Erasmus oktatói mobilitás by TKA Könyvtár

Rédei Mária – Telbisz Erzsébet – Nemes-Nagy Anna

Erasmus oktatói mobilitás MAGYARORSZÁGRÓL KIUTAZÓ OKTATÓK JELLEMZÉSE KÉRDŐÍVEK ALAPJÁN (2005/2006)

HOPPÁ Disszeminációs füzetek 14.

Rédei Mária Telbisz Erzsébet Nemes-Nagy Anna

Erasmus oktatói mobilitás Magyarországról kiutazó oktatók jellemzése kérdőívek alapján (2005/2006)

a Szerzők: Rédei Mária ELTE TTK Regionális Tudományi Tanszék, CSc habilitált egyetemi docens, maryredei@ludens.elte.hu Telbisz Erzsébet ELTE TTK Regionális Tudományi Tanszék, PhD-hallgató, zsoka.telbisz@gmail.com Nemes-Nagy Anna ELTE TTK, geográfus szakos egyetemi hallgató, nemesnagyanna@gmail.com

Tartalomjegyzék 5

2 A TANULMÁNYI CÉLÚ MOZGÁSOKRÓL (Rédei Mária)

2.1 A tanulmányi célú mozgás nemzetközi és hazai keretei

3 ÁTTEKINTÉS AZ ERASMUS OKTATÓI MOBILITÁSRÓL (Telbisz Erzsébet–Nemes-Nagy Anna)

3.1 Az Erasmus oktatói mobilitás jellemzői

3.2 Az Erasmus oktatói mobilitás Európában

4 A 2005/2006-os tanévben Magyarországról kiutazó oktatók jellemzése

4.1 Létszám

4.2 Választott országok

4.3 Küldő intézmények

4.4 Kapcsolatok

4.5 Nemek aránya, állampolgárság

4.6 Saját, illetve oktatott tudományterület

4.7 Oktatói életkor

4.8 Oktatott napok, órák

4.9 Kiutazás időpontja

4.10 Az oktatás szintje

4.11 Az oktatás nyelve, nyelvi felkészülés

5 A kérdőívek kiértékelése

5.1 Motiváció és előzmények

5.2 Információ és támogatás

5.3 Értékelés

6 Összegzés

Melléklet

Irodalom

Erasmus oktatói mobilitás : 2 | 3

1 BEVEZETÉS

1 Bevezetés

A tanulmány a 2005/2006-os tanévben Magyarországról kifelé irányuló oktatói mobilitást elemzi, az oktatók által kitöltött kérdőíveket alapul véve. Ez a tanév az első, amelyben az oktatók a hazatérést követően egy – a Tempus Közalapítvány által készített – kérdőívet töltöttek ki, lehetővé téve, hogy a programot a résztvevők véleménye alapján értékeljük. Ezeket a kérdőíveket a Tempus Közalapítvány kérésére feldolgoztuk, és az eredményeket ebben a tanulmányban foglaljuk össze. A mobilitási program működésének vizsgálata mellett a kérdőívek elemzése arra is módot ad, hogy meghatározzuk azokat a pontokat, amelyekben a kérdőív a továbbiakban még finomításra szorul a feltett kérdéseket és az összeállított szerkezetet illetően. A tanulmány elején egy rövid áttekintést adunk a tanulmányi célú mozgásokról, majd arról, hogy melyek az Erasmus oktatói mobilitási program legfontosabb sajátosságai, illetve milyen jellegzetességeket tapasztalhatunk összeurópai szinten. A globális helyzetkép bemutatása után – már a kérdőívekhez kötődően – áttérünk a Magyarországról a 2005/2006-os tanévben kiutazó oktatói kör egyes jellemzőinek bemutatásra, mint például a létszám, nemek szerinti arány, tudományterületek szerinti megoszlás, célországok, stb. E jellemzők ismeretében kerül sor a kérdőívek kiértékelésére, majd a tanulságok levonásával zárul a tanulmány. A tanulmányi célú mozgásokról szóló általános áttekintést Rédei Mária, az ELTE Regionális Tudományi Tanszékének docense írta, a tanulmány további része doktoranduszának, Telbisz Erzsébetnek a munkája, Nemes-Nagy Anna egyetemi hallgató pedig a kérdőívek összesítésében és abból készült diagramok megszerkesztésében nyújtott segítséget.

2 A tanulmányi célú mozgásokról (Rédei Mária) 2.1 A tanulmányi célú mozgás nemzetközi és hazai keretei Magyarország bekerült a schengeni szabad áramlási övezetbe, ezzel a jogi, technikai lépéssel az áru, a tőke, és a szolgáltatások mellett a munkaerő szabad áramlása is megvalósul. Ennek egyik fontos jogi keretét adja a személyek szabad áramlásáról 2007-ben elfogadott törvény. A törvény, a témánkhoz kapcsolódó mozgásformát tanulmányi célúként kezeli. Idesorolja a diákok és oktatók, valamint a szervezők mobilitását.

A téma aktualitása több nemzetközi és hazai szemponttal is összefüggésbe hozható. A tudástársadalom terjedése, a gazdasági globalizáció, a tanulás nemzetköziesedése olyan általános trendek, amelyek a más országban történő tanulás és oktatás jelentőségét összességében növelik. Azzal, hogy Magyarország a szabadáramlási övezet részévé vált, a mobilitással együtt járó biztonsági kockázatok számottevően mérséklődtek, és a migrációs stratégia kidolgozása a haszonelvű, értékalapú migráció felé haladhat.

Erasmus oktatói mobilitás : 4 | 5

A személyek szabad áramlásával kapcsolatos magyar törvény az oktatói mobilitásra vonatkozóan is pontosításokat, új elemeket tartalmaz. Ezek: • Az oktatói mobilitás jellemzően nem tartalmaz 3 hónapon túli tartózkodást, ezért nem esik a tartózkodási szabályozás alá. • A más országban végzett rövid idejű oktatói munka nem minősül foglalkoztatásnak.

Két szempontot emelnék ki: az egyik, hogy miként kapcsolódnak a lokális lehetőségek a tudásvezérelt társadalom előrehaladásával jelentkező humánerőforrás igényekhez. A másik, hogy miként érintheti a nemzetközi migráció új típusú megközelítése a hazai migrációs gyakorlat jövőbeli formálódását.1 Az egész életen át tartó tanulás megjelenése, a nemzetközi jártasság, valamint a különböző nyelvek és kultúrák megismerése iránti igény az 1990-es évek végétől fellendítette a külföldi tanulást és oktatást. Ebben a dinamikus fejlődésben Magyarország küldő és fogadó szerepbe is került. A fejlett világ gyakorlatának megismerése, valamint a több helyen szerzett tapasztalat olyan tudásnövelő tényezővé vált, amivel erősödik az oktatás nemzetközi jellege és a hazai oktatás minőségére is hatással van. Kiindulásként osztottuk több más kutató azon megállapítását, miszerint egy gazdaság versenyképességét döntő mértékben az határozza meg, hogy mennyit fektet a szellemi tőke növelésébe.2 A lakosság tanulás iránti attitüdje fontos tényező, pozitív hatása van, ha maga is folyamatosan beruház és növeli képzettségét.3 Ugyanakkor, ha a lakosság visszafogja a képzési beruházását, akkor ezzel a gazdaság előnytelen és kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Magyarországon a családi költségvetés 1,11,4%-át fordítják oktatási kiadásokra.4 Tapasztalati tény, hogy migrációval, a szellemi tőke és a velejáró kapcsolati tőke növelése gyorsabban érhető el. Bár itthon is a nemzetközi képzési programok bővülő kínálatával találja szembe magát az érdeklődő és nemzetközi diplomát is szerezhet, mégis a külföldön töltött idő teszi teljessé a hatást. Napjainkban a haladás kulcskérdése az, hogy miként hasznosítjuk szellemi erőforrásainkat, különösen a versenyképesség szempontjából oly kiemelten fontos tehetséges embereket.

