Sulisok(k)

SULISOK(K) Az ajkai Bródy Imre Gimnázium diáklapja

2011. Vakáció

ÚJRA ITT A SUMMER! Már csak egy hét, és végre itt a nyári szünet!

Az igazi semmittevés ideje, amikor reggel senki és semmi nem fog az ágyból kiugrasztani, hogy jelezze egy újabb egyhangú hétköznap kezdetét. Nyáron újra fel lehet fedezni a természet szépségeit, túrázni, sétálni kint a szabadban, rossz idő esetén pedig akár órákig bámulhatjuk a tévét is, senki sem fog ránk szólni, hogy helyette még a tanulás is vár ránk.

A nyár legnagyobb élménye a mindennapos fagyitúra. Ezt várom a legjobban! Ezenkívül az is nagyon jó, ha a napközbeni sok élmény után este egy jó könyvvel a kezemben ülök ki a lugasba olvasni.

Feltéve, ha a betűk izgalmát nem zavarja meg a szúnyoginvázió. A nyár csúcspontja mindenképp a strand: Na ebből az élményből áll szándékomban minél többet bespájzolni. Kívánok élmény dús, jó nyarat mindenkinek!

Császár Boglárka

AMIKRŐL A SZÜLŐK NEM TUDNAK (AZ NEM IS FÁJ NEKIK)!

Manapság a fiatal korosztály egyre rosszabb irányba tart. A tinik nagy része úgy szegi meg a szabályokat, ahogy azt a legjobbnak látja. „Mert hát mire valók a szabályok, ha nem arra, hogy valaki, valamikor áthágja azokat?”- hallani a serdülők szájából. Sajnos rengetegen estek bele a szenvedélybetegségek csapdájába. (Pl.: cigaretta, drog, alkohol, gépfüggőség, stb.) Nap, mint nap hallani olyan esetekről is, hogy a rendőrség szedi össze az épp buliból hazafelé tartó kamaszokat. Igazoltatnák őket, de természetesen személyigazolványt nem hordanak maguknál.

A szülők persze minderről mit sem sejtenek, hisz legtöbbjük békésen alussza álmát. De vajon akkor, hogy kerülnek az éjszakába az ifjak? Azoknak a legkönnyebb ellógni otthonról, akik kertes házban laknak. Mikor az apuka és anyuka is nyugovóra tért, akkor indulhatnak. Egyszerűen kimásznak az ablakon és mehetnek a discoba, vagy ahova kedvük tartja. Kis szerencsével még vissza találnak a szobájukba úgy, hogy közben a járőrökkel se találják szembe magukat. Majdnem így van az iskolakerülés is, annyi különbséggel, hogy ezt nappal teszik és elég azt mondani:„Sziasztok, elmentem suliba!”Azonban nem hogy a tanintézetbe nem mennek be,még annak közelébe sem teszik a lábukat. Az így nyert szabadidejüket a bevásárlóközpontokban töltik el.

Nem ritka tehát, hogy egy gyermek rossz társaságba kerül. Megváltozik az öltözködése a világnézete, sőt még a személyisége is. A lányok azon mesterkednek, hogy a srácok 10 évvel idősebbnek lássák őket.(Pl.: smink, ruházkodás és még sok minden más.) Miért teszik ezt, azt hiszik, így menők lehetnek? Nem, az idősebb fiúk prédájává válhatnak azok a lányok, akik mutogatják magukat, mert az szinte biztos, hogy ők túl korán kezdik majd a nemi életet. Igaz, régen sem volt minden tökéletes, de most még jobban feszegetik egyesek a határokat. A nagy kérdés persze az, hogy mi lesz belőlük felnőttként? Ez és sok más kérdőjel áll be egymás után, abba a bizonyos sorba.

Hanis Patrícia

SULISOK(K) VAKÁCIÓ 2011.

A RÉGI TUDOMÁNYOK NAPJAINKBAN IS Elődeink sem elégedtek meg a bicikli adta sebességgel, ezért néhány technikus már a 19. században a kerékpár gépesítésén, gyorsításán törte a fejét.

Európában a francia Errest Michaux, Pierre Michaux és Louis G. Perreux több évig tartó kísérletezés után fenntartotta a már majdnem gépesített kétkerekű járművet. 1863-ban megszületett a Perreaux-gőzgéppel hajtott három kereken guruló közúti jármű. Négy év múlva pedig már a gőzhajtású bicikli is versenyképes lett. Ezek a közlekedési járművek már 20km/h sebességgel is tudtak haladni. Természetesen az USA-ban is próbálkoztak már különböző módszerekkel, bár nagy sikereket nem értek el. Pár év múlva azonban rádöbbentek arra, hogy a gőzgépes bicikli sem elég. Egy német mérnök Gottlieb Daimler rájött a megoldás kulcsára. Fejlesztések sorozata után megjelent a benzinnel hajtott motorkerékpár. A gumiabroncsokon futó jármű sebessége már 40km/h volt. A kéthengeres, 1500cm3es bicikli belső égésű benzinmotor teljesítménye 2.5 lóerő (1.8KW) volt.

Ezek az első, csodálatos, kitartó próbálkozások után elértünk a mai motorokhoz, amelyek sebessége és teljesítménye sokszorosa a régi gépekének.

Dénes Dániel

AKIKET BACH ÉS DEBUSSY BÚCSÚZTATOTT Formabontó, de a maga nemében páratlan kezdeményezés tanui lehettek, akik a Zeneiskola két végzős növendéke, Vajda Ivett és Strang Zsanett meghívásának eleget téve vizsga-és egyben búcsúhangversenyükön vettek részt. A június 3-i délután fülledtsége még izgalmasabbá tette a várakozást, az ünneplőbe öltözött, virágcsodákat szorongató vendégsereg türelmetlensége, „bizsergése” csak fokozta a fellépő ünnepeltek izgalmát is, s egyben a rendezvény fantasztikus alaphangulatát is megadta. Kovács Imre felkonferálásai segítették a hallgatóságot a csodás dallamok közti kiigazodásban: elhangzottak Bach, Telemann, Csajkovszkij, Debussy és Chopin örökzöldjei, melyeket Ivett és Zsanett oly lelkesedéssel, szeretettel, odaadó figyelemmel és élvezettel adott elő, hogy a hangversenyteremben érezni lehetett, amint a hangjegyek átölelik és táncba viszik a növendékeket. Ivett varázslatos zongorajátéka, Zsanett virtuóz fuvolaszólója csodás magaslatokba röpítette a közönséget, akik minden darab után vastapssal köszönték meg az élményt.

A két végzős tíz éves zeneiskolai pályafutása ért véget ezzel a hangversennyel, melynek végén elcsukló hangon, könnyeikkel küszködve, de láthatóan nagyon büszkén tanáraik, Németh Szvetlana tanárnő ás Kovács Imre tanár úr is elbúcsúztak tőlük, megköszönve nekik az évek folyamán nyújtott szép eredményeket. A majd másfél órás búcsúkoncert örök élményt nyújtott , amiről minden bizonnyal sokat és sokáig beszélni fognak. A zongora és a fuvola ajkai királynői fenségekhez illőn búcsúztak. Vigyázzák további útjukat a hangjegyek, mutasson utat, adjon hitet és tartást életükben a zene. Ami soha el nem múlik.

VCZA

KARÁCSONYI DÍSZEK NOVEMBERBEN?!

Ajka belvárosában sétáltam még november elején, amikor arra lettem figyelmes, hogy körülöttem mindenfelé karácsonyi díszek csillognak. Nem tudtam hova tenni, nem is értettem. Teltek a napok, egyre több dísz jelent meg, november közepére kikerültek a fenyőfák és egyes áruházakban a boldog karácsonyt feliratok is. Nyilvánvalóan így sokkal szebb a város, mint csupaszon, de ezt még nagyon korainak tartom, hiszen november elején még az elhunyt szeretteiket gyászoltuk és néhány napra rá az év talán egyik legszebb ünnepe került a középpontba.

Az elmúlt hetek időjárása korán sem hasonlított a novemberben várhatóra, talán ezért is volt ilyen meglepő a dekoráció, mivel senkinek eszébe sem jutott az ünnep. Véleményem szerint a városok feldíszítését advent első hetében kellene elkezdeni, szépen fokozatosan gyúlnának fel a fények, talán a hó is megérkezne, mindenki karácsonyi lázban égne, mire elérkezik december 24-e.

