Komikon

19840907

tartalom

VEZÉRCIKK INTERJÚ PORTRÉ MÚZEUM HÍREK PORTRÉ

KÉPREGÉNY A VÁSZNON MARCEL RUIJTERS ALAN MOORE JACK KIRBY MIKE MIGNOLA, FRANK MILLER

ESEMÉNY HAZAI PÁLYA KÜLFÖLDI MEGJELENÉSEK INTERJÚ BRIAN VAUHGAN aLTERNATÍV BORÍTÓ

4 7 9 11 12 14 16 18 19 20 22

impresszum Komikon - havonta megjelenő képregényes szaklap | 21. szám, 2011. május | www.komikon.hu Főszerkesztő: Fazekas-Szűcs István | Művészeti vezető: Jankai Dóra Zsuzsanna Képszerkesztő: Kamenyiczki Ákos | Korrektor: Sebők Imre | Tervező-szerkesztő: Zorád Ernő | Rovatszerkesztő: Dargay Attila | Portfólió-igazgató: Kertész Sándor Szerkesztőség: 6100, Kiskunfélegyháza Asgard utca 4. | tel: +36 40 5678921 e-mail: szerkesztoseg@komikon.hu | Editoring Chief: Scott McCloud Kiadja a Sanoma Budapest | A lap ára: 750 HUF

VEZÉRCIKK

2011 és 2012 között összesen hat képregényadaptáció kerül a filmszínházakbaba.

Az egyre nagyobb szabású feldolgozások (például a Marvel kiadó sorozatait képernyőre alkalmazó mozik) már egymásra épülő koncepció alapján készülnek, hogy évekig fenntartsák a rajongóik érdeklődését. Nézzük mely hősök és hőscsapatok lepik el a vásznat az előttünk álló két évben.

Thor Elsőként a Bosszú Angyalai csapat tagjait önálló filmben bemutató sorozat, amely a Hihetetlen Hulk és a Vasember filmekkel vette kezdetét, bővül két résszel. Asgard mítikus világából száműzik a Földre Thort, a villámok skandináv istenét, hogy ott megmentse azt, akit meg kell, hogy végül visszanyerje makacs apja, Odin kegyeit és visszatérhessen szülőhazájába. A százmilliós költségvetésű film rendezője, a Shakespeare specialista színész Kenneth Branagh.

A főbb szerepekben felvonul a brit színjátszás legjava: Chris Hemsworth (Thor), Tom Hiddlestone (Loki),azOscar-szekcióbólpedig Anthony Hopkins (Odin) és Natalie Portman (Jane Foster). Az április végén bemutatásra kerülő filmet már évekkel korábban elkezdte promózni a stúdió, mikor is a Vasember 2 végén Coulson ügynök (Clark Gregg) és a titkos nemzetvédelmi osztag, a Shield az arizónai sivatagban megtalálják Thor legendás pörölyét a földbe fúródva.

Amerika Kapitány Nyáron visszautazhatunk az időben a második világháború idejéig, ahol az amerikaiak legismertebb, kultikus képregényfigurája, Amerika Kapitány veszi fel a harcot a nácikkal és titkos szövetségesükkel, a Hydrával.

Steve Rogers, akit a képregényfilmek világába már belekóstoló Chris Evans játszik el, jelentkezik az amerikai hadsereg és a kormány szuperkatona kísérletébe, ahol a nyápic és gyenge fiúból egy genetikai kísérletnek hála izomkolosszus hős válik.

Az Amerika Kapitány az utolsó „karakterfilm” a 2012-es Avengers előtt, amely érdekes módon az első bosszúangyalról szól.

A már említett Evans mellett olyan nagyszerű színészek adják a nevüket a produkcióhoz, mint Tommy Lee Jones, Hugo Weaving vagy Stanley Tucci.

X-Men: First Class A Bosszú Angyalai bagázsba ugyan nem tartozik bele, mégis a Marvel égisze alatt fut a spinoffokkal együtt már összesen négy filmet felvonultató X-men franchise. A „csináljuk meg az előzményeket” divathullámnak „áldozatul eső” mutánsbanda megalakulását követhetjük nyomon a hidegháború

alatti Amerikában.

A mutánsiskola első évfolyamos növendékei temérdek új karakter behozatalát indokolták a Csillagporral és a Kick-Ass-el már bizonyított brit rendező, Matthew Vaughn számára. A főleg fiatal tehetségekből álló színészgárda azért persze kiegészül néhány rutinos névvel, mint például Kevin Bacon, Oliver Platt, vagy a Vaughn filmjeiből kihagyhatatlan „haver”, Jason Flemyng, aki igazán nagy tapasztalatot szerzett már a képregényfilmek terén, elég a már említett Kick-Assre, az Alan Moore féle League of extraordinary gentlemen-re és From Hellre vagy a Solomon Kane-re gondolni. Bemutató: 2011 június 2.

Green Lantern A DC Comicsnak esze ágában sincs hagyni, hogy a fő riválisa, a Marvel minden babért learasson a film világában. Superman és Batman árnyékából kibújva a „harmadik legismertebb” karakterük, a Zöld Lámpás kap saját mozit idén Hal Jordan, a berepülő pilóta hozzájut egy különleges gyűrűhöz, amely emberfeletti hatalommal ruházza fel és egyben egy intergalaktikus védelmező szövetség tagjává teszi. Jordant a manapság divatos akciósztár Ryan Reynolds kelti életre (Úgy tűnik mostanában kötelező a képregényfilmes múlt, hiszen Reynolds már eljátszotta a mutáns terroristát, Deadpoolt az X-Men: Kezdetek Farkas-ban) A Bond-film specialista Martin Campbell által rendezett produkcióban olyan hírességek kölcsönzik a számos digitalizált szereplő hangját, mint Michael Clarke Duncan és Geoffry Rush.

Az élő szerepekre is jutottak nagy nevek: Reynolds mellett feltűnik még Tim Robbins, Mark Strong, Peter Sarsgaard és a női főszerepben a dekoltázs specialista Blake Lively.

”IN BRIGHTEST DAY IN BLACKEST NIGHT NO EVIL SHALL ESCAPE MY SIGHT LET THOSE WHO WORSHIP EVIL’S MIGHT BEWARE MY POWER, GREEN LANTERN’S LIGHT” /A ZÖLD LÁMPÁS JELMONDATA/ 5

The Amazing Spider-Man Csak jövőre hálóhintázik a mozikba a legújabb Póki-reboot, az Amazing. A film különlegessége, hogy ismét a kezdetektől követhetjük végig a kedvenc hősünk pályafutását, a pókcsípéstől, Ben bácsi haláláig át egészen a Gwen Stacy-vel való szerelméig.

Hogy miért nem folytatódik tovább a sztori az eddigi filmekhez képest és miért van szükség egy újabb első részre? Egyrészt

6

az Amazing jobban illeszkedik tematikájában a Bosszú Angyalai franchise-hoz, másfelől sokak nagyon infantilisnek tartották a Sam Raimi féle három filmet és valljuk be, ebben van némi igazság. A régi új mozi Pókembere a Facebook filmből ismert Andrew Garfield lesz. A további szerepekben feltűnik Rhys Ifans, Sally Field, Martin Sheen és Dennis Leary.

interjú MARCEL RUIJTERS A 4. Magyar Képregényfesztivál külföldi díszvendége Marcel Ruijters holland képregényszerző, akinek első magyar kötetét a Nyitott Könyvműhely jelenteti meg Magyarországon Inferno - Pokoli színjáték címmel.

KOMIKON: Mi magyarok nem sokat tudunk a holland képregényről – ahogy más európaiakról sem, leszámítva a legismertebb francia és olasz címeket. Milyen hagyományokkal rendelkezik a holland képregény, és mennyiben lehet összehasonlítani Belgiumhoz, ahonnan beáramlottak a flamand nyelvű Tintin, Spirou és a többi híres figura kalandjai?

