Így is lehet tanácsot adni! Felhasználók hangja a pályatanácsadásban

ÍGY IS LEHET TANÁCSOT ADNI! A FELHASZNÁLÓK HANGJA A PÁLYATANÁCSADÁSBAN

HOPPÁ Disszeminációs füzetek 10.

ÍGY IS LEHET TANÁCSOT ADNI! A FELHASZNÁLÓK HANGJA A PÁLYATANÁCSADÁSBAN Tempus Közalapítvány Leonardo da Vinci program

Készült a 2007. május 10–11-én megrendezett tematikus monitoring konferencia alapján

DISSZEMINÁCIÓS FÜZETEK, 2007

TARTALOMJEGYZÉK

KÖSZÖNTŐ

3

BEVEZETÉS María Kristín Gylfadóttir, programmenedzser Leonardo Nemzeti Iroda, Izland

5

A PLENÁRIS ÜLÉSEKEN ELHANGZOTT ELŐADÁSOK LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI Dr. John McCarty, igazgató International Centre for Career Development and Public Policy

6

A MUNKACSOPORTOKBAN ELHANGZOTTAK ÖSSZEFOGLALÁSA Dr. John McCarty, igazgató International Centre for Career Development and Public Policy

9

FELHASZNÁLÓI SZEMPONTOK A PÁLYATANÁCSADÁSI PROJEKTEKBEN – AZ EU ÁLTAL TÁMOGATOTT PROJEKTEK ELEMZÉSÉNEK EREDMÉNYEI, ÉSZREVÉTELEK ÉS JAVASLATOK Dr. Raimo Vuorinen, Jyväskylä Egyetem Dr. Timo Spangar, Spangar Negotiations Kai Koivumäki, vezető tanácsadó, Munkaügyi Minisztérium, Finnország

12

ESETTANULMÁNYOK ICTEM – Integrált Tanácsadási, Képzési és Foglalkoztatási Módszer FRISKIE EU – Olyan modell és módszerek kidolgozása, mely a szociális készségek tutorálását kortárscsoportos tevékenységeken keresztül segíti a szakképzésben PPS – Egyéni profil és személyre szabott támogatás VOGS – Szakmai pályatanácsadási alapmodell siketek számára Európában MUNKAHELYI PÁLYATANÁCSADÁS alacsony jövedelmű munkavállalók számára

16 16 18

A HOZZÁSZÓLÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA

26

A KONFERENCIA PROGRAMJA

28

KI-KICSODA: A konferencia előadóinak szakmai háttere

30

20 22 24

KÖSZÖNTŐ „… Ne azt nézd, hogy mijük nincsen, hanem mijük van: mert még a legnyomorultabbnak is van olyan lelki kincse, mely belőled hiányzik. Kifogásolni, fölényeskedni bárki tud; tanulj meg mindenkitől tanulni.”

WEÖRES SÁNDOR: ÚTRAVALÓ

Örömmel adjuk kézbe a Tempus Közalapítvány disszeminációs füzeteinek legújabb tagját, mely egy 12 Leonardo Nemzeti Iroda közös munkájának eredményeként megrendezett konferencia tapasztalatait mutatja be.

Az együttműködés keretét az Európai Bizottság és a Leonardo nemzeti irodák 2002 óta kisebb megszakításokkal folyó közös kezdeményezése, a tematikus monitoring tevékenység adta, melyet az Európai Bizottság finanszíroz. A tevékenység célja a Leonardo innovációs (korábban kísérleti és nyelvi) projektek minőségének fejlesztése.

Az Egész életen át tartó tanulás program keretében a Leonardo program a széles körű európai innováció mellett nagyobb hangsúlyt helyez a korábbi eredmények hasznosítására (pl. az innovációtranszfer pályázattípus révén) és a kisebb partnerkört érintő egymástól tanulásra (a partnerség pályázattípus révén).

A Tempus Közalapítvány keretei között működő Leonardo Nemzeti Iroda azzal a céllal csatlakozott a „Szakképzés és munkaerőpiac, pályatanácsadás, speciális célcsoportok” területével foglalkozó tematikus monitoring csoporthoz, hogy a sikeres pályázói és projektmegvalósítói körben eddig nem – vagy kis létszámban – képviselt, hátrányos helyzetű célcsoportok munkaerő-piaci integrációját támogató szervezetek számára közvetíthesse a Leonardo da Vinci Program II. szakaszában kidolgozott jó gyakorlatokat, elősegíthesse a szervezetek körében az egymástól való tanulást, munkájuk eredményeként pedig a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javulását.

Reméljük, hogy a bemutatott tapasztalatok, projektek hozzájárulnak a magyar pályatanácsadási rendszer és gyakorlat fejlesztéséhez, kiinduló pontot adnak új projektek kezdeményezéséhez, a monitoring csoport honlapján található adatbázis pedig támogatást nyújt partnerek kereséséhez.

Kívánjuk, hogy forgassa haszonnal e füzetet, és segítsen Ön is minél szélesebb körben elterjeszteni a benne összegyűjtött tapasztalatokat, jó gyakorlatokat!

Jakabné Baján Ilona Tempus Közalapítvány Szakképzési és Felnőttoktatási Csoport ilona.bajan@tpf.hu

BEVEZETÉS Kedves Olvasó!

Kiadványunk a 2007. május 10 –11-én Ljubljanában megrendezett „A felhasználók hangja a pályatanácsadásban” című konferencia eredményeit mutatja be. Európa 26 országának 119 képviselője vett részt a Leonardo da Vinci program tematikus monitoring kezdeményezése keretében finanszírozott konferencián.

A tematikus monitoring tevékenységek elsődleges célja a Leonardo da Vinci szakképzési program közismertségének növelése 31 európai országban a szakértők, szakmapolitikai szereplők és gyakorló szakemberek közti információ- és tudáscserén keresztül, valamint a projektekben elért eredmények nemzeti és európai szakképzési rendszerekbe történő beépülésének elősegítésével. Jelen konferencia a „Szakképzés és munkaerőpiac, pályatanácsadás és speciális csoportok” elnevezésű tematikus monitoring csoport (TG1) munkájához kapcsolódva került megrendezésre, mely a speciális igényű célcsoportok pályatanácsadásával és munkaerő-piaci integrációjával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. A monitoring csoportot az izlandi Leonardo da Vinci Nemzeti Iroda vezeti, partnerként a belga (FR), bolgár, finn, lengyel, litván, magyar, norvég, osztrák, spanyol, szlovák és szlovén nemzeti irodák is bekapcsolódtak a munkába.

Az európai országok évek óta jelentős erőfeszítéseket tesznek azért, hogy minden állampolgáruk számára biztosítsák a munkaerőpiacra jutás lehetőségét. Ezen erőfeszítések ellenére számos, a társadalom perifériájára szorult csoport küzd az álláskeresés és -megtartás nehézségeivel. A TG1 munkájának célja, hogy információt gyűjtsön, elemezze az érvényben lévő szakképzési rendszereket, a munkaerőpiacra jutás feltételeit, és ezek alapján olyan mechanizmusokat azonosítson, olyan fejlesztési irányokra tegyen javaslatot, amelyek elősegíthetik a speciális célcsoportok – a képesítés nélküli fiatalok és idősek, bevándorlók, fogyatékkal élő személyek és a munkaerőpiacra belépni vagy visszatérni kívánó nők – integrációját.

A monitoring csoport célja továbbá olyan Leonardo projekteredmények összegyűjtése, amelyek európai szinten jó gyakorlatként szolgálnak a kiemelt témával vagy célcsoporttal kapcsolatban; olyan szemléletet és intézkedéseket sugallnak, melyek elősegítik a mindenki számára elérhető, egész életen át tartó képzéshez és munkához való hozzáférést; és vizsgálják a támogató rendszerek: a pályatanácsadási kezdeményezések fejlesztésének és a hátrányos helyzetű felhasználók igényeihez való közelítésének lehetőségeit.

A pályatanácsadás felhasználóinak aktív szerepét számos nemrégiben napvilágot látott dokumentum és kezdeményezés hangsúlyozza, többek között az EU 2004-es határozata az egész életen át tartó pályatanácsadásról és a közös OECD/EU Kézikönyv szakmapolitikai szereplők számára az egész életen át tartó pályatanácsadási irányelvek megvalósításáról. „A felhasználók hangja a pályatanácsadásban” című konferencia elsődleges célja az volt, hogy hangsúlyozza a pályatanácsadás felhasználóinak szerepét, megfelelő körülményeket teremtsen a felhasználók részvételéről szóló vitához, és olyan Leonardo termékeket, nemzeti példákat vizsgáljon meg, amelyek bizonyítottan illeszkednek a felhasználók igényeihez.

A konferencia a felhasználót helyezte a középpontba, ezzel a hagyományos szolgáltatói szemléletet felhasználói szemléletre változtatta.

A konferencia szakmai előkészítéseként 94 EU támogatásban részesült pályatanácsadási projekt került elemzésre, és 5 példaértékű projektről készült esettanulmány. A konferencia keretében megrendezett „Projekttermékek piacán” Leonardo projektek kerültek bemutatásra, értékelésre és díjazásra. A feltárt sikeres gyakorlatok és termékek közül néhány reflektorfénybe került.

A piactér részeként egy Euroguidance Hálózati Sarok is felállításra került az Európa-szerte működő Euroguidance irodák élénk és eredményes együttműködésének bemutatására. Az elhangzott felvezető előadások felvázolták a felhasználók részvételéről szóló vita összefüggéseit, és áttekintést adtak a terület jelenlegi fejlesztési irányairól és főbb kihívásairól. A négy szekcióban – melyek a különböző célcsoportok szerint kerültek kialakításra – szakértők mutatták be az egyes célcsoportokat szolgáló, minőségbiztosítással támogatott tanácsadások főbb kihívásait, és „jó gyakorlatként” bemutatásra került egy-egy Leonardo projekt.

Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani minden résztvevőnek a konferencia sikeréhez nyújtott értékes hozzájárulásáért: az előadóknak a gondolatébresztő meglátásaikért és ötleteikért, a projektgazdáknak pedig a projektekben végzett tevékenységek bemutatásáért és azon jövőbeli sikerek megalapozásáért, amit eddigi munkájuk teremtett.

A pályatanácsadási projekteket elemző és az öt esettanulmányt kiválasztó finn szakértők külön köszönetet érdemelnek, különösképpen Dr. Raimo Vuorinen, aki Dr. Peter Planttel együtt felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a szervezőknek a téma előkészítésében és abban, hogy megosszák tudásukat a konferencia résztvevőivel. Szakértelmük és a pályatanácsadás iránti elhivatottságuk óriási hajtóerő mindannyiunk számára.

Dr. John McCarthy szintén külön köszönetet érdemel a konferencia sikeréhez és különösképpen a jelen összefoglaló elkészítéséhez nyújtott hozzájárulásáért.

Az I. sz. tematikus monitoring csoport nevében, María Kristín Gylfadóttir programmenedzser Leonardo Nemzeti Iroda, Izland

A PLENÁRIS ÜLÉSEKEN ELHANGZOTT ELŐADÁSOK LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI

Ez a fejezet a nyitó plenáris üléseken elhangzott előadások – DR. PETER PLANT, DR. DEIRDRE HUGHES, DR. JOHN MCCARTHY, DR. RAIMO VUORINEN, MR. MAGNE LOEWE – és a SASA MRAK újságíró által vezetett panelbeszélgetés során elhangzottak főbb üzeneteit foglalja össze. Az előadások 1 tartalma kiadványunkban kivonatolva, a konferencia témájára összpontosító összefüggő szövegként kerül bemutatásra.

A téma háttere Két forrásból táplálkozik az a korszerű törekvés, amely hangot kíván adni a közpénzekből finanszírozott szolgáltatások felhasználóinak és a szolgáltatások igénybevétele során szerzett tapasztalataiknak: az aktív állampolgárság és a közszolgáltatások reformjának irányelveiből.

E két törekvés összefonódik, hiszen mindkettő az állampolgárok aktív bevonását igényli e szolgáltatások kialakításába, és nyitott az állampolgárok igényeire. Alapelveik: a közelség, a hozzáférés, a minőség, a felhasználói jogok biztosítása, valamint a szolgáltatás teljesítésének nyomon követése és értékelése. E szemléletnek megfelelően az egész életen át tartó pályatanácsadásra vonatkozó tanácsi határozat (2004)2 hangsúlyt helyezett a kedvezményezettek központi szerepére az állampolgárok számára nyújtott pályatanácsadási szolgáltatás kialakításában, értékelésében, és ezt az alábbi prioritásokkal is megerősítette: • a pályatanácsadási szolgáltatásokra, információkra és termékekre (beleértve az on-line szolgáltatásokat is) vonatkozó minőségbiztosítási mechanizmusok kialakítása, különös tekintettel az állampolgárok / fogyasztók szempontjaira; • a nemzeti és regionális szintű szakmapolitikai és rendszerszintű fejlesztésekhez szükséges struktúrák megerősítése a szükséges kulcsszereplők (fogyasztók, szülők és fiatalok) részvételén keresztül.

Így is lehet tanácsot adni!

6

A határozat felhívta a figyelmet egy felfogásbeli elmozdulásra a pályatanácsadási szolgáltatások felhasználóit tekintve: a gyakorló tanácsadók által alkalmazott „ügyfél” címke átformálódott az állampolgár, egyén, kedvezményezett, felhasználó és fogyasztó megnevezéssé; a passzív elfogadó felől a szolgáltatás társ-kialakítója felé. Ugyanezt az üzenetet erősíti meg az egész életen át tartó pályatanácsadásra vonatkozó három európai referenciaeszköz3 is: • Közös célok és alapelvek; • A minőségbiztosítási rendszerekre vonatkozó közös hivatkozási pontok; • Az egész életen át tartó pályatanácsadási rendszerek alapvető sajátosságai.