2

SULISOK(K) VAKÁCIÓ 2011.

CSODATÁBOR Pávlicz Adrienn így kínálja-hirdeti a nyáron Ajkán induló irodalmi tábort, melyre már most igen szép számú érdeklődő jelentkezett.Fekete István szavai szolgálnak a szünidei majd’ egyhetes irodalmi együttlétnek és gondtalan irodalmi barangolásnak:”Szeretem a könyvet, és úgy nézek rá mindig, mint a csodára.”

Az értékmentő és értékteremtő céllal szerveződött táborban színes programok várják a betű szerelmeseit: lesz Kukorica Jancsi-s népismeret, literaTÚRAként hirdetett nyelvi barangolás a helyesírás kuszának nem mondható, inkább logikus és könnyen elsajátítható világába, persze a strandolás sem maradhat ki, amire kiváló helyet biztosít a helyi viziparadicsom, ezen kívül lesz még „digitális erőd”, melynek bevétele, elfoglalása minden bizonnyal emlékezetes lesz minden „digivárfoglalónak”, s a sok olvasás, elmélkedés, betűvetés mellett lesz alkalom az elgémberedett kezek-lábak megtornásztatására, kinyújtóztatására, hisz a programban gondoltak a sportkedvelőkre is: időmértékes verslábakkal hirdetnek ezúttal a szervezők versenyt.

A programkavalkád vonzó, a kínálat önmagáért beszél. A pénztárcabarát hasznos időtöltés pedig a legfontosabb és legértékesebb, amit egy felnőtt adhat iskolapadból kiszabadult csemetéjének. Meggondolandó kezdeményezés, mely sok érdeklődőre, az „első felvonás” után pedig minden bizonnyal sok követőre talál majd. Jó szívvel ajánlom a nyárra.

VCZA

SZÜKSÉGE VAN AZ EMBEREKNEK VALÓSÁGSHOW-KRA? AZ RTL KLUB SZERINT IGEN. EL IS INDÍTOTTÁK A LEGÚJABBAT. Tegnap este, útjára indult az RTL Klub-on a ValóVilág negyedik szériája. A kereskedelmi csatorna hat év szünet után döntött úgy, hogy folytatja az egykor oly sikeres reality-t. Szerintük, van igény erre Magyarországon. A kérdés már csak az, hogy a könnyed szórakozásra vágyó nézők is osztják-e a csatorna nézetét.

Az kétségtelen, hogy egykor, évekkel ezelőtt nagyon sikeres volt ez a formáció, hiszen hazánk két legnagyobb kereskedelmi csatornáján is egyszerre mentek a ValóVilág, és a TV2-es Big Brother korai szériái. Ahogyan az várható volt, sikeresek lettek ezek a műsorok, hatalmas nézettséget generáltak mindkét csatornának egyaránt. Akkoriban még nem igen voltak saját gyártású, magas költségvetésű műsorai a két kereskedelmi televíziónak, így természetesen felkeltette a tévénézők figyelmét. A csatornák vezetői tisztában voltak azzal, hogy nem tarthat örökké ez a hatalmas érdeklődés az ilyen típusú műsorok után. Így a TV2-őn futó Big Brother két évad után merült feledésbe, míg az RTL valóságshow-ja még egy harmadik évaddal is előrukkolt. Miután mindkét csatornáról eltűntek a reality-k, a csatornák új irányba kezdtek el terjeszkedni. Már nem névtelen emberek mindennapjait láthattuk a képernyőn, hanem úgynevezett „celebekét”, vagyis munkanélküli hírességekét. Mindkét csatorna kitermelte a saját celebes műsorait, mint például a Sztárok a fejükre estek; Celeb vagyok, ments ki innen!; Győzike show; vagy az RTL Klub-on most is sugárzott Vacsoracsata című főzős reality.

De persze, tehetségkutató műsorokból is volt bőven az elmúlt időszakban, amik valljuk be, egy kicsit igényesebb szórakozást nyújtottak. Ilyen volt például az RTL Klub-os Csillag születik, vagy a TV2-es Megasztár. Az előbb két évadot ért meg idáig, míg az utóbbi már az ötödik évadát tapossa jelenleg. Ráadásul, itt az új őrület, az X Faktor. Ezekre a műsorokra többnyire az jellemző, hogy a két csatorna egymással versenyezve, egy időpontban sugározza. Ezzel két részre bontva az ország tévénéző lakosságát. Az elmúlt pár hétben, ebben történt egy kis változás, hiszen a TV2 engedve a nézők, vagy sokkal inkább a saját érdekeinek, péntekre helyezte át saját tehetségkutató műsorát, a már korábban is említett Megasztárt. És most útjára indult a VV 4 is. Én azonban azt gondolom, hogy ennek a műsornak – azon kívül, hogy a csatorna ismét kaszálni akar a nézettséggel – nincs létjogosultsága a mostani gazdasági helyzetben. Felelőtlenül szórják a milliókat, hogy pár ember elképesztő luxusban éljen, miközben több millió ember a megélhetéssel küszködik. Ezek az emberek, akik ezekben a pénzpocsékoló adásokban próbálnak népszerűvé válni, finanszírozzák a szórakozásukat inkább saját anyagi helyzetükből, és ne a szegény réteg adójából dőzsöljön. Bár az emberek nagy része kíváncsi ezekre a magamutogató emberekre, a többség inkább csatornát vált, ha feltűnik a szignál.

De hogy az egyszerű magyar ember ne unja el magát az újabb önjelölt celebeken, próbálják feldobni a műsort azzal, hogy a néző alkothatja a szabályokat. Szerintem, sok sztárallűrrel bíró emberke nagyon meg bánni ezt a döntését.

Legalábbis remélem.

3

SULISOK(K) VAKÁCIÓ 2011.

DOHÁNYZÁS AZ EMBERI KAPCSOLATOKBAN Mint tudjuk, a dohányzás intézménye káros hatásokat gyakorol az emberi szervezetre. Károsítja a tüdőt, az érrendszert, s ezáltal az egész testet. Számtalan média közvetít információkat e szokás következményeiről, interjúk tudósítanak az újabb halálesetekről, melyeket a cigaretta okoz. Most ugyan tiltásokat kívánnak beiktatni, hogy mely területeken lesz majd tilos a pöfékelés, azonban, aki eddig sem tette le, most sem fogja. Egyszerűen, mint valami köd, akár a füst lepi be a dohányzó emberek szemét, hogy mit tesznek önmagukkal.

Ami a legszörnyűbb, hogy a környezetüknek is ártanak. Ha családtagjaik körében szívják cigarettát, kiteszik őket a füst ártalmainak. Ehhez nincs joguk. Sokan még dohányos ember közelében sem szeretnének tartózkodni, de ez sajnos elkerülhetetlen. Ugyan, mi szükséges ahhoz, hogy rájöjjünk, az egésznek nincs értelme? Halál, rosszullét, s szeretteink elvesztése, mert nem voltak hajlandóak lemondani a drog e fajtájáról. Ahelyett, hogy több ezer, akár tízezer forintot elherdálnak, hogy hárompercnyi élvezetet szerezzenek önmaguknak a dohányosok, gyűjthetnének, takarékoskodhatnának, és tehetnének az egészségük érdekében. Úgyis olyan rossz helyzet uralkodik.

Ha maguk érdekében nem is akarják befejezni, legyenek tekintettel szeretteikre, akik nem akarják őket elveszíteni. Több mód van a gyógyulásra, a leszokásra, ne feledjük, minden kezdet nehéz, és sosincs késő!

Szalai Csaba

ÉNEKLŐ IFJÚSÁG Május 23-án Ajka város kórusaitól visszhangzott a VMK. A hétfő délutáni Éneklő ifjúság kórustalálkozóra szép számmal jelentek meg versenyzők és zeneszerető érdeklődők egyaránt. Öt kórus kérte a zsűri értékelését A) , illetve B) kategóriákban. A minősítésen részt vett iskolán kórusa is B) kategóriában, Szalainé Eisennágel Erika tanárnő vezényletével.

