turistáknak sem ildomos az utcán darabja! sétálva kebabot majszolniuk, az igazi Első törökországi utazásunk első napfelnőtt muszlim naplementéig nem ján, nyolc évvel ezelőtt, félig-meddig kényeszik, nem iszik (de az utazók például szerből Gallipoliban (Gelibolu) szálltunk mentesülnek e szabály alól!), nem meg, de akkor – finoman fogalmazva – dohányzik, nem dühöng, nem pletynem nyűgözött le; nem tudom, azóta kál, sőt, nem is szeretkezik, a legtöbb mennyit változtak ott a körülmények, de étteremben, kocsmában nem szolgálmindenképpen érdemes még az európai nak fel szeszesitalt. A ramadánt köveoldalon pihenőt tartani, és csak másnap tő három napon viszont tulajdonképkelni át Ázsiába. A következő években pen egy nagy közösségi lakodalmat ül Rodostót (Tekirdag) próbáltuk még ki, az egész iszlám világ, még a legszegéfőként Mikes Kelemen kedvéért, de a nyebbeknek is jut a finom falatokból. Sherwood panzió medencéje sem elhanyagolható szempont. Aztán kezdtük már Isztambulban is a körutat, ám mivel itt mat; egy alkalommal Veliko Tornovóból a csak az óváros jöhet szóba, a zsúfolt forgaSipka-szoroson át jutottunk el Nova lomtól és a sok dudálástól könnyen felideZagoráig (685 km, 9 h 45’), de ez csak erős gesedő sofőröknek kevésbé javallott. idegzetűeknek ajánlott, mert a szorosban Akkor komppal hagytuk el, tavaly ugyanhosszú kilométereken át nem lehet előzni, csak a tengeren való megközelítést válaszés tele van kamionnal. tottuk... Mivel Rodostó kerülőt jelent, és a Hogy mit érdemes felpakolni egy önel- Rákóczi Múzeumot már láttuk, most látósra tervezett törökországi nyaralás- Drinápolyra esett a választás. Bevált. 198

Húsvéti Kalendárium – 2015

Tizenöt csata színhelyén Drinápoly, Ottoman Palace Hotel – 10 euró/fő Július 18-án, péntek hajnalban indultunk, de kettős gumidefekt, no meg a csigalassú bukaresti körgyűrűzés miatt csak késő délután érkeztünk meg a ma mintegy Selimiye-mecset

150 ezer lakosú Edirnébe, pedig Bulgáriában csak egyszer álltunk meg falatozni, valahol Prolaz környékén. A várost Hadrianus római császár alapította, az Egri csillagokban még Drinápoly néven fordul elő. Korábban (1362 és 1453 között) az oszmán birodalom fővárosaként fungált, ám akkor egy Orbán nevű székely mester olyan ágyút öntött itt II. Mehmed szultán számára, amellyel az bevehette Konstantinápolyt, s onnantól kezdve az lett a birodalom fővárosa, immár Isztambul néven. 1923-ban aztán, miután a törökök is majdEski-mecset

199

Drinápolyt még Kr. u. 125-ben alapította Hadrianus római császár egy régi trák település helyén, Hadrianopolisz néven, ez rövidült Adrianoplere, a törökök pedig Edirnenek nevezték, 1365-től majd száz évig az oszmán birodalom fővárosaként fungált. Az idők folyamán 15 csatát vívtak itt, a Bizáncot többször is megalázó Attila hun király nyomdokain (Kr. u. 440–443) később a Botond vezette kalandozó magyarok is áthaladhattak rajta (958), Mikes Kelemenünk is megemlékezik róla leveleiben. Konstantinápoly (Isztambul) elfoglalása (1453) után sokat veszített jelentőségéből, de még sokáig innen indultak ki a törökök hadjáratai, s a 18. században még Európa hetedik legnagyobb városának számított. Itt több mecsetet is meglátogathatunk, a leghíresebb a Selimiye (1575). Ez a több mint 360 építészeti remekművet alkotó Mimar Sinan legcsodálatosabb munkája, ehhez fogható még Isztambulban a Sehzade- és a Süleymaniye-mecset. Az építésnél speciális keveréket használt: a közelben egy tyúkfarmot hozott létre, a szárnyasok csontjait porrá törte, és belekeverte az építőanyagba. Nyolcvanöt éves korában fejezte be, az akkori iszlám világ legmagasabb (71 m) minaretjeivel büszkélkedett, hatalmas kupolájának átmérője 31,2 méter, azaz alig 20 centivel kisebb, mint az isztambuli Aja Sofiájé. Drinápoly más kihagyhatatlan látnivalói az ugyancsak világhírű építész, Celebi, illetve testvérei munkája, az Eski- (Öreg-) mecset (1414), IV. Murad 9 kupolás mecsetje, a spirálisan kígyózó Yivli-minaret, de vannak középkori hídjai, 400 éves karavánszerája (Rüstem Pasa Kervansaray), számos múzeuma és természetesen nagy bazárja.

Húsvéti Kalendárium – 2015 légkondi, wifi… Erősen esdettünk már egy korsó hideg sör után, így valósággal rohantunk a sétálóutcába, ám itt megrökönyödéssel konstatáltuk, hogy ramadán lévén, tilos a szeszesital-fogyasztás, így értelemszerűen árusítani sem szabad. Szerencsére a török legalább olyan jó kereskedő, mint istenfélő, kétségbeesett Selimiye ábrázatunkat gyorsan ki is szúrták a nem megszenvedték a maguk Trianonját, tömegből, s öt perc múlva már az egyik Musztafa Kemal Atatürk, a köztársaság kocsma emeletén lőttük be az Efest. Az alapítója, a modern Törökország atyja sem zavart, hogy fekete pohárban szolgálAnkarába helyezte át a székhelyét, hogy ták fel – minden bizonnyal azért, hogy Allah és az esetleges ellenőrök ne lássák, minél távolabb essék az ellenségtől. Drinápolyban teszteltük az első, inter- mit iszunk… A ramadán előírásait egyébként az üdüneten foglalt szállásunkat, GPS-szel könynyedén megtaláltuk. Szálláshelyünk 5 perc lőhelyeken még ennyire sem veszik szigosétára van a központi sétálóutcától. rúan, az éttermekben, kocsmákban zavarKívülről kissé barátságtalannak tűnt, és a talanul kiszolgálják a szomjas kuncsaftot. környéke sem szívderítő, bent minden A félliteres, palackos Efes nagyjából 3 stimmelt: barátságos, segítőkész személy- eurós áron kapható, sajnos, a hordós kiszezet, tágas, felszerelt konyha, tiszta szobák, relést valamiért nem kedvelik annyira. Egyes vélekedések szerint Orbán mester a háromszéki Bereckben született, akárcsak pár évszázaddal később, 1814-ben nagynevű ágyúöntő utódja, Gábor Áron. Életéről, tevékenységéről kevés megbízható adat áll rendelkezésünkre, azt sem tudni biztosan, hogy négy vagy nyolc ágyút öntött-e. Amennyiben nyolcat, akkor abból hetet talán Drinápolyban, illetve Demirköyben, egyet Konstantinápoly falai előtt – talán ez volt a legnagyobb. Egy-egy ilyen ágyút állítólag hatvan bivaly vontatott két hónapon át, miközben két oldalról kétszáz-kétszáz ember egyensúlyozta. A csodafegyver kéttonnás (más források szerint 550 kilós) lövedéket tudott kilőni 8 méternél hosszabb, 99 cm átmérőjű csövén, 1 vagy 2,5 km távolságra, naponta nyolc (mások szerint négy) lövést lehetett leadni vele, mert sok időt vett igénybe a hűtése. Ötven napon át bombázták velük Bizánc falait. Az interneten olyat is olvasni, hogy az egyik ágyú ma az egyesült királyságbeli Fort Nelsonban tekinthető meg; nekünk az isztambuli Katonai Múzeum teremőre azt mondta, az udvaron van kiállítva egyik példánya, de kint már nem találtuk meg. 200

Húsvéti Kalendárium – 2015 trójai faló mására mászhatunk fel egy faceTemető Gallipolinál bookos fotó erejéig. Ha kedvünk kerekedik romok között mászkálni, inkább Ayavcik felé jobbra letérve menjünk egyenesen az Edremit-öbölig, egészen pontosan Assosig (Behramkale). A bronzkori alapítású települést az ókor legszebb városának tartották; ma csak falu – impozáns romokkal, csodálatos kilátással. A Kr. e. 4. sz. közepén Arisztotelész filozófiai iskolát Drinápolyban például egyáltalán nem alapított itt, s jóval később (Kr. u. 58-ban) fedeztünk fel csapolt sört, de még 380 Pál apostol innen tette meg egy hét alatt az kilométerrel délebbre, Ayvalikon sem, bodrumi szálláshelyünk szűk környezetében, a tengerparton pedig egyetlen helyen mérték korsóba, nem csoda, hogy ötven méteres körzetéből igen ritkán léptünk ki. A Török Riviérán, vagyis a Földközi-tenger partján, valamint Isztambulban már nem okoz gondot sörcsapot találni, az utóbbi helyen azonban arra is kell figyelni, hogy a mecsetek, dzsámik szomszédságában nincs alkoholfogyasztás. Vagy ha igen, akkor csak fekete pohárban… Szombat délelőtt mecsetlátogatás (lásd keretes írás), pénzváltás, néhány fotó a sétálóutcában, s irány Ayvalik. Nem kell attól tartani, hogy esetleg csak estére érkezünk meg, mert a szállásunk ugyebár vár, így Gallipolinál (Gelibolu) még az is belefér, hogy szemügyre vegyük az első világháborús csata (Dardanellák ostroma) áldozatai- Alexandra Troasig tartó 50 km-es gyalonak temetőjét. I. Xerxes perzsa királyhoz és gútját. Követhetjük példáját, ha időnk Nagy Sándorhoz hasonlóan nem építhe- engedi, lehetőleg autóval, vagy visszafortünk hajóhidat, ezért Canakkaleba komp- dulhatunk Ayvacikig, de akár a tenger pal kelünk át (20 euróért fél óra alatt átszál- mentén is folytathatjuk utunkat Edremit lítanak), s szelhetjük tovább a festői tájon felé. Jobbról a pancsolásra csábító tenger, átvezető, négysávos útvonalon. balról az 1774 méter magas Kaz dağ, Tróját már láttuk, de nem csak ezért eredeti nevén Ida hegye (dağ = hegy), kár azért a pár kilométeres kitérőért: ósdi ahol az ókor első szépségversenyét tartotköveken, régészeti ásatások nyomain kívül ták, s ahonnan az istenek figyelték a trójai nem nagyon akad látnivaló, legfennebb a harcokat. 201

Húsvéti Kalendárium – 2015

Szemben a „leszbikusok szigetével” Ayvalik, Apart Hotel Ege (16 euró/fő). A panziót tulajdonképpen nem a városban kell keresni, hanem pár kilométerrel északra, közvetlenül az Égei-tenger mellett, talán külön neve is van a fürdőtelepnek. Végre egy olyan szállás, ahol ötven méteren belülre esik a part, ráadásul medencéje is van! Igaz, ez utóbbira foglaláskor kényesen vigyáztunk, tehát innentől „alapfelszereltségnek” tekintjük, akárcsak a wifit. De itt még pingpongasztal is van, ki lehet ülni a fák alá, a személyzet szolgálatkész, a nap ragyog. Csak csapolt sör nincs sehol… Pedig a csapat másik férfi tagjával még a dolmusra is felültünk, hátha találunk valahol. Ez a tömegközlekedési eszköz a taxi és az autóbusz sajátos keveréke, csak kijelölt útvonalon halad, intésre bárhol megáll, a tarifa a távolságtól függetlenül egységes (1 euró), amit felszálláskor a sofőr markába kell nyomni. Milyen a székely? Ha már ki van fizetve, menjünk vele, amíg lehet! Olyan tíz kilométer után azért már kezdett gyötörni a honvágy, leszálltunk, végigjártunk pár kocsmát, de fájdalom, mindenütt csak palackos Efest tudtunk inni. A negyedik után hasított belénk a felismerés: elfelejtettük a szálláshelyünk nevét. Kilátás a Seytan Sofrasiból

Az Ege apartmanszálló erkélyéről

Valami „hoşgel deniz” feliratra emlékeztünk a szálloda előtt díszelgő tábláról, így azt mondogattuk a leintett taxisofőröknek, de csak a vállukat vonogatták. Az egyik olyan képet vágott, mintha az elnökükről kiderült volna, hogy zsidó, a másik, legalábbis a hanghordozásából ítélve, talán melegebb éghajlatra is elküldött (az éppen tomboló 35 fokhoz képest!), de ez nem biztos, mert nem tudunk törökül. Feladva a szélmalomharcot, kénytelenek voltunk hazagyalogolni a part mentén, délidőben, ezzel egyszer s mindenkorra letudva két hétre beütemezett napozást. Jóval később tudtuk meg, hogy a hoşgel deniz jelentése: üdvözöljük a tengeren! Szóval óvatosan a dolmussal! Tanulva a hibából, másnap már autóval indultunk a környék felfedezésére. Így persze a város melletti öblöt tarkító 23 kis szigetből egyikre sem tudunk eljutni, de két félszigetre igen. Az egyikre mindjárt a városból vezet az út, vékony földnyelveken, Namık Kemal (1840–1888) török nacio-

202

Húsvéti Kalendárium – 2015 elsőként taglalta a nők közti szerelmet, Priene mígnem – férjes asszonyként! – szerelemre nem lobbant egy nála 20 évvel fiatalabb, Phaón nevű ifjú révész iránt, és a viszonzatlan érzések miatt alá nem vetette magát Leszbosz-sziget egyik hegyéről. Szülővárosa, Eresszosz ma a leszbikusok fő turisztikai célpontja. Magyar vonatkozást is találunk: amikor a sziget a 14–15. században – nalista költő, fordító, újságíró nevét viseli. mintegy száz évig – önálló államként szereItt remek fürdőhelyeket találni (pl. Alibey pelt a történelemben, első uralkodója, Adasi), de nincs idő az összest kipróbálni. Ferenc a mi Nagy Lajos királyunk szövetAz útikönyvek hajóutat javasolnak, a szige- ségese volt az oszmánok elleni, 1366. évi tek közül állítólag Taksiyarhist nem sza- hadjáratakor! Ja, és az 1600-as években, bad kihagyni görög templomának romjai- némi török hatásra, itt készítették először a val. Mi kihagyjuk, ehelyett sült halat (törö- görögök Ouzó nevű nemzeti italát! Fel kül balik, kb. 5 euróval kell számolni szemé- tudják idézni a jó szilvapálinka ízét? Na, ez lyenként) kóstolunk az egyik kis étterem- egyáltalán nem hasonlít rá! ben, s máris a pár kilométerrel délebbre Révedező tekintetünket gyorsan leveszhúzódó félsziget felé vesszük az irányt. szük Leszboszról, nyaralás ide vagy oda, Itt Sarimsakli strandját ajánlhatjuk szorít a program. Egy üveg sör azért még (Sarımsaklı Plajı), de mindenképpen belefér, és itt áruljuk el (ne a kirándulásuk érdemes felmenni a félsziget legmagasabb végén tudják meg), hogy Törökországban pontján büszkélkedő Şeytan Sofrası Han 0,5 ezrelékes véralkoholszinttel még lehet Cafe étteremig, ahonnan csodálatos kör- vezetni… panoráma tárul elénk. A környező szigetA hófehér város világ látványa hosszú percekre lebilincsel. Nyugat-délnyugat irányba a mintegy 15 Bodrum, Bitez: Villa Nergis km-re eső, 1630 km2 területű Leszbosz (13 euró/fő) (Lesvos) szigete zárja el a kilátást – az már Bodrumról, az azonos nevű félsziget Görögország. Kréta és Evia után a harma- „bejáratának” déli felén található, mintegy dik legnagyobb görög sziget. Rendszeres 30 ezer lakosú városról azt írják az útikompjárat köti össze Ayvalikkal, de aki könyvek, hogy „a legélénkebb égei tengeri személygépkocsival lépi át a török határt (vagyis akinek az útlevelébe „beütötték” az autó rendszámát), csak ugyanazzal a járművel hagyhatja el az országot, így ejtjük a görögországi kiruccanást. Pedig a „leszbikusok földjén” nem ártana egyszer szétnézni, hogy az ember elÖböl a Bodrum-félsziget mondhassa, járt ott is. A Kr. e. 6. sz. elején nyugati részén itt alkotott Szapphó költőnő, aki verseiben 203

Húsvéti Kalendárium – 2015 felé vettük az irányt, amely Söke városától 17 km-re található délkeletre. Útközben kissé megemelkedett az andrenalinszintünk, amikor Belevi előtt leszálltunk az Izmir–Aydin autópályáról, és megszólalt valami szirénaféleség, jelezve, hogy elmulasztottunk fizetni. Kiderült, hogy legutóbbi itteni nyaralásunk óta Bitezi sétálóutca Törökországban felszámolták a fizetőkanyaralóhely, Törökország St. Tropez-ja”. pukat, előzetesen ún. HGS-kártyát kell Mozgalmas éjszakai élet jellemzi, de nap- vásárolni pályadíj gyanánt, a rendszer pal is intenzív a nyüzsgés. Ezért próbál- számtábla alapján szűri ki a blattolókat. tunk minél távolabb, a félsziget belseje felé Minket is kiszűrt, de nem vett üldözőbe szállást találni, no meg azért is, mert a senki, később a határnál sem vasalták fel a városközpont közvetlen közelében nincse- pénzt, számlát sem küldtek azóta… De nek strandok, a tengervíz pedig állítólag itt azért önök vásároljanak ilyen kártyát, szeszennyezettebb, mint kissé távolabb a mélygépkocsik esetében indulásból 30 „nyüzsgéstől”. Így egyik külvárosára, lírával (10–11 euróval) kell feltölteni Bitezre esett a választásunk, ahol sem a elektronikus úton, amikor az autópálya vízminőséggel, sem a fürdőlehetőségekkel egy-egy fizetőkapuján áthalad a jármű, a nem lehetett gond. Nem is volt. sofőr mobiltelefonjára üzenet érkezik Ayvaliktól mintegy 370 kilométert kel- arról, hogy mekkora a megmaradt egyenlett megtenni, de ez a török útviszonyok leg. Ha elfogyott, szól a sziréna… közepette (szinte mindenhol széles, többSelcuk (a közelében áll az a ház, ahol sávos úton lehet haladni) alig párórás uta- egyes források szerint Szűz Mária az utolsó zást jelent, ezért nyugodtan be lehet iktat- éveit töltötte) és Kuşadasi (az egyik legfelni néhány megtekintendő objektumot, kapottabb égei tengeri üdülőhely) érintéakár kitérőkkel is. Az egyik mindjárt sével haladunk tovább, de mivel korábban Bergama lehetne, illetőleg a mellette mindkét helyen megfordultunk már, sőt, meredeken magasodó dombon feltárt, meg is szálltunk, ezúttal meg sem állunk a 2014-ben az UNESCO világörökség-listá- Nagy-Menderes Nemzeti Parkig (Büyük jára felkerült akropolisz, az ókori Menderes Deltası Milli Parkı). Itt legnaPergamon. Ismerős ugye? Innen ered a gyobb elképedésünkre a Székely papirusztekercseket felváltó pergamen, A Bodrumi-öböl miután nagy műveltségű uralkodója, II. Eumenész megalapította a híres alexandriai könyvtár mását. De mivel a lenyűgöző romvárossal, akárcsak a Selcuk melletti Epheszosszal (az ókori világ egyik csodája a hét közül) korábbi utazásaink során már megismerkedtünk, így most egy másik ókori nevezetesség, Priene romjai 204

Húsvéti Kalendárium – 2015 nek köszönhette létét. Athéné-temploma Kilátó a bodrumi várból a Kr. e. 4. század környékén épült (Pütheosz jóvoltából), akárcsak 5000 férőhelyes színháza. „Mintha lakói földrengés után csak tegnapelőtt futottak volna innen. Míg serege Milétoszt ostromolta, itt szeretkezett Nagy Sándor, egy isten. Minden ház emberméretű remekmű, s a kis színház! Mint nyíló kövirózsa A sziklák közt. Nagyzási mániáját nem exportálta ide soha Róma.” Ezt Faludy György írta még 1994-ben, s mivel ennél szebben magam sem tudnék fogalmazni, indulunk tovább dél irányába. Aki még nem látta, ki ne hagyja Milétosz (Milet) romjait a világhírű színházával, de Hírmondó-fejléces újságíró-igazolvány érdemes kitérőt tenni Didimig (Didyma), nem hatotta meg a jegyszedőt, csak fizetés amely nemcsak az itt született Apolló tiszellenében hajthattunk be a közel 28 ezer teletére épített, közel 3000 éves szentélyéhektáros, sós lapályokat és tengerparti gáz- ről közismert: az ókorban majdnem olyan lókat magába foglaló természetvédelmi jelentős jósda működött itt, mint a görögterületre. Az út végig a part mentén kanya- országi Delphoi-ban. Első utunk során itt rog, a kilátás csodálatos, lent meseszép már megfordultunk, ezért most a Bafa-tó öblök csábítanak fürdőzésre, de erre most felé vesszük az irányt. Felejthetetlen nincs idő. Annál is inkább, mert bosszúsá- élmény végigautózni a partja mentén. A nap lement, amire a mobiltelefon térgunkra nem lehet megkerülni a földnyelképe segítségével megtaláltuk a Villa vet, vissza kell menni majdnem Sökéig. Priene, az egyik legjobban feltárt helle- Nergist. Az udvar közepén medence, nisztikus kori település megtekintéséhez körös-körül apartmanok, meg egy kis venelvileg belépti díjat kellene fizetni, de déglő. A földszintre kerülünk, nem egészen mivel a 18 órai zárásra értünk oda, az három méterre a medencétől, a túloldalán éppen távozó jegyszedő széles mosolyt kézdivásárhelyi barátunk, Nagy Ernő inteküldött felénk, mi pedig senkitől sem get hevesen, s hív át egy pohár szíverősítőzavartatva, ingyen barangolhattunk az re. A mozgalmas, homokos tengerpartig ósdi görög kövek között. Merthogy a már legalább száz métert kell gyalogolni, várost, egyes vélekedések szerint, a régi butikok, fagyizók és kocsmák között. Végre görögök alapították a Kr. e. 14. sz. környé- felfedezzük az első sörcsapot, így a fürdést kén – a mükénéi kultúrához tartozó akhá- másnapra halasztjuk. A szokásos lazító nap után, ami lubicjok, aiolok és iónok ez időtől kezdve kezdtek itt kolóniákat létrehozni –, mások sze- kolásból, napozásból (már akinek), sörörint az amazonoknak vagy helyi törzsek- zésből és kajakotyvasztásból áll, elindu205

Húsvéti Kalendárium – 2015 lunk a félsziget felfedezésére. Úgy tervezNaplemente Sidenél zük, végig a cikk-cakkos partot követő keskeny úton megyünk, s kipróbáljuk az útikönyvekben ajánlott, homokos vagy aprókavicsos, kékzászló-minősítésű strandokat (Ortakent, Gümbet, Turgutreis, Gümüslük, Yalikavak stb.), de késő délután kiderül, ha ebédelni is szeretnénk és a bodrumi Szent Péter-erődöt is látni akarjuk, rövidebbre kell fogni a pórázt. A 30 ezer négyzetméteren elterülő, öt inkább 13 ezer férőhelyes ókori színháza toronnyal büszkélkedő keresztes várhoz és a Mindosz-kapu két monumentális épp zárás előtt érkezünk meg, az újságíró- tornyával. Na és a johannita lovagok igazolvánnyal megspóroljuk egy-egy sör által épített, 15. századi vár több múzeuárát. mával: többek között egy 3500 éve A bástyák remek kilátást kínálnak a elsüllyedt hajó roncsait is megtekinthetfehér épületektől pompázó városra, jük. amely egyes internetes élménybeszámoAz igazi török Riviéra lók szerint csinosabb, mint Antalya – az építészeti felügyelőség itt csak hófehér Side: Linda Apart (15 euró/fő) színű épületeket engedélyez! Bodrumot Három éjszaka után szedjük a sátorfát. a Kr. e. 13. században még Halikarnasz- Sideig 500 kilométer vár ránk, így viszonyszosznak nevezték, s Kr. e. 350-től 1700 lag korán, már 10 órakor elindulunk. éven keresztül itt állott a Mauszolosz Mindjárt Mugla előtt tábla jelzi Marperzsa birodalmi helytartó emlékére – marist: régi emlék, akárcsak a Datca-félugyancsak Pütheosz által – épített, ere- sziget, amelynek egyik felét az Égei-, a detileg 22 méter magas és 33x39 méter másikat a Földközi-tenger nyaldossa; ha alapterületű, az ókori világ hét csodája idejük engedi, autózzanak végig rajta egéközött számon tartott mauzóleum. Ami szen Knidoszig, az Aphrodite-kultusz ebből fennmaradt (néhány alapkő és egy központjáig! A szintén közeli Dalyanba gödör), nehezen hozza izgalomba a tör- egynapos hajókirándulás során jutottunk ténelem iránt fogékony turistákat, annál el pár évvel ezelőtt: az azonos nevű folyón csónakázva barlangtemplomokat lehet Antalya felé fotózni, akinek gusztusa van rá, iszappal kenheti magát, utána pedig egy olyan földnyelv mentén fürdőzhet, amelynek egyik felén sós a víz, a másikon meg édes. Az iszapot én kihagytam. Némi késztetést érzünk, hogy az egyik legszebb és legismertebb török strand, Oludeniz kristálytiszta vizét újból kipróbáljuk, de nem engedünk a kísértésnek, 206