Ezek hangsúlyt fektetnek a következőkre: • a kedvezményezett központi szerepe; • a jóvátételhez való jog; • a felhasználók részvétele a minőségbiztosítási rendszerekben; • az egész életen át tartó pályatanácsadási rendszerek állampolgár-központú jellegzetességei.

1 Az előadások anyaga letölthető a tematikus monitoring csoport honlapjáról: http://www.lmvet.net/page/tg1_programme 2 http://ec.europa.eu/education/policies/2010/doc/resolution2004_en.pdf 3 Az egész életen át tartó pályatanácsadási irányelvek és rendszerek fejlesztése: közös európai referenciaeszközök alkalmazása (Improving Lifelong Guidance Policies and Systems: using Common European Reference Tools) írta John McCarthy és Jennifer Wannan, CEDEFOP (2005)

A pályatanácsadási szolgáltatások felhasználóinak bevonása a szakmapolitikai fejlesztésekbe 4 a témája annak a kiváló publikációnak, mely a nemzeti pályatanácsadói fórumok/kezdeményező csoportok kialakítására irányuló 2004-es Közös Akciók pályázati forma alatt benyújtott projektek egyikéből nőtte ki magát.

A publikáció a következő témákat foglalta össze: • Az állampolgárok, a szakmapolitikusok és szolgáltatók együttműködésének különböző szintjei; • Megfontolandó kérdések az állampolgárok bevonásának tervezése kapcsán; • A felhasználók bevonásának lehetséges előnyei és kedvezményezettjei.

Néhány, a pályatanácsadási szolgáltatásra vonatkozó szolgáltatási szabvány, mint például a MATRIX (UK)5 már magában foglalja a felhasználói visszajelzést mint a szolgáltatás végzésének alapelemét, de ez még csupán kezdete az állampolgárok általános elköteleződésének a szakmapolitikai és a szolgáltatói rendszerek átalakításában.

Másik kiindulópontot és szintet jelent a pályatanácsadás hatékonyságára vonatkozó kutatás területén a felhasználók megkérdezése, hogy szerintük mi minősül „hasznos tanácsadásnak”. A szolgáltatásokra vonatkozó felhasználói elégedettség kutatása hasznos információkat ad a szolgáltatások kialakításához és fejlesztéséhez.

Felhasználói szempontok a pályatanácsadási projektekben Az EU által támogatott projektek elemzésének eredményei, észrevételek és javaslatok Az • • • • • • • • • • •

elemzésre kiválasztott projektek az alábbi kategóriák valamelyikébe tartoztak: Önértékelési eszközök; Oktatási és foglalkoztatási információk adatbázisai; Eszközök az egyéni fejlődési tervek készítéséhez; Hátrányos helyzetű személyek és veszélyeztetett csoportok számára kialakított szolgáltatások; A vállalati gyakorlatot és önfoglalkoztatást támogató intézkedések; A munkáltatókkal és munkavállalókkal folytatott párbeszédet elősegítő intézkedések; Képzési modulok gyakorlati szakemberek számára; Gyakorlati szakemberek hálózatai; Minőségi alapelvek/keretrendszerek; Projekteket és kutatásokat bemutató portálok; Kutatási projektek.

4 A pályatanácsadási szolgáltatások felhasználóinak bevonása a szakmapolitikai fejlesztésekbe (Involving the Users of Guidance Services in Policy Development) írta Dr. Helen Plant, Pályatanácsadási Tanács, UK (2006) 5 http://www.matrixstandard.com/about/casestudy_details.php?id=1951

Így is lehet tanácsot adni!

Az elemzés kiterjedt annak vizsgálatára is, hogy az alapelvek, módszerek és hivatkozási pontok milyen mértékben valósultak meg a projektekben, illetve egyértelművé tették-e azokat a felhasználók számára.

7

A tematikus konferenciára kiválasztott projektek értékelési és bírálati szempontjainak alapját a tanácsi határozat és az egész életen át tartó pályatanácsadásra vonatkozó közös európai referenciaeszközök jelentették. E szempontok az alábbiak voltak: • a pályatanácsadási szolgáltatás alapelvei; • a felhasználói igények meghatározására alkalmazott módszerek; • az állampolgárok és a felhasználók részvétele a pályatanácsadás minőségbiztosítási rendszereiben.

Az eredmények azt mutatták, hogy bár az állampolgárok és felhasználók középpontba helyezése gyakran szerepelt a projektek céljai között, a gyakorlati megvalósításban azonban kevés esetben bizonyult mértékadónak.

Így is lehet tanácsot adni!

8

Az elemzés során számos észrevétel született: 1 A célcsoportok, a pályatanácsadás összefüggései, környezete és módszerei inkább hagyományosnak mondhatók. Kellő igény mutatkozik az új célcsoportokkal, új környezettel és új módszerekkel való kísérletezésre.

2 A projektek kezdeményezői, a célok megfogalmazói inkább a szolgáltatók voltak – nem pedig az állampolgárok –, hogy a szolgáltatások és termékek az állampolgárok számára, de ne velük együtt kerüljenek kialakítása. Több ösztönzésre és útmutatásra lenne szükség az állampolgárok/felhasználók bevonásának támogatására a Leonardo programban is és nemzeti szinten is.

3 A 94 projekt értékelése során nyert általános benyomás azt mutatja, hogy a projektekben rendkívül kevés az innováció. Sok esetben csak a spanyolviasz feltalálására futotta a témában született korábbi projekt- és kutatási eredmények, valamint egyéb elvégzett munkák ismeretének hiánya, a tudásfejlesztés hiánya és az idejétmúlt modellekből és karrier-tanácsadási mintákból adódó problémák esetében segítségül hívott új pályatanácsadási módszerek alkalmazása következtében. Mindenképpen szükség van alaposabb előzetes tájékozódásra, eredményesebb pályázati bírálatra, az előpályázatok alaposabb felkészítésére, mentorálásra / külső értékelésre és a már létező eredmények hatékonyabb felhasználására.

4 Míg a projektcélok összecsengtek a főbb európai szakmapolitikai hivatkozásokkal, a projektek megvalósításának útvesztőiben azonban sajnos gyorsan nyomuk veszett. Szükség van jobb alapelvekre és gyakorlatra a nemzetközi egymástól tanulás és a tanultak megosztása terén – például a nemzeti és európai gyakorlatok és tapasztalatok összegyűjtésén keresztül.

5 A párbeszéd különböző szintjei között jelentős szakadék tátong: az Európai Unió, a Leonardo program, a nemzeti szakmapolitikai prioritások és programok között; a nemzeti szakmapolitikai prioritások, programok és az EU támogatással megvalósult projektek között; valamint maguk a projektek között nemzeti és európai szinten egyaránt. A projektek hozzáadott értéke az európai és nemzeti szintű szakmapolitikához és rendszerekhez következésképpen nagyban csökken, sok esetben olyannyira, hogy hozzáadott értékről nem is beszélhetünk.

Megfontolásra javasolt kérdések a szakmapolitikai szereplők, a pályatanácsadási szolgáltatást nyújtó szervek, a központi és nemzeti programirodák, valamint a pályázók számára: 1 Hogyan lehet hangot adni a felhasználóknak például a rendelkezésre álló jó példák nemzeti és európai szinten történő széles körű terjesztésén keresztül?

2 Hogyan lehet olyan irányban megváltoztatni a pályatanácsadási szakemberek alap- és továbbképzésének tartalmi és pedagógiai elemeit, hogy a pályatanácsadási szakemberek és a pályatanácsadási szolgáltatások vezetői megtanulhassák, hogy hogyan vonják be a felhasználókat és potenciális felhasználókat a pályatanácsadási szolgáltatások kialakításába, megvalósításába és értékelésébe?

3 Hogyan lehet a felhasználók bevonására vonatkozó jó példákat rendszerezettebb és strukturáltabb módon, például a projektek csoportosításával, összegyűjteni és megosztani?

4 Hogyan tudják az EU által finanszírozott, egész életen át tartó pályatanácsadási projektek támogatni az európai egész életen át tartó pályatanácsadási szakmapolitikai hálózat munkáját?

További részletek: Dr. Peter Plant, Dr. Deidre Hughes, Dr. John McCarthy, Dr. Raimo Vuorinen és Mr. Magne Loewe plenáris előadásai megtalálhatók és letölthetők a http://www.lmvet.net/page/tg1 programme oldalról.

A MUNKACSOPORTOK KULCSFONTOSSÁGÚ MEGLÁTÁSAI Dr. John McCarthy, igazgató International Centre for Career Development and Public Policy

A konferencia négy munkacsoportban6 folytatódott, melyek alapját a téma szakértőinek kezdő előadásai teremtették meg, majd a résztvevők kis csoportokban vitatták meg a levezető elnökök által felvetett kulcskérdéseket.

A munkacsoportok a következő témák köré rendeződtek: 1 Pályatanácsadás a veszélyeztetett diákok (korai iskolaelhagyók) számára.

2 Pályatanácsadás alacsony képzettségi szinttel rendelkező munkavállalók, illetve munkanélküliek számára.

3 Pályatanácsadás idősebb munkavállalók számára (aktív nyugdíjasok pályatanácsadása).

4 Pályatanácsadás hátrányos helyzetű csoportok számára.

A munkacsoportok következtetései között sok közös vonást fedezhetünk fel, a kulcskérdések és főbb üzenetek négy címsor alatt foglalhatók össze: • A felhasználók és potenciális felhasználók elérése.

• A pályatanácsadási szolgáltatások felhasználóbaráttá tétele.

• A felhasználók bevonása a szolgáltatások kialakításába, nyomon követésébe és értékelésébe.

• A gyakorló szakemberek hozzáállásának és a pályatanácsadási rendszereknek a tanuláson keresztül történő fejlesztése.

A felhasználók és potenciális felhasználók elérése

Így is lehet tanácsot adni!

6 A munkacsoportok összefoglalói megtalálhatók a http://www.lmvet.net/page/tg1_workshops lapon.

9

A résztvevők az „elérést” két szemszögből értelmezték: egyrészt a tanácsadói hozzáállás és viselkedésmód, másrészt a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása szempontjából.

A tanácsadóknak egyrészt: • törődniük kell ügyfeleikkel; • meg kell hallgatniuk igényeiket; • szociális érdeklődésük felkeltésével kell segíteni ügyfeleiket abban, hogy új dolgokat tanuljanak; • felkészültnek kell lenniük arra, hogy munkájukat ne hagyományos módszerekkel és környezetben végezzék.

A pályatanácsadás átfogóbb megközelítése szükségeltetik különösen az idősebb munkavállalók esetében, ahol a kenyérkereseti tevékenységen kívül figyelembe kell venni az egyéb életkörülményeket (pl. család, szabadidő, anyagiak) is. A munkába állás nem minden felhasználói, illetve potenciális felhasználói igény esetében jelent megoldást. A téma holisztikus megközelítést kíván.

Az elérés annak felismerését jelenti, hogy a tanácsadási folyamat egyik alapvető fontosságú eleme a tanácsadó és a felhasználó, illetve potenciális felhasználó közti kulturális különbségek jelentőségének csökkentése.

A tanácsadóknak ugyanakkor közelebb is kell hozniuk a szolgáltatásokat a felhasználókhoz és potenciális felhasználókhoz azáltal, hogy a potenciális felhasználókat olyan helyeken keresik fel, ahol azok gyakran megfordulnak (akár a munkahelyen, akár azon kívül), és így próbálják megérteni a problémáikat. A korai iskolaelhagyók esetében komoly erőfeszítéseket kell tenni a figyelemfelkeltésre és megelőzésre még

akkor, amikor a fiatalok az iskolában vannak, mert utána már nagyon nehezen lesznek elérhetők. Nagyon jó lenne egy eredményes és közös gyakorlat/módszertan kialakítása az ezzel a célcsoporttal való foglalkozáshoz. Az alacsonyan képzett munkavállalók esetében a munkahelyi társ-tanácsadók (hasonló helyzetben és szinten lévő emberek – mint például olyan szakszervezeti képviselők, akiket az izlandi Munkahelyi Pályatanácsadási Projektben képeztek ki) által végzett tanácsadás nagyon hatékony módot kínál a munkavállalók tanulási és munkavégzési motivációjának növeléséhez. A társ-mentorálás szintén jó módszer lehet.

A pályatanácsadási szolgáltatásokat társadalmilag is értékesíteni kell: sokféle hátrányos helyzetű csoport létezik, melyeket azonosítani kell, és el kell tudni érni. A „sikertörténetek” összegyűjtése és felhasználása a pályatanácsadási szolgáltatások társadalmi értékesítésének hathatós eszköze.

A pályatanácsadási szolgáltatások felhasználóbaráttá tétele A résztvevők többféle módon közelítették meg ezt a kérdést: • a pályatanácsadási szolgáltatások láthatósága • felhasználóbarát szemlélet.

A minisztériumok és önkormányzatok feladata, hogy a pályatanácsadási szolgáltatásokat láthatóvá és könnyen hozzáférhetővé tegyék a felhasználók és potenciális felhasználók számára. Az állampolgároknak tudniuk kell, kihez és hova fordulhatnak segítségért. Az egyablakos ügyintézési modell és / vagy a felhasználói adatok gyűjtésének és átadásának koordinált módszere hasznos abból a szempontból, hogy az állampolgároknak nem kell újra meg újra elismételniük a történetüket a különböző ügyintézőknek a különböző hivatalokban.

A felhasználóbarát jelleg egyben az oktatási és foglalkoztatási lehetőségekről szóló információkhoz való hozzáférésre, valamint ezen információk minőségére/megbízhatóságára és a különböző célcsoportok felé történő közzétételére is utal. A tanácsadást és az információkat közérthető nyelven és módon kell biztosítani, illetve közzétenni.

A felhasználóbarát jellegnek egyértelműen meg kell jelennie az alkalmazott tanácsadási módszerekben is, pl. kiscsoportos foglalkozások és a csoport minden tagjának tiszteletben tartása. Tiszteletben kell tartani továbbá minden állampolgár személyes fejlődési ütemét is.