Elsőként a Borsos Miklós iskola kiskórusa lépett színpadra az ajkai zeneiskola nagyzenekarának kíséretével. A zenekarban három diáktársunk(Cserményi Zsombor, Kiss Gergely, Gfellner Flóra) is szerepelt. Másodikként a Vörösmarty-kórus állhatott a dobogókra, majd őket felváltva a herendiek is megmutathatták énektudásukat a zsűrinek.

Negyedikként iskolánkat képviselő Bródy-kórus is sorra került. Énekkarunk arany minősítést kapott. Jó eredményét a jól összeszokott társaságnak és az egész éves kemény munkának köszönheti. Zárásként a Borsos-nagykórus káprázatta el a színháztermet betöltő közönséget.

Gfellner Flóra

A FARKAS ÉS A LÁNY (RED RIDING HOOD) Ez a nagyszerű történet egy középkori faluról és hiedelmeiről szól. Van egy vérfarkas, és embereket gyilkol a faluból. Senki nem tudja, melyikőjük alakul át az éj leple alatt napról napra vérfarkassá. Egyszer csak eljön a véres hold ideje.

A történet főszereplője Valerie (Amanda Seyfried). A nővérét megöli a farkas, és a falubeliek mindenáron le akarják vadászni a szörnyeteget. A farkas üzen: Addig fog ölni, míg nem jön el vele az, aki kell neki.De ki az? Ki az, akire egy farkasnak szüksége lehet? Ha megtudnák, hogy ki a gyilkos, minden megoldódhatna. Azonban nem tudják meg…A történet a nézőből gyanakvást, félelmet vált ki. A falu lakói közül az a vérfarkas, akire egyikőjük sem gyanakszik…

Az Alkonyat után ez is egy remek film lehet azoknak, akik szeretnek borzongani, rejtélyekkel szembesülni, misztikus lényekkel találkozni vagy egyszerűen meg akarnak nézni valami régimódian újszerű és borzongatóan fenomenális filmet.

A Twilight rendezője megint nagyot alkotott. Jó hír, hamarosan jön Ajkára is!

Venicz Anna 4

SULISOK(K) VAKÁCIÓ 2011.

ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ A NEVELETLEN HERCEGNŐ NAPLÓJA 10. − MINDÖRÖKKÉ HERCEGNŐ

Mindig is szerettem olvasni, ezért aztán igencsak nehéz kiemelni egyetlen könyvet, amire azt mondhatom: a kedvencem. De ha mégis választanom kell,az első ami az eszembe jut Meg Cabot híres könyvsorozatának A neveletlen hercegnő naplójának 10. része.

Először talán ötödikes korom körül találkoztam ezzel a sorozattal, és rögtön megszerettem. Tetszett az írónő közvetlensége, az a szellemesség, ahogy a tinédzserek világát látja, és a humor, amivel mindezt leírja. „Kistiniként” pedig különösen lenyűgözött a nagyobbak világa.

A könyvekben naplószerűen ismerhetjük meg Mia Thermopolis mindennapjait, akiről kiderül, hogy egy kis európai ország, Genovia hercegnője és egy napon majd uralkodnia kell. Így lesz Manhattan „bennszülött” hercegnője, miközben (tini) lányokra teljesen jellemző, elsőre megoldhatatlannak tűnő helyzetekbe kerül.

Tökéletesen azonosulhat vele még a leghétköznapibb olvasó is, hiszen hercegnő létére teljesen átlagos lány, átlagos problémákkal. Nem találja a helyét a világban és ugyanúgy pokollá teszik a suli menői az életét, ahogy talán sokakét a saját iskolájában. És bár az összes kötetet olvastam, mégis a sorozat befejező rész, a Mindörökké hercegnő lett a legnagyobb kedvencem.

Ebben a részben Mia már az érettségire készül és másfél év kihagyás után újra naplót ír. Befejezte a regényét, amin ez alatt az idő alatt dolgozott, és amire kezdetben senki sem kíváncsi, mert úgy tudják, hogy a genoviai olajprés történetéről szól. Bár valójában egy 400 oldalas romantikus regény, amiből részleteket is olvashatunk.(Amelyek Meg Cabot Váltságdíj a szívemért című művéből valók.)

Volt barátja Michael milliomosként tér vissza Japánból, jelenlegi szerelme J.P. pedig egyre különösebben kezd viselkedni. Édesapja, Philippe herceg pedig – a közvéleménykutatások szerint − vesztésre áll vesztésre áll a genoviai választásokon, nagyanyja Grandmére pedig nagyszabású partit szervez Mia 18. születésnapja alkalmából, amikor újabb meglepetések érik. Közeleg a búcsúbál is, ami mindent megváltoztat. Mia és Michael újra egymásra találnak és Lilly-vel is kibékülnek végre.

Sokan úgy gondolják, hogy ez csak egy butácska lányregény. De valójában jóval több annál. Tény hogy az írónő nem bocsátkozik bonyolult filozófiai fejtegetésekben, és nem akar mély mondanivalót közölni az élet nagy dolgairól, mégis sokat tanulhatunk belőle. Főképp a lányok, bár azt hiszem a fiúk számára is hasznos olvasmány lehet, ha szeretnék megérteni a gondolkodásmódunkat. És biztosak lehetnek abban, hogy nem arról fog szólni, hogy hogyan fessük ki szépen a próbáljunk meg jó döntéseket hozni.

Hogy az igazi barátságok a legfontosabbak az életben, és ezeket nem éri meg kockára tenni felszínes kapcsolatokért. Hogy jobban meg kell ismerni az embereket, mielőtt véleményt alkotnánk róluk.

Ezeket a hétköznapokban is sokszor elmondjuk, mégsem figyelünk oda igazán hogy megpróbáljuk hasznosítani őket,gyakran elsiklunk mellettük.

Ahogy amellett is, hogy jobb őszintének lenni másokhoz. Lehet, hogy az igazság néha fáj (sőt valljuk be, nagyon is sokszor), de még mindig jobb, mint egyfolytában arra ügyelni, hogy nehogy összeomoljon a kártyavár.

Azt is megtanultam ebből a könyvből, hogy nem kell félni attól, ha úgy is tűnik, hogy nem érhetjük el, amit szeretnénk. Ha nem adjuk fel, előbb utóbb sikerülnie kell.

De azt hiszem, hogy a legfontosabb oka annak, amiért a kedvencem lett egyszerűen az, hogy nagyon közel áll hozzám ez a fajta szépirodalom és egyszerűen rajongok Meg Cabot stílusáért, humoráért, azért ahogy szinte a könyvhöz ragasztja az olvasót.

Major Lili 5

SULISOK(K) VAKÁCIÓ 2011.

GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Évekkel ezelőtt még úgy tanították az óvodákban, hogy minden évszakhoz három-három hónap tartozik és ez a természeten látszódott is. Ma azonban - ha jobban megfigyeljük - az ősz és a tavasz már nem igazán különül el a nyártól, valamint a téltől. A hőmérséklet olykor drasztikusan változik. A téli fagyok után, mintha rögtön a nyár jönne és fordítva is.

Ennek mi lehet az oka? A kérdésre nehéz megadni a tökéletes választ, de a lehetőségek között feltűnik a globális felmelegedés is. Mit jelent ez a fogalom. Az utóbbi évtizedek éghajlati változásait nevezzük így, mely magába hordozza az óceánok és a levegő hőmérsékletének változását is. Meddig fajulhat mindez? A Pentagon előrejelzése szerint a globális felmelegedés káros hatásainak következtében tíz év múlva jégkori éghajlati viszonyok is kialakulhatnak a Földön.

Mik a következményi?Hozzájárulhat az allergia és az asztma még nagyobb elterjedésében, hisz immunrendszerünk egyre kevésbé lesz ellenálló, mert a magasabb átlaghőmérséklet következtében korábban kezdenek virágozni a növények. Egy felmérés szerint évente akár 10 %-kal is nőhet a betegek száma. Átalakulhat a növény-, és állatvilág. Emellett megolvadnak az Északi-sarkvidék hótakarói, emelve a tengerek, óceánok szintjét. A globális felmelegedés „számlájára írható” a földrengések egyre gyakoribb megjelenése is, mert felmelegedés hatására a talajvizek egy része elpárolog, így csökken a talaj térfogata, ezáltal a talaj felső rétege megcsúszik. Ugyanilyen következmény az erdőtüzek gyakorisága is.