MARCEL RUIJTERS: A hetvenes éveket, amikor én felnőttem, tartják a holland képregény aranykorának. Akkoriban mindenhol lehetett kapni őket, és bár még érezni lehetett rajtuk a francia-belga iskola hatását, egyre inkább érvényesült bennük az amerikaiak befolyása, a verbális humor irányába mentek el. Ebben az időszakban még az underground képregényekből is rengeteg készült, és a nyolcvanas években már többnyire ezeket olvastam. A punk és a “csináld magad” mozgalmak késztettek arra, hogy elkezdjem kiadni a saját képregényeimet. Így utólag visszanézve, ezek a közlések inkább csak a büszkeségemet szolgálták, de ezt semmiképp nem lett volna szabad kihagyni. Csak az fejlődik, aki sokat dolgozik.

KOMIKON: Az “Inferno” stílusodat akkor láttam először, amikor Helsinkiben adtál nekem egy “L’Imperatris” tarot-kártyát, valamint az egészen más stílusban készült “A jest of nature” egy példányát. Aztán elküldted a Locus Solust a Papírmoziba, és most már egy egész kötetedet is láthatjuk ezekkel a karakterekkel. Honnan jött az ötlet ezekhez, és van köze ahhoz, hogy egy ideig egy kolostorban laktál?

MR: Pontosabban: egy egyházi tulajdonú épületben béreltem egy stúdiót. Egyes művész barátaim azt állították, hogy szellemek kísértenek benne, és nem szerettek ott dolgozni. De volt a helynek egy sajátos bája, és erről jutott eszembe, hogy a középkori képvilághoz forduljak. Ma Rotterdam

egyik legzsúfoltabb kerületében élek! A Jest of nature még régen, a kilencvenes évek elején készült, ezért annyira más. Manapság sokkal inkább a középkori művészetből veszem az ihletet, nem annyira más forrásokból. Ahogy említettem, gyerekkoromban rengeteg képregényt olvashattam, sok különböző hatást szívtam magamba.

Aztán eljön az a pillanat, amikor az ember felfedez más művészeti formákat. Azok a képregények, amelyek csak más képregényekből táplálkoznak, bizonyos tekintetben korlátokba ütköznek. A legutóbbi munkáim, a Sine Qua Non, a Tarot Corrupt, az Inferno és a Bestiarium mind a középkori művészetből és történelemből veszi az ihletet KOMIKON: A középkori művészet természeténél fogva vallásközpontú. Hogy reagálnak az olvasók arra, ahogy te kezeled ezt a témát?

MR: Az általános hiedelem szerint a középkori művészet teljes mértékben vallásos művészet. Mint megtudtam, ez nem így van. A történelem és a művészet is rétegekből áll. A legfelső réteg valóban keresztény, de alatta fellelhetők pogány és világi rétegek is, míg egyes elemek egyszerűen univerzálisak. Az írott források többsége szerzetesektől származik, érthető hát, hogy miért olyanok, amilyenek. De ha abszolút igazságnak tekintenénk őket, az ugyanaz lenne, mintha a kommunista propagandából következtetnék arra, hogy milyen is volt az élet Kelet-Európában 1989 előtt – csupa kommunista doktrína, semmi más. Tehát a középkori művészetnek is megvannak a forrásai, és engem ezek érdekelnek igazán. Egyes illusztrációk karikatúraszerűek, kifejezetten viccesek. Találtam például egy

7

rajzot egy csoport apácáról, akik egy különleges gyümölcsfa alatt piknikelnek, a fa péniszeket terem. És bizony, nők is készítettek akkoriban ilyen “disznó” rajzokat.

Gyakran hasonlítják össze a képregényeket a középkori művészettel, és számos (főleg francia) képregény játszódik a középkorban, az viszont ritka, ha valaki a kor grafikájából indul ki. A munkáimban lehámozom a hagyományos, vallási kontextust, és a saját céljaimra használom fel a középkori képvilágot. Ez a szatírának egy túl finom formája ahhoz, hogy azonnal megütközzenek rajta.

Azt hiszem, én már túl vagyok azon, hogy sokkolni akarjam az embereket. Inkább tiszteletadásnak tekintem, amit csinálom, nem pedig egy reakciónak azzal szemben, amit ellenzek. Ha nem is osztozom a középkori művészek vallásos világnézetét, nagyra értékelem az ihletettségüket. Személy szerint úgy gondolom, hogy túl nagyra becsülik a reneszánszt. Mert nem az történt, hogy az európai parasztok az egyik napról a másikra elkezdtek Senecáról vagy Plátóról diskurálni.

Ne feledjük, hogy a boszorkányüldözések többnyire a reneszánsz-korban zajlottak le.

8

A 12. század például ehhez képest egy sokkal békésebb és termékenyebb időszak volt.

KOMIKON: Abban a környezetben, amelyben dolgozol, léteznek érinthetetlen témák?

Szerinted mi maradt meg a képregény 3040 évvel ezelőtti “forradalmi” tiszteletlen, tabutörő jellegéből?

MR: A rasszizmust és a szélsőjobboldali nézeteket elvetik, legyen szó akár képzőművészetről, akár írásművekről. Theo Van Gogh brutális meggyilkolása 2004-ben sokakat megrémisztett, ezért a művészek sokkal óvatosabban fogalmaznak az iszlámról, mint korábban, de úgy érzem, az utóbbi időben kezd levonulni a politikai korrektség új hulláma. És mivel az interneten bárki publikálhatja a munkáit, nem is nagyon létezik visszatartó erő. A régi, hagyományos tabuk, mint a szex vagy a királyi család piszkos fehérneműjének a kiteregetése már a múlté. A forradalmak sosem tartanak sokáig. Napjainkban annyi kép látványának van kitéve az ember, hogy a képregénynek már túlélnie is nehéz, nem hogy bármiféle botrányt okoznia. A képregényről általában megfeledkeznek, nem nagyon van

olyan téma, amitől bajba juthatna az ember. Legalábbis Nyugat-Európában én ezt látom. Ugyanakkor Amerikában a felnőtt tartalmú képregények készítői könnyen bíróság előtt találhatják magukat, mint Mike Diana a kilencvenes évek elején, akit el is ítéltek. Hát, az USA tele is van mindenféle vallási őrültekkel, akiknek az egyetlen céljuk az életben, hogy mindenki másnak megnehezítsék a létezését. (Sokkal prűdebbek, mint a középkori ember!)

KOMIKON: Szoktál publikálni a szlovéniai Stripburgerben, amely eléggé egyedi módon Európa különböző országaiból válogatja a munkatársait. Hogy kerültél velük kapcsolatba? Minek tekinthető a Stripburger? Iskolának, mozgalomnak, a képregénykészítés egy bizonyos módjának?

MR: Még a Stripburger előtt kerültem kapcsolatba Jakob Klemencic-csel, 1990 körül.

Láttam a munkáját a Sivullinen című, Jouni Wääräkangas által szerkesztett fanzinban.

Megtetszettek az ötletei, és úgy éreztem, hogy egy hullámhosszon tudnánk lenni. Összebarátkoztunk, és levelezve működtünk együtt több projekten (ez még jóval az internet kora előtt történt), így az én “Thank god it’s Ugly” antológiámon is, aminek Jakob találta ki a címét. Az ő révén találkoztam a Stripburgerrel, amelynek részt vesz a szerkesztésében. Nem tudom, hogy lehet-e őket mozgalomnak tekinteni, de annyi biztos, hogy sok érdekes alternatív művészt fedeztek fel maguknak. Én a Zone 5300 című magazint szerkesztem, amely majdnem ugyanannyi ideje létezik, mint a Stripburger, és a céljai is hasonlóak, de publicisztika is van benne.

KOMIKON: Helsinkiben Cserkuti Dávid és én adtunk neked magyar képregényeket, párat angolul is. Kik, mik tetszettek meg, és látsz-e arra esélyt, hogy nemzetközileg is ismertté váljanak?

MR: Meglepődtem, hogy létezik magyar képregény. Tudtam az egykori jugoszláv hagyományról és láttam pár lengyel képregényt, de a ti országotok számomra teljesen ismeretlen terület. Tetszett az Eduárd figura – van egy olyan érzésem, hogy létező személy vagy személyek szolgáltak hozzá mintául. Stark Attila bátor grafikája is bejön, és Futaki Attila rajza is remek. A “Szőke ciklon”-ban pedig van egy kép, amin egy hiéna tisztára nyal egy embert. Ezen halálra nevettem magamat. Fogalmam sincs, hogy miről szólhat a történet. A rajz a francia Jean-Claude Forestre emlékeztetett. Jó munka. Ami pedig a nemzetközi sikert illeti, hát, mindenki a saját sorsának az ura. Kitartónak és kicsit őrültnek kell lenni, mint minden más területen, legyen az képzőművészet, irodalom, képregény vagy film. De az nem számít, hogy ki honnan jön.