Húsvéti Kalendárium – 2015 rajzolt robotképe: történelmi emlékekPerge ben, természeti szépségekben gazdag vidék, légkondis szobák megfelelő ár-érték arányban, jól felszerelt konyha, elfogadható sebességű wifi, az udvaron medence, a homokos tengerpart száz méteren belül, a kettő között sörcsap. Nem csoda, hogy a tervezett három éjszaka helyett ötöt húztunk le itt annak ellenére, hogy harmadszor vagyunk ezen a környéken, így a kötehadd haladjunk. Tapasztalatból tudjuk, lező látnivalókat többnyire kimerítettük. Ilyen látnivalók lennének Antalya belváhogy a tengerpart folyamatosan csábítana – tumultus sehol, a hőmérő 35 fokot rosa, az alanyai vár, Side, az Alara Han karamutat, a víz lágyan hullámzik –, ezért vánszeráj, Aszpendosz, Perge és TerMuglánál a hegyek felé vesszük az irányt, messzosz romvárosa, a Manavgat-, Düdenelőbb keletnek, majd északkeletnek tartva, és Kursunlu-vízesés, a Selge- és a Köprülühogy aztán Tavas után Antalyát vegyük kanyon, kissé távolabb Cirali, Phaselis és célba, ahonnan még 75 km Side. A 2528 Olympos strandjai, romjai, aki pedig olvasméter magas Honaz Dağ tövében érjük el ta Beder Tibor útleírásait, szánjon rá fél az E87-es (585) főutat, innen 40 kilomé- napot Macarköyre, azaz „magyar falura” – terre fehérlenek Pamukkale világhírű A sidei szálláshely mészkőmedencéi (UNESCO), de ellenmedencéje kező irányba. Közel ekkora távolságra esik Tavas városától Afrodisias is a Baba Dağ lábánál, ugyancsak görög-római múlttal, Epheszoszhoz mérhető romjaival, többek között a kitűnő állapotban fennmaradt római stadionnal. Ha nem láttuk volna, biztosan bevállalnánk mindkét kitérőt, de így tovább száguldunk délkelet felé. A Side melletti Linda Apart az a hely, a térképen Gebiz néven találják meg amelyre majd minden szempontból ráillik Antalyától úgy 45 kilométerre, északkeletaz ideális törökországi üdülő általam megre. Ezekre most helyszűke miatt nem fecsérelünk több szót, hiszen az útikönyvekben, Alara Han illetve az interneten kimerítő leírást találni róluk, inkább egy általunk „felfedezett” és bejárt, 186 km-es Toros-hegységbeli körutat ajánlunk a tengerparti napozást már unó, vállalkozó kedvű kirándulóknak. És bátrabb sofőröknek. Sideből Alanya felé tartunk a D400ason, majd Manavgat után 10 km-re leté207

Húsvéti Kalendárium – 2015 itt kávét nem isznak, mert sem bolt, sem Valahol Gündogmus környékén kocsma” – szóval csak azért kell ide eljutni, mert innen fordulunk újra a tenger irányába, amit Umutlu és Güzelbag érintésével érünk el valahol Payallárnál. Onnan a D400-ason vissza Sidebe, esetleg még bevállalhatunk egy rövid kitérőt Alara Han kedvéért. Nem állítom, hogy ez lenne a legszebb rünk balra a főútról Konya irányába hegyi útvonal Törökországban, egyrészt (D695). Az útszéli árusoktól tankoljunk fel mert az összest korántsem autóztam végig, rendesen gyümölcsből (már szőlőt is kínál- másrészt nálam a Kizkalesi–Kirobatak), mert később nem lesz rá mód, és kb. si–Mut–Silifke körút áll a toplista élén, de 20 km után figyeljük a Gündogmust jelző legalább annyira lenyűgöző, mint a Délitáblát, ez lenne ugyanis az úti cél. Nem egy Kárpátokat átívelő Transzfogaras. Igaz, itt nevezetes település, nem is érdemes itt nem járunk 2000 méteres magasságban (a megállni, mert az idegenforgalmi infra- Sögut Dağ „csak” 1667 méter), ám ne struktúrája nagyjából a Homoródszentlász- feledjük, hogy légvonalban alig 30 kilomélóéhoz hasonlítható, ahol pár éve még azzal terre vagyunk a tengertől! És néhol védőbüszkélkedett egyik helybéli, hogy „magik korlát nélküli, egysávos úton kell kanya-

A Yedikule jelentése Héttorony, az Egri csillagokban is olvashattunk róla. Az Aranyszarv-öböl és a Márvány-tenger közötti történelmi városrészben emelkedő erőd hét tornyából azonban mostanra egy maradt meg, a Vértorony, amelyben hajdanán az előkelőbb rabokat őrizték. Merthogy előbb janicsárok szállásaként, utóbb börtönként szolgált, többek között hét trónfosztott szultán is a falai között végezte. De nemcsak ők, hanem többek között Mátyás király nagybátyja, Szilágyi Mihály, miután Ali bég 1460ban foglyul ejtette Szendrő közelében: őt a szultán még abban az évben lefejeztette, mert nem volt hajlandó elárulni Nándorfehérvár gyenge pontjait. Aztán 1550-ben Török Bálint, akit a szultán „fekete levesre” marasztott vissza a sátrában Buda cseles bevétele (1541) után, valamint a Fogaras várában Petru Rareș moldvai vajda által ugyancsak 1541-ben foglyul ejtett korábbi erdélyi vajda, Majláth István. Öt évvel később Ahmed pasa itt akasztatta fel az Egri csillagok 1544-ben keze közé került hősét, a 29 éves Bornemissza Gergelyt, mert ő sem volt hajlandó fecsegni az általa megerősített egri vár titkairól. És el ne felejtsük Uzoni Béldi Pált, a székelyek tragikus sorsú főkirálybíróját és főkapitányát, aki 1677-ben hiába menekült török földre, mert Apafi Mihály fejedelem kérésére a szultán haláláig, 1679-ig a Héttoronyban tartotta fogva. Utolsó magyarként a későbbi kuruc generális, Esterházy Antal raboskodott itt 1698–1699-ben, de őt a karlócai béke aláírása után hazaengedték. Más kérdés, hogy 1722-ben mégis török földön halt meg, immáron bujdosóként: Rodostóban, pestisben. 208

Húsvéti Kalendárium – 2015 rogni a sziklák peremén – szerencsére eleGalata-torony nyésző forgalom közepette. Néha azért elkel egy rövid ima, hogy a kanyar mögül ne jöjjön senki szembe…

Két kontinens között Isztambul: Taksim Family Flats (19 euró/fő) Miután Isztambulba július 30-ára foglaltunk szállást, ami egybeesett a ramadán végével (2014-ben július 27–30. között), a Linda Apart mindenese hatalmas közlekedési tumultust jósolt a metropoliszban, illetve környékén, ilyenkor ugyanis mindenki igyekszik szüleihez, rokonaihoz. Ezért úgy döntünk, hogy éjszaka utazunk, és Yalovától komppal kelünk át a Márvány-tengeren Yenikapiba, tehát a tulajdonképpeni óvárosba. Innen csak szűk 9 km a szállásunkhoz közel eső Taksim tér, csak végig kell száguldani a Kennedy sugárúton, a Galata hídon átkelni az Aranyszarv-öblön, és már ott is vagyunk. A Side és Yalova közötti 635 km-es távra 10 óra 26 percet számolt a Googletérkép, ezért éjfélkor indultunk, és a reggel 10 órakor induló kompra vásároltunk jegyet interneten. Mivel pontban 6 órakor a kompkikötőben ásítoztunk, némi készpénz ellenében felszállhattunk a 7 órás Taksim tér

járatra, és 75 perc múlva már ismét négy keréken tartottunk a Galatasaray városrészhez tartozó Taksim tér felé. Itt ajánljuk az Isztambulba utazók figyelmébe, hogy a lefoglalandó szálláshelynek legyen parkolója a közelben, és lehetőleg ne egy meredek domb tetején helyezkedjen el, ahová csak gyalog lehet feljutni. Ez utóbbira ugyanis igen nagy az esély, szabad parkolóhelyet találni pedig szinte lehetetlen. További jó tanácsok. Ha városnézés közben meguntuk a gyaloglást, használjuk bátran az Isztambul-kártyát (Istanbulkart), a bankkártyára hasonlító elektronikus buszjegyet, amely majdnem az összes tömegközlekedési eszközre érvényes, bármelyik villamos- és metrómegállóban tetszés szerint utántölthető, és többen is használhatjuk ugyanazt, igaz, egy-egy forgalmas beléptető kapunál kissé kényelmetlen átadni a társunknak, hogy ő is hozzátarthassa a chipolvasóhoz. Éjfél után leáll a tömegközlekedés, de négy személynek olcsóbb a taxizás, mint egy átszállásos buszozás-metrózás; előzetesen nem árt

209

Húsvéti Kalendárium – 2015 leszögeztetni a viteldíjat a sofőrrel. Az Agatha Christie éttermekben is érdemes tisztázni, a feltünkedvenc tetett árak tartalmazzák-e a szervizdíjat, isztambuli hogy később ne a számlán konstatáljuk. hotelja, Nagyobb társaság esetén egy-egy fogás a Pera Palace árából érdemes megpróbálni alkudni, nekünk az egyik Galata hídi halvendéglőben sikerült. Alkudozni egyébként nem csak a nagybazárban megengedett, de itt aztán egyenesen kötelező. Vegyük azonban figyelembe, hogy meggyőzőképesség terén bármelyik török kereskedő simán lepipálja Leonardo Di Capriót A Wall Street farkasából, érdemes tehát az elsőre mondott ár kevesebb mint felét ajánlani. És legyen erőnk mosolyogva nemet mondani! Ha pedig például az Aja Sofia előtt hosszú sor kígyózna, ne keseredjünk el, csak bosszús ábrázattal tegyük csípőre a kezünket, mecsetet, a Régészeti Múzeumot, a hamarosan jelentkezhet egy alkalmi ide- Nagybazárt, a Szulejmán dzsámit, a Khóra genvezető, aki felajánlja, hogy némi baksis monostort, a Cemberlitas fürdőt, a fejében kiiktatja a sorban állást. Nők Dolmabahce-palotát és egy boszporuszi viszont az idegenvezető esetleges határo- hajókirándulást ajánl a világvárosba látogazott bátorítása ellenére se lépjenek be tóknak. Ezek több mint felét, plusz a rövid szoknyában mecsetbe, mert köny- Héttornyot (Yedikule) két éve kipipáltuk, nyen futás lehet a vége, mint ahogy mi is most a Dolmabahcevel kezdtük. Miután a megjártuk annak idején a kappadókiai Topkapit háremestől együtt megunták, a Kayseriben… török szultánok itt székeltek 1865 és 1922 Az egyik Isztambul-útikönyv top 10-ként között, de nem csak ők, hanem a köztársaa Topkapi-palotát, az Aja Sofiát, a Kék ság atyja, a nemzeti hős Kemal Atatürk is, aki itt halt meg 1938. november 10-én. Berleybeyi-palota Egyébként bárki kipróbálhatja a Fenségek lakáskörülményeit, ugyanis a közeli Ciragan-palota (1863–1867) ma Kempinski szálloda néven működik. Egyetlen szépséghibája, hogy a szultáni lakosztály 13 ezer euróba kerül egyetlen éjszakára – ezzel az árral 2012-ben a 14. helyen állt világviszonylatban. Mivel a Khóra túl messzire esett, helyette a 47 méter magas, szűk 9 méter belső 210

Húsvéti Kalendárium – 2015 A világ legmagasabb (264 méter) mecsetje Algírban épül, az egymilliárd euróba kerülő, 440 ezer négyzetméteres (ezzel a világon a harmadik legnagyobb lesz) Djamaa el Djazaïr alapkövét 2012. május 19-én helyezték el Algéria fővárosban, 2015 szeptemberére ígérik a befejezését. Az 50 méter átmérőjű, 70 méter magas kupolája alatti fedett imatérben 35 ezren, a kapcsolódó udvarokon pedig akár 120 ezren is elférnek majd (a római Szent Péter-bazilika maximális befogadóképessége hatvanezer fő). A mecset homlokzatához 95 ezer négyzetméternyi természetes követ használnak fel. A magassági rekordot jelenleg a Michel Pinseau francia építész tervezte casablancai (Marokkó) Hassan II.-mecset tartja 210 méterrel (ez a világ hetedik legnagyobb mecsete, 1993-ban készült el). Nyugat-Európa legnagyobb mecsetje a rotterdami Essalam (Béke) a maga 55 méterével. A legnagyobb magyarországi mecset az 1540-es években épült Gázi Kászim pasa dzsámija, a mai pécsi belvárosi katolikus templom 23 m magas, 16,5 m fesztávolságú kupolájával.

átmérőjű Galata-tornyot, a Katonai Múzeumot és a Páduai Szent Antal-templomot írtuk fel a listára. Pedig inkább a Szent Benedek templomot kellett volna, 400 méterre a Galata-toronytól, mert ennek kriptája adott csaknem két évszázadon át nyugvóhelyet II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek, édesanyjának, Zrínyi Ilonának, valamint kislányának, Thököly Zsuzsának. De itt nyugodott még Bercsényi Miklós első felesége, Csáky Krisztina és a fejedelem idősebb fia, Rákóczi József is. No, majd legközelebb pótoljuk…

A Katonai Múzeumról (Askerî Müze), a legnagyobb törökországi fegyver- és haditechnika-gyűjteményről (55 ezer tárgyat őriznek a többemeletes épületben, illetve hatalmas udvarán) mindenképpen ejtenék pár szót, hiszen mivel a két ország annak idején elég sokat háborúskodott egymással, szép számmal találunk itt magyar vonatkozású emlékeket (fegyvereket, páncélokat, zászlókat stb.), az oszmánok magyarországi diadalait megörökítő festményeket, csatatér-maketteket. Atilla hun királyt nagy elődként jelenítik meg, jelezvén, hogy a török

Dolmabahce-palota

211

Húsvéti Kalendárium – 2015 történészekre nem sikerült rátukmálni halszagú ősöket, ők büszkén vállalhatják a dicső múltat, a Konstantinápoly bevételét (1453) ábrázoló hatalmas festményen pedig a székely Orbán mester hatalmas ágyúja is feltűnik. Ez a világot a nyakába vevő földink állítólag előbb a várost védelmező XI. Konstantin bizánci császárnak ajánlotta fel találmányát, de annak pénze sem nagyon volt, nem is bízott a csatakígyóban, ezért inkább börtönbe vetette Gábor Áron elődjét. Állítólag egy török különítmény szabadította ki, hogy aztán szolgálatait, tudását felajánlhassa II. Mehmed szultánnak. Maga XI. Konstantin a falakon esett el, az ikonok nem segítettek rajta. Orbán mester pedig – ha minden igaz – Szent Antal-templom egyik ágyúja felrobbanásakor lelte halálát. A második – s egyben utolsó – napra másik 1452-ben épült), több palota, hagytuk a boszporuszi hajókirándulást a mecset, összesen 620 – ma luxusnyaraló, 30 km hosszú, két kontinenst elválasztó és étterem, szálloda stb. gyanánt szolgáló – két (Fekete- és Márvány-) tengert össze- kúria, azaz yali, no meg a Leandroszkötő tengerszorosban. Erre egy egész torony előtt. Útközben két helyen állnak napot lehetne szánni, mert a Dolmabahce- meg az európai, s két helyen az ázsiai oldapalota közeléből, a Kabatas megállóból lon, a jeggyel bármikor ki- és beszállhafélóránként indulnak komphajók, s a körút tunk, a fedélzeten üdítővel kínáltak. Nem végén ugyanoda térnek vissza, miközben ingyért. Nekünk csak egy kiszállásra futotvégigsiklanak a Boszporusz- és a Győ- ta a szűkösre szabott időből, s azt az zedelmes Mehmed szultán hídja alatt, az 1861–1865 között épült Beylerbeyi-paloÁzsia- és az Európa-erőd (Anadolu hisari tát, a szultánok egykori nyári rezidenciáját és Rumeli hisari; az egyik 1393-ban, a szúrtuk ki, amelyik épp csütörtökön tart zárva. A Szuezi-csatorna megnyitójára igyekvő Eugenie francia császárnőnek sokkal több szerencséje volt 1869-ben, mert ő ott is lakhatott. Sajnos, az ily módon szabaddá vált félórát nem tudtuk sörivással elütni, mert a kocsma mellett egy dzsámi minaretjei emelkedtek a magasba, s a felszolgáló asszonyság igencsak törvénytisztelőnek bizonyult. A fekete pohár ezúttal nem került elő… Európa-erőd Kocsis Károly 212

Húsvéti Kalendárium – 2015

Divat a 18–19. századi Székelyföldön A 21. század fogyasztói társadalmából visszatekintve, amikor jóformán évente vagy félévente cseréljük az öltözetünket – sőt a gardróbunkat is! –, a három évszázaddal ezelőtti ember világa változatlannak tűnik. A ruházkodásban ennek ellenére mindig voltak divatok – már ami az antropológia által divatnak nevezett, 75 évnél rövidebb ideig ható ruházkodási jelenségeket illeti. Ezekről leginkább a különböző leírások, valamint a leltárok árulkodnak, amelyeket ha húsz-harminc évenként, illetve társadalmi rétegenként különválogatunk és elolvasunk, változó módikra figyelhetünk fel. Székelyföldön már a 18–19. században is háromszéki Lécfalva adófizetőit sújtották jól érzékelhető volt, hogy a divat diktálói a külön adóval, mivel nem az adózható házaknemesek és a városlakók voltak, ba, földekbe fektették be a pénzeiket, vagyis azok az emberek, akik hanem inkább drága ruhákat könnyebben kapcsolatba lépkészíttettek. A háromszéki hettek a kereskedőkkel. A gyűjtőlevéltárban lévő rendBécsből vagy Budapestről, szabás szerint „valahány Kassáról hozott drága ruha Férfiu Személynek Menviszont még nekik is soktéje, Nadrágja, Dolmászor nehezen elérhető árunynya, Csizmája találtatik, nak, valódi luxuscikknek külön külön adgyanak az számított. Féltékenyek is adóba egy Mentétől két voltak ezért, hogy ne utáNimeth forintot, Dolnozhassa őket egy-egy „ronmántól kettőt, Nadrágtól gyos szolgáló.” Az utánzási kettőt, Csizmától fizessenek kedv megfékezése céljából az fél Nimet forintot. Azon adózó országgyűléssel, vagy eháznak Fejérnépei kétszeSzékely parasztasszony gyes helyeken a városi ta- a 18. századból, állatszőrmével ri ványolt báránybőrös prémezett vállban náccsal megszavaztatták, mentétől, rása selyem pré(Kresz Mária: Magyar parasztviselet mit szabad viselnie egy úri mes Szoknyától, Válltól 1820–1867, Bp., 1956, 4. old.) kisasszonynak vagy egy semmit ne adjanak. De jobbágylánynak, és mivel büntetik az ez ezek is Anglia, Francia, Gerlic és efféle poszellen vétőt – ezt hívták ruharendeleteknek. tókból, seljem, fél seljem Matériákból álló Mentétől, Szoknyától, Válltól, Előruhától, Lécfalvi szabályozás ezüst, arany készülettől, akármiféle rókás Bár Erdélyben elsősorban Szebenből és Mentétől, Melyrevalótól külön külön minKolozsvárról van tudomásunk ruhaszabá- denik köntöstől fizessenek külön külön két lyozásokról, a túlzott cifrálkodást Székely- két Nimetforintokot, ide értvén a béres szolföldön sem tolerálták. 1749-ben például a gálók is.” 213

Húsvéti Kalendárium – 2015 A lécfalvi rendszabást készítő urakat a drága, külföldi posztó- és selyemanyagok, a finom szőrmék, valamint a nemesi ruházkodást jellemző fátyolkötények, fűzők („vállak”), menték használata bosszantotta fel. A kétszer is említett mente olyan bársonyvagy posztókabát volt, amelyet nem vettek föl rendesen magukra, hanem a vállukra terítve, a díszítő vitézkötéssel, zsinórozással összefogatva viseltek a módosabb emberek. Dolmány a hidvé- Női váll Erdővidékről, 18. Az a tény, hogy a vállon lógott e drága anyagi Nemes család tulajdonából, 18. század gú, sokszor szőrmével is díszített ruhadarab, század eleje (Székely (Székely Nemzeti Múzeum gyűjteménye) egyértelműsíti azt, hogy munkaalkalmakkor Nemzeti Múzeum fototékája) egyáltalán nem lehetett használni, jellemzően díszruhaként szolgált. minc esztendeinél, hogy az alsóbb sorsúak, kivált a városiak viselni kezdették (...) ma Ha vasárnap, akkor papucs pedig a legszegényebb mesterember feleséA lécfalvi rendszabással majdnem egy gének is legalább vasárnapra papucsok korban alkotó altorjai Apor Péter emlékirat- vagyon” – írta. író is úgy érezte, súlyos hiba az, ha nem Kendők és klárisok mérik fel az emberek, „kit miféle egyetmás Kézdivásárhelyről illet meg”. A régi Erdélynek köntösiről című leírásában ő is méltatlankodott: „most sok Auguste de Gérando 1849-es, francia asszony, leány, az kiknek férjek vagy atyjok nyelvű útleírásából értesülhetünk arról, hogy házánál nincsen egy falat kenyerek, mégis még a székely népviseleten belül is megvoltak czifra az mente, gyolcs az rokolya, drága az a változó divatok. A francia mágnás Altorján párta, az asszonyoknak aranyos szélyű gyen- szemügyre vette a székely női viseletet, és felge patyolat. Jobb volna az mit erre költenek, tűnt neki a lányok kék, bársonnyal és gomadnák az portioban s járnának úgy, mint az bokkal díszített kiskabátja, pirosas színű szokrégi jámbor asszonyok s leányok.” nyája, de azt is felfedezte, hogy a bő inget Fogarasi Sámuel egy marosvásárhelyi csaknem teljesen eltakarják egy eleven, vöröszabó fia volt, így a bennfentes szemével vizs- ses színű kendővel. gálta a ruha- és lábbeli viselet marosszéki válA „cirkás kendő” ugyanebben az időben tozásait. Míg előbbi forrásaink még a hegyes csaknem valamennyi Kézdivásárhely körorrú, keleties szabású saru és csizma divatjá- nyéki lány hozománya visszatérő elemének ról szóltak, Fogarasi már a papucsok terjedé- számított, ám a sepsiszéki vagy erdővidéki sét emlegette. „Az úriasszonyoknak gyer- kelengyékben hiába keressük a nyomát. mekkoromba lábbelijek volt magas fasarkú Valódi divattárgy volt tehát, amelyet bizopapucs, úgy hogy négy-öt ujjnyira is felemel- nyára a kézdivásárhelyi kereskedők árusítte őket, de többnyire magas fasarkú csizmá- hattak. Hasonlóan a városlakók nyakán viríkat viseltek, papucsot pedig a nagyúri asszo- tott a „jóféle vörös gyöngy” vagy más néven nyokon kívül senki sem, s nincs több har- „kláris” – ezeket a több sorban viselt, cseh 214

Húsvéti Kalendárium – 2015 földről szállított, üvegből készített gyöngyö- delmi termék volt, bárki nem engedhette ket viszonylag elérhető áron kínálták a meg magának. kereskedők.