Mindezekről egyre gyakrabban hallhatunk rádióban, televíziókban, és bár sokan vagyunk, tennünk kell azért, hogy ez így is maradjon.

HOL TART A TECHNOLÓGIA? Kevesen vannak, akik még nem láttak olyan filmeket vagy olvastak olyan regényeket, amelyeknek a témája egy esetleges jövőt mutat be. Csak hogy néhányat említsünk a „nagyok” közül. George Lucas 1977-ben megálmodta a Csillagok Háborújavilágát, James Cameron 1984-ben elkészítette a Terminátor 1. részét, de említhetnénk Steven Spielberg amerikai filmrendezőt is. Ekkor mindenki azt hitte, hogy a filmben látottak csak a képzelet szüleményei, soha nem lesz belőlük valóság. A technológiai fejlődés azonban lassan utoléri a filmben látottakat. Tudósok százai dolgoznak világszerte azon, hogy elhozzák azt a jövőt, amely sokakat elvarázsolt a mozik vásznajain.

A Csillagok Háborújában látottak többsége már megvalósult, vagy közel járunk ahhoz, hogy megvalósuljon.

James H. Fallon a kaliforniai egyetem egyik professzora azt állította, hogy a filmben látott művégtagok megjelenése kétkét és fél éven belül megjelennek ugyanúgy mozogva, mint egy természetes emberi végtag. Jeanne Cavelos és tudóstársai pedig egy fénykardhoz hasonló fegyver megalkotásán dolgoznak változó sikerekkel.

A Terminátorban látott droid technológia utolérte, sőt egyes területen felülmúlta a filmet. Japánban a droid technológia már olyan robotok létrehozását engedte meg, amelyek kórházi operációknál segédkeznek. „A droid keze ugyanis nem remeg meg” – nyilatkozta a kutatást vezető tudós. Egy másik példa erre a Predator C pilóta nélküli felderítő repülőgép. A II. világháború idején még elképzelhetetlen volt, hogy egy gépet pilóta nélkül irányítsanak, a technológia azonban megoldotta mindezt.

Mindezek ellenére még számtalan nyitott kérdés, és megválaszolatlan talány állja utunkat abban, hogy magunkénak tudjunk egy olyan világot, amelyet egykor rendezők és írók megálmodtak.

IDÉZETTEL KÖSZÖNTÜK Az iskolaújság különszámával köszöntötték a diákok nevelőiket Pedagógusnap alkalmából. Az egész éves kitartó munka „megkoronázása”-ként és a tanárok hittel teli, kitartó munkája elismeréseként vált „szokássá” e forma a gimnáziumban, ahol immáron hetedik éve kedvelt-várt újság a Pedagógusokk. A szép idézetet tartalmazó különszám péntek reggel várta a nevelőket asztalaikon.

VCZA

6

SULISOK(K) VAKÁCIÓ 2011.

INFLUENZASZEZON Ha valaki beteg, az egy igencsak kellemetlen dolog. Pláne ha az influenzaszezon közepén, amikor még az ember azon is aggódhat, nehogy felülfertőződjön.

Az iskolákban a gyerekek egymást licitálják túl abban, hogy kinél hiányoztak többen „Képzeld, nálunk tizenhárman hiányoztak a múlt héten!-Tényleg? Mi összesen annyian voltunk!” És a többi… Mint szinte mindenki, én is átestem egyfajta vírusos megbetegedésen. Láz, fejfájás, szédülés, erőtlenség, satöbbi. Ilyenkor senkinek sincs kedve kikelni az ágyból. Vannak olyanok, akik antibiotikum (és utána/vagy nem prebiotikum-) kúrára esküsznek, mások azonban a házi gyógymódok (gyógyteák, gőzölés) hívei.

Mindenesetre, szerintem az mindenkire igaz, hogy a betegség, járvány influenza, - vagy aki akarja, úgy hívja nem jó dolog. Hátráltat a munkában, a tanulásban, a szórakozásban, az életünk normális élésében.

MITŐL SZTÁR A SZTÁR? A minap beszélgettem egy ismerősömmel facebook-on, és este azzal köszönt el, hogy mennie kell, mert kezdődik a ValóVilág. Kapva az alkalmon, rákérdeztem, hogy mi a jó azon, hogy pár ember összezárva él több hónapon keresztül, és egymás kiszavazására hajt. Aztán elmagyarázta: az a jó benne, hogy ők sztárok, és mindenki szereti őket nézni.

Ezen elgondolkodtam. Az, aki a tévében kiabál embertársával, mennyivel különb, mint mi hétköznapi emberek, akik bár nem olyan jómódban, de éljük egymás mellett az életünket. Bár nem mondhatjuk meg a másiknak, hogy milyen filmet szeressen, és melyik tévéadót ne nézze, de amikor a sztárnak nevezett valakiket lessük esténként, elgondolkodhatnánk rajta, hogy mikor és hogyan érdemelte ki a celeb szót. Lehet, hogy csak jókor volt jó helyen. Mert bizony sokan ok nélkül nevezi magát sztárnak, miközben semmi olyat nem tett, vagy mondott, ami által kiérdemelte ezt.

Nézzünk csak körül a közvetlen környezetünkben. Annyi eset van, amikor a hétköznapi munkás nagyobb vagy fontosabb dolgot tett, amivel kitűnik bármely hírességtől. Van egy ismerősöm, akinek az apukája régen bányász volt, és elmondta, gyakran megesett, hogy megkérdezte az anyukájától, hogy „Apu munkahelyén ágy is van? Csak mert apu sosem alszik itthon.” Azt a választ kapta, hogy nem ott alszik, csak mire ő felébredt, az édesapja elment dolgozni, és addigra meg már elaludt, amikor hazaért a bányából. Volt olyan, hogy egy héten egyszer sem látta az apját. Nem egy bányásznak van tönkre a térde, háta, kezei. Mi, diákok nem is sejtjük, hogy régen a bányákban hány ember szenvedett testi és lelki sebeket. És ez csak egy eset volt a sok közül.

A celebek meg csak annyit tesznek a pénzért, hogy egy megszervezett veszekedéssel szórakoztassák a nézőközönséget, és több fizetést kapnak, mint azok, akik nem a hangjukkal, hanem a puszta kezükkel dolgoznak meg a fizetésért.

Egy pillanatra álljunk meg, és nézzünk körül. Vegyük észre a hétköznapi embereket is, akik gyakran jobban megszolgálják a star nevet, vegyük észre az apróbb örömöket, amik talán nekünk nem adnak okot a boldogságra, de nekik ez a csöppnyi vidámság felbecsülhetetlenné válik a hosszú munkanap után…

Körmendi Julianna

TAVASZ Van valami új a levegőben. A nap újra kisütött és fénye beragyogja az eddig barátságtalan, szürke világot. A természet ébredezik, virágok bontják szirmaikat és hallani a madarak vidám csicsergését. A fagyos, zord heteket langyos, tavaszi napok váltják fel. A világ újra megtelik élettel. Az ember ilyenkor a szabadba vágyik, hogy minél többet szívjon a friss levegőből és élvezze a napfényt. Az utcák, parkok emberekkel lesznek tele, aki nem ér rá sétálni az a kertekben szorgoskodik. Bár még néha egy-egy esős nap is követi a kellemes meleget, mégis talán ez az év legszebb időszaka. Jó érzés, hogy a hosszú, hideg tél után, energiával teli kezdhetjük az igazi új évet.

7

SULISOK(K) VAKÁCIÓ 2011.

REJTÉLYEK, A HOLDMEDÁL ÁRNYÉKÁBAN ELSŐ FEJEZET - Kelj már fel Emmaaaa! –sikoltotta hisztérikusan Liza nővérének, Emma Hawk-nak. –Nehogy az utolsó tanítási napon késs el! Ne feledd, ki kell töltened a regisztrációs lapot jövő évre! Ha elkésel, kirúgnak, mint a rühes macskát! – Mondta színpadiasan a kishúg, majd nevetésben tört ki nővére álmos arcát nézve.