További részletek: www.komikon.hu

ALAN MOORE Az extravagáns brit mágus közel harminc éve ontja magából a kultikusabbnál kultikusabb képregényeket, és manapság sem ül a babérjain, a DC-nek dolgozik egy Batman történeten.

Alan Moore angol képregényíró. Leghíresebb munkái a Time magazin 2005-ös „A 100 legjobb angol nyelvű irodalmi mű 1923-tól napjainkig” listájára felkerült Watchmen, a V for Vendetta (V mint Vérbosszú), és a The League of Extraordinary Gentlemen (A szövetség). Eddig egyetlen regénye jelent meg, az 1996-os Voice of the Fire.

Képregényíróként Moore az egyik első szerző, akinek munkáját „komoly” irodalomként ismerték el. A mainstream mellett fontos morális témákat is feldolgoz. Munkáira nagy hatást gyakoroltak William S. Burroughs, Thomas Pynchon, Robert Anton Wilson és Iain Sinclair művei, új hullámos tudományos-fantasztikus írók, mint például Michael Moorcock művei és más horrorszerzők, mint Clive Barke alkotásai. A műfajon belül Will Eisner, Harvey Kurtzman, Jack Kirby és Bryan Talbot munkássága volt rá a legnagyobb hatással.

Miután otthagyta az iskolát, Moore angol zenei lapokba (Sounds, NME) publikált underground stílusú képregényeket. Ezeket ő maga írta és rajzolta, Kurt Vile/Weill álnéven. Később eldöntötte, hogy rajzolóként nem tud megélni, ezért az írásra kezdett koncentrálni. Olyan magazinoknak írt forgatókönyveket, mint a Marvel 2000 AD és a Warrior. 1979 júniusában megjelent első mainstream műve (a Hulk havi száma) a Marvelgondozásában. Hamarosan több különféle magazinba írt hosszabb-röbidebb képregényeket. Kiemelkedő volt ezek közül a (befejezetlen)The Ballad of Halo Jones, mely először szerepeltetett női főhőst a 2000 AD történetében. Moore sorozatai rendkívül népszerűnek bizonyultak, azonban alkotói jogainak hiánya egyre jobban zavarni kezdte, ezért szakított a kiadóval.

Ezen korszak munkái közül a Warrior magazinban megjelentek kapták a legnagyobb

kritikusi elismerést: a Marvelman, melyben egy elfelejtett ‘50-es évekbeli szuperhőst gondolt újra radikálisan (rajzolók: Garry Leach és Alan Davis); és a V for Vendetta, melyben egy Guy Fawkes-maszkot viselő elegáns anarchista küzd a Nagy-Britanniát vezető fasiszta párttal egy antiutópikus jövőben. A Warrior megszűnt, mielőtt ezek a történetek a végükhez érhettek volna, de Moore más kiadóknál folytathatta őket.

Moore angliai munkái felkeltették Len Wein, a DC Comics szerkesztőjének figyelmét; hamarosan megkapta a Swamp Thing című, addig sablonos és rosszul menő sorozatot.

Moore Stephen R. Bissette, Rick Veitch ésJohn Totleben rajzolókkal teljesen újjáteremtette a karaktert. Kísérletező történetei környezetvédelmi és társadalmi problémákat is érintettek a horror és a fantasy mellett, és kutatásainak köszönhetően hűen ábrázoltaLouisiana, a sorozat színhelyéül

9

szolgáló állam kultúráját. Itt jelent meg először John Constantine, a munkásosztályból származó mágus, aki később saját sorozatot kapott, a Hellblazert, amely ma a Vertigo alkiadó legrégebben futó képregénye.

Moore Swamp Thing-verziója olyan sikeresnek bizonyult, hogy a DC hasonló stílusú brit írókat szerződtetett, akik többször szintén feledésbe merült DC karaktereket formáltak át radikálisan (például Neil Gaiman a Sandmant). Később ezek a művek képezték a születő Vertigo gerincét. Moore eközben olyan karaktereket formált saját íze szerint, mint Superman (For the Man Who Has Everything, Superman: Whatever Happened to the Man of Tomorrow?) és Batman (Batman: A gyilkos tréfa).

Az 1986-ban kezdődő, majd 1987-ben papírfedeles kiadásban is megjelenő Watchmen (rajzoló: Dave Gibbons) megszilárdította hírnevét. A Watchmen világában a szuperhősök valóban léteznek az 1940-es évek óta. A világot nukleáris háború fenyegeti; a hősök vagy az Egyesült Államok kormányának dolgoznak, vagy törvényen kívül, heroizmusukat különböző pszichológiai indokok vezérlik. A történetmesélés non-lineáris, az eseményeket különféle nézőpontokból ismerjük meg. Moore és Gibbons formailag is kísérletező képregényt alkotott: az ötödik, “Fearful Symmetry” című fejezet szimmetrikus tervezése, ahol az utolsó oldal az első majdnem tökéletes tükörképe, és így tovább; vagy a “képregény-a-képregényben”, a Tales of the Black Freighter. A Watchmen egyedüli képregényként megnyerte a Hugódíjat, a számára kitalált egyszeri “Legjobb más formájú mű” kategóriában.

A Watchmen sikerének köszönhetően Moore egy rövid időre média-híresség lett, a hisztéria olyan méreteket öltött (egy csapat autogram-vadász a mosdóba is követte az egyik rendezvényen), hogy Moore felhagyott a képregény-fesztiválok látogatásával. Egy kis, független kiadónál (Eclipse Comics) befejezte a Miracleman-sorozatát (a Marvelman nevet a Marvel nyomására változtatták meg), és a karaktert Neil Gaiman gondjaira bízta. AV for Vendetta a DC gondozásában jelent meg, színes gyűjteményes kötetben.

Moore kapcsolata fokozatosan romlott a DC-vel alkotói jogainak hiányossága és eladási problémák miatt. Egy csapat alkotó, köztük Moore, Frank Miller, Marv Wolfman, és Howard Chaykin összekülönbözött a DCvel egy tervezett korhatár-besorolási rendszer miatt. A V for Vendetta utolsó számának megjelenése után Moore nem fogadott el megbízást a DC-től.

Rengeteg különböző projekt jelent meg a következő időszakban, mind független kiadóknál: Brought to Light, egy beépített

10

CIA-ügynök története, Bill Sienkiewicz rajzolóval, az Eclipse Comics gondozásában; a Big Numbers, mely Moore szülővárosában, Northamptonban játszódott és a káosz-elméletet használta fel. A rajzokat ismét Bill Sienkiewicz készítette, de a projekt harmadik száma sosem jelent meg.

A korszak legfajsújosabb alkotása kétségkívül az eredetileg a Taboo horror-antológia számára készült From Hell, melyben Moore Hasfelmetsző Jack-gyilkosságokat helyezte új megvilágításba. A gyilkosságsorozat kiváltó oka a kor politikája és gazdasága, a gyilkos egy mágikus rituálé részeként követi el tetteit, a királynő személyes megbízására. Eddie Campbell fekete-fehér tollrajza híven tükrözi a mű hangulatát. A Taboo még a From Hell befejező részének megjelenése előtt megszűnt; így az, miután átment két kiadón, végül az Eddie Campbell Comics gyűjteményes kiadásában jelent meg.

A Big Numbers kudarcba fulladt, kapcsolatai felbomlottak, így Moore felhagyott a független munkával.

Több évnyi kihagyás után Moore az Image Comics számára írt különböző képregényekkel próbált visszatérni a szuperhősképregény-piacra. Úgy érezte, hogy munkássága bizonyos tekintetben káros hatással volt a műfajra; az alkotók átvették az erőszakot és a sötét hangulatot, de az innovatív ötleteket nem. Erre válaszul (Stephen R. Bissette, Rick Veitch és John Totleben rajzolókkal) megalkotta az 1963at, mely a korai Marvel képregények mintájára készült, és azok szexista és kapitalizmus-párti stílusát is lemásolta, ez azonban elavultnak bizonyult a ‘90-es évek közönségének, így a sorozat befejező része már nem is jelent meg.