a tanulmányi célú mozgásokról

A társadalmi, politikai és gazdasági változások hatnak az emberi erőforrás fogalmának értelmezésére. A tervgazdálkodás homogenizáló, teljesítménytől független értékelése nem motiválta az embereket arra, hogy piacképes jártasságot szerezzenek, és továbbképezzék magukat. Az új környezet motiválja őket. Meggyőződésük, hogy ezzel a térbeli lépéssel önmaguk is változnak. Ez a migráció egyéni szintű kihívása. Tapasztalatok mutatják, hogy ha kihívásokkal teli környezetben élünk, akkor magunk is többet teszünk a megfelelés érdekében. Ellenben, ha az emberek azt tapasztalják, hogy tevékenységükre nincs igazi szükség, az egyéni fejlődésre fordított anyagiak nem térülnek meg, akkor reményvesztetté válhatnak.5 Egy másik országban történő munkavégzés, oktatás ilyen típusú megfelelésre ösztönöz. Az oktatói mobilitás évtizedekig nem képezte fókuszát elemzéseknek. Az ENSZ 1981. évi nemzetközi statisztikai ajánlása úgy fogalmaz, hogy a tanulók csak választható módon / fakultatív jelleggel részei a rendszeres nyilvántartásnak. Az oktatói adatgyűjtésről nem is történik említés. Azaz a munkaerő-piaci kitekintések ritkán foglalkoznak külön az oktatói kategóriával. A tapasztalatok szerint azok az országok, amelyek nemzeti fejlődésük fontos eszközének tekintik a mobilitást, azok a kérdéskörre vonatkozó adatszolgáltatásra is megkülönböztető figyelmet fordítanak.

1 http://www.migrationpolicy.org/pubs/Gaining_from_Migration.pdf 2 RUSSEL KING, FINDLAY, A. 2007 3 http://ec.europa.eu/education/doc/reports/doc/privatespending.pdf – Oded, 2003 4 http://ec.europa.eu/education/doc/reports/doc/privatespending.pdf 5 Oded Stark professor a bonni egyetem tanára 2003 márciusában előadást tartott a IIASA-ban „Rethinking the Brain Drain” címmel, és a következőkben foglalta össze mondanivalóját. „Ha a termelés nem ösztönzi a munkavállalót egy magasabb tevékenységi szint elérésére, akkor ő maga is kevesebbet fektet be a szellemi képességek fejlesztésébe. A migráció valós pozitív próbája az, hogy az ember a gazdagabb országokban megszerzett tapasztalatait, készségeit, szellemi tőkévé kovácsolja, majd visszatérve, az alacsonyabb gazdasági környezetben, ezt kamatoztatja. Egy jól szervezett és működtetett gazdaságban a migrációval járó többletköltségek és zavaró hatások könnyebben feloldhatók, mint ha ilyen irányú politika nem is létezik.”

Az oktatók nemzetközi mobilitását a teljesség igénye nélkül a következő tényezők segítik elő: • Fokozódtak a minőségi elvárások, színvonalasan kell helyt állni a napi oktatói munkában tartalmi és oktatástechnológiai értelemben, • A tudás átadásának új módozatai jelentek meg, • Többnyelvű oktatás széleskörű elterjedése új szükségletet jelentett, • Keresetek térbeli eltérései nem szűnnek, többszörös a régi és az új tagállamokban a különbség • A tanárok életkori cseréje felgyorsult, ami alkalmat ad az új elvárásoknak megfelelő készségekkel rendelkező fiatal tanárok belépésére és mobilitására. Az oktatói mobilitás fő statisztikai forrása a Munkaerő Piaci Mérleg – Labour force survey –, ebben gondot jelent viszont, hogy az oktatókat és a képzéseket vezető trénereket nem kezeli külön kategóriaként.

EU 25-bôl (%)

Harmadik országból (%)

Ausztria

3,6

0,7

Ország

EU 25-bôl (%)

Harmadik országból (%)

Bulgária

Ország

Belgium

3,9

0,4

Csehország

Ciprus

5,6

Észtország

Dánia

3,3

EU 25 együtt

1,7

1,2

Finnország

0,8

Horvátország

Franciaország

0,7

Izland

Görögország

0,4

Lettország

Hollandia

1,8

0,5

Liechtenstein

Írország

3,4

1,1

Litvánia

Lengyelország

0,7

Macedónia

Luxemburg

Magyarország

1,2

Norvégia

Málta

5,6

1,9

Nagy-Britannia

2,5

2,6

Németország

3,1

Olaszország

Románia

Portugália

0,7

Szlovákia

Spanyolország

2,8

1,4

Szlovénia

2,3

Törökország

Svédország 3,2

Az 1. táblázat adatai azt mutatják, hogy az oktatók vagy oktatásszervezők akár 3,9%-a is lehet más ország állampolgára. Azok az országok, amelyek a szabad áramlási övezet határán helyezkednek el, egyelőre kisebb hányadban alkalmaznak más országbeli oktatót. Az egyes országok sajátos képet mutatnak a munkaerőpiacon dolgozó külföldi tanárok arányában. Döntően a régi tagállamokra jellemző a tanárok intenzív mobilitása, (Luxemburg érthetően kivétel). Norvégia mind a hallgatók, mind a tanárok mobilitásában nagyon aktív. A nagyszámú hallgatót fogadó országokban az oktatói mobilitás is jelentős. Az oktatók mobilitásukkal közreműködnek az európai felsőoktatási térség fokozatos létrehozásában és erősítik a kohéziót.

Erasmus oktatói mobilitás : 6 | 7

1. táblázat: Külföldi állampolgárságú oktatók aránya az egyes országokban, 2005 (Forrás: LFS 2005. Megjegyzendő, ők nem feltétlenül tartózkodási engedéllyel vannak jelen a munkaerőpiacon; ez az adat csak azt jelzi, hogy ők nem az adott ország állampolgárai.)

Az Európai Unió támogatási programokkal segíti elő, hogy az európai felsőoktatás fejlődésének érdekében minél több oktatói mobilitás valósuljon meg. Az oktatási gyakorlat nemzetköziesedése érdeke az államnak, az oktatási intézménynek és az oktatónak is karrier lehetőségeket teremt. Hozzájárulhat az intézmények közötti együttműködés elmélyítéséhez, megalapozhatja közös képzések elindítását (pl. közös oklevél, a kutatási keretprogramokban történő együttes pályázás), és serkenti a hallgatói mobilitást. Az oktatói munka – más tevékenységekkel összehasonlítva –, előretervezett, amit a küldő oktatási intézmények munkaterv formájában mellékelnek a szerződéshez. Az oktatói mobilitás elemzése új kutatási téma. Az intézményi szerződések megkötésében, a külföldön tanulásra történő biztatásban, az információk terjesztésében döntő szerepük van az oktatóknak, szakmai koordinátoroknak. A hazai és külföldi intézmények közötti kétoldalú megállapodás (Bilateral Agreement) egyrészt biztosítja a mobilitás szerződéses keretét, meghatározza az utazások számát és időtartamát is, de a megvalósítás az oktatók feladata. A hazai gyakorlat szerint azok az oktatók végzik a kapcsolattartást, akiknek már van külföldi kutatói vagy oktatói kapcsolata, így azt állapítottuk meg, hogy a hallgatók áramlását az oktatói mobilitás készíti elő. Az oktatói mobilitásról szóló információk egy része a tevékenységekre bontott, részletes munkaerőpiaci jelentésekből érhető el. Kevés ország gyűjt statisztikai adatokat a nála hosszabb ideig tartózkodó külföldi oktatókról. A néhány napra-hétre érkezőkről pedig csak az Erasmus oktatói mobilitás európai szinten rendszerezett statisztikái állnak rendelkezésünkre. Jelen elemzésünkben nem is a mennyiségi adatokat tarjuk fontosnak, hanem az utazások után kötelezően kitöltött egyéni oktatói beszámolókból kiolvasható véleményelemzést.

