Pályázati Pavilon

Pályázati pavilon A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY MAGAZINJA

2013. tavasz

Fó k u s z b a n :

jlődés A fen nta r t ható fe

w w w. t k a . h u A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY évtizedes szakmai múlttal rendelkező, dinamikus és munkavégzésében igényes, kiemelten közhasznú szervezet, amelynek célja az európai értékek és célok képviselete és közvetítése az oktatás, képzés és K+F területén, valamint a magyar oktatási, képzési és K+F rendszer megismertetése és érdekeinek képviselete nemzetközi környezetben.

Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy a magyar oktatási, képzési és K+F szektort és az emberi erőforrásokat hozzásegítsük az európai integráció által kínált lehetőségek hatékony és eredményes kiaknázásához, hazai és nemzetközi pályázati programok koordinálásával, képzések kidolgozásával és megvalósításával, valamint szakértői segítségnyújtással. Kiemelt célunk a helyzetünkből adódó speciális tudás és szemléletmód széles körű és egyben strukturált terjesztése. Közalapítványunk elkötelezett mindazon hazai és külföldi szervezetekkel, szakértőkkel való együttműködés iránt, akik a céljaink megvalósításában partnereink lehetnek.

Munkatársaink szakmai felkészültsége, nemzetközi tapasztalatai biztosítják feladataink magas színvonalú ellátását. Partnereink igényeit szem előtt tartva törekszünk az általunk végzett feladatok koherenciájának és szinergiájának megteremtésére.

Szervezeti kultúránk alapértékei a megbízhatóság, objektivitás, átláthatóság, az esélyegyenlőség és egyenlő hozzáférés biztosítása.

A TARTALOMBÓL: Előzetes az Erasmus mindenkinek programról  Iskolák és vállalkozások együttműködési lehetőségei  Láthatóvá válni a világ számára: Campus Hungary  A vezetés művészete  Digitális Módszertár pedagógusoknak 

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Impresszum főszerkesztő:

Kardos Anita szerkesztők:

Balla Ágnes Győrpál Zsuzsanna Kármán Tímea Szegedi Eszter felelős kiadó:

4 Fenntarthatóság

Tordai Péter igazgató grafikai tervezés ,

4 Fenntarthatóság 6 Szemléletformálás a köbön – A Föld Charta elvei a tanórákon 8 A baglyoktól az ösztöndíjakig: Leonardo programok a természetvédelem szolgálatában 10 Napbarkács tanfolyammal és rakétakályhával a fenntarthatóságért 12 Fenntarthatóság tudományközi megközelítésben: Erasmus intenzív program a Szent István Egyetemen 14 A fenntarthatóság szempontjai a felsőoktatásban 15 Saját lábra állni: segítség a projektek fenntarthatóságához

tördelés : Baukó Bernadett

és Vilimi Kata nyomdai kivitelezés:

Komáromi Nyomda kiadja a Tempus Közalapítvány, 2013

A magazin megjelenését az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Európai Bizottság támogatta.

A kiadványban foglaltak nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság álláspontját.

Minden jog fenntartva.

Tempus Közalapítvány 1093 Budapest, Lónyay utca 31.

Postacím: 1438 Budapest 70., Pf. 508.

Infó: (06 1) 237 1320 telefon: (06 1) 237 1300 fax: (06 1) 239 1329 e-mail: info@tpf.hu internet: www.tka.hu ISSN 1786-1616 Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0487-04 Akkreditációs lajstromszám: AL-0484 A Tempus Közalapítvány minden pályázataival kapcsolatos információt, pályázati űrlapot, egyéb dokumentumot térítésmentesen bocsát az érdeklődők rendelkezésére, azok kereskedelmi forgalomba nem hozhatók.

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

40 42

43 45

Láthatóvá válni a világ számára: Campus Hungary Hálózatépítés az EU-n túl – ECCE Mundus szeminárium Pozsonyban ASEMUNDUS: híd Európa és Ázsia között A vezetés művészete

48 KÚT program

Illusztrációként felhasználtuk a projektek résztvevői által készített fotókat, valamint az Európai Bizottság audiovizuális gyűjteményének fotóit.

Credit © European Union, 2013

Tudásközpont 40

FÓKUSZBAN

4

16

Hírcsokor

20

Pályázatok

20 Pályázati tippek 20 Gyakori kérdések az állásbörzéken 21 A pénzügyi elszámolásról – intézményi partnerségeknek

48 A közösség és a tanulás sokrétű kapcsolódása 49 Helyzetfeltárás az intézmények és civil szervezetek egyéni tanulást támogató szerepéről 51 Átélni a közösség erejét 54 Digitális Módszertár pedagógusoknak 56 Alma a fán harmadszor – Ízelítő az ősszel megjelenő új kötet tartalmából 60 A fejlődés szintjei a mobilitásban – Nemzetközi szakmai gyakorlatokhoz kapcsolódó mobilitások és azok szintjei 62 Az Europass önéletrajz a HR-esek szemével 64 Aktív állampolgárság – tájékozódni és részt venni

66 kiadványajánló 68 képzési ajánló

22 Projekttüjkör 22 A falak beszélnek – Szubkultúra, művészet és projektmódszer a kecskeméti Katedra Művészeti Középiskola hétköznapjaiban 24 „Olyan tapasztalatokat szereztem, melyek végigkísérhetik későbbi tanári karrieremet” – Comenius tanítási gyakorlat Andalúziában 26 Az Erasmus továbbra is népszerű 28 Erasmus a közös nevező 30 Nemzetközi kontroll csoport – Nomád dokumentumfilemesek európai vándorúton 31 Miniszteri Díj a Miskolci Egyetem CEEPUS hálózatának 32 Ablakot nyitunk a világra 33 „Ezt át kell élni!”

34 Új szakma indul: ifjúságsegítő esetmenedzser Magyarországon 36 „Miért kellene kitalálni azt, ami más országokban már jól működik?” – Iskolák és vállalkozások együttműködési lehetőségei 37 Az utazás mint tanulási gyakorlat – egy Grundtvig projektben 38 A múlt emlékeinek feldolgozása – Aktív európai emlékezet

68 Képzési naptár 68 Hány lába van a póknak? – avagy a kisgyermekkori nyelvoktatás tanfolyam, ahogy én láttam 70 Zabolázott rockmenedzser – Interjú Kellermann Évával, a projektmenedzsment képzésünk oktatójával

Vendégoldal 72 72 Szólj bele! – Párbeszéd a fiatalok és a döntéshozók között 74 Virtuális Egyetem – Interjú Ollé Jánossal

Pályázati 76 felhívások

ani Módszer t e m é ny ö t le t g y ű jt melléklet

Kedves Olvasó!

Az oktatás és képzés területe mára rendkívüli módon felértékelődött az Európai Unión belül. A Római Szerződés létrejöttét követő évtizedekben az a megközelítés érvényesült, hogy az oktatás – elsősorban a kultúrához, az egyes tagállamok sajátos nemzeti hagyományaihoz és nyelvéhez való kötődése miatt – tagállami hatáskör, ahol az uniós fellépésnek nincs lehetősége.

Bár az mindmáig változatlan, hogy az oktatás tartalmáért, szervezéséért és finanszírozásáért a tagállamok a felelősek, a Maastrichti Szerződés óta már az alapszerződés is lehetővé teszi a közös cselekvést minden olyan esetben, ahol az hatékonyabb, mint a tagállamok önálló lépései. Az európai uniós együttműködési programok – köztük a legismertebb, létrehozásának 25. évfordulóját tavaly ünneplő, felsőoktatási Erasmus program vagy az 1995ben elindított szakképzési Leonardo program – már ennek jegyében kaptak támogatást a döntéshozóktól.

Az igazi áttörést azonban az utolsó bő évtized hozta meg, azzal, hogy a szorosabban vett ágazati célkitűzések megfogalmazása mellett az Európai Unió gazdaságpolitikai és társadalompolitikai célkitűzéseinek elérésében is nagy mértékben kíván támaszkodni az oktatásra és képzésre. A versenyképes, tudásalapú társadalom elérésének kiemelt eszközévé vált a tanulás.

Az a terület egyik sajátossága, hogy az európai uniós fellépés zömében nem kötelező erejű, jogi és adminisztratív eszközökkel történik, hanem az ún. nyitott koordinációs módszer jegyében a tagállamok közösen határoznak meg célokat, rendelnek hozzá célszámokat, indikátorokat, majd ellenőrzik, hogy ezek elérése miként alakul, és ennek jegyében fogalmaznak meg az egyes tagállamokra vonatkozó ajánlásokat.

Az ezredfordulón még újdonságnak számított, hogy az Európai Unió elfogadott középtávú oktatási és képzési célkitűzéseket, ma már kialakult rendszere van a közös célok megfogalmazásának, a vonatkozó indikátorok meghatározásának és mérésének, az elért eredmények és a fejlesztendő terültek értékelésének.

A folyamat azonban még korántsem ért véget. A következő programozási időszakban az uniós fejlesztési forrásokhoz való hozzáférésnek is az lesz az előfeltétele, hogy a tagállam készítsen a fejlesztendőnek számító területen (ilyen Magyarország esetében például a korai iskolaelhagyás csökkentése vagy az egész életen át tartó tanulásban résztvevők számának növelése) nemzeti stratégiát, és a fejlesztési forrásokat ezen stratégia megvalósításához kapcsolja.

A 2014–2020 közötti tervezési időszak költségvetéséről az Európai Parlamenttel még nem sikerült megállapodni, de a tagállamok képviselőinek az Európai Tanácsban idén februárban elfogadott kompromisszumos javaslata azt sugallja, hogy a jelenlegi helyzethez képest szűkebb forrásokból kell majd a következő hét évben a közös európai uniós célokat megvalósítani.

Ebben a nehéz pénzügyi helyzetben az feltétlenül örvendetes, hogy a fűnyí-

róelv alkalmazása helyett differenciált megközelítés látszik körvonalazódni, ez a kulcsterületek számára akár még növekvő pénzügyi keretet is jelenthet. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján valamennyi meghatározó európai uniós szereplő (az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a tagállamok túlnyomó többsége) egyetért abban, hogy az oktatás és képzés európai uniós költségvetése jelentősen nagyobb forrásokhoz jusson, mint jelenleg. Ez az előkészítés alatt álló új program – amely az oktatás és a képzés mellett már az ifjúságpolitikát is magába foglalná, sőt lenne sport komponense is – az Erasmus mindenkinek program számára az elődprogramok költségvetéséhez képest 40-45 százalékos emelkedést jelenthet. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az új program a jelenleginél is nagyobb hangsúlyt fektet a szakpolitikai kapcsolódásokra, a projektek eredményeinek beépítésére, a minél jelentősebb gazdasági és társadalmi hatás elérésére.

A Pályázati Pavilon jelenlegi száma hűen tükrözi az oktatás és képzés európai uniós felértékelődését. Fókusztémánk, a fenntarthatóság korunk egyik legjelentősebb gazdasági és társadalmi kihívása. A kapcsolódó gazdag összeállítás jó keresztmetszetét adja annak, hogy a Tempus Közalapítvány által koordinált programok és általában is az oktatás és képzés miként vehetnek rész a szükséges szemléletváltás előidézésében, a hatékony megoldások kialakításában és elterjesztésében.

A közösségi tanulás vagy az aktív állampolgárság kérdése is túlmutat az oktatási ágazat hagyományos célrendszerén. Magazinunk ezenkívül ezúttal is képet az olyan kiemelten kezelt témákról is, mint a felsőoktatás nemzetköziesedése, az oktatás és a tanulás módszertani megújulása, az oktatás és a gazdaság együttműködése vagy az iskolavezetés.

Tordai Péter igazgató Tempus Közalapítvány

Fenntarthatóság FÓkuszbAn A fenntartható fejlődés (sustainable development) kifejezés sokat vitatott.

Mást értenek rajta a közgazdászok és mást a környezetvédők. használata nem egyszer a gazdasági fenntarthatóságra, vagyis a profitábilitásra és a fogyasztás fenntartására irányul, ami pont az ellenkezője a valódi fenntarthatóságnak. sokan megkérdőjelezik azt is, hogy egyáltalán lehetséges-e fenntartható fejlődés. vannak még szkeptikusabbak, akik szerint a kimondott politikai célok leple alatt ki nem mondott gazdasági célokat szolgálnak a hangzatos jelszavak. és miközben valójában igen keveset tettünk érte, az elmúlt években nagyon sokat beszéltünk a fenntartható fejlődésről, így mára már elcsépeltté is vált a kifejezés.

„A projekt fő témáján , a környe zettudato zetvédelem s szemléle re és körn tre való n került a sz ye evelésen ociális ké túl nag y sz ségek és hangsúly gára is. A eg yü diákok sz tt m ű kö d éndioxidm és fontoss ták az isko áérést vége la energiaf ztek , meg og yasz tá vizsgálkapcsolato sá t, környeze s work sh ts opokat sz zennyezé készítet te er veztek , ssel k és faült öko -posz etési akci tereket alkalmáb ó t sz er ól. Lénye veztek a ge Fö s és nevel ld Napja at titűdöt ési szemp tükröz, ho ontból is g y a proje fontos meg a jele kt sz er nségek fe vezői nem lismerésév el ég ar ra ösz tö edtek el és rög zí nözték a tésével, h tanulókat, képest m anem hog y lehet egoldást őségeik h is találjan ez Ad y End re ak a felm G imnáz iu er ült prob m (Budap lémák ra.”

Fr ie ndly En es t) : Fr erg y ie ndly Pe ople for (Comeniu s iskolai eg yütt műkö dés)

jekt ction) pro arit y in A kere ean Solid kt p je ro ro u p (E s LA anitáriu „A z EUSO bet n eg y hum g yütt töb tása sorá nünk – „E ge lo meg valósí sz s zö ai elkészíö K kj iá e. d tr la lé k den isko teit hoztu zi ében min nemzetkö – szellem et az el ső ek Ez ér ünk el” t. okratika u em at d sl y va eg ja t be, majd zül tették sajá mutatták javaslat kö lálkozón útján a 12 ás lis projekt ta az rá av u lt sz ku eszélés és sítette a indez erő kus megb lő M le k. fe n u eg tt m ek lasz to tékrendn eg yet kivá egismeréeurópai ér det és az amatok m ly fo li ta pár beszé za o sh té n ö ikus d pdemokrat Sz ak közé títását.” azdaság i sét, el sajá ar it y elmi, Közg lid ed sk So n re án Ke : Europea Varga Istv udapest) ak iskola (B iskola és Sz dés) in Act ion yütt műkö s iskolai eg (Comeniu

4

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

t, teme cége l Solars ys zésé csei Dr. So le lip te a vi k ki u gatt ésével és „Megláto ak tervez építészet, passzívház rnyezet, az kö a mely ún. s te le lítja, de ké Tö el k. csak őál kozi ház nem vel foglal A ! ja g os áram t összhan elek trom a gépésze ergiát, az en ő h a tb es óza a.” kép olja a hál tárolni is ló visszacsat la: Megúju ig ed p ét ző ké p Isko felesleg Ipar i Sz ak y ál ih M ty Vörösmar pzé sben tők tanulsz ak mai ké zé si sz akér energ ia a – Sz ak ké p s tá ili b o om (Leonard zág ban) Németors mányútja

A fogalom lényegét talán jobban kifejezi a fenntarthatóság, illetve a fenntarthatóságra törekvés. Egy találó meghatározás szerint a fenntarthatóság az emberi közösséget és annak javait tekintve az a folyamat, amely „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”. Közérthetőbben: „Gondozd jól a földet: nem a szüleid adták, hanem a gyerekeidtől kaptad kölcsön”.

Jelenleg a földi élet nem fenntartható. A Föld lakossága jóval több erőforrást használ fel, mint amennyit a fenntarthatóság megenged, és egy emberöltő sem telik el, míg ebből a túlfogyasztásból a források kimerülése és más komoly problémák adódnak majd. Ökológiai lábnyomaink1 szerint ma folyamatosan legalább 1,2 Földnyi a felhasználásunk, ennyit „fogyasztunk el” a Földből. Nem nehéz belátni, hogy ez nagyon hamar katasztrófához vezethet. Saját hozzájárulásáról bárki néhány perc alatt informálódhat az alábbi linkre kattintva: http://www.kothalo.hu/labnyom E kérdéskör kapcsán a legtöbb embernek a szelektív hulladékgyűjtés, a környezetvédelem, esetleg az ivóvíz jut eszébe. Márpedig a társadalom fenntarthatóságába ugyanúgy beletartoznak például a leszakadó társadalmi csoportok, a mélyszegénység vagy az iskolakerülés. A Föld fenntartható fejlődésének három aspektusa a környezeti, a gazdasági és a társadalmi aspektus. Ezek nem különválasztható rendszerek, mindhárom a társadalmak működésének egy-egy fontos vetülete.

A Föld fenntarthatatlanságának a problémája Gazdaság azonban elsősorban mégsem gazdasági, nem is Társadalom Környezet

1

Az ökológiai lábnyom meghatározza, mekkora helyet foglalunk el a Földön. A ruházkodásunk, az élelem, amit fogyasztunk, a felhasznált energiamennyiség mind igényel egy bizonyos területet. Az ökológiai lábnyom ezen mértékegységeket teszi egységessé. Így kialakult egy képletes, globális hektár, amely segítségével mindenki ki tudja számolni, hogy az ő életmódjával, fogyasztási szokásaival mekkora területet foglal el a bolygónkból.

„A ta n a is m p e ul m á ne e be r ke r g i n y i t fo e k i n d h e a é s s z a k l r é y a m té s t t t ü n s z é l m a i s e l C s z l e t a t a i b nye k m e n e r á to g g e r e Sz p e l i b e a é s h e t t g r é i a h a t á s a s a i rá kisk Szig s…” eg y ek a zlet szn ok a s s z é e s e o sí l k a na fe j o k m ola é et M p l e le e rő b b e t á s á l má lő d e g s K űs z va n v m (Le o is é a l pa mű v . A al o n s é r d m e r l l é g k i Sz rk ek tan ar e k é se i u m a k m u g do kö ló k éb yá ű : é k M z pa öd r tá en s h r tn a s e g ú é pis és zn k j é n si er á la u ló o la ek sé g) ta ene , af r e n g i af nt o ar rth at ó an

demográfiai, hanem etikai jellegű. Az előrelátás helyett sok esetben inkább a rövidtávú célokat, a profitot, a hatalmi ambíciókat helyezik előtérbe a különböző döntéshozói szinteken. A társadalom gondolkodásának megváltoztatása a családi nevelésben kezdődik. Emellett elsősorban az iskolai nevelésben, oktatásban lehet megvalósítani, melynek kiindulópontja a tanárképzés. Az életszemlélet, a világhoz való viszonyulás és az etikai gondolkodás formálása ugyanakkor sokszereplős (közoktatás, felsőoktatás, média, egyházak, humánszféra, művészetoktatás stb.), és ezeknek a szereplőknek az együttműködése elsőrendű feladat lenne komoly eredmények eléréséhez.

A fenntarthatóság érvényesítése az európai jövőképnek is szerves része, mely az oktatásnak fontos szerepet szán abban, hogy meg tudjunk birkózni a kihívásokkal.

Az Európa 2020 stratéga fő prioritásai nyomán kitűzött öt konkrét cél közül négy: a kutatás és fejlesztés nagyobb arányú támogatása, az általános képzettségi szint emelése, az iskolaelhagyók számának csökkentése és a nyomorban élők számának nagyarányú csökkentése2 közvetlenül is ad feladatokat mind a közoktatás, mind a felsőoktatás számára.  BóLyA ANNA MÁRIA , a Magyar Táncművészeti Főiskola adjunktusának a szakértői tanulmányútjáról készült beszámolója alapján

A nemzetközi projektcsapat az ökológiai élelmiszerrendszerek különböző szereplőit hozta közelebb egymáshoz.

A partnerek felmérést végeztek saját országukban az ökológiai gazdálkodók, tanácsadók, feldolgozók és kereskedők körében arról, hogy mely területeken érzik az információk hiányát (pl.: növényvédelem, marketing, kereskedelem, új technológiák stb.), és milyen problémákat látnak az információáramlás területén. A résztvevők közös koncepciót és megoldásokat, jó példákat gyűjtöttek a kutatók és döntéshozók, valamint a felhasználók közti együttműködés megerősítésére, a kommunikáció gördülékenyebbé tételére.

Magyar Ökológiai Gazdálkodásért Egyesület: A tudomány és gyakorlat közötti kommunikáció elősegítése a bioélelmiszer szektorban (Leonardo partnerség)

es célja az volt, hog y „A tanulóműhely elsődleg nyújtson a vadon termő át péld gyakorlati formában asználhatóságáról. növények széleskörű felh ötték a növényeket, yűjt beg A délelőtti órák ban feldolgozásukat és a k ultá tan meg ig ped délután yigéből, erdei iszalagból, ven fűzi termékek előállítását: yak mohából kosarak, dísz tárg gyékényből, kákából és on termő vad t, zásá olgo feld bák készítését, erdei gom sét, festőnövények ből gyümölcsökből lekvár főzé ét.” festékanyag kinyerés éke k tató Társaság: Erde i term Mag yar Biod iver zitás-ku a mindennapokban műhely) (Grundt vig felnőtt tanulói

» 2

http://ec.europa.eu/europe2020/ europe-2020-in-a-nutshell/priorities/index_hu.htm

fókuszban: fenntarthatóság

»

5

Szemléletformálás a

A Föld Charta elvei a tanórá i napos feladat volt egy min „Az az ökológiai héten 4 etése. ödt műk és se píté felé ó biológiai szennyvíztisztít biológiai atban is megismertük a Ennek kapcsán a gyakorl t.” elvé si ödé szennyvíztisztítás műk ó Alapítvány): Design for Berecz Ágnes (Artemisszi Trai ners of Sustainability- Trai ning épzés felnőttoktatóknak) bbk tová mai szak (Gr undtvig

„A konferenciát egy spa nyolországi kisközösség gazdaságának területén rendezté k meg. Előadást hallhat tun k a helyi termelésről és meg tekintet tük a helyi mezőga zdasági területeket, ahol elsősorban zöldség term elés, olajbog yó-termesztés, vala mint erdőgazdálkodás zajlik. Megismerhettük egy helyi szakember regi onális jellegű zöldség- és gyümöl cstermesztési technikáit és a kereskedelemben elér t ered ményeit is. A program rész e volt még a teraszos föld művelésről, víztároz ásró l és öntözésről szóló bemutat ó is.”

Kirs György (Öko-völgy Alapítvány az Alkalmazott Fenntar thatóságér t): Sec uring Local Sustainable Food Production Confere nce (Gr undtvig látogatások és cserék)

A főiskola koordinálásában zajló intenzív program átfogóan foglalkozik a fenntartható mezőgazdaság, a megújuló energiatermelés, a környezetvédelem, a természeti erőforrások és a vidékfejlesztés kérdéseivel. A projekt célja egy olyan holisztikus szemlélet megerősítése az oktatásban, amely feltárja a különböző tématerületek között fennálló, nem mindig nyilvánvaló kapcsolatokat.

Károly Róbert Főiskola: Sustainable Development Through Ecological Cycles – Ecocycles (Erasmus intenzív program)

6

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

Mit mondanak ki a Föld charta alapelvei, hogyan kapcsolódnak ezek a fenntarthatósághoz és miért fontos ez eger környékén? két iskola és két helyi szervezet az egri kistérség többcélú társulásának vezetésével egy nemzetközi comenius régió együttműködés keretében dolgozik angol partnerükkel azon, hogy a fent említett alapelveket beépítsék számos alaptantárgy kerettantervébe. A diákok így úgy foglalkozhatnak matematikával, irodalommal vagy közgazdaságtannal, hogy közben megtanulnak felelősen gondolkodni közös kincsünkről, a Földről. „Iskolánk részt vesz az Egri Kistérség Többcélú Társulása Comenius pályázatán nyertes CECCy projektjében. A Creative Earth Charter Challenge for Youth (Kreatív Föld Charta kihívás fiataloknak) pályázat célja, hogy a Föld Charta alapelveket a tanmenetbe építve olyan ifjúságot neveljünk, akik érzékenyek a fenntarthatóság problémáira, óvják környezetüket és olyan aktív felnőtt állampolgárokká válnak, akik vállalkozásaik környezetbarát megoldásait tudják támogatni.”

A fenti idézet az egri Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakközépiskola honlapján olvasható. A honlapról még az is megtudható, hogy az egri kistérségből nem csak az Andrássy középiskola vesz részt a Comenius Régió együttműködések keretében megvalósuló projektben, hanem a noszvaji Figedy János Általános Iskola is. Az eredményeket viszont a térség összes iskolájában fel kívánják használni, így ha sikerül a fent vázolt terveket megvalósítani, akkor kijelenthetjük, hogy Egerben és környékén hamarosan az első olyan diákgeneráció növekszik, akik a Föld Charta útmutatásai alapján tudatosan és felelősen gondolkodnak a Földről, az életről. de mi is történik pontosan egerben és noszvajon? „Azt fogjuk vizsgálni, hogyan lehet a fenntarthatóság alapelveit beilleszteni olyan tantárgyak oktatásába nevelési elvként, melyek szorosan nem kötődnek a környezetvédelemhez.” Dióhéjban ennyi, viszont ez óriási munka, nem is egyedül vállalkozott erre az Egri Kistérség Többcélú Társulása a két iskolával, hanem más, a téma iránt hasonlóképpen elkötelezett partnereket is talált helyben, így van lehetőségük együttműködni a Bükki Nemzeti Park igazgatóságával és a Városgondozás Eger Kft-vel. Mindez persze nem működne csak hazai terepen, fontos a nemzetközi kitekintés és tapasztalat. A projekt nemzetközi szinten az angliai Bournemoth Borough Council együttműködésével valósul meg, ahol szintén jó néhány iskola és helyi szervezet lelkes munkája révén sok-sok diák olyan iskolai tanórákon vesz részt, melyeket tudatosan, a Föld Charta alapelveinek megfelelően építettek fel, formálva ezzel a részt vevő diákok szemléletét.

s a köbön

nórákon

Mi a Föld Charta?

A Föld Charta egy nyilatkozat, mely összefogást sürget mindanynyiunk közös élőhelye, a Föld megóvása és a további generációk számára történő megőrzése érdekében. „Össze kell fognunk az egész világra kiterjedő, fenntartható társadalom megvalósításáért, amelynek alapja a természet megbecsülése, az egyetemes emberi jogok, a gazdasági igazságosság és a béke kultúrája.” Ennek érdekében négy fő téma köré rendezi alapelveit: I. II. III. IV.

Az angol-magyar közös projekt elsődleges célja az volt, hogy az együttműködésbe bevont iskolákban elkészüljön egy-egy olyan kerettanterv, melyben az egyes tantárgyakra vonatkozóan megadják, hogy hogyan lehet az adott óra keretébe a Föld Charta alapelveit beépíteni. A munka során egyre világosabbá vált, hogy egy kerettanterv önmagában nem elég. A partnerek többet szerettek volna annál, hogy rögzítsék és ajánlásként megfogalmazzák az elveket. Így született meg az ötlet, hogy a kerettanterv mellé készüljenek óravázlatok is, amik már valódi gyakorlati segítséget jelentenek a tanároknak.

Amikor például a gyerekek matematika órán a térfogatszámítást tanulják, akkor a szöveges feladatok a legtöbb esetben lényegre törően csak annyit kérnek, hogy számítsák ki a megadott test (tégla, gúla, henger) térfogatát a megadott részértékek ismeretében. Természetesen a célt, hogy megtanulják a térfogatszámítást, az így megadott a feladattal is kiválóan el lehet érni. Ugyanakkor mennyivel más egy olyan feladványon törni a fejüket, ami úgy hangzik, hogy számítsák ki egy üres tejes doboz térfogatát normál, majd kilapított állapotban, mondják meg, hogy melyik formában foglal el kisebb helyet a szeméttárolóban (pontosan melyik szeméttárolóban is?), és azt is, hogy hány lapos tejes doboz fér el egy nem kilapított tejes doboz helyén abban a bizonyos szeméttárolóban.

Szemléletformálás a köbön a fenntartható fejlődés jegyében, csak hogy a matematikánál maradjunk.

A projekt keretében nemcsak a matematika oktatása újul meg, hanem a közgazdaságtan, turizmus, marketing mellett a földrajz, történelem és irodalom tantárgyak is felfrissülnek az új szemlélet jegyében, így a gyerekek egy csata helyszínének vizsgálatakor vagy egy vers elemzésekor is a fenntartható fejlődés szempontjából fontos összefüggésekre nyitottan nyúlnak a témához.  https://sites.google.com/site/ceccyproject/home

Az életközösség tisztelete és védelme Ökológiai integritás (teljesség) Társadalmi és gazdasági igazságosság Demokrácia, erőszakmentesség és béke

Célja egy új, a kölcsönös egymásrautaltságra és a közös felelősségre épülő átfogó érzés kialakítása az emberekben. A Charta felhívás minden emberhez a globális együttműködés reményében. www.earthcharter.org

SZABó CSILLA

fókuszban: fenntarthatóság

7

A baglyoktól az ösztöndíjakig: leonardo programok a természetvédelem szolgálatában A gyöngybagolyvédelmi Alapítvány egyike a számos hazai természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetnek. Az 1997-ben megalakult, és kezdetben főleg egy faj, a veszélyeztetett gyöngybagoly védelmére koncentráló szervezet napjainkra szerteágazó tevékenységet végez. A fajok és élőhelyeik védelmén túl vidékfejlesztéssel, fenntartható gazdálkodással és természetvédelmi ösztöndíjak biztosításával igyekszik az európai biológiai sokféleség megőrzéséhez hozzájárulni. A jelen összefoglalóban bemutatjuk, hogy egy klasszikus természetvédelemmel foglalkozó civil szervezet a leonardo programokból építkezve hogyan tudott a természetvédelmi szektor egésze számára elérhető szakmai gyakorlati és továbbképzési lehetőségeket teremteni. leonArdo Mobilitások Szervezetünk 2008 telén váltott belépőt a Leonardo programok világába az által, hogy angol ösztöndíjasokat fogadott természetvédelmi szakmai gyakorlatra. A 6 hétre érkező, felsőfokú természetvédelmi végzettséggel rendelkező angol fiatalok tartalmas szakmai programot követően jó viszszajelzéseikkel megerősítették az angol küldő szervezet felé, hogy Magyarország hosszú távon is megbízható partner. Így 2012 októberéig további 14 csoportban összesen 51 angliai természetvédőt láttunk vendégül 2-9 hetes turnusokban. A résztvevők mindegyikéről elmondható, hogy álláskeresőként vagy karrierváltóként különböző szintű természetvédelmi előképzettséggel jelentkeztek a magyarországi szakmai gyakorlatra. A fiatalok részt vettek az alapítvány mindennapi munkájában, és olyan, tudományos szempontból is jelentős eredmények fűződnek itteni tevékenységükhöz, mint egy Zala megyében új, védett ritka pókfaj, a sárgafejű bikapók (Erasus moravicus) előkerülése, vagy a baglyok klímaváltozással kapcsolatos vizsgálata rádiónyomkövetéses módszerrel. Ezeken túl az egyik leghasznosabb programunk az angol nyelvű környezeti nevelési program volt. 2008-tól minden turnussal több budapesti és vidéki gimnáziumba ellátogattunk, ahol hazai nyelvtanárok segítségével felépített angol nyelvű természetvédelmi előadássorozatot 8

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

tartottunk az osztályoknak (eddig összesen kb. 1200 diákot értünk így el). Ezek az iskolák számára teljesen ingyenes alkalmak mindig nagy népszerűségnek örvendtek, az angol gyakornokok pedig – legtöbbjük életében először – megtapasztalhatták, hogy milyen tanárként szerepelni.

Már rögtön az első angol csoport fogadását követően megfogalmazódott bennünk, hogy a magyar természetvédő szakemberek elhelyezkedése szakmai és nyelvi gyakorlat hiányában rendkívül nehéz. Kimeríthetetlennek látszó igény mutatkozott arra, hogy az angliai program tükörképét is megvalósítsuk, és magyar pályakezdők szakmai fejlődését külföldi szakmai gyakorlattal támogassuk. Angol partnerünk, az Ambios magyar gyakornokokat fogadó szervezetként is együttműködött velünk. 20 frissen végzett vagy állást kereső természetvédelmi szakember számára hirdettünk meg 15 hetes szakmai és nyelvi gyakorlatot. A kiválasztásnál szempont volt a fejlesztésre váró, középszintű angoltudás, a szakmai elhivatottság és a hosszú távú karriertervezés a természetvédelmi szektoron belül. Hazaérkezésüket követően a résztvevők közül többen sikeresen helyezkedtek el nemzeti parkoknál vagy egyéb természetvédelemmel foglalkozó szervezeteknél. A program sikerét nem csupán a többszörös túljelentkezés jelzi, hanem a hazatérő résztvevők értékelése is bizonyítja.

Angol önkéntesek segédkeznek gyöngybagoly költőláda felállításában

„Az ösztöndíj során nagyon megtetszett a tanítás. Visszatérve Angliába kiegészítő szakot végeztem, és ma már biológiát és élettudományokat tanítok egy gimnáziumban.”

„A kinti tapasztalatok alapján át tudtam gondolni, hogy mit is akarok valójában. Újult erővel vetettem magam a munkába. Tervezhetőbb lett a jövőm, tudom, mit akarok. Jól érzem magam, és ezt az ösztöndíjnak köszönhetem.”

pArtnerségi pályázAt

„Számos élménnyel és tapasztalattal gazdagodva, sokkal magasabbra tudtam magamat pozícionálni az álláspiacon. A nyelvi tapasztalat értékesebbnek bizonyul bármilyen érettséginél vagy nyelvvizsgánál. Visszatérve Budapestre pár héten belül találtam állást.”

Védett hazai pókfaj (Erasus moravicus) került elő az angol Leonardo önkénteseknek köszönhetően

Következő lépésként az angol szervezettel közösen Leonardo partnerségi pályázatot valósítottunk meg természetvédelmi e-tananyag fejlesztés és tesztelés témakörben. A gyöngybagolyvédelemről készült hat e-learning videót három nyelven tettük elérhetővé, teszteltük a módszer életképességét, hatékonyságát és az idősebb generációk tapasztalatátadásának módszereit. A pályázat célkitűzései között szerepelt, hogy a tapasztalatok alapján előkészítsünk egy átfogóbb, több európai országot összefogó képzési anyagot természetvédelmi szakemberek számára. Szakmai körökben végzett hiányelemzést követően körvonalazódott egy természetvédelmi térinformatikai tanfolyam és egy elhelyezkedést segítő elismerési rendszer kidolgozása, amelyet egy Leonardo innovációtranszfer pályázat elnyerését követően 2011-ben kezdtünk megvalósítani részt vevő partnerként. innováciÓtrAnszFer Az európai biológiai sokféleség monitorozásában nélkülözhetetlen készség a térbeli adatelemzés. A felmérésekből kitűnt, hogy az egyetemi természetvédelmi szakokon korlátozott vagy hiányzik a térinformatikai oktatás, így a frissen végzett diplomások komoly hátránnyal indulnak, ha nincs tapasztalatuk e téren. Anglia, Lengyelország, Magyarország, Norvégia és Portugália részvételével országonként 24-24 természetvédelmi szakember képzésére kaptunk támogatást, akiknek munkájukhoz GPS és térinformatikai technológiát kell használniuk, de sem a készüléket, sem a szükséges programot nem tudják megvásárolni, vagy nincs lehetőségük fizetős képzéseken részt venni. A nyílt pályázaton kiválasztott 120 személy számára tehát ingyenes, 3 napos tanfolyamot szerveztünk. A tanfolyam anyaga kifejezetten a természetvédelmi alkalmazások oktatása volt. A képzést követően a résztvevők megtarthatták a GPS készülékeket, amennyiben vállalták, hogy azt az európai biodiverzitás monitorozására használják. Olyan nyílt forráskódú programot (QGIS) tanítottunk, amely minden nyelven ingyenesen elérhető. A pályázat része továbbá az ECVET rendszerbe illeszkedő európai kvalifikáció kidolgozása a szakterületen.

További részletek: www.eurogis-gps.eu.

„A munkahelyemen elvárás, hogy térinformatikában önképezzük magunkat. Nem lett volna lehetőségem fizetős tanfolyamon részt venni, és a GPS készülék is nagyon nagy segítség lesz a természetvédelmi munkámhoz.”

A hazai természetvédelmi pályázatok évekkel ezelőtt átgondolásra késztették a Gyöngybagolyvédelmi Alapítványt, hogy a megváltozott források fényében hogyan tudjuk közhasznú feladatainkat ellátni. Az egész életen át tartó tanulási programokkal megközelítésünk – a természetvédelmi szektoron belül legalábbis – annyiban újszerű, hogy a Leonardo forrásokat nem saját szervezetfejlesztésünkre vagy önkénteseink képzésére fordítottuk, hanem továbbpályáztatva, átlátható módon a teljes szakmai közönség számára elérhetővé

Gimnáziumokban tartott angol nyelvű természetvédelmi előadás mindig nagy figyelmet kelt

„Nagy adatmennyiséggel fogunk dolgozni a jövőben az őshonos gyümölcsfák feltérképezésekor, ezért nagyon hasznos volt a GPS és a térinformatikai program elsajátítása. Szervezetünknek nincs pénze drága programok megvásárlására, ezért különösen hasznos, hogy ingyen elérhető szoftvert tanultunk.”

tettük, megversenyeztettük. Ezzel nem csak számában gyarapítottuk a természetvédelmen belül elérhető pályázatokat, de új iránnyal olyan életképes példát vázoltunk fel, amelyet más szervezetek is követendőnek találnak, és amely nyelvi, szakmai és végső soron elhelyezkedési szempontból is segítséget jelent a jövő természetvédelmi szakemberei számára.

KLEIN ÁKOS, ügyvezető, Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány

A cikkben említett programokról a www.gyongybagoly.hu oldalon keresztül tájékozódhat.

fókuszban: fenntarthatóság

9

Napbarkács tanfolyammal és rakétakályhával a fenntarthatóságért A fenntarthatóság kérdése az elmúlt pár évtizedben került előtérbe, így a mai felnőtt generáció már az iskolapadból kikerülve szembesült azzal: a fenntarthatóságot tanulni kell. bár a központi programokkal, mint amilyen a szelektív hulladékgyűjtés, könnyen azonosulnak a mai felnőttek, érdemes izgalmas tanfolyamokat, műhelyeket kínálni nekik a témában, hogy szélesedjen látókörük és megismerjék lehetőségeiket. ebben segít az interregionális Megújuló energia klaszter egyesület, akiknek tevékenységéről és a témában megvalósult grundtvig projektjükről kérdeztük az egyesület elnökét, dr. somogyi Mártát.

 A fenntarthatóság és a környezettudatosság napjainkban előtérbe

hely, esetleg rakétakályha. Emellett bemutatjuk, hogy hogyan lehet rendbe hozni viszonylag olcsón az ablakokat, mennyire fontos a födémszigetelés és mennyire egyszerűen megoldható a szigetelés szalmabálák segítségével.

került. Már nem csak a gazdasági szektorban, de a háztartásokban, a hétköznapi életben is egyre többen figyelnek a szelektív gyűjtésre, igyekeznek csökkenteni az energiafelhasználást akár környezeti, akár anyagi szempontok miatt. Mennyire kell nevelni, tanítani, motiválni a mai felnőtteket a környezettudatosságra?



Minél szegényebb vagy minél szegényebbnek hiszi magát egy társadalom, annál kevésbé figyel oda a környezetére. A legjobb példa erre az idei tél, amikor az emberek mindennel fűtenek már, ami éghető, és nagyon sok helyen – így például Pécs mecseki részein – délután már nem lehet kimenni sétálni, olyan büdös van a környéken. Az embereket meg kell tanítani arra, hogy hogyan fűtsenek, hogyan lehet takarékoskodni a fával, mi az, amit nem szabad elégetni. Ha ezt már megtanulta a lakosság, akkor lehet szankcionálni azt, ha valaki műanyagot és gumit éget. Sajnos a mai felnőttek közül nagyon sokan maguktól nem törődnek ezzel, de a központi programokat, mint amilyen a szelektív hulladékgyűjtés, szívesen követik.

A napbarkács tanfolyamon tartálykollektort, légkollektort, napaszalót készítünk. Ezeknek a szerkezeteknek az elkészítéséhez egyszerű barkácskészségek elegendők, hiszen elsősorban fával dolgozunk. A rakétakályha egy olyan, hordókból összeállított kályha, ami sokkal hatékonyabban égeti el a fát, mint a hagyományos kályhák, nagy a hőleadó felülete és nagyon magas az energetikai hatékonysága. A rakétakályha elkészítéséhez már hegeszteni is tudni kell és pontos munkára van szükség. Ugyanezen az elven működik a könnyedén elkészíthető rakétatűzhely, ami látványosan demonstrálja azt, hogy mennyivel kevesebb fa szükséges a működtetéséhez, hiszen pár kiló „mókushajigáló” ággal is megfő benne a bográcsgulyás.

Mi az a rakétakályha? Olvastam a „napbarkács tanfolymról” is – elmesélné, mi történik egy ilyen tréningen?



Hogyan segít az Interregionális Energia Klaszter Egyesület csökkenteni ezeket a tudásbeli hiányosságokat? Miként segítenek a laikusoknak a hétköznapi praktikák elsajátításában?



Egyesületünk a Megújuló energiával a szegénység ellen című programjával elsősorban a rurális térségeket célozza meg. Azok számára tartunk képzést, akik maguk is képesek arra, hogy barkácsoljanak és elkészítsenek olyan egyszerű, napenergiával működő eszközöket, mint egy aszaló, vagy kevés fával hatékonyan működő rakétatűz-

A spanyol koordinátor keresett meg minket. A partnerségben valójában csak két „civil” szervezet volt, a spanyol egyesület és mi, a többi résztvevő félig-meddig az állami szférából jött, mint az osztrák és a román partner, illetve egy olasz szociális szövetkezet is részt vett a közös munkában. A partnerség célja azoknak az

10

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

2010 és 2012 között valósították meg Learning to be sustainable (Fenntarthatóságot tanulni) című Grundtvig tanulási kapcsolat projektjüket. Honnan indult az együttműködés?

oktatási módszereknek a megosztása volt, amivel a felnőtteket és a hátrányos helyzetű csoportokat rá lehet venni arra, hogy fenntarthatóbban bánjanak az energiával, közelítsenek a természethez, részt vegyenek természetvédelmi programokban, illetve megtanulják a biogazdálkodás alapjait. Számunkra a legtöbbet a spanyol kapcsolat jelentette, mert ott lehetett látni, hogy egy civil szervezet milyen módszerekkel tudja ezeket a célokat megvalósítani.  A projekt erősen koncentrált a hátrányos helyzetű célcsoport elérésére. Ez kettős célt jelent, a környezeti fenntarthatóságon túl, egyfajta társadalmi fenntarthatóságot is. Hogyan kapcsolódott össze ez a két téma?

A spanyol koordinátor, a Columbares Association bevándorlókkal is foglalkozik. Mi azt mutattuk be, hogy hogyan lehet a szegény vidéki lakosságot, illetve a mozgássérülteket és egyéb fogyatékos csoportokat is bevonni a megújuló energiával foglalkozó műhelymunkába.

Az olasz partner az „Ezer tető” programját mutatta be, ahol ép és fogyatékos munkavállalókból álló brigádok szerelik fel a napelemeket a háztetőkre.

ja”, és Mohács szigeten szeretnénk megvalósítani. Bemutatjuk, hogy hogyan lehet napenergiával, passzív szolár megoldásokkal fűteni egész télen egy hajtatóházat: napenergiával és akár emberi energiával (pl. kerékpárral) megoldani a szivattyúzást és az öntözést.

Ismertetjük azokat a gépeket, amelyek fontosak egy kisgazdaságban, illetve azok kiváltását napenergiával és emberi erővel működtetett berendezésekkel. Választ adunk a kérdésre, hogy hogyan kell megoldani egy ökológiailag és hidrológiailag érzékeny területen a szennyvíz kérdését, illetve milyen komposztálási módszerekkel lehet az emberi fekáliát fertőtleníteni és utána hasznosítani. Természetesen biológiai módszerekkel szeretnénk ezt a kertet művelni, ahol a betegségek ellen növényi levekkel védekezünk, a kártevőket pedig biológiai ellenségeik, illetve a csirkék, japán tyúkok és futókacsák fogják féken tartani. Emellett az is a célja ennek a kísérletnek, hogy kipróbáljunk olyan, nálunk még nem termelt növényeket, amelyek jobban bírják a klímaváltozás már most is erősen érezhető hatását, a hosszú, forró nyarakat és az aszályt. Ez a projekt most tervezési fázisban van, megpróbálunk pályázati forrásokat szerezni, de akkor is megvalósítjuk, ha nem nyerünk, és már a központ kialakítása alatt is szervezünk képzéseket.  VÁRTERÉSZ FLóRA

Ha már a fenntarthatóságról esik szó: a projekt tavaly lezárult, de mi az, amit hasznosítottak a tanultakból? Van olyan futó képzésük, aminek alapját a Grundtvig projekt szolgáltatta?