Medvés bunda, a státusszimbólum

A nemzetiség is divat

A 18. század derekán még elképzelhetetlennek tűnt, hogy a nők kalapban jelenjenek A 19. század elejéről származó hozo- meg, ám a 19. század közepétől a nemes kismányleltárok (parafernumlevelek) ruhavise- asszonyok ruhatárában jelentős szerephez letre vonatkozó adatait elemezve jól érzékel- jutottak a kis selyemkalapok, amelyeket hető, hogy a nemesi rangú lányok csaknem különböző dekoratív tollakkal vagy gyönnélkülözhetetlennek tartották a medvés gyökkel díszítettek. A florentin kalap, amelybunda beszerzését. A rövid leírások nek leírásával Orbaiszéken találkozunk, alapján tudjuk, ez a kabátféleség természetes színben hagyott vagy vastag, finom posztóanyagból feketére festett, széles karimájú készült, és medvebőrrel prészalmakalap volt, amelyet hátul szalaggal láttak el. Használata a mezték, vagy pedig ugyanezen szerényebb vagyonú lányok állat szőrméjével bélelték. A drága, nehezen beszerezhető körében kapott jelentős lenszőrme mellett ennek a dületet, akik nem engedhethosszú kabátnak a szabása is ték meg maguknak a finom eltért a közrend által használt selyemanyagok beszerzését, kabátoktól: míg a kisebb ám sóvárogva figyelték a női vagyonú katonarendű lányok kalap hódító útját. ugyanebben a periódusban A divat a ruhák díszítését is Bartók Károly inkább subát viseltek, amely erősen befolyásolta. A gombkézdivásárhelyi ujjatlan, széles harangszabású kötők által készített cifra zsinópolgármester mentében, rozások, drágakövekkel ellátott kabát volt, a medvés bunda ujjal 1880 körül is rendelkezett, így elkészítése (Székely Nemzeti Múzeum fototékája) gombok nehezen beszerezheszakképzett szabók munkáját igényelte. tő, nagyárú portékának bizonyultak, így a zsiHasonlóan divatos öltözet lehetett a nórokkal teletűzdelt nadrág, kabát szintén a köntös is, a mai ruhák őse. Gondoljuk el, régi ruhadivatok öröksége. Az 1850-es évekhogy még napjainkban is a női népviselet ben a díszes zsinórozású magyar ruha olyegy rokolyából és a hozzá tartozó alsószok- annyira divatba jött Kolozsváron, hogy nyákból, egy ingből és mellényből vagy kis- kinézték a bálokból azokat a férfiakat, akik kabátból áll. A szoknya- és felsőrész össze- nem készíttették el maguknak ezt az impovarrása, egybeszabása különleges ruhada- záns öltözetet. Az 1860-as években már rabnak számított a 19. század elején: mun- Székelyföldön is versengés indult a költséges kaalkalmakon nehezebben lehetett benne férfi és női magyar ruhák megcsináltatására. mozogni, és nyilvánvalóan az izzadás miatt „Ilyenek vagyunk mi magyarok. A nemzetiséggyakrabban kellett mosni. A finom, puha ből is divatot csinálunk” – írta Benczédi rása vagy a köntösökhöz használt finom Gergely, a kor pedagógusa. selyem vagy bársony már ekkor is kereskeSzőcsné Gazda Enikő 215

Húsvéti Kalendárium – 2015

A (Székely) Földön túl is van élet Dr. Munzlinger Attila gyergyószárhegyi háziorvos egyáltalán nem szokványos hobbinak hódol: asztrofotográfiák készítésével tölti szabadidejét. Az általa készített fényképeken olyan megvilágításban láthatjuk a világot, amilyenre emberi szemnek ritkán adatik lehetőség. Interjúnkban hobbijáról beszélgettünk, s a fotóival illusztráljuk. – Hogyan fedezte fel a csillagok világát? – Ötéves voltam, amikor Armstrong bácsi Holdra szállt. Úgy emlékszem az egészre, mintha tegnap történt volna, végignéztem az összes tévés közvetítést, a kilövéstől a tengerre szállásig mindent le kellett fordítani nekem románból, és mindent el kellett magyarázni. Ez egy életre szóló élmény volt, azóta minden érdekel, ami a világűrrel kapcsolatos. – Hogyan társult mindehhez a fényképezés? – A fotózás kicsit később jött, azt édesapámtól tanultam, aki jó nevű fotóművész volt Marosvásárhelyen. Tizenkét évesen biciklit kértem születésnapomra, helyette fényképezőgépet és mini fotólabort kaptam, mert szüleim biztonságosabbnak ítélték, mint a kerékpárt. Azóta tanulom a fotográfiát, igyekszem mindig valami újat produkálni, valami meglepővel és izgalmassal szóra-

Nyergestető

Fotó: Fodor István

koztatni magamat és környezetemet. Az asztrofotózás körülbelül hét éve ragadott magával, ez a „legfrissebb bolondériám”. Ez a fajta „szórakozás” tíz-tizenöt éve vált elérhetővé amatőrök számára – az erre alkalmas digitális fényképezőgépek megjelenésével –, azelőtt csakis a szakcsillagászok kiváltsága volt, úgyhogy az egész műfaj nagyon fiatal, és mondhatni ritkaságszámba megy. Már abból adódóan is, hogy igencsak műszerigényes, specializált eszközök tömkelege szükséges hozzá – és itt ne csak a távcsőre gondoljunk! A montúra, célkövető műszer, élességállító motor stb. – ezek mind az utóbbi időben váltak elérhetővé és kifizethetővé az átlagember számára. – A technikai lehetőségeken túl mi az az érzés, ami a témához vonzza? – Jelentős kihívás mind technikai, mind emberi vonatkozásban. Egyedül állni az éjszaka közepén, legyőzni az álmosságot, hideget, sötétet, félelmet, és végül felbecsülhetetlen élményekkel gyarapodni – ez csak pár olyan tényező, amelyet hirtelen felsorolnék. A végeredmény pedig szinte mindig lenyűgöző: megszületik egy megismételhetetlen asztrofotó. – Az emberi test orvosaként milyen kapcsolatot lát az egyén és az univerzum között?

216

Húsvéti Kalendárium – 2015 – Az ember helye a világmindenségben, ha nehezen is, de meghatározható. Ezzel foglalkozott minden ősi filozófia, ezen elmélkedett régebb minden ember, a tudóstól a pásztorig, és nem csak gondolkodtak rajta, hanem meg is élték azt a hétköznapjaikban. Együtt éltek a természettel, a természetben, aminek szerves részét képezte a folyamatosan változó csillagos égbolt. Nagyapáink korában szinte mindenki ismerte a fontosabb csillagképeket, tudta hol van a Sarkcsillag, követte a holdfázisokat, tisztában volt vele, mikor kezdődik a tavasz és az ősz. Ezzel szemben a modern embert már szinte semmi más nem érdekli, csakis a maga által teremtett mesterséges világ. „Fajtánk” reménytelenül elszakadt a természettől, a mindenségre szinte semmilyen formában nem gonCsíksomlyói csillagívek dol, és nem figyel, esetleg kicsit pánikba esik néha, amikor egy újabb világvége-őrü– Egy előadásában úgy fogalmazott, let végigsöpör a médián. Mondhatni, egy hogy valójában „folyamatos múltban kicsit eltévedtünk. Nem tudjuk már a élünk”. Kifejtené bővebben? helyünket, de nem is gondolkodunk rajta. – A csillagászatban nagyon fontos mozEzért a butaságért pedig nagy árat kell zanat volt a fény terjedési sebességének fizetni – úgy hívják: szorongás, búskomor- megállapítása – ehhez köthető a modern ság, elidegenedés, életuntság, függőségek csillagászat megszületése. Hétköznapi és egyéb hasonló „nyavalyák”. Ezek mind ésszel nehéz felfogni, hogy a fénynek időre kezelhetők, de főleg megelőzhetők lenné- van szüksége, hogy eljusson egyik pontból a nek, ha valamennyire „visszacsatolnánk” másikba, mivel ezt megtapasztalni nemigen magunkat a természethez, ahonnan szár- tudjuk. Ha kisüt a nap, egyszerre mindenhol mazunk. Ennek egyik igen izgalmas módja világosság lesz – és kész. Az igazság mégis az, a csillagászat. Kapcsolatban lenni a csilla- hogy a fény véges sebességgel terjed a térgos égbolttal, tudni, mikor melyik csillag- ben, méghozzá a világmindenség méretéhez kép látható, merre járnak a bolygók, képest igencsak lassan. A Holdról például milyen fázisban van éppen a Hold, olyan egy másodperc alatt ér hozzánk a fény, a élményeket nyújt, amire lelke mélyén Napról nyolc perc alatt, a Szaturnuszról minden ember vágyik, mert ez a tudás jó több mint egy óra alatt, és a legközelebbi adag lelki szemetet „kiszorít” belőlünk. csillagszomszédunkról négy és fél év alatt. Sok ismerősömet „megfertőztem” már Ha téli estén valaki megkeresi az égen a csillagászattal, és mindig azt látom, hogy Fiastyúkot, tulajdonképpen a 444 évvel kimondottan jót tesz nekik. ezelőtti állapotát látja, ugyanis ennyi időre 217

Húsvéti Kalendárium – 2015 van szüksége a fénynek, hogy ideérjen. Madarasi kopjaerdő Érdemes elgondolkodni rajta: ha az égboltra nézünk, mindig a múltat látjuk. Innen már csak egy lépés a megállapítás, hogy bármerre nézünk magunk körül, mindig a múltat látjuk. A hang esetében ez egészen nyilvánvaló, mert ha a kiabáló társunk pár száz méterre van tőlünk, látjuk a száját mozogni, és csak utána halljuk a hangját. Arra viszont sohasem gondolunk, hogy ugyanez a helyzet áll fenn a fénnyel is, csak sokkal kisebb az méreteit, megértették, hogy mindenütt eltérés. Ehhez még hozzájárul az érzékszer- ugyanazok a természeti törvények uralkodvekben és az idegrendszerben lezajló folya- nak, ebből pedig logikusan következett a matokhoz szükséges idő, ami mind össze- gondolat, hogy a Földön kívül máshol is adódik, és végül jelentős késést okoz. Ennek kialakulhatott az élet. Ennek ellentmondani a jelenségnek nem csak filozófiai jelentősé- látszott az a megfigyelés, hogy bármerre ge van, ugyanis alapjaiban módosítja az nézünk távcsöveinkkel, sehol sem látunk érzékelésünket. Ezt általában csak akkor olyan jeleket, melyek erre utalnának. Az vesszük észre, ha jól becsapnak minket, utóbbi évtized űrkutatása űrtávcsövek bevekihasználva érzékelésünk késését és hiá- tésével próbálja felderíteni, léteznek-e a nyosságait. Ilyen alkalom például egy ügyes Földhöz hasonló bolygók, melyeken hasonilluzionista előadása, vagy egy még ügye- ló körülmények uralkodnak, mint nálunk, sebb simlis vagy zsebmetsző produkciója. lehetővé téve a biológiai létezés kialakulását. Ezzel csak arra akartam felhívni a figyelmet, A legfrissebb kutatási eredmények alapján hogy sohase bízzunk meg tökéletesen az csak a mi galaxisunkban tízmilliárdos nagyérzékelésünk által szolgáltatott képekben és ságrendben léteznek földszerű bolygók, ami információkban, mindig vizsgáljuk meg a megdöbbentő szám. Elképzelhetetlen, hogy látottakat elménkkel is, elsősorban a logika ennyi hasonló bolygó közül kizárólag csak eszközeit felhasználva. nálunk fejlődött volna ki az élet. Itt nem áll – A modern tudomány szerint mi a meg a gondolatmenet, mert a biológiai lét valószínűsége annak, hogy egyedül élünk még nem feltételezi az értelmes életet is, az univerzumban? ennek a kutatása pedig egyelőre várat magá– A csillagászokat mindig is foglalkoztat- ra. Ezzel kapcsolatban a szkeptikusok azt ta a gondolat: vajon a távcsőben látott égi- szokták mondani, először győződjünk meg, testeken laknak-e emberek vagy hozzánk egyáltalán itt, a Földön létezik-e intelligens hasonló lények? Elképzelték, milyenek élet! lehetnek a naplakók, vénuszlakók, holdla– Az asztronómia és asztrológia közt kók, híressé váltak a marslakók, aztán lassan van-e összefüggés? mindenikről kiderült, hogy a képzelet szüle– A csillagos égbolt megfigyelése, a csillaménye. Úgy tűnt, egyedül vagyunk a világ- gok állásának kutatása, leírása és értelmezéegyetemben. A tudósok a huszadik század se egyidős az emberi gondolkodással. Ezen közepére felismerték az univerzum roppant ismeretek felhalmozása és rendszerezése 218

Húsvéti Kalendárium – 2015 vezetett el különböző korokban és kultúrák- is keverednek egyáltalán, a csillagászok nem ban a pontos naptárak elkészítéséhez. értenek az asztrológiához és nem is érdekli Elképesztően pontos naptárral rendelkez- őket, az asztrológusok pedig már egyáltalán tek a sumérok, egyiptomiak, kínaiak, maják, nem néznek fel a csillagos égre. Az asztronóinkák, hogy csak a közismertebbeket említ- mia úgynevezett akadémiai tudománnyá sük. Egy naptár elkészítése tulajdonképpen vált, míg az asztrológia egyfajta, kultúra és a jövő felvázolása, ha úgy tetszik, segítségük- hagyomány talaján álló életfilozófiai összekel pontosan megjósolhatóvá válnak az égi függés-rendszer. – Az emberi elme képességének határai események. Innen már csak egy kis lépés volt kiterjeszteni a jóslás tudományát az és a mindenség összefüggésbe állítható-e? – Szokványos hétköznapi gondolkodás égboltról a földi emberekre. A naptárkészítő csillagászok a jelentős társadalmi igény hatá- szintjén, „józan paraszti ésszel” a világegyesára megpróbálták nem csak a csillagok állá- temet nem lehet felfogni. Az átlagemberi sát megjövendölni, hanem az emberek jövő- elme egészen egyszerűen nem erre van kitajét is, kisebb-nagyobb sikerrel. Számunkra lálva. A csillagok tanulmányozásához szükmanapság a legmegdöbbentőbb az a tény, ség van matematikára, mértékegységekre, hogy emberekre vonatkozó jóslataik néha léptékekre, elméletekre, ezeket együtt alkalbe is váltak, ez mindenképp elgondolkodta- mazva, elméleti szinten eljuthatunk bizotó. A csillagok állásának kiszámítását idővel nyos fajta megértéshez, de az messze nem asztronómiának nevezték, ezeknek a számí- olyan, mint a földi távolságok esetében, amitásoknak emberi sorsokra való alkalmazását hez szokva vagyunk. Valamennyire megköpedig asztrológiaként emlegették. Ko- zelíthetjük a témát makettekkel és hasonlaruknak legnagyobb asztrológusai Johannes tokkal, amikor arányítjuk egymáshoz az égiKepler, Isaac Newton, Tycho Brache, hogy testek méreteit a köztük levő távolsággal, de csak párat említsünk. Azaz a mai csillagásza- ez is csak halvány képet rajzol bennünk az tot megalapozó tudósok mindegyike asztro- univerzumról. Ez nagy kihívás, csak az foglógus is volt, még ha a mai tudomány ezt jon bele, aki a hétköznapoktól elvonatkozszemérmesen el is hallgatja. Idővel a két tatva szeret másként gondolkodni! Jancsó Katalin műfaj teljesen kettévált, manapság már nem

A bözödújfalui torony (2014 júniusában leomlott)

219

Húsvéti Kalendárium – 2015

A kávézás ideje Népi bölcselet szerint az okos ember a kávétól még okosabb lesz, a buta pedig kávéval és nélküle is buta marad. Egy másik – valamivel tudományosabb – megfogalmazás valahogy úgy szól, hogy az egészséges ember a kávétól egészségesebbé válik, míg a betegnek, betegeskedőnek megárthat. Persze általános, mindenkire érvényes szabályokat nem lehet rögzíteni. Már csak azért sem, mert például a májműködés serkentésére, vérnyomásemelésre és egyebekre orvosok is szoktak javasolni napi egy-két csésze kávét a pácienseknek, másokat viszont a fogyasztása mérséklésére vagy mellőzésére intenek. A kávé és koffein jótékony avagy káros hatásait évtizedek óta kutatják. A „pró” és „kontra” bejegyzések is folyamatosan gyarapodtak a felfedezések és feltételezések sorában. A kávé kedvelőit megnyugtatjuk, a „jó” meggyőző fölényben áll a „rossz” mellett. Szakértők a kávéivást a 9.30 és 11.30, valamint a 13.30 és 17 óra közötti időszakokra javasolják. A „kávéval kelők” számára talán meglepő, ám nem javallott a fogyasztása 8–9 óra között vagy korábban (pláne éhgyomorra), továbbá 12 órától 13 óráig és 17.30-tól 18.30-ig. Ezek az időszakok az átlagra vonatkoznak, nem a különleges helyzetekre (utazás, járművezetés, fáradtság stb.). Kutatók rámutatnak, hogy a nappali ébrenlét folyamán a szervezetnek nem egyformák az élettani mutatói (anyagcsere, bioritmus, adrenalin-termelődés stb.), így természetszerűen a kávé élénkítő hatására sem mindig van szükség. A Román Kávészövetség (ARC) adatai szerint az országban 2,3 kilogramm az egy főre jutó évi kávéfogyasztás, míg Ausztriában 7,96 kg, Németországban 6,95 kg. Az

„A jó kávé a próbaköve a finom háztartásnak és az uri konyhának” – áll a Szabóné Nogáll Janka által több mint száz évvel ezelőtt szerkesztett Az uri konyha (Budapest, 1912) című kötetben. Már akkor is tudták, hogy a frissen pörkölt kávé a legfinomabb, és hogy egy jó kávé megfőzéséhez – azaz forralásához – a „rendes kávémasinák” a legjobbak. Vagyis azok, „amelyek a szűrő közé szorítják a kávét, s ezen át csepegtetik le a forrón, lobogó forrón ráöntött forró vizet.” Persze „a divatos forralógépek is jók, amennyiben erős, ízletes italt adnak, de a takarékosság meghal ott, ahol a háziasszony kényelme ezt betelepítette.” A végén pedig ne dobjuk ki a kávézaccot, „a különféle tisztogatás, a kertészkedés is kiveszi még a részét belőle”. Aki pedig szereti a pikáns mellékízeket, megbolondíthatja kávéját egy kis fügeporral – másfél dkg kávéhoz egy borsónyit számítva. „Keleti országokban borssal, kardamomporral teszik pikánssá a kávét, van, aki fahéjjal, vaníliával szereti.”

Euromonitor intézet 2014. évi világranglistáján Hollandiában az egy főre jutó napi kávéadag 2,4 csésze, Finnországban 1,8 csésze, Svédországban 1,3 csésze. Románia a harmincadik helyen állt az egy főre jutó napi fél csésze fogyasztásával. Botos László

220

Húsvéti Kalendárium – 2015

A suszter szíve és lelke Nagy Lajos kézdivásárhelyi cipészmester több mint hatvan éve dolgozik a szakmában, hagyományos módon készít, javít lábbeliket. Hajlott kora ellenére napi két-három órát tölt az udvaron található kis műhelyében, „mert valami elfoglaltság kell az embernek”. „Világéletemben dolgoztam, 15 éves koromban már elszegődtem inasnak egy cipészmesterhez. Most már nem vállalom azt, hogy egy-egy csizmát, cipőt elkészítsek, fizikai erőnlét és sok-sok idő, türelem kell hozzá, amihez már nem érzem magam elég erősnek. Az a helyzet velem, mint a cigányoknál: én vagyok már a vajda – a velem egykorúak, de még a fiatalabbak is mind elmentek” – kezdi a beszélgetést.

Nem csak javítani kell tudni Nagy Lajos a Sportim sportcipő-manufaktúrában dolgozott a negyvenes évek végétől. Akkor indult Kézdivásárhelyen az ország első sportfelszerelés-gyára. Fázismunkát végeztek, focicipőket, nehéz síbakancsokat, sportfelszerelést készítettek itt. Aztán 1970-től kezdődően 20 évig mester volt a Munkás Kisipari Szövetkezetnél. Mint mondja, a kommunizmusban is kellett haladni a korral, új technológiákat bevezetni, például akkor kezdték a cipőket ragasztani varrás, szegelés helyett. Aztán eloszlat pár tévhitet a cipészszakmáról. „A suszterkedés nem abból áll, mint ahogy a legtöbben gondolják, hogy én ide felteszem a cipőt, s a sarkát megjavítom. Annak idején meg kellett tanulni a

Nagy Lajos: a jó és tartós cipő marhabőrből készül

mintakészítést, az összeállítás technikáját. A kommunista iparosodás kezdetén kétfelé szakították a munkafolyamatot: a cipő alsó és felső részének elkészítése kétféle »mesterséget« jelentett. A felsőhöz a szabás-varrás tartozott, ezt a »kaptahúzás«, a félkész termék talpalása követte, ami egy másik mesterre hárult. Egy ember csak egyikhez értett” – meséli a székely csizmák nagymestere, aki a tanulást „a cipő aljával” kezdte, majd idővel mindent megtanult.

221

Húsvéti Kalendárium – 2015

Így készül a székely csizma

Aki szereti: áldás

1. Levesszük a méretet, megrajzoljuk a szabásmintát, kiszabjuk a jó minőségű marhabőrt.

A mesterség elsajátítása három-négy évig tartott, az inas a mesterénél lakott, teljes ellátást kapott, de mindenre felhasználták, nemcsak a szakmával kapcsolatos munkákban segédkezett. Ha például udvart kellett seperni vagy kapálni, azt is meg kellett csinálni. „Ez a mesterség olyan, ha az ember szereti: áldás, de ha nem szereti: átok. Én szerettem nagyon, az elején úgy jártam-keltem az utcán, hogy az emberek lábát bámultam, és ha láttam egy olyan cipőt, ami tetszett, otthon megpróbáltam lerajzolni” – vallja hivatásáról az idős suszter. Hogy mekkora érték a szaktudás, a katonaságnál is bebizonyosodott, ahol gyorsan rájöttek, nem a puska mellett van Nagy Lajos helye. Két és fél hónap után bevitték a műhelybe, mert a katonák cipői állandó karbantartást igényeltek.

2. A csizma három réteg anyagból készül: bélés (fehér, puha bőr), erős szövet (megvédi a bőrt a kitágulástól), külső, fényes bőrréteg. 3. Az alsó és felső részét külön rakják össze, a három réteg anyagot összeragasztják. 4. A speciális, többsoros varrás tartósságot biztosít, ugyanakkor megadja a székely csizma hagyományos karakterét.

Cipő régen és most Tény, hogy amióta a lábbeli konzumtermék lett, és mindenféle olcsó anyagból gyártják, egyre kevesebb igény mutatkozik a cipőjavításra, ne adj Isten a rendelésre készített cipőre. Nagy Lajos szerint a jó és tartós lábbelihez marhabőr dukál, és varrA cipőkészítő szerszámai: 1, 2 – varróár, 3 – szegzőár, 4 – rámavarró ár, 5 – lábszíj (kaptakihúzó szíj), 6 – amposz, 7 – snitt-amposz, 8 – voltzégető (voltznyomó), 9 – cipészkalapács, 10 – talp- és szélreszelő, 11 – ráncfalzang, 12 – belsőszeg-reszelő, 13 – kaptafa, 14 – klema

5. A csizma alsó és felső része kaptafára kerül, következhet a talpalás.

13 5

6 8 9

11 14 12

222

Húsvéti Kalendárium – 2015 va van, nem ragasztva. Sokféle bőrből 6. Előbb puha bőrből bélést és talpat lehet cipőt készíteni, szinte bármelyik állat kap, az oldalbőre alkalmas erre; legelterjedtebb a só részt szemarha-, a bárány- és a juhbőr. gekkel rögzíA cipő lehetséges élettartamát firtatva tik a kaptafábüszkén mondja: „nekem olyan saját hoz, és kézkészítésű cipőm is van, hogy legalább harzel varrják. mincéves, és még most is újszerűnek tűnik”. Persze, ez nagyban függ attól, hogy milyen gyakran járunk benne. Az említett cipő a „csirkehúsevő” kategóriába tartozik, és kizárólag bőrből készült.