3 Áttekintés az Erasmus oktatói mobilitásról (Telbisz Erzsébet – Nemes-Nagy Anna)

á tt e k i n t é s a z e r a s m u s o k t a t ó i m o b i l i t á s r ó l

3.1 Az Erasmus oktatói mobilitás jellemzői Az Erasmus programot 1987-ben indította útjára az Európai Közösség. Az oktatói mobilitást csak 10 évvel a hallgatói mobilitás beindítását követően, 1997-től vezették be. Az Erasmus program 1997–1999 között a Socrates I, 2000–2006 között a Socrates II, 2007–2013 között pedig az Egész életen át tartó tanulás programok alprogramjaként működik. A program a felsőoktatási intézmények oktatóinak mobilitását segíti elő, külföldi partnerintézményekben való oktatás céljából. Az oktatói mobilitás a felsőoktatás több szegmense szempontjából is kedvező hatású lehet. Az oktatók számára elősegíti a szakmai és a személyes fejlődést, gazdagítja a tanítási tapasztalatokat, és megkönnyíti az új kapcsolatok kiépítését. Nemcsak a tanárok, hanem a diákok számára is előnyöket hordoz, hiszen így nemcsak a hallgatói mobilitásban részt vevő diákok jutnak hozzá speciális tudáshoz, ismeretekhez, hanem egy-egy vendégoktató, illetve külföldön tapasztalatot szerzett oktató révén az otthon maradt diákok is szélesebb spektrumú képzést kaphatnak. Végül a felsőoktatási intézmények is érdekeltek a részvételben, hiszen a program hozzájárul a képzési programjuk gazdagításához, illetve a színvonal emeléséhez (külföldi nyelven történő oktatás, külföldi vendégprofesszorok révén), amely nagyban megnövelheti az intézmény vonzerejét. Emellett az oktatók kapcsolatszerzése nyilvánvalóan kihat az intézményi kapcsolatokra is. Az oktatói mobilitás időtartama maximum 6 hét, minimum idő nincs meghatározva, ugyanakkor a kint töltött idő alatt 5 óra megtartása kötelező. Előnyben részesülnek a pályázáskor azok, akik a fogadó intézmény képzési programjába beépülő témát oktatnak, új oktatási anyagokat állítanak össze, illetve először vesznek részt a programban.

Az Erasmus oktatói mobilitás alapja az intézmények közötti szerződéses kapcsolat. A kiutazás előtt munkatervet kell összeállítani, mely a támogatási szerződés mellékletét képezi. A hallgatói mobilitáshoz hasonlóan, célországtól és idôtartamtól függően állapítják meg a küldő intézmények az egyéni támogatás összegét. A támogatás a külföldi költségekhez történő hozzájárulást jelent, nem fedezi annak minden költségét.

3.2 Az Erasmus oktatói mobilitás Európában Az Erasmus oktatói mobilitás az 1997-es induló évtől kezdve igen dinamikus növekedést mutatott, a résztvevők létszáma 2005/2006-ra megháromszorozódott:

1. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

1. térkép: Erasmus oktatói mobilitásban részt vevő országok köre (1998/99-től)

Erasmus oktatói mobilitás : 8 | 9

Bővült a részt vevő országok köre is. Az első évben mindössze 18 ország csatlakozott a programhoz: a 15 akkori EU-tagállam, illetve az EFTA-országok (név szerint: Norvégia, Izland és Liechtenstein). Jelenleg az Erasmus oktatói mobilitás keretében a következő országok választhatóak: a 27 európai uniós tagállam, 3 EFTA ország, valamint az EU tagjelölt Törökország. Ez összesen 31 ország (tehát Magyarország számára a többi 30 ország választható). Magyarország 1998/99 óta vesz részt az oktatói mobilitásban, az ide érkezők, illetve innen kiutazók aránya a következőképpen alakult a 2000/2001-es tanév óta (ettől az időponttól kezdődően rendelkezünk átfogó adatokkal, mivel 2000-ben az Európai Bizottság decentralizálta (nemzeti szintre helyezte) az oktatói mobilitás szervezését).

2. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

Látható, hogy a kezdeti években a Magyarországról kiutazó oktatók száma még meghaladta az ide érkezőkét, míg 2002/2003-tól ez az arány megfordult, és ekkortól az érkezők száma a magasabb.

áTTekinTés az erasMus okTaTói MobiliTásról

Ha európai szinten is megvizsgáljuk a beutazó, illetve kiutazó oktatók arányát, akkor lehatárolhatjuk az inkább „befogadó”, illetve inkább „küldő” országokat:

140–173 (5) 110–140 (5) 90–110 (10)

Beutazó/kiutazó

75–90 (5)

oktatók 2000/2001

57–75 (5)

és 2005/2006 között (%)

2. térkép: Erasmus oktatói mobilitásban részt vevő beutazó és kiutazó oktatók aránya a 2005/2006-os tanévben (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

A bemutatott térkép alapján inkább „befogadó” országnak tekinthető a mediterrán országok egy része (Olaszország, Görögország, Portugália), míg a legjelentősebb „küldő” országok Törökország, Bulgária, Csehország, Lengyelország és Litvánia. Ezek az arányok azonban azt nem mutatják meg, hogy mely országokból vesznek részt legtöbben az oktatói mobilitásban, illetve melyek a legfőbb célországok. Ezekről is bemutatunk egy-egy térképet:

3. térkép: Erasmus oktatói mobilitás keretében kiutazó oktatók számának évi átlaga 2000 és 2006 között (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

4. térkép: Erasmus oktatói mobilitás keretében érkező oktatók számának évi átlaga 2000 és 2006 között (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

Hét országból évente átlagosan 1000, vagy annál több oktató vesz részt a mobilitási programban a 2000–2006-os időszak alapján: Németország (2375 fő), Franciaország (1906 fő), Spanyolország (1817 fő), Nagy-Britannia (1340 fő), Lengyelország (1073 fő), Csehország (1014 fő), valamint Olaszország (1000 fő). A legtöbb oktatót fogadó célországok pedig a következők: Németország (2350 fő), Franciaország (2096 fő), Olaszország (1724 fő), Spanyolország (1657 fő), Nagy-Britannia (1336 fő) és Finnország (1054 fő).

4 A 2005/2006-os tanévben Magyarországról kiutazó oktatók jellemzése

4.1 Létszám A 2005/2006-os tanévben összesen 639 kiutazás történt, melyben 596 oktató vett részt. Ebből következően többen is voltak, akik többször is igénybe vették ezt a lehetőséget: 34 fő kétszer, 3 fő háromszor, 1 fő pedig négyszer is járt külföldön ebben a tanévben. A továbbiakban a mobilitási programot a kiutazások száma szerint vizsgáljuk.

Erasmus oktatói mobilitás : 10 | 11

A kiutazás előtt minden oktató közli a legfontosabb adatait a pályázati űrlapon. Ezek alapján képet kaptunk a kiutazó oktatók sokaságának összetételéről, amit felhasználtunk az ennek a kutatásnak az alapjául szolgáló kérdőívek helyes kiértékeléséhez.

4.2 Választott országok A 2005/2006-ban Magyarországról történt kiutazások számának országok szerinti megoszlását mutatja a következő térkép (5. térkép):

5. térkép: A hazai felsőoktatási intézmények oktatóinak részvétele az Erasmus oktatói mobilitásban (2005/2006), célország szerint (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

a m a g y a r o r s z á g r ó l k i u t a z ó o k t a t ó k j e l l em z é s e

A fő célpontoknak Németország (23%), Franciaország (14%), Olaszország (10%), Finnország (8%) és Ausztria (6,5%) tekinthetők. A felsorolt öt ország fogadja együttesen a tőlünk kiutazók 61,5%-át, míg a többi ország egyenként 5% alatti részarányt képvisel. A választható országok közül Ciprusra, Luxemburgba és Máltára nem utaztak ebben a tanévben.

4.3 Küldő intézmények Az Erasmus mobilitásban azok az intézmények vehetnek részt, amelyek rendelkeznek az Erasmus University Charterrel (EUC). 2005/06-ban 2523 intézmény tudott felmutatni Erasmus University Chartert Európában, melyből 43 aktívan részt vevő felsőoktatási intézmény Magyarországon található. A vizsgált évben összesen 43 felsőoktatási intézmény vett részt hazánkban az oktatói mobilitásban. A legtöbb, 101 kiutazás a Szegedi Tudományegyetemről indult. A második az Eötvös Loránd Tudományegyetem 86 kiutazással, a harmadik helyen pedig a Debreceni Egyetem (59 kiutazás) áll.

3. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

4.4 Kapcsolatok Érdemes azt is megvizsgálni, hogy az egyes felsőoktatási intézmények mennyire széles körű kapcsolatokkal rendelkeznek: nagyobb létszámban csak 1-2 országgal tartanak fenn együttműködést, vagy szélesebb körű ismeretségekkel rendelkeznek, és az oktatóik számos országot meglátogattak a vizsgált év során? Az alábbi térképen csak az öt legnépszerűbb országra vonatkozóan ábrázoltuk a spektrumot, a többi országot az egyéb kategóriába soroltuk, így látható, hogy egy-egy kategória milyen arányt képvisel (6. térkép).

Erasmus oktatói mobilitás : 12 | 13

6. térkép: Erasmus oktatói mobilitás: a küldő intézmények és a fogadó országok kapcsolata (2005/2006) Adatok forrása: Tempus Közalapítvány

A budapesti intézményeket egyenként is feltüntetjük, egy oszlopdiagramon (4. diagram):

a m a g y a r o r s z á g r ó l k i u t a z ó o k t a t ó k j e l l em z é s e

4. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

Láthatjuk, hogy a fent említett öt népszerű ország gyakorlatilag valamennyi nagyobb hazai felsőoktatási intézménynél megjelenik a kör/oszlopdiagramokon, bár némiképp eltérő arányban, míg a kisebb intézmények esetében – nyilván a kisebb minta miatt is – előfordulhat, hogy kimarad valamelyik. A Miskolci Egyetem esetében markánsan jelennek meg a németországi kapcsolatok, míg a Debreceni Egyetem oktatói nagyobb arányban utaztak Franciaországba, a Szegedi Tudományegyetemről pedig sokan Olaszországot választották kiutazásuk helyszínéül. A Pécsi Tudományegyetem az előzőeknél kiegyenlítettebb arányokat mutat a célországok tekintetében. Érdekes, hogy a Széchenyi István Egyetem és a Nyugat-Magyarországi Egyetem esetében teljesen hiányoznak az olasz kapcsolatok. Kiemelendő a Szent István Egyetem, mivel itt az „egyéb” kategória jóval nagyobb súlyt képvisel, mint az öt fő célország. A budapesti egyetemek, főiskolák esetében az összlétszámot tekintve az országos arányoknak megfelelő eloszlást találunk (az oktatók 38%-a utazik ki budapesti intézményből), míg az egyes intézmények ettől némiképp eltérő képet mutatnak: például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnél a franciaországi kapcsolatok kiterjedtebbek a németországiaknál, amit az ottani kétnyelvű, francia–magyar mérnökképzés is magyaráz. Finnország csak az Eötvös Loránd Tudományegyetem esetén képvisel egy főnél nagyobb létszámot.

4.5 Nemek aránya, állampolgárság A kiutazó oktatók 38%-a, azaz 242 fő nő, 62%, azaz 397 fő pedig férfi. Ha megnézzük a 2005/2006-os Felsőoktatási Statisztikai Tájékoztatót, akkor azt láthatjuk, hogy ez az arány megfelel a felsőoktatási intézményekben oktatók megoszlásának. Valamennyi kiutazó magyar állampolgár volt.

4.6 Saját, illetve oktatott tudományterület Kiutazáskor egy adatlapon külön meg kell jelölni a saját, illetve az oktatott tudományterületet. Ez a két kategória természetesen ritkán különbözik, a 2005/2006-os tanévben mindössze 6 fő esetében volt eltérés. Így ezektől a különbségektől jelen esetben eltekintünk, és itt csak a saját tudományterület szerinti bontást mutatjuk be.

5. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

A kiutazások több, mint 21%-a a Nyelvek és filológiai tudományok szakirányon történt. Ez a tény könnyen magyarázható, mivel a nyelvismeret nyilvánvalóan adott ebben az esetben, illetve ezen a területen különösen szükséges a mobilitás, hiszen így lehetőség van más nyelvek közelebbi, anyanyelvi környezetben való tanulmányozására is. Jelentős, 10% körüli arányt képviselnek még a Mûszaki tudományok, technológiák, illetve a Matematika, informatika. A legalacsonyabb a Kommunikáció, informatikai tudomány aránya, mindössze 1,6%.

Néhány érdekes jellegzetességet figyelhetünk meg a tudományterületek arányában a kiutazás választott országa szerint. • Nyelvek és filológiai tudományok A Nyelvek és filológiai tudományok szakirányon Észtország, Lettország, illetve Litvánia esetében is 100%-os részarányt láthatunk, ugyanakkor ezeket az országokat 3 főnél többen nem választották. A nagyobb létszámú oktatót fogadó országok közül a legnagyobb arányban Portugáliában (43% – 6 fő) és Olaszországban (38% – 24 fő) találjuk e tudományterület képviselőit. Ugyanakkor a létszámot tekintve Németország tölt be vezető szerepet (29 fő – 20%).

Erasmus oktatói mobilitás : 14 | 15

4.6.1 Tudományterületek választott ország szerint

• Mûszaki tudományok, technológia A Műszaki tudományok, technológia szakirányon az arányokat tekintve ugyan Bulgária a legnagyobb (25%), de ez mindössze egy főt takar. Németország így arányaiban a második (22%), a létszámot nézve viszont messze kiugrik 33 fővel (míg a létszám szerint második helyezett Franciaországot csak 7-en választották e szakirányról). • Matematika, informatika A Matematika, informatika szakirányok esetén a következőképpen alakul az arányok szerinti sorrend: Szlovénia: 50%, azaz 1 fő; Románia: 32%, azaz 7 fő. A létszámokban viszont Németország (17 fő – 11,5%), illetve Franciaország (11 fő – 12%) vezetnek. • Mezôgazdasági tudományok A Mezőgazdasági tudományok oktatói viszonylag kiegyenlítetten válogattak a fogadó országok közül: 55 fő utazott ki e tudományterület keretében, és legfeljebb hatan választották ugyanazt az országot (ez Olaszország volt). • Üzleti és menedzsmenttudományok Az Üzleti és menedzsmenttudományok tárgyban két ország emelhető ki az abszolút számok tekintetében, 51 kiutazó oktató (37%) ezeket választotta: Franciaország és Ausztria. • Oktatás, tanárképzés Az Oktatás, tanárképzés szakirányon az oktatók majdnem egyharmada (15 fő) Németországot választotta.

4.6.2 Tudományterületek küldő intézmény szerint

a m a g y a r o r s z á g r ó l k i u t a z ó o k t a t ó k j e l l em z é s e

A küldő intézmények szerinti megoszlást szintén kördiagramon ábrázoltuk, amelyen azokat a tudományterületeket ábrázoltuk külön, amelyek 5%-nál nagyobb arányt képviselnek, a többit az „egyéb” kategóriában tüntettük fel. A budapesti intézmények a térképen összegezve kerültek ábrázolásra, de egy oszlopdiagramon külön-külön is feltüntettük az arányokat.

8. térkép: A hazai oktatók részvétele az Erasmus oktatói mobilitásban, küldő intézmények és szakirányok szerint (2005/2006) Adatok forrása: Tempus Közalapítvány

6. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

Az „egyéb”, vagyis a hat fő tudományterülettől eltérő témában kiutazók aránya a Széchenyi István Egyetemen a legmagasabb: itt ugyanis a Társadalomtudományok szakirányon kiutazók alkotják a döntő többséget (17 oktatóból 9 ezen a területen tanít).