A Grundtvig projekt hatására, látva a spanyol partner oktatóközpontját, támadt az az ötletünk, hogy egy olyan bemutatóhelyet alakítsunk ki, ahol folyamatosan működnek a low tech energetikai megoldások. Ennek a projektnek az lesz a címe, hogy „A jövő tanyá-

Aki többet szeretne megtudni a projektről és az Interregionális Megújuló Energia Klaszter egyesületről, az alábbi honlapon minden információt megtalál: www.bioedu.eu. Az egyesületet az info@greenenergy.hu címen lehet elérni.

fókuszban: fenntarthatóság

11

Fenntarthatóság tudományközi megközelítésben: Erasmus intenzív program a Szent István Egyetemen A fenntartható fejlődés mint téma választását számos tényező motiválta. Egyrészt abból a felismerésből indultunk ki, hogy az emberiséget globálisan fenyegető klímaváltozás, a természeti környezet pusztulása, az egyre gyakoribb természeti csapások, a szélsőséges időjárás okozta elszegényedés vagy a létbizonytalanság olyan tényezők, melyek szinte minden tudományterületet áthatnak. Az ezek hatásairól szóló ismereteket ezért az egyetemi tanulmányok részévé szükséges tenni, és ezzel együtt felhívni a jövő nemzedékek figyelmét az egyéni felelősségükre, hogy megtegyék azokat az önkéntes társadalmi, gazdasági és kulturális változtatásokat a személyes és szakmai életükben, melyek megfelelő választ adnak a fenntartható fejlődés kihívására. Másrészt mára egyértelműen az emberiség sorskérdésévé vált, hogy képesek leszünk-e a jövő nemzedékek iránti erkölcsi felelősségünket beépíteni a társadalmi és gazdasági döntéshozatal mechanizmusaiba. A fogyatkozó természeti és gazdasági erőforrásokat felhasználó és megújító folyamatok egyensúlya a jövő szempontjából alapvető kérdés.

A Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kara a 2010/2011-es tanévtől kezdődően nyert Erasmus támogatást a fenntartható fejlődés oktatásával foglalkozó tíz napos intenzív program megszervezésére. A projekt partnersége nyolc európai egyetemből szerveződött. A részt vevő felsőoktatási intézmények mind földrajzilag, mind pedig a projektben képviselt tudományterületek vonatkozásában széles spektrumot fogtak át.

A projekt címe: Education for Sustainable Development: Exploring Hopeful Pathways to Preferable Local and Global Futures Koordinátor intézmény: Szent István Egyetem Partnerintézmények: University of the West of England, Bristol Universidade do Porto Daugavpils Universitate Tampere University of Applied Sciences University of West Vasile Goldis Arad University of Cyprus Karadeniz Technical University Trabzon

12

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

Problémakezelésünk sarokpontja volt, hogy a fenntarthatóság megértéséhez integrált rendszerszemlélet, továbbá tantárgyközi és tudományközi megközelítés szükséges, ezért azt mindenképpen több nézőpontból kell szemlélni. Egyértelmű, hogy a fenntartható fejlődéshez kötődő kérdések összekötik a természettudományokat (biológia, kémia, fizika), a társadalomtudományokat (közgazdaságtan, antropológia, földrajz és történelem) és a humán tárgyakat (filozófia, jog, szociológia, történettudományok, művészetek, etika, irodalom). Ezért a fenntarthatóság helyes szemléletű oktatása csakis interdiszciplináris keretek között képzelhető el.

Ezen elvből kiindulva a projekt a fenntartható fejlődés pedagógiájának tágabb értelmezésén alapult, vagyis a projektbe bevont tématerületek nem szűkültek le a hagyományos értelmezés szerinti természeti környezethez való viszonyulásra, hanem a fenntarthatóság fogalma kiterjedt a gazdaság, a társadalom, az oktatás és a technika globális kérdésköreire is. Ebből következően az intenzív programokon részt vevő hallgatók és oktatók is e tudományterületek valamelyikének képviselői voltak: akadt a résztvevők között pszichológushallgató és műszaki menedzser, általános iskolai tanító és közgazdászjelölt is. A képzés szintjei szintén nem határolódtak el élesen a kurzuson belül, hiszen a felsőfokú szakképzéstől a doktori szintig az egyetemi képzés minden szintje számára nyitott volt a jelentkezés, a részvétel kritériumai a téma iránti elkötelezettség demonstrálása és a megfelelő angol nyelvtudás voltak.

i

-

ok tá-

e-

okat

A projekt azért jött létre, hogy áthidalja az űrt, ami az egyes tudományterületek egymástól elszigetelt, merev rendszere miatt még a kreditrendszer és a szabadon választható tantárgyak világában is jellemző az egyes felsőoktatási szakok és tudományterületek zárt rendszerű, karok keretében való oktatására. A tíz napos intenzív program során a részt vevő hallgatók kevert, nemzetközi és multidiszciplináris csoportokban oldottak meg közös feladatokat és készítettek prezentációkat. Minden ország hallgatói még otthon, a kurzus megkezdése előtt készítettek egy közös esettanulmányt a fenntarthatóság általuk választott, a szakjukhoz illeszkedő hazai aspektusáról. A kurzus során a résztvevők először ezt az esettanulmányt dolgozták fel egy másik ország csapatával közösen, ezután a házigazda egyetem szervezésében helyi tanulmányi látogatás keretében bemutatott projekteket elemeztek, végül pedig saját, nemzetközi csoportban készített prezentációkat készítettek és osztottak meg egymással.

A kurzus kialakította a résztvevőkben a tudatosságot a fenntartható fejlődés iránt, ami képessé teszi őket arra, hogy személyes és szakmai életük számos aspektusát átértékeljék, és alkalmazzák rájuk a fenntartható folyamatok gazdasági, társadalmi, egészségügyi, műszaki, oktatási és egyéb dimenzióit. A kurzus során feltárt esettanulmányok elemzése rámutatott a fenntartható folyamatok jövőbeli lehetséges lokális és globális alternatíváira, és megnyitotta az utat a résztvevők számára a fenntartható életstílus felé.

A részt vevő hallgatókra tett konkrét hatásokon felül a projekt alkalmat szolgáltatott arra is, hogy párbeszédet indítson el a fenntartható fejlődés oktatásának szükségességéről, és elkezdje az ehhez szükséges keretek kialakítását az egyes részt vevő egyetemeken, a már említett tantárgyközi és tudományközi szemléletből kiindulva. Az intézmények a kurzus sikeres teljesítéséért kreditpontokat adnak a hallgatóknak, ezzel bevonva a fenntartható fejlődés témáját a képzésbe, és megalapozva a fenntartható fejlődés mint tantárgy oktatását a projekt lezárulását követően is. 

Az intenzív programok célja Ösztönözze olyan specializált tárgyak hatékony és multinacionális oktatását, amelyek tanítására a felsőfokú oktatási intézményekben egyébként nem lenne lehetőség, vagy csak nagyon korlátozott mértékben, valamint lehetővé tegye a hallgatók és az oktatók számára, hogy nemzetközi csoportokban dolgozzanak, és hasznosítsák a speciális tanulási és tanítási körülmények előnyeit, amelyek az egyes intézményekben külön-külön nem lehetségesek. Célja továbbá, hogy a részt vevő hallgatók és oktatók új perspektívából tanulmányozhassák a tanult tárgyakat.

A pályázat benyújtására jogosultak Olyan felsőoktatási intézmények, amelyek rendelkeznek Erasmus intézményi iránytűvel.

A pályázat benyújtása A projektet koordináló felsőoktatási intézmény nemzeti irodájához (Magyarországon a Tempus Közalapítványhoz) kell a pályázatot benyújtani.

Lehetséges partnerek Felsőoktatási intézmények, valamint külső partnerekként cégek, vállalkozások, non-profit szervezetek, állami szervezetek, alapítványok

Dr. Kiss Csilla projektkoordinátor Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kara

http://fano.tsf.hu/erasmusip/

fókuszban: Fenntarthatóság

13

A fenntarthatóság szempontjai a felsőoktatásban „A fenntartható felsőoktatás feladata felkészíteni a ma hallgatóit, vagyis a jövő döntéshozóit a jövő összetett kihívásaira. Rendkívül eltérőek az elképzelések arról, hogy ez a folyamat hogyan valósuljon meg, kezdve a téma egyszerű hozzáadásán a curriculumhoz, egészen az intézményi rendszerbe való teljes beépítésig.”

A globális problémák súlyosságát és sürgősségét jelzi, hogy egymást érik a témában a világméretű vagy regionális konferenciák, találkozók. 2011 novemberében Budapest adott otthont a World Science Forumnak, ahol a világ vezető tudósai gyűltek össze, hogy megvitassák, mit tehet a „Tudomány a globális fenntartható fejlődésért”. A 2012 júniusában megszervezett „Rio + 20” világkonferencia sikere, több okból igencsak korlátozottnak mondható.

Sikeresebbnek bizonyultak ugyanakkor az ehhez kapcsolódó konferenciák, melyek a grandiózus találkozó árnyékában, a különböző részterületekre koncentrálva vitatták meg a fő kérdéseket. Ezek a konferenciák fontos célokat fogalmaztak meg, így született meg például a 250 felsőoktatási intézmény képviselői által megalkotott és elfogadott deklaráció a felsőoktatás hozzájárulásáról a fenntartható fejlődéshez.

A fenntartható társadalom szempontjainak beépítése a felsőoktatásba, ezen belül elsőként a tanárképzésbe, sürgető feladat.

E téren Magyarország több szempontból gyerekcipőben jár, Európában viszont találunk jó gyakorlatokat. Példaértékű a Brüsszeli Egyetem – Hoegeschool-Universiteit Brussel (HUB) tevékenysége, melyet egy szakértői tanulmányút keretében ismerhettem meg.1 A program a következő területeken mutatott be jó gyakorlatokat: l a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó kompetenciák fejlesztésének beépítése a felsőoktatásba; l a felsőoktatás hozzájárulása a helyi és regionális fenntarthatósági kihívások megoldásához; l modellek és eszközök a fenntarthatóság felsőoktatásba való beépítéséhez, valamint eszközök és indikátorok a méréshez; l kezdeményezések a fenntarthatóság integrálására a curriculumba.

Az intézménylátogatások során elsőként a flamand kormány Környezetvédelem, természet és energia osztályát látogatta meg a szakértői csoport, ahol megismerhettük az ECOCAMPUS és a MOS

1

elnevezésű kezdeményezéseket. Az ECOCAMPUS (fenntartható fejlődés a felsőoktatásban) projekt fő elemei: környezetvédelem a kampuszon, a curriculumban és a hallgatók mindennapi életében.

Az együttműködés a flamand kormány és öt flamand egyetem megállapodásával 2008-ban indult el.

A MOS a teljes iskolarendszerre kiterjedő, cselekvésorientált nevelési-oktatási projekt, amely segít az iskoláknak saját környezetvédelmi rendszerüket kifejleszteni és beépíteni az oktatás szerkezetébe. A gyermekek, a fiatalok, a tanárok és az iskola többi munkatársa olyan témákon dolgoznak együtt, mint a pazarlás megelőzése, víz, energia, természet az iskolában és a mobilitás. A projektben a teljes iskolai közösség együttműködik a fenntartható közösség kialakításában. Az iskolák és a tanárképzés közötti eredményes kapcsolattartást, a programok szervezését a meglátogatott minisztériumi osztály irányítja.

A terepmunka második helyszíne az Antwerpeni Ökoház (Ecohuis Antwerpen) volt, mely egy többszintes interaktív kiállítást bemutató intézmény. Vonzáskörzete Antwerpen és régiója.

Kapcsolatuk a formális oktatással mindennapos, a körzet iskoláiból rendszeresen jönnek osztályok az ökoházban szervezett ismeretterjesztő foglalkozásokra, melyek újszerű módszerekkel segítik a fenntarthatóság kérdéseinek jobb megértését és az ehhez kapcsolódó kompetenciák elsajátítását, fejlesztését.

A tanulmányúton természetesen a résztvevők is megosztották saját szakmai tevékenységük során szerzett tapasztalataikat. Ezek között említést érdemel például az olasz szakértő beszámolója a Frontone tartomány ökoszisztémájának fennmaradását célzó környezetvédelmi, és az ezzel párhuzamosan futó néprajzi, kulturális projektekről, melyeket a több intézményt egyesítő oktatási központjuk szervez.

Saját előadásomban bemutattam a legutóbbi évek tánctudománnyal kapcsolatos intézményrendszeri fejlődését és újításait, a táncpedagógus képzés iskolai személyiségfejlesztéssel kapcsolatos

HUB és a Leuveni Egyetem által, a Flamand Kormány, az EPOS vzw- Flamand Nemzeti Ügynökség, az Európai Bizottság Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatósága és a CEDEFOP A támogatásával szervezett szakértői tanulmányút

14

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

Saját lábra állni: segítség a projektek fenntarthatóságához Mihez kezdünk a projektünkkel, ha véget ér a támogatott időszak? Van-e lehetőségünk a sikeres tevékenységet pályázati forrás nélkül folytatni? Ha igen, milyen egyéb forrást tudunk hozzá keríteni? Milyen stratégiával, tevékenységekkel, trükkökkel készülhetünk arra az időszakra, amikor a programunknak a saját lábán kell majd megállnia?

új kezdeményezéseit, valamint a Csermely Péter által elindított Nemzeti Tehetség Programhoz kapcsolódó táncos tehetséggondozási programot, amely Kelet-Magyarországon társadalmi és szociális szempontból is nagyon jó eredményeket ért el, és amelyben a Magyar Táncművészeti Főiskola Pedagógus és Koreográfusképző Intézete együttműködőként jelen van.

A szakértői tanulmányút is megerősítette, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos ismereteket a teljes felsőoktatás rendszerébe, ezen belül elsődlegesen, és még a közoktatásba történő beépítés előtt, a tanárképző intézmények képzési rendszerébe lenne fontos beépíteni. Ennek a kérdésnek, valamint a humánszféra közgondolkodást formáló szerepének megvitatását célozza az a nemzetközi konferencia, melyen a tanulmányút hozadékaként a fő szervezővel (Wim Lambrechts, HoegeschoolUniversiteit Brussel) közösen kezdtünk dolgozni A tanárképzés és a humánszféra hozzájárulása a társadalom fenntarthatóságához munkacímmel. A konferencia a tervek szerint a Budapesti Víz Világtalálkozóhoz kapcsolódva, 2013 őszén kerül megrendezésre.

A brüsszeli szakértői tanulmányút összes előadásának anyaga megtekinthető a brüsszeli egyetem honlapján, a kifejezetten e program számára létrehozott menüpontban: http://www.hubrussel.net/CEDON/EuropeanStudyVisit.html

Bólya Anna Mária a Magyar Táncművészeti Főiskola adjunktusa, a Debreceni Egyetem néprajz, kulturális antropológia doktorandusza

Bármilyen pályázatot állítunk is össze, a legtöbb esetben ilyen és hasonló kérdések már az előkészítés során felmerülnek, hiszen gyakran már a pályázati űrlapon is be kell számolnunk ez irányú elképzeléseinkről.

A projektek fenntarthatósága különösen fontos az Európai Bizottság Erasmus Mundus programja által támogatott közös felsőoktatási képzéseknél, hiszen aligha akad olyan intézmény, amely egy-egy létrehozott új képzést néhány év (az EU-s forrás megszűnése) után be szeretne szüntetni. Miután a fenntarthatóság komoly kihívást jelent az intézmények számára, az Erasmus Mundus program egy ún. klasztert hozott létre a témával kapcsolatban.

A 2011 áprilisa és 2012 szeptembere között megvalósított program négy fő tevékenység köré csoportosult: egy átfogó felmérés, egy workshop, egy gyakorlati tanácsokat tartalmazó kézikönyv megjelentetése és egy tematikus honlap létrehozása.

A felmérés keretében feltett kérdésekre közel 1200 személy adott választ (Erasmus Mundus koordinátorok, diákok, végzett hallgatók és a Nemzeti Irodák munkatársai), és az eredményekből – nem különösebben meglepő módon – az derül ki, hogy a legkomolyabb kihívást a pénzügyi feltételek biztosítása jelenti. A sikeres intézmények általában tandíjakból, szponzori támogatásból vagy rövid, ám bevételt hozó kurzusokból igyekeznek forrást szerezni.

A fenntarthatóság további sarokköveit a diplomák elfogadottsága, illetve a kiválóságra törekvés jelenti.

A 2012 márciusában megtartott workshop eredményei, az ott bemutatott jó gyakorlatok alapján készült el a gyakorlati útmutatókat tartalmazó kézikönyv, amely a közös képzésekben érintett koordinátorok, oktatók számára a legnagyobb segítséget nyújthatja. A Practical Guidelines c. (interneten is elérhető) kiadvány olyan témákat érint, mint a fenntarthatósági stratégia kialakítása, az intézményi háttér, illetve „beágyazottság” biztosítása, a lehetséges források felkutatása, a diákok hozzásegítése egyéb ösztöndíjakhoz.

De nem elhanyagolhatók olyan kérdések sem, mint a piackutatás, a foglakoztatási lehetőségek felmérése, a cégekkel való stratégiai együttműködések kialakítása (már a tananyagfejlesztéstől kezdve), marketing- és kommunikációs stratégia kialakítása vagy a márkanév felépítése és tudatos használata.

A praktikus tanácsokat kiválóan kiegészítik a sikeres konzorciumok jó példái – a partnerek között örömmel fedezhetünk fel hazai intézményeket is.

Bár a fent röviden ismertetett klaszter elsősorban az Erasmus Mundus közös képzések fenntarthatóságára összpontosít, egészen bizonyos, hogy a felsőoktatás terén aktív pályázók szélesebb köre is rendkívül sokat profitálhat az eredményekből.  Beke Márton Kapcsolódó honlap: http://eacea.ec.europa.eu/erasmus_mundus/ clusters/sustainability_en.php

fókuszban: Fenntarthatóság

15

Hírcsokor 95% feletti felhasználás az egész életen át tartó tanulás pályázati programjaiban

hírcsokor



Gyakornokkereső: Ahol a képzés és a gazdaság összekapcsolódik gyakornokkereso.hu címen indítottuk el új, cégeknek, vállalkozásoknak szóló tematikus honlapunkat.

A Tempus Közalapítvány évtizedes tapasztalattal rendelkezik a pályáztatás terén, így bátran állíthatjuk, hogy a szakmai gyakornokok fogadása a vállalatok számára is előnyös. Kiváló leendő munkatársakat fedezhetnek fel, akik új ötleteikkel fellendíthetik a termelékenységet és a versenyképességet. A gyakornokok új színt és új tudást hozhatnak a cég életébe. A diákok lelkesedése, frissessége és egy másik kultúrából érkező szemléletük olyan pluszt vihet a munkába, amelyből a tapasztalt munkatársak is profitálhatnak.

A Közalapítvány tevékenységének egy része közvetlenül vagy közvetetten mindig is érintette a gazdaság szereplőit, hiszen a szakmai projektekben hangsúlyos elemként jelenik meg az oktatás-képzés és a gazdaság együttműködésének erősítése.

Az új honlap célja, hogy a munkáltatókat, cégeket érintő információk strukturáltan, átlátható módon kerüljenek bemutatásra.

A felület egyik legfontosabb, folyamatosan frissülő eleme a már megvalósult jó példák, jó gyakorlatok bemutatása. Mindemellett letölthető kiadványokat, háttéranyagokat, a témába vágó híreket és egyéb hasznos tudnivalókat nyújtunk az érdeklődőknek.

»

A honlap a www.gyakornokkereso.hu oldalon érhető el.

16

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

Az utolsó lezárt pályázati év (2011) adatai alapján igen magas, több mint 95%-os volt az Egész életen át tartó tanulás program pályázati forrásainak felhasználása. Ez azt jelenti, hogy a leszerződött támogatási kereteket a pályázók a szerződésben foglalt célnak és felhasználási szabályoknak megfelelően tudták hasznosítani, és csak kevesebb, mint 5%-ban történt visszafizetés el nem költött, illetve az ellenőrzés során levont összegek miatt.

Új formát kapott az Europass önéletrajz!

2013-at új önéletrajz-formátummal és egy teljesen új dokumentummal, a készségútlevéllel köszöntötte az Europass.

A megújult formának köszönhetően az Europass önéletrajz szerkezete letisztultabbá vált, az áramvonalasított grafika által a fontosabb címszavak, az egyes blokkok vizuálisan jobban elválnak egymástól. A szakmai tapasztalatok, tanulmányok bemutatása mellett lehetőség nyílt további sorok (pl.: weboldal, skype elérhetőség) hozzáadására. Az új önéletrajz könnyen személyre szabható, hiszen a kitöltő által megjelölt mezők kerülnek csak a dokumentumba, bármelyik sor kihagyható. Fontos újítás az is, hogy a pdf formátumban mentett önéletrajzokat bármikor vissza lehet tölteni az új kitöltő programba, ha módosítást szeretnénk rajta végrehajtani, azaz nem kell újra elkészíteni a teljes CV-t.

A dokumentumcsalád legújabb tagja, az európai készségútlevél egy elektronikus portfólió, mely átfogó képet ad a készségekről és képesítésekről, ezáltal segít munkát vagy képzést találni. Ezt a dokumentumot is el lehet készíteni interneten, az Europass elektronikus szerkesztőjével, mely lehetővé teszi, hogy egy helyre gyűjtsük össze pl. a nyelvi útlevelet, a bizonyítvány-kiegészítőt, az okleveleket, a bizonyítványaink másolatát és az ajánlásokat. Az online rendszernek köszönhetően bármikor lehet törölni és új dokumentumokat hozzáadni, majd csatolni az önéletrajzhoz.

További információ a megújult Europass önéletrajzról és az európai készségútlevélről a www.europass.hu oldalon található.

A tanulás jövője – tanulni és tanítani vágyók közösségi tudásmegosztó fóruma Elindult a Tempus Közalapítvány legújabb tematikus facebook oldala. Célunk az oktatás világának szereplői közötti folyamatos tudásáramlás biztosítása. A közös gondolkozás ösztönzése érdekében új csatornákon keresztül, új módszerekkel jelenünk meg a közönség előtt, élő fórumokkal támogatva a tudásáramlást.

Kísérje figyelemmel a folyamatosan frissülő tartalommal megjelenő oldalt: http://www.facebook.com/Atanulasjovoje

ErASMuS MINDENKINEK

ÚJ! – előzetes a jövőre induló új programról

2013-ban véget ér az Egész életen át tartó tanulás program. A folytatásra vonatkozóan az Európai Bizottság 2011 őszén készítette el a javaslatát. Az új program (mely valószínűleg az Erasmus mindenkinek nevet viseli majd) az oktatásra, az ifjúsági területre és a sportra is kiterjed, egyesítve több jelenleg futó programot, közöttük az Egész életen át tartó tanulás, az Erasmus Mundus és a Fiatalok lendületben programokat.

A 2014-től 2020-ig tartó új program a maga eszközeivel az európai Az európai munkaerőpiac válszakpolitikai prioritások eléréséhez, tozik: becslések szerint 2020-ra az EU 2020 stratégia megvalósítáaz állások 35%-a magas szintű sához járul hozzá: a növekedés megképességeket igénylő munkahely valósításában és az új munkahelyek lesz. Az Európa 2020 stratégia megteremtésében az oktatásnak és a egyik fő célkitűzése, hogy 40%képzésnek kiemelkedő szerepe van. ra emelkedjen a felsőoktatási A program célja, hogy a résztve- végzettségűek aránya. A másik vők fejlesszék készségeiket, és ezáltal fontos oktatási célkitűzés az növeljék foglalkoztatási esélyeiket. iskolából kimaradók arányának Továbbra is nagy jelentőséggel bír az csökkentése 14%-ról 10%-ra. oktatási és képzési rendszerek korszerűsítésének támogatása.

Az új program három tevékenységtípus számára nyújt támogatást:  egyéni mobilitások,  intézményi együttműködések (oktatási intézmények, ifjúsági szervezetek, vállalkozások, helyi és regionális hatóságok, civil szervezetek között),  a tagállamok oktatási és képzési rendszerének korszerűsítéséhez nyújtott támogatás.

Az új program az elképzelések szerint nem az egyes szektorok szerint tagolódik majd, mint most, hanem a három fő tevékenységtípus köré épül. Ugyanakkor a célcsoportok szerinti kommunikáció minden bizonnyal meghatározó marad.

A program javasolt költségvetése a hét évre 19 milliárd EUR, de a tényleges összegről egyelőre egyeztetések folynak az Európai Bizottság, a Tanács és a Parlament között.

2013 „ Az e lső talá l ko z á s a t u d o m á n n ya l o l ya n mint a szerelem.” (Szerb Antal)

A pályázók köre alapvetően nem változik, továbbra is a fiatalok (tanulók, hallgatók, gyakornokok, önkéntesek), illetve tanárok, oktatók, ifjúsági munkát végzők számára nyújt részvételi lehetőséget a program, és továbbra is nagy hangsúly lesz a szervezetek közötti partnerségek kialakításán.

A jelenleg pályázható tevékenységek – néhány kivételtől eltekintve – továbbra is elérhetőek lesznek. Közülük megerősödnek azok, ahol a rendszerszintű hatás a legerősebb, és ahol egyértelmű az uniós hozzáadott érték. »» Az új programban a jelenlegi tevékenységek közül nem lesz pályázható:  munkavállalók, munkanélküliek külföldi szakmai gyakorlata (most a Leonardo mobilitásokban pályázható)  szakértői tanulmányutak »» Az új programban megváltozott formában lesz pályázható:  egyéni szakmai tanulmányutak tanárok, pedagógusok számára (most Comenius szakmai továbbképzés pedagógusoknak néven pályázható) – az új programban nem egyénileg, hanem a pályázó intézményén keresztül lesz pályázható »» Új elemek:  az Erasmus mesterképzésben részt vevő diákok hitelgaranciarendszere külföldi tanulmányaik finanszírozásához  tudásfejlesztési szövetségek: felsőoktatási intézmények és vállalatok között létrejövő partnerségek, új tanulási lehetőségek és képzések kínálatának céljával  ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek: képző intézmények és vállalkozások között létrejövő partnerségek, új ágazatspecifikus tantervek kidolgozásának és innovatív szakképzési formák alkalmazásának céljával  Európán túli mobilitások és együttműködések További részletek a konkrét pályázati tevékenységekről lapzártakor nem állnak rendelkezésre, de a Tempus Közalapítvány honlapján folyamatosan frissítjük az erre vonatkozó információkat.

2013 tavaszán folynak a háromoldalú egyeztetések az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európa Tanács között. A várakozások szerint még az ír elnökség ideje alatt, június végéig megszülethet a végső döntés.

2013. szeptember 27.

Idén is lesz Kutatók Éjszakája: bepillanthatunk a laboratóriumok és kutatóintézetek kulisszái mögé, és tudományosan igényes, innovatív, ugyanakkor szórakoztató programokkal találkozhatunk.

Bárki számára érhető és izgalmas programokkal szeretnénk bemutatni, mit is jelent a tudomány. A legfiatalabbakra is gondolunk, ezért 2013. szeptember 27-én az éjszaka már délután elkezdődik: este 7 óráig programjainkat elsősorban a 18 éven aluliak számára szervezzük! további információk: Kutatók Éjszakája 2013 – A holnap kutatói köztünk élnek tempus közalapítvány: +361 2371300 Információ a rendezvényről, programokról: www.kutatokejszakaja.hu Csatlakozz, hogy elsőnek értesülj az eseményekről: facebook.com/kutatokejszakaja

hÍrCsokor

17

Miért pont az ACES? Mert az ACES-t már ismerjük…

Sokan ismerik már az ACES programot, mégsem árt egy kis gyorstalpaló: az osztrák ERSTE alapítvány az ACES program segítségével támogat két és háromoldalú nemzetközi iskolai partnerségeket 15 ország, köztük Magyarország részvételével. Minden évben más-más témában pályázhatnak az iskolák, a partnerkereséseket pedig egy on-line felület segíti.

Mert pont ez a téma érdekel…

A téma tavaly a media literacy volt, ami 32 magyar iskolát ihletett meg, közülük 13-an meg is valósíthatták projektjeiket szerb, szlovák, bolgár, román, bosnyák stb. partnereikkel. Idén a téma:

Én és mások: a különbözőség megismerése körülöttem és bennem. Április 30-ig lehet pályázni a kiíró osztrák alapítványhoz.

Mert olyan különleges…

Ha egy iskola nyer, nem csak anyagi támogatást kap, hanem egy nagy közösségbe, egy igazi családba csöppen, ahol a résztvevőknek van közös, kedvenc színe (az ACES kék) és tánca (az ACES dance), valamint megszámlálhatatlanul sok közös élményt szerezhetnek az évenként megrendezett két rendezvényen – az ACES kickoff meeting az új projektek indulását megelőző találkozó, az ACES Academy pedig a támogatott projektek záró találkozója.

ALMA A FÁN –

az iskola nyitott világa

Idén is folytatódik a Tempus Közalapítvány ingyenes, pedagógusok számára szervezett délutáni szakmai rendezvénysorozata, amely ezúttal az iskola nyitott világába, az ott létrejövő kapcsolódások, interakciók színfalai mögé kalauzol el minket, ahol a külső-belső hatások együttesen határozzák meg a tanulás színterét.

A rendezvények ezúttal is minden alkalommal előadás, minitréning, játékos módszerek, kiscsoportos beszélgetések formájában járják körül az alábbi témákat: 2013. MÁJUS 16. – Befogadó iskola 2013. JÚNIUS 6. – Érzelmi nevelés 2013. SZEPTEMBER 19. – Az együttműködés kultúrája 2013. OKTÓBER 17. – Tanári motiváció 2013. NOVEMBER 14. – Adaptív pedagógia 2013. DECEMBER 12. – Digitális írástudás A műhelyek mellett az idén áprilistól elinduló Alma a fán klub rendezvényein is várjuk az érdeklődő pedagógusokat és szülőket, hogy egy-egy aktuális téma kapcsán a meghívott előadó segítségével lehetőséget teremtsünk a beszélgetésre, a közös tudásmegosztásra.

Az aktuális műhelymunkák és klubok részletes programja és regisztrációs felülete elérhető a Tempus Közalapítvány honlapján (www.tka.hu) a Rendezvények menüpont alatt. A szakmai programokról A tanulás jövője c. Facebook oldalunkon is tájékozódhatnak (www.facebook.com/Atanulasjovoje).

Eddigi műhelymunkáink előadás- és segédanyagai elérhetők a Tempus Közalapítvány Oktatás és Képzés az Eu-ban és itthon (www.oktataskepzes.tka.hu >> Közoktatás >> Kompetenciafejlesztés >> Műhelymunkák) tematikus honlapján.

Az Alma a fán rendezvényekkel kapcsolatban a projekt koordinátoránál érdeklődhet: B.Tier Noémi, noemi.tier@tpf.hu

18

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

Mert egyébként honnan tudhatnánk meg, hogy pl. Koszovóban hogyan gondolkodnak magukról és a körülöttük lévő világról a diákok?...

Beírom a böngészősávba a következőt: www. aces.or.at. Megkeresem bal oldalon a Partner Finder linket, csak egy kattintás, és máris előttem van több mint 30 oldalnyi partnerkeresés, oldalanként 15-20 iskola bemutatkozásával.

Innentől kezdve ez már gyerekjáték.

Mert ACES csak egy van… És felhívás is csak egy van, de szerencsére évente! Így aki idén nem pályázik, az jövőre, egy másik témában ismét szerencsét próbálhat.

„Campus Hungaricus” – a nemzetközi felsőoktatási intézmény

A nemzetköziesítés a 21. század felsőoktatásának kulcsfogalma.

Pontos jelentését mégis számos bizonytalanság és kérdés övezi. A nemzetközivé válás, a hazai intézmények vonzóvá és izgalmassá tétele, nemzetközi láthatóságuk és versenyképességük növelése, a kimenő és bejövő hallgatói és oktatói mobilitás növelése bizonyára azok a témák, melyek mindenkinek az eszébe jutnak a nemzetköziesítés szó hallatán.

Többek között ezen területek kibontására, pontos meghatározására tartunk szeptemberben egy háromnapos nemzetközi workshopot, úgynevezett peer learning activity-t. A közös gondolkodáson és tudásmegosztáson alapuló, külföldi és hazai szakemberek által vezetett beszélgetések és előadások során rögzíteni fogjuk a nemzetköziesítés alapvető dimenzióit és indikátorait. Ezek nyomán a Campus Hungary projekt végéig országosan mindösszesen 11 hazai felsőoktatási intézmény nemzetköziesedésének mérését, auditját végezzük el pályázati úton kiválasztott hazai és külföldi szakemberek közreműködésével.

Nem elég ugyanis megérteni, hogy mit jelent a nemzetköziesítés.

Célunk, hogy meg is mérjük, hogy állnak ezen a téren a hazai főiskolák és egyetemek. Véleményünk szerint az intézményeknek testre szabott, nemzetközileg validált támpontokra van szükségük ahhoz, hogy megismerjék azokat a területeket, melyeken még fejlődniük kell, illetve fontos, hogy megerősítést kapjanak azokkal a területekkel kapcsolatban, ahol már komoly eredményeket értek el. Ehhez azonban a Tempus Közalapítvány által megbízott és felkészített szakembereknek azt is világosan látniuk kell, hogy minden intézmény más és más motivációval és attitűddel mutatkozik meg a nemzetközi színtéren.

Nem egyszerű tehát a feladat, melynek egyelőre még csak az elején járunk, de bízunk abban, hogy a szakmailag megfelelően előkészített, majd sikeresen megtartott műhelyszemináriumot követően az intézmények hosszú távon tudnak profitálni szakértőink javaslataiból, hogy a hazai főiskolák és egyetemek stabil és vonzó értékeket képviselve tűnjenek fel, és tartósan jelen is maradjanak a felsőoktatás nemzetközi térképén.

A Campus Hungary program keretében megvalósuló, az intézmények nemzetköziesítését segítő további tevékenységeinkről részletesen olvashatnak a 40-41. oldalakon található összeállításunkban. 

A Campus Hungary ösztöndíjas börzékről

Kerekasztal-beszélgetés Győrben

A szegedi érdeklődők

A Debreceni Egyetem aulája

Érdeklődők a pécsi börzén a Tempus standjánál

Bakos Piroska Pécsett

Volt ösztöndíjasok élménybeszámolója Szegeden

Diákok a Tempus Közalapítvány standjánál Szegeden

hÍrCsokor

19

Pályázati tippek p á ly á z ato k

Gyakori kérdések az állásbörzéken l Milyen szakmai gyakorlati lehetőségek vannak? Hol találhatok ma-

gamnak külföldi fogadóintézményt?

Felsőoktatási hallgatók az Erasmus programban külföldi szakmai gyakorlatra is pályázhatnak. Ezek célja, hogy a hallgató olyan tapasztalatokkal, készségekkel felvértezve térjen haza, amelyek megkönnyíthetik a magyar munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket. A hallgatók általában saját maguknak keresnek külföldi gyakornoki helyet, de nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően sok intézmény segítséget tud nyújtani ebben. A pályázás menetéről az adott egyetem Erasmus koordinátora ad részletes felvilágosítást.

Külföldi fogadóintézmények hirdetései az alábbi helyeken érhetők el: www.tka.hu >> Hallgatók >> Erasmus szakmai gyakorlati helyek További hasznos oldalak: Europlacement / EU-Move / Europe-Internship

Az idei évben is számos állásbörzén és kiállításon vettünk részt az ország különböző pontjain, ahol a tanulmányi és gyakornoki ösztöndíjak mellett az Europass dokumentumokat mutattuk be a standunkhoz látogatóknak.

Az alábbiakban a leggyakrabban előforduló kérdéseket és válaszokat gyűjtöttük össze. is különböző helyekről érkeznek. A hallgatók a képzés során és annak végén egy nemzetközi bizottság előtt vizsgáznak, ennek eredményeképpen a diplomájukat több egyetemtől kapják.

A kurzusok elvégzéséhez ösztöndíjra lehet pályázni a képzést indító konzorciumnál. Ennek feltételeit az egyetemek szabják meg.

A képzések katalógusa a www.tka.hu >> Erasmus Mundus oldalon található. l Hogyan lehet személyre szabni az Europass önéletrajzot?

A www.europass.hu honlapon található online szerkesztőprogramban megírt önéletrajz több formátumban (pdf, word, opendocument, xml) letölthető, így a letöltés után a sablon igény szerint alakítható.

Javasolt a pdf formátumban történő mentés, így bármikor visszatölthető a fájl az online szerkesztőprogramba és módosíthatóak az adatok vagy beírhatóak az újdonságok. l Az önéletrajz minden mezőjét ki kell tölteni?

l Milyen pályázati feltételei vannak az Erasmus tanulmányi ösztöndíj-

programnak?

Az Erasmus program segítségével a pályázók olyan európai egyetemeken tanulhatnak egy vagy két szemeszter idejéig, amelyekkel a hazai egyetemüknek intézményközi megállapodása van. Alapvető feltétel, hogy a pályázó aktív hallgatói jogviszonnyal és két lezárt félévvel rendelkezzen. Az ösztöndíj odaítélésénél azonban az egyetem egyéb tényezőket is figyelembe vehet: tanulmányi átlag, nyelvvizsga megléte, közösségi tevékenységek, stb. A pályázás módjáról a felsőoktatási intézmény Erasmus koordinátora szolgálhat további információval. l Milyen lehetőségeket kínál az Erasmus Mundus program?

Az Erasmus Mundus program keretében több egyetem közösen indít mester- vagy doktori szintű képzéseket, amelyekre közös szempontrendszer alapján lehet felvételt nyerni. A tanulmányok során a hallgatók több országban, több intézményben fordulnak meg, az oktatóik

20

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

Az egyes részek (pl. születési dátum, számítógép-felhasználói készségek, stb.) eltávolíthatóak a szerkesztőfelület bal oldalán található kék ablakban. Szintén itt lehet kiválasztani a felsorolt mezők közül a feltüntetni kívánt részeket. Az önéletrajz megírásakor csak az adott állás szempontjából releváns mezőket kell kitölteni, a felesleges részek a szerkesztőfelületen egyszerűen eltávolíthatók. l Mit kell tudni az Europass oklevélmellékletről?

Az oklevélmellékletet minden 2006. március 1-je után főiskolán vagy egyetemen végzett alap- és mesterszakos hallgató megkapja magyar és angol nyelven a diplomája mellé, térítésmentesen. A dokumentum külföldi továbbtanulás, munkavállalás esetén az itthon megszerzett végzettséget mutatja be részletesen, illetve a külföldön megszerzett szakképesítés tartalmát ismerteti az itthoni munkaadók számára.  Sinkó Zsófia és Regős Nóra

»

További információ: www.europass.hu | www.tka.hu

A pénzügyi elszámolásról – intézményi partnerségeknek Összefoglaló a 2012. november 14-én megrendezett pénzügyi szemináriumról

hogyan feleljünk meg egyszerre a támogatási szerződés elszámolási követelményeinek és az adózási, számviteli jogszabályok szigorú előírásainak? ebben segítettek pályázóinknak – a comenius, grundtvig és leonardo intézményi partnerségek képviselőinek, pénzügyi munkatársainak – a nAv és a Magyar könyvvizsgálói kamara szakértői.

lepsényi MáriA, NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály: A közalapítvány által, illetve európai uniós forrásból kifizetett támogatások – jogcímtől és felhasználási formától függően – adómentességet élveznek (Szja tv. 1. sz. mell.).

Az Szja tv. 1. sz. mellékletének 4.7.c) pontja értelmében adómentes az uniós forrásból finanszírozott nemzetközi program keretében magánszemély részére folyósított ösztöndíj, egyéb juttatás, kedvezmény. Az egyéb juttatás megnevezés szélesíti ki igazán ezt a szabályozást: magába foglalja a projekthez kapcsolódó mindenféle tevékenység végzéséért járó juttatást, pl. a kiutazás során felmerülő megélhetési költséget, a projektben megjelölt felkészítő tanár, projektkoordinátor juttatását.

A projektben vállalt egyszerűbb feladatok elvégzésére adjunk „felkérést” vagy kössünk „megállapodást” (pedagógus, iskolai személyzet esetében), mivel annak keretében nyújtható adómentes juttatás. Munkavégzésre irányuló megbízás esetén az illetőnek bért kell fizetni, ami adóköteles.

Külföldre utazás esetén a napidíj kifizetésének adózási szempontjai: mivel EU-s forrásból valósul meg a projekt, a kiküldetési szabályzat adóvonzatai nem érvényesek. Amennyiben a tanár a diák kísérője, akkor ugyanezen szabály hatálya alá esik, tehát számára adómentes a megélhetéséhez nyújtott támogatás (ha a kiutazás nem kapcsolódik a projekthez, akkor hivatalos üzleti útnak számít és adózik). Amennyiben a mobilitás előtti felkészítés támogatott tevékenység, annak díja is adómentesen számolható el.

A gépkocsival történő kiutazás magánútnak számít, ha nem céges autó használatával történik (pl. a szülő autóval viszi külföldre a gyermekét). Amennyiben nem írtak kiküldetési rendelvényt a mobilitásra vonatkozóan, cégautó adót kell fizetni.

A TKA által előírt elszámolási rendszer meglehetősen egyszerű, mivel a jelentős részben átalányösszegen alapuló pénzügyi támogatásról többnyire nem kell tételesen, bizonylatokkal alátámasztott elszámolást benyújtani. Mindez azonban nem mentesíti a projektek kedvezményezettjeit a hazai jogszabályok által előírt számviteli, adózási szabályok betartásától. Ez utóbbi kérdéskör mindeddig nem képezte a TKA által nyújtott tájékoztatás, pályázati felkészítés tárgyát, noha számtalan kérdés, problémafelvetés jutott el hozzánk e témában is. A megnövekedett érdeklődés nyomán 2012 őszén speciális adózási-számviteli témájú tájékoztató napot szerveztünk.

Felkért külső szakértőink előadásukban kitértek a szabályszerű pénzügyi menedzsment követelményei mellett arra is, miként lehet élni a jogszabályok nyújtotta adómentességekkel a különböző kifizetések esetében.

vAdA erikA, Magyar Könyvvizsgálói Kamara Budapesti Szervezetének elnöke: A pályázók által vezetett számviteli nyilvántartásnak meg kell felelnie a támogatási szerződés által biztosított kereteknek és az adózás szempontjából szükséges alapnyilvántartásnak egyaránt.

Az intézmények kezeljék elkülönítetten a pályázati pénzeket, ennek több eszköze lehet, pl. alszámla nyitása, külön munkaszámra (egységkódra) könyvelés, elkülönített szakfeladat kijelölése.

Már a költség kifizetésekor írjuk rá a bizonylatra, hogy milyen forrásból, melyik pályázat terhére fizettük ki. A számla iktatásakor célszerű egy feljegyzést csatolni, amely tartalmazza az adómentes kifizetés jogcímét (hivatkozás az SZJA tv. 1. sz. melléklet vonatkozó passzusára).

Amennyiben (kiutazó diákcsoport esetében) a kísérő tanár gazdálkodik a támogatási összeggel, készüljön erről egy belső megállapodás az intézmény és a kísérő tanár között, amely szerint kezelheti a rá bízott összeget. A pénzmozgás minden esetben legyen alaposan dokumentálva, a felkérésben pedig rögzítsék, hogy mire költheti el ezt a támogatást, illetve csatolják a mobilitásban részt vevők listáját.

Az intézményeknél aktualizálni kell a számviteli politikát és a pénzkezelési szabályzatot a támogatás felhasználásának megfelelően (pl. az elkülönített alszámla alkalmazása miatt). A szabályzatokban rögzíthető az, hogy a hasonló támogatások elszámolásának milyen módon kell megtörténnie.

A blokk elszámolhatósága: a blokk nem helyettesítheti a számlát, nem képezheti a támogatás elszámolásának alapját, ezért ahol lehetséges, számlát kell kérni!  Összeállította: VERSES ISTVÁN

Pályázatok: Pályázati tiPPek

21

Projekttükör p á ly á z ato k

comenius

kö zok tat ás

A falak beszélnek Szubkultúra, művészet és projektmódszer a kecskeméti Katedra Művészeti Középiskola hétköznapjaiban „Walls Talk”. Graffiti. Szokatlan témaválasztás, izgalmas, fiatalos, színes és kreatív. A graffiti görög eredetű, de Amerikából származó szó, melynek eredeti jelentése: feliratok. A Wikipédián található meghatározás szerint „profi szinten művelése művészet, ezzel azonban csak ritkán lehet találkozni.” Ritkán, de azért lehet… Bizonyíték erre 7 európai ország művészeti középiskolája, köztük a kecskeméti Katedra Középiskola fiataljai és tanárai által kigondolt és éppen második évében járó Comenius iskolai együttműködések projektje.

Hogyan lesz a graffitizésből színvonalas nemzetközi együttműködés? Akik a témát kitalálták, úgy gondolták, hogy a diákok örömmel fogják használni ezt a speciális nyelvezetet arra, hogy egymásnak üzenjenek az őket foglalkoztató dolgokról és az életről – falra fújt színes képekkel, felszabadultan, alkotás közben vagy azon keresztül.

Hiszen a szubkultúra és street art téma jó kiindulópont ahhoz, hogy a fiatalokat kommunikációra ösztönözze.

A projekt első éve során a diákok több külföldi utazás részesei voltak, de itthon is változatos, művészi tehetségük és fiatalos lendületük kibontakoztatására is lehetőséget adó tevékenységben vállalhattak szerepet. Az iskola falai közül kilépve városuk kulturális életébe is bekapcsolódtak: egy Kecskeméten rendezett musical előadás díszleteit készítették; aktív részesei voltak a helyi Városi Párbeszéd Napja rendezvénynek, ahol a résztvevők 8 falon graffitizhettek a katedrások szervezésében; és a spanyol partneriskola falain is maradtak a kezük nyomán igényesen kivitelezett magyar népmesei motívumokra emlékeztető tulipánok vagy szürke marhák.

Lukács Gyöngyi projektkoordinátor és a diákok meséltek arról, hogyan lett az ötletből egy élő, színes fordulatokkal tarkított történet.

22

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

l Hogyan

kezdtek „beszélni a falak”? Mik voltak az első lépések?