Így is lehet tanácsot adni!

10

A felhasználók bevonása a szolgáltatások kialakításába, nyomon követésébe és értékelésébe Néhány résztvevő szükségesnek tartotta az idősebb munkavállalók véleményének „felhasználói fórumokon” keresztül történő kikérését a számukra ajánlott szolgáltatások kialakításával, biztosításával, értékelésével és folyamatos fejlesztésével kapcsolatban. A felhasználók általában szívesen veszik, ha bevonják és meghallgatják őket. Részint a gyakorló szakemberek hozzáállásbeli változása, részint pedig a rugalmatlan pályatanácsadási szolgáltatói rendszerek megváltoztatása szükséges, hogy ez a fajta bevonás megtörténhessen. Néhány résztvevő mindazonáltal úgy érezte, hogy igazából a gyakorlati szakembereknek kell a felhasználók igényeit és szükségleteit mintegy a felhasználók hangjaként a szakmapolitika szereplői felé közvetíteniük.

Mások annak szükségességére utaltak, hogy a felhasználókat a projektek kialakításának fázisaiba is be kell vonni, amint ahogyan azt a „Szakmai pályatanácsadási alapmodell siketek számára Európában” című projektben alkalmazott tandem módszer is példázza. Az EU pályázatok elfogadásáról szóló döntés meghozása során a felhasználók részvételének vizsgálata alapfeltételként kellene, hogy szerepeljen mind a tagországokban, mind az Európai Bizottságnál.

Végezetül néhányan annak szükségességére hívták fel a figyelmet, hogy a „felhasználók bevonásának” kérdését kiemelten kell kezelni, és világossá kell tenni az európai, nemzeti, regionális, helyi és intézményi szinteken egyaránt. Az Európai Unió szintjén a felhasználók bevonására vonatkozóan olyan konkrétabb ajánlások és eszközök kidolgozására van szükség, amelyek nemzeti szinten is alkalmazhatók, és a nemzeti összefüggéseket is figyelembe veszik. Az információk és jó példák regionális, nemzeti, nemzetközi és intézmények közötti terjesztése is szükséges, csakúgy, mint a felhasználók bevonásával kapcsolatos jó példák más felhasználók és potenciális felhasználók felé történő közvetítése.

A gyakorló szakemberek hozzáállásának és a pályatanácsadási rendszereknek a tanuláson keresztül történô fejlesztése A hozzászólások három kategóriába sorolhatók: 1 A gyakorló szakembereknek a szolgáltatás felhasználóihoz való hozzáállásának javítása.

2 A munkahelyi pályatanácsadás kialakítása.

3 A tanulás és a jó gyakorlati példák megosztása.

A munkacsoportok összefoglalóit megtalálhatják a tematikus monitoring csoport honlapján: http://www.lmvet.net/page/tg1_workshops.

Így is lehet tanácsot adni!

További információk

11

Először is, azon személyekben, akik teljes mértékben elégedettek a túl sok képzettséget nem igénylő munkájukkal, nem szabad bűntudatot ébreszteni azért, mert nem vesznek részt az egész életen át tartó tanulás folyamatában. (Ez a hozzászólás talán a formális tanulásra utal, hiszen az olyan társadalmi csoportokban, mint amilyen egy munkahely, gyakori a véletlenszerű tanulás még az olyan személyek esetében is, akik teljes mértékben elégedettek a munkájukkal!)

Másrészről a felhasználók pályatanácsadási igényeinek illeszkedniük kell a munkaerőpiac igényeihez és valóságos helyzetéhez.

Szükség van új pályatanácsadási szolgáltatások kialakítására a munkavállalók, különösen az idősebbek számára. Ösztönözni kell a kis- és középvállalkozásokat arra, hogy nyújtsanak pályatanácsadási szolgáltatásokat munkavállalóik számára, de ehhez támogató mechanizmusokra van szükségük. Ezen szolgáltatások kialakítása, nyújtása és fejlesztése során szükség van a különböző érintettek véleményének proaktív módon történő kikérésére. Ezen érintettek közé tartoznak a vállalatok, szakszervezetek, munkaadói és szakszervezeti szövetségek, oktatási és képzési intézmények.

A pályatanácsadási szolgáltatások kialakításához szükség van az érintett csoportok közti jobb együttműködésre; valójában meg kellene erősíteni a szociális partnerek szerepét, például a pályatanácsadási szolgáltatásokban való tulajdonosi szerepkörön keresztül. Különösen a szakszervezeteknek kellene az eddiginél aktívabb szerepet vállalniuk a munkahelyi pályatanácsadás fejlesztésében. A munkahelyi pályatanácsadás biztosításához újfajta pénzügyi támogatási struktúrákat kell kidolgozni. Több, az idősebb munkavállalók számára biztosított szolgáltatásokkal foglalkozó Leonardo projektre van szükség.

A pályatanácsadási szakemberek képzésének szektorok közti megközelítése szintén segítené az egész életen át tartó pályatanácsadási rendszerek fejlesztését.

Szükség van a tapasztalatokból való tanulásra: a korábbi projektek eredményeiből; a rossz projekttapasztalatokból; több és mélyebb kutatás elvégzéséből; szükség van továbbá az egymáshoz viszonyításra (benchmarking), az információk és jó gyakorlatok cseréjére.

A LEONARDO PÁLYATANÁCSADÁSI PROJEKTEK ELEMZÉSE Dr. Raimo Vuorinen, Jyväskylä Egyetem, Dr. Timo Spangar, Spangar Negotiations és Mr. Kai Koivumäki, vezető tanácsadó, Munkaügyi Minisztérium, Finnország

A következőkben vázolt projektelemzés a felhasználóknak a pályatanácsadásban betöltött aktív szerepére összpontosított, amint ezt a kérdést számos nemrégiben napvilágot látott EU dokumentum és kezdeményezés, különösen a Tanács és a Tanácson belül működő, a tagállamok képviselőiből álló testület „A szakmapolitikák, rendszerek és gyakorlatok megerősítése az egész életen át tartó pályatanácsadás területén Európában” témára vonatkozó ajánlása (2004)7 is kihangsúlyozta. Ezen a sajátos elemzési területen kívül a munka során az is vizsgálatra került, hogy az ajánlásban megjelölt prioritásokat milyen mértékben lehetett azonosítani a projektekben.

Az elemzés során alkalmazott módszertan

Így is lehet tanácsot adni!

12

Az elemzés egyrészt olyan projektekből álló minta vizsgálatára terjedt ki, amelyek a felhasználók pályatanácsadásban betöltött aktív szerepét példázzák, másrészt a minőségbiztosításon keresztül begyűjtött felhasználói vélemények hatását vizsgálta a pályatanácsadás folyamatos fejlesztésére.8 A 94 EU támogatást nyert pályatanácsadási projektből álló minta két különböző forrásból származott. Az első forrás a Leonardo da Vinci „szakképzés és munkaerőpiac, pályatanácsadás és egyéb speciális csoportok” témájú projektekkel foglalkozó tematikus monitoring csoport által összeállított adatbázis volt. Ebből az adatbázisból 72, kimondottan a pályatanácsadással foglalkozó projekt került kiválasztásra. Ezen túl a szervezők biztosítottak adatokat 22 olyan projektről, amelyeket a Leonardo da Vinci projektek 2006. decemberi helsinki minőségdíjára jelöltek.

Az elemzést három független szakértő végezte minőségelvű megközelítést alkalmazva. Az elemzés célja 5 –10 olyan projekt azonosítása volt, melyek megfelelnek az egész életen át tartó pályatanácsadásról szóló határozatban és az egész életen át tartó pályatanácsadás közös európai referenciaeszközeiben meghatározott három kritériumnak. Az elemzést az alábbi munkafázisokban végeztük el:

A 3 szakértő által közösen meghatározott elemzési szempontrendszer

A projektek tartalmi elemzése egy-egy szakértő által

A díjazott projektekre vonatkozó egyéni javaslat A díjazott projektekre vonatkozó egyéni javaslat

Szakértői konzultációk

Az 5 díjazott projekt közös kiválasztása

A díjazott projektekre vonatkozó egyéni javaslat

Az első elemzési kritérium az egész életen át tartó pályatanácsadásra vonatkozó közös célok és elvek vizsgálata volt, két kiindulási pontból szemlélve: az állampolgár központi szerepe (pl. függetlenség, elfogulatlanság, bizalmasság, egyenlő esélyek biztosítása és holisztikus megközelítés), illetve, hogy a projekt milyen mértékben célozta meg az állampolgárok megerősítését bevonásukon és aktív részvételükön keresztül.

7 http://ec.europa.eu/education/policies/2010/doc/resolution2004_en.pdf 8 Az állampolgárok és felhasználók bevonását hangsúlyozzák az EU egész életen át tartó pályatanácsadásra vonatkozó közös referenciaeszközei: Az egész életen át tartó pályatanácsadási szakmapolitikák és rendszerek fejlesztése (Improving lifelong guidance policies and systems); lásd: http://www2.trainingvillage.gr/etv/publication/download/panorama/4045_en.pdf.

A második elemzési kritérium a felhasználói igények meghatározására használt módszerekre vonatkozott, vizsgálata két szempont alapján történt: a célcsoport azonosítása és a felhasználói igények feltérképezéséhez használt eszközök.

A harmadik elemzési kritérium a felhasználók részvételének vizsgálata a pályatanácsadás minőségbiztosításában. E kritérium alatt azt vizsgáltuk, hogy a projektek milyen mértékben nyújtottak információt a felhasználóknak jogosultságaikat illetően, illetve volt-e bármilyen bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az ügyfelek elégedettek voltak a konzultációval. A kutatócsoport a konzultációk módszeres alkalmazásával kapcsolatban is keresett adatokat, például hogyan használták a felhasználói szempontokat a pályatanácsadási szolgáltatások és termékek kialakítása, alkalmazása és értékelése során. Végezetül az is elemzésre került, hogy a felhasználók milyen mértékben vállaltak részfelelősséget a szolgáltatási folyamatban.

Az értékelő csapatnak néhány kihívással is szembe kellett néznie, ami az alkalmazott módszertan korlátozottságát mutatja. A projekteket leíró adatok két különböző forrásból származtak, ezért mind mennyiségi, mind minőségi szempontból eltérőek voltak. Egyes esetekben a projektek csak anekdotikus információkat tartalmaztak arra vonatkozóan, hogy a felhasználók véleménye mennyire volt egyértelmű a gyakorlatban.

Egyes projektek nem közvetlenül a végfelhasználókat célozták meg, hanem már létező projektek adatbázisai voltak, vagy például az egyik projekt célja egy létező kísérleti projektre való hivatkozásokat tartalmazó portál kialakítása volt. Így az alapos elemzésnek alávethető projektek száma igencsak korlátozott volt.

A jó példák kiválasztása mellett az elemzés pedagógiai értékkel is bír. A megállapítások közül néhány az EU támogatással megvalósult projektek közti összhang és fenntarthatóság általános hiányát jelezheti. Az elemzés segíthet az Egész életen át tartó tanulás program 2007– 2013 alatt benyújtott új pályázatok kiválasztása és megvalósítása kapcsán felmerülő fő kihívások azonosításában is.

Fô megállapítások

13 Így is lehet tanácsot adni!

A projektek tartalma és természete nagyban eltért egymástól. Voltak önértékelési eszközökre, állásközvetítő eszközökre és az egyéni fejlődési tervekhez kapcsolódó eszközökre vonatkozó példák. Egy pár projekt oktatási és foglalkoztatási információkat tartalmazó adatbázisokra irányult. Néhány projekt tágabb értelemben vett modelleket alkalmazott a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett csoportok számára nyújtott szolgáltatások kialakítására és a vállalati gyakorlatot és önfoglalkoztatást támogató intézkedések megalkotására. Megint más projektek a munkáltatókkal és munkavállalókkal folytatott párbeszédet elősegítő intézkedések megalkotását tűzték ki célul. A felhasználók véleménye nem került világos megfogalmazásra a gyakorlati szakemberek képzési moduljaiban és hálózataiban. Egyes projektek a szolgáltatókat célozták meg, és minőségi kereteket, illetve a pályatanácsadáshoz kapcsolódó kutatásokat bemutató portálokat tartalmaztak. A minta két tisztán kutatási projektet is tartalmazott.

A pályatanácsadás közös alapelvei (az állampolgárok középpontba helyezése és megerősítésük módja) a projektek céljai közt hosszasan bemutatásra kerültek. Arra vonatkozóan azonban, hogy ezek a célok menynyiben valósultak meg a gyakorlatban, a projektek kevés bizonyítékkal szolgáltak. Az adatok a felhasználói igények meghatározására alkalmazott néhány módszert is bemutattak. Általában a célcsoportok világosan bemutatásra kerültek, de arról már kevesebb információ állt rendelkezésre, hogy a felhasználókat hogyan vonták be a szolgáltatás kialakításának folyamatába. Néhány projekt tudott információt adni a célcsoport igényeinek feltérképezését illetően, ami legtöbb esetben az önértékelési eszközök alkalmazására vonatkozott. A projektek természetéből adódóan a hálózatokra, a gyakorló szakemberek képzésére, adatbázisokra és minőségi szabványokra vonatkozó projektekben a felhasználók véleménye nem mutatkozott meg egyértelműen. Az állampolgárok és felhasználók karrier-tanácsadási minőségbiztosítási rendszerekben való részvételével kapcsolatos információk gyűjtésénél a rendelkezésre álló adatok legtöbb esetben a felhasználói elégedettségre vonatkoztak. Csak néhány esetben került sor az adatok felhasználására a szolgáltatások kialakítása során.

A modern megoldás?

Az alábbi táblázat az elemzés során tett általános megfigyeléseket és felmerült kérdéseket foglalja össze.