-Oké, oké fent vagyok! Lemegyek reggelizni.- Ám amikor leért, anyja csodálkozva pillantott fel kávéscsészéje mögül.

-Ó, Emma, több ideig szoktál aludni a szünetben!

-Mi?? De hát Liza azt mondta, hogy ma van az utolsó tanítási nap, de… Jajj, LIZA!!! -kiáltott fel, amikor leesett neki a tantusz. Tegnap volt az a nap, és a „lüke hugi” csak ugratni akarta nővérét, ám ez számára rosszul sült el, mert a kicsi Liza csak egy kiadós csiklandozásban részesült. Sokszor kapott karmolást, vagy harapást, és szinte mindig vérzett neki, bár az a furcsa tény volt nála jelen, hogy egy éjszaka alatt bármilyen sebe nyomtalanul eltűnt, még csak fájdalom szikrája sem maradt utána.

Emma nem tudott visszaaludni, így kisétált a kertjükben lévő patakpartra a fürdőruhájával, kedvenc könyvét és más egyéb hasznos dolgot tartalmazó táskájával. Felhívta legjobb barátnőjét, Camillát, és fél óra múlva hangosan nevetgélve mártóztak meg a hűs vízben. Rengeteg dologról került szó, Emma furcsa álmairól is, amiket mostanában látott. Éjszaka mérhetetlen gyűlöletet érzett azok ellen, akikkel harcolt, de amikor megsebezték haja színe éjfeketévé változott, és fájdalma lassan csillapodott dühével együtt. Aztán egyszer csak eltűnt minden, és zuhant a fekete mélybe. Általában az ágy mellett ébred.

Sem ő, sem Camilla, aki pedig jártas volt az ezotériában, nem tudta megfejteni a rejtélyes álmot. A fürdőzés után kifeküdtek a napra, barátnője elszundított, Emma pedig kedvenc könyvét vette a kezébe. Amire olvasni kezdett volna, egy alak lépett mellé, akinek csak az árnyékát látta.

-Hé, menj onnan, eltakarod a fényt! –Kiáltotta hevesen.

-Köszönöm a szívélyes üdvözletet, Emma. –Ingatta a fejét a mély hangú, középkorú férfi.

-Ó, bocs Apa, nem láttalak –kezdett mentegetőzni a lány.

-Semmi gond, kell valami a házból? Anyád küldött ki hogy kérdezzem meg.

-Igen, engedjétek ki Missy-t és Rumlit. –Missy egy brit rövidszőrű cica, Rumli pedig egy irtó rendetlen Golden Retriver volt. Kis idő múlva hangos robajjal megérkezett az aranyszínű óriás. Elkezdte nyalogatni Camilla arcát, mire a lány egy hangosat sikoltott.

-Ne már! Aludtam! Kössz, Emma, nagyon kössz… -morgott.

-Bocs. –Mosolygott. Nem vette komolyan barátnője ilyen kirohanásait, mert tudta, hogy csak megjátssza magát.

Ismerte már barátnőjét elég régóta. Mindig is ilyen volt, kedves, de ha haragudott valakire, igazán utálatos tudott lenni.

Sokan önbizalom-hiányosnak gondolják, de igazából volt egoja, csak színlelte felesleges szerénységét, de Emma így is mindig kiállt mellette. Az ő jelleme volt inkább kiszámíthatatlan. Általában türelmes és szerény volt, de ha bántották, meg tudta védeni magát. Néha szépen mosolygott és egy-egy szóval felelt a csúfolódásokra, ám legtöbbször ösztönére hagyatkozva egy pofonnal, vagy agy erősebb öklössel gazdagította irigylőit. Soha nem értette mért ő a pletykások visszatérő témája.

Sötét, vörösesbarna haja lágyan omlott hátára miközben felült. Szemei legtöbbször a jövőbe néztek, de volt, hogy a múltban merengtek. Ekkor Camillának kellett visszarángatnia a jelenbe, hogy újra régi önmaga legyen.

-Hahó! Emma ne bambulj! Gyere, menjünk be, hamarosan esni fog! –figyelmeztette lágyan barátnője a semmittevő lányt. Camnak igaza volt. Felhők gyülekeztek, és sötétedni kezdett az ég, majd hirtelen mintha leszakadt volna az ég, az eső szakadni kezdett. A két barátnő ijedten rohant be a házba.

- Derült égből villámcsapás… - hallotta meg anyja hangját Emma. – Jobb ha felcuccoltok a szobába, kincsem. – Brigitt sokszor beszélt szlengesen, megpróbált tinédzseresen viselkedni, ami, bár már harmincöt éves volt, sokszor sikerült is neki. Aki az utcán ment volna szembe vele, húsznak sem nézte. – Azt hiszem, Camilla ma itt alszik. Beszéltem a mamáddal – fordult most a lány barátnőjéhez – tíz perc múlva itt lesz a holmiddal, csinálunk neked helyet. Menjetek csak fel beszélgetni.

Egy kis idő elteltével Emmának furcsaérzése támadt. Nagyon babonás volt. És akkor rájött.

A holdmedál.

8

SULISOK(K) VAKÁCIÓ 2011.

Az a holdmedál, ami a legenda szerint a két nagy Japán harcos szellemét rejtette a külvilág elől. Ha összetörik, a lelkek kiszabadulnak, és háborút kezdeményeznek egymással. Mintha a lány álmai ezekről a csatákról szólnának.

Homályos emlékképnek tűnő látomások jutottak az eszébe. Este volt. Mindenhol fák. Egy villanás. S utána mintha háromezer éves sötétség borulna a világra. És vége. Vége volt mindennek abban a pillanatban Emma számára.

Az ablakból az esőcseppeken keresztül egy kis világító tárgyat látott, és eszébe jutott a kémény igazság.

Kint hagyta.

A medált.

Dühös volt, és félt. Nem tudta mitől, és egy idiótának tartotta magát.

Nem akart félni, nem akarattal rettegett. Csak érezte. És az érzelme vezette. Egy szál sortban és pólóban kirohant a szakadó esőbe a medál után. Ketté volt törve. Két tökéletes kör, a színük is megváltozott.

Meglátta, és odarohant, ám akkor mást is megpillantott. A fénylő valami nem a holdmedál volt. Két szem volt az, két vörösen izzó, gyűlölettel teli szem. A pár gazdája kibújt a bokor mögül. Borzongató volt látni elkorcsosult pofáját, amint egy farkasként mereszti rá vicsorgó fogait a lányra. És egy pillanat töredéke alatt megtörtént a baj. Emmának sikítani sem volt ideje, a farkaskutya ráugrott, mire ő elterült a földön. Számára minden olyan gyorsan történt. Fájdalmas harapásokat kapott először a lábára, a hátára, a karjára, majd a nyakát támadta meg. Tudta, hogy neki vége, ám ekkor egy dacos hang sikoltott fel benne –Nem!- a lány akaratlanul is felállt, és morgott. Minta nem is ő lett volna, de ő tette. Nekitámadt a kutyának, és közben azt sziszegte – Tűnj innen, te korcs!- karmaival végigszántotta a kutya hátát, mire az fülét-farkát behúzva elslisszilolt a lány mellől.

Emma akkorra nem érzett, és nem látott semmit. Élettelenül elterült a földön.

NE LÉGY TECHFÜGGŐ!

Valószínűleg már te sem tudnád az életedet internet, vagy mobiltelefon nélkül elképzelni. Mindennapjaink részévé vált a modern technika, belegondolni is furcsa, hogy a 20-30 évvel ezelőtti gyerekek hogyan élhettek msn, facebook és társaik nélkül.

Az emberek szeretnek egy virtuális világba menekülni a valós helyzetek elől, ám ez nem mindig vezet jóra. Az internet világa ugyanis a gyors információszerzés mellett veszélyeket is rejt. Függővé válhatunk a közösségi vagy játékoldalak iránt. Nincsenek határok, itt mindenki olyanná válhat, amilyenné akar, bárkinek is kiadhatja magát. Van, hogy teljesen értelmetlenül lógunk egy oldalon, csak azért mert elektronika nélkül már feltalálni sem tudjuk magunkat.