Egy bolgár középiskola – akikkel korábban már volt közös projektünk – keresett meg azzal, hogy művészeti iskolaként pályázzunk graffiti témában, érintve ezzel többek között a szubkultúra, a tolerancia, a kulturális és vallási sokszínűség, a globális gondolkodás területeit. Az együttműködésben 7 európai ország – Bulgária, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Spanyolország és Törökország – iskolái vesznek részt. A „Walls Talk” nemzetközi projekt a graffiti, vagyis a falra festett szöveg (eredetileg szöveg, ma már figurák, szimbólumok, absztrakt alkotások) kifejezőeszközén keresztül szeretne hidat építeni a különböző nemzetek fiataljai és tanárai között úgy, hogy közben megismerjük egymás művészetét és kultúráját. Feladatként tűztük ki az alkotói munka mellett, hogy e sokaknak idegen, nehezen értelmezhető műfajról átfogó képet alkossunk. Így az összegyűjtött képeket, információkat szótár, kézikönyv, naptár, DVD és katalógus formájában adjuk közre, emellett iskolánk és a projekt nemzetközi oldalán is megtekinthető lesz az anyag. Néhány diák komolyan műveli a műfajt, de a többség csak a városkép részeként ismeri, emellett a tanároknak is komoly kihívást jelentett a feltérképezése. Ezért gyűjtőmunkát végeztünk,

szakirodalmat olvastunk, előadásokat és tréningeket tartottunk, hogy alaposan felkészüljünk a közös alkotásokra. A partnerországok több témát adtak meg, így Bulgáriában a szabadság, Franciaországban a fiú-lány kapcsolat, míg Spanyolországban népi motívumok kerültek a falakra. lA

témához kapcsolódóan a diákoknak a szubkultúra képviselőivel, művelőivel is alkalmuk van közelebbről megismerkedni?

Nagy élmény volt diákjaink számára, amikor Franciaországban járva meghallgathatták Francois Boutier párizsi építész vetített képes előadását az építészet és a graffiti kapcsolatáról, illetve megtekinthették a város neves graffitisének, Sheepestnek a munkáit. Magyar helyi fiatal graffitisekkel a városi V.I.P. program keretében alkothattunk közösen a főtéren. Prezentációkon és workshopokon igen neves művészek munkáival ismerkedtünk, mint pl. Banksy, Dolk vagy a kecskeméti Products. Kecskemét több kulturális műhelyével dolgoztunk össze, így az Ifjúsági Otthon képzőművész körével musical stúdiójuk előadásához készítettünk közösen díszleteket stencil technikával. A külföldi partnerek pedig a helyi Eleven - Ifjúsági Közösségi Tér épületének külső falára fújták rá festékkel gondolataikat, üzenetüket.

l Nagyon

érdekes cikkeket lehet olvasni a helyi újságok oldalain, melyek folyamatosan hírt adtak a kreatív és sokszínű tevékenységekről. Önnek tanárként mit ad a projekt módszertanilag, illetve bármilyen más szempontból? Mit épít be újdonságként a mindennapi oktatói munkájába?

Valóban nagy az érdeklődés a téma iránt, nyitottak vagyunk a műfajra, hiszen a vizuális nevelésben a komplex feladatokban valósítható meg leginkább a teljességre törekvés. A kortárs alkotók megismerése segít eligazodni a diákoknak saját koruk kultúrájában.

A graffiti történetének feltérképezése, illetve a technikai megoldások a kollégáknak is mutattak újat, megismertük a különböző irányzatokat, neves alkotókat, speciális fogalmakat, eszközöket. A stencil technikát alkalmazzuk grafika órákon is, látványos és kedvelt a diákok körében. Személy szerint a projekt módszert emelném ki, mert az ismeretszerzés itt elsősorban a tapasztalás útján valósul meg.

l Mitől

lett valóban nemzetközi a Walls Talk?

Remek lehetőségnek tartom a Comenius programot, az iskolák közötti együttműködéseket, kiváló tapasztalat- és ismeretszerzés, ami a szakmai mellett a nyelvi fejlődésre is lehetőséget adott. Fantasztikus volt átélni, hogy különböző kultúrák diákjait hogyan motiválja a téma, hogyan tudnak együtt tevékenykedni, felszabadultan

alkotni, milyen öröm az alkotói folyamat, az élményszerű tapasztalat. Kuriózumként említem, hogy az Európa nap rendezvénysorozat keretében a „Walls Talk” projekt is bemutatkozott a franciaországi Grenoble-ban. Bernard Betto, Grenoble európai ügyekért felelős polgármester-helyettese a város Nemzetközi Központjában nyitotta meg azt a graffiti kiállítást, melyet a projektben részt vevő diákok mobil fal elemekre készítettek.

A diákok mondták… …arról, hogy mitől más azóta az iskolában, amióta a „Walls Talk” projekt kezdetét vette: „A projekt összekovácsolta a diákokat és a tanárokat, megtanultunk, csapatban dolgozni, problémákat megoldani. Eseménydús programokat szerveztek, és diákmunkákkal színesedett az iskola.” /Ludányi Krisztina 12.c/ …hogy mi számukra a legjobb, legérdekesebb ebben: „Csapattagként eddig minden programon részt vettem, amelyeket nagyon élveztem. A legutóbbi a héten történt, mégpedig az Eleven közösségi tér falának graffitizése. Saját ötletet, mondanivalót dolgozhattunk fel, ami azért tetszett, mert engem a tánc foglalkoztat és ehhez készítettem stencilt. A legérdekesebb a projekt kapcsán az volt számomra, hogy bepillantást nyertem más nemzetek kultúrájába, és ott is lehetőségünk volt az alkotásra.” /Szekretár Kinga 12.c/ …hogy mennyire áll hozzájuk közel a projekt témája: „Úgy érzem, hozzám közel áll a street art, mert szabadjára engedhetjük a fantáziánkat, az alkotásban elmondhatjuk gondolatainkat, és oda festünk, ahová épp kedvünk tartja. Megmutathatjuk, milyenek vagyunk.” /Szekretár Kinga 12.c/ …és hogy a külföldi társaiknál töltött élmények alapján mik voltak a leggyakoribb gondolatok, témák, érzések, amelyek a külföldi graffitikben tükröződtek: „Sok közös téma volt az itthoni és külföldi graffitikben, amelyek között szerepelt a társadalmi megkülönböztetés elleni kampány, megjelent a jövő, a környezetvédelem, az emberi kapcsolatok és persze a személyes gondolatok az életről.” /Ludányi Krisztina 12.c/ A projekt honlapja: http://katedra-iskola.hu/comenius.php http://www.wallstalkgraffiti.net/

Az interjút készítette: Fintáné Hidy Réka

pályázatok: projekttükör

23

„Olyan tapasztalatokat szereztem, melyek végigkísérhetik későbbi tanári karrieremet” Comenius tanítási gyakorlat Andalúziában l Miért

fogalmazódott meg benned a pályázási szándék?

Mint ahogy ma már egyre több egyetemistának, nekem is az volt az álmom, hogy külföldön tapasztalatokat gyűjthessek. Nagyon sok lehetőség közül lehetett választani, de sajnos egyiknél sem találtam meg igazán a számításaimat, mint tanárjelölt. Olyan programban akartam részt venni, ahol nemcsak arra adnak lehetőséget, hogy alkalmazzam az egyetemen megszerzett tudásomat, de arra is, hogy tapasztalatokat gyűjtsek a tanítás terén. Ezeket a szempontokat legjobban a Comenius tanárasszisztensi ösztöndíj ötvözte magában. Számomra hihetetlenül vonzónak tűnt már a jelentkezéskor, hogy maga az ösztöndíj mennyire illeszkedik az egész életen át tartó tanulás és az európai közösségformálás programjaihoz. Később aztán egy kollégista társamról derült ki, hogy ő már részt vett a programban és a beszámolója csak megerősített a döntésben. volt nehéz beilleszkedned egy idegen nyelvi és szakmai közösségbe?

comenius

kö zok tat ás

persze utána még alakítgattunk, de szinte minden lényeges pontban már az első hét után megállapodásra jutottunk: mik lesznek a pontos feladataim, mely tanárok óráin fogok asszisztálni, milyen tanórán kívüli tevékenységekben veszek részt. l Milyen

volt a kapcsolatod a mentor tanárral?

Már az elején sikerült gördülékeny, őszinte kommunikációt kialakítani, és ezt a későbbiekben fenntartani. Bármilyen problémával fordulhattam hozzá. Előfordult, hogy nem értettem egyet egykét tanár kollégával, vagy volt, hogy nem tetszett a diákok órai hozzáállása… Mindenre találtunk megoldást. Azt gondolom, ezért igazán hálás lehetek neki, hiszen a programnak ez kulcsfontosságú része. Ha ez nem működött volna jól, biztosan nem lett volna ilyen örömteli az asszisztensi munkám.

l Mennyire

l Különlegességnek

számít, hogy szinte kizárólag angol kommunikációs készségek fejlesztésével foglalkoztál természettudományi órákon. Miért alakult ez így?

Őszintén szólva, egyáltalán nem… Bevallom, kicsit féltem a „kultúrsokktól”, és kiutazásom előtt sok cikket, útikönyvet olvastam a spanyolokról és a kultúrájukról, hogy tudjam, mire számíthatok. (Persze ezen információk közül némelyek hasznosnak, mások teljesen jelentéktelennek bizonyultak.) Sok levelet váltottam a mentortanárommal is, aki a fogadó iskola vezetőségével gondosan előkészítette nekem a terepet, így megérkezésemkor szinte minden zökkenőmentesen zajlott. Szerencsém is volt, hiszen egy nagyon befogadó közegbe érkeztem. A kéttannyelvű gimnáziumban a tanár kollégákkal hamar megtaláltuk a közös hangot, akár volt velük közös nyelvünk, akár nem. Természetesen a szakmai fórumokon angolul beszéltük meg a fontos tennivalókat, és ez így is maradt egész félév alatt.

Mivel az intézményben két másik tanárasszisztens is tevékenykedett és egyikőjük az angol nyelvi szekció felelőse volt, én kizárólag csak a természettudományi tantárgyakra koncentrálhattam. Négy tanárkollégával dolgoztam együtt, de mindegyikük más tanítási technikát alkalmazott, teljesen más elképzeléseik voltak a tartalom alapú nyelvoktatásról. Nagyon hasznosnak tartom, hogy ezeket a nézeteket ütköztettük, nekem mint nyelv- és biológia szakos hallgatónak sok észrevételem volt a tanítási technikákkal kapcsolatban.

Javasoltam például, hogy az olyan hibákat, amelyek a megértést nem hátráltatják, az óra végén, összegezve beszéljük meg. Egy dologban viszont mind egyetértettünk: a tartalom a legfontosabb és a nyelv csak másodlagos az ilyen jellegű órákon.

l Hogyan

alakult ki a szakmai program?

Mire október elején megérkeztem az iskolába, már kész órarenddel vártak, amelyben részletesen szerepelt a heti beosztásom. Ezen

24

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

l Milyen

tanórán kívüli tevékenységekben vettél részt? Vannak-e ezzel kapcsolatos élményeid?

Volt sok-sok értekezlet és megbeszélés, de volt olyan órám is, ahol

Csudai Eszter a Szegedi Tudományegyetem angol-biológia szakos hallgatójaként jelentkezett a Comenius tanárasszisztensi programba 2011-ben. Nyertes pályázóként még abban az évben megkezdhette tanítási gyakorlatát Spanyolországban, egy kéttannyelvű gimnáziumban, ahol természettudományos tárgyakat tanított angol nyelven.

egy spanyol anyanyelvű tanárnak kellett kommunikációs leckéket adnom, hogy fejlődjön a beszédkészsége angolból, és a későbbiekben tudjon idegen nyelven is tanítani. A másik két tanárasszisztenssel egy kisebb környezetvédelmi projektet is szerveztünk. Ezen kívül persze voltak iskolai kirándulások is, ahol kulturális programokra, múzeumba vittük a gyerekeket. Az iskola mellett néha zeneórákat is vettem az énektanártól, ami aztán abban csúcsosodott ki, hogy a közösen szervezett magyar délutánon népdalokat énekeltem és hegedültem. Végül nem hagyhatom ki, hogy ott tartózkodásom egy hihetetlen kulturális kirándulás is volt egyben, hiszen bejárhattam egész Andalúziát: megismerhettem, hogy milyen a valódi, tiszta flamenco, milyen az íze a frissen halászott tenger gyümölcseinek, és megtudhattam, hogy ez a hely miért is volt történelmileg olyan fontos stratégiai pont (legalábbis az andalúziaiak szerint). l Miért

döntöttél úgy, hogy a szakdolgozatod a tartalom alapú nyelvoktatás témában írod meg?

Mivel a tartalom alapú nyelvoktatás egy egészen új terület, nemcsak új perspektívákat tár elénk, de problémákat is felvet az alkalmazása. A gyakorlat alatt több olyan kérdéssel is találkoztam, amelyekre nem kaptam tiszta és egyértelmű választ. Mit mérünk, hogyan mérünk…? Nehéz meghúzni a határvonalakat: például hogyan lehet elkülöníteni a nyelvtudásból fakadó hiányosságokat és a tárgyi tudásban lévő hézagokat? Szakdolgozatom ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolásával foglalkozik. Úgy gondoltam, egy olyan kérdéskör feldolgozásával, mint a mérés, közelebb kerülhetek az oktatási terület működésének megértéséhez, így a későbbiekben ezt a megismerést majd alkalmazhatom a tanítás során is.

l Milyen

más fórumokon osztottad meg tapasztalataidat?

A gyakorlat alatt élményeimet és tapasztalataimat megosztottam egy blogban, amit ezen a címen máig el lehet érni: http://comeniusadventures.blogspot.hu/. Gyakorlatom befejezésekor úgy gondoltam, hogy egy blognak akkor van igazán értelme, ha rendszeres időközönként frissítik, így átörökítettem az egész tartalmat egy következő generációs tanárasszisztensre, aki a saját

portugáliai tapasztalatairól ír. Célunk, hogy ez az oldal minden projektidőszakban új gazdára leljen, így mindig érdekes történetekkel és hasznos információkkal szolgálna nemcsak a jövendő comeniusos nemzedéknek, de az esetlegesen arra tévedő böngészőknek is. l Mennyiben

befolyásolta pedagógus pályádat a tanítási gyakorlat?

Fél évvel ezelőtt, életem első hivatalos, szakmai állásinterjúja után felvételt nyertem egy iskolába, ahol angolt tanítok. Egyrészt szerencsésnek érzem magam, hogy rám esett a választás, másrészt tudom, hogy ezt nagyban a fél éves spanyolországi ösztöndíjnak köszönhetem, hiszen tapasztalat nélkül valószínűleg nem vettek volna fel. És a pályafutásom még csak most kezdődik!  Szilágyi Róbert

pályázatok: projekttükör

25

Fotó: Pitcz Zsófia

Az Erasmus továbbra is népszerű Kaland, karrier, közösség – a legtöbb Erasmus hallgató így jellemzi a külföldön töltött időszakot. Nem kis vállalkozás ugyanis egy külföldi tanulmányút, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a befektetés minden értelemben megtérül. Nincs olyan európai ország, ahol egy Erasmus diák ne csöppenne bele egy izgalmas, multikulturális közegbe, ahol az idegen nyelvi környezetben történő tanulás mellett nyelvi és problémamegoldó képességei is jelentősen fejlődhetnek.

Magyarország 1997 óta vesz részt a programban, amelynek hazai koordinációját a kezdetektől fogva a Tempus Közalapítvány végzi. 15 év tapasztalata alapján kimutatható, hogy aki hosszabbrövidebb ideig nemzetközi környezetben él, önállóbbá, rugalmasabbá, elfogadóbbá válik, ezek a tulajdonságok pedig segítik a karrierépítést is. Egy európai felmérés szerint az átlaghoz képest másfél-két hónappal rövidebb idő alatt találnak munkát azok a fiatalok, akik külföldi tapasztalattal rendelkeznek.

Ez lehet az oka annak is, hogy a felvételi időszakban az egyetemek nem mulasztják el megemlíteni, hogy milyen nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, és milyen ösztöndíjakat kínálnak a hallgatóiknak. Magyarországon jelenleg több mint 6300 egyetemközi együttműködés biztosít lehetőséget arra, hogy a hallgatók Erasmus ösztöndíjasként folytathassanak tanulmányokat egy európai országban. A legújabb statisztikák szerint az Erasmus nyújtotta lehetőséggel a 2011/2012-es tanévben 4361 magyar hallgató élt, ami az előző tanévhez képest 3,7 százalékos növekedést jelent.

» Tandíjmentes egyetemi részképzésre 3472 hallgató utazott. Körükben a legnépszerűbbek továbbra is a német, francia, olasz és spanyol egyetemek. A hallgatók fele a társadalomtudományok, illetve az üzleti és jogtudományok területéről került ki, de közel 650-en ismerkedtek bölcsészettudományokkal és művészetekkel is. Az ösztöndíjasok 33,4 százaléka férfi, 66,6 százalékuk nő.

26

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

Évről évre nő az Erasmus programban résztvevők száma, az előző tanév statisztikái szerint újabb rekord született. Nem véletlenül: a több mint 25 éves múltra visszatekintő európai csereprogram olyan értéket képvisel, amely a hallgatók, a munkáltatók és az egyetemek számára egyaránt kiemelkedő jelentőséggel bír. erasmus

fel sőo kta tás

» A kiutazók jelentős hányada szakmai gyakorlatát tölthette nemzetközi környezetben. Ennek keretében 889 fő szerezhetett releváns munkatapasztalatot európai vállalatoknál, ami az Erasmus szakmai gyakorlatok bevezetése óta 93 százalékos növekedést jelent (a 2007-es tanévben 460-an éltek a lehetőséggel).

Legtöbben Németországba, Spanyolországba, Ausztriába és az Egyesült Királyságba utaztak közülük.

Az Erasmus ösztöndíjasok legalább 3 hónapot töltenek külföldön, és ez idő alatt vizsgáznak is a tanulmányi szerződésükben szereplő tantárgyakból az oktatás nyelvén. A kiutazó hallgatók átlagosan 5,2 hónapot töltenek az európai egyetemeken, szakmai gyakorlat esetében pedig 4 hónap az átlag.

Az Erasmus ösztöndíjasok száma évről évre emelkedik, ennek egyik oka, hogy a nemzetközi tapasztalat egyre inkább elvárás a munkaerőpiacon. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az Erasmus a magyar felsőoktatás nemzetköziesítéséhez is jelentősen hozzájárul, hiszen az utóbbi időben kimagasló mértékben nőtt a beutazók létszáma is. A 2011/2012-es tanévben csaknem 3700 külföldi Erasmus hallgató érkezett Magyarországra (közülük 500-nál többen szakmai gyakorlatra), ami a kiutazók számához és az ország méretéhez képest nagyon jó arány.

Az Erasmus program keretében oktatói és személyzeti mobilitásra is van lehetőség, ami 1465 fő nemzetközi tapasztalatcseréjét tette lehetővé. Így összességében elmondható, hogy az előző tanévben az Európai Bizottság legnépszerűbb ösztöndíjprogramja a magyar felsőoktatás csaknem 6000 résztvevőjét mozgatta meg (4361 hallgató és 1465 oktató). Ezzel az Erasmus Magyarországon is a legnépszerűbb oktatási csereprogram.  Győrpál Zsuzsanna

2011/2012 BEJÖVŐ ÉS KIUTAZÓ ERASMUS HALLGATÓK ARÁNYA

3300 bejövő

4361 kimenő

ERASMUS hallgatók

2011/2012-BEN ERASMUSSZAL KIUTAZÓK:

SZAKMAI GYAKORLATRA UTAZÓK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA AZ ELMÚLT 5 ÉVBEN:

1465

5826 fő

oktató és személyzeti munkatárs

889

3472

szakmai gyakorlatra utazó

tanulmányi ösztöndijas

889

2 0 1 1/2012

817 719 539 460

2010/2011 2009/2010 2008/2009 2007/2008

SZAKMAI GYAKORLATRA UTAZÓK SZAKTERÜLET SZERINTI MEGOSZLÁSA

tudományos tevékenység

125

vendéglátás

122

egészségügy

77 oktatás

150 62 mezőgazdaság, erdészet, halászat

58 adminisztratív tevékenység

egyéb szolgáltatások

művészetek

információ és kommunikáció

építőipar

kereskedelem

pénzügy

közigazgatás

szállítmányozás, raktározás

termelés

vízszolgáltatás, hulladékgazdálkodás

ingatlangazdálkodás

nemzetközi tevékenységek

bányászat, energiaipar

58 10 17 18 20 2 5 34 49 1-1 21 28 31

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

www.tka .hu © T e m p u s köz a l a p í t vá n y

pályázatok: projekttükör

27

eRASMUS

a közös nevező

ER AS MU S

fel sőo kta tás

csík rékA Mozgókép és médiaismeret, valamint pedagógiai értékelés és mérés szakos mesterhallgató, akit Belfastban vendégül láttak a BBC rádióstúdiójában.  Hogyan

lettél Erasmus gyakornok?

A Kodolányi János Főiskola egyik tanára hívta fel a figyelmemet a lehetőségre. Előtte a Belfast Metropolitan College küldöttségét láttuk vendégül a főiskolán, akik a médiaképzésük színvonalát akarták emelni. Arra kértek, legyek én az „első összekötő kapocs” a két intézmény között, és ehhez nyújtott biztonságos keretet az Erasmus szakmai gyakorlat.

rétFAlvi FlÓrA aki szerint az emberrel a A young European Leadership alelnöke, k. Ez a csoda számára az csodák a komfortzónáján kívül történne , három évvel ezelőtt. ában Róm Erasmus ösztöndíjjal kezdődött volt a legviccesebb élményed? m egy lakásban, mindenki Az első félévben ötödmagammal lakta yol, két osztrák és én. Az ösztöndíjas volt: egy francia, egy span azt egyikünk sem beszélte egyetlen közös nyelv az olasz volt, de ttuk a lakást cetlikkel, hog y magabiz tosan. Így hát teleragasztga nyit nevettek a vendégeink, minek mi a neve. Képzelhetitek, men találtak. akik még a törölközőn is sárga post-itet

 Mi

 Mi

volt a legjobb élményed?

Az egész, egyben. Sokkal többet adott számomra az a bő három hónap, mint amit vártam. Az, hogy mindenki elfogadott, próbáltak segíteni, és fontosnak tartották, hogy megismerjem őket, a kultúrájukat, az országukat. És az is, hogy akiket „itthon hagytam”, megértőek voltak, mellettem álltak és átsegítettek a nehézségeken.  Mennyire

volt módod megismerkedni a helyi szokásokkal, emberekkel?

Nagy szerencsém volt, mert a szállásadóim elvittek mindenhová, ahová csak lehetett. Végiglépkedhettem például a Giant’s Causeway-en, jártam Észak-Írország legdélibb pontján, voltam chilifesztiválon és utcai filmvetítésen, de vendégül láttak a BBC belfasti rádióstúdiójában is. Fontosnak tartották, hogy megismerjem őket, én pedig kihasználtam minden lehetőséget.

SPANyÁR KRISZTINA

28

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

íjas időszakodnak? a legfontosabb tanulsága az ösztönd vről, más kultúrákról és önmaRengeteget tanultam egy másik nyel érdekes volt meg tapasztalni: gamról is. Két dolgot emelnék ki, amit t a mag yarságot. Hog y mire egyrészt a nyelvbevetettséget, másrész atlanul árnyaltabbá válik a gondolok pontosan? Az embernek óhat önmagát egy másik, számászemélyisége, amikor meg kell tanulnia ra idegen nyelven kifejezni.

 Mi

A külföldön eltöltött idő feltölti az embert.

Más kultúrák, idegen nyelvek, a miénktől eltérő szokások: pár hónap alatt ezer kaland vár. cikkünk 3 külön-külön is igen inspiráló személyiséget mutat be röviden. esetükben a közös nevező az erasmus ösztöndíj és a külföldön töltött időszak, amely a tudatosan tervezett karrier fontos építőeleme lehet.

csonkA nÓrA A Szegedi Tudományegyetem nemzetközi tanulmányok mesterszakos hallgatója, aki Spanyolországban volt ösztöndíjas, és az egyetemisták számára kötelezővé tenné az Erasmus programban való részvételt.  Hogy

 Mive l

foglalkozol most? Tudod hasznosítani

az Easmus tapasztala-

taidat?

apjaimat. Egyrészt a Jelenleg három dolog tölti ki a mindenn épzésemet itt, Rómáterk tanulmányok: most fejezem be a mes mus után. Másrész t Eras az i ban, ahonnan nem tudtam elszakadn édírás és a public besz a ió, ikác a meg győzés, a hatékony kommun en. Harmadtem egye i speaking tudományát tanítom az itten pean Leadership Euro g youn a rész t alelnöke és aktív tagja vagyok y erősítsük a hog k, ozun dolg nemzetközi alapítványnak, ahol azon lelkes, Európa , ködő ttmű együ g szakmailag felkészült, nemzetközile k a véleméessé iselh képv y hog , iránt elkötelezett fiatalság szerepét élmény, ás csod mus Eras Az t. nyüket Európa és a világ vezetői előt mben. élete az volt g tősé lehe ító meghatározó mér földkő és sorsford y rész t vegyen benne.

Mindenkit csak bátorítani tudok, hog SPANyÁR KRISZTINA

telt az első napod Toledóban?

Az ifjúsági szállásunkon megismerkedtem Nicóval és Salvatoréval, két olasz cserediákkal, akik szintén aznap érkeztek. Térképpel a kezünkben elindultunk ebben a fantasztikusan gyönyörű városban megkeresni az egyetemet, nem túl sok sikerrel. Szerencsére néhány helyi fiatal a segítségünkre sietett. Kiderült, hogy egyikük, Mario, az egyetem biztonsági őre. Tőle tudtuk meg, hogy péntek délután lévén az Erasmus iroda és az egyetem már zárva van. Így történt, hogy az iskola helyett a kocsmában kötöttünk ki, majd elkezdtünk beilleszkedni a társaságba. Ez olyan jól sikerült, hogy aznap estére meg is beszéltünk egy közös bulit. A

sok-sok móka és kaland mellett mennyi idő jutott a tanulmányokra?

Azt kell mondanom, hogy a vizsgák elég kemények voltak, keményebbek, mint amire előzetesen számítottunk. A tanárok segítőkészek voltak, de nem kivételeztek velünk. Spanyol nyelven kellett vizsgáznunk a jogi tárgyainkból. Sok beadandót készítettünk, ZH-kat írtunk. Persze volt olyan tárgy is, ahol az aktív órai jelenlét elegendőnek bizonyult.

 Kijelenthetjük

tehát, hogy életed egyik legmeghatározóbb élménye volt a kint tartózkodás?

Mindenképpen így van, hiszen szélesíthettem a látóköröm, új kultúrát ismerhettem meg. Rengeteget tanultam magamról is, például, hogy mennyire vagyok strapabíró és önálló. Hihetetlen élmény és óriási buli az egész. Nem csak ajánlanám, egyenesen kötelezővé tenném minden egyetemista számára!

Az interjút CSONKA ZSOLT készítette, aki az Erasmus riporteri pályázatunk nyertese. Gratulálunk!

Az interjúk teljes terjedelmükben elolvashatók az Erasmus ösztöndíjjal Európában Facebook oldalon.

Pályázatok: Projekttükör

29

Nemzetközi kontroll csoport Nomád dokumentumfilmesek európai vándorúton Két év, három ország és egy nemzetközi dokumentumfilm-rendező osztály. Lényegében ennyit tudtam a Docnomadsról, amikor jelentkeztem a képzésre egy három perces kisfilmmel a világomról, magamról.

Most, a második félév végéhez közeledve, még mindig nem látjuk egész pontosan, hogyan alakul a következő egy év. Kísérleti, első osztály lévén még vannak bizonytalanságok, de a tanárok és a szervezők nagyon nyitottan állnak a javaslatainkhoz.

A Docnomads egy elképzelés, amelynek formai megvalósulásáért nem csupán a szervezők és a tanárok, de legalább annyira a diákok is felelnek.

A képzés Lisszabonban kezdődik, majd Budapesten és Brüsszelben folytatódik. A negyedik szemeszterre az osztály három részre oszlik, és a három város egyikében forgatja le diplomafilmjét.

A negyedik félévtől eltekintve, ahol már csak a diplomafilmünkkel foglalkozunk, minden szemeszter két fő részből áll: egy elméleti és egy alkotói részből. Az első rész bárki számára könnyen elképzelhető: hétfőtől péntekig (olykor szombatig) reggeltől késő délutánig az éppen soron következő, szállásadó város filmművészeti egyetemének valamely termében ülünk és tanulunk. Rengeteg dokumentumfilmet nézünk, rengeteget beszélünk róluk, de

30

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

vannak hangtechnikai, világítástechnikai, identitást, etikát taglaló és más óráink is.

A masterclass órák keretében nemzetközi hírű teoretikusok és helyi filmrendezők tartanak egy-egy rövid workshopot. A szemeszter második felében már nincsenek órák. Ezekben a hónapokban mindenki a félév végi 7-9 perces filmjét készíti. Ebben az időszakban tutoriális rendszer működik, rendszeres személyes konzultáció egy kiválasztott tanárral, aki végigkíséri a filmünket a kutatástól kezdve a vágásig.

A szemeszter végi értékelésben ez a szemeszterfilm, a szorgalmi időszak alatt megírandó néhány dolgozat és a forgatott kisfilmek sikeressége, valamint az órai aktivitás játszik szerepet.

A négy félév alatt mindig az adott országra jellemző oktatást kapjuk, helyi tanároktól, filmesektől, így a helyszínek mellett a didaktika és az oktatás színvonala is változik. És bár előfordult tartalmi ismétlődés, akadozó kommunikáció vagy törés a módszertani ívben, mindez eltörpül amellett az élmény mellett, amit egy nemzetközi osztályban való tanulás és munka jelent. A hallgatók a világ minden tájáról érkeztek, így egymástól legalább annyit tanulunk, mint a mesterektől a forgatások, közös beszélgetések során. Az osztálytársak, a masterclassok alatt megismert tanárok

és a tutorok olyan hálózatot jelentenek, amely messze túlnyúlik a képzés két évén, és megalapozza, segíti a további munkát.

Természetesen naivitás volna azt gondolni, hogy pusztán a képzés végén kapott nemzetközi diploma tesz bárkit is jó rendezővé, hisz ehhez egy életen át kell tanulni, de ha valaki dokumentumfilmeket akar készíteni, és tud erre szánni két évet az életéből, annak bátran ajánlom ezt a képzést.  Dér Asia

A Docnomads a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetésével, a brüsszeli LUCA College Sint-Lukas és a lisszaboni Universidade Lusófona együttműködésében megvalósuló Erasmus Mundus mesterképzés. A hallgatók első csoportja 2012 szeptemberében kezdte meg tanulmányait Lisszabonban. A konzorcium jelentős összegű Erasmus Mundus ösztöndíjakat kínál mind az európai, mind pedig az ún. harmadik országokból érkező hallgatók számára.

Bővebb információ: www.docnomads.eu

Miniszteri Díj a Miskolci Egyetem CEEPUS hálózatának

CEEPus

Hetedik alkalommal kapja magyar koordinálású hálózat a 2001-ben alapított CEEPUS Miniszteri Díjat. E tekintetben hazánk első helyen áll a CEEPUS országok között.

A Miskolci Egyetem Analízis Tanszékén működő „Aktív módszerek a matematika és informatika oktatásában és tanulásában” című hálózatnak pedig immár második alkalommal ítélték oda a bírálók a rangos elismerést.

Az együttműködés jelenleg 11 ország 35 egyetemét fogja össze, hazánkból a koordinátor tanszéken túl a Miskolci Egyetem Comenius Főiskolai Kara, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Egyetem és a Szent István Egyetem egy-egy tanszéke vesz részt a közös munkában. A hálózat vezetőjét, Dr. Körtesi Péter egyetemi docenst arra kértük, röviden mutassa be a tevékenységüket.

Mottónk: a hallgatók aktív részvétele az eredményes oktatás feltétele. A hálózat partnerei munkájuk során arra törekednek, hogy megteremtsék ennek a lehetőségét, így hallgatóink nem csak beszámolók, kiselőadások megtartását vállalják, de részt vesznek az oktatással, egyetemi munkával kapcsolatos egyéb eseményeken is.

A CEEPUS cserediákok számára a házigazda hallgatók változatos programot biztosítanak, ezáltal az interkulturális kapcsolatok is fejlődnek, barátságok szövődnek, amelyek későbbi szakmai kapcsolatok alapját képezik.

A 12 éve alakult hálózat a hallgatói és oktatói csereprogram mellett már 2004-től folyamatosan szervez különböző tematikájú nyári egyetemeket, ebben a tevékenységben is támaszkodunk a hallgatók munkájára. A nyári egyetemek egy része az általunk kidolgozott Európai Komputer Algebra Jogosítvány megszerzésé-

A CEEPUS Miniszteri Díj Gáspár György üvegművész alkotása

re irányul, amely a CADGME-2009 konferencián a Mathematica különdíját is elnyerte, de több kutatási területen is szerveztünk már ilyen intenzív programot.

A Miskolci Egyetem nyári egyetemeinek jó gyakorlata nyomán a hálózati partnerek Szegeden, Nagybányán, Marosvásárhelyen és Borsabányán, Lőcsén, Kassán és a Zárban is szerveztek ilyen programokat. Ez utóbbi eredményeként az Acta Electrotechnica et Informatica c. folyóirat egy különszáma is megjelent.

Ezen programok kapcsán a hálózatnak az eredetileg tervezett hónapkereten felül is sikerült támogatást szereznünk, pályáztunk a fel nem használt ösztöndíjhónapokra is, így tavaly például Szlovákiában az eredeti 20 cserehónapon túl több mint 40 ösztöndíjasunk volt, ezek egy része az ún. rövid látogatás/szakmai kirándulás keretében.

A hálózat változatos tevékenységében jelentős szerepet játszanak a közös vagy kettős diploma megszerzésére irányuló programok, alap-, mester- és PhD képzés területén egyaránt. Sikerült több mint 10 csendestársat – szakmai egyesületet, nemzetközi szervezetet – bevonnunk a hálózat munkájába, ily módon is megnövelve hallgatóink és oktatóink részvételét jelentős nemzetközi tudományos rendezvényeken, nemzetközi pályázatokon.  Szerkesztette: Beke Márton

pályázatok: projekttükör

31

Ablakot nyitunk a nagyvilágra Mi történik, ha egy ambiciózus nyelvtanár fejébe veszi, hogy külföldi szakmai gyakorlatra küldi a tanulóit? Hogyan lehet 10 év alatt elérni, hogy ma már a teljes tanévet kitöltik a mobilitási programok, egymást érik a felkészítések, iskolai beszámolók?

Milyen lépésekkel lehet a mobilitási programokat folyamatosan fenntartani, fejleszteni és az iskolai élet részévé tenni?

Mindezekről Csókáné Kálmán Évával beszélgettünk, aki pályáját nyelvtanárként kezdte, jelenleg pedig már teljes állású projektkoordinátorként fogja össze az iskola mobilitási programjait, külföldi kapcsolatait.

Leonardo

szak képz és

A gyöngyösi Magyar Máltai Szeretetszolgálat Károly Róbert Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Közgazdasági, Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola 2003 óta vesz részt Leonardo da Vinci pályázatok megvalósításában. Az eltelt 10 évben folyamatosan fejlődtek a projektek, bővült a partnerek köre és összesen több mint 200 diáknak volt lehetősége külföldi szakmai gyakorlaton részt venni. Az iskola magas szintű, jól összefogott munkáját mutatja, hogy két projektje is nívódíjat

l Milyen

változásokat hozott az iskola életébe a Leonardo mobilitási tanúsítvány elnyerése?

Már a tanúsítvány elnyerése előtt is nagy jelentőséggel bírt a külföldi szakmai gyakorlat lehetősége az iskolánkban. Folyamatosan bővítettük a partneri kapcsolatrendszerünket, emelkedett az egy tanévben kiutazó diákok száma és kialakult egy stabil team, aki végigköveti a teljes projektet. Úgy gondolom, hogy a több év tapasztalata, a kialakított nemzetközi stratégia és a minőségi munka tette lehetővé a tanúsítvány elnyerését. 2009-től a tanúsítvány nagyfokú stabilitást jelentett számunkra, tervezhetővé tette a projekteket. A szakoktató kollégák így már 9. osztálytól folyamatosan készítik elő a tanulókat arra, hogy majd lehetőségük lesz külföldi gyakorlatra utazni. Ehhez követik és tanítják a nemzetközi irányvonalat, felhívják a figyelmet a különbségekre már az órákon is. Koordinátorként órakedvezménnyel végezhettem ezt a munkát.

Az idei tanévtől pedig, új fenntartónk jóvoltából, teljes állásban a nemzetközi projektek irányításával foglalkozhatok, hiszen immár 6 ország 7 városába küldjük tanulóinkat, illetve fogadunk külföldi diákokat a Leonardo keretében. Emellett Comenius pályázattal is foglalkozunk.

32

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

kapott: 2007-ben a Régiók konyhája, 2012-ben a Termőföldektől a tányérig című projektek részesültek az elismerésben. Az iskola 2009-ben elnyerte a Leonardo mobilitási tanúsítványt, ezzel bekerült abba a minősített pályázói körbe, amelybe az évek óta magas színvonalú mobilitási projekteket megvalósító intézmények tartoznak. További minőségi előrelépést jelent, hogy a partnerek elkezdték kidolgozni az ECVET típusú elismert mobilitási programjuk alapjait.

l Érezhető-e

a mobilitás beépülése az intézmény szervezeti, munkaszervezési, illetve pedagógiai struktúrájába? Mennyire vált fenntarthatóvá a külföldi szakmai gyakorlatok megvalósítása?

A fentiekből is látszik, hogy a mobilitás abszolút beépült az iskola életébe. Egy tanév alatt 7 Leonardo kiutazás azt jelenti, hogy minden hónapban folyamatosan vannak felkészülések, kiutazások, beszámolók és prezentációk a visszaérkezők részéről. Időről időre külföldi diákok töltik nálunk a gyakorlatukat, együtt a saját tanítványainkkal. A tanúsítvány külföldi partnereink számára is garanciát jelent a hosszú távú együttműködésre. Rendszeresen érkeznek hozzánk külföldi szakoktatók tanfolyamot tartani a nálunk nem vagy kevésbé hangsúlyosan oktatott területeken. Ezek az együttműködések már a Leonardón túlmutató kezdeményezések.

l Milyen a projektek visszhangja a tanulók, a tanárok, az iskolavezetés vagy akár a városvezetés szintjén?

A tanulók immár megszokták, várják és keresik a külföldi gyakorlati lehetőséget. Gyakran előfordul, hogy a jövőképüknek része a külföldi gyakorlat. Többen a választható tantárgyak felvételekor azért jelölik meg a vendéglátó gyakorlatot, mert az feltétele a Leonardo

„Ezt át kell élni!”

Leonardo

szak képz és

Az iskola egyik diákja, Tamasi Marina AusztriáPartnerek: hasonló profilú szakképző iskolák Finnország/Savonlinna: Savonlinnan ammatti-ja aikuisopisto Lengyelország/Krakkó: Zespol Szkol Gastronomicznych Nr2 im Odona Bujwida Olaszország/Rieti: Istituto Professionale Di Stato Per L’Enogastronomia E L’Ospitalitá Alberghiera „R. A. Costaggini” Ausztria/Rohrbach: Berufsbildende Schulen Németország/Überlingen: Constantin Vanotti Schule Spanyolország/Zaragoza: Escuela De Hostelería TOPI Olaszország/Cesenatico: Scuola Alberghiera E Di Ristorazione Di Cesenatico Szakma: vendéglátás (pincér, szakács, cukrász)

pályázatnak. A tanúsítvány pedig garantálja, hogy aki 1-2 éven keresztül készül arra, hogy kijuthasson külföldre szakmát tanulni, annak biztosítani tudjuk a lehetőséget. Az iskolavezetés pedig nemcsak támogatja, de tevőlegesen részt is vesz a kiutazások lebonyolításában, ami azt jelenti, hogy tisztában van a projekt minden részletével, a nehézségekkel és a nagyszerű eredményekkel. Városi szinten is ismert és elismert intézményünk „leonardós” tevékenysége egyrészt a projektbemutatóknak köszönhetően, másrészről pedig azért, mert partnerkapcsolatainkat néhány esetben városi szintre is kiterjesztettük és a városok képviselői együttműködést kezdeményeztek egymással. l Tapasztalatai

szerint hogyan változik a diákok elhelyezkedési esélye azáltal, hogy részt vettek egy Leonardo gyakorlaton?

A diákok a külföldi gyakorlatról angol vagy német nyelvű Europass mobilitási igazolványt kapnak, amely mindenképpen hozzáadott értéket képvisel a hazai képzés mellett. Többen próbálkoznak külföldi elhelyezkedéssel, illetve a hazai állások megpályázásánál is előnyt jelenthet a külföldi gyakorlat. A leonardós tapasztalatszerzés egyik pozitív mellékhatásaként pedig magabiztosabbak, bátrabbak lesznek, jobban bíznak magukban, elhiszik, hogy ismeretlen körülmények között is megállják a helyüket. Természetesen nyomon követjük a végzett diákok életpályáját. Örömünkre szolgál, hogy ezt ők is igénylik, időről-időre visszajönnek az iskolába és elmesélik történetüket. Az utóbbi időben a Facebook nagymértékben megkönnyíti a kapcsolattartást és a tájékozódást. Így értesülhetünk olyan sikerekről, mint amilyen egy volt szakmunkás tanulónké, aki jelenleg Dubaiban egy étteremben dolgozik vezető beosztásban. Ő az első leonardósaink közé tartozik, és nagyon büszkék vagyunk rá.

Szintén szép sikereket ért el egy másik leonardós tanítványunk, aki az Europass bizonyítványnak köszönhetően az iskola után a Hilton Hotelben tudott elhelyezkedni, azóta pedig angol nyelvszakos diplomát szerzett. Jelenleg is egy finn szállodában dolgozik az a volt folytatás a következő oldalon

ban tanulhatta meg a felszolgálás csínját-bínját a Leonardo programnak köszönhetően. Pincéreket szeretne tanítani, akiknek abban segítene, hogy hasonló élményekben lehessen részük.

l Hogyan kerültél kapcsolatba a Leonardo programmal? Érettségi utáni szakképzésben vendéglátó technikusnak tanultam, amikor az egyik órán ismertették a Leonardo program által nyújtott lehetőséget. Szerettem volna felszolgálóként kipróbálni magam külföldön, ezért mindent megtettem, hogy bekerülhessek a programba. l Miért volt ez ilyen fontos neked?

Biztos voltam benne, hogy kőkemény tanulás lesz, és olyan tapasztalatokat szerezhetek – mind a szakmában, mind az idegen nyelv terén –, amelyek segíteni fogják a későbbi karrieremet. l Melyik országban voltál szakmai gyakorlaton?

Először Ausztriába, Rohrbachba mentünk, az ottani vendéglátó szakközépiskolába, majd másik két helyszínen is töltöttünk 1-1 hét szakmai gyakorlatot. Ez volt az első alkalom, hogy tapasztalatot szerezhettem, és itt tanultam meg a pincérkedés csínját-bínját. A kint töltött idő után a mozdulatok már benne voltak a kezemben, és itthon is tudtam használni a megtanultakat. l A felszolgáló szakmában maradtál?

Jelenleg dolgozom és tanulok is egyszerre. Egy gyöngyösi étteremben vagyok felszolgáló, ahol a jelentkezéskor figyelembe vették a külföldi tapasztalatot, hiszen ez alapján pontosan tudták, hogy képes vagyok önállóan végezni a munkámat. Emellett a BGF-en vendéglátó szakoktatói szakon tanulok, és a későbbiek folyamán a leendő pincéreket szeretném majd tanítani. l Mit fogsz javasolni nekik: belevágjanak egy hasonló külföldi szakmai gyakorlatba?

Mindenképpen, ezt át kell élni! Feltétlenül javasolni fogom a diákjaimnak, hogy szerezzenek ilyen jellegű tapasztalatot, és minden tőlem telhetőt meg fogok tenni azért, hogy ez zökkenőmentesen menjen a számukra.

Győrpál Zsuzsanna

»

pályázatok: projekttükör

33

» tanulónk, aki ottani gyakorlata alatt annyira beleszeretett az országba, hogy feltett szándéka volt visszatérni. Van olyan leonardós volt tanítványunk is, aki szakoktatói pályára készül, és reméljük, hamarosan leendő leonardósainkat fogja oktatni. l Az intézmény szempontjából mely eredményeket tartja a legfontosabbnak?

A legfontosabb talán az a nemzetközi dimenzió és környezet, az európai szellemiség, amely az iskola sajátjává vált. A tanulók kitekintést kapnak, ablakot nyitunk a nagyvilágra számukra ezeken a projekteken keresztül. A tanulókon és a partnerkapcsolatokon keresztül pedig az iskola teljes kapcsolatrendszerére hatással vannak a projektek, a szülőkön és a kollégákon keresztül az iskolavezetésig. l Ennyi értékes tapasztalattal a hátuk mögött mik a további terveik a Leonardo programmal?

További terveink között első helyen természetesen a diákok mobilitásának fenntartása, a külföldi szakmai gyakorlat folyamatos biztosítása áll. Ennek érdekében fejleszteni kívánjuk együttműködésünket a partnerekkel. Szeretnénk egy partneri hálózatot létrehozni, mert úgy látjuk, hogy egymástól kölcsönösen tanulhatunk és így hatékonyabban valósíthatjuk meg a projekteket. Ez év februárjában iskolánk rendezett egy két napos Leonardo konferenciát a külföldi intézmények részvételével, ahol partnereink megismerhették egymást, tapasztalatot cseréltünk és megvitattuk a jövőbeni együttműködés lehetőségeit, formáit. Közösen elkezdtük kidolgozni az ECVET1 alapú együttműködés alapjait, amely további garanciákat biztosíthat minőségi projektek megvalósítására és az informális tanulás beépítésére a tanulmányokba. 