Megfigyelés

Javaslatok és kérdések

• A célcsoportok, a pályatanácsadás összefüggései, környezete és módszerei inkább

• Ösztönözni kell az új célcsoportok (pl. sajátos szempontból hátrányos helyzetűek, kisebbségek vagy munkavállalók),

hagyományosnak mondhatók.

kontextus (pl. munkahelyek, egyéb közösségek), környezet (pl. többféle szakmával való együttdolgozás és szektorok közti módszerek alkalmazása) és módszerek (pl. az egyéni és csoportos tanácsadás közti kölcsönhatás, személyes

Így is lehet tanácsot adni!

14

tanácsadás és táv-, illetve internetalapú tanácsadás) kipróbálását.

• A pályatanácsadás fejlesztése inkább az ügy-

• Több ösztönzésre és útmutatásra lenne szükség az állam-

felek részére, semmint az ügyfelekkel együtt történő fejlesztéseket jelenti.

• Esetenként a projekteket inkább a szolgáltatók kezdeményezték, mint az állampolgárok.

polgárok /ügyfelek aktív részvételének támogatására a Leonardo programban és nemzeti szinten.

• Néhány innovatív technológiai támogatottságú projekttől eltekintve az általános benyomás az, hogy a projektek zöme a spanyolviaszt találta fel újra, vagyis már létező projekteredményeket produkált.

• A meglévő nemzetközi adatbázisok nincsenek kellőképpen kihasználva.

• A projektek közül néhány hagyományos, állásközvetítő eszköz volt.

• Idejétmúlt pályatanácsadási modellekből és mintákból adódó problémák megoldásához fejlesztettek ki új eszközöket.

• A témában már elvégzett munkákhoz kapcsolódó projektekre vonatkozóan jobban meghatározott előfeltételek kidolgozása szükséges.

• Az EU-nak ki kellene dolgoznia az egyes projektek céljainak előzetes egyeztetéséhez szükséges tutorálási / mentorálási mechanizmusok különböző formáit, éppúgy, mint az ehhez szükséges adatbázisokat.

• A kölcsönös tanulás unión belüli fejlesztésének minden formáját nagymértékben ösztönözni kell.

• Szükség lehet új, közösen kialakított „európai dimenzióra a technológiai támogatottságú pályatanácsadásban”.

• Az átfogó célok összhangban voltak a főbb pályatanácsadási szakmapolitikai dokumentumokkal.

• Mely mechanizmusok akadályozhatják meg a felaprózódást?

• Szükség lehet olyan európai /nemzeti szintű mechanizmusok kidolgozására, amelyek egy gyakorlatokat közvetítő klíring-

• Fenyegető a pályatanácsadás felaprózódá-

intézet (módszertani adatbázis) elve szerint működnek?

sának veszélye; az alapelgondolás elveszni látszik a konkrét és részletes projektek dzsungelében.

• Szükséges lehet a környezetspecifikus fejlesztések regionális és kulturális gyakorlatára vonatkozó igények elemzése.

• Hogyan lehet a nemzetközi egymástól tanulás módszerét rendszerezettebben alkalmazni?

• A párbeszéd különböző szintjei között jelentős szakadék tátong.

• A Leonardo program és a nemzeti programok; a nemzeti programok és projektek; valamint maguk a projektek között is ösztönözni és javítani kell a párbeszédet.

Továbbgondolásra szánt fôbb javaslatok •

•

•

• •

•

Az elemzésbe bevont projektminta számos esetben jó pályatanácsadási gyakorlatot példáz. Általánosságban elmondható, hogy a projektek megvalósítják az európai egész életen át tartó pályatanácsadás szakmapolitikai prioritásait. Számos példa akad produktív egymástól tanulási tevékenységekre.

A pályatanácsadás során a felhasználó véleményének figyelembevételével kapcsolatban van néhány megválaszolatlan kérdés a projekttevékenységeket és projektmenedzsmentet illetően. A projekteredmények fenntarthatóságának növelése érdekében szükség van annak feltérképezésére, hogyan lehet a felhasználói visszajelzések már rendelkezésre álló példáit széles körben módszeresebben terjeszteni.

Ezt a témát a gyakorlatban és a gyakorlati szakemberek képzésében egyaránt vitára kell bocsátani.

A projektek vezetői és a pályázók növelni tudnák az EU programok költséghatékonyságát a projektek közti összhang erősítésével és a különböző projektek módszeresebb csoportosításával. A pályázóknak már a pályázat benyújtásakor be kellene tudniuk mutatni, hogy milyen módon építenek majd a már létező gyakorlatra.

Szükség van a kísérleti projektektől az innovációtranszfer projektek felé való elmozdulásra.

A tematikus monitoring erősítése érdekében élő kihívás az egyértelműbb és strukturáltabb adatgyűjtés. Ezt egy európai adatbázis formájában lehetne kifejleszteni, amely használható lenne a projektek tervezéséhez, megírásához, kiválasztásához és értékeléséhez kapcsolódó folyamatok során, mind gyakorlati, mind az egész életen át tartó pályatanácsadás szakmapolitikai fejlesztéseinek szemszögéből.

A projektminta a pályatanácsadásban részt vevő szakemberek, módszerek, szemléletmódok és elméletek érdekes sokszínűségét is jól mutatja. A különböző országok politikai és gazdasági helyzetében valamint a pályatanácsadás történetében mutatkozó különbségek miatt a pályatanácsadás fogalma is sokféleképpen kerül értelmezésre. Az elemzést végzők arra bátorítják az európai egész életen át tartó pályatanácsadási közösség szereplőit, hogy folytassanak nyílt vitát a pályatanácsadás filozófiai és módszertani keretéről, és határozzák meg az élethosszig tartó pályatanácsadás fogalmát a 2004-es tanácsi határozat felhasználásával, pl. a közös európai referenciaeszközök segítségével. A sokszínűség gazdagságot jelent, de az alapfelfogás, az alapvető célok és értékek közös meghatározása megerősítheti a pályatanácsadás státuszát, és növelheti a szolgáltatások hatékonyságát és minőségét.

További információk Az elemzési szempontrendszer részletei megtalálhatók és letölthetők a www.lmvet.net/solofile/1011165 oldalról.A Leonardo pályatanácsadási projektek adatbázisa: www.lmvet.net/page/project_database

15 Így is lehet tanácsot adni!

LEONARDO PÁLYATANÁCSADÁSI ESETTANULMÁNYOK

ICTEM, Integrált Tanácsadási, Képzési és Foglalkoztatási Módszer Szerzôdésszám: SI/02/B/F/PP-143012 Pályázó intézmény: KADIS Kadrovsko izobraževalni inženiring d.o.o.

Cím: Koprska ulica 72, 1000 Ljubljana, Slovenia Telefon: +386 1 200 81 80 E-mail: kadis@kadis.si Honlap: www.kadis.si ˇ Kontaktszemély: Peter Cinkole Projektpartnerek: • JC Plus, Egyesült Királyság; • Zavod RS za zaposlovanje, Szlovénia; • FIT, Írország; • Città della Scienza, Olaszország.

Így is lehet tanácsot adni!

16

A kihívás A munkanélküliekkel végzett munka során szerzett tapasztalatok alapján a partnerek számára világossá vált, hogy a munkanélküliek problémái egyre összetettebbé válnak. Kutatási eredmények is alátámasztják ezt a meglátást, melyek szerint sok európai országban az alacsony képzettségű vagy képzettséggel egyáltalán nem rendelkező munkanélküli fiatalok alkotják az egyik legsebezhetőbb és legelhanyagoltabb csoportot. A munkaerőpiacra történő visszatérés és megmaradás érdekében ez a csoport az alapvető álláskeresési készségeken és munkaerő-piaci ismereteken kívül többet igényel. A munkaerőpiacra történő belépés során ez a csoport mindamellett számos nehézséggel is szembesül köszönhetően az egyének hiányzó alaptudásának és -készségeinek, valamint munkatapasztalatának és munkahelyi etikai ismereteinek, ezen kívül alacsony motivációjuk, nem elégséges elkötelezettségük, nem reális munkahelyi elvárásaik és az őket nem támogató otthoni környezet következtében. A projekt kiindulási pontja az, hogy az egyéni probléma megoldásának leghatékonyabb módja az egyént akadályozó összes tényező egyidejű kezelése.

A cél A magasabb szintű foglalkoztatottság elérésének egyik legbiztosabb módját az oktatásban való részvétel kínálja, de sokak számára a továbbtanulásba való bekerülés nem valós lehetőség. Az ICTEM projekt potenciális kedvezményezettjei közül sokan nem teljesítették a hosszú távú formális oktatási/képzési programokba való bekerüléshez szükséges alapkövetelményeket, vagy demotiváltak voltak régebbi negatív tapasztalataik miatt. Az ICTEM projektnek kettős célrendszere volt: • a szakmai képzettséggel nem rendelkező munkanélküli fiatalok számára kialakított aktív munkaerőpiaci programok szolgáltatásában fellépő hiány pótlása helyi, regionális és nemzeti szinten; • új és innovatív megközelítés, a tanácsadási, képzési és foglalkoztatási szolgáltatást integráló ICTEM módszer kifejlesztése és tesztelése. A módszer célja a foglalkoztathatóság növelése, a karriertervezéshez és karrierfejlesztéshez elengedhetetlenül szükséges készségek, tudás és tapasztalatok fejlesztésén és javításán keresztül, valamint rövid távú képzési kurzusokon való részvétellel a szükséges szakmai készségek és tudás megszerzése által.

Az eredmény Az ICTEM program az egyéni igények rugalmas megközelítését és megfontolását kínálja, amit a csoportmunka és egyéni foglalkozás kombinálásával ér el. A csoporttámogatást és a szociális kapcsolatok újraalakításának lehetőségét biztosítja, és megkönnyíti a résztvevők fejlődését. A kedvezményezettek

számára az ICTEM program minden szakaszában biztosított az intenzív egyéni tanácsadás és támogatás.

Az ICTEM program fiatal munkanélküliekből álló csoportokban került megvalósításra és tesztelésre négy országban (Egyesült Királyság, Írország, Olaszország és Szlovénia). A program 6 hónapig tartott egy 3 hónapos utókövetési időszakkal, és két fázisból állt. Az első fázis egy két-három hetes orientációs időszak volt, melynek célja a kedvezményezetteknek az alapvető munkaerő-piaci ismeretekkel és követelményekkel való megismertetése, valamint a szükséges készségekkel – úgymint öntudatosság, álláskeresési készségek, munkaügyi joggal kapcsolatos és számítástechnikai ismeretek – való felruházásuk volt. A második fázis nem volt előre meghatározva, inkább az egyes csoportok igényeihez és kívánalmaihoz igazodott. A kötelező heti csoporttalálkozók mellett további változatos tevékenységeket is szerveztek, melyeken a részvétel önkéntes alapon, a kedvezményezett és a tréner közötti megállapodás alapján a kedvezményezett igényei és egyéni tevékenységi terve szerint történt. A hathónapos ICTEM program befejezését követően egy 3 hónapos utókövetési időszak során biztosították az ügyfelek támogatását további törekvéseikhez.

Célcsoport • Alacsony képzettségi szinttel és készségbeli tudással rendelkező (fiatal vagy idős) munkanélküliek A résztvevők eredményei A programban részt vevôk száma

Oktatás

Munka

Szakmai képzettség

Szlovénia

21

3

13

4

Egyesült Királyság

47

2

26

28

Olaszország

23

14

3

3

Írország

21

11

2

21

112

30

44

56

Összesen

Termékek • ICTEM képzési, tanácsadási és foglalkoztatási módszer, kézikönyv formában • ICTEM tréneri kézikönyv angol, olasz és szlovén nyelven • ICTEM szórólap és ismertető, angol, olasz és szlovén nyelven • ICTEM könyvjelző angol, olasz és szlovén nyelven További információk A projektről további részletek a http://en.kadis.si/index.php?menu_item=item_10357 oldalon találhatók.

17 Így is lehet tanácsot adni!

Szakértôi megjegyzések „ A projekt jól integrálja az egész életen át tartó tanulást és pályatanácsadást, valamint a szolgáltatásnyújtás sokszínű módjait annak érdekében, hogy kielégítse az eltérő ügyfélcsoportok igényeit.” „ Az elképzelés kidolgozása rendkívül módszeresen került megvalósításra, nyomon követésre és felülvizsgálatra. A felhasználók véleménye jelen van az ICTEM módszerben, ami erősíti a felhasználók és a gyakorlati szakemberek közös felelősségét a pályatanácsadási folyamat meghatározásában és céljainak elérésében.” „ A projekt nagymértékben eleget tesz az egész életen át tartó tanulás és pályatanácsadás ideológiájának, és a szakmai pályatanácsadás területén dolgozó minden szakember számára biztosít eszközöket.”

FRISKIE EU – Olyan modell és módszerek kidolgozása, mely a szociális készségek tutorálását kortárscsoportos tevékenységeken keresztül segíti a szakképzésben Szerzôdésszám: FI/03/B/F/PP-160014 Pályázó intézmény: Turku University of Applied Sciences Cím: Ruiskatu 8, 20720 Turku, Finland Telefon: +358 10 55 350 E-mail: outi.kivinen@turkuamk.fi Honlap: www.turkuamk.fi Kontaktszemély: Outi Kivinen Projektpartnerek: • Turku Vocational Institute, Finnország; • Os vidaregåande skule, Norvégia; • Royal Borough of Kingston, Egyesült Királyság; • University West/Högskolan Väst, Svédország; • Drenthe College, Hollandia; • The University of Oviedo, Spanyolország.

Így is lehet tanácsot adni!

18

A kihívás A modern társadalom alapjában véve olyan oktatási társadalom, melyben az egyén társadalmi státuszát alapvetően az oktatás határozza meg. Az egyén lehetősége arra, hogy irányítsa az életét, és beilleszkedjék a társadalomba, döntően attól függ, hogy képes-e alkalmazkodni az oktatási és munkahelyi rendszerekhez. A felnőttkor elérése a XXI. században egyre inkább magában foglalja a különböző oktatási alternatívák és karriertervek felmérését és a megfelelő választások meghozatalát. A szakmai képzés sikeres elvégzése előfeltétele annak, hogy a fiatalok átlépjenek az oktatásból a munka világába és ezáltal a független felnőtt életbe. Ez a tény megnövelte a speciális oktatás és személyes pályatanácsadás iránti igényt. Ez a kihívás a FRISKIE projekt kiindulópontja.