A közösségi oldalakon tagjai lehetünk egy társaságnak, és hogyha néhány napig rá sem nézünk, akkor úgy érezhetjük lemaradtunk valami fontosról, amiről mindenki más tud rajtunk kívül. Ám ez a közösség valójában nem is létezik. Olyan emberekkel beszélhetünk chaten közvetlenül, akivel a valóságban talán egy szót sem váltanánk soha, vagy még nem is találkozhatnánk vele. Az emberi agynak zavaró, hogyha nem láthatjuk társaink gesztusait, nem nézhetünk beszélgetés közben a szemükbe. Ezáltal egy olyan ideális kép alakulhat ki bennünk, ami egyáltalán nem biztos, hogy a valós személyt tükrözi. Az interneten ismerkedni bizonyos szempontból jó, hiszen új emberekkel „találkozhatunk”, de amikor már az igazi barátok szorulnak háttérbe, az online szerzett ismerőseink miatt, érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon mennyivel értékesebb egy „megfoghatatlan”, kedvesnek tűnő ember, a valós barátainknál. Valószínűleg ő sohasem lesz ott akkor, amikor tényleg segítségre, támogatásra lenne szükségünk.

A mobiltelefon is hasznos eszköz lehet, de nem akkor, amikor már a századik fölösleges sms-t küldjük el, amellet, hogy pénztárcánknak sem éppen kedvező, megint egy virtuális eszköz rabjaivá válunk.

A net felgyorsítja életritmusunkat, ezáltal gyakran szorongást és stresszt okoz. Az agyunk lassan már feldolgozni sem tudja a virtuális világban elénk táruló rengeteg információt. Fontos ugyan, hogy könnyen eligazodjunk a modern technika világában és jól használjuk a számítógépet, de mindig tudni kell, hogy hol a határ. Érdemes néha internetmentes napokat tartanunk, hogy éljünk egy keveset az igazi világban, igazi ismerőseink mellett. Próbáljuk meg más dolgokban is örömünket lelni, mert van még sok olyan tevékenység, ami talán még a sokrétű virtuális világnál is érdekesebb.

Eperke 9

SULISOK(K) VAKÁCIÓ 2011.

ÖRÖKKÉ EMLÉK MARAD, KÖSZÖNET ÉRTE Egy életre szóló élményt kaptam, mikor eljutottam az Országos Ifjúsági Sajtófesztiválra. Ez a nap koránt sem úgy kezdődött, mint a szokványos „élem az életemet napok”. A nagy nap május 6-ra esett. A reggel jól kezdődött, én mégis úgy éltem meg mintha egy sietős, kapkodós készülődés lett volna. Pedig nem volt az, cseppet sem, sőt talán túlságosan is nyugodtnak tűnt körülöttem minden. Alig bírtam türtőztetni kíváncsiságom és izgatottságom. Mikor elindultunk anyával az állomosra végiggondoltam mit várok a mától. Találkoztunk a Sulisok(k) csapatával és fő-fő karakterével Vargáné Czobor Andrea tanárnővel, akitől az évek során még biztos rengeteg tudást begyűjthetünk. Kiballagtunk a vonathoz és várakoztunk, beszélgettünk, amíg nem érkezett meg a gyors közlekedési eszköz. Mikor leültünk az első gondolatom ez volt:”Az a tudat, hogy 3 óráig zötykölődve nézzek ki a fejemből, úgy, hogy ne kezdjen el dobogni a szívem, amikor újra és újra látom magam előtt az elkövetkezendő kb. nyolc órát…hát, ez elég ijesztő volt. Csinálnom kell valamit…hm, de vajon mi is az amivel egy magamfajta lány elfoglalhatja magát.? Ezt átfutva csatlakoztam a többiekhez, akik már javában társalogtak.

Három óra ülés után fellélegeztem, amikor leszálltunk a szerelvényről...hu, itt vagyunk, Budapesten és kb.15 percen belül a Millenáris Parkban leszünk. Ott kedvesen fogadtak minket, kaptunk karszalagot, ami a belépőt helyettesítette. Egy kis körbevezetés után felmentünk a pódiumra és lepakoltunk. Még egy rajzpályázaton is részt vettünk, akinek volt kedve kipróbálta magát, mint híradós. Anyuval úgy döntöttünk, hogy szétnézünk kicsit lent is. Épp egy facebook-os tesztet szerettem volna kitölteni, mikor hirtelen meghallottam valamit, amit már rég vártam és amire már oly sok idő óta készülök.”És most színpadon a a a az X-Faktor győztese, Vastag Csaba!!!!” Azonnal felkaptam a fejem, nekem oda kell jutnom, tehát rohantam a színpad felé.És tényleg ott volt Ő, és arra szólította fel a közönséget,hogy menjenek oda hozzá a színpad elé és énekeljenek, táncoljanak vele. A többség nyílván való hogy, lány volt, aki ott nyomorgott. Láthattuk, hallhattuk és érezhettük a közelségét. Minden dal előtt valamilyen személyes élményt osztott meg velünk. Énekelte a Sexbomb-ot, az It’s my life-ot, a Királylányt,a Hangokba zárva c. szerzeményt és Máté Pétertől az Azért vannak a jóbarátok-at. Anyunak köszönhetően rengeteg koncertfelvételünk lett róla. Ezek után meghallgattunk egy érdekes előadást, amit „Netezz biztonságosan!” jelszóval hirdettek. Csabával és Janicsák Vecával beszélgethettek a jelenlevők. Majd az idősebb Vastag interjút adott egy televíziónak, bevezették és kész. Itt már szinte biztos voltam benne, hogy nem szerzek tőle autógrammot. VCZA-nak köszönhetően azonban dedikálta a poszteremet, és még fényképem is van vele. Hogy lehiggadjak picit átléptünk a Mamutba és én ittam egy shaket plus megvettem az új IM-et. A vége felé Rákóczi Ferivel is összeálltunk egy közös kép erejéig és Varga Viktor fellépését és élvezhettük. Még egy csoportkép és indulás a Déli pályaudvarra. A vonaton ülve arra gondoltam:”Sajna ennek a napnak is vége, de valaminek a vége egyben valami új kezdete is, ha más nem, akkor a holnapi délig szunyálok sztorinak. De az biztos, hogy sokáig merenghetek az emlékeimen, hiszen találkoztam Mr. X-szel.

10

SULISOK(K) VAKÁCIÓ 2011.

Hanis Patrícia

PEDAGÓGUSNAPRA Kertész ő, aki a magból gondos-szorgos munkával ékes virágot, szemet gyönyörködtető művet nevel, filozófus, aki a napi történéseket úgy éli meg, hogy mélyükre lát, okaikat kutatja, s vizsgálódásának eredményeit mindig megosztja a fiatalokkal, hogy tanuljanak a szabályok, kötelességek és lehetőségek széles tárházából. Lélekbúvár ő, aki a lelkek legbelsőbb rezdüléseit apró jelekből ismeri, azokat óvatosan, szeretettel, figyelmesen reagálja le, ápolja a síró szíveket, átöleli a zokogó lelkeket, de együtt repül, szárnyal a szép teljesítménytől megrészegültekkel, büszkén húzódva meg a háttérben alig bírja csitítani szíve dobogását, mely örömöt, boldogságot dobog. Művész ő, aki az írott szavak mögött, a kottán táncoló hangjegyek mögött, a festőtáblán kéjesen nyújtózó színes ecsetvonások között látja, érzi, vágyja a szépet, és ezt a szépet tovább is adja, örökíti az utódnemzedéknek, hogy a szép soha el ne múljon, mindig velünk legyen, segítsen bennünket az élet viharában. Szépnek látni mindent. Amilyen eredendően is.

Nemcsak tudást közvetít ő, példát mutat, jellemet formál, ültet, gyomlál, ékesít, ölel, védelmez, utat mutat, az először bátortalan szárnycsapásoknál segédkezik, aztán a magasan szálló, kibontott, ékes szárnyú csodákban gyönyörködik.

Mert fő műve: az ember.

A hétköznapok szürke eminenciása, mindannyiunk mestere. Tanár, pedagógus. Nem csak Pedagógusnapon.

VCZA

SZALADOK Szaladok. A fákat fenyegetően rázza ide-oda a szél. Körülöttem minden teljesen csendes és sötét, csak az ezüstös telihold kölcsönöz némi fényt az erdőnek, de ez is alig segít: a sötétben botladozom, mivel szinte semmit sem látok.

Nem tudom merre tartok, vagy, hogy pontosan miért, de érzem, hogy veszély leselkedik rám…

Hirtelen megreccsen egy ág. Én felsikoltok, és még gyorsabban futok. De az a valami csak üldöz. Tudom, hogy nem fogja feladni, amíg utol nem ér. Viszont én sem adom fel… Menekülök az életemért. Ez az egyetlen szó, igencsak erőssé tesz. És bátorrá. Olyanná, amilyen talán még sohasem voltam.

Hamarosan egy kis tisztásra érek. És úgy tűnik, hogy leráztam az üldözőmet.Megkönnyebbülten felsóhajtok.

Ekkor azonban újabb neszt hallok. Már nem tudok menekülni, de nem is akarok.Szembenézek azzal a valamivel. Legyen démon, kísértet, vámpír vagy bármi más.Legnagyobb meglepetésemre egy szarvas bukkan elő a fák rejtekéből. Tudom, hogy nem kell tőle félnem, mert lassan elindul felém, és nem úgy mintha támadni készülne.

Valami furán ismerős benne… A szőre fényes, sötétbarna, sőt talán fekete, a hold fénye azonban ezüstösre színezi. És valahogy nem emlékeztet az addig látott szarvasokra. Van benne valami emberi. Ahogy rám néz. És…

Biztonságot sugároz, így lassan meg is nyugszom.

Ekkor még közelebb jön. Belenézek a szemébe. Egyszerűen gyönyörű. Sötét, olyan, mint a tinta. A szempillái pedig hosszúak és feketék.Ismerősnek tűnik, de nem tudom, hogy honnan.

Szólásra nyitom a szám, ám ekkor felém int a fejével. Mintha azt akarná, hogy üljek fel a hátára.Meg is teszem, és amint átkarolom karcsú nyakát futni kezd. Olyan gyors, mint a nyíl, én mégsem félek attól, hogy leesem.Aztán néhány perc múlva megáll a tóparton. Leszállok a hátáról, ő azonban nem tágít mellőlem.Odadörgölőzik hozzám. Felnevetek, aztán megsimogatom a fejét a két agancsa közt. Erre elégedetten felhorkan, én pedig csak mosolygok.

Ekkor azonban eltűnik a fűzfák mögött.Megpróbálok utána menni, de megbotlom egy gyökérben és kishíján hasra esem. Már készülök az esés fájdalmára, mikor elkap valaki. De nem látom, hogy ki az, mert csukva van a szemem.

Talpra állít, és kisimít egy hajtincset az arcomból.Az érintése furcsán ismerősnek tűnik. Kinyitom a szemem, ám a megmentőm addigra eltűnik. Még látom az árnyékát, tehát utána kiáltok: – Várj! Ne menj el! Maradj itt!

Ahelyett hogy visszajönne, továbbmegy, vissza se nézve. Ismét nekiindulok, mire az alak is megáll.

Lassan megfordul… Nagyon lassan… mintha lassított felvétel lenne… Már kezdem elveszteni a türelmem.

– Ki vagy te?– kérdezem.

11

SULISOK(K) VAKÁCIÓ 2011.

A SZEREPJÁTÉK A szerepjáték sokak által ismeretlen szórakozási forma, mely Magyarországon a 80-as években jelent meg, bár egyre többen vallják, hogy találkoztak már vele. Egy olyan kikapcsolódás ez mely ötvözi a társasjátékok csoportos mivoltát, a sakk stratégiai összetettségét és a „Beugró” című műsor színészi játékát. Fontos hogy tudják hogy ez a szórakozás igényel némi olvasottságot és persze nem kevés fantáziát. Hiszen a játékosok a fantáziájukon és a narrátor által elmondott információkon keresztül kerülnek bele abba a fantasy vagy sci-fi miliőbe melyben ők, az általuk elkészített alteregóik vagy más néven karaktereik mindennapi életét élik. S mi is kell hozzá? Nos kell dobókocka, papír, toll és ceruza, radír és persze a társaság.

Ajkán ez a szórakozási forma, az utóbbi 4 évben nagy fejlődésen ment keresztül. A kezdetben egy kis baráti kör által működtetett csoport mostanra klubbá nőtte ki magát, melyet a mítikus lények közül, a sárkány után, Sárkánytűz Szerepjáték Klub néven üzemeltetnek. A klub 3 vezetője; Oszlánszky Zsolt alelnök, Horváth Dániel alelnök és Balogh Gergő elnök, a baráti társaság azon tagjai voltak, akik több évnyi szünet után Ajkán, 2007 őszén újra élesztették a szerepjátékot. Oszlánszky Zsolt, az ország talán egyik legjobb mesélője és játékosa mutatta meg ezt a szórakozási formát a két fiatal fiúnak, akik azóta már, nem kevés energia befektetésével, belendítették a klub szekerét.

Az idei év februárjáig a csoport, szakkörként működött a Borsos Miklós Általános Iskolában, azon belül is a régi Kossuth Lajos Általános Iskola keretei között. Ezen létrejöttében sokat segített Strangné Ódor Erzsébet igazgatónő és az iskola minden dolgozója. Majd, ahogy minden történet, ez is azon a bizonyos februári napon vette kezdetét, amikor is a csoport saját teremre tett szert a városban. S több támogatóval az oldalán elkezdődött a kiépítése a klubnak.

Mostanra már 14 olyan állandó taggal rendelkezik, akik örömmel és előszeretettel vesznek részt egy-egy játék alkalomkor.

A találkozók általában napi 3-4 órás időintervallumot jelentenek, melyek szerdán, csütörtökön és pénteken vannak. Ám már előfordult olyan alkalom, mikor a játékosok kitartásának köszönhetően 8 és 16 órás játék létrejött. Az állandó mesélő Balogh Gergő, büszkén vallotta be hogy mennyire jó látni ahogy a fiatalok, nem kis érdeklődéssel járnak játszani.

Igazándiból ez egy játékos tanulás, hiszen a fantasy játékok környezetének alapját a legtöbb esetben a történelemből is elsajátítható középkor adja. A fiatalok a játékon keresztül nem csak külső de belső szemlélőivé válnak a középkor társadalmának, gazdaságának és politikai berendezkedésének. A résztvevők, akik kortól és nemtől függetlenül vehetnek részt a találkozókon a szénégetőtől, a paplovagon át a boszorkányvadászig játszhat bármilyen szakmában és kasztban.

Persze a tévhit szétoszlatása végett, ehhez a játékoz, nem kell szektásodni vagy szenvedélybetegnek lenni. Ez egy tökéletes hobbi mindazoknak, akik szeretnének a szürke hétköznapokból kicsit kiszakadni és új dolgokat kipróbálni, amiket a valóságban nem tehet meg. Például hogy élje egy korabeli kovács életét, vagy egy középkori kutatón keresztül megismerje a világot, amiről akkoriban úgy tartották, hogy lapos.

A fiatalok mellett, vannak felnőtt és idősebb játékosok is akik persze komolyabb, idősebbeknek való játékokkal játszanak, melyek többnyire a horror és krimi témaköröket boncolgatják. Evégett a mesélőnek napra késznek kell lennie és megfelelő háttér tudással kell, hogy rendelkezzen. Olvasottságot és viszonylag komoly tudást igényel és persze azt a tulajdonságot, hogy át tudjon látni minden helyzeten és képes legyen összetett módon gondolkozni.

Az országban több helyen is működnek szerepjáték klubok. A városok zömében léteznek csoportok akik könyvtárakban, bérelt helyeken vagy egy tag lakásán játszanak. Ajkán régebben a Setét Hangyák Szerepjáték Klub működött, melyet Mayer Attila vezetett s melyet most a Sárkánytűz Szerepjáték Klub helyettesít.

A dióhéjat tehát kibontva a következő mondható el. Ez egy olyan elfoglaltság, mely mesés és a valóságon túl tekintő. A mesékről szól és a mesék megéléséről, s mai világunkban szükség is van arra hogy legyen miben megkapaszkodni és hogy tudjunk hinni, mert az ember élete a hit nélkül elüresedik.