Az interjút készítette: Nagy Zsófia 1

A z ECVET-ről (Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszer) és annak a mobilitásra gyakorolt hatásáról lásd cikkünket a 60. oldalon.

34

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

A Schola Europa Akadémia Szakközépiskola az ifjúságsegítő szakképzés terén az egyik legtöbb tapasztalattal rendelkező intézménynek számít. Több mint 10 éve Leonardo mobilitási programok keretében az intézmény számos diákja végezhette külföldön szakmai gyakorlatát.

A rendkívül rossz magyar foglalkoztatottsági adatok, különösen a fiatalokra, a pályakezdőkre vonatkozóan, szinte önmaguktól adták az ötletet és a feladatot is: próbáljunk egy Olaszországban már bevált recept alapján, a magyar körülményekhez adaptálva javítani ezen a helyzeten. Vagyis olyan ifjúságsegítő-esetmenedzsereket képezzünk, akik ezt a kihívást képesek újszerűen kezelni és így a nehéz helyzetben lévő, leszakadó fiatalokat hozzásegíteni a munkaerő-piaci integrációhoz.

Az iskola szakmai háttere és mobilitási tapasztalatai, valamint az olasz kapcsolat egymást erősítve segítette elő, hogy létrejöhessen a Cas.O innovációtranszfer projekt, mely az olaszországbeli Novara megyében kidolgozott CASE MANAGEMENT operatív modell átadását foglalta magába.

Ez egy olyan módszer, amely a CASE MANAGER (CM) szakember tevékenységén keresztül valósul meg, aki a hátrányos helyzetű személy igényeit felmérve, egyénre szabottan felkutatja és koordinálja a megfelelő szolgálatokat.

A projekt során a CM profilja mellett a képzési módszertant is átadták, adaptálták, a hazai szakemberek a képzési modulokat a helyi sajátosságokhoz igazították. Így minden részt vevő országban egy újfajta CM képzési folyamat alakult ki, amelyet a szakképző iskolák nyújtanak olyan szakemberek számára, akik a szociális szférában kívánnak tevékenykedni, és hátrányos helyzetű személyek támogatásával foglalkoznak.

Leonardo

szak képz és

Új szakma indul:

ifjúságsegítő esetmenedzser Magyarországon A „Case Manager” kifejezés szó szerint ezt jelenti: az ügy felelőse. Az esetmenedzser olyan professzionális segítő, aki jól ismeri a humán és munkaerő-piaci szolgáltatások területeit, és ezen a két területen menedzseli a kliensét. Felelősséget vállal a rábízott ügyfél szükségleteinek megfelelő szolgáltatások felkutatásában, komplex személyes fejlődésében. Felkutatja a kliense személyes fejlődéséhez, társadalmi beilleszkedéséhez szükséges intézményeket, ellátó rendszereket, szakembereket és koordinálja ezek munkáját. Szükség esetén mediációs feladatokat lát el. Feladata, hogy összeállítson a kliens és a munkaerőpiac szükségleteihez is igazodó szolgáltatási csomagot. Mindehhez szükséges a kliens kompetenciáinak alapos feltárása, közvetlen környezetének megismerése, aktivizálható források bevonása a folyamatba.

Bár a projekt maga 18 hónapos volt, kihívásokkal teli két és fél év áll mögöttünk, hiszen a kezdeti lépésektől, a pályázat megírásától a szerződés előkészítésén át rengeteg feladatunk volt.

5 kiváló partner összefogásának volt köszönhető a projekt sikeres megvalósítása.

Mindegyikük a saját erősségét helyezte az előtérbe: a vercelli székhelyű Androméda Cooperativa Sociale képzési tapasztalatát, innovatív szemléletét, a firenzei ARCA Cooperativa Sociale szociális szolgáltatások terén szerzett gyakorlatát, az olasz-magyar tulajdonú Progetti Nonprofit Kft. a kétnyelvűségét, a bolgár Polymetis pedig a disszemináció szempontjából fontos kiterjedt kapcsolatrendszerét. Ehhez járult a Schola Europának az elmúlt két évtizedben a szakképzés-oktatás terén felhalmozódott tudása. A nagyszabású, kétéves projekt végrehajtásának irányítása, felelőssége azonban már teljes egészében a Schola Európára mint projektgazdára hárult.

Innovációtranszfer – a lényeg ebben az összetett szóban rejlik. Büszkén mondhatjuk, hogy a pályázat célját elértük, valóban sikerült a magyar és a bolgár szakképzési rendszerben valami újat meghonosítanunk, sikerült újat alkotnunk, tananyagot elkészítenünk, képzéseket akkreditálnunk.

Az olasz modell alapján létrejött egy semmi mással nem helyettesíthető új felnőttképzési szakma és pedagógus-továbbképzés a magyar képzési palettán, melynek a neve: ifjúságsegítő esetmenedzser. Bulgáriában önálló modulként épült be a képzési struktúrába a nők munkaerő-piaci esélyeit növelő, segítő kurzus.

A szakképzés adaptációja minden partner esetében a szociális szektoron belül valósult meg, de országonként eltérő környezetben és különböző célcsoportokra fókuszálva. Bulgáriában a fiatal nők, Olaszországban pedig a hátrányos helyzetűek számára került rá sor. A transzfer nemzetközi (Olaszországból Magyarországra és Bulgáriába) és nemzeti szinten (az észak-olaszországi Piemont tartományból a közép-olaszországi Toscana tartományba) valósult meg.

A Schola Europa 2011. szeptember 17-én 18 résztvevővel indított Ifjúságsegítő esetmenedzser tesztképzést. A hallgatók végzett ifjúságsegítők közül kerültek ki.

A képzés során a hallgatók a következő modulokat tanulták: Case Manager – mint szakember, Interkulturális társadalom, Pszichológia; Kommunikáció; Személyes életút-tervezés; Mentálhigiéné; Munkaerőpiaci politika; Kérdőíves adatfeldolgozás; Jogi környezet; Munkába állás mediációja.

A képzésen 12 ifjúságsegítő esetmenedzser végzett.

A tanfolyamot a FAT (Felnőttképzési Akkreditáló Testület) és az Oktatási Hivatal is akkreditálta, így akár pedagógus-továbbképzésként is indítható. A képzés fő célja

ebben az esetben a pedagógus kompetenciáinak fejlesztése: az ismeretek élményszerű elsajátíttatása, rugalmas reagálás a társadalmi eseményekre, az iskolán kívüli világ megismertetése a tanulókkal, az egész életen át tartó tanuláson belül egyéni, alkotó életút megvalósítása.

Felnőttképzésben 160 órás tanfolyam keretén belül lehet indítani a képzést. Elsősorban olyan szociális vagy oktatás szakmacsoportban szerzett OKJ szakképesítéssel, valamint pedagógiai vagy szociális felsőfokú végzettséggel rendelkezők jelentkezését várjuk, akik érdeklődnek az ifjúságügy, az ifjúságpolitika iránt. Az ifjúságsegítő esetmenedzser kliensei a fiatal felnőttek, akik nem foglalkoztatott személyként jelennek meg a munkaerőpiacon. Az ő helyzetüknek a javítása érdekében kitűzött egyéni fejlődés elérését szolgáló külső és belső erőforrásokat kell mozgósítani, a szükséges intézkedéseket megszervezni, irányítani és ellenőrizni. Cél, hogy az ügyfél munkára kész állapotba kerüljön, felismerje és tudjon élni a rendelkezésre álló lehetőségekkel, szolgáltatásokkal és elérhető segítségekkel.

A képzés iránt érdeklődők a Schola Europa titkárságán kérhetnek felvilágosítást a schola@esa.hu email címen és a 06-1-489-0080-as telefonszámon.

Kazarján Erzsébet igazgató schola@esa.hu

pályázatok: projekttükör

35

„Miért kellene kitalálni azt, ami más országokban már jól működik?”

Iskolák és vállalkozások együttműködési lehetőségei kilenc uniós ország képviselői vettek részt azon a franciaországi szakértői tanulmányúton, ahol a szakképző iskolák és vállalkozások együttműködési lehetőségeiről tanácskoztak. A szervezők célja az volt, hogy az országok szakképzési rendszereinek összehasonlításán és nemzetközi jó példák bemutatásán keresztül utat mutassanak a gazdasági szempontból hatékony szakképzési rendszerek kialakításához.  Mi jellemző a részt vevő országok szakképzésére?

A részt vevő országok többségében nem hatékony a fiatalok orientálása, és általános tendencia, hogy a szakképzést választó tanulók a szociálisan hátrányos rétegekből kerülnek ki. Ez Franciaországban még inkább igaz, hiszen ott a gyakorlathoz szükséges ruhát, füzetet és tollat is biztosítják a rászorulóknak.

A Kelet-Európából érkezett résztvevők bemutatóiból az látszott, hogy a cégek és iskolák kapcsolata teljesen esetleges, és a kapcsolatok építésének nincs felelőse. Talán ez lehet az egyik oka annak, hogy ezen országok szakképzése az elmúlt időszakban teljesen eltávolodott a munkaerő-piaci igényektől. Nem képeznek elegendő, a munkaerőpiac által keresett szakmunkást, illetve potenciális munkanélküliek sokaságát képzik a gazdaság által nem igényelt szakokon.  Mi a helyzet Magyarországon?

Magyarországon a szakképzés és az egész oktatási reform folyamata még tart, és előreláthatólag a gyorsan változó világ, a globalizáció, a migráció és a világgazdaság átrendeződése miatt még egy ideig nem is fog befejeződni. A szakképzés átalakítása terén jó úton járunk, persze szükség lesz további intézkedésekre.

Például probléma, hogy a nyugat-európai országoktól eltérően Magyarországon a kamarák magukra veszik a munkaadói szövetségek feladatait is. A szakképzésben elfoglalt szerepük kétségkívül erősödik, de sajnos ez együtt jár a munkaadói szövetségek szerepének gyengülésével. Nem kellene, hogy így legyen, hiszen mindkét félnek megvannak a maga jogosítványai, és egy jól működő rendszerben nem konkurenciái egymásnak.

Szak értő i tanu lány út

névjegy név: Varga Julianna intézmény: Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége beosztás: nemzetközi és oktatási igazgató szakértői tanulmányút időpontja: 2013. január 21-25. témája: Iskolák és vállalkozások együttműködése helyszíne: Poitiers, Franciaország

 Melyek voltak a tanulmányút legfontosabb tapasztalatai az Ön számára?

Az egész tanulmányút egy hatalmas ismeretbővítés volt, amit nagyon hasznosnak találok. Miért kellene kitalálni azt, ami más országokban már jól működik? Sokkal egyszerűbb – kevésbé költséges és hosszadalmas – egy rendszert vagy annak részleteit adaptálni, mint kitalálni és végigszenvedni az összes gyermekbetegséget. Azt gondolom, hogy ebben az esetben nem lehet a cél a sokszínűség, hiszen egy világgazdaság van, egy világpiac és egyféle a fejlődés iránya. A mindezekhez való alkalmazkodás közösen lehetséges, így lehetnek az EU-tagországok együtt sikeresek.

A gyorsan változó világban gyors alkalmazkodásra van szükség.

A szakképzések hamar elavulnak, új szakmák keletkeznek. A munkanélküliség csökkenését eredményezhetné, ha az emberek munka során megszerzett tapasztalatát és ismereteit gyorsan és hatékonyan validálni tudnánk. Ezzel egy (esetleg új) szakma ismeretéről kaphatnának dokumentumot, ami az elhelyezkedést nagyban elősegíthetné.  Milyen hosszú távú eredményei lehetnek a tanulmányúton való részvételnek?

A csoport szinte minden résztvevőjével jó kapcsolat alakult ki, és szóba kerültek további együttműködési lehetőségek, valamint közös pályázatokon való részvétel is. Az egyik francia csoportvezetőtől például kaptam egy ajánlatot Leonardo programok szervezéséhez, én pedig segítséget ajánlottam a Franciaországban meglátogatott Victor Laloux iskola vezetőjének a magyarországi szakmai gyakorlat megszervezéséhez.  GyőRPÁL ZSUZSANNA

36

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

Az utazás mint tanulási gyakorlat – egy Grundtvig projektben

GRU ND TVI G

feln őtto ktat ás

idős és fogyatékossággal élő emberek utazási tapasztalataira épít az a grudtvig tanulási kapcsolatok projekt, amelynek magyar résztvevője a békéscsabai eunet európai együttműködési hálózatokért Alapítvány volt.

Az öt ország részvételével megvalósult együttműködésben a szociális turizmussal mint tanulási gyakorlattal foglalkoztak.

A tAnulMányút során MegisMert jÓ gyAkorlAtok: németország: Önkéntes hálózat több évtizedes múlttal résztvevők: tanárok, pályaorientációs felelősök, vállalti szakemberek. Cél a pályaválasztó fiatalok orientálása a szakképzés felé, valamint a vállalkozói ismeretek terjesztése. www.schulewirtschaft.de törökország: Az oktatási rendszer teljes reformja nemzetközi jó gyakorlatok alapján. Cél a munkaerőpiac igényeinek minél hatékonyabb kielégítése.

A reform következtében fokozatosan javulnak a munkanélküliségi mutatók. www.meb.gov.tr Franciaország: Validáció 5 éves munkatapasztalat során szerzett tudás validálása egy bizottság előtt. A bizottság tagjai szaktanárok és vállalati szakemberek. http://eduscol.education.fr/cid47151/ accueil-vae-droit-individuel.html

A szociális turizmus azok számára is lehetővé teszi az utazást, akik ezt egyébként nem engedhetnék meg maguknak. Legfőbb célja a korlátozott lehetőségű társadalmi csoportok, az idősek, a hátrányos helyzetűek és a fogyatékossággal élők lehetőségeinek szélesítése.

Egy kirándulás vagy tanulmányút ugyanis nem csak az utazás élményével gazdagítja a résztvevőket, hiszen a beszélgetés, a tapasztalatcsere, más kultúrák megismerése vagy az idegen nyelvi környezetben eltöltött idő egyben tanulást is jelent számukra.

A Tanulási rendszerek a turizmusban megvalósuló aktív állampolgárság érdekében című Grundtvig projektben hangsúlyt fektettek az idősek és fogyatékossággal élők speciális igényeinek feltérképezésére is, és a nem formális tanulási lehetőségek módszertanát az ő konkrét utazási tapasztalataik alapján tanulmányozták. Az egyes országok bemutatták akadálymentes turisztikai helyszíneiket és jó gyakorlataikat, amelyek alapján egy kézikönyvet állítottak össze. Ebben az olasz, lett, brit, portugál és magyar nemzetiségű partnerek szociális, esélyegyenlőségi és fenntarthatósági szempontok szerint értékelik a különböző országokban alkalmazott gyakorlatokat, és egyben javaslatokat tesznek más uniós országok számára azzal a céllal, hogy lendületet adjanak a szociális turizmus fejlesztésének.  A kézikönyv a következő linken érhető el: https://sites.google.com/site/grundtvighappyage/

Pályázatok: Projekttükör

37

A múlt emlékeinek feldolgozása: Aktív európai emlékezet Európa okér t a polgár

Az Európa a polgárokért program 2007-től 2013-ig tartó szakasza lassan a végéhez közeledik, de a program folytatódik 2013 után is, új formában és feltételekkel. Az Aktív európai emlékezet pályázati forma valószínűleg nagyobb szerepet fog játszani a programban: a mostani ciklusban az összköltségvetésnek 4%-a jutott erre az alprogramra, míg jövőre ez az összeg 20% fölött lesz.

Ezt a döntést többek között az indokolja, hogy Európa-szerte felerősödtek az antiszemita folyamatok. Fontos tenni ez ellen azzal is, hogy az embereket megismertetjük a holokauszttal és a tömeges kivégzésekhez vezető úttal annak érdekében, hogy ez újra ne ismétlődhessen meg. A koncentrációs és munkatáborok a folyamat végét, kiteljesedését jelentették, számos egyéb intézkedés előzte meg őket (pl. zsidótörvények), melyek bizonyos embercsoportok kirekesztését segítették elő.

Az Aktív emlékezet program a XX. század európai történelmének két embert próbáló időszakára összpontosít, a nácizmusra és a sztálinizmusra. Azért is különösen fontos ezeknek az időszakoknak a feldolgozása, mert a túlélők, szemtanúk egyre idősebbek, egyre kevesebben vannak, és magukkal viszik azokat az emlékeket, amelyek révén az európai polgárok a múlt emlékét annak árnyoldalaival és tanulságaival együtt őrizhetik meg.

A programban történelmi múltja miatt elsősorban Németország, Olaszország, Litvánia, Franciaország, Lengyelország és Magyarország részvétele a legjelentősebb.

Magyarországon a nácizmus és a sztálinizmus is hatással volt az emberek sorsára, így mindkét témakörben születtek a megemlékezést szolgáló projektek.

38

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

három nap, 324 gyilkosság A segítség az élethez Alapítvány projektjében a holokauszt borzalmait igyekeztek feldolgozni több neves szakértő bevonásával, illetve olyan személyek révén, akik tanárként vagy különböző gyülekezetek vezetőiként napi kapcsolatban vannak emberekkel. Elsősorban arra keresték a választ, amit a legpontosabban a darmstadti Mária nővérek vezetője fogalmazott meg: „Hol volt ezekben az időkben az emberiség, hol volt 1900 év keresztény értékeinek gyümölcse?”

A projekt egyik terméke egy dokumentumfilm, mely három nap eseményét, három budai helyszínt tár elénk. Ezen a három helyszínen 84, 150, majd 90 magyar állampolgárt gyilkoltak meg. A filmben a magyar nyilasok tettei, és általában a holokauszt kapcsán a mai keresztény egyházi élet ismert személyiségei is nyilatkoznak, de nem a megszokott módon. Feltett kérdéseik arról tanúskodnak, hogy emberségüket és hitüket személyesen érinti ez a történelem, nem közhelyszerűen, hanem elmélyülten és végiggondoltan, igazi kivezető utat keresve.

A projekt során szervezett konferencián túlélők beszéltek múltjukról, személyes történeteikről. Arra is lehetőség nyílt, hogy a náci tömeges kivégzések végrehajtóinak unokái is megszólaljanak, akik szembenéztek apáik, nagyapáik tetteivel. Elmondták, ők megértették: nem építhetik jövőjüket hazugságokra, az elhallgatott múltra.

A találkozó fontos célja volt, hogy áldozatok és elkövetők bocsánatok kérjenek, illetve megbocsássanak egymásnak.

Malenkij robot A Magyarországi németek pécs – baranyai nemzetiségi köre a sztálinizmus elfeledett áldozatainak állított emléket.

Egymás után két projektet is megvalósítottak, melyek témájukban egymásra épültek, egymást egészítették ki. A kényszermunkatáborokba hurcolt civil lakosság sorsát igyekeztek feltárni, szakértők és fiatalok bevonásával folyt a kutatás, a mélyinterjúk készítése. A projekt gyümölcse a Malenkij robot című tanulmánykötet és visszaemlékezés-gyűjtemény lett, valamint filmes dokumentáció készült az útról. A kutatás során összegyűlt tárgyi emlékekből és dokumentumokból a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága segítségével vándorkiállítást hoztak létre. Drámajáték is született a Túléltük című könyv alapján, melyet kárpátaljai diákok adtak elő Kárpátalján és a pécsi konferencián.

A projektnek köszönhetően sikerült a helyi közvélemény érdeklődését felébreszteni. Több olyan interjúalany, áldozatok leszármazottai jelentkeztek, akik korábban még nem kívántak vagy nem mertek nyilatkozni ebben a témában. A fiatalok is élénk érdeklődést mutattak, számos visszajelzést kapott a szervezet, hogy szívesen bekapcsolódnának a projekt folytatásába, mely a távolabbi uráli munkatáborok helyszíneire fókuszál.

A teleki téri imaház története A teleki tér ’44/jakab gláser Alapítvány projektjének fő célja a Teleki Téri Imaház és közvetlen környezete, a Teleki László tér történetének kutatása és dokumentálása, valamint az eredményeknek a tudományos és közérdeklődés számára is hasznos formában való publikálása.

Ez az egyedülálló kulturális hátterű és történelmű tér és környéke eddig kívül esett a történészek, szociológusok érdeklődésén, így a dokumentálás, a kutatás kiemelkedő fontossággal bír.

A régi emlékek feltérképezése, dokumentálása során a tudományos publikációk mellett többek közt egy fotóalbumot, egy tematikus esszékönyvet, valamint egy dokumentumfilmet szeretnének elkészíteni.

Terveik szerint a projekt lehetőséget ad arra, hogy szinte az utolsó pillanatban elérjék azt a korosztályt, akik az imaház életéről és a Teleki térről még át tudnak adni olyan történeteket, melyek a további generációknak különleges élményt jelenthetnek.

Megpróbálják rekonstruálni a templom történetét, történelmét, és egyben megragadni a hely szellemét a második világháború előtti és utáni időkből. Adatokat, történeteket, dokumentumokat folyamatosan gyűjtenek. www.teleki44.com

Ezek a kezdeményezések, valamint az Aktív európai emlékezet további projektjei is hozzájárulnak a múlt feldolgozásához, és ahhoz, hogy az Európai Unió alapvető értékei – a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok – a jövőben ne sérülhessenek.

Az Euroclio (Történelemtanárok Európai Szövetsége) 2013. áprilisában Erfurtban nemzetközi konferenciát szervezett történelemtanároknak, ahol a résztvevőknek lehetőségük volt összehasonlítani a tankönyveket, tanítási módszereket és alkalmazott eszközöket. A rendezvényen számos aktív emlékezet projekt is bemutatkozott Európa több országából. további aktív emlékezet projektek a nemzetközi színtérről: 







The Girls of Room 28: A projekt az egyik túlélő naplója alapján a Theresienstadtban élők életét mutatja be, akik között mély barátság szövődött. A 60 lány közül, akik megfordultak a 28-as szobában, mindössze 15-en élték túl a Holokausztot. www.room28.net A Bologna-Forlí Campus által koordinált projektben két meghívott vendég mesélte el az élettörténetét a városházán és több iskolában. Shaul Ladany gyerekként túlélte Bergen-Belsent, fiatal atlétaként pedig a müncheni olimpián az izraeli sportolók elleni támadást. A másik vendégük Cesare Finzi volt, aki túlélte a zsidóüldözést Olaszországban. A projekt keretében egy kiállítás is nyílt Raul Wallenbergről, melyhez a Svéd Nagykövetség nyújtott segítséget.

Szomszédok, akik eltűntek /Zsidó Múzeum Prága: Azoknak az életét dolgozza fel, akik a háború előtt békében éltek szomszédaikkal, de egy napon ellenségek váltak belőlük, akiket kivetett a társadalom, és halálra voltak ítélve. A projekt keretében különböző workshopokat szerveztek, hogy bemutassák a ma élő gyerekeknek a zsidó kultúra sokszínűségét. www.zmizeli-sousede.cz Zsidó és más gyerekek emlékére/Holocaust Education Trust Ireland: 11 év feletti gyerekek részére dolgoztak ki tanítási módszert, mely segít feldolgozni a Holokauszt témakörét. http://www.hetireland.org

HORVÁTH KATALIN

Pályázatok: Projekttükör

39

Tudásközpont Láthatóvá válni a világ számára: Campus Hungary Nemzetközi, multikulturális és többnyelvű felsőoktatás, külföldön tapasztalatot szerzett oktatók és hallgatók, külföldi vendégprofesszorok, nemzetközi diplomák. Többek között ezektől lesz a hazai felsőoktatás nemzetközi szinten is vonzó.

A Campus Hungary program elsődleges célja is éppen ez: a hazai felsőoktatási intézmények nemzetköziesítése. E nem kis feladatot a Tempus Közalapítvány a Balassi Intézettel közösen, konzorciumban valósítja meg. A program sajátossága, hogy két részprojektből tevődik össze: a Budapestről irányított, kisebb költségvetésű országos, valamint a Pécsről koordinált, nagyobb költségvetésű konvergencia régiós programból.

A kitűzött cél elérését a Balassi Intézet kutatásokkal és elsősorban a Campus Hungary ösztöndíjjakkal valósítja meg, melynek keretében külföldi résztanulmányokon, szakmai gyakorlatokon, valamint rövid és csoportos tanulmányutakon való részvételre nyílik lehetőség. A Tempus Közalapítvány pedig elősegíti a hazai felsőoktatási intézmények nemzetköziesítési folyamatait, támogatja a versenyképesség növelését, valamint különböző hallgatói tréningeket valósít meg esélyegyenlőségi és környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve.

Tanulmányok és kutatások, adatbázisok

Ezek a tevékenységek jelentik a Campus Hungary projekt alfáját és ómegáját. Feladataink egy részét kutatások és tanulmányok előzik meg, a tevékenység sikeres befejezését követően pedig publikáljuk az eredményeket. Elkészült egy versenyképességi tanulmány, továbbá megjelenik a kreditrendszerek működéséről és a mobilitást érintő idegenrendészeti ügyekről, a hallgatói mobilitásról szóló tanulmány is. Az ösztöndíjas hallgatóknak lehetőségük lesz szakdolgozatuk, publikációik megjelentetésére, továbbá minden évben

40

frissítjük a beérkező hallgatóknak szóló angol nyelvű Users’ Guide to Hungary kiadványunkat. Adatbázisokat fejlesztünk többek közt közös képzésekről, szakmai gyakorlati helyekről, felsőoktatási intézmények nemzetközi kapcsolatairól, ösztöndíjas helyeiről.

Képzések

A hét magyarországi régió intézményeinek oktatói, adminisztratív munkatársai és a tanulmányi osztályon dolgozók számára az alábbi képzési lehetőségek állnak rendelkezésre: • EU-angol szaknyelvi képzés, • interkulturális és szenzitivitás tréning, • marketing képzés, • honlapkezelési és -fejlesztési képzés.

Az országos projekt keretében a fenti képzésekből témánként négyet rendezünk. A hat konvergencia régióban a helyben elérhető és bármikor mozgósítható képzőhálózat kiépülése érdekében megbízott oktatóink felkészítik azokat a képzőket, akik ezt követően meg tudják tartani a regionális képzéseket is.

Az országos projekt keretében az EU-angol szaknyelvi kurzusok – kétszeres túljelentkezés mellett – már le is zajlottak. A kurzus célja a külföldi hallgatókkal napi kapcsolatban lévő felsőoktatási munkatársak mindennapi kommunikációjának javítása volt. Az őszi félévben további képzés megvalósítását tervezzük az esélyegyenlőségi koordinátorok részére. Az interkulturális tréning is komoly túljelentkezés mellett indult. A résztvevők a képzés során olyan készségeket sajátíthattak el, melyek elősegítik a mobilitásban részt vevő hallgatók helyzetének megértését.

A májusban induló felsőoktatási nemzetközi marketing, illetve az ősszel kezdődő felsőoktatási nemzetközi honlapfejlesztési kurzusok célja, hogy az intézmények érintett dolgozóit felkészítse az online és az offline világban való hatékony kommunikációra, megismertesse a résztvevőkkel a webergonómia, valamint a marketingstratégia fogalmait, segítse munkájukat a hatékony nemzetközi jelenlét megvalósításában.

Pályázati Pav i l on 2013. tavasz

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 2

2013.05.12. 23:59:56

szaKéRTŐi mŰHelyeK

A Campus Hungary program során öt témában szervezünk szakértői műhelyeket, úgynevezett peer learning activity-t (PLA). Ezek mindegyikét pályázati úton megbízott felsőoktatási szakértők közreműködésével készítjük elő. A közös gondolkodáson, tudásmegosztáson, jó gyakorlatokon alapuló PLA-k sorrendje a következőképpen alakul: • • •

2013 június: Közös képzések létrehozása és működtetése 2013 szeptember: Nemzetköziesítés 2013 november: Minőségfejlesztés az ECTS kreditrendszer

•

2014 január: Minőségmenedzsment és a nemzetköziesítés

•

2014 március: Újszerű oktatási módszerek

alkalmazásán keresztül összefüggései Az újszerű oktatási módszerekkel és a közös képzésekkel kapcsolatos PLA eredményeiről minden régióban további, egynapos képzések keretében tájékozatjuk majd a témában érintett szakembereket.

HallGaTÓi TRéninGeK, ÖszTÖndÍJas bÖRzéK

Személyes kompetenciájuk fejlesztése és interkulturális felkészítésük érdekében a kiutazó hallgatók számára is biztosítunk képzéseket.

Fontosnak tartjuk, hogy az ösztöndíjas hallgatók megismerjék egymást, valamint hogy tapasztalataikat meg tudják osztani másokkal is, ezért ösztöndíjas börzéket rendezünk minden régióban. Emellett lehetőséget biztosítunk a volt ösztöndíjasoknak arra, hogy régi középiskolájuk diákságát tájékoztathassák élményeikről, nehézségeikről, sikereikről.

A Tempus Közalapítvány a Balassi Intézet konzorciumi partnereként vesz részt a „Társadalmi megújulás operatív program nemzeti Kiválóság program – Campus Hungary, K+F projektekhez és képzési programokhoz kapcsolódó, nemzetközi hallgatói mobilitás személyi támogatási rendszerének fejlesztése országos program” című TÁMOP – 4.2.4.B/1-11/1 és TÁMOP – 4.2.4.B/2-11/2 kódszámú projektek megvalósításában.

Támop-4.2.4.b/1-11/1 Országos hatáskörű program Központja: Budapest Futamideje: 2012. június 1 – 2014. október 31. Összköltségvetés: 1,3 milliárd Ft (TKA: 169,6 millió Ft) Támop-4.2.4.b/2-11/1 Konvergencia régiós program Központja: Pécs Futamideje: 2012. augusztus 1 – 2015. június 30. Összköltségvetés: 3,8 milliárd Ft (TKA: 490,9 millió Ft)

HálÓzaTépÍTés

A nemzetköziesítési folyamat elengedhetetlen része a nemzetközi kapcsolatok kiépítése, támogatása. A Campus Hungary program keretében éppen ezért számos konferenciát, szakmai műhelyt, szakértői találkozót szervezünk, illetve tudásunk és ismereteink bővítése és elmélyítése érdekében külföldi konferenciákra, vásárokra látogatunk el, és erre lehetőséget biztosítunk felsőoktatási intézmények munkatársai számára is. Fontosnak tartjuk, hogy a kapcsolatok túlmutassanak a felsőoktatáson, ezért a program keretében megteremtjük, illetve programokkal támogatjuk az üzleti szférával való együttműködés lehetőségét. Nem utolsósorban pedig felállítottunk egy országos koordinátori hálózatot, amely révén célzottan tudunk információkat eljuttatni szakértőkhöz, oktatókhoz, hallgatókhoz. A cél minden tevékenységünk esetében ugyanaz: nemzetköziesedni, láthatóvá és vonzóvá válni!  SZÉL DÁVID

www.campushungary.hu www.tka.hu >> Campus Hungary

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 3

tudásközPont

41

2013.05.12. 23:59:58

Hálózatépítés az EU-n túl ECCE Mundus szeminárium Pozsonyban

Egyre több szó esik a felsőoktatási közös képzések szükségességéről, az ehhez kapcsolódó európai törekvésekről és pályázati forrásokról. Ugyanakkor sokak számára az is világos, hogy egyegy ilyen képzés létrehozása mennyi buktatóval jár a partnerkereséstől kezdve a tananyagfejlesztésen és az akkreditáción át egészen a diploma kiállításáig.

Ezen problémák leküzdéséhez igyekszik segítséget nyújtani az ECCE Mundus kezdeményezés.

A Pályázati Pavilon 2012. őszi számában már beszámoltunk az ECCE Mundus szemináriumok indulásáról, amelyeknek célja a partnerkeresés és az egyetemek közötti együttműködések, mindenekelőtt a közös képzések szakmai támogatása. A sikeres októberi budapesti és a decemberi bécsi rendezvényeket követően sor került a program harmadik állomására, a február 28. és március 1. között Pozsonyban megtartott szemináriumra.

A Tempus Közalapítvány koordinálásával, az osztrák ÖAD és a szlovák SAAIC együttműködésével szervezett eseményen tizenkét országból közel hatvan szakember (oktatók, felsőoktatási adminisztratív munkatársak, vezetők) vett részt. Ausztrián, Magyarországon és Szlovákián kívül szép számmal érkeztek résztvevők Közép-Ázsiából, Kelet-Európából és a Nyugat-Balkánról. Az EU-n kívüli államok közül Ukrajnából és Örményországból vettek részt a legtöbben.

A rendezvényre a Tempus IV. és az Erasmus Mundus program pályázati határideje előtt került sor, ami szemlátomást erősen motiválta a partnerkeresést és a hálózatépítést. A rendezvény jó alkalmat biztosított a résztvevőknek, hogy bemutathassák intézményüket, projekttervüket, és megvitathassák az együttműködési lehetőségeket.

Az elhangzott előadások egyfelől a felsőoktatás terén létrejövő együttműködésekhez nyújtottak szakmai hátteret és gyakorlati

42

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 4

ECCE MUNDUS

tanácsokat, másfelől tapasztalt projektvezetők beszéltek futó pályázataikról.

A szlovák Oktatási Minisztérium és a Szlovák Rektori Konferencia képviselőinek köszöntőjét követően a közönség Johan Geentjens (flamand Erasmus Mundus Nemzeti Iroda) előadását hallgathatta meg a JOIMAN kutatási programról, amely számos hasznos információt és ajánlást gyűjtött össze és tett közkinccsé az egyetemi közös képzések létrehozása és fenntartása iránt érdeklődők számára.

Martina Friedrich (ÖAD) jó tanácsokat, tippeket adott a pályázatok sikeres elkészítéséhez. Igen nagy érdeklődés övezte Katarína Šmálová (SAAIC) prezentációját, amely az Egész életen át tartó tanulás programját jövőre felváltó, az Eramus Mundust és a Tempust is integráló Erasmus mindenkinek programot mutatta be. Ez – bár sok még a tisztázatlan részlet – várhatólag a korábbiaknál több lehetőséget nyújt az EU-n kívüli országokkal való együttműködésekre. Végül Beke Márton (TKA) beszélt a közös képzések indításának és fenntartásának egyes kérdéseiről.

Az előadások másik csoportját Erasmus Mundus, illetve Tempus jó gyakorlatok bemutatása alkotta: a koordinátorok az ilyen együttműködések előnyeiről, nehézségeiről, a problémák megoldási lehetőségeiről beszéltek. Leopold Kögler (Universität Wien) az öt európai és hat EU-n kívüli intézmény együttmű-

A cikk a Melléklet után folytatódik.

2013.05.13. 0:00:01

ASEMUNDUS: híd Európa és Ázsia között

Az ASEMUNDUS projekt az ázsiai és európai felsőoktatási együttműködések előmozdítására jött létre az Európai Unió Erasmus Mundus programjának keretén belül. A projekt neve egy összevonásból született: az ASEM mozaikszó az 1990-es évek közepén alakult Asia-Europe Meeting rövidítése, az Ázsia és Európa közötti párbeszéd fórumát jelenti, a Mundus pedig a 2004-ben indult európai uniós kiválósági programra, az Erasmus Mundusra utal. ködésével működő Global Studies nemzetközi mesterképzésről beszélt, Zdenka Gadušová (Univerzita Konštantína Filozofa v Nitre) pedig egy olyan együttműködést (MANECA) mutatott be, amelyben közép-ázsiai diákoknak és egyetemi dolgozóknak nyújtanak ösztöndíjakat öt EU-n belüli egyetem valamelyikébe – mindkét projektet az Erasmus Mundus támogatásával valósítják meg. Horváth József a Szegedi Egyetem által koordinált Tempus curriculumfejlesztési programot, a SATIS-t mutatta be.

Különösen izgalmas volt az elhangzott ismereteket a hallgatóság aktív részvételével elmélyítő, ún. Learning Tables szekció, amelynek során olyan témák megvitatására nyílt lehetőség, mint a közös curriculumfejlesztés, a közös képzések megvalósítása és az akkreditáció, a projektek fenntarthatósága, a mobilitási programok megvalósítása és a kreditbeszámítás.

Az ECCE Mundus szemináriumok sora a pozsonyi rendezvénnyel véget ért, de a fenti témák iránt érdeklődők figyelmét felhívjuk az INTERUV: Joint Programmes – facilitator for university internationalisation (www.interuv.eu) című kezdeményezésre, amelynek első rendezvényére 2013. május 9–10-én kerül sor Varsóban.

AZ ECCE Mundus projekt eredményei, az előadások anyaga, valamint a résztvevők projektötleteit tartalmazó dokumentum elérhető a www.tpf.hu/eccemundus weboldalon, és személyesen is szívesen adunk tájékoztatást az erasmus.mundus@tpf.hu címen.

A projektet az Európai Bizottság az Erasmus Mundus programon keresztül támogatja.  Beke Márton

Háttér A fentiekből is látszik, hogy az ASEMUNDUS projekt két lábon áll.

Az egyik a 2008 májusában először megtartott ASEM Oktatási Miniszteri találkozón (ASEMME – ASEM of Minsters of Education) megfogalmazott igény az Ázsia és az Európai Unió közti felsőoktatási együttműködés és mobilitás megerősítésére. A másik az Erasmus Mundus, amely egyrészt a bolognai folyamat eredményeként létrejött Európai Felsőoktatási Térség versenyképességének és nemzetközi szerepének megerősítésén, másrészt az EU 2020 stratégiájában lefektetett alapcél – az okos, fenntartható és befogadó gazdaság kialakítása – elérésén alapul. Nem nehéz belátni, hogy tekintettel Ázsia növekvő gazdasági és globális szerepére, mindezen célok eléréséhez szükségszerű, hogy az Európai Unió és Ázsia megtöbbszörözze erőfeszítéseit az oktatási együttműködésben.

Az Erasmus Mundus programot az EU 2003-ban hozta létre, hogy hiánypótló eszközöket nyújtson Európa felsőoktatásának a világ összes régiójával való együttműködéséhez. Ezek közül kiemelkednek az európai és más egyetemek együttműködésében indított közös képzések, melyek mester- vagy doktori szinten kínálnak közös vagy kettős, többes diplomát a világ legkiválóbb hallgatóinak. E kiemelkedő képzések csupán 7,7%-ában vett részt ázsiai partneregyetem. Az ASEMUNDUS azért jött létre, hogy ezen változtasson: 3 helyszínen, Indonéziában, Thaiföldön és Dél-Koreában, de több országra (Kína, Japán, Vietnam) fókuszálva olyan kapcsolatépítő konferenciákat szervezett, ahol az európai és ázsiai résztvevők megismerkedhettek a közös képzések kialakításának, szervezésének, lebonyolításának mikéntjével. A projekt idén tartotta zárókonferenciáját Berlinben.

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 5

tudásközpont

43

2013.05.13. 0:00:06

Thaiföld

Indonézia ázsiai résztvevő

Dél-Korea EU résztvevő

Kapcsolatépítő konferenciák

asemundus online: www.asem-educationsecretariat.org/asemundus

Az ASEMUNDUS konzorcium, mely a DAAD vezetésével jött létre, és amelyben partnerként többek között* a Tempus Közalapítvány is részt vett, 2010 októberében rendezte első konferenciáját Indonéziában, Jakartában. A 2011-re tervezett további konferenciákat a fukushimai atomerőmű meghibásodása, valamint a bangkoki áradások miatt el kellett halasztani 2012 tavaszára.

A kapcsolatépítő konferenciák helyszíneit a konzorcium egy online felmérésre alapozta, melyet az Erasmus Mundus statisztikák is alátámasztottak. Az európai intézmények körében óriási igényt tapasztaltunk a kínai együttműködések iránt, ahogy DélkeletÁzsia és Korea felé is. Indonézia a maga 2700 felsőoktatási intézményével és 3,8 millió hallgatójával, valamint Thaiföld 2,5 millió és Dél-Korea 3,2 millió hallgatójával hatalmas lehetőséget jelent Európa felsőoktatása számára, miközben ezen országok intézményeinek részvétele igen korlátozott az Erasmus Mundus programban.

A kétnapos konferenciákon a résztvevők először mindkét régió felsőoktatásával, a bolognai folyamattal és a számukra elérhető közösségi programokkal ismerkedhettek, majd sikeres Erasmus Mundus mester- és doktori képzések, mobilitási együttműködések tapasztalatait mutatták be ázsiai és európai intézmények képviselői. A második napon két kiemelt téma: a közös képzések curriculumfejlesztése, valamint a hallgatói mobilitás minőségének fejlesztése köré

szerveztek műhelymunkát. A résztvevők által közösen megfogalmazott ajánlásokat és jó gyakorlatokat az asemundus oldalán lehet elérni.

A konferenciák a felsőoktatás fejlesztésén túl kiváló alkalmat nyújtottak a kapcsolatépítésre is. A jakartai konferencia után az ASEMUNDUS konzorcium újabb Erasmus Mundus projekten, az EuroAsia.neten keresztül támogatta az európai felsőoktatási intézmények részvételét. Ennek keretében Bangkokban 9, Szöulban 7 magyar felsőoktatási intézmény lehetett jelen.

Az ASEMUNDUS konzorcium szakértői hálózatot is felállított az célországokban.

A 23 „ASEMUNDUS szakértő” mindegyike valamely intézmény, egyetemi szövetség, hálózat, minisztérium képviselője, ők vállalták, hogy a projekt eredményeit, illetve az Erasmus Mundus programot tovább népszerűsítik a konferenciákon és saját intézményeiken túl is.

Habár a közeljövőben az új Erasmus mindenkinek program jelentős változásokat hoz majd a felsőoktatási együttműködések terén, az bizonyos, hogy az EU-n kívüli partnerségek szerepe továbbra is rendkívül fontos lesz. Az ASEMUNDUS -nak köszönhetően az ázsiai és az európai intézmények ehhez komoly szakmai támogatást kaptak.

A visszajelzések alapján a résztvevők 88%-a érezte úgy, hogy érdemes lesz felsőoktatási közös képzéseket létrehoznia vagy továbbfejlesztenie.  Dobos Gábor

* További konzorciumi tagok: ÖAD (Ausztria), Flamand Oktatási és Képzési Minisztérium (Belgium), Oktatási és Kulturális Minisztérium (Ciprus), Archimedes Alapitvány (Észtország), Állami Oktatásfejlesztési Ügynökség (Lettország), Oktatási Rendszer Fejlesztésért Alapítvány (Lengyelország), NUFFIC (Hollandia).

44

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 6

2013.05.13. 0:00:07

A vezetés művészete Mi köze az iskolavezetőnek Supermanhez? és egy karmesterhez? vajon szóba elegyednek-e a gazdasági és oktatási vezetők, ha egy terembe ültetjük őket? Honnan tudhatom, hogy jó vezető vagyok-e? érdemes-e vezetőképzésre járnom?

2012-ben a Tempus Közalapítványnál két párhuzamos kezdeményezés is támogatta az iskolavezetőket abban, hogy megfelelhessenek azoknak a kihívásoknak, melyeket a 21. század pörgő, állandóan változó, számtalan problémával küzdő társadalma állít eléjük. Egy nemzetközi csapat a sikeres iskolavezetés esszenciáján gondolkozott, míg egy hazai szakmai team a befogadó iskola megteremtéséhez nyújtott támogatást.

Sikeres iskolavezetés Mi tesz sikeressé egy iskolavezetőt a 21. században? – tette fel a kérdést egy közép-európai szakértői team 2009-ben, melyre a választ egy több szempontból is különleges kompetencia-keretrendszer formájában adták meg. A keretrendszer egyik unikuma, hogy olyan szereplők valós igényein, elvárásain alapul, akik közvetlenül érintettek az iskolavezetői munkakör sikerében (maguk a vezetők, tanárok, vezetőképzők oktatói, oktatási szakértők és döntéshozók). A másik különlegessége közép-európaiságában rejlik, hiszen ebben a térségben a standardok, kompetencia-keretrendszerek újszerű megközelítésnek számítanak, szemben pl. az angolszász országokkal, ahol nagy hagyományuk van. A centrál5 névre keresztelt kompetencia-keretrendszer elsősorban inkább a közös európai értékeket és a modern pedagógiai szemléletet tükrözi, mintsem bármely ország jelenlegi iskolarendszerét.