A cél A FRISKIE célja a korai beavatkozáson alapuló, szociális készségekre irányuló képzési program kidolgozása volt, mely olyan fiatalokat céloz meg, akik nem képesek a létező képzésekből profitálni, és akik esetében fennáll annak a veszélye, hogy nem fejezik be a szakképzést. Ezek a fiatalok gyakran nincsenek birtokában a szükséges szociális készségeknek, és nehézséget jelent számukra a másokkal, például osztálytársakkal és tanárokkal, munkatársakkal és munkaadókkal való érintkezés. A fő cél az elméleti készségek oktatása és a tanulók speciális igényeinek kielégítése közti szakadék áthidalása volt olyan új utak keresésén keresztül, melyek lehetővé teszik a speciális igények átlagos iskolai környezetben való értelmezését és az iskolai környezetben történő beavatkozást. A projekt az alábbiak kidolgozását tűzte ki célul: • pályatanácsadási és mentorálási modell, valamint oktatási anyagok különböző, a szakmai alapképzésben alkalmazható előkészítő programokhoz és kurzusokhoz. A modell kulcsszavai: a munkahelyi életben szükséges szociális készségek, a mindennapi életben szükséges készségek, részvétel és aktív állampolgárság; • az iskolai környezetben dolgozó szakemberek pályatanácsadási és mentorálási készségeinek, valamint szociálpedagógiai képzésének erősítése.

Az eredmény A projekt során kifejlesztésre és tesztelésre került egy olyan, a szociálpedagógiai képzésben alkalmazható mentorálási modell, amely a tanácsadási és pályaorientációs készségekre vonatkozó kurzusok alapelemeként használható. A tananyag kipróbálása és tesztelése szociálpedagógiát tanuló hallgatók részvételével történt, akik a szakmai alapképzésben részt vevő tanulókkal való együttdolgozás során gyakorolták

készségeiket. A projektben létrehozott, megtervezett és felügyelt csoportos tevékenységek és egyéni tanácsadás célja minden partnerországban a szociális készségek nem hagyományos tanulási környezetben, pl. alternatív tanulmányok során, munkahelyeken, munkaügyi hivatalokban, dráma műhelyekben, stb. történő elsajátításának elősegítése volt. A projekt alapját a felhasználók igényei képezték, és minden diák személyes portfoliót készített, melyben értékelhette önmagát, és összevethette tudását és erősségeit életvitelével. A tapasztalatok megosztására, az eredeti ötletek továbbfejlesztésére és a projektcélok szakértők és a területen dolgozó gyakorló szakemberek közti megvitatására három nemzetközi szemináriumot rendeztek. 2007 júniusában több mint 120 intézmény kért hozzáférést a projektben kidolgozott oktatási anyaghoz.

Célcsoportok • fogyatékkal élő és fogyatékossági támogatásban részesülő személyek • korai iskolaelhagyók és az iskolarendszerből való lemorzsolódással veszélyeztetett fiatalok • szociálisan hátrányos helyzetben lévő személyek • pályatanácsadók • szakképzésben dolgozó tanárok és oktatók (munkahelyi trénerek és tutorok).

Termékek A FRISKIE program 3 elemből áll: munkafüzet, diák portfólió és kézikönyv: • A FRISKIE munkafüzet egy olyan segédanyag, amelynek segítségével a tanár/szociális oktató bepillantást nyerhet a diákok mindennapi életébe, a jövőre vonatkozó terveibe és kilátásaiba. A segédanyag lehetővé teszi, hogy a tanár/ szociális oktató jobban megérthesse a fiatalok élethelyzetét, a diák számára pedig olyan eszközként szolgál, mely segítségével elfogulatlanul beszélhet életének menetéről, irányáról. A munkafüzet emellett tartalmaz egy csoportos tevékenységekhez és egyéni feladatokhoz használható oktatási anyagokból álló gyűjteményt is. A munkafüzet angol, finn, svéd, holland és norvég nyelven érhető el.

• A diákok egyéni fejlődését bemutató portfolió. A portfolió segítségével nyomon követhető, hogy a diákok mely szociális készségek esetében igényelnek kiemelt figyelmet. A fiatal értékelheti önmagát, valamint összevetheti tudását és erősségeit az életvitelével.

• A FRISKIE kézikönyv a FRISKIE program megvalósításához nyújt segítséget, és bemutatja a FRISKIE módszert alátámasztó alapelveket.

További információk A www.friskie.eu oldalon minden anyag ingyenesen elérhető.

19 Így is lehet tanácsot adni!

Szakértôi megjegyzések „ A projekt az életviteli váltásokhoz kapcsolódó karriermenedzsment készségeket állítja középpontba, különösen a szakmai alapképzésre felkészítő kurzusokon részt vevő diákok esetében. A holisztikus FRISKIE szemlélet a szakképzésben alkalmazott általános pályatanácsadásban és szektorközi környezetben is használható.” „ A projekt új, átfogó kutatási és fejlesztési területeket nyit meg a szociálpedagógia és a tanácsadás területén.” „ A diákok aktívan részt vettek a FRISKIE módszer és eszközök megtervezésében, kifejlesztésében és megvalósításában. A projekt folyamatai és eredményei megfelelően dokumentálásra kerültek, és a terjesztés módszerei is magas színvonalúak.” „ A kortárstámogatás révén a FRISKIE tanácsadási módszer erősíti az iskolai közösségen belüli aktív állampolgárságot, önkéntes munkát és szabadidős tevékenységeket.”

PPS – Egyéni profil és személyre szabott támogatás Szerzôdésszám: IS/04/B/F/PP-164004 Pályázó intézmény: Reykjavik University Cím: Ofanleiti 2, 103 Reykjavík Telefon: + 354 599 6200 E-mail: bjorg@ru.is Honlap: www.ru.is Kontaktszemély: Björg Birgisdóttir Projektpartnerek: • Social Science Research Institute at University of Iceland, Izland; • Kvadraturen School Center, Norvégia; • Vennesla Upper Secondary School, Norvégia; • Florida Center de Formacio, Spanyolország; • Educos, Szlovákia; • Idec, Görögország.

Így is lehet tanácsot adni!

20

A kihívás Jelentősen megnőtt a középiskolákba és felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezés mértéke, különösen az elmúlt két évtizedben. Nem meglepő, hogy ezzel együtt a lemorzsolódási arányok is nőttek. Több, különböző szerepű és profilú intézmény próbálta már külön-külön is megoldani a lemorzsolódás problémáját, és a projektpartnerek úgy érezték, hogy e tekintetben egyértelműen szükség van új módszertani megközelítésekre. A projekt széles elméleti kereteken alapult, mely mind Európában, mind az Egyesült Államokban elfogadott karrier és csoportos tanácsadási elméletekre alapoz. Jelentős hangsúlyt fektettek az iskolai lemorzsolódással kapcsolatban már létező kutatási eredmények felhasználására és a különböző európai országokból származó adatok további gyűjtésére.

A cél A PPS projekt fő céljai az alábbiak voltak: • a potenciális lemorzsolódással fenyegetett csoportok azonosítása az oktatási / szakképzési környezetben a lemorzsolódási folyamat korai fázisában; • holisztikus szemlélet alkalmazása a diákok tanulási környezetének és egyéni igényeik módszeres értékelésében, a szükséges támogatás biztosítása érdekében; • átfogó támogatás biztosítása, mely segíti az egyéneket pozitív önértékelésük kialakításában, valamint oktatási és karriercéljaik megvalósításában; • a PPS eszközöket bemutató és a lemorzsolódó populációval kapcsolatos tájékoztatást nyújtó honlap kifejlesztése.

Az eredmény A PPS olyan újszerű megközelítésmódot kínál, mely ötvözi a veszélyeztetett diákok felkutatását, szükségleteik felmérését és számukra rugalmas támogatás nyújtását. A projekt középpontjában az oktatás minden szintjéről való lemorzsolódás megakadályozása és a már lemorzsolódottak támogatása áll a lemorzsolódó diákok sokszerűségét elismerő, átfogó szemléletmód kialakítása révén. A projekt megvalósítása során szisztematikus eszközök kerültek kifejlesztésre és változatos európai közösségekben történő tesztelésre.

Ennek köszönhetően könnyen adaptálhatók más oktatási környezetbe is.

Célcsoportok A PPS projekt elsődleges célcsoportja kétfajta csoportot jelent, mert a termékek „felhasználói”: oktatási és pályaválasztási tanácsadók és olyan potenciális segítők, akik szívesen dolgoznak ezzel a sajátos populációval és maguk a „végső haszonélvezők”:

• • • •

a kötelező iskolázásból való lemorzsolódással veszélyeztetett kamaszok; mind a szakmai, mind az általános középfokú oktatási intézmények szintjén veszélyben lévő diákok; a felsőoktatás szintjén veszélyben lévő hallgatók; fiatal, képesítés nélküli munkanélküli lemorzsolódók.

Egyéb fontos célcsoportok • az oktatásban, munkaerő-piaci szolgáltatásokban és szociális szolgálatoknál stb. dolgozó adminisztrátorok és más szakemberek; • minisztériumi, megyei és önkormányzati szinteken dolgozó oktatási szakpolitikusok; • a kötelező vagy középfokú oktatásból való lemorzsolódással veszélyeztetett diákok szülei; • különböző partnerek nemzeti és európai szintű támogató hálózatai.

Termékek • a „Veszélyfelismerő” a lemorzsolódással veszélyeztetett diákok azonosítására alkalmazható interaktív eszköz tanácsadók számára. Ez egy olyan interaktív kérdőívet tartalmaz, amely alapján „kockázati pontok” adhatók azoknak az egyéneknek, akik esetében valószínűsíthető a lemorzsolódás. A tanácsadó ezeket aztán arra használhatja, hogy a támogatásra leginkább rászoruló diákokkal dolgozzon együtt.

• a „Diákcsoport nyomonkövető” egy olyan adatbázis, amely a teljes tanulói csoport jellemzőiről tartalmaz információkat, és amelyet az adminisztrátorok és tanácsadók a tananyag – pl. a különböző csoportok speciális igényeihez történő – adaptálásakor tudnak használni; • az „Egyéni profil” a tanácsadók számára kialakított interjú minta, amelyet a veszélyeztetett diákokkal végzett tanácsadás során tudnak alkalmazni. Használatával feltérképezhetők a diákok erősségei, gyengeségei és tanulási környezetük, meghatározhatók a szükségleteik, ezenkívül céljaik megfogalmazásában is segíti őket.

• a „Rugalmas megelőzési és támogatási rendszer” a fiatal tanulókkal foglalkozó szakemberek számára kialakított keret, mely abban segíti őket, hogy megfelelő támogatást tudjanak nyújtani. Az érintett szervezetek között aktív együttműködés és koordináció kerül kialakításra a veszélyben lévő egyének támogatásának érdekében. Az egyéni igényeken alapuló holisztikus megközelítésnek köszönhetően ez a rendszer jól adaptálható a különböző közösségekbe és kulturális közegekbe.

A termékek tesztelése jelenleg folyik Izlandon, Norvégiában, Spanyolországban és Szlovákiában, várhatóan 2007 őszén fejeződik be, amikor is minden elérhető lesz a projekt honlapján. Megjelent egy képzési kézikönyv az oktatási intézmények minden szintjére vonatkozóan az oktatási és szakképzési tanácsadók és egyéb szakemberek számára, mely angol, izlandi, spanyol és norvég nyelven érhető el.

További információk A projektről további részletek a www.p-p-s.net oldalon találhatók.

21 Így is lehet tanácsot adni!

Szakértôi megjegyzések „ A projekt nagymértékben épít a korábbi EU támogatású projektek eredményeire.” „ Mind gyakorlati, mind szakmapolitikai fejlesztési szempontból erőteljes szektorközi szemlélet ágyazódik be a projekt stratégiájába.” „ A módszerek relevanciája és minősége különböző lemorzsolódási arányokat mutató országokban került tesztelésre.” „ A szemléletmód és módszerek a gyakorlatban kerültek terjesztésre, különösen a gyakorlati szakemberek képzése során.”

VOGS – Szakmai pályatanácsadási alapmodell siketek számára Európában Szerzôdésszám: A/03/B/F/PP-158019 Pályázó intézmény: Steirischer Landesverband der Gehörlosenvereine im Österreichischen Gehörlosenbund Cím: Grabenstraße 168, 8010 Graz, Austria Telefon: +43 66 48 22 96 34 E-mail: gabriele.zemann@stlvgv.at Honlap: www.stlvgv.at Kontakt személy: Gabi Zemann Projektpartnerek: • bfi Steiermark, Ausztria; • Ceskomoravská jednota neslyšících, Cseh Köztársaság; • Kuurojen Liitto ry, Finnország; • Paulinenpflege Winnenden e. V., Németország; • Zavod Republike Slovenije za Zaposlovanje Obmocna Služba Maribor, Szlovénia; • CREA – Confederación de Empresarios de Aragón, Spanyolország; • Centre for Deaf Studies, Egyesült Királyság.

Így is lehet tanácsot adni!