12

SULISOK(K) VAKÁCIÓ 2011.

TAKARÉKOSKODJ A VÍZZEL! Mondhatjuk, hogy ma már a csapból is ez folyik, de az emberek többsége fel sem fogja, hogy milyen fontos lenne vigyáznunk a Kék bolygó e legfontosabb kincsére.

Tudtad, hogy a föld minden nyolcadik lakosa nem jut tiszta vízhez? És gondoltad volna, hogy egy átlag (amerikai) ember naponta több mint 350 liter vizet használ el? Sokat hallunk róla, hogy a föld ivóvíz készlete hamarosan kimerül, de azért van még remény, ha megtanulunk ügyesen takarékoskodni. Többen azt gondolják, hogyha egy valaki megpróbál tenni a környezetünkért, akkor az még nem is jelent semmit. De gondolj bele, ha naponta csak 3 liter vízzel használnánk kevesebbet évente több mint 1100 liter vizet spórolhatunk meg bolygónknak és ha ezt Ajka lakosainak nagy része megtenné akkor az napi 88800 litert jelentene! És hogy mit tehetsz TE? Hát például a következőket: Fogmosás közben zárd el a csapot, így nem folyik feleslegesen a víz!Fürdés helyett inkább zuhanyozz ( de azt sem fél óra hosszat)!Igyekezz minél kevesebb vegyszert használni, így kevesebb veszélyes anyagot juttatsz a szennyvízbe!

Kertes házban gyűjtsd az esővizet, a növények is jobban szeretik!

Eperke

TIZENHÁROM OKA VAN… Korunk ifjúsági irodalmát nagyrészt a vámpíros könyveik uralják. Legutóbb azonban teljesen más témája könyvre bukkantam, és még a lélegzetem is elállt tőle.

Jay Asher Tizenhárom okom volt című regényéről van szó. Az alapsztori egy kicsit felkavaró ugyan, de ahogy a szerző tálalja egyszerűen zseniális.

Egy középiskolás lány, Hannah Baker látszólag egyik napról a másikra dönt az öngyilkosság mellett. Nem sokkal később Hannah egyik iskolatársa Clay Jensen csomagot kap. A csomag tartalma pedig:”majdnem” szerelme hangjával töltött kazetták.

Hét kazetta,tizenhárom oldal… És az okok. A tizenhárom ok, ami Hannah öngyilkosságához vezetett.Az író kettős narrációt alkalmaz, egyrészt „olvassuk” a kazettákat, másrészt pedig Clay reakcióit, érzéseit.

Szomorú, felkavaró történet, ugyanannyira megrázza az olvasót, mint magát a fiút.

Az egyediség, a bravúros írói megoldások magával ragadják az olvasót. Ezért aztán nem csoda hogy ekkora sikere van a tinik körében.

Major Lili

VIGYÁZZ RÁJUK A hótakaró a madarak elől is elrejti a táplálékot. Etetők kihelyezésével gondoskodhatsz arról, hogy a kert nyári rovarbegyűjtői túléljék a telet. A közhiedelemmel ellentétben a mókusok nem alszanak téli álmot. Ősszel raktárakat készít, és élelmet halmoz fel bennük. Ez lehet makk, dió, mogyoró, sőt, akár gomba is. Ha a hőmérséklet fagypont alá süllyed, látványos jégdekorációt akaszthatsz nekik egy fára vagy a terasz korlátjára: egy sütőformába önts vizet, dobj bele egy kis madáreleséget (magot, gyümölcsöt), és rakd a fagyasztóba. Ha kész, borítsd ki, és szalaggal lógasd fel a neked tetsző helyre.

Hidd el, a kisállatok örülni fognak neki.

Venicz Anna 13

SULISOK(K) VAKÁCIÓ 2011.

A VÉGZŐSÖK NAPJAI Sokan kérdezik tőlünk, végzősöktől hogy telnek a napjaink. Ilyenkor mindig kicsit feszengve felelünk. Készülődést és izgalmat jelent nekünk a hét minden napja. Megszokottá vált az órai tananyag után, az érettségi témaköröket kidolgozása, megtanulása és az eltelt évek anyagainak ismétlése mely rengeteg időt vesz el eddigi, szabad programra szánt időnkből. Mindemellett mindig eszünkbe jutnak a ránk váró események: a szalagtűzés, a próba érettségi, a bolondballagás, az igazi ballagás és végül az éles érettségi vizsga. Teljes izgalom lesz úrrá ilyenkor az emberen. Hiszen gondoljatok csak bele, milyen is lehet annak az élete, aki 4, 5 vagy 6 év után ismét kénytelen elhagyni megszokott környezetét, ahogy azt már megtette 6 vagy 8 év után az általános iskolában. Most itt tartunk, visszatekintünk a múltra, tervezzük a jövőt.

A szalagavató, melyre mi, végzősök vegyes izgalommal és érdeklődéssel készülünk itt van a nyakunkon.

Készülnek a videomonttázsok a kirándulásokról, az iskolai mindennapokról, a diákéletről, az eltelt időről. Táncolni tanulunk, hogy majd az ünnepségen kápráztassuk el a szalagavatón megjelenő családtagokat, barátokat, ismerősöket és tanárokat. A szünetekben a fiatalok a telefonon ülnek, mint fecske a telefonkábelen hogy fodrászaiknál és más egyéb szépítkezésre szakosodott ismerőseiknél időpontot kérjenek a nagy napon vagy előtte.

Lelkünkben tudjuk, hogy semmi sem tart örökké, így tisztában vagyunk vele hogy a szalagavató után nem áll meg az élet. Sőt! Még jobban felpörög majd az idő, s mire észrevennénk már itt is lesz az érettségi. Az a hely ahol bizonyíthatjuk, hogy a szólással ellentétben nem csak tanították nekünk az órai anyagot, de meg is tanultuk. Tanáraink állandó jelleggel tanácsokkal látnak el minket, hogy mit, hogyan tegyünk majd az írásbeli és szóbeli érettségin.

Persze, minden diák türelmetlen már, hiszen annyi év tanulás végeredményét fogja tükrözni az érettségi bizonyítványunk. Így néha előfordul, hogy tanáraink türelme, mely amúgy is sokat próbált, gyorsabban elfogy. Mindazon által látjuk és tudjuk, hogy őket is büszkeség tölti el mikor ránk néznek. S nekünk is jóleső érzés az, hogy láthatjuk rajtuk a megelégedettség és jól végzett munka „jeleit”.

Tisztában vagyok vele, hogy mi, mindannyian, azok is akik már végeztek, és azok is akik még végezni fognak majd, büszkén tekintünk vissza az itt eltöltött évekre, s mindig szeretettel gondolunk majd azokra az emberekre, akik tudásunkat, magasabb szintre emelték az itt eltöltött pár évünket, bensőséges és szép érzésekkel töltötték meg.

Wolfy

AZ IDŐ MÚLÁSÁBAN...

Az égre nézve, láttalak téged mosolyogva hagytad el a földet.

Itthagytál te minket, sírva, kesergve míg te elmentél fel, vígan, nevetve.

Három éve már, hogy nem vagy velünk ami miatt megszakad a szívünk.

Köszönöm hogy ember lettem hogy megadtad e sok szépet Köszönöm hogy apa voltál hogy írni, olvasni megtanítottál Köszönöm hogy miattam megőszültél hogy engem EMBERRÉ neveltél.

Köszönöm hogy adtál nekem szépet és egy életet, Köszönöm hogy voltál nekem mikor nehéz lett az életem Köszönöm hogy felneveltél gondoskodó kezddel öleltél Köszönöm hogy reményt adtál pofonokat adtál s tőlük megóvtál Köszönöm hogy értünk dolgoztál hogy mindent értünk feláldoztál Köszönöm hogy szerettél hogy soha meg nem vertél

Mindent csak neked köszönhetek mindent mit e föld nekem terem, mindent mit most szívemben érzek a bennem lévő mély emberséget.

Köszönöm hogy mindig megértettél hogy mindvégig engem szerettél s köszönöm hogy fentről is vigyázol rám drága, egyetlen, hőn szeretett édesapám!

14