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 7

tudásközPont

45

2013.05.13. 0:00:08

K UN AG

VÁ LT O

ÖN M

S ZÁ TANULÁS ÉS

Mi is tehát a közép-európai uniója azoknak az elvárásoknak, melyeket az iskolavezetés kulcsszereplői gyűjtöttek össze ebben az öt országban? A szakértői csoport öt kompetenciaterületben foglalta mindezt össze:

OPERATÍV és STRATÉGIAI irányítása

 



M

NY

Internati nal C PERATION for School Leadership 2011-2012

e of leadin g a schoo

l

T

MÉ



ÁS

IN

ÉZ



OK

az

TANÍTÁS

The arT and scie nce ool of lea din g a sch

The arT and scienc

ean view central5: a central europ leaders on competencies for school : final report of the project for school leadership international co-operation republic, hungar y, involving austria, the czech slovakia, slovenia, sweden

2013

MacKay, MSc., Astrid Laiminger, Fiona K.P. Prof. Michael Schratz, Mag. BEd (Hons), Cert.Ed., Arthur Kirkham MSc, Med, Cseh, Tamás Kígyós, Dr. Tibor Baráth, Györgyi Kovács, Nóra Révai, Dr. Magdolna Chrappán, Edina PhD., Miriam Bitterová, PhD., Ing. Vladimír Laššák Peček, Prof. PaedDr. Alena Hašková Dr. Justina Erčulj, Mag. Polona Mag. Thomas Söderberg Mag. Kristina Malmberg, Mgr. Eliška Křížková, Glynn

www.iskolavezetes.tka.hu f.hu www.schoolleadership.tp és az isk Nemzetközi együttműköd 2. fUTAMiDő: 2011. január

olavezetésér t

– 2013. január 31.

pArTNErEK: gyarország • Innsbruck i Tempus Közalapítvány, Ma Ok tatáskutató Intézet, Egyetem, Tanárképző és giai Továbbképző agó Ausztria • Ne mzeti Ped si Minisztérium, Szlotatá Ok • g szá hor Cse Intézet, zófus Egyetem és a Filo ntin vákia (a nitrai Konsta ni-Pedagógiai Központ besztercebányai Módszerta si Vezetőképző, Szlotatá Ok i zet bevonásával) • Nem Oktatás-menedzsment vénia • Uppsalai Egyetem, oktatási Vezetőképző Köz • g Központ, Svédorszá ged Intézet, Magyarország , Sze főBB TEvéKENySéGEK: zetői kompetencia• Közép- európai Iskolave sa keretrendszer kidolgozá az 5 közép- európai lása ptá ada zer • A keretrends mjába gra par tner vezetőképző pro ői kompetenciák zet lave isko e jtés • Eszközök gyű ez méréséhez, értékeléséh aai visszajelzése a folyam • A svéd par tner szakm l tok ról és a termékekrő tudásmegosztó tanulási • Szakér tői műhelyek és tnerek nek par fórumok szervezése a

A tanulás és tanítás operatív és stratégiai irányítása A változás operatív és stratégiai irányítása Önmagunk operatív és stratégiai irányítása Mások operatív és stratégiai irányítása Az intézmény operatív és stratégiai irányítása

Az öt területhez a szakértők meghatározták az azokat lefedő kompetenciákat, azaz a tudás, képesség, attitűd komponenseket.

Az így létrejött keretrendszer egy meglehetősen hosszú, táblázat formátumú lista lett, nem csoda, hogy azok az iskolavezetők, vezetőképzők, akik a centrál5-re különböző műhelymunkák, beszélgetések során visszajelzést adtak, megrémültek. Aki az összes felsorolt tudással, készséggel és attitűddel rendelkezik, az csak maga lehet!, hiszen összesen 316 elemből áll a keretrendszer.

Superman lehet!

Valószínűleg lehetetlen, és nem is kívánatos cél, hogy egy igazgató egyedül teljesítsen ennyi elvárást. Az azonban az ő feladata kell legyen, hogy olyan vezetői csapatot alakítson ki, akik egymás tudását, képességeit, személyiségbeli erősségeit és gyengeségeit kiegészítve együtt érnek el sikereket.

Még egy kompetencia-keretrendszer is rejtegethet meglepetéseket, bármilyen tudományosan és szárazon hangozzon is ez a kifejezés. A centrál5 egyik meglepetése és nemzetközi viszonylatban is különlegesnek számító eleme, hogy a kíméletlen listát kiegészítendő minden területhez tartozik egy-két vignetta, azaz olyan konkrét vezetési szituáció, amely a kompetenciák gyakorlatban való megjelenését és összefonódását érzékelteti. A vignetták amellett, hogy a kompetencialista emberi (nem csak emberfeletti) aspektusát is bemutatják, akár vezetői tréningeken is hatékonyan alkalmazhatók.

A centrál5 keretrendszerét és adaptációs tapasztalatait alapul véve, azt továbbgondolva az iskolavezetés különböző szereplői reflektálhatnak saját gyakorlatukra, segíthetik szakmai fejlődésüket.

Mindez több területen is megvalósulhat: iskolavezetők a keretrendszert (ön)értékeléshez; vezetőképzők saját programjaik fejlesztésére, illetve hallgatóik egyéni szakmai fejlődésük követésére használhatják; de kutatók és döntéshozók számára is nyújthat fontos kiindulási pontot. A szakértők olyan kérdőívek, illetve egyéb eszközök fejlesztését is előkészítették, melyek segítik az iskolavezetői kompetenciákra való reflektálást.

A keretrendszert és ennek első alkalmazásait Az iskolavezetés művészete és tudománya című könyv (The Art and Science of Leading a School) mutatja be, mely letölthető a Tempus Közalapítvány honlapjáról.

Vezetők támogatása A befogadó iskola megteremtésében, a téma iránti érzékenyítésben kulcsszerepe van az iskolák vezetőinek, mert ők azok, akik az inkluzív szemléletmód és pedagógia megvalósításához szükséges szervezeti, humánerőforrás-beli és infrastrukturális változások katalizátorai lehetnek. Az iskolavezetői képzésünket 2-3 fős vezetői teamek számára hirdettük meg, mert valljuk, hogy a hatékony isko-

OK EMBERI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUMA

46

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 8

2013.05.13. 0:00:08

lavezetés nem egyszereplős műfaj, hanem kőkemény csapatjáték.

Miben volt újszerű a képzésünk? Egyrészt tartalmában és módszertanában is valós képzési igényekre épült, hiszen a képzés alapjait szisztematikusan, több tudásmegosztó műhely során a célcsoport képviselőivel együtt teremtettük meg. Másrészt magát a témát, a befogadó iskola koncepcióját is újszerű módon közelítettük meg, abból a szempontból, hogy a fogalmi tisztázáson és alapelveken túlmenően konkrét, a gyakorlatban alkalmazható módszertani arzenállal láttuk el a résztvevőket. És még mielőtt azt hinné az olvasó, hogy valamiféle csodaszert kínáltunk az iskolavezetők számára, választ adunk a bevezetőben feltett kérdésre, vagyis hogy mi köze mindennek a karmesterekhez, és hogy jönnek a képbe a gazdasági vezetők. A képzés módszertanában is alkalmazott változatos és izgalmas példák, valós helyzetekből bemutatott gyakorlatok nemcsak arra szolgáltak, hogy plasztikusan mutassák be a különböző vezetői attitűdöket, hanem segítették azok értelmezését és a személyes átélésen keresztül a helyzetfüggő vezetés művészetének elsajátítását is.

Elemeztük például Itay Talgam Irányítson úgy, mint a legnagyobb karmesterek! című TED* előadását , amelyben a résztvevők megfigyelhették, hogy milyen különböző módokon lehet jól működtetni egy közel 100 fős szimfonikus zenekart. Szükség van-e minden esetben a karmesteri pálcára, vagy olykor egy jól irányzott szemvillanás is elegendő? Kémia ez vagy inkább tudatos vezetői attitűd?

Egy jó hangulatú beszélgetés során leszámoltunk azzal a tévhittel is, hogy a gazdasági szektor és az oktatás két merőben más, összeegyeztethetetlen világ. Mert mi is történt, amikor a képzésen részt vevő iskolavezetőkhöz egy bankból, egy építőipari vállalkozástól, egy multinacionális cégtől és egy informatikai kisvállalkozástól hívtunk meg vezetőket beszélgetni? Kölcsönösen tanultak egymástól, összehasonlíthatóvá váltak feladataik és problémáik, ami nem csoda, elvégre mindannyian – gazdasági ágazattól és mérettől függetlenül – elsősorban emberekkel dolgoznak együtt.

A gyakorlatias módszertani elemek mellett a tipikus vezetési helyzetek elméleti hátterét is bemutattuk a képzés során. Ugye mindenkivel előfordult már, hogy bepöccent egy kollégán, aki a feladat hatékony megoldása helyett az előző napi élményeiről sztorizott?

Vagy épp ellenkezőleg, mikor egy baráti beszélgetéssel próbáltunk megalapozni egy hatékony együttműködést, a másik fél pedig a nyomorult határidőkkel kezdett stresszelni. Ezeket a jelenségeket a képzés résztvevői ismerősként jellemezték, és segítséget jelentett számukra az értelmezésben a McClelland-féle motivációs modell. És mindezt hogyan értékelték a képzés résztvevői? Álljon itt egy idézet az egyik kollégától:

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

PSIVET_zarokiadvany_bor

ito_nyomdai.indd 1

„Még átgondoltabban kezdtem dolgozni hétfőn. A célom az volt ezzel a képzéssel, hogy JÓ befogadó iskola legyünk.

Most úgy érzem, hogy kaptam annyi „útravalót”: csomó energiát, konkrét ötleteket, hogy megérdemli iskolánk, hogy referencia legyen a befogadás területén.”

2013.01.24. 11:22:29

www.psivet.hu Promotion of Social Inc lusion through VET – Esé lyteremtés sza kképzéssel fUTAMiDő:

2012. február 1. – 2013. január

31.

pArTNErEK:

Budapesti corvinus Egyete m Ok tatásfejlesztési Obser vatory Köz pontja • Tempus Közalapít vány • Türr István Képző és Kutató Intézet főBB TEvéKENySéGEK: • Nemzeti szakér tői hálózat kialakítása • Kilenc hazai szakké

pzési integrációs és reintegrációs program elemzése egységes szempontrends zer szerint • Szakér tői műhelyek és egy nag yszabású konferencia szervezése a befogadó iskola elvrendszeréről és a tém a gyakorlati megközelítéséről (hazai és külföldi jó példák bemutatása) • Iskolavezetői teame k számára pilot képzés kialakítása és teszte lése a befogadó iskola megte remtéséhez szükséges vezetői készsé gekről

A képzés megvalósítását egy hazai partnerség tette lehetővé, melynek eredményeit az Esélyteremtés szakképzéssel című kötetben foglaltuk össze.  RÉVAI NóRA és HERMÁNDy-BERENCZ JUDIT

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

* A TED a világ egyik legizgalmasabb és legkomolyabb, nem szigorúan szakmai jellegű konferenciája, amelyet az Ideas Worth Spreading (gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni) szlogen fogalmaz meg legtömörebben. A kb. 20 perces gondolatébresztő és szórakoztató TED előadások elérhetősége: www.ted.com.

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 9

tudásközPont

47

2013.05.13. 0:00:09

KÚT program tudásk ö z p o nt

Közösségi Út

a Tanuláshoz program

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

A KÚT program az Európai Bizottság és az EMMI támogatásával valósul meg a Tempus Közalapítvány Tudásmenedzsment csoportjának koordinációjában.

A közösség és a tanulás

sokrétű kapcsolódása

A Pavilon korábbi számaiban már ismertetett KÚT program utolsó féléves időszaka zárul május végén. A következőkben az elmúlt egy év során végzett sokrétű munka egy-egy kiemelkedő pillanatából adunk ízelítőt. Betekintést nyerhet az olvasó abba, hogy milyenek a tanulási szokásaink és tereink, hogyan zajlott a közösségi tanulást támogató projektinkubátor képzésünk, valamint mit kereshet és találhat, ha felkeresi a pedagógusok által szerkesztett és nekik szóló Digitális Módszertárat a Tempus Közalapítvány tematikus honlapján.

Az Alma a fán rendezvények előadásai és a műhelymunkák anyagai ezúttal is hozzáférhetők tematikus honlapunkon a www. oktataskepzes.tka.hu » Közoktatás » Kompetenciafejlesztés » Műhelymunkák » 2012 elérési útvonalon. A műhelymunkák 2013-as programjáról részletek a 18. oldalon!

48

A Közösségi Út a Tanuláshoz – KÚT program fókuszában az egyéni tanulási jellegzetességek feltárása és a közösség tanulásban betöltött szerepének vizsgálata állt. Az egyéves munka főbb tevékenységeit és eredményeit röviden összegezzük, majd a következő oldalakon az egyes elemeket részletesebben is megismerheti az olvasó.

• Jó példák, működő gyakorlatok keresésére irányult a Helyzetfeltárás programelem 30 interjúból álló kutatómunkája, melynek során azt térképeztük fel, hogy a meglévő formális intézményrendszer, és az azzal helyenként szorosan, máshol csak kevésbé összefonódó egyéb szervezetek hálójában mennyi és milyen minőségű támogatást kap a tanulni kívánó egyén saját életpályája építéséhez.

• A projekt keretében felhívást tettünk közzé fiatal kutatók, doktoranduszok számára az egész életen át tartó tanulás gondolatkörére reflektáló tanulmány írására, egyrészt azzal a céllal, hogy új megközelítéseket ismerhessünk meg a témában, másrészt hogy publikációs lehetőséget teremtsünk számukra. A csaknem száz beküldött absztrakt alapján végül tizenhárom pályamű részletes kidolgozására kérte fel a szerzőket a szakmai értékelő bizottság, teret hagyva annak, hogy az írásokban a szerzők saját szakterületük szemszögéből kapcsolódjanak a témához. A kötetben helyet kapott a tanulási képességek megalapozásától kezdve az iskola változó szerepein át a humántőkeelmélet és a foglalkoztathatóság kérdésköre is, igen széles spektrumát adva az egész életen át tartó tanulás lehetséges megközelítéseinek. A kiadványt egy kitekintő fejezet zárja, melyben a témához látszólag csak távolabbról kapcsolódó írásoknak adtunk helyet. Így ismerkedhet meg az olvasó a fenntarthatóság és a közösségi közlekedés tanulási aspektusaival, de a fejezetben helyet kapó írások még a tánc vagy a börtönszínház világába is elkalauzolnak bennünket az egyén közösségben megélt tanulási élményei kapcsán.

• A Tempus Közalapítvány képzési hagyományaira építve vágtunk bele egy olyan saját képzési programba, amely az egyének tanulását közvetett úton, a velük kapcsolatban álló, számukra szolgáltatást nyújtó közösségek fejlesztése által támogatja. A projektinkubátor jellegű KÚT képzés lezárultát követően bátran állíthatjuk, hogy várakozáson felül sikeres volt és gyümölcsözően hatott mind a résztvevőkre, mind az általuk képviselt szervezetekre, civil kezdeményezésekre.

• A projekt keretében ismét megszerveztük az elmúlt öt évben hagyománnyá vált ingyenes délutáni műhelybeszélgetéseket pedagógusok, szülők, iskola- és munkaközösség-vezetők számára.

A rendezvénysorozat azokkal az egymásba fonódó, egymáson átívelő kompetenciaterületekkel foglalkozott, amelyek tantárgyaktól függetlenül átszövik a tanulás világát és megalapozzák az egész életen át tartó tanulást, a mindennapi életben való boldogulást. A rendezvények a következő témákat járták körbe előadás, mini-tréning, játékos módszerek, kiscsoportos beszélgetések formájában, egy-egy alkalommal európai kitekintést is adva: fejlesztő értékelés, hatékony tanulás; kulturális tudatosság; szociális kompetenciák fejlesztése; kezdeményezőkészség és vállalkozó szellem; digitális kompetenciák.

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 10

2013.05.13. 0:00:16

Az Alma a fán műhelymunkák végén már hagyománnyá vált, hogy feltes�szük a résztvevők számára a kérdést: Mit visztek magatokkal?

A legfontosabb gondolat:

„A gyerekeknél nincs csodásabb felfedezni való kihívás!”

A legzöldebb üzenet:

„Ezt a fát soha ne vágjátok ki!

Mindig szükség lesz rá.”

A leghatásosabb üzenet:

„Nem szakmabeliként is megéreztem: jó tanítani!”

Helyzetfeltárás az intézmények és civil szervezetek egyéni tanulást támogató szerepéről

A legtöbb, amit magaddal vihetsz:

„Újra elgondolkodtató kérdésekkel megyek haza, rohanok a könyvtárba, a netre…”

• A Digitális Módszertár azoknak a pedagógiai tervezés és tanulásszervezés tárgykörébe tartozó dokumentumoknak, módszertani ötleteknek ad helyet, melyek a digitális nemzedék interaktív tanulását, tanítását segítik az IKT eszközök kreatív használatával, azok tanórai vagy tanórán kívüli alkalmazásával.

A felhívásra jelentkező pedagógusok saját ötleteiket bárki számára elérhető, kereshető és adaptálható módon osztották meg.

• A téma sokszínűségéhez illeszkedően a program záróeseménye egy olyan nagyszabású kreatív szakmai nap volt, amelyen a tanulás jövőjét kérdésként felvető figyelemfelkeltő rövid előadásokkal, képzési ízelítőkkel, workshopokkal és civil standokkal színesített programot kínáltunk a több mint százötven résztvevő számára. Ez a rendezvény adott helyet a KÚT Díj ünnepélyes átadásának is, amellyel a közösségi bevonásra építő KÚT képzés legsikeresebben fejlődő programjait tüntettük ki és támogattuk anyagilag is.

A KÚT program egyes elemeiről és az ünnepélyes projektzáró szakmai napról további információk a www.kutprogram.tka.hu oldalon találhatók. 

A KÚT program egyik eleme az egész életen át tartó tanulást támogató intézményrendszer vizsgálatára irányulóan fogalmazott meg kérdéseket. Ennek megalapozását jelentette az a helyzetfeltárás, melynek során 30 interjú készült olyan szakemberekkel, akik mindennapi szakmai vagy civil, esetleg karitatív tevékenységük során az egyének tanulásához, életútjukon való boldogulásához járulnak hozzá – a sportedzőtől a könyvtároson, valamint a művelődési házban pályatanácsadóként dolgozó szakemberen át a néptánc tanárig.

Az alábbiakban a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Török utcai fiókkönyvtárának vezetőjével, Török Györgynével készült beszélgetés egy részletét mutatjuk be, mert tanulságos példáját adja a 21. századi tanulás megközelítésének és egy budai kiskönyvtár nagyon is 21. századi szerepvállalásának.

Olvasókör egy budai kiskönyvtárban 

Járnak-e még könyvtárba az emberek? Olvasunk-e még?

A 80-as évek elején volt egy nagy könyvtárhasználati felmérés, amiből kiderült, hogy Budapest összlakossága valamikor az élete folyamán, rövidebb-hosszabb ideig, de volt Szabó Ervin könyvtári tag. A könyvtárnak jelenleg kb. négyezer-nyolcszáz olvasója van, de ebbe az egyszer kölcsönzőket is beleszámították. Van olyan, aki csak újságot olvas, és van olyan, aki háromnaponta jön kölcsönözni, szóval teljesen változó az olvasói aktivitás. A sokféle változtatás – például a szigorúbb és magasabb bírság vagy a megemelt tagdíj – rövidebb időre csökkentette a látogatottságot, de azt látjuk, hogy mostanra a 90-es évek közepén

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 11

tudásközpont

49

2013.05.13. 0:00:18

levő beiratkozási szintre jutottunk újra vissza. Tehát a könyvtári forgalmon nem érzékelhető az, hogy az emberek kevesebbet olvasnának. Felvetődhet a kérdés, hogy mi számít kevesebb olvasásnak. Azt pl. nem lehet lemérni, hogy valaki mennyit olvas újságot, és az olvasott lapok minőségét sem lehet összehasonlítani. A bulvár is informál és szórakoztat, az ilyen kiadványok olvasása is számít. Az interneten sem csak képeket nézegetünk, hanem szövegeket olvasunk, rengetegen szépirodalmat választanak. Az olvasás eszközei is fejlődtek, megjelent az e-book és mindenféle egyéb lehetőség a könyv mellett. Úgy vélem, a nem olvasás kérdése általánosított probléma, és nem is annyira kritikus, mint ahogyan sokszor hallani lehet róla.



Milyen legyen egy 21. századi könyvtár?

Egy modern könyvtár igazából több térrel rendelkezik. A 60-as években az elvárás az volt, hogy nagyon sok könyv legyen a polcokon, mindegy volt, hogy milyen bútorok között. Most viszont az emberek szeretnek egy kicsit beülni, elvonulni, kulturáltabb körülményeket várnak el. Bővült a könyvtár funkciója is. Sokan nyelvet tanulnak itt, kétszemélyes előkészítő folyik a felvételire, többen laptoppal jönnek, tehát munkára alkalmas hely biztosítását is várják a könyvtártól.



Mit tud a könyvtár kínálni a könyvön túl?

Sok rendezvényt szervezünk, amikkel megpróbáljuk becsábítani az embereket. Gondolunk a diszlexiásokra és a gyengénlátókra is, nagyon nagy hangoskönyvállományunk van: ami megjelent, az megvan nekünk.

Sok nagybetűs könyvünk van, kifejezetten nehezen olvasók számára. Gyakran igénybe veszik a házhozszállítás szolgáltatásunkat, a beteg, mozgásképtelen emberek vagy gyesen lévő anyukák számára az önkormányzat kéthetente ad ehhez egy autót. Rengeteg irodalmi CD is elérhető nálunk, a verseket így meg lehet hallgatni, a diákok számára is más az élvezeti értékük, ha például Latinovits Zoltán mondja el őket.

Hogyan érhető el, hogy a mai gyerekek olvassanak?



Nagy hangsúlyt fektetünk a legkisebbek bevonására, ezért például vannak rövid, nagybetűs könyveink is, így a gyerek akár egy 20 oldalas könyv után már elmondhatja, hogy „elolvastam egy könyvet”. Renge-

teg pozitív megerősítés kell. A gyerekeknél van egy olyan időszak, amikor tudatosan kell őket arra nevelni, hogy a könyvek használata alapvető legyen számukra. Az ovisok bejönnek ide, és nem lehet elszakítani őket a könyvektől. Aztán szép lassan, főleg a túlterheltség miatt elkezd csökkenni a lelkesedésük, végül jó esetben megmarad a kulturált, udvarias viselkedés, de teljes lesz az érdektelenség. Arra jöttünk rá, hogy az olvasáshoz szoktatást pici korban, a lehető legkorábban kell elkezdeni. Lesznek olyan életszakaszok, amikor nagyon sokat fognak olvasni, lesz, amikor majd kevesebbet. Az azonban csak kicsi korban alapozható meg, hogy higgyenek a könyvekben lévő információknak, és bízzanak azokban. Ez azért is fontos, mert sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az internetes információgyűjtéssel óvatosan kell bánni.

Egy olvasókör alkalmával „A tegnapi beszélgetésen kiemelte valaki, hogy milyen érdekes, hogy ennek a három főszereplőnek nem volt barátja. Akkor állt össze bennem, hogy a konfliktus akkor válik kezelhetővé, ha van kivel megbeszélni – és ezeknek az alakoknak nincs, ezért nem is oldódik meg a problémájuk. Az is eszembe jutott, hogy a regényben a szereplők nem beszélik ki magukból a vágyaikat, bajaikat, hanem mindenki a maga gumicsontját rágja, ezért az egész család kártyavárként összedől, lényegében tönkremegy benne mindenki.”

Hogyan jött e sokszínű tanulást támogató lehetőséghez az olvasókör ötlete?



Az olvasókör ötlete azért zseniális, mert olvasói kezdeményezésre indult el. A működési struktúrája azért jó, mert nem a magam ízlése korlátozza, befolyásolja a kört, hanem mindenki ajánlhat olyan művet, amelyet szerinte érdemes lenne elolvasni és megbeszélni.



Hogyan zajlik egy ilyen alkalom?

A találkozókon az irodalmi mű kiindulópontként szolgál – azt beszéljük meg, hogy a különböző hátterű, életmódú, életvitelű

olvasóknak mit mond az adott könyv. A harmadik alkalomra összeért a társaság, a regény kapcsán fölvetődtek olyan kérdések és problémák, amelyek mindenkit foglalkoztattak, és a résztvevők próbálták ezeket a saját életükre vetíteni. Rendkívül érdekes azt megtapasztalni, hogy mások is hasonlóan vagy pont ellentétesen vélekednek ugyanarról. Mindez megtanítja a résztvevőket arra, hogy többet lássanak meg egy műben, hogy figyelmesebben olvassanak. Amelyik műnél van erre lehetőségünk, filmadaptációt is megtekintünk vagy kapcsolódó zenét hallgatunk. Amivel csak lehet, színesítjük az alkalmakat, előadót is hívunk, pl. az egyik mű fordítóját már vendégül láttuk.

A három alkalom alapján Ön szerint milyen tanulási élményben részesülnek a résztvevők?



A mostani életünk nem kedvez annak, hogy az ember elmélyüljön egy filmben, irodalmi műben vagy akár egy baráti beszélgetésben. A világban és a tanulásban sem figyelünk igazán arra, amit a másik mond.

Ebből rengeteg konfliktus, egymás mellett elbeszélés adódik. Ugyanez vonatkozik az információszerzésre is: rendkívül felületesek vagyunk, ezért nem is maradnak meg az információk a fejünkben. Ennek nemcsak az az eredménye, hogy kevés információ alapján alkotunk véleményt és mondunk ítéletet, hanem az is, hogy nem tudjuk megadni magunknak azt az élményt, amit egy mélyebben átgondolt információszerzéssel vagy csak örömteli olvasással megkaphatunk. Azt hiszem, ennek felismerése a legnagyobb értéke a körnek.

Van-e személyes hitvallása olvasás, tájékoztatás, kultúrafogyasztás kapcsán?



Nagyon hiszek abban, hogy az embereknek meg kell tanulniuk azt, ami a személyes túlélésüket segíti. Ha jó könyveket adunk az emberek kezébe, és ezáltal rájönnek arra, hogy olvasni jó, akkor azt eredményként könyveljük el. Azonban ha valaki sorozatokat szeret nézni, mert ezektől lesz nyugodtabb, és könnyebben elviseli az élet nehézségeit, akkor töltődjön fel úgy. Azt gondolom, hogy az emberek nem hagyták el sem a könyvet, sem az olvasást vagy a kultúrát, legfeljebb megváltoztak a szokások és azok az eszközök, amelyeket használnak – nekünk, könyvtárosoknak pedig arra kell törekedni, hogy mi is változzunk a világgal együtt.  Az interjút készítette Juhász Judit, a szerkesztésben közreműködött Sinkó Zsófia

50

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 12

2013.05.13. 0:00:24

Átélni a közösség erejét

Mi a közös bennük: klinikai szakpszichológus, műszaki tanár, önkéntes, egyesületi adminisztrátor, kismama? Ők mindannyian a KÚT képzés résztvevői és díjazottjai. A Tempus Közalapítvány 2012-ben 29 közösségi kezdeményezés képviselőjét választotta ki egy 60 órás projektfejlesztő képzésbe azzal a céllal, hogy a résztvevők képessé váljanak a számukra fontos társadalmi ügyek előrelendítésére, közösségük gyarapítására.

Az Európai Bizottság által támogatott Közösségi Út a Tanuláshoz – KÚT program keretében megrendezett műhelymunka-sorozat 4×2 napos képzési alkalomból állt, melyet az egyes alkalmak között folyamatos online tréneri mentorálás egészített ki.

A KÚT képzés során a résztvevők a következő területeken fejleszthették tudásukat: Projektmenedzsment és pályázatírás

Mitől projekt a projekt? Hogyan lesz egy ötletből projekt? Hol lehet a céljainkhoz illeszkedő pályázatot találni? Melyek a pályázatírói rohamfelszerelés részei? Mitől lesz eredményes egy benyújtott pályázat?

Ezekre a kérdésekre kerestek és kaptak választ civil projektgazdáink a műhelyfoglalkozáson, melynek során a néha még ködös elképzelésekből letisztult projekttervek lettek, ráadásul azt is megtudhatták, hogy hol találnak céljaikhoz illeszkedő pályázati forrásokat. Most már tudják, hogy kinek, mit és hol érdemes keresni.

PR, marketing, online eszközök használata

Hogyan tegye valódi társává a számítógépet? Milyen lehetőségei vannak arra, hogy lebilincselje vagy éppen felrázza mindazokat, akiket meg akar nyerni saját fontosnak tartott közösségi ügyének?

A web2 korában az eszközeink a korábbi médiumokhoz képest teljesen új lehetőségeket nyitnak meg. Résztvevőink megélhették azt, hogyan lehetnek korunk „hétköznapi szuperhősei”, ha nemcsak pas�szív befogadóként, hanem aktív felhasználóként kezelik a nekik szánt információkat, sőt maguk alakítják a megszerzett tudást.

Kreatív csoportos megbeszélésiszervezési módszerek

Megtapasztalható-e valóban a közösség ereje? Hogyan lehet a közösségben meglévő tudást maximálisan kiaknázni?

A résztvevők valós helyzetek feldolgozásán keresztül sajátíthatták el azokat a változatos munkaformákat, amelyek a csoportmunkára építve lehetővé teszik, hogy egy adott problémát különböző szempontokból gondoljanak át és így többszintű megoldási javaslatok szülessenek. Mindeközben fejlődik a résztvevők empatikus készsége is, mivel az eltérő véleményeket nem ütköztetik, hanem párhuzamosan futtatják, és azt keresik, hogyan egészítik ezek ki egymást.

Prezentációs technikák

A terveinkhez nem elég forrást találni! Meg is kell tudni szerezni.

A meggyőző előadásmód fogásainak elsajátításában az üzleti szektorból érkezett trénerek segítettek, akik az értékesítésben szerzett tudásukat hozták el a résztvevőknek.

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 13

tudásközpont

51

2013.05.13. 0:00:35

A képzésen alkalmazott módszertani elemek A képzési program erőteljesen épít a tapasztalati tanulás módszerére. A résztvevők élményekben gazdag foglalkozások keretében, alkotó tevékenységeken keresztül foglalkoznak olyan témákkal, amelyek mind hozzájárulnak saját projektjük reális megtervezéséhez, eredményes megvalósításához, és az ahhoz szükséges készségeik fejlődéséhez.

A program erőssége, hogy elsősorban nem tényszerű ismereteket akar átadni, hanem az életből vett gyakorlati helyzetekkel, a résztvevők tudásának felszínre hozásával, a tapasztalatcsere ösztönzésével teremt tanulási helyzeteket, amelyekben a résztvevők átélhetik, hogy a közösség erejére építve tudnak kreatív megoldásokat találni a felmerülő problémáikra.

A programban a közösségi tanulás, valamint az együttműködésre nevelés nem a tartalmi elemekben jelenik meg elsősorban, hanem az alkalmazott módszerekben. A Magyarországon még kevéssé elterjedt csoportos megbeszélő módszerek, a megoldásközpontú kérdezési technika, a közösségi médiumok felfedezése és intenzív használata (Facebookcsoport, Google-csoport, Pinterest stb.), a képzési alkalmak közötti folyamatos tréneri támogatás (e-mentorálás), valamint a foglalkozásvezetők viselkedési mintája mind hozzájárul ahhoz, hogy a résztvevők egymás felé fordulva építeni kezdjenek a csoportban lévő tudásra, és egymást kölcsönösen támogatva lendületet adjanak saját és a többiek kezdeményezéseinek is.

KÚT Díj A képzés végén a legjobban fejlődő projektek elnyerhették az anyagi támogatással is járó KÚT Díjat, ezáltal is lendületet adva az ügyüknek. Felkészültségük bizonyítására a projektgazdák elektronikus portfóliót készítettek és szóban is prezentálták terveiket egy szakmai zsűri előtt. A projektek témái az oktatási tevékenységektől kezdve a tudatos fogyasztóvá nevelésen át, a szülőket központba helyező társadalmi vállalkozásig széles skálán mozognak.

Az öttagú zsűri (Dr. Tóth Gergely főtitkár, KÖVET Egyesület; Foltányi Zsuzsa stratégiai tanácsadó, Ökotárs Alapítvány; Karnuts-Takács Zsuzsanna PR koordinátor, Tempus Közalapítvány; Kurucz Balázs igazgató, Coach Akadémia; Szomolányi Katalin Vállalati fenntarthatóság központvezető, Magyar Telekom) három első díjat és egy különdíjat ítélt oda.

I. díj – Tolnainé Szabó Beáta: Értünk Kunság mezein ért kalászt lengettél I. díj – Rózsa Mónika: ERNYŐ – Terápiás központ a pozitív viselkedésváltozásért I. díj – Horváth Zsuzsanna: A tanulástól az együttműködésig. A Perinatus Alapítvány szervezeti működésének fejlődése a Tempus programban való részvétellel kölcsönhatásban Különdíj – Kovács-Gál Viktória: A diéta fontossága A közösségi tanulást támogató programok leírása és részletes bemutatói a www.kutprogram.tka.hu » Közösségi út a tanulásért díj oldalon találhatók.

Közönségdíj 7766 – összesen ennyi közönségszavazatot kapott a 18 közösségi tanulást támogató program!

A programgazdák közönségdíjért is indulhattak, az internetes szavazás 2013. február 1–17. között zajlott a projekt weboldalán. A pálmát a Hársfa Baba-Mama Kör: A szülői hivatás és a helyi támogató közösségi élet megerősödésének elősegítése című programjával Nagyné Patkós Krisztina vitte el. Második helyezett lett a Perinatus Alapítvány Horváth Zsuzsanna önkéntes képviseletében.

Az egyéves, több pillérből álló KÚT program eredményeit egy nagyszabású kreatív szakmai napon mutattuk be 2013. április 13-án. A kiállításokkal is egybekötött közösségi esemény fókusztémája a tanulás jövője, és a tanulás közösség általi támogatása volt.

A KÚT képzésben részt vett projektgazdák itt mutathatták be a szélesebb közönségnek, hogyan tudták fejleszteni közösségi ügyeiket. A civil, oktatási és üzleti szférát egyaránt megszólító rendezvényen számos szakmai és partnerség-építő fórumot, „beszélgető kört” hoztunk létre.

52

„A prezentációk napján a résztvevők egytől-egyig nagyon lelkesek, felkészültek és elhivatottak voltak. Megható volt látni, hogy még ebben a versenyhelyzetben is egymást bátorították, szorítottak egymásnak. Ahogyan az egyik résztvevő megjegyezte, tanulói közösségből egy pillanatra versenytársakká váltak, de ő még ebből is a „társak” szót emelné ki.”

Karnuts-Takács Zsuzsanna

„Feltöltődtem, energiát adott, inspirált. Nem vérprofi tanácsadó cégektől megszokott prezentációkat hallottunk, hanem helyes, emberi, sok esetben egyéni elköteleződésből indíttatott, sokféle, sokszínű projektekről. A közös az volt bennük, hogy mindegyikük a maga módján jobbá akarja tenni a világot. És ez a fontos.”

Szomolányi Katalin

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 14

2013.05.13. 0:00:43

A KÚT képzés jövője Rendelkezünk mindazzal a szakértelemmel, szakmai és szervezési tapasztalattal, ami ahhoz szükséges, hogy a kísérleti jelleggel kifejlesztett és kipróbált KÚT képzést egy továbbfejlesztett, vagy akár egyedi igényekre szabott változatban, partnereink kérésére magas színvonalon újra megvalósítsuk, akár sok emberhez is eljuttassuk.

Nézze meg, milyen volt a KÚT képzés hangulata!

Az ősszel induló KÚT képzésünkre kérjen egyedi árajánlatot, igényei testre szabásához vegye fel velünk a kapcsolatot! További információ: kepzes@tpf.hu

A díjnyertes programok „Értünk Kunság mezein ért kalászt lengettél” A VM DASzK Csapó Dániel Szakképző Iskola projektjében a mezőgazdaság és az élelmiszeripar különböző területei működnek együtt. Céljuk, hogy a diákok hagyományos módszerekkel, kétkezi munkával tapasztalják meg a föld megművelésétől a pékáru elkészítéséig tartó folyamatokat – többek között a kézi malom és a szabadtéri kemence használatával. Ősi búzafajtát, a ma már alig használt alakor nevű gabonát vetettek, amelyből kiváló minőségű liszt és a reformtáplálkozás hívei számára is alkalmas pékáru készíthető. A projekt az egészséges táplálkozás mellett a fenntartható fejlődést és az ökológiai gazdálkodást támogatja.

ERNYŐ – Terápiás központ a pozitív viselkedésváltozásért Bajban lévő, bajt okozó, zárkózott vagy épp agresszív gyerekek és fiatalok problémáinak kezelését, beilleszkedésüket és sikeres felnőtté válásukat segíti a Pressley Ridge Magyarország Alapítvány projektje. A „nehezen szerethető” gyerekek és családjaik célzott viselkedés- és élményterápián vehetnek részt egyéni és csoportos formában. Nemcsak hátrányos helyzetű családokról van szó, hanem például elit iskolai kollégiumba került gyerekek magatartászavarairól, amelyeket otthon nem tudnak kezelni. A projektben 25 családdal és további 36 fiatallal dolgoznak

együtt, akik önismeretet tanulhatnak, valamint új viselkedésmintákat és problémakezelési módszereket ismerhetnek meg.

A tanulástól az együttműködésig A Perinatus Alapítvány szakemberei a magzati lét, a várandósság és a születés-szülés lélektani hatásait kutatják. Az alapítvány támogatja a születési trauma pszichológiai kutatását, új megelőző és gyógyító eljárások kidolgozását és bevezetését, továbbá a kutatások során megszerzett ismeretanyag oktatását, publikálását és társadalmi méretű felvilágosító terjesztését. Céljuk, hogy segítsenek a szülőknek hatékony kommunikációs csatornát találni a magzatuk, illetve gyermekük felé, és ezzel hozzájáruljanak ahhoz, hogy a babák jobb eséllyel induljanak el az életbe. Projektjük keretében szervezetfejlesztést, arculattervezést és az önkéntes hálózatuk megújítását állították szakmai céljaik szolgálatába.

A diéta fontossága Egész életükben fehérjeszegény diétát kell tartaniuk a PKU-szindrómásoknak. A betegség szűrése még újszülött korban, a kórházban történik, de az érintett családokat nem tudják megfelelő mértékben ellátni tanáccsal, információval és biztatással.

Ebben nyújt segítséget a Magyarországi PKU Egyesület, amelynek alapítója maga is megtapasztalta a betegséggel járó nehézsé-

geket. Projektjével segíteni szeretne azoknak a kétségbeesett családoknak, akik a fővárosi dietetikus tanácsadóktól távol próbálnak megoldást találni a problémáikra. Ezért az egyesület országos hálózat kiépítésén dolgozik, és célja, hogy minden megyében legyenek olyan családok és a szakértők, akik tapasztalataikkal és diétás ismeretekkel segíthetik a hasonló gonddal küszködőket.

Baba-mama kör a helyi közösségi élet erősítéséért A XX. kerületben élő, Hársfa Játszótérre és Játszóházba járó mamák és babák önszerveződő körének célja, hogy a szülői hivatásban megerősítést nyújtson a környéken élő kismamáknak. Szabadidős programokat, foglalkozásokat, előadásokat szerveznek a gyerekeknek és az anyukáknak, hogy erősödjön a helyi társasági élet, a kerületi szülők támogató kapcsolatot építsenek ki egymással, és növekedjen a helyi közügyek iránti érdeklődés.  csernovitz adél és kéthelyi eszter

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 15

tudásközpont

53

2013.05.13. 0:00:59

Kiemelten ajánlott és támogatott ötletek: 

Digitális

A Skype motivációs szerepe az idegen nyelv tanulásában Ötletgazda: Tóthné Bán Gyöngyi

A módszer a nyílt osztályterem, a nyílt oktatási környezet kialakítására, fenntarthatóságára és arra mutat kiváló példát, hogy szerény eszközhasználat mellett, a hétköznapokban is elérhető technológia hogyan használható fel az idegen nyelv kommunikatív és tevékenységközpontú tanításához. A módszertani megoldás mögött álló gyakorlat előnye, hogy sokszínűsége, bővíthetősége miatt nem egyszeri megoldás, hanem fenntartható tanulási környezet, ahol a tanulók a web2 alkalmazásokat nemcsak kommunikációra, hanem kooperatív munkára vagy akár differenciált feladatok megoldására is használhatják.

Milyen motivációs szerepe lehet a Skype-nak az idegen nyelv tanulásában?

Hogyan dolgozható fel interaktív formában a történelem egy szelete IKT eszközök segítségével?

Miképp lehet a tanulást támogató eszköz a mobiltelefon a magyarórán?

Budapest a térképasztalon – a történelem viharában Ötletgazda: Vit Olivér



A Magyar Nyelv napja Ötletgazda: Tarczal-Márta Edit



A módszertani leírás egy projekt, illetve egy témahét számítógéppel és online alkalmazásokkal támogatott tanulói tevékenységét mutatja be. Ideális példa arra nézve, amikor az oktatási folyamat nem abból indul ki, hogy mit lehet csinálni egy alkalmazás vagy program használatával, hanem azt mutatja meg, hogy egy projekt munkafolyamatát hogyan lehet jól megválasztott alkalmazásokkal és eszközökkel támogatni. A tanulók produktív tevékenysége akár már folyamat közben is megosztható másokkal, a projekt során keletkezett tartalmak kiindulási alapot adhatnak más foglalkozásokhoz, illetve inspirálóan hathatnak más csoportok kooperatív tevékenységére is. Remek példa arra, amikor hagyjuk, hogy a diákok fedezzék fel a világot, és ők hálásak lesznek az általunk nyújtott eszközökért és lehetőségekért.

A módszertani ötleten keresztül egy projektfoglalkozás jó gyakorlatát láthatjuk, ahol a teljes folyamatban változatos eszközök segítik a résztvevők munkáját. A technológia felhasználásának szép példája, hogy olyan tanulási feladatok megoldása során jelennek meg online eszközök és alkalmazások, amelyek másképp csak a tanulók sokkal kisebb aktivitásával vagy egyáltalán nem lennének megoldhatók. A diákok nemcsak felhasználói a meglévő digitális tartalmaknak, hanem együttműködve társaikkal, saját maguk is digitális produktumokat hoznak létre és osztanak meg. Az izgalmas végeredménnyel záruló projekt alapötlete jól használható más tantárgy tanítása, más témájú projekt esetében is.



A „Helyünk a világegyetemben” című téma IKT-s feldolgozása 9. évfolyam földrajz tantárgyból Ötletgazda: Guba András

A módszertani leírás egy tematikus blokk tanításának folyamatát vázolja. Ideális példája annak, hogy az olyan oktatási tartalmak esetén, ahol a technológia felhasználása a legtöbb esetben a szemléletesség biztosításában merülne ki, milyen további lehetőségeink vannak a tervezett, célzott képességfejlesztésre. A módszer alkalmazása során a technológia messze túlmutat a tanulók motivációjának fokozásán. Jól megválasztott alkalmazások és határozott pedagógiai célok mellett a tanulók számára biztosított a saját tanulási tevékenység szabályozása, egyéni és csoportos tanulásban való interaktív részvétel.

54

Szavak nélkül Ötletgazda: Egri Józsefné



Az ötlet olyan komplex módszertani megoldást ad, amely szinte bármely tantárgy vagy oktatási tartalom esetén jó példája annak, hogy a számítógéppel és online alkalmazásokkal segített oktatás nem csak egyéni, hanem kooperatív munkaformák esetén is hatékony lehet. A tanulásszervezés folyamatában az egyes eszközök alkalmazása jól kapcsolódik az adott tanulási feladatokhoz, minden eszköz, program a teljes oktatási folyamat valamilyen részcéljának megvalósításához járul hozzá.



Semmi Ötletgazda: Csobánka Zsuzsa

A projekt az irodalom újszerű megközelítését tárja elénk. Különösen komoly érdeme, hogy kortárs regényhez mer nyúlni úgy, hogy változatos pedagógiai eszköztár felhasználásával segít a diákoknak személyes viszonyt kialakítani a művel. A módszer az IKT felhasználás számos lehetősége közül azt mutatja be, amikor a tanulók aktivizálását, a tanulási feladatok megoldása során a személyes aktivitást szeretnénk fokozni. A technológia felhasználásának a tervezett oktatási folyamat során jól meghatározható szerepe és funkciója van: a tanulókat nemcsak a feladat megoldására és az interaktív részvételre motiválja, hanem az egyéni és a kooperatív munkában személyes élménnyé alakíthatja a részvételüket.

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 16

2013.05.13. 0:01:01

Módszertár pedagógusoknak



Új módszertani ötletgyűjtemény várja a Tempus Közalapítvány tematikus honlapján azokat a pedagógusokat, akik a digitális nemzedék interaktív tanulását, tanítását segítő ötleteket keresnek egy-egy tanóra vagy tanórán kívüli tevékenység, illetve projekt megtervezéséhez.

A Digitális Módszertár jelenleg mintegy 60, gyakorló pedagógusok által feltöltött saját ötletet tartalmaz különböző témakörökhöz, tantárgyakhoz kapcsolódva.

A tanulás új felfogásában és gyakorlatában megkerülhetetlen kérdés az IKT eszközök használatához, az internet világához való viszonyulásunk. A digitális térben való megjelenés, az ott létrejövő kapcsolódások lehetővé teszik a generációs szakadékokat is átfedő – a digitális bennszülöttek és a digitális bevándorlók közötti – találkozást, egymásra hatást, az egymástól való tanulást.

A Digitális Módszertárban lévő ötletek a tanulást támogató előnyök felismerésére fókuszálva az IKT eszközök kreatív használatát, azok tanórai vagy tanórán kívüli alkalmazását mutatják be számtalan jó példán keresztül. Az ötletek közötti válogatást különböző keresési szempontok, szűrési lehetőségek is segítik. A honlapra látogatók egy egyszerű regisztrációt követően teljes képet kaphatnak a feltöltött ötletekről: láthatják a módszerben felhasznált IKT eszközök, illetve a módszer pedagógiai céljait, az egyes tevékenységek lépéseit, a módszer alkalmazásának célcsoportját, munkaformáját és időtartamát, a megvalósítás előnyeit és nehézségeit, adaptálási lehetőségeit, illetve az ötlethez csatolt állományokat.

2012. novemberi felhívásunk nyomán a pedagógusok által feltöltött módszertani ötleteket szakértők értékelték, a szakértők által kiemelt, ezáltal díjazásban részesülő ötletek a következők: A szakértők által ajánlott és támogatott további módszertani ötletek: 

„Kreatív Internet” angol órán Ötletgazda: Várnai Tímea

Ennek az órának minden percében történik valami, valódi IKT tűzijátékot láthatunk. Nagy erénye az óravázlatnak, hogy az egyes elemei kiválóan kiemelhetőek, más kontextusban is adaptálhatóak. A komplex módszertani megoldás egy-egy eleme még arra is lehetőséget adhat, hogy az osztályteremben a különböző helyszínekre szervezett differenciált csoportmunka során tanulók, kisebb tanulócsoportok egymással párhuzamosan akár más-más eszközt használva tegyék eredményesebbé az oktatási folyamatot.