Erasmus oktatói mobilitás : 16 | 17

Itt is a nagyobb létszámú egyetemeket, főiskolákat érdemes döntően figyelembe venni, hiszen a kis intézményekből kiutazó 3-4 ember alapján nem lehet következtetéseket levonni. • Nyelvek és filológiai tudományok A legkiugróbb értéket a Szegedi Tudományegyetem esetében találjuk, mind az arányok, mind a létszám tekintetében (az oktatók 44%–a, azaz 44 fő e szakirányon utazott ki). • Mûszaki tudományok, technológia E tudományterületen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (54,5% – 24 fő), illetve a Miskolci Egyetem (45% – 18 fő) és a Budapesti Műszaki Főiskola (54,5% – 14 fő) emelhető ki. • Matematika, informatika A Debreceni Egyetemre (22% – 13 fő) és a Szegedi Tudományegyetemre (13% – 13 fő) érdemes felhívni a figyelmet ezen a területen. • Mezôgazdasági tudományok Itt három egyetemet kell mindenképpen megemlíteni: a Szent István Egyetemet ( 76% – 19 fő), a Budapesti Corvinus Egyetemet (41% – 16 fő) és a Debreceni Egyetemet (23% – 14 fő). A mezőgazdasági tudományhoz tartozó felsőoktatási hallgatók több, mint 1/3-át ebben a három intézményben képzik, így vélhetően ennek köszönhető az említett intézmények kiemelt szerepe. • Üzleti és menedzsmenttudományok E téren két felsőoktatási intézmény mobilitási tevékenysége kiemelkedő: a Pécsi Tudományegyetem oktatóinak 22%-a (10 fő), valamint a Budapesti Gazdasági Főiskola összes kiutazó oktatója (9 fő) e szakirányt képviseli. A többi intézményből legfeljebb 4 fő utazott ki ezzel a témakóddal. • Oktatás, tanárképzés Az Oktatás, tanárképzés kategóriában szintén két intézményre hívjuk fel a figyelmet: abszolút számban a legtöbben az ELTE-ről utaztak ki (12 fő, ami az ELTE-ről kiutazók 14%-át teszi ki), míg a legnagyobb részarányt, és egyben a második legnagyobb létszámot a Kecskeméti Főiskola esetében találjuk (73% – 8 fő).

4.7 Oktatói életkor Az oktatói életkorra vonatkozóan az adatlapon három kategória szerepel: junior (35 év alatt), intermediate (35 és 45 év közötti) és senior (45 év feletti) oktató.

7. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

Mint a 7. diagram mutatja, az oktatók 61%-a senior kategóriába tartozik. A legkisebb arányt a junior oktatók képviselik, vélhetően a nagyobb oktatói leterheltség, és a kevesebb külföldi kapcsolat, valamint a kisebb szakmai tapasztalat következtében.

4.8 Oktatott napok, órák

a m a g y a r o r s z á g r ó l k i u t a z ó o k t a t ó k j e l l em z é s e

A 2005/2006-os tanévben megvalósult kiutazások összesen 6066 órát és 4577 napot tesznek ki. Egy oktató átlagosan 9,5 órát tanított egy utazás alatt, és 7,2 napot töltött kinn.

4.9 Kiutazás időpontja

8. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

A legnépszerűbb hónapnak a május bizonyult a 2005/2006-os tanévben. Összességében elmondható, hogy az oktatók döntően az itthoni szorgalmi időszakok idején, főleg ősszel és tavasszal kezdték meg a kiutazásukat az oktatói mobilitás keretében, míg a nyári és a téli időszakok kevésbé frekventált időszaknak számítanak.

4.10 Az oktatás szintje Az oktatói mobilitás keretében kiutazó oktatók a felsőoktatás különböző szegmenseiben tanítottak a célországokban. Az adatlapok szerint az oktatás három szintje különíthető el: az első ciklusba a főiskolai, a második ciklusba az egyetemi és a posztgraduális képzés, míg a harmadik ciklusba a doktori képzés tartozik bele. Ezen szintek arányait mutatja a következő kördiagram (9. diagram). A diagramról leolvasható, hogy az első és a második ciklus gyakorlatilag megegyező arányt képvisel, és a kettő együtt majdnem 90%-ot tesz ki. Így a doktori képzés aránya mindössze 10% volt.

4.11 Az oktatás nyelve, nyelvi felkészülés Az oktatók döntő hányada (54%-a) angolul tanított. Ugyanakkor Nagy-Britanniába csak 28 oktató utazott, ami arra utal, hogy előszeretettel választották ezt az oktatási nyelvet a többi európai országban is. Számottevő arányt képvisel még a német (23%), illetve a francia (10%) nyelv. A magyar nyelven történő előadás főként Romániában, illetve Szlovákiában, tehát a jelentős magyar kisebbségek által lakott országokban volt jellemző (bár előfordult például Hollandiában és Olaszországban is).

10. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

Erasmus oktatói mobilitás : 18 | 19

9. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

5 A kérdőívek kiértékelése A 2005/2006-os tanévben a kiutazó oktatók a hazatérésüket követően a Tempus Közalapítvány által készített kérdőíveket töltöttek ki. Összesen 530 egyéni oktatói beszámoló érkezett vissza a Tempus Közalapítványhoz, amely a 639 kiutazáshoz viszonyítva 83%-os arányt jelent. A következőkben ezeket a beszámolókat értékeljük ki. A kérdések elemzésének a sorrendje megegyezik az oktatói beszámoló felépítésével, amely megtalálható a mellékletben (1. sz. melléklet). A kérdőív három nagy szerkezeti részre osztható: • Motiváció és előzmények • Információ és támogatás • Értékelés Ezek a kérdéskörök az itt következő elemzésekben is három részfejezetet alkotnak, az egyes kérdésekre adott válaszokat pedig külön alpontokban mutatjuk be. Előre megjegyezzük, hogy sajnos a legtöbb kérdés esetében a válaszoknak csak egy részét tudtuk kiértékelni a feltett kérdések pontatlanságának a következtében (az adott kérdésnél mindig jelöljük, hogy hány fő válaszai alapján készültek a diagramok). Éppen ezért az elemzést kiegészítettük a kérdések egyértelműbbé tételére vonatkozóra javaslatokkal, hogy a jövőben ennél több információt nyerhessünk az Erasmus oktatói mobilitásra vonatkozóan. Annyit azonban már az elején megjegyzünk, hogy komoly problémát jelentett több kérdésnél is a válaszadások módjának kettőssége. Ez abból adódott, hogy a kérdőívben nincs egyértelműen, kérdésenként megjelölve, hogy a kérdések rangsorolása, vagy a releváns válaszok megjelölése-e a feladat, így ezt az oktatók egy-egy kérdésnél különbözőképpen értették. Ilyenkor a válaszokat is csak két csoportra osztva tudtuk kiértékelni. A kérdőívek említett pontatlansága miatt a küldő intézmények, illetve fogadó országok, tudományterületek szerinti feldolgozásnak a tanulmány további részében nem láttuk értelmét, mivel az azonos módon értékelhető válaszok száma nem érte el a megfelelő mennyiséget. Ha a jövőben a kérdőíveket egyértelművé teszik, akkor lehetőség lesz részletesebb összefüggések feltárására is.

5.1 Motiváció és előzmények

a kérdőívek kiértékelése

5.1.1 Milyen cél motiválta, hogy részt vegyen az Erasmus oktatói mobilitásban?

11. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

A legtöbben a tapasztalatcsere lehetőségét emelték ki motivációként, első, illetve második helyre is ezt tették a legtöbben (116, illetve 101 fő). Szinte ugyanakkora fontosságúnak ítélték a programban résztvevők a kapcsolatápolás jelentőségét, 101 fő első helyre értékelte. A legkevésbé a nyelvi fejlődés motiválta az oktatókat, ami kézenfekvő, hiszen az oktatói mobilitás alapvetően szakmai út, ahol járulékos haszonnak minősíthető, hogy mindez hozzájárul a nyelvtudás fejlesztéséhez is (ezt mutatja, hogy első helyre mindössze 3 fő tette). A feltett kérdésnek hiányossága, hogy az oktatás nincsen célként megemlítve (bár sokan beírták az „egyéb” kategóriába). Pedig valószínűsíthetően – oktatói mobilitásról lévén szó – ez a cél igen kiemelt szerepet kap. Emellett fontos lenne a kapcsolatápolás mellett a kapcsolatépítést is kiemelni, valamint a nyelvi fejlődés mellett talán helyesebb lenne az idegen nyelven tartott előadásban való tapasztalatszerzésre utalni, hiszen ez sokkal relevánsabb kérdés egy főiskolai/egyetemi oktató esetén.

5.1.2 Miért választotta az adott külföldi intézményt? Az oktatók többségének sajnos nem volt egyértelmű, hogy ebben az esetben a kérdőív összeállítói rangsorolást, vagy a releváns válaszok megjelölését szerették volna-e. Így itt a kiértékelés a két csoport alapján külön-külön történt. • Rangsorolás

12. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

• Több válasz megjelölése Az ide besorolt, szintén 249 kérdőívben a szakmai kapcsolatteremtést tartották a legfontosabbnak: 128 fő elsősorban ez alapján választott intézményt. A legkevesebbeket itt is a fogadó intézmény jó hírneve motiválta. Úgy gondoljuk az adott válaszok alapján, hogy ennél a kérdésnél több lehetőséget is fel lehetne sorolni, nagyobb választási lehetőséget adva a kérdőív kitöltőinek. Az egyéb kategóriában megjelenő

Erasmus oktatói mobilitás : 20 | 21

Az oktatók többségénél (249 főből 145 fő esetében) a külföldi intézmény kiválasztásánál a legfontosabb szerepet a „speciális területen való együttműködés” játszotta. Kiemelt jelentősége van a szakmai kapcsolatteremtésnek is: 88 fő ezt sorolta első helyre. A legkevesebben, mindössze 15-en, a fogadó intézmény jó hírnevét jelölték meg az első helyen.

válaszok alapján úgy tűnik, hogy többeket is a következő szempontok vezettek: közös képzés, évek óta tartó együttműködés, közös konferencia szervezése, közös projektben való részvétel, partnerintézmény kiváló felszereltsége (könyvtár, labor, stb.), a külföldi intézmény kereste meg. Ezek sokkal konkrétabb megnevezések, amelyek segítenek jobban lehatárolni a választásban szerepet játszó tényezőket. Ugyan az „egyéb” kategóriába természetesen mindezek beleírhatóak, de egyrészt nem sokan szánnak ennyi időt egy kérdőív kitöltésére, másrészt a kérdőívek feldolgozása könnyebb, ha az oktatók nagy része megtalálja a számára megfelelő választ az adott lehetőségek között. Ezen kívül mindenképpen szükséges, hogy egyértelmű legyen, hogy egy választ várnak a kérdőív készítői, vagy egy rangsorolást (javasoljuk, a releváns ok bejelölése legyen a kérés).

13. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

a kérdőívek kiértékelése

5.1.3 Volt már kapcsolata a kiutazást megelőzően is a fogadó tanszékkel/karral?

14. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

Az oktatók többsége már a kiutazás előtt is kapcsolatban állt az adott tanszékkel/karral, 79% ezt az esetet jelölte meg. Ugyanakkor nem derül ki a kérdésből, hogy itt a „kapcsolat” alatt a személyes kapcsolatokat vagy a tanszéki/kari kapcsolatokat kell érteni. Érdemes mérlegelni a kérdés pontosítását, illetve két részkérdésre való szétválasztását.

5.1.4 Hol született a kapcsolat?

24,9% 15. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

A kapcsolatok több, mint egyharmada (legalábbis 370 válaszadó alapján) korábbi oktatói utak nyomán született, negyede pedig kutatási kapcsolatból.

5.1.5 Sikerült új szakmai kapcsolatokat is kialakítani? A válaszadók 92,2%-a igennel válaszolt erre a kérdésre, amely jól mutatja az Erasmus oktatói mobilitás program hatékonyságát ezen a téren (erre a kérdésre a kérdőívet kitöltők mindegyike értékelhető választ adott).

5.1.6 Elismeri szakmai környezete a külföldi oktatói munkával kapcsolatos erőfeszítéseit?

Erasmus oktatói mobilitás : 22 | 23

16. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

Az ebben a kérdésben értékelhető választ adó 524 oktató (amely majdnem a teljes létszám) 67%-a pozitívan nyilatkozott, vagyis úgy érzi, hogy a szakmai környezete is elismeri a külföldi oktatással kapcsolatos erőfeszítésit. Mindössze 3% válaszolta azt, hogy ezt a környezete egyáltalán nem értékeli.

5.1.7 Kiutazása előtt vett már részt nemzetközi oktatási projektben (pl. tantervfejlesztés)?

17. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

A kiutazó oktatók 71%-a már részt vett nemzetközi oktatási projektben, 29%-uk viszont nem. Véleményünk szerint esetleg érdemes lenni rákérdezni arra, hogy ez azzal az intézménnyel közösen történt-e, amelyet az oktatói mobilitás kapcsán is meglátogatott.

a kérdőívek kiértékelése

5.1.8 Részt vett Ön nemzetközi kutatási konzorciumban, projektben?

18. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

Az oktatók nagyjából fele vett részt nemzetközi kutatási konzorciumban, projektben – valamivel nagyobb azért azok aránya, akiknek már valamilyen tapasztalatuk van ilyen téren. A kérdésfelvetés nem teljesen egyértelmű azonban: nem világos, hogy ez a jelenlegi, aktuális helyzetre vonatkozik-e, vagy esetleg az eddigi megszerzett tapasztalatokra, már befejezett konzorciumokra/ projektekre is.

5.1.9 Kíván a későbbiekben újra részt venni az Erasmus programban? Az 519 válaszadó 98,8%-a igennel válaszolt erre a kérdésre, amiből úgy tűnik, hogy a program nagy tetszésnek örvend a már benne részt vett oktatók körében.

5.2 Információ és támogatás 5.2.1 Hogyan értékeli Ön az itthoni tanszéki vagy kari támogatást a külföldi oktatás megszervezésében?

19. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

Az 528 válaszadó 58,7%-a úgy érzi, hogy sok támogatást kapott az itthoni tanszék/kar részéről. Ugyanakkor 30,5% egyáltalán nem kért segítséget, vagy azért, mert úgy gondolta, hogy érdemben úgy sem fog kapni, vagy azért, mert nem volt rá szüksége. A válaszadók 9,7%-a szerint több segítség is jó lett volna. Érdemes lenne rákérdezni arra is, hogy ki milyen jellegű segítséget kapott, illetve milyet igényelt volna (bár a 15. kérdés részben erre kérdez rá). Így a hazai intézmények is pontosabban tudnának alkalmazkodni ezekhez az igényekhez.

5.2.2 A szervezés szempontjából mit értékelt leginkább a fogadó intézmény részéről?

• Rangsorolás A válaszokat rangsoroló oktatók leginkább a „személyes kapcsolatépítés támogatását” értékelték a fogadó intézmény részéről: ezt állították a legtöbben az első helyre (a 160 főből 96). A legkevésbé megbecsültnek pedig a „tájékoztató anyagok biztosítása” bizonyult (mindössze 14 fő jelölte meg első helyen). • Több válasz megjelölése A több választ megjelölő oktatók nagy többsége is hasonlóan vélekedett, a legtöbbre a személyes kapcsolatépítés támogatását értékelték, míg a tájékoztató anyagok biztosításának jelentősége háttérbe szorult.

Erasmus oktatói mobilitás : 24 | 25

Ebben az esetben is kétféleképpen értelmezték az oktatók a kérdésre adható válaszokat, így azokat két csoportba különítettük el.

a kérdőívek kiértékelése

20. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

5.2.3 Mi jelentette a legnagyobb nehézséget külföldön?

22. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

A legnagyobb nehézséget a kiutazó oktatók számára a szűkös anyagi források jelentették, 141 fő ezt a választ jelölte meg. Ugyanakkor 138 oktató szerint nem volt nehézség. Viszonylag sok, azaz 72 oktató említette még, hogy problémát jelentettek számára az eltérő módszerek, struktúrák. Ennél a kérdésnél érdemes lenne egy „nem volt nehézség” kategóriát is létrehozni, hiszen igen sokan ezt a választ adták (és az egyéb kategórián belül tüntették fel). A sorrendiség, vagy egy válasz megjelölése helyett itt több választási lehetőséget is fel lehetne kínálni, így az oktatóknak lehetőségük lenne az összes nehézséget feltüntetni.

5.2.4 Mi jelentette a legnagyobb nehézséget a hazatérését követően?

Erasmus oktatói mobilitás : 26 | 27

23. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

Az oktatók számára a hazatérést követően az adminisztratív ügyek jelentették a legnagyobb nehézséget, bár több mint 80 fő az elmaradt órák pótlását látta problémásnak. Az „egyéb” kategórián belül sokan megemlítették az „oktatáson kívüli feladatok pótlását”. Örvendetes, hogy többen nem találkoztak nehézségekkel, ám ilyen kategória a kérdőívben nem szerepelt, így az „egyéb” kategóriába kerültek ezek a válaszok is. Később ezeket a válaszokat elkülönítettük, és a diagramon már így jelöltük.

5.2.5 Részesült az Erasmuson kívül egyéb támogatásban is?

24. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

a kérdőívek kiértékelése

Az oktatók nagy része az Erasmus forrásból utazott ki („nem” válasz), vagy saját forrásból egészítette ki a kiutazáshoz az Erasmus oktatói mobilitás keretében kapott összeget. Többüknek a kar, a tanszék, vagy az intézmény nyújtott segítséget. Mindössze egy fő kapott támogatást vállalati forrásból.

25. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

Az igénybe vett források száma is változó volt. A kiutazók 49%-a egy, 9%-a két, 1%-a pedig három plusz támogatásban is részesült (41%-uk viszont egyáltalán nem részesült kiegészítő támogatásban).

5.2.6 Mit hiányolt/milyen akadályokat érzékelt leginkább a küldő intézménye részéről? 406 fő válasza alapján

26. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

A legtöbb válaszadó (406 főből) nem hiányolt semmit a küldő intézmény részéről, ugyanakkor 130 fő a forráshiányt fontos problémának érzékelte. Az oktatók közül 67 főnek gondot jelentett a kiutazásra alkalmas időpont azonosítása is.

5.3 Értékelés 5.3.1 Szakmailag hasznosnak bizonyult az út? Az értékelhető válaszok (525 db) alapján, az oktatók 98,5%-a hasznosnak, 1,5%-uk részben hasznosnak értékelte az utat. Olyan oktató nem volt, aki nemmel válaszolt erre a kérdésre.

5.3.2 Mi volt a fő haszna a külföldi oktatói tevékenységének?

• Rangsorolás Az oktatók többsége (153-ból 68 fő) legnagyobb haszonként a tapasztalatcsere lehetőségét nevezte meg, de a legtöbbjüknek nagyon fontos volt a kapcsolatápolás is. A legkevésbé az új oktatási módszerek megismerése bizonyult hasznosnak, bár ennek az is oka lehet, hogy a kiutazó oktatók maguk tartottak órákat, így a saját óráikon kívül a többi időt feltételezhetően nem egyéb órahallgatásra, hanem kapcsolatépítésre, kutatási tevékenységre fordították. • Több válasz megjelölése A több, egyenrangú válasz megjelölésénél a kapcsolatápolás valamivel nagyobb szavazatmennyiséget kapott, mint a tapasztalatcsere (a rangsorolásban tapasztalttól eltérő módon). Az új oktatási módszerek ebben az esetben is az utolsó helyen végeztek.

Erasmus oktatói mobilitás : 28 | 29

Ennél a kérdésnél is el kellett különíteni a rangsorolást készítő, és a több egyenrangú választ adó oktatók kérdőíveit.

A „nem látom hasznát” kategóriát egyik esetben sem választotta senki. Ennél a kérdésnél igen fontos lenne, hogy összhangban álljon a kiinduló kérdéssel (amely arra kérdez rá, hogy milyen cél motiválta a részvételre az oktatót), hiszen jó lenne tudni, hogy vajon az oktató céljai milyen mértékben esnek egybe az út révén valóban megszerzett haszonnal.

27. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

a kérdőívek kiértékelése

28. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

5.3.3 Véleménye szerint a külföldi oktatás az Ön szakmai karrierje szempontjából… Több előző kérdéshez hasonlóan itt is kétféle válaszadást szükséges elkülönítenünk: • Rangsorolás Az oktatók legtöbbje az új ismeretek szerzését emelte ki a szakmai karriert elősegítő hatások közül. A második helyen többnyire a „hasznos, mert javíthatom az óráim minőségét” kategóriát jelölte meg. Ugyanakkor kevés oktató véleménye szerint segíti igazán az oktatói előmenetelben őket ez az utazás.

29. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

• Több válasz megjelölése

A sorrend hasonlóan alakult azok körében is, akik nem a rangsorolás módszerét választották. 14 fő úgy nyilatkozott, hogy az útnak nem volt hatása. Meg kell jegyeznünk, hogy ez a kérdés is finomításra szorul, érdemes lenne több választható lehetőséget felkínálni.

Erasmus oktatói mobilitás : 30 | 31

30. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

5.3.4 Véleménye szerint a külföldi oktatás az Ön személyes életútja szempontjából… Ennél a kérdésnél is két részre osztottuk a válaszadókat: • Rangsorolás

31. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

A 157 válaszadó véleménye ennél a kérdésnél viszonylag egyenletesen oszlott meg, 58 fő a „hasznos, mert új kapcsolatokra tettem szert”, 54 fő a „hasznos, mert új ismereteket, készségeket szereztem”, 44 fő pedig a „szakmai kompetenciám nőtt” kategóriát tette első helyre a rangsorban.

a kérdőívek kiértékelése

• Több válasz megjelölése

32. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

Az e csoportba sorolható 294 válaszadó alapján is az a kép bontakozik ki, hogy az oktatók többsége azért az új kapcsolatok kiépítését tekinti az út fő hasznának. Kilenc oktató szerint ugyanakkor egyáltalán nincs hatása a személyes életútra a mobilitási programnak. Ennél a kérdésnél mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy a szakmai kompetencia inkább a szakmai karrier kérdését illeti, véleményünk szerint ez a tényező a személyes életút szempontjából nem releváns kérdés (hiszen az előző kérdés már egyszer rákérdezett a szakmai vonatkozású következményekre).

5.3.5 Befolyással van-e szakmai előrejutására a külföldi tanulmányút?

33. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

Az oktatók majdnem 60%-a bizonytalan volt abban, hogy ez az utazás vajon hozzájárult-e a szakmai előrejutásához, ami elgondolkodtatóan magas arány. Csak 29%-uk látja biztosnak a programban való részvétel pozitív hatását a szakmai karrier szempontjából, ugyanakkor 11% kizárja ezt a lehetőséget.

5.3.6 Tájékoztatta-e kollégáit az oktatói mobilitás során szerzett tapasztalatairól?

Erasmus oktatói mobilitás : 32 | 33

34. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

Pozitívumként könyvelhetjük el, hogy az oktatók mindegyike továbbadta az oktatói mobilitás során megszerzett tapasztalatait, részben tudatos tájékoztatással (329 fő), részben informális beszélgetések útján (188 fő). Ugyanakkor mindössze 13 olyan oktató volt, aki mind a két módon próbálta átadni az ismereteit a programmal kapcsolatban.

5.3.7 Ön szerint mivel lehetne elősegíteni a részvételt az Erasmus oktatói mobilitási programban? Ennél az utolsó kérdésnél is két csoportra osztottuk a válaszadókat. • Rangsorolás

a kérdőívek kiértékelése

35. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

Az oktatók a mobilitási programban való részvétel elősegítéséhez vezető legfontosabb teendőnek az „oktatói mobilitást ösztönző akadémiai környezet kialakítását” jelölték meg. Komoly problémát jelent ugyanis, hogy a szakmai előrejutás szempontjából az oktatási tevékenység nem igazán megbecsült, így a mobilitási program sem kap megfelelő súlyt (amit az is jelzett, hogy az oktatók majdnem 60 %-a bizonytalan volt abban, hogy a tanulmányút befolyással lesz-e a szakmai előrejutására). Fontosnak tartják a saját intézményük erkölcsi és anyagi elismerését, illetve a kinti intézményben való kutatási tevékenység megengedését is. E problémák mellett az adminisztrációs terhek, illetve az oktatók módszertani/nyelvi továbbképzése jóval kisebb jelentőséggel szerepel. • Több válasz megjelölése Némiképp másképpen vélekedtek azok az oktatók, akik több választ is megjelöltek, viszont rangsort nem készítettek. A megfelelő akadémiai környezet kialakítása itt háttérbe szorult, és az élre a kutatási tevékenység engedélyezésének kérdése, illetve az oktatók anyaintézetben történő anyagi és erkölcsi elismerése került. A rugalmasság és az oktatók nyelvi/módszertani továbbképzése itt is háttérbe szorult az előbb említett problémák mellett.

35. diagram (Adatok forrása: Tempus Közalapítvány)

6 Összegzés A 2005/2006-os tanévben 639 kiutazás történt az oktatói mobilitás keretében. A fő küldő intézmények a Szegedi Tudományegyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, illetve a Debreceni Egyetem voltak, a három együtt a kiutazások 38%-át adja. Az öt legnépszerűbb országba, amelyek Németország, Franciaország, Olaszország, Finnország, Ausztria pedig a kiutazások 61,5%-a irányult. A legtöbben a Nyelvek és filológiai tudományok tudományterületről utaztak ki (22%). Az oktatók 61%-a szenior volt, és 54%-uk angol nyelven oktatott.

Erasmus oktatói mobilitás : 34 | 35

Az utazások után összesen 530 kitöltött kérdőív érkezett be, melyeknek a válaszait kiértékeltük, és egyben megfogalmaztuk a kérdőív hiányosságait is. A legfőbb problémát az jelentette a kiértékelésnél, hogy a kérdéseknél nem volt egyértelmű a válaszadás módja, így egyes kérdéseknél az oktatók egy része rangsorba állította a válaszokat, míg a többiek több releváns választ jelöltek meg azonos módon. Mindazonáltal egy-két következtetés levonható a kérdőívek alapján. Gyakorlatilag az oktatók mindegyike hasznosnak ítélte az oktatói mobilitásban való részvételt, sőt megismételné. A legmagasabbra a tapasztalatcsere, illetve a kapcsolatápolás lehetőségét értékelték. Ugyanakkor csökkenti a részvételi szándékot, hogy az akadémiai környezet ezt nem segíti, és nem megfelelő a küldő intézmény által nyújtott anyagi és erkölcsi megbecsülés, valamint az is, hogy kutatási tevékenység nem engedélyezett a külföldi út keretében. A kiutazók nagy része már előtte is kapcsolatban állt a fogadó tanszékkel, karral és sokan új kapcsolatokat is kiépítettek a program keretében. A legnagyobb nehézséget a szűkös források jelentették, ám többen úgy látják, hogy semmilyen nehézségük nem volt.

Melléklet Budapesti felsőoktatási intézmények rövidítése AVF AGYNNYE BCE BGF BME BMF ELTE EHE GDF KGRE CEU LFZE MKE MTF MOME NÜF PPKE WJLF

Általános Vállalkozási Főiskola Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki Főiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem Evangélikus Hittudományi Egyetem Gábor Dénes Főiskola Károli Gáspár Református Egyetem Közép-európai Egyetem Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Magyar Képzőművészeti Egyetem Magyar Táncművészeti Főiskola Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Nemzetközi Üzleti Főiskola Pázmány Péter Katolikus Egyetem Wesley János Lelkészképző Főiskola

OKTATÓI BESZÁMOLÓ kérdőív Kérjük állítsa fontosság szerinti sorrendbe (1 – a legfontosabb) az alábbi válaszokat, amennyiben a sorrendiség nem értelmezhető, jelölje meg X-el a megfelelő választ!

me l l é k l e t

Motiváció, elôzmények 1. Milyen cél motiválta, hogy részt vegyen az Erasmus oktatói mobilitásban? Tapasztalatcsere Kapcsolatápolás Nyelvi fejlôdés Szakmai elômenetel Kutatási projekt Egyéb: 2. Miért választotta az adott külföldi intézményt? A fogadó intézmény jó hírneve miatt Speciális területen mûködünk együtt Szakmai kapcsolatteremtés Egyéb: 3. Volt már kapcsolata a kiutazást megelőzően is a fogadó tanszékkel/karral? Igen Nem 4. Hol született a kapcsolat? Korábbi oktatói út nyomán Külföldi rendezvényen

Erasmus oktatói mobilitás : 36 | 37

Kutatási kapcsolatból Oktatási projektbôl Egyéb 5. Sikerült új szakmai kapcsolatokat is kialakítani? Igen Nem 6. Elismeri szakmai környezete a külföldi oktatói munkával kapcsolatos erőfeszítéseit? Igen Részben Nem 7. Kiutazása előtt vett már részt nemzetközi oktatási projektben? (pl. tantervfejlesztés) Igen Nem 8. Részt vesz Ön nemzetközi kutatási konzorciumban, projektben? Igen Nem 9. Kíván a a későbbiekben újra részt venni az Erasmus programban? Igen Nem Feltételekkel, és pedig Információ és támogatás 10. Hogyan értékeli Ön az itthoni tanszéki vagy kari támogatást a külföldi oktatás megszervezésében? Sok támogatást kaptam Kaphattam volna több segítséget is Egyáltalán nem támogattak Nem kértem segítséget 11. A szervezés szempontjából mit értékelt leginkább a fogadó intézmény részéről? Szállásfoglalás/biztosítás felajánlása Technikai felszerelés az órákhoz Tájékoztató anyagok biztosítása Személyes kapcsolatépítés támogatása Nem nyújtottak támogatást 12. Mi jelentette a legnagyobb nehézséget külföldön? Nyelvi akadályok „Bürokrácia; adó és tb-ügyek” Szûkös források Felkészülni az órákra Eltérô oktatási módszerek/struktúra Egyéb: 13. Mi jelentette a legnagyobb nehézséget a hazatérését követően? Elmaradt órák bepótlása Adminisztratív ügyek Egyéb: 14. Részesült az Erasmuson kívül egyéb támogatásban is? Tanszéki forrásból Kari forrásból Intézményi forrásból Saját forrásból Vállalati forrásból Egyéb, éspedig Nem 15. Mit hiányolt / milyen akadályokat érzékelt leginkább küldő intézménye részéről? Kiutazásra alkalmas idôpont azonosítása Forráshiány Támogató környezet hiánya Felkészülési idô rövidsége Helyettesítés megszervezése Egyéb:

Értékelés 16. Szakmailag hasznosnak bizonyult az út? Igen Részben Nem 17. Mi volt a fő haszna a külföldi oktatói tevékenységének? Tapasztalatcsere Kapcsolatápolás Új oktatási módszerek Ismeretszerzés Nem látom hasznát 18. Véleménye szerint a külföldi oktatás az Ön szakmai karrierje szempontjából… Hasznos, mert segít az oktatói elôremenetelben Hasznos, mert új ismereteket szereztem Hasznos, mert javíthatom óráim minôségét Nincs hatása 19. Véleménye szerint a külföldi oktatás az Ön személyes életútja szempontjából… Hasznos, mert új kapcsolatokra tettem szert Hasznos, mert új ismereteket / készségeket szereztem Szakmai kompetenciám nôtt Nincs hatása 20. Befolyással van-e szakmai előrejutására a külföldi tanulmányút? Igen Lehetséges, még nem tudom Biztosan nem 21. Tájékoztatta-e kollégáit az oktatói mobilitás során szerzett tapasztalatairól? Igen, tudatosan terjesztem az információkat a külföldi tapasztalataimról Informális beszélgetés során említettem Nem tartottam érdemesnek továbbadni a tapasztalatokat 22. Ön szerint mivel lehetne elősegíteni a részvételt az Erasmus oktatói mobilitási programban? Oktatói mobilitást ösztönzô akadémiai környezet kialakításával A kutatási tevékenység megengedésével a külföldi út keretében Oktatói mobilitás erkölcsi és anyagi elismerésével a küldô intézményemben Több rugalmassággal, kevesebb adminisztrációs teherrel Nemzetközi kurzusok számának gyarapításával Oktatók számára itthoni nyelvi és/vagy módszertani továbbképzések indításával

Irodalom findlay, a. 2002. From Brain Exchange to Brain Gain: Policy Implications for the UK of Recent Trends in Skilled Migration from Developing Countries. In: International Migration Papers 43. Geneva: ILO. illés, s.– gellérné lukács, é. 2007. A tudományos kutatók migrációjáért. In: Európai Tükör, vol. 12. no. 4. pp. 13–30. stark, o. 2004: Rethinking the Brain Drain, World Development, vol. 32. no. 1. pp.15–22. williams, g. et all, 2006. Mobility: detecting and removing obstacles to foreign language teaching abroad, EC report, Brussels.

impresszum szerkesztette: bokodi szabolcs kiadványszerkesztő: vilimi kata kiadja: tempus közalapítvány a kiadásért felel: tordai péter megbízott igazgató nyomdai kivitelezés: innovariant nyomdaipari kft. Kiadványunk megjelenését az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az Európai Bizottság támogatta. A kiadványban megjelentek nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság álláspontját. Tempus Közalapítvány 1093 Budapest, Lónyay utca 31. postacím: 1438 Budapest 70, Pf. 508. infóvonal: (06 1) 237 1320 e-mail: info@tpf.hu internet: www.tka.hu