Az 1963-at követően Moore Jim Lee Wildcatsén és több Rob Liefeld-címen dolgozott (Supreme, Youngblood és Glory), átalakítva a sokszor kezdetleges és nem túl eredeti karaktereket.

A Wildcats után Moore saját kvázi alkiadót kapott Jim Lee kiadójánál, a Wildstormnál.

Megalkotta az America’s Best Comics univerzumot. Az ide tartozó képregények ugyanabban az univerzumban léteznek, de a történetek szinte sosem keresztezik egymást.

A The League of Extraordinary Gentlemenben egy csapat viktoriánus-kori kalandregény-figura (H. Rider Haggard Allan Quatermaine, H. G. Wells Láthatatlan embere, Jules Verne Némó kapitánya, Robert Louis Stevenson Dr. Jekyllje és Mr. Hydeja, és Wilhelmina Murray Bram Stoker Drakula című művéből) keveredett különféle bonyodalmakba. Ez a sorozat jelent meg először az ABC logó alatt. Az első kötetben a Sherlock Holmes-művekből ismerős Moriarty professzor ellen harcol a csapat, a másodikban

a Világok harca marslakói ellen. A harmadik rész, a The Black Dossier eredetileg 2007 novemberében jelent meg, de gyakorlatilag csak 2008 elején látott napvilágot.

A Tom Strong egy poszt-modern szuperhőssorozat, mely egyaránt parodizálja a műfajt és fejezi ki előtte tiszteletét. A címszereplőt olyan Superman előtti hősök inspirálták, mint Doc Savage vagy Tarzan. A rajzolói feladatokat elsődlegesen Chris Sprouse látta el.

A Top Ten (rajzolók: Gene Ha és Zander Cannon) című rendőr-sorozat egy olyan városban játszódott, ahol a rendőröktől kezdve a bűnözőkön és a civiliken keresztül a háziállatokig mindenki rendelkezett valamilyen szuperképességgel, kosztümmel és titkos személyiséggel. A sorozatot tizenkét rész utáni megszűnése után három melléksorozat követte: a Smax-minisorozat; a Top 10: The Forty-Niners című előtörténet; és egy folytatás, a Top 10: Beyond the Farthest Precinct, melyet Paul Di Filippo írt.

A Promethea (rajzoló: J. H. Williams III) című sorozat főszereplője egy női szuperhős, aki a képzelet világából származik. Ebben a képregényben Moore a mágiáról, a tudatról, a misztikáról és a Kabbaláról való gondolatait összegezte.

A Tomorrow Stories című gyűjteményes kötet állandó szereplői: Cobweb, First American, Greyshirt, Jack B. Quick és Splash Brannigan.

A Watchmen első számának borítója 1986-ból

MÚZEUM

jack kirby Jack Kirby az amerikai képregények egyik legkiemelkedőbb rajzolója, akinek művészete és munkássága nagyban befolyásolta a szakmát.

Már 18 évesen segédrajzolóként dolgozott Popeye és Betty Boop-rajzfilmeken, majd beállt asszisztensnek Will Eisner stúdiójába.

1941-ben Joe Simonnal együtt találták ki Amerika Kapitány, az első hazafias szuperhős figuráját. Karrierje nagy részét innentől kezdve aMarvel Comicsnál (illetve annak jogelődjénél) töltötte, bár időközben sokat dolgozott a DC Comics-nak is. Utóbbi cégnél hozta létre a Challengers of the Unknown sorozatot, amely számos tekintetben a Fantasztikus Négyes előfutárának tekinthető. A hatvanas években beindult Marveluniverzum egyik legfőbb építőmestere volt Stan Lee-vel együtt. Ő volt az első rajzolója az Fantasztikus Négyesen kívül a Hulk-nak és az X-Men-nek is.

Mindkét nagy kiadónál lehetőséget kapott új, saját figurák és sorozatok indítására is, amelyeket idővel integráltak a Marvel- és DC-univerzumba, és más szerzők folytattták a Kirby által megkezdett történeteket. Ilyenek voltak a DC-nél az Új Istenek, a Mister Mirákulum vagy a Forever People, illetve a Marvelnél az Örökkéválók. Jogi viták miatt szakított a két naggyal, és kisebb, független kiadóknak hozott létre további sorozatokat, mint a Captain Victory.

Miután a DC Comics sokkal sikeresebb volt az ötvenes években a szuperhős füzetek kiadása terén, a Marvel kiadó szabad kezet adott a „haldokló” céghez akkoriban odakerült fiatal írónak, Stanley Martin Liebernek, közismertebb nevén Stan Leenek.

Lee 1922. december 28-án született New Yorkban. 17 éves korában került a Marvelhez és kezdetben segédszerkesztői feladattal bízták meg. 1942-ben léptették elő szerkesztővé, ekkor már több akkoriban futó sorozat történetvázlatának megírásával foglalkozott egyszerre. Lee akkor is kitartott a cég mellett, amikor azt többen (például Kirby) otthagyták és átszerződtek a konkurenciához.

A sikertörténet és egyben az amerikai képregény ezüst korszakának nevezett időszak

a rajzoló Kirby visszatérésével vette kezdetét. A legtöbb máig ismert Lee-Kirby karakter 1961 és 1963 között született meg.

A legnagyobb változást a figurák újszerű jellemábrázolásában vitték véghez. Bármen�nyire is sikeresek voltak a DC hősei, az olvasók kinőttek az Amerika sérthetetlenségét szimbolizáló elpusztíthatatlan földönkívüli, Superman történeteiből, amelyek ráadásul egyre sablonosabbá, kiszámíthatóbbá váltak.

Főbb munkái: Marvel Comics Captain America/Captain America Comics 1-10 (1941-1942) The Fantastic Four 1-102 (1961-1970) The Incredible Hulk 1-5 (1962-1963) X-Men 1-17 + Annual 1 (1963-1965) The Avengers 1-8 (1963-1964), 14-17 (1965) Thor 126-177,179 (1966-70) Captain America 100-109 (1968-1969), 193-214 (1976-1977) The Eternals 1-19 + Annual 1 (1976-1978) Black Panther 1-12 (1977-1978) Devil Dinosaur 1-9 (1978) Machine Man 1-9 (1978) 2001: A Space Odyssey 1-10 (1976)

DC Comics The Challengers of the Unknown 1-8 (1958-1959) Adventure Comics 250-256 (1958-1959) World’s Finest Comics 96-99 (1958-1959) Superman’s Pal Jimmy Olsen 133-148 (19701972) Forever People 1-11 (1971-1972) New Gods 1-11 (1971-1972) Mister Miracle 1-18 (1971-1974) The Demon 1-16 (1972-1974) Sandman 1,4-6 (1974-1976) OMAC (One Man Army Corps) 1-8 (1974)

6

A képregényíróként is ismert Josh Whedon rendezi a Bosszú Angyalait. A 2012-ben érkező szuperprodukcióval kapcsolatos sajtótájékoztatón felvonultak a film sztárjai: Robert Downey Jr., Samuel L. Jackson, Mark Ruffalo, Chris Evans és Scarlett Johansson.

A június 15-én, 19:00-kor a Karton galériában nyíló kiállításon egy hónapon keresztül a friss képregények mellett az elmúlt öt év archívumából is válogatnak az alkotók. A Comic Jamek mellett animációsfilmekhez, képregényekhez készített eddig még ki nem állított tervek, vázlatok mutatják be a művészek munkásságát.A kiállításhoz kapcsolódva február 24-én csütörtökön a helyszínen rendezett Képregény Kedvelők Klubjában – amit ezúttal Zsigó Bianka művészettörténész moderál – a közönség személyesen is találkozhat az alkotókkal, akik animációs munkáikból is készülnek egy válogatással.

A programot színesíti a március 4-i “Comic Jam Live” zenei esemény a Bioberber zenekarral és vendégeikkel.

A kiállítás virtuálisan is folyamatosan követhető a Fritzinger’s Comic Jam csoport Facebook oldalán.

Mindenkit szeretettel vár a kArton galéria!

Idén harmincadik alkalommal ad otthont Amerika legnagyobb képregényes expojának a san diego-i Silver Dome. A nagy kiadók állandó standjai mellett megtalálhatóak a különböző alternatív hazai és külföldi kiadók is. Mindezek mellett számos előadás, sajtótájékoztató és filmpremier várja a kilátogató képregény bolondokat.

12

“Volt idő, amikor úgy gondoltam, hogy az igazán nagy comic strip sorozatok ideje lejárt, de még sohasem voltam ilyen boldog, amikor rájöttem, hogy tévedtem. Richard Thompson Zsákutca sorozatában benne van minden, ami csak a legnagyobbakra jellemző – intelligencia, kifinomult humor, frappáns poénok és ami a legmeglepőbb, gyönyörű, gyönyörű rajzok.” Bill Watterson, 2008 Májustól a boltokban a Zsákutca.

Május 29-én hazánkba látogat az iráni származású, francia képregényes Marjane Satrapi. Este 18 órától a Gödör Klubban dedikálással egybekötött előadás veszi kezdetét. Ide kapcsolódó hír, hogy a Persepolis című Satrapi képregények és a belőlük készült animációs film dvdje díszcsomagolásban megvásárolható a legnagyobb könyvesboltok online árúházaiban a hónap végétől. A két kötet és a dvd ára 9890 Ft.

6

portré

MIKE MIGNOLA

A san francisco-i képregényguru immár húsz éve szórakoztat bennünket kultikus figurája, Hellboy újabbnál újabb paranormális kalandjaival, de hogy kezdődött a siker sztori?

Mignola 1960-ban született az Egyesült Államokban és már fiatalon hevesen érdeklődött a képregények iránt. Tehetségére, expresszív rajzstílusára korán felfigyeltek, így már korán az a lehetőség érte, hogy elkészítheti teljes egészében saját ötletén alapuló sorozatát, a mai napi futó Hellboy-t. Az ördögi külsejű paranormális nyomozóról szóló történetek hatalmas sikert hoztak Mignolának és még több olyan sorozatra kapott megbízást, amiben azok a szereplők kerültek reflektorfénybe, akik a Hellboy hasábjain eddig mellékszereplők voltak. A képregényekre jellemző Mignola már említett expresszív stílusa, az éles fény-árnyék kontrasztok, valamint a sok fekete és sok telített szín használata. A figurák egyszerű vonalvezetésűek, mégis karakteresek, a panelek zártak és gondosan követik a történet ritmusát. A szóbuborékok az egyedüli elemek, amelyek elhagyják a képkockákat, de azok sem nyúlnak át más panelekre vagy üres területre, hanem inkább kimetszik

azokat, új formát adva ezzel nekik, ugyanakkor mégsem törik meg rácsszerkezet egyensúlyát. Érdemes megemlíteni, hogy Mignola különös figyelmet szentel képregényeiben az építészeti részletek pontos ábrázolására. Mignola számos egyéb képregényekhez köthető animációs projektben tervez figurákat.

Kezdetben a képregény mindenekelőtt az olcsó szuperhős-mesék közvetítő közege volt; a legponyvább sci-fi, a tényleges tudományosságot csupán nyomokban magában hordozó fantasztikum. (A pár kockából álló, karikatúraszerű kép-tréfa, a cartoon strip valójában különálló műfaj, mely nem összekeverendő – és voltaképp nem is ös�szevethető – a valódi képregénnyel.) Ám a sokszor túlburjánzó fantázia magvai kicsíráztak, és a sarjadék végül valami egészen fenomenális jelenséggé nőtt, terebélyesedett.

E felnövekedett, inkább felnőtteknek, mint gyerekeknek szóló képregény lényegi eleme továbbra is a mítoszteremtés maradt, ám az eszköztár immár esztétikailag jóval összetettebb, emellett sokkal irodalmiasabb.

A szimbólumok kidolgozottabbak, ahogy alaposabban átgondolt, és egyre inkább külső utalásokkal megtámogatott az új mitológia is, az elbeszélés-technikában pedig egyre tudatosabban élnek a töredezett, az eseményeket több (többnyire korlátozott) nézőpontból láttató cselekménykibontás biztosította lehetőségekkel.

Mindehhez hozzáadódik még a színek és az egyéb grafikai megoldások újszerű használata, és kész is a korszerű, igényes képregény. E modern szuperhős-mesék közé tartozik a Mike Mignola által megálmodott és John Byrne-nel közösen megvalósított első Hellboy-kötet is.

A Pokolfajzat története a náci Németországból indul ki, ahol egyes államvezetőknek a paranormális iránti érdeklődése adja az ötletet, hogy a Ragna Rok hadművelet részeként, bizonyos földöntúli erők meg-

idézésével újabb – eleven – szuperfegyvert állítsanak elő.

A földi létre hívott lény azonban nem a szertartás helyszínén, a Skócia partjai mellett lévő Tarmagant-szigeten, hanem Anglia East Midlands régiójának egyik templomában jelenik meg, ahol már várnak rá az amerikai hadsereg speciális – a Szabadság Fáklyája vezette – különítményének tagjai. Évtizedekkel később, mikor Hellboy már a Paranormális Kutató- és Védelmi Hivatal szolgálatában igyekszik kinyomozni egy holt tó közepén álló, halálra ítélt ház átkának titkát, végül kiderül, hogy a nácikat lóvá tevő médium nem más, mint a híres orosz szerzetes és látnok, Grigorij Raszputyin, aki az Ogdru Jahad, a gonoszság magja, a bolygót porrá rombolni készülő kígyó megidézésével – ám puszta eszközként – akarja átvenni az uralmat a világ felett.

Tetteit különös béka-invázió kíséri, Hellboynak és csapatának pedig mindenáron meg kell akadályoznia, hogy a hét kőgubóban szunnyadó kígyó tudatra ébredjen.

Az irodalmi utalások egyértelműek. A tébolyult isten e világi megtestesülése, a kőszörnyeteg Lovecraft képzeletének iszonyú teremtményeit idézi, a szétdőlni készülő tóparti épület Poe Usher-házára emlékeztet, míg az északi sarki expedíció ugyanúgy köthető Lovecraft és Poe, mint a tudományos fantasztikum anyjaként számon tartott Mary Shelley műveihez.

Mindezek azonban csupán a leginkább magukat adó, kiragadott példák, melyekhez hasonlót tucat számra lehetne találni még a kötetben.

Mára közhellyé vált, de mint minden közhely, igaz: a képregény megvetett, leértékelt közlési formából a komolyan vett irodalom szintjére jutott. (Mi sem mutatja jobban ezt, mint hogy az angolban egyszerű comic book-ból graphic novel-lé avanzsált.)

A Hellboy harmadik kötete, A leláncolt koporsó és egyéb történetek már kapható a nagyobb könyvesboltokban.

frank milLer Akik a Sin City második részét várják, azoknak nem jó hír, de a klasszikus űroperák rajongói örülhetnek: Miller ugyanis a Buck Rogers elkészítésébe vág bele.

A Buck Rogers gyökerei az 1920-as évekig nyúlnak vissza, számtalan képregény, film, tévésorozat készült belőle. A karakter jogai egyelőre még nincsenek a készítők birtokában, de a megegyezés biztosnak látszik – Frank Miller legalábbis már elkezdte írni a forgatókönyvet. A rajongókban már felmerült a kérdés: Miller tényleg zseniális, amikor sötétebb tónusú képregényekről vagy azok filmre viteléről van szó, lásd Sin City. De vajon mennyire lesz jó egy klas�szikus űropera filmrevitelében? Vajon az új Buck Rogerstől is a rá jellemző sötét hangulatot várhatjuk?