Továbbra is várjuk olyan pedagógusok jelentkezését, akik ötleteiket megosztanák a Digitális Módszertár felületén.



Projektmunka a kémiaórán – a levegő témakör feldolgozása Ötletgazda: Tóth Anna

A módszertani leírás egy konkrét tárgy konkrét kooperatív foglalkozását vázolja fel, ugyanakkor az együttműködés, különösen az online tanulási környezettel támogatott tanulásszervezés tantárgyfüggetlen, így bármely más oktatási tartalom esetén is példaként szolgálhat.

Ideális szervezési megoldás arra, hogy egy osztálytermi folyamat, tanórasorozat hogyan kaphat hatékony kiegészítést online rendszerek és eszközök által úgy, hogy ez nem befolyásolja negatívan a személyes kapcsolatokra, közvetlen tapasztalatszerzése, direkt érzékelésre és a természeti környezettel való ismerekedésre épülő oktatási folyamatot.

A kiemelkedő ötletek feltöltői Digitális Pedagógus Díjat kapnak. A díjak átadására és a díjazott ötletek bemutatására a május 25-i Digitális Pedagógus Konferencián kerül sor. (www.digitalispedagogus.hu).

Egyszerű és nagyszerű – Élménypillanatok a muzsikában. IKT eszközökkel támogatott tehetséggondozás az óvodai és gyógypedagógiai nevelésben Ötletgazda: Nagy Ildikó Mária, Dr. Ujhelyiné Szeverényi Irma

A módszer jó példa arra, hogy a pedagógiai céloknak megfelelő, a funkció alapján tudatosan átgondolt, és a tényleges tanulói, illetve tanári tevékenységet támogató IKT eszközhasználat akár óvodáskorban is fejlesztő hatású lehet. A technológia nevelési-oktatási folyamatban történő felhasználása túlmutat a szemléltetésen, célzott fejlesztéshez, fiatalabb tanulók aktivitásának biztosításához is felhasználható. A tanulói tevékenység középpontba állítását egy speciális fejlesztési helyzetben vázolja fel, amely egyrészt megmutatja, hogy a technológiai támogatás megfelelő céllal lényegében bármilyen pedagógiai feladat megoldására felhasználható, másrészt a módszertani megoldás kisebb átgondolással nem speciális helyzetben is kiválóan alkalmazható.



Mobiltelefon a magyarórán?

Az okostelefonok a hangtan és a helyesírás tanításában/tanulásában több fokozatban (5. fokozat) Ötletgazda: Dr. Laczkó Mária

Nagy erénye az óravázlatnak, hogy nem fél az okostelefonoktól, hanem bátran vállalja azok aktív használatát az órán. Megmutatja, hogy a sokszor a hétköznapokban is megtalálható technológiai környezet is alkalmas lehet arra, hogy a tanítási-tanulási folyamatot eredményesebbé tegyük. A diákok valódi problémákra keresnek valódi válaszokat az sms-ek segítségével. Bár gyakran attól félünk, hogy az órai telefonhasználat elvonja (megosztja) a diákok figyelmét, ezen az órán arra láthatunk példát, hogy ha végig hasznos feladatokkal töltjük ki az időt, akkor ez a probléma kezelhető. A módszer alkalmazása megerősítheti abban a pedagógusokat és a tanulókat is, hogy a hiedelmekkel ellentétben egy új tanulásszervezés, szokatlan eszközhasználat néhány óra gyakorlással hatékony és eredményes lehet.

www.digitalismodszertar.tka.hu

b. tier noémi

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 17

2013.05.13. 0:01:03

Alma a fán harmadszor Ízelítő az ősszel megjelenő új kötet tartalmából Az elmúlt években megjelent Alma a fán interjúkötetek azzal a céllal készültek, hogy az oktatás, tanítás, a felnövekvő generációk nevelése, de leginkább a tanulás iránt elkötelezett szakmabeliek és laikusok tájékozódását segítse. A párbeszédek közérthető formában járták körül az oktatás világának aktuális kérdéseit. A kötetek sikerét jelzik mind a pedagógusok, szülők, mind az oktatási szakértők részéről megfogalmazott pozitív visszajelzések.

A kiadványsorozat 2013. őszi megjelenéssel tervezett új darabja az általunk szervezett pedagógusműhelyekhez kapcsolódva szeretne képet adni a tanulás jövőjéről, a 21. századi tanulás kihívásairól, az azokra adott lehetséges válaszokról. A korábbiakban megszokott módon több aspektusból vizsgálja meg a fókusztéma hátterét, egy-egy szakterület képviselőivel készülő informatív interjúkon keresztül, melyek közül most két beszélgetés részletét adjuk közre.

KÖZÖSSÉGI UTAK A TANULÁSBAN – INTERJÚ GALAMBOS RITÁVAL Galambos Rita korábban pedagógusként, jelenleg a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) stratégiai vezetőjeként számtalan olyan közösség megszületésénél bábáskodott, amelyben a közösségi tanulás akár szervező erőként, akár a folyamat jótékony „melléktermékeként” jelent meg. Élményei, tapasztalatai alapján úgy véli, a közösségek ereje és hatása olyan forrást jelent, amelyhez bármikor visszanyúlhatunk, és amely alapjaiban határozhatja meg a tanulásunkat, másokhoz, a világhoz való hozzáállásunkat.

 Vissza

tudsz emlékezni arra a pillanatra, amikor először érezted azt, hogy egy igazi közösségi tanulás részese vagy, és ez meghatározó élménnyé vált benned?

Igen, a legmeghatározóbb élményem ezzel kapcsolatban fiatal pályakezdő pedagógusként egy VIII. kerületi általános iskolához kötődik, ahol a 80-as évek elején franciát tanítottam. Ennek kapcsán ismerkedtem meg egy francia tanárcsoporttal, akik a Freinet pedagógia újító szellemisé-

56

gű, innovatív módszereivel dolgoztak.

A találkozás egy diákcsere lehetőségét vetette fel bennünk, aminek megszervezése akkoriban hatalmas kihívásnak számított.

Elképesztően nehéz folyamat indult el ezzel, népmesébe illő fordulatokkal és akadályokkal. Az igazgatóm és a kollégáim rosszallása ellenére, fiatal, lelkes tanárként eszembe sem jutott, hogy föladjam, annyira jó dolognak tűnt, hogy a hátrányos helyzetű tanulóimnak megmutathatom,

miért érdemes franciát tanulni. Pontról pontra tanultam meg azt, amit ma már tanítok is: ha van egy ügy, amiben hiszünk, és amely elsősorban nem nekem, hanem a közösségnek fontos, azért mindent meg kell tenni, hogy megvalósuljon. A kollégák helyett a gyerekek és a szülők lettek a szövetségeseim, együtt támogattuk egymást ebben a szép és küzdelmes tanulási folyamatban. Ott tanultam meg, hogyan kell nyíltan és őszintén kommunikálni, a

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 18

2013.05.13. 0:01:08

közösség érdekében közös döntéseket hozni, hogyan kell az eredményeket értékelni, és hogy mit is jelent az, amit ma projektmenedzsmentnek hívunk. Nem volt ez akkor tudatos, ösztönösen kísértem a folyamatot az összes szereplő intenzív bevonásával.

Fontos volt, hogy egymást segítsük, hogy mindenki beleadja a tudását. Ma már azt gondolom, hogy a közösségi tanulás nem is történhet másképp. Akkori tanítványaim közül még évek múlva is sokan megtaláltak azzal, hogy nehézségekbe ütközve később is mindig előjött a közös élmény, és annak megerősítése, hogy soha nem szabad föladni, hiszen „akkor sem adtuk föl”.  Mit

jelent ennek részesévé válni a pedagógusnak, a diáknak?

Nagyon fontos annak a megértése, hogy miért, mitől is jó ez. Amikor a közösségi tanulásról és a közösségi szolgálatról beszélgetek a tanárokkal, az egyik fontos érv, amire felkapják a fejüket, az, hogy sajnos a mai iskola nagyon szűk mezsgyén kommunikál a gyerekekkel. Csak egy keskeny metszetet lát belőlük, és ennek következtében a gyerekek is csak egy szűk területen tudják megmutatni magukat. Az iskolákra általában jellemző nagyon verbális és elitista megközelítés mellett vagy helyett a közösségi tanulási helyzetekben egészen mást is meg lehet mutatni: a nyitottságot, a segítőkészséget, a kommunikációs készséget, a kreativitást.

Ezáltal olyan interakciókba tud lépni a tanár és a diák, olyan pozitív visszajelzések születnek, amelyek sokkal mélyebb élményeket tudnak nyújtani, mint amit a mindennapos iskolai rutin teremthet. Régóta tudjuk, hogy a tanulásnak nagyon fontos eleme az érzelmi elköteleződés. A közösségi tanulás egy együttműködésen alapuló folyamat, amiben a résztvevők kifejezik azt, hogy fontosak egymásnak, és hagyják, hogy a közösség tagjai hatékonyan végezzék a feladataikat a közösség érdekében.

A pedagógusok nincsenek könnyű helyzetben, a különböző követelményeknek való megfelelés terhe alatt végzik a munkájukat. Ám azt is látom, hogy sokszor azért nem tudnak mit kezdeni a közösségi tanulással, azért nem tudják felvállalni ennek támogatását, mert ez számukra ismeretlen terület, nincs róla saját élményük, kívül esik a komfortzónájukon. A közösségi tanulás, a projektpedagógia vagy minden olyan módszer, ami nem individualizált tanár-diák viszonyra épít, általában akkor hatékony, amikor az ismeretek közvetítésén túl más céljaink is vannak. Vagyis amikor azt mondjuk, hogy olyan kompetenciákat is szeretnénk fejleszteni, amelyek egyébként segítik magát a tanulási folyamatot is. Ezzel számos olyan területet nyitunk meg, ahol a gyerek egészen más módon tud fejlődni.

Olyan folyamatok indulnak be, amelyek például abban segítenek, hogy a kevésbé motivált vagy kevésbé sikeres gyerekek is bevonódjanak a tanulásba, és megtalálják a saját helyüket a közösségben.

Például, a Práter utcai általános iskolában nyelvtanárként sokszor szembesültem azzal, hogy a gyerekek nem fogékonyak a „múlt időre”, és még sok másra sem, viszont nagyon szívesen dolgoznak együtt, kapcsolatot teremtve egymással, és örömmel végeznek kreatív feladatokat. Nem állítom, hogy tanulni csak ilyen közösségi folyamatokban lehet, de azt igen, hogy bizonyos célokat csak így érhetünk el. Miért is? Mert a közösségi tanulásnak van egy távolabbi, átfogóbb célja, a gyerek számára pedig olyan tétje, amely több annál, mint hogy az egyéni teljesítményemre milyen jegyet kapok. Sokkal inkább a közös cél fog számítani, és az, hogy a többiek elfogadnak-e, tudom-e érvényesíteni az akaratomat, megvalósulnak-e az elképzeléseim.

 Mitől

előbb említett fontos lépéseken, a pedagógiai célok világos megfogalmazásán, a módszerek megválasztásán túl milyen kulcsszavak kapcsolódnak a közösségi tanuláshoz?

A közösségi tanulás élményszerű megértésén túl az egyik legfontosabb sajátossága az, hogy olyan tanulási folyamat, ahol tudjuk, mi a célunk és mit szeretnénk elérni közösen, egymást támogatva. Jellemző, hogy általában azért nem sikerül valami, mert a célok nem tisztázottak vagy a módszerek nem harmonizálnak a célokkal.

Nem fogok meglepetést okozni. Azokra az alapértékekre kell gondolni, amelyek a pedagógust mozgatják, motiválják akkor, amikor tudatosan megtervezi, vagy nem tudatosan, de megéli és támogatja a tanulási folyamatot. Az alapértékek közé tartozik az együttműködés, a másik ember tisztelete, vagyis mindaz, amit a gyerekről gondolok: befogadó, zárt formának vélem, amibe tölcsérrel töltjük a tudást, vagy

több ez, mint az egyén tanulása egy közösségben? Hogyan tudnánk a közösségi tanulást definiálni?

 Az

inkább egy olyan személyiségnek, aki eleve nyitottan születik, akit minden érdekel és minden formál, ami a világon van. Ha így gondolkozunk, nem azt mondjuk, hogy „ezt a kölköt nem érdekli semmi”, hanem azt kérdezzük, hogy én mit rontottam el, hogy nem érdekli, hogyan találhatnám meg hozzá az utat. Celestin Freinet, aki számomra az egyik legmeghatározóbb inspirációs forrás a tanításban, azt mondta, hogy a gyereknek nem a motivációját kell megteremteni, mert eredendően azzal születik.

A kérdés az, hogy ezt ébren tartjuk-e.

Vajon mit gondolunk arról, hogy a gyerek képes-e a fejlődésre? Nagyon fontos további alapérték a tanári szerep, az erről való felfogásunk: nem mindegy, hogy a megmondó szerepbe helyezkedem bele, vagy inkább a folyamat segítője, facilitátora vagyok. Jó, ha behozzuk azt a gondolatot is, hogy nem minden dolgok tudója a pedagógus. Ebben a hihetetlenül felgyorsult világban, a ránk ömlő információáradat közepette fontos lenne, hogy leszálljunk a magas lóról és elismerjük azt, hogy ebben mi – a tanár, a diák és a szülő is – közösen küzdünk. Ha elismerjük, hogy nem tudunk mindennel egyedül megbirkózni, és elfogadjuk, hogy miben vagyunk mások és másképp jók, akkor letehetjük végre a terhet és tanulhatunk egymásról. Itt kezdődhet el a közösségi tanulás. 

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 19

tudásközpont

57

2013.05.13. 0:01:08

A 21. SZÁZADI TANÁR –

INTERJÚ PRIEVARA TIBORRAL

A technológiai fejlődésnek köszönhetően ma már egyre könnyebben férünk hozzá olyan digitális eszközökhöz és tartalmakhoz, amelyek nemcsak a személyes életvezetésben, hanem akár a pedagógiai gyakorlatban is szerepet játszanak. Ha elfogadjuk azt a meggyőződést, hogy önmagában nem létezik a tanulás teljes egészétől, a tanári szerepfelfogástól független IKT használat, szükségessé válik, hogy tágabb keretek között értelmezzük újra a pedagógus szerepét, a tanulás célját és módszereit. A 21. század kihívásairól és az erre adott pedagógiai válaszokról Prievara Tibort, a budapesti Madách Imre Gimnázium tanárát, IKT szakértőt, a Tanárblog szerkesztőjét kérdeztük.

 A 2006-ban, a hazai blogkultúra születésével egy időben indult Tanárblog mára fontos fórummá vált az IKT használatról, a tudásés tartalommegosztásról gondolkodók és az aktív felhasználók körében. Mi a célja és szerepe ennek a Te életedben, valamint a pedagógusok körében?

A blog elindításának kezdetben nem volt különösebb célja. Abból az egyszerű igényből született, hogy kihasználva az internet adta lehetőségeket, megosszam az olvasókkal az általam hasznosnak vélt eszközöket, tartalmakat. Nádori Gergő csatlakozása után közösen azt gondoltuk, hogy Tanárblog néven létrehozunk egy olyan fórumot, ahol elsősorban a hétköznapi pedagógiai gyakorlathoz kapcsolódó IKT ötleteket, felmerülő problémákat megoszthatjuk.

Ma sem sokkal több, mint két tanár hobbija, ahol a hétköznapok keservét, boldogságát és lehetőségeit szeretnénk megmutatni.

Minden nap örömmel írjuk a posztokat, kb. 3500-4000 cikknél tartunk, 40-50 ezer látogatót jelent ez havonta.

Nagyon sok dolognak kell együttállnia ahhoz, hogy egy ilyen blog megszülethessen. A motiváltság, az időráfordítás és a technikai IT tudás mellett szükség van a pedagógiai tapasztalatra, hiszen ennek a blognak talán pont az a legnagyobb vonzereje, hogy valóban olyan dolgokról írunk, amiket nagyrészt megélünk a tanórákon.

Vagy olyan kérdésekről beszélünk, amelyekre a válaszok abból születnek, hogy a gyerekek közelében vagyunk, és együtt dolgozunk velük. Azt is megosztjuk, ha valami jól sikerült az órán, de arról is beszámolunk, ha valami nem. Fontosnak tartjuk, hogy őszintén beszéljünk a kudarcokról, mert ha valaki állandóan csak pozitív sikertörténetekről olvas, akkor olyan érzése támadhat, hogy ez nagyon könnyű, és ha neki nem sikerül, akkor azt gondolhatja, hogy ez kizárólag az ő kudarca. A

napi pedagógiai gyakorlaton túl, hogy látod, milyen hatások érik ma a pedagógusokat? Milyen elvárások fogalmazódnak meg például a mai diákok, a digitális nemzedék részéről?

Azt gondolom, hogy mivel képesek vagyunk egyre gyorsabban és egyre közelebb kerülni az információhoz, a diákok szempontjából az iskolában megszerezhető információ értéke folyamatosan csökken.

Egyre kevésbé lesz fontos a tanár által elmondott évszám, adat vagy más konkrét tudás, hiszen ezt a saját telefonjával mintegy 15 másodperc alatt a gyerek is pontosan ugyanúgy megtudhatná, ha

58

ez őt érdekelné. Ez egyfajta türelmetlenséget okoz bennük, amit a tanár általában rosszul él meg. A diákoknak sokkal inkább az olyan soft skills, ún. puha készségek megszerzésére lenne szükségük, mint például a prezentációs készség. Nagyon nehezen látható, hogy ezeket a készségeket pontosan hol, melyik órán tudják elsajátítani.

Pedig a munkahelyen a tárgyalási készségre, illetve arra a tudásra, hogy miként kell egy jó prezentációt elkészíteni és előadni, nagy szükség lesz. Sőt, már az egyetemet is szinte lehetetlen kiselőadások nélkül végigcsinálni, de ennek technikáira senki nem készít fel. A diákok általában világosan látják, hogy mire van szükségük, mitől lehetnek majd sikeresek. Ha az iskolában nem kapják meg mindezt, akkor máshol keresnek tovább, és az iskolába csak „iskolásat játszani” mennek majd be.  Milyen

további kihívásokkal találják szemben magukat a tanárok?

A szülők részéről jelentkező legnyilvánvalóbb igény, hogy a diákok használható, ha úgy tetszik, anyagiakra konvertálható tudást szerezzenek az iskolában. A világ azonban gyorsan változik, nehéz kiszámítható tudást adni a gyerekeknek, és nem lehet biztosnak lenni benne, hogy az, amit most tanítunk, később hasznos lehet.

Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy tíz gyerekből 3-4 biztosan olyan munkakörben fog dolgozni az egyetem után, amely jelenleg még nem is létezik, akkor beláthatjuk, hogy a helyzet nem egyszerű.

A munkaerő-piaci elvárásokat vizsgálva érdemes a Bill Gates Alapítvány kutatását megnézni, amely a 21. századi készségeket mérte fel. Ez az úgynevezett gazdaságilag vezérelt oktatási trend azt mondja, hogy nézzük meg, a leendő munkáltatók milyen kompetenciákat várnak el a jövőbeni munkavállalóiktól, majd ezeket szintetizáljuk úgy, hogy azok adaptálhatók legyenek a közoktatás mindennapjaiba. Ez az öt 21. századi készség: a tudásépítés, az együttműködés, az értelmes és indokolt IKT használat, a valódi problémák megoldása és az önszabályozás. Úgy látom, hogy a 21. századi technológia kihívásai rettenetesen erős nyomást raknak a pedagógusokra, az erről való kommunikáció sem mindig szerencsés. A Microsoft Partners in Learning (PIL) IKT Akadémián második éve tart a képzés, évente 200 kolléga beiskolázásával. Az átlagéletkor 35-40 év, ami azt jelenti, hogy a 21. századi digitális világ kihívásait leginkább a már tapasztalt, sok éve a pályán lévő kollegák élik meg, ők tartják fontosnak a fejlődést.

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 20

2013.05.13. 0:01:11

Nagyon könnyű rájátszani erre a nyomásra, és nagyon könnyű ezt úgy tálalni, hogy aki most nem fejlődik ezen a téren, az végletesen lemarad. Ezt nagyon veszélyes útnak tartom, mert ugyan meg lehet valakit ijeszteni annyira, hogy hajlandó lesz ezzel foglalkozni, de félő, hogy az ijesztgetés sokkal inkább egyfajta bénultsághoz vezet. Sok pedagógust hallok magáról úgy vélekedni, hogy „amit én tanítok, annak már nincs semmi értelme”. Amikor tanár kollégákkal beszélgetek, mentegetőzve tesznek említést arról, hogy nem használnak IKT eszközöket a tanításban. Pedig a korábban említett 21. századi öt készség egyike nem általában az IKT eszközök használatát, hanem ezek tudatos, értelmes és célorientált használatát jelenti. A

21. századi tanár nevezetű pedagógiai kísérleted ezekre a kihívásokra kereste a választ. Hogyan indultál el, miről szólt a projekt?

A kísérlet abból indult ki, hogy több olyan konferencián is részt vettem, ahol a világ minden tájáról érkezett, nagy tudású oktatási szakértők mind a paradigmaváltás szükségességét, a 21. századi készségek fontosságát hangsúlyozták. Az világos volt, hogy ezeknek meg kell felelni, de azt soha senki nem mondta el, mindez hogyan történjen. Közben rájöttem, hogy a mikéntről nekik fogalmuk sincs, hiszen nem áll mögöttük napi szintű pedagógiai gyakorlat, nincs primer tapasztalatuk az IKT eszközök tanórai használatáról. Ráadásul mi is csak azokból az élményekből tudunk táplálkozni, ahogyan minket tanítottak, ezt a tapasztalatot még gyakran a tanárképzés sem képes felülírni. Egy-két év múlva már nem így lesz, mert most áll fel az iskolapadból az első olyan generáció, akiknek már van némi tanulási élménye pl. az interaktív tábláról. Jelenleg még légüres térben vagyunk, ezért azt gondolom, hogy a mai pedagógusok szerepe ezen a téren felértékelődik. Ez lehet a Tanárblog sikerének is az egyik titka. Az elvek mindig nagyon szépek, de ezeket meg kell próbálni lefordítani és átültetni a gyakorlatba. Adott esetben itt, Budapesten, egy gimnáziumban. A projekt keretében ezekre próbáltam választ

keresni, a 21. századinak mondott pedagógiai elemeket rendszerré fűzni és a gyakorlatban a diákokkal kipróbálni.

Azt gondoltam, hogy nézzük meg, mi történik, ha lehetőséget adunk a diákoknak, hogy olyan dolgokkal foglalkozzanak, amik őket leginkább érdeklik. Mi történik, ha nagyobb szabadságot adunk nekik, vagy ha hagyjuk, hogy saját érdeklődési körük határait a saját maguk módján próbálják meg feszegetni? Mi lesz a következménye, ha a tanítás felől a tanulás felé toljuk a hangsúlyt annak érdekében, hogy a tanulói autonómia valóban úgy jelenjen meg, hogy tényleg súlya legyen a tanulási folyamatban? Hogy reagálnak majd arra, ha kitágítom az értékelés kereteit, és a kezükbe adom a folyamatos értékelés lehetőségét? Azt vártam, hogy ha ily módon „felszabadítom” a gyerekeket, akkor valóban felszabadítóként fogok majd tetszelegni önmagam előtt. A projekt egyik nagy tapasztalata az volt, hogy kezdetben nem ez történt, hanem anarchista lett belőlem, aki szétvert egy rendszert, de nem adott helyette újat. A gyerekbetegségeiből kinőve, most már több mint egy éve működik az új felállás. Teljesen másfajta attitűdöt kíván mind a tanár, mind a diák részéről. Az önszabályozás, a problémamegoldás, a kollaboráció, a tudásépítés, a tudásmegosztás és az egymástól való tanulás szerepe felértékelődik. Olyan problémákon dolgoznak, amelyek megoldása tőlük is kreatív energiák befektetését kívánja, és mindezt olyan tanulási környezetben teszik, ahol a pedagógiai célok vezérlik az IKT eszközök használatát. Megtanulnak együtt, másképp dolgozni, megtanulják egymást segíteni. Ha ezt elmondhatjuk a tanulási folyamatról, remélhetőleg hozzájárultunk ahhoz, hogy az élet iskolája ne az iskola falain kívül kezdődjön. 

Az interjúkat készítette: B. Tier Noémi

Az interjúk teljes terjedelmükben a 2013 őszén megjelenő Alma a fán – A tanulás jövője című interjúkötetben lesznek olvashatóak. A sorozat korábbi darabjainak (Alma a fán – Párbeszédek a kompetenciafejlesztésről.

2010; Alma a fán – Fókuszban a tanulás támogatása.

2012) elektronikus változata elérhető a TKA Könyvtárában (www.tka.hu » Könyvtár).

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 21

tudásközpont

59

2013.05.13. 0:01:12

A fejlődés szintjei a mobilitásban

Nemzetközi szakmai gyakorlatokhoz kapcsolódó mobilitások és azok szintjei

A cikkben az ECVET Team által szervezett EcVET for Mobility rendezvény anyagait használtuk fel.

ismerve az európai gazdasági helyzetet, a munkaerőpiac keresleti oldalának sorvadását, itthon a szakképzésre és finanszírozására vonatkozó változó törvényi hátteret, ha megkérdezik tőlünk, mely szakképző intézmény az életképes, meg tudjuk adni a választ. Az a szakképző, amely a tudás megszerzésének elősegítője, amely képes diákjainak olyan készségeket átadni, melyek birtokában tanulóik a jövőben alkalmasak lesznek újra és újra önálló tanulásra.

1

A magyar szakképzést visszatérően az a kritika éri, hogy nem elég gyakorlatorientált. A jelenlegi törekvések javítani látszanak a helyzeten, de még mindig – főleg a szakközépiskolákban – elméleti képzés folyik. Sem a törvényi szabályozás, sem a gazdaság oktatási oldalán kívüli szereplőinek motiváltsága nem eléggé határozott a lényeges változások megvalósítására.

A gyakorlati képzés iskolán belüli hangsúlyossá tétele azokat a képességeket fejlesztheti a fiatalokban, amelyekre a munkahelyeken igazán szükségük van, amelyeket már az interjú során elvárnak tőlük (ilyenek a kommunikáció, a problémamegoldás, az érvelés, a gondolkodás és az együttműködés készsége), továbbá lehetőséget biztosít számukra az informális és nem formális tanulásra. Az uniós csatlakozás minden korábbinál szélesebbre tárja az új tapasztalatok megszerzésének esélyeit.

A koppenhágai folyamat részeként az Európai Unió tagállamai 2010-ben deklarálták, hogy az elkövetkező időszakban (2011–2020) a politikai prioritásaik között jelentős szerepet tölt be a szakképzés minőségének növelése, az európai együttműködés, a szakoktatás és képzés támogatása.

A támogatás egyik kézzel fogható bizonyítéka a hazánkban is népszerű Leonardo da Vinci mobilitási projektek létezése. A külföldi szakmai gyakorlaton lévő diákoknak és iskolájuknak is arra kell törekedniük, hogy a határon túl szerzett tapasztalataikat, tudásukat hasznosíthassák hazai keretek között. Az iskolának és a fiatalnak is garanciákra van szüksége: arra, hogy ténylegesen a szakmájának megfelelő helyen, az itthoni kimeneti elvárásoknak megfelelő tudásra tesz szert. Kívánatos, hogy a kinn töltött gyakorlati idő „ne menjen kárba”, vagyis a diák hazai oktatási folyamatának része lehessen.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a szakképző intézmények határon innen és túl kivétel nélkül átesnek különböző fejlődési szakaszokon a mobilitás szervezésének menetében, tekintettel arra a tényre, hogy a cél olyan fiatalok munkaerőpiacra való képzése, akik felvérteződtek az élethosszig tartó tanulás képességével. Nem lehet kihagyni vagy átugrani egyetlen fázist sem, végig kell járni az utat! Minden magasabb rendű szint az előzőek tapasztalataira épít. Fontos a kölcsönös bizalom, amely nélkül nem működnek a nemzetközi mobilitások. Nincs mód minden terület aprólékos meghatározására, külön-

Előkészítő látogatás • Study visit • felfedezés: egymás megismerése, feltételek megismerése, lehetséges tevékenységek azonosítása, dinamika meghatározása • Időtartam: néhány nap. Nem kétirányú program.

Szakmai találkozás. Közös célok keresése.

• Döntést kell hozni a partnerséget illetően.

• Nincs megállapodás vagy fejlesztésre szorul.

• Előfeltételek: pénzügyi, közös érdeklődés, lehetséges mobilitás feltételezése.

60

2

Általános mobilitás • Tesztelés: partneri együttműködés, megvalósítás kereteinek tesztelése.

• Rövid időtartam, oda-vissza irány (vagy nem), munkahelyek vállalatoknál, tanulók egyéni nyelvi és interkulturális fejlődését is segíti, pedagógiai programmal „gyenge” kapcsolat.

• Szakképző intézmények, szakképző centrumok, vállalatok • Partneri megállapodás, kötelező elemei: csoportos vagy egyéni mobilitás, időpontok, pénzügyi források, megvalósítás keretei.

• Előfeltételek: a mobilitásra való képesség (logisztikai szempontból), megfelelő tartalom megléte, pénzügyi fedezet.

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 22

2013.05.13. 0:01:18

böző kultúrákban más és más dolog lehet triviális vagy körülírandó. A közös munka során előfordulhatnak helyzetek, amelyekről előzetesen senki nem gondolta, hogy szabályozásra szorulnának.

Alapvetés a bizalom az együttműködő iskolák szakmai tanárai között, bizalom a másik intézmény és annak vállalati partnerei iránt, bizalom abban, hogy a megállapodásokban leírt elvárásokhoz mindenki tarja magát.

A mobilitás szerkezete és összetettsége változhat a: • célok; • kulcselemek; • partnerek; • partnerségi megállapodások; • előfeltételek függvényében.

1. szint: az előkészítő látogatás szintje A kapcsolat kialakítása jellemzi ezt a szintet, egymás megismerése, a közös szakmai területek feltárása a cél. Nincs partnerségi megállapodás, nincs hosszú távú együttműködési kapcsolat.

2. szint: az általános, rendszeres mobilitás szintje A partneri kapcsolat tesztelési időszaka ez. Létezik a küldő és a fogadó intézmény között megállapodás, de ez csupán kötelező elemeket tartalmaz: a mobilitás típusát (csoportos vagy egyéni), időpontokat, pénzügyi forrásokat és a megvalósítás kereteit. Tagadhatatlanul segíti a mobilitás résztvevőjének munkába vezető útját, a személyes, nyelvi és interkulturális fejlődését is. Mivel az iskolai pedagógiai program nem tartalmazza, a szakmai programnak nem része a külföldi szakmai gyakorlat, így nincs garantálva a megszerzett tudás elismerése, az nem képezi részét a szakmai képzésének.

3. szint: a stukturált mobilitási szintje A partnerek között részleteiben kidolgozott, közép- vagy hosszú távú együttműködési megállapodás áll fenn. Így a megállapodásban szereplő célok részét képezik az iskola szakmai programjának, éppen ezért a szakképzők törekszenek a mobilitás folyamatos fenntartására. Ez összetettebb pedagógiai munkát igényel, a fiatalok felkészítésére van szükség. A diák tudatosan készül a munkára, ahol előre megbeszélt területeket, készségeket kell elsajátítania, melyeket értékelni is fognak, általa előre ismert szempontok alapján. A kapott értékelés részét képezi – a pedagógiai programban meghatározottak szerint – az itthoni képzésének. Már kölcsönös a mobilitás, ami széles, stabil vállalati partneri kört is feltételez, akiknek nagyobb rálátásuk van az iskola belső, szakmai munkájára.

Ez a tény is növelheti az adott intézmény diákjainak elismertségét a munkaerőpiacon.

3

Strukturált mobilitás • Felépítettség: nyelvi készségek megerősítése, összetettebb pedagógiai munka, szakképzőknek a mobilitás folyamatos fenntartása a célja.

• Mélyebb mobilitási projekt, amely a pedagógiai programba beépült. Vállalati munkahelyek, kölcsönös, csoportos mobilitás.

• Szakképző központok, vállalatok; szabadon választható: intézményi testületek, szakképzési szervezet.

• Részleteiben kidolgozott partneri megállapodás, pedagógia program tartalmazza, közép/hosszú távú megállapodás.

• Előző szinteken szerzett tapasztalat, fejlődésre való képesség, elkötelezettség a közép/hosszú táv mellett

4. szint: az elismert, ECVET mobilitás szintje A megszerzett tudást a nemzeti társadalmak akkor élvezhetik, ha a külföldön megszerzett ismeretek is elismertethetőek a hazai oktatási rendszerben, az így megszerzett minősítések honosíthatóak, ezáltal a munkaerőpiacon is elismertek. Ezen a szinten azok a részletesen kidolgozott mobilitási projektek vannak, amelyekben az értékelés és az elért eredmények átvitelének módja meghatározott. Vagyis ez feltételezi a mobilitási programnak a pedagógiai programba való mély beágyazottságát.

A felek (küldő és fogadó intézmény) Együttműködési Megállapodásban rögzítik az együttműködésük, a mobilitás részleteit, a szakmai gyakorlat során elsajátított készségek és képességek értékelését, ezek elismerésének és érvényesítésének menetét a partnerországokban. Megegyeznek a minőségbiztosítás menetében.

Aprólékosan kidolgozott dokumentáció írja le azokat a kompetenciákat, melyekkel a kiküldött tanulók rendelkeznek, és körvonalazza az elsajátítandó, elvárt készségeket. A partnerintézmények tanulási egységeket határoznak meg, melyeket egy adott szakma képzésének közös területeiből választanak ki, annak megfelelően, hogy a mobilitásban részt vevő hazájában mi képezi a kimeneti elvárások részét.

A tanuló is részese a szerződési folyamatnak: Tanulási Megállapodás alapján fogadja el a mobilitás személyére szabott részleteit.

A 4. szintű mobilitást európai uniós körökben ECVET (European credit system for vocational education and training, magyarul Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszer) mobilitásnak nevezik, mely egyike azon európai oktatási eszközöknek, amelyek célja, hogy a különböző képesítési rendszerek jobban érthetőek, rugalmasak és így könnyebben átjárhatóak legyenek az egész Európai Unióban – ezzel is támogatva az egész életen át tartó tanulást és a nagyobb mobilitást a munkavállalók és tanulók körében.

Az ECVET mobilitás elkötelezettséget jelent a minőségi gyakorlati képzés mellett. A szakképző intézmény számára egyrészt szakmai megújulást nyújthat a különböző európai uniós szakmai képzés szerkezeti és tartalmi megismerése, másrészt diákjai számára lehetőséget teremt átlátható, elismert, érvényesített külföldön szerzett szakmai gyakorlatra. 

Rozmán Éva igazgató, szakértő • Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakközépiskola • a Nemzeti ECVET szakértői hálózat tagja

4

Elismert, ECVET mobilitás • E lismerés: külföldön megszerzett tanulási eredmények elfogadása.

• M ély, beépített mobilitási projekt. átlagos hosszúság, a szakmai érintettek elvárásainak megfelelően. Kölcsönös, csoportos mobilitás.

Pedagógiai programban mélyen beágyazott, a tanulási eredmények jól definiáltak. Megállapodás és a transzfer meghatározott.

• S zakképző központok, vállalatok; intézményi testületek, szakmai szervezetek.

• M indenre kiterjedő, részletezett megállapodás, melynek kötelező elemei: a tanulók csoportja és a pénzügyi források. A pedagógiai program tartalmazza: a tanulmányi eredmények egységeit (Unit), megállapodás a folyamat és transzfer kivitelezésében, Együttműködési Megállapodás (MoU), Tanulási Megállapodás (LA).

• E lőző szinteken szerzett tapasztalat, minden partner elkötelezett a fejlődés mellett, pedagógiai program tartalma, a törvény lehetővé teszi a transzfert.

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 23

tudásközpont

61

2013.05.13. 0:01:20

Az Europass önéletrajz a Hr-esek szemével Hogyan fogadják a munkáltatók a jelentkezők önéletrajzainak tömegét? Hogyan értékelik a Hr-es munkatársak a leírtakat, jónak találják-e az önéletrajz szerkezetét és melyek a leggyakrabban elkövetett hibák? Több mint 60 cég képviselőjét kérdeztük meg az Europass önéletrajzról.

A Tempus Közalapítvány – Nemzeti Europass Központ a 2012 őszi állásbörze szezonban kis- és középvállalkozásoktól a multinacionális cégigösszesen 62 vállalat képviselőjét kérdezte meg arról, hogy mit gondolnak az Europass önéletrajzról.

A HR szakemberek visszajelzései szerint egy kivétellel mindenki ismerte ezt a típusú önéletrajzot, viszont külön nem szokták kérni az álláshirdetéseknél. A válaszadók 57,5%-a fejtette ki határozott véleményét arról, hogy szereti ezt az önéletrajztípust. A felmérés alapján 10 álláskeresőből átlagosan 4,2 használja az Europass önéletrajzot, és a HR-esek véleménye alapján ez a tendencia növekszik.

A szakértők véleménye szinte teljesen megegyezett a tekintetben, hogy melyik korosztály használja: 80%-uk szerint csak a fiatalok, leginkább a pályakezdők. Ezt a 2012-es adatok is megerősítették, hiszen a magyarok körében a felhasználók 64,9%-a maximum öt éves szakmai tapasztalattal rendelkezett.

A felmérésben fontos szerepet kapott az Europass önéletrajz formai értékelése, előnyeinek és hátrányainak összegyűjtése.

A forma pozitívumaként annak átláthatóságát, strukturáltságát és jó felépítését emelte ki a HR-esek 60%-a. Szintén az előnyök közé sorolták, hogy „sorvezetőként” használható, útmutatót ad a kitöltőnek, így a jelentkezők biztosan nem hagynak ki semmi lényegeset, ha ezt a formátumot használják. A negatívumoknál a válaszadók 35%-a az önéletrajz sablonosságát és személytelenségét bírálta.

A cégek emellett még a nyelvi rész bonyolultságát emelték ki.

A Közös Európai Referenciakeret A1-től C2-ig tartó skáláját a HR-es munkatársak kevéssé ismerték, és nem tartották hatékonynak a nyelvtudás önértékelésen alapuló besorolását. Szerintük a legegyszerűbb személyes vagy telefonos interjú során tesztelni és bemérni a nyelvtudás szintjét. A nyelvvizsga helyett inkább arra kíváncsiak, hogy az illető hogyan használja a nyelvtudását, mennyit és hol gyakorolt, illetve hogy aktív vagy passzív nyelvtudással rendelkezik-e.

A naponta akár 100 önéletrajzot is feldolgozó HR-es szakemberek elmondták, hogy a gyakori hibákat is el lehet kerülni az Europass önéletrajzzal, hiszen semmilyen releváns információ nem marad ki, viszont a korábbi tevékenységek és feladatkörök is részletesen kifejthetők. A sablont követve nem felejtődnek le a személyes információk sem (pl. elérhetőségek).

Az egyéni képességek és kompetenciák rész megosztotta a válaszadókat: többségük szerint érdemes kitölteni ezeket a rovatokat, mert fontos, ki hogyan jellemzi magát, és jó támpontot adhat a személyes interjúkon a beszélgetés elkezdéséhez. A válaszadók

62

40%-a viszont feleslegesnek tartotta ezt a rovatot, ha csak a szokásos sablonkifejezésekkel töltik ki a jelentkezők, amelyek nem szolgálnak releváns információval a kiválasztás során.

A fényképet az önéletrajzban a HR-es munkatársak többsége ugyan nem tartja kötelezőnek, de egyfajta hiányérzetet jelent, ha valaki nem küld. Kiemelték, hogy jobban szeretik, ha a pályázó csatol magáról fotót, hiszen úgy jobban megmarad az emlékezetben.

Többen is hiányzó rovatként emelték ki a hobbik, szabadidős tevékenységek felsorolását, a fizetési igény részt és az esetleges jövőbeli cél megjelölésére szolgáló helyet. Általánosságban azt javasolták a szakértők, hogy az önéletrajz megírásakor mindig az igazat írjuk, és figyeljünk arra, hogy tömören fogalmazzunk. Érdemes a személyes adatokat elkülöníteni és kiemelni, hiszen ezek alapján fognak kapcsolatba lépni a jelölttel. A szakmai tapasztalat résznél megéri a korábbi pozíciókat és feladatköröket is részletezni, hiszen ez alapján kap információt a leendő munkáltató arról, hogy a jelölt milyen képességekkel rendelkezik.

A felmérést 2012 őszén készítette a Nemzeti Europass Központ, és a fenti megállapítások a régi típusú Europass önéletrajzra vonatkoznak. Elsődleges célunk az volt a felméréssel, hogy megismerjük a munkáltatói célcsoport igényeit és visszajelzéseit az önéletrajzzal kapcsolatban.

2013 elején az Europass dokumentumcsalád legnépszerűbb tagja megújult, és új formátumú önéletrajzsablon érhető el a www.europass.hu oldalon. További információ az új önéletrajzról a Hírcsokor rovatban és a www.europass.hu oldalon. 

A fElMéréS TANUlSÁGAi Az ÁllÁSKErESőK SzÁMÁrA:  Az Europass önéletrajz formátuma inspirál és ötleteid rendszerezésében is segít!  önéletrajzodat az elvárásoknak megfelelően részletezd: legyen lényegre törő és helytálló!  Kerüld az általános frázisokat és kifejezéseket!  írd bele munkád vagy tanulmányaid konkrét eredményeit!

ossz meg az önéletrajzod olvasójával olyan dolgot, amiről feltehetően többet akar majd hallani egy interjú során.  légy önmagad! Az önéletrajz és az interjú alapján a legmegfelelőbb jelöltet fogják kiválasztani. 

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 24

2013.05.13. 0:01:23

Szinte alapkövetelmény  Kezdjük talán azzal a kérdéssel, amely minden

álláskeresőt a legjobban érdekel: mennyire hasznos az Europass önéletrajz a gyakorlatban az Önökhöz érkező visszajelzések alapján?

Az Europass használata ma már szinte alapkövetelmény, mivel biztosítja az önéletrajzok egységességét, átláthatóságát és összehasonlíthatóságát, ezzel pedig megkönnyíti a vállalati HR generalista, személyzeti tanácsadó és kiválasztási specialista dolgát. Ők ugyanis arra törekszenek, hogy minél kevesebb fejtörést okozzon számukra az életrajzok feldolgozása, hiszen napi szinten akár több százat is át kell nézniük. Mondok egy példát: előfordul, hogy a kiválasztással foglalkozó tanácsadónak csak egy-egy konkrét elvárás meglétét kell ellenőriznie. A hatékony munkavégzés szempontjából nem mindegy, hogy száz egységes formátumú életrajzban, azok hatodik pontjában kell azt keresnie, vagy több különböző formátumú önéletrajzot kell áttekintenie, és azokból egyenként kimazsoláznia a szükséges információt.

 Ennek ellenére sokan továbbra is sokféle

egyéni cV-t adnak be. Vannak esetleg olyan tipikus hibák, amelyek az Europass használatával elkerülhetők lennének?

Az alternatív önéletrajzokból több esetben nem derül ki világosan, hogy pontosan mennyi ideig és milyen pozícióban dolgozott a jelentkező a korábbi munkahelyein és milyen feladatokat látott el. Olykor nem egyértelmű az sem, hogy a jelölt elvégezte-e az adott felsőoktatási intézményt vagy csak járt oda, megszerezte-e a diplomát vagy a nyelvvizsga hiánya miatt csak államvizsgát tett. Egyre ritkábban ugyan, de előfordul az is – főleg fizikai munkavállalók vagy idősebb jelentkezők körében –, hogy a CV egy egy-kétoldalnyi leíró szöveg minimális tagoltsággal. A nyelvtudás esetében pedig gyakran csak annyit jegyeznek meg a jelentkezők, hogy például középfokú nyelvvizsgájuk van. Ez nagyon csalóka lehet, mert hiába van valakinek nyelvvizsgája, ha azt tíz évvel ezelőtt szerezte, és azóta nem használta a nyelvet. Ezzel nemcsak magát csapja be, hiszen egy interjú során

Ha Nyugat-Európában egy állásra jelentkezőnek nincs Europass önéletrajza, az olyan, mintha nem is pályázott volna – véli feleki Katalin. A Work force munkaerőközvetítési üzletág vezetőjét az ilyen formátumú önéletrajzokkal kapcsolatos tapasztalatokról kérdeztük.

azonnal kiderül a nyelvtudás szintje. A lényeg az, hogy most milyen szinten áll a nyelvtudása, beszélni is tud magabiztosan vagy csak szakmai szöveget képes olvasni és megérteni, aktív vagy passzív az a „középfokú szint”.

 Visszatérve az Europass önéletrajzra, említet-

te, hogy ez ma már csaknem alapkövetelmény.

Ehhez képest milyen mértékben élnek vele a magyar álláskeresők?

Még mindig kisebb arányban, mint nyugateurópai társaik. Mindazonáltal a nemzetközi és személyzeti tanácsadó cégek léte, munkája eredményeként egyre inkább teret nyer ez a típusú önéletrajz, azaz már itthon is egyre több jelentkező használja.

 A külföldi munkaadók mennyire várják el

az Europass önéletrajzokat? Hol jellemző ez leginkább?

Az EU nyugat-európai részén ez nem kérdés: ha a jelentkezőnek nincs Europass CV-je, az olyan, mintha nem is pályázott volna. Ha alternatív formátumot használ, formai és alaki hiányosságokra hivatkozva könnyen kizárhatják. Tapasztalatom szerint ez egyébként már benne is van a nyugat-európai országok multinacionális cégeihez történő jelentkezés feltételrendszerében.