22

A kihívás Körülbelül 400 000 siket él Európában, akik kultúrájukat, nyelvüket, valamint oktatási és foglalkoztatási lehetőségeiket tekintve komoly diszkriminációval és hátránnyal szembesülnek. A projekt indulásakor a siketek számára sem az oktatás, sem a szakképzés területén nem állt rendelkezésre megfelelő pályatanácsadás. A tanácsadásban alkalmazott alkalmassági teszt eljárások kizárólag írott formában álltak rendelkezésre, melynek megértése a siketek legtöbbje számára nehézségekbe ütközött. Ennek megfelelően a teszteredmények nem szolgáltak a várt információkkal a célcsoport képességeit, érdeklődési területeit és elvárásait illetően. Megfelelő szakmai tanácsadás hiányában a siketek nehezen tudtak választani az egész életen át tartó tanulási lehetőségek kínálatának széles skálájából, így kiszorultak az oktatásból és szakképzésből, és több mint 90%-uk nem jutott be a felsőoktatásba. Ugyanakkor az egész életen át tartó tanulási folyamat során a siketek korábbi tapasztalatait, alkalmasságát, érdeklődési területét és kompetenciáit nem vették figyelembe az őket érintő oktatási lehetőségekkel kapcsolatos döntések meghozatalánál, és ez további elszigetelődésükhöz vezetett.

A cél A VOGS projekt fő célja egyrészt az volt, hogy reagáljon a siketek megfelelő oktatási intézkedések iránt jelentkező komoly igényére, másrészt hogy az egész életen át tartó tanulásban és oktatásban nyújtott egyéni pályatanácsadáson keresztül növelje a siketek társadalmi beilleszkedésének és a társadalomban való részvételének szintjét.

Ez a cél az alábbiakat állítja középpontba: • alkalmasságvizsgálati teszteljárások (személyiségteszt és kognitív teszt); • újszerű pályatanácsadási modell a célcsoport számára, beleértve a pályatanácsadási folyamatban részt vevő célcsoportot is.

Az eredmény A projekt során kifejlesztésre került egy célcsoport-orientált speciális képzési és foglalkoztatási pályatanácsadási modell az Európában élő siketek számára. A modell alapját a célcsoport-orientált pszichológiai teszteljárásokból és egy újszerű, tandem tanácsadási módszerből (halló és siket tanácsadók együtt) álló fejlesztés képzi. A modell holisztikus szemléletet tükröz: módszertani sokszínűség, a személy teljes bevonása a pályatanácsadási folyamatba.

Célcsoportok • európai siketek; • egyetemek; • közhatóságok; • szakképzési vagy pályatanácsadási intézmények; • a célcsoport egyesületei.

Termékek • Helyzetelemzés, amely a legújabb kutatási eredményeket is tartalmazza (angol nyelven) a szakmai orientáció és oktatási pályatanácsadás során Európában jelenleg alkalmazott és potenciálisan alkalmazható alkalmasság vizsgálati teszteljárásokról.

• Kritériumkatalógus (angol nyelven) az oktatási, szakképzési és pályatanácsadási modellekre vonatkozó alapkövetelmények felsorolásával, amelyet a célcsoport hasznosan tud alkalmazni, és amely a speciális követelmények alapján áthidalhatja a nyelvi problémákat.

• Két alkalmasságvizsgálati teszteljárás: személyiségteszt és kognitív teszt (osztrák jelnyelven és nemzetközi jelekkel).

• VOGS tandem-módszer: pályatanácsadási módszerek siketek számára. A projekt központi elemeinek kifejlesztése = VOGS módszer, a létező oktatási és szakképzési tanácsadási modellek elemzésére építve, valamint az adaptált alkalmasságvizsgálati teszteljárások és egy, halló és siket oktatási és szakképzési tanácsadók bevonásával megalkotott újszerű tandem tanácsadási módszer segítségével.

• VOGS tananyag a tanácsadók körülbelül 60 órából álló képzéséhez, mely mindegyike külön szekciót tartalmaz a halló és a siket szakképzési tanácsadók számára, valamint egy közös szekciót a tandem módszer alapján.

• VOGS esetmodell.

Tartalma • A modell leírása; • egy tudományosan hitelesített személyiségteszt-eljárás siketek számára írásban és DVD-n (jelnyelven); • egy tudományosan hitelesített kognitív teszt-eljárás siketek számára írásban és DVD-n (jelnyelven); • interjú menetrend; • tanulási eszközök angol, cseh, finn és német nyelven.

További információk A projektről további részletek, valamint a projekttermékek a www.vogs.at oldalról letölthetők.

A DVD a következő címen rendelhető meg: Walerich Berger, bfi Steiermark, Mariengasse 24, 8020 Graz, Austria

23 Így is lehet tanácsot adni!

Szakértôi megjegyzések „ A felhasználók igényeinek azonosításához a projekt elvégezte a célcsoportra vonatkozó, már létező anyagok és eszközök elemzését.” „ A projekt megfogalmazta azokat a kritériumokat, melyeket a célcsoport számára nyújtott pályatanácsadási modellnek teljesítenie kell, és amelyek jól alkalmazhatók.” „ A projekt olyan módon fejlesztett ki képzést és módszereket speciálisan a célcsoport számára, hogy azok az általános pályatanácsadásra is átvihetők.”

MUNKAHELYI P˘LYATAN˘CSAD˘S alacsony jövedelmû munkavállalók számára Szerzôdésszám: ISL/03/B/F/PP-164001 Pályázó intézmény: Starfsafl, Vocational Training Fund Cím: Sætúni 1, 105 Reykjavík, Iceland Telefon: + 354 510 7544 E-mail: starfsafl@starfsafl.is Honlap: www.starfsafl.is Kontaktszemély: Maríanna Traustadóttir Projektpartnerek: • AOF – Lofoten, Norvégia; • Arbetsförmedlingen, Svédország; • CDRL – Centro Documentazione Ricerche per la Lombardia, Olaszország; • COEPA – Confederacion Empresarial de la Provincia de Alicante, Spanyolország; • CRADALL Faculty of Education, University of Glasgow, Egyesült Királyság (Coordinator); • Danish University of Education, Dánia; • Diak Diaconia Polytechnic, Finnország; • EuroProfis, Cseh Köztársaság; • Prism Research and Consulting, Luxembourg.

Így is lehet tanácsot adni!

24

A kihívás Számos európai országból származó statisztikai bizonyíték utal arra, hogy az alacsony jövedelmű munkavállalók is azon célcsoportok közé tartoznak, akik körében legkevésbé valószínűsíthető az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférés. Ha e csoport hozzáférése nem javul az egész életen át tartó tanuláshoz, a társadalmi kirekesztődés komoly veszélye fenyegeti őket. Számos európai országban bizonyult nehéznek, ha nem lehetetlennek, hogy a gyakran alacsonyan értékelt képesítésekkel rendelkező, alacsony jövedelmű munkavállalókat bevonják olyan pályatanácsadásba, mely új készségek elsajátításán keresztül történő előbbre jutásuk lehetséges módjáról szól. Európában nincs elég képzett pályatanácsadó, és az alacsony jövedelmű munkavállalók pályatanácsadása sok országban új, még nem létező kérdés.

A cél A projekt egy olyan másik Leonardo da Vinci projekt (lásd: www.workplaceguidance.eu) eredményeire épül, amely az alacsony jövedelmű munkavállalóknak szóló szakmai pályatanácsadási kísérleti módszerek és a már folyamatban lévő, létező kezdeményezések értékelésének keveréke. A korábbi projekteredményeket felhasználva a jelen projekt egy 100 órás, az alacsony jövedelmű munkavállalóknak szóló szakmai pályatanácsadás nyújtásával kapcsolatos online képzési kurzus kialakítását tűzte ki célul.

A projekt másik célja a munkahelyi szakmai tanácsadáshoz való könnyű hozzáférés megteremtése a szakmai pályatanácsadók, szakszervezeti aktivisták és HR területen dolgozók képzésének biztosításával.

Az eredmény Az a tény, hogy az alacsony jövedelmű munkavállalók (képzettséggel nem/részben rendelkező munkavállalók) a munkahelyükön helyben részesülhetnek pályatanácsadásban, javítja tanulási lehetőségeiket, és erősíti motivációjukat, hogy az új készségek elsajátításán keresztül növeljék kompetenciáikat. Az alacsony jövedelmű munkavállalók készségeinek javítása Európa-szerte sürgető szükséglet mind a technológiai újdonságoknak, mind a más országok, illetve kontinensek felől jelentkező versenyhelyzetnek való megfelelés érdekében. A projekt elsősorban a munkavállalókat és szakszervezeti képviselőket célozza meg, akik számára ilyen típusú képzés általában nem áll rendelkezésre. A képzést az adott vállalat alkalmazottai vagy szakszervezeti képviselők tartják. A projekt fő kedvezményezettjei azok a szakmai pályatanácsadók, HR területen dolgozók és szakszervezeti aktivisták, akik az alacsony jövedelmű munkavállalók egész

életen át tartó tanulásba való bevonásával és kompetenciáik és készségeik erősítésével foglalkoznak, illetve érdeklődnek ezen terület iránt.

A projektben kifejlesztésre került a munkahelyi pályatanácsadásról szóló online kurzus, amely az oktatási anyagok széles skáláját tartalmazza. A projekt honlapja az összes oktatási anyagot és az online kurzust 8 nyelven tartalmazza.

Célcsoportok • szakmai pályatanácsadók; • szakszervezeti oktatási tanácsadók; • HR részlegek; • egyéb személyek, akik a célkedvezményezetteket segítik és támogatják.

Termékek A projektben egy olyan, a munkahelyi pályatanácsadásról szóló online kurzus került kifejlesztésre, melynek célja, hogy fejlessze a pályatanácsadók és az alacsony jövedelmű munkavállalók oktatási és szakképzési tanácsadásával és támogatásával foglalkozó egyéb személyek készségeit. A kurzus a projekt honlapján az oktatási anyagok széles skáláját tartalmazza angol, cseh, finn, izlandi, norvég, olasz, spanyol és svéd nyelven.

A kurzus témái a következők: • 1. modul: Pályatanácsadás - Módszerek és elmélet - Szabványok és etikai alapelvek • 2. modul: A munkahely - Formális, informális és nem formális pályatanácsadás - IKT és pályatanácsadás • 3. modul: Alacsony jövedelmű munkavállalók - Alacsony jövedelmű és/vagy alacsony képzettségű munkavállalók az ön országában/régiójában - Valós kompetenciák • 4. modul: A szociális partnerek - A szociális partnerek és viszonyuk a pályatanácsadáshoz - Az Európai Unió nyilatkozata a pályatanácsadásról • 5. modul: Záró feladat - A kép összeállítása: az alacsony jövedelmű munkavállalóknak szóló pályatanácsadás módjainak megértése, és mi lesz a következő lépésem ezen a téren.

További információk A projekt honlapjáról minden anyag ingyenesen letölthető: www.workplaceguidance.eu

25 Így is lehet tanácsot adni!

Szakértôi megjegyzések „ A projekt olyan tevékenységek példája, melyek a korábbi tapasztalatokra építve új célcsoportot – a munkahelyváltásra kényszerülő idősebb munkavállalókat – állítanak a középpontba.“ „ A projekt az együttműködésen és eszmecserén keresztül hasonlóságokat és különbségeket azonosított a pályatanácsadás különböző szereplői között.” „ A projekt céljai kihangsúlyozzák a felhasználók aktív részvételét és motivációját, hogy kompetenciáikat új készségek megszerzésén keresztül erősítsék.”

A HOZZÁSZÓLÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA Dr. John McCarthy, igazgató, International Centre for Career Development and Public Policy

Ez a tematikus szeminárium történelmi jelentőségű a pályatanácsadás és talán általában a Leonardo da Vinci program által lefedett témák területén is. Első alkalommal került sor arra, hogy egy ilyen szeminárium középpontba állítsa az oktatási, képzési és foglalkoztatási szolgáltatások felhasználóinak véleményét, és ebben az adott esetben az oktatási, képzési és foglalkoztatási környezetben működő pályatanácsadási szolgáltatások felhasználóinak véleményét.

A szeminárium fő céljai (kivéve azokat, amelyek magát a tematikus monitoringot érintik) az alábbiak voltak: • a pályatanácsadási szolgáltatások felhasználói szerepének hangsúlyozása; • összefüggések teremtése a felhasználók bevonásáról szóló vitához; • a felhasználók bevonására vonatkozó termékek és nemzeti példák vizsgálata.

Így is lehet tanácsot adni!

26

A résztvevők és a részt vevő projektek háromféleképpen értelmezték a felhasználók bevonását: • a potenciális felhasználók és célcsoportok elérése és a létező pályatanácsadási szolgáltatások felhasználására való ösztönzése; • új szolgáltatások fejlesztése és/vagy a létezők kiterjesztése az új célcsoportok segítése érdekében; • a felhasználói véleményének összegyűjtése a számukra nyújtott szolgáltatásokkal és termékekkel kapcsolatos tapasztalataikról.

A fenti értelmezések közül az első kettő a pályatanácsadási szolgáltatások elérésének és használatának javítására vonatkozik, és szorosan illeszkedik a közszolgáltatások reformjához; a harmadik az aktív állampolgársághoz kapcsolódik.

A bemutatott projektek néhány nagyon jó példával szolgáltak azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet pályatanácsadási szolgáltatásokkal elérni a munkaerőpiac perifériájára szorult csoportokat. A szeminárium során elhangzott előadások és a szemináriumra előkészített dokumentáció sikeresen hívta fel a figyelmet a projektforrásokra és -eszközökre, valamint az olyan EU dokumentumokra, mint „Az oktatási miniszterek tanácsának az egész életen át tartó pályatanácsadásra vonatkozó határozata (2004)9 ”, az Európai Tanács és az OECD közös publikációja, a „Karriertanácsadás: kézikönyv szakmapolitikai szereplők számára (2004)10 ” és a CEDEFOP „Az egész életen át tartó pályatanácsadási irányelvek és rendszerek fejlesztése közös európai referenciaeszközök alkalmazásával (2005)11 ” című útmutatója.