Frank Miller első ismertebb munkája a Pókemberben jelent meg, amit követően viszonylag hamar megbízták a Fenegyerek (Daredevil) rendszeres rajzolását, majd írását is (magyarul megjelent a Marvel Extra 11. és 12. számában). Ő alkotta meg Elektra figuráját, mely később önálló sorozatot kapott. Az 1986-ban megjelent Return of the Dark Knight (A Sötét Lovag visszatérése) minisorozatban újszerűen szokatlan értelmezésben ábrázolta Batmanalakját, ezt követően bízták meg a Batman: Az első év elkészítésével. Miller volt az első az amerikai képregény-alkotók közül, aki mangahatásokat használt munkában: az X-men tagRozsomáknál, majd a Rōnin képregényekben.

Frank Miller írta a 2. és a 3. Robotzsaru-film forgatókönyvét, majd 2005-ben (Robert Rodriguez mellett) társrendezőként részt vett Sin City képregényeinek megfilmesítésében.

A 300 egy történelem ihlette képregénysorozat. Írója és rajzolója Frank Miller, színezője pedig Lynn Varley. Az eredeti sorozat 5 füzetben jelent meg 1998. május és 1998. szeptember között a Dark Horse Comics kiadásában. A történet a thermopülai csataújragondolása, aminek középpontjába Leonidász kerül. A 300-at leginkább az 1962-es, A 300 spártai című film inspirálta, melyet Miller még gyermekkorában látott.

A képregény minden egyes képe dupla oldalon terült el. Mikor a kiadvány megjelent kemény borítóval, akkor az oldalak mérete

kétszerese volt egy átlagos képregényhez képest. Miller alkotói stílusa nagyon hasonlít a Sin City műveihez, de a színek ös�szeállításában nyilvánvaló különbség van mivel azok fekete-fehérek.

A 300 először egy öt füzetből álló, havonta megjelenő sorozat volt, amit a Dark Horse Comics adott ki. Az egyes kötetek a Honor (becsület), Duty (kötelesség), Glory (dicsőség), Combat (küzdelem) és Victory (győzelem) címet viselték. A sorozat 1999-ben megnyert három Eisner-díjat: „a legjobb limitált sorozat”, „a legjobb író, rajzoló” Frank Millernek és a „legjobb színösszeállítás” Lynn Varley-nek. 1999-ben munkájuk megjelent keményborítós formában is.

A képregényből 2007-ben egy filmadaptáció is készült, 300 címmel.

Az első év egy 1987-es képregénytörténet Batman főszereplésével. Írója Frank Miller, rajzolója David Mazzucchelli. A történet egyike a szereplő legjelentősebb és legismertebb kalandjainak, mely Bruce Wayne Batmanné válásának történetét, és barátjának, James Gordonnak Gotham City-ben töltött első évét, kettejük találkozását meséli el.

1979 és 1983 között a Marvel Comics Fenegyerek nevű vak álarcos igazságtevőjének történetein dolgozott.

Mikor Dennis O’Neil 1980-ban átvette a sorozat szerkesztését, arra biztatta Millert, hogy próbáljon kialakítani a szereplő számára egy látványában hihető harci stílust. Miller a kutatását először kungfu-filmek tanulmányozásával kezdte, majd figyelmét más harcművészeti stílusok, és azok spirituális oldalának megismerése fél fordította.

A keresett elemeket és motívumokat végül Japán történelmiszamuráj-kultúrájában találta meg, melynek időtálló erkölcsi és etikai értékeit is a

szereplő részévé próbálta tenni, valamint a kutatás során szerzett ismeretek hatására kezdtek körvonalazódni Millerben a Rōnin történetének elemei. Nyilatkozata szerint a minisorozat megírását megelőző egy-két évben minden elérhető könyvet elolvasott, ami a szamurájokkal foglalkozott. Millert leginkább a róninok, az úr nélküli szamuráj harcosok ragadták meg. Sorozatának alapötlete a sorsnak kiszolgáltatott, elidegenedett, becsületét vesztett és jogfosztott férfi lett. Miller észrevétele és megítélése szerint a modern társadalomban bizonyos tekintetben mindenki egyfajta róninná vált: az emberek számára a becsület, a hazafiság, a hit elveszítették a jelentésüket.

15

esemény A HETEDIK

A Magyar Képregény Szövetség immár 7. alkalommal rendezi meg az ország legnagyobb képregényes rendezvényét a Dürer kertben április 30-án, szombaton 10 órától.

A Képregényfesztivál minden évben a magyar képregények, magyar képregényalkotók első számú seregszemléje; a klas�szikus magyar képregényektől a kortárs alkotók legfrissebb művéig minden megtalálható a rendezvényen, ahol a hazai és külföldi kiadványok vására mellett egész napos szórakoztató, kulturális, szakmai és gyermekprogramok várják a látogatókat.

Hagyományosan a Fesztiválon kerülnek kiosztásra az Alfabéta-díjak, melyekkel a Magyar Képregény Szövetség több kategóriában díjazza a tavalyi év legjobb képregényes megjelenéseit, független, szakmai zsűri ajánlása alapján.

Zórád Ernő klasszikus magyar képregényrajzoló születésének százéves évfordulója alkalmából a Szövetség és az örökösök idén ítélik oda először a Zórád-díjat, mely azt a magyar képregényalkotót illeti meg, aki az elmúlt évben kiemelkedő teljesítményt nyújtott a hazai vagy nemzetközi képregényes életben. A „Zórád 100” kulturális programsorozat menetrendjét is a Fesztiválon ismerheti meg a közönség.

A Képregényfesztivál idén igazi nemzetközi esemény; Hollandiából, Finn – és Észtországból érkeznek hazánkba nemzetközileg elismert, népszerű képregényalkotók, akiknek Budapest több galériájában nyílik kiállítása a Fesztivált megelőző hetekben, a Fesztivál napján pedig magyar alkotókkal kiegészülve a négy nemzet megvívja az első hazai Képregénybajnokságot. A többfordulós, látványos csata résztvevői meghatározott kritériumok alapján, időre készítik el rögtönzött képregényeiket.

A 7. Magyar Képregényfesztivál plakátját a holland képregényes delegáció hazánkban legismertebb tagja, Joost Swarte készítette el.

A Fesztivál programja a képregények mellett több kapcsolódó művészeti ágnak és műfajnak is teret ad, így a képregényrajongók mellett a rajzfilm, az anime, a fantasy és a sci-fi szerelmeseit is várja a Szövetség április 30-án a Dürerben.

16

Program Nagyszínpad • 10:30: Megnyitó ünnepség A Fesztivált megnyitja: Halmos Ádám a Magyar Képregény Szövetség elnöke • 11:00: „Call it a day” bemutató A Finnagora, a Magyarországi Észt Intézet és a Magyar Képregény Szövetség együttműködése hívta életre azt a képregénykiállítást, melyen finn, észt és magyar alkotók szabadon dolgozzák fel a „Reggel, délben, este” témáját. A kiállítási anyagából készült kötet a 7.

Magyar Képregényfesztiválra jelenik meg.

• 12:00: Holland Képlegények Gert Jan Pos (Holland Vizuális Művészetek, Design és Építészet Alapítvány) holland képregénypromóter előadásából kiderült, mi inspirálja a holland képregényalkotókat munkájukban. A közönség betekintést nyerhet olyan jövőbeni projektekbe, mint a leghíresebb holland festők (Rembrandt, Van Gogh, Bosch) életművéből készülő képregényes biográfia, mely az Rijksmuseummal és az amszterdami Van Gogh Múzeummal készül együttműködésben.

• 13:00: Elvis, a magyarok királya A Fesztivál előtti napokban a magyar, holland, finn és észt alkotók közös képregényes workshopon vesznek részt, ahol Budapest legújabb díszpolgára, maga a Király, Elvis Presley előtt tisztelegnek. A műhelymunka alatt elkészült alkotásokat a Fesztiválon mutatják be. A kArton galériában látható Lamelos kiállítás egyes darabjait is a Király ihlette.

• 14:00: I. Nemzetközi Képregénycsata A Comics Battle nem vicc. Vérsen komoly, izgalmas küzdelem, melyben évek óta mérik össze erejüket Finnország és Észtország képregényes gladiátorai. A Fesztiválon e két vendégországot, és persze a Holland delegációt is harcba hívja a rögtönzésben legjobb magyar képregényrajzolók bátor csapata.

Hogy ki lesz a győztes? Azt a többfordulós, látványos csata közönsége dönti el.