Ettől függetlenül egyes ügyfelek az önéletrajzot Word, az iskolai végzettséget igazoló és egyéb mellékleteket pedig pdf formátumban kérik. Itt sem mindegy, hogy a jelölt által beszkennelt dokumentum hogyan jelenik meg.

 Mely ágazatokban, szakmákban a legelterjed-

tebb az Europass önéletrajz, illetve jellemzően milyen iskolai végzettségűek használják ezt itthon?

keznek. Összességében az Europass CV hiányát már csak azok engedhetik meg maguknak, akik igazgatói vagy menedzsment, szenior felső vezetői szintű tanácsnoki és tanácsadói, illetőleg nagyon kreatív állásokra pályáznak.

Ide tartoznak még azok a külföldön tanácsadói, szolgáltatatói tevékenységet biztosító specialisták (például szabadúszó IT tanácsadók), akik projekt alapon, napi- vagy óradíjas konstrukcióban végzik feladataikat. Igaz, még az ő esetükben is elvárás lehet egy rövidített, általános Europass önéletrajz, viszont itt további, mélyebb szakmai projektprofilt is kérnek a leendő munkáltatók.  Milyen tanácsokat adna az Europass cV meg-

írásához? Milyen buktatókra kell figyelni?

Az Europass alapú CV-ben sem kell minden lehetséges rovatot kitölteni. Egyes rovatok – mint például a személyes és művészi képességek –, nem feltétlenül részei egy önéletrajznak.

Ezeket csak olyan álláslehetőségekre jelentkezők számára javasolt kitölteni, akiknél a megpályázott pozíció esetében ez az információ hozzáadott értékkel bírhat a pályázat elbírálása során. 

WÉBER BALÁZS

Nem igazán lehet külön ágazatot vagy szakmát megjelölni ilyen szempontból. A végzettséget tekintve jellemzően olyan, főiskolát vagy egyetemet végző, idegen nyelveket beszélő álláskeresők élnek ezzel az önéletrajzzal, akik már nemzetközi szintű kitekintéssel is rendel-

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 25

tudásközPont

63

2013.05.13. 0:01:30

Aktív állampolgárság – tájékozódni és részt venn i

2013 a polgárok európai éve Az európai év célja, hogy tudatosítsa az emberekben, milyen előnyöket jelent számukra az uniós polgárság a mindennapi életben (különös tekintettel a külföldi tanulmányokra, az utazásra, az európai békére), másrészt felhívja a figyelmet arra, hogy a polgárok részvétele a közéletben nélkülözhetetlen. Az év nemcsak a jogokról és a felelősségekről szól, hanem a részvételről és az elköteleződésről is.

Az emberek akkor tudnak megalapozott döntéseket hozni, ha tisztában vannak azzal, hogy uniós polgárként milyen jogok illetik meg őket. Tájékozottság szükséges ahhoz, hogy a polgárok megértsék, milyen mértékben érinti a mindennapi életüket az európaiság, és ahhoz is, hogy a demokrácia aktív résztvevői legyenek minden szinten. Az év során számos rendezvény, on-line kezdeményezés, vitafórum biztosítja, hogy az emberek minél többet megtudjanak az uniós polgárság nyújtotta jogokról és lehetőségekről, elmondják a véleményüket ezekről, megvitassák az EU-s szakpolitikákat és témákat, valamint felkészüljenek a 2014-ben esedékes európai választásokra. Az európai szintű események mellett számos helyi kezdeményezés is megvalósul a tagállamokban.

Az Európai Unióval kapcsolatos szkepticizmus évről évre növekszik. A hírekből csak azt halljuk, hogy éppen melyik uniós vagy euróövezeti országnak kell segítséget nyújtani, és ezek a hatások milyen negatívan befolyásolják gazdasági életünket. Ahhoz, hogy az EU pozitív hatásait is lássuk, aktívan részt tudjunk venni az Európai Unió alakításában, az szükséges, hogy tisztában legyünk az uniós polgárság nyújtotta előnyökkel, jogokkal.

A legutóbbi felmérés óta összeurópai szinten a korábbi adatokhoz képest három százalékkal többen, 81% válaszolta azt, hogy ismerős számára az „európai uniós állampolgár” kifejezés, de csak 36% érezte úgy, hogy tájékozott azokról a jogokról, melyek megilletik.

64

A leginkább ismert jog az EU-s intézményekhez történő panaszbeadás (89%), illetve a személyek szabad mozgásának (88%) joga.

A megkérdezettek 67%-a értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy az emberek szabad mozgása az EU-n belül előnyöket jelent országa gazdaságának.

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 26

2013.05.13. 0:01:35

Néhány példa az uniós polgárság nyújtotta előnyökről: • Konzuli védelem külföldön: Aki külföldön jár, és a saját országának ott éppen nincs nagykövetsége, ugyanúgy fordulhat segítségért (konzuli védelemért) egy másik EUtagállam külképviseletéhez.

• Kapcsolat az EU intézményekkel: Minden uniós polgár a saját anyanyelvén – a huszonhárom hivatalos EU-nyelv egyikén – fordulhat bármely EU-intézményhez, és választ is ugyanezen a nyelven kap. Aki az uniós intézmények működésével elégedetlen, panaszt az európai ombudsmannál tehet.

• Európai Polgári Kezdeményezés: Az európai polgári kezdeményezésnek köszönhetően, ha 1 millió uniós polgár összefog, közvetlenül felkérhetik az Európai Bizottságot, hogy a hatáskörébe eső területeken tegyen javaslatot jogszabály kidolgozására.

Bővebben: http://ec.europa.eu/citizens-initiative/public/welcome?lg=hu

2014-ben lesznek az európai parlamenti választások, ahol lehetőségünk van döntésünkkel befolyást gyakorolni, felelős állampolgárként fellépni.

Mennyire aktív EU-polgárok a magyarok? A felmérések szerint nem igazán. Ami meglepő, hogy a fiatalok sem. Ez részben talán történelmi okokkal is magyarázható, de jellemző az is, hogy általában nem bízunk az intézményrendszerekben, és úgy gondoljuk, nincs ráhatásunk az életünket befolyásoló döntésekben, vagyis azért nem megyünk el szavazni, azért nem veszünk részt aláírásgyűjtésben, mert úgy gondoljuk, hogy nincs jelentősége, nem rajtunk fog múlni az eredmény. 

A polgárok európai évéről további információ: http://europa.eu/citizens-2013 Az Európai Bizottság kiadványa a polgárok jogaikról: http://europa.eu/youreurope Horváth Katalin

Tavaly jelent meg az Európai Bizottság megbízásából készült Participatory Citizenship in Europe című jelentés, mely a polgári részvétel elősegítését szolgáló hatékony kezdeményezéseket tekintette át, és javaslatokat fogalmazott meg egy európai szintű stratégiához. A tanulmány néhány érdekes megállapítása: • A z aktív polgárság nem a jogokat jelenti, hanem e jogok gyakorlásának képességét.

• A régi és az új demokráciák közötti szakadék a részvételi arányt illetően az elmúlt tíz évben nem lett kisebb.

• A gazdasági válság azt eredményezte, hogy a belső ügyek kerültek előtérbe, a politikai fókusz a gazdasági versenyképességen van és csökkentek a támogatási források. „Egy non-profit (nem kormányzati) szervezetnek, amely nap mint nap a túlélésért küzd, nehéz európailag elköteleződnie.”

• Az emberek többsége hisz a demokráciában, de elvesztette a hitét a politikusokban, ezért nem akar politikailag elköteleződni.

• Szoros összefüggés mutatható ki a gazdasági versenyképesség, a társadalmi kohézió és a részvétel között.

• A polgárság gyakorlása részvétel által, tanulással fejleszthető.

Nagyon fontos, hogy ez a megfelelő kontex tusban történjen: a résztvevőkhöz közelálló, tényleges témához vagy helyzethez kötődjön.

• A z esettanulmányok alapján a siker kulcsát a következő tényezők jelentik: különböző típusú partnerek együttműködése; elegendő forrás (hogy a szakmai feladatra tudjanak koncentrálni); új info-kommunikációs technológiák használata.

• A politikai részvétel ÉS az önkéntesség, közösségi tevékenység a civil társadalomban egyaránt fontos, mindkét elemre szükség van.

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 27

tudásközpont

65

2013.05.13. 0:01:36

Kiadványajánló TUDÁSKözpoNT

Internati nal C PERATION

The arT and science of leading a school

ÚjDoNSÁGoK

for School Leadership 2011-2012

The arT and science of leading a school central5: a central european view on competencies for school leaders final report of the project: international co-operation for school leadership involving austria, the czech republic, hungary, slovakia, slovenia, sweden

2013

Prof. Michael Schratz, Mag. Astrid Laiminger, Fiona K.P. MacKay, MSc., Mgr. Eliška Křížková, Glynn Arthur Kirkham MSc, Med, BEd (Hons), Cert.Ed., Dr. Tibor Baráth, Györgyi Cseh, Tamás Kígyós, Dr. Magdolna Chrappán, Edina Kovács, Nóra Révai, Prof. PaedDr. Alena Hašková PhD., Ing. Vladimír Laššák PhD., Miriam Bitterová, Dr. Justina Erčulj, Mag. Polona Peček, Mag. Kristina Malmberg, Mag. Thomas Söderberg

The Art and Science of leading a School

pSivET – Esélyteremtés szakképzéssal

„Mitől sikeres egy iskolavezető a 21. században?” – így szól az az alapvető kérdés, amely az évek óta együttműködő nemzetközi szakértőcsapat kutatásának középpontjában állt. A kutatás eredményeit és termékeit, így a centrál5 névre keresztelt iskolavezetői kompetencia-keretrendszert mutatja be az Iskolavezetés művészete és tudománya című kötet, amely januárban jelent meg.

2013 Főszerkesztő: RÉVAI NóRA és GLyNN ARTHUR KIRKHAM | 236 oldal

A PSIVET-projekt 2012 februárjában indult azzal a céllal, hogy a társadalmi felzárkózás és a szakképzés közötti összefüggések gyakorlati megközelítéseire világítson rá, és érzékenyítse a szakma szereplőit a befogadó iskolamodell iránt. A Budapesti Corvinus Egyetem Oktatásfejlesztési Observatory Központja, a Tempus Közalapítvány és a Türr István Képző és Kutató Intézet mint projektpartnerek örömmel ajánlják a szakmai közönség figyelmébe a projekt eseményeiről részletesen beszámoló honlapot (www.psivet.hu), valamint az eredményeket strukturáltan összefoglaló kiadványt.

Generációk közötti tanulás HOPPÁ! Disszeminációs sorozat 39.

A kiadvány az Aktív időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve alkalmából készült, a 2012. november 6-án megrendezett szeminárium alapján. generációk közötti tanulás

2012

2012 Szerkesztette: KARDOS ANITA | 32 oldal

HOPPÁ Disszeminációs füzetek 39.

A Tempus Közalapítvány új kiadványai nyomtatott formában megtalálhatók a rendezvényeinken, illetve – korlátozott példányszámban – az ügyfélszolgálaton igényelhetők. A kiadványok elektronikus változata letölthető a honlapunkról: www.tka.hu » Könyvtár menüpont.

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

PSIVET_zarokiadvany_borito_nyomdai.indd 1

66

2013.01.24. 11:22:29

2013 Szerzők: BATHó ÉVA, BOGNÁR MÁRIA, FEHÉRVÁRI ANIKó, HERMÁNDy-BERENCZ JUDIT, HORVÁTH ATTILA, JUHÁSZ JUDIT, KÁDÁR ERIKA, KOVÁCS KATALIN, MÁRTONFI GyÖRGy, MIHÁLyI KRISZTINA, POLyACSKó ORSOLyA, DR. SCHIFFER CSILLA, SZEGEDI ESZTER | 84 oldal

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 28

2013.05.13. 0:01:38

ÚjDoNSÁGoK

A nyolcvanas évek második felétől az európai egyetemek közös képzések kialakítását kezdték meg, ami a kettős vagy közös diplomák megszületéséhez vezetett. A bolognai folyamat felerősítette a közös képzések iránti érdeklődést az európai és az Európán kívüli felsőfokú oktatási intézményekben, az Erasmus Mundus program 2004–2008 között megvalósuló első fázisa pedig alapvető változást hozott kialakításukban és adminisztrálásukban. A program arra ösztönözte az európai egyetemeket, hogy a közös képzésekkel kapcsolatos adminisztratív és menedzsment problémákra megoldást találjanak. Így alakult meg 2008-ban a Bolognai Egyetem szervezésében 15 európai egyetem, illetve három Erasmus Mundus nemzeti iroda közreműködésével a JOIMAN Hálózat, amelynek finanszírozását az Egész életen át tartó tanulás program Erasmus alprogramja biztosítja. A hálózat célja a közös képzések szervezésével kapcsolatos kérdések megoldása; eredményeiket egy beszámolóban publikálták, amit most magyarul is olvashatnak.

A Beszámoló első része átfogó képet ad a közös képzések kialakításáról, második része tárgyalja az intézményi szerepköröket, a közös képzések kialakítására és irányítására vonatkozó intézményi szintű irányelveket és stratégiákat; a közös képzések menedzsmentjét és a szolgáltatások megszervezését; a hallgatók adminisztrálásának menetrendjét (jelentkezés, kiválasztás, felvételi, beiratkozás, a diplomák kiállításával és átadásával kapcsolatos ügyek).

Egy teljes fejezet foglalkozik a tandíjjal kapcsolatos irányelvekkel és a fenntarthatóság kérdésével, egy pedig a közös képzések minőségbiztosításával. A harmadik rész végül összefoglalja a projekt fő következtetéseit egy cselekvési ajánlási lista formájában.

A beszámoló igyekszik megszólítani az összes olyan felsőoktatási intézményt, amely közös képzések lebonyolítását tervezi, továbbá olyan felsőoktatási szakembereknek szól, akik új együttműködési programokat kívánnak létrehozni, és azokhoz a szakértőkhöz és adminisztrátorokhoz, akik saját intézményükön belül a nemzetköziesítés irányelveinek és stratégiájának meghatározásáért és végrehajtásáért felelnek.

TEMpUS KÖZALApÍTVÁNy ©

www.tka.hu

JÓ GYAKORLATOKRÓL A KÖZÖS KÉPZÉSEKnÉL

joiman. Beszámoló a közös képzések adminisztrációjában és menedzsmentjében alkalmazott jó gyakorlatokról

JOINT DEGREE MANAGEMENT AND ADMINISTRATION NETWORK (JOIMAN) AKTUÁLIS KÉRDÉSEK MEGOLDÁSA ÉS SZEMBENÉZÉS A JÖVŐ KIHÍVÁSAIVAL BESZÁMOLÓ A KÖZÖS KÉPZÉSEK ADMINISZTRÁCIÓJÁBAN ÉS MENEDZSMENTJÉBEN ALKALMAZOTT JÓ GYAKORLATOKRÓL

2013 Főszerkesztő: JÁNOSIK ORSOLyA Szerkesztő: DOBOS GÁBOR | 88 oldal

Az oktatás az Európai Unióban – Tanulás és együttműködés Akik kevéssé ismerik az oktatás és az európai integráció problémavilágát, általában nem sejtik, mennyire izgalmas és gazdag ez a világ. Ha valakinek mégis felkelti érdeklődését és bemerészkedik ide, nem mindig sikerül járható utat találnia, könnyen eltéved. Aki mégis kiigazodik, különleges élményben lehet része: bármerre néz, váratlan történések, meglepő jelenségek jelennek meg előtte. Az uniós folyamatok tanulmányozásával sok minden feltárul előttünk azokból az összefüggésekből, melyek a modern oktatási rendszerek fejlődését alakítják. Aki szeretné megérteni az oktatási rendszerekben zajló változások gyökereit, és arra a kérdésre keresi a választ, vajon mitől eredményes az oktatás az egyik országban és mitől nem egy másikban, érdemes az Európai Unió oktatási szerepét tanulmányoznia.

E könyv címzettjei elsősorban azok, akiket az oktatás világának rendszerszintű problémái, az oktatáspolitika kérdései érdekelnek, és arról szeretnének többet tudni, vajon a modern oktatási rendszerek milyen kihívásokkal szembesülnek, és ezekre milyen szakpolitikai válaszok adhatóak. Szól azonban azokhoz is, akik az európai integrációról szeretnének többet tudni, és akiket inkább az Európai Unió mint politikai képződmény érdekel. Számukra e könyv az integrációs folyamatok összefüggéseit egy olyan ágazatban mutatja meg, amely az elmúlt években látványosan felértékelődött a közösségi politikában. De ajánlható azoknak a társadalomtudományi érdeklődésű olvasóknak is, akik a társadalmi nagyrendszerek működésére és fejlődésére kíváncsiak, és úgy vélik, hasznukra lehet egy sajátos rendszer, az oktatás vizsgálata.

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 29

Új Mandátum Könyvkiadó, 2012, Szerző: HALÁSZ GÁBOR | 376 oldal

tudásközPont: kiadványajánló

67

2013.05.13. 0:01:41

Képzési ajánló TUDÁSKözpoNT | Nyitott képzések TEM pUS KépzőKözpoNT | Képzési naptár augusztus

EU angol szaknyelvi képzés köztisztviselőknek,

augusztus

Angolul az EU-ban módszertani továbbképzés

augusztus – szeptember

projektmenedz sment lépésről lépésre

szeptember – november

Közösségi út a tanuláshoz

október – november

Kisgyermekkori nyelvoktatás

november

Hatékony kommunikáció – prezentáció

felnőttképzésben részt vevőknek

pedagógusoknak

KérDéSE vAN? KívÁNCSi A réSzlETEKrE? Tegye fel kérdéseit a Tempus Közalapítvány munkatársának telefonon: (06 1) 237 1300 / 120 vagy e-mailen: kepzes@tpf.hu

Hány lába van a póknak? próbáltál-e már úgy nyelvet tanulni, hogy a tanárod egy szót sem szólt hozzád az anyanyelveden, amely ráadásul az övé is, és ezt te is tudtad róla? és próbáltál-e már úgy nyelvet tanítani, hogy egy szót sem szóltál a tanítványodhoz az anyanyelvén, amely ráadásul a tied is, és ezt ő is tudta rólad?

A 2012. novemberi képzés egyik résztvevőjének élménybeszámolója

68 62

Gondoltad volna, hogy hónapokkal később is emlékezni fogsz egy tízperces román gyorstalpalón tanult szavakra (amiket egy angol–magyar nyelvű képzés keretében egy magyar anyanyelvű tanár tanított egy magyar anyanyelvű csoportnak), miközben fogalmad sincs arról, hogyan kell leírni ezeket a szavakat? Gondoltad volna, hogy a tanítási módszerekről lehet rapszöveget írni és közösen elő is lehet adni egy csapat komoly felnőttel? És hogy egy továbbképzésen a gyerekkori emlékek felidézése képes megríkatni egy teljes csoportot?

Talán csak engem lepett meg, de Osváth Erika és Almási Anikó mindezt elérték nálunk röpke 30 óra alatt. Azóta is töröm a fejem, hogy fért bele ennyi minden ilyen kevés időbe.

Amikor belecsöppentem a képzésbe, épp nemrég kezdtem el dolgozni egy óvodában, méghozzá egy féléves depressziós, munkanélküli időszak után. A tanfolyam első napjára is épp munkából, ráadásul késve estem be, meglehetősen fáradtan. Az első benyomás élesen megmaradt: az ajtóban egy barátságos arcú lány, Eszter, a képzés házigazdája üdvözöl, én pedig gyorsan lehuppanok az utolsó előtti üresen maradt székre, majd nem sokkal később még egy lány csatlakozik. Ahogy lopva körülpillantok a teremben, csupa nőt látok, vélhetően mind idősebbek és tapasztaltabbak nálam.

Aztán a kivetítő előtt ácsorgó oktatók, Erika és Anikó gyors bemutatkozás után bele is csapnak a lecsóba…

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 30

2013.05.13. 0:01:44

Mire felocsúdok, Erika már angolul ismerteti az első feladatot: válasszunk magunknak egy gyümölcs- és zöldségnevet, illetve egy számot, ezek lesznek a keresztés családnevünk, illetve az életkorunk, és így kell bemutatkoznunk egymásnak. Aztán, ha valakit ugyanúgy hívnak, akkor örülünk.

Remek, gondolom magamban, a körtére gondoltam (ami egyúttal az ovis jelem is volt), de hirtelen gőzöm sincs, hogy mondják angolul... A fáradtság és a szorongás blokkolja az agyam, ezért nem bírok más gyümölcsre gondolni. Végül leküzdöm a büszkeségem, és megkérdezem Erikát, aki tudatja velem, hogy „pear”. Közben a csoport megkezdi kóválygását a teremben, én pedig csak sodródok az árral, és arra gondolok, ennek a fele se tréfa…

Aztán hipp-hopp megérkezik a második feladat is: ismét körbe-körbe kószálunk és megpróbáljuk kideríteni, hogy ki milyen korosztályt tanított eddigi pályája során, ugyanis eszerint kell majd tornasorba állnunk a legfiatalabbtól a legidősebbig.

Mivel óvodában dolgozom, belövöm az ovis kort, és közben konstatálom, hogy ez az angolul beszélés állandósulni látszik a tanfolyam jövőjét illetően. Végül beállok a sorba vagy inkább mellé, mert valami, ami tulajdonképpen korántsem meglepő, most vált egyértelművé számomra: én vagyok az egyetlen a csoportban, aki igazából még soha semmit sem tanított senkinek, nemhogy nyelvet, ráadásul kisgyerekeknek.

Mármint oké, van egy tanári diplomám, ami azt jelenti, hogy túléltem a kötelező tanítási gyakorlatot. Csakhogy a tantárgy a pszichológia volt, a korosztály pedig középés főiskola, ez pedig egy kisgyermekkori nyelvoktatás tanfolyam, és még csak gyerekem sincs…

Utána már összefolynak az események, lezárul a képzés első és második blokkja is, az ovimba új gyerekek és munkatársak érkeznek, közben lelkesen írom a házi feladatokat, létrejön a képzés Facebook-csoportja, felém pedig újabb munkamegkeresés érkezik: egy OKJ-s képzés keretében a szülővárosomban fogok pszichológiát tanítani.

Aztán újabb kiesések az időből, készülök a tanításra, majd lemegy az első, a második és a sokadik órám is, már egyre rutinosabban baktatok szombat reggelenként – hóban, fagyban, esőben – a hallgatóimhoz, és közben azon agyalok, vajon van-e köze a Tempus Közalapítvány képzésének ahhoz, hogy az első órám után megkeresett e-mailben egy hallgatóm, és közölte, hogy nagyon szerethető tanár vagyok...

Esténként, mikor felnézek a Facebookra, mindig örömmel konstatálom, ha a kisgyermekkori nyelvoktatás csoport sorában is megjelenik a zöld pötty. Elolvasom a kiposztolt cikkeket, néha magam is posztolok, vacsorához pedig megnézzük a párommal a javasolt videókat. Többen emlegetik azt is, milyen jó lenne, ha lenne folytatás.

Mintha tényleg komolyan gondolnák, pedig

GALACZI ZSÓFIA

A korai nyelvoktatásban érintett pedagógusoknak jó hír, hogy a magazin olvasásakor már javában készülődünk a Kisgyermekkori an-

avagy a kisgyermekkori nyelvoktatás tanfolyam, ahogy én láttam

gol nyelvoktatás – módszertani továbbképzés következő indítására.

Amennyiben érdekli a tanfolyam és szeretne bekerülni a következő csoportba, a kepzes@tpf.hu címen tud jelentkezni a várólistára.

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 31

a képzés nem volt ingyenes, és egy időre a továbbképzési pontok is letudva.

Persze nem ok nélküli a hála, hiszen az olyan zöldfülűeket, mint én, számtalan remekül és rugalmasan használható és továbbfejleszthető módszerrel, alapelvvel és segédlettel, illetve biztatással látta el a tanfolyam; a tapasztaltabb, időnként talán a fejüket csóváló kollégákat pedig szívből jövő dinamizmussal ösztönözte megújulásra. De azt hiszem, ez önmagában mégiscsak kevéske lenne.

Arra kell hát gondolnom, hogy itt valami nem mindennapi „pluszt” kaptunk, a tanfolyam ugyanis az első percétől az utolsóig modellértékű volt mindannyiunk számára. Nemcsak Erika szuperhasznos oktatói videói által, amelyeket közösen elemezve, a szakmai buktatókra a saját hibáit felvállalva hívta fel figyelmet, hanem egész példamutató oktatói munkájával, amely révén a saját bőrünkön tapasztaltuk meg, hogyan lehet szinte végig játékba burkolva tanulni bármit. Közben ráébredtünk arra is, hogy ahhoz, hogy hatékonyan oktassuk a legifjabb korosztályt, saját magunkból is elő kell varázsolnunk a gyermekit, annak minden jó és rossz oldalával együtt. 

Tudásközpont: képzési ajánló

61 69

2013.05.13. 0:01:48

Zabolázott

rockmenedzser Interjú Kellermann Évával, a projektmenedzsment képzésünk oktatójával

 Hosszú

évek óta dolgozol projektmenedzserként és tanácsadóként a szakmában. Mesélj nekem a pályád indulásáról! Ha jól tudom, akkor Te annak idején angol szakos bölcsészként végeztél az egyetemen. Hogyan nyergeltél át a pályázatok, a projektmenedzsment világába?

Már a gyerekkoromban megvoltak ennek az előzményei. Kiskamasz koromban ugyanis rockmenedzser akartam lenni, mert nagyon szerettem a rockzenét, és sokat olvastam erről az újságokban. Akkoriban, az 1980-as évek közepén sokat panaszkodtak arra a hazai zenekarok, illetve az őket menedzselni igyekvő „zenekari tagok”, hogy a zenekarok nem tudják befutni a tehetségüknek megfelelő pályát, nem tudnak annyi emberhez eljutni, ha nincs egy szervező, aki ebben őket segíti. Ezek az emberek valójában nem voltak a zenekar tagjai, ők inkább a menedzsmenttel akartak foglalkozni, és arra panaszkodtak, hogy erre Magyarországon nincs lehetőség. A 80-as években Magyarországon a menedzser szakma tulajdonképpen még nem létezett. Én viszont egészen az egyetem végéig, sőt még utána is ezzel szerettem volna igazából foglalkozni.

Az ELTE angol szakára jártam, emellett pedig hallgattam órákat a kulturális menedzserképző programban is. Egyetem után először elmentem egy gimnáziumba angolt tanítani, de azt világosan tudtam, hogy önmagában a nyelvtanítás engem annyira nem érdekel, jobban szeretnék valami tartalmi dolgot tanítani. És tulajdonképpen az oktatás és a menedzsment iránti vonzódásom ért össze akkor, amikor néhány hónappal az egyetemi diplomám megszerzése után egy barátom felhívta a figyelmemet, hogy a Tempus Magyarországi Iroda felsőoktatási programkoordinátort keres.

1997. január 1-vel léptem be a közalapítványhoz, így az egész korai alkalmazottak között voltam, hiszen akkor még csak hatan dolgoztak a szervezetnél. A terület rögtön megtetszett, különösen azért, mert a Tempus egy felsőoktatási segélyprogram volt, amiben az angoltudásomat ugyanúgy tudtam hasznosítani, mint a menedzsment, illetve a felsőoktatás iránti érdeklődésemet.

70

Engem kezdettől fogva lenyűgözött ebben a pályában az, hogy nem egy dologgal kell foglalkozni. Az egyik nap irodalomtudományi projektet monitoroztunk, a másik nap vegyészmérnökit, a harmadik nap kimentünk terepre, és megnéztünk egy egészségügyit, aztán délután egy építészetit. Ez a sokféle téma, ez a sokféle terület a felsőoktatáson belül nagyon színessé, élvezetessé tette a munkát.

Másfelől azt is érezhettem – nem sokkal a rendszerváltás után – hogy megnyílik a lehetőség az új generációk számára, akiknek már természetes lesz, hogy a tanulmányaik során külföldi tapasztalatot vagy szakmai gyakorlatot szereznek.  Operatív

szinten tehát a Tempus Közalapítvány kötelékében kezdtél el beletanulni a pályázatok világába, a projektmenedzsmentbe. Kaptál egy olyan szakmai, módszertani tudáshátteret, ami akkor egyedülálló volt Magyarországon, napi kapcsolatban lehettél nemzetközi kollégákkal, teret kaptál a személyes fejlődésre, a szervezeti háttér pedig adott egy infrastrukturális és anyagi biztonságot is. Mégis mi volt az a fordulópont, amikor azt érezted, hogy neked tovább kell innen lépned és egy más szervezet keretein belül vagy akár szabadúszóként szeretnéd folytatni?

1999-ben kezdtünk el egy nagyon érdekes feladatot a Közalapítványnál: a Strukturális Alapokra való felkészülés kapcsán az Európai Szociális Alap Magyar Képzőközpont feladatait láttuk el. Én 1999– 2000-ben ebben dolgoztam egy nemzetközi hálózat tagjaként, azaz a 2004-es EU csatlakozás előtt majd öt évvel már beleláthattam ebbe a területbe, és az is nyilvánvaló volt, hogy ez a jövő. Mivel

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 32

2013.05.13. 0:01:51

formalizálható szakmai értékek, az érdekek, meg aközött, hogy azért mindeközben eredményre is kell jutni záros határidőn belül. Úgy gondolom, hogy régen kevésbé voltam érzékeny ezeknek a különböző szakmai csoportoknak a sajátos igényeire, a felfogására, az értékeire.

Pedig igenis van olyan, hogy bezárulnak a kapuk, hogy nem lehet tovább gyorsítani a folyamatokat és az ilyen helyzeteket szakmailag is nagyobb empátiával kell megközelíteni.  Mi

a Tempus Közalapítvány az európai uniós közösségi programokat koordinálja, és az Európai Szociális Alap programjainak lebonyolításában nem volt valószínűsíthető a részvétele, én viszont azt gondoltam, hogy ezen a téren is szeretnék tapasztalatot szerezni. Így a Tempus Közalapítványtól továbblépve 2002-ben először egy PHARE projektnek voltam a témavezetője az akkori munkaügyért felelős minisztériumban, majd részt vettem én is a Strukturális Alapok intézményrendszerének a kiépítésében. 2004-ben pedig megláttam a lehetőséget arra, hogy ebben a szakmában szabadúszóként is lehet mozogni. Főleg a képzési területhez szerettem volna visszatérni a sok programkoordinációs és menedzsment feladat után, és ehhez a lehetőséget megint éppen a Tempus Közalapítványtól kaptam meg 2004-ben.  Ha

egy tanulási folyamatként tekintünk arra, ahogy valaki projektmenedzserré válik, akkor mi volt a Te utad, melyek voltak a Te lépéseid?

Saját magunk tanultunk az éles helyzetek során. Ez egy igazi tapasztalati tanulási folyamat volt, és minden tekintetben új, hiszen a projektalapú munkaszervezésnek akkor még nem voltak hagyományai itthon.

 Akkor

bizonyára ez sem volt minden esetben sikertörténet. Van-e olyan kudarcod vagy bedőlt projekted, amire visszaemlékszel, és meg is osztanál? Ami így utólag tanulságos lehet mások számára is abban, hogy hibázni oké, és a projektmenedzserré válás egy tanulási folyamat, ami közben hibákat is vétünk.

Régebben nagyon technokrata szemléletű voltam. Azt mondtam, hogy ott vannak a határidők, és azokat tartani kell, és az időkényszer majd ki fogja nyomni a kollégákból a teljesítményt. Azzal akkoriban nem számoltam, hogy különböző szakmákban különböző csoportoknak különböző az érzékenysége. Van, ahol ezt a hozzáállást nagyon rámenősnek érzik, és visszatántorodnak tőle az emberek. Bizonyos szakmai konszenzusokat nem lehet idő nyomása alatt kikényszeríteni. Igaz, hogy lett eredménye, és igaz, hogy fél siker volt, tehát volt valami a végén, amit le tudtunk tenni az asztalra, de az az eredmény nem olyan minőségű volt, mint amilyen lehetett volna.

Valamiféle kompromisszumot kell kötni az egyes szakmák működése, az egyes emberek mentalitása, a különböző nehezen

az, amit a projektmenedzserré váláshoz egy képzés hozzá tud tenni? Tehát mi az, amit így iskolapadban el lehet sajátítani, és mi az, amit tényleg csak a terepen?

Aki teljesen kezdő, az a projektmenedzsment képzés során kap egy bevezetést a hazai és az uniós pályázati rendszerbe, a különböző projektfejlesztési eszközöknek a használatába, a projektlogikába, a költségvetés tervezésbe. Azt gondolom, hogy egy kezdő számára a projektmenedzsment képzés – különösen a házi feladatok során elkészítendő projektterv által – azt nyújtja a résztvevőknek, hogy fogják a kezét a tűzkeresztségen való átesésnél. Azután, ha a képzés során valaki végigküzdi magát a logikai keretmátrixon, érti és használja a problémafát-célfát, összeállít egy Gantt-diagramot és egy költségvetést, akkor már nem fog félni attól, hogy a későbbiekben is használja ezeket az eszközöket. Komoly rutint nyilván nem fog szerezni, de fel lesz vértezve azokkal az alapokkal, amelyekre a későbbiekben építeni tud.

Aki már kicsit gyakorlottabban vesz részt a Tempus Közalapítvány képzésén, az általában azt jelzi vissza, hogy az eddig kicsit kaotikusan létező szilánkok egyszer csak összeállnak egy képpé a fejében. És van még egy fontos dolog emellett, a képzés elvégzése által jobb lesz az érdekérvényesítési képességük. Határozottabbak lesznek, átlátják a projektstruktúrát és a munkaszervezéshez, az érdekek összehangolásához is kapnak tippeket a képzés során.  Mi

számodra a legnagyobb siker oktatóként?

A sikernek semmi jobb visszaigazolása nincs egy képzés esetében, mint az, hogy hívják az embert együtt dolgozni. Amikor az egykori tanítványok már együttműködő partnerként is jelentkeznek. És közben látom azt is, hogy a kurzus korábbi résztvevői nagyszerű projektmenedzserekké, kiváló pályázatírókká váltak, és sorra nyerik el az uniós támogatásokat projektterveikhez.  kéthelyi eszter

Ön is szeretne eredményes pályázatokat írni?

Szeretne forrást szerezni a céljai megvalósításához?

Csatlakozzon következő projektmenedzsment képzésünkhöz!

KÉRDÉSE VAN? KÍVÁNCSI A RÉSZLETEKRE? Tegye fel kérdéseit a Tempus Közalapítvány munkatársának telefonon: (06 1) 237 1300 / 120 vagy e-mailen: kepzes@tpf.hu

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 33

Tudásközpont: képzési ajánló

71

2013.05.13. 0:01:51

Vendégoldal A strukturált párbeszéd a fiatalok és a döntéshozók közötti párbeszéd, érdekképviseleti folyamat egy formája, félévente változó, az éppen soros EU-elnökség által javasolt témákról.

A témák mindegyike szorosan kapcsolódik a fiatalok életéhez, a különböző problémáikhoz, amelyek társadalmi jelentőséggel bírnak egész Európában.

2010 elején a spanyol-belga-magyar trió indította el elsőként ezt a párbeszédet, ami a fiatalok foglalkoztatásával, a gazdasági világválság óta egyre nehezebben kezelhető problémával foglalkozott, amely hosszú távon is felvet számos társadalmi és fenntarthatósági kérdést. A magyar EU-elnökség a trió eredményeit, a fiatalok és a döntéshozók párbeszédének javaslatait foglalta össze és vitte hivatalos formában is EU tanácsi szintre.

A konzultációkat (online, fókuszcsoport, mini interjú, kutatások) minden EU tagállamban nemzeti munkacsoportok koordinálják, amelyekben nem kormányzati és kormányzati képviselők (ifjúsági, kormányzati, szakpolitikai delegáltak,ifjúsági terület képviselői és ifjúságkutatók) azonos arányban vesznek részt. Magyarországon évente körülbelül 1000-2000 fiatal mondja el közvetlenül a véleményét az adott témákban, valamint további ifjúsági szervezetek és ifjúságsegítők képviselői is hozzáadják szakmai tudásukat, tapasztalataikat az eredményekhez.

A lengyel-dán-ciprusi trió a fiatalok részvételével foglalkozott. 2013 elején az ír EUelnökséggel indult az ír-litván-görög trió, ahol az átfogó téma a fiatalok társadalmi kirekesztettsége. Az ír olvasatban minden olyan szempont felmerül, amely a különböző jóléti szolgáltatások, javak vagy például az oktatáshoz való hozzáférés, lakhatás és létbiztonság kérdésével foglalkozik. 2013. március közepén került sor az ír kérdések alapján lefolytatott nemzeti konzultációk közös, európai véglegesítésére Dublinban, az EU Ifjúsági Konferencián.

A dublini és az azt megelőző ciprusi konferenciák magyar delegáltjait kérdezve szeretnénk közelebb hozni és bemutatni azt, hogy miről is szól a strukturált párbeszéd, miért hasznos és miért érdemes beleszólni!

Szólj bele! Szélesítsd a látóköröd!

Miről is szól a strukturált párbeszéd a fiatalokka l?

Bekapcsolódási lehetőségek, felhívás ok, nemzeti jelentések, európai eredm ények, További információ: ww w.faceboo k.com/szoljbe

72

le

Németh Annamária • a ciprusi EU Ifjúsági Konferencia egyik delegáltja, az IKK tagja, az Európai Ifjúsági Fórum Magyar EU-elnökségi projektjének partnere az AEGEE-Budapest elnökeként Mi a strukturált párbeszéd különböző szinteken jelentkező igazi haszna a fiatalok szemszögéből?  Helyi szinten: Gyakran elfeledkezünk arról, hogy adott országon belül a vidéki fiatalok helyzete mennyiben eltérő lehet a fővárosban élőkétől. A strukturált párbeszéd segít a helyi szintű vélemények feltérképezésében és azok eljuttatásában nemcsak országos, de európai szintű döntéshozók elé is.  Országos szinten: A strukturált párbeszéd országos szinten hozzájárulhat a fiatalok egységes érdekképviseletének megvalósulásához, hiszen így a hazai döntéshozók is megismerhetik a fiatalok véleményét az éppen aktuális témákban. Az EU Ifjúsági Konferenciákon pedig (melyek félévenként megrendezett, adott témát összefoglaló és záró események), együtt dolgoznak fiatalokkal.  Európai szinten: Számos probléma, köztük a fiatalok munkanélkülisége az EU összes tagállamát egyaránt érinti, így az ilyen közös kihívásokkal szembeni fellépéshez szükséges az európai szintű véleménybecsatornázás a döntéshozatali folyamatokba, amit a strukturált párbeszéd garantálni tud.

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 34

2013.05.13. 0:01:52

Nádasi Eszter • az ír EU Ifjúsági Konferencia egyik delegáltja Miért fontos, hogy a fiatalok korosztálya nevében elmondjuk a véleményünket a strukturált párbeszéd keretében? „Tanulj meg kiállni magadért”— milyen gyakran halljuk ezt a mondatot, legyen szó családi, iskolai, vagy munkahelyi környezetről, de ugyanez sugárzik a médiából is.

A felszólítás azonban számos körülményt figyelmen kívül hagy. Kinek lenne a felelőssége megtanítani a fiatalokat arra, hogyan képviseljék érdekeiket? Hogyan lehetne a fiatalokat arra ösztönözni, hogy fogalmazzák meg problémáikat, igényeiket, és azt közvetítsék is a döntéshozók irányába?Nagyon fontos kiemelt figyelmet fordítani azokra, akik az érdekérvényesítésükben valami miatt (kompetenciák, magabiztosság, csatornák hiánya) akadályoztatottak.

Külön figyelmet érdemelnek a különböző kisebbségek tagjai is. Rengetegen vannak azok, akik a rendszerben láthatatlanoknak érzik magukat amiatt, mert problémáik nem reprezentáltak. Erősíteni kell tehát a fiatalokban, hogy fogalmazzák meg és képviseljék véleményüket, amely jelentőséggel bír és változásra ösztönző lehet. A strukturált párbeszéd komoly ígéret, és nagyszerű lehetőség arra, hogy állandósuljon a párbeszéd fiatalok és döntéshozók között. A párbeszéd irányításában és működtetésében részt vevők a híd szerepét töltik be. Fontos, hogy éljenek a korosztályuk bizalmával, hogy minél többoldalúan informálódjanak, megfelelő rálátással, megértéssel és felelősséggel képviseljék a csoport ügyeit az aktuális és a jövőre kihatással lévő kérdésekben.

Polgár Zsuzsanna • az ír EU Ifjúsági Konferencia egyik delegáltja, a nemzeti munkacsoport tagja az IKK tagjaként

Sóti Anett • a ciprusi EU Ifjúsági Konferencia egyik delegáltja, a nemzeti munkacsoport tagja az IKK tagjaként Mi volt számodra a ciprusi EU Ifjúsági Konferencia legmeghatározóbb élménye? Örömmel töltött el, amikor a konferencián az európai koordinációért felelős Európai Ifjúsági Fórum külön kiemelte Magyarországot a konzultációk kapcsán használt jó gyakorlati módszerek miatt. Ilyen jó és követendő példának számított, amikor személyesen látogattunk el nyári fesztiválokra, hogy megszólítsuk a fiatalokat vagy éppen mini interjús videó készült fiatalokkal a migráns hátterű társaik helyzetéről, beilleszkedési nehézségeikről.

Hogyan foglalnád össze röviden az dublini EU Ifjúsági Konferencia eredményeit a fiatalok szemszögéből?

Az ír EU-elnökség és a dublini konferencia témaválasztása, a társadalmi kirekesztésa gazdasági válság hatásai miatt az egyik legégetőbb kérdés az ifjúságügy területén.

A magyar fiatalokat érintő, a sajtóban leggyakrabban emlegetett problémák, mint pl. az ingyenes felsőoktatás kérdése, a munkanélküliség markánsan megjelentek a három napos konferencia végén elfogadott ajánlásokban. Ezért úgy érzem, hogy nemcsak nemzeti, de európiai szinten is van ereje a magyar fiatalok hangjának. 

Szabados Viktor, az Ifjúsági Strukturált Párbeszéd Nemzeti Munkacsoport elnöke, az Európai Ifjúsági Fórum egykori EU-elnökségi összekötője

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 35

vendégoldal

73

2013.05.13. 0:01:53

Virtuális Egyetem interjú Ollé Jánossal Az idén februárban elinduló Virtuális Egyetem nyílt oktatási modelljében olyan kurzusokat hirdet, amelyhez kurzusgazdaként és résztvevőként is bárki csatlakozha t. A komplex (offline, online és virtuális) tanulási környezet – reagálva a tudásról, annak megszerzéséről és megosztásáról való gondolkodás átalakulására – újfajta megkö zelítést, hozzáállást, motivációt feltételez az oktatási szereplők részéről. „Az ingyen es és nyílt oktatáshoz való viszony egyszerre tanuláskritika és tudáspiaci körkép ” – vélekedik ollé jános, az ElTE pedagógiai és pszichológiai Karának adjunktusa, akivel a virtuális Egyetem ötletének kidolgozása, elindítása kapcsán beszélgettün k.  A virtuális – mint a nem valódi, a valóságot imitáló – kifejezés régóta

beépült a köztudatba, többféle kontextusban használjuk. De mitől virtuális egy egyetem, mit takar ez az elnevezés az oktatásban?

Amikor virtuális egyetemről beszélünk, nehéz pontos meghatározást adnunk, hiszen ez nem egy intézmény- vagy oktatástípus, és nincsenek olyan jellemző sajátosságai, amelyek összeköthetnék a különböző virtuális egyetemeket. Jelentheti azt a technológiai környezetet, amit használunk hozzá, de jelölheti azt is, hogy ez nem egy valós oktatási intézmény valódi épülettel, hanem egy online portál, illetve szolgáltatásrendszer. Az általunk létrehozott Virtuális Egyetem alapvetően egy független oktatási felület, amely csak részben kapcsolódik bázisintézményéhez, az ELTE PPK-hoz.

Több különböző oktatási környezet együttes felhasználásáról van szó, ahol a kontakttevékenységre alkalmas hagyományos offline környezet, az online, illetve a virtuális 3D-s környezetek egymáshoz kapcsolódása teremti meg a virtuális egyetem kereteit.  Milyen oktatási trend hívta életre a virtuális oktatási intézményeket?

A virtuális egyetem alapgondolata a nyílt oktatás, ami az oktatáselméletben már korábban is önálló jelentéssel bírt, elterjedésével párhuzamosan azonban átalakult. Egyik szemléletes, nemzetközi jó példája a coursera (www.coursera.org) nevezetű nyílt oktatási portál, amely összeköti a felhasználókat az egyetemek által közvetített számtalan tartalommal. Nyílt oktatás alatt azt értjük, amikor az oktatási környezet, az oktatási tartalom vagy az oktatási folyamat tevékenységei online környezetben bárki számára szabadon elérhetők, hozzáférhetők. Ebben az elmúlt pár év oktatástechnológiai változásai is hangsúlyos szerepet játszanak az egyre olcsóbban és könnyebben elérhető eszközök és a webes felületek fejlődése által.

Ma már szinte bárki lehet tartalomszolgáltató, a módszertanilag igényes és változatos anyagok összeállítása és online megjelenítése egyre kevésbé igényel speciális informatikai szaktudást. A felhasználók pedig egyre több dolgot használnak online, így egyre kevésbé okozhat gondot, hogy ezekhez a tartalmakhoz hozzáférjenek.

74

Konkrétan milyen technikai feltételek szükségesek a meghirdető, illetve a felhasználó részéről? Mi jellemzi az oktatási környezetet?