A szeminárium során egyértelművé vált, hogy a pályatanácsadási szolgáltatás és gyakorlat, valamint az aktív állampolgárságra és a közszolgáltatások reformjára vonatkozó európai és nemzeti szakmapolitikák között jelentős szakadék tátong. Ezidáig – a szemináriumhoz kapcsolódó Leonardo projektek révén – kevés bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy figyelembe veszik-e a pályatanácsadási szolgáltatások felhasználóinak és potenciális felhasználóinak véleményét: • a létező szolgáltatásokkal és termékekkel kapcsolatos visszajelzések és az új szolgáltatások és termékek kialakítása kapcsán; • az egész életen át tartó pályatanácsadási irányelvek kialakítása során; • a felhasználók számára jelentéssel bíró rendszerek, szolgáltatások és termékek kialakítása során.

9 http://ec.europa.eu/education/policies/2010/doc/resolution2004_en.pdf 10 Karriertanácsadás: kézikönyv szakmapolitikai szereplők számára (Career Guidance: a Handbook for Policy Makers), az Európai Tanács és az OECD közös publikációja (2004), világszerte 14 nyelven megjelentetve.

11 Az egész életen át tartó pályatanácsadási irányelvek és rendszerek fejlesztése: közös európai referenciaeszközök alkalmazása (Improving Lifelong Guidance Policies and Systems: using Common European Reference Tools) írta John McCarthy és Jennifer Wannan, CEDEFOP (2005).

Úgy tűnik, hogy néhány résztvevő leragadt annál a hagyományos paradigmánál, mely szerint a gyakorlati szakember látja el a „felhasználók hangjának” szerepét, ő képviseli a felhasználók véleményét a szakmapolitikusok előtt. Ez a pozíció tovább nem tartható. Az aktív állampolgárság a felhasználók és potenciális felhasználók részvételét jelenti. A pályatanácsadási szolgáltatások fejlesztése együttműködésen alapuló feladat.

A felhasználók részvételének kérdése a közpénzekből finanszírozott pályatanácsadási szolgáltatások kialakításában, lebonyolításában és értékelésében nem csupán a munkaerőpiac perifériájára szorult csoportokat érinti. Általános intézkedést érint, és az azokat alátámasztó irányelveket és szolgáltatói rendszereket. Nemzeti szintű stratégiai partnerségekre/együttműködésekre van szükség a felhasználók részvételének erősítéséhez. A szeminárium résztvevői által megfogalmazott üzenet az, hogy: „a felhasználók bevonásának kérdését kiemelten kell kezelni, és világossá kell tenni az európai, nemzeti, regionális, helyi és intézményi szinteken egyaránt; a felhasználók bevonásával kapcsolatban olyan konkrétabb ajánlások és eszközök kidolgozására van szükség, amelyek nemzeti szinten is alkalmazhatók, és a nemzeti összefüggéseket is figyelembe veszik,” különösen az új Egész életen át tartó tanulás programjának menedzsmentje, az új, európai, egész életen át tartó pályatanácsadási irányelvi hálózat és a nemzeti hatóságok részéről.

27 Így is lehet tanácsot adni!

A FELHASZNÁLÓK HANGJA A PÁLYATANÁCSADÁSBAN KONFERENCIA 2007. május 10 –11. Ljubljana, Szlovénia

PROGRAM 2007. május 10., csütörtök 14:00 – 16:00

Regisztráció és a „Piactér” felállítása

16:00 – 18:30

A szlovén házigazda üdvözlô szavai, Ms. Majda Širok, CMEPIUS Projekttermékek piaca és „Tanácsadói sarok” együttműködésben az Euroguidance hálózattal

19:00 – 22:00

Díszvacsora és vitaindító elôadás: Tanácsadás: ügyfelek, felhasználók vagy partnerek Dr. Peter Plant, The Danish University of Education

2007. május 11., péntek Az I.sz tematikus monitoring munkacsoport vezetôjének köszöntôje María Kristín Gylfadóttir, Leonardo Nemzeti Iroda, Izland

9:05 – 9:15

Nyitóbeszéd Alenka Šverc, államtitkár, Oktatási és Sportminisztérium, Szlovénia

9:15 – 9:45

Egész életen át tartó pályatanácsadás és az állampolgárok meglátásai Dr. Deirdre Hughes, igazgató, Centre for Guidance Studies, University of Derby

9:45 – 10:15

A felhasználók bevonása a tanácsadásba: elmélet és gyakorlat Dr. John McCarthy, igazgató, International Centre for Career Development and Public Policy

10:15 – 10:30

Felhasználói szempontok a pályatanácsadási projektekben – az EU által támogatott a projektek elemzésének eredményei Dr. Raimo Vuorinen, University of Jyväskylä, Finnország

10:30 – 11:00

Kávészünet és hálózatépítés

11:00 – 11:15

Hozzáférés a pályatanácsadáshoz – példa és jó gyakorlat Norvégiából Magne Loewe, Telemark County Council

11:15 – 12:00

A felhasználók hangja – panelbeszélgetés sikeres Leonardo projektek felhasználóival Raymond Bæro, Norvégia, Theodóra Theodórsdóttir, Izland Vezeti: Sasa Mrak, újságíró, Szlovénia Ebéd

Így is lehet tanácsot adni!

28

9:00 – 9:05

12:00 – 13:00

13:00 – 14:30

Munkacsoportok 1 Pályatanácsadás a veszélyeztetett diákok (korai iskolaelhagyók) számára Elnök: Aleksandra Sokolova, Oktatási Minisztérium, Litvánia Szakértő: Mojca Polak, Szlovénia Projektgazda: Björg Birgisdóttir, PPS projekt, Izland és Outi Kivanen, Friskie projekt, Finnország Raportőr: Marian Rodriguez, Leonardo Nemzeti Iroda, Spanyolország 2 Pályatanácsadás alacsony képzettségi szinttel rendelkező munkavállalók, illetve munkanélküliek számára Elnök: Dr. Michaela Marterer, Styrian Economic Society, Ausztria Szakértő: Peter Nolan, Dublin Inner City Partnership, Írország Projektgazda: Vid Zalar, ICTEM projekt, Szlovénia Raportőr: Dóra Stefánsdóttir, Euroguidance, Izland 3 Pályatanácsadás idősebb munkavállalók számára (aktív nyugdíjasok pályatanácsadása) Elnök: Dr. Peter Plant, University of Education, Dánia Szakértő: Tanja Vilic Klenovsek, Andragoski Center, Szlovénia Projektgazda: Fjóla María Lárusdóttir, Munkahelyi pályatanácsadás projekt, Izland Raportőr: Hannele Nevalampi, Leonardo Nemzeti Iroda, Finnország 4 Pályatanácsadás hátrányos helyzetű csoportok számára Elnök: Dr. Raimo Vuorinen, University of Jyvaskyla, Finnország Szakértő: Daniel Hailemariam, Stockholm Institute of Education, Svédország Projektgazda: Andrea Stoisser, VOGS projekt, Ausztria Raportőr: Ieva Kudabaite, Leonardo Nemzeti Iroda, Litvánia

14:30 – 15:00

Kávészünet és hálózatépítés

15:00 – 16:30

Munkacsoportok – folytatás: a résztvevők csoportot váltanak

16:30 – 17:00

Mit tanultunk ma? – a munkacsoportok javaslatainak összefoglalása Dr. John McCarthy, igazgató, International Centre for Career Development and Public Policy

17:00 – 17:15

Legjobb projekt díjak átadása és a konferencia zárása Pirkko Pyorala, Európai Bizottság

29 Így is lehet tanácsot adni!

A konferencia helyszíne: GRAND HOTEL UNION, Miklošièeva 1– 3, 1000 Ljubljana

A PÁLYATANÁCSADÁS FELHASZNÁLÓINAK HANGJA: KI KICSODA?

Plenáris ülés Dr. Peter Plant, Danish University of Education / Dán Oktatási Egyetem, Dánia Az 1948-ban született Peter Plant professzor dán édesanyjának és angol édesapjának köszönhetően a kulturális kavalkád jó példája. Az International Association for Educational and Vocational Guidance nevű nemzetközi egyesület alelnöke, mely oktatással és szakképzéssel kapcsolatos tanácsadással foglalkozik. Ezen kívül az elmúlt 25 év alatt számos EU-s projektben vett részt.

Nyitóbeszéd: Alenka Šverc, államtitkár, Oktatási és Sportminisztérium, Szlovénia A Nemzetközi Pápai Szalézi Egyetem pedagógia karán végzett Rómában. A fiatalkori munkavállalás és a németországi és ausztriai Gestalt terápia területére szakosodott. Az Anton Martin Slomšek Püspöki Általános Iskolában és Ljubljanában, a teológia karon dolgozott. Aktív résztvevője volt egy nemzetközi iskolai projektnek BoszniaHercegovinában. Újabban önkéntesként dolgozott Szarajevóban, illetve a „School on the human scale” nevű kezdeményezés egyik megalapítója.

Dr. Deirdre Hughes, University of Derby / Derby Egyetem, Egyesült Királyság Pedagógusi diplomája után pályatanácsadásból szerzett másoddiplomát, valamint egy PhD publikációs program résztvevője. Egyetemi docens a pályaválasztási tanácsadási területen és a CeGS igazgatója. A Derby Egyetem pályatanácsadással kapcsolatos kutatási és fejlesztési egységének szakértője, egyben az oktatási, egészség és tudomány fakultás kutatás és tudástranszfer egységének vezetője. Széles körű tapasztalattal rendelkezik a kormányzati vezetőkkel, menedzserekkel, kutatókkal, oktatókkal és diákokkal való munka terén. Több tanulmánya jelent meg nemzeti és nemzetközi folyóiratokban, illetve számos vitaindító előadást tartott nemzetközi konferenciákon és tudományos tanácskozásokon. Az Egyesült Királyság kormányzata nevében ő készítette el az országjelentést, mely az Európai Tanács 2004 májusában hozott, az egész életen át tartó tanácsadásról szóló határozatának országon belüli teljesítéséről számol be.

Előadók:

Így is lehet tanácsot adni!

30

Dr. John McCarthy, Írország Az International Centre for Career Development and Public Policy / Nemzetközi Karrierfejlesztési és Közpolitikai Központ igazgatója Atrasbourgban, Franciaországban. Ezt megelőzően CEDEFOP projektmenedzseri posztot töltött be, az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális igazgatóságán dolgozott fejlesztőként, illetve Írországban a nemzeti pályatanácsadó központ igazgatója volt. Az OECD és az ETF nemzetközi tanácsadójaként, egyetemen pályatanácsadók oktatójaként, kutatóként és praktizáló pályatanácsadóként is dolgozott. Társkiadója a „Career Guidance: a Handbook for Policy Makers” című EC-OECD (2004), illetve társszerzője az „Improving Lifelong Guidance Policies and Systems” című CEDEFOP (2005) publikációnak.

Dr. Raimo Vuorinen, University of Jyväskylä / Jyväskylä Egyetem, Finnország Dr. Vuorinen különböző programokban szerepelt tanácsadóként, melyek szakmai és továbbtanulási tanácsadással foglalkoznak a középiskolától a felsőoktatásig. Aktív partnerkapcsolatokat ápol professzionális nemzeti és nemzetközi tanácsadói hálózatokkal. A PhD disszertációjában, 2006-ban az internetalapú pályatanácsadást vizsgálta. 2006. január óta a Jyväskylä Egyetem keretein belül működő olyan nemzeti kutatóegység létrehozásán dol-

gozik, mely az egész életen át tartó tanácsadás fejlesztésével foglalkozik. 2002–2007 között tagja az Európai Bizottság Élethosszig Tartó Tanácsadás Csoportjának, és az élethosszig tartó tanácsadás európai hálózatának megszilárdításán is dolgozik.

Nemzeti példa: „Hozzáférés a pályatanácsadáshoz” Projektgazda: Magne Løwe, Norvégia Magne Løwe egy 2003–2005 között megvalósuló regionális projekt menedzsere volt, melynek célja minden Telemark megyében élő felnőtt számára elérhető pályatanácsadói hálózat kiépítése. 2005 szeptembere óta dolgozott a „Gateway to Guidance / Hozzáférés a pályatanácsadáshoz” című Leonardo projektben, melynek célja a célcsoportok szerinti tanácsadás. E projektekben Telemark megye közfoglalkoztatási hivatalát képviselte. 1985 óta foglalkozik munkaerő-piaci elemzésekkel és felmérésekkel, illetve olyan projektekért felel, melyek ilyen felméréseket végeznek munkát keresőknek.

Interjúk Újságíró: Saša Mrak, Dnevnik, Szlovénia Egyetemi végzettséget szerzett kommunikációtudományból. 1999-ben kezdett el újságíróként dolgozni, majd a Külügyminisztériumban folytatta a munkát, ahonnan egy fiataloknak szóló magazinhoz került, így tért vissza az újságíráshoz. 2003-ban a „Dnevnik / Napló” című újságnál kezdett dolgozni a PR és üzleti kommunikáció csoportban, és foglalkoztatás témában írt cikkeket. 2006. júliusig projektmenedzseri posztot töltött be az üzleti kommunikáció, különösen a PR és rendezvényszervezés területén, majd a Dnevnik Foglalkoztatás és karrier című, hetente megjelenő mellékletének szerkesztője lett. Műsorvezetőként is szerepelt egy TV showban, melynek témai az emberi erőforrások, a munkavállalás és a karrierépítés kihívásai voltak.

Felhasználók: Theodóra S. Theodórsdóttir, Grund Nursing Home / Grundi Gondozó Intézet, Izland Nővérasszisztens a grundi idősek otthonában. Az Efling szakszervezet uniós képviselője. A gondozóintézetek dolgozóit képviselő tárgyalóbizottság, a szakszervezeti tanács és az üzemi megbízottak bizottságának tagja.

Részt vett a „Vocational guidance for lower – paid workers” (Szaktanácsadás alulfizetett munkavállalók számára) című kurzuson.

Raymond Bærö, Vennesla Kommune / Venneslai Közösségi Ház, Norvégia Bachelor végzettség megszerzése az Oslói Egyetemen szociális munka szakon. „Moonlight” nevű központ vezetése Venneslaban, melyet fiatalok számára létesítettek (www.moonlight.no). A Moonlight egyben 11 szociális

31

munkás és kulturális szervező csapata, akiknek céljuk, hogy a fiatalokat szabadidejükben hasznos elfoglaltságra

Így is lehet tanácsot adni!