Nem mind arany…

7. A többrétegű kemény bőrtalpat faszegekkel rögzítik, körbevésik, lereszelik és feketére mázolják.

8. A bőrvégeket hővel kezelik.

9. Végül „addig kell köpni és súrolni, köpni és súrolni, amíg az ember meg nem látja benne az orcáját”. Fotók: Deme Tamás

„Ezelőtt, amikor nem ez a műanyag-história volt, akkor a cipőt vagy szegezték, vagy varrták. Most már olyan cipők is piacra kerülnek, hogy nem érnek egy pipafüstöt. A műanyagcipő nem egyéb, mint egy vászonra ráragasztott vékony réteg” – legyint lemondón. Véleménye szerint a mai műanyagtalpakkal az a baj, hogy hamar eltörnek; régebben gumit vagy összepréselt bőrrétegeket használtak, de ez ritkaságszámba megy, mert nagyon drága. A talpbélés is bőrből készült régen, a mostani cipőkben többnyire kartonból. Pedig papírt nem szabadna cipőbetétként használni, mert a gyaloglás, lábizzadás során víz éri, és elkezd felszakadozni. A szemet kecsegtető, minőségi cipőknek sem kell mindig bedőlni a cipészmester szerint. „Egyszer Németországból olyan cipőt hoztak, hogy le a kalappal. Amikor hozzányúltam, és megvizsgáltam, hogy miből van, akkor láttam, hogy a drágán vásárolt luxuscipőnek is préselt papír a talpbélése” – méltatlankodik. A végére egy jó tanács: a cipőt elsősorban tisztán kell tartani, hogy tartós legyen, ha pedig bőrből van, ne sajnáljuk róla a zsíros cipőkrémet! Orosz Anna 223

Húsvéti Kalendárium – 2015

Ehető és mérgező gombapárok Környékünkön már kora tavasztól elkezdődik a gombaszezon, és sokan élnek is a természet kínálta lehetőséggel. A gombakedvelők és fogyasztók viszont jó, ha odafigyelnek bizonyos ismertető jelekre, hogy egészen biztosan meg tudják különböztetni, ehető vagy nem ehető példánnyal van-e dolguk. Ellenkező esetben célszerű szakemberhez fordulni, igaz, egyelőre Sepsiszentgyörgyön működik az ország egyetlen gombavizsgáló központja. Az alábbi információk közzétételében Zágoni Imola, a László Kálmán Gombászegyesület alelnöke volt segítségünkre.

Kucsmagombák vagy papsapkagombák Ezek a kora tavaszi gombáink, melyeket Szent György-gombának is nevezünk, mert április 24-e, azaz György napja körül jelennek meg. Mindkettőnek hasonló a termőteste, tömlős gombák, ami azt jelenti, hogy nem kalapos, hanem inkább süveges gombák (ott képződnek a spóráik). Élőhelyük és termési idejük is hasonló. Úgy tudjuk megkülönböztetni őket, ha elvágjuk – így jól látszik, hogy a kucsmagombáknál a tönk és süveg egy üreget képez, a papsapkagombáknál (jobb oldali fotó) pedig többemeletes üreg van. Az ízletes kucsmagombánál (bal oldali fotó) a süveg teljesen ránő a tönkre, az óriás papsapkagombánál pedig méhsejtszerű bemé-

lyedések vannak a süvegen, többcsúcsú. A cseh kucsmagomba tönkje együregű, és a süveg csak egy helyen, a tönk tetején van hozzánőve a tönkhöz, alul szabad, ellentétben az ízletes kucsmagombával: annak teljesen ránő a süvege. A kucsmagombák ehetők, a papsapkagombáktól pedig – amennyiben a szervezetben felhalmozódik a méreganyag – akár meg is lehet halni.

A kucsmagomba egyike a legismertebb, legbecsültebb gombáinknak, kitüntetett hely illeti meg a székely–magyar néphagyományban is. Leggyakrabban használt nevei a magyar nyelvterületen: kucsmagomba, szentgyörgygomba, szömörcsög. Kevés olyan gombánk van, amely hímes tojásainkon is szerepel, sokszor nehéz is fajhoz kötni a mintát. Több gyimesi tojásminta gombás, egy közülük (egy gyimesbükki) pedig éppenséggel kucsmagombás. Őriztek ilyen gombás húsvéti tojásokat a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban és a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban is. 224

Húsvéti Kalendárium – 2015 báknak, hogy a húsuk pattanva törik, ami a A gyilkos galóca gyilkos galócánál nem áll fenn. A galambMifelénk nagyon gyakori, és a gomba- gombáknál általános szabály, hogy nyaljuk mérgezések következtében bekövetkező meg kicsit: ha csíp, akkor dobjuk el, nem halálestek kilencven százalékát ez okozza. fogyasztható! Bár a légyölő galócát tartják a gombák „vámOszlassuk el azt a tévhitet is, miszerint pírjának”, a gyilkos galóca, ahogy a nevében a gyilkos galóca melletti gomba nem is benne van, sokkal veszélyesebb. Már csak ehető. Mivel a spórákat nem mossa át azért is, mert sokak fejében téves kép él róla: egyik gombáról a másikra az eső, nem törpiros-fehér pettyesként ismerik (ami a tan- ténhet semmiféle „kereszteződés”, mint könyvekben megjelenő téves információnak ahogy sokan feltételezik. is köszönhető). Ráadásul a gyilkos galóca Őzlábgomba – húsbarnás összetéveszthető közkedvelt gombánkkal, a őzlábgomba csiperkével is. Az erdőszéli csiperkével Kedvelt gombáhasonló az élőhelyük, lomberdőben nőnek, gyökérkapcsoltak, ezért főleg tölgyek alatt ink közé tartoznak találhatók. Fontos tehát tudni, hogy bár az őzlábgombák, kalapjuk színe nagyon hasonló, az erdőszéli de nem mindenik csiperkének nincsen bocskora! A lemezeik fajtájuk ehető. A színe is fontos különbségi pont: a gyilkos nagy őzlábgomba galócának (bal oldali kép) mindig hófehér, a nagyon ízletes, jellemzően elmozdítható galcsiperkének pedig rózsaszín vagy – ahogy lérja van, bocskora nincs, és magasra nő. A idősödik – egyre barnább lesz. húsbarnás őzlábgomba méretileg a fűgombához hasonlít, alig négy centi magas, de halálosan mérgező, akárcsak a gyilkos galóca. Általános szabály, hogy tíz centinél alacsonyabb őzlábgombát ne szedjünk soha, mert az biztosan nem az ehető fajták közé tartozik. A piruló őzlábgomba is nagyon ízletes, de összetéveszthető a kerti, mérgező A fehér tarlógombával vagy tarlóőzláb- őzlábgombával! gombával is összetéveszthetjük a gyilkos Rókagomba – világító galócát. Ez utóbbi is galléros, lemezei is fehétölcsérgomba resek, és az élőhelyük is néhol egybeeshet. Viszont a tarlóőzlábgombának sincs bocskoA termőtestük hasonlít egymásra, de szera, és csuklósan kifordítható a tönkje a kalap- rencsére mifelénk a világító tölcsérgomba ból, a gyilkos galócáé pedig nem! nem túl gyaA galambgombát is vélhetjük gyilkos kori, mivel galócának, de megkülönböztethetjük őket, inkább a meleha tudjuk, hogy a gyilkos galócának bocskogebb éghajlara és gallérja van, a galambgombának pedig tot kedveli. Ha nincs. A másik jellemzőjük a galambgommégis találunk 225

Húsvéti Kalendárium – 2015 valahol, akkor biztosan meg tudjuk külön- sütni vagy főzni kell. A kalapnak a bőrét is böztetni őket az alapján, hogy a rókagomba ajánlott lehúzni, mert abban vannak a méregnem lemezes gomba, hanem ráncolt redői anyagok. Kellőképpen elkészítve igen ízletes. vannak. A világító tölcsérgomba kalapja Medvegomba (ízletes vargánya) pedig jól kivehetően lemezes.

– farkastinóru

Korallgombák A sárga korallgomba (balról) fiatalon ehető, idős korában viszont keserű, és hasmenést okozhat. A cifra korallgomba (jobbról) eleve mérgező. Vigyázni kell, mert külsőleg nagyon hasonlítnak egymásra! A fogyasztható korallgomba egyszínű, sárga (alul világosabb, felül egyre sötétedik), a mérgező pedig ún. színváltós: fehér, rózsaszínes, majd sárgás színben végződik.

A vargányák és tinóruk nagyrészt ehetők, a toxikus fajták – egy-két kivétellel – sem okoznak súlyos mérgezést. Egy ilyen példa a

farkastinóru. Szivacsos sárga rétegük van, a kalapjuk, tetejük barna, de tönkjük alapján jól meg lehet különböztetni őket. A medvegomba (balra) tönkje világos barna, a farkastinórué pedig rózsaszínes-vöröses. A másik megkülönböztető jelük az, hogy a farkastinóru nyomásra, vágásra erősen kékül (tintásodik), a medvegomba pedig nem.

Piruló galóca (borsgomba) – párducgalóca Ezt a két fehérgalléros gombát úgy tudjuk megkülönböztetni egymástól, hogy a piruló galóca (balra) vágásra, nyomásra, ahogy a nevében is benne van, megpirul. Ha viszont lehúzzuk a kalapjának a bőrét, akkor rózsaszínes alatta, míg a párducgalócának fehér a húsa, és a pöttyei is fehérek. A párducgalóca elég súlyos idegmérget tartalmaz. A piruló galócában hőre lebomló méreganyagok van, ezért fogyasztás előtt minimum 20 percet

Szegfűgomba – mezei tölcsérgomba

Mind a kettő réteken és egy időben terem. Tönkjük alapján viszont jól megkülönböztethetjük őket egymástól: a szegfűgomba (balra) tönkje szívós, ezért nem is szoktuk felhasználni, a mezei tölcsérgombáé pedig nem. A lemezeik is különböznek egymástól: a tölcsérgomba lemezei a tönkre futnak és sűrűbbek, mint a szegfűgombáé. Vigyázzunk: a mezei tölcsérgomba halálosan mérgező! Vetési Júlia

226

Húsvéti Kalendárium – 2015

Készítsünk arckrémet! Annak ellenére, hogy a kereskedelemben kínált kozmetikumok jórészét természetes összetevőkkel reklámozzák, örökös kérdés, hogy mennyire megbízhatóak és mennyire mentesek a káros anyagoktól a különféle termékek. Az alábbiakban az öt jellemző bőrtípusnak megfelelő, házilag, egyszerű eljárással előállítható arckrémet ajánlunk. Ahhoz, hogy megállapíthassuk, milyen típusú a bőrünk, végezzük el az alábbi tesztet!

Bőrtípus-teszt 1. Miként érzi az arcbőrét, miután vízzel és szappannal megmossa, vagy tonikot használ? A: Szorítani kezd, mintha egy számmal kisebb volna, mint a megfelelő méret. B: A bőr puha marad, kellemes érzés. C: Valamelyest száraznak és érzékenynek tűnik. D: Jó, eléggé kellemes érzés. E: Egyes helyeken a bőrfelület száraz, máshol simává válik. 2. Milyennek érzi arcbőrét a sminklemosó használata után? A: Viszonylag jól. B: Puha és kellemes az érintése. C: Néha kellemes, máskor érzékeny és viszket. D: Bezsírosodik az arcbőröm. E: Egyes részeken zsíros, máshol száraz. 3. Miként néz ki az ön arcbőre napközben? A: Hámló részek jelennek meg rajta. B: Friss és üde. C: Néhol vörös, máshol száraz.

D: Fénylik. E: Az orr és a homlokrészen fénylik. 4. Milyen gyakran lesz pattanásos a bőre? A: Soha. B: Néha, csak a menstruációs időszak előtt és után. C: Néha. D: Gyakran. E: Gyakran, főként az orron és a homlokon. 5. Miként reagál a bőre az éjszakai zsíros krémekre? A: Nagyon jól érzi magát. B: Jól érzi magát. C: Néha jól, máskor rosszul érzi magát. D: Nagyon zsírossá válik. E: Az orron és homlokon zsírossá válik, az arc többi részén normálisan.

Értékelés: A: száraz bőr B: normál bőr C: érzékeny bőr D: zsíros bőr E: vegyes bőr

227

Húsvéti Kalendárium – 2015

Száraz bőrre

Érzékeny bőrre

Hozzávalók: egy marék szárított kamillavirág vagy körömvirág-szirom, 100 ml mandulaolaj vagy más, jó minőségű olaj, 20 g méhviasz. Elkészítés: tegyük a virágokat egy födeles befőttesüvegbe, öntsük rá az olajat, fedjük be és 6 hétig tartsuk napsütötte meleg helyen. Egy tea- vagy kávészűrőn át szűrjük bele egy hőálló edénybe a viasszal együtt, és helyezzük az edényt gőzfürdő fölé. Addig kavarjuk, amíg a viasz teljesen felolvad, de ne hagyjuk felforrni. Ezt követően üvegedénybe öntjük és reggelente könnyedén az arcbőrbe masszírozKörömvirág zuk.

Hozzávalók: 1 kanál szárított kamillavirág, 150 ml víz, 100 ml extra szűz olívaolaj, 1 kanál folyékony méz, 10 g méhviasz, 2 kanál növényi glicerin, 2 csepp kamilla esszencia, 2 csepp körömMéhviasz virágolaj. Elkészítés: a kamillát a vízben kis lángon főni hagyjuk 5 percig. Hagyjuk kihűlni, majd leszűrjük, a virágokat kifacsarjuk és eldobjuk. Külön edényben gőzfürdőbe helyezzük a viaszt, olajat és mézet, és melegítés közben fokozatosan hozzáadjuk a glicerint, lassan összeolvasztjuk őket. A keveréket levesszük a tűzről, beleöntjük a kamilla főzetét, és egy villával beledolgozzuk, mintha habot vernénk. Fedeles befőttesüvegbe töltjük, és miután kihűlt, lezárjuk. Két hónapig hűtőben eltartható. A krémet reggel és este kell az arcra kenni, miután a bőrt megtisztítottuk.

Normál bőrre

Zsíros bőrre

Hozzávalók: 1 kanál szárított komlótoboz, 100 ml víz, 1 tojássárgája, 1 kanál homoktövis olaj. Elkészítés: az összeaprított komlótobozt leforrázzuk a fövésben levő vízzel, majd állni hagyjuk 20 percig. Külön összekeverjük a tojássárgáját és az olajat, majd fokozatosan hozzákeverjük a komlóinfúziót. Hűtőben tartjuk, és naponta belemasszírozzuk a bőrbe.

Hozzávalók: 125 ml víz, 1 kanál szárított mezei zsurló, 50 ml rózsavíz (kb. Rózsavíz 50 db rózsaszirmot 1 éjszakán át áztatunk a vízben, vagy lassú tűzön melegítve kivontatjuk, majd leszűrjük és kinyomkodjuk a levét), 1 kanál lenmag. Elkészítés: a zsurlót leforrázzuk a vízzel, lefödjük és hűlni hagyjuk, majd leszűrjük. A lenmagot 3 órán keresztül áztatjuk a felmelegített rózsavízben, majd átpasszírozzuk, és összekeverjük a növényinfúzióval. Naponta az előzőleg megtisztított arcbőrbe masszírozzuk.

Komló

228

Húsvéti Kalendárium – 2015

A boldog élet regulái 1. Istent féld, ne beszéld másnak titkodat, Kevés szót tégy, de jót, bár láss, hallj sokat, Mindenben kelletlen ne ártsd magadat. 2. Istenben egészben, nagy bátran bízzál, És ennek nevének híven áldozzál, A bűntől, mint tűztől, messze távozzál. 3. Erődben szentségben reménységedet, Ne vessed, elvessed kevélységedet, Ismerjék, s dicsérjék szelídségedet. 4. Ki s mi légy, tudd meg, s így tudsz lenni mással, Kell élet s becsület? Társalkodjál jókkal. Kell elég s csendesség? Maradj sorsoddal. 5. Szeress, de inkább mást, ne te magadnál, A közjó méltóbb jó a magadénál, Arra vett szép kincset földbe mért ásnál?

6. Egyenlőt, ismerőt tarts barátodnak. Tűrj, engedj, bár szenvedj feljebbvalának. Kedvezz, adj, békét hadj alábbvalának. 7. Attól félj, bár csekély, ki ellenséged, Erőss kant eb megront gyakorta nézed, Hajszála mutatja árnyékát néked. 8. Távoztasd, ne óhajtsd a magosakot, Alatt járj, és vizsgálj alacsonokot, Ne vizsgáld, s ne csodáld az új dolgokat. 9. Nagy úrnak s koldusnak nincs együtt helye, Mast édes, majd mérges lesz csemegéje, Bár meleg közel megárt tűz ereje. 10. Ha tisztség, elsőség közrendből kivett, Kedvesség, gyűlölség, hidd el, czélúl tett, Mindenek ínyének élni nem lehet. (Kolozsvári Kalendárium, 1689)

229

Húsvéti Kalendárium – 2015

Szedelőző

Czegő Zoltán

Ötven év után már nem szépül az arcod De eléldegélhetsz Neked kell akarnod

− Édesanyám, hideg van itt. Fenn a tetőn farkas vonít. Mindig messze látni vágytam. Völgyben hálok, hideg ágyban.

Hatvan év után már minden nyár ajándék Hetvenöt után már üzennek anyámék

Vadak vonítanak ott fenn. Völgybe nem néz be az Isten. Odalett az akaratja. A bánat őt is szaggatja.

– Szedd már össze magad s maradék művedet Elleszel itt köztünk Ott a por eltemet. Csókolom lelkedet

Tudom, berendeztél szépen. Kezed nyoma fenn az égen. Nem tudom, mit visz a holnap. Asztalomra tégy jó tollat. Szép szeretettel csókollak. (2015. január 22.)

Fotó: Bereczki Barna

Naplemente a Bodoki-hegység főcsúcsáról

230

Húsvéti Kalendárium – 2015

Székelyek sílécen, puskával Márton Simon testnevelő tanár a csíki biatlonsport meghatározó személyisége. Harminc éve nevel sílövőket, húsz éve pedig a különböző korosztályú romániai válogatottak edzői tisztségét is betölti. Öt téli olimpiára kísérte el a romániai női biatlon válogatottat. Tanítványai érmesek voltak ifjúsági olimpián, ifjúsági világbajnokságokon, illetve a felnőtt világversenyeken. A romániai biatlonsport egyik legeredményesebb képviselője, Tófalvi Éva vele kezdte el pályafutását, és végig Márton volt az edzője. Márton Simon nem Csíkországban született, ősei Tamási Áronék szomszédjai voltak. Farkaslakáról érkezett Csíkszeredába, ott végezte a középiskolát – a mai Márton Áron Gimnáziumban. Általános iskolás korában fedezte fel őt egy mezeifutó-verseny alkalmával a biatlonsport számára Borbáth István Ágoston. A terepfutásban kitűnt fiú így került a csíkszeredai gimnáziumba. Az ország egyik legjobb fiatal biatlonistájává vált, közben fanatikusan tanulta az anatómiát – ebből a tantárgyból kellett felvételiznie annak, aki testnevelő tanár szeretett volna lenni. Az 1970-es évek végén, az 1980-as évek elején Romániában egyetlen helyen zajlott

testnevelőtanár-képzés. A bukaresti testnevelési főiskolára óriási túljelentkezés volt azokban az időkben, 20–25-en pályáztak egy-egy helyre. Csak 9-esen felüli jegygyel lehetett bejutni, ezért csodaszámba ment, ha valakinek első próbálkozásra sikerült. Márton Simon bejutott, az elméleti és gyakorlati próbákból is tökéletesen teljesített. Szívesen emlékszik vissza tanáraira, akiktől világszintű képzést kapott sportelméletből, módszertanból, pedagógiából. Szerencsésnek bizonyult, mert a csíkszeredai sportiskolához kapott kihelyezést 1985-ben. Itt alapított családot, felesége a székelyudvarhelyi, szintén Csíkszeredába

Márton Simon: „Örököltem őseim konokságát, azt, hogy a harcot nem szabad feladni”

231

Húsvéti Kalendárium – 2015 kihelyezett tanítónő, Ildikó lett. Két fiú- Borbáth István Ágoston volt. Lőtér hiányágyermekük született, Előd és Szilárd, ban kezdetleges körülmények közepette mindketten befejezték már a főiskolát. gyakoroltuk a célba lövést a gimnázium Előd magyar–angol szakot végzett mögötti pályán, amikor pedig kimentünk a Szegeden, Szilárd pedig Kolozsváron szer- Hargitára, vittük magunkkal a céltáblákat, belehelyeztük a hóba, és lőttünk. Az első zett testnevelő tanári képesítést. versenyeink Brassópojánán zajlottak, aztán A mindenes edző az 1980-as évekre elkészült a predeali lőtér. − Csíkszeredát a hokisport hazája- Az elején papírból készült céltáblákra lőtként emlegetik, de az elmúlt évtizedek- tünk, aztán üvegkorongra, sokkal később ben biatlonsportban, a sífutást a céllö- tértünk át a mai korszerű céltábla-rendvészettel ötvöző sportágban érte el a szerre. A lőállások kezdetben 150 méterre legjobb nemzetközi eredményeket. voltak, később csökkent ez a távolság 50 Évtizedek óta képviselve van a biatlon méterre. A fegyverek is sokat változtak. − Az elmúlt 25 év során az egyik legvilágkupákon, nem volt olyan év, amikor ne lett volna csíki sílövő a világver- sikeresebb téli sportág lett mifelénk a senyeken. Hogyan emlékezik vissza a biatlon. Említsük meg pár olyan tanítkezdetekre, ki honosította meg a ványát, akik beírták nevüket a székelyföldi biatlon aranykönyvébe. biatlont a Székelyföldön? − Hosszú a lista. Az első tanítványom, − Bár kevés szó esik róla, a romániai férfi biatlonsport legeredményesebbje a aki kijutott olimpiára, Oláh István volt, ő gyergyótekerőpataki György Vilmos volt, 1990-ben áttelepült Magyarországra, aki az 1964-es innsbrucki olimpián ötödik magyar színekben vett részt az 1992-es lett. Vili bácsi – Isten nyugtassa! – szabó- Albertville-i téli olimpián. Aztán jöttek inasként került Brassóba, itt fedezték fel a sorban az ifjúsági téli olimpiákon szerzett biatlonsport számára. Csíkban az 1970-es érmek, 1993-ban Xántus Bíborka, 1995évek elején kezdtek biatlonozni, én a máso- ben Tófalvi Éva lett bronzérmes. Két éve, dik generációhoz tartozom, az első a 2013-ban egy másik tanítványom, Buzás Kerezsiéké volt, az első biatlonedző Dorottya ezüstérmes lett a Romániában

A XVIII. téli olimpiai játékokon, a japán Naganóban (1998)

232

Húsvéti Kalendárium – 2015

Tófalvi Éva a „mozdony”, aki húzza maga után a romániai biatlonsportot

megrendezett Téli Ifjúsági Olimpiai Napokon. A gyergyótekerőpataki Ferencz Réka is nálunk kezdett, ő később ifjúsági világbajnok lett. Húsz éve Tófalvi Éva képvisel minket a világkupa-versenyeken, ő a „mozdony”, aki húzza maga után a romániai biatlonsportot. Öt olimpián vett részt, nyert világkupa-futamot, helyezést ért el világbajnokságon. Visszatekintve az eltelt évtizedekre, leszűrve a tanulságokat, biztos vagyok abban, hogy ha Tófalvi pályafutásának elején nekünk is lett volna olyan hátterünk, mint például a németeknek (felszerelés, gyúró, vakszoló, orvos stb.), akkor még fényesebb lenne az éremkollekciónk. Rengeteg energiát áldoztunk olyan dolgokra, amelyekkel a fejlettebb téli sportok országaiban nem kell megküzdeniük a versenyzőknek. Éveken keresztül én voltam a mindenes: az edző, a vakszoló, a titkár, a sofőr, a masszőr, az orvos…

A saját pálya előnye − Nagy eredménynek számított, hogy 2008-ban végre elkészült a hargitafürdői biatlonpálya. − Amint említettem, kezdetben a gimnázium mögött volt az ideiglenes lőte-

rünk, aztán a Sutában is gyakoroltunk. A Hargitán pedig mindig kerestük a megfelelő helyet. Adódott is ebből számtalan kellemetlenségem, többször feljelentettek a „jóakaróim”. Aztán a 2000-es évek közepén végre megépítettük a hargitafürdői biatlonpályát − szerencsére a Csíkszeredai Sportklub akkori elnöke – Isten nyugtassa! –, Antal István mellém állt, és 2008ban az ország legkorszerűbb pályáját tudhattuk a magunkénak. Azóta a többiek is „megindultak”, korszerűsítették a predeali bázist, és még épült kettő: Barcarozsnyón az ugrósáncok mellett, valamint Cheile Grădiștei-en. Ahhoz, hogy a mi pályánkon világversenyeket rendezhessünk, hosszabbítani kellene 2,5 km-rel, szélesíteni a lőteret, nézőteret, öltözőket építeni. A mi pályánk tengerszint felett 1400 méteren fekszik, és azon kevés európai biatlonpályák közé tartozik, ahol mindig jó hóviszonyok uralkodnak. − Többször elhangzott az a mondás, hogy a csíki gyerekek hokisnak születnek. Születnek biatlonisták is? − Fenntartom, hogy bármelyik tehetséges székelyföldi gyerekkel el lehet jutni világszínvonalra. Sokan mondták az évek

233

Húsvéti Kalendárium – 2015 tanítottak arra, hogy az erdélyi magyarok, a kisebbségi sorsban élők bármilyen téren komoly eredményt csak kemény munkával tudnak elérni. Örököltem őseim konokságát, azt, hogy a harcot nem szabad feladni. Sokszor az motivált, hogy az én tanítványaimat mellőzték a válogatottnál, vagy más edzőt szerettek volna elküldeni helyettem külföldi versenyekre. Amikor azt éreztem, örülnének, ha felTófalvi Éva és edzője, aki emellett vakadom, akkor még nagyobb akaraterővel szoló, titkár, sofőr, masszőr és orvos dolgoztam. Volt például egy olyan elképsorán, hogy nem lehet, én viszont bebizo- zelésem, hogy a világkupán szerepeljen nyítottam az ellenkezőjét. Rengeteg mun- egy székely váltó. El lehet képzelni egy kára, kitartásra van szükség. Úgy érzem, az Tófalvi Évából, Tófalvi Orsolyából, Buzás itteni edzői gárda szakmailag jól felkészült, Dorottyából, Ferencz Rékából, valamint a és komolyan végzi feladatát. Megpróbá- már magyar színekben versenyző Szőcs lom tapasztalataimat átadni, nyitott szem- Emőkéből álló romániai biatloncsapatot a mel járunk, ellessük az új edzésmódszere- világkupán! ket, levonjuk ezek tanulságait. Külön − Fontos momentum a minőségi öröm, hogy a kisebbik fiam, Szilárd is edző sportban a válogatás, a gyerekek kiválett, nagyon szereti a szakmáját, lelkiisme- lasztása. Milyen volt régebb, és milyen retesen dolgozik. Úgy érzem, vérében van ma? Szeretnek sportolni a székelyföldi a biatlon. Sok gyerek ugyanakkor lemor- gyerekek? zsolódott az évek során, sokan abbahagy− Régebb több gyerek sportolt, aztán jött ták. Lehet, én is túl szigorú, fanatikus vol- egy visszaesés, de úgy érzem, most újra divat tam, de meggyőződésem, hogy komoly lett a sportolás. Kezdenek rájönni a szülők a munka nélkül nem lehet eredményt elérni rendszeres mozgás fontosságára. Számía sportban. tanak Tófalvi eredményei, ő példakép lett. Indítunk minden évben egy-egy kezdőcsoSzékely váltó a világkupán? portot, lemorzsolódnak közülük, de minden − Kedves közös barátunk, a 2004 generációból kikerül egy-egy klasszis. Ha őszén autóbalesetben elhunyt nyelvta- hosszabb időt töltesz a gyerekekkel, látod, nár, a 15 nyelvet ismerő, szintén farkas- érzed, hogy ki szeret dolgozni, ki a tehetsélakai Miklós József mondta egyik ges, és ki az, aki nem csak mondja, hogy bajbeszélgetésünk alkalmával, hogy nok akar lenni, hanem meg is tesz mindent Márton Simon sok mindent hozott a ennek érdekében. Belőlük lesznek a klasszifarkaslakai emberek tulajdonságaiból, sok. Vannak, akiknek a Jóisten megadta a a munkabírásból, a komolyságból, sőt tehetséget, a talentumot, de nem tudják kamatoztatni, nem szeretnek dolgozni. még Tamási Áron humorából is. − Szüleink munkára neveltek. Korán Belőlük soha nem lesz világbajnok. Dobos László keltünk, dolgoztunk a vakációkban. Meg234

Húsvéti Kalendárium – 2015

Mélyponton a csíki hoki Történetének egyik leggyengébb idényét fejezte be 2015 tavaszán a 85 éves múltra visszatekintő csíkszeredai felnőtt hokicsapat. Vereséget szenvedett a Románia-kupa döntőjében, ötödik lett a hatcsapatos román-bajnokságban, és nyolcadik a nyolccsapatos Mol Ligában. Ennél rosszabb nem lehet – állítják a drukkerek. Hogy mi lehet a visszaesés oka, csak sejthető, ám a múlt felidézésével talán enyhíteni lehet a keserű szájízt. Úgy tűnik, főleg szervezési, menedzselési, felkészülési gondok vannak, hiszen a csíki utánpótlásképzés nem állt le. A 2014/15-ös idényben legalább három csapatnyi, csíki nevelésű vagy csíki gyökerekkel rendelkező játékos kergette a korongot más csapatoknál, találunk csíki játékost a brassói, a gyergyói, a bukaresti, és a galaci formációkban, de Debrecenben, Miskolcon, Budapesten és Székesfehérváron is játszanak 18 és 35 év közötti csíki hokisok, tehát bármikor lehetne belőlük egy ütőképes, akár a Mol Liga megnyerésére pályázó együttest alakítani. De nézzük, mikor kezdődött a csíki hoki története, melyek voltak a legjobb eredményei.

Korcsolyáztak, majd hokiztak A Csíkszeredai Korcsolyázó Egylet az 1880-as évek elején alakult meg, az első csíki hokicsapat pedig – legalábbis a szájhagyomány szerint – az 1920-as évek végén, az 1930-as évek elején. Egyes források 1929-re datálják az első hivatalos mérkőzést, de a régi csíkszeredai lapokban csak az 1931. január 24–25-én megrendezett találkozókról maradt feljegyezés, akkor a csíkiak a Bukaresti Tenis Club együttesét látták vendégül. Az első meccset a bukarestiek nyerték 4–0-ra, másnap viszont 1–1-es döntetlen született, az első csíki gólt Császár Jenő lőtte.

1929 – az első csapat

235

Húsvéti Kalendárium – 2015

1931

Vákár Lajos

Az alakuláshoz fűződő történet, hogy a Vigadóban a filmek előtt híradókat vetítettek, itt láttak a csíkszeredai fiatalok először igazi hokimeccset. Vákár Lajos és társai azt mondták, „ilyet mi is tudunk csinálni”. Az első mentoruk, mai névvel menedzserük, a kézdivásárhelyi származású dr. Balogh János ügyvéd, román és magyar színekben egyaránt kiváló eredményeket elérő sakkozó volt, ő szerezte be és fordította le az első szabálykönyvet. A csíkszeredai hokicsapat 1932-től vett részt a román baj nok ságban, az 1930-as években Csíkszeredai Sport Club néven jegyezték, és bár mindig az élmezőnyben végzett, 1949-ig nem tudott bajnok lenni.

Öt bajnoki cím a háború utáni években A második világháború után újraalakult csíki hokicsapat továbbra is szabadtéri pályán játszott, ennek ellenére 1949-ben megszületett az első bajnoki cím. A bajnokság döntőjét Marosvásárhelyen rendezték (1949. január 26. és február 2. között), az érmes helyezésekért pedig az ország legjobb hat csapata harcolt: a Marosvásárhelyi Rata, a Bukaresti Petrolul, a Bukaresti Dinamo, a Kolozsvári Dermata, a Segesvári CFR és a Csíkszeredai IPEIL. A csíkiak veretlenül végeztek az élen, négy győzelemmel és egy döntetlennel – ez utóbbit a házigazdák elleni meccsen jegyezték.

Bronzérem a „kicsi magyar világban” A második bécsi döntést követően Csíkszereda visszakerül Magyarországhoz, az 1942–43-as idényben a magyar bajnokságban vesz részt a csíkszeredai együttes. Bár felkészülés szempontjából hátrányban van a már akkor műjégpályával rendelkező pesti csapatokkal szemben, a két háborús esztendőben megrendezett bajnokságban bronzérmet szerzett. Közben több játékosa pesti csapatokhoz igazolt, másokat pedig behívtak katonának. Vákár Lajos, az egyik alapító Sebő Ödön századába, a gyimesi határhoz került – erre a Halálraítélt zászlóalj c. könyvben találunk utalást. 236

Sprencz Pál – 1955

Húsvéti Kalendárium – 2015

Újabb bajnoki címek, megalakul a Mol Liga

1960 – Lendület

A csíki hokitörténelem első bajnokcsapatának névsora: Szentes Gábor, Takács István, Fodor Zoltán, Kovács Zsigmond, id. Szabó István, dr. Incze Gábor, id. Vákár Lajos (egyben edző is), Spierer Mihály, Fenke Lajos, id. Sprencz Ferenc, Czáka Zoltán, Császár Ferenc és Sprencz Pál. Csapatvezetők: Rajz István és Rosenberg Sunus. Intéző: Drócsa Sándor. A következő években még négyszer volt bajnok Csíkszereda, 1952-ben a Lendület, 1957-ben a Termés, 1960-ban és 1963ban pedig az Akarat név alatt futó együttes nyert aranyérmet hokiban Csíkszeredának.

Négy olimpián és egy elitvébén A romániai hokisport 90 éves történetében öt nagy világeseményre sikerült kijutnia a válogatottnak: az 1964-es, az 1968-as, majd az 1976-os és az 1980-as téli olimpiai játékokra, illetve az 1977-es bécsi A-csoportos hokivébére. Téli ötkarikás játékokon a következő székelyföldi játékosok vettek részt: André Miklós, Antal Előd, Antal István, Basa János, dr. Bíró Antal, Czáka Zoltán, Ferencz János, Fogarasy Zoltán, Gál Sándor, Janovits Endre, Miklós Tibor, Nagy Béla, Nagy Zoltán, Sólyom László, Szabó Géza, Szabó Gyula, Texe István és Varga Dezső. A Ceaușescu-érában egyszer sem sikerült Csíkszeredának bajnoki címet nyernie, az 1963-as sikertől 1997-ig kellett várni, amíg újra aranyérmes lehetett. Közben, 1972-ben felépült a műjégpálya, amely 1999. január 16-án felvette a Vákár Lajos nevet.

Az 1989-es fordulatot követően szinte az összes csíki jégkorongozó külföldre távozott, új csapatot kellett építeni, ez a gárda 1997-re „érett be”. Antal Előd és Barta Csaba edzők Sportklubja végre meg tudta előzni a Steauát. A 34 év után újra bajnoki címet szerző csapat tagjai a következők voltak: Farkas Szilárd, Szőcs Előd, Kertész Zoltán, Hozó Levente, Rusz Sántha Gábor, Simon Rudolf, Adorján József, Gáll Csaba, Elekes Levente, Petres József, Antal Károly, Páll Zoltán, Kovács Attila, Geréd Botond, Molnár Attila, Balla Attila, Bíró Ottó, Láday András, Péter Szabolcs, Nagy Attila, Szőcs Szabolcs, ifj. Antal Előd és Kolozsi Lóránt. A Sportklub 1997 és 2013 között még tíz alkalommal lett Románia bajnoka. A 2000-es években nemzetközi sorozat indult Pannónia Liga néven, majd 2009-től beindult – az évtizedeken át csak álomnak tűnő – közös magyar−román jégkorong-bajnokság, amely később a felvidéki érsekújváriak bekapcsolódásával magyar–román–szlovák pontvadászattá alakult. A jégkorong Mol Liga eddigi győztesei: 2009 − HC Csíkszereda. 2010 − Budapesti Vasas HC. 2011 − HSC Csíkszereda. 2012 − Dunaújvárosi Dab.Docler. 2013 − Dunaújvárosi Dab.Docler. 2014 − Érsekújvári HC. 2015 − ??? Dobos László

237

1995–1996

Húsvéti Kalendárium – 2015

Székely egypercesek Azoknak, akik ismerik és olvasták Sanyi bá történeteit – akik meg nem, azoknak melegen ajánljuk –, jó hírrel szolgálhatunk: idén tavasszal jelenik meg a székely „egyperceseket” tartalmazó kötet úgymond „nulladik része” A lusta dög címen, amelyből Muszka Sándor szavaival élve „Szilveszter Dániel rossz anyagi körülmények között nyomorogva tengődő, flekkenfalvi költő és lírikus borzalmasan gyötrelmes életét ismerheti meg, aki ráér.” Kedvcsináló gyanánt alább két – egy régebbi (megjelent a Bárka 2013/5. számában) és egy újabb történetet osztunk meg olvasóinkkal a kézdivásárhelyi születésű, ma Szépvízen élő publicista tollából.

Szar világ eccer nincs A pityókát éppeg-éppeg kiszettük, s mán egyéb dolog nemigen vót, mondom az asszonynak, kinézek a temetőbe, lám, a sírokot a burjány nem-e lepte bé. Há, aszongya, mennyjék, csak ügyeljen aztán, nógy úgy járjék, mind az öreg Lackó Géza. Hát az hogy járt, kérdém. Az úgy, aszongya, hogy a temető mellett laktak vót az ötvenes években, s egy éjjel meg vót részegedve, s gondóta, a hátsó kerten megyen haza. S ahogy ment a temetőn keresztül, egy sír meg vót ásva, s ő a setétbe beléesett, s elalutt. Reggel megébredett szegény ember, s mind kéabált s kárinkodott, met a gödörből kimászni nem tudott. Az úton egy ember meghallotta, odamegyen, s aszongya neki: jó reggelt, Géza bá, eccer jó melegje lehetett odalent, ha így kitakarózott!

Aztán ahogy nekem eztet elbeszélte, vettem a kapát, s a temetőbe ki. A sírt elrendeztem, s ott mind jövék-menék mind a hosszúfarkú egér a síneken, nem egyébbétt, csak hogy a vastag szalonna es fogyjon, s há egyszer érzem, valaki hí, met a telefony a zsebembe erőss csúfúl kerreg s fészkelődik úgy. Felveszem, s há az András Gergely, a szomszédom. Aszongya, maga-e az, Sanyi bá? Ne haragudjék, hogy zavarom, aszongya, csak azt akarám megkérdezni, mikor feküsznek le. Na, gondoltam magamba, lám a rossz öregnél reggelibe a szeker a lovakot megkerülte. Há, mondom, Gergely úr, met kolektívelnök vót fiatal korába, én itt ebben a szent istenmáriás helyben feküszöm es le, met itt magán küjjel senki nem zavar. Na, erre az öreg: hogyhogy magán küjjel, Sanyi bá? Megmondtam, ugye, a pálinkának hagyjon békit, met

238

Húsvéti Kalendárium – 2015 megjárja. Én es ittam, aszongya, öt napot baj, csak hogy a bicskákot es elévették. es, nyolcat es, tizet es, de nem egy hetet, Erre az öreg felszökött, hogy aszongya, mint maga! basszam az anyátok istenit, nem tudtok-e Na, de én sem hagytam magamat, s szépen verekedni, s a táskájából egy mán kérdém es. Hallja-e, Gergely bá, egy biciklipompát elévett, s kezdte vele ütni a jó centisse otthon van-e? Van, aszongya. legényeket, s olyan csúful ordítani, hogy Na, mondom, ha van, keresse elé, de ha azok ijedtikbe a vonatról mind leszökdösnem kapná meg, a báladrót es jó lesz, s tek. kezdje a fejit körbe megmérni, met minS akkor aztán megint elvitték, s gyá-mingyá érek haza, s ha a méretjit esment hazajött, de mán az agyába bévetmegmondja, olyan fájín sapkát adok te vót, hogy meg kell nősüljék. Szerezett magának, hogy még a templomba sem es egy fehérnépecskét, szép vót, olyan, kell levegye. hogy én nála szebb halottat nem egyet Na, hát ilyen szomszédom van nekem, láttam, s azt es beszélték róla, hogy a fél hogy kolektívelnök korában es csak a Szereda rajta tanúlt vót meg baszni. De hülyeséget csinálta, s még a bolondok akkor mán neki mindegy vót, met készült házába’ es vót. Olyan es vót, még bent az esküvőre a vizes fejivel. A szeredai lakott vót Szeredába, hogy a hetes busszal buszra felült, s ahogy az a városban ment, kijött, béült az irodába, a széken magát aki csak felülhetett rea, mindenkinek hátravette, s csak nézte a plafont. Oda meghívót adott. Aztán az esküvő megvót, mehetett akárki, met az szóba senkivel s ami pénzet ajándékba kaptak, másnap nem állt. Egyszer-kétszer béjárt még a ez arra mind lózenplikket vett. S hogy a mérnök es hezza, de azzal se szólott sem- nászéjszakán es mi vót, mi nem, aztot élő mit, pedig az még azt es megkérdezte, ember megmondani nem tudja, de elég hogy vaegy zárlatos drótot a plafonba lát- az hezza, hogy reggelre a naccsága úgy e. Aztán egy hét nem telt belé, az irodából eltünt, hogy azóta senki még hírét se halkijött, s münköt az udvaron összegyüj- lotta. tött, s aszongya. Elvtársak, az összes diszHát ilyen szomszédom van nekem, nyót le kell vágni. Mikor kérdeztük, hogy értik-e, hogy most es azt búsúlja, hogy a hússal, elnök úr, mi legyen, aszonta, aszongya, ha ő visszaköltözik Szeredába, tőcssenek kolbászt, met annál finomabb a temetőben a sírja itt üresen marad. nincs es. Meg es mondtam én neki a múltkor, Mü aztán neki, s mire a pártnál hírt hogy sokat ezen ne mind sóhajtozzon, s kaptak, vagy tizet levágtunk. Na, akkor mennyen, feküdjék belé, met akkor az Gergely bát úgy elvitték vót, egy fél évig biztos üressen nem marad. Mondom es hírét se hallottuk. Há, érkezik vissza, az asszonynak sokszor, hogy az, amit a esment ül bé az irodába, nézi a plafont, tévében mondanak, s az újságok írnak, aztán egy hét esment nem telt el, s a sze- hogy mien szar világ van, abból egy szó redai vonatra felült. De semmi baj nem es sem igaz, met ahol annyi ésszel es meg lett vóna, de ott valami legények egymás lehet élni, mind amennyi a Gergelynek között esszeszólalkoztak, s kezték egy- van, ott eppen olyan nagy baj nem mást lökdösni. Még ezzel sem lett vóna lehet… 239

Húsvéti Kalendárium – 2015 de úgy hallotta, hogy ilyenkor nem mind Emrével a repüllőn repdesnek, met ejszen félnek, hogy azokReggel jó időben felkeltünk, met meg kal a nagy gépekkel valaminek nekirittyenvót beszélve Emre komámmal, hogy nek. Há, mondom, a gólyáktól félnek-e megyünk eggyet magyarba, met amióta vagy a petes angyaloktól, met én mostanáezt a nagy demokráciát reánk suvasztot- ban ilyent eggyet nem láttam. ták, még eggyikünk sem vót. S aztán gonNa de erre ez az ember csak huzogatta doltuk, ne csak mind a teheny valagát s a a vállait, s münk, met állani meguntunk fehérnépet nézzük, de münk es lássunk vót, egy helyre leültünk. Ott mind figyevalami egyebet es. lőztünk, s mind hallgatkoztunk, s ejszen A kocsiba béültünk, s eresszed Csicsó- még álmot es láttunk vóna, ha egyszer egy ba, a repüllőtérre. Hát, ahogy megyünk, fehérnép nem kezdi mondani a difuzóregyszer látom, az út szélin egy ember ba, hogy aki Pestre menyen, az jöjjék a integet. Ahogy közelebb értünk, akkor csecspontra, jöjjék a csecspontra, jöjjék a láttam, hogy csak egy csángó. Aztán csecspontra. Na de erre már Emre Csicsóba béduvattunk, s a kocsit Bölöni komám es a fejit felkapta, s aszongya, halKarcsiéknitt letettük, hogy ne mind fizet- lod-e komám, miket mond ez a fehérnép. tessenek, met ezek a mocskos majmok az Ez hanemegyébb valami fiatal özvegyaszemberről ejszen még a bőrt es lehúznák. szonyka lehet, ha ilyen erőst kévánnya. A csomagokat el, s mű bé a repüllőtérre. Há, mondom, akkor gyere, komám, Ahogy az ajtón béérünk, látom, hogy mennyünk, lássuk, miféle. Erre aszongya egy ilyen kánfuter forma elé-hátra mozdí- Emre, hogy ő jönne es jó szívvel, de ne tó csak áll ott egy oszlop tövibe, mint a fasz mennyi ember van itt mindenfelé, s ha a lakodalomban, s csak mereszgeti a sze- valaki meglát, s otthon a falut megtőti, meit, hogy ki mind jő-menyen. Odame- hogy mi Pestre indúltunk, de csecsponnyek hezzá, s mondom, egésséget. Maga-e ton vótunk, az asszony a szájával megeszi. a pilóta, met münk Pestre mennénk, s ne, Há, mondom, komám, neked igazad van, még a jegyeket es megvettük. Erre aszon- ejszen várjunk még egy cseppet. Egy gya nekem az az ember, hogy ő nem piló- kicsit még vártunk, aztán mentünk mü es ta, met ő csobotfalvi, s nincs az Istennek amerre mentek a népek, utánnik. annyi pénze, hogy ő egy ilyen repüllőre Mentünk erre, mentünk arra, hogy mán felüljék, ő csak itt né, eppen dolgozik, s ha aszittük az eszünk es elmenyen. Aztán valamünk Pestre mennénk, üjjünk le nyugut- mi bakterfélék egy ajtókereten mind a tan, met a repüllő mostanában nem indul. juhokot a fejőlikon, eggyessével átalereszHá aztán métt es nem, kérdém. Erre tettek, s az kezdett sípolni addig, hogy a aszongya, azé, met olyan köd van, hogy ha zsebünkből még az ötbanist es kirakatták. valakitől egy pofot kap az ember, meg se Hajtottak ide, hajtottak oda, s há egyszer tuggya köszönni. Há, mondom, haneme- ott vagyok egy ilyen pult elött, s látom, egy gyébb november van, bugyigós idő pasas a valizámba könyékig belé van feküdlegyen-e, met ha azt kell megvárjuk, ejszen ve. Köszöntem es egy jó hangosat, hogy jobb, ha hazamegyünk. Erre aszongya mondom, adjon Isten jó napot, egésséget – nekem az az ember, hogy ő hezza nem ért, gondoltam hátha megszégyelli magát, de 240

Húsvéti Kalendárium – 2015 az a pofátlanja még reám se nézett, csak szódaport, met a tegnap süldőt vágtunk, s kotorászott, mint a féreg a likba’. én bőrből jól bészedtem, s utánna valami Bicska nem vót nállam, met a bakterok finom simoni szeszt a komákkal realütyülelvették, de odaléptem, s mondom. tünk, s most olyan savam van, hogy egy Halod-e, kicsi barátom, ejszen ezt a bőr- akkumulátort es fel tudnék tőteni. S monröndöt ketten vettük, vagy mi az anyád dom, tudja-e a kisasszony, hogy ilyenkor valaga van veled, megzavarodtál-e? Erre az ember egy kalán szódát béveszen, s az reám nézett azzal a nagy mafla pofájával, olyan jól megbökkeszti s megfingatja, s aszongya, neki ez a dolga, hogy nézze hogy még az étvágya es megjön. Utánna, meg, valami tilos dógot én a repüllőre fel- mondom, hozzon nekünk egy-egy deci vinni nem-e akarok. Há, mondom nekie, szilvát s egy-egy jó faggyus bárányflékent akkor métt nem ezzel kezdte, met megér- szalmapityókával, ügyesen, kibédi hagytem én, hogy akinek anyja, apja nem vót, mával, s az jó lesz. hogy a kezibe szakmát adjon, s a becsületA fehérnép ezeket felirta, s azzal elment. re megtanicssák, annak es meg kell éljen Münk néztünk utánna, de volt es mit nézni, valahogy, s végül es lehet, még így es met olyan kakálója volt, hogy olyant az jobb, mint ha rendőr lenne. Mondtam ember minden nap nem lát. Aszongya volna még egyebeket es, de az az ember nekem Emre. Te komám, ezt a fehérnésarkon fordult, s úgy ott hagyott engem pecskét, szegényt münk most jól megbőmind Szent Péter az oláhokot. gessük. Métt te, kérdém. Azétt, aszongya, Na, aztán addig-addig, hogy onnan met münk a hagymát s a flékent megrendelmünk valahogy kikeveredtünk, s az ajtó- tük, de te vetted-e észre, hogy itt ablak ezen ban már várt es egy ügyes cinkacska, hogy a repüllőn elég van, de gilincs egyiken sincs. aszongya, bácsik, erre a buszra üjjenek fel. Képzeled-e, mikor szegény a hagymát kell Há, mondom nekie, lelkem, münk erre a háncsa, a szemit hogy csípi, s mikor a bikfabuszra eggyáltalán fel nem ülünk, met szenet béizzicssa, mire Pestre érünk, olyan nekünk repüllőjegyünk van. Na, de aztán lesz szegény, mind egy cigányleányka. a leánykacska addig-addig estált münköt, Kár érte, mondom, met erőssen szép hogy üljünk fel, met ezzel visznek a repü- menyecske az egyszer biztos. Aszongya lőhöz, hogy a végin megsajnáltuk. erre Emre komám, nekem ne es mondMondom Emrének, immár, komám, le jad, érted-é, met tudod te jól, szeretem én van baszva, üljünk fel, hadd lám, mi lesz. úgy a fehérnépeket, hogy ha az izejiket ki Münk a buszra felültünk, s aztán onnan fel lehetne meszelni, ejszen még belé es köla repüllőre, s az velünk felszállt, s tette úgy, töznék. Ezen eggyet jót kacagtunk, s mind a hájdermenykő. Münk ott ültünk, s aztán egyeb nem igen történt. Egy csephallgatkoztunk, s há egyszer jön es egy pet ittunk, vaj kettőt faltunk, s mán Pestre finom fehérnépecske, ejszen udvarhelyi meg es voltunk érkezve. Hogy ott milyen lehetett, s aszongya. Az urak fogyasztanak- menet van, azt elmondani nem lehet, de e valamit, met benne van a jegybe. Há, annyit mondhatok, hogy ott valami polimondom nekie, az evés-ivásra teccett-e cokkal münk úgy esszevesztünk, hogy én gondolni. Arra, aszongya. Akkor, mon- huggyozásétt életembe annyit még nem dom, először es hozzék nekem egy kalány fizettem. 241

Húsvéti Kalendárium – 2015

Az a fránya konkurencia Külön könyvet lehetne írni arról, hogy miként próbálnak kitolni egymással a rivalizáló éttermek: lelopják egymás dekorációit, elcsalják a személyzetet, lemásolják a szomszéd ételeit, részeg embert küldenek az „ellenséghez” vendégriasztónak, kihívják a mentőt a legnagyobb pánik idején, gyommagvakat szórnak a virágoskertbe, hirdetéseket adnak fel, hogy xy étterem eladó, a menedzserek vendégnek álcázva elmennek kémkedni más éttermekbe, vagy turistának maszkírozott pincérrel megfordíttatják a szomszéd étterem ajtaján lógó nyitva–zárva táblát. És így tovább. Amikor a Gulyás étteremben dolgoztam, az ottani személyzettel sokszor törtünk borsot a szomszédos éttermek orra alá, mert egy idő után elegünk lett abból, hogy ismeretlen tettesek szemetet öntenek a parkolóba, ellopják a bicikliket az étterem elől, és éjjel megtöltik a kertet kutyaszarral. Már minden héten előadta magát valami. Így háborúztunk egyszerre három-négy étteremmel is, amíg a Gulyás be nem bukott. A szakács az új ételek bevezetése helyett – mivel a magyaros ízeket nem kedvelő ázsiaiak miatt a csirkepaprikást, a halászlevet, a töltött káposztát és a libamájat is kénytelenek voltunk törölni az étlapról – lassanként trükkökre specializálta magát, és éjjel-nappal azon járt az esze,

hogy mivel lehetne kellemetlenséget okozni a szomszédoknak, elégtételt venni a legutóbbi vereségért. Az egyik nap az esti zárás után a szomszéd étterem kihordóautóját kitapétáztuk WCpapírral. Ez reggelre rendesen rá is fagyott, hiába próbálták másnap lekaparni a pincérek. Nem volt más választásuk, nagy lobogva el kellett menniük az autómosóba. A fél város nevette őket, sőt még az autómosók élceit is el kellett viselniük! Másnap reggel a mi bevásárló- és kihordóautónk volt fellobogózva – nem papírral, hanem száraz falevelekkel. Az „ellenség” az éjszaka alatt összeseperte a kertből az avart, és ezt szorgos kezek ráragasztották a járművekre. Reggelre ez is rendesen ráfagyott, és csak egy tenyérnyi lyukon kikukucskálva tudtunk elmenni az autómosóba, mert hiába kapartuk és vizeztük, az avartól nem tudtunk megszabadulni. Az autómosó emberei a hasukat fogták, amikor nagy zörömbölve beállítottunk. Majd megkérdezték: – Ugye a tegnapi WC-papírosok voltak? Berecz Edgár

242

(Részlet a szerző Konyhában történt c. anekdotagyűjteményéből) Graﬁka: i. Jakab Csaba

Húsvéti Kalendárium – 2015

Pista bá és a nyigócás Volt a mi falunkba egy nagydolgú Pista, Káromkodni tudott, nem is kellett lista, Széles volt a skála, ragozni is tudta. Dolgos ember lévén, sok mindenhez értett, Művelte a földjét, sok más mesterséget. Büszkén tekintgetett sok szép állatára, Ha szerét tehette, eljárt a vásárra. Úgy esett, hogy egyszer elment Makkfalvára, A Szent György-napi híres juhvásárra. Felterelt ő oda három idős juhot, Számítása szerint kap egy kis pénzmagot. El is adta őket szinte áruk felett – Sok volt a mészáros, könnyen egyezkedett. Pénzzel a zsebébe föl-alá járkála, Rá esett figyelme a hangos nyigócásra: „Itt a piros, hol a piros, gyertek, jó emberek, Senki nem veszíthet, itt mindenki nyerhet!” Asztalán ott díszlett három sötét pohár, Egyik alatt piros bogyó, mi a nyertesnek jár, Az asztal fél felén egy szép nagy dobozba’ Százasok, ezresek dőltek össze-vissza. Ebből nyert vastagon, aki eltalálta, Hol lapul a piros a pohár aljába’. Ej, gondolta Pista, ha én teszek erre, Három juhból hat lesz rögtön a zsebembe’. Ki is csapta a pénzt büszkén az asztalra, Addig a nyigócás poharait rakta. Pista a kezéről szemét le nem vette, Látta a pirosat, melyik alá tette, Rámutatott büszkén a középső pohárra, De a piros bogyó – nem az volt alatta.

A dobozba landolt három juha ára, Űr lett a zsebébe’, rossz íz a szájába’. Semmiként nem lehet, hogy így hazatérjen, Üres zsebe mellett megöli a szégyen. Támadó ötlete rögtön tetté vála, Belémarkolt a nyigócás pénzes dobozába. A nyigócás menten ordítozni kezdett, Tolvajt kiáltozott: „Fogják meg, emberek!” Pista a marék pénzt a zsebébe gyúrta, Kiáltozott, s magát a tömegbe fúrta. Megbolydult a tömeg, mindenki szajkózta, „Fogják el, fogják el!” – ő is kiáltotta. Végül a nagyvásár nézett erre-arra, Hogy kit kell elfogni, azt senki sem tudta. Pista beoldalgott egy mellékutcába, Szedte is az inát, nem is nézett hátra. Addig futott, mígnem által ért a hegyen, Lógott már a nyelve, megállt, hogy szuszt vegyen, Lassan bandukolva kétszer visszanézett, Itt már le is ülhet a számvetés végett. Mert ez itt már a gegesi határszél, Megnézi a zsebét, hogy vajon mennyit ér. Lassan nyújtózkodtak a százasok, ezresek, Nyomorult helyzetből simák és feszesek, Egyszer felsummázott a három juh ára, Még a nap is büszkén nézett le Pistára. Jól sikerült e nap, szíve-lelke dagadt, A juhok árán felül volt még pár száz kamat. Azután is járta a környék vásárját, Messze elkerülve minden nyigócását. Szabó András (Geges)

ideakonyvter.ro

243

Húsvéti Kalendárium – 2015

Megvigasztalá őket! Ambrus Emre bá világéletibe hagyati, nem törődő ember volt, akinek, mint mondani szokták, nem igen égett a kezibe a munka. Így aztán megtörtént vele, hogy egy alkalommal a takarmánya hamarább elfogyott, mint ahogy az állatokat legelőre lehetett volna hajtani! Pénze nem lévén, nem volt más mit tennie, mint lassanként az istálló zsuppfedelét etette fel a juhocskáival, ameddig abban tartott. Mikor ennek is a végére jártak, a juhocskák keserves bőgésbe kezdtek az éhség miatt. Emre bát erőst meghatotta a juhai szerencsétlensége, s egyet gondolva a lajtorján egyenként felhordotta azokat az istálló fedetlen padlására, s így vigasztalta meg:

– No, lássátok édes juhaim, hogy egy csepp széna sincs? Hát hiába bőgtök! Ágoston János (Székelység, 1939. szeptember-október)

Az „ótott nyúl” A Hargita középső részén nem ismerik a más vidékeken elterjedt szamarat. Itt nemigen van szükség rá, mert az erdőlő embernek lóra van szüksége, s aztán ha tőkevágással is készen van,

bizony „az idegen tartományokba” való fuvarozáshoz is megest csak ló kell. Így történt aztán, hogy valahol távol, ott hátul a Vargyas-patak utolsó fűrészeinek egyik tulajdonosa, aki még nem volt künt a nagyvilágban, az első útja alkalmával borzasztóan elcsudálkozott, amikor Homoródferedejénél meglátta Rákosi Albert közismert vadásznak a gyepen legelésző szamarát. – Ne te né, koma! – rikojtá el magát az atyafi nagy meglepetésében, s odafordul a vele együtt poroszkáló társához. – Mi az Isten varasgyékja az a nagy nyúlfülű ahajt? – Az-é? Az... ott? – bökött arrafelé az ostornyéllel a másik, akinek ugyan szintén ismeretlen volt a szörnyen furcsa állat, de persze a renomé kedvéért nem akará egyenest bévallani. – Azt kérdi-e koma, azt a rusnyát?! Hát... hát! – kapkod a szó után, hogy valami eszébe jusson nagy hirtelen. – Hát sze’ maga meg es mondá! Hát nyúl az a nagyfülű… Csakhogy ótott nyúl! Nem lássa, mekkora a! Nagy májiszter ez a Rákosi úr! Hát nem látta a sújba, hogy odafent a faluba es nem ő ótá bé a vackort, s mekkora nagy körtövék levének rajta.

244

Zoltán Sándor (Székelység, 1936. január-február)

Húsvéti Kalendárium – 2015

A székelynek két esze van Igaz-e, hogy két esze van a székelynek? Az egykori erdélyi róm. kat. státus, új nevén: egyházmegyei tanács annak idején a kézdivásárhelyi kantai gimnázium ódon épülete helyett újat szándékozott építtetni. A város területén több telket ajánlottak e célra megvételre. Az akkori státus a legalkalmasabb telek kiválasztására egy bizottságot küldött ki. Majláth püspök úr rendes szokása szerint évente legalább egyszer meglátogatta az összes kat. gimnáziumokat és nevelő intézeteket. Egy ilyen útja alkalmából gyűlt össze a gimnázium telkét kiszemelő bizottság, és a püspök úr vezetése alatt körsétára indult a városban. Az egyik szép, tágas, pusztán álló belsőség sarkán egy öreg házikó állott s amellett egy pár öl épületkő volt már összehordva.

– Azt a sok épületkövet miért hordatta oda? – kérdezte tovább a püspök, a kőrakások felé mutatva. – Hát, instálom, az egyik eszemvel azt gondoltam vót, hogy új házat építtetek ide; de osztán a jobbik eszemvel méges azt gondolám, hogy én bizony métt építtetnék, met mán öreg vagyok arra. A püspök úr nevetve fordult a bizottság felé, amelyben ott volt a nemrég boldogult Paál István, akkori státusi előadó, később udvarhelyi plébános, ott volt dr. Török Andor polgármester és még többen, s azt mondta: – Eddig azt gondoltam, hogy csak tréfás szólás-mondás az, hogy a székelynek két esze van. De igazán csak most, ennek a néninek a szavaiból értettem azt meg, hogy tényleg két esze van a székelynek. (Székelység, 1936. január-február)

Jenő-fenő

A bizottságra figyelmes lett az öreg házikó lakója, egy töpörödött székely anyóka, és közelsomfordált. A püspök urat Csák Czirjék minorita gimn. tanár figyelmessé tette az öreg nénire, a telek tulajdonosára. A püspök úr szóba ereszkedett a nénikével, s megkérdezte: – Magáé ez a telek, nénémasszony? – Isten kegyelméből az enyém vóna, instálom – felelte az öreg szerényen.

József Jánossal történt meg, hogy a szitakötő iparáról híres Székelykeresztúrra készült bé az egyik ember a falujából. Amint ilyenkor szokás, egy csomó megbízatást kapott egy s más összevásárlására. Akkurátuson fel volt írva a tanyító úr szükséglete is egy cédulára, s ott volt többek közt, hogy Jenőnek (az unitárius kolégyomba járó fiának) 5 krajcár. (Akkoriban, Istenem, milyen nagy pénz volt! Mennyit tudott egy deákember abból vásárolni!) Az atyafi a hevenyészve odavetett úri írásban a J-t f-nek nézte, s ő bizony kaszafenőkövet vett a pénzzel. S így maradt el Jenő egy váratlan pénzküldeménytől.

245

József Dezső (Székelység, 1937. szeptember-október)

Húsvéti Kalendárium – 2015

Lótojás Egyszer egy oláhfalvi ember, amint a szászok földje felől üres szekérrel mendegélt hazafelé, egy törökbúzaföldnek a szélén megpillantott egy éktelen nagy sárga tököt. Minthogy többet sohasem látott tököt, s éppen abban a pillantásban ment el onnan egy nagy sárga kabala (ló), kisütötte magában, hogy az a nagy sárga micsoda nem lehet egyéb, mint annak a sárga kabalának a tojása... Lótojás biza! Minthogy soha életében lótojást nem látott, leszállott a szekérről, vigyázkodva szertenézett, hogy valaki nem látja-e, s nem látva senkit, nagy ügyelve, nehogy eltörjék, belétette a szekérderekába a pokróc alá, a széna közé, hogy hazavigye. Otthon aztán nagy titokban kivitte a legmagasabb hegy tetejére, ott szénából fészket csinált, s a tököt, akarom mondani a lótojást belétette. Nagy vigyázkodva, ahogy a kotlóstyúktól látta, ráült, hogy kiköltse, mert úgy gondolta, hogyha a tyúktojásból csirke s a lúdtojásból pipe lesz, akkor a lótojásból csitkó lesz, ha kikotolják. Minden nap gondosan megforgatta, mint a kotlóstyúk szokta tenni, s üdő teltén sűrűbben megügyelgette, nem rúg-e, nem nyerít-e már a tojásban a kicsi csitkó. Már egy hét óta kotlott az ember a lótojáson, dereka, lába egészen megguzsorodott a sok helyben üléstől, gondolta hát, hogy egy kicsit feláll, s megjárja magát, hiszen a kotlós tyúk is egyszer-egyszer fel szokott kelni a tojásról. Fel is állott, s elkezdett jőni-menni, nyújtózódni. Hát egyszer csak, amint nyújtózódott, a lábával véletlenül meglökte a tököt. Erre a tök a fészekből ki, a hegyoldalon bé, s neki egyenesen

egy nagy kőnek. A kő mellett volt egy borsikabokor, a bokorban egy nyúl. A tök nekiütközött a kőnek, s kettéhasadt; a nyúl meg ijedten kiszökött a bokorból, s elkezdett futni. Az oláhfalvi ember csak nézi, nézi a futó nyulat, s azt gondolván, hogy a kettévált lótojásból szökött ki a kicsi csitkó, megiramodik ő is utána, s kiabálja nagy éktelenül: „Me, kicsi csitkó, me! Én vagyok anyád, ne fuss el! Me, kicsi csitkó, me!” A nyúl azonban úgy elfutott, hogy máig is fut, ha meg nem állt, az oláhfalvi ember pedig holta napjáig szidta magát, hogy miért is nem tuda legalább még egy napig a lótojáson ülni, mert akkor bizonyosan rendesen kelt volna ki a kicsi csitkó, s nem futott volna el. Zohán Sándor (Székelység, 1934. november-december)

Megmagyarázd! Etéd falu végén szétágazó gyalogútkeresztezésénél, Énlakára való iparkodásomban így igazíta el egy ott kaszáló atyámfia. „Ahajt a középső úton kapaszkodjék elé a temető bütüjéhez, ott forduljon fel, tova a ciher melletti pityókásfődemen menjen végig, s mikor a tetőn a Gagyi Laji komám zabföldjére ér, s onnan oda be' a gödörbe, meglátja a falut.”

246

Vinceffy Sándor (Székelység, 1937. szeptember-október)

Húsvéti Kalendárium – 2015

Egy kis tévedés Egyik jómódú gazdát – amint mondani szokták – törvénybe idézték Udvarhelyre. Mint rendesen, ezen a napon is korán kelt, s hogy a ház nyugalmát se háborgassa, lámpát sem gyújtott, hanem a hajnali sötétségben magára vette ünneplő ruháját, s aztán a tornácon kihajolva két három száj vizet (tiszta arcra ennyi elég) csurgatott a markába, s megmosakodott vele. Felesége éppen akkor szenderedett el, mert a síró kicsi szopós fia miatt jóformán egész éjjel nem tudott elaludni, s így nem zavarta fel, hanem a setétben tapogatózva, a keze ügyibe akadt vászon dolgot lekapta a kályha melletti székek karjáról s megtörülközött vele. Azután a lovakat szekérbe, s elindult a városba. Mire Szentléleken a Baknya alá ért, világosodni kezdett. S amint' kifordult a tető felé, egy asszony két veder vizet hozott vele szemben. Kötekedve köszönté az asszonyt: – Jó reggelt, szép asszony! Az asszony ránéz, és nézi, nézi nagy keményen. – Jó reggelt, jó reggelt, de törülje meg a bajuszát, mert egyik felől sárga. Az ember arcát hirtelen elönti a pirosság.

– Tudod-e húgom, hogy én a köcseti nagybíró vagyok. – Bánom is én, akármekkora bíró, de ha sárga a bajusza, a még es csak sárga, s ilyen képpel bé ne állítson a városba! Odakap a férfi, s hát akkor veszi észre, hogy bizony alighanem vétette a dolgot a setétben, s amint a jelekből látszik, a gyermekpelenkát használta fel törülközésre. Vinceffy Sándor (Székelység, 1939. szeptember-október)

Derűs eset József János életéből

Langyos nyári eső után gombászásból jött haza, kezében két ebédhordó kétfülű kosár, tele friss rókagombával. A gombát nagyon szerette. Állítása szerint annyi rókagomba volt ott, hogy egy szekérderékkal is lehetett volna szedni. Érdeklődtek, hogy ilyen tengersok gomba lévén, mégis miért volt olyan sokáig gombászni, miért nem jött idejében haza ebédelni. – Azért, mert hazajövet tele kosaramat kiöntöttem, mert még több, még szebb, még frissebb gombatömegre akadtam. Mikor nagy örömmel 3–4 hajítást jöttem, újra elöntöttem az egészet, mert még több, még kívánatosabb, még fiatalabb tömegre bukkantam. Így jártam vagy háromszor, ezért töltöttem így el az időt. (Székelység, 1938. május hó) Illusztrációk: Ötvös Kinga

247

Húsvéti Kalendárium – 2015

Sicc, macskajaj! Az orvostudomány, a természetgyógyászat és a népi gyógymódok tárházában is találni olyan jó tanácsokat, amelyek a másnaposság esetén alkalmazhatók. A hatékonyságról azok tudnának mesélni, akik mindent kipróbáltak. Van, aki a pacallevesre esküszik, mások a kávéra, fájdalomcsillapítóra, gyümölcsre, gyümölcslére, joghurtra, kiadós sétára vagy éppen alvásra. Persze mindenfajta módszer mellé kötelező a „soha többé!” esküszavak mormolása, és a mély sóhajtozás. De vajon nem jobb lenne megelőzni? Nem is kérdés! Orvosok, természetgyógyászok vagy csak egyszerűen a tapasztaltak, a nép bölcsei is szolgálnak megszívlelendő tanácsokkal azoknak, akik mulatságra készülnek, inni szeretnének, de elkerülnék a másnaposságot. Előtte „meg kell vetni az ágyat”, tartja a mondás, és ez nem (csak) paplanos, párnás, takarós ágyra értendő, hanem a gyomorra, az alkoholos megpróbáltatás előtt álló emberi szervezetre. A másnaposság elkerülését segítő jó tanácsokból tallózunk. Sicc, macskajaj! – Alkoholfogyasztás előtt vagy közben hasznos lehet bármilyen fajta burgonyaétel, ha nincs túlságosan fűszerezve. A héjában főtt burgonya, úgy egyszerűen, sóval vagy vajjal elfogyasztva már önmagában is kiváló semlegesítője az alkoholnak. – A burgonyafasírt és hasábburgonya (Székelyföldön: szalmapityóka) remek sörkorcsolya, és borozgatás mellé is javasolják. – Puliszkát, túrós puliszkát borozás előtt ajánlatos kerülni, vagy pedig puliszkaétel után mérsékelni a borfogyasztást. – A híg palacsinta jó semlegesítő eledel, jól meg lehet vele „alapozni” a pálinkázást, borozást.

– A panírozott, rántott sajtszelet olyan előétel vagy akár főétel, ami szintén „jól bírja” a poharazgatást. – A „régi öregek” szerint a tojásrántotta elfogyasztása a legegyszerűbb és egyik leghatékonyabb módszer az ital okozta rosszullét, illetve részegségi állapot elkerülésére. Kolbász-, szalonna-, sonka-, sajtdarabkákkal dúsítva még biztosabb a hatás! – Az olajbogyót is sokan ajánlják, ebből a termékből ma már nagyon változatos a kínálat. Aki azt tapasztalta, hogy borozás, sörözés után gyomorpanaszai vannak, az italfogyasztás közben „szedegethet” az olajbogyóból, ami többféle ételhez is jól talál.

248

Másnaposság – Tolouse Lautrec festménye

Húsvéti Kalendárium – 2015 – Italozás közben, ha nincs már ételfelszolgálás, illetve sok idő van odáig, jók a „ropi” gyűjtőnéven ismert kis rudacskák, perecek, kekszek, de remek a földimogyoró is. – Vizet, minél több vizet inni, amivel csak lehet! Tömény italok, likőrök, borok mellé ajánlatos kortyolgatni egy-egy adag vizet is (buborékmenteset!), az itóka későbbre és kevesebbet árt, a szervezet pedig könnyebben feldolgozza az alkoholt, jelentősen csökken a másnaposság esélye. A felsoroltak mellett még számos ételféleség (halfilé, csirke- és marhahús, zsíSzikvíz-reklámplakát 1910-ből ros kenyér, vajas-mézes kenyér, sörélesztő-darabka, olajos magvak, leves, csorba Aztán egy nagy tányér erő- vagy zöldségstb.) is nagyon jó megelőzési módszer. levessel pótolhatja azt a nátrium- és káliEmellett vannak olyan vitaminok és táp- ummennyiséget, melyet az alkoholfolálék-kiegészítők, amelyek a májműkö- gyasztáskor veszített a szervezete, sőt, dést segítik. Gépkocsivezetők számára kellemesen meleg hőmérsékleten sem árt ezeket ismerni, mert könnyítik, fogyasztva megnyugtatja a háborgó gyorsítják az alkohol lebontását, így aki gyomrot. A koffein érösszehúzó hatású, éjszakai mulatozás és rövid pihenés után azaz szűkíti az agyi vérereket és csökkenreggel vagy délelőtt volánhoz ül, ti a fejfájást – tehát egy csésze fekete sem nagyobb biztonsággal vezet s a közleke- árthat meg! désrendészet „szondázásaitól” sem kell Állítólag az uborkalé is enyhíti a másannyira tartania. napos tüneteket (a hűs és sós lé pillanaHa pedig semmiképp nem tudtuk tok alatt helyrehozza a háborgó gyommegelőzni a bajt, például húsvéthétfőn, rot), mások egy pohár sörre esküsznek, másnap jöhet egy séta a szabadban, a dacolva azzal a veszéllyel, hogy esetleg mozgás ugyanis fokozza az endorfin visszaeső „bűnösökké” válnak. A tejet nevű hormon termelését, ami a sok alko- semmiképpen nem ajánljuk, a kefír azonhol fogyasztása miatt visszaesett, tehát ban megnyugtatja a háborgó gyomrot, egy kis testmozgás hatására javulni fog a illetve segít abban, hogy viszonylag rövid közérzete. Ugyanakkor az úszással egy- időn belül jobban érezzük magunkat. A bekötött szaunázás sokat javíthat a más- gyümölcsök, gyümölcslevek is sokat napossági állapoton, segít megszabadul- segítenek a szervezetnek az alkohol ni a méreganyagoktól. Mindössze arra minél gyorsabb lebontásában, pótolják a kell vigyázni, hogy az ember ne marad- vitaminveszteséget, és ha valami sütejon túl hosszasan a melegben, ezzel ményt is fogyasztunk melléje, már meg is ugyanis az ellenkező hatást érheti el. gyógyultunk! 249

Húsvéti Kalendárium – 2015 (…) A hírneves orvostudor, Pápai Páriz Ferenc már a XVII. század végén beveti a borbélymesterség teljes arzenálját, csak hogy kigyógyítsa az éjjeli „dobzódástól” való főszédelgésből a hajnalig tartó tivornyáktól folyvást macskajajos Apafi Mihály fejedelmet. Szerepel a kúrában érvágás, purgálás, „prüszköltető porok” szedése, majoránnás céklalé. De Pápai Páriz uram még a kemencéből kivett meleg kenyér hasra kötözését is erősen javallja, persze aprón tört gyömbérrel vagy köménymaggal meghintve. Se szeri, se száma a különféle trükköknek. Dante szerint a só józanít ki, James Joyce szerint a szódás tej. Újházy Edének a kovászos uborkalé volt titkos fegyvere. (Bár ő, óvatos duhaj lévén, már a borát is azzal itta.) Venedikt Jerofejev, a vörös mámor legnagyobb szakértője (lásd Moszkva–Petuski című delíriumregényét) ránk hagyta a „Komszomolka könynye” elnevezésű koktélt: levendulakölni, vasfű, szovjet arcszesz, körömlakk, szájvíz, limonádé. Egy deci után az emlékezeted tiszta marad, ám józan eszedet elveszíted. A második deci után fordítva. Ha az egészet megiszod, megoldódik minden. Persze a másnaposságot akkor kerülheted el legkönnyebben, ha részeg maradsz. „Sörre bor, mindenkor!” A ringlispílmódszer hívei szerint kijózanodni lehetetlen (továbbá értelmetlen is). Gyógyítsd tehát a kutyaharapást szőrével. Ezt vallották az abszint szerelmesei (Verlaine és Rimbaud), a vodkát (azaz

„orosz vizecskét”) hörpölő fiatal orosz írók (például Ilja Sztogoff), a maraschinót és kubai fehérrumot lime-mal összelötykölő Hemingway. A szédülés és a „szüntelen zuhanás érzete” elől gyógysörökhöz menekült a szenvedését Jézusnak felajánló Hajnóczy Péter és Weöres Sándor is (bizony, bizony!), de felesége megtalálta és kiöntötte a dugi piát. Vörösmarty Mihály, Ady Endre, Juhász Gyula módszereit – tisztesség ne essék – most ne emlegessük. A szeszre szesz régi hagyomány. Felvinczi György 1693-ban kiadott, tankönyvként is használt egészségügyi szabálygyűjteményében is ez áll: „Estvéli borital, ha fájtatja fejed, s rosszul vagyon attól mind az egész tested, ez légyen orvosság néked attól, higgyed: reggel ismét azzal áztassad a béled.” Így gondolta Rejtő Jenő is. A Gorcsevkoktél (konyak, rum, méregerős fekete, citromlé, orosz pezsgő, továbbá szódabikarbóna, kapor, petrezselyem, angyalgyökér jéggel összerázva) a macskajajreceptek éteri kivonata. Egyik fele kijózanít, másik fele újfent bódulatba kerget. (…) Reménytelen körforgás ez, ahogy Csukás István panaszolja Máj-dal című versében: „Kinyírom a májam, / a májam kinyír engem. / Egymást lessük félidőben: / az állás döntetlen. / Én nyelem a mérget, / ő meg feldolgozza, / nem érdekli hülyeségem, / sem, hogy mi okozza. / Vagyunk zsák s a foltja, / már örökre ketten, / s együtt sóhajtjuk a végén: / tettem, amit tettem.”

250

Vinkó József: Macskajaj (Heti Válasz)

Húsvéti Kalendárium – 2015

Háromszéki falucsúfolók Már a nagyszülőktől is csak elvétve lehet hallani, hogy egyik-másik falut vagy várost milyen csúfolódó rigmussal, jelzővel illették a szomszéd települések lakói egykoron. Ezek felelevenítésére vállalkoztunk a 2014es esztendőben tett felhívásunkkal, amiben olvasóinkat kértük, küldjenek nekünk ragadványneveket. Köszönjük azoknak, akik segítettek a gyűjtésben! Az alábbiakban Duka János Üti Páké Barátost című gyűjteménye segítségével „ássuk elő” a régmúlt idők rátótiádáit. A falucsúfolókat a magyar néprajzi szakirodalomban rátótiádáknak nevezik. A tréfás csúfolók gyakran általánosított tulajdonságokra, foglalkozásokra, mulatságos történetekre alapoztak, rendszerint negatív tulajdonságokat emeltek ki, amelyeknek sok esetben már nem emlékeztek az eredetére, de továbbra is használták vagy használják. A székely falucsúfolók gazdagsága az azonosságtudatban gyökerezik, a többiektől elkülöníthető „mi és a többiek” közti különbségen alapul. Megfogalmazza, hogy mi különbek vagyunk, mint ők. Vöő Gabriella így fogalmaz Duka János kötetének előszavában: „Ha ferdítő és torzító volt is az a tükör, melyet a székely közösségek egymás elé tartottak, és meglátták benne a »másikat«, a falucsúfolók kiemelték és megörökítették a székely falvak jellegzetességeit, a községek, vidékek sajátosságait, elütő vonásait vagy éppen furcsaságait.” Alább háromszéki falucsúfolókat gyűjtünk csokorba, anélkül, hogy a szóláshoz, jellegzetességhez kapcsolódó történeteket taglalnánk. A Székely Kalendárium későbbi kiadásaiban más tájegységek is sorra kerülnek!

Sepsiszék Angyalos: „Fitos-Fotos, Martonos/ Félrefosta Angyalost” (lakói Fotosból és Sepsimartonosból települtek át). Árapatak: kotyósok (kotyós szilvájuk után). Árkos: tyúkosok. Bedeháza (Árpád-kori település volt Sepsiszentgyörgy határában, eltűnt az idők folyamán): „Tanulj, fiam, mert hanem megválasztunk papnak Bedeházára”. Bikfalva: degedtesek. Bita: tökmagosok (rájuk fogták, hogy „még a templomban is tökmagot esznek”), mezítlábasok (fösvénységükben nem koptatják a cipőjüket).

Egerpatak: azzal bosszantják őket, hogy egyszer újraépítés miatt 6 ökörrel akarták lehúzatni a templomtornyot, és pórul jártak – aki erről az esetről érdeklődik, vigyázzon, s ne várja meg a választ, mert szembenézhet a helyiek öklével! Eresztevény: a név eredetéről úgy tartják, hogy egy vénember beleszerelmesedett egy fiatal lányba, s az menekülőre fogta ezzel a felkiáltással: „Eressz, te vén!” Gidófalva: gidósok, rákászok. Kálnok: libások (vízhiány miatt nem tarthattak libát). Komolló: jelentéktelen kicsi falu, ezért „Komolló a világ közepe”. Kökös: gólyák (áradásokkor gólyalábon közlekedtek).

251

Húsvéti Kalendárium – 2015 Lisznyó: csergések. Málnás: kecskefejesek (kecsketartás), szenesek (szénégetés). Mikóújfalu: verttejesek (a vajkészítésből hátra maradt verttejet is eladják). Oltszem: dühösök. Réty: bellérek (sokat kupeckedtek, kereskedtek). Sepsibodok: borvizesek. Sepsibükszád: puliszkások, viricsesek (nyírfalét csapoltak), üvegcsűrösök (az egykori üveggyár után). Sepsikőröspatak: kecskések. Sepsiszentkirály: csürrentősök (egyszer egy idevalósi ember egy fatuskót medvének hitt, s kicsődítette a falut oda, hogy hajtsák el, „csürrentsenek” az ostorokkal). Sepsizalán: szilvások. Szacsva: fedelesek (a szűk völgyben fekvő falut, ha befednék, nem esne be oda az eső). Uzon: hagymások. Zalánpatak: békások (békafogyasztás okán).

Kézdiszék Alsócsernáton: csergő-pergő (feltehetőleg az asszonyok pergő nyelve miatt, de az ostorpergetésre is utalhat). Bélafalva: cserebotosok (állatterelésre, de verekedésre is használták a jó kézbeli cserefabotot). Dálnok: csergések. Felsőcsernáton: herzsaiak (régen átcsempészték az árut Óromániába, Moldvába, és egy ottani település, Herzsa lakóinak adták ki magukat), hörcsögösök (összefogdosták a hörcsögöket, és azok bundáján gazdagodtak). Ikafalva: dölyfösök (szerettek büszkélkedni a semmivel), gombások (gombát árultak). Kézdialbis: kutyanyírók (azt állították róluk, hogy kapzsiságuk miatt a kutyákat is megnyírták). Kézdikővár: „Háromszéken hol Peselnek? – Kézdikőváron”, jön a válasz (régen Peselneknek hívták).

Torja Hosszú, mint a disznóorja, Bálványosvár előtt Torja, És ha végig mentél rajta, Borral megtelik a csajka.

Szotyor Csernáton Kilyén mellé szottyant Szotyor, Csergő-bergő Csernáton, Ott egy macska olyan kacor, Füstölög a dombháton, Az ágy alá, s nem küszöbre, Száz pipából úgy pöfög, A szatyorba fekszik csak le! Hogy még Dálnok is köhög!

Lécfalva Nyúlánk falu Lécfalva, Nem fért el a dombaljba, Kuncogni a cingárja, Felkocogott a dombra!

Gelence Nyáron által víg Gelencén Gondoláznék egy vadrécén. Ám Gelence nem Velence, Kötélnek nem áll a réce!

Zágon Dombon dúdol Zágon, Mint madár az ágon. Fölötte csillag ég: Olthatatlan hűség.

Bodok Szemerja Az Olt mellett pezseg Bodok, Szemerján a jegenyefák Borvizet én onnan hordok, Nem ölelnek fészkeket, S míg a korsóm tele csobog, Irtás után csak a csonkjuk Dúdolok, mint aki boldog. Szemerkéli az eget.

Barátos Üti Páké Barátost: A kavicsos a sárost, Mégsem sánta Barátos, Mert a sara páncélos.

252

Húsvéti Kalendárium – 2015 Kotyós Albis. (Túlérett ráncos-kotyós szilvából főz pálinkát!) Bépadolt Dálnok. (Mert a főúttól félreeső gödörben fekszik.) Bicskás Márkosfalva. (Vérmes, temperamentumos legényei vannak, akiknek sajnos a bicska hamar kézügybe kerül.) Részeges Mártonfalva; részeges, kurvás Tamásfalva. (Sok ital fogy, és sok a zabigyerek.). Vászonszövő Zabola. Haraj a dongával (háziiparként űzik a kádárságot). Gelence gusával (sok a golyvás, gusás). Lőnyés Petőfalva. (Lőnyének a kalácsszeletekből készített s törtmákkal, cukorral behintett ételt nevezik, amelyet még

főtt aszaltszilvalével öntenek le, s főként ünnepek előtti napokon készítik a katolikusok. A kézdibeli reformátusok lőnyének a cukros mákkal behintett s szalagokra vágott főtt tésztát nevezik, inkább nagypénteken eszik böjti ételnek.) Cseresznyés Ozsdola. Pénzfaszoló Vásárhely. (A vidék minden pénzét odahordja bevásárolni.) Salátás Szentkatolna. (Közel lévén a városhoz, a piacot nagyrészt ők látják el zöldséggel.) Szejkés Hatolyka. (A falu legtöbb kútja gyenge borvizes ízű.) Kalánlábú Páké.

Kézdimartonfalva: kódus-nemesek (régen sok leszegényedett nemes élt itt), bürgök (sok feleség Csángóföldről származik). Kézdimárkosfalva: részegesek, maszkurák. Kézdiszentkereszt (régi nevén Polyán): borvizesek, veresbelűek. Kézdiszentlélek: récepipések („Szentléleki Bellőben/ Récepipék legelnek,/ S ha egy pipét megütnek,/ Halálra mérgelődnek!”); bicskások – miután hamar elővették a bicskát verekedéskor („Tálat a vérnek!/ Teknőt a bélnek!” – kiabálták). Kézdivásárhely: vargaváros (deszkavárosnak is nevezték, ami nem föltétlenül ragadványnév, mert Aserculi oppidum néven is szerepel az okiratokban). Lécfalva: lécen kuncogó (elhelyezkedése miatt, mert hosszan elnyúlik egy dombon). Lemhény: erdőmolyok (mert úgy ismerik az erdőt, mintha éjjel-nappal benne laknának).

Nyujtód: a hossza miatt Kocsányfalvaként csúfolták. Ozsdola: gusások (golyvások). „Az ozsdolai cseresznye arról híres, hogy egy véka cseresznyének két véka magja lesz”. (Újabban hívják őket bangóknak is, miután papjuk a templomba azt találta mondani, hogy „Ozsdolának fele bangó”, majd – miután bocsánatkérésre szólították fel – a következő vasárnap imigyen helyesbített: „Visszavonom, amit a múlt héten állítottam, Ozsdolának fele nem bangó!”)

K. Bogdán Géza gyűjtése (Székelység, 1938. december)

Orbaiszék Barátos: bú Barátos (sárfészek), gusások, deszkarágók (fűrészüzemeik folytán). Csomakőrös: szitakötők, kalaposok. Feldoboly: kesztyűsök (aratáskor bőrből készült kesztyűt hordtak), szerelmesek (egymás feleségét elszerették). Gelence: szipkások (ott készült a meggyfaszipka).

253

Húsvéti Kalendárium – 2015

Komolló Réty mellett van Komolló, Hol fára fut a komló, Károgja is a holló: Csattoghatna az olló.

Erdőfüle Erdőfüle, Erdőfüle, Hallja meg az erdőd füle, Hogy dal az ég telis-tele, Mert most zeng a fülemüle!

Árkos Árkoson a mókusok Rég nem agronómusok, Akrobata mindahány, Makkért ugrik fenn a fán!

Doboly Dobot vertek Dobolyba’ Hisz kávája szúrágta, S addig verték a dobot, Míg a szú kipotyogott!

Martonos Martonoson a róka Marton osont az ólba. Könnyű volt ám a dolga, Tárva volt az ajtója.

Kovászna Kovászna, Kovászna, Akad ott még kovász ma. Attól sül csak kenyér, búbos, Aki süti, mind takaros!

Haraly: „tekenyősök” faluja (az itt élő kádármesterek miatt). Hilib: csipkebimbósok (vadrózsából hecserlilevet készítenek, és eladják). Imecsfalva: alföldiek, csoszták (eredete ismeretlen). Kovászna: deszkarágók (a fűrészüzemek okán). Kisborosnyó: ordások (juhászkodtak). Nagyborosnyó: bornyúsok (vásáros hely lévén, bellérkedéssel foglalkoztak). Páké: kalánlábúak (a település alakja miatt), „Üti Páké Barátost” (hiába volt Barátoson a községháza, Pákén állítólag többen éltek).

Kökös Főút mellett méláz Kökös, Ahol van még szekér, ökrös. Szól gazdája, mert nem dölyfös: Elférsz te is rajta, öcskös! Bodola Milyen nagy kár, hogy Bodolán Nem csatangolhatsz gondolán. Gólyalábon, azon igen, Hisz a sár ott töméntelen!

Kézdivásárhely Kézdin ahány mézesbábos, Pogácsája mind-mind csábos. Ingerlik a szemet-szájat, Kóstolhatod a formákat. Találsz köztük: nyalka huszárt, Fokost tartó bajszos betyárt, Pólyás babát, napot, holdat, Csillagocskát, s kertes házat. Talán legszebb a tükrös szív, Csupa virág, inda és ív. Minden gyerkőc azt kívánja, Virágok közt magát lássa!

„Pákén mindig dél van!” (mivel nem volt pénzük toronyórára, ezért ráfestették az órát, amely mindig delet mutat). Páva: gircses-görcsös falu, lakói: „pávafarkúak”. Székelypetőfalva: borvizesek. Szörcse: pilisek (szalmával tüzeltek). Telek: a világ közepe (eldugott település). Zágon: kalányosok (a Mikesek sok teknőés fakanálkészítő cigányt telepítettek ide, 254

Húsvéti Kalendárium – 2015 ezért Mikes Kelemen apját „cigányvajdának” Kakukkfalu csúfolták). Erdővidéken több falunak is van Erdővidék (volt) ragadványneve, Bodost pélErdőfüle: ordások, bordások (a szövéshez dául Kakukkfalunak csúfolták használatos bordakészítés). régebb a szomszédos települések Bölön: kerékszegesek (egyszer valakinek lakói. Hogy honnan ered a név, azt kilopták a kerékszegeit, és az felborult). biztosan nem tudni, egyik változatot Mondás: „Bölön az unitárius Róma”. Lőrincz Sándor mesélte el egy alkaKözépajta: kasosok (rájuk fogták, a kasban lommal az erdővidéki túrázóknak, hálnak, hogy korán kelhessenek). amikor épp Bodos felett járt a kiránMiklósvár: lajgödriek (hepehupás helyen dulócsapat. laknak). Nagyajta: kopók (lopkodták az erdőt). – Régebb is sok szegény ember Szárazajta: muszkák (többségük szőke). volt, mint ahogy most is van sok – Vargyas: mészégetők. Mivel a Daniel csamesélte a tanár úr –, s történt egylád jobbágyokká tette a népet: „Isten az szer, hogy a szegény ember elment égben,/ Mária Terézia Bécsben,/ Daniel napszámba egy bodosi gazdához. A Istán a székben”. napszámot azonban nem pénzben, hanem szalonnában, élelemben fizették. Csakhogy a szegény emberKőröspatak nek az idejekorán elfogyott, a gazda Az én falum Kőröspatak, pedig kijelentette, addig nem ad Két útja közt fut egy patak. többet, míg a kakukk meg nem szóKét útja közt sok kis palló, lal. Fogta magát erre a szegény Vize fölött himbálódzó. ember, április elején kiment a Cseretetőre (ez Bodos felett van), és Az egyik a házunk előtt, elkezdett kakukkolni, kakukkolni. Majdnem fürdött egy délelőtt, Hallotta a „kakukkszót” a gazda is a Mert egy sereg kópé gyerek faluban, ki is fizette azonnal élelemAlatt nyögött, mint egy nyereg. mel a szegény embert. Ez mendemonda, de jó hinni benne, mert Hű, egy sereg kópé gyerek most is vannak kakukkolók! Alatt nyögött, mint egy nyereg, Képzeld el, mikor a leépített tisztek Nem is nyereg, inkább táltos, harmincmillió lejes nyugdíját nem Jókedvünktől varázslatos. adják ki, és elmennek kakukkolni Băsescuhoz, miközben nekünk, tanBizony, vízbe roskadt volna ügyieknek lehúzták 25%-kal a fizetéTerhünk alatt e paripa, sünket, és még nem is kukukkolunk Ha a harang megcsendülte – fejezte be a történetet. Nem int haza délebédre! Lejegyezte: Böjte Ferenc

A verseket a sepsikőröspataki/ mosonmagyaróvári Mészely József küldte

255

Húsvéti Kalendárium – 2015 – Súlyos vétséget követett el! Miért nevezte kend a csendőrt vén szamárnak? – kérdezte a bíró a székely atyafitól. – Hát csak azért, kérem alássan, mert én őt már elég rég ismerem – mondta a székely. JJJ

A székelyt kitették a kocsmából, mert istenigazában berúgott. Ott üldögélt a kocsma előtt. A felesége utána ment és hangosan elkezdte szidni: – Nem szégyelli magát? Ismét bé van rúgva! – Bé es, ki es, feleség! – bólogatott a székely. JJJ

Azt mondja a pap a temetésen az özvegyen maradt székelynek: – Meghala a felesége... – Meg biza. – Hát, nyugodjék belé, az Isten vette el – próbálta vigasztalni a pap. – Meg es gyűlik a baja vele! – dörmögte csendesen a székely. JJJ

Az öreg székely Csíkmadarasra utazott. Megkésve ért az állomásra, s jegy nélkül ült fel a vonatra. A kalap szalagja mellett egy régi vasúti jegy széle is kilátszott. A kalauz kéri a jegyeket. Az öreg játszva a zavartat, keresgéli a jegyet, s mind azt hajtogatja: – Hol az ördögbe lehet!? Most vettem az imént. Az ellenőr így szólt: – Amíg jövök, keresse elé, mert ha nem, megbüntetem! Ő látta a székely jegyét, de gondolta, ráijeszt egy kicsit. A vonat befutott

Csíkmadarasra, az öreg gyorsan leszállt, s a töltésen büszkén billegette magát. A vonat már elindult, s az ellenőr utána kiállt: – Berezelt ugye, bátya? A jegy, amit vett, ott a kalapja mellett! – Ott, ott – mosolygott a bajusza alatt a székely. – Csak azt még a tavaly vettem vót! JJJ

A csíki elhatározta, hogy ő is kimozdul a falujából, hadd lám, milyen csuda világ tárul eléje. Mindjárt a város végén magakadt a szeme egy furcsa kis házikón. Amolyan boltfélének nézte. Nem tudta, hogy vámház, s aki benn van, az a vámszedő. Bedugja a fejét az ajtón, és megkérdezi: – Ugyan bizony, mit árulnak itt? A vámszedő bosszús hangulatban volt, foghegyről válaszolt: – Itt bizony szamárfejeket! – Úgy látszik, jó keletje volt, ha csak egy maradt – vágott vissza a csíki. JJJ

Találkozik a pap az erdőn a csordapásztorral, s azt kérdi. – Maga ugye pásztor? – Én az! – És mégis ilyen rongyos ruhákban jár? – Azért járok rongyosban, mert kevés a marha a csordában, kevés fizetést kapok utánuk – magyarázta a pásztor. – Lássa, én is pásztor vagyok, mégis jobb ruhában járok – mondta a pap. – Lehet, hogy a maga keze alatt több a marha – jegyezte meg csendesen a pásztor.

256

JJJ

Húsvéti Kalendárium – 2015 A székelynek nagyon szájas volt a felesége. Megunta ezt a székely, elment a patikába, s azt mondta a segédnek: – Nem lehetne valami orvosságot kapni, mert a feleségem nagyon szájas, veszekedős? – Itt igen – közölte a segéd. Azzal egy lépéssel hátrább lépett, jó pofot kanyarított a székelynek, s azt mondta: – Ezt vigye haza kend, s adja bé a feleségének! Ha az első nem használna, ezt is adja bé! – mondta, s újra egy jót vágott a képébe. Hazament az ember. Az asszony kezdte szidni mindennek: – Te részeges, te gyáva, te disznó, hol voltál eddig? – Orvosságért, feleség! – s azzal az ember a feleségét jól pofon teremtette. Hát az asszony egy szót sem szólt, elébe tette az ételt: – Itt az ebéd, egyél! A székely rögtön megfordult, vissza a patikába. Kérdezi a gyógyszerész: – No, használt-e az orvosság? – Egyik elég vala – mondta az ember. – A másikat visszahoztam, használja egészséggel! Azzal hátrább lépett, s a patikáriust úgy vágta pofon, hogy a polcról az orvosságos üvegeket mind leverte. JJJ

Egy fiatal leány kecskét hajt a cáphoz berregni. Éppen a pap kapuja előtt ment el. – Hová hajtod azt a kecskét? – kérdi a pap. – Én bizony a cáphoz. Gondolja magában a pap, hogy képe-

sek a szülők ilyen kicsi leányt küldeni a kecskével. – Te Iluska – szól a pap –, nincs neked fiútestvéred? – Nekem van három es, csak egy sem szokott kecskét berregni. JJJ

Azt mondja a festő: – Én olyan mestere vagyok a festészetnek, hogy egyetlen ecsetvonással egy mosolygós gyermekarcot síróssá tudok változtatni. Erre azt mondja a csizmadia: – Nagy dolog is az! Én ugyanazt egy kaptafával es meg tudom tenni! JJJ

– No, hogy sikerült a házasságod, kedves barátom? Hogy vagy az asszonynyal? Ki hordja a kalapot a házban? Gondolom te, hisz mindig olyannak ismertelek. – Hát tudod, megegyezénk olyanformán, hogy az apró dolgokat az asszony intézi, a nagyobbakat én. – Hát aztán hogy vált bé a módszer? – Elég jól. Két éve, hogy egybekelénk, de nagyobb ügy még nem fordult elé. JJJ

A székely elviszi magával a komáját vadászni. Kérdi a koma: – Mi lesz, ha jő a medve? – Hát akkó' lelövöm ezzel a puskával! – S mi van, ha nem sül el? – Akkó' leszúrom ezzel a késsel! – S mi van, ha nem tudod elévenni a kést? Elgondolkodik a székely, majd viszszakérdez: – Komám, te ugyan biza velem tartasz vagy a medvével?

257

Húsvéti Kalendárium – 2015 Ebédidő van, hazajő a székely család a mezőről. Letelepednek az asztal mellé. Azt mondja a gyermek: – Faljunk, s fussunk! Azt mondja neki az apja: – Ne, fiam! Inkább együnk, és menjünk. JJJ

Valótlan dolgot talált állítani a törvényszéken az atyafi, ezért a bíró felszólította: – Mivel tudja igazolni állítását? Tanúja van-e? – Hogyne vóna! Kettő is vagyon. – Írja jegyző úr: a felperesnek két tanúja van. Majd ismét az atyafihoz fordul: – Kik a kelmed tanúi? Mondja be a nevüket, hadd vehessük jegyzőkönyvbe. A sarokba szorított atyafi előbb megvakarta mindkét füle tövét, aztán határozottan kivágta: – Az egyik Pinti Lajos Csomortánban, aki a tavaly halt meg, a másik meg Csóti Jani Mindszenten, aki csak két hete szenderedett el. Ezek mindenkor beigazolhatják állításom valódiságát. JJJ

Télen nagy hidegben egy ember a fiával jeget hordott. Az apa belefújt a markába. Azt kérdi a fia: – Maga mit csinál, apám? – Meleget fúvok, fiam. Estére hazakerülnek, az anya jó meleg ételt tett az asztalra. Az apa, mielőtt enni kezdett volna, megfújta. Meglátta a fia, megkérdezte. – Hát most mit csinál? – Hideget fúvok, fiam.

Erre azt mondja a fiú: – A súly egye meg a kend pofáját, ha akar meleget, ha akar hideget es tud fúni vele! JJJ

Szomorkodva nézi István bácsi a háza előtt álló fát. Látja ezt a szomszédja. – Maga mér’ búsul úgy szomszéd? Mit néz olyan szomorúan? – Hagyja el, szomszéd, nézem ezt a fát. Erre akasztotta fel magát szegény anyósom. A másik sóvárogva szól: – Szomszéd, az Isten megfizeti, adjon legalább egy oltást nekem arról a fáról. JJJ

Mihály gazda és Andris találkozik. Azt mondja Mihály gazda: – Beteg a lovam. – Az enyém is beteg vót. – Hát aztán mit adott neki? – Terpentint. Mihály gazda hazamegy, és terpentint ad a lovának. A ló megdöglik. – Na, Andris gazda – mondja István gazda, – beadtam a lónak a terpentint, oszt megdöglött. – Az enyém is megdöglött. – Hő az áldóját, a kendé es megdöglött? Miért nem mondta? – Mert nem kérdezte kend. JJJ

A gróf hajtóvadászatot rendezett, s hajtani meghívott néhány székelyt is. Két hajtó így beszélgetett: – Remélem, lesz ma valami nagyvadunk. – Hogyne, hiszen itt van a gróf úr es! – vette biztosra a másik.

258

Húsvéti Kalendárium – 2015 János bácsi a komájával Brassót járja. Délben megszólal a Fekete-templom nagyharangja. – Annak van hangja, koma! Az lehet vagy húsz mázsás – mondta elismerőleg. – Hogy húzhatták fel azt a nagy terhet oda? – értetlenkedik. – Ó, te, komám – adja a jól értesültet János bácsi –, azt még biztosan csengettyű korában feltették. JJJ

Két székely atyafi a halottkísérők sorában mendegél. Egyszer az egyik megszólal: – Hirtelen meghala! – Hirtelen ember vót ő egész életében – egészíti ki a másik. – De ilyen hirtelen dolgot többet nem csinál. JJJ

Azt kérdezi az egyik székely a másiktól: – Ha egy juh kettőt bárányozik, egy berbécset és egy nőstényt, melyik jő ki elől? A válasz: – Amelyik hamarabb megindul. – Nem igaz. Mind a kettő hátul jő ki. JJJ

A gróf úr kisétált lóháton a mezőre. A keskeny ösvényen előtte eregélt a székely. – Álljon félre, atyafi, a lovam elől – szól rá az előtte ballagóra –, mert ez nem szereti a szamarat! A székely feltekintett: – Akkor fogózkodjék meg jól az úrfi a serényébe, nehogy eldobja! JJJ

A bíró megkérdi a székely atyafit: – Miért jött a törvényszékre kend ilyen nagy fütykössel?

– Azt mondták a múltkor – mentegetőzött a székely –, hogy gondoskodjam megfelelő védelemről. JJJ

A székely nézelődik az állatkertben. Végtelenül csodálkozik, hogy a gondozónak milyen alázatosan engedelmeskednek a vadak, anélkül, hogy bántaná őket. Megkérdezi: – Mondja, uram, mit művel ezekkel az állatokkal, hogy úgy engedelmeskednek, s úgy meg tudja fékezni őket? – A szemeim erejével hatok rájuk. – Megkérném szépen, egyszer jól nézze meg a feleségemet es – fogta könyörgőre a székely. JJJ

A székely tanúként van a bíróságon. Szólítja a bíró: – Azért idéztük be, János bácsi, hogy Kovács Péter ügyében tegyen vallomást. – Én bizony nem, kérem. – Miért? – Azért, mert én egyszer tettem vallomást a feleségemnek, azóta is iszom a levit. JJJ

A csíki székely hatalmasan megpakolt átalvetőt tesz fel a vasúti kocsi polcára éppen egy hölgy feje fölé. – Bácsi, mi lesz, ha a csomag le talál esni? – kérdi rémülten a hölgy. – Ne féljen, nagysád, nincs benne semmi törékeny – nyugtatta az ember az asszonyt. JJJ

Beállít a székely a járásbíróságra: – Tisztelt bíró úr, a szomszédom azt mondta: menjek az … kínjába! – Jaj, bácsi, itt a járásbíróság van, az édesanyját keresse máshol! – utasítja a bíró.

259

Húsvéti Kalendárium – 2015

Sakkfeladványok

1. Világos indul, és 4 lépésben mattot ad.

2. Világos indul, és 2 lépésben mattot ad.

3. Világos indul, és 3 lépésben mattot ad.

4. Világos indul, és 3 lépésben mattot ad.

5. Világos indul, és 2 lépésben mattot ad.

6. Világos indul, és 2 lépésben mattot ad. 260

Húsvéti Kalendárium – 2015

Gazsi húsvétkor elmegy a misére, mert még sosem volt. Fel is veszi az ünneplő gúnyáját. Ott a pap mondja a szentbeszédben: – És Jézus elmene a gecsemáné kertbe, s ott elfogák és megvesszőzék... Tetszik Gazsinak a szertartás, elhatározza, hogy jövőre is eljön. Úgy is tesz, következő húsvétkor megint ott van az első sorban. Mikor a pap odaér, hogy „és Jézus elmene a gecsemáné kertbe, s ott elfogák és megvesszőzék...”, Gazsi bekiabál: – … (poén a rejtvényben) Vízszintes: 1. A poén első része. 14. Iskolai időszak. 15. Leszármazott. 16. Alkalmi munkavállaló (röv.). 17. Central ...; New York része. 18. Kiribati határai! 19. Előtagként: hő. 20. Ritka férfinév. 22. Indavég! 23. Után-, tovább-. 25. Páros moped! 26. Zeneművet megváltoztató. 28. ... a piszi; nem igaz. 29. Szenvedés. 30. Sára becézve. 31. Harcászati. 34. Cselekvés közvetlen előidézője. 36. Pók szövi. 38. A másik dolgot. 40. Elpártol, megszegi a szavát. 41. Előbbre jut. 42. Feltéve a végén! 43. Tojást költő. 44. Tompa rész! 45. Régi cégfelirat. 46. Andrea becézve. 48. Páros bogyó! 49. Informatikai egység. 51. Szájszélek! 53. Búzát begyűjt. 55. Revesedés, fémpusztulás. Függőleges: 1. Hivatkozás. 2. Ivarsejt. 3. Ágyneműhuzatok! 4. Kör alapú, csúcsos palásttal határolt mértani test. 5. Áruházi alkalmazott. 6. Huszár vezényszó. 7. Jégen vágják. 8. Denver centruma! 9. Poharat kiürít. 10. Papírmérték. 11. Fényezetlen. 12. Ehhez a részéhez. 13. Embertelen, kegyetlen. 18. Ételt tesztel. 21. Árverési ígéret. 23. A fuvola változata. 24. Igeképző. 27. ... Tin Tin; sztáreb. 28. Érvényesség. 29. Hangosan szól. 31. Ádám és Éva gyümölcsének jelzője. 32. Már értem! 33. A poén második része. 35. Pro ...; istenért. 37. Erich Knight kutyahőse. 39. Aláfestés filmben! 41. Gyerünk! 43. Büntetést megszab. 44. Politikai csoport. 47. Semlegesnemű német névelő. 49. Bütyök, dudor. 50. Óratartó. 52. Ügyvéd tanulja. 54. Hatvanból kettő! 55. Kiütés a szorítóban. 56. Szmogban áll! (A rejtvényeket Buna Botond – bubo84@yahoo.com – készítette)

261

Húsvéti Kalendárium – 2015

– Maga ezután már se nem pipázhat, se nem ihat – mondja szigorúan az orvos. – Ezt ne is mondja nekem, doktor úr, mert én a pipámtól semmiért el nem válok! – No, nem bánom, egy keveset szívhat, de csak hosszú szárú pipából, mert így a méreg nem oly veszedelmes. – Aztán … (poén a rejtvényben) Vízszintes: 1. A poén első része. 13. ... Manoliu; román atléta volt. 14. Mellém lép és itt marad. 15. Farmermárka. 16. Locsogás, mesebeszéd. 18. Poszt, silbak. 19. Olaszország határai! 20. Vodkacseppek! 21. Magyar építész (Miklós). 23. Úgy bizony! 24. Délnyugat (röv.). 25. Asztalos állványa. 27. Véredény. 28. Moby ...; együttes. 29. Szemhéj! 31. Dél-amerikai cserje leveleiből kivont kábítószer, fájdalomcsillapító. 33. Nagy, boglyas fej. 34. Lovat gabonával etet. 36. Manőverez, taktikázik. 38. Két szöcske! 39. ...-untalan; nagyon gyakran. 40. Korsódarab! 41. Szenvedést okozó. 42. Német állam volt. 43. London ...; együttes. 45. Prágai légitársaság. 46. Gabonaipar (röv.). 47. Kormányzóhoz kell! 48. Börtön. 50. Ízesítő folyadék. 52. Zenei félhang. 54. A szobába özönlik. 56. Levegő, angolul. 57. Nagyon kicsi. Függőleges: 2. Kereskedik. 3. Minutum (röv.). 4. Sáros. 5. Tahiti közepe! 6. Edömér becézve. 7. Teréz becézve. 8. Madarak párzás idején hallható dala. 9. Bebörtönöz. 10. Kicsi alkotórész. 11. Nanoliter (röv.). 12. Fényforrás. 16. A poén második része. 17. Ebből-...; mindenből. 22. Kis házikó. 24. Sorszámnévképző. 26. Palota forog rajta! 28. Gyulladásos eredetű kiemelkedés a test valamely pontján. 30. Északkelet-kínai nép. 32. Iskolakapu! 33. Bizalmas. 35. Dicsérő szó. 37. Líceum (röv.). 40. Rettegve fél. 43. Erzsébet becézve. 44. Zúzó. 46. Férfinév. 49. Kalória (röv.). 51. Hazai szabadegyetem. 53. Bent feszül! 55. Data Processor (röv.).

262

Húsvéti Kalendárium – 2015

– Csodálom, kedves komám, hogy soha nem jut eszébe az a tízezer lej, amit tavaly kölcsönadtam kendnek! – Már hogyne jutna eszembe... (poén a rejtvényben) Vízszintes: 1. The ...; filmvég. 4. A poén első része. 12. Torna jelzője lehet. 14. Hasadék kőzetben. 15. Német létige. 16. Scotland ...; a brit rendőrség. 17. 72 hónap. 18. Piros bor. 19. Könyv szerzője. 20. Török étel. 21. Kántál. 22. Férfiak duhaj ivászata. 24. ..., mámor, Provence; Russel Crowe filmje. 26. Ital a pubban. 27. Selyemfiú. 29. Anyagi veszteség. 31. Pajtadeszkák! 32. Csaholó állat. 34. Olivér becézve. 35. Göndörített hajfürt. 38. Boróka bogyójával ízesített pálinkaféle szeszes ital. 40. Angol egyes. 42. Kémiai elem, vegyjele: Ir. 44. Porhintés, szemfényvesztés. 46. Függőzár. 48. Battenbergi Viktória Eugénia, spanyol királyné ragadványneve. 50. Tüzet szüntető. 51. Divatjamúlt, elévült. 52. Attila becézve. 53. Amália becézve. 54. Nálánál lentebbről. 55. Közönség előtt bemutat. 56. ... Croce; firenzei bazilika. Függőleges: 1. A poén második része. 2. Vénasszonyok ...; kora ősz. 3. Csomós bot. 4. Üres hüvely! 5. Állandó, biztos. 6. Catherine ...-Jones. 7. Hamarább. 8. Megkülönböztető jel. 9. Kertben vannak! 10. Brácsa, öreghegedű. 11. Katonai parancs. 13. Bagdad része! 17. Szunnyasztó kábítószer. 18. Két óra! 20. Cukrászsütemény. 21. Emeli az árát. 23. O, sole ...; sláger. 25. Tanúsítvány. 28. Óceánban van! 30. Személyedre. 33. Ezer milliárd. 36. Kocka oldala. 37. Gyors, egy kissé kapkodó. 39. Közösségnek a szebbik nemhez tartozó egyede. 41. Tovahúz. 43. Elálmosít. 45. Üres flaskó! 47. Fogadóterem. 49. Radames szerelme. 51. A Rajnába ömlő folyó. 52. ... Capone; Chicago hírhedt gengsztere. 54. ... ovo; eleve. 55. Eritrea határai!

263

Húsvéti Kalendárium – 2015

– Édesanyám, mit rakjak a tésztára? – ... (poén a rejtvényben)

264

Húsvéti Kalendárium – 2015 – Mi az előnye annak, ha szenilis vagy? – ... (poén a rejtvényben)

265

Húsvéti Kalendárium – 2015

– Az én anyósom olyan, mint a húsvéti tojás! – Hogyhogy? – ... (poén a rejtvényben)

266

Húsvéti Kalendárium – 2015 Kedvetlenül, láthatóan rossz hangulatban megy haza este a férj. Megvacsorázik, iszik egy pohár bort, majd bebújik a feleségéhez az ágyba, és elkezdi simogatni. – Drágám – súgja az asszony, ma nem lehet ...! Mire a férj: – ... (poén a rejtvényben)

267

Húsvéti Kalendárium – 2015 Egy férj búcsúzkodik a feleségétől: – Drágám, amíg üzleti úton vagyok, hogyan adjak neked hírt magamról? Telefonon, távirattal vagy faxon? – ... (poén a rejtvényben)

268

Húsvéti Kalendárium – 2015

A székely bácsi nagy kínlódás közepette borotválkozik. Odaszól a gyereke: – Mi a baj, édesapám? – Életlen a borotva. Nem viszi a szakállamat! – Na ne mondja már, édesapám... (poén a rejtvényben) Vízszintes: 1. A poén első része. 13. Tengeri hal. 14. Ruhát vízben tisztító. 15. Vérszívó, gyűrűs testű féreg. 16. Színezékek nagy csoportja. 17. Folyékony anyagot kiszed. 18. Vigilancia, szemfülesség. 20. A poén második része. 22. Edmond becézve. 23. ... Plata; argentin város. 24. Iskolakapu! 25. Véredény. 26. Jóshely papnője. 28. Gsm-üzenet. 29. Eötvös Loránd Tudományegyetem (röv.). 31. A szebbik nemmel kapcsolatos. 32. Nemileg érintetlen. 33. Mihály becézve. 35. ... Taylor; egykori színésznő. 37. ... Sad; Újvidék. 39. Bőven ad, áraszt. 40. Vonalzó van ilyen. 42. Kádfal! 43. Vaskos rész! 44. Satupad oldalai! 45. Fanyar erdei gyümölcs. 48. Jéghegy lett a veszte. 51. Szélhárfa. 52. Nem bel! 53. Ártatlan fiatal lány mint színpadi szerepkör. 54. Arab törzsfő. 56. Esik, pottyan. Függőleges: 1. Horvát autók jelzése. 2. Gyepsziget. 3. Magyar gitáros, énekes (Delhusa). 4. Gólyatollak! 5. Ez a másik. 6. A tenger zúgása. 7. Valamint. 8. Bárkás bibliai hős. 9. Sóvárgó. 10. Aggyisten ... (Gárdonyi). 11. Ökör (lat.). 12. Kohászati üzem. 16. A poén harmadik része. 17. Vízmosta part. 19. Afrikai ország, fővárosa: Porto Novo. 21. Decemberi. 27. Sörözés kezdete! 28. Pipázik (nép.). 29. Kelet (ném.). 30. Egyszerű, alapfokú. 32. Német nép. 34. Delhiből való. 36. Robin Hood fegyvere. 38. Hibáztat. 40. Kender kötege. 41. Jaroslav Hasek könyve. 43. Anya, édesanya. 45. Vérszérum. 46. Orvos (biz.). 47. Tanulságot merít. 49. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (röv.). 50. Prágai légitársaság. 55. Egyiptom határai! 56. Két hely!

269

Húsvéti Kalendárium – 2015

– Minek teremtette az Isten a pityókát? – Az Úristen a pityókát a szegény embernek teremtette. – Aztán mért? – Hát csak azért, hogy a szegény embernek is legyen… (poén a rejtvényben) Vízszintes: 1. Sóvárgó. 6. A poén első része. 14. A közepébe csücsül. 15. Gyümölcslekvár. 16. Angol. 17. Jogtudományi közlöny (röv.). 19. Hadakozik, civódik. 20. Kardhegy része! 21. Enged pottyanni. 22. Orrunk érzékeli. 24. ... Plata; argentin város. 25. Nyitott oldalfolyosó. 26. Nevetni kezd! 27. Közben. 29. Firkálmány. 30. Felém taszító. 31. Lófajta. 32. Felkavar. 34. Üzenetet megfejt. 36. Amely ideig. 37. Távozás ellentéte. 38. Tanzánia határai! 39. Sorszámnévképző. 40. British Airways (röv.). 41. Régi harcos. 42. Bibliai alak. 43. Motívum. 44. Kézdiszéki falu. 46. Hídvég! 47. Pumpoló. 48. Elnéző. 51. Szöveget átdolgoz. 53. Buktamorzsák! Függőleges: 1. A poén második része. 2. Laza bugájú fű. 3. Elsőrendű. 4. Determináns (röv.). 5. Párban körül! 6. Kapcsoló része. 7. Intézőbizottság (röv.). 8. Helyez. 9. Bomlott agyú. 10. Porhanyó. 11. Liquid crystal display (röv.). 12. Egyébként (röv.). 13. Vízi átkelőhely pillére. 18. Büntetőeszköz. 22. Eszköz. 23. Fiatalok bandája. 25. Turáni-alföldi tó. 27. Porció. 28. Híres magyarországi bor. 29. Ilyen vaj is van. 30. Ikrát rak a hal. 31. Karitatív tevékenység. 33. ... én még kissrác voltam (Illés). 35. Ott elrejt. 37. Egykori magyarországi telefonos társaság. 38. „Szül” a tyúk. 40. Gyümölcs. 42. Angol vicchős. 44. ... Gees; angol-ausztrál együttes. 45. Arab férfinév. 47. Testvér, olasz szerzetesek keresztneve elé tett szócska. 49. Felhődarab! 50. Kutrica. 52. Májbab része!

270

Húsvéti Kalendárium – 2015

Tartalomjegyzék Köszöntő az Olvasóhoz Székely hymnus Magyar Biblia A székely Egy kis magyarázat Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Csillagos égbolt húsvét idején Az ősi vetőmag aranyat ér Kora nyári teendők a zöldségeskertben Székelyföldön Székelyek a tutajon A székely búcsúk Feltámadás ünnepe Székelyföld peremén Székelyek szelleme Fenékre vert emlékezet Húsvét a Szentföldön A gyergyói Szent Sír őrzői Apáca húsvéti ünnepe: kakaslövés Pünkösdi királynézás Siklódon Feleségválasztás a székelyeknél Régi mesterségek: medvetáncoltatás Magyar népi immunerősítés Mivel festettek régen? Tojásfestés Hétfaluban Mienk vagy, Erdély Jelképeink, ha megszólalnak Még 15 régi székelyföldi templom 70 éve halt meg Szabó Dezső Perdöntő monarchia-térkép Hazajáró Csíksomlyón Csíksomlyó titkai Mit jelent a Somlyó? A csíksomlyói naptárkő A csobotfalvi templom A csodatevő kegyszobor Istennel vagy nélküle? Közép-Európa keresztje

5 6 7 8 9 10 12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 35 37 41 42 43 44 45 48 49 51 53 55 57 58 63 67 72 73 75 76 79 89 91 93 97 98 100 103 105 108 109

Erdély 113 Az én „hegyi embereim” 114 Kilyén Ilka: aki a köznek játszik, annak játszani érdemes 116 A Biblia hátsó oldalairól 120 Magyarosítunk, magyarosítunk... 121 „Nagy idők emlékezete” 122 Ősi ételeink megtartó ereje 127 Hagyományosan ínyenc 132 Medárd testvér receptjei 136 Nagyanyám savanyó vetrecéje 139 „Időszerű étekfogások” 140 A „bétsinálás” művészete 141 Böjtös étkek a 18. századból 148 Bárányfeldolgozás Udvarhelyszéken 149 Mit főzzünk húsvétkor? 152 Hagyományos húsvéti ízkavalkád 160 Húsvét Berkeszi-módra 164 A legszékelyesebb fogások 168 Milyen az egészséges székely fűszer? 172 Kastélyok a Maros és a Kis-Küküllő mentén 175 A szkíta gőzfürdőtől a mofettáig 182 Székelyföld legkisebb faluja 186 Székelyföldi növénycsodák 189 Ne vágj ki minden... jelt! 192 Egy székely, aki körbekerekezte a Földet 193 Szubjektív útinapló Törökországból 196 Divat a 18–19. századi Székelyföldön 213 A (Székely) Földön túl is van élet 216 A kávézás ideje 220 A suszter szíve és lelke 221 Ehető és mérgező gombapárok 224 Készítsünk arckrémet! 227 A boldog élet regulái 229 Szedelőző 230 Székelyek sílécen, puskával 231 Mélyponton a csíki hoki 235 Székely egypercesek 238 Az a fránya konkurencia 242 Pista bá és a nyigócás 243 Anekdoták 244 Sicc, macskajaj! 248 Háromszéki falucsúfolók 251 Humor 256 Sakkfeladványok 260 Rejtvények 261 Megfejtések 272

271

Húsvéti Kalendárium – 2015

Sakkfeladványok megfejtése 1. feladvány: 1.Bxc3!, Kb4 2.Vxc5!, Ka5 3. Hxa3!, Fb5! 4.Vxb5# 2. feladvány: 1.e4, Bxe4 2.Hf3# 3. feladvány: 1. exf8=B!, Kxf8 2. Hg6!, hxg6 3.Ve7# 4. feladvány: 1.Vg7!, Ke6 2.Fd7!, Kd5 3. Vg5# 5. feladvány: 1.e4, Bxe4 2.Hf3# 6. feladvány: 1.Fd4, cxd4 2.Hd2# Érdekesség: bár a 2. és az 5. feladvány látszólag különbözik, mégis hasonló a felállás, és a matthoz vezető lépéssor is gyakorlatilag azonos.

Rejtvények megfejtése 261. old.: Úgy kell neki, minek ment oda, tavaly is ott fogták meg! 262. old.: Nem lehetne inni egy kicsit hosszú nyakú üvegből? 263. old.: ... hiszen ez volt életem egyik legboldogabb napja! 264. old.: A fedőt, fiam, hogy apádnak is maradjon. 265. old.: Elrejtheted magadnak a húsvéti tojásokat. 266. old.: Erősen festett, és előbb-utóbb összetöröm! 267. old.: Én ezt nem értem, ma minden nő összebeszélt? 268. old.: Banki átutalással, ha lehet! 269. old.: ... hogy keményebb a maga szakálla, mint az a konzervdoboz amit most nyitottam ki vele! 270. old.: ... ebben az adóterhes világban, akiről lehúzhassa a bőrt!

272

facebook.com/sutieden