Az elmúlt tíz évben ezen a területen gyakorta hangoztatott tévképzet volt, hogy nincsenek meg a megfelelő technológiai feltételek a hatékony működtetéshez. Pedig a Virtuális Egyetem projekt idei elindulása nem egy új találmány, amely majd forradalmian átalakítja az oktatás és felnőttképzés hétköznapjait, hanem az elmúlt néhány év oktatás-informatika fejlődésének teljesen természetes következménye. A kurzusindítás a meghirdető részéről nem igényel különleges technológiai apparátust, hiszen ezek az online rendszerek kis erőforrással és viszonylag könnyen telepíthetők.

Egy kurzus oktatási környezete sokféle lehet: van olyan, amelyik osztálytermi környezetben zajlik, de ehhez online közösségi felületek, online rendszerek támogatása kapcsolódik; van, ahol online környezetek 3D-s terekkel, virtuális környezetekkel egészülnek ki.

Ha a legkomolyabb technológiai hátteret szeretnénk is kihasználni, a felhasználó részéről mindössze egy viszonylag erős számítógép és egy egészen átlagos minőségű hálózati kapcsolat szükséges. Ha ez megvan, a felhasználó technikailag felkészült arra, hogy részt vegyen az adott kurzuson, már „csak” a motiváció és a kitartás, illetve szabadon felhasználható idő szükséges a részéről.  Ha

a technikai feltételek adottak is, az online tanulási környezet kihívást jelenthet a résztvevők számára…

Valóban, ám ezen a téren is változások mutatkoznak.

Az online nyílt oktatási portáloknak nagy segítségére vannak az olyan tendenciák, mint pl. a növekvő Facebook felhasználás vagy a felhasználók egyre nagyobb online aktivitása.

Igaz, hogy nem oktatási környezetben szereznek tapasztalatot, hanem egy átlagos közösségi portálon, de ha már megtanulnak tartalmakat és információkat megosztani, sokkal könnyebben boldogulnak az online tanulási környezetekben is.

Ez nemcsak technológia, hanem tapasztalat és szokás, illetve attitűd kérdése is.

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 36

2013.05.13. 0:01:56

 Milyen

szemléletváltozást igényel a tanulás, tanítás, tudásmegosztás kapcsán a nyílt oktatásban való részvétel? Mit jelent ez az intézmény szempontjából?

Sokszor felmerül intézményes keretek között, hogy a felsőoktatási intézményeknek mennyiben érdeke, hogy az oktatási anyagaik megjelenjenek online környezetben. Kérdésként fogalmazódik meg az is, hogy a nyílt oktatási portálok hogyan viszonyulnak az átalakuló felsőoktatáshoz, kell-e attól tartani, hogy az ilyen komplex oktatási környezetek kiváltják majd a kontaktképzésre épülő felsőoktatást.

Erről természetesen szó nincs, hiszen az egyetemi kurzusok egy jelentős része olyan kompetenciákat fejleszt, amelyhez a virtuális egyetemi környezet nem ideális, bizonyos kompetenciák fejlesztésére nem is alkalmas. Ezen kívül ezeknek a kurzusoknak az elvégzéséhez reálisan jóval több és átláthatóbb munka- és időráfordítás szükséges. Vagyis nem nagyon találnánk olyan felhasználót, aki az online nyílt oktatásban – ahol a teljes tevékenysége látható, naplózott és követhető – egy egyetemi képzés összes tanegységét vállalná.

Szintén valamiféle kockázatként szokott felmerülni, ha az egyetemen kívülről érkezők, pl. az adott kurzushoz kapcsolódó szolgáltatásiparban dolgozó, külső szakemberek kapcsolódnak be a kurzusba.

Az egyetem ebben az esetben valójában a kihelyezett szakmai gyakorlatot szervezi be a saját nyílt képzésébe azáltal, hogy ilyen piaci szereplőket is beenged, ami mindkét oldalnak kifejezetten előnyös. E hallgatók jelenléte biztosítja a gyakorlati környezet reflexióit, egy olyan hétköznapi, működő piaci szemléletmód megjelenését, amit az egyetem nem, vagy csak nagyon nehezen tud előállítani. Az egyetem által létrehozott és megosztott tudáskoncentrációval pedig egyfajta társadalmi küldetés teljesítésére is lehetősége nyílik, és nem mellékesen megmutatja az érdeklődő munkaerőpiacnak, hogy a hallgatók gyakorlati munka végzése közben mire képesek.

 Az

oktatók részéről igényel valamiben változást?

Természetesen, egy nyílt képzés egyrészt fokozott munkaterhelést, a hallgatók irányában differenciáltabb megközelítést és komoly szemléletváltozást igényel oktatói szinten is. Az oktatónak vállalnia kell, hogy az elmondott előadás anyagai felkerülnek az internetre és bárki számára elérhetővé válnak. Ez egyfelől rendkívül erős értékelő helyzetet teremt, és számolni kell azzal is, hogy nem mindenki fog konstruktív szándékkal közelíteni a megosztott tartalomhoz. Az oktatókban felmerülhet továbbá az a nem igazán jogos félelem is, hogy az anyagok megosztásával csökkeni fog az órára járók száma, pedig a kettő között nincs összefüggés, ez sokkal inkább a hallgatói szorgalomtól és a tanuláshoz való hozzáállástól függ.  Mi

lehet a hallgatók motivációja? Hogyan alakul a tanuláshoz való hozzáállásuk a nyílt oktatási környezetben?

A hallgatók nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy az online vagy virtuális környezetben zajló tevékenység nagy része átlátható, hozzáférhető, mindenki által áttekinthető aktivitást jelent az ő szempontjukból is. Hiába van még érvényben az a tévképzet, hogy az oktatás hatékonysága a személyes jelenléttől függ, valójában az a helyzet, hogy míg a személyes jelenlétre épülő szemináriumokat sokszor minimális odaadással is lehet teljesíteni, addig online környezetben nem lehet kibújni a tényleges feladatok alól, mert ennek rögtön nyoma van. Ez természetesen a hallgatók szempontjából is nagyságrendekkel több munkaterhelést jelent, ami viszont nagyarányú lemorzsolódást okoz. Nem véletlen, hogy a nyílt oktatási képzésekben

„...intézményesült oktatásban a hozzáértők tudása, társas tanulásban a közös bölcsesség... az átlagos lemorzsolódási arány globális szinten is 70–90% között van. Sokan találják érdekesnek az ingyenesen hozzáférhető tartalmi kínálatot, de nem számolnak a kurzus sikeres elvégzéséhez szükséges heti óraszámmal.

A résztvevők motivációja sokféle lehet, az egyetemi hallgatóknak pl. az, hogy gyakorlati feladatokkal kiválthatnak egy kollokviumos tanegységet. A hallgatók egy része örül annak, hogy magas szintű követelményekkel, oktatással, komplex oktatási környezettel találja szembe magát. A külsős résztvevők elsősorban a tudásért, a tudásközösségért jönnek, így általában a motivációjuk és az aktivitásuk is kiemelkedőbb.  Mire

van még szükség a hallgatók részéről? Vannak olyan készségek, amelyek megléte, fejlesztése elengedhetetlen a kurzusokon való részvételhez?

Itt elsősorban nem technológiai kompetenciákról van szó. Sokkal fontosabb tényező az időmenedzsment, a saját időbeosztásról való tudatos gondolkodás, tervezés. Szintén komoly jelentősége van az önszabályozásnak, a saját tanulási folyamat irányításának, a tanulásmódszertannak. Ha ezek nincsenek meg a bemenetnél, ha a hallgató nem tudja a saját tanulását tudatosan irányítani, rendszerezni és saját magát motiválni, akkor nagy lesz a lemaradás veszélye. A virtuális és online környezetben senki nem fogja őt a hagyományos közoktatásban vagy a kontaktoktatásra épülő felsőoktatásban megszokott módon támogatni, motiválni, részben a felnőttképzés, részben pedig a nyílt oktatási rendszer sajátosságai miatt. A kontaktképzés egy rejtett hatása, hogy a rendszeressége emlékezteti a résztvevőt a vállalt kötelezettségeire. A nyílt oktatás kurzusainál általában nincs ilyen hatás, és a kezdetben nagyon csábító egyéni, szabad, tetszőleges időbeosztás nagyon könnyen a legnehezebb feladattá válhat.  Hogyan

tehető láthatóvá egy kurzuson való részvétel, illetve a kurzus sikeres elvégzése a hallgató szempontjából? Kapnak-e valamilyen tanúsítványt a résztvevők?

A kérdés egy nagyon érdekes, ellentmondásos helyzetre világít rá.

Miközben a tudásalapú társadalom fogalmi keretei között a tudásról való gondolkodásunk átalakul, és ma már nem az számít, hogy kinek milyen papírja van, sokkal inkább a tényleges, teljesítményképes, alkalmazható tudás, ehhez képest egy ilyen elvek alapján induló virtuális egyetemtől sokszor megkérdezik, hogy milyen végzettséget, milyen beszámítható papírt ad. A tanúsítvány a nyílt oktatási környezetek alapfilozófiájához képest nem releváns. A nyílt oktatás világában ennek sokkal kisebb jelentősége van az online környezetben bemutatható, saját produktumokat gyűjtő e-portfoliókhoz, a hallgató nevével jegyzett, dokumentált, elvégzett feladatokhoz vagy a tényleges várható potenciális munkavégzéshez képest. A valóban nyitott tanulni vágyók többségét a várhatóan megszerezhető tudás és készségeik fejlődése, a tudásközösségben való részvétel motiválja.

Az interjút készítette: B. TIER NOÉMI

A Virtuális Egyetem jelenleg elérhető kurzusai: információtudomány és média a 21. században • Távoktatás és elearning • élet a virtuális térben További információk a virtuális Egyetemről, a kurzusokról és az oktatókról elérhetők a www.virtualis-egyetem.hu honlapon.

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 37

2013.05.13. 0:01:57

pályázati felhívások A Tempus Közalapítvány minden, pályázataival kapcsolatos információt, pályázati űrlapot, egyéb dokumentumot térítésmentesen bocsát az érdeklődők rendelkezésére, azok kereskedelmi forgalomba nem hozhatók.

A Tempus Közalapítvány előzetes formai bírálatot végez a beadási határidő előtt, a formai bírálati határidőre beküldött pályázatok esetében, így a pályázóknak a hivatalos beadási határidőig hiánypótlás keretében lehetőségük van javítani az esetleges formai hibákat. Az előbírálati határidők az egyes pályázati formák kiírásában olvashatók.

A Tempus Közalapítvány pályázati programjaiban a döntések ellen – sem méltányossági, sem más alapon – fellebezésre nincs lehetőség.

Az itt szereplő ismertetők csak kivonatok. Az aktuális pályázati lehetőségekre vonatkozó részletes felhívások, útmutatók és pályázati űrlapok elérhetőek a Tempus Közalapítvány honlapján. Kérjük, pályázás előtt figyelmesen olvassák el ezeket a dokumentumokat! www.tka.hu

Egész életen át tartó tanulás program Az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programja (LLP) gyerekkortól időskorig nyújt pályázati lehetőségeket. Négy szektoriális alprogramja közül a Comenius a közoktatást, az Erasmus a felsőoktatást, a Leonardo a szakmai képzést, a Grundtvig pedig a felnőttoktatást támogatja.

A részt vevő országok köre: a 27 EU-tagállam, továbbá Norvégia, Izland, Liechtenstein, Törökország, Svájc és Horvátország.

Comenius Comenius szakmai továbbképzés pedagógusoknak A program célja az oktatók készségeinek fejlesztése, a szakmai kompetenciák javítása nemzetközi környezetben. Az akció 1–6 hetes intenzív kurzusokon vagy szakmai és módszertani továbbképzési programokon való részvételhez nyújt egyéni ösztöndíjat pedagógusoknak.

A pályázásra jogosultak köre: Közoktatási intézményben dolgozó/közoktatási intézmény munkáját segítő szakemberek: Óvodai nevelők, általános és középiskolai tanárok, iskolaigazgatók, az iskolavezetés tagjai, iskolai személyzet, pályaválasztási tanácsadók, szaktanácsadók, oktatási tanácsadók, tantervfejlesztők, iskolával kapcsolatban álló nevelési szakemberek, kirekesztéssel fenyegetett vagy veszélyeztetett tanulókkal foglalkozó oktatók (pl.

76

mediátorok és utcai oktatók), interkulturális oktatásban résztvevő, migráns munkavállalók és vándorló életmódúak gyermekeinek az oktatásával vagy sajátos tanulási igényű diákokkal foglalkozó oktatók, egykori és munkanélküli tanárok, akik szakmai karrierjük megszakítása után a közoktatásba visszatérnek, tanárképzésben részt vevő oktatók, akik a tanári diploma megszerzésétől számítva 2 éves tanítási tapasztalattal rendelkeznek a pályázat benyújtásakor, és nem részesültek támogatásban a Comenius szakmai továbbképzés pedagógusoknak akcióban a 2012. évi és 2013. évi pályázati felhívás keretében.

Támogatható tevékenységek: • Általános továbbképző kurzusokon való részvétel • Nyelvtanár-továbbképző kurzusokon való részvétel • Nyelvtanfolyamon való részvétel • Comenius hálózat vagy Comenius többoldalú együttműködési projekt vagy valamelyik LLP Nemzeti Iroda, illetve a közoktatás terén működő európai egyesület által szervezett olyan rendezvényen való részvétel, melynek programja megfelel az akció célkitűzéseinek • Szakmai konzultáció, hospitálás, illetve szakmai gyakorlat egy közoktatási intézményben vagy egy olyan szervezetnél, melynek tevékenysége fontos szerepet játszik a közoktatás területén (civil szervezetek, önkormányzatok, stb.)

Pályázati feltételek: • a pályázó a továbbképző intézmény által meghatározott célcsoporthoz tartozzon;

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 38

2013.05.13. 0:01:59

Erasmus Erasmus Intenzív Nyelvi Kurzus (EILC) hallgatók részére Az Erasmus program keretében a 2013/2014-es tanév I. félévére* külföldi tanulmányi vagy gyakorlati ösztöndíjat elnyert hallgatók a fogadó ország nyelvéből rendezett 2–6 hetes intenzív nyelvi kurzuson vehetnek részt a külföldi tanulmányok / gyakorlatok megkezdése előtt közvetlenül.

• a megpályázott téma hasznosítható legyen a pályázó mindennapi munkájában és intézményében; • a kiválasztott kurzus jól illeszkedjen egyrészt a pályázó saját szakmai, másrészt az általa oktatott diákok tanulási igényeihez; • általános kurzus esetében a pályázó nyelvtudása megfelelő szintű legyen a részvételhez.

Prioritások az adott évre vonatkozóan: Európai szinten prioritást élveznek azok a pályázók, akik korábbi Socrates projektek vagy LLP többoldalú projektek és hálózatok eredményeként kidolgozott képzésen kívánnak részt venni.

A Nemzeti Iroda az alábbi nemzeti prioritásokat határozta meg a 2013-as pályázati körre: elsőbbséget élveznek azok a pályázók, akik • nem rendelkeznek nyelvtanári diplomával, • kevéssé használt, kevéssé tanított nyelven rendezett kurzusokon való részvételre pályáznak, • job-shadowing vagy hospitálás tevékenységre, vagy általános tanártovábbképző kurzusra pályáznak, • célzottan sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését szolgáló továbbképzésre pályáznak.

A támogatás mértéke: Támogatást a tanfolyamdíjra (megpályázható a tanfolyam teljes költsége, maximum 150 euró/nap, illetve maximum 3000 euró összeghatárig), az utazási és szállásköltségre, valamint olyan más megélhetési költségek fedezésére lehet kérni, melyek a szakmai továbbképzési tevékenységgel közvetlen összefüggésben merülnek fel.

A támogatás pontos összege a látogatott továbbképzés típusától, időtartamától, valamint a résztvevő tényleges utazási költségeitől függ. A támogatás nem minden esetben fedezi a külföldi tartózkodás teljes költségét.

A pályázás menete: A pályázó kiválasztja a számára megfelelő tartalmú tanártovábbképzést, és jelentkezik a továbbképzést szervező intézménynél. A választott továbbképzésen való részvétel pénzügyi támogatásához a Tempus Közalapítványnál lehet pályázni. A pályázati űrlap elérhető a www.tka.hu oldalon.

A pályázatokat – az on-line kitöltést és elküldést követően – postai úton a Tempus Közalapítvány postacímére kérjük eljuttatni.

Pályázati határidők: • 2013. április 30.

• 2013. szeptember 17.

A pályázat benyújtásának helye, módja, további információk: www.tka.hu » Pályázatok » Egész életen át tartó tanulás program » Comenius » Comenius szakmai továbbképzés pedagógusoknak

A pályázat célja: A ritkábban használt európai nyelvek és kultúrák megismerésének elősegítése.

A pályázásra jogosultak köre: Azok a magyarországi felsőoktatási intézménybe beiratkozott hallgatók, akik a 2013/2014-es tanév I. félévére1 Erasmus tanulmányi / gyakorlati ösztöndíjat nyertek el (önfinanszírozó hallgatók is pályázhatnak, azonban nem részesülnek ösztöndíjban!), és olyan országban kívánnak tanulmányokat vagy gyakorlatokat folytatni, ahol EILC kurzusok kerülnek megrendezésre.

Figyelem! A kurzust szervező ország hivatalos nyelvét tanuló nyelvszakos hallgatók nem vehetnek részt a kurzusokon!

Célországok és támogatható nyelvek köre: Belgium (holland), Bulgária (bolgár), Ciprus (görög), Csehország (cseh), Dánia (dán), Észtország (észt), Finnország (finn), Görögország (görög), Hollandia (holland), Horvátország (horvát), Izland (izlandi), Lengyelország (lengyel), Lettország (lett), Litvánia (litván), Málta (máltai), Norvégia (norvég), Olaszország (olasz), Portugália (portugál), Románia (román), Spanyolország (baszk, katalán galíciai és valenciai nyelvek), Svájc (olasz), Svédország (svéd), Szlovákia (szlovák), Szlovénia (szlovén) és Törökország (török).

Kurzusleírások: http://ec.europa.eu/education/erasmus/doc1300_en.htm A támogatás mértéke: • A támogatás összege 75-100 euró/hét/fő, célországtól függően.

• NB! Ha az EILC kurzus párhuzamosan zajlik a tanulmányi vagy gyakorlati időszakkal, akkor nem ítélhető meg EILC ösztöndíj!

• A támogatás felhasználásáról tartalmi beszámoló írásával számolnak el a hallgatók.

Pályázati határidő: (beérkezés napja!): 2013. május 22. (küldő intézményenként eltérő lehet, a pontos határidőről érdeklődjön Erasmus koordinátoránál) A pályázás menete: A pályázatokat a küldő felsőoktatási intézmény Erasmus koordinátorához kell benyújtani.

A pályázat benyújtásának helye, módja, további információk: www.tka.hu » Pályázatok » Egész életen át tartó tanulás program » Erasmus » Erasmus intenzív nyelvi kurzus (EILC) hallgatók részére * K ivételt képeznek azok a II. félévre Erasmus tanulmányi vagy gyakorlati ösztöndíjat nyert hallgatók, ahol a fogadó országban csak nyáron kerülnek megrendezésre Erasmus Intenzív Nyelvi Kurzusok.

(A kurzusok listája megtekinthető az Európai Bizottság honlapján: http://ec.europa.eu/education/ erasmus/doc1300_en.htm)

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 39

pályázati felhívások

77

2013.05.13. 0:02:00

Fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg Erasmus hallgatók/oktatók kiegészítő támogatása A felsőoktatási intézmények és a Tempus Közalapítvány közösen pályázatot hirdetnek azon felsőoktatásban tanuló/dolgozó fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg hallgatók, oktatók és a felsőoktatási intézmények nem oktató beosztású, adminisztratív munkatársai számára, akik a 2013/2014-es tanévben Erasmus mobilitási ösztöndíjat nyertek el.

A támogatás célja egyenlő esélyt nyújtani a felsőoktatás területén is a speciális ellátást igénylő kiutazók számára az Erasmus programban való részvételre.

A pályázásra jogosultak köre: Látássérült, mozgássérült, hallássérült, cukorbeteg, tej- vagy lisztérzékeny, illetve egyéb fogyatékossággal élő vagy a betegség miatt folyamatos orvosi felügyeletre szoruló személyek, amennyiben a betegségük igazolhatóan jelentős többletköltségeket okoz a külföldi tartózkodás során az átlagos külföldi megélhetési költségekhez képest. A támogatás nem igényelhető azokra a költségekre (pl. gyógyszerköltség), amelyek Magyarországon is felmerülnek, beszerezhetők itthon és kivihetők külföldre, így például az első háromhavi gyógyszeradag.

A támogatás mértéke: • A támogatás összege lehet átalányösszegként a mobilitás megélhetési költségének [az LLP 2013-as Pályázati útmutató 1b (hallgatók), illetve 1a (oktatók, IP-k esetén) táblázatában meghatározott] maximális összegéig kiegészítő jellegű támogatás.

• Speciális esetben ezen felüli fix összegű támogatás, mely nem fedezhető más, például helyi, regionális vagy nemzeti szintű alapok forrásaiból, illetve a maximális megélhetési költségből.

• A maximális megélhetési költség feletti fix összegű támogatás tényleges költségek alapján oktatók esetében legfeljebb 2.000 euró lehet, hallgatók esetében nem haladhatja meg az 5.000 eurót. A támogatás kizárólag a pályázatban igényelt költségekre használható fel.

Pályázati határidők: • 2013. július 19.

• 2013. november 15.

A pályázás menete: A pályázatokat a küldő felsőoktatási intézmény Erasmus koordinátorához kell benyújtani.

A pályázat benyújtásának helye, módja, további információk: www.tka.hu » Pályázatok » Egész életen át tartó tanulás program » Erasmus » Fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg Erasmus hallgatók/oktatók kiegészítő támogatása

78

Szakértői tanulmányutak oktatási és képzési szakemberek számára Az alprogram célja, hogy támogassa az Európai Uniónak az oktatási és képzési rendszereket érintő célkitűzéseit, ezen belül • elősegítse az európai szintű információ- és tapasztalatcserét oktatási és képzési kérdésekben, • terjessze a szakértői tanulmányutak résztvevői által megszerzett ismereteket és nemzetközi tapasztalatokat, • összekapcsolja a szakértői tanulmányutakat az Oktatás és képzés 2020 munkaprogrammal, valamint az Egész életen át tartó tanulás programjának más alprogramjaival, különösen azokkal, amelyek az iskolai képzésre, interkulturális nevelésre és a felnőttoktatásra vonatkoznak (Comenius, Leonardo, Grundtvig, Transzverzális programok).

A pályázásra jogosultak köre: A résztvevők az oktatási és képzési rendszer valamennyi részét (általános, szakmai és műszaki oktatás és képzés) képviselik és képesek a megszerzett tudást multiplikátorként továbbadni.

Pályázhatnak: • helyi, regionális és nemzeti hatóságok képviselői • oktatási és szakképző intézmények, képzőközpontok, képzési szolgáltatók igazgatói • tanácsadó intézetek igazgatói • értékelési és akkreditációs központok vezetői • munkaközösség-vezetők • vezető tanárok és tanárképzésben részt vevő oktatók • oktatási és szakképzési tanfelügyelők • oktatási és képzési hálózatok és szövetségek vezetői

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 40

2013.05.13. 0:02:03

• p edagógiai és pályaválasztási tanácsadók • oktatási szolgálatok, munkaügyi központok és tanácsadók képviselői • humán erőforrás menedzserek • vállalatok oktatásért és képzésért felelős munkatársai • kereskedelmi és iparkamarák képviselői • munkaadói szervezetek képviselői • szakszervezetek képviselői • kis- és középvállalatok vezetői és tulajdonosai • kutatók.

Támogatható tevékenységek: A tapasztalatcsere 3–5 napos nemzetközi tanulmányutak formájában valósul meg, mely során a részt vevő szakértők megismerhetik a fogadó ország oktatási és képzési rendszerét és gyakorlatát, tanulmányozhatják a szervező intézménynek valamely konkrét pedagógiai területen elért eredményeit, s azokat összevethetik más országok tapasztalataival. A hazai gyakorlat bemutatása a magyar résztvevő feladata. A választható szakértői tanulmányutak leírását az on-line kurzuskatalógus tartalmazza.

A tanulmányutak tématerületei: • A z oktatás, a képzés és a munka világa közötti együttműködés ösztönzése.

• A tanárok, az oktatók, valamint az oktatási és képzési intézményeket vezető szakemberek szakmai alapképzésének és továbbképzésének támogatása.

• A kulcskompetenciák elsajátításának támogatása a teljes oktatási és képzési rendszerben.

• A társadalmi integráció és a nemek közötti egyenlőség támogatása az oktatásban és a képzésben, beleértve a migránsok integrációját is.

• Stratégiák kialakítása az egész életen át tartó tanulásra és a mobilitásra.

Pályázati feltételek: Az a pályázó támogatható, aki: • a tanulmányút munkanyelvét legalább középfokon (B2-es szinten) beszéli, • olyan témát választ, mely közvetlen kapcsolatban áll szakmai tevékenységével, s annak bemutatására is kész, • vállalja a tanulmányúton szerzett tapasztalatok széles körű terjesztését.

A támogatás mértéke: Az elnyerhető támogatás összege országonként változó, a tanulmányút hosszától függően. A támogatás az utazás, biztosítás, szállás, étkezés, helyi közlekedés, adminisztrációs és kommunikációs költségekhez járul hozzá. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az ösztöndíjasnak hozzá kell járulnia a tanulmányút költségeihez.

Pályázati határidő: • 2013. október 15. (postabélyegző dátuma), a 2014. március eleje – 2014. június vége közötti tanulmányutakra

Pestalozzi program tanártovábbképzési szemináriumai A program hálózati rendszerként működik, a tagországok az Európa Tanács projektjeihez kapcsoló témákban maximum 7 napos szemináriumokat szerveznek, amelyeken a pedagógusok valamennyi tagországból pályázat útján vesznek részt. Ezek a szemináriumok a szakmai tapasztalatszerzés mellett lehetőséget nyújtanak idegen nyelven folyó szakmai munkavégzésre, kapcsolatok kiépítésére, valamint további együttműködések megalapozására is. A meghirdetett továbbképzések az Európa Tanács 47 tagállamában kerülnek megrendezésre.

A Pestalozzi programon való részvétel a 229/2007 (VIII. 31.) kormányrendelet alapján beszámít a pedagógusok számára kötelező, hét évenkénti továbbképzésbe.

A pályázásra jogosultak köre: Közoktatási intézményekben, tanárképzésben és tanártovábbképzésben dolgozó pedagógusok.

A továbbképzési formában maximum kétévente egyszer lehet részt venni.

Pályázati feltételek: • A pályázó közoktatási intézményben, tanárképzésben vagy tanártovábbképzésben dolgozik, és a továbbképzés szervezője által megadott pályázói célcsoportba tartozik.

• A pályázó a szeminárium munkanyelvén vitaképes, a szakmai munkához szóban és írásban önállóan alkalmazza.

• A pályázó a szeminárium témájáról széles körű szakmai ismeretekkel rendelkezik, a témával nevelő-oktató és/vagy kutató munkája során foglalkozik.

• A pályázó a szemináriumon szerzett ismereteket pedagógiai szaklapban és/vagy a hazai tanártovábbképzésben ismerteti, és a Tempus Közalapítvány, valamint az Európa Tanács és a rendező fél részére írásos beszámolót készít.

• A z intézmény vezetője a pályázatot támogatja.

• Egy pályázó csak egy szemináriumra jelentkezhet a felsoroltak közül.

A támogatás mértéke: A támogatást nyert pályázók szállás- és étkezési költségeit a fogadó fél fedezi. Az útiköltséget a pályázónak vagy intézményének kell megelőlegeznie, és azt az Európa Tanács a benyújtott beszámoló, útiköltség elszámolás és a kiutazást igazoló csatolt dokumentumok alapján utólag megtéríti.

Pályázati határidő: A pályázat beadása folyamatos.

További információk: www.tka.hu » Pályázatok » Pestalozzi program

A pályázat benyújtásának helye, módja, további információk: www.tka.hu » Pályázatok » Egész életen át tartó tanulás program » Szakértői tanulmányutak

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 41

pályázati felhívások

79

2013.05.13. 0:02:04

Európai Nyelvi Díj 2013 Innovatív nyelvtanulási és nyelvtanítási projektek Európai Nyelvi Díja A díj célja: Hivatalos elismerésben részesíteni az idegen nyelvek tanítása terén megvalósuló, példaértékűnek minősülő és innovatív programokat, folyamatokat az oktatás és képzés bármely szintjén.

A pályázásra jogosultak köre: Bármely, az európai nyelvek tanítása terén megvalósuló program, függetlenül attól, hogy annak oktatási, képző- vagy továbbképző intézmény, helyi vagy regionális hivatal, vállalat vagy más, Magyarországon bejegyzett szervezet (illetve ezek önálló szervezeti egysége) ad otthont.

Az Európai Nyelvi Díj olyan programnak adományozható, amelynek kidolgozása a közelmúltban zárult le, és amelyet a mindennapok gyakorlatában már alkalmaznak – vagy a program gyakorlati alkalmazását még csak tervezik, de azt alaposan előkészítették. Olyan programok, amelyek már korábban befejeződtek, illetve hosszabb ideje futó, valamely intézmény alaptevékenységét képező folyamatok, nem kaphatják meg az Európai Nyelvi Díjat.

Mit kapnak a díjazottak?

A nyertes pályázatot benyújtó intézmények és megjelölt partnereik oklevelet kapnak, melyet az Európai Bizottság Többnyelvűségi Biztosa, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezető tisztségviselője lát el kézjegyével. A díjazottak között 500 000 Ft kerül kiosztásra. A díjazottak továbbá használhatják az Európai Nyelvi Díj emblémáját céges dokumentumaikon, kiadványaikon. A díj átadására ünnepélyes keretek között kerül sor Budapesten. Az eseményről várhatóan az országos sajtó és más média is tudósít.

A pályázás menete: Pályázni a TKA honlapjáról letölthető űrlapon lehet: www.tka.hu » Pályázatok » Díjak » Európai Nyelvi Díj.

Ugyanitt tájékozódhat a pályázás további részleteiről a 2013-es évi pályázati felhívásból.

Pályázati határidő: • 2013. június 24. (postabélyegző dátuma a borítékon)

Az Európa a polgárokért program pályázati felhívásai Európa

a polgárokért

A program célja: Az Európai Bizottság programjának az a szerepe, hogy igazi kapocs legyen a polgárok és az Unió között. A polgárok aktív részvétele Európa közös építésében elengedhetetlenül szükséges. A program ennek érdekében támogatja különböző országok polgárainak és szervezeteinek együttműködését, hogy találkozzanak, közösen cselekedjenek, és együtt alakítsák ki saját elképzelésüket egy nemzeteken túlmutató, de a sokszínűséget tiszteletben tartó európai környezetről.

Részt vevő országok köre: Az Európai Unió 27 tagállama, Horvátország, Albánia, Macedónia és Montenegró.

A program állandó témái: • A z Európai Unió jövője és alapvető értékei • Aktív európai polgárság: részvétel és demokrácia Európában • Interkulturális párbeszéd • Jólét Európában: munka, szociális kohézió és fenntartható fejlődés • A z EU-politikák hatása a társadalmakra 2013-as prioritások: • A z uniós állampolgárok értékeinek és jogainak, valamint mindazon lehetőségeknek a tudatosítása, melyet az Európai Unió biztosít.

• Az állampolgári részvétel előmozdítása az EU demokratikus életében.

• 2013: Polgárok Európai Éve.

A pályázás menete: A pályázatokat az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) kezeli.

Elérhetősége: EACEA – Education, Audiovisual and Culture Executive Agency Unit P7 – Citizenship | BOUR 00/13 | Avenue du Bourget 1 | BE-1140 Brussels http://eacea.ec.europa.eu/citizenship/index_en.htm A Tempus Közalapítvány az Európa a polgárokért program nemzeti információs pontjaként tájékoztatással, konzultációkkal segíti a pályázókat.

Testvérvárosi találkozók Az alprogram célja: A testvérvárosi találkozók célja, hogy összehozza a részt vevő települések polgárait, biztosítva, hogy az önkormányzati együttműködés mellett erős informális, személyes kapcsolatok alakuljanak ki közöttük.

A pályázásra jogosultak köre: Települések önkormányzata vagy a települések testvérvárosi bizottságai vagy a helyi hatóságokat képviselő egyéb nonprofit szervezetek. Ugyanaz a település évente csak egy támogatásban részesülhet.

80

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 42

2013.05.13. 0:02:07

Mit támogat a program?

• a z európai integráció iránti elkötelezettséget: az Európai Unió alapgondolatának, jövőjének és értékeinek megvitatása, az EU demokratikus életében való részvétel megtanulása, tapasztalatcsere az európai integráció konkrét, helyi vagy egyéni szinten tapasztalható előnyeiről, stb.; • a résztvevők között szövődő barátságot: személyes kapcsolatok kialakulása a testvérvárosok lakói között; • az aktív részvételt: a helyi közösség bevonása a projekt megtervezésébe és végrehajtásába, a résztvevők aktív szerepvállalása.

A támogatás mértéke: A támogatás formája átalánydíj, a résztvevők száma és a találkozó időtartama határozza meg. A megítélhető támogatás mértéke minimum 5 000 euró/projekt, maximum 25 000 euró/projekt lehet.

Pályázati határidők: • 2013. június 1.

(Projekt kezdete: 2013. október 1 – 2014. június 30.)

• 2013. szeptember 1.

(Projekt kezdete: 2014. január 1 – 2014. szeptember 30.)

Tematikus hálózatok Az alprogram célja: A helyi hatóságok gyakran kerülnek szembe olyan új problémákkal, illetve vesznek részt különböző szakpolitikák végrehajtásában, amelyek sok esetben kapcsolódnak európai szinten megvalósuló szakpolitikai fejleményekhez. A települések között kölcsönös érdeklődést kiváltó témákban kialakuló hálózatok fontos eszközök lehetnek, mivel lehetővé teszik a tájékozott eszmecseréket és a bevált, jó gyakorlatok cseréjét. A program ezért támogatja a testvérvárosi kapcsolatok keretében, legalább négy város részvételével megrendezett konferenciákat és műhelymunkákat.

A pályázásra jogosultak köre: Helyi és regionális, önkormányzatok, helyi hatóságokat képviselő szövetségek, nonprofit szervezetek vagy helyi hatóságokat képviselő jogi státusszal rendelkező testvérvárosi bizottságok.

A konferenciáknak és a műhelymunkáknak: • összhangban kell lenniük a program célkitűzéseivel, • legalább négy különböző részt vevő ország (legalább egynek az EU tagállamának kell lennie) négy településéről, összesen legalább 30 személy részvételével, • a részt vevő országok egyikében kell megrendezésre kerülniük, • egy esemény időtartama maximum 21 nap, és projektenként legalább három esemény tervezése szükséges, • a projekt teljes időtartama maximum 24 hónap.

A támogatás mértéke: A támogatást a konferenciák vagy műhelymunkák résztvevőinek napi létszáma alapján számolják ki, illetve ezt kiegészítheti egy átalányös�szegű támogatás, amennyiben a projekt keretében kommunikációs eszközöket is készítenek. Koordinációs költségek igénylése is lehetséges. A támogatás min. 10 000 euró/projekt, maximum 150 000 euró/projekt.

Pályázati határidő: • 2013. szeptember 1.

(Projekt kezdete: 2014. január 1 – 2014. május 30.)

Állampolgári projektek Az alprogram célja: Ezek a projektek különböző háttérrel rendelkező polgárok számára nyújtanak arra lehetőséget, hogy európai témákban kifejthessék véleményüket, és erről tájékoztassák a helyi döntéshozókat. Az Európai Uniót érintő fontos és aktuális kihívás az európai polgárok és az Európai Unió közötti szakadék áthidalása. Ezzel összefüggésben ez a pályázati típus olyan innovatív módszerek és megközelítések feltárására irányul, amelyek tevékeny európai szintű részvételre serkentik a polgárokat, valamint az európai polgárok és az Európai Unió intézményei közötti párbeszédre ösztönöznek.

Támogatható tevékenységek: • a z állampolgárok véleményének összegyűjtése az Európát a jövőben érintő néhány lényeges kihívásról; • az állampolgárok mindennapi életét befolyásoló, uniós politikához kapcsolódó ügyekre vonatkozó, a polgárok közötti aktív kapcsolat és eszmecsere előmozdítására alkalmas új módszerek feltárása; • olyan mechanizmusok megteremtése, amelyek révén az európai polgárok fejlesztik civil kompetenciájukat, és az európai szintű politikai döntéshozókhoz intézett ajánlások formájában tudják megfogalmazni véleményüket az európai integrációs folyamatról; • a z európai polgárok és az EU intézményei közötti párbeszéd ösztönzése, a polgárok részvételével az EU politikái és azok hatása terén, valamint biztosítva a polgárok véleményének megfelelő utókövetését az EU intézményeinek részéről.

Pályázati feltételek: • A pályázóknak civil társadalmi szervezeteknek vagy helyi hatóságoknak kell lenniük.

• A támogatható országok valamelyikében kell székhellyel rendelkezniük.

• A projektben legalább öt országnak kell részt vennie.

• A projektbe legalább 200 résztvevőt kell bevonni, és a résztvevők 30%-ának az eseménynek helyet adó országtól eltérő országból kell érkeznie.

A projekt időtartama: Maximum 12 hónap.

A támogatás mértéke: A megítélt támogatás mértéke nem haladhatja meg a projekt támogatható költségei teljes összegének 60%-át. A támogatás összege minden esetben 100 000 euró és 250 000 euró között lesz.

Pályázati határidő: • 2013. június 3.

(Projekt kezdete: 2013. december 1 – 2014. május 31.)

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 43

pályázati felhívások

81

2013.05.13. 0:02:07

Kísérő intézkedések Az alprogram célja: A kísérő intézkedések célja az alprogram keretében végrehajtott projektek továbbfejlesztése és minőségük javítása; ennek formája lehet például bevált gyakorlatok cseréje, az érintettek tapasztalatainak egymás közötti megosztása, illetve a képzések segítségével új készségek kifejlesztése.

Támogatható tevékenységek: • Képzési tanfolyamok, amelyek lehetővé teszik, hogy az Európa a polgárokért program potenciális pályázói elmélyítsék a színvonalas projektek működtetésével kapcsolatos tudásukat és ismereteiket; • Tájékoztató foglalkozások, amelyek az Európa a polgárokért programot vagy annak konkrét pályázati típusait népszerűsítik, és céljuk a program jelenlegi és potenciális érdekeltjei közötti eszmecsere, illetve a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása; • Olyan platformok létrehozása, amelyek megkönnyítik a partnerek keresését és a kapcsolatteremtést az Európa a polgárokért program jelenlegi és potenciális résztvevői között.

A pályázásra jogosultak köre: A pályázatot jogi státusszal és jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezetek nyújthatják be: nem kormányzati szervezetek; túlélők egyesületei, az áldozatok családjának egyesületei, emlékhelyek, múzeumok, helyi és regionális hatóságok, szövetségek, általános európai érdekű szövetségek.

További pályázati feltételek: • A pályázó intézménynek az egyik részt vevő országban kell működnie, és rendelkeznie kell a projekt megvalósításához szükséges megfelelő minősítésekkel, valamint pénzügyi és működési erőforrásokkal.

• A projektnek meg kell felelnie a program célkitűzéseinek, prioritásainak és horizontális jellemzőinek.

• Projekt időtartama 18 hónap.

Pályázati határidő: • 2013. június 1.

(Projekt kezdete: 2013. december 1. – 2014. május 31.)

További információk: Tempus Közalapítvány, www.tka.hu » Pályázatok » Európa a polgárokért

A pályázásra jogosultak köre: • Helyi hatóságok szövetségei/egyesületei, vagy • a polgári szerepvállalás terén szakmai ismeretekkel/tapasztalattal rendelkező szervezetek.

Pályázati feltételek: • Legalább két részt vevő ország szükséges hozzá, és az egyiknek uniós tagországnak kell lennie.

• A tevékenység a támogatható országok egyikében kell, hogy megrendezésre kerüljön.

• A projekt maximális időtartama 12 hónap.

• Legalább két eseményt kell tervezni.

A támogatás mértéke: A megpályázott közösségi támogatás az adott tevékenység elszámolható költségeinek legfeljebb 80%-a lehet. A megítélhető támogatás mértéke minimum 30 000 euró/projekt, maximum 100 000 euró/projekt lehet.

Pályázati határidő: • 2013. június 3.

(Projekt kezdete: 2013. december 1 – 2014. május 31.)

Norvég Alap A Tempus Közalapítvány által kezelt Ösztöndíj program célja az oktatási/képzési intézmények nemzetközi együttműködésének elősegítése intézményi partnerségi programok, valamint Magyarország és a donor országok (Norvégia, Izland és Liechtenstein) között kölcsönös mobilitási programok támogatása által. Az Ösztöndíj program keretében egyrészt felsőoktatási intézmények hallgatói, oktatói, adminisztratív munkatársai vehetnek részt mobilitási projektekben, de köznevelési és szakképző intézmények, valamint képzésben érintett egyéb intézmények is pályázhatnak a donor országok oktatási intézményeibe történő látogatásra. Az Ösztöndíj program várhatóan 175 hallgatói mobilitás és 230 oktatói, személyzeti mobilitás, valamint 10 projekttípusú együttműködés megvalósulásához járul hozzá Magyarország és a donor országok intézményei között.

A program keretösszege 1 838 226 euró.

Aktív európai emlékezet Az alprogram a deportálásokhoz kapcsolódó főbb helyszínek és archívumok megőrzésére, valamint a nácizmus és sztálinizmus áldozatairól való megemlékezésre irányul. A polgárok emellett részt vehetnek egyfajta közös visszaemlékezésben is, az Európai Unió ötven évvel ezelőtti kezdeteire, az európai integráció történetére, amely által sikerült megőrizni a békét tagjai között, és együtt gondolkozhatnak a jelen Európájáról, a jövő építése jegyében túllépve a múlton.

82

Az első pályázati felhívás várhatóan 2013 nyarán jelenik meg az alábbi témákban: • Előkészítő látogatások • Felsőoktatási mobilitási pályázatok • Személyzeti/oktatói mobilitás egyéb nem felsőoktatási, oktatási/képzési intézmény esetében • Felsőoktatási együttműködési projektek

P á l y á z a t i P a v i l o n 2 0 1 3 . tavasz

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 44

2013.05.13. 0:02:07

Ha képzéséhez, rendezvényéhez igényes, de kedvező árú helyszínt keres, felhívjuk figyelmét a Tempus Közalapítvány korszerűen berendezett, kényelmes oktatótermeire, amelyeket továbbképzések, tárgyalások, konferenciák alkalmára bérbe adunk.

Ami miatt érdemes minket választania: › Könnyen megközelíthető belvárosi helyszín (a Kálvin térhez és a Boráros térhez közel)

› Közösségi helyiség áll rendelkezésre a szünetek eltöltésére, kávéautomatával

› Klimatizált termek › Akadálymentes épület › Kedvező bérleti díjak Terem

Terület

Befogadó képesség

Bérleti díj

Bologna terem

39 m3

15–20 fő asztallal/ széksorosan

22 500 Ft (AM*) / fél nap 27 500 Ft (AM) / nap

Athén terem

62 m3

25–30 fő írópados székekkel

25 000 Ft (AM*) / fél nap 35 000 Ft (AM) / nap

Brüsszel terem

100 m3

80 fő széksorosan

33 000 Ft (AM*) / fél nap 55 000 Ft (AM) / nap

* AM= alanyi adómentes ár

Képek és további részletek a honlapunkon:

Ha ajánlatunk felkeltette az érdeklődését, szeretettel várjuk személyesen is a helyszín megtekintésére.

Kérdéseit, megkeresését várja: Lócsi Anna

anna.locsi@tpf.hu • telefon: +36 1 237 1300 / 257 vagy Szabó Zsolt

zsolt.szabo@tpf.hu • telefon: +36 1 236 5050

magazin_2013maj13_vk_nyomdai.indd 45

rovat

rovat

45 67

rovat

65 2013.05.13. 0:02:09

Pályázati pavilon A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY MAGAZINJA

2013. tavasz

Fó k u s z b a n :

jlődés A fen nta r t ható fe

w w w. t k a . h u A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY évtizedes szakmai múlttal rendelkező, dinamikus és munkavégzésében igényes, kiemelten közhasznú szervezet, amelynek célja az európai értékek és célok képviselete és közvetítése az oktatás, képzés és K+F területén, valamint a magyar oktatási, képzési és K+F rendszer megismertetése és érdekeinek képviselete nemzetközi környezetben.

Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy a magyar oktatási, képzési és K+F szektort és az emberi erőforrásokat hozzásegítsük az európai integráció által kínált lehetőségek hatékony és eredményes kiaknázásához, hazai és nemzetközi pályázati programok koordinálásával, képzések kidolgozásával és megvalósításával, valamint szakértői segítségnyújtással. Kiemelt célunk a helyzetünkből adódó speciális tudás és szemléletmód széles körű és egyben strukturált terjesztése. Közalapítványunk elkötelezett mindazon hazai és külföldi szervezetekkel, szakértőkkel való együttműködés iránt, akik a céljaink megvalósításában partnereink lehetnek.

Munkatársaink szakmai felkészültsége, nemzetközi tapasztalatai biztosítják feladataink magas színvonalú ellátását. Partnereink igényeit szem előtt tartva törekszünk az általunk végzett feladatok koherenciájának és szinergiájának megteremtésére.

Szervezeti kultúránk alapértékei a megbízhatóság, objektivitás, átláthatóság, az esélyegyenlőség és egyenlő hozzáférés biztosítása.

A TARTALOMBÓL: Előzetes az Erasmus mindenkinek programról  Iskolák és vállalkozások együttműködési lehetőségei  Láthatóvá válni a világ számára: Campus Hungary  A vezetés művészete  Digitális Módszertár pedagógusoknak 

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA