Ajka.hu
Fedezd fel újra városod! Ajka, Sport u. 1.
(8 emeletes aljában) Engsz: U000725
Ajka és vonzáskörzete információs lapja Ajkáról Ajkaiaknak!
Személyiségi jogok A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény az eddig használt „személyhez fűződő jogok” helyett a kifejezőbb „személyiségi jogok” elnevezést alkalmazza. A törvény a személyiségi jogot az emberi méltósággal kapcsolja össze. Ez a megoldás közelebb visz a személyiség fogalmának meghatározásához. Az emberi méltóságnak a Ptk.-ban használatos fogalma eltér a régi Ptk. fogalomrendszerétől, amely az emberi méltóságot a jó hírnév, a becsület védelmével összefüggésben szabályozta. Az emberi méltóság a hatályos személyiségi jogban szélesebb fogalmat takar, közelít az Alaptörvény fogalomhasználatához, de nem azonos azzal.* Mennyiben hoz újdonságot az új Polgári Törvénykönyv a személyiségi jogok tekintetében? Figyelemmel a nemzetközi egyezményekre új szabályként mondja ki a törvény a magánszféra tiszteletben tartásának kötelezettségét. Újdonságnak számít többek között a nevesített személyiségi jogok-
nál a közéleti szereplők személyiségi jogai, az üzleti titokhoz való jog - knowhow védelem, valamint a sérelemdíj bevezetése a személyiségi jogok megsértésének szankciójaként. A gyakorlatban miképp érvényesülhetnek ezek a jogaink? Objektív – felróhatóságtól független – szankciók Ptk. 2:51. § alapján: Akit személyiségi jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest követelheti • „a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását • a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől • azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot • a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését v. jogsértő mivoltától való megfosztását • azt, hogy a jogsértő v. jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt enged-
je át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint” Szubjektív szankciók: • Sérelemdíj (nem vagyoni kártérítés helyett) – Ptk. 2:52. § •• kártérítés vagyoni károk esetén – Ptk. 2:53. § „Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését” A korábbi Ptk.-ban megtalálható közérdekű bírság megszűnt. A Ptk. 2:54. §. alapján • „a személyiségi jogokat személyesen lehet érvényesíteni • a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a személyiségi jogai védelmében önállóan felléphet • a cselekvőképtelen személyiségi jogainak védelmében törvényes képviselője (v. gondnoka) léphet fel • az ismeretlen helyen távollévő személyiségi jogának védelmében a hozzátartozója v. gondnoka léphet fel
VALUTAVÁLTÁS
2014. május 12., II/5.
• ha a személyiségi jog megsértése közérdekbe ütközik, a jogosult hozzájárulásával az ügyész keresetet indíthat, és érvényesítheti a jogsértés objektív szankcióit (az ügyész keresete alapján a jogsértéssel elért vagyoni előnyt közérdekű célra kell átengedni)” Újként jelenik meg a gyűlöletbeszéd („kollektív defamáció”) szankcionálása a Ptk.2:54. §. (5) bekezdésben. Mi az a sérelemdíj, és kinek jár? Mint már fentebb említettük a sérelemdíj követelhető nem vagyoni kártérítésként, akkor, ha valakit személyiségi jogában megsértenek. • „a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges” Ptk. 2:52.§ (2) • a bírói gyakorlatban eddig is fellelhető volt ez a nézet • a sérelemdíj összegének megállapításánál jelentőséghez juthat a sértettet ért hátrány, és annak mértéke is – a bíróság az eset körülményeire tekintettel határozza meg • egy összegben van meghatározva, járadék nem állapítható meg
• elsődlegesen kompenzációs szerepet tölt be, másodlagosan magánjogi büntetés is Vannak olyan esetek, amikor nem érvényesülhetnek maradéktalanul? A személyiségi jogok mindenkit megilletnek, mindenkinek joga van ahhoz, hogy azokat bizonyos korlátok mellett szabadon érvényesíthesse és gyakorolja. A Ptk. azt is kimondja, hogy ezt mindenki köteles tiszteletben tartani. Azonban vannak esetek, amikor a törvény határt szab a személyiségi jogok érvényesülésének, többek között ilyenek az alábbiak: • nem érvényesülhet maradéktalanul akkor, amikor a sértett magatartáshoz az érintett hozzájárult • a Ptk. 2:48.§. (2) bekezdése alapján nincs szükség a képmás vagy hangfelvétel készítéséhez történő hozzájáruláshoz, ha erre tömegfelvétel vagy nyilvános közéleti szereplés során kerül sor. Horváth Anett (vez. szerk.): Polgári jog I.-III.- Kommentár a gyakorlat számára, HVG Orac Elektonika Kft., 2013 *
Balikó Ügyvédi Iroda