• 15:00: Alfabéta-díjátadó

Idén is a Fesztiválon kerülnek átadásra az Alfabéta-díjak, melyek több kategóriában díjazzák a tavalyi év képregényes termését.

A díjakat a Magyar Képregény Szövetség megbízásából független szakmai zsűri ítéli oda és adja át a nyerteseknek.

• 16:00: Pinkhell #7 bemutató A Magyar Képregény Akadémia és a Szövetség közös képregényes antológiájának hetedik száma is bemutatásra kerül a Fesztiválon. A humoros, akciódús vagy épp sci-fit és horrort idéző kötetet az alkotók az MKSZ standjánál dedikálják a nap folyamán.

• 17:00: Zórád: 100 A Zórád Ernő születésének 100. évfordulója alkalmából induló kulturális programsorozat menetrendjének ismertetője.

• 17:30: Comic Jam: eredményhirdetés A Comic Jam képregényrajzoló pályázat eredményhirdetése és díjátadója, a nyertes pályamunkák értékelése.

Kisszínpad: • 11:30: Kázmér és Huba Magyarországon Beszélgetés Nikowitz Nórával a kultikus képregény strip magyar fordítójával • 12:30 Zórád Ernő élete és munkássága Kertész Sándor képregénytörténész előadása • 13:30: Képregényfilmek Beszélgetés az Amerika Kapitány, Thor, Zöld Lámpás, X-men filmekről és a többi, 2011ben bemutatásra kerülő hollywoodi szuperprodukcióról • 14:30: Neelakshi: The Quest of Armor Pilcz Roland és Tondora Judit bemutatják a hamarosan megjelenő amerikai fantasy és kalandképregény elkészülésének fázisait, a ceruzarajzoktól a kihúzáson át egészen a színezésig.

• 15.30: Miriam Katin első magyar kötete Miriam Katin 1957-ben, 15évesen vándorolt ki Magyarországról. A fesztiválra megjelenő, első magyar nyelvű kötete kapcsán a művésznő életútját fia, Ilan Katin mutatja be, aki ezt követően kiadójával, Bayer Antallal együtt válaszol Vass Róbert kérdéseire.

képregény-est a margó fesztiválon Április 16-án este 18 órától a Magyar Képregény Szövetség gyorstalpaló fejtágítót tart a Roham kávézóban (Budapest VIII. Vas u.

16.) a képregény iránt nyitott, de erről a különleges, reneszánszát élő művészeti ágról keveset tudók számára.

A Margó Fesztivál keretein belül zajló est két izgalmas előadással adja meg az alaphangulatot: Korcsmáros Gábor (a legendás magyar képregényrajzoló, Korcsmáros Pál unokája, a Képes Kiadó vezetője) tartja meg “A képregény felfedezése” című szórakoztató és informatív szemináriumát, majd Varró Attila (kritikus, esztéta, a Kult Comics című könyv szerzője) mutatja be a hallgatóságnak az irodalom és a képregény közti párhuzamokat, különbségeket. Ezek után a közönség szeme előtt zajlik le az első hazai Képregénybajnokság selejtezője. A rögtön-

PALACKBA ZÁRT KALANDOK Cserkuti Dávid és Gáspár Tamás az Unicumnak készített képregényes reklámillusztrációiból nyílik kiállítás 2011. március 24-én 19 órakor a Fiktív Pubban (Bp. VIII. Horánszky u. 27.) A kiállítást ajánlja: Korcsmáros Gábor, a Képes Kiadó igazgatója.

A kiállítás anyagából megjelent albumot a szerzők a megnyitón dedikálják.

zésben legjobb képregényrajzolók mérik össze erejüket, a tét: a 7.

Magyar Képregényfesztiválon tartandó nemzetközi döntőn való részvétel. A látványos, többfordulós csata feladatait Dragomán György (József Attila-díjas magyar író) osztja ki a versenyzőknek, a zsűri pedig maga a közönség. Mindezek után este 10-től indul a képregényparty, ahová a jelmezben érkezők között képregényes ajándékokat osztanak szét a szervezők.

A Belépés ingyenes!

hazai pálya FELVIDÉKI MIKLÓS: NÉMAJÁTÉK Négy fiatal képregényrajongó úgy dönt, hogy megteremtik álmaik hősét: a fehérre mázolt arcú, néma pantomimest, akinek vészhelyzetben minden ötlete valósággá válik. Ám felbukkan valaki, aki szerint ez a játék túl veszélyes, ezért elhatározza, hogy véget vet neki. Vajon sikerül győzedelmeskednie a pusztításnak a teremtő képzelet felett?

Felvidéki Miklós a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció szakos hallgatója, a Magyar Képregény Akadémia tagja. Munkáival 17 évesen díjat nyert a Fumetto nemzetközi képregényfesztiválon, azóta pedig már több hazai elismerést is begyűjtött. A Noname és A fiú, akit Zsuzsinak hívtak szerzője most jelentkezik először önálló kötettel.

Szabó levente: scrap A Roham Magazin gondozásában jelenik meg Szabó Levente első önálló steam-punk stílusú képregénye, a Scrap.

A történet arról szól, hogy Gus, a mélyűri térképész balesetet szenved, és kényszerleszállást hajt végre egy ismeretlen bolygón.

Megmenekülésének azonban nem örülhet sokáig, mert BOB, a csúcskategóriás harci robot, és Errol, az őrült szuperszámítógép akkumulátorként szeretné hasznosítani őt. Miután meggyőzi őket, hogy ne verjék agyon egy fémdarabbal, megkezdődnek kalandjaik az űrben száguldó szeméttelepen… „Tulajdonképpen szinte vicces, milyen gyorsan változnak a dolgok... Majdnem olyan gyorsan, mint ahogy a kocsma kiürült. Tegnap még a legjobb barátjuk voltam, ma bezzeg senki nem akart segít kezet nyújtani. Vagy legalább egy fegyvert...

Ki kellett találnom valamit, de nagyon sürgősen. Mit is mondott Errol a kocsmai bunyókról? „Ne csináld. Rá fogsz baszni.”

18

külföldi megjelenések

THOR HOLLYWOOD VARIANT

Ebben a hónapban különleges borítóval jelenik meg számos Marvel képregény. A Thor mozifilmet népszerűsítve klasszikus filmek ismert jelenetei köszönnek vissza a fedlapokról, melynek főszereplői ezúttal Thor és ellenfelei.

A DC Comics is piacra dobja a Zöld Lámpás film képregény változatát, amelyben a történet mellett a mozi főszereplőhéről, Ryan Reynolds-ról is megtudhatunk néhány érdekességet.

A “legkisebb nagy”kiadó, a Dark Horse pedig folytatja Bill Willingham töretlen népszerűségű sorozatát, a Fabulákat.

A 96. epizód Piroska történetét meséli le.

19

interjú BRIAN VAUGHAN Beszélgetés az Y, az utolsó férfi Eisner-díjas szerzőjével forgatókönyvekről, kutyákról és a mai Amerikáról.

Megtervezted a végét az Y-sorozatnak?

Mi van, máris unod? Igen, a társszerzővel, Pia Guerrával befejezzük az Y-t a 60. számmal, és igen: már tudom, hogy mi lesz az utolsó oldal utolsó képén.

Lesz Y-film?

Nem t’om, talán. Pia és én megkerestük a New Line Cinema-t, és egy forgatókönyvet már meg is írt a nagyszerű író, Jeff Vintar.

David Goyer is beszállt. Ez azt jelenti, hogy a film egyértelműen elkészül? Közel sem.

Meglátjuk. De őszintén szólva, most inkább a képregény érdekel, ami most nagyon népszerű.

Miért nem tévésorozatnak javasoltátok az Y-t? Sorozatnak sokkal jobb lenne!

Majd ha tévéproducer leszel, nógatni foglak, hogy intézz neki egy sorozatot. Egyelőre lássuk, hogy mozifilm esélyei lesznek-e. Az egyik nem zárja ki a másikat, mint a Buffynél.

Az Y-t inspirálta (illessz be egy poszt-apokaliptikus filmet, könyvet, akármit ide)?

Nem, az Y-t az életem inspirálta, a kapcsolataim, és a buta csalódásaim.