ösztönözzék.

Munkacsoportok 1 Pályatanácsadás a veszélyeztetett diákok (korai iskolaelhagyók) számára Elnök: Aleksandra Sokolova, Oktatási Minisztérium, Litvánia A vilniusi egyetemen diplomázott oktatáspszichológiából. Jelenleg a Vytautas Magnus Egyetem PhD-hallgatója.

A képzés során empirikus és elméleti kutatásokat kíván végezni a karriertanácsadás területén. A litván Oktatási és Tudományokért felelős Minisztérium vezető szakembere. A nemzeti pályatanácsadási stratégia végrehajtásának koordinálásáért, a pályaválasztási tanácsadás területéhez kapcsolódó jogi háttér kialakításáért és a nemzeti ESF projekt, a „Development and Implementation of the Career Guidance System / Karriertanácsadási rendszer kidolgozása és továbbfejlesztése” koordinálásáért felelős. Aktív tagja a PLOTEUS koordinációs csoportnak, és Litvánia képviselője az Európai Élethosszig Tartó Tanácsadás Hálózatban.

Szakértő: Mojca Polak, Szlovénia Független szakértő a szakképzés, a veszélyeztetett fiatalok pályatanácsadása, a tanácsadás minősége és a foglalkoztathatóság területén. 2007-ben vendégelőadó az angliai Leeds Metropolitan Universityn. 2004– 2006-ig az „Information and Guidance for students at risk” nevű csoport, 2001– 2004-ig a „Development of preventive and compulsory measures for young people at risk of dropping out from educational system and early school leavers” nevű csoport vezetője. A Phare Mocca programban egy, a tananyag, az oktatásban történő értékelés és igazolás modernizálását célzó projekt menedzsere volt. 1996 –1998-ig a szakképzést vizsgáló szlovén nemzeti intézet tanácsadója. 1994–1996-ig fiatal munkanélküliek és iskolaelhagyók tanácsadásával foglalkozott. 2001–2006-ig a Nemzeti Szakképzési Intézet hírlevelének szerkesztője. A „Manual for Guidance in Assessment of prior Learning” (2004) című és a Total Counselling, A Handbook for Holistic Counselling (2005) kézikönyvek, illetve a 2006-os „Information and Guidance for Lifelong Learning and Career Development in Slovenia” című kiadvány írója.

Projekt: PPS / Egyéni profil és személyre szabott támogatás (http://www.p-p-s.org) Projektgazda: Björg Birgisdóttir, Izland

32

A northridge-i Kalifornia Állami Egyetemen szerzett M.Sc. Diplomát, ezután oktatási és szakképzési tanácsadóként kezdett dolgozni egyetemi szinten. Főként csoportmunkával és a lemorzsolódott hallgatókkal folytatott munkához való hozzáállással kapcsolatos tanácsadással foglalkozik. A Rejkjavík Egyetem Nemzetközi Iroda és Hallgatói Tanácsadó központjának igazgatója. Több évig tanított matematikát általános- és középiskolákban Izlandon. A munkája során egyre jobban érdekelte a lemorzsolódással veszélyeztetett gyerekekkel történő munka. A Leonardo da Vinci program által finanszírozott, 3 év futamidővel rendelkező SPIDERWEB és PPS projektek koordinátora volt.

Projekt: Friskie EU, Developing a model and methods for tutoring social skills in vocational education through peer group activities / Friskie EU, olyan modell és módszerek kidolgozása, mely a szociális készségek tutorálását kortárscsoportos tevékenységeken keresztül segíti a szakképzésben (www.friskie-eu.fi) Projektgazda: Outi Kivinen, Finnország

Így is lehet tanácsot adni!

Képesített szociális munkás, a Turku Egyetemen MA (Soc) diplomát szerzett. A Turku Egyetem alkalmazott tudományok karának tanszékvezetője. Két Leonardo innovációs projekt, az Umbrella és a Friskie EU koordinációjáért felelős. A finnországi etikai „Board of Talentia Union of Professional Social Workers” tagja. Részt vett a „Young People and Working Life”, illetve a „Current Situation of Vocational Training in Finland” című projektek publikálásában.

Raportőr: Marian Rodriguez, Spanyolország 2000 óta a spanyol Nemzeti Iroda munkatársa. Kezdetben mobilitási és kísérleti projektekkel foglalkozott, majd 2004-től a B eljárásrendű projektekkel foglalkozó csoport vezetője lett. Korábban az Oktatási Minisztériumban dolgozott a tanárképzés és nemzetközi programok területén, illetve néhány egyetemmel dolgozott együtt, mindig az oktatás és a jövő tanárainak képzésével kapcsolatban. Trénerként is munkálkodott néhány vállalatnál.

2 Pályatanácsadás alacsony képzettségi szinttel rendelkező munkavállalók, illetve munkanélküliek számára Elnök: Dr. Michaela Marterer, Ausztria 2002 óta a Stájerországi Gazdasági Társulás (STVG) projektmenedzsere: pályázatírással, projektmenedzsmenttel foglalkozik (helyi, nemzeti és európai finanszírozású projektekben tartalmi és pénzügyi szempontból), beszámolás, csoportvezetés, hálózati munka, stb. Pl. a „European Guidance Forum” című Joint Actions / Közös Akció projekt. Az STVG a stájerországi kereskedelem és ipar egyik oktatóintézménye. Nagy hangsúlyt fektetnek az „oktatás és gazdaság” kapcsolatára.

Szakértő: Peter Nolan, Írország Az Ulsteri Egyetemen szerzett MSc diplomát vezetéselméletből. 1996 óta a Dublin Innter City Partnership gazdasági fejlesztési kezdeményezéseinek összehangolásáért felelős, ami magában foglalja a foglalkoztatást, a vállalkozásokat, a közvetítő és tanácsadó szervezeteket. 1998 óta részt vesz egy különböző irodák által elindított kezdeményezésben, melynek keretein belül Dél- és Kelet-Belfast hátrányos helyzetű körzeteiben hoznak létre munkaügyi központokat. Számos helyi és nemzeti tanácsadó csoportban dolgozik. Szakmai fejlesztő tevékenysége főként az ír és külföldi nonprofit és közösségi kezdeményezésű szervezetek támogatására irányul.

Projekt: ICTEM – The Integrated Counselling, Training and Employment Method / ICTEM – Integrált Tanácsadási, Képzési és Foglalkoztatási Módszer (http://en.kadis.si/international-projects/ictem) Projektgazda: Vid Zalar, Szlovénia Vid Zalar 2005 óta a Kadisnak dolgozik. Oktatási projektek és programok felelőse, melyek különös figyelmet fordítanak a munkanélküliekre az IKT területéről. Foglalkozott pályakezdő fiatalok és különböző célcsoportok tanácsadásával is.

Raportőr: Dóra Stefánsdóttir, Izland Az izlandi Euroguidance központ projektmenedzsere. A dániai Roskilde Egyetemen szerzett Master diplomát szociális tudományokból és angol nyelvből. Négy évig a CEDEFOP nemzeti szakértőjeként, és öt évig projekt menedzserként dolgozott az Izlandi Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségnél Afrikában.

3 Pályatanácsadás idősebb munkavállalók számára (aktív nyugdíjasok pályatanácsadása) Elnök: Dr. Peter Plant, Dánia Önéletrajz: ld. a 30. oldalon

Szakértő: Tanja Vilic Klenovsek, Andragoski Center / Szlovén Felnőttoktatási Központ, Szlovénia Master diplomát szerzett oktatási területen. A Szlovén Felnőttoktatási Központon belül működő „Information and

(Andragoški center Slovenije, 2003); Személyes tanulási terv (Andragoški Center Slovenije, 2004); Információ és tanácsadás az egész életen át tartó tanuláshoz és a karrierépítéshez Szlovéniában (Andragoški center Slovenije, 2006, az Oktatási és Sportminisztérium, illetve az Európai Szociális Alap támogatásával és társfinanszírozásával).

Projekt: Workplace Guidance / Munkahelyi pályatanácsadás alulfizetett munkavállalók számára (http://workplaceguidance.eu) Projektgazda: Fjóla María Lárusdóttir, Izland Pályatanácsadó az izlandi Oktatás és Tréning Szolgáltató Központban (ETSC). Fő foglalkozási területei a kompetenciák megerősítése és a karriertanácsadás munkavállalók számára. Részt vesz egy izlandi, a képességek

Így is lehet tanácsot adni!

adás a felnőttoktatásban (Andragoški Center Slovenije, 2002); Minőségi oktatás kínálata felnőttek számára

33

Guidance in Adult Education” nevű csoport vezetője. Fő szakterületei: egész életen át tartó tanulás, felnőttoktatás, információ és tanácsadás a felnőttoktatásban, minőség a felnőttoktatásban, minőség a tanácsadásban.

Legfontosabb publikációi (társszerzője vagy szerkesztője több szlovén nyelvű szakmai kézikönyvnek): Tanács-

elismerését elősegítő rendszernek, főként a módszertanának kifejlesztésében. 10 egész életen át tartó tanulás központtal közösen létrehozott „Counselling in the workplace / Pályatanácsadás a munkahelyen” című projekt koordinálásáért felelős. Részt vesz egy felnőttoktatással foglalkozó skandináv hálózatban, melynek központi témája a képességek elismerése és a karriertanácsadás felnőttek számára. A „Value of work / A munka értéke” című Leonardo da Vinci innovációfejlesztés projektmenedzsere. További információ: www.frae.is.

Raportőr: Hannele Nevalampi, Finnország 2000 óta a finn CIMO (Nemzetközi Mobilitási Központ) keretében működő Leonardo da Vinci Nemzeti Iroda munkatársa. Kísérleti projektek és az új innováció transzfer projektek felelőse. Hobbijai közé tartozik a lovaglás, a kutyák és a gitározás.

4 Pályatanácsadás hátrányos helyzetű csoportok számára Elnök: Dr. Raimo Vuorinen, Finnország Önéletrajz: ld. feljebb

Szakértő: Daniel Hailermariam, Stockholm Institute of Education / Stockholmi Oktatási Intézet, Svédország Jelenleg a Stockholmi Oktatási Intézet Szociális és Kulturális Tanulmányok az Oktatásban osztályának Karriertanácsadási szekciójában előadó. Tématerületei: szakmai párbeszéd, multikulturális tanácsadás és kutatási módszerek. A tanítás mellett foglalkozik diplomaprojektek felügyeletével és kutató projektek előkészítésével a multikulturális tanácsadás területéről. Az USA-beli Andrews Egyetemen szerzett BA diplomát teológia/vallás szakon, illetve MA diplomát oktatás szakon. Karriertanácsadásból is BA diplomát szerzett a Stockholmi Oktatási Intézetben.

Projekt: VOGS – Vocational Guidance Standard Model for Deaf People in Europe / VOGS Szakmai pályatanácsadási alapmodell siketek számára Európában (www.vogs.at) Projektgazda: Andrea Stoisser, Ausztria Akadémiai tanulmányokat folytatott néprajzból és kulturális antropológiából. A grazi Karl-Franzens Egyetemen szerzett diplomát. Jelnyelvi tolmács és az osztrák jelnyelvi tolmácsok hivatalos szervezetének tagja. Elvégezte a „Management for Social and Technical Guidance” című kurzust, melynek központi témája a hátrányos helyzetű emberek tanácsadása volt. 2003– 2006-ig a stájerországi siketek szervezeténél dolgozott. A <GetIt> projekt (melynek célja a siket emberek felkészítése az ECDL vizsgára) résztvevőjeként adminisztrációval, szervezéssel

34

és könyveléssel foglalkozott. A VOGS projektet vezette, ezen kívül részt vett egy turné koncepciójának kifejlesztésében siket előadó- és erőművészek számára.

Raportőr: Ieva Kudabaite, Litvánia

Így is lehet tanácsot adni!

Projektkoordinátor a litván LLP Nemzeti Irodánál. A Leonardo da Vinci program B eljárásrend keretei közt futó innovációs projektek koordinálásáért felelős. A Litván Nemzeti Iroda képviselője a „Szakképzés és munkaerőpiac, pályatanácsadás, speciális célcsoportok” területével foglalkozó tematikus monitoring csoportban. A Vilnius Egyetemen működő International Business Schoolon szerzett BA és MA diplomát üzleti adminisztráció szakon.

A konferencia vezetője: María Kridtín Gylfadóttir, Izland A Georgetown Egyetemen szerzett Masters diplomát német és európai tanulmányok szakon, valamint Bachelor diplomát nemzetközi tanulmányok és kommunikáció szakon. Az izlandi Leonardo Nemzeti Iroda programmenedzsere, a B típusú, az innovációtranszfer projektek és a valorizációs tevékenységek felelőse. Korábban az MBA program projektmenedzsere volt, és a Rejkjavík Üzleti Egyetemen tartott európai politika témában kurzusokat. Jelenleg az izlandi Nemzeti Szülői Egyesület elnöke és az Oktatási Minisztérium számos oktatással kapcsolatos bizottságának ülésén vesz részt.

IMPRESSZUM

Szerkesztette: Fekete Éva, Jakabné Baján Ilona, Tordai Péter Kiadványszerkesztõ: Vilimi Kata Kiadja: Tempus Közalapítvány, 2007 A kiadásért felel: Kemény Gabriella igazgató Nyomdai kivitelezés: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Kiadványunk megjelenését az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az Európai Bizottság támogatta.

A kiadványban megjelentek nem szükségszerûen tükrözik az Európai Bizottság álláspontját.

Tempus Közalapítvány 1093 Budapest, Lónyay u. 31.

Postacím: 1438 Budapest 70, Pf. 508.

Infóvonal: (06 1) 237 1320 E-mail: info@tpf.hu Internet: www.tka.hu