Ezzel együtt, az ötlet, hogy egy dögvész kiirt minden férfit, egyet kivéve, épp annyi idős, mint maga a filmművészet.

Erre én is rájöttem, miután az első rész kijött, és az olvasók elkezdtek kérdezősködni, hogy láttam-e, vagy olvastam-e azt a hatmilliárd istenverte filmet, könyvet, novellát, képregényt, satöbbit, aminek az alapja „pontosan” ugyanaz, mint az Y-nak (Omega Man, Az utolsó férfi, Az utolsó ember a Földön, A fiú és a kutyája, Mr. Adam, stb, stb, stb.). De a válaszom majdnem minden esetben ugyanaz, hogy NEM. Nagyon kevés kivétellel igen kevéssé vagyok jártas a poszt-apokaliptikus történetekben. Bocsi, de remélhetőleg éppen ezért olyan újszerű élmény az Y. Végül is, nincsenek új ötletek, csak újfajta előadásmódok.

Hogy törtél be a képregényiparba?

Röviden: jó helyen voltam a jó időben. Amikor másodéves hallgató voltam a New York University film és drámaíró szakán, része voltam valaminek, amit Stanhattan Projectnek hívtak (Stan Lee után). Egy korábbi Marvel-

20

szerkesztő James „Professzor” Felder úgy döntött, hogy szüksége van a képregényen túlra nézni, új írótehetségek után kutatni, úgyhogy elkezdett kötetlen írást tanítani az egyetemen fiatal írók részére, ahol a képregények csínyját-bínját oktatta nekünk (Joe Kelly is ott tanult). Jamesnek tetszettek a munkáim, adott egy-két kisebb melót, hogy segítsen bejutni a szakmába, én pedig a következő 3-4 évet azzal töltöttem, hogy a világ összes szerkesztőjét megkerestem, mindenféle írást elvállaltam, hogy javítsam a képességeimet, és lassan másztam feljebb a ranglétrán egészen addig a szerény fokig, ahol jelenleg tartózkodom. Én hogy törhetnék be?

Igazán sajnálom, de a Stanhattan Project már megszűnt létezni. Fogalmam sincs.

De ha nekem sikerült, bárkinek sikerülhet.

Minden egyes ember másképpen jutott be, úgyhogy kis képzelőerő és rengeteg kitartás kell csak hozzá. Keresd a rést a pajzson.

Meg fogod találni.

Ha nem lett volna Stanhattan Project, szerinted akkor is teljes erővel igyekeztél volna képregényíró lenni?

Remek kérdés, nem tudom. Biztos próbálkoztam volna, de a végén kiábrándultam volna belőle, és visszatértem volna a forgatókönyv íráshoz (akkoriban már eladtam egy vázlatot bagóért, és az szörnyen egyszerű volt ahhoz képest, amilyen a képregényes életbe bejutni). Nagy mázlim volt, hogy jó helyen voltam a jó időben.

Mi olyat olvasol, amit általad nem ismert írók írnak? Vagy olyanok, akiket ismersz?

Képregényt? Akiket ismerek: Paul Chadwick, Garth Ennis, Joss Whedon, Jay Faerber, Kirkman, Mark Millar, Geoff Johns, Brubaker és Bendis. Tőlük szinte bármit elolvasok. Akiket nem ismerek, de szeretek: Alan Moore, Joe Sacco, Stan Sakai, Seth, Joe Matt, Adrian Tomine, Warren Ellis… párat biztos kihagytam.

Melyik tantárgyat utáltad a legjobban a suliban?

A matek miatt többször is majdnem a kardomba dőltem.

Legjobb/legrosszabb hely, ahol valaha nyaraltál?

Tokió volt a legjobb. A rohadék San Diego a legrosszabb.

Szereted a kutyákat, Brian?

Nem szeretek semmit, ami a lakásomba szarik és még nem vettem feleségül (és nem, nincsenek gyerekeim).

Kik a haverjaid a képregényes bizniszben?

Nem azok a tehetséges rajzolók, akikkel együtt dolgozol, hanem bárki más, akikkel jó barátságot ápolsz ebben a dilis szakmában.

Minden munkatársammal jó barátságban vagyunk, különösen Piával (az Y rajzolója – Tomi), Tonyval és a szerkesztőkkel.

Jay Faerber a legjobb barátom a képregényes berkeken belül. Képregényes anyámként és apámként gondolok mindig Devin Graysonra és Mark Waidre. Az ő segítségük nélkül nem lennék a képregények közelében. Garth Ennisszel mindig együtt iszogatunk, amikor csak New Yorkba jövök. Ő a legrendesebb srác a szakmában (ki hinné, mi? J - Tomi). Szoktam dumálni Bendisszel, Millarral, Geoff Johnsszal és Ed Brubakerrel is. Jó arcok. Van még pár egyéb haverom is, de legyen elég ennyi.

A középiskolában is sokat írtál?

Ja, elég sokat.

Tudod, hogy a legtöbbek szerint képregényt írni könnyű? Zavar, amikor ezt mondják?

Nem, tényleg könnyű. Nem olyan, mint egy szénbányában dolgozni. Szórakoztató füzeteket kell csak írni.

Belekezdtél, vagy írtál valaha regényt?

A középiskola végén írtam egy igazán nagyon szörnyűt, igen.

Előfordul még, hogy „lefagysz”, amikor találkozol olyan írókkal, mint Stan Lee? Totálisan. Igazi balfék leszek, amikor beszélgethetek valamelyik hősömmel.

Volt olyan író, akinél csodálkoztál, hogy mit keresnek a bizniszben, miközben olvastál tőlük valamit?

Nem. Bárki, aki be tud jutni ebbe a bevehetetlen szakmába, megérdemli, hogy itt legyen, még akkor is, ha éppen akkor nem feltétlenül a neki való képregényt írja.

Milyen díjra/címre lennél a legbüszkébb, ha elérnéd? Á, szerintem elég butaság művészeket díjazni… de persze ezt sose mondanám Mr. Eisner képébe.

Ha száműznének Amerikából, milyen íz, szag, vagy látvány hiányozna a legjobban?

A puszta gonoszságé. Ebben jobbak vagyunk, mint bárki.

A poénokat főként honnan veszed?

A barátaimtól.

Mit gondolsz egy önéletrajzi könyvről?

Nem szeretnék olyat. Az én életem elég unalmas, ha meg valami érdekes történik velem, az megy valamelyik írásomba.

Mindig benne volt a „K” a nevedben, vagy azért tetted bele, hogy megkülönböztesd magad más Brian Vaughan nevű emberektől?

Ez egy hosszú és buta sztori még a filmes iskolából, de eredetileg azért tettem bele, hogy csúfolódjak azokon a nagyarcú embereken, akik a középső nevüket rövidítve használják, aztán rám ragadt, ami miatt

ugyanolyan nagyarcúnak tűntem, mint ők. Édes irónia…

Hiszel a földönkívüliek létezésében, vagy szerinted az emberiség az egyetlen értelmes faj a világegyetemben?

Az első. És szerinted az idegenek jártak már a Földön?

Nem. Bírod, amikor az emberek rosszul ejtik a nevedet, a „Briant”?

Ja, akkor a legmulatságosabb, amikor a „Vaughant” jól ejtik, de a „Briant” meg elcseszik.

Ha bármilyen szuperképességet választhatnál, mi lenne az, miért szeretnéd és mire használnád?

A 4. dimenziót szeretném hordani mintegy klassz ruhát, és arra használnám, hogy más bűnözőkkel harcoljak.

Milyen márkájú sampont és kondicionálót használsz, vagy ajánlasz?

Bármilyet, amit el tudsz lopni a szállodákból.

Ha újra tehetnéd, szívesen írnál még egy Mocsárlény sztorit?

Van még a tarsolyomban egy utolsó Mocsérlény sztori, igen. Egy Constantine is.

A KÖVETKEZŐ SZÁMBÓL

HELYSZÍNI TUDÓSÍTÁS A SAN DIEGO-I COMIC CON-RÓL JIM LEE ÉS bATMAN WILL EISNER GARTH ENNIS ÉS SOK MÁS EGYÉB 